ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 066I

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

62. évfolyam
2019. február 19.


Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Tanács

2019/C 66 I/01

Megállapodás a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről

1

2019/C 66 I/02

Politikai nyilatkozat az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról

185


HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Tanács

19.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CI 66/1


MEGÁLLAPODÁS

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről

(2019/C 66 I/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

ÉS

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy 2017. március 29-én Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) az Egyesült Királyságban tartott népszavazás eredményét és az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szuverén döntését követően bejelentette szándékát, miszerint kilép az Európai Unióból (a továbbiakban: az Unió) és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: az Euratom) az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkével összhangban, amely az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés) 106a. cikke értelmében alkalmazandó az Euratomra,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy meghatározzák az Egyesült Királyságnak az Unióból és az Euratomból való kilépésére vonatkozó rendelkezéseket, figyelembe véve jövőbeli kapcsolataik keretét,

TUDOMÁSUL VÉVE az Európai Tanács által 2017. április 29-én és december 15-én, valamint 2018. március 23-án elfogadott iránymutatásokat, amelyek fényében az Unió megköti az Egyesült Királyság Unióból és Euratomból való kilépésére vonatkozó rendelkezéseket meghatározó megállapodást,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az EUSZ 50. cikke értelmében, összefüggésben az Euratom-Szerződés 106a. cikkével és az e megállapodásban megállapított rendelkezésekre is figyelemmel, az Unió és az Euratom jogának teljessége e megállapodás hatálybalépésétől kezdve már nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás célja az Egyesült Királyság Unióból és Euratomból való rendezett kilépésének biztosítása,

FELISMERVE, hogy kölcsönös védelmet kell biztosítani az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik számára, amennyiben az e megállapodásban meghatározott időpont előtt gyakorolták szabad mozgáshoz való jogukat, valamint biztosítani kell, hogy az e megállapodás szerinti jogaik érvényesíthetők legyenek és a megkülönböztetésmentesség elvén alapuljanak; felismerve továbbá, hogy a társadalombiztosítási időszakokból származó jogokat védeni kell,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy biztosítsák a rendezett kilépést a kilépéssel kapcsolatos olyan különféle rendelkezések révén, amelyek célja a zavarok elkerülése és a jogbiztonság garantálása a polgárok és a gazdasági szereplők, valamint az uniós és az egyesült királysági igazságügyi és közigazgatási hatóságok számára, mindazonáltal nem zárva ki annak lehetőségét, hogy a kilépéssel kapcsolatos releváns rendelkezéseket a későbbiekben felváltja (felváltják) a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodás(ok),

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mind az Unió, mind az Egyesült Királyság érdekében áll egy átmeneti vagy végrehajtási időszak meghatározása, amely alatt – függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése az Egyesült Királyságnak az uniós intézményekben, szervekben, hivatalokban és ügynökségekben való részvétele tekintetében milyen következményekkel jár, különös tekintettel az uniós intézményeknek, szerveknek, és ügynökségeknek az Egyesült Királyság uniós tagsága kapcsán kinevezett, kijelölt vagy megválasztott valamennyi tagja megbízatása e megállapodás hatálybalépésének napján történő megszűnésének időpontjára – az uniós jognak, ideértve a nemzetközi megállapodásokat is, alkalmazandónak kell lennie az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, általános szabályként ugyanolyan hatással, mint a tagállamokra, annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a zavarokat abban az időszakban, amikor a jövőbeli kapcsolatokat szabályozó megállapodás(ok)ra irányuló tárgyalások folyamatban vannak,

FELISMERVE, hogy – jóllehet az átmeneti időszak alatt az uniós jog alkalmazandó lesz az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban – az Egyesült Királyságnak mint az Unióból kilépett államnak a sajátos helyzete azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság számára fontos lesz, hogy önállóan megtehesse az új nemzetközi megállapodások előkészítéséhez és megkötéséhez szükséges lépéseket, köztük az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken is, feltéve, hogy ilyen megállapodások nem lépnek hatályba vagy nem alkalmazandók az átmeneti időszak alatt, kivéve, ha az Unió ezt engedélyezte,

EMLÉKEZTETVE az Unió és az Egyesült Királyság megegyezésére, miszerint az Egyesült Királyság uniós tagságának ideje alatt tett kölcsönös kötelezettségvállalásaikat egyszeri pénzügyi elszámolás formájában teljesítik,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás helyes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása, valamint az e megállapodásból fakadó kötelezettségek betartása érdekében alapvető fontosságú olyan rendelkezéseket hozni, amelyek biztosítják az átfogó irányítást, különösen a kötelező vitarendezési és végrehajtási szabályokat, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió és az Egyesült Királyság jogrendszerének autonómiáját, valamint az Egyesült Királyság harmadik ország jogállását,

ELISMERVE, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő rendezett kilépése érdekében e megállapodáshoz csatolt külön jegyzőkönyvekben olyan megoldásokat is meg kell határozni, amelyek tartósan kezelik az Írország/Észak-Írország és a ciprusi felségterületek rendkívül sajátos helyzetéből fakadó kérdéseket;

ELISMERVE továbbá, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő rendezett kilépése érdekében e megállapodáshoz csatolt külön jegyzőkönyvben szükség van a Gibraltárra – különösen az átmeneti időszak alatt – alkalmazandó különleges rendelkezések megállapítására is,

HANGSÚLYOZVA, hogy e megállapodás az Unió és az Egyesült Királyság számára biztosított előnyök, jogok és kötelezettségek általános egyensúlyán alapul,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy e megállapodással párhuzamosan a Felek az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretének meghatározásáról szóló politikai nyilatkozatot tettek,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mind az Egyesült Királyságnak, mind az Uniónak meg kell tennie minden szükséges lépést annak érdekében, hogy 2019. március 29. után a lehető leghamarabb megkezdjék a jövőbeli kapcsolataikat szabályozó egy vagy több megállapodás hivatalos tárgyalását annak biztosítása érdekében, hogy az említett megállapodások – a lehetséges mértékben – már az átmeneti időszak végétől alkalmazandók legyenek,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

Ez a megállapodás meghatározza Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) az Európai Unióból (a továbbiakban: az Unió) és az Európai Atomenergia-közösségből (a továbbiakban: az Euratom) történő kilépésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(a)   „uniós jog”:

(i)

az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom-Szerződés), azok módosításait és kiegészítéseit is beleértve, továbbá a csatlakozási szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája, a továbbiakban együttesen: a Szerződések;

(ii)

az uniós jog általános elvei;

(iii)

az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott jogi aktusok;

(iv)

azon nemzetközi megállapodások, amelyeknek az Unió részes fele, valamint az Unió nevében eljáró tagállamok által megkötött nemzetközi megállapodások;

(v)

a tagállamok közötti, az Unió tagállamaiként megkötött megállapodások;

(vi)

a tagállami kormányoknak az Európai Tanács vagy az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: a Tanács) keretében ülésező képviselői által elfogadott jogi aktusok;

(vii)

a Szerződéseket elfogadó kormányközi konferenciák keretében tett nyilatkozatok;

(b)   „tagállamok”: a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, Magyarország, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság;

(c)   „uniós polgár”: egy tagállam állampolgárságával rendelkező valamely személy;

(d)   „egyesült királysági állampolgár”: az Egyesült Királyság állampolgára, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányának az „állampolgárok” (1) fogalmának meghatározásáról szóló, 1982. december 31-i új nyilatkozatában foglaltak szerint, a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 63. nyilatkozattal (2) együtt;

(e)   „átmeneti időszak”: a 126. cikkben meghatározott időszak;

(f)   „nap”: egy naptári nap, kivéve, ha e megállapodás vagy az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések másként rendelkeznek.

3. cikk

Területi hatály

1.   Amennyiben e megállapodás vagy az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jog másként nem rendelkezik, e megállapodásban az Egyesült Királyságra vagy annak területére történő bármely hivatkozást az alábbiakra való hivatkozásként kell érteni:

(a)

az Egyesült Királyság;

(b)

Gibraltár, annyiban, amennyiben az uniós jog alkalmazandó volt Gibraltárra e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt;

(c)

a Csatorna-szigetek és a Man-sziget, annyiban, amennyiben az uniós jog alkalmazandó volt e területekre e megállapodás hatálybalépése előtt;

(d)

Akrotiri és Dhekelia ciprusi felségterületek, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések végrehajtásának biztosításához szükséges mértékben;

(e)

az EUMSZ II. mellékletében felsorolt azon tengerentúli országok és területek, amelyek különleges kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal (3), annyiban, amennyiben e megállapodás rendelkezései a tengerentúli országok és területek Unióval való társulására vonatkozó különleges rendelkezésekre vonatkoznak.

2.   Amennyiben e megállapodás vagy az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jog másként nem rendelkezik, e megállapodásban a tagállamokra vagy azok területére vonatkozó bármely hivatkozást úgy kell érteni, mint amely azon tagállamok területét fedi le, amelyekre a Szerződések az EUMSZ 355. cikkében meghatározottak szerint alkalmazandók.

4. cikk

E megállapodás hatályával, végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos módszerek és elvek

1.   E megállapodás rendelkezései és az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések az Egyesült Királyság tekintetében és az Egyesült Királyságban ugyanolyan joghatással rendelkeznek, mint az Unióban és annak tagállamaiban.

Ennek megfelelően a jogi vagy természetes személyek közvetlenül hivatkozhatnak az e megállapodásban foglalt vagy említett azon rendelkezésekre, amelyek megfelelnek az uniós jog szerinti közvetlen hatályra vonatkozó feltételeknek.

2.   Az Egyesült Királyság biztosítja az (1) bekezdésnek való megfelelést, beleértve az igazságügyi és közigazgatási hatóságainak azon szükséges hatáskörét, hogy nemzeti elsődleges jogszabályok révén mellőzzék a következetlen vagy összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezések alkalmazását.

3.   E megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkoznak, az uniós jog módszereivel és általános elveivel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

4.   E megállapodás azon rendelkezéseit, amelyek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkoznak, végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak vége előtt kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

5.   E megállapodás értelmezése és alkalmazása során az Egyesült Királyság igazságügyi és közigazgatási hatóságainak megfelelően figyelembe kell venniük az Európai Unió Bíróságának az átmeneti időszak végét követően kiadott vonatkozó ítélkezési gyakorlatát.

5. cikk

Jóhiszeműség

Az Unió és az Egyesült Királyság kölcsönösen tiszteletben tartja és jóhiszeműen segíti egymást az e megállapodásból fakadó feladatok végrehajtása során.

Az Unió és az Egyesült Királyság minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést meghoz az e megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, és tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

Ez a cikk nem érinti az uniós jog e megállapodás alapján történő alkalmazását, különös tekintettel a lojális együttműködés elvére.

6. cikk

Hivatkozások az uniós jogra

1.   A negyedik és ötödik rész kivételével, amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az e megállapodásban az uniós jogra történő hivatkozásokat az átmeneti időszak utolsó napján alkalmazandó uniós jogra való hivatkozásként kell érteni, beleértve az azokat módosító vagy azokat felváltó rendelkezéseket is.

2.   Amennyiben e megállapodás uniós jogi aktusokra vagy azok rendelkezéseire hivatkozik, az ilyen hivatkozást úgy kell érteni, hogy adott esetben magában foglalja az uniós jogra vagy annak rendelkezéseire való hivatkozást, amelyek – jóllehet a hivatkozott jogi aktus felváltotta azokat – az említett jogi aktussal összhangban továbbra is alkalmazandók.

3.   E megállapodás alkalmazásában az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekre való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok az említett rendelkezéseket kiegészítő vagy végrehajtó vonatkozó uniós jogi aktusokra történő hivatkozásokat is magukban foglalják.

7. cikk

Hivatkozások az Unióra és a tagállamokra

1.   E megállapodás alkalmazásában az e megállapodás által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, a tagállamokra és az illetékes tagállami hatóságokra való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és annak illetékes hatóságait is, kivéve az alábbiak tekintetében:

(a)

az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tagjainak kijelölése, kinevezése vagy megválasztása, valamint közreműködés a döntéshozatalban és részvétel az intézmények ülésein;

(b)

részvétel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek döntéshozatalában és irányításában;

(c)

részvétel a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében említett bizottságoknak, a Bizottság szakértői csoportjainak vagy más hasonló testületeknek, illetve az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek szakértői csoportjainak vagy hasonló testületeinek az ülésein, amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik.

2.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az Unióra történő bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az magában foglalja az Euratomot is.

8. cikk

Hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz való hozzáférés

Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az átmeneti időszak végén megszűnik az Egyesült Királyság jogosultsága arra, hogy az uniós jog alapján létrehozott bármely hálózathoz, információs rendszerhez és adatbázishoz hozzáférjen. Az Egyesült Királyság megteszi a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy ne férhessen hozzá olyan hálózathoz, információs rendszerhez vagy adatbázishoz, amelynek használatára már nem jogosult.

MÁSODIK RÉSZ

A POLGÁROK JOGAI

I. CÍM

Általános rendelkezések

9. cikk

Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában és a III. cím sérelme nélkül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(a)   „családtag”: az e megállapodás 10. cikkében meghatározott személyi körbe tartozó következő személyek, állampolgárságuktól függetlenül:

(i)

az uniós polgároknak vagy egyesült királysági állampolgároknak a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 2. cikkének 2. pontjában meghatározott családtagjai;

(ii)

a 2004/38/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő azon személyek, akiknek a jelenléte szükséges az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok számára ahhoz, hogy élhessenek az e rész által biztosított tartózkodási joggal;

(b)   „határ menti ingázó munkavállaló”: olyan uniós polgár vagy egyesült királysági állampolgár, aki az EUMSZ 45. vagy 49. cikkével összhangban egy vagy több olyan államban folytat gazdasági tevékenységet, ahol nem rendelkezik tartózkodási hellyel;

(c)   „fogadó állam”:

(i)

az uniós polgárok és családtagjaik tekintetében az Egyesült Királyság, amennyiben az uniós jognak megfelelően az átmeneti időszak vége előtt ott gyakorolták tartózkodási jogukat, és azt követően is ott tartózkodnak;

(ii)

az egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik tekintetében az a tagállam, amelyben az uniós jognak megfelelően az átmeneti időszak vége előtt tartózkodási jogukat gyakorolták, és az említett időpontot követően is ott tartózkodnak;

(d)   „munkavégzés helye szerinti állam”:

(i)

az uniós polgárok tekintetében az Egyesült Királyság, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt ott határ menti ingázó munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytattak és az említett időpontot követően továbbra is folytatnak;

(ii)

az egyesült királysági állampolgárok tekintetében valamely tagállam, amelyben az átmeneti időszak vége előtt határ menti ingázó munkavállalóként gazdasági tevékenységet folytattak és az említett időpontot követően továbbra is folytatnak;

(e)   „felügyeleti jog”: a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (6) 2. cikkének 9. pontja szerinti felügyeleti jog, beleértve a bírósági határozat, jogszabály, vagy jogi kötőerővel bíró egyezség alapján megszerzett felügyeleti jogot is.

10. cikk

Személyi hatály

1.   A III. cím sérelme nélkül, ez a rész a következő személyekre vonatkozik:

(a)

azok az uniós polgárok, akik az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően tartózkodási jogukat gyakorolták az Egyesült Királyságban, és az említett időpontot követően is ott tartózkodnak;

(b)

azok az egyesült királysági állampolgárok, akik az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően tartózkodási jogukat gyakorolták valamely tagállamban, és az említett időpontot követően is ott tartózkodnak;

(c)

azok az uniós polgárok, akik az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően az őket határ menti ingázó munkavállalóként megillető jogokat gyakorolták és az említett időpontot követően továbbra is gyakorolják;

(d)

azok az egyesült királysági állampolgárok, akik valamely tagállamban az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően az őket határ menti ingázó munkavállalóként megillető jogokat gyakorolták és az említett időpontot követően továbbra is gyakorolják;

(e)

az a)–d) pontban említett személyek családtagjai, amennyiben megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének:

(i)

az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően a fogadó államban tartózkodtak és az említett időpontot követően továbbra is ott tartózkodnak;

(ii)

közvetlen rokoni kapcsolatban álltak az a)–d) pontban említett valamely személlyel és az átmeneti időszak vége előtt a fogadó államon kívül tartózkodtak, feltéve, hogy teljesítik a 2004/38/EK irányelv 2. cikkének 2. pontjában foglalt feltételeket abban az időpontban, amikor e résznek megfelelően tartózkodási jogért folyamodnak annak érdekében, hogy az e bekezdés a)–d) pontjában említett személyhez csatlakozzanak;

(iii)

az a)–d) pontban említett személyeknek az átmeneti időszak végét követően – akár a fogadó állam területén belül vagy azon kívül – született vagy jogszerűen örökbe fogadott gyermekei, amennyiben teljesítik a 2004/38/EK irányelv 2. cikke 2. pontjának c) alpontjában foglalt feltételeket abban az időpontban, amikor e résznek megfelelően tartózkodási jogért folyamodnak annak érdekében, hogy az e bekezdés a)–d) pontjában említett személyhez csatlakozzanak, és teljesítik az alábbi feltételek valamelyikét:

mindkét szülő az a)–d) pontban említett személy;

az egyik szülő az a)–d) pontban említett személy, a másik pedig a fogadó állam állampolgára; vagy

az egyik szülő az a)–d) pontban említett személy és a gyermek felett kizárólagos vagy megosztott felügyeleti joggal rendelkezik valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság alkalmazandó családjogi szabályai szerint, ideértve a nemzetközi magánjog alkalmazandó szabályait is, amelyek alapján egy harmadik állam joga szerint keletkezett felügyeleti jogot elismerik a tagállamban vagy az Egyesült Királyságban, különösen a gyermek mindenek felett álló érdekét illetően, és a szóban forgó alkalmazandó nemzetközi magánjogi szabályok (7) szokásos működésének sérelme nélkül;

(f)

azok a családtagok, akik a 2004/38/EK irányelv 12. és 13. cikkével, 16. cikkének (2) bekezdésével, valamint 17. és 18. cikkével összhangban az átmeneti időszak vége előtt a fogadó államban tartózkodtak és az említett időpontot követően továbbra is ott tartózkodnak.

2.   A 2004/38/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartozó azon személyek, akiknek a fogadó állam az említett irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt megkönnyítette a tartózkodását a nemzeti jogszabályainak megfelelően, e résszel összhangban megtartják tartózkodási jogukat a fogadó államban, feltéve, hogy az említett időpontot követően továbbra is a fogadó államban tartózkodnak.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó a 2004/38/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartozó azon személyekre is, akik az átmeneti időszak vége előtt kérelmezték a beutazásuk és tartózkodásuk megkönnyítését, és akik tartózkodását a fogadó állam az említett időpontot követően megkönnyíti a nemzeti jogszabályainak megfelelően.

4.   Bármely olyan tartózkodási jog sérelme nélkül, amely az érintett személyeket saját jogon megilletheti, a fogadó állam a nemzeti jogszabályainak megfelelően és a 2004/38/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban megkönnyíti azon élettárs beutazását és tartózkodását, akivel az e cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett személy tartós, megfelelően igazolt kapcsolatot tart fenn, amennyiben az élettárs az átmeneti időszak vége előtt a fogadó állam területén kívül tartózkodott, feltéve, hogy a kapcsolat az átmeneti időszak vége előtt tartós volt, és továbbra is fennáll abban az időpontban, amikor az élettárs e rész alapján tartózkodási jogért folyamodik.

5.   A (3) és (4) bekezdésben említett esetekben a fogadó állam elvégzi az érintett személyek személyes körülményeinek alapos vizsgálatát, és megindokolja az ilyen személyek beutazásának vagy tartózkodásának megtagadását.

11. cikk

A tartózkodás folyamatossága

A 9. és 10. cikk alkalmazásában a tartózkodás folyamatosságát nem érintik a 15. cikk (2) bekezdésében említett távollétek.

A 2004/38/EK irányelv alapján az átmeneti időszak vége előtt megszerzett huzamos tartózkodási jog nem tekinthető elveszítettnek a fogadó államból való, a 15. cikk (3) bekezdésben meghatározott időtartamú távollét miatt.

12. cikk

Megkülönböztetésmentesség

E rész alkalmazási körén belül és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, az e megállapodás 10. cikkében említett személyek tekintetében tilos bármely, az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés az EUMSZ 18. cikkének első albekezdése értelmében a fogadó államban és a munkavégzés helye szerinti államban.

II. CÍM

Jogok és kötelezettségek

1. fejezet

Tartózkodással kapcsolatos jogok és tartózkodási okmányok

13. cikk

Tartózkodási jogok

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok az EUMSZ 21., 45. vagy 49. cikkében, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében, 7. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, 7. cikkének (3) bekezdésében, 14. cikkében, 16. cikkének (1) bekezdésében vagy 17. cikkének (1) bekezdésében foglalt korlátozások és feltételek szerint jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

2.   Azok a családtagok, akik uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, az EUMSZ 21. cikke, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikke (1) bekezdésének d) pontja, 12. cikkének (1) vagy (3) bekezdése, 13. cikkének (1) bekezdése, 14. cikke, 16. cikkének (1) bekezdése vagy 17. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint, és az említett rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal és feltételekkel jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

3.   A sem uniós polgársággal, sem egyesült királysági állampolgársággal nem rendelkező családtagok az EUMSZ 21. cikke alapján, valamint a 2004/38/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdése, 7. cikkének (2) bekezdése, 12. cikkének (2) és (3) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikke, 16. cikkének (2) bekezdése, 17. cikkének (3) vagy (4) bekezdése és 18. cikke szerint, és az említett rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal és feltételekkel jogosultak a fogadó államban tartózkodni.

4.   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett személyek tartózkodási jogának megszerzésére, megtartására vagy elvesztésére vonatkozóan a fogadó állam az e címben meghatározottakon kívül nem írhat elő egyéb korlátozásokat vagy feltételeket. Az e címben meghatározott korlátozások és feltételek alkalmazása tekintetében mérlegelési jogkör nincs, kivéve az érintett személy javára.

14. cikk

Kiutazási és beutazási jog

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok, azok családtagjai és más, a fogadó állam területén az e címben foglalt feltételeknek megfelelően tartózkodó személyek jogosultak arra, hogy a fogadó állam területét elhagyják és oda beutazzanak a 2004/38/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében és 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében foglaltak szerint, az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok esetében érvényes útlevéllel vagy nemzeti személyazonosító igazolvánnyal, a családtagjaik és más, uniós állampolgársággal vagy egyesült királysági állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében pedig érvényes útlevéllel.

Öt évvel az átmeneti időszak végét követően a fogadó állam dönthet úgy, hogy a továbbiakban nem fogadja el a nemzeti személyazonosító igazolványt a területére való beutazás vagy az onnan való kiutazás céljából, amennyiben az ilyen igazolvány nem tartalmaz olyan chipet, amely megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet biometrikus azonosításra vonatkozó alkalmazandó szabványainak.

2.   A 18. vagy a 26. cikkel összhangban kiállított érvényes okmánnyal rendelkező személyekkel szemben nem írható elő, hogy kiutazási vagy beutazóvízummal rendelkezzenek vagy ezzel egyenértékű alaki követelménynek tegyenek eleget.

3.   Amennyiben a fogadó állam az átmeneti időszak végét követően beutazóvízumot ír elő az uniós polgárhoz vagy az egyesült királysági állampolgárhoz csatlakozó családtagokkal szemben, minden eszközt biztosít az ilyen személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez. Az ilyen vízumokat ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

15. cikk

Huzamos tartózkodási jog

1.   Azok az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik, akik az uniós jognak megfelelően folyamatosan legalább 5 évig vagy a 2004/38/EK irányelv 17. cikkében meghatározott időtartamon át jogszerűen a fogadó államban tartózkodtak, jogosultak arra, hogy a 2004/38/EK irányelv 16., 17. és 18. cikkében foglalt feltételek mellett huzamosan a fogadó államban tartózkodjanak. A huzamos tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges jogosultsági időszak kiszámításakor figyelembe kell venni azokat az időszakokat, amikor az érintett személy az átmeneti időszak vége előtt és után az uniós jognak megfelelően jogszerűen tartózkodott vagy dolgozott a fogadó államban.

2.   A huzamos tartózkodási jog megszerzése céljából a tartózkodás folyamatosságát a 2004/38/EK irányelv 16. cikke (3) bekezdésének és 21. cikkének megfelelően kell meghatározni.

3.   Az a személy, aki a huzamos tartózkodási jogot már megszerezte, ezt a jogot kizárólag abban az esetben veszíti el, ha 5 egymást követő évnél hosszabb ideig a fogadó államon kívül tartózkodik.

16. cikk

Időszakok összeszámítása

Azok az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik, akik az átmeneti időszak vége előtt 5 évnél rövidebb ideig tartózkodtak jogszerűen a fogadó államban a 2004/38/EK irányelv 7. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően, jogosultak arra, hogy az e megállapodás 15. cikkében foglalt feltételek szerint huzamos tartózkodási jogot szerezzenek az ehhez szükséges tartózkodási időszakok teljesítését követően. A huzamos tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges jogosultsági időszak kiszámításakor figyelembe kell venni azokat az időszakokat, amikor az érintett személy az átmeneti időszak vége előtt és után az uniós jognak megfelelően jogszerűen tartózkodott vagy dolgozott a fogadó államban.

17. cikk

Jogállás és változások

1.   Az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik azon jogát, hogy közvetlenül hivatkozzanak erre a részre, nem érinti az a tény, ha a jogállásuk – például diák, munkavállaló, önálló vállalkozó vagy gazdaságilag inaktív személy – megváltozik. Azok a személyek, akik az átmeneti időszak végén uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok családtagjaiként tartózkodási joggal rendelkeznek, nem válhatnak a 10. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjában említett személyekké.

2.   Az e cím által azon családtagok számára biztosított jogok, akik az átmeneti időszak vége előtt uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok eltartottjai, érvényben maradnak akkor is, ha az érintett személyek már nem minősülnek eltartottnak.

18. cikk

Tartózkodási okmányok kiállítása

1.   A fogadó állam megkövetelheti az uniós polgároktól vagy az egyesült királysági állampolgároktól, azok családtagjaitól és más, az e címben foglalt feltételeknek megfelelően a területén tartózkodó személyektől, hogy olyan új tartózkodási jogállást kérelmezzenek, amely biztosítja az e cím szerinti jogokat, és az ilyen jogállás megszerzését igazoló okmány meglétéhez kötheti, amely digitális formátumú is lehet.

Az ilyen tartózkodási jogállás kérelmezése a következő feltételek mellett történhet:

(a)

a kérelmezési eljárás célja annak ellenőrzése, hogy a kérelmezőt megilletik-e az e címben foglalt tartózkodási jogok. Amennyiben ez az eset áll fenn, a kérelmezőnek joga van ahhoz, hogy tartózkodási jogállást és a jogállást igazoló okmányt kapjon;

(b)

a kérelem benyújtásának határideje nem lehet rövidebb az átmeneti időszak végétől számított 6 hónapnál az átmeneti időszak vége előtt a fogadó államban tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében.

Azon személyek esetében, akik jogosultak arra, hogy e címmel összhangban az átmeneti időszak végét követően kezdjék meg tartózkodásukat a fogadó államban, a kérelem benyújtásának határideje az érkezésüktől számított 3 hónap vagy az első albekezdésben említett határidő lejárta, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont.

A tartózkodási jogállás iránti kérelem benyújtásáról azonnal igazolást kell kiadni;

(c)

a b) pontban említett kérelem benyújtási határideje automatikusan meghosszabbodik 1 évvel, amennyiben az Unió értesítette az Egyesült Királyságot vagy az Egyesült Királyság értesítette az Uniót arról, hogy a fogadó államnak technikai nehézségek miatt nem áll módjában a kérelem nyilvántartásba vétele vagy a b) pontban említett kérelemre vonatkozó igazolás kiállítása. A fogadó állam közzéteszi az említett értesítést, és kellő időben megfelelő, nyilvános tájékoztatást nyújt az érintett személyek számára;

(d)

amennyiben az érintett személyek nem tartják be a b) pontban említett kérelem benyújtási határidejét, az illetékes hatóságok a határidő be nem tartásával kapcsolatos minden körülményt és indokot megvizsgálnak, és lehetővé teszik e személyek számára, hogy észszerű határidőn belül újabb kérelmet nyújtsanak be, amennyiben a határidő elmulasztásának észszerű indokai vannak;

(e)

a fogadó állam biztosítja, hogy a kérelmekre vonatkozó közigazgatási eljárások zökkenőmentesek, átláthatóak, egyszerűek és minden szükségtelen adminisztratív tehertől mentesek legyenek;

(f)

a kérelem formanyomtatványának rövidnek, egyszerűnek és felhasználóbarátnak kell lennie, és igazodnia kell e megállapodás hátteréhez; a családok által egyidejűleg benyújtott kérelmeket együttesen kell elbírálni;

(g)

a jogállást igazoló okmányt díjmentesen vagy olyan díj ellenében állítják ki, amely nem haladja meg a fogadó állam állampolgárai számára hasonló okmányok kiállításáért kiszabott díjat;

(h)

azon személyek, akik az átmeneti időszak vége előtt rendelkeznek a 2004/38/EK irányelv 19. vagy 20. cikke szerint kiállított, huzamos tartózkodásra jogosító érvényes okmánnyal vagy a fogadó államban huzamos tartózkodási jogot biztosító érvényes nemzeti bevándorlási okmánnyal, jogosultak arra, hogy az említett okmányt az e bekezdés b) pontjában említett határidőn belül, kérelem benyújtásával új tartózkodási okmányra cseréljék a személyazonosságuk ellenőrzését, valamint e bekezdés p) pontja szerinti bűnügyi és biztonsági ellenőrzésüket követően, és a folyamatos tartózkodásuk igazolása után; az ilyen új tartózkodási okmányok kibocsátása ingyenes;

(i)

a kérelmezők személyazonosságát az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok esetében érvényes útlevél vagy nemzeti személyazonosító igazolvány bemutatásával, családtagjaik és más, sem uniós állampolgársággal, sem egyesült királysági állampolgársággal nem rendelkező személyek esetében pedig érvényes útlevél bemutatásával kell igazolni; az ilyen személyazonosító okmányok elfogadását az okmány érvényességén kívül semmilyen más feltételhez nem lehet kötni. Amennyiben a fogadó állam illetékes hatóságai a személyazonosító okmányt a kérelem elbírálásáig visszatartják, a fogadó állam a szóban forgó okmányt kérelemre haladéktalanul visszaszolgáltatja még a kérelemre vonatkozó határozat meghozatala előtt;

(j)

a személyazonosító okmányokon kívüli egyéb tanúsító iratok – például a családi állapotot igazoló dokumentumok – másolatban is benyújthatók. A tanúsító dokumentumok eredeti példánya csak olyan konkrét esetekben kérhető, amikor megalapozott kétség merül fel a benyújtott tanúsító iratok hitelességét illetően;

(k)

az uniós polgárok és az egyesült királysági állampolgárok tekintetében a fogadó állam az e bekezdés i) pontjában említett személyazonosító okmányokon kívül kizárólag a 2004/38/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében említett alábbi tanúsító iratok bemutatását írhatja elő:

(i)

amennyiben az érintett személy a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tartózkodik a fogadó államban, az alkalmazásra vonatkozó munkáltató szándékról való igazolás vagy a munkaviszony igazolása, vagy annak igazolása, hogy az érintett személy önálló vállalkozó;

(ii)

amennyiben az érintett személy a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően gazdaságilag inaktív személyként tartózkodik a fogadó államban, bizonyíték arra vonatkozóan, hogy elegendő forrással rendelkezik saját maga és családtagjai számára ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne jelentsenek terhet a fogadó állam szociális ellátórendszere számára, és hogy a fogadó államban teljes körű egészségbiztosítással rendelkeznek; vagy

(iii)

amennyiben az érintett személy a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően diákként tartózkodik a fogadó államban, a fogadó állam által a jogszabályai vagy közigazgatási gyakorlata alapján akkreditált vagy finanszírozott intézménybe történő beiratkozás igazolása, teljes körű egészségbiztosítás igazolása, valamint nyilatkozat vagy azzal egyenértékű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az érintett személy elegendő forrással rendelkezik saját maga és családtagjai számára ahhoz, hogy a tartózkodásuk ideje alatt ne jelentsenek terhet a fogadó állam szociális ellátórendszere számára. A fogadó állam nem írhatja elő, hogy az ilyen nyilatkozat a források bármilyen konkrét összegére hivatkozzon.

Az elegendő forrással kapcsolatos feltétel tekintetében a 2004/38/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó;

(l)

a fogadó állam csak az e megállapodás 10. cikke (1) bekezdése e) pontja i. alpontjának, valamint (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá tartozó, és a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdése d) pontjának vagy (2) bekezdésének megfelelően a fogadó államban tartózkodó családtagok számára írhatja elő, hogy az e bekezdés i) pontjában említett személyazonosító okmányokon kívül a 2004/38/EK irányelv 8. cikkének (5) bekezdésében, vagy 10. cikkének (2) bekezdésében említett alábbi tanúsító iratokat is bemutassák:

(i)

a családi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását tanúsító dokumentum;

(ii)

a bejelentkezésről szóló igazolás vagy – bejelentkezési rendszer hiányában – bármely egyéb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az az uniós polgár vagy egyesült királysági állampolgár, akivel együtt laknak, ténylegesen a fogadó államban tartózkodik;

(iii)

olyan egyenes ági leszármazottak tekintetében, akik 21 évesnél fiatalabbak vagy eltartottak, és az eltartott egyenes ági felmenők, valamint a házastárs vagy bejegyzett élettárs ilyen leszármazói vagy felmenői esetében a 2004/38/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt feltételek dokumentummal történő bizonyítása;

(iv)

az e megállapodás 10. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett személyek esetében a fogadó állam illetékes hatósága által a 2004/38/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiállított dokumentum.

Azon családtagok esetében, akik maguk is uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, az elegendő forrásokra vonatkozó feltétel tekintetében a 2004/38/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó;

(m)

a fogadó állam csak az e megállapodás 10. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartozó családtagok számára írhatja elő, hogy az e bekezdés i) pontjában említett személyazonosító okmányokon kívül a 2004/38/EK irányelv 8. cikkének (5) bekezdésében és 10. cikkének (2) bekezdésében említett alábbi tanúsító iratokat is bemutassák:

(i)

a családi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolat fennállását tanúsító dokumentum;

(ii)

a bejelentkezésről szóló igazolás vagy – bejelentkezési rendszer hiányában – bármely egyéb bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az az uniós polgár vagy egyesült királysági állampolgár, akihez a fogadó államban csatlakoznak, ténylegesen a fogadó államban tartózkodik;

(iii)

a házastársak vagy bejegyzett élettársak esetében arra vonatkozó tanúsító dokumentum, hogy a családi kapcsolat vagy bejegyzett élettársi kapcsolat az átmeneti időszak vége előtt fennállt;

(iv)

olyan egyenes ági leszármazottak tekintetében, akik 21 évesnél fiatalabbak vagy eltartottak, és az eltartott egyenes ági felmenők, valamint a házastárs vagy bejegyzett élettárs ilyen leszármazói vagy felmenői esetében annak dokumentummal történő bizonyítása, hogy az átmeneti időszak vége előtt rokoni kapcsolatban álltak az uniós polgárral vagy egyesült királysági állampolgárral, és megfelelnek a 2004/38/EK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) vagy d) pontjában foglalt, az életkorra vagy eltartottságra vonatkozó feltételeknek;

(v)

az e megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésében említett személyek tekintetében arra vonatkozó bizonyíték, hogy az uniós polgárral vagy egyesült királysági állampolgárral fenntartott tartós kapcsolat már az átmeneti időszak vége előtt fennállt, és azt követően is fennáll;

(n)

a k), l) és m) pontban foglalt esetektől eltérő esetekben a fogadó állam nem írhatja elő a kérelmező számára a feltétlenül szükséges és arányos mértéket meghaladó tanúsító iratok benyújtását annak alátámasztása céljából, hogy teljesülnek a tartózkodási joggal kapcsolatos, e címben foglalt feltételek;

(o)

a fogadó állam illetékes hatóságai segítik a kérelmezőket abban, hogy bizonyítsák jogosultságukat, és hogy a kérelmeiket hibák vagy hiányosságok nélkül nyújtsák be; lehetőséget biztosítanak a kérelmezőknek kiegészítő bizonyítékok benyújtására, valamint a hiányosságok vagy hibák kijavítására;

(p)

a kérelmezők szisztematikus bűnügyi és biztonsági ellenőrzésnek vethetők alá, melynek kizárólagos célja annak megvizsgálása, hogy alkalmazhatók-e az e megállapodás 20. cikkében foglalt korlátozások. E célból a kérelmezőket felkérhetik, hogy nyilatkozzanak a büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi határozatokról, amelyek a kérelem benyújtásának időpontjában a határozat szerinti állam jogával összhangban szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban. A fogadó állam – amennyiben ezt alapvető fontosságúnak tartja – alkalmazhatja a 2004/38/EK irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárást a büntetett előéletre vonatkozóan más államokhoz intézett megkeresések tekintetében;

(q)

az új tartózkodási okmány nyilatkozatot tartalmaz, miszerint azt e megállapodással összhangban bocsátották ki;

(r)

a kérelmező jogosult a fogadó államban bírósági és – adott esetben – közigazgatási jogorvoslati eljárás igénybevételére a tartózkodási jogállás megadását elutasító határozattal szemben. A jogorvoslati eljárások során lehetővé kell tenni a határozat jogszerűségének, valamint azon tényeknek és körülményeknek a vizsgálatát, amelyeken a határozat alapul. Az ilyen jogorvoslati eljárások biztosítják, hogy a határozat ne legyen aránytalan.

2.   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időszak alatt és annak az említett bekezdés c) pontja szerinti lehetséges egyéves meghosszabbítása folyamán az e részben meghatározott valamennyi jogot úgy kell tekinteni, hogy azok alkalmazandók az uniós polgárokra vagy egyesült királysági állampolgárokra, azok családtagjaira és a fogadó államban tartózkodási hellyel rendelkező más személyekre, a 20. cikkben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal összhangban.

3.   Mindaddig, amíg az illetékes hatóságok meg nem hozzák az (1) bekezdésben említett kérelemre vonatkozó jogerős határozatot, valamint, ha az ilyen kérelem illetékes közigazgatási hatóságok általi elutasításával szemben bírósági jogorvoslattal éltek, a jogerős bírósági határozat meghozataláig, az e részben meghatározott valamennyi jogot úgy kell tekinteni, hogy azok alkalmazandók a kérelmezőre, beleértve a biztosítékokról és a jogorvoslati jogról szóló 21. cikket is, a 20. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételekre is figyelemmel.

4.   Amennyiben a fogadó állam úgy dönt, hogy nem írja elő az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, azok családtagjai és más, a területén az e címben foglalt feltételekkel összhangban tartózkodó személyek számára az (1) bekezdésben említett új tartózkodási jogállás iránti kérelem benyújtását a jogszerű tartózkodás feltételeként, azon személyek, akik e cím értelmében jogosultak lennének a tartózkodási jogra, jogosultak arra, hogy a 2004/38/EK irányelvben foglalt feltételeknek megfelelően tartózkodási okmányt kapjanak – adott esetben digitális formátumban –, amely nyilatkozatot tartalmaz arról, hogy azt e megállapodással összhangban állították ki.

19. cikk

Tartózkodási okmányok kibocsátása az átmeneti időszak alatt

1.   Az átmeneti időszak alatt a fogadó állam engedélyezheti a 18. cikk (1) és (4) bekezdésében említett tartózkodási jogállás vagy tartózkodási okmány iránti kérelmek e megállapodás hatálybalépésének napjától történő önkéntes benyújtását.

2.   Az ilyen kérelmek elfogadására vagy elutasítására vonatkozó határozatokat a 18. cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban hozzák meg. A 18. cikk (1) bekezdése szerinti határozatoknak csak az átmeneti időszak végét követően lehet kihatása.

3.   Amennyiben a 18. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmet az átmeneti időszak vége előtt fogadják el, a fogadó állam az átmeneti időszak vége előtt a tartózkodási jogállás megadásáról szóló határozatot a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetében és 35. cikkében foglaltaktól eltérőkön kívül semmilyen jogcímen nem vonhatja vissza.

4.   Amennyiben a kérelmet az átmeneti időszak vége előtt elutasítják, a kérelmező a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt határidő lejárta előtt bármikor új kérelmet nyújthat be.

5.   A (4) bekezdés sérelme nélkül, a 18. cikk (1) bekezdésének r) pontja szerinti jogorvoslati eljárások az e cikk (2) bekezdésében említett kérelem elutasításáról szóló bármely határozat időpontjától kezdve rendelkezésre állnak.

20. cikk

A tartózkodási és beutazási jogok korlátozása

1.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és más, e cím alapján jogaikat gyakorló személyek magatartását, amennyiben ez a magatartás az átmeneti időszak vége előtt merült fel, a 2004/38/EK irányelv VI. fejezetével összhangban kell figyelembe venni.

2.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és más, e cím alapján jogaikat gyakorló személyek magatartása, amennyiben ez a magatartás az átmeneti időszak végét követően merült fel, jelenthet olyan okot, amely indokolja a tartózkodási jog fogadó tagállam általi korlátozását vagy a munkavégzés helye szerinti állam területére való beutazás jogának a korlátozását, a nemzeti jogszabályokkal összhangban.

3.   A fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam elfogadhatja az e cím által biztosított jogok megtagadása, megszüntetése vagy visszavonása érdekében szükséges intézkedéseket e jogokkal való visszaélés vagy csalás esetén, a 2004/38/EK irányelv 35. cikkében foglaltak szerint. Ezekre az intézkedésekre az e megállapodás 21. cikkében előírt eljárási biztosítékok vonatkoznak.

4.   A fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam a 2004/38/EK irányelvben – és különösen annak 31. és 35. cikkében – foglalt feltételek mellett kiutasíthatja területéről a csalárd vagy visszaélésszerű kérelmet benyújtó kérelmezőket, még azt megelőzően is, hogy az ilyen kérelem elutasítása ellen igénybevett bírósági jogorvoslat esetén jogerős bírósági határozatot hoznak.

21. cikk

Biztosítékok és jogorvoslati jog

A 2004/38/EK irányelv 15. cikkében és VI. fejezetében foglalt biztosítékok alkalmazandók a fogadó állam bármely olyan határozatára, amely korlátozza az e megállapodás 10. cikkében említett személyek tartózkodási jogát.

22. cikk

Kapcsolódó jogok

A 2004/38/EK irányelv 23. cikkével összhangban, az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok azon családtagjai, akik tartózkodási joggal vagy huzamos tartózkodási joggal rendelkeznek a fogadó államban vagy a munkavégzés helye szerinti államban, állampolgárságuktól függetlenül jogosultak ott munkaviszonyt létesíteni vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatni.

23. cikk

Egyenlő bánásmód

1.   A 2004/38/EK irányelv 24. cikkével összhangban – az e címben, valamint e rész I. és IV. címében meghatározott különös rendelkezésekre is figyelemmel – az e megállapodás alapján a fogadó állam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárt vagy egyesült királysági állampolgárt az e rész alkalmazási körébe tartozó területeken egyenlő bánásmód illet meg a fogadó állam állampolgáraival. E jog kedvezménye kiterjed az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok azon családtagjaira is, akik tartózkodási joggal vagy huzamos tartózkodási joggal rendelkeznek.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, a fogadó állam nem köteles a 2004/38/EK irányelv 6. cikke vagy 14. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján történő tartózkodási időszakok alatt szociális ellátásra való jogosultságot biztosítani, továbbá nem köteles a huzamos tartózkodási jog 15. cikkel összhangban történő megszerzését megelőzően szociális segítséget nyújtani tanulmányok folytatásához – ideértve a szakképzést is –, amely segítség tanulmányi ösztöndíjat vagy diákhitelt biztosít a munkavállalókon, önálló vállalkozókon, e jogállásukat megtartó személyeken és családtagjaikon kívüli személyek számára.

2. fejezet

A munkavállalók és önálló vállalkozók jogai

24. cikk

A munkavállalók jogai

1.   Az EUMSZ 45. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalókat a fogadó államban, illetve a határ menti ingázó munkavállalókat a munkavégzés helye szerinti állam(ok)ban megilletik az EUMSZ 45. cikkében, valamint a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) biztosított jogok. Ezek a jogok többek között a következők:

(a)

az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatás, a javadalmazás és más munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében;

(b)

a munkavállaláshoz és munkavégzéshez való jog a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam állampolgáraira alkalmazandó szabályok szerint;

(c)

a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam munkaügyi hivatalai által a saját állampolgároknak nyújtottal megegyező segítséghez való jog;

(d)

az egyenlő bánásmódhoz való jog a foglalkoztatás és a munkavégzés feltételei, különösen a javadalmazás, a munkaviszony megszüntetése, valamint munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezés vagy újrafoglalkoztatás tekintetében;

(e)

szociális és adókedvezményekhez való jog;

(f)

kollektív jogok;

(g)

lakhatási ügyekben a nemzeti munkavállalóknak biztosítottakkal megegyező jogok és kedvezmények;

(h)

e munkavállalók gyermekei, ha a munkavállaló munkavégzési helyével megegyező területen tartózkodnak, a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam saját állampolgáraiéval azonos feltételekkel nyernek felvételt általános oktatási intézménybe, szakmunkás- és egyéb szakképzésre.

2.   Amennyiben a munkavállaló a fogadó államot elhagyta, de közvetlen leszármazója a szóban forgó államban folytatja tanulmányait, e leszármazó elsődleges gondviselője jogosult az adott államban tartózkodni mindaddig, amíg a leszármazó nagykorúvá nem válik, illetve a nagykorúság elérése után akkor, ha a leszármazónak a tanulmányai folytatása és befejezése érdekében továbbra is szüksége van az elsődleges gondviselő jelenlétére és gondoskodására.

3.   A határ menti ingázó munkavállalókat megilleti az a jog, hogy e megállapodás 14. cikkének megfelelően a munkavégzés helye szerinti államba beléphessenek és onnan kiléphessenek, továbbá az ott munkavállalóként élvezett jogaikat megőrzik – feltéve, hogy a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában foglalt körülmények egyike vonatkozik rájuk –, még akkor is, ha a tartózkodási helyüket nem teszik át a munkavégzés helye szerinti államba.

25. cikk

Az önálló vállalkozók jogai

1.   Az EUMSZ 51. és 52. cikkében foglalt korlátozásokra is figyelemmel, az önálló vállalkozókat a fogadó államban, illetve a határ menti ingázó önálló vállalkozókat a munkavégzés helye szerinti állam(ok)ban megilletik az EUMSZ 49. és 55. cikkében garantált jogok. Ezek a jogok többek között a következők:

(a)

az önálló vállalkozóként folytatott tevékenység megkezdéséhez és folytatásához, valamint vállalkozások alapításához és irányításához való jog a fogadó állam által a saját állampolgárai tekintetében megállapított feltételek szerint, az EUMSZ 49. cikkében foglaltak szerint;

(b)

az e megállapodás 24. cikke (1) bekezdésének c)–h) pontjában foglalt jogok.

2.   Az önálló vállalkozók egyenes ági leszármazóira alkalmazandó a 24. cikk (2) bekezdése.

3.   A határ menti ingázó önálló vállalkozókra alkalmazandó a 24. cikk (3) bekezdése.

26. cikk

A határ menti ingázó munkavállalók jogait igazoló okmány kiállítása

A munkavégzés helye szerinti állam megkövetelheti, hogy azok az uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok, akiket megilletnek a határ menti ingázó munkavállalóknak e címben biztosított jogok, olyan okmány iránti kérelmet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy e cím alapján rendelkeznek ezekkel a jogokkal. Az ilyen uniós polgárok és egyesült királysági állampolgárok jogosultak arra, hogy ilyen okmányt kiállítsanak számukra.

3. fejezet

Szakmai képesítések

27. cikk

Elismert szakmai képesítések

1.   Az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik által megszerzett, a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szakmai képesítéseknek a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam által az átmeneti időszak vége előtt történt elismerésének joghatásai az adott államban fennmaradnak – beleértve azt a jogot is, hogy az érintettek szakmájukat a saját állampolgárokkal azonos feltételek mellett gyakorolhatják – amennyiben az elismerés az alábbi rendelkezések valamelyikével összhangban történt:

(a)

a 2005/36/EK irányelv III. címe a szakmai képesítéseknek a letelepedés szabadságának gyakorlásával összefüggésben történő elismerése tekintetében, függetlenül attól, hogy az ilyen elismerés a képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere, a szakmai tapasztalat elismerésének rendszere, vagy a képzési minimumkövetelmények koordinálásán alapuló elismerési rendszer körében történt-e;

(b)

a 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 10. cikkének (1) és (3) bekezdése az ügyvédi hivatás gyakorlásának a fogadó államban vagy a munkavégzés helye szerinti államban történő megkezdésére vonatkozóan;

(c)

a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 14. cikke a más tagállamok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóinak jóváhagyása tekintetében;

(d)

a 74/556/EGK tanácsi irányelv (12) a toxikus termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők, illetve a toxikus termékek hivatásszerű használatát magukban foglaló tevékenységek megkezdéséhez vagy folytatásához szükséges ismeretek és képesség igazolásának elfogadása tekintetében.

2.   A szakmai képesítések e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazásában történő elismerése magában foglalja a következőket:

(a)

a 2005/36/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti előnyöket élvező szakmai képesítések elismerése;

(b)

a szakmai tevékenységhez részleges hozzáférést biztosító határozatok a 2005/36/EK irányelv 4f. cikkével összhangban;

(c)

a szakmai képesítések elismerése letelepedés céljából, a 2005/36/EK irányelv 4d. cikkével összhangban.

28. cikk

A szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos folyamatban lévő eljárások

A szakmai képesítések elismerése iránti, az uniós polgárok vagy egyesült királysági állampolgárok által az átmeneti időszak vége előtt benyújtott kérelmeknek a fogadó állam vagy a munkavégzés helye szerinti állam illetékes hatóságai általi elbírálása, valamint az ilyen kérelmekre vonatkozó határozatok tekintetében a 2005/36/EK irányelv 4. cikke, a szakmai képesítések letelepedés céljából történő elismerése tekintetében 4d. cikke, 4f. cikke, valamint III. címe, a 98/5/EK irányelv 10. cikkének (1), (3) és (4) bekezdése, a 2006/43/EK irányelv 14. cikke, valamint a 74/556/EGK irányelv alkalmazandó.

Alkalmazandó továbbá a 2005/36/EK irányelv 4a., 4b. és 4e. cikke is, az említett irányelv 4d. cikke szerinti, a szakképesítések letelepedés céljából történő elismerésére vonatkozó eljárások lefolytatása szempontjából releváns mértékben.

29. cikk

A szakmai képesítések elismerésével kapcsolatos közigazgatási együttműködés

1.   A 28. cikkben említett, folyamatban lévő kérelmek tekintetében az Egyesült Királyság és a tagállamok együttműködnek egymással a 28. cikk alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Az együttműködés magában foglalhatja az információcserét, beleértve a végrehajtott fegyelmi intézkedésekre és büntetőjogi szankciókra, illetve a bármely más olyan súlyos és különleges körülményre vonatkozó információk cseréjét, amelyek valószínűleg következményekkel járnak a 28. cikkben említett irányelvek hatálya alá tartozó tevékenységek folytatására nézve.

2.   A 8. cikktől eltérve, az átmeneti időszak végétől számított 9 hónapot meg nem haladó időtartamra az Egyesült Királyság jogosult a belső piaci információs rendszer használatára a 28. cikkben említett kérelmek tekintetében, amennyiben azok a szakmai képesítések letelepedési célú elismerésére vonatkozó, a 2005/36/EK irányelv 4d. cikke szerinti eljárásokat érintik.

III. CÍM

A szociális biztonsági rendszerek koordinálása

30. cikk

Személyi hatály

1.   Ez a cím a következő személyekre alkalmazandó:

(a)

az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozó uniós polgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(b)

az átmeneti időszak végén valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(c)

az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező és valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó uniós polgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(d)

az átmeneti időszak végén valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező és az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartozó egyesült királysági állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(e)

azon személyek, akik nem tartoznak az a)–d) pont hatálya alá, de:

(i)

uniós polgárok, akik az átmeneti időszak végén munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykednek az Egyesült Királyságban, és akik a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) II. címe alapján valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik; vagy

(ii)

egyesült királysági állampolgárok, akik az átmeneti időszak végén egy vagy több tagállamban munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykednek, és akik a 883/2004/EK rendelet II. címe alapján az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(f)

hontalan személyek és menekültek, akik valamely tagállamban vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkeznek, és akik helyzete megfelel az a)–e) pontban leírt helyzetek valamelyikének, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(g)

harmadik országbeli állampolgárok, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik, akik helyzete megfelel az a)–e) pontban leírt helyzetek valamelyikének, feltéve, hogy teljesítik a 859/2003/EK tanácsi rendeletben (14) foglalt feltételeket.

2.   Az (1) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e cím hatálya, amíg megszakítás nélkül az említett bekezdésben foglalt helyzetek valamelyikében maradnak, mely helyzet egyidejűleg érinti valamely tagállamot és az Egyesült Királyságot.

3.   Ez a cím alkalmazandó azokra a személyekre is, akik nem, vagy már nem tartoznak e cikk (1) bekezdése a)– e) pontjának hatálya alá, de e megállapodás 10. cikkének hatálya alá tartoznak, továbbá azok családtagjaira és túlélő hozzátartozóira is.

4.   A (3) bekezdésben említett személyekre mindaddig kiterjed e megállapodás hatálya, amíg joguk van a fogadó államban való tartózkodásra e megállapodás 13. cikke értelmében, vagy arra, hogy e megállapodás 25. vagy 24. cikkével összhangban a munkavégzésük helye szerinti államban dolgozzanak.

5.   Amikor ez a cikk családtagokra és túlélő hozzátartozókra hivatkozik, e személyek csak annyiban tartoznak e cím hatálya alá, amennyiben e minőségükben a 883/2004/EK rendelet jogokat és kötelezettségeket ruház rájuk.

31. cikk

A szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok

1.   Az EUMSZ 48. cikkében, a 883/2004/EK rendeletben és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) foglalt szabályok és célkitűzések alkalmazandók az e cím hatálya alá tartozó személyekre.

Az Unió és az Egyesült Királyság kellően figyelembe veszi a 883/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Bizottság mellett működő, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság (a továbbiakban: az igazgatási bizottság) e megállapodás I. mellékletének I. részében felsorolt határozatait és ajánlásait.

2.   E megállapodás 9. cikkétől eltérve, e cím alkalmazásában a 883/2004/EK rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

3.   Az e cím hatálya alá tartozó esetekben a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő harmadik országbeli állampolgárok, valamint azok családtagjai és túlélő hozzátartozói tekintetében a 883/2004/EK rendeletre és az 987/2009/EK rendeletre való, e címben történő hivatkozásokat az 1408/71/EGK tanácsi rendeletre (16), és az 574/72/EGK tanácsi rendeletre (17) való hivatkozásként kell érteni. A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet különös rendelkezéseire való hivatkozásokat az 1408/71/EGK rendelet és a 574/72/EGK rendelet megfelelő rendelkezéseire való hivatkozásként kell érteni.

32. cikk

E megállapodás hatálya alá tartozó különleges helyzetek

1.   A következő szabályok alkalmazandók az ebben a cikkben meghatározott mértékben a következő helyzetekben, amennyiben azok a 30. cikk hatálya alá nem tartozó vagy már nem tartozó személyekhez kapcsolódnak:

(a)

a biztosítási, szolgálati, önálló vállalkozói vagy tartózkodási időszakok – beleértve a 883/2004/EK rendelettel összhangban az ilyen időszakokból eredő jogokat és kötelezettségeket is – érvényesítése és összeszámítása céljából a következő személyek tartoznak e cím hatálya alá:

(i)

az uniós polgárok, valamint a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalan személyek és menekültek és a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő harmadik országbeli állampolgárok, akik az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoztak, továbbá családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

(ii)

az egyesült királysági állampolgárok, valamint az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező hontalan személyek és menekültek és a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő harmadik országbeli állampolgárok, akik az átmeneti időszak vége előtt valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoztak, továbbá családtagjaik és túlélő hozzátartozóik;

az időszakok összeszámítása céljából az átmeneti időszak vége előtt és az után szerzett időszakokat a 883/2004/EK rendeletnek megfelelően kell figyelembe venni;

(b)

azokra a személyekre, akik az átmeneti időszak vége előtt engedélyt kértek arra, hogy a 883/2004/EK rendelet szerinti tervezett egészségügyi gyógykezelést kapjanak, a 883/2004/EK rendelet 20. és 27. cikkében foglalt szabályokat a gyógykezelés végéig továbbra is alkalmazni kell. A vonatkozó megtérítési eljárások a gyógykezelés végét követően is alkalmazandók. Az ilyen személyeket és a kísérő személyeket értelemszerűen megilleti az a jog, hogy a 14. cikknek megfelelően belépjenek a gyógykezelés helye szerinti államba, illetve onnan kilépjenek;

(c)

azokra a személyekre, akik a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és akik az átmeneti időszak végén valamelyik tagállamban vagy az Egyesült Királyságban tartózkodnak, a 883/2004/EK rendelet 19. és 27. cikkében foglalt szabályok továbbra is alkalmazandók tartózkodásuk végéig. A vonatkozó megtérítési eljárások a tartózkodás vagy gyógykezelés végét követően is alkalmazandók;

(d)

a 883/2004/EK rendelet 67., 68. és 69. cikkében foglalt szabályok – mindaddig, amíg a feltételek teljesülnek – továbbra is alkalmazandók a családi ellátásra való, az átmeneti időszak végén fennálló jogosultságra vonatkozóan, a következő személyek esetében:

(i)

azok az uniós polgárok, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező hontalan személyek és menekültek, valamint a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő és valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, akik valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak, és van olyan családtagjuk, aki az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban tartózkodik;

(ii)

azok az egyesült királysági állampolgárok, az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező hontalan személyek és menekültek, valamint a 859/2003/EK rendelet feltételeit teljesítő és az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, akik az Egyesült Királyság jogszabályainak hatálya alá tartoznak, és van olyan családtagjuk, aki az átmeneti időszak végén valamely tagállamban tartózkodik;

(e)

az e bekezdés d) pontjának i. és ii. alpontjában foglalt helyzetekben minden olyan személyre, aki az átmeneti időszak végén családtagként a 883/2004/EK rendelet szerinti jogokkal – például természetbeni betegségi ellátáshoz való származtatott joggal – rendelkezik, az említett rendelet és a 987/2009/EK rendelet megfelelő rendelkezései mindaddig alkalmazandók, amíg teljesülnek az azokban meghatározott feltételek.

2.   A 883/2004/EK rendelet III. címe 1. fejezetében szereplő, a betegségi ellátásokkal kapcsolatos rendelkezések alkalmazandók az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján ellátásban részesülő személyek esetében.

Ez a bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a 883/2004/EK rendelet 67., 68. és 69. cikkén alapuló családi ellátásokra.

33. cikk

Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai

1.   E cím uniós polgárokra alkalmazandó rendelkezései alkalmazandók Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgáraira, feltéve, hogy:

(a)

Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és a Svájci Államszövetség – az esettől függően – az Egyesült Királysággal az uniós polgárokra alkalmazandó megfelelő megállapodásokat kötött és alkalmaz; valamint

(b)

Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, és a Svájci Államszövetség – az esettől függően – az Unióval az egyesült királysági állampolgárokra alkalmazandó megfelelő megállapodásokat kötött és alkalmaz.

2.   A 164. cikkel létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) az Egyesült Királyság és az Unió által küldött, az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások hatálybalépésének időpontjáról szóló értesítés kézhezvétele után megállapítja azt az időpontot, amelytől kezdődően e cím rendelkezéseit – az esettől függően – Izland, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság és a Svájci Államszövetség állampolgáraira alkalmazni kell.

34. cikk

Igazgatási együttműködés

1.   A 7. cikktől és a 128. cikk (1) bekezdésétől eltérve, e megállapodás hatálybalépésének napjától az Egyesült Királyság megfigyelői státusszal rendelkezik az igazgatási bizottságban. Amennyiben az e címmel kapcsolatos napirendi pontok érintik az Egyesült Királyságot, az Egyesült Királyság tanácsadói minőségben képviselőt küldhet az igazgatási bizottság, valamint a 883/2004/EK rendelet 73 és 74. cikkében említett szervek azon üléseire, amelyeken az adott kérdéseket megvitatják.

2.   A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság részt vesz a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus cseréjében (EESSI), és viseli az ehhez kapcsolódó költségeket.

35. cikk

Megtérítés, behajtás és beszámítás

A 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet megtérítésről, behajtásról és beszámításról szóló rendelkezései továbbra is alkalmazandók az olyan események vonatkozásában, amennyiben azok a 30. cikk hatálya alá nem tartozó személyekhez kapcsolódnak, amelyekre:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt került sor; vagy

(b)

az átmeneti időszak végét követően kerül sor, és olyan személyekhez kapcsolódnak, akik az adott esemény bekövetkezésének időpontjában a 30. vagy a 32. cikk hatálya alá tartoztak.

36. cikk

Jogszabályi változások és az uniós jogi aktusok kiigazítása

1.   Amennyiben a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet az átmeneti időszak vége után módosítják vagy azok helyébe másik jogi aktus lép, az e megállapodásban az említett rendeletekre való hivatkozásokat a módosított rendeletekre vagy az azokat felváltó jogi aktusokra való hivatkozásként kell érteni az e megállapodás I. mellékletének II. részében felsorolt jogi aktusokkal összhangban.

A vegyes bizottság felülvizsgálja e megállapodás I. mellékletének II. részét, és hozzáigazítja azt a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet módosító vagy felváltó jogi aktusokhoz, amint az Unió ilyen jogi aktusokat elfogadott. E célból az Unió az elfogadást követően a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot a vegyes bizottságban az említett rendeleteket módosító vagy felváltó bármely jogi aktusról.

2.   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve, a vegyes bizottság értékeli a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet módosító vagy felváltó jogi aktus hatásait, amennyiben ez a jogi aktus:

(a)

a 883/2004/EK rendelet 3. cikkének hatálya alá tartozó kérdéseket módosítja vagy váltja fel; vagy

(b)

pénzbeli ellátást exportálhatóvá tesz, amennyiben a pénzbeli ellátás az átmeneti időszak végén a 883/2004/EK rendelet alapján nem volt exportálható, vagy pénzbeli ellátást nem exportálhatóvá tesz, amennyiben a pénzbeli ellátás az átmeneti időszak végén exportálható volt; vagy

(c)

pénzbeli ellátást korlátlan ideig exportálhatóvá tesz, amennyiben a pénzbeli ellátás az átmeneti időszak végén a 883/2004/EK rendelet alapján csak korlátozott ideig volt exportálható, vagy pénzbeli ellátást csak korlátozott ideig exportálhatóvá tesz, amennyiben a pénzbeli ellátás az átmeneti időszak végén az említett rendelet alapján korlátlan ideig volt exportálható.

Értékelése során a vegyes bizottság jóhiszeműen mérlegeli az e bekezdés első albekezdésében említett változások mértékét, valamint annak fontosságát, hogy a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet továbbra is megfelelően működjön az Unió és az Egyesült Királyság között, továbbá, hogy legyen egy illetékes állam a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan.

Amennyiben a vegyes bizottság az Unió által az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás kézhezvételétől számított 6 hónapon belül úgy dönt, e megállapodás I. mellékletének II. részét nem igazítják hozzá az e bekezdés első albekezdésében említett jogi aktushoz.

E bekezdés alkalmazásában:

(a)   „exportálható”: a 883/2004/EK rendelet alapján egy adott tagállamban vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező személy részére vagy rá való tekintettel fizetendő, amennyiben az ellátás biztosításáért felelős intézmény székhelye nem ott található; „nem exportálható”: a fentieknek megfelelően értelmezendő; valamint

(b)   „korlátlan ideig exportálható”: mindaddig exportálható, ameddig a jogosultságok alapjául szolgáló feltételek teljesülnek.

3.   A 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletet e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az e megállapodás I. mellékletének III. részében felsorolt kiigazításokat. Az Egyesült Királyság az elfogadást követően a vegyes bizottságban a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Uniót az e megállapodás I. mellékletének III. része szempontjából jelentőséggel bíró nemzeti rendelkezéseinek változásairól.

4.   Az igazgatási bizottság határozatait és ajánlásait e megállapodás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy azok magukban foglalják az I. melléklet I. részében felsorolt határozatokat és ajánlásokat is. A vegyes bizottság módosítja az I. melléklet I. részét, hogy az tükrözze az igazgatási bizottság által elfogadott új határozatokat vagy ajánlásokat. E célból az Unió az elfogadást követően a vegyes bizottságban a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot az igazgatási bizottság határozatairól és ajánlásairól. Az ilyen módosításokat az Unió vagy az Egyesült Királyság javaslatára a vegyes bizottság végzi el.

IV. CÍM

Egyéb rendelkezések

37. cikk

Információk közzététele

A tagállamok és az Egyesült Királyság terjesztik az e rész hatálya alá tartozó személyek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó információkat, különösen – adott esetben – a nemzeti és helyi médián és más kommunikációs eszközökön keresztül folytatott figyelemfelkeltő kampányok révén.

38. cikk

Előnyösebb rendelkezések

1.   Ez a rész nem érinti a fogadó államban vagy a munkavégzés helye szerinti államban alkalmazandó olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az érintett személyek számára előnyösebbek lennének. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a III. címre.

2.   A 12. cikk és a 23. cikk (1) bekezdése nem érinti az Egyesült Királyság és Írország közötti, a közös utazási területre vonatkozó megállapodásokat az ezekből fakadó, az érintett személyekre nézve kedvezőbb bánásmód tekintetében.

39. cikk

Élethosszig tartó védelem

Az e rész hatálya alá tartozó személyek egész életükön át élvezik az e rész vonatkozó címeiben meghatározott jogokat, kivéve, ha már nem felelnek meg az említett címekben foglalt feltételeknek.

HARMADIK RÉSZ

A KILÉPÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

Forgalomba hozott áruk

40. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

(a)   „forgalmazás”: valamely áru kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása a piacon értékesítés, fogyasztás vagy felhasználás céljából, ellenérték fejében, vagy ingyenesen;

(b)   „forgalomba hozatal”: az áru első alkalommal történő forgalmazása az Unióban vagy az Egyesült Királyságban;

(c)   „áru rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy felhasználás céljából”: amikor valamely meglévő és egyedileg azonosítható áru a gyártási szakaszt követően két vagy több jogi vagy természetes személy közötti, a szóban forgó áru tulajdonjogának, a tulajdonjogból fakadó egyéb jognak vagy az áru birtoklásának átruházására irányuló írásbeli vagy szóbeli megállapodás, vagy ilyen megállapodás megkötésére irányuló, jogi vagy természetes személy vagy személyek részére tett ajánlat tárgyát képezi;

(d)   „használatbavétel”: valamely áru végfelhasználó általi első rendeltetésszerű használata az Unióban vagy az Egyesült Királyságban, illetve tengerészeti felszerelések esetében a fedélzeten való elhelyezés;

(e)   „piacfelügyelet”: a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végrehajtott tevékenységek és intézkedések, hogy az áruk megfeleljenek az alkalmazandó követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, a biztonságot vagy a közérdek védelmének bármely más szempontját;

(f)   „piacfelügyeleti hatóság”: valamely tagállam vagy az Egyesült Királyság területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős hatóság;

(g)   „az áruk forgalomba hozatali feltételei”: az áruk jellemzőire – köztük a minőségi szintre, a teljesítményre, a biztonságosságra vagy a méretre – vonatkozó követelmények, beleértve az ilyen áruk összetételét vagy az ilyen árukkal kapcsolatban alkalmazott terminológiát, jeleket, vizsgálatokat és vizsgálati módszereket, csomagolási, jelölési, címkézési és megfelelőségértékelési eljárásokat; a fogalom magában foglalja a gyártási módszerekre és eljárásokra vonatkozó követelményeket is, amennyiben ezek hatással vannak a termék jellemzőire;

(h)   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is – folytató testület;

(i)   „bejelentett szervezet”: olyan megfelelőségértékelő szervezet, amely jogosult harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására az áruk forgalombahozatali feltételeit harmonizáló uniós jog alapján;

(j)   „állati termékek”: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 4. cikkének 29., 30. és 31. pontjában említett állati eredetű termékek, állati melléktermékek és azokból származó termékek, állati eredetű takarmányok, valamint állati eredetű termékeket tartalmazó élelmiszerek és takarmányok.

41. cikk

A forgalomba hozott áruk folyamatos szabad mozgása

1.   Bármely olyan áru, amelyet az Unióban vagy az Egyesült Királyságban jogszerűen hoztak forgalomba az átmeneti időszak vége előtt:

(a)

az Unió vagy az Egyesült Királyság piacán tovább forgalmazható, és a végfelhasználóhoz történő eljutásig szabadon mozoghat e két piac között;

(b)

amennyiben az alkalmazandó uniós jogi rendelkezések előírják, használatba vehető az Unióban vagy az Egyesült Királyságban.

2.   Az EUMSZ 34. és 35. cikkében, valamint az áruk forgalmazását szabályozó, vonatkozó uniós jogban foglalt, az érintett árukra alkalmazandó követelmények – ideértve az áruk forgalmazásának feltételeit is –, alkalmazandók az (1) bekezdésben említett árukra.

3.   Az (1) bekezdés alkalmazandó minden, az EUMSZ harmadik részének II. címe értelmében vett, meglévő és egyedileg azonosítható árura, kivéve az alábbiaknak az uniós és az egyesült királysági piac közötti forgalmát:

(a)

élő állatok és szaporítóanyagok;

(b)

állati termékek.

4.   Az élő állatoknak vagy szaporítóanyagoknak valamely tagállam és az Egyesült Királyság közötti szállítása tekintetében a II. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezések alkalmazandók, feltéve, hogy az indulás időpontja az átmeneti időszak vége előtt volt.

5.   Ez a cikk nem érinti azt a lehetőséget, hogy az Egyesült Királyság, valamely tagállam vagy az Unió intézkedéseket hozzon az (1) bekezdésben említett áru vagy az ilyen áruk valamely kategóriája forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, amennyiben és amilyen mértékben az uniós jog azt megengedi.

6.   E cím rendelkezései nem érintik az értékesítés módjára, a szellemi tulajdonra, a vámeljárásokra, a díjakra és adókra vonatkozó szabályokat.

42. cikk

A forgalomba hozatal igazolása

Amennyiben egy gazdasági szereplő valamely meghatározott áru tekintetében a 41. cikk (1) bekezdésére hivatkozik, az említett gazdasági szereplő köteles bármilyen releváns dokumentum alapján bizonyítani, hogy az árut az átmeneti időszak vége előtt hozták forgalomba az Unióban vagy az Egyesült Királyságban.

43. cikk

Piacfelügyelet

1.   A tagállamok és az Egyesült Királyság piacfelügyeleti hatóságai haladéktalanul közlik egymással a 41. cikk (1) bekezdésében említett árukra vonatkozóan a piacfelügyeleti tevékenységük keretében összegyűjtött releváns információkat. Így különösen, közlik egymással és az Európai Bizottsággal a súlyos veszélyt jelentő árukkal kapcsolatos információkat, valamint a jogszabályoknak nem megfelelő árukkal kapcsolatban hozott intézkedéseket, beleértve az uniós vagy az egyesült királysági jog alapján létrehozott hálózatokból, információs rendszerekből és adatbázisokból származó, az ilyen árukra vonatkozó releváns információkat.

2.   A tagállamok és az Egyesült Királyság haladéktalanul továbbítják az Egyesült Királyság, illetve valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak bármely megkeresését a területükön letelepedett megfelelőségértékelő szervezetnek, amennyiben ez a megkeresés az említett szervezet által, annak bejelentett szervezeti minőségében az átmeneti időszak vége előtt végzett megfelelőségértékelésre vonatkozik. A tagállamok és az Egyesült Királyság biztosítják, hogy az ilyen megkeresésekkel a megfelelőségértékelő szervezet haladéktalanul foglalkozik.

44. cikk

A folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatos ügyiratok és dokumentumok továbbítása

Az Egyesült Királyság az alkalmazandó uniós jogban előírt eljárásoknak megfelelően kijelölt tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul továbbítja az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon folyamatban lévő, az Egyesült Királyság valamely illetékes hatósága által az 528/2012/EU európai parlament és tanácsi rendelettel (19), az 1107/2009/EK európai parlament és tanácsi rendelettel (20), a 2001/83/EK európai parlament és tanácsi irányelvvel (21) és a 2001/82/EK európai parlament és tanácsi irányelvvel (22) összhangban végzett értékelésekkel, jóváhagyásokkal és engedélyezésekkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó ügyiratot, illetve dokumentumot.

45. cikk

Gyógyszerek korábbi engedélyezési eljárásaival kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátása

1.   Az Egyesült Királyság valamely tagállam vagy az Európai Gyógyszerügynökség indokolt kérelmére haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az Egyesült Királyság illetékes hatósága által az átmeneti időszak vége előtt engedélyezett valamely gyógyszer forgalombahozatali engedélyezési dokumentációját, ha az említett dokumentáció szükséges egy forgalombahozatali engedély iránti kérelemnek a 2001/83/EK irányelv 10. és 10a. cikkével, illetve a 2001/82/EK irányelv 13. és 13a. cikkével összhangban történő elbírálásához.

2.   A tagállamok az Egyesült Királyság indokolt kérelmére haladéktalanul rendelkezésre bocsátják az adott tagállam illetékes hatósága által az átmeneti időszak vége előtt engedélyezett valamely gyógyszer forgalombahozatali engedélyezési dokumentációját, ha az említett dokumentáció szükséges az Egyesült Királyságban egy forgalombahozatali engedély iránti kérelemnek az egyesült királysági jogszabályi követelményekkel összhangban történő elbírálásához, annyiban, amennyiben az említett jogszabályi követelmények megfelelnek a 2001/83/EK irányelv 10. és 10a. cikkében, illetve a 2001/82/EK irányelv 13. és 13a. cikkében foglalt előírásoknak.

46. cikk

Az Egyesült Királyságban vagy valamely tagállamban letelepedett bejelentett szervezetek birtokában lévő információk rendelkezésre bocsátása

1.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a valamely, az Egyesült Királyságban letelepedett, az uniós jog szerinti bejelentett szervezetként működő megfelelőségértékelő szervezet az átmeneti időszak vége előtt végzett tevékenységeivel kapcsolatos információkat a tanúsítványtulajdonos kérelmére haladéktalanul a tanúsítványtulajdonos által megjelölt, valamelyik tagállamban letelepedett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsássa.

2.   A tagállamok biztosítják, hogy valamely, az érintett tagállamban letelepedett bejelentett szervezet az átmeneti időszak vége előtt végzett tevékenységeivel kapcsolatos információkat a tanúsítványtulajdonos kérelmére haladéktalanul a tanúsítványtulajdonos által megjelölt, az Egyesült Királyságban letelepedett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsássa.

II. CÍM

Folyamatban lévő vámeljárások

47. cikk

Az áruk uniós státusa

1.   A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) alkalmazandó az említett rendelet 5. cikkének 23. pontjában említett uniós árukra, amennyiben az ilyen árukat az Egyesült Királyság vámterületéről az Unió vámterületére szállítják át (vagy fordítva), feltéve, hogy az áruszállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ér véget. Az olyan áruszállítást, amely az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ér véget, Unión belüli szállításnak kell tekinteni az uniós jogban szereplő behozatali és kiviteli engedélyezési követelmények tekintetében.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a 952/2013/EU rendelet 153. cikkének (1) bekezdésében említett, az áruk uniós vámjogi státusának vélelmezése nem alkalmazandó. Az ilyen áruk uniós vámjogi státusát, valamint azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben említett áruszállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött, az érintett személynek minden egyes áruszállítás tekintetében bizonyítania kell az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (24) 199. cikkében említett valamely módon. Az áruszállítás megkezdését az árukra vonatkozó fuvarokmány útján kell igazolni.

3.   A (2) bekezdés nem alkalmazandó az olyan uniós státusú árukra, amelyeket légi úton szállítanak, és amelyeket az Egyesült Királyság vámterületén lévő repülőtéren rakodtak be vagy rakodtak át az Unió vámterületére történő szállítás céljából, vagy amelyeket az Unió vámterületén lévő repülőtéren rakodtak be vagy rakodtak át az Egyesült Királyság vámterületére történő szállítás céljából, amennyiben az ilyen árukat az érintett vámterületen kibocsátott egyetlen fuvarokmány kíséretében szállítják, feltéve, hogy a szóban forgó légi szállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ért véget.

4.   A (2) bekezdés nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vámterületén található kikötők és az Unió vámterületén található kikötők között tengeri úton, az (EU) 2015/2446 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (25) 120. cikkében említett menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járattal szállított uniós árukra, feltéve, hogy:

(a)

az Egyesült Királyság vámterületén lévő kikötőket és az Unió vámterületén található kikötőket magában foglaló út az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és ezt követően ér véget; valamint

(b)

a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság vámterületén vagy az Unió vámterületén található egy vagy több kikötőt érintett.

5.   Amennyiben a (4) bekezdés a) pontjában említett út során a menetrend szerinti tengeri árufuvarozó járat az átmeneti időszak végét követően az Egyesült Királyság vámterületén található egy vagy több kikötőt érint:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt e kikötőkben berakodott és kirakodott áruk esetében az áruk uniós vámjogi státusa nem változtatható meg;

(b)

az átmeneti időszak végét követően e kikötőkben berakodott áruk esetében az áruk uniós vámjogi státusa nem változtatható meg, feltéve, hogy azt a (2) bekezdéssel összhangban bizonyítják.

48. cikk

Belépési gyűjtő árunyilatkozat és indulás előtti árunyilatkozat

1.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az olyan belépési gyűjtő árunyilatkozatok tekintetében, amelyeket az említett rendelet IV. címének I. fejezetével összhangban az átmeneti időszak vége előtt nyújtottak be az első beléptető vámhivatalnál, és ezek a nyilatkozatok az átmeneti időszak végét követően azonos joghatással bírnak az Unió vámterületén és az Egyesült Királyság vámterületén.

2.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az olyan indulás előtti árunyilatkozatokra, amelyeket az említett rendelet VIII. címének I. fejezetével összhangban az átmeneti időszak vége előtt nyújtottak be, valamint adott esetben azokra az árukra, amelyeket az említett rendelet 194. cikkével összhangban az átmeneti időszak vége előtt bocsátottak forgalomba. Ezek a nyilatkozatok az átmeneti időszak végét követően azonos joghatással bírnak az Unió vámterületén és az Egyesült Királyság vámterületén.

49. cikk

Az átmeneti megőrzés vagy a vámeljárások befejezése

1.   A 952/2013/EU rendelet alkalmazandó az átmeneti időszak végén az említett rendelet 5. cikke 17. pontja szerinti átmeneti megőrzésben lévő, nem uniós árukra, valamint azokra az árukra, amelyek az átmeneti időszak végén az említett rendelet 5. cikkének 16. pontja szerinti bármely vámeljárás alatt álltak az Egyesült Királyság vámterületén, mindaddig, amíg az ilyen átmeneti megőrzés befejeződik, az egyik különleges vámeljárás lezárul, az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy az árukat kivonják a területről, feltéve, hogy az ilyen esemény az átmeneti időszak vége után, de legkésőbb a III. mellékletben említett megfelelő határidőn belül történik.

A 952/2013/EU rendelet 148. cikke (5) bekezdésének b) és c) pontja, valamint 219. cikke azonban nem alkalmazandó az Egyesült Királyság vámterülete és az Unió vámterülete közötti, az átmeneti időszak végét követően befejeződő áruszállításokra.

2.   A 952/2013/EU rendelet, a 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozat (26), a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (27) és a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (28) alkalmazandó az átmeneti időszak végét követően, az (1) bekezdésben említett vámeljárás lezárulásától vagy átmeneti megőrzés befejeződésétől keletkezett vámtartozások tekintetében.

3.   Az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet II. címe 1. fejezetének 1. szakasza alkalmazandó azokra a vámkontingens igénybevétele iránti kérelmekre vonatkozóan, amelyeket az Egyesült Királyság vámhatóságai fogadtak el az Egyesült Királyság vámterületén, és amelyek tekintetében az Egyesült Királyság vámhatóságai az átmeneti időszak vége előtt az említett rendelet 50. cikkével összhangban benyújtották az alátámasztó okmányokat az Egyesült Királyság vámterületén, és ezen túlmenően az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet II. címe 1. fejezetének 1. szakasza alkalmazandó a kérelmek törlése, valamint a kérelmek alapján kiosztott, de fel nem használt vámkontingens-mennyiségek visszatérítése tekintetében is.

50. cikk

Hozzáférés releváns hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz

A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e cím szerinti kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

III. CÍM

Hozzáadottérték-adóval és jövedéki adóval kapcsolatos folyamatban lévő ügyek

51. cikk

Hozzáadottérték-adó (héa)

1.   A 2006/112/EK tanácsi irányelv (29) alkalmazandó az Egyesült Királyság területéről valamely tagállam területére feladott vagy fuvarozott árukra (és fordítva), feltéve, hogy a feladás vagy fuvarozás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és ezt követően ért véget.

2.   A 2006/112/EK irányelv az átmeneti időszak végétől számított 5 évig továbbra is alkalmazandó az adóalany jogaira és kötelezettségeire az Egyesült Királyság és valamely tagállam közötti, határokon átnyúló elemmel rendelkező olyan ügyletek tekintetében, amelyekre az átmeneti időszak vége előtt került sor, valamint az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ügyletek tekintetében.

3.   A (2) bekezdéstől és a 2008/9/EK tanácsi irányelv (30) 15. cikkétől eltérve, az olyan kérelmek, amelyek az Egyesült Királyságban letelepedett adóalany által valamely tagállamban fizetett, vagy az egyik tagállamban letelepedett adóalany által az Egyesült Királyságban fizetett héa visszatérítésére irányulnak, legkésőbb 2021. március 31-ig nyújthatók be az említett irányelvben foglalt feltételek szerint.

4.   A (2) bekezdéstől és a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (31) 61. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, azon héabevallások módosításai, amelyeket a 2006/112/EK irányelv 364. cikkének vagy 369f. cikkének megfelelően vagy az Egyesült Királyságban nyújtottak be a fogyasztás helye szerinti tagállamban az átmeneti időszak vége előtt nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, vagy pedig valamely tagállamban nyújtottak be az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak vége előtt nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan, legkésőbb 2021. december 31-ig nyújthatók be.

52. cikk

Jövedéki termékek

A 2008/118/EK tanácsi irányelv (32) alkalmazandó a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása, valamint a jövedéki termékeknek a szabad forgalomba bocsátást követően az Egyesült Királyság területéről valamely tagállam területére (vagy fordítva) történő szállítása esetében, feltéve, hogy a szállítás az átmeneti időszak vége előtt kezdődött és azt követően ér véget.

53. cikk

Hozzáférés releváns hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz

A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e cím szerinti kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

IV. CÍM

Szellemi Tulajdon

54. cikk

A lajstromozott és megadott jogok oltalmának fenntartása Egyesült Királyságban

1.   Az átmeneti időszak vége előtt lajstromozott vagy megadott, alább felsorolt szellemitulajdon-jogok jogosultja a jogosultság bármilyen újbóli vizsgálata nélkül az Egyesült Királyság joga szerint egy hasonló, bejegyzett és érvényesíthető szellemitulajdon-jog jogosultja lesz az Egyesült Királyságban:

(a)

az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (33) összhangban lajstromozott európai uniós védjegy jogosultja az Egyesült Királyságban az ugyanebből a megjelölésből álló védjegy jogosultjává válik ugyanazon áruk vagy szolgáltatások tekintetében;

(b)

a 6/2002/EK tanácsi rendelettel (34) összhangban lajstromozott és adott esetben halasztott közzététel után közzétett közösségi formatervezési minta jogosultja az Egyesült Királyságban ugyanerre a formatervezési mintára vonatkozóan lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi jog jogosultjává válik;

(c)

a 2100/94/EK tanácsi rendelet (35) alapján megadott közösségi növényfajta-oltalmi jog jogosultja az Egyesült Királyságban ugyanerre a növényfajtára vonatkozóan növényfajta-oltalmi jog jogosultjává válik.

2.   Amennyiben az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) értelmében vett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés vagy hagyományos különleges termék, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) értelmében vett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés vagy a borra vonatkozó hagyományos kifejezés, illetve a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) vagy a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (39) értelmében vett földrajzi árujelző az említett rendeletekből fakadóan oltalom alatt áll az Unióban az átmeneti időszak utolsó napján, az érintett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára jogosult személyek az átmeneti időszak végétől kezdve bármilyen újbóli vizsgálat nélkül jogosultak e földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára az Egyesült Királyságban, és azoknak az Egyesült Királyság nemzeti joga alapján legalább ugyanolyan szintű oltalmat kell biztosítani, mint amilyet a következő uniós jogi rendelkezések garantálnak:

(a)

az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) 4. cikke (1) bekezdésének i), j) és k) pontja; valamint

(b)

a földrajzi jelzés, az eredetmegjelölés, a hagyományos különleges termék vagy a borra vonatkozó hagyományos kifejezés tekintetében az 1151/2012/EU rendelet 13. cikke, 14. cikkének (1) bekezdése, 24. cikke, 36. cikkének (3) bekezdése, 38. és 44. cikke, valamint 45. cikke (1) bekezdésének b) pontja; az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 90. cikkének (1) bekezdése; az 1308/2013/EU rendelet 100. cikkének (3) bekezdése, 102.cikkének (1) bekezdése, 103. és 113. cikke, valamint 157. cikke (1) bekezdése c) pontjának x. alpontja; a 607/2009/EK bizottsági rendelet (42) 62. cikkének (3) és (4) bekezdése; a 110/2008/EK rendelet 15. cikke (3) bekezdésének első albekezdése, 16. cikke, 23. cikkének (1) bekezdése és – az említett rendelet rendelkezéseinek való megfeleléshez szükséges mértékben – 24. cikkének (1) bekezdése; vagy a 251/2014/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és 20. cikke.

Amennyiben az első albekezdésben említett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy a borra vonatkozó hagyományos kifejezés oltalma az átmeneti időszak végét követően az Unióban megszűnik, az első albekezdés a szóban forgó földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés tekintetében többé nem alkalmazható.

Az első albekezdés nem alkalmazható, amennyiben az Unión belüli oltalom olyan nemzetközi megállapodásokból ered, amelyeknek az Unió részes fele.

Ezt a bekezdést akkor és addig kell alkalmazni, amíg a 184. cikkben említett, e bekezdést felváltó megállapodás hatályba nem lép, vagy alkalmazandóvá nem válik.

3.   Az (1) bekezdés ellenére, ha az említett bekezdés szerinti szellemitulajdon-jogot az Unióban az átmeneti időszak utolsó napján folyamatban lévő közigazgatási vagy bírósági eljárás eredményeként megsemmisítik vagy visszavonják, vagy közösségi növényfajta-oltalom esetén azt semmisnek nyilvánítják vagy törlik, akkor a megfelelő jogot az Egyesült Királyságban is megsemmisítik vagy visszavonják, semmisnek nyilvánítják vagy törlik. A megsemmisítés, visszavonás, semmisnek nyilvánítás vagy törlés hatálybalépésének időpontja az Egyesült Királyságban és az Unióban megegyezik.

Az első albekezdéstől eltérve, az Egyesült Királyság nem köteles megsemmisíteni vagy visszavonni az Egyesült Királyságban fennálló megfelelő jogot, amennyiben az európai uniós védjegy vagy lajstromozott közösségi formatervezési minta semmisségének vagy visszavonásának oka az Egyesült Királyságban nem alkalmazható.

4.   Az Egyesült Királyságban az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelően keletkezett védjegy vagy lajstromozott formatervezési minta első megújítási időpontja megegyezik az uniós joggal összhangban lajstromozott megfelelő szellemitulajdon-jog megújításának időpontjával.

5.   Az Egyesült Királyságban az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett védjegyek tekintetében a következők alkalmazandók:

(a)

a védjegy bejelentési napjának az európai uniós védjegy bejelentési, illetve elsőbbségi napja számít, és – adott esetben – az Egyesült Királyság védjegyét megilleti az (EU) 2017/1001 rendelet 39. vagy 40. cikkének megfelelően igényelt szenioritás;

(b)

a védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg azon az alapon, hogy az Egyesült Királyság területén az átmeneti időszak vége előtt nem került sor a megfelelő európai uniós védjegy tényleges használatára;

(c)

az Unióban jóhírnevet szerzett európai uniós védjegy jogosultja az Egyesült Királyságban az (EU) 2017/1001 rendelet 9. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és az (EU) 2015/2436 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogokkal egyenértékű jogokat gyakorolhat a megfelelő védjegy tekintetében az Unióban megszerzett jóhírnév alapján az átmeneti időszak végéig, majd ezt követően e védjegy jóhírneve fenntartásának a védjegy Egyesült Királyságban történő használatán kell alapulnia.

6.   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett, az Egyesült Királyságban lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi jogok és növényfajta-oltalmi jogok tekintetében a következők alkalmazandók:

(a)

az Egyesült Királyság joga szerinti oltalmi időnek legalább azonosnak kell lennie a megfelelő lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom vagy közösségi növényfajta-oltalom uniós jog szerinti fennmaradó oltalmi idejével;

(b)

a bejelentés, illetve az elsőbbség napja megegyezik a megfelelő lajstromozott közösségi formatervezésiminta-oltalom vagy közösségi növényfajta-oltalom bejelentési napjával vagy az elsőbbségi napjával.

55. cikk

Lajstromozási eljárás

1.   A szellemitulajdon-jogok e megállapodás 54. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti lajstromozását, megadását vagy oltalmát az Egyesült Királyság illetékes szervezetei térítésmentesen végzik, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Európai Bizottság nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok felhasználásával. A 110/2008/EK rendelet III. melléklete e cikk alkalmazásában nyilvántartásnak tekintendő.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a szellemitulajdon-jogok 54. cikk (1) bekezdésében említett jogosultjai, valamint azok, akik jogosultak az 54. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi jelzés, eredetmegjelölés, hagyományos különleges termék vagy borra vonatkozó hagyományos kifejezés használatára, nem kötelesek kérelmet benyújtani vagy bármilyen külön közigazgatási eljárást lefolytatni. A szellemitulajdon-jogok 54. cikk (1) bekezdésében említett jogosultjai az átmeneti időszak végét követő 3 évben nem kötelesek levelezési címmel rendelkezni az Egyesült Királyságban.

3.   Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, a Közösségi Növényfajta-hivatal és az Európai Bizottság az Egyesült Királyság illetékes szervezetei rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, amelyek a szellemitulajdon-jogoknak az Egyesült Királyságban történő, az 54. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti lajstromozásához, megadásához vagy biztosításához szükségesek.

4.   Ez a cikk nem érinti a jogok megújításakor esetleg felmerülő megújítási díjakat, vagy az érintett jogosultak azon lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság joga szerinti vonatkozó eljárásnak megfelelően szellemitulajdon-jogaikról lemondjanak az Egyesült Királyságban.

56. cikk

Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozások oltalmának fenntartása az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyság intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek a védjegyeikre, illetve formatervezési mintáikra az átmeneti időszak vége előtt a védjegyek nemzetközi lajstromozásának madridi rendszere, illetve az ipari minták nemzetközi letétbe helyezésének hágai rendszere alapján az Uniót megjelölve szereztek oltalmat a védjegyeikre, illetve formatervezési mintáikra e nemzetközi lajstromozások tekintetében az Egyesült Királyságban is oltalmat élvezzenek.

57. cikk

A lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minták oltalmának fenntartása az Egyesült Királyságban

A 6/2002/EK rendelettel összhangban az átmeneti időszak vége előtt keletkezett, lajstromozás nélküli közösségi formatervezésiminta-oltalom jogosultja a törvény erejénél fogva a nem lajstromozott közösségi formatervezési mintához kapcsolódó, az Egyesült Királyságban az Egyesült Királyság joga szerint érvényesíthető szellemitulajdon-jog jogosultjává válik, mely jog ugyanolyan szintű oltalmat biztosít, mint amilyet a 6/2002/EK rendelet előír. Az Egyesült Királyság joga értelmében e jog oltalmi ideje legalább egyenlő a megfelelő lajstromozás nélküli közösségi formatervezési minta – az említett rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerinti – oltalmi idejének fennmaradó időtartamával.

58. cikk

Az adatbázisok jogi védelmének fenntartása

1.   A Egyesült Királyság tekintetében egy adatbázishoz kapcsolódó, a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (43) 7. cikkével összhangban az átmeneti időszak vége előtt keletkezett jog jogosultja a szóban forgó adatbázishoz kapcsolódóan az Egyesült Királyság joga szerint érvényesíthető szellemitulajdon-jogot tart fenn az Egyesült Királyságban, amely ugyanolyan szintű védelmet biztosít, mint amilyet a 96/9/EK irányelv előír, feltéve, hogy e jog jogosultja továbbra is megfelel az említett irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek. Az Egyesült Királyság joga által az e jognak biztosított védelmi idő legalább egyenlő a 96/9/EK irányelv 10. cikke szerinti védelmi idő fennmaradó időtartamával.

2.   A következő személyeket és vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 96/9/EK irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek:

(a)

az egyesült királysági állampolgárok;

(b)

az Egyesült Királyságban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek;

(c)

az Egyesült Királyságban letelepedett vállalkozások, feltéve, hogy amennyiben egy ilyen vállalkozásnak kizárólag a bejegyzett székhelye található az Egyesült Királyságban, annak működése ténylegesen folyamatosan összekapcsolódik az Egyesült Királyság vagy valamely tagállam gazdaságával.

59. cikk

Elsőbbségi jog az európai uniós védjegy, a közösségi formatervezési minta és a közösségi növényfajta-oltalom iránti függőben lévő bejelentések tekintetében

1.   Annak a személynek, aki az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően európai uniós védjegybejelentést vagy közösségi formatervezési-minta-oltalom iránti bejelentést nyújtott be, és bejelentésének bejelentési napját elismerték, jogában áll, hogy ugyanazon védjegy tekintetében az Unióban benyújtott bejelentésében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal azonos, vagy azok egy részével azonos árukra vagy szolgáltatásokra, illetve ugyanazon formatervezési mintára vonatkozóan az átmeneti időszak végétől számított 9 hónapon belül bejelentést nyújtson be az Egyesült Királyságban. Az e cikk alapján benyújtott valamely bejelentést úgy kell tekinteni, hogy annak bejelentési napja és elsőbbségi napja megegyezik az Unióban benyújtott megfelelő bejelentés bejelentési napjával és elsőbbségi napjával, és adott esetben az egyesült királysági védjegynek az (EU) 2017/1001 rendelet 39. vagy 40. cikke alapján igényelt szenioritásával.

2.   Annak a személynek, aki az átmeneti időszak vége előtt az uniós jognak megfelelően közösségi növényfajta-oltalom iránti bejelentést nyújtott be, az átmeneti időszak végétől számított 6 hónapos időtartam alatt ad hoc elsőbbségi joga van arra a célra, hogy ugyanazon növényfajtára vonatkozóan növényfajta-oltalom iránti bejelentést nyújtson be az Egyesült Királyságban. Az elsőbbség jogának az a következménye, hogy a megkülönböztethetőség, az újdonság és a jogosultság megállapítása szempontjából az Egyesült Királyságban a növényfajta-oltalom iránti bejelentés bejelentési napjának a közösségi növényfajta-oltalom iránti bejelentés elsőbbségi napja tekintendő.

60. cikk

Kiegészítő oltalmi tanúsítványok iránti függőben lévő kérelmek az Egyesült Királyságban

1.   Az 1610/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (44), valamint a 469/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) alkalmazandó a növényvédő szerek és a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványa iránti bejelentések, valamint az ilyen tanúsítványok időtartamának meghosszabbítása iránti kérelmek tekintetében, amennyiben az ilyen bejelentéseket és kérelmeket az átmeneti időszak vége előtt benyújtották az Egyesült Királyság valamely hatóságához azokban az esetekben, amelyekben az érintett tanúsítvány megadására vagy időtartamának meghosszabbítására vonatkozó közigazgatási eljárás az átmeneti időszak végén még nem fejeződött be.

2.   Az (1) bekezdés alapján kiadott bármely tanúsítvány ugyanolyan szintű oltalmat biztosít, mint amilyet az 1610/96/EK rendelet vagy a 469/2009/EK rendelet előír.

61. cikk

Jogkimerülés

Azok a szellemitulajdon-jogok, amelyeket mind az Unióban, mind az Egyesült Királyságban kimerítettek az átmeneti időszak vége előtt az uniós jog által előírt feltételek szerint, kimerítettek maradnak mind az Unióban, mind az Egyesült Királyságban.

V. CÍM

Folyamatban lévő rendőrségi és igazságügyi együttműködés büntetőügyekben

62. cikk

Folyamatban lévő igazságügyi együttműködési eljárások büntetőügyekben

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

(a)

a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (46), valamint a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyv (47) alkalmazandó a vonatkozó eszköz keretében a központi hatóság vagy az igazságügyi hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott kölcsönös jogsegély iránti kérelmekre;

(b)

a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (48) alkalmazandó az európai elfogatóparancsok tekintetében, amennyiben a keresett személyt az európai elfogatóparancs végrehajtása céljából az átmeneti időszak vége előtt letartóztatták, függetlenül attól, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóság határozata értelmében a keresett személy őrizetben marad-e, vagy ideiglenesen szabadlábra helyezik;

(c)

a 2003/577/IB tanácsi kerethatározat (49) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a központi hatóság, a végrehajtási hatáskörrel rendelkező illetékes igazságügyi hatóság vagy a végrehajtó államban biztosítási intézkedést elrendelő határozatok elismerésére vagy végrehajtására joghatósággal nem rendelkező igazságügyi hatóság által kézhez vett biztosítási intézkedést elrendelő határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező igazságügyi hatóság a biztosítási intézkedést elrendelő határozatot végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes igazságügyi hatóságnak;

(d)

a 2005/214/IB tanácsi kerethatározat (50) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a végrehajtó állam központi hatósága, végrehajtási hatáskörrel rendelkező illetékes igazságügyi hatósága vagy a végrehajtó államban határozatok elismerésére vagy végrehajtására joghatósággal nem rendelkező igazságügyi hatóság által kézhez vett határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező igazságügyi hatóság az érintett határozatot végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes igazságügyi hatóságnak;

(e)

a 2006/783/IB tanácsi kerethatározat (51) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a végrehajtó állam központi hatósága, illetékes hatósága, vagy a végrehajtó államban vagyonelkobzást elrendelő határozatok elismerésére vagy végrehajtására joghatósággal nem rendelkező hatóság által kézhez vett vagyonelkobzást elrendelő határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező hatóság a vagyonelkobzást elrendelő határozatot végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak;

(f)

A 2008/909/IB tanácsi kerethatározat (52) alkalmazandó a következő esetekben:

(i)

az átmeneti időszak vége előtt a végrehajtó állam illetékes hatósága vagy a végrehajtó államban ítéletek elismerésére vagy végrehajtására joghatósággal nem rendelkező hatóság által kézhez vett ítéletek tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező hatóság az érintett ítéletet végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak;

(ii)

a 2002/584/IB kerethatározat 4. cikke (6) bekezdésének vagy 5. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben az említett kerethatározat e bekezdés b) pontja alapján alkalmazandó;

(g)

a 2008/675/IB tanácsi kerethatározat (53) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt az említett kerethatározat 3. cikke szerint megindított új büntetőeljárások tekintetében;

(h)

a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat (54) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a központi hatóság által kézhez vett, büntetőjogi felelősséget megállapító határozatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmekre; az ilyen kérelmekre adott válaszok azonban az átmeneti időszak végét követően nem továbbíthatók a 2009/316/IB tanácsi határozat (55) alapján létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül;

(i)

a 2009/829/IB tanácsi kerethatározat (56) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a végrehajtó állam központi hatósága, illetékes hatósága, vagy a végrehajtó államban határozatok elismerésére joghatósággal nem rendelkező hatóság által kézhez vett, felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező hatóság a felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokat végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak;

(j)

a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (57) 10. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a központi hatóság által kézhez vett tájékoztatás iránti kérelmek tekintetében; az ilyen kérelmekre adott válaszok azonban az átmeneti időszak végét követően nem továbbíthatók a 2009/316/IB határozat alapján létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül;

(k)

a 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (58) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a végrehajtó állam központi hatósága, illetékes hatósága, vagy a végrehajtó államban európai védelmi határozatok elismerésére joghatósággal nem rendelkező hatóság által kézhez vett európai védelmi határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező hatóság az európai védelmi határozatokat végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak;

(l)

a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (59) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a központi hatóság, az illetékes hatóság, vagy a végrehajtó államban európai nyomozási határozatok elismerésére vagy végrehajtására joghatósággal nem rendelkező hatóság által kézhez vett európai nyomozási határozatok tekintetében; az említett joghatósággal nem rendelkező hatóság az európai nyomozási határozatokat végrehajtás céljából hivatalból továbbítja az illetékes hatóságnak;

2.   Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai továbbra is részt vehetnek azokban a közös nyomozócsoportokban, amelyben az átmeneti időszak vége előtt is részt vettek, amennyiben az említett közös nyomozócsoportokat az átmeneti időszak vége előtt a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 13. cikkével összhangban, vagy a 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak (60) megfelelően hozták létre.

E megállapodás 8. cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy – az e bekezdés első albekezdésében említett közös nyomozócsoportokon belüli információcseréhez feltétlenül szükséges mértékben – az átmeneti időszak végét követően legfeljebb egy évig használja a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA). Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak a SIENA használatának megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió e költségek összegét 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

3.   Az Eurojust az Egyesült Királyság kérelmére – a 2002/187/IB tanácsi határozat (61) 26a. cikke (7) bekezdése a) pontjának és 27. cikkének való megfelelés függvényében – információkat, többek között személyes adatokat szolgáltathat az ügykezelési rendszeréből, ha ez az e cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és l) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások lefolytatása vagy az e cikk (2) bekezdésében említett közös nyomozócsoportok tevékenységei céljából szükséges. Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai kérelemre az Eurojust rendelkezésére bocsáthatják a birtokukban lévő információkat, ha ez az e cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és l) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások lefolytatása vagy az e cikk (2) bekezdésében említett közös nyomozócsoportok tevékenységei céljából szükséges. Amennyiben bármilyen rendkívüli jellegű kiadás merül fel e bekezdés alkalmazásából fakadóan, a vegyes bizottság meghatározza az ilyen kiadások rendezésének módját.

63. cikk

Folyamatban lévő bűnüldözési együttműködési eljárások, rendőrségi együttműködés és információcsere

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

(a)

az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény) (62) 39. és 40. cikke, annak 42. és 43. cikkével összefüggésben, alkalmazandó az alábbiakra vonatkozóan:

(i)

a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 39. cikkének megfelelően az átmeneti időszak vége előtt a szerződő fél nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős központi szerve vagy a megkeresett fél illetékes hatóságai, illetve a kérelmek kezelésére hatáskörrel nem rendelkező megkeresett rendőri hatóságok által kézhez vett kérelmek; az ilyen kérelmek kezelésére hatáskörrel nem rendelkező rendőri hatóságok a kérelmet továbbítják az illetékes hatóságoknak;

(ii)

a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszak vége előtt a szerződő fél által kijelölt hatóság által kézhez vett jogsegély iránti megkeresések;

(iii)

a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (2) bekezdésének megfelelően előzetes engedély nélkül végzett határon átnyúló megfigyelés, ha az az átmeneti időszak vége előtt kezdődött;

(b)

az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről szóló egyezményt (63) a következők tekintetében kell alkalmazni:

(i)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, tájékoztatás iránti megkeresések;

(ii)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, megfigyelés iránti megkeresések;

(iii)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, vizsgálat iránti megkeresések;

(iv)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, kézbesítés iránti megkeresések;

(v)

a határon átnyúló megfigyelés engedélyezésére vagy a megfigyelésnek a megfigyelés területe szerinti tagállam tisztviselőire való átruházására irányuló, az átmeneti időszak vége előtt a megkeresett tagállam által a kért engedély megadására vagy a megkeresés továbbítására felhatalmazott kijelölt hatóság által kapott megkeresések;

(vi)

a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (2) bekezdésének megfelelően előzetes engedély nélkül végzett határon átnyúló megfigyelés, ha az az átmeneti időszak vége előtt kezdődött;

(vii)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, ellenőrzött szállítás elvégzése iránti megkeresések;

(viii)

a megkeresett hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kapott, fedett nyomozás engedélyezése iránti megkeresések;

(ix)

az említett egyezmény 24. cikke alapján az átmeneti időszak vége előtt létrehozott közös különleges nyomozócsoportok;

(c)

a 2000/642/IB tanácsi határozat (64) alkalmazandó a megkeresett pénzügyi hírszerző egység által az átmeneti időszak vége előtt kapott megkeresésekre;

(d)

a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (65) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a megkeresett illetékes bűnüldöző hatóság által kapott megkeresések tekintetében;

(e)

a 2007/533/IB tanácsi határozat (66) alkalmazandó a kiegészítő információk cseréje tekintetében, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt találat volt egy, a Schengeni Információs Rendszerben kiadott figyelmeztető jelzésre vonatkozóan, feltéve, hogy annak rendelkezései az átmeneti időszak utolsó napján alkalmazandók az Egyesült Királyságra. E megállapodás 8. cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy – az ilyen kiegészítő információk cseréjéhez feltétlenül szükséges mértékben – a 2007/533/IB határozat 8. cikkének (1) bekezdésében említett kommunikációs infrastruktúrát az átmeneti időszak végétől számított legfeljebb 3 hónapig használja. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak a kommunikációs infrastruktúra használatának megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió e költségek összegét 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

(f)

a 2007/845/IB tanácsi határozat (67) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a vagyon-visszaszerzési hivatalok által kapott megkeresések tekintetében;

(g)

az (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv (68) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt az említett irányelv 9. és 10. cikkével összhangban az utasadat-információs egység által kapott megkeresések tekintetében.

2.   A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy – az e cikk (1) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában említett, folyamatban lévő eljárások befejezéséhez feltétlenül szükséges mértékben – az átmeneti időszak végét követően legfeljebb egy évig használja a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazást (SIENA). Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak a SIENA használatának megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió e költségek összegét 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

64. cikk

Az átvétel vagy a letartóztatás megerősítése

1.   Az illetékes kibocsátó vagy megkereső hatóság az átmeneti időszak végét követő 10 napon belül átvételi igazolást kérhet a 62. cikk (1) bekezdésének a), c)–e), f), i) és h)–l) pontjában, valamint a 63. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában, b) pontjának i.–v., vii., viii. és ix. alpontjában, valamint a 63. cikk (1) bekezdésének c), d), f) és g) pontjában említett bírósági határozat vagy kérelem kézhezvételéről, amennyiben kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtó vagy megkeresett hatóság az érintett bírósági határozatot vagy kérelmet az átmeneti időszak vége előtt megkapta-e.

2.   A 62. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, amennyiben az illetékes kibocsátó igazságügyi hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a 2002/584/IB kerethatározat 11. cikke alapján letartóztatott személyt az átmeneti időszak vége előtt tartóztatták-e le, az átmeneti időszak végét követő 10 napon belül kérheti az illetékes végrehajtó igazságügyi hatóságtól a letartóztatás megerősítését.

3.   Az alkalmazandó uniós jogi rendelkezések alapján már korábban nyújtott megerősítés hiányában az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtó vagy megkeresett hatóság a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül köteles válaszolni az átvétel vagy a letartóztatás megerősítésére irányuló megkeresésre.

65. cikk

Egyéb alkalmazandó uniós jogi aktusok

A 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (69) és a 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (70) alkalmazandó az e megállapodás 62. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eljárások tekintetében.

VI. CÍM

Folyamatban lévő igazságügyi együttműködés polgári és kereskedelmi ügyekben

66. cikk

Szerződéses és szerződésen kívüli ügyekben alkalmazandó jog

Az Egyesült Királyságban az alábbi jogi aktusokat a következőképpen kell alkalmazni:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt megkötött szerződések tekintetében az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (71) alkalmazandó;

(b)

a kárt okozó események tekintetében a 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (72) alkalmazandó, amennyiben az ilyen események az átmeneti időszak vége előtt következtek be.

67. cikk

Joghatóság, bírósági határozatok elismerése és végrehajtása, valamint ezekkel kapcsolatos együttműködés a központi hatóságok között

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárások tekintetében, valamint az ilyen eljárásokhoz az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (73) 29., 30. és 31. cikke, a 2201/2003/EK rendelet 19. cikke, illetve a 4/2009/EK tanácsi rendelet (74) 12. és 13. cikke alapján kapcsolódó jogi eljárások tekintetében a következő jogi aktusokat vagy rendelkezéseket kell alkalmazni:

(a)

az 1215/2012/EU rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései;

(b)

az (EU) 2017/1001, a 6/2002/EK és a 2100/94/EK rendeletnek, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (75), valamint a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (76) a joghatóságra vonatkozó rendelkezései;

(c)

a 2201/2003/EK rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései;

(d)

a 4/2009/EK rendelet joghatóságra vonatkozó rendelkezései.

2.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az ítéletek, határozatok, közokiratok, perbeli egyezségek és megállapodások elismerése és végrehajtása tekintetében az alábbi jogi aktusok vagy rendelkezések a következőképpen alkalmazandók:

(a)

az 1215/2012/EU rendelet alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatok elismerésére és végrehajtására, továbbá az átmeneti időszak vége előtt az alaki követelményeknek megfelelően kiállított vagy bejegyzett közokiratokra és jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre;

(b)

a 2201/2003/EK rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy bejegyzett okiratokra, illetve megkötött megállapodásokra;

(c)

a 4/2009/EK rendelet elismerésre és végrehajtásra vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre, illetve kiállított közokiratokra;

(d)

a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (77) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt indított jogi eljárásokban hozott határozatokra, valamint az átmeneti időszak vége előtt jóváhagyott vagy megkötött perbeli egyezségekre, illetve kiállított közokiratokra, feltéve, hogy az európai végrehajtható okiratként történő hitelesítés iránti kérelmet az átmeneti időszak vége előtt nyújtották be.

3.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi rendelkezések a következőképpen alkalmazandók:

(a)

a 2201/2003/EK rendelet IV. fejezete alkalmazandó a megkeresett állam központi hatósága vagy más illetékes hatósága által az átmeneti időszak vége előtt kézhez vett megkeresések és kérelmek tekintetében;

(b)

a 4/2009/EK rendelet VII. fejezete alkalmazandó az e cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett elismerés vagy végrehajtás iránti kérelmek, valamint a megkeresett állam központi hatósága által az átmeneti időszak vége előtt kapott megkeresések tekintetében;

(c)

az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet (78) alkalmazandó a fizetésképtelenségi eljárásokra és az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett intézkedésekre, feltéve, hogy a főeljárást az átmeneti időszak vége előtt indították meg;

(d)

az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (79) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt kérelmezett európai fizetési meghagyásokra; amennyiben az ilyen kérelmet követően az eljárás az említett rendelet 17. cikke (1) bekezdésének megfelelően átalakul, az eljárást az átmeneti időszak vége előtt megindítottnak kell tekinteni;

(e)

a 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (80) alkalmazandó azokra a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokra, amelyek esetében a kérelmet az átmeneti időszak vége előtt nyújtották be;

(f)

a 606/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (81) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt kibocsátott tanúsítványokra.

68. cikk

Folyamatban lévő igazságügyi együttműködési eljárások

Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

(a)

az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (82) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a következők valamelyike által kézbesítés céljából átvett bírósági és bíróságon kívüli iratok tekintetében:

(i)

átvevő intézmény;

(ii)

a kézbesítés helye szerinti állam központi szerve; vagy

(iii)

az említett rendelet 13., 14. és 15. cikkében említettek szerint az átvevő állam diplomáciai vagy konzuli képviseletei, postai szolgálatai vagy bírósági végrehajtói, tisztviselői vagy más illetékes személyei;

(b)

az 1206/2001/EK tanácsi rendelet (83) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt a következők valamelyike által kapott megkeresések tekintetében:

(i)

megkeresett bíróság;

(ii)

annak az államnak a központi szerve, ahol a bizonyításfelvételt kérik; vagy

(iii)

az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett központi szerv vagy illetékes hatóság;

(c)

a 2001/470/EK tanácsi határozat (84) alkalmazandó az átmeneti időszak vége előtt beérkezett kérelmek tekintetében; a kérelmező kapcsolattartó az átmeneti időszak végétől számított 7 napon belül átvételi igazolást kérhet, amennyiben kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a kérelem az átmeneti időszak vége előtt beérkezett-e.

69. cikk

Egyéb alkalmazandó rendelkezések

1.   Az Egyesült Királyságban, valamint a tagállamokban az Egyesült Királyságot érintő helyzetekben az alábbi jogi aktusok a következőképpen alkalmazandók:

(a)

a 2003/8/EK tanácsi irányelv (85) alkalmazandó azon költségmentesség iránti kérelmek tekintetében, amelyeket az átvevő hatóság az átmeneti időszak vége előtt kézhez vett. A megkereső hatóság az átmeneti időszak végétől számított 7 napon belül átvételi igazolást kérhet, amennyiben kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a kérelem az említett időpont előtt beérkezett-e;

(b)

a 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (86) alkalmazandó, amennyiben az átmeneti időszak vége előtt:

(i)

a felek a vita felmerülését követően közvetítés igénybevételéről állapodnak meg;

(ii)

a bíróság elrendelte a közvetítést; vagy

(iii)

a bíróság felhívta a feleket a közvetítés igénybevételére;

(c)

a 2004/80/EK tanácsi irányelv (87) alkalmazandó a döntéshozó hatóság által az átmeneti időszak vége előtt kézhez vett kérelmekre.

2.   E megállapodás 67. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdésének a) pontja az 1215/2012/EU rendelet azon rendelkezései vonatkozásában is alkalmazandó, amelyeket az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás (88) folytán kell alkalmazni.

3.   E megállapodás 68. cikkének a) pontja az 1393/2007/EK rendelet azon rendelkezései vonatkozásában is alkalmazandó, amelyeket az Európai Közösség és a Dán Királyság között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló megállapodás (89) folytán kell alkalmazni.

VII. CÍM

Az átmeneti időszak vége előtt vagy e megállapodás alapján kezelt vagy szerzett adatok és információk

70. cikk

Fogalommeghatározás

E cím alkalmazásában: „a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog”:

(a)

az (EU) 2016/679 rendelet, annak VII. fejezete kivételével;

(b)

az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (90);

(c)

a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (91);

(d)

bármely egyéb, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi rendelkezés.

71. cikk

A személyes adatok védelme

1.   A személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságban az érintettek személyes adatainak az Egyesült Királyságon kívül történő kezelése tekintetében, feltéve, hogy a személyes adatokat:

(a)

az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak vége előtt az uniós joggal összhangban kezelték; vagy

(b)

az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végét követően e megállapodás alapján kezelik.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az ott említett személyes adatok kezelése az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdése vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikkének (3) bekezdése alapján az alkalmazandó határozatokban megállapított megfelelő szintű védelem mellett történik.

3.   Amennyiben a (2) bekezdésben említett valamely határozat már nem alkalmazandó, az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a személyes adatok védelmének szintje lényegében egyenértékű legyen az érintettek személyes adatainak az (1) bekezdésben említett kezelése tekintetében a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog által biztosított védelem szintjével.

72. cikk

Az adatok és információk bizalmas kezelése és korlátozott felhasználása az Egyesült Királyságban

A 71. cikk sérelme nélkül, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jog mellett a bizalmas kezelésre, a felhasználás korlátozására, a tárolás korlátozására, valamint az adatok és információk törlésének követelményére vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók azon adatok és információk tekintetében, amelyeknek az egyesült királysági vagy az Egyesült Királyságban működő hatóságok vagy hivatalos szervek, illetve a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (92) 4. cikkében meghatározott, egyesült királysági vagy az Egyesült Királyságban működő közszolgáltató ajánlatkérők:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt; vagy

(b)

e megállapodás alapján jutottak a birtokába.

73. cikk

Az Egyesült Királyságból származó adatok és információk kezelése

Az Unió az Egyesült Királyságtól az átmeneti időszak vége előtt kapott vagy az átmeneti időszak vége után e megállapodás alapján szerzett adatokat és információkat nem kezelheti a tagállamoktól származó adatok és információk kezelésétől eltérően pusztán azon az alapon, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Unióból.

74. cikk

Információbiztonság

1.   Az Európai Unió és az Euratom minősített információinak védelmére vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Egyesült Királyság által az átmeneti időszak vége előtt vagy e megállapodás alapján szerzett minősített információk, illetve az Unió vagy valamely tagállam által az Egyesült Királyságtól az átmeneti időszak vége előtt vagy e megállapodás alapján szerzett minősített információk tekintetében.

2.   Az ipari biztonságra vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségek alkalmazandók az Egyesült Királyságra azokban az esetekben, amikor a minősített szerződésre, minősített alvállalkozói szerződésre vagy minősített támogatási megállapodásra vonatkozó pályázati, szerződéskötési vagy támogatás-odaítélési eljárás az átmeneti időszak vége előtt indult.

3.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az olyan minősített kriptográfiai algoritmusokat használó kriptográfiai termékeket, amelyeket valamely tagállam vagy az Egyesült Királyság kriptográfiai jóváhagyó hatóságának ellenőrzése alatt fejlesztettek ki, és azokat az érintett hatóság értékelte és jóváhagyta, valamint az átmeneti időszak végéig uniós jóváhagyásban részesültek és az Egyesült Királyságban találhatók, ne továbbítsák harmadik országba.

4.   A kriptográfiai termékek uniós jóváhagyásában meghatározott követelmények, korlátozások és feltételek alkalmazandók az említett termékekre.

VIII. CÍM

Folyamatban lévő közbeszerzési és hasonló eljárások

75. cikk

Fogalommeghatározás

E cím alkalmazásában a „vonatkozó szabályok”: a közbeszerzési szerződések odaítélésére alkalmazandó uniós jogi alapelvek, a 2009/81/EK (93), a 2014/23/EU (94), a 2014/24/EU (95) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (96), a 2195/2002/EK (97) és az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (98), a 3577/92/EGK tanácsi rendelet (99) 4. cikke, a 96/67/EK tanácsi irányelv (100) 11. és 12. cikke, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (101) 16., 17. és 18. cikke, az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet (102) 6. és 7. cikke, valamint bármely egyéb, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó uniós jogi különös rendelkezés.

76. cikk

A folyamatban lévő eljárásokra alkalmazandó szabályok

1.   A vonatkozó szabályok az alábbi esetekben alkalmazandók:

(a)

a b) pont sérelme nélkül, a tagállamok vagy az Egyesült Királyság ajánlatkérő szervei vagy közszolgáltató ajánlatkérői által az említett szabályok szerint az átmeneti időszak vége előtt megindított és az átmeneti időszak utolsó napján még le nem zárt eljárások tekintetében, ideértve a dinamikus beszerzési rendszereket alkalmazó eljárásokat, valamint az olyan eljárásokat, amelyek esetében az eljárást megindító felhívás előzetes tájékoztató vagy időszakos előzetes tájékoztató vagy minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény formáját ölti; valamint

(b)

a 2009/81/EK irányelv 29. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 33. cikkének (2)–(5) bekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 51. cikkének (2) bekezdésében említett eljárások tekintetében, amelyek a tagállamok vagy az Egyesült Királyság ajánlatkérő szervei vagy közszolgáltató ajánlatkérői által kötött következő keretmegállapodások teljesítésére vonatkoznak, beleértve az ilyen keretmegállapodásokon alapuló szerződések odaítélését is:

(i)

az átmeneti időszak vége előtt megkötött azon keretmegállapodások, amelyek hatálya az átmeneti időszak utolsó napján nem járt le, illetve amelyeket az átmeneti időszak utolsó napján nem mondtak fel; vagy

(ii)

az átmeneti időszak végét követően az e bekezdés a) pontja alá tartozó eljárásnak megfelelően megkötött keretmegállapodások.

2.   Az uniós jognak megfelelő bármely korlátozás alkalmazásának sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerveknek és közszolgáltató ajánlatkérőknek a tagállami vagy az egyesült királysági ajánlattevők vagy – adott esetben – a pályázatok benyújtására más minőségben jogosult személyek tekintetében be kell tartaniuk a megkülönböztetésmentesség elvét az (1) bekezdésben említett eljárásokkal kapcsolatban.

3.   Az (1) bekezdésben említett eljárás akkor tekintendő megindítottnak, ha a vonatkozó szabályokkal összhangban az eljárást megindító felhívást vagy bármilyen más, pályázatok benyújtására történő felhívást tettek közzé. Amennyiben a vonatkozó szabályok lehetővé teszik olyan eljárások alkalmazását, amelyekhez nem szükséges az eljárást megindító felhívás vagy más, pályázatok benyújtására történő felhívás közzététele, az eljárás akkor tekintendő megindítottnak, amikor az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az adott eljárást illetően kapcsolatba lépett a gazdasági szereplőkkel.

4.   Az (1) bekezdésben említett eljárás az alábbi esetekben tekintendő befejezettnek:

(a)

a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele a vonatkozó szabályokkal összhangban megtörtént, vagy ha az említett szabályok nem írják elő a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzétételét, a vonatkozó szerződés megkötésre került; vagy

(b)

amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő úgy döntött, hogy nem ítél oda szerződést, az adott esettől függően megtörtént az ajánlattevők vagy a pályázatok benyújtására más minőségben jogosult személyek tájékoztatása arról, hogy a szerződést miért nem ítélték oda.

5.   Ez a cikk nem érinti az Unió vagy az Egyesült Királyság vámjogszabályait, illetve az áruszállítással, a szolgáltatásnyújtással, a szakmai képesítések elismerésével és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályait.

77. cikk

Felülvizsgálati eljárások

A 89/665/EGK (103) és a 92/13/EGK tanácsi irányelv (104) alkalmazandó az e megállapodás 76. cikkében említett, ezen irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokra.

78. cikk

Együttműködés

E megállapodás 8. cikkétől eltérve, a 2014/24/EU irányelv 61. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó az átmeneti időszak végétől számított 9 hónapot meg nem haladó időtartamon át az említett irányelv szerinti olyan eljárások tekintetében, amelyeket az Egyesült Királyság ajánlatkérő szervei az átmeneti időszak vége előtt indítottak meg, és amelyek az átmeneti időszak utolsó napján még nem zárultak le.

IX. CÍM

Euratommal kapcsolatos kérdések

79. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

(a)   „Közösség”: az Európai Atomenergia-közösség;

(b)   „biztosítéki rendszer”: olyan tevékenységek, amelyek annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a nukleáris anyagot és felszerelést nem használják a felhasználók által bejelentett eredeti céljuktól eltérő célokra, és hogy a nukleáris anyagok és eszközök békés célú felhasználására vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségeket tiszteletben tartják;

(c)   „különleges hasadóanyagok”: az Euratom-Szerződés 197. cikkének 1. pontjában meghatározott különleges hasadóanyagok;

(d)   „ércek”: az Euratom-Szerződés 197. cikkének 4. pontjában meghatározott ércek;

(e)   „alapanyagok”: az Euratom-Szerződés 197. cikkének 3. pontjában meghatározott alapanyagok;

(f)   „nukleáris anyag”: ércek, alapanyagok és különleges hasadóanyagok;

(g)   „kiégett fűtőelem és a radioaktív hulladék”: a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (105) 3. cikkének 7. és 11. pontjában meghatározott kiégett fűtőelem és radioaktív hulladék.

80. cikk

A Közösség felelősségének megszűnése az Egyesült Királysággal kapcsolatos ügyekben

1.   Az Egyesült Királyság kizárólagos felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó és az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság területén található valamennyi ércet, alapanyagot és különleges hasadóanyagot a vonatkozó és alkalmazandó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel – többek között, de nem kizárólag a nukleáris biztonságra, a biztosítéki rendszerre, nonproliferációra és a nukleáris anyagok fizikai védelmére vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságára és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságára vonatkozó nemzetközi szerződésekkel és egyezményekkel – összhangban kezeljék.

2.   Az Egyesült Királyság kizárólagos felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy eleget tegyen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben való tagságából vagy a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésből vagy bármely olyan vonatkozó nemzetközi szerződésből vagy egyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségeinek, amelynek az Egyesült Királyság részes fele.

81. cikk

Biztosítéki rendszer

Az Egyesült Királyság egy biztosítéki rendszert hajt végre. Ez a biztosítéki rendszer olyan szabályozást alkalmaz, amely az Egyesült Királyság területén a Közösség által biztosítottal egyenértékű hatékonyságot és lefedettséget biztosít, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéssel kapcsolatban a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közötti, a biztosítéki intézkedéseknek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában való alkalmazásáról szóló, módosított megállapodással [INFCIRC/263] összhangban.

82. cikk

A nemzetközi megállapodások alapján fennálló egyedi kötelezettségek

Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a Közösség által harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött, az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság területén található nukleáris berendezésekkel, anyagokkal vagy egyéb nukleáris termékekkel kapcsolatos megállapodások alapján fennálló minden egyedi kötelezettség teljesüljön, vagy más módon meghatározza az érintett harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel egyetértésben az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket.

83. cikk

A különleges hasadóanyagok vonatkozásában fennálló tulajdonjog, használati és hasznosítási jog az Egyesült Királyságban

1.   Az Egyesült Királyság területén található, az átmeneti időszak végéig az Euratom-Szerződés 86. cikkének hatálya alá tartozó különleges hasadóanyagok az átmeneti időszak végétől már nem képezik a Közösség tulajdonát.

2.   Az (1) bekezdésben említett különleges hasadóanyagok az átmeneti időszak végén a szóban forgó anyagok tekintetében az Euratom-Szerződés 87. cikkével összhangban korlátlan használati és hasznosítási joggal rendelkező személyek vagy vállalkozások tulajdonába kerülnek.

3.   Amennyiben a (2) bekezdésben említett különleges hasadóanyagok (a továbbiakban: az érintett anyagok) használati és hasznosítási joga valamely tagállamot, vagy valamely tagállam területén letelepedett személyeket vagy vállalkozásokat illeti meg, az Euratom-Szerződés II. címének 6. fejezete alapján létrehozott közös ellátási politika és az említett cím 9. fejezete alapján létrehozott nukleáris közös piac integritásának védelme érdekében – többen között az érintett anyagokra alkalmazandó biztosítéki rendszer szintje tekintetében is – a következőket kell alkalmazni:

(a)

tekintettel e megállapodás 5. cikkére, a Közösségnek megkövetelheti, hogy az érintett anyagokat az Euratom-Szerződés 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján létrehozott ügynökségnél vagy az Európai Bizottság által ellenőrzött vagy ellenőrizhető más tárolóhelyen helyezzék el;

(b)

a Közösség jogosult arra, hogy az érintett anyagokkal való ellátásra vonatkozó szerződéseket kössön az Egyesült Királyság területén vagy harmadik országban letelepedett bármely személlyel vagy vállalkozással az Euratom-Szerződés 52. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

(c)

az érintett anyagokra a 302/2005/Euratom bizottsági rendelet (106) 20. cikke alkalmazandó, az (1) bekezdés b) és c) pontja kivételével;

(d)

az érintett anyagok harmadik országba történő kivitelét a 428/2009/EK tanácsi rendelet (107) 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érintett anyagok használatára és hasznosítására jogosult személy vagy vállalkozás letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezik;

(e)

az érintett anyagok tekintetében a Közösség jogosult arra, hogy az Euratom-Szerződésből fakadó, az említett Szerződés 86. cikke szerinti tulajdonjoggal kapcsolatos bármely egyéb jogot gyakorolja.

4.   Azok a tagállamok, személyek vagy vállalkozások, akik vagy amelyek jogosultak az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyság területén található különleges hasadóanyagok korlátlan használatára és hasznosítására, megtartják ezt a jogot.

84. cikk

A biztosítéki rendszerhez kapcsolódó berendezések, eszközök és egyéb vagyontárgyak

1.   Az Euratom-Szerződés szerint a biztosítéki rendszerhez kapcsolódó, az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban található, az V. mellékletben foglalt közösségi berendezések, eszközök és egyéb vagyontárgyak az Egyesült Királyság tulajdonába kerülnek. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére e berendezések és egyéb vagyontárgyak értékét, amelynek kiszámítása a 2020. évre vonatkozó konszolidált beszámolóban az adott berendezéshez és egyéb vagyontárgyhoz rendelt értéken alapul.

2.   Az Egyesült Királyság átvállalja a Közösségnek az (1) bekezdésben említett berendezésekkel, eszközökkel és egyéb vagyontárgyakkal kapcsolatban fennálló valamennyi jogát, felelősségét és kötelezettségét.

85. cikk

Kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok

A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 4. cikke (4) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságnak az Egyesült Királyságban keletkezett és az átmeneti időszak végén valamely tagállam területén található kiégett fűtőelemekre és radioaktív hulladékokra vonatkozó végső felelőssége tekintetében.

X. CÍM

Uniós bírósági és közigazgatási eljárások

1. fejezet

Bírósági eljárások

86. cikk

Az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyek

1.   Az Európai Unió Bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság által vagy az Egyesült Királyság ellen indított bármely eljárás tekintetében. Ez a joghatóság az eljárás valamennyi szakaszára kiterjed, beleértve a Bíróság előtti jogorvoslati eljárást és a Törvényszék előtti eljárást is, amennyiben az ügyet visszautalják a Törvényszékhez.

2.   Az Európai Unió Bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik arra, hogy az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyság bíróságai által hozzá benyújtott kérelemre előzetes döntést hozzon.

3.   E fejezet alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárás abban az időpontban indult, vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet abban az időpontban nyújtották be, amikor az eljárást megindító iratot a Bíróság vagy – az ügy típusától függően – a Törvényszék hivatala nyilvántartásba vette.

87. cikk

Új ügyek a Bíróság előtt

1.   Amennyiben az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság az átmeneti időszak vége előtt nem teljesítette a Szerződésekből vagy e megállapodás negyedik részéből fakadó valamely kötelezettségét, az Európai Bizottság az ügyet az átmeneti időszak végét követő 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. cikkében, illetve az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.

2.   Amennyiben az Egyesült Királyság nem tesz eleget az e megállapodás 95. cikkének (1) bekezdésben említett valamely határozatnak, vagy a szóban forgó rendelkezésben említett valamely, az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személynek címzett határozatot elmulasztja joghatással felruházni az Egyesült Királyság jogrendjében, az Európai Bizottság az ügyet az érintett határozat időpontjától számított 4 éven belül az Európai Unió Bírósága elé viheti – az adott esettől függően – az EUMSZ 258. cikkében, illetve az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított követelményeknek megfelelően. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen ügyek elbírálására.

3.   Az Európai Bizottság, amikor e cikk értelmében valamely ügy Bíróság elé terjesztéséről határoz, ugyanazokat az elveket alkalmazza az Egyesült Királyságra nézve, mint bármely tagállam tekintetében.

88. cikk

Eljárási szabályok

Az e címben említett eljárások és előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintetében az Európai Unió Bírósága előtti eljárásra irányadó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók.

89. cikk

Az ítéletek és végzések kötelező ereje és végrehajthatósága

1.   Az Európai Unió Bírósága által az átmeneti időszak vége előtt, valamint a 86. és 87. cikkben említett eljárások során az átmeneti időszak vége után hozott ilyen ítéletek és végzések teljes egészében kötelező erővel bírnak az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban.

2.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett valamely ítéletben az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy az Egyesült Királyság nem tett eleget a Szerződésekből vagy e megállapodásból fakadó valamely kötelezettségének, az Egyesült Királyság megteszi az ítéletnek való megfelelés érdekében szükséges intézkedéseket.

3.   Az EUMSZ 280. és 299. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Unió Bíróságának e cikk (1) bekezdésében említett ítéletei és végzései végrehajtása tekintetében.

90. cikk

Az eljárásba történő beavatkozáshoz és az eljárásban való részvételhez való jog

Addig az időpontig, amíg az Európai Unió Bíróságának a 86. cikkben említett összes eljárásban és előzetes döntéshozatal iránti kérelemre vonatkozóan hozott ítéletei és végzései jogerőssé nem válnak, az Egyesült Királyság a tagállamokkal azonos módon avatkozhat be vagy – az EUMSZ 267. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyek esetében – vehet részt vehet az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásban. Ezen időszak alatt az Európai Unió Bíróságának hivatalvezetője a tagállamokkal egyidejűleg és azonos módon értesíti az Egyesült Királyságot minden olyan ügyről, amelyet valamely tagállam bírósága előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bírósága elé terjesztett.

Az Egyesült Királyság jogosult továbbá arra, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárásba a tagállamokkal azonos módon beavatkozzon vagy abban részt vegyen:

(a)

azokban az ügyekben, amelyek a Szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítésének elmulasztásával kapcsolatosak, amennyiben az Egyesült Királyságra az átmeneti időszak vége előtt ugyanazok a kötelezettségek vonatkoztak, és amennyiben az ilyen ügyekben, az EUMSZ 258. cikkével összhangban, a 87. cikk (1) bekezdésében említett időszak letelte előtt fordultak az Európai Unió Bíróságához, vagy – az adott esettől függően – ezt az időszakot követően addig az időpontig, amikor az Európai Unió Bírósága által a 87. cikk (1) bekezdése alapján hozott legutolsó ítélet vagy végzés jogerőre emelkedett;

(b)

azokban az ügyekben, amelyek az átmeneti időszak vége előtt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban alkalmazandó uniós jogi aktusokra vagy rendelkezésekre vonatkoznak, és amelyekben a 87. cikk (1) bekezdésében említett időszak letelte előtt fordultak az EUMSZ 267. cikkével összhangban az Európai Unió Bíróságához, vagy – az adott esettől függően – ezt az időszakot követően addig az időpontig, amikor az Európai Unió Bírósága által a 87. cikk (1) bekezdése alapján hozott legutolsó ítélet vagy végzés jogerőre emelkedett; valamint

(c)

a 95. cikk (3) bekezdésében említett ügyekben.

91. cikk

A Bíróság előtti képviselet

1.   A 88. cikk sérelme nélkül, amennyiben az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvéd az átmeneti időszak vége előtt az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárásban, vagy az átmeneti időszak vége előtt benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tekintetében képviselt vagy segített egy felet, ez az ügyvéd az említett eljárásokban vagy az említett kérelmek vonatkozásában továbbra is képviselheti vagy segítheti az említett felet. Ez a jog az eljárás valamennyi szakaszában fennáll, beleértve a Bíróság előtti jogorvoslati eljárást és a Törvényszék előtti eljárást is, miután az ügyet az utóbbihoz visszautalták.

2.   A 88. cikk sérelme nélkül, az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek a 87. cikkben és a 95. cikk (3) bekezdésében említett esetekben képviselhetik vagy segíthetik a feleket az Európai Unió Bírósága előtt. Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek az Egyesült Királyságot is képviselhetik vagy segíthetik a 90. cikk hatálya alá tartozó olyan eljárásokban, amelyeket illetően az Egyesült Királyság úgy döntött, hogy azokba beavatkozik vagy azokban részt vesz.

3.   Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtt képviselnek vagy segítenek egy felet az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben, minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtt képviselnek vagy segítenek egy felet.

2. fejezet

Közigazgatási eljárások

92. cikk

Folyamatban lévő közigazgatási eljárások

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek továbbra is hatáskörrel rendelkeznek azon közigazgatási eljárások tekintetében, amelyeket az átmeneti időszak vége előtt indítottak meg és amelyek a következőket érintik:

(a)

az uniós jog Egyesült Királyság általi, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyek általi betartása; vagy

(b)

az uniós versenyjog betartása az Egyesült Királyságban.

2.   A (3) bekezdés sérelme nélkül, e fejezet alkalmazásában valamely közigazgatási eljárást abban az időpontban kell megindítottnak tekinteni, amikor azt az uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség hivatalosan nyilvántartásba veszi.

3.   E fejezet alkalmazásában:

(a)

az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (108) által szabályozott, állami támogatással kapcsolatos közigazgatási eljárás attól az időponttól tekintendő megindítottnak, amikor az eljáráshoz ügyszámot rendelnek;

(b)

az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazására irányuló, az Európai Bizottság által az 1/2003/EK tanácsi rendelet (109) alapján folytatott eljárás attól az időponttól tekintendő megindítottnak, amikor az Európai Bizottság a 773/2004/EK bizottsági rendelet (110) 2. cikkének (1) bekezdéssel összhangban eljárás megindításáról határoz;

(c)

a 139/2004/EK tanácsi rendelettel (111) szabályozott vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésével kapcsolatos eljárások attól az időponttól tekintendők megindítottnak, amikor:

(i)

egy uniós léptékű összefonódást bejelentenek az Európai Bizottságnak a 139/2004/EK rendelet 1., 3. és 4. cikkének megfelelően;

(ii)

a 139/2004/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében említett 15 munkanapos határidő lejárt, anélkül, hogy az összefonódás megvizsgálására saját nemzeti versenyjoga szerint hatáskörrel rendelkező bármely tagállam ellenezte volna az ügynek az Európai Bizottsághoz történő áttétele iránti kérelem teljesítését; vagy

(iii)

az Európai Bizottság úgy határozott, vagy úgy tekintendő, hogy úgy határozott, hogy a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban megvizsgálja az összefonódást;

(d)

az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (112) III. mellékletében vagy a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (113) I. mellékletében felsorolt állítólagos jogsértések Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi vizsgálata attól az időponttól tekinthető megindítottnak, amikor a Hatóság az 1060/2009/EK rendelet 23e. cikkének (1) bekezdésének vagy a 648/2012/EU rendelet 64. cikke (1) bekezdésének megfelelően független vizsgálatvezetőt jelöl ki.

4.   Az Unió az átmeneti időszak végét követő 3 hónapon belül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, valamennyi folyamatban lévő egyedi közigazgatási eljárást tartalmazó jegyzéket. Az első mondattól eltérve, az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság folyamatban lévő egyedi közigazgatási eljárásai esetében az Unió az átmeneti időszak végét követő 1 hónapon belül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az ilyen folyamatban lévő közigazgatási eljárások jegyzékét.

5.   Az (EU) 2015/1589 rendelet által szabályozott állami támogatásra vonatkozó közigazgatási eljárás során az Európai Bizottságot az Egyesült Királyság vonatkozásában ugyanolyan módon kötik az alkalmazandó ítélkezési gyakorlat és a bevált gyakorlatok, mintha az Egyesült Királyság még mindig az Unió tagállama volna. Így különösen, az Európai Bizottság észszerű időn belül elfogadja az alábbi határozatok valamelyikét:

(a)

azt megállapító határozat, hogy az intézkedés az (EU) 2015/1589 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak;

(b)

arra vonatkozó határozat, hogy az (EU) 2015/1589 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében nem emel kifogást;

(c)

az (EU) 2015/1589 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határozat.

93. cikk

Állami támogatásra vonatkozó új eljárások és az Európai Csalás Elleni Hivatal új eljárásai

1.   Az átmeneti időszak vége előtt nyújtott támogatások tekintetében az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkezik új közigazgatási eljárások megindítására az Egyesült Királyságot érintő, az (EU) 2015/1589 rendelet által szabályozott állami támogatásokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság a 4 éves időszak lejárta után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

E megállapodás 92. cikkének (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Az Európai Bizottság az e bekezdés első albekezdése alapján megindított, állami támogatásra vonatkozó bármely új közigazgatási eljárásról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

2.   E megállapodás 136. és 138. cikkének sérelme nélkül, az átmeneti időszak végét követő 4 évig az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatáskörrel rendelkezik a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (114) által szabályozott új vizsgálatok megindítására a következők tekintetében:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt felmerült tények; vagy

(b)

minden olyan vámtartozás, amely az átmeneti időszak végét követően merül fel a vámeljárás e megállapodás 49. cikkének (1) bekezdése szerinti lezárásából adódóan.

Az OLAF a 4 éves időszak vége után továbbra is hatáskörrel rendelkezik az említett időszak vége előtt megindított eljárások tekintetében.

Az OLAF az e bekezdés első albekezdése alapján megindított bármely új vizsgálatról az eljárás megindításától számított 3 hónapon belül tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

94. cikk

Eljárási szabályok

1.   Az e fejezet hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások különböző típusaira irányadó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók a 92., 93. és 96. cikkben említett eljárásokra.

2.   Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok a 92. és 93. cikkben említett közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet, minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az ilyen közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet.

3.   A 128. cikk (5) bekezdése alkalmazandó az átmeneti időszak végét követően a 92. és 93. cikkben említett bármely eljárás céljából szükséges mértékben.

95. cikk

A határozatok kötelező ereje és végrehajthatósága

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által az átmeneti időszak vége előtt vagy a 92. és 93. cikkben említett eljárások során az átmeneti időszak végét követően elfogadott és az Egyesült Királyságnak, vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyeknek címzett határozatok kötelező erejűek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban.

2.   Amennyiben az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatósága másként nem állapodik meg, az Európai Bizottság továbbra is hatáskörrel rendelkezik arra, hogy figyelemmel kísérje és végrehajtsa az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság tekintetében tett azon kötelezettségvállalásokat vagy előírt korrekciós intézkedéseket, amelyek az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének alkalmazására irányuló, az Európai Bizottság által az 1/2003/EK rendelet alapján folytatott eljárásokkal, illetve az Európai Bizottság által a 139/2004/EK rendelet alapján a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzésével kapcsolatban folytatott eljárásokkal kapcsolatosak. Amennyiben az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatósága így állapodik meg, az Európai Bizottság az ilyen kötelezettségvállalások vagy korrekciós intézkedések egyesült királysági nyomon követését és végrehajtását az Egyesült Királyság kijelölt nemzeti versenyhatóságához utalja.

3.   Az e cikk (1) bekezdésében említett határozatok jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül az EUMSZ 263. cikkével összhangban.

4.   Az EUMSZ 299. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az e cikk (1) bekezdésében említett olyan határozatok végrehajtása tekintetében, amelyek vagyoni kötelezettségeket rónak az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyekre.

96. cikk

Egyéb folyamatban lévő eljárások és beszámolási kötelezettségek

1.   A 2100/94/EK rendelet alapján az Egyesült Királyság vizsgáló hivatalai és a Közösségi Növényfajta-hivatal együttműködésével folytatott azon szakmai szempontok szerinti vizsgálatokat, amelyek az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon folyamatban voltak, az említett rendelettel összhangban kell folytatni és befejezni.

2.   Az átmeneti időszak utolsó évében kibocsátott üvegházhatású gázok tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (115) 12. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 12. cikkének (3) bekezdése, valamint 14., 15. és 16. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

3.   Az átmeneti időszak utolsó évére vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (116) 19. cikke, valamint az 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (117) 26. és 27. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

4.   A releváns gépjárművek általi szén-dioxid-kibocsátásoknak az átmeneti időszak utolsó évében történő nyomon követése és bejelentése tekintetében a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (118) 8. cikkének (1), (2), (3), (7) bekezdése és az említett rendelet II. melléklete, az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (119) 8. cikkének (1), (2), (3), (8), (10) bekezdése és az említett rendelet II. melléklete, valamint az 1014/2010/EU bizottsági rendelet 2–5. cikke, 7. cikke, 8. cikkének (2) és (3) bekezdése, továbbá a 293/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (120) 3–6. és 8. cikke, valamint 9. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

5.   A 2019-ben és 2020-ban kibocsátott üvegházhatású gázok tekintetében az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (121) 5., 7., 9. és 10. cikke, 11. cikkének (3) bekezdése, 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja, 19., 22. és 23. cikke, valamint a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (122) 3., 7. és 11. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra, továbbá a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak lezárásáig a 389/2013/EU bizottsági rendelet (123) 5. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

6.   E megállapodás 8. cikkétől eltérve:

(a)

az e cikk (2), (4) és (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges mértékben az Egyesült Királyság és az egyesült királysági gazdasági szereplők számára biztosítani kell az alábbiakhoz való hozzáférést:

(i)

a 389/2013/EU rendelettel létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék és az Egyesült Királyság kiotói jegyzéke; valamint

(ii)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség központi adattára az 1014/2010/EU rendeletben, a 293/2012/EU végrehajtási rendeletben és a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (124) meghatározottak szerint;

(b)

az e cikk (3) bekezdésének való megfeleléshez szükséges mértékben az egyesült királysági vállalkozások számára biztosítani kell az alábbiakhoz való hozzáférést:

(i)

az 1191/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (125) mellékletében meghatározott formájú jelentéstételi eszköz a fluortartalmú üvegházhatású gázok kezelése és az azokról való jelentéstétel céljából; valamint

(ii)

a vállalkozások által az 1005/2009/EK rendelet 27. cikke szerinti jelentéstételhez használt üzleti adattár.

Az Egyesült Királyság kérelmére az Unió az átmeneti időszak végét követő egy éven keresztül az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsátja az ahhoz szükséges információkat, hogy az Egyesült Királyság:

(a)

teljesítse az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv 7. cikke szerinti beszámolási kötelezettségeit; valamint

(b)

szankciókat alkalmazzon az 517/2014/EU rendelet 25. cikkével és az 1005/2009/EK rendelet 29. cikkével összhangban.

97. cikk

Képviselet az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt folyamatban lévő eljárásokban

Amennyiben az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt az uniós jog értelmében természetes vagy jogi személyek képviseletére jogosult személy az átmeneti időszak letelte előtt a Hivatalnál indított eljárásban részt vevő felet képviselt, ebben az eljárásban továbbra is képviselheti az érintett felet. Ez a jog a Hivatal előtti eljárás valamennyi szakaszában fennáll.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt valamely félnek az első albekezdésben említett eljárásban való képviseletét ellátó képviselő minden tekintetben olyan szakmai képviselőnek minősül, aki az uniós joggal összhangban jogosult természetes vagy jogi személy képviseletére az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt.

XI. CÍM

Közigazgatási együttműködési eljárások a tagállamok és az Egyesült Királyság között

98. cikk

Közigazgatási együttműködés a vámügyek területén

1.   A valamely tagállam és az Egyesült Királyság között az átmeneti időszak vége előtt, az uniós jognak megfelelően indított, a VI. mellékletben foglalt közigazgatási együttműködési eljárásokat az adott tagállam és az Egyesült Királyság a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseknek megfelelően fejezi be.

2.   Azokat a valamely tagállam és az Egyesült Királyság közötti, a VI. mellékletben foglalt közigazgatási együttműködési eljárásokat, amelyeket az átmeneti időszak végét követő 3 éven belül indítottak, de amelyek az átmeneti időszak vége előtt felmerült tényeket érintenek, az adott tagállam és az Egyesült Királyság a vonatkozó uniós jogi rendelkezéseknek megfelelően fejezi be.

99. cikk

Közigazgatási együttműködés a közvetett adókkal kapcsolatos ügyekben

1.   A 904/2010/EU tanácsi rendelet (126) az átmeneti időszak végét követő 4 évig alkalmazandó a tagállamokban és az Egyesült Királyságban a héára vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok közötti, az átmeneti időszak vége előtt végrehajtott ügyletekre és az e megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozó együttműködés tekintetében.

2.   A 389/2012/EU tanácsi rendelet (127) az átmeneti időszak végétől számított 4 évig alkalmazandó a tagállamokban és az Egyesült Királyságban a jövedéki adóra vonatkozó jogszabályok alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok közötti, az átmeneti időszak vége előtt történt a jövedékitermék-szállításokra és az e megállapodás 52. cikkének hatálya alá tartozó jövedékitermék-szállításokra vonatkozó együttműködés tekintetében.

3.   A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e cikk szerinti jogai gyakorlásához és kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

100. cikk

Az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtás

1.   A 2010/24/EU tanácsi irányelv (128) az átmeneti időszak végétől számított 5 évig alkalmazandó a tagállamok és az Egyesült Királyság között az átmeneti időszak vége előtt esedékessé váló összegekre irányuló követelések, az átmeneti időszak vége előtt lebonyolított ügyletekhez kapcsolódó, de az átmeneti időszak vége után esedékessé váló összegekre irányuló követelések, valamint az e megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ügyletekhez vagy az e megállapodás 52. cikkének hatálya alá tartozó jövedékitermék-szállításokhoz kapcsolódó követelések tekintetében.

2.   A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – az e cikk szerinti jogai gyakorlásához és kötelezettségeinek való megfeleléshez feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a IV. mellékletben felsorolt hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz. Az Egyesült Királyság megtéríti az Unió részére az Uniónak az említett hozzáférés megkönnyítése következtében felmerülő tényleges költségeit. Az Unió a IV. mellékletben említett időszak végéig minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal e költségek összegét. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek közölt összege jelentősen eltér a legjobb becslés összegétől, amelyet az Unió e megállapodás aláírása előtt ismertetett az Egyesült Királysággal, az Egyesült Királyság haladéktalanul megfizeti a legjobb becslés összegét az Uniónak, a vegyes bizottság pedig meghatározza a ténylegesen felmerült költségek és a legjobb becslés összege közötti különbség rendezésének módját.

XII. CÍM

Kiváltságok és mentességek

101. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E cím alkalmazásában „az intézmények tagjai”: állampolgárságuktól függetlenül az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság tagjai, az Európai Unió Bíróságának bírái, főtanácsnokai, hivatalvezetői, valamint segédelőadói, a Számvevőszék tagjai, az Európai Központi Bank szerveinek tagjai, az Európai Beruházási Bank szerveinek tagjai, valamint minden olyan személy, aki az uniós jog szerint az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv (a továbbiakban: a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv) alkalmazásában az említett kategóriákba tartozónak minősül. „Az intézmények tagjai” fogalommeghatározás nem foglalja magában az Európai Parlament tagjait.

2.   Az e megállapodás 110–113. cikkének hatálya alá tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak kategóriáinak meghatározására az 549/69/EURATOM/ESZAK, EGK tanácsi rendelet (129) alkalmazandó.

1. fejezet

Az Unió vagyona, alapjai, eszközei és műveletei

102. cikk

Sérthetetlenség

Az Egyesült Királyságban található azon helyiségek és területek, épületek, vagyon és eszközök tekintetében, amelyek az átmeneti időszak vége előtt az Unió tulajdonában és használatában állnak, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 1. cikke alkalmazandó mindaddig, amíg a hivatalos használatuk megszűnik, vagy kivonják azokat az Egyesült Királyságból. Az Unió értesíti az Egyesült Királyságot, ha helyiségei és területei, épületei, vagyona vagy eszközei már nincsenek használatban, vagy kivonták azokat az Egyesült Királyságból.

103. cikk

Irattárak

Az Uniónak az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban található valamennyi irattára tekintetében a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 2. cikke alkalmazandó mindaddig, amíg kivonják azokat az Egyesült Királyságból. Az Unió értesíti az Egyesült Királyságot irattárainak az Egyesült Királyságból való kivonásáról.

104. cikk

Adórendszer

Az Uniónak az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban található eszközeire, bevételeire és egyéb vagyontárgyaira a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 3. cikke alkalmazandó mindaddig, amíg a hivatalos használatuk megszűnik, vagy kivonják azokat az Egyesült Királyságból.

2. fejezet

Kapcsolattartás

105. cikk

Kapcsolattartás

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 5. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel kapcsolatos hivatalos közlemények, hivatalos levelezés és a dokumentumok továbbítása tekintetében.

3. fejezet

Az Európai Parlament tagjai

106. cikk

Az Európai Parlament tagjainak mentelmi joga

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 8. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Parlament tagjainak – beleértve a korábbi tagokat is, állampolgárságuktól függetlenül – a feladataik ellátása során az átmeneti időszak vége előtt kifejtett véleményei vagy leadott szavazatai tekintetében.

107. cikk

Szociális biztonság

Az Európai Parlament azon korábbi tagjai – állampolgárságuktól függetlenül –, akik e minőségükben nyugdíjban részesülnek, valamint a korábbi tagok azon túlélő hozzátartozói, akik túlélői minőségükben hozzátartozói nyugdíjra jogosultak – állampolgárságuktól függetlenül –, mentesülnek az Egyesült Királyság nemzeti szociális biztonsági rendszereihez való kötelező csatlakozás és járulékfizetés alól, az átmeneti időszak utolsó napján érvényes feltételek mellett, feltéve, hogy az Európai Parlament korábbi tagjai az átmeneti időszak vége előtt voltak az Európai Parlament tagjai.

108. cikk

A nyugdíjak és átmeneti ellátások kettős adóztatásának elkerülése

A 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat (130) 12., 13. és 14. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Parlament korábbi tagjainak – állampolgárságuktól függetlenül – folyósított nyugdíjak és átmeneti ellátások tekintetében, és az említett határozat 17. cikke alkalmazandó a korábbi tagok azon túlélő hozzátartozói tekintetében, akik túlélői minőségükben hozzátartozói nyugdíjra jogosultak – állampolgárságuktól függetlenül –, annyiban, amennyiben a nyugdíjra vagy átmeneti ellátásra való jogosultság az átmeneti időszak vége előtt keletkezett.

4. fejezet

A tagállamoknak és az Egyesült Királyságnak az Uniós intézmények munkájában részt vevő képviselői

109. cikk

Kiváltságok, mentességek és könnyítések

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban a tagállamoknak és az Egyesült Királyságnak uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek munkájában részt vevő képviselői, azok tanácsadói és műszaki szakértői, valamint az Unió tanácsadó szerveinek tagjai tekintetében – állampolgárságuktól függetlenül –, amennyiben az ilyen munkában való részvételükre:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt került sor;

(b)

az átmeneti időszak végét követően kerül sor, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel összefüggésben.

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 10. cikke alkalmazandó az Unióban az Egyesült Királyság azon képviselői, valamint tanácsadóik és műszaki szakértőik tekintetében, akik részt vesznek az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek munkájában, amennyiben az ilyen munkában való részvételükre:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt került sor;

(b)

az átmeneti időszak végét követően kerül sor, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel összefüggésben.

5. fejezet

Az intézmények tagjai, tisztviselők és egyéb alkalmazottak

110. cikk

Kiváltságok és mentességek

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének a) pontja alkalmazandó az Egyesült Királyságban az uniós intézmények bármilyen állampolgárságú tagjainak, az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak – beleértve a bármilyen állampolgárságú korábbi tagokat, korábbi tisztviselőket és korábbi egyéb alkalmazottakat is – hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve, amennyiben azokra:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt kerül sor;

(b)

az átmeneti időszak végét követően kerül sor, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel összefüggésben.

2.   Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 3. cikkének első, második és harmadik bekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Európai Unió Bíróságának bírái és a főtanácsnokai tekintetében mindaddig, amíg az Európai Unió Bíróságának valamennyi, e megállapodás 86. és 87. cikkében említett eljárásban és előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata jogerőre emelkedik, valamint ezt követően – a korábbi bírák és korábbi főtanácsnokok esetében is – a hivatalos minőségükben az átmeneti időszak vége előtt vagy a 86. és 87. cikkben említett eljárásokkal kapcsolatban végrehajtott cselekedeteik tekintetében, szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaikat is beleértve.

3.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 11. cikkének b)-e) pontja alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottjai, valamint azok házastársai és eltartott családtagjai tekintetében – az állampolgárságuktól függetlenül –, amennyiben az említett tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, mindaddig, amíg ezeknek a személyeknek az Unióba történő áthelyezése befejeződik.

111. cikk

Adórendszer

A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 12. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az uniós intézmények bármilyen állampolgárságú tagjai, az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottjai tekintetében – ideértve a bármilyen állampolgárságú korábbi tagokat, korábbi tisztviselőket és korábbi egyéb alkalmazottakat is –, amennyiben az említett tagok, tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, feltéve, hogy az érintett személyek az Unió által számukra fizetett illetmények, bérek, járandóságok és nyugdíjak tekintetében kötelesek adót fizetni az Unió javára.

112. cikk

Lakóhely az adózás szempontjából

1.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 13. cikke alkalmazandó az uniós intézmények bármilyen állampolgárságú tagjai, az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottjai tekintetében, akik az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, valamint az ilyen tagok, tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak külön kereső tevékenységet nem folytató házastársaira, továbbá az említett személyek által eltartott és az ő gondviselésük alatt álló gyermekekre vonatkozóan is, állampolgárságuktól függetlenül.

2.   Az (1) bekezdés csak azon személyek tekintetében alkalmazandó, akik kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik teljesítése miatt telepedtek le valamely tagállamban, és akik az uniós szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor az Egyesült Királyságban rendelkeztek adóügyi illetőséggel, valamint azon személyek tekintetében, akik kizárólag az Unió szolgálatában végzett feladataik teljesítése miatt telepedtek le az Egyesült Királyságban, és akik az uniós szolgálati jogviszonyuk megkezdésekor valamely tagállamban rendelkeztek adóügyi illetőséggel.

113. cikk

Társadalombiztosítási járulékok

Az uniós intézmények azon bármilyen állampolgárságú tagjai, az Unió azon bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottai – beleértve a korábbi tagokat, a korábbi tisztviselőket és a korábbi egyéb alkalmazottakat –, akik az átmeneti időszak vége előtt léptek be az uniós szolgálati viszonyba, és akik az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkeznek, valamint – állampolgárságuktól függetlenül – az ilyen tagok, tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak külön kereső tevékenységet nem folytató házastársai, továbbá az említett személyek által eltartott és az ő gondviselésük alatt álló gyermekek – állampolgárságuktól függetlenül – mentesülnek az Egyesült Királyság nemzeti szociális biztonsági rendszereihez való kötelező csatlakozás és járulékfizetés alól, az átmeneti időszak utolsó napján érvényes feltételek mellett, feltéve, hogy az érintett személyek az Unió szociális biztonsági rendszerének tagjai.

114. cikk

Nyugdíjjogosultság átvitele

Az Unió bármilyen állampolgárságú tisztviselői és egyéb alkalmazottai – beleértve a korábbi tisztviselőket és korábbi egyéb alkalmazottakat is – tekintetében, akik az átmeneti időszak vége előtt léptek uniós szolgálati viszonyba, és akik az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (131) 11. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésével, VIII. melléklete 12. cikkével, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 39., 109. és 135. cikkével összhangban a nyugdíjjogosultságukat át kívánják vinni az Egyesült Királyságból vagy az Egyesült Királyságba, az Egyesült Királyságra az átmeneti időszak vége előtt fennálló kötelezettségekkel megegyező kötelezettségek vonatkoznak.

115. cikk

Munkanélküliségi biztosítás

Az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 28a., 96. és 136. cikke alkalmazandó az Unió azon bármilyen állampolgárságú egyéb alkalmazottaira, beleértve a korábbi egyéb alkalmazottakat is, akik az átmeneti időszak vége előtt járulékot fizettek az uniós munkanélküliségi rendszerbe, amennyiben azok az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkeznek, és az átmeneti időszak végét követően nyilvántartásba vették őket az Egyesült Királyság munkanélküliségi hatóságainál.

6. fejezet

Egyéb rendelkezések

116. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése és együttműködés

1.   Az e cím által biztosított kiváltságok, mentességek és könnyítések tekintetében a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. és 18. cikke alkalmazandó.

2.   Az Unió, amikor a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 17. cikke szerint határozatot hoz arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Királyság hatóságainak kérelmére felfüggeszti-e a mentelmi jogot, ugyanolyan megfontolást alkalmaz, mint a tagállamok hatóságai által benyújtott, hasonló helyzetekre vonatkozó kérelmek elbírálása során.

3.   Az Egyesült Királyság hatóságainak kérelmére az Unió értesíti e hatóságokat bármely személy jogállásáról, amely releváns az adott személy e cím szerinti valamely kiváltságra vagy mentességre való jogosultsága szempontjából.

117. cikk

Európai Központi Bank

1.   Ez a cím alkalmazandó az Európai Központi Bank (EKB), az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a Központi Bankok Európai Rendszerén (KBER) belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében.

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 22. cikkének második bekezdése alkalmazandó az EKB, az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a KBER-en belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv alapján az EKB által az Egyesült Királyságban fenntartott, kezelt vagy vezetett vagyon, eszközök és műveletek tekintetében.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

(a)

az EKB által az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban fenntartott ilyen vagyon és eszközök; valamint

(b)

az EKB által az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság partnereivel folytatott ilyen műveletek, valamint az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, amelyek az átmeneti időszak végén folyamatban voltak, vagy amelyeket az átmeneti időszak végét követően, az átmeneti időszak végén folyamatban lévő műveletek fenntartását célzó tevékenységek részeként indítottak el, azok végső lejáratáig, felszámolásáig vagy befejezéséig.

118. cikk

Európai Beruházási Bank

1.   Ez a cím alkalmazandó az Európai Beruházási Bank (EBB), az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében.

2.   A kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv 21. cikkének második bekezdése alkalmazandó az EBB, az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikkének (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében.

3.   A (2) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

(a)

az EBB-nek, illetve az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikke (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatoknak vagy más szervezeteknek – és különösen az Európai Beruházási Alapnak – az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban fenntartott ilyen vagyona és eszközei; valamint

(b)

az EBB-nek, valamint az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikke (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatoknak és más szervezeteknek – és különösen az Európai Beruházási Alapnak – az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság partnereivel folytatott olyan hitelfelvételi, finanszírozási, garancia-, beruházási, pénztári vagy technikai segítségnyújtási műveletei, illetve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, amelyek az átmeneti időszak végén folyamatban voltak, vagy amelyeket az átmeneti időszak végét követően, az átmeneti időszak végén folyamatban lévő műveletek fenntartását célzó tevékenységek részeként indítottak el, azok végső lejáratáig, felszámolásáig vagy befejezéséig.

119. cikk

A székhelyről szóló megállapodások

Az Egyesült Királyság és az Európai Bankhatóság közötti, 2012. május 8-i székhely-megállapodás, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvnek az Egyesült Királyságban, az Európai Gyógyszerügynökség tekintetében történő alkalmazásáról szóló, 1996. június 24-i levélváltás, illetve a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont székhelyéről szóló, 2013. július 17-i megállapodás alkalmazandó az Európai Bankhatóság, az Európai Gyógyszerügynökség és a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont tekintetében, az érintett szervezeteknek valamely tagállamba történő áthelyezésének befejezéséig. Az említett, székhelyről szóló megállapodások hatálya azon a napon szűnik meg, amikor az Unió értesítést küld az áthelyezés befejezéséről.

XIII. CÍM

Az Uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek működésével kapcsolatos egyéb kérdések

120. cikk

Szakmai titoktartási kötelezettség

Az EUMSZ 339. cikke és egyéb, az egyes személyekre, intézményekre, szervekre, hivatalokra és ügynökségekre vonatkozóan szakmai titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Egyesült Királyságban minden olyan, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információ tekintetében, amelyet vagy az átmeneti időszak vége előtt szereztek, vagy az átmeneti időszak végét követően az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel kapcsolatban szereztek. Az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a személyek, intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek említett kötelezettségeit, és biztosítja azok betartását a területén.

121. cikk

A tisztviselőket terhelő titoktartási kötelezettség

Az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 19. cikke és egyéb, az egyes személyekre vonatkozóan titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Egyesült Királyságban minden olyan információ tekintetében, amelyet vagy az átmeneti időszak vége előtt szereztek, vagy az átmeneti időszak végét követően, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel kapcsolatban szereztek. Az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a személyek említett kötelezettségeit, és biztosítja azok betartását a területén.

122. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

1.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazásában a tagállamokra és azok hatóságaira vonatkozó valamennyi hivatkozást úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot és annak hatóságait is az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által készített vagy kapott dokumentumok tekintetében, amennyiben e dokumentumokat:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt készítették vagy kapták meg; vagy

(b)

az átmeneti időszak végét követően, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel összefüggésben készítették vagy kapták meg.

2.   Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (132) 5. cikke és 9. cikkének (5) bekezdése, valamint az Európai Központi Bank EKB/2004/3 határozatának (133) 5. cikke alkalmazandó az Egyesült Királyságban az Egyesült Királyság által kapott, az említett rendelkezések hatálya alá tartozó valamennyi dokumentum tekintetében, amennyiben azokat az Egyesült Királyság:

(a)

az átmeneti időszak vége előtt kapta meg; vagy

(b)

az átmeneti időszak végét követően, az Unió e megállapodás szerinti tevékenységeivel összefüggésben kapta meg.

123. cikk

Európai Központi Bank

1.   A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyv 9.1., 17., 35.1., 35.2. és 35.4. cikke alkalmazandó az EKB, az EKB szerveinek tagjai, az EKB alkalmazottai, valamint a nemzeti központi bankoknak a KBER-en belüli, az EKB tevékenységében részt vevő képviselői tekintetében, továbbá az említett jegyzőkönyv alapján az EKB által az Egyesült Királyságban fenntartott, kezelt vagy vezetett vagyon, eszközök és műveletek tekintetében. Az EKB mentesül az Egyesült Királyságban a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól, és semmilyen felhatalmazást, engedélyt vagy más jogosultságot nem köteles beszerezni az Egyesült Királyságtól a műveletei folytatásához.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

(a)

az EKB által az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban fenntartott ilyen vagyon és eszközök; valamint

(b)

az EKB által az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság partnereivel folytatott ilyen műveletek, valamint az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, amelyek az átmeneti időszak végén folyamatban voltak, vagy amelyeket az átmeneti időszak végét követően, az átmeneti időszak végén folyamatban lévő műveletek fenntartását célzó tevékenységek részeként indítottak el, azok végső lejáratáig, felszámolásáig vagy befejezéséig.

124. cikk

Európai Beruházási Bank

1.   Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 13. cikke, 20. cikkének (2) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése, 23. cikkének (4) bekezdése és 26. cikke, valamint 27. cikkének első bekezdése alkalmazandó az EBB, az EBB szerveinek tagjai, az EBB alkalmazottai és a tagállamoknak az EBB tevékenységeiben részt vevő képviselői, valamint az EBB által az említett jegyzőkönyvvel összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatok vagy más szervezetek – és különösen az Európai Beruházási Alap – tekintetében. Az EBB és az Európai Beruházási Alap mentesül az Egyesült Királyságban a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól, és semmilyen felhatalmazást, engedélyt vagy más jogosultságot nem köteles beszerezni az Egyesült Királyságtól a műveletei folytatásához. Az Egyesült Királyság pénzneme szabadon átruházható és átváltható marad, az Egyesült Királyság pénznemének ilyen műveletek céljából valamely harmadik állam pénznemére történő átválthatósága tekintetében figyelemmel az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 23. cikkének (2) bekezdésére.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazandó az alábbiak tekintetében:

(a)

az EBB-nek, illetve az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikke (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatoknak vagy más szervezeteknek – és különösen az Európai Beruházási Alapnak – az átmeneti időszak végén az Egyesült Királyságban fenntartott ilyen vagyona és eszközei; valamint

(b)

az EBB-nek vagy az EBB által az Európai Beruházási Alap alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 28. cikke (1) bekezdésével összhangban az átmeneti időszak vége előtt létrehozott leányvállalatoknak vagy más szervezeteknek – és különösen az Európai Beruházási Alapnak – az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyság partnereivel folytatott olyan hitelfelvételi, finanszírozási, garancia-, beruházási, pénztári vagy technikai segítségnyújtási műveletei, illetve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, amelyek az átmeneti időszak végén folyamatban voltak, vagy amelyeket az átmeneti időszak végét követően, az átmeneti időszak végén folyamatban lévő műveletek fenntartását célzó tevékenységek részeként indítottak el, azok végső lejáratáig, felszámolásáig vagy befejezéséig.

125. cikk

Európai Iskolák

1.   Az Egyesült Királyságra nézve az átmeneti időszak végén folyamatban lévő iskolaév végéig kötelező az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény (134), valamint az Európai Iskolák Igazgatótanácsa által elfogadott, az akkreditált Európai Iskolákról szóló szabályzat.

2.   Azon tanulók számára, akik 2021. augusztus 31. előtt európai érettségi vizsgát tettek, vagy akik 2021. augusztus 31. előtt valamely Európai Iskolában megkezdték középiskolai tanulmányaikat és ezen időpontot követően európai érettségi vizsgát tesznek, az Egyesült Királyság biztosítja az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jogokat.

NEGYEDIK RÉSZ

ÁTMENET

126. cikk

Átmeneti időszak

Rendelkezésre áll egy átmeneti vagy végrehajtási időszak, amely e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődik és 2020. december 31-én ér véget.

127. cikk

Az átmenet hatálya

1.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az uniós jog alkalmazandó az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

Mindazonáltal a Szerződések következő rendelkezései, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott alábbi jogi aktusok az átmeneti időszak alatt nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban:

(a)

a Szerződések azon rendelkezései és azon jogi aktusok, amelyek az egyes Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló 15. jegyzőkönyv, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv vagy az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv értelmében, illetve a Szerződéseknek a megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezései alapján nem voltak kötelezőek az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően, valamint az ilyen jogi aktusokat módosító jogi aktusok;

(b)

az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése, az EUMSZ 20. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 22. cikke és 24. cikkének első bekezdése, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 39. és 40. cikke, valamint az említett rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok.

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság megállapodásra jut a közös kül- és biztonságpolitika, illetve a közös biztonság- és védelempolitika területén a jövőbeli kapcsolataikat meghatározó szabályokról, és az említett megállapodás az átmeneti időszak alatt alkalmazandóvá válik, az EUSZ V. címének 2. fejezete és az említett rendelkezések alapján elfogadott jogi aktusok a említett megállapodás alkalmazásának időpontjától már nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra.

3.   Az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdésnek megfelelően alkalmazandó uniós jog ugyanolyan joghatással bír az Egyesült Királyságra nézve és az Egyesült Királyságban, mint az Unióban és a tagállamokban, és annak rendelkezéseit az Unióban alkalmazandó módszerekkel és általános elvekkel megegyezően kell értelmezni és alkalmazni.

4.   Az Egyesült Királyság nem vesz részt olyan megerősített együttműködésben,

(a)

amely tekintetében az engedélyt e megállapodás hatálybalépését követően adták meg; vagy

(b)

amelynek keretében e megállapodás hatálybalépése előtt nem fogadtak el jogi aktust.

5.   Az átmeneti időszak alatt az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikke, valamint az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4a. cikke továbbra is értelemszerűen alkalmazandó azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az EUMSZ harmadik részének V. címe alapján elfogadott meglévő intézkedéseket módosítják, azokra épülnek, vagy azokat felváltják, és amelyek e megállapodás hatálybalépése előtt az Egyesült Királyságra nézve kötelezők. Az Egyesült Királyság azonban nem jogosult arra, hogy bejelentse szándékát az EUMSZ harmadik részének V. címével összhangban a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkében említett intézkedésektől eltérő új intézkedések alkalmazásában való részvétel iránt.

Az Unió és az Egyesült Királyság közötti folyamatos együttműködés támogatása érdekében, a harmadik országokkal folytatott együttműködés feltételeit megállapító vonatkozó intézkedéseknek megfelelően az Unió felkérheti az Egyesült Királyságot, hogy működjön együtt az EUMSZ III. részének V. címe alapján elfogadott új intézkedésekkel kapcsolatban.

6.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az átmeneti időszak alatt az (1) bekezdés szerint alkalmazandó uniós jogban szereplő – beleértve a tagállamok által végrehajtott és alkalmazott jogot is –, a tagállamokra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.

7.   A (6) bekezdéstől eltérve:

(a)

az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdése és 46. cikke, valamint az EUSZ 42. cikkével létrehozott állandó strukturált együttműködésről szóló 10. jegyzőkönyv alkalmazásában a tagállamokra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyságot kivételes esetekben felkérjék egyedi projektekben harmadik országként, a (KKBP) 2017/2315 tanácsi határozatban (135) foglalt feltételek szerint történő részvételre, vagy bármely más formájú együttműködésre, amely az EUSZ 42. cikkének (6) bekezdése és 46. cikke alapján elfogadott jövőbeni uniós jogi aktusok által meghatározott feltételek mellett és mértékben megengedett;

(b)

amennyiben az Unió jogi aktusai előírják a tagállamok, a tagállamok állampolgárai, valamint a tagállamokban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyek részvételét olyan információcserében, eljárásban vagy programban, amelynek a végrehajtása az átmeneti időszak végét követően továbbra is folytatódik, vagy amely az átmeneti időszak végét követően kezdődik, és amennyiben az ilyen részvétel olyan biztonsági vonatkozású minősített információkhoz biztosítana hozzáférést, amelyeket kizárólag a tagállamok, a tagállamok állampolgárai vagy a valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyek ismerhetnek, ilyen kivételes körülmények között a tagállamokra vonatkozó, az ilyen uniós jogi aktusokban szereplő hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok az Egyesült Királyságot nem foglalják magukban. Az Unió értesíti az Egyesült Királyságot ezen eltérés alkalmazásáról;

(c)

az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai felvételének céljából, a személyzeti szabályzat 27. cikkében és 28. cikke a) pontjában, X. mellékletének 1. cikkében, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 12., 82. és 128. cikkében, illetve az említett intézményekre, szervekre, hivatalokra vagy ügynökségekre alkalmazandó egyéb személyzeti szabályok vonatkozó rendelkezéseiben a tagállamokra történő hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok az Egyesült Királyságot nem foglalják magukban.

128. cikk

Intézményi megállapodások

1.   A 127. cikk ellenére az átmeneti időszak alatt a 7. cikk alkalmazandó.

2.   A Szerződések alkalmazásában az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság parlamentje nem tekintendő valamely tagállam nemzeti parlamentjének, kivéve a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 1. cikke, valamint a nyilvános hozzáférésű pályázatokra vonatkozóan az említett jegyzőkönyv 2. cikke tekintetében.

3.   Az átmeneti időszak alatt a Szerződések azon rendelkezéseit, amelyek intézményes jogokkal ruházzák fel a tagállamokat, lehetővé téve, hogy javaslatokat, kezdeményezéseket vagy kérelmeket nyújtsanak be az intézményekhez, úgy kell érteni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot (136).

4.   Az EUMSZ 282. és 283. cikkében, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvben meghatározott intézményi megállapodásokban való részvétel céljából – az említett jegyzőkönyv 21. cikkének (2) bekezdése kivételével – a Bank of England az átmeneti időszak alatt nem tekintendő egy tagállami nemzeti központi banknak.

5.   E cikk (1) bekezdésétől és a 7. cikktől eltérve, az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, vagy az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők meghívás alapján, kivételesen részt vehetnek a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett bizottságok ülésein vagy üléseinek egyes részein, a Bizottság szakértői csoportjainak ülésein vagy üléseinek egyes részein, a hasonló testületek ülésein vagy üléseinek egyes részein, illetve a szervek, hivatalok és ügynökségek ülésein vagy üléseinek egyes részein, amennyiben és amikor azokon a tagállamok vagy a tagállamok által kijelölt szakértők részt vesznek, feltéve, hogy az alábbi feltételek egyike teljesül:

(a)

a megbeszélés az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságnak vagy az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személyekre vonatkozóan meghozandó egyedi jogi aktusokra vonatkozik;

(b)

az Egyesült Királyság jelenléte szükséges és az Unió érdekében áll, különösen az uniós jognak az átmeneti időszak alatti hatékony végrehajtása szempontjából.

Az ilyen üléseken vagy ülések részein az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, illetve az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők nem rendelkeznek szavazati joggal, és jelenlétük az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek megfelelő konkrét napirendi pontokra korlátozódik.

6.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem jár el vezető hatóságként uniós szinten vagy a VII. mellékletben felsorolt jogi aktusoknak és rendelkezéseknek megfelelően együttesen eljáró tagállamok szintjén a kockázatértékelések, vizsgálatok, jóváhagyások vagy engedélyek tekintetében.

7.   Az átmeneti időszak alatt, amennyiben az uniós jogi aktusok tervezete közvetlenül megnevez egyes tagállami hatóságokat, eljárásokat vagy dokumentumokat, illetve közvetlenül hivatkozik ezekre, az Unió konzultál az Egyesült Királysággal az ilyen tervezetekről annak érdekében, hogy biztosítsa az érintett jogi aktusok Egyesült Királyság általi és az Egyesült Királyságban történő megfelelő végrehajtását és alkalmazását.

129. cikk

Az Unió külső tevékenységével kapcsolatos különös rendelkezések

1.   A 127. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságot kötik az Unió által, az Unió nevében eljáró tagállamok által, illetve az Unió és tagállamai által együttesen kötött, a 2. cikk a) pontjának iv. alpontjában említett nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek. (*1)

2.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság képviselői nem vesznek részt az Unió által, az Unió nevében eljáró tagállamok által, illetve az Unió és tagállamai által együttesen kötött nemzetközi megállapodások által létrehozott szervek munkájában, kivéve, ha:

(a)

az Egyesült Királyság a saját jogán vesz részt; vagy

(b)

az Unió kivételesen felkéri az Egyesült Királyságot, hogy az Unió küldöttségének részeként részt vegyen az ilyen szervek ülésein vagy üléseinek részein, amennyiben az Unió úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság jelenléte szükséges és az Unió érdekében áll, különösen e megállapodásoknak az átmeneti időszak alatti hatékony végrehajtása szempontjából; ilyen jelenlét csak akkor engedélyezhető, ha a tagállamok részvétele megengedett az alkalmazandó megállapodások értelmében.

3.   A lojális együttműködés elvével összhangban, az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt tartózkodik minden olyan cselekedettől vagy kezdeményezéstől, amely valószínűleg sérti az Unió érdekeit, különösen bármely olyan nemzetközi szervezet, ügynökség, konferencia vagy fórum keretében, amelynek az Egyesült Királyság saját jogán részes fele.

4.   A (3) bekezdés ellenére, az Egyesült Királyság az átmeneti időszak alatt a saját nevében tárgyalásokat folytathat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken megkötött nemzetközi megállapodásokról, illetve aláírhat vagy megerősíthet ilyeneket, feltéve, hogy ezek a megállapodások nem lépnek hatályba vagy alkalmazandók az átmeneti időszak alatt, kivéve, ha az Unió ezt engedélyezi.

5.   A 127. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben felmerül a koordináció szükségessége, az Egyesült Királysággal eseti alapon konzultálni lehet.

6.   Az EUSZ V. címének 2. fejezete alá tartozó tanácsi határozatot követően az Egyesült Királyság hivatalos nyilatkozatot tehet az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, jelezve, hogy létfontosságú és általa megnevezett nemzeti politikai okokból a szóban forgó kivételes esetekben nem fogja alkalmazni a határozatot. A kölcsönös szolidaritás szellemében az Egyesült Királyság tartózkodik minden olyan intézkedéstől, amely ellentétes lehet az Uniónak az említett határozaton alapuló fellépésével vagy azt hátráltathatja, a többi tagállam pedig tiszteletben tartja az Egyesült Királyság álláspontját.

7.   Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem biztosíthat polgári műveleti parancsnokokat, misszióvezetőket, műveleti parancsnokokat vagy haderő-parancsnokokat olyan missziókhoz vagy műveletekhez, amelyeket az EUSZ 42., 43. vagy 44. cikke alapján végeznek, és nem láthatja el az ilyen missziók vagy műveletek műveleti parancsnokságát, vagy nem léphet fel keretnemzetként az Unió harccsoportjai tekintetében. Az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság nem biztosítja az EUSZ 28. cikke szerinti műveleti fellépések vezetőjét.

130. cikk

A halászati lehetőségekkel kapcsolatos különös rendelkezések

1.   A halászati lehetőségeknek az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése szerinti, az átmeneti időszak alá tartozó bármely időszakra vonatkozó meghatározása tekintetében az Egyesült Királysággal konzultálni kell az Egyesült Királysághoz kapcsolódó halászati lehetőségekre vonatkozóan, többek között a vonatkozó nemzetközi konzultációk és tárgyalások előkészítésével összefüggésben.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Unió lehetőséget biztosít az Egyesült Királyságnak arra, hogy az átmeneti időszak alá tartozó bármely időszakra vonatkozóan észrevételeket tegyen az Európai Bizottság halászati lehetőségekről szóló éves közleményével, az érintett tudományos testületek tudományos szakvéleményeivel és az Európai Bizottság halászati lehetőségekre vonatkozó javaslataival kapcsolatban.

3.   A 129. cikk (2) bekezdésének b) pontja ellenére, annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság előkészíthesse jövőbeli tagságát a megfelelő nemzetközi fórumokon, az Unió kivételesen felkérheti az Egyesült Királyságot, hogy az Unió küldöttségének részeként vegyen részt az e cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi konzultációkon és tárgyalásokon, a tagállamok számára engedélyezett és az adott fórum által lehetővé tett mértékben.

4.   A 127. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett halászati lehetőségek elosztására vonatkozó viszonylagos stabilitási kulcsokat fenn kell tartani.

131. cikk

Felügyelet és jogérvényesítés

Az átmeneti időszak alatt uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az Egyesült Királyságra, valamint az Egyesült Királyságban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyekre vonatkozóan az uniós jog által rájuk ruházott hatáskörökkel rendelkeznek. Így különösen, az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik a Szerződésekben meghatározottak szerint.

Az első bekezdés az átmeneti időszak alatt e megállapodás értelmezése és alkalmazása tekintetében is alkalmazandó.

132. cikk

Az átmeneti időszak meghosszabbítása

1.   A 126. cikkben foglaltak ellenére a vegyes bizottság 2020. július 1-je előtt elfogadhat egyetlen határozatot az átmeneti időszak legfeljebb 1 vagy 2 évvel történő meghosszabbításáról. (*2)

2.   Abban az esetben, ha a vegyes bizottság az (1) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a következőket kell alkalmazni:

(a)

a 127. cikk (6) bekezdésétől eltérve, az Egyesült Királyság a 2021. évtől alkalmazandó többéves pénzügyi keretben vállalt uniós programok és tevékenységek végrehajtása tekintetében harmadik országnak minősül;

(b)

e megállapodás 127. cikkének (1) bekezdésétől eltérve és ötödik részének sérelme nélkül, az átmeneti időszak meghosszabbításának hatálya alá eső pénzügyi évekre vonatkozó uniós saját forrásokat szabályozó, alkalmazandó uniós jog 2020. december 31. után nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra;

(c)

e megállapodás 127. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó az Egyesült Királyság hatóságainak azon intézkedéseire – ideértve a vidékfejlesztési intézkedéseket is –, amelyek mezőgazdasági termékek előállítását és kereskedelmét az Egyesült Királyságban éves szinten olyan mértékig támogatják, amely nem haladhatja meg a közös agrárpolitika keretében az Egyesült Királyságban 2019-ben felmerült kiadások teljes összegét, valamint feltéve, hogy e mentesített támogatás minimális százalékos aránya megfelel a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. E minimális százalékos arányt azon utolsó rendelkezésre álló százalékos arány alapján kell meghatározni, amely arányban az Unióban a közös agrárpolitika keretében 2019-ben felmerült kiadások teljes összege megfelelt a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. Abban az esetben, ha az az időszak, amellyel az átmeneti időszak meghosszabbításra került, nem 12 hónap többszöröse, a mentességet kapott támogatás maximális éves szintjét abban az évben, amelyből kevesebb mint 12 hónap esik a meghosszabbított átmeneti időszakba, arányosan csökkenteni kell;

(d)

a 2021. január 1-jétől az átmeneti időszak végéig tartó időszak tekintetében az Egyesült Királyság hozzájárul az uniós költségvetéshez, a (3) bekezdéssel összhangban meghatározottak szerint;

(e)

a (3) bekezdés d) pontjára is figyelemmel, ez a határozat nem érinti e megállapodás ötödik részét.

3.   A vegyes bizottság (1) bekezdés szerinti határozata:

(a)

megállapítja az Egyesült Királyság uniós költségvetéshez való hozzájárulásának helyénvaló összegét a 2021. január 1-jétől az átmeneti időszak végéig tartó időszakra vonatkozóan, figyelembe véve az Egyesült Királyság ezen időszak alatti jogállását, valamint az említett összeg megfizetésének módozatait;

(b)

meghatározza a mentesített támogatás maximális szintjét, valamint annak minimális százalékos arányát, amelynek meg kell felelnie a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek, a (2) bekezdés c) pontjában említettek szerint;

(c)

megállapítja a (2) bekezdés végrehajtásához szükséges egyéb intézkedéseket;

(d)

kiigazítja az 51., 62., 63., 84., 96., 125., 141., 156. és 157. cikkben, valamint a IV. és V. mellékletben említett időpontokat vagy időszakokat annak érdekében, hogy azok tükrözzék az átmeneti időszak meghosszabbítását.

ÖTÖDIK RÉSZ

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

133. cikk

Az Unió és az Egyesült Királyság között alkalmazandó pénznem

Az Unió saját forrásaira vonatkozóan alkalmazandó uniós jog sérelme nélkül, az e részben említett valamennyi összeget, kötelezettséget, számítást, elszámolást és kifizetést euróban dolgozzák ki és hajtják végre.

134. cikk

A pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatban az ellenőröknek felkínált eszköz

Az Egyesült Királyság tájékoztatja az Uniót az e rész hatálya alá tartozó pénzügyi rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésével általa megbízott szervezetekről.

Az Egyesült Királyság kérelmére az Unió ellátja ezeket a megbízott szervezeteket az Egyesült Királyság e rész szerinti jogainak és kötelezettségeinek figyelembevételével észszerűen kérhető információkkal, és megfelelő segítséget nyújt számukra a feladataik elvégzéséhez. Az e cikk szerinti tájékoztatás és segítségnyújtás során az Unió az alkalmazandó uniós joggal – és különösen az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályokkal – összhangban jár el.

Az Egyesült Királyság és az Unió hatóságai megfelelő igazgatási megállapodásokat köthetnek az első és második bekezdés alkalmazásának megkönnyítése érdekében.

2. FEJEZET

Az Egyesült Királyság hozzájárulása az uniós költségvetéshez, valamint részvétele az uniós költségvetésben

135. cikk

Az Egyesült Királyság hozzájárulása a 2019. és 2020. évi uniós költségvetéshez, valamint részvétele annak végrehajtásában

1.   A 2019. és 2020. évre vonatkozóan az Egyesült Királyság a negyedik résszel összhangban hozzájárul az uniós költségvetéshez, és részt vesz annak végrehajtásában.

2.   A negyedik rész rendelkezéseitől eltérve, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet (137) vagy a 2014/335/EU, Euratom határozat azon módosításai, amelyeket e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően fogadnak el, nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, amennyiben ezek a módosítások kihatnak az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire.

136. cikk

A saját forrásokkal kapcsolatban 2020. december 31. után alkalmazandó rendelkezések

1.   Az Unió saját forrásaira vonatkozó, a 2020-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó alkalmazandó uniós jog 2020. december 31. után továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra, abban az esetben is, ha az érintett saját forrásokat a szóban forgó időpontot követően kell rendelkezésre bocsátani, helyesbíteni vagy módosítani.

2.   A 135. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett uniós jog különösen a következő jogi aktusokat és rendelkezéseket foglalja magában, beleértve azok módosításait is, függetlenül a módosítás elfogadásának, hatálybalépésének vagy alkalmazásának időpontjától:

(a)

a 2014/335/EU, Euratom határozat;

(b)

a 609/2014/EU, Euratom rendelet és különösen annak a késedelmesen rendelkezésre bocsátott összegek után fizetendő kamatokra vonatkozó 12. cikke és a kívülmaradás (opt-out) kezelésére vonatkozó 11. cikke;

(c)

a 608/2014/EU, Euratom rendelet és különösen annak 1. cikke az egyenleg kiszámításával összefüggésben, valamint 2–8. cikke a saját források rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekkel összefüggésben;

(d)

a Tanács 1553/89/EK, Euratom rendelete (138);

(e)

a Tanács 1287/2003/EK, Euratom rendelete (139);

(f)

a Bizottság (EU, Euratom) 2018/195 végrehajtási határozata (140);

(g)

a Bizottság (EU, Euratom) 2018/194 végrehajtási határozata (141);

(h)

az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (142) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet);

(i)

az EUMSZ-nek a Számvevőszék szerepéről szóló 287. cikke, valamint az erre az intézményre vonatkozó egyéb szabályok;

(j)

az EUMSZ-nek a csalás elleni küzdelemről szóló 325. cikke, valamint a kapcsolódó jogi aktusok, különösen a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (143) és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (144);

(k)

a 2020-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó éves költségvetések, vagy amennyiben az éves költségvetést nem fogadták el, az EUMSZ 315. cikkével összhangban alkalmazandó szabályok.

3.   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, az Egyesült Királyságra 2020. december 31. után a következő szabályok alkalmazandók:

(a)

az Egyesült Királyság tekintetében az (1) és (2) bekezdésben említett uniós jognak megfelelően az uniós költségvetés 2020-ig történő finanszírozásával kapcsolatban felmerülő, a költségvetésben szereplő saját források kiigazításából, valamint a többlethez vagy hiányhoz kapcsolódó kiigazításokból eredő összegeket az Egyesült Királyság viseli vagy azok az Egyesült Királyságnak járnak;

(b)

amennyiben az Unió saját forrásaira vonatkozó alkalmazandó uniós joggal összhangban a saját forrásokat 2021. február 28. után kell rendelkezésre bocsátani, a kifizetést a 148. cikk (1) bekezdésében említett legkorábbi időpontban kell teljesíteni azt az időpontot követően, amikor a saját forrásokat rendelkezésre bocsátották;

(c)

a tradicionális saját források Egyesült Királyság általi, 2021. február 28. után történő kifizetése céljából, a 609/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkével összhangban megállapított jogosultságok összegét a beszedési költségeknek a 2014/335/EU, Euratom határozat 2. cikke (3) bekezdésének és 10. cikke (3) bekezdésének megfelelő csökkentését követően ezen összeg Egyesült Királyságra eső hányadával csökkentik;

(d)

e megállapodás 7. cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, vagy az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők meghívásra, kivételesen, szavazati jog nélkül részt vehetnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett, alkalmazandó uniós jog által létrehozott bármely bizottság ülésein, mint például a 608/2014/EU, Euratom rendelet 7. cikke által létrehozott saját forrásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság vagy az 1287/2003/EU, Euratom rendelet 4. cikke által létrehozott GNI-bizottság ülésein, annyiban, amennyiben e bizottságok munkája a 2020-ig tartó pénzügyi éveket érinti;

(e)

a saját forrásoknak a héa és a bruttó nemzeti jövedelem alapján történő korrekciója vagy kiigazítása csak akkor lehetséges, ha az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezések szerinti vonatkozó intézkedésekről legkésőbb 2028. december 31-ig határozatot hoznak;

(f)

a tradicionális saját forrásoknak a 609/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett elkülönített számláját 2025. december 31-ig teljes mértékben felszámolják. 2026. február 20-át megelőzően, az e számlán 2025. december 31-én még mindig fennálló azon összegek egy részét, amelyek nem képezik az Európai Bizottságnak a saját forrásokról szóló jogszabályok szerint, az említett időpontot megelőzően közölt ellenőrzési megállapításai tárgyát, az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátani, amely megfelel az Egyesült Királyság által az Európai Bizottságnak a 609/2014/EU, Euratom rendelet 13. cikkében megállapított eljárás keretében a 2014. január 1-je és 2020. december 31. közötti időszakban bejelentett összegekre vonatkozóan az Unió rendelkezésére bocsátott összegeknek.

137. cikk

Az Egyesült Királyság részvétele a 2019. és 2020. évi uniós programok és tevékenységek végrehajtásában

1.   A negyedik résszel összhangban a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben (a továbbiakban: a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret) vagy a korábbi pénzügyi tervekben vállalt uniós programokat és tevékenységeket 2019-ben és 2020-ban az Egyesült Királyság tekintetében az alkalmazandó uniós jog alapján hajtják végre.

Az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (145), ahogyan az a 2020-as évben alkalmazandó, a 2020. igénylési évre nem alkalmazandó az Egyesült Királyságban. Mindazonáltal az említett rendelet 13. cikke alkalmazandó a 2020. igénylési évre az Egyesült Királyság közvetlen kifizetési rendszerének vonatkozásában, feltéve, hogy ez a rendszer egyenértékű az 1307/2013/EU rendelet szerinti rendszerrel, ahogyan az 2020-ban alkalmazandó.

2.   A negyedik rész rendelkezéseitől eltérve, az Egyesült Királyság és az Egyesült Királyságban található projektek kizárólag a költségvetési rendelet X. címe alapján közvetlenül vagy közvetve kezelt pénzügyi eszközök keretében végrehajtott pénzügyi műveletek, vagy az uniós költségvetés által garantált, az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (146) létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), és az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (147) létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) keretében nyújtott pénzügyi műveletek keretében támogathatók, feltéve, hogy ezeket a pénzügyi műveleteket a szervezetek és szervek – beleértve az EBB-t és az Európai Beruházási Alapot (EBA) –, illetve az e megállapodás hatálybalépését megelőzően az említett intézkedések egy részének végrehajtásával megbízott személyek jóváhagyták, még akkor is, ha e pénzügyi műveletek aláírására ezen időpontot követően került sor. Az e megállapodás hatálybalépését követően jóváhagyott ilyen pénzügyi műveletek tekintetében az Egyesült Királyságban letelepedett szervezeteket az Unión kívül letelepedett szervezetként kell kezelni.

138. cikk

Az Egyesült Királyságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben vagy a korábbi pénzügyi tervekben vállalt uniós programok és tevékenységek végrehajtásában való részvételére vonatkozó, 2020. december 31. után alkalmazandó uniós jog

1.   A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben vagy a korábbi pénzügyi tervekben vállalt uniós programok és tevékenységek végrehajtása tekintetében az alkalmazandó uniós jog – beleértve a pénzügyi korrekciókra és a számlaelszámolásra vonatkozó szabályokat is – 2020. december 31. után továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságra mindaddig, amíg az említett uniós programok és tevékenységek lezárulnak.

2.   Az (1) bekezdésben említett alkalmazandó uniós jog különösen a következő rendelkezéseket foglalja magában, beleértve e rendelkezések bármilyen módosítását, függetlenül a módosítás elfogadásának, hatálybalépésének vagy alkalmazásának időpontjától:

(a)

a költségvetési rendelet;

(b)

a költségvetési rendelet 2. cikkének 4. pontja szerinti alap-jogiaktusok, amelyek az előirányzatok lekötésére szolgáló címekre, fejezetekre, jogcímcsoportokra vagy jogcímekre vonatkozó költségvetési megjegyzésekben említett uniós programokat vagy tevékenységeket létrehozzák;

(c)

az EUMSZ-nek a vagyoni kötelezettségek végrehajthatóságáról szóló 299. cikke;

(d)

az EUMSZ-nek a Számvevőszék szerepéről szóló 287. cikke, valamint az erre az intézményre vonatkozó egyéb szabályok;

(e)

az EUMSZ-nek a csalás elleni küzdelemről szóló 325. cikke, valamint a kapcsolódó jogi aktusok, különösen a 883/2013/EU, Euratom rendelet és a 2988/95/EK, Euratom rendelet.

3.   A 7. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság képviselői vagy szakértői, vagy az Egyesült Királyság által kijelölt szakértők meghívás alapján, kivételesen, szavazati jog nélkül részt vehetnek az Európai Bizottságot az (1) bekezdésben említett uniós jog által létrehozott programok végrehajtásában és irányításában segítő, illetve a szóban forgó jog végrehajtása tekintetében az Európai Bizottság által létrehozott bizottságok ülésein, annyiban, amennyiben munkájuk a 2020-ig tartó pénzügyi éveket érinti.

4.   A 8. cikktől eltérve, az Egyesült Királyság – a (2) bekezdés b) pontjában említett programok és tevékenységek végrehajtásához feltétlenül szükséges mértékben – hozzáféréssel rendelkezik a vonatkozó alap-jogiaktusok, illetve az említett alap-jogiaktusokból származó kapcsolódó végrehajtási szabályok alapján létrehozott hálózatokhoz, információs rendszerekhez és adatbázisokhoz.

5.   A 165. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság javaslatára a vegyes bizottság a 166. cikkben megállapított szabályokkal összhangban technikai intézkedéseket fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett programok és tevékenységek lezárásának megkönnyítése érdekében, vagy az Egyesült Királyság azon kötelezettségek alóli mentesítése céljából, hogy az említett programok és tevékenységek lezárása során vagy azt követően olyan intézkedéseket hajtson végre, amelyek egy korábbi tagállam szempontjából nem relevánsak, feltéve, hogy az ilyen technikai intézkedések tiszteletben tartják a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét, és az uniós költségvetésből finanszírozott ugyanazon programokban és tevékenységekben részt vevő tagállamokkal vagy harmadik országokkal összehasonlítva nem jelentenek előnyt az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Királyság kedvezményezettjei számára.

139. cikk

Az Egyesült Királyságra eső hányad

A 136. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában, valamint a 140–147. cikkben említett, Egyesült Királyságra eső hányad az Egyesült Királyság által a 2014–2020. években rendelkezésre bocsátott saját források és az ezen időszak alatt az összes tagállam és az Egyesült Királyság által rendelkezésre bocsátott saját források hányadosaként kiszámított százalékos arány, a tagállamokkal 2022. február 1-je előtt a 609/2014/EU, Euratom rendelet 10b. cikkének (5) bekezdésével összhangban közölt összeggel kiigazítva.

140. cikk

Fennálló kötelezettségvállalások

1.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az uniós költségvetésben és az Unió decentralizált ügynökségeinek költségvetéseiben 2020. december 31-én fennálló költségvetési kötelezettségvállalások rá eső hányadáért, valamint a 2020. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak átvitele tekintetében 2021-ben tett kötelezettségvállalások rá eső hányadáért.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a 2020. december 31-én fennálló következő kötelezettségvállalásokra:

(a)

azon programokkal és szervekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások, amelyekre az Egyesült Királyság tekintetében a 609/2014/EU, Euratom rendelet 11. cikke alkalmazandó;

(b)

az uniós költségvetésben szereplő, címzett bevételekből finanszírozott kötelezettségvállalások.

Az Unió decentralizált ügynökségei tekintetében az első albekezdésben említett kötelezettségvállalásaik összegét csak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó összbevételük uniós költségvetési hozzájárulásokból származó részének arányában kell figyelembe venni.

2.   Az Unió 2020. december 31-én kiszámítja az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalások összegét. Ezt az összeget 2021. március 31-ig közli az Egyesült Királysággal, és az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsát egy jegyzéket az egyes kötelezettségvállalások hivatkozási kulcsával, a kapcsolódó költségvetési sorokkal és az egyes kapcsolódó költségvetési tételek összegével.

3.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalások tekintetében a következőket:

(a)

az előző év december 31-én fennálló kötelezettségvállalások összegére, valamint az előző évben teljesített kifizetések és visszavont kötelezettségvállalások összegére vonatkozó információk, beleértve a (2) bekezdésben említett jegyzék aktualizálását is;

(b)

a folyó évben várható kifizetések becslése a költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatok szintje alapján;

(c)

az Egyesült Királyság b) pontban említett kifizetésekhez való várható hozzájárulásának becslése; valamint

(d)

egyéb információk, például egy középtávú kifizetési előrejelzés.

4.   A fizetendő éves összeget a (3) bekezdés b) pontjában említett becslés Egyesült Királyságra eső hányada alapján kell kiszámítani, kiigazítva az előző évben az Egyesült Királyság által teljesített kifizetések és az Unió által az (1) bekezdésben említett fennálló kötelezettségvállalások tekintetében az előző évben teljesített kifizetésekben az Egyesült Királyságra eső hányada közötti különbséggel, csökkentve a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret vagy a korábbi pénzügyi tervek keretében finanszírozott programokhoz és tevékenységekhez kapcsolódó nettó pénzügyi korrekciók összegével, továbbá csökkentve azon, kötelezettségszegési eljárásokból származó bevételekkel, amelyek a 2020-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó saját források rendelkezésre bocsátásának valamely tagállam általi elmulasztásával kapcsolatosak, feltéve, hogy ezek az összegek az előző évben bekerültek a költségvetésbe és véglegesek. Az Egyesült Királyság által fizetendő éves összeg az adott évben nem igazítható ki.

2021-ben az Egyesült Királyság által fizetendő éves összeget csökkenteni kell a költségvetési rendelet 12. és 13. cikkével összhangban a 2020. évi költségvetés finanszírozása céljából a 2020. évről a 2021. évre átvitt kifizetési előirányzatok összegéből az Egyesült Királyságra eső hányaddal, valamint az Unió számára 2021 januárjában és februárjában rendelkezésre bocsátott azon tradicionális saját források teljes összegéből az Egyesült Királyságra eső hányaddal, amelyekre vonatkozóan az uniós jogosultságokat a 609/2014/EU, Euratom rendelet 2. cikkével összhangban 2020 novemberében és decemberében állapították meg. Az Unió visszatéríti továbbá az Egyesült Királyság számára a 2020. december 31-én vagy azelőtt kezdődött, a 49. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti megőrzés vagy vámeljárások megszüntetésével vagy lezárásával összefüggésben szabad forgalomba bocsátott áruk tekintetében az említett napot követően a tagállamok által rendelkezésre bocsátott tradicionális saját források teljes összegéből az Egyesült Királyságra eső hányadot.

5.   Az Egyesült Királyság legkorábban 2028. december 31. után benyújtott kérelmére, az Unió becslést készít az Egyesült Királyság által e cikk alapján fizetendő fennmaradó összegekről, egy olyan szabályt alkalmazva, amely figyelembe veszi az év végén fennálló kötelezettségvállalások összegét, az említett fennálló kötelezettségvállalások visszavonásának becsült összegét, a pénzügyi korrekciókat és a kötelezettségszegési eljárásokból az év végét követően származó bevételeket. Miután az Egyesült Királyság megerősítette a 165. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság és a vegyes bizottság számára a javaslat elfogadását, az Egyesült Királyság kifizeti az e cikk (4) bekezdésével összhangban kiigazított becsült összeget, az Egyesült Királyság által az előző évben teljesített kifizetésekhez kapcsolódóan. Az e bekezdésben említett összegek kifizetésével megszűnnek az Egyesült Királyság, illetve az Unió e cikk szerinti fennmaradó kötelezettségei.

141. cikk

A 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kiszabott bírságok

1.   Az Unió által 2020. december 31-én vagy azt megelőzően kiszabott, véglegessé vált és címzett bevételt nem jelentő pénzbírság tekintetében az Unió visszatéríti az Egyesült Királyság számára az Unió által beszedett bírság összegének az Egyesült Királyságra eső hányadát, kivéve, ha ezt az összeget már 2020. december 31-én vagy azt megelőzően költségvetési bevételként könyvelték el az uniós költségvetésben.

2.   Az Unió által a 92. cikk (1) bekezdésében említett eljárásban 2020. december 31. után kiszabott bírság tekintetében az Unió a bírság véglegessé válását követően visszatéríti az Egyesült Királyságnak az Unió által beszedett bírság Egyesült Királyságra eső részét.

142. cikk

Uniós kötelezettségek 2020 végén

1.   Az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az Unió 2020. december 31-ig felmerült kötelezettségeinek finanszírozásából rá eső hányadért, a következők kivételével:

(a)

a megfelelő forrásokkal fedezett kötelezettségek, beleértve a következőket: az Unió pénzügyi segítségnyújtási hiteleszközei és a kapcsolódó mérleg szerinti kötelezettségek, ingatlanoknak, létesítményeknek és berendezéseknek megfelelő eszközök, valamint a Közös Kutatóközpont nukleáris telephelyeinek leszerelésére vonatkozó rendelkezések, továbbá valamennyi lízinggel kapcsolatos kötelezettség, immateriális javak és készletek, a devizakockázattal, az elhatárolt és halasztott bevételekkel kapcsolatos eszközök és kötelezettségek, valamint a pénzbírságtól, a jogi eljárásoktól és a pénzügyi garanciakötelezettségektől eltérő minden egyéb rendelkezés; valamint

(b)

a költségvetés működésével és a saját források kezelésével kapcsolatos kötelezettségek és eszközök, beleértve a fennálló előfinanszírozási előlegeket, követeléseket, készpénzt, tartozásokat és elhatárolt kiadásokat, köztük az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz kapcsolódó vagy a már fennálló kötelezettségvállalások (RAL) részét képező kötelezettségeket.

2.   Az Egyesült Királyság kötelezettséggel tartozik különösen az Unió 2020. december 31-én vagy azt megelőzően fennálló nyugdíjjogosultsággal és egyéb, munkavállalással összefüggő juttatásokra való jogosultságokkal kapcsolatos kötelezettségéből az Egyesült Királyságra eső hányadért. Az ehhez a kötelezettséghez kapcsolódó kifizetéseket az (5) és (6) bekezdéssel összhangban kell teljesíteni.

3.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az előző évben a 2020. december 31-én fennálló kötelezettségeknek megfelelően teljesített kifizetések összegét, valamint az Egyesült Királyság e kifizetésekhez nyújtott hozzájárulásának összegét.

4.   Az Unió 2022-től kezdődően minden év március 31-ig továbbít az Egyesült Királyság számára egy, a nyugdíjakra vonatkozó egyedi tájékoztatót, amely az előző év december 31-i állapotot rögzíti a (2) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében, és magában foglalja a következőket:

(a)

az (5) bekezdésben leírt kötelezettségekkel kapcsolatban még kifizetendő fennmaradó összegek;

(b)

az annak az összegnek a megállapításához végzett számítások, illetve felhasznált adatok és vélelmek, amelyet az Egyesült Királyságnak tárgyév június 30-ig teljesítenie kell a (6) bekezdéssel összhangban az előző évben teljesített személyzeti nyugdíjkifizetésekkel és az uniós költségvetésnek a közös betegbiztosítási rendszerhez való előző évi hozzájárulásaival kapcsolatban, valamint az említett összegeknek a tárgyévre vonatkozó becsült összege;

(c)

a 2020. december 31-i népesség alapján, tájékoztatás az előző év végén a személyzet nyugdíj- és betegbiztosítási rendszeréhez tartozó aktuális kedvezményezettek számáról, a jövőbeni kedvezményezettek becsült számáról, valamint a munkaviszony megszűnése utáni felhalmozott jogosultságaikról az adott időpontban; valamint

(d)

az Egyesült Királyság fennálló kötelezettségei, amelyeket a vonatkozó nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal összhangban készített biztosításmatematikai értékelések felhasználásával számítottak ki, valamint e kötelezettség előző évhez viszonyított alakulásának magyarázata.

Az említett tájékoztató minden év szeptember 30-áig frissíthető, hogy tükrözze az előző évre vonatkozó végleges számadatokat.

5.   Az Egyesült Királyságnak a 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet (148), a 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat (149) és az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet (150) hatálya alá tartozó tagok és magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek nyugdíját illetően a (2) bekezdésben említett nyugdíjjogosultságok és egyéb munkavállalással összefüggő juttatásokra való jogosultságok tekintetében fennálló kötelezettségét illetően az Egyesült Királyság 10 részletben, 2021. október 31-étől kezdődően járul hozzá az Unió 2020. pénzügyi évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójában szereplő kötelezettségek teljesítéséhez.

6.   Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 77–84. cikkével összhangban az Unió tisztviselőinek nyugdíja tekintetében, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 33–40. cikkével, 101–114. cikkével és 135. cikkével összhangban az ideiglenes alkalmazottak, a szerződéses alkalmazottak és a parlamenti asszisztensek nyugdíja tekintetében az Egyesült Királyság nyugdíjjogosultsággal és egyéb munkavállalással összefüggő juttatásokra vonatkozó jogosultságokkal kapcsolatos, a (2) bekezdésben említett kötelezettségét illetően, az Egyesült Királyság évente hozzájárul az uniós költségvetésből az egyes kedvezményezettek részére teljesített nettó kifizetésekhez és az uniós költségvetésből a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetett kapcsolódó hozzájárulásokhoz minden kedvezményezett, illetve a kedvezményezett révén jogosult személy vonatkozásában. E hozzájárulás teljesítése 2022. június 30-án kezdődik.

Az első albekezdésben említett nyugdíjak esetében az Egyesült Királyság által fizetett összeg az előző évben az uniós költségvetésből az egyes kedvezményezettek számára teljesített nettó kifizetések összegének felel meg, szorozva az Egyesült Királyságra eső hányaddal és az egyes kedvezményezettekre jellemző százalékos aránnyal (a továbbiakban: az egyedi százalékos arány). Az egyedi százalékos arány a következő:

(a)

a 2021. január 1-jén nyugdíjban részesülő kedvezményezettek esetében az egyedi százalékarány 100 %;

(b)

a nyugdíjban részesülő bármely más kedvezményezettek esetében az egyedi százalékos arányt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és különösen annak VIII. mellékletével összhangban 2020. december 31-én vagy azt megelőzően szerzett nyugdíjjogosultságok – ideértve az említett időpontban a rendszerbe átvitt nyugdíjjogosultságokat is –, illetve a nyugdíjba vonulás vagy – amennyiben korábbi – a halál időpontjában, vagy az érintett személynek a rendszerből való kilépése időpontjában megszerzett nyugdíjjogosultság hányadosaként számítják ki;

(c)

a költségvetésből a közös betegségbiztosítási rendszerbe fizetett hozzájárulás céljából az egyedi százalékos arányt azon évek száma, amely alatt a kedvezményezett a nyugdíjrendszerhez 2020. december 31-ig hozzájárult, illetve a nyugdíjba vonuláskor azon évek összszámának arányában kell kiszámítani, amely során a kedvezményezett vagy az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának – amely a közös betegségbiztosítási rendszer szerinti jogok alapját képezi – hatálya alá tartozó személy hozzájárult a nyugdíjrendszerhez.

Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával összhangban megállapított túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy árvasági nyugdíj kedvezményezettje esetében a számítás az említett személyzeti szabályzat – amely a túlélő hozzátartozói nyugdíj vagy az árvasági nyugdíj alapját képezi – hatálya alá tartozó személy pályafutása alapján történik.

Mindaddig, amíg az e bekezdéssel kapcsolatos kötelezettség nem szűnik meg, bármely adott évben (a továbbiakban: N. év) az Egyesült Királyság N. év március 1-je előtt kérelmet nyújthat be az Unióhoz arra vonatkozóan, hogy a fennálló kötelezettséget N. év december 31-én egyenlítse ki. Az Unió a fennálló kötelezettség összegét a nyugdíj és a munkaviszony megszűnése utáni, a közös betegbiztosítási rendszerrel kapcsolatos juttatások figyelembevételével a (4) bekezdés d) pontjában szereplő módszer alkalmazásával számítja ki. Amennyiben az Egyesült Királyság beleegyezik, ezt az összeget öt részletben fizeti meg; az első részlet az N+1. évben esedékes. Az Egyesült Királyság az N. évre vonatkozó kötelezettségét szintén az e bekezdésben foglalt eljárás szerint fedezi. A kifizetés teljesítését követően, és feltéve, hogy az (5) bekezdésben említett kifizetéseket teljesítették, az e cikk szerinti fennmaradó kötelezettségek megszűnnek. A 165. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottságot és a vegyes bizottságot tájékoztatják erről a helyzetről.

143. cikk

Pénzügyi támogatást biztosító kölcsönökhöz, az ESBA-hoz, az EFFA-hoz és a külső hitelezési megbízatáshoz kapcsolódó függő pénzügyi kötelezettségek

1.   Az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az Unió azon pénzügyi műveletekből eredő függő pénzügyi kötelezettségeinek Egyesült Királyságra eső hányadának kiegyenlítéséért:

(a)

amelyekről az Európai Parlament és a Tanács vagy az Európai Bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt határozatot hozott, amennyiben az ilyen pénzügyi műveletek olyan pénzügyi támogatást biztosító kölcsönökhöz kapcsolódnak, amelyekről a 407/2010/EU tanácsi rendelettel (151), a 332/2002/EK tanácsi rendelettel (152), illetve a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (153) vagy a 2728/94/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (154) megfelelően különböző országoknak tartalékfeltöltés útján makroszintű pénzügyi támogatást biztosító európai parlamenti és tanácsi határozatokkal összhangban határoztak;

(b)

amelyeket a pénzügyi műveletek végrehajtásával közvetlenül megbízott szervek, szervezetek vagy személyek e megállapodás hatálybalépése előtt jóváhagytak azon költségvetési garanciákra vonatkozóan, amelyeket vagy az (EU) 2015/1017 rendelettel összhangban az ESBA révén, vagy külső hitelezési megbízatás keretében a 480/2009/EK, Euratom rendelettel, a 2728/94/EK, Euratom rendelettel, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (155), illetve az 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (156) összhangban nyújtottak az EBB javára, vagy pedig a jogosult partnerek javára (EFFA).

Az Unió 2019. július 31-én külön jelentést nyújt be az Egyesült Királyság számára az említett pénzügyi műveletekről, amely minden egyes eszköztípusra vonatkozóan megadja a következő információkat:

(a)

az említett pénzügyi műveletekből fakadó pénzügyi kötelezettségek e megállapodás hatálybalépésének napján;

(b)

adott esetben az e megállapodás hatálybalépésének napján a megfelelő garanciaalapokban vagy vagyonkezelői számlákon tartott tartalékok az a) pontban említett pénzügyi kötelezettségek és a lekötött és még ki nem fizetett vonatkozó tartalékok fedezésére.

Az Unió 2019. és 2020. évre vonatkozó konszolidált éves beszámolójában a második albekezdés b) pontjában említett tartalékokból e megállapodás hatálybalépésének napjától 2019. december 31-ig, illetve 2020. december 31-ig teljesített kifizetéseket az e bekezdésben említett pénzügyi műveletekkel megegyező, de e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően elfogadott pénzügyi műveletekre vonatkozóan kell közzétenni.

Az e bekezdésben említett pénzügyi műveletek átstrukturálása nem érinti az Egyesült Királyságnak az említett pénzügyi műveletekkel kapcsolatosan az Unió felé fennálló kötelezettségét. Így különösen az Egyesült Királyság pénzügyi kitettsége nem növekedhet nominális értelemben az átstrukturálást közvetlenül megelőző helyzethez képest.

2.   Az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek esetében az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az alábbiak Egyesült Királyságra eső hányadáért:

(a)

az Unió által nemteljesítő adósoktól vagy jogosulatlan kifizetések kapcsán behajtott bármilyen összegek; valamint

(b)

a pénzügyi és működési bevételek, valamint a pénzügyi és működési kiadások közötti különbségből származó nettó bevételek, amelyek az uniós költségvetésben általános vagy címzett bevételként szerepelnek.

A tartalékkal rendelkező eszközök tartalékával kapcsolatos eszközkezelésből származó bevételek tekintetében az Unió az előző év eszközkezeléséből származó nettó bevétel és az előző év végén meglévő teljes tartalék hányadosaként százalékos bevételi arányt számít. A tartalékfeltöltéssel kapcsolatos eszközkezelésből származó bevételek tekintetében az Egyesült Királysággal szembeni kötelezettség összege az (5) bekezdésben említett, Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összegének és az említett százalékos bevételi aránynak a szorzatával egyenlő.

3.   2021. március 31-ig az (1) bekezdésben említett minden olyan eszköz esetében, amelynek tartalékát az uniós költségvetésből kell feltölteni, az Unió közli az Egyesült Királysággal a következőket:

(a)

az Egyesült Királyságra eső kezdeti tartalékfeltöltés összege, amelyet az alábbiak összegének az Egyesült Királyságra eső hányada alapján számítanak ki:

(i)

a vonatkozó garanciaalapba 2020. december 31-ig feltöltött tartalékok;

(ii)

a 2020. december 31-ig lekötött és még ki nem fizetett tartalékok összege; valamint

(iii)

az e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően elfogadott pénzügyi műveletekkel kapcsolatos, az e megállapodás hatálybalépésének napjától 2020. december 31-ig teljesített kifizetések; valamint

(b)

az Egyesült Királyságra vonatkozó alapértelmezett tartalékfeltöltési ráta, amelyet az Egyesült Királyság által az adott eszközre vonatkozóan teljesített kezdeti tartalékfeltöltés összege és az (1) bekezdésben említett, a megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt elfogadott pénzügyi műveletek 2020. december 31-én fennálló összege közötti arányként számítanak ki.

4.   2021-től kezdődően minden év március 31-én, az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek amortizációja, lejárata vagy megszüntetése időpontjáig, az Unió tájékoztatja az Egyesült Királyságot az említett pénzügyi műveletekről. Az információk minden egyes eszköztípusra vonatkozóan tartalmazzák a következőket:

(a)

az előző év december 31-én fennálló függő kötelezettségek;

(b)

az előző évben az Unió által az említett pénzügyi műveletekkel kapcsolatban teljesített kifizetések, valamint a 2020. december 31. után felhalmozódott ilyen kifizetések összegei;

(c)

az Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összege és aktuális tartalékfeltöltési rátája az (5) bekezdésben foglaltak szerint;

(d)

az Egyesült Királyság számára az előző évben a (6) bekezdés a) pontjával összhangban teljesített visszatérítések és a 2020. december 31. után felhalmozódott ilyen visszatérítések összegei;

(e)

a (2) bekezdésben említett, az uniós költségvetésbe beemelt behajtott összegek és nettó bevételek az előző évre vonatkozóan;

(f)

szükség esetén az előző év pénzügyi műveleteire vonatkozó egyéb hasznos információk.

5.   Amennyiben az alap-jogiaktus az uniós költségvetésből történő tartalékfeltöltést ír elő, az Unió minden év március 31-ig az (1) bekezdésben említett minden egyes eszköz esetében:

(a)

kiszámítja az Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összegét, amely az Egyesült Királyságra eső kezdeti tartalékfeltöltés összege, csökkentve az alábbiakkal:

(i)

az Egyesült Királyságra eső hányad a (4) bekezdés b) pontjában említett halmozott kifizetésekből, amelyeket 2020. december 31. után eszközöltek az uniós költségvetésből az e megállapodás hatálybalépése előtt elfogadott pénzügyi műveletek tekintetében;

(ii)

az Egyesült Királyságra eső hányad az e cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett fennálló kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban az előző években tett visszavonások összegéből, a 140. cikk (3) bekezdésének megfelelően közöltek szerint;

(iii)

az Egyesült Királyság számára 2021. január 1-től teljesített, a (4) bekezdés d) pontjában említett visszatérítések halmozott szintje;

(b)

közli az Egyesült Királysággal az aktuális tartalékfeltöltési rátát, amely az Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összegének és a (4) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi műveletek összegének arányával egyenlő.

6.   2022-től kezdődően minden évben:

(a)

amennyiben az Egyesült Királyság aktuális tartalékfeltöltési rátája egy adott eszközre vonatkozóan meghaladja az erre az eszközre vonatkozó alapértelmezett tartalékfeltöltési rátát, akkor az adott eszköz tekintetében az Unió felelősséggel tartozik az Egyesült Királysággal szemben azért az összegért, amely a (4) bekezdés a) pontjában említett pénzügyi kötelezettségek összegének és az aktuális tartalékfeltöltési ráta és az alapértelmezett tartalékfeltöltési ráta különbségének a szorzatával egyenlő. Az Unió kötelezettsége nem haladhatja meg Egyesült Királyságra eső, az (5) bekezdésnek megfelelően kiszámított aktuális tartalékfeltöltés összegét;

(b)

ha egy adott évben az Egyesült Királyság egy adott eszközre vonatkozó aktuális tartalékfeltöltési rátája negatívvá válik, az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az adott eszköz tekintetében a negatív aktuális tartalékfeltöltés összegéért. A következő években az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik ezen eszköz tekintetében az e cikk (4) bekezdésének b) pontjával összhangban közölt kifizetések rá eső hányadáért, valamint az e cikk (3) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett fennálló kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban az előző években tett visszavonások összegének az Egyesült Királyságra eső hányadáért, a 140. cikk (3) bekezdésének megfelelően közöltek szerint.

7.   Amennyiben az Egyesült Királyságra eső aktuális tartalékfeltöltés összege az (1) bekezdésben említett valamely eszközhöz kapcsolódó uniós pénzügyi műveletek megszűnése után pozitív, az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az Egyesült Királyságra eső, az (5) bekezdésnek megfelelően kiszámított aktuális tartalékfeltöltés összegéért.

8.   2020. december 31. után, amennyiben az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekre vonatkozóan olyan eszköz tekintetében teljesítenek kifizetéseket az uniós költségvetésből, amelynek esetében az alap-jogiaktus nem ír elő tartalékfeltöltést, az Egyesült Királyság az Unióval szemben felelősséggel tartozik az adott eszköz tekintetében a (4) bekezdés b) pontjával összhangban közölt kifizetések rá eső hányadáért.

9.   E cikk alkalmazásában, amennyiben a pénzügyi kötelezettségek, kifizetések, visszafizettetések vagy egyéb összegek az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekhez kapcsolódnak, de a kockázatmegosztási vagy alárendelési mechanizmusok alkalmazása miatt nem lehet közvetlenül meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi műveletből erednek, a vonatkozó pénzügyi kötelezettségeket, kifizetéseket, visszafizettetéseket vagy az olyan egyéb összegeket, amelyeket e cikk alkalmazásához meg kell állapítani, arányos alapon kell kiszámítani az e megállapodás hatálybalépését megelőzően elfogadott vagy jóváhagyott pénzügyi műveleteknek a számítást megelőző év december 31-én fennálló összege és a pénzügyi műveletek utóbbi időpontban fennálló teljes összege közötti arány alapján.

10.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletek nem amortizálódók, azokat 10 év után a hátralévő amortizálódó műveletek amortizációjával arányosan amortizálódónak kell tekinteni.

144. cikk

A 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret programjai által vagy korábbi pénzügyi tervek keretében finanszírozott közvetlen vagy közvetett végrehajtású pénzügyi eszközök

1.   E megállapodás hatálybalépésének napjától az ezen albekezdés a) pontjában említett pénzügyi műveletek teljes amortizációjáig az Unió azonosítja az alábbi pénzügyi műveleteket:

(a)

azon pénzügyi műveletek, amelyekről az Európai Bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt határozott, és amelyeket szükség esetén jóváhagyták azon pénzügyi intézmények, amelyeket az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret programja keretében vagy korábbi pénzügyi tervek keretében valamely közvetlen vagy közvetett végrehajtású pénzügyi eszköz végrehajtásával megbízott; valamint

(b)

azon pénzügyi műveletek, amelyeket az e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően fogadtak el és szükség esetén hagytak jóvá.

2019. július 31-én a 143. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett jelentésben az Unió a következő információkat bocsátja rendelkezésre a 2014–2020 közötti többéves pénzügyi keret programjai által vagy korábbi pénzügyi tervek keretében finanszírozott közvetlen vagy közvetett végrehajtású pénzügyi eszközökre vonatkozóan:

(a)

az azon műveletekből eredő pénzügyi kötelezettségek, amelyekről az Európai Bizottság vagy az általa a pénzügyi eszköz végrehajtásával megbízott szervezet e megállapodás hatálybalépése előtt határozott; valamint

(b)

az Európai Bizottság által a pénzügyi eszközökre vonatkozóan teljesített kifizetések, valamint a pénzügyi eszközök céljára lekötött, de az adott időpontig még ki nem fizetett összegek.

Az Uniónak az e bekezdésben említett pénzügyi műveletekkel kapcsolatban az Egyesült Királysággal szembeni kötelezettségét nem érinti az említett pénzügyi műveletek átstrukturálása, annyiban, amennyiben az ilyen átstrukturálás nominális értelemben nem növeli a partnerrel szembeni pénzügyi kitettséget az átstrukturálást közvetlenül megelőző állapothoz képest.

2.   2021-től kezdődően minden év március 31-én az (1) bekezdésben említett minden egyes pénzügyi eszköz amortizációja, lejárata vagy megszüntetése időpontjáig, az Unió közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekre vonatkozó, az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt elfogadott vagy jóváhagyott, valamint az ezen időpontot követően elfogadott vagy jóváhagyott pénzügyi műveletekre vonatkozó rendelkezésre álló információkat. Az információ minden egyes eszköz esetében tartalmazza a következőket:

(a)

az előző év december 31-én fennálló pénzügyi kötelezettségek olyan pénzügyi műveletekből, amelyekről e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt határozott az Európai Bizottság vagy hagyott jóvá az Európai Bizottság által a pénzügyi eszköz végrehajtásával megbízott szervezet;

(b)

az előző év december 31-én fennálló teljes pénzügyi kötelezettség olyan pénzügyi műveletekből, amelyekről az Európai Bizottság határozott, vagy amelyekről az Európai Bizottság által a pénzügyi eszköz végrehajtásával megbízott szervezet határozott;

(c)

az a) és b) pontban említett összegek közötti arány;

(d)

a tartalékalapból vagy a megbízott szervezeteknél vezetett vagyonkezelői számlákról teljesített kifizetések, amennyiben az ilyen kifizetések olyan pénzügyi műveletekhez kapcsolódnak, amelyekről e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően határozott az Európai Bizottság vagy hagyott jóvá az Európai Bizottság által a pénzügyi eszköz végrehajtásával megbízott szervezet;

(e)

a költségvetési rendelet 209. cikkének (3) bekezdésével összhangban az Unió részére visszafizetett összegek azon része, amely eltér az e bekezdés f) pontjában meghatározott hozamtól, és az e megállapodás hatálybalépése előtt elfogadott vagy jóváhagyott pénzügyi műveletekhez kapcsolódik;

(f)

a pénzügyi eszköz forrásainak hozama a tartalékalapban vagy vagyonkezelői számlákon;

(g)

a tartalékalap vagy a vagyonkezelői számlák összegének azon része, amelyet nem folyósítottak, és amelyet az Európai Bizottság behajtott;

(h)

szükség esetén az előző év pénzügyi műveleteire vonatkozó egyéb hasznos információk.

3.   Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik a (2) bekezdés d)–g) pontjában említett összegek Egyesült Királyságra eső hányadáért.

4.   E cikk alkalmazásában, amennyiben a pénzügyi kötelezettségek, kifizetések, visszafizettetések vagy egyéb összegek az (1) bekezdésben említett pénzügyi műveletekhez kapcsolódnak, de a kockázatmegosztási vagy alárendelési mechanizmusok alkalmazása miatt nem lehet közvetlenül meghatározni, hogy mely konkrét pénzügyi műveletből erednek, az e cikk alkalmazásához meghatározandó pénzügyi kötelezettségeket, kifizetéseket, visszafizettetéseket vagy egyéb összegeket arányos alapon kell kiszámítani, a (2) bekezdés c) pontjában említett arány alapján.

145. cikk

Az Európai Szén- és Acélközösség

Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség 2020. december 31-án meglévő nettó eszközeinek az Egyesült Királyságra eső hányadáért.

Az Unió 2021. június 30-át ól kezdődően minden év június 30-án, öt egyenlő éves részletben visszatéríti az Egyesült Királyság számára a vonatkozó összeget.

146. cikk

Uniós befektetés az EBA-ban

Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az EBA befizetett tőkéjében 2020. december 31-én meglévő uniós befektetés Egyesült Királyságra eső hányadáért.

Az Unió 2021. június 30-át ól kezdődően minden év június 30-án, öt egyenlő éves részletben visszatéríti az Egyesült Királyság számára a vonatkozó összeget.

147. cikk

Jogi ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek

1.   Az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az Unió azon függő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges kifizetések rá eső hányadáért, amelyek az Unió pénzügyi érdekeit érintő, a költségvetéshez kapcsolódó jogi ügyekből fakadóan, és különösen a 2988/95/EK, Euratom rendelethez vagy az uniós programok és szakpolitikák végrehajtásából eredő jogi ügyekhez kapcsolódóan válnak esedékessé, feltéve, hogy az említett ügyek tárgyát képező tények legkésőbb 2020. december 31-én merültek fel.

Az Unió az Egyesült Királysággal szemben felelősséggel tartozik az első albekezdésben említett kifizetésekhez kapcsolódó későbbi behajtások összegének rá eső hányadáért.

2.   Az Unió minden év március 31-ig közli az Egyesült Királysággal az (1) bekezdésben említett összegeket.

148. cikk

Kifizetések 2020 után

1.   Az Egyesült Királyság által az Unió részére vagy az Unió által az Egyesült Királyság részére 2020. december 31. után teljesített kifizetések referencia-időpontjai minden év június 30. és október 31. az alábbi összegek tekintetében:

(a)

a 49. cikk (2) bekezdésében, az 50. és 53. cikkben, a 62. cikk (2) bekezdésében, a 63. cikk (1) bekezdésének e) pontjában, a 63. cikk (2) bekezdésében, a 99. cikk (3) bekezdésében és a 100. cikk (2) bekezdésében említett összegek;

(b)

a 84. cikk (1) bekezdésében említett összegek;

(c)

a 136. cikk (3) bekezdésének a), b), c), e) és f) pontjában említett összegek, a kiigazítás vagy korrekció időpontját követő következő referencia-időpontig;

(d)

a 2020-ig tartó pénzügyi évekre esedékes saját források tekintetében az Egyesült Királyság által, a 608/2014/EU, Euratom rendelet vagy az 1553/89/EGK, Euratom rendelet alapján vagy bármely más okból végzett ellenőrzések nyomán végrehajtott korrekciós intézkedésekből eredő összegek, a korrekciós intézkedés időpontját követő következő referencia-időpontig;

(e)

a 140. cikk (4) bekezdésében említett összegek, melyek kiegyenlítése két részletben történik a kifizetések referencia-időpontjaiban, és az első részlet összege a második felével egyenlő;

(f)

a 140. cikk (5) bekezdésében említett összegek, az azon időpontot követő június 30-án, amikor az Egyesült Királyság megerősítette a 165. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság és a vegyes bizottság számára az Unió javaslatának elfogadását;

(g)

a 141. cikkben említett összegek, az azon időpontot követő következő referencia-időpontig, amikor a pénzbírság uniós költségvetésbe történő végleges bevitele eredményeképpen a tagállamok saját forrásait kiigazították;

(h)

a 142. cikk (1) bekezdésében említett összegek, a (3) bekezdésben említett közlés időpontját követő következő referencia-időpontig;

(i)

a 142. cikk (5) bekezdésében és a 142. cikk (6) bekezdésének negyedik albekezdésében említett összegek, minden év október 31-én;

(j)

a 142. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében említett összegek, minden év június 30-án;

(k)

a 143. és 144. cikkben említett összegek, a 143. cikk (4) bekezdésében és a 144. cikk (2) bekezdésében említett közlés időpontját követő következő referencia-időpontig;

(l)

a 145. és 146. cikkben említett összegek;

(m)

a 147. cikk (2) bekezdésében említett összegek, az abban említett közlés időpontját követő következő referencia-időpontig;

(n)

a (3) bekezdésben említett összegek, lehetséges felhalmozott kamatként.

A június 30-i referencia-időponttal rendelkező kifizetéseket négy egyenlő havi részletben, az október 31-i referencia-időponttal rendelkező kifizetéseket pedig nyolc egyenlő havi részletben kell teljesíteni. A kifizetéseket mindig az adott hónap utolsó munkanapján kell teljesíteni, kezdve a referencia-időpontban vagy – amennyiben a referencia-időpont nem munkanap – a referencia-időpontot megelőző utolsó munkanapon.

2.   Mindaddig, amíg még fennállnak olyan kifizetések, amelyeket az Uniónak az Egyesült Királyság felé vagy az Egyesült Királyságnak az Unió felé teljesítenie kell, az Unió minden év április 16-án és szeptember 16-án benyújt egy olyan dokumentumot az Egyesült Királyság számára, amely tartalmazza a vonatkozó kifizetendő összegeket, az Európai Központi Bank által a hónap első munkanapján alkalmazott átváltási árfolyam alapján euróban és brit fontban kifejezve. Az Unió vagy az Egyesült Királyság a nettó összegeket az (1) bekezdésben említett időpontokig fizeti meg.

3.   Az Unió által az Egyesült Királyság felé vagy az Egyesült Királyság által az Unió felé teljesítendő kifizetések tekintetében bekövetkező bármilyen késedelem a 609/2014/EU, Euratom rendelet 12. cikkével összhangban kamatfizetési kötelezettséget von maga után.

3. FEJEZET

Európai Központi Bank

149. cikk

A befizetett tőke visszatérítése

Az Európai Központi Bank az Unió nevében visszatéríti a Bank of England részére a Bank of England által befizetett tőke összegét. A visszatérítés időpontját és az egyéb gyakorlati intézkedéseket a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló 4. jegyzőkönyvvel összhangban állapítják meg.

4. FEJEZET

Európai Beruházási Bank

150. cikk

Az Egyesült Királyság folyamatosan fennálló kötelezettsége és a befizetett tőke visszatérítése

1.   Az Egyesült Királyság az e cikkben foglaltak szerint továbbra is felelősséggel tartozik az EBB által az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt jóváhagyott – és a (2) bekezdésben részletesebben meghatározott – pénzügyi műveletek (a továbbiakban: az EBB pénzügyi műveletei) tekintetében, még akkor is, ha az ebből eredő pénzügyi kitettség feltételezhetően e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt követően áll fenn, és az Egyesült Királyság felelős marad az EBB által vállalt egyéb, a második albekezdésben foglalt kockázatokért is.

Az Egyesült Királyság kötelezettsége kiterjed az EBB pénzügyi műveleteire, valamint az EBB pénzügyi műveleteihez kapcsolódó eszköz-forrás gazdálkodási kockázatokra és működési kockázatokra, a (6) bekezdéssel összhangban. Az olyan egyéb kockázatok esetében, amelyek nem kapcsolódnak konkrét pénzügyi műveletekhez, és amelyek nem rendelhetők hozzá az e megállapodás hatálybalépését követően létrejött pénzügyiművelet-állományhoz, az Egyesült Királyság kötelezettségének összege arányos az EBB pénzügyi műveletei miatti fennmaradó kitettség és a pénzügyi műveletek teljes összege közötti, az Egyesült Királyság kötelezettsége (6) bekezdés szerinti aktiválásának időpontjában fennálló aránnyal.

Az EBB kilépést követően meghatározott valamely növekedési stratégiájának végrehajtása nem tartozik e cikk hatálya alá.

2.   Az EBB pénzügyi műveletei magukban foglalják a hiteleket, garanciákat, tőkebefektetéseket, részesedésszerzéseket, kötvényeket és egyéb hitelhelyettesítő termékeket, valamint bármely más finanszírozási műveletet, amelyek partnerei vagy érintett projektjei a tagállamok területén belül és kívül lehetnek, ideértve a harmadik felek – köztük a tagállamok vagy az Unió – által garantált műveleteket is.

Az Egyesült Királyság kötelezettsége akkor alkalmazandó az EBB pénzügyi műveletei tekintetében, ha az EBB pénzügyi kitettsége:

(a)

az EBB igazgatótanácsa által e megállapodás hatálybalépése előtt adott jóváhagyáson alapul, vagy olyan határozat képezi az alapját, amelyet az igazgatótanács által e megállapodás hatálybalépését megelőzően adott felhatalmazás alapján fogadtak el;

(b)

az EBB valamely pénzügyi műveletének átstrukturálására vezethető vissza, annyiban, amennyiben az ilyen átstrukturálás nominális értelemben nem növeli a partnerrel szembeni pénzügyi kitettséget a átstrukturálást közvetlenül megelőző állapothoz képest;

(c)

az EBB valamely pénzügyi műveletének az EBB igazgatótanácsa által az e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően jóváhagyott módosításának eredménye, annyiban, amennyiben az ilyen módosítás nem növeli a partnerrel szembeni pénzügyi kitettséget a módosítást közvetlenül megelőző állapothoz képest; vagy

(d)

az EBB-nek az EBA és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tőkéjében való – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – intézményi részvételéből fakad.

Az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátok megállapítása céljából az EBB azon pénzügyi műveletei miatt fennálló kitettsége tekintetében, amelyek jellegüknél fogva nem amortizálódnak – többek között a sajáttőke-típusú befektetések, az EBA számára nyújtott rulírozó megbízások, valamint az EBA és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank tőkéjében való részvétel –, az amortizáció meghatározásához a következőket kell figyelembe venni: e megállapodás hatálybalépésétől számított 10 évig az EBB pénzügyi műveletei keretében a nem amortizálódó kitettség összegét úgy kell tekinteni, hogy az az EBB által e megállapodás hatálybalépése előtt jóváhagyott összegen marad, csökkentve az EBB által ezen időpont óta végrehajtott bármely elidegenítéssel. Az említett időszak után úgy kell tekinteni, hogy az összeg az EBB pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó amortizálódó kitettség amortizációjának arányában csökken.

3.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az EBB le nem hívott jegyzett tőkéjének rá eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadáért. Az Egyesült Királyság az e bekezdés szerinti kötelezettsége összegének erejéig akkor teljesít kifizetéseket az EBB részére, ha a kötelezettsége a (6) bekezdésnek megfelelően aktiválódik.

Az e bekezdés szerinti teljes kötelezettség sohasem haladhatja meg az EBB le nem hívott jegyzett tőkéjében az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányad összegét.

Amennyiben az EBB (1) bekezdésben említett pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó kitettsége alacsonyabb, mint az EBB teljes jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege, úgy az Egyesült Királyság e bekezdés szerinti kötelezettsége mindenkor arra az összegre korlátozódik, amelyet az EBB Egyesült Királyság által jegyzett tőkéje és az EBB teljes jegyzett tőkéje közötti – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – aránynak (a továbbiakban: a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának) arra a különbözetre való alkalmazásával számítanak ki, amely a fennmaradó kitettség adott időpontban érvényes összege és az EBB teljes befizetett jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege között adódik.

4.   Az EBB az Unió nevében kifizeti az Egyesült Királyság számára az EBB befizetett jegyzett tőkéjéből az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadnak megfelelő összeget. Az említett kifizetést az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvvel összhangban teljesítik. A kifizetés 12 éves részletben történik. Az első 11, egyenként 300 000 000 EUR összegű részlet 2019-cel kezdődően minden év december 15-én esedékes. A 195 903 950 EUR összegű egyenleg 2030. december 15-én esedékes. Az e bekezdéssel összhangban teljesített kifizetések nem mentesítik az Egyesült Királyságot az (5) bekezdés szerinti kötelezettsége alól.

5.   A (3) bekezdés szerinti kötelezettségén kívül, az (1) bekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság felelősséggel tartozik az EBB jegyzett tőkéjébe általa befizetett – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – összegért. Az Egyesült Királyság az e bekezdés szerinti kötelezettsége összegének erejéig akkor teljesít kifizetéseket az EBB részére, amikor kötelezettsége a (6) bekezdésnek megfelelően aktiválódik.

Az e bekezdés szerinti teljes kötelezettség sohasem haladhatja meg az Egyesült Királyság által az EBB jegyzett tőkéjébe befizetett – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – összeget.

Amennyiben az EBB (1) bekezdésben említett pénzügyi műveleteire vonatkozó fennmaradó kitettsége alacsonyabb, mint az EBB teljes befizetett jegyzett tőkéjének az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti összege, úgy az Egyesült Királyság e bekezdés szerinti kötelezettsége mindenkor arra az összegre korlátozódik, amelyet a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának az adott időpontban fennmaradó kitettség összegére való alkalmazása eredményezett.

6.   Az Egyesült Királyság kötelezettsége e cikkel összhangban – a tagállamokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett – akkor aktiválódik, ha az EBB felhívja a tagállamokat, hogy fizessék be a még le nem hívott jegyzett tőkéjüket, vagy ha a tagállamok befizetett jegyzett tőkéjét felhasználják.

Amikor az Egyesült Királyság kötelezettsége a (3) bekezdés alapján aktiválódik, az Egyesült Királyság az EBB-nek fizetendő összeget a tagállamokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett fizeti meg (beleértve a fizetés ütemezését és feltételeit is), az EBB igazgatótanácsa megfelelő időben hozott határozata szerint. Az EBB azon határozata, amely a tagállamokat a még le nem hívott jegyzett tőkéjük befizetésére hívja fel, különösen a következőkhöz kapcsolódhat: az alapul szolgáló kockázati események jellege és az EBB pénzügyi helyzete a fizetési kötelezettségei fényében, az eszközeinek és kötelezettségeinek a helyzete, a tőkepiaci pozíciója, valamint a vészhelyzeti és a helyreállítási tervre vonatkozóan az adott időpontban alkalmazandó rendelkezések.

Amikor az Egyesült Királyság kötelezettsége az (5) bekezdés alapján aktiválódik, az Egyesült Királyság az esedékes összeget euróban, az EBB első felhívásától számított 30 napon belül fizeti meg az EBB-nek, e bekezdés negyedik albekezdésére is figyelemmel.

Az Egyesült Királyság (5) bekezdésnek megfelelően aktivált kötelezettségét az EBB befizetett jegyzett tőkéjének az Egyesült Királyságra eső – az e megállapodás hatálybalépését közvetlenül megelőző állapot szerinti – hányadából teljesítik, a (4) bekezdéssel összhangban az Egyesült Királyságnak járó, még ki nem fizetett összeg erejéig. A (4) bekezdésben említett éves részletek összegét ennek megfelelően csökkentik. Amennyiben az Egyesült Királyságot terhelő kötelezettség e módszer alkalmazásával nem teljesíthető maradéktalanul, az Egyesült Királyság kifizeti az EBB-nek a fennmaradó esedékes összeget.

Az EBB az Unió nevében minden esetben megállapítja, hogy az Egyesült Királyság kötelezettségének aktiválásához alapul szolgáló események mely pénzügyiművelet-állományokhoz vagy kockázatokhoz rendelhetők, továbbá meghatározza az Egyesült Királyság által az EBB-nek fizetendő összeget az alábbiak szerint:

(a)

annyiban, amennyiben az alapul szolgáló események az EBB pénzügyi műveleteihez, illetve ezekkel összefüggő eszköz-forrás gazdálkodási kockázatokhoz vagy működési kockázatokhoz rendelhetők, az Egyesült Királyság azt az összeget fizeti meg az EBB-nek, amely a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának a tagállamok által fizetendő teljes összegre való alkalmazásából adódik, vagy azt az összeget, amely a jegyzett tőke Egyesült Királyságra eső hányadának a tagállamok befizetett jegyzett tőkéjéből felhasznált teljes összegre való alkalmazásából adódik;

(b)

annyiban, amennyiben az alapul szolgáló események más kockázatokhoz rendelhetők, és nem kapcsolódnak semmilyen konkrét pénzügyi művelethez vagy az e megállapodás hatálybalépését követően létrejött pénzügyiművelet-állományhoz, az Egyesült Királyság azt az összeget fizeti meg az EBB-nek, amely az EBB pénzügyi műveletei miatti fennmaradó kitettség és a pénzügyi műveletek teljes összege közötti, az Egyesült Királyság kötelezettségének aktiválódásakor fennálló aránynak az a) pont szerinti összegre való alkalmazásából adódik.

7.   A (4) bekezdésben meghatározott kifizetések kivételével az EBB nem köteles semmilyen egyéb kifizetést, visszatérítést vagy ellentételezést teljesíteni az Egyesült Királyság EBB-tagságának megszűnése miatt, vagy az Egyesült Királyság e cikkel összhangban fennmaradó kötelezettsége miatt.

8.   2019. július 31-én az EBB közli az Egyesült Királysággal az Egyesült Királyságnak az EBB pénzügyi műveletei keretében fennálló kitettségét, valamint az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátot, tükrözve az EBB pénzügyi helyzetét és az Egyesült Királyság kötelezettségét e megállapodás hatálybalépésekor.

Az EBB 2020-tól kezdődően minden év március 31-én – az Egyesült Királyság e cikk szerinti kötelezettségének megszűnéséig – közli az Egyesült Királysággal az Egyesült Királyságnak az EBB pénzügyi műveletei keretében fennálló fennmaradó kitettségét, valamint az Egyesült Királyságnak a (3) és (5) bekezdés szerinti kötelezettségére vonatkozó korlátot, tükrözve az EBB pénzügyi helyzetét és az Egyesült Királyság kötelezettségét az előző év december 31-én. A jelentés tartalmaz továbbá minden lényeges változást, amely az EBB véleménye szerint jelentős hatást gyakorol az Egyesült Királyság kötelezettségére. Az EBB akkor is kellő időben tájékoztatást nyújt, ha az év során történnek ilyen változások.

Az EBB kellő időben tájékoztatja az Egyesült Királyságot az Egyesült Királyság e cikk szerinti kötelezettségének bármely közelgő aktiválásáról, a tagállamoknak nyújtott információkkal összhangban. Az említett tájékoztatás tartalmazza az aktiváló esemény jellegére és a fizetendő összegek kiszámítására vonatkozó információkat. Az Egyesült Királyság ezeket az információkat szigorúan bizalmasan kezeli mindaddig, amíg az EBB nem oldja fel a titoktartási kötelezettséget vagy amíg az Egyesült Királyság kötelezettsége nem aktiválódik, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

151. cikk

Az Egyesült Királyság részvétele az EBB-csoportban a kilépés időpontját követően

E megállapodás hatálybalépésének napjától sem az Egyesült Királyság, sem az Egyesült Királyságban található projektek nem jogosultak az EBB-csoport forrásaiból végrehajtott olyan új pénzügyi műveletekre, amelyeket a tagállamok számára tartanak fenn, ideértve az uniós megbízatásból végrehajtott műveleteket is. Az Egyesült Királyságban letelepedett szervezetek az Unión kívül letelepedett szervezetként kezelendők.

Az EBB-csoport által a megállapodás hatálybalépése előtt jóváhagyott, az Egyesült Királysággal, az egyesült királysági szervezetekkel vagy az egyesült királysági projektekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek aláírására az említett időpontot követően is sor kerülhet, ugyanazon az alapon, mint amelyen azokat eredetileg jóváhagyták.

5. FEJEZET

Az Európai Fejlesztési Alap és az Egyesült Királyság garanciavállalása az EFA-t létrehozó belső megállapodások alapján

152. cikk

Részvétel az Európai Fejlesztési Alapban

1.   Az Egyesült Királyság a 11. EFA és a többi még lezáratlan EFA lezárásáig az Európai Fejlesztési Alap (EFA) részes fele marad, és ezzel összefüggésben ugyanazon kötelezettségeket vállalja, mint a tagállamok az EFA-t létrehozó belső megállapodás (a továbbiakban: a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás) (157) keretében, továbbá teljesíti a korábbi EFA-kból eredő kötelezettségeit azok lezárásáig, beleértve az (EU) 2015/322 (158) és az (EU) 2015/323 tanácsi rendelet (159) szerinti kötelezettségeket is, az e megállapodásban meghatározott feltételek mellett. Az Egyesült Királyságra nézve kötelezők a Tanács által az (EU) 2015/323 rendelet 21. cikke alapján elfogadott éves tagállami hozzájárulások megállapításáról szóló határozatok. Az egyesült királysági kedvezményezettek továbbra is ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a 11. EFA és a korábbi EFA-k keretében végrehajtott projektekben való részvételre, mint az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt.

2.   E megállapodás 7. cikkétől eltérve, az Egyesült Királyság szavazati jog nélküli megfigyelőként részt vehet a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 8. cikkével létrehozott EFA-bizottságban, valamint a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 9. cikkével összhangban létrehozott Beruházási Keret Bizottságban.

3.   A 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett tengerentúli országok és területek részesülnek a 11. EFA és a korábbi EFA-k keretében nyújtott támogatásokból, azok lezárásáig.

4.   Az Egyesült Királyságnak az egymást követő EFA-időszakokban az EFA beruházási keretéből való részesedését visszatérítik az Egyesült Királyság részére a befektetés lejáratakor. E visszatérítés kiszámításának módja megegyezik a 144. cikkben foglalt módszerrel. Eltérő megállapodás hiányában az Egyesült Királyság tőkerészesedése nem köthető le újra a 11. EFA kötelezettségvállalási időszakának végén túl, illetve nem vihető át későbbi időszakokra.

153. cikk

A visszavont kötelezettségvállalások újrafelhasználása

Amennyiben a 10. EFA vagy a korábbi EFA-k keretében végrehajtott projektekből származó összegeket nem kötötték le a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban, vagy a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonták azokat e megállapodás hatálybalépésének napján, az Egyesült Királyság ezen összegekből való részesedése nem használható fel újra.

Az első bekezdés alkalmazandó a 11. EFA keretében le nem kötött vagy visszavont források Egyesült Királyságra eső részére 2020. december 31. után.

154. cikk

Az Egyesült Királyság garanciavállalása az egymást követő EFA-kra vonatkozó belső megállapodások alapján

Az Egyesült Királyság továbbra is felelősséggel tartozik a 4. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás (160) 9. cikke, az 5. (161), 6. (162), 7. (163) és 8. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás (164) 8. cikke, a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás (165) 6. cikke, valamint a 10. (166) és a 11. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 4. cikke szerinti garanciái tekintetében.

Az Egyesült Királyság jogosult marad a tagállami garanciák feltételei és a tagállami ajánlati számlájának egyenlege alapján behajtott bármely összegből a rá eső hányadra. Az Egyesült Királyságra eső, ezen albekezdésben említett hányad arányos az Egyesült Királyság egyes garanciamegállapodásokban való részvételével.

6. FEJEZET

Vagyonkezelői alapok és a törökországi menekülteket támogató eszköz

155. cikk

A vagyonkezelői alapokra és a törökországi menekülteket támogató eszközre irányuló kötelezettségvállalások

1.   Az Egyesült Királyság tiszteletben tartja az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésével foglalkozó, a 2015. október 20-i bizottsági határozattal létrehozott európai uniós szükséghelyzeti alap (167), az e megállapodás hatálybalépése előtt létrehozott bármely jövőbeni európai uniós szükséghelyzeti alap, valamint a 2015. november 24-i bizottsági határozattal létrehozott, a törökországi menekülteket támogató eszköz (168), továbbá annak az e megállapodás hatálybalépése előtt elfogadott bármely módosítása keretében tett kötelezettségvállalásait.

2.   Az Egyesült Királyság részt vehet a törökországi menekülteket támogató eszközhöz kapcsolódó megfelelő testületekben, a költségvetési rendelet 234. cikkének (4) bekezdésével összhangban a donorok számára megállapított szabályok szerint.

7. FEJEZET

A tanács ügynökségei és a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó műveletek

156. cikk

Az Egyesült Királyság kötelezettségei e megállapodás hatálybalépésének napjától

2020. december 31-ig az Egyesült Királyság hozzájárul az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Unió Műholdközpontja finanszírozásához, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai műveletek költségeihez, az (EU) 2016/1353 tanácsi határozat (169) 14. cikke (9) bekezdésének a) pontjában, a 2014/75/KKBP tanácsi határozat (170) 10. cikkének (3) bekezdésében, a 2014/401/KKBP tanácsi határozat (171) 10. cikkének (3) bekezdésében és az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt hozzájárulási kulcsok alapján, valamint e megállapodás 5. cikkének megfelelően.

157. cikk

Az Egyesült Királyság 2020. december 31. utáni kötelezettségei

1.   Az ügynökségek beszámolói alapján, annyiban, amennyiben a vonatkozó kötelezettségek teljesítése 2020. december 31-én nem történt meg, az Egyesült Királyság a következő kötelezettségek rá eső részarányát az egyes említett ügynökségek 2020. december 31-én auditált beszámolója alapján megállapított hozzájárulási kulcsa szerint fizeti meg:

(a)

az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Unió Műholdközpontja személyzetének nyugdíjkötelezettségeit;

(b)

a Nyugat-európai Unió felszámolásából eredő bármely kötelezettséget.

2.   Az (1) bekezdésben említett kötelezettségekkel kapcsolatos kifizetést 2021. június 30-ig kell teljesíteni.

HATODIK RÉSZ

INTÉZMÉNYI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

Egységes értelmezés és alkalmazás

158. cikk

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtása az Európai Unió Bíróságához a második részre vonatkozó kérdésekben

1.   Amennyiben valamely egyesült királysági bíróság előtt az átmeneti időszak végétől számított 8 éven belül első fokon megkezdett ügyben kérdés merül fel e megállapodás második részének értelmezésével kapcsolatban, és ha az említett bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügyben csak az adott kérdés eldöntése után képes határozatot hozni, akkor az érintett bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordulhat az Európai Unió Bíróságához.

Abban az esetben azonban, ha az egyesült királysági bíróság előtt folyamatban lévő ügy tárgya a 18. cikk (1) vagy (4) bekezdése vagy a 19. cikk alapján benyújtott kérelem tárgyában hozott határozat, előzetes döntéshozatal iránti kérelem csak akkor nyújtható be, ha az ügy első fokon attól az időponttól számított 8 éven belül kezdődött, amelytől a 19. cikk alkalmazandó.

2.   Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik előzetes döntéshozatalra az (1) bekezdés szerinti kérelmek esetében. Az ilyen előzetes döntések az Egyesült Királyságban ugyanolyan joghatással bírnak, mint amelyeket az EUMSZ 267. cikk alapján hozott előzetes döntések az Unióban és annak tagállamaiban kifejtenek.

3.   Amennyiben a vegyes bizottság a 132. cikk (1) bekezdése szerinti határozatot fogad el, az (1) bekezdés második albekezdésében említett nyolcéves időszak automatikusan meghosszabbodik annyi hónappal, amennyivel az átmeneti időszakot meghosszabbították.

159. cikk

A második rész végrehajtásának és alkalmazásának nyomon követése

1.   Az Egyesült Királyságban a második rész végrehajtását és alkalmazását egy független hatóság (a továbbiakban: a hatóság) ellenőrzi, amelynek hatásköre megegyezik a Szerződések alapján eljáró Európai Bizottság hatáskörével a tekintetben, hogy a saját kezdeményezésére vizsgálatot folytathat a második résznek az Egyesült Királyság közigazgatási hatóságai általi állítólagos megsértésével kapcsolatban, valamint fogadhatja az uniós polgárok és családtagjaik által ilyen vizsgálat lefolytatása céljából benyújtott panaszokat. Az ilyen panaszokat követően a hatóságnak jogában áll az is, hogy megfelelő bírósági eljárás keretében keresetet indítson az Egyesült Királyság illetékes bírósága előtt az ügy kielégítő megoldása céljából.

2.   Az Európai Bizottság és a hatóság évente tájékoztatja a 165. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett, az állampolgárok jogaival foglalkozó szakbizottságot a második rész végrehajtásának és alkalmazásának helyzetéről az Unióban, illetve az Egyesült Királyságban. A benyújtott információk kiterjednek különösen a második rész végrehajtása vagy az abban foglaltaknak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekre, valamint a beérkezett panaszok számának és jellegének ismertetésére.

3.   A vegyes bizottság legkorábban az átmeneti időszak végét követő 8 év elteltével értékeli a hatóság működését. Az említett értékelést követően a bizottság jóhiszeműen úgy határozhat, hogy a 164. cikk (4) bekezdésének f) pontja és a 166. cikk értelmében az Egyesült Királyság megszüntetheti a hatóságot.

160. cikk

Az Európai Unió Bíróságának joghatósága az ötödik rész egyes rendelkezései tekintetében

E megállapodás 87. cikkének sérelme nélkül, az EUMSZ 258., 260. és 267. cikke alkalmazandó az e megállapodás 136. cikkében és 138. cikke (1) vagy (2) bekezdésében említett alkalmazandó uniós jog értelmezése és alkalmazása tekintetében. E célból az EUMSZ 258., 260. és 267. cikkében valamely tagállamra tett bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az magában foglalja az Egyesült Királyságot is.

161. cikk

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások

1.   Amennyiben valamely tagállam bírósága előzetes döntéshozatal végett az e megállapodás értelmezésére vonatkozó kérdést terjeszt az Európai Unió Bírósága elé, a nemzeti bíróság e kérdést tartalmazó határozatáról az Egyesült Királyság értesítést kap.

2.   Az EUMSZ 267. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága előtt megindított eljárásokra irányadó uniós jogi rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az Európai Unió Bíróságához e megállapodás 158. cikke alapján benyújtott döntéshozatal iránti kérelmekre.

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokra irányadó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók az Európai Unió Bírósága előtti eljárások, valamint az e megállapodás 160. cikkével összhangban benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tekintetében.

3.   Az (1) bekezdéssel, e megállapodás 158. és 160. cikkével, valamint a felségterületekről szóló jegyzőkönyv 12. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben:

(a)

az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban a tagállamokkal azonos módon részt vegyen;

(b)

az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek jogosultak az Európai Unió Bírósága előtti ilyen eljárásokban részt vevő felek képviseletére vagy segítésére; az ilyen esetekben az érintett ügyvédek vonatkozásában minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtt képviselnek vagy segítenek egy felet.

162. cikk

Az Európai Bizottság részvétele az Egyesült Királyságban folyamatban lévő ügyekben

Amennyiben e megállapodás egységes értelmezése és alkalmazása megkívánja, az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket nyújthat be az Egyesült Királyság bíróságaihoz azokban a folyamatban lévő ügyekben, amelyek érintik e megállapodás értelmezését. Az Európai Bizottság a szóban forgó bíróság engedélyével szóbeli észrevételeket is tehet. Mielőtt az Európai Bizottság hivatalosan benyújtaná észrevételeit, tájékoztatja az Egyesült Királyságot az erre irányuló szándékáról.

163. cikk

Rendszeres párbeszéd és információcsere

E megállapodás egységes értelmezésének elősegítése érdekében, a bíróságok függetlenségének maradéktalan tiszteletben tartása mellett az Európai Unió Bírósága és az Egyesült Királyság legfelsőbb bíróságai rendszeres párbeszédet folytatnak, amely hasonló az Európai Unió Bírósága által a tagállamok legfelsőbb bíróságaival folytatott párbeszédhez.

II. CÍM

Intézményi rendelkezések

164. cikk

Vegyes bizottság

1.   Létrejön az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből álló vegyes bizottság. A vegyes bizottság elnökségét az Unió és az Egyesült Királyság közösen látja el.

2.   A vegyes bizottság az Unió vagy az Egyesült Királyság kérelmére ül össze, és minden esetben évente legalább egyszer ülésezik. A vegyes bizottság az ülései ütemezését és napirendjét közös megegyezéssel határozza meg. A vegyes bizottság munkáját az e megállapodás VIII. mellékletében foglalt eljárási szabályzat szabályozza.

3.   A vegyes bizottság felel e megállapodás végrehajtásáért és alkalmazásáért. Az Unió és az Egyesült Királyság a vegyes bizottság elé terjeszthet az e megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos bármely kérdést.

4.   A vegyes bizottság:

(a)

felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását;

(b)

dönt a szakbizottságok feladatairól és felügyeli azok munkáját;

(c)

megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megelőzésére, illetve az e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő viták orvosolására;

(d)

foglalkozik az e megállapodás hatálya alá tartozó valamely területet érintő kérdésekkel;

(e)

határozatokat fogad el és ajánlásokat tesz a 166. cikkben foglaltak szerint; valamint

(f)

elfogadja e megállapodás módosításait az e megállapodásban előírt esetekben.

5.   A vegyes bizottság úgy dönthet, hogy:

(a)

a (4) bekezdés b), e) és f) pontjában említett feladatok kivételével egyes feladatokat a szakbizottságokra ruház át;

(b)

a 165. cikk által létrehozott szakbizottságok mellett más szakbizottságokat hoz létre a vegyes bizottság munkájának segítése érdekében;

(c)

a szakbizottságokhoz rendelt feladatokat megváltoztatja, illetve az említett bizottságok bármelyikét megszünteti;

(d)

kivéve az első, a negyedik és a hatodik résszel kapcsolatban, az átmeneti időszak végét követő negyedik év végéig e megállapodást módosító határozatokat fogad el, feltéve, hogy ezek a módosítások a hibák kijavítása, a kihagyások vagy más hiányosságok kezelése, illetve az e megállapodás aláírásakor előre nem látható helyzetek kezelése érdekében szükségesek, és az ilyen határozatok nem módosítják e megállapodás lényegi elemeit;

(e)

elfogadja a VIII. mellékletben foglalt eljárási szabályzat módosításait; valamint

(f)

az Unió és az Egyesült Királyság által meghatározott feladatainak ellátása során egyéb ilyen intézkedéseket tesz.

6.   A vegyes bizottság éves jelentést ad ki e megállapodás működéséről.

165. cikk

Szakbizottságok

1.   A következő szakbizottságok jönnek létre:

(a)

a polgári jogokkal foglalkozó bizottság;

(b)

a kilépéssel kapcsolatos egyéb rendelkezésekkel foglalkozó bizottság;

(c)

az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság;

(d)

a ciprusi felségterületekről szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság;

(e)

a Gibraltárról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó bizottság; valamint

(f)

a pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozó bizottság.

Az említett szakbizottságok az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből állnak.

2.   A szakbizottságok munkáját az e megállapodás VIII. mellékletében foglalt eljárási szabályzat szabályozza.

Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik vagy ha a társelnökök másként nem határoznak, a szakbizottságok évente legalább egyszer üléseznek. Az Unió, az Egyesült Királyság vagy a vegyes bizottság kérelmére további ülések tarthatók. Az ülések társelnöki feladatait az Unió és az Egyesült Királyság képviselői látják el. A szakbizottságok az üléseik ütemezését és napirendjét kölcsönös megegyezéssel határozzák meg. A szakbizottságok határozattervezeteket és ajánlásokat dolgozhatnak ki, és azokat a vegyes bizottság elé terjeszthetik elfogadás céljából.

3.   Az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a szakbizottságokban részt vevő képviselőik a tárgyalt kérdések tekintetében megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek.

4.   A szakbizottságok az üléseik előtt kellő időben tájékoztatják a vegyes bizottságot az üléseik ütemezéséről és napirendjéről, és minden ülésük eredményeiről és következtetéseiről jelentést tesznek a vegyes bizottságnak. Egy szakbizottság létrehozása vagy létezése nem akadályozza meg az Uniót vagy az Egyesült Királyságot abban, hogy bármely ügyet közvetlenül a vegyes bizottság elé terjesszen.

166. cikk

Határozatok és ajánlások

1.   A vegyes bizottság e megállapodás alkalmazásában hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el minden olyan kérdésben, amelyek tekintetében e megállapodás ezt lehetővé teszi, és megfelelő ajánlásokat tegyen az Unió és az Egyesült Királyság számára.

2.   A vegyes bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve, és az Unió és az Egyesült Királyság végrehajtja ezeket a határozatokat. A vegyes bizottság által elfogadott határozatok e megállapodással azonos joghatással bírnak.

3.   A vegyes bizottság közös megegyezéssel fogadja el határozatait és hozza meg ajánlásait.

III. CÍM

Vitarendezés

167. cikk

Együttműködés

Az Unió és az Egyesült Királyság mindenkor törekszik arra, hogy megállapodásra jusson e megállapodás értelmezéséről és alkalmazásáról, valamint együttműködés és konzultációk útján minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldás szülessen minden olyan kérdésben, amely hatással lehet annak működésére.

168. cikk

Kizárólagosság

Az Unió és az Egyesült Királyság között e megállapodás alapján felmerülő viták esetében az Unió és az Egyesült Királyság kizárólag az e megállapodásban előírt eljárásokat alkalmazza.

169. cikk

Konzultáció és kommunikáció a vegyes bizottság keretében

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákat a vegyes bizottság keretében a kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából, jóhiszeműen folytatott konzultáció útján rendezze. Amennyiben valamely fél konzultációt kíván kezdeni, erről írásban értesíti a vegyes bizottságot.

2.   Az e címben meghatározott, az Unió és az Egyesült Királyság közötti minden kommunikáció és értesítés a vegyes bizottság keretében történik.

170. cikk

Választottbírósági eljárás kezdeményezése

1.   A 160. cikk sérelme nélkül, amennyiben a vegyes bizottságnak a 169. cikk (1) bekezdésével összhangban küldött írásbeli értesítést követő 3 hónapon belül nem születik kölcsönösen elfogadott megoldás, az Unió vagy az Egyesült Királyság kérheti egy választottbírói testület létrehozását. Az erre irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a másik félhez és az Állandó Választottbíróság Nemzetközi Irodájához. A kérelemnek tartalmaznia kell a választottbírói testület elé terjesztendő vita tárgyát, valamint a kérelmet alátámasztó jogi érvek összefoglalását.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodhatnak arról, hogy a választottbírói testület létrehozása az (1) bekezdésben megállapított határidő lejárta előtt kérhető.

171. cikk

A választottbírói testület létrehozása

1.   A vegyes bizottság legkésőbb az átmeneti időszak végéig összeállítja azon 25 személy jegyzékét, akik hajlandók és képesek arra, hogy a választottbírói testület tagjai legyenek. E célból az Unió és az Egyesült Királyság tíz-tíz személyt javasol. Az Unió és az Egyesült Királyság továbbá öt személyt javasol közösen a választottbírói testület elnöki tisztségére. A vegyes bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor megfeleljen e követelményeknek.

2.   Az (1) bekezdés szerint létrehozott jegyzék kizárólag olyan személyeket foglalhat magában, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, akik rendelkeznek a saját országukban a legmagasabb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges képesítéssel vagy akik elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, és szaktudással vagy tapasztalattal rendelkeznek az uniós jog és a nemzetközi közjog területén. A jegyzék nem tartalmazhat olyan személyeket, akik az uniós intézmények, illetve valamely tagállam kormányának vagy az Egyesült Királyság kormányának tagjai, tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai.

3.   A választottbírói testület öt tagból áll.

4.   A testületet a 170. cikk szerinti kérelem benyújtásának időpontjától számított 15 napon belül kell létrehozni az (5) és (6) bekezdésnek megfelelően.

5.   Az Unió és az Egyesült Királyság két-két tagot nevez ki az (1) bekezdés szerint összeállított jegyzékben szereplő személyek közül. Az elnököt az Unió és az Egyesült Királyság által az elnöki tisztségére közösen jelölt személyek közül a testület tagjai konszenzussal választják ki.

Amennyiben a testület tagjai a (4) bekezdésben megállapított határidőn belül nem tudnak megállapodni az elnök személyéről, az Unió vagy az Egyesült Királyság felkérheti az Állandó Választottbíróság főtitkárát, hogy sorshúzással válassza ki az elnököt az Unió és az Egyesült Királyság által az elnöki tisztségére közösen javasolt személyek közül.

6.   Az Állandó Választottbíróság főtitkára az (5) bekezdés második albekezdésében említett kiválasztást az (5) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 5 napon belül végzi el. Az Unió és az Egyesült Királyság képviselői jelen lehetnek a kiválasztáskor.

7.   A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a kiválasztási eljárás lezárult.

8.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett jegyzéket a (4) bekezdésben megállapított határidő lejártáig nem állították össze, az Unió és az Egyesült Királyság 5 napon belül két-két személyt nevez ki a testület tagjaivá. Ha a személyekre irányuló javaslatokat az (1) bekezdés alapján tették, a kinevezettek e személyek közül kerülnek ki. Az elnököt ezt követően az (5) bekezdésben foglalt eljárás szerint nevezik ki. Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság további 5 napon belül nem javasol közösen legalább egy személyt az elnöki tisztség betöltésére, az Állandó Választottbíróság főtitkára az Unióval és az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt követően öt napon belül javaslatot tesz egy olyan elnökre, aki megfelel a (2) bekezdés követelményeinek. Amennyiben sem az Unió, sem az Egyesült Királyság nem emel kifogást 5 napon belül az említett javaslat ellen, az Állandó Választottbíróság főtitkára által javasolt személyt kinevezik.

9.   Amennyiben a 170. cikk szerinti kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül nem sikerül létrehozni a választottbírói testületet, az Állandó Választottbíróság főtitkára az Unió vagy az Egyesült Királyság kérelmére a kérelemtől számított 15 napon belül – az Unióval és az Egyesült Királysággal folytatott konzultációt követően – kijelöli azokat a személyeket, akik megfelelnek a választottbírói testületi tagság e cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeinek.

172. cikk

Eljárási szabályzat

Az e címben foglalt vitarendezési eljárásokra a IX. melléklet A. részében foglalt eljárási szabályzat (a továbbiakban: az eljárási szabályzat) szabályai az irányadók, a vegyes bizottság folyamatosan felülvizsgálja az említett vitarendezési eljárások működését, és módosíthatja az eljárási szabályzatot.

173. cikk

A választottbírói testület előtti eljárás időkerete

1.   A választottbírói testület a létrehozásától számított 12 hónapon belül értesíti döntéséről az Uniót, az Egyesült Királyságot és a vegyes bizottságot. Amennyiben a választottbírói testület úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, a testület elnöke írásban értesíti az Uniót és az Egyesült Királyságot, megjelölve a késedelem okát és azt az időpontot, amikor a testület a munkáját le kívánja zárni.

2.   A választottbírói testület létrehozásától számított 10 napon belül az Unió vagy az Egyesült Királyság indokolással ellátott kérelmet nyújthat be arra vonatkozóan, hogy az ügy sürgős. Ebben az esetben a választottbírói testület a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hoz döntést a sürgősségről. A választottbírói testület, amennyiben az ügy sürgősségét megállapítja, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy döntéséről a létrehozásától számított 6 hónapon belül értesítse az Uniót és az Egyesült Királyságot.

174. cikk

Az uniós joggal kapcsolatos kérdéseket felvető viták

1.   Amennyiben az e cím rendelkezéseivel összhangban választottbíróság elé terjesztett vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést, vagy annak kérdését veti fel, hogy az Egyesült Királyság teljesítette-e a 89. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a választottbírói testület nem határoz az ilyen kérdésekben. Ilyen esetben felkéri az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon döntést a kérdésben. Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik az ilyen döntések meghozatalára, amelyek kötelező erejűek a választottbírói testületre nézve.

A választottbírói testület az első albekezdésben említett kérelmet a felek meghallgatását követően nyújtja be.

2.   Az (1) bekezdés első albekezdésének első mondatának sérelme nélkül, ha az Unió vagy az Egyesült Királyság úgy ítéli meg, hogy szükség van az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására, erre irányuló beadványt nyújthat be a választottbírói testülethez. Ebben az esetben a választottbírói testület az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtja a kérelmet, kivéve, ha a felvetett kérdés nem valamely uniós jogi fogalom, vagy e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezését, vagy azt a kérdést érinti, hogy az Egyesült Királyság teljesítette-e a 89. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását. A megállapítást követő 10 napon belül bármelyik fél kérheti a választottbírói testülettől a megállapítása felülvizsgálatát, e kérelem benyújtásától számított 15 napon belül pedig meg kell hallgatni a feleket. A választottbírói testület megindokolja a megállapítását.

3.   Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a 173. cikkben megállapított határidőket az Európai Unió Bíróságának döntésének meghozataláig fel kell függeszteni. A választottbírói testület nem köteles döntést hozni az Európai Unió Bírósága döntésének időpontjától számított 60 napnál rövidebb idő alatt.

4.   A 161. cikk (2) bekezdésének első albekezdése és a 161. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az Európai Unió Bírósága előtt e cikkel összhangban indított eljárásokra.

175. cikk

A választottbírói testület döntésének való megfelelés

A választottbírói testület döntése az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve egyaránt kötelező. Az Unió és az Egyesült Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy jóhiszeműen megfeleljen a választottbírói testület döntésének, és arra törekszik, hogy a 176. cikk szerinti eljárással összhangban megállapodjon a döntésnek való megfeleléshez szükséges időtartamról.

176. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges észszerű időtartam

1.   Legkésőbb 30 nappal azt követően, hogy az Unió és az Egyesült Királyság értesítést kapott a választottbírói testület döntéséről, az alperes – amennyiben a testület a felperes javára döntött – értesíti a felperest arról, hogy a megítélése szerint mennyi időre van szüksége a döntésnek való megfeleléshez (a továbbiakban: az észszerű időtartam).

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság nem ért egyet a választottbírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges észszerű időtartamot illetően, a felperes, az alperes által az (1) bekezdés szerint küldött értesítéstől számított 40 napon belül, írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet az észszerű időtartam hosszának meghatározására. Erről a kérelemről egyidejűleg az alperest is értesíti. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 40 napon belül értesíti a megfeleléshez szükséges időtartamra vonatkozó határozatáról az Uniót és az Egyesült Királyságot.

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. cikkben foglaltak szerint. A határozatról szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 60 nap.

4.   Az alperes legalább 1 hónappal az észszerű időtartam lejárta előtt írásban tájékoztatja a felperest a választottbírói testület 173. cikkben említett döntésének való megfelelés terén elért előrehaladásáról.

5.   Az észszerű időtartam az Unió és az Egyesült Királyság közös megegyezésével meghosszabbítható.

177. cikk

A választottbírói testület döntésének való megfelelés céljából hozott intézkedések felülvizsgálata

1.   Az alperes az észszerű időtartam lejárta előtt értesíti a felperest azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett.

2.   Amennyiben az észszerű időtartam lejártakor a felperes úgy ítéli meg, hogy az alperes nem tett eleget a választottbírói testület 173. cikkben említett döntésének, a felperes írásban felkérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül értesíti döntéséről az Uniót és az Egyesült Királyságot.

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. cikkben foglaltak szerint. A határozatról szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 60 nap.

4.   Amennyiben a (2) bekezdés szerint a választottbírói testület elé utalt vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel, a 174. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

178. cikk

Ideiglenes jogorvoslatok meg nem felelés esetén

1.   Amennyiben a választottbírói testület a 177. cikk (2) bekezdésének megfelelően úgy dönt, hogy az alperes nem tett eleget a választottbírói testület 173. cikkben említett döntésének, a felperes kérelmére átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki az alperessel szemben. Az átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegének megállapításakor a választottbírói testület figyelembe veszi a meg nem felelés és az alapul szolgáló kötelezettségszegés súlyosságát, valamint a meg nem felelés és az alapul szolgáló kötelezettségszegés időtartamát.

2.   Amennyiben a választottbírói testület (1) bekezdésben említett döntését követő 1 hónap elteltével az alperes elmulasztotta a rá kiszabott átalányösszeg vagy kényszerítő bírság kiegyenlítését, vagy ha az alperes a választottbírói testület 177. cikk (2) bekezdésében említett döntését követő 6 hónap elteltével továbbra sem felel meg a választottbírói testület 173. cikkben említett döntésének, a felperes az alperes értesítését követően jogosult felfüggeszteni a következőkből eredő kötelezettségeket:

(a)

e megállapodás bármely rendelkezése, a második részben foglaltakon kívül; vagy

(b)

az Unió és az Egyesült Királyság közötti bármely egyéb megállapodás egyes részei, a szóban forgó megállapodásban foglalt feltételek szerint.

Az értesítésben meg kell határozni azokat a rendelkezéseket, amelyeket a felperes fel kíván függeszteni. A b) pontban említett valamely megállapodás egyes részeinek felfüggesztésére vonatkozó döntés meghozatala előtt a felperes először mérlegeli, hogy e megállapodás rendelkezésének a) pontnak megfelelő felfüggesztése megfelelő válasz lenne-e a jogsértésre. Bármely felfüggesztésnek arányban kell állnia az érintett kötelezettségszegéssel, figyelembe véve a jogsértés súlyosságát és a szóban forgó jogokat, valamint – amennyiben a felfüggesztés azon a tényen alapul, hogy az alperes tartósan nem felel meg a választottbírói testület 173. cikkben említett döntésének – azt, hogy az alperesre kényszerítő bírságot róttak-e ki, és azt az utóbbi már kiegyenlítette-e vagy még mindig fizeti.

A felperes a felfüggesztést bármikor, de legkorábban 10 nappal az értesítés időpontját követően végrehajthatja, kivéve, ha az alperes választottbírósági eljárást kérelmezett a (3) bekezdés szerint.

3.   Amennyiben az alperes úgy véli, hogy a (2) bekezdésben említett értesítésben meghatározott felfüggesztés mértéke nem arányos, akkor írásban felkérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Az ilyen kérelemről az alperes a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejárta előtt értesíti a felperest. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 napon belül értesíti döntéséről az Uniót és az Egyesült Királyságot. A választottbírói testület döntéséről szóló értesítésig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és bármely felfüggesztésnek összhangban kell lennie a választottbírói testület döntésével.

4.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. cikkben foglaltak szerint. Ilyen esetben a döntésről szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 90 nap.

5.   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg az e megállapodás rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy az megfeleljen e megállapodás rendelkezéseinek, vagy amíg az Unió és az Egyesült Királyság megállapodott a vita más módon történő rendezésében.

179. cikk

Az ideiglenes jogorvoslatok után hozott intézkedések felülvizsgálata

1.   Amennyiben a felperes a 178. cikkel összhangban kötelezettségeket függesztett fel, vagy a választottbírói testület a 178. cikk (1) bekezdésével összhangban kényszerítő bírságot szabott ki az alperesre, az alperes értesíti a felperest a választottbírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedésekről, valamint a kötelezettségek felperes általi felfüggesztésének vagy a kényszerítő bírság alkalmazásának megszüntetésére irányuló kérelméről.

2.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság nem jut megállapodásra arról, hogy a bejelentett intézkedés az értesítés benyújtásának napjától számított 45 napon belül összhangba hozza-e az alperest e megállapodás rendelkezéseivel, bármelyik fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. Erről a kérelemről egyidejűleg a másik felet is értesítik. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 75 napon belül értesíti döntéséről az Uniót, az Egyesült Királyságot és a vegyes bizottságot.

Amennyiben a választottbírói testület úgy határoz, hogy az alperes összhangba került e megállapodással, vagy a felperes az (1) bekezdésben említett értesítés benyújtásától számított 45 napon belül nem kéri, hogy az eredeti választottbírói testület hozzon döntést:

(a)

a kötelezettségek felfüggesztése vagy a választottbírói testület döntésétől, vagy a 45 napos időszak végétől számított 15 napon belül megszűnik;

(b)

a kényszerítő bírság vagy a választottbírói testület döntését vagy a 45 napos időszak végét követő napon megszűnik.

3.   Amennyiben az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni a (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása céljából, új választottbírói testületet hoznak létre a 171. cikkben foglaltak szerint. Ilyen esetben a döntésről szóló értesítés határideje az új választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 90 nap.

4.   Amennyiben a (2) bekezdés szerint a választottbírói testület elé utalt vita valamely uniós jogi fogalommal, vagy az e megállapodásban hivatkozott uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést vet fel, a 174. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

180. cikk

A választottbírói testület határozatai és döntései

1.   A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a határozatait konszenzussal hozza meg. Mindazonáltal amennyiben egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választottbírói testület tagjainak eltérő véleményeit azonban semmiképpen sem teszik közzé.

2.   A választottbírói testület bármely döntése kötelező az Unióra és az Egyesült Királyságra nézve. A döntés tartalmazza a ténymegállapításokat, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a megállapítások és következtetések indokolását. Az Unió és az Egyesült Királyság a választottbírói testület döntéseit és határozatait teljes egészében nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, a bizalmas információk védelme mellett.

181. cikk

A választottbírói testület tagjai

1.   A választottbírói testület tagjai függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, továbbá megfelelnek a IX. melléklet B. részében foglalt magatartási kódexnek. Az említett magatartási kódexet a vegyes bizottság módosíthatja.

2.   A választottbírói testület tagjai a testület létrehozásától kezdve mentességet élveznek az Unióban és az Egyesült Királyságban a jogi eljárások alól az általuk az említett választottbírói testületben a tisztségük gyakorlása során végrehajtott cselekedeteik tekintetében.

IV. CÍM

Záró rendelkezések

182. cikk

Jegyzőkönyvek és mellékletek

Az Írországra/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv, a ciprusi felségterületekről szóló jegyzőkönyv, a Gibraltárról szóló jegyzőkönyv és az I–IX. melléklet e megállapodás szerves részét képezik.

183. cikk

Hiteles szövegek és letéteményes

Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

E megállapodás letéteményese a Tanács főtitkára.

184. cikk

Tárgyalások a jövőbeli kapcsolatokról

Az Unió és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszik arra, jóhiszeműen és a jogrendjük maradéktalan tiszteletben tartása mellett, hogy megtegye a szükséges lépéseket a 2018. november 25-i politikai nyilatkozatban említett jövőbeli kapcsolataikra vonatkozó megállapodások gyors megtárgyalására, és az említett megállapodások megerősítésére vagy megkötésére szolgáló megfelelő eljárások lefolytatására annak biztosítása érdekében, hogy az említett megállapodások – a lehetséges mértékben – már az átmeneti időszak végétől alkalmazandók legyenek.

185. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a megállapodás 2019. március 30-án lép hatályba. Amennyiben az említett időpontot megelőzően e megállapodás letéteményese nem kapta meg a szükséges belső eljárásoknak az Unió, illetve az Egyesült Királyság általi lezárásáról szóló írásbeli értesítést, e megállapodás nem lép hatályba.

Az első bekezdésben említett írásbeli értesítés megtételekor az Unió bármely olyan tagállam tekintetében, amely nemzeti joga alapvető elveivel kapcsolatos indokokra hivatkozott, kijelentheti, hogy az átmeneti időszak alatt az európai elfogatóparancs végrehajtása mellőzésének a 2002/584/IB kerethatározatban említett indokain túlmenően, az említett tagállam végrehajtó igazságügyi hatóságai megtagadhatják saját állampolgáraiknak az európai elfogatóparancs alapján történő átadását az Egyesült Királyság részére. Ilyen esetben az Egyesült Királyság legkésőbb az Unió nyilatkozatának kézhezvételétől számított 1 hónapon belül kijelentheti, hogy végrehajtó igazságügyi hatóságai megtagadhatják az egyesült királysági állampolgárok átadását az említett tagállamnak.

A második és harmadik rész – a 19. cikk, a 34. cikk (1) bekezdése, a 44. cikk és a 96. cikk (1) bekezdése kivételével –, a hatodik rész I. címe, valamint a 169–181. cikk az átmeneti időszak végétől alkalmazandó.

Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv az átmeneti időszak végétől alkalmazandó, az említett jegyzőkönyv alábbi rendelkezéseinek kivételével, amelyek e megállapodás hatálybalépésétől alkalmazandók:

az 1., 2. és 3. cikk;

a 6. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének utolsó mondata, a 6. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése, ötödik albekezdésének utolsó mondata és hatodik albekezdése;

a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdésének második mondata;

a 12. cikk (2) bekezdésének utolsó mondata;

a 14. cikk (3) bekezdése;

a 16. cikk;

a 17. cikk (1)–(4) bekezdése és (6) bekezdése;

a 21. cikk;

a 2. melléklet 4. cikke (3) bekezdésének harmadik mondata és 5. cikkének (2) bekezdése;

a 3. melléklet 4. cikke (1) bekezdésének második mondata, 8. cikkének (1) bekezdése és 13. cikke második bekezdésének első mondata;

a 4. melléklet 1. cikkének (4) bekezdése és 2. cikkének (3) bekezdése, 7. cikke (2) bekezdésének utolsó mondata és 8. cikkének első bekezdése; valamint

a 9. melléklet első bekezdése.

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló jegyzőkönyv – annak 11. cikke kivételével – az átmeneti időszak végétől alkalmazandó.

A Gibraltárra vonatkozó jegyzőkönyv – annak 1. cikke kivételével – az átmeneti időszak végét követően már nem alkalmazandó.

Kelt …

 


(1)  HL C 23., 1983.1.28., 1. o.

(2)  HL C 306., 2007.12.17., 270. o.

(3)  Anguilla, Bermuda, Brit Antarktiszi Terület, Brit Indiai-óceáni Terület, Brit Virgin-szigetek, Kajmán-szigetek, Falkland-szigetek, Montserrat, Pitcairn-szigetek, Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha, Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, valamint Turks- és Caicos-szigetek.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(6)  A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2003.12.23., 1. o.).

(7)  A szülői felügyeleti jog fogalmát a 2201/2003/EK rendelet 2. cikkének 9. pontjával összhangban kell értelmezni. Ezért kiterjed a bírósági határozat, jogszabály, vagy jogi kötőerővel bíró egyezség alapján megszerzett felügyeleti jogra is.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve (1998. február 16.) az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

(12)  A Tanács 74/556/EGK irányelve (1974. június 4.) a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról (HL L 307., 1974.11.18., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o.).

(14)  A Tanács 859/2003/EK rendelete (2003. május 14.) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről (HL L 124., 2003.5.20., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1. o.).

(16)  A Tanács 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról (HL L 149., 1971.7.5., 1. o.).

(17)  A Tanács 574/72/EGK rendelete (1972. március 21.) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 74., 1972.3.27., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(24)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(25)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

(26)  A Tanács 2014/335/EU, Euratom határozata (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 168., 2014.6.7., 105. o.).

(27)  A Tanács 608/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 29. o.).

(28)  A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(29)  A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(30)  A Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról (HL L 44., 2008.2.20., 23. o.).

(31)  A Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 15.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról (HL L 77., 2011.3.23., 1. o.).

(32)  A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(34)  A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3, 2002.1.5., 1 o.)

(35)  A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(39)  Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(42)  A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).

(43)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27. 20. o.).

(44)  Az Európai Parlament és a Tanács 1610/96/EK rendelete (1996. július 23.) a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.).

(45)  Az Európai Parlament és a Tanács 469/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványáról (HL L 152., 2009.6.16., 1. o.).

(46)  HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(47)  HL C 326., 2001.11.21., 2. o.

(48)  A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

(49)  A Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az Európai Unióban történő végrehajtásáról (HL L 196., 2003.8.2., 45. o.).

(50)  A Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról (HL L 76., 2005.3.22., 16. o.).

(51)  A Tanács 2006/783/IB kerethatározata (2006. október 6.) a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról (HL L 328., 2006.11.24., 54. o.).

(52)  A Tanács 2008/909/IB kerethatározata (2008. november 27.) a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról (HL L 327., 2008.12.5., 27. o.).

(53)  A Tanács 2008/675/IB kerethatározata (2008. július 24.) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (HL L 220., 2008.8.15., 32. o.).

(54)  A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).

(55)  A Tanács 2009/316/IB határozata (2009. április 6.) a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról (HL L 93., 2009.4.7., 33. o.).

(56)  A Tanács 2009/829/IB kerethatározata (2009. október 23.) a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról (HL L 294., 2009.11.11., 20. o.).

(57)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(58)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU irányelve (2011. december 13.) az európai védelmi határozatról (HL L 338., 2011.12.21., 2. o.).

(59)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(60)  A Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról (HL L 162., 2002.6.20., 1. o.).

(61)  A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról (HL L 63., 2002.3.6., 1. o.).

(62)  A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (HL L 239., 2000.9.22., 19. o.).

(63)  HL C 24., 1998.1.23., 2. o.

(64)  A Tanács 2000/642/IB határozata (2000. október 17.) a tagállamok pénzügyi hírszerző egységeinek az információcsere terén folytatott együttműködésére vonatkozó rendelkezésekről (HL L 271., 2000.10.24., 4. o.).

(65)  A Tanács 2006/960/IB kerethatározata (2006. december 18.) az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.).

(66)  A Tanácsi 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63. o.).

(67)  A Tanács 2007/845/IB határozata (2007. december 6.) a tagállamok vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti, a bűncselekményből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb tulajdon felkutatása és azonosítása terén való együttműködésről (HL L 332., 2007.12.18., 103. o.).

(68)  Az Európai Parlament és a Tanács 2016/681/EU irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról (HL L 119., 2016.5.4., 132. o.).

(69)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

(70)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).

(71)  Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.).

(72)  Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) (HL L 199., 2007.7.31., 40. o.).

(73)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(74)  A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (HL L 7., 2009.1.10., 1. o.).

(75)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(76)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

(77)  Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 15. o.).

(78)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.).

(79)  Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.).

(80)  Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.).

(81)  Az Európai Parlament és a Tanács 606/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről (HL L 181., 2013.6.29., 4. o.).

(82)  Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 324., 2007.12.10., 79. o.).

(83)  A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről (HL L 174., 2001.6.27., 1. o.).

(84)  A Tanács 2001/470/EK határozata (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról (HL L 174., 2001.6.27., 25. o.).

(85)  A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról (HL L 26., 2003.1.31., 41. o.).

(86)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól (HL L 136., 2008.5.24., 3. o.).

(87)  A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről (HL L 261., 2004.8.6., 15. o.).

(88)  HL L 299., 2005.11.16., 62. o.

(89)  HL L 300., 2005.11.17., 55. o.

(90)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(91)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(92)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(93)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81//EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(94)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(95)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(96)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(97)  Az Európai Parlament és a Tanács 2195/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

(98)  Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3, 1. o.).

(99)  A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

(100)  A Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.).

(101)  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(102)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).

(103)  A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(104)  A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

(105)  A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(106)  A Bizottság 302/2005/Euratom rendelete (2005. február 8.) az Euratom biztosítéki rendelkezéseinek alkalmazásáról (HL L 54., 2005.2.28., 1. o.).

(107)  A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).

(108)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(109)  A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(110)  A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

(111)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(112)  Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).

(113)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(114)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(115)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(116)  Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(117)  Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).

(118)  Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).

(119)  Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.).

(120)  A Bizottság 293/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 3.) az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről (HL L 98., 2012.4.4., 1. o.).

(121)  Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

(122)  Az Európai Parlament és a Tanács 406/2009/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(123)  Bizottság 389/2013/EU rendelete (2013. május 2.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2013.5.3., 1. o.).

(124)  A Bizottság 749/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 30.) a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási eljárásáról és felülvizsgálatáról (HL L 203., 2014.7.11., 23. o.).

(125)  A Bizottság 1191/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 30.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkében említett jelentés formájának és benyújtása módjának meghatározásáról (HL L 318., 2014.11.5., 5. o.).

(126)  A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

(127)  A Tanács 389/2012/EU rendelete (2012. május 2.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.).

(128)  A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 84., 2010.3.31., 1. o.).

(129)  A Tanács 549/69/EURATOM, ESZAK, EGK rendelete (1969. március 25.) az Európai Közösségeknek, a Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12. cikke, 13. cikkének második bekezdése és 14. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tisztviselői és egyéb alkalmazottai kategóriáinak megállapításáról (HL L 74., 1969.3.27., 1. o.).

(130)  Az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (HL L 262., 2005.10.7., 1. o.).

(131)  Az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről és a Bizottság alkalmazottaira ideiglenesen alkalmazandó különös rendelkezések megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet rögzíti (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(132)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(133)  Az Európai Központi Bank EKB/2004/3 (2004/258/EK) határozata (2004. március 4.) az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 80., 2004.3.18., 42. o.).

(134)  HL L 212., 1994.8.17., 3. o.

(135)  A Tanács (KKBP) 2017/2315 határozata (2017. december 11.) az állandó strukturált együttműködés létrehozásáról és a részt vevő tagállamok jegyzékének meghatározásáról (HL L 331., 2017.12.14., 57. o.).

(136)  Ez különösen az EUSZ 7. és 30. cikkére, 42. cikkének (4) bekezdésére, 48. cikkének (2)–(6) bekezdésére és 49. cikkére, valamint az EUMSZ 25. cikkére, 76. cikke b) pontjára, 82. cikke (3) bekezdésére, 83. cikke (3) bekezdésére, 86. cikke (1) bekezdésére, 87. cikke (3) bekezdésére, 135. cikkére, 218. cikke (8) bekezdésére, 223. cikke (1) bekezdésére, 262., 311. és 341. cikkére vonatkozik.

(*1)  Az Unió értesíti e megállapodások többi részes felét arról, hogy az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyság e megállapodások alkalmazásában tagállamként kezelendő.

(*2)  Meghosszabbítás esetén az Unió értesíti erről a nemzetközi megállapodások további feleit.

(137)  A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(138)  A Tanács 1553/89/EGK, Euratom rendelete (1989. május 29.) a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről (HL L 155., 1989.6.7., 9. o.).

(139)  A Tanács 1287/2003/EK, Euratom rendelete (2003. július 15.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról (GNI rendelet) (HL L 181., 2003.7.19., 1. o.).

(140)  A Bizottság (EU, Euratom) 2018/195 végrehajtási határozata (2018. február 8.) a 608/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet szerint a tradicionális saját forrásokra való jogosultságokat érintő csalásokról és szabálytalanságokról, valamint a tradicionális forrásokra vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelentések elkészítéséhez használandó formanyomtatványok megállapításáról (HL L 36., 2018.2.9., 33. o.).

(141)  A Bizottság (EU, Euratom) 2018/194 végrehajtási határozata (2018. február 8.) a saját forrásokra vonatkozó jogosultságok számlakimutatásaira vonatkozó minták és a saját forrásokra vonatkozó jogosultságoknak megfelelő behajthatatlan összegekről szóló bejelentési nyomtatvány 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet szerint történő kidolgozásáról (HL L 36., 2018.2.29., 20. o.).

(142)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(143)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(144)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(145)  Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(146)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).

(147)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1601 rendelete (2017. szeptember 26.) az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról (HL L 249., 2017.9.27., 1. o.).

(148)  A Tanács 422/67/EGK, 5/67/Euratom rendelete (1967. július 25.) a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének járandóságairól (HL 187., 1967.8.8., 1. o.).

(149)  Az Európai Parlament 2005/684/EK, Euratom határozata (2005. szeptember 28.) az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról (HL L 262., 2005.10.7., 1. o.).

(150)  A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(151)  A Tanács 407/2010/EU rendelete (2010. május 11.) az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról (HL L 118, 2010.5.12., 1. o.).

(152)  A Tanács 332/2002/EK rendelete (2002. február 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

(153)  A Tanács 2009/480/EK, Euratom rendelete (2009. május 25.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 145, 10.6.2009, 10. o.).

(154)  A Tanács 2728/94/EK, Euratom rendelete (1994. október 31.) a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 293., 1994.11.12., 1. o.).

(155)  Az Európai Parlament és a Tanács 466/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról (HL L 135., 2014.5.8., 1. o.).

(156)  Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2011/EU határozata (2011. október 25.) az Unión kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott uniós garanciáról és a 633/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2011.10.27., 1. o.).

(157)  Belső megállapodás az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.).

(158)  A Tanács (EU) 2015/322 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alap végrehajtásáról (HL L 58., 2015.3.3., 1. o.).

(159)  A Tanács (EU) 2015/323 rendelete (2015. március 2.) a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról (HL L 58., 2015.3.3., 17. o.).

(160)  HL L 25., 1976.1.30., 168. o.

(161)  HL L 347., 1980.12.22., 210. o.

(162)  HL L 86., 1986.3.31., 210. o.

(163)  HL L 229., 1991.8.17., 288. o.

(164)  HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(165)  HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(166)  HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(167)  A Bizottság határozata (2015. október 20.) az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap létrehozásáról (C (2015) 7293).

(168)  A Bizottság határozata (2015. november 24.) az Unió és a tagállamok fellépéseinek koordinációs mechanizmus – a Törökország-támogató Menekültügyi Eszköz – révén való összehangolásáról (HL C 407., 2015.12.8., 8. o.).

(169)  A Tanács (EU) 2016/1353 határozata (2016. augusztus 4.) az Európai Védelmi Ügynökség pénzügyi szabályzatáról és a 2007/643/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 219., 2016.8.12., 98. o.).

(170)  A Tanács 2014/75/KKBP határozata (2014. február 10.) az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézetéről (HL L 41., 2014.2.12., 13. o.).

(171)  A Tanács 2014/401/KKBP határozata (2014. június 26.) az Európai Unió Műholdközpontjáról és az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról szóló 2001/555/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2014.6.27., 73. o.).


JEGYZŐKÖNYVEK

 


JEGYZŐKÖNYV ÍRORSZÁGRÓL/ÉSZAK-ÍRORSZÁGRÓL

Az Unió és az Egyesült Királyság,

TEKINTETTEL az Írországot és az Egyesült Királyságot összekötő történelmi szálakra és a közöttük lévő kétoldalú kapcsolatok tartós jellegére,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése jelentős és egyedülálló kihívást jelent az Ír-sziget számára, és újólag megerősítve, hogy a békefolyamat eredményei, előnyei és kötelezettségvállalásai továbbra is kiemelkedő fontosságúak a béke, a stabilitás és a megbékélés szempontjából,

FELISMERVE, hogy az Ír-sziget egyedi körülményeit az Egyesült Királyság Unióból való rendezett kilépésének biztosítása érdekében egyedi megoldás alkalmazásával kell kezelni,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás), amely az EUSZ 50. cikkén alapul, nem irányul arra, hogy állandó jövőbeli kapcsolatot hozzon létre az Unió és az Egyesült Királyság között,

EMLÉKEZTETVE az Unió és az Egyesült Királyság azon szándékára, hogy az Észak-Írországra vonatkozó tartalékmegoldást egy később létrejövő megállapodás váltsa fel, amely alternatív megoldásokat kínál annak biztosítására, hogy az Ír-szigeten állandó jelleggel ne legyenek ellenőrzött határok,

TEKINTETTEL az Unió és az Egyesült Királyság az iránti közös célkitűzésére, hogy olyan szoros jövőbeli kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek az e jegyzőkönyvben meghatározott egységes vámterületre épülő ambiciózus vámügyi megállapodásokat hoznak létre, a jogrendjük maradéktalan tiszteletben tartása mellett,

MEGERŐSÍTVE, hogy az Egyesült Királyság kormánya, Írország kormánya és a többpárti tárgyalások egyéb résztvevői között 1998. április 10-én létrejött, az ugyanazon napon kötött brit–ír megállapodáshoz (a továbbiakban: a brit–ír megállapodás) csatolt nagypénteki vagy belfasti megállapodást (a továbbiakban: az 1998. évi megállapodás) – ideértve annak későbbi végrehajtási megállapodásait és rendelkezéseit is – minden részében védeni kell,

FELISMERVE, hogy az Észak-Írország és Írország közötti együttműködés az 1998. évi megállapodás központi részét képezi, és alapvető fontosságú az Ír-szigeten a megbékélés és a kapcsolatok normalizálása szempontjából, valamint emlékeztetve Észak-Írország kormányának, az Észak-írországi Nemzetgyűlésnek és az Észak–Dél Miniszteri Tanácsnak az 1998. évi megállapodásban meghatározott szerepére, feladataira és garanciáira (ideértve a közösségek közötti kapcsolatokat szabályozó rendelkezéseket is),

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az uniós jog támogató keretet biztosít az 1998. évi megállapodás jogokra, garanciákra és esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseinek,

ELISMERVE, hogy az Észak-Írországban élő írországi állampolgárok a jövőben is változatlanul rendelkeznek az uniós polgár jogállásukból fakadó jogokkal, lehetőségekkel és előnyökkel, élnek ezekkel, illetve hozzáférhetnek ezekhez, valamint elismerve, hogy e jegyzőkönyv tiszteletben tartja és nem sértheti azokat a jogokat, lehetőségeket és identitást, amelyek az uniós polgár jogállásból fakadnak azon észak-írországi lakosok esetében, akik úgy döntenek, hogy élni kívánnak az ír állampolgársághoz fűződő jogukkal, amint annak fogalmát a brit–ír megállapodás „Nyilatkozat az 1. cikk vi. pontjának állampolgárságra vonatkozó rendelkezéseiről” címet viselő 2. melléklete meghatározza,

EMLÉKEZTETVE az Egyesült Királyság azon elkötelezettségére, hogy védje az észak–déli együttműködést és garantálja az ellenőrzött határ elkerülését – beleértve bármely fizikai infrastruktúrát és kapcsolódó ellenőrzést –, valamint szem előtt tartva, hogy minden jövőbeli megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie ezekkel az átfogó követelményekkel,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy e jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy akadálytalan piaci hozzáférést biztosítson az Észak-Írországból származó áruk számára az Egyesült Királyság belső piacának többi részén,

HANGSÚLYOZVA, hogy az Unió és az Egyesült Királyság közös célja, hogy az észak-írországi kikötőkben és repülőtereken – az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban és figyelembe véve a felek szabályozási rendszereit, valamint azok végrehajtását – a lehető legnagyobb mértékben kerüljék az ellenőrzéseket,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalóinak az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépésére irányuló, az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások első szakaszában elért előrehaladásról szóló, 2017. december 8-i közös jelentése három különböző forgatókönyvet vázol fel az észak-déli együttműködés védelmére és az ellenőrzött határok elkerülésére, azonban emlékeztetve arra is, hogy ez a jegyzőkönyv a harmadik forgatókönyvön alapul, amely fenntartja a maradéktalan harmonizációt az Unió belső piaca és a vámunió azon szabályaival, amelyek jelenleg vagy a jövőben támogatják az észak–déli együttműködést, az Ír-sziget gazdasági egységét és az 1998. évi megállapodás védelmét, és amelyek akkor és addig alkalmazandók, amíg a felek egy alternatív megállapodásban egy másik forgatókönyv végrehajtásáról nem állapodnak meg,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikkének megfelelően az átmeneti időszak közös megegyezéssel meghosszabbítható,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Unió és az Egyesült Királyság által végzett felmérés eredménye azt mutatja, hogy az észak–déli együttműködés jelentős mértékben támaszkodik az Unió közös jogi és szakpolitikai keretére,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy ezért az Egyesült Királyság Unióból való kilépése jelentős kihívásokat támaszt az észak–déli együttműködés fenntartása és fejlesztése terén,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett marad a politikával, gazdasággal, biztonsággal, társadalommal és mezőgazdasággal összefüggő összes területen a folyamatos észak–déli és kelet–nyugati együttműködés, valamint az együttműködési keretek védelme és támogatása iránt, beleértve az észak–déli végrehajtó szervek folyamatos működését is;

ELISMERVE e jegyzőkönyv végrehajtásának szükségességét a folyamatos észak–déli együttműködés szükséges feltételeinek fenntartása érdekében, beleértve az 1998. évi megállapodással összhangban kötött esetleges új megállapodásokat is,

EMLÉKEZTETVE az észak–déli PEACE és INTERREG finanszírozási programok iránt az Unió és az Egyesült Királyság által a jelenlegi többéves pénzügyi keretben vállalt kötelezettségekre, valamint a jövőbeli program jelenlegi finanszírozási arányának fenntartása iránti kötelezettségvállalásra,

MEGERŐSÍTVE az Egyesült Királyság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy megkönnyítse az Írországból egy másik tagállamba vagy egy harmadik országba – és fordítva – szállított áruk hatékony és időben történő áthaladását a területén,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy e jegyzőkönyv alkalmazása a lehető legkevésbé befolyásolja mind az írországi, mind az észak-írországi közösségek mindennapi életét,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy maradéktalanul tiszteletben kell tartani azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az Unió belső piaca és a vámunió szabályai értelmében Írországra vonatkoznak,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket a kilépésről rendelkező megállapodáshoz kell csatolni:

1. cikk

Célkitűzések és kapcsolat egy később létrejövő megállapodással

1.   Ez a jegyzőkönyv nem érinti az 1998. évi megállapodás Észak-Írország alkotmányos státuszára vonatkozó rendelkezéseit, valamint a hozzájárulás elvét, amely szerint az ilyen státusszal kapcsolatos bármilyen változás csak az észak-ír lakosság többségének egyetértésével történhet.

2.   Ez a jegyzőkönyv tiszteletben tartja az Egyesült Királyság alapvető állami funkcióit és területi integritását.

3.   Ez a jegyzőkönyv meghatározza az Ír-szigetre jellemző egyedi körülmények kezeléséhez, a folyamatos észak–déli együttműködés szükséges feltételeinek fenntartásához, az ellenőrzött határok elkerüléséhez és az 1998. évi megállapodás minden dimenziójának védelméhez szükséges intézkedéseket.

4.   A kilépésről rendelkező megállapodásnak nem célja az, hogy állandó kapcsolatot hozzon létre az Unió és az Egyesült Királyság között. E jegyzőkönyv rendelkezései ezért csak ideiglenesen alkalmazandók, figyelembe véve az Unió és az Egyesült Királyság által vállalt, a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket. E jegyzőkönyv rendelkezéseit akkor és addig kell alkalmazni, amíg azokat egy később létrejövő megállapodás részben vagy teljes egészében fel nem váltja.

2. cikk

Később létrejövő megállapodás

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy 2020. december 31-ig olyan megállapodást kössenek, amely ezt a jegyzőkönyvet részben vagy teljes egészében felváltja.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság között bármely, később létrejövő megállapodás megjelöli e jegyzőkönyv azon részeit, amelyeket felvált. Miután a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépését követően az Unió és az Egyesült Királyság között később létrejövő megállapodás alkalmazandóvá válik, az említett később létrejövő megállapodás alkalmazásának időpontjától, továbbá az abban foglalt azon rendelkezésekkel összhangban, amelyek az említett megállapodásnak e jegyzőkönyvre kifejtett hatását határozzák meg, e jegyzőkönyv – a 20. cikk ellenére – részben vagy teljes egészében nem alkalmazandó vagy annak – adott esetben – részben vagy teljes egészében megszűnik az alkalmazása.

3. cikk

Az átmeneti időszak meghosszabbítása

Az Egyesült Királyság – tekintettel az e jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében és 2. cikkének (1) bekezdésében említett megállapodás megkötése terén elért előrehaladásra – 2020. július 1-je előtt bármikor kérheti a kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikkében említett átmeneti időszak meghosszabbítását. Ha az Egyesült Királyság ilyen kérelmet terjeszt elő, az átmeneti időszak a kilépésről rendelkező megállapodás 132. cikkének megfelelően meghosszabbítható.

4. cikk

Személyek jogai

1.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az Unióból való kilépése nem eredményezi az 1998. évi megállapodás „Jogok, garanciák és esélyegyenlőség” részében foglalt jogok, garanciák vagy esélyegyenlőség csorbítását, ideértve az e jegyzőkönyv 1. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések által biztosított megkülönböztetéssel szembeni védelem területét is, és e bekezdést az Egyesült Királyság célzott mechanizmusok útján hajtja végre.

2.   Az Egyesült Királyság továbbra is elősegíti az 1998. évi megállapodás alapján létrehozott intézmények és szervek – köztük az Észak-írországi Emberi Jogi Bizottság, Észak-Írország Esélyegyenlőségi Bizottsága, valamint Észak-Írország és Írország Emberi Jogi Bizottságának képviselőiből álló vegyes bizottság – kapcsolódó munkáját az emberi jogok és az esélyegyenlőség normáinak érvényesítése terén.

5. cikk

Közös utazási terület

1.   Az Egyesült Királyság és Írország továbbra is megállapodásokat köthet egymás között a személyek területeik közötti (a továbbiakban: a közös utazási terület) mozgásáról, a természetes személyek uniós jog által biztosított jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

2.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a közös utazási terület, valamint az ahhoz kapcsolódó jogok és kiváltságok továbbra is alkalmazandók legyenek, Írország uniós jog értelmében fennálló kötelezettségeinek a sérelme nélkül, különös tekintettel az uniós polgároknak és családtagjaiknak az Írországba való szabad beutazáshoz, az onnan való szabad kiutazáshoz és az Írországon belüli szabad mozgáshoz való jogukra, állampolgárságuktól függetlenül.

6. cikk

Egységes vámterület, áruk mozgása

1.   A jövőbeli kapcsolat alkalmazandóvá válásáig egységes vámterület jön létre az Unió és az Egyesült Királyság között (a továbbiakban: az egységes vámterület). Ennek megfelelően Észak-Írország ugyanahhoz a vámterülethez tartozik, mint Nagy-Britannia.

Az egységes vámterületet az alábbi területek alkotják:

(a)

az Uniónak a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 4. cikkében meghatározott vámterülete; valamint

(b)

az Egyesült Királyság vámterülete.

Az e jegyzőkönyv 2. mellékletében foglalt szabályok alkalmazandók a második albekezdésben említett területek közötti, valamint – ilyen értelmű rendelkezés esetén – az egységes vámterület és harmadik országok közötti valamennyi árukereskedelem tekintetében. Az e bekezdés megfelelő működéséhez szükséges egyenlő versenyfeltételek fenntartásának biztosítása érdekében az e jegyzőkönyv 4. mellékletében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. Adott esetben a vegyes bizottság módosíthatja a 4. mellékletet annak érdekében, hogy szigorúbb előírásokat állapítson meg az említett egyenlő versenyfeltételek vonatkozásában.

E bekezdés végrehajtása érdekében a vegyes bizottság 2020. július 1-je előtt elfogadja az egységes vámterület két része közötti árukereskedelemre vonatkozó részletes szabályokat. Ha 2020. július 1-je előtt nem kerül sor ilyen határozat elfogadására, e jegyzőkönyv 3. mellékletét kell alkalmazni.

A harmadik albekezdéstől eltérve, az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) I. mellékletében foglalt halászati és akvakultúra-termékek (a továbbiakban: a halászati és akvakultúra-termékek) nem tartoznak sem az e jegyzőkönyv 2. és 4. mellékletében foglalt szabályok, sem pedig az e bekezdés negyedik albekezdésében említett szabályok hatálya alá, kivéve, ha egy, a vizekhez és halászati lehetőségekhez való hozzáférésről szóló megállapodás alkalmazandó az Unió és az Egyesült Királyság között. A kilépésről rendelkező megállapodás 184. cikkével összhangban, az Unió és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy 2020. július 1-je előtt egy ilyen megállapodást megkössenek és megmegerősítsenek.

A vegyes bizottság az e jegyzőkönyv 3. mellékletét módosító határozatokat fogadhat el, amennyiben ilyen módosítások szükségesek e bekezdés megfelelő működéséhez. Az ilyen határozatok nem módosíthatják e jegyzőkönyv vagy a kilépésről rendelkező megállapodás lényegi elemeit.

A második albekezdés nem érinti a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ciprusi felségterületeiről szóló jegyzőkönyvben foglalt különös rendelkezéseket.

2.   A 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 2. pontjában meghatározott jogszabályok alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban (az Egyesült Királyság felségvizei kivételével). A vegyes bizottság állapítja meg azonban – számszerűsített formában is – azokat a feltételeket, amelyek esetén az Egyesült Királyság lobogója alatt közlekedő olyan hajók által, melyek lajstromozás szerinti kikötője Észak-Írországban található, az Uniónak a 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott vámterületére behozott egyes halászati és akvakultúra-termékek mentesülnek a vámok alól.

Az e jegyzőkönyv 5. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések – az említett mellékletben foglalt feltételek mellett – Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban is alkalmazandók.

Az EUMSZ 30. és 110. cikke alkalmazandó Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Tilosak a behozatalra és kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások az Unió és Észak-Írország között.

7. cikk

Az Egyesült Királyság belső piacának védelme

1.   E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg az Egyesült Királyságot abban, hogy akadálytalan piaci hozzáférést biztosítson az Észak-Írországból származó áruk számára az Egyesült Királyság belső piacának többi részén. Az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett, az árukivitelt tiltó vagy korlátozó uniós jogi rendelkezések kizárólag az Unió nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséhez feltétlenül szükséges mértékben alkalmazandók a 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett területek közötti kereskedelemre. Az Egyesült Királyság teljes körű védelmet biztosít az Unióból harmadik országokba történő árukivitelre vonatkozó, az uniós jogban megállapított tilalmak és korlátozások tekintetében releváns nemzetközi követelmények és kötelezettségvállalások alapján.

2.   Tekintettel arra, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság belső piacának szerves részét képezi, az Unió és az Egyesült Királyság minden igyekezetükkel törekszenek arra, hogy elősegítsék a kereskedelmet az Egyesült Királyság területének azon része, amelyre e jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése alapján alkalmazni kell a 952/2013/EU rendeletet, valamint az Egyesült Királyság területének más részei között, az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, valamint szabályozási rendszereik és azok végrehajtásának figyelembevételével. A vegyes bizottság e bekezdés alkalmazását folyamatosan felülvizsgálja, és megfelelő ajánlásokat fogad el annak érdekében, hogy – a lehetséges mértékben – elkerüljék az ellenőrzéseket Észak-Írország kikötőiben és repülőterein.

3.   E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy az Észak-Írországból származó termékeket az Egyesült Királyságból származónak tüntessék fel, amikor azokat Nagy-Britanniában forgalomba hozzák.

4.   E jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Királyság azon jogi rendelkezéseit, amely azoknak az Észak-Írországból származó áruknak az Egyesült Királyság más részein történő forgalomba hozatalát szabályozzák, amelyek megfelelnek az e jegyzőkönyv 5. mellékletében említett uniós jogi rendelkezések hatálya alá tartozó technikai szabályozásoknak, értékeléseknek, nyilvántartásba vételeknek, tanúsítványoknak, jóváhagyásoknak vagy engedélyezéseknek, vagy azokból fakadó előnyt élveznek.

8. cikk

Technikai szabályozások, értékelések, nyilvántartásba vételek, tanúsítványok, jóváhagyások és engedélyezések

1.   Az e jegyzőkönyv 5. mellékletében említett uniós jogi rendelkezések sérelme nélkül, az áruk észak-írországi forgalomba hozatalának jogszerűségét az Egyesült Királyság joga, valamint az Unióból behozott áruk tekintetében az EUMSZ 34. és 36. cikke szabályozza.

2.   Ahol az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések egy tagállam jelzésekben, címkékben, jelölésben vagy bármely más eszközzel történő megjelölését írják elő – a rövidített formában történő megjelölést is ideértve –, Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságot „UK(NI)” vagy „United Kingdom (Northern Ireland)” (Egyesült Királyság (Észak-Írország)) formában kell megjelölni. Amennyiben az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések számkód formájában történő megjelölést írnak elő, Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságot megkülönböztethető számkóddal kell megjelölni.

3.   E jegyzőkönyv 15. cikkének (1) bekezdésétől és a kilépésről rendelkező megállapodás 7. cikkétől eltérve, valamely tagállam hatóságai vagy valamely tagállamban létrehozott szervek által kibocsátott vagy lefolytatott technikai szabályozásoknak, értékeléseknek, nyilvántartásba vételeknek, tanúsítványoknak, jóváhagyásoknak és engedélyezéseknek egy másik tagállamban történő elismerése tekintetében az e jegyzőkönyv által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, tagállamokra történő hivatkozások nem érthetők úgy, hogy azok az Egyesült Királyság hatóságai vagy az Egyesült Királyságban létrehozott szervek által kibocsátott vagy lefolytatott technikai szabályozások, értékelések, nyilvántartásba vételek, tanúsítványok, jóváhagyások és engedélyezések vonatkozásában magukban foglalják Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságot is.

Az első albekezdés nem alkalmazandó észak-írországi telephelyeknek, létesítményeknek, helyiségeknek vagy területeknek az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által kibocsátott vagy lefolytatott nyilvántartásba vételére, tanúsítására, jóváhagyására és engedélyezésére, amennyiben a nyilvántartásba vétel, tanúsítás, jóváhagyás vagy engedélyezés szükségessé teheti a telephelyek, létesítmények, helyiségek vagy területek ellenőrzését.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az e jegyzőkönyv által alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések által előírt állategészségügyi bizonyítványokra vagy növényi szaporítóanyagok hatósági címkéire.

Az első albekezdés nem érinti az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések alapján az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vagy az Egyesült Királyságban létrehozott szervek által kibocsátott vagy lefolytatott értékelések, nyilvántartásba vételek, tanúsítványok, jóváhagyások és engedélyezések Észak-Írországban való érvényességét. Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai vagy az Egyesült Királyságban létrehozott szervek által kibocsátott értékelés, nyilvántartásba vétel, tanúsítvány, jóváhagyás és engedélyezés alapján a gazdasági szereplők által feltüntetett, az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések által előírt bármely megfelelőségi jelölést, logót vagy hasonló jelet az „UK (NI)” megjelölésnek kell követnie.

Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság nem indíthatja meg az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben meghatározott kifogásolási, védintézkedési vagy választottbírósági eljárásokat, amennyiben ezek az eljárások a tagállamok illetékes hatóságai vagy a tagállamokban létrehozott szervek által kibocsátott vagy lefolytatott technikai szabályozásokra, értékelésekre, nyilvántartásba vételekre, tanúsítványokra, jóváhagyásokra és engedélyezésekre vonatkoznak.

Az első albekezdés nem akadályozza meg, hogy Észak-Írországban képesített személy Észak-Írországba behozott vagy ott előállított gyógyszer gyártási tételét megvizsgálja vagy átengedje.

9. cikk

Héa és jövedéki adó

Az e jegyzőkönyv 6. mellékletében felsorolt, árukra vonatkozó uniós jogi rendelkezések alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

A vegyes bizottság rendszeresen megvitatja e cikk végrehajtását, és adott esetben elfogadja az annak megfelelő alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

10. cikk

Mezőgazdaság és környezetvédelem

Az e jegyzőkönyv 5. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések – az említett mellékletben foglalt feltételek mellett – alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

11. cikk

Egységes villamosenergia-piac

Az e jegyzőkönyv 7. mellékletében felsorolt, a nagykereskedelmi villamosenergia-piac szabályozására vonatkozó uniós jogi rendelkezések – az említett mellékletben foglalt feltételek mellett – alkalmazandók Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

12. cikk

Állami támogatás

1.   Az e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések – többek között a mezőgazdasági termékek észak-írországi előállítását és kereskedelmét támogató intézkedések tekintetében – alkalmazandók az Egyesült Királyságra azon intézkedések vonatkozásában, amelyek érintik az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kereskedelmet az Egyesült Királyság területének azon része, amelyre az e jegyzőkönyv 6. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmazni kell a 952/2013/EU rendeletet, valamint az Unió között.

2.   Az (1) bekezdés ellenére, a szóban forgó bekezdésben említett uniós jogi rendelkezések nem alkalmazandók az Egyesült Királyság hatóságai által hozott azon intézkedések tekintetében, amelyek Észak-Írországban a mezőgazdasági termékek előállítását és kereskedelmét a támogatás meghatározott teljes éves maximális szintjéig támogatják, feltéve, hogy a mentességet kapott támogatás meghatározott minimális százalékos aránya megfelel a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. A mentességet élvező támogatás teljes éves maximális szintjére és a minimális százalékos arányra a 9. mellékletben foglalt eljárások vonatkoznak.

3.   Amennyiben az Európai Bizottság az Egyesült Királyság hatóságainak olyan intézkedésére vonatkozó információkat vizsgál, amely az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, jogellenes támogatásnak minősülhet, biztosítja, hogy az Egyesült Királyság teljes körű és rendszeres tájékoztatást kapjon az említett intézkedés vizsgálatának előrehaladásáról és eredményéről.

Az Európai Bizottság és a 4. melléklet 9. cikkében említett független hatóság megállapítja az e cikk és a 4. melléklet negyedik részének megfelelő végrehajtásához szükséges igazgatási szabályokat, és folyamatosan felülvizsgálja azokat.

13. cikk

Az észak-déli együttműködés egyéb területei

1.   A 6. cikk (2) bekezdésében és a 7–12. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban és az uniós jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett a Felek e jegyzőkönyvet annak érdekében hajtják végre és alkalmazzák, hogy fenntartsák a folyamatos észak–déli együttműködéshez szükséges feltételeket, többek között a környezetvédelem, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, az oktatás és a turizmus területén, valamint az energia, a távközlés, a műsorszolgáltatás, a belvízi halászat, az igazságszolgáltatás és a biztonság, a felsőoktatás és a sport területén.

Az uniós jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett az Egyesült Királyság és Írország továbbra is meghatározhat olyan új rendelkezéseket, amelyek az 1998. évi megállapodás rendelkezéseire épülnek, és az Ír-szigeten az észak–déli együttműködés más területeit érintik.

2.   A vegyes bizottság folyamatosan felülvizsgálja, hogy e jegyzőkönyv végrehajtása és alkalmazása milyen mértékben tartja fenn az észak–déli együttműködéshez szükséges feltételeket. A vegyes bizottság e tekintetben megfelelő ajánlásokat tehet az Uniónak és az Egyesült Királyságnak, többek között a szakbizottság ajánlása alapján.

14. cikk

Végrehajtás, alkalmazás, felügyelet és érvényesítés

1.   A (4) bekezdés sérelme nélkül, az Egyesült Királyság hatóságai felelősek az Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések végrehajtásáért és alkalmazásáért.

2.   A (4) bekezdés sérelme nélkül az Unió képviselői jogosultak jelen lenni az Egyesült Királyság hatóságainak bármely olyan tevékenységénél, amelyek az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezések végrehajtásához és alkalmazásához kapcsolódnak, és az Egyesült Királyság kérelemre az ilyen tevékenységekre vonatkozóan minden releváns információt megad. Az Egyesült Királyság elősegíti az Unió képviselőinek ilyen jelenlétét, és megadja számukra a kért információkat. Amennyiben az Unió képviselője azt kéri az Egyesült Királyság hatóságaitól, hogy kellően indokolt egyedi esetekben ellenőrző intézkedéseket hajtsanak végre, az Egyesült Királyság hatóságai ezeket az ellenőrző intézkedéseket végrehajtják.

3.   A (2) bekezdésben említett uniós képviselők jogainak gyakorlásával kapcsolatos gyakorlati működési elveket a szakbizottság javaslata alapján a vegyes bizottság határozza meg.

4.   E jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése és 8–12. cikke, valamint az e jegyzőkönyv 4. melléklete 7. cikkének (1) bekezdése tekintetében a tagállami intézkedések vonatkozásában az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek rendelkeznek az uniós jog által rájuk ruházott hatáskörökkel az Egyesült Királysággal, valamint az Egyesült Királyság területén lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes és jogi személyekkel szemben. Így különösen, az Európai Unió Bírósága rendelkezik a Szerződésekben e tekintetben meghatározott joghatósággal. E tekintetben az EUMSZ 267. cikkének második és harmadik albekezdése alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

5.   Az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott jogi aktusai az Egyesült Királyság vonatkozásában és az Egyesült Királyságban ugyanolyan joghatással bírnak, mint az Unióban és annak tagállamaiban.

6.   Az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (4) bekezdésben említett hatáskörei gyakorlásából eredő közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet, minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az ilyen közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban képviselnek vagy segítenek egy felet.

7.   A (4) bekezdés szerint az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyekben:

(a)

az Egyesült Királyság jogosult arra, hogy az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban a tagállamokkal azonos módon részt vegyen;

(b)

az Egyesült Királyság bíróságai előtt eljárni jogosult ügyvédek jogosultak arra, hogy ezekben az eljárásokban az Európai Unió Bírósága előtt képviseljenek vagy segítsenek egy felet, és az említett ügyvédek vonatkozásában minden tekintetben ugyanolyan bánásmódot kell alkalmazni, mint a tagállami bíróságok előtt eljárni jogosult ügyvédek vonatkozásában, amikor azok az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban képviselnek vagy segítenek egy felet.

15. cikk

Közös rendelkezések

1.   E jegyzőkönyv alkalmazásában az Egyesült Királyságra vonatkozó, a kilépésről rendelkező megállapodás alkalmazandó rendelkezéseiben szereplő bármely hivatkozást az Egyesült Királyságra, vagy az esettől függően Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra való hivatkozásként kell érteni.

E jegyzőkönyv bármely más rendelkezésétől függetlenül a kilépésről rendelkező megállapodás és e jegyzőkönyv alkalmazandó rendelkezéseiben, valamint az Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá tett uniós jogi rendelkezésekben szereplő, a 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott területre vonatkozó bármely hivatkozást úgy kell érteni, hogy az magában foglalja az Egyesült Királyság területének azon részét, amelyre a 952/2013/EU rendelet e jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdése értelmében alkalmazandó.

A 6. cikk (1) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a „vámterület” jelentése megegyezik az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXIV. cikkében foglalt jelentéssel.

A kilépésről rendelkező megállapodás harmadik részének I. és III. címe és hatodik része e jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó.

2.   E jegyzőkönyv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások irányadók:

—   „harmadik ország”: olyan ország vagy terület, amely nem tartozik a 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett vámterületekhez,

—   „az egységes vámterület része”: az Unió 952/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott vámterülete, vagy az Egyesült Királyság vámterülete.

3.   A kilépésről rendelkező megállapodás 4. cikkének (4) és (5) bekezdése ellenére e jegyzőkönyvnek az uniós jogra, illetve annak fogalmaira vagy rendelkezéseire hivatkozó rendelkezéseit a végrehajtásuk és alkalmazásuk során az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni.

4.   A kilépésről rendelkező megállapodás 6. cikkének (1) bekezdése ellenére és eltérő rendelkezés hiányában, amennyiben ez a jegyzőkönyv uniós jogi aktusra hivatkozik, az ilyen hivatkozást a módosított jogi aktusra vagy az azt felváltó jogi aktusra való hivatkozásként kell érteni.

5.   Amennyiben az Unió olyan új jogi aktust fogad el, amely e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik, de amely nem módosítja vagy nem váltja fel az e jegyzőkönyv mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusokat, az Unió a vegyes bizottság útján tájékoztatja az Egyesült Királyságot e jogi aktus elfogadásáról. A vegyes bizottság az Unió vagy az Egyesült Királyság kérelmére a kérelem benyújtását követő 6 héten belül véleménycserét tart az újonnan elfogadott jogi aktus következményeiről e jegyzőkönyv megfelelő működése tekintetében.

A vegyes bizottság az Unió által az Egyesült Királyságnak a vegyes bizottságban nyújtott tájékoztatást követően a lehető leghamarabb:

(a)

határozatot fogad el e jegyzőkönyv vonatkozó mellékletének az újonnan elfogadott jogi aktussal történő kiegészítéséről; vagy

(b)

amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni e jegyzőkönyv vonatkozó mellékletének az újonnan elfogadott jogi aktussal történő kiegészítéséről, megvizsgálja az e jegyzőkönyv megfelelő működésének fenntartására vonatkozó összes további lehetőséget, és meghozza az e tekintetben szükséges határozatokat.

Ha a vegyes bizottság észszerű határidőn belül nem hozta meg a második albekezdésben említett határozatot, az Unió az Egyesült Királyság értesítését követően jogosult megfelelő korrekciós intézkedéseket hozni. Ezek az intézkedések legkorábban 6 hónappal azt követően lépnek hatályba, hogy az Unió az első albekezdéssel összhangban tájékoztatta az Egyesült Királyságot, de ilyen intézkedések semmi esetre sem léphetnek hatályba azt megelőzően, hogy az újonnan elfogadott jogi aktus alkalmazásra kerül az Unióban.

6.   E cikk (1) bekezdésétől és a kilépésről rendelkező megállapodás 7. cikkétől eltérve, hacsak az Unió úgy nem ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság vagy, az esettől függően, Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság teljes vagy részleges hozzáférése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az Egyesült Királyság eleget tudjon tenni az e jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeinek, ide értve azt az esetet is, ha az ilyen hozzáférésre azért van szükség, mert az e jegyzőkönyv 17. cikkében említett munkacsoport vagy bármely más gyakorlati eszköz nem segítheti elő a vonatkozó információkhoz való hozzáférést, az uniós jog alapján létrehozott bármely hálózathoz, információs rendszerhez vagy adatbázishoz való hozzáférés tekintetében az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá váló uniós jogi rendelkezésekben szereplő, a tagállamokra és az illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hivatkozások nem érthetők úgy, hogy azok magukban foglalják az Egyesült Királyságot vagy az esettől függően Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságot is.

7.   Az Egyesült Királyság hatóságai nem járnak el vezető hatóságként az e jegyzőkönyvvel alkalmazandóvá váló uniós jogban meghatározott kockázatértékelések, vizsgálatok, jóváhagyások és engedélyezési eljárások tekintetében.

8.   Az EUMSZ 346. és 347. cikke alkalmazandó e jegyzőkönyvre a valamely tagállam vagy Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság által hozott intézkedések tekintetében.

16. cikk

Szakbizottság

A kilépésről rendelkező megállapodás 165. cikke által létrehozott, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos kérdésekért felelős bizottság (a továbbiakban: a szakbizottság) feladatai a következők:

(a)

e jegyzőkönyv végrehajtásának és alkalmazásának megkönnyítése;

(b)

az 1998. évi megállapodás alapján létrehozott észak–déli miniszteri tanács és észak–déli végrehajtó szervek által benyújtott, e jegyzőkönyv végrehajtására és alkalmazására vonatkozó javaslatok vizsgálata;

(c)

az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság, az Észak-Írország Esélyegyenlőségi Bizottsága, valamint az Észak-Írország és Írország Emberi Jogi Bizottságának képviselőiből álló vegyes bizottság által a tudomására hozott, e jegyzőkönyv 4. cikke szempontjából jelentőséggel bíró bármely kérdés vizsgálata;

(d)

az Unió vagy az Egyesült Királyság által felvetett bármely olyan kérdés megvitatása, amely e jegyzőkönyv szempontjából jelentőséggel bír és nehézséget okoz; valamint

(e)

ajánlások benyújtása a vegyes bizottságnak e jegyzőkönyv működése tekintetében.

17. cikk

Vegyes konzultációs munkacsoport

1.   Létrejön az e jegyzőkönyv végrehajtásával foglalkozó vegyes konzultációs munkacsoport (a továbbiakban: a munkacsoport). A munkacsoport az információcsere és a kölcsönös konzultáció fórumaként szolgál.

2.   A munkacsoport az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből áll, és feladatait a szakbizottság felügyelete alatt látja el, amelynek jelentést tesz. A munkacsoport nem rendelkezik hatáskörrel ahhoz, hogy kötelező érvényű határozatokat hozzon, kivéve saját, a (6) bekezdésben említett eljárási szabályzatának elfogadására irányuló hatáskört.

3.   A munkacsoport keretében:

(a)

az Unió és az Egyesült Királyság kellő időben információt cserél az e jegyzőkönyv mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusokkal kapcsolatos tervezett, folyamatban lévő és végleges vonatkozó végrehajtási intézkedésekről;

(b)

az Unió tájékoztatja az Egyesült Királyságot az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó, tervezett uniós jogi aktusokról, beleértve azokat az uniós jogi aktusokat is, amelyek az e jegyzőkönyv mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusokat módosítják vagy felváltják;

(c)

az Unió minden olyan információt az Egyesült Királyság rendelkezésére bocsát, amelyet az Unió lényegesnek ítél ahhoz, hogy az Egyesült Királyság teljes mértékben eleget tudjon tenni a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeinek; valamint

(d)

az Egyesült Királyság az Unió rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amelyet a tagállamok az e jegyzőkönyv mellékleteiben felsorolt uniós jogi aktusok alapján kötelesek egymás vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek rendelkezésére bocsátani.

4.   A munkacsoport elnökségét az Unió és az Egyesült Királyság közösen látja el.

5.   A munkacsoport legalább havonta egyszer ülésezik, kivéve, ha az Unió és az Egyesült Királyság közös megegyezéssel másként nem határoz. Szükség esetén az Unió és az Egyesült Királyság az egyes ülések között megoszthatja egymással a (3) bekezdés c) és d) pontjában említett információkat.

6.   A munkacsoport közös megegyezéssel saját eljárási szabályzatot fogad el.

7.   Az Unió biztosítja, hogy az Egyesült Királyság által a munkacsoportban kifejtett valamennyi véleményt és az Egyesült Királyság által a munkacsoportban rendelkezésre bocsátott valamennyi információt, a technikai és tudományos adatokat is ideértve, indokolatlan késedelem nélkül közöljék az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

18. cikk

Védintézkedések

1.   Amennyiben e jegyzőkönyv alkalmazása súlyos és valószínűsíthetően tartósan fennálló gazdasági, társadalmi vagy környezeti nehézségekhez vagy a kereskedelmi forgalom elterelődéséhez vezet, az Unió vagy az Egyesült Királyság egyoldalúan megfelelő védintézkedéseket tehet. Az ilyen védintézkedéseket az alkalmazási körük és időtartamuk tekintetében a helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják e jegyzőkönyv működését.

2.   Amennyiben – az esettől függően – az Unió vagy az Egyesült Királyság által az (1) bekezdéssel összhangban hozott védintézkedés egyensúlyhiányt teremt az e jegyzőkönyv szerinti jogok és kötelezettségek között, az Unió vagy az Egyesült Királyság – az esettől függően – olyan arányos, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket hozhat, amelyek feltétlenül szükségesek az egyensúlyhiány orvoslásához. Elsőbbséget élveznek azok az intézkedések, amelyek a legkevésbé zavarják e jegyzőkönyv működését.

3.   Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban hozott védintézkedésekre és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedésekre az e jegyzőkönyv 10. mellékletében foglalt eljárások vonatkoznak.

19. cikk

A pénzügyi érdekek védelme

Az Unió és az Egyesült Királyság fellép az Unió pénzügyi érdekeit vagy az Egyesült Királyság pénzügyi érdekeit sértő csalás és bármely egyéb jogellenes tevékenységek ellen.

20. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben az átmeneti időszak végét követően az Unió vagy az Egyesült Királyság bármikor úgy ítéli meg, hogy e jegyzőkönyv részben vagy teljes egészében már nem szükséges az 1. cikk (3) bekezdésében foglalt célok eléréséhez, és annak alkalmazását részben vagy teljes egészében meg kell szüntetni, erről indoklással ellátva értesítheti a másik felet.

Az értesítéstől számított 6 hónapon belül a vegyes bizottság miniszteri szinten összeül, hogy az értesítést az 1. cikkben meghatározott valamennyi célkitűzésre való tekintettel megfontolja. A vegyes bizottság véleményt kérhet az 1998. évi megállapodással létrehozott intézményektől.

Ha a második bekezdésben szereplő megfontolást követően az Unió és az Egyesült Királyság a kilépésről rendelkező megállapodás 5. cikkének maradéktalan tiszteletben tartása mellett a vegyes bizottság keretében közösen úgy határoz, hogy a jegyzőkönyv részben vagy teljes egészében már nem szükséges céljai eléréséhez, a jegyzőkönyv részben vagy teljes egészében hatályát veszti. Ebben az esetben a vegyes bizottság ajánlásokat fogalmaz meg az Unió és az Egyesült Királyság számára a szükséges intézkedésekről, figyelembe véve az 1998. évi megállapodásban részes felek kötelezettségeit.

21. cikk

Mellékletek

Az 1–10. melléklet e jegyzőkönyv szerves részét képezi.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

1. MELLÉKLET

A 4. cikk (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI RENDELKEZÉSEK

A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról (2)

A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (3)

A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (4)

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (5)

A Tanács 79/7/EGK irányelve (1978. december 19.) a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról (6)


(1)  HL L 373., 2004.12.21., 37. o.

(2)  HL L 204., 2006.7.26., 23. o.

(3)  HL L 180., 2000.7.19., 22. o.

(4)  HL L 303., 2000.12.2., 16. o.

(5)  HL L 180., 2010.7.15., 1. o.

(6)  HL L 6., 1979.1.10., 24. o.

2. MELLÉKLET

1. cikk

Alkalmazási kör

1.   E jegyzőkönyv 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett ez a melléklet valamennyi olyan árura vonatkozik:

(a)

amelyet az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén állítottak elő, beleértve a részben vagy teljes egészében harmadik országokból származó olyan termékekből létrejött vagy előállított árukat is, amelyek az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén szabad forgalomban vannak; vagy

(b)

amely harmadik országokból származik és szabad forgalomban van az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén;

(c)

amely az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén jött létre vagy ott állították elő, és amelynek a gyártásához harmadik országokból származó olyan termékeket használtak, amelyek az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén nincsenek szabad forgalomban, feltéve, hogy a behozatali alakiságokat teljesítették, valamint az említett áruk vagy a gyártásukhoz használt harmadik országbeli termékek után fizetendő minden vámot vagy azzal azonos hatású díjakat az egységes vámterület exportáló részén vetették ki.

Az a) pontban szereplő „teljes egészében létrejött” kifejezés ugyanazzal a jelentéssel bír az Egyesült Királyság vámterületén, mint az Unió vámterületén.

2.   A harmadik országokból származó áruk az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén szabad forgalomban lévőnek tekinthetők, amennyiben a behozatali alakiságokat teljesítették, valamint az Unió vagy az Egyesült Királyság az említett áruk után fizetendő minden vámot vagy azzal azonos hatású díjat kivetett az egységes vámterület hozzá tartozó részén, és amennyiben ezek az áruk nem részesültek az ilyen vámok vagy díjak teljes vagy részleges visszatérítésében.

3.   Az Unió vámterületén vagy az Egyesült Királyság vámterületén létrejött vagy előállított azon áruk tekintetében, amelyek gyártásához harmadik országokból származó, az Unió vagy az Egyesült Királyság vámterületén nem szabad forgalomban lévő termékeket használtak, amely áruk azonban nem tartoznak az (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá, az egységes vámterület importáló része a harmadik országokból származó árukra vonatkozó vámjogszabályokat alkalmazza.

2. cikk

Az egységes vámterület részei közötti kereskedelem

1.   Az egységes vámterület egyes részei között tilos a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak alkalmazása. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.

A vámellenőrzés végrehajtásáért vagy a vámjogszabályoknak az egységes vámterület részei között történő bármely más alkalmazásáért felszámított díjak a vámokkal azonos hatásúnak minősülnek. A vámhatóságok által nyújtott egyes szolgáltatások esetében azonban díjak kivetésére, illetve a költségek visszafizettetésére kerülhet sor, különösen a következők tekintetében:

(a)

vámtisztviselők jelenléte kérelemre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen;

(b)

árukra vonatkozó elemzések vagy szakértői jelentések, valamint az áruknak a kérelmező részére történő visszaküldésért fizetett postai díjak, különösen kérelemre hozott határozatok vagy szolgáltatott információk tekintetében;

(c)

az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek;

(d)

kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.

2.   Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT 1994) III., V. és XI. cikke beépítésre került ebbe a jegyzőkönyvbe és annak részét képezi, valamint értelemszerűen alkalmazandó az egységes vámterület egyes részei között.

3.   Az ebben a mellékletben foglalt szabályok nem zárhatják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amely tilalmakat vagy korlátozásokat a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, illetve az ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Az ilyen tilalmak vagy korlátozások azonban nem képezhetik önkényes megkülönböztetés eszközét vagy az egységes vámterület részei közötti kereskedelem rejtett korlátozását.

4.   E melléklet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy:

(a)

az arra kötelezi az Uniót vagy az Egyesült Királyságot, hogy olyan információkat adjon meg vagy olyan információkhoz biztosítson hozzáférést, amelyek nyilvánosságra hozatalát az az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek tartja; vagy

(b)

az az Unió vagy az Egyesült Királyság számára megtilt bármely olyan fellépést, amelyet az az alapvető biztonsági érdekei védelméhez szükségesnek ítél:

(i)

olyan fegyverek, lőszerek és hadfelszerelések gyártásával vagy kereskedelmével, valamint más olyan áruk és anyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatosan, amelyek közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátását szolgálják;

(ii)

hasadó és fúziós anyagokra vagy azokra az anyagokra vonatkozóan, amelyekből ezek származnak; vagy

(iii)

háború idején vagy a nemzetközi kapcsolatokban bármely más vészhelyzet felmerülésekor; vagy

(c)

az megakadályozza az Uniót vagy az Egyesült Királyságot a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló bármely intézkedés megtételében.

3. cikk

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre alkalmazandó vámtarifa

1.   Az Egyesült Királyság összehangolja a vámterületén alkalmazandó vámtarifákat és szabályokat az alábbiakkal:

(a)

az Unió Közös Vámtarifája, a 952/2013/EU rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint;

(b)

az áruk származására vonatkozó uniós szabályok, a 952/2013/EU rendelet II. címének 2. fejezetében foglaltak szerint; valamint

(c)

az áruk vámértékére vonatkozó uniós szabályok, a 952/2013/EU rendelet II. címének 3. fejezetében foglaltak szerint.

2.   Az Egyesült Királyság semmilyen körülmények között:

(a)

nem alkalmazhat a vámterületére olyan vámtarifát, amely alacsonyabb, mint a bármely harmadik országból származó árura vagy behozatalra vonatkozó Közös Vámtarifa; vagy

(b)

nem alkalmazhat vagy nyújthat vámkedvezményeket a vámterületén semmilyen árura olyan származási szabályok alapján, amelyek eltérnek az Unió által annak vámterületén ilyen kedvezmények nyújtását szabályozó, ugyanarra az árura vonatkozó származási szabályoktól.

3.   Az Egyesült Királyság a vegyes bizottság előzetes jóváhagyása nélkül nem alkalmazhat vagy nyújthat a vámterületén kvótákat, vámkontingenseket vagy vámfelfüggesztéseket.

4.   Az Egyesült Királyságot megfelelő időben tájékoztatni kell az Unió által a Közös Vámtarifa módosítása, vámok felfüggesztése vagy visszaállítása céljából hozott bármely határozatról, valamint bármely, kvótára, vámkontingensre vagy vámfelfüggesztésre vonatkozó határozatról annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság ahhoz igazodni tudjon. Szükség esetén konzultációkat lehet tartani a vegyes bizottság keretében.

4. cikk

Kereskedelempolitika

1.   Az egységes vámterületnek meg kell felelnie a GATT 1994 XXIV. cikke releváns rendelkezéseinek. E célból az Egyesült Királyság összehangolja a vámterületére vonatkozó kereskedelempolitikát az Unió közös kereskedelempolitikájával e jegyzőkönyv 6. cikke (1) bekezdésének és e melléklet 3. cikkének érvényesüléséhez szükséges mértékben, és a vámokra vonatkozóktól eltérő, az uniós szabályokkal lényegében megegyező kereskedelmi szabályok – különösen a GATT 1994 XI. cikke 1 pontja alá tartozó intézkedések – alkalmazása révén.

2.   Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy e jegyzőkönyv 6. cikkének (1) bekezdésének hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában a GATT 1994 II. cikkében említett engedményes listái teljes mértékben összhangban legyenek az Unió engedményes listáival, valamint, hogy a vámkontingensekre vonatkozó kötelezettségvállalásai összeegyeztethetők legyenek az Unió vámkontingensekre vonatkozó kötelezettségvállalásaival és megfeleljenek e melléklet 3. cikke rendelkezéseinek. Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodnak abban, hogy az egységes vámterület működéséhez szükséges mértékben együttműködnek a WTO-val kapcsolatos ügyekben a WTO-vámkontingensek elosztása terén.

3.   Az Unió piacvédelmi rendszere és az Unió általános vámkedvezmény-rendszere (a továbbiakban: a GSP) az egységes vámterület mindkét részét lefedi. Az Unió konzultál az Egyesült Királysággal minden olyan piacvédelmi intézkedésről vagy a GSP-rendszer keretében történő intézkedésről, amelynek meghozását tervezi. Legalább hat hónappal az átmeneti időszak vége előtt a vegyes bizottság megállapítja az e bekezdés alkalmazására irányuló eljárásokat.

5. cikk

Közigazgatási együttműködés

1.   Az e jegyzőkönyv 3. mellékletében meghatározott különleges együttműködésen kívül, az e melléklet rendelkezéseinek végrehajtásáért felelős uniós – és tagállami –, valamint egyesült királysági közigazgatási hatóságok kölcsönös adminisztratív segítséget nyújtanak egymás számára annak érdekében, hogy biztosítsák az egységes vámterület egyes részei közötti vagy harmadik országokkal folytatott árukereskedelemre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést.

2.   Legalább 6 hónappal az átmeneti időszak vége előtt a vegyes bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásra, valamint a tartozások behajtására vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

6. cikk

Speciális jogorvoslati intézkedések

1.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–179. cikkétől, e jegyzőkönyv 6. cikkének (1) bekezdésétől és e melléklet 2. cikkétől eltérve, abban az esetben, ha az Egyesült Királyság az e melléklet 1., 3. és 4. cikkében foglalt kötelezettségeket nem teljesíti a harmadik országokból származó áruk és termékek tekintetében, az Unió, ha azt az egységes piac integritásának védelmében szükségesnek ítéli, vámokat vagy más korlátozásokat vezethet be az érintett áruknak az Unió vámterületére történő beszállítása vagy onnan történő kiszállítása tekintetében. Ezek az áruk nem minősülnek e melléklet hatálya alá tartozó áruknak, az 1. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.

2.   Amennyiben az Unió objektív információk alapján e jegyzőkönyv 3. mellékletének végrehajtásával kapcsolatos hiba előfordulását állapítja meg az Egyesült Királyság vámterületén, és azt állapítja meg, hogy ez a hiba következményekkel jár a behozatali vámokra nézve, az Unió felkéri a vegyes bizottságot a megfelelő intézkedések meghatározására a helyzet megoldása érdekében.

3.   Az e cikk alkalmazásával kapcsolatos bármely vitára vonatkozóan a kilépésről rendelkező megállapodás hatodik része alkalmazandó.

3. MELLÉKLET

1. cikk

A vámkódexek alkalmazása

Az e jegyzőkönyv 2. mellékletében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, az Uniós Vámkódexet és bármely egyéb, az Unió vámterületén alkalmazandó intézkedést és ellenőrzést, és az Egyesült Királyság 2018. évi, (a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó) adózási törvényét és annak végrehajtási rendelkezéseit, valamint az Egyesült Királyság vámterületén alkalmazandó egyéb vonatkozó jogszabályokat alkalmazni kell az egységes vámterület két része közötti kereskedelemre, az ebben a jegyzőkönyvben és ebben a mellékletben meghatározott feltételek mellett.

2. cikk

A 2. melléklet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjával kapcsolatos alaki követelmények

1.   E jegyzőkönyv 2. mellékletének 1. cikke (1) bekezdése c) pontjának végrehajtása tekintetében az egységes vámterület exportáló részében a behozatali alakiságokat teljesítettnek kell tekinteni, ha validálásra került az annak bizonyításához szükséges dokumentum, hogy az áru a 2. melléklet hatálya alá tartozik, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint.

2.   Az (1) bekezdésben említett validálás következtében a vámokat vagy azokkal azonos hatású díjakat, ha az érintett áruk után vagy a gyártásukhoz használt, harmadik országból származó termékek után e jegyzőkönyv 2. mellékletének 3. cikkével összhangban ilyen vámokat vagy díjakat kell fizetni, az egységes vámterület exportáló részén kell kivetni. A validálás emellett a 2. melléklet 4. cikkében leírt és az árukra esetlegesen vonatkozó kereskedelempolitikai intézkedések alkalmazásához is vezet.

3.   A (2) bekezdésben említett vámok vagy azokkal azonos hatású díjak kivetésének időpontja az az időpont, amikor az illetékes vámhatóságok elfogadják az érintett árukra vonatkozó kiviteli nyilatkozatot.

4.   Az adós a nyilatkozattevő. Közvetett képviselet esetén az a személy, akinek a nevében a vámáru-nyilatkozatot tették, szintén adósnak minősül.

3. cikk

Igazoló dokumentumok

Az 5. cikk sérelme nélkül, az egységes vámterület részein működő vámhatóságok által az exportőr kérelmére kiállított igazoló dokumentummal kell bizonyítani, hogy az áru az e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá tartozik, annak 1 cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint.

4. cikk

Az A.UK. szállítási bizonyítvány

1.   A 3. cikkben említett igazoló dokumentum az A.UK. szállítási bizonyítvány. Az Unió elkészíti az A.UK. szállítási bizonyítvány és a magyarázó megjegyzések mintáját, és erről tájékoztatja a vegyes bizottságot. Az említett minta használata kötelező.

2.   Az A.UK. szállítási bizonyítvány kizárólag akkor használható, ha:

(a)

az áru az exportálást követően és a behozatalra való bejelentést megelőzően semminemű módosításon vagy más átalakításon nem esett át, kivéve a jó állapotának megőrzésére irányuló műveleteket és a jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármely más dokumentáció hozzáadását vagy feltüntetését, amely az egységes vámterület importáló részén érvényes különös hazai követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében szükséges;

(b)

az árukat egy harmadik országban tárolták vagy állították ki, feltéve hogy a áruk vámfelügyelet alatt maradnak az említett harmadik országban.

3.   A (2) bekezdés sérelme nélkül, a szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha azt az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy a szállítmányok vámfelügyelet alatt maradnak az említett harmadik országban.

4.   A (2) bekezdés teljesítettnek tekintendő, kivéve, ha az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságok okkal feltételezik az ellenkezőjét. Ilyen esetekben a vámhatóságok kérhetik a nyilatkozattevőt, hogy szolgáltasson bizonyítékot a megfelelésre, amelyet bármilyen módon meg lehet adni.

5.   Az egységes vámterület exportáló részén működő vámhatóságok ellenjegyzik az A.UK. szállítási bizonyítványt, amikor az ahhoz kapcsolódó árukat exportálják. A tényleges kivitel megtörténtét vagy biztosítását követően a bizonyítványt az exportőr rendelkezésére kell bocsátani.

6.   Az A.UK. szállítási bizonyítvány csak abban az esetben ellenjegyezhető, amennyiben ez szolgál annak megállapításához szükséges igazoló dokumentumként, hogy az áru e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá tartozik, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint.

7.   Az A.UK. szállítási bizonyítvány kiadását kérelmező exportőr készen áll, hogy az A.UK. szállítási bizonyítványt kiadó, az egységes vámterület exportáló részében működő vámhatóság kérésére bármikor benyújtson minden olyan megfelelő dokumentumot, amely igazolja az érintett termékek státusát, valamint az e jegyzőkönyvben és e jegyzőkönyv 2. mellékletében szereplő egyéb követelmények teljesülését.

8.   A kiállító vámhatóságok minden szükséges lépést megtesznek a termékek státusának, valamint az e jegyzőkönyvben és az e mellékletben szereplő egyéb követelmények teljesülésének ellenőrzésére. E célból jogosultak bármely észszerű bizonyítékot kérni és bármely megfelelőnek tekintett ellenőrzést elvégezni. A kiállító vámhatóságok gondoskodnak arról is, hogy a tanúsítványok megfelelően ki legyenek töltve. Különösen ellenőrzik, hogy a termékek leírására rendelkezésre álló hely oly módon van-e kitöltve, amely kizárja minden csalárd kiegészítés lehetőségét.

9.   Az egységes vámterület exportáló részén működő vámhatóságok általi kiállítás napjától számított négy hónapon belül A.UK. szállítási bizonyítványt kell benyújtani az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságokhoz.

10.   A (9) bekezdésben a bemutatásra meghatározott határidő lejártát követően az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságokhoz benyújtott A.UK. szállítási bizonyítványok akkor fogadhatók el, ha kivételes körülmények miatt nem sikerült a dokumentumokat benyújtani a határidő lejártáig.

11.   A késedelmes benyújtás más eseteiben az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságok abban az esetben fogadják el az A.UK. szállítási bizonyítványokat, amennyiben a kapcsolódó árukat a (9) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő lejártát megelőzően bemutatták e hatóságoknak.

5. cikk

Visszamenőleges hatállyal kiállított A.UK. szállítási bizonyítványok

1.   A 4. cikk (5) bekezdése ellenére A.UK. szállítási bizonyítvány kivételesen kiállítható azon áruk tényleges kivitelét, vagy kivitelének biztosítását követően, amelyekre az A.UK. szállítási bizonyítvány vonatkozik, amennyiben:

(a)

azt hibák, nem szándékos kihagyások vagy kivételes körülmények fennállása miatt nem állították ki a kivitel idején; vagy

(b)

a vámhatóságok számára kielégítő módon bizonyítják, hogy az A.UK. szállítási bizonyítvány kiállításra került, azonban azt a behozatal során technikai okokból nem fogadták el.

2.   Az (1) bekezdés végrehajtása céljából az exportőrnek fel kell tüntetnie azon termékek kivitelének helyét és idejét, amelyekre az A.UK. szállítási bizonyítvány vonatkozik, és a kérelmét indokolnia kell.

3.   A vámhatóságok visszamenőlegesen csak akkor állíthatnak ki A.UK. szállítási bizonyítványt, amennyiben megbizonyosodtak arról, hogy a bizonyítvány kérelmezése e cikk rendelkezéseivel összhangban történt.

6. cikk

Az A.UK. szállítási bizonyítványok benyújtása

1.   Az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságokhoz az e területen megállapított eljárások szerint kell az A.UK. szállítási bizonyítványokat benyújtani. Az említett hatóságok megkövetelhetik a bizonyítvány fordítását. Azt is előírhatják, hogy a behozatali nyilatkozathoz az importőr olyan nyilatkozatát kell csatolni, mely szerint az áruk e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá tartoznak, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint.

2.   Az A.UK. szállítási bizonyítványban és a vámhatóságokhoz a behozatali alakiságok elvégzése érdekében benyújtott dokumentumban tett nyilatkozatok közötti apró különbségek felfedezése önmagában nem teszi érvénytelenné a bizonyítványokat, amennyiben kellően bizonyított, hogy a bizonyítványok megfelelnek a bemutatott áruknak.

3.   A nyilvánvalóan alaki hibák – például az A.UK. szállítási bizonyítványokban történt gépelési hibák – miatt ezek a bizonyítványok nem utasíthatók el, amennyiben e hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségeket ébresztenének az e bizonyítványokban tett nyilatkozatok helyességét illetően.

7. cikk

Az A.UK. szállítási bizonyítványok cseréje

Ha az egységes vámterület bármelyik részén árukat helyeznek valamely vámhivatal felügyelete alá, lehetőség nyílik az eredeti A.UK. szállítási bizonyítvány egy vagy több A.UK. szállítási bizonyítványra történő cseréjére abból a célból, hogy az összes árut vagy az említett áruk egy részét az egységes vámterületen belül máshová küldjék. A helyettesítő A.UK. szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek felügyelete alá a termékeket helyezték.

8. cikk

Közigazgatási együttműködés

1.   A tagállamok vámhatóságai és az Egyesült Királyság vámhatóságai az Európai Bizottságon keresztül megküldik egymásnak az illetékes hatóságaik által az A.UK. szállítási bizonyítványok kiállításához használt bélyegzők mintáit, valamint az említett bizonyítványok ellenőrzéséért felelős vámhatóságok címét.

2.   E jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából az Unió és az Egyesült Királyság az illetékes vámigazgatási szerveken keresztül segíti egymást az A.UK. szállítási bizonyítványok hitelességének és az ezen bizonyítványokban megadott információk helyességének ellenőrzésében.

9. cikk

Az A.UK. szállítási bizonyítványok ellenőrzése

1.   Az A.UK. szállítási bizonyítványok későbbi ellenőrzése véletlenszerűen, vagy abban az esetben történik, ha az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságoknak észszerű kétségeik merülnek fel a bizonyítványok hitelességével, az érintett termékek státusával vagy az e jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben szereplő egyéb követelmények teljesülésével kapcsolatban, feltéve, hogy az ilyen ellenőrzésre az A.UK. szállítási bizonyítványok egységes vámterület exportáló részén működő vámhatóságok általi kiállítását követő három éven belül kerül sor.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságok megküldik az A.UK. szállítási bizonyítványt az egységes vámterület exportáló részén működő vámhatóságoknak, valamint – amennyiben azt benyújtották – a számlát, vagy e dokumentumok másolatát, adott esetben a megkeresés indoklásával együtt. Az ellenőrzésre irányuló megkeresés alátámasztására meg kell küldeni minden olyan dokumentumot és információt, amely arra utal, hogy az A.UK. szállítási bizonyítványban szereplő információ helytelen.

3.   Az ellenőrzést az egységes vámterület exportáló részén működő vámhatóságok végzik. E célból jogosultak bármely észszerű bizonyítékot bekérni és az exportőr könyvelését megvizsgálni vagy bármely más olyan ellenőrzést végezni, amelyet megfelelőnek tekintenek.

4.   Amennyiben az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóságok úgy határoznak, hogy megtagadják az érintett termékek tekintetében a 2. melléklet szerinti bánásmódot, amíg az ellenőrzés eredményeire várnak, az importőr számára fel kell ajánlani a termékek átengedését; szükség esetén a megfelelőnek ítélt óvintézkedések megtétele után.

5.   Az ellenőrzést kérő vámhatóságokat legfeljebb tíz hónapon belül tájékoztatni kell ezen ellenőrzés eredményeiről. E tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a dokumentumok eredetiek-e, és hogy az érintett termékek e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá tartoznak-e, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint, továbbá eleget tesznek-e az e jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben szereplő egyéb követelményeknek.

6.   Észszerű kétség fennállása esetén, amennyiben nem érkezik válasz tíz hónapon belül vagy a válasz nem tartalmaz elegendő információt annak eldöntéséhez, hogy a kérdéses dokumentumok eredetiek-e, illetve hogy mi a termékek valódi státusa, a megkereső vámhatóságok megtagadják az e jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben meghatározott bánásmódot, kivéve, ha kivételes körülmények állnak fenn.

10. cikk

Az ellenőrzési eljárással kapcsolatos viták

1.   Amennyiben vita alakul ki a 9. cikkben foglalt ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban, amely nem rendezhető az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ellenőrzés elvégzésért felelős vámhatóságok között, vagy amennyiben kérdés merül fel e melléklet értelmezésével kapcsolatban, az ilyen vitákat a vegyes bizottság elé kell terjeszteni.

2.   Az Unió vagy az Egyesült Királyság megkeresésére a vegyes bizottság az (1) bekezdésben említett megkeresés napjától számított 90 napon belül konzultációkat tart az említett nézeteltérések feloldása céljából. A konzultációs időszak eseti alapon kölcsönös írásbeli megállapodás útján meghosszabbítható. Ezen időszak lejártát követően az egységes vámterület importáló részén működő vámhatóság határozhat az érintett áruk státusáról.

3.   Az importőr és az egységes vámterület behozatali részén működő vámhatóságok közötti vitákat minden esetben az egységes vámterület említett részének jogszabályai alapján kell rendezni.

11. cikk

Szankciók

Szankciókat kell kiszabni minden olyan személlyel szemben, aki az e jegyzőkönyv, és annak 2. melléklete szerinti bánásmód megszerzése érdekében helytelen információt tartalmazó dokumentumot készít, vagy akinek felróhatóan ilyen dokumentum készül. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

12. cikk

Az utazók által vitt árukra vonatkozó rendelkezések

Amennyiben nem szánják őket kereskedelmi forgalomba, az utazók által az egységes vámterület egyik részéből annak másik részébe vitt áruk az e jegyzőkönyv 2. melléklete szerinti bánásmódban részesülnek, ám esetükben nincs szükség az e melléklet 3–11. cikke szerinti bizonyítványra, amennyiben ezeket az árukat a 2. melléklet hatálya alá tartozó árukként jelentik be, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint, és a bejelentés pontosságával kapcsolatban nem merül fel kétség.

A vegyes bizottság rendszeresen megvitatja e cikk végrehajtását, és adott esetben elfogadja az annak megfelelő alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

13. cikk

Postai küldemények

A postai küldeményekre (ideértve a postai csomagokat is) vonatkozik az e jegyzőkönyv 2. melléklete szerinti bánásmód, ám esetükben nincs szükség az e melléklet 3–11. cikke szerinti bizonyítványra, feltéve, hogy a csomagoláson vagy a kísérő dokumentumokban nincs arra vonatkozó jelölés, hogy a küldeményben levő áruk nem tartoznak e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá, annak 1. cikke (1) bekezdésében foglaltak szerint. Az ilyen jelölés egy címkéből áll, amellyel az egységes vámterület exportáló részén működő, hatáskörrel rendelkező hatóságoknak minden ilyen esetben el kell látniuk az árukat.

Az Unió kidolgozza az első albekezdésben említett címke mintáját és erről tájékoztatja a vegyes bizottságot. A mintán alapuló címke használata kötelező.

A vegyes bizottság rendszeresen megvitatja e cikk végrehajtását, és adott esetben elfogadja az annak megfelelő alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

4. MELLÉKLET

ELSŐ RÉSZ

ADÓRENDSZER

1. cikk

Adórendszer

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit és kötelezik magukat ezek végrehajtására, ideértve az átláthatóság és információcsere globális normáit, a méltányos adóztatást, és az OECD-nek az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni fellépést célzó előírásait. Az Unió és az Egyesült Királyság előmozdítják a jó adóügyi kormányzást, javítják az adóügyek terén folytatott nemzetközi együttműködést, és elősegítik az adóbevételek beszedését.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság (1) bekezdésben foglalt kötelezettségvállalásai tekintetében az Egyesült Királyság továbbra is alkalmazza az alábbi uniós jogi rendelkezéseket átültető hazai jogszabályait, amint azok az átmeneti időszak végén alkalmazandók:

(a)

a 2011/16/EU tanácsi irányelv (1);

(b)

az (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (2); valamint

(c)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 89. cikke.

3.   Az Unió és az Egyesült Királyság újólag megerősítik a káros adóintézkedések elkerülésére irányuló elkötelezettségüket, a G20-OECD BEPS cselekvési tervében foglaltaknak megfelelően.

E tekintetben az Egyesült Királyság újólag megerősíti a Miniszterek Tanácsa 1997. december 1-jei következtetései között szereplő, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex követésére vonatkozó kötelezettségvállalását, az e következtetések által meghatározott mandátumnak és kritériumoknak megfelelően, valamint a magatartási kódexhez tartozó iránymutatás szerint, amint az az átmeneti időszak végén alkalmazandó.

4.   A vegyes bizottság meghatározhatja a (2) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket, és megvitatja a (3) bekezdés végrehajtásához kapcsolódó valamennyi ügyet.

5.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–181. cikke nem alkalmazandó az e cikk (1), (3) és (4) bekezdésének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.

MÁSODIK RÉSZ

KÖRNYEZETVÉDELEM

2. cikk

A környezetvédelem szintje tekintetében történő visszalépés tilalma

1.   Az egységes vámterület megfelelő működésének biztosítása érdekében az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a környezetvédelem szintje tekintetében a jogi és közigazgatási rendelkezések, valamint a gyakorlatok által nyújtott védelem szintje ne csökkenjen az Unióban és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végén alkalmazandó közös normák által biztosított szint alá a következők tekintetében: a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása környezetvédelmi ügyekben; környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat; ipari kibocsátások; a légköri kibocsátásokra és a levegőminőségre vonatkozó célok és határértékek; a természet és a biológiai sokféleség megőrzése; hulladékgazdálkodás; a vízi környezet védelme és megóvása; a tengeri környezet védelme és megóvása; az emberi egészséget vagy a környezetet érintő, vegyi anyagok előállításából, felhasználásából, felszabadításából és ártalmatlanításából származó kockázatok megelőzése, csökkentése és megszüntetése; és az éghajlatváltozás.

2.   Az átmeneti időszak végén fennálló közös elveiket, valamint a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi Riói Nyilatkozat iránti elkötelezettségüket tükrözve az e cikkben foglalt kötelezettségek érvényre juttatása során az Unió és az Egyesült Királyság környezetvédelmi jogszabályaikban tiszteletben tartják az alábbi elveket:

(a)

az elővigyázatosság elve;

(b)

a megelőző intézkedések megtétele szükségességének elve;

(c)

azon elv, miszerint a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál kell elhárítani; valamint

(d)

a „szennyező fizet” elve.

3.   Az (1) bekezdésben említett közös normákra tekintettel a vegyes bizottság minimális kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatokat fogad el a következőkről:

(a)

bizonyos légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentése;

(b)

a parti tengereken, a kizárólagos gazdasági övezetekben – ideértve az Északi-tengeren és a Balti-tengeren kijelölt SOx-kibocsátás ellenőrzési területeket –, valamint az Unió tagállamai és az Egyesült Királyság kikötőiben a tengeri hajózás során használatos tüzelőanyagok maximális kéntartalma; valamint

(c)

az ipari kibocsátással kapcsolatos elérhető legjobb technológiák, ideértve a kibocsátási határértéket is.

Ezek a határozatok az átmeneti időszak végétől alkalmazandók.

4.   Az Unió és az Egyesült Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljesítse az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásait, ideértve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye végrehajtására irányuló olyan megállapodásokat is, mint például a 2015. évi Párizsi Megállapodás.

5.   Az Egyesült Királyság legalább ugyanolyan hatékony és hatályú szén-dioxid-árazási rendszert alkalmaz, mint amilyenről a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezik.

6.   Az Unió és az Egyesült Királyság újólag megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a jogi és közigazgatási rendelkezéseikben, valamint a gyakorlataikban hatékonyan végrehajtják azokat a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokat, melyeknek részes felei.

7.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–181. cikke nem alkalmazandó az e cikk értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.

3. cikk

A környezetvédelemhez kapcsolódó nyomon követés és végrehajtás

1.   Figyelemmel arra, hogy az Unión belül a Bizottság és az Európai Unió Bírósága a Szerződések alapján eljárva biztosítja a 2. cikk (1) bekezdésében említett közös normákat tükröző uniós jog hatékony alkalmazását, az Egyesült Királyság biztosítja a 2. cikk, valamint az említett közös normákat tükröző törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint gyakorlatai hatékony végrehajtását, a 2. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül.

Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy közigazgatási és bírósági eljárások álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a hatóságok és a nyilvánosság tagjai hatékonyan és kellő időben felléphessenek a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint gyakorlatai megsértésével szemben, valamint hatékony jogorvoslatot biztosít, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is, olyan szankciókat írva elő, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek, továbbá valós és elrettentő hatással bírnak.

2.   Az Egyesült Királyság átlátható rendszert alkalmaz az e cikk és a 2. cikk szerinti kötelezettségei hatékony belföldi nyomon követésére, felügyeletére, végrehajtására és az ezzel kapcsolatos jelentéstételre, amelyet független és megfelelő forrásokkal ellátott szerv vagy szervek (a továbbiakban: a független szerv) lát(nak) el.

A független szervnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a saját kezdeményezésére vizsgálatot folytasson az Egyesült Királyság közjogi szervei és hatóságai által elkövetett állítólagos jogsértésekre vonatkozóan, és e vizsgálatok lefolytatása céljából panaszokat fogadjon. A független szervnek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges valamennyi hatáskörrel, beleértve az információkéréshez szükséges hatáskört is. A független szervet fel kell jogosítani arra is, hogy kielégítő jogorvoslat céljából megfelelő bírósági eljárás keretében keresetet indítson az Egyesült Királyság illetékes bírósága előtt.

HARMADIK RÉSZ

MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS NORMÁK

4. cikk

A munkaügyi és szociális normák tekintetében történő visszalépés tilalma

1.   Az egységes vámterület megfelelő működésének biztosítása érdekében az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja, hogy a munka és a szociális védelem területén, valamint az alapvető munkahelyi jogok, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a méltányos munkafeltételek és foglalkoztatási normák, a vállalati szintű tájékoztatás és konzultáció, valamint a szerkezetátalakítás tekintetében a jogi és közigazgatási rendelkezések, valamint a gyakorlatok által nyújtott védelem szintje ne csökkenjen az Unióban és az Egyesült Királyságban az átmeneti időszak végén alkalmazandó közös normák által biztosított szint alá.

2.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–181. cikke nem alkalmazandó az e cikk értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.

5. cikk

Többoldalú munkaügyi és szociális normák és megállapodások

1.   Figyelembe véve a nemzetközi munkaügyi együttműködés és a munkaügyi megállapodások fontosságát, továbbá a munkaügyi és szociális védelem magas szintjének és hatékony védelmének fontosságát, az Unió és az Egyesült Királyság védi és előmozdítja a munkaügyi kérdésekben a munkavállalók és a munkáltatók, ezek szervezetei, valamint a kormányok között folytatott szociális párbeszédet.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság újólag megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a jogi és közigazgatási rendelkezéseikben, valamint a gyakorlataikban hatékonyan végrehajtják a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az Egyesült Királyság és a tagállamok által megerősített és elfogadott egyezményeit, valamint az Európa Tanács Szociális Chartájának az Egyesült Királyság és a tagállamok által megerősített és elfogadott rendelkezéseit.

3.   Az Unió és az Egyesült Királyság információt cserél arról, hogy a tagállamok és az Egyesült Királyság milyen helyzetben vannak, és milyen előrehaladást tettek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által naprakésznek minősített egyezményei, valamint a felülvizsgált Európai Szociális Charta és a kapcsolódó jegyzőkönyvek ratifikálása tekintetében.

4.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–181. cikke nem alkalmazandó az e cikk értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.

6. cikk

A munkaügyi és szociális normák nyomon követése és végrehajtása

Figyelemmel arra, hogy az Unión belül a Bizottság és az Európai Unió Bírósága a Szerződések alapján eljárva biztosítja a 4. cikk (1) bekezdésében említett közös normákat tükröző uniós jog hatékony alkalmazását, az Egyesült Királyság, a 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, egész területén biztosítja a 4. cikk és az említett közös normákat tükröző törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint gyakorlatai hatékony végrehajtását.

Az Egyesült Királyság fenntartja a munkaügyi ellenőrzések hatékony rendszerét, biztosítja, hogy közigazgatási és bírósági eljárások álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint gyakorlatai megsértése ellen, valamint hatékony jogorvoslatot biztosít, olyan szankciókat írva elő, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek, továbbá valós és elrettentő hatással bírnak.

NEGYEDIK RÉSZ

ÁLLAMI TÁMOGATÁS

7. cikk

Állami támogatás

1.   Az állami támogatások ellenőrzésére irányuló, a kereskedelem és a verseny indokolatlan torzulását megakadályozó szilárd és átfogó keret megőrzése érdekében az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések az Egyesült Királyságra olyan intézkedések tekintetében alkalmazandók, amelyek érintik az egységes vámterület részei közötti azon kereskedelmet, amely a 2. melléklet hatálya alá tartozik. Mindazonáltal az Egyesült Királyság hatóságainak ilyen intézkedései tekintetében az említett uniós jogi rendelkezésekben az Európai Bizottságra vonatkozó hivatkozásokat a 9. cikkben említett független hatóságra való hivatkozásként kell érteni.

2.   Az (1) bekezdés ellenére, az említett bekezdésben említett uniós jogi rendelkezések nem alkalmazandók az Egyesült Királyság hatóságainak azon intézkedései tekintetében, amelyek az Egyesült Királyság vámterületén a mezőgazdasági termékek előállítását és kereskedelmét a támogatás meghatározott teljes éves maximális szintjéig támogatják, feltéve, hogy a mentességet kapott támogatás meghatározott minimális százalékos aránya megfelel a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. A mentességet élvező támogatás teljes éves maximális szintjét és a minimális százalékos arányt a vegyes bizottság határozza meg az e melléklet 8. cikkében foglalt eljárásoknak megfelelően.

3.   E cikk nem érinti e jegyzőkönyv 12. cikkét és e jegyzőkönyv 14. cikkének (4) és (5) bekezdését, annak 12. cikke tekintetében.

8. cikk

Az 7. cikk (2) bekezdésében említett eljárások

A vegyes bizottság a rendelkezésre álló legfrissebb információk figyelembevételével meghatározza a 7. cikk (2) bekezdésében említett mentességet élvező támogatás teljes éves maximális szintje és a minimális százalékos arány kezdeti mértékét. A mentességet élvező támogatás teljes éves maximális szintje kezdeti mértékének meghatározásához az Egyesült Királyság jövőbeni mezőgazdasági támogatási rendszerének kialakítása, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló jelenlegi többéves pénzügyi keretben az Egyesült Királyság vámterületén a közös agrárpolitika keretében felmerült kiadások teljes összegének éves átlaga szolgál támpontul. A minimális százalékos arány kezdeti mértékének meghatározásához az Egyesült Királyság mezőgazdasági támogatási rendszerének kialakítása, valamint azon százalékos arány szolgál támpontul, amely arányban a közös agrárpolitika keretében az Unió egészére fordított, az érintett időszakra bejelentett kiadások megfeleltek a WTO mezőgazdasági megállapodása 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek.

A vegyes bizottság az első bekezdésben említett, az Egyesült Királyság mezőgazdasági támogatási rendszere alapján kialakított támogatási szintet és százalékos arányt hozzáigazítja a közös agrárpolitika keretében az Unióban rendelkezésre álló támogatások teljes összegének az egyes jövőbeli többéves pénzügyi keretekben bekövetkező bármely változásához.

Amennyiben a vegyes bizottság az átmeneti időszak végéig vagy adott esetben a jövőbeli többéves pénzügyi keretek hatálybalépésétől számított egy éven belül nem határozza meg az első bekezdéssel összhangban a támogatási szint és százalékos arány kezdeti mértékét, vagy a második bekezdéssel összhangban nem igazítja ki a támogatás szintjét és a százalékos arányt, a 7. cikk (2) bekezdésének alkalmazását fel kell függeszteni addig, amíg a vegyes bizottság meghatározza vagy kiigazítja a támogatási szintet és a százalékos arányt.

9. cikk

Független hatóság

1.   Az Egyesült Királyság a működés szempontjából független hatóságot (a továbbiakban: a független hatóság) hoz létre vagy tart fenn. Feladatainak ellátása és hatáskörei gyakorlása során a független hatóságnak rendelkeznie kell a politikai vagy egyéb külső befolyástól való függetlenségre vonatkozó, szükséges garanciákkal, és pártatlanul kell eljárnia.

2.   Az Egyesült Királyság hatóságainak a 7. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedései tekintetében a független hatóságnak ugyanazokkal a hatáskörökkel és feladatokkal kell rendelkeznie, mint amelyekkel az Európai Bizottság rendelkezik, amikor az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések alapján jár el. A független hatóságot megfelelően fel kell ruházni azokkal az erőforrásokkal, amelyek az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezéseknek a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban történő teljes körű alkalmazásához és hatékony végrehajtásához szükségesek. Ezek az erőforrások magukban foglalják az emberi, műszaki és pénzügyi erőforrásokat, a helyiségeket és területeket, és az infrastruktúrát.

3.   A független hatóság határozatai ugyanolyan joghatást gyakorolnak az Egyesült Királyságban és tekintetében, mint amilyet az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések alapján eljáró Európai Bizottság által hozott hasonló határozatok gyakorolnak az Unióban és annak tagállamaiban.

10. cikk

Együttműködés

1.   Az Európai Bizottság és a független hatóság együttműködik annak érdekében, hogy az egységes vámterületen biztosítsa az állami támogatások következetes felügyeletét.

2.   Az Európai Bizottság és a független hatóság:

(a)

információt és véleményt cserél az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések végrehajtására, alkalmazására és értelmezésére vonatkozóan; valamint

(b)

eseti alapon információt nyújt és véleményt cserél olyan egyedi állami támogatási ügyekről, amelyek érintik az egységes vámterület részei közötti azon kereskedelmet, amely e jegyzőkönyv 2. mellékletének hatálya alá tartozik. Az Európai Bizottság és a független hatóság ezeket az információkat a szakmai és üzleti titoktartás követelményei által előírt korlátozások figyelembevételével nyújtja egymásnak.

3.   Amennyiben a független hatóság úgy határoz, hogy az Egyesült Királyság hatóságainak a 7. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedései tekintetében megindítja az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének első és második albekezdésében említett eljárást, a független hatóság közli ezt a határozatot az Európai Bizottsággal, és lehetőséget biztosít számára, hogy az (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletben (5) előírt határidőknek megfelelően nyújtsa be észrevételeit.

4.   A független hatóság konzultál az Európai Bizottsággal minden olyan határozattervezettel kapcsolatban, amelyet a 7. cikk (1) bekezdésével és a 9. cikkel összhangban elfogadni szándékozik. Az Európai Bizottságnak legfeljebb 3 hónap áll rendelkezésére véleménye közlésére, és a független hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi ezt a véleményt határozatának meghozatala előtt. Sürgős esetekben a független hatóság felkérheti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb közölje véleményét.

Amennyiben az Európai Bizottság az első albekezdésben említett időszak során úgy ítéli meg, hogy további információkra van szüksége ahhoz, hogy véleményt alakíthasson ki, további tájékoztatást kérhet a független hatóságtól. Ezt az időszakot az Európai Bizottság kérésének napjától fel kell függeszteni, és az időszak a független hatóság válaszának kézhezvételének napjától újrakezdődik.

A független hatóság addig nem fogadhatja el a határozattervezetet, amíg az Európai Bizottság az első albekezdéssel összhangban nem közölte véleményét.

11. cikk

Az Egyesült Királyság bíróságai

1.   Figyelemmel arra, hogy a Szerződések alapján az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik az Európai Bizottság állami támogatások területén elfogadott jogi aktusai tekintetében, az Egyesült Királyság biztosítja, hogy bíróságai az egyesült királysági hatóságok az e melléklet 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedései tekintetében:

(a)

ellenőrizhessék, hogy az Egyesült Királyság hatóságai megfelelnek-e az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésében foglalt azon kötelezettségnek, miszerint a javasolt intézkedést be kell jelenteniük és azt a független hatóság engedélyéig nem hajthatják végre, valamint kikényszeríthessék e megfelelést;

(b)

ellenőrizhessék, hogy a független hatóság által hozott határozatok megfelelnek-e az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezéseknek;

(c)

ellenőrizhessék, hogy az Egyesült Királyság hatóságai megfelelnek-e a független hatóság határozatának, kötelezhessék őket e megfelelésre, és meg nem felelés esetén szankciókat szabhassanak ki;

(d)

határozatot hozhassanak olyan keresetek ügyében, amelyeket azért nyújtottak be, mert a független hatóság elmulasztott eljárást indítani, és eljárásra kötelezhessék a független hatóságot; valamint

(e)

határozatot hozhassanak a magánkártérítési keresetek ügyében, és elrendelhessék ilyen kártérítés fizetését.

2.   Az Európai Bizottság és az érdekelt felek jogosultak keresetet indítani egyesült királysági bíróságok előtt ilyen ügyekben.

Az első albekezdésben szereplő „az érdekelt felek” kifejezés ugyanazzal a jelentéssel bír, mint az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletben felsorolt uniós jogi rendelkezésekben.

3.   Az Európai Bizottság jogosult a független hatóság vagy bármely érdekelt fél által az egyesült királysági bíróságok előtt megindított, az (1) bekezdésben említett ügyekben beavatkozni.

12. cikk

Átláthatóság

Az állami támogatásokra vonatkozó, e jegyzőkönyv 8. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések sérelme nélkül, az Egyesült Királyság fenntart egy, az 500 000 EUR-t meghaladó egyedi állami támogatásokra vonatkozó átláthatósági rendszert.

13. cikk

Konzultációk

1.   Amennyiben az Unió úgy ítéli meg, hogy a 7. cikk és a 9–12. cikk Egyesült Királyság általi alkalmazása vagy végrehajtása az egységes vámterület részei közötti egyenlő versenyfeltételek súlyos gyengítésével fenyeget, konzultációt kérhet a vegyes bizottságban egy kölcsönösen elfogadható megoldás kialakítása érdekében.

2.   A konzultációra írásbeli kérelem alapján kerül sor, amely tartalmazza a konzultáció kérését alátámasztó uniós indokok magyarázatát. A vegyes bizottság ülését a kérelemtől számított 30 napon belül meg kell tartani.

3.   Amennyiben a (2) bekezdésben említett vegyes bizottsági ülést követő 30 napon belül a vegyes bizottságban nincs mód közösen elfogadott megoldás kialakítására, az Unió a 14. cikknek megfelelően ideiglenes intézkedéseket fogadhat el.

14. cikk

Ideiglenes intézkedések

1.   Az Unió – azt követően, hogy értesítette az Egyesült Királyságot – megfelelő korrekciós intézkedéseket hozhat:

(a)

a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban; vagy

(b)

ha az Unió úgy ítéli meg, hogy az Egyesült Királyság nem tett eleget az e melléklet 7. cikke és 9–12. cikke szerinti kötelezettségeinek, és az Unió a kilépésről rendelkező megállapodás 169. cikkének megfelelően konzultációt kezdett a vegyes bizottságban, feltéve, hogy az Unió úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségek teljesítésének Egyesült Királyság általi elmulasztása az egységes vámterület részei közötti verseny egyenlő feltételeinek gyengítésével fenyeget.

2.   Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben az Unió által hozott megfelelő korrekciós intézkedések legkorábban 30 nappal azután léphetnek hatályba, hogy az Unió értesítette az Egyesült Királyságot.

3.   Az Unió által hozott megfelelő korrekciós intézkedések alkalmazása megszűnik, ha:

(a)

az Unió meggyőződött arról, hogy az egységes vámterület részei közötti verseny egyenlő feltételeit fenyegető kockázat megszűnt; vagy

(b)

a kilépésről rendelkező megállapodás 170. cikkének megfelelően választottbíróság elé terjesztett ügyekben a választottbírói testület úgy határozott, hogy az Egyesült Királyság nem mulasztott az e melléklet 7. cikke és 9–12. cikke szerinti kötelezettségeinek teljesítését illetően.

15. cikk

Koordináció

1.   A független hatóságnak az Egyesült Királyság hatóságai által hozott, az e melléklet 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézkedések vonatkozásában történő, e melléklet 9. cikke szerinti hatásköreinek gyakorlása nem sértheti az Európai Bizottság számára az e jegyzőkönyv 14. cikkének (4) bekezdése alapján a jegyzőkönyv 12. cikke tekintetében biztosított hatásköröket.

Különösen:

(a)

a független hatóság határozata nem keletkeztethet jogos elvárást uniós jog alapján e jegyzőkönyv 12. cikkének alkalmazása tekintetében;

(b)

ha az Európai Bizottság e jegyzőkönyv 12. cikke alapján eljárva, valamint a független hatóság e melléklet 7. cikkének (1) bekezdése és a 9. cikke alapján eljárva az Egyesült Királyság hatóságainak ugyanazon intézkedésére vonatkozóan hoz határozatot, a független hatóság határozata nem sértheti azt a joghatást, amelyet az Európai Bizottság határozata e jegyzőkönyv 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyságban gyakorol.

2.   Amennyiben a független hatóság valamilyen módon tudomást szerez az Egyesült Királyság hatóságai által hozott olyan intézkedésről, amely e jegyzőkönyv 12. cikke (1) bekezdésének és e melléklet 7. cikke (1) bekezdésének hatálya alá is tartozhat, informális konzultációt folytathat az Európai Bizottsággal arról, hogy ez utóbbi szerint a szóban forgó intézkedés e jegyzőkönyv 12. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik-e.

ÖTÖDIK RÉSZ

VERSENY

16. cikk

Alapelvek

Az Unió és az Egyesült Királyság elismeri a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát a kereskedelmi és beruházási kapcsolataikban. Az Unió és az Egyesült Királyság elismeri, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok, a vállalkozások közötti összefonódások és az állami beavatkozások torzíthatják a piacok megfelelő működését, és gyengíthetik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.

Ez a rész nem érinti az Unióban az EUMSZ 42. cikke alapján a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó különös rendelkezéseket és az Egyesült Királyság megegyező tárgyú törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, valamint gyakorlatait.

17. cikk

Vállalkozások közötti megállapodások

1.   Tilos, amennyiben hatással lehet az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre: minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

(a)

a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

(b)

a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

(c)

a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

(d)

egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

(e)

a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

2.   Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

3.   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor

vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;

vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;

összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:

(a)

az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;

(b)

lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

18. cikk

Erőfölénnyel való visszaélés

Tilos egy vagy több vállalkozásnak az Unió és az Egyesült Királyság területén vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

(a)

tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

(b)

a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

(c)

egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

(d)

a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

19. cikk

Vállalkozások közötti összefonódások

Összeegyeztethetetlen a vállalkozások közötti olyan összefonódás, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik az Egyesült Királyság vagy az Unió, illetőleg annak egy vagy több tagállama felé, és amely – különösen az erőfölény kialakulásának vagy megerősödésének eredményeképpen – a hatékony verseny jelentős megakadályozásával vagy a verseny lényeges csökkentésével fenyeget, annyiban, amennyiben az hatással lehet az Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelemre, kivéve ha jogorvoslati intézkedések állnak rendelkezésre vagy kerültek elrendelésre az azonosított versenyjogi aggályok megfelelő kezelése céljából.

20. cikk

Közvállalkozások, különleges vagy kizárólagos jogokkal vagy kiváltságokkal rendelkező vállalkozások és kijelölt monopóliumok

1.   A közvállalkozások és azon vállalkozások esetében, amelyeket a tagállamok vagy az Egyesült Királyság különleges vagy kizárólagos jogokkal ruháznak fel, az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja, hogy ne fogadjanak el, illetve ne tartsanak fenn a 17., 18. és 19. cikkben foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

2.   Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a 17., 18. és 19. cikk szabályainak hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió és az Egyesült Királyság érdekeivel.

21. cikk

Értelmezés

Az Unió és az Egyesült Királyság e melléklet 17–20. cikkének végrehajtása és alkalmazása során – az uniós jog fogalmait illetően – az EUMSZ 101., 102. és 106. cikkének alkalmazásából eredő kritériumokat, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott vonatkozó jogi aktusokat, többek között az Unióban alkalmazandó keretelveket, iránymutatásokat, értesítéseket és más jogi aktusokat használja értelmezési forrásként.

22. cikk

Végrehajtás

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság megtesz minden ahhoz szükséges, megfelelő intézkedést, hogy versenyszabályaik hatékonyan kezeljék a 17–20. cikkben foglalt valamennyi gyakorlatot.

Mindenekelőtt, az Egyesült Királyság olyan versenyjogi szabályokat fogad el vagy tart hatályban, amelyek hatékonyan kezelik a 17–20. cikkben meghatározott valamennyi gyakorlatot.

2.   Az Unió és az Egyesült Királyság végrehajtja területén az (1) bekezdés első albekezdésében említett szabályokat.

Az első albekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság a működés szempontjából független hatóságot vagy hatóságokat (a továbbiakban: a független hatóság) hoz létre vagy tart fenn. A független hatóságnak rendelkeznie kell a politikai vagy egyéb külső befolyástól való függetlenségre vonatkozó, szükséges garanciákkal, és képesnek kell lennie arra, hogy feladatainak ellátása és hatáskörei gyakorlása során pártatlanul járjon el. A független hatóságot megfelelően fel kell ruházni az (1) bekezdésben említett versenyjogi szabályok teljes körű alkalmazásához és hatékony végrehajtásához szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal.

3.   Az Egyesült Királyság az (1) bekezdésben említett versenyjogi szabályokat átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazza, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és az érintett vállalkozások védelemhez való jogára, azok nemzetiségétől és tulajdonosi helyzetétől függetlenül.

23. cikk

Együttműködés

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság elismeri, hogy a versenyszabályok hatékony végrehajtásának javítása érdekében közös érdekükben áll a versenypolitika fejlesztésére, valamint a trösztellenes és összefonódási ügyek vizsgálatára vonatkozó együttműködés megerősítése.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Unió és az Egyesült Királyság versenyhatóságai a lehetséges és megfelelő esetekben az azonos vagy kapcsolódó ügyek tekintetében törekednek végrehajtási tevékenységeik összehangolására.

3.   Az (1) bekezdésben említett együttműködés megkönnyítése érdekében az Unió és az Egyesült Királyság versenyhatóságai információcserét folytathatnak.

4.   E cikk célkitűzéseinek végrehajtása során az Unió és az Egyesült Királyság, vagy az Unió és az Egyesült Királyság versenyhatóságai külön megállapodást köthetnek, vagy külön, versenyhatóságok közötti együttműködési keretről állapodhatnak meg.

24. cikk

Nyomon követés és vitarendezés

1.   Figyelemmel arra, hogy az Unión belül a hatékony végrehajtást a Bizottság és az Európai Unió Bírósága a Szerződések alapján eljárva biztosítja, az Egyesült Királyság biztosítja a 17–20. cikk rendelkezéseinek hatékony végrehajtását, és nem csökkenti versenyjogi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, valamint gyakorlatai közjogi és magánjogi végrehajtásának hatékonyságát. Az Egyesült Királyság biztosítja különösen, hogy közigazgatási és bírósági eljárások álljanak rendelkezésre a jogsértésekkel szembeni hatékony és kellő időben történő fellépés érdekében, valamint hatékony jogorvoslatot biztosít, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is, olyan szankciókat írva elő, amelyek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek, továbbá valós és elrettentő hatással bírnak.

2.   A kilépésről rendelkező megállapodás 170–181. cikke nem alkalmazandó az e melléklet 16–23. cikkének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákra.

HATODIK RÉSZ

ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOK, KÜLÖNLEGES JOGOKKAL ÉS KIVÁLTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ VÁLLALKOZÁSOK ÉS KIJELÖLT MONOPÓLIUMOK

25. cikk

Semleges szabályozás

1.   Az Unió és az Egyesült Királyság tiszteletben tartja és a lehető legjobban alkalmazza a vonatkozó nemzetközi előírásokat, ideértve többek között az OECD állami tulajdonban lévő vállalkozások vállalatirányítására vonatkozó irányelveit is.

2.   Az Unióban vagy az Egyesült Királyságban létrehozott vagy fenntartott minden szabályozó szerv vagy szabályozói tevékenység:

(a)

a szabályozói tevékenység hatékonysága érdekében független minden általa szabályozott vállalkozástól, és azoknak nem tartozik számot adni, valamint

(b)

pártatlanul jár el hasonló körülmények között minden általa szabályozott vállalkozás esetében.

3.   Az Unió és az Egyesült Királyság biztosítja a jogi és közigazgatási rendelkezések következetes és megkülönböztetésmentes végrehajtását.


(1)  A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(2)  A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193, 2016.7.19., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(5)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

5. MELLÉKLET

A 6. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 10. CIKKBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI RENDELKEZÉSEK

1.   Általános vámügyi vonatkozások (1)

Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (2)

A Tanács 515/97/EK rendelete (1997. március 13.) a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről (3)

A Tanács 2010/24/EU irányelve (2010. március 16.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (4)

2.   Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Az e szakaszban felsorolt jogi aktusok alkalmazása céljából a vámok Egyesült Királyság általi megfelelő beszedését Észak-Írország tekintetében az Unió pénzügyi érdekei védelme részének kell tekinteni.

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (5)

A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (6)

3.   Kereskedelmi statisztikák

Az Európai Parlament és a Tanács 638/2004/EK rendelete (2004. március 31.) a tagállamok közötti termékforgalomra vonatkozó statisztikákról és a 3330/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (7)

Az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK rendelete (2009. május 6.) a Közösség harmadik országokkal folytatott külkereskedelmére vonatkozó statisztikáról, valamint az 1172/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (8)

4.   Kereskedelemmel kapcsolatos általános vonatkozások

Az Európai Parlament és a Tanács 978/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az általános tarifális preferenciák rendszerének alkalmazásáról és a 732/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (9)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/479 rendelete (2015. március 11.) a kivitelre vonatkozó közös szabályokról (10)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/936 rendelete (2015. június 9.) az egyes harmadik országokból származó textiltermékek kétoldalú megállapodások, jegyzőkönyvek, egyéb megállapodások vagy egyéb különleges uniós importszabályozás hatálya alá nem tartozó behozatalának közös szabályairól (11)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (12)

A Tanács 1215/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről (Nyugat-balkáni országok) (13)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1566 rendelete (2017. szeptember 13.) a társulási megállapodás keretében elérhető kereskedelmi kedvezményeket kiegészítő, Ukrajnára vonatkozó ideiglenes autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetéséről (14)

Az Unió által, vagy az Unió nevében eljáró tagállamok által, vagy az Unió és tagállamai által együttesen kötött nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek, amennyiben az Unió és harmadik országok közötti árukereskedelemhez kapcsolódnak

5.   Piacvédelmi eszközök

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (15)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (16)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/478 rendelete (2015. március 11.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (17)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (18)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/476 rendelete (2015. március 11.) a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után az Unió által hozható intézkedésekről (19)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/477 rendelete (2015. március 11.) a dömpingellenes, illetve szubvencióellenes intézkedések és védintézkedések együttes alkalmazása esetén az Unió által hozható intézkedésekről (20)

6.   A kétoldalú biztosítékokra vonatkozó rendeletek

Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (21)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1145 rendelete (2015. július 8.) az Európai Gazdasági Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (22)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/475 rendelete (2015. március 11.) az Európai Gazdasági Közösség és az Izlandi Köztársaság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (23)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/938 rendelete (2015. június 9.) az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között létrejött megállapodásban előírt védintézkedésekről (24)

Az Európai Parlament és a Tanács 332/2014/EU rendelete (2014. március 11.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (25)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/752 rendelete (2015. április 29.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (26)

Az Európai Parlament és a Tanács 19/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról (27)

Az Európai Parlament és a Tanács 20/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásban foglalt kétoldalú védzáradék és banánkereskedelmi stabilizációs mechanizmus végrehajtásáról (28)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/400 rendelete (2016. március 9.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásban foglalt védzáradék és kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról (29)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/401 rendelete (2016. március 9.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásban foglalt kijátszásellenes mechanizmus végrehajtásáról (30)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/941 rendelete (2015. június 9.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (31)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/940 rendelete (2015. június 9.) az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás, valamint az Európai Közösség és Bosznia-Hercegovina közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló, ideiglenes megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (32)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/939 rendelete (2015. június 9.) az Európai Közösségek és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás alkalmazására vonatkozó egyes eljárásokról (33)

Az Európai Parlament és a Tanács 511/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az Európai Unió és tagállamai és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról (34)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/355 rendelete (2017. február 15.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atom