Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. február 5.

(2019/C 47/01)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1423
JPY	Japán yen	125,59
DKK	Dán korona	7,4650
GBP	Angol font	0,87803
SEK	Svéd korona	10,3998
CHF	Svájci frank	1,1436
ISK	Izlandi korona	137,00
NOK	Norvég korona	9,6783
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,697
HUF	Magyar forint	317,41
PLN	Lengyel zloty	4,2872
RON	Román lej	4,7455
TRY	Török líra	5,9444
AUD	Ausztrál dollár	1,5771
CAD	Kanadai dollár	1,4996
HKD	Hongkongi dollár	8,9623
NZD	Új-zélandi dollár	1,6556
SGD	Szingapúri dollár	1,5445
KRW	Dél-Koreai won	1 276,75
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,2773
CNY	Kínai renminbi	7,6938
HRK	Horvát kuna	7,4120
IDR	Indonéz rúpia	15 964,21
MYR	Maláj ringgit	4,6628
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,743
RUB	Orosz rubel	74,8209
THB	Thaiföldi baht	35,725
BRL	Brazil real	4,1942
MXN	Mexikói peso	21,7407
INR	Indiai rúpia	81,8395

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Vélemény a versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. december 10-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.40428 Guess ügyhöz kapcsolódó határozattervezetről

Előadó: Olaszország

(2019/C 47/02)

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Ügyszám: AT.40428 – Guess

(2019/C 47/03)

---

(1)  A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2)  A Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról szóló, 2004. április 7-i 773/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2018. december 17.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban

(Ügyszám: AT.40428 – Guess)

(az értesítés a C(2018) 8455 számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2019/C 47/04)

A Bizottság 2018. december 17-én határozatot fogadott el egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A határozat címzettje a Guess?, Inc., a Guess? Europe, B.V. és a Guess Europe Sagl (a továbbiakban együttesen: Guess). A Guess?, Inc. egy, az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező, Delaware-ben bejegyzett és a New York-i értéktőzsdén jegyzett vállalkozás, amely modern ruházati cikkek és kiegészítők tervezésével, forgalmazásával és engedélyezésével foglalkozik. A Guess?, Inc. közvetett tulajdonosa a (Hollandiában 1996-ban bejegyzett) Guess? Europe, B.V. vállalkozásnak. A Guess? Europe, B.V. pedig a Svájcban bejegyzett Guess Europe Sagl felett gyakorol ellenőrzést. A Guess? Europe, B.V. a Guess leányvállalatok 100 %-os anyavállalata (közvetlenül vagy közvetve) az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT).

(2)

A határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EUMSZ) 101. cikkének és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: az EGT-megállapodás) 53. cikkének egységes és folytatólagos megsértéséhez kapcsolódik. A Guess az EUMSZ 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét megsértve olyan gyakorlatokat alkalmazott, amelyek célja a szerződéses forgalmazók márkán belüli versenyének korlátozása a szelektív forgalmazási hálózatán belül.

2.   ÜGYLEÍRÁS

2.1.   Eljárás

(3)

A Bizottság vizsgálata az elektronikus kereskedelem ágazati vizsgálatának nyomon követéseként indult (2).

(4)

A határozat egy sor olyan vertikális korlátozást érint, amelyeket a Guess az EGT-ben értékesített ruházati cikkek és kiegészítő termékek nagy részére vonatkozóan alkalmaz szelektív forgalmazási rendszerében az engedélyezett nagykereskedőkkel és kiskereskedőkkel szemben.

(5)

A Bizottság 2017. június 6-án eljárást indított az 1/2003/EK tanácsi rendelet III. fejezete szerinti határozat hozatala céljából.

(6)

A Guess az eljárás megindítása után jelezte a Bizottságnak együttműködési szándékát, és további bizonyítékokat nyújtott be a szóban forgó magatartásra vonatkozóan.

(7)

A Guess ezt követően hivatalos együttműködési ajánlatot nyújtott be az 1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerinti határozat elfogadására való tekintettel.

(8)

A Bizottság 2018. november 12-én a Guess-nek címzett kifogásközlést fogadott el. A Guess 2018. november 21-én benyújtotta a kifogásközlésre adott válaszát.

(9)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. december 10-én kedvező véleményt nyilvánított.

(10)

A Bizottság 2018. december 17-én elfogadta a határozatot.

2.2.   Címzettek és időtartam

(11)

A következő vállalkozások az alábbiakban jelzett időszakokban folytatott közvetlen versenyellenes tevékenységükkel megsértették az EUMSZ 101. cikkét és az EGT-megállapodás 53. cikkét: Vállalkozás Időtartam Guess?, Inc., Guess? Europe, B.V. és Guess Europe Sagl 2014. január 1. – 2017. október 31.

2.3.   A jogsértések összefoglalása

A Guess által alkalmazott korlátozó rendelkezések és gyakorlatok egy olyan átfogó vállalati stratégia részét képezték, amelynek célja az volt, hogy a Guess termékek internetes értékesítését átirányítsa a Guess saját honlapjára, és korlátozza az engedélyezett forgalmazók közötti, márkán belüli versenyt. A Guess a következők megtételében korlátozta engedélyezett forgalmazóit a szelektív forgalmazási rendszerében:

a)	a Guess márkanevek és védjegyek használata az online keresőhirdetések céljából;

b)	online értékesítés a Guess olyan kifejezett engedélyének előzetes megszerzése nélkül, amelynek megadása vagy elutasítása tekintetében a Guess teljeskörű mérlegelési jogkörrel rendelkezett, és ahol nem határoztak meg semmilyen minőségi kritériumokat annak eldöntésére, hogy megadják-e az engedélyt;

c)	az engedélyezett forgalmazók kijelölt területén kívül található végfelhasználóknak történő értékesítés;

d)	keresztértékesítés az engedélyezett nagykereskedők és kiskereskedők között;

e)	viszonteladói áraik önálló meghatározása.

2.4.   Jogorvoslatok

(12)

A Bizottság határozatában a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást (3) alkalmazza.

2.4.1.   A bírság alapösszege

(13)

A bírságok megállapításakor a Bizottság figyelembe vette az értékesítés értékét a 2017-es pénzügyi évben (amely 2016. január 31-től2017. január 28-ig tartott), amely a Guess jogsértésben való részvételének utolsó teljes üzleti éve volt.

(14)

A Bizottság figyelembe vette, hogy az egyes korlátozások – jellegüknél fogva – az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében korlátozzák a versenyt, valamint hogy az olyan vertikális megállapodások és összehangolt magatartások, mint a jelen határozatban szereplők, jellegüknél fogva a horizontális megállapodásoknál kevésbé károsak a versenyre nézve. E tényezők figyelembevételével és az ügy sajátos körülményeire való tekintettel a Bizottság az értékesítési értékek hányadát 7 %-ban állapította meg.

(15)

A Bizottság figyelembe vette a fent említett egységes és folytatólagos jogsértés időtartamát.

2.4.2.   Az alapösszeg kiigazításai

(16)

Az ügyben sem súlyosító, sem enyhítő körülmény nem merült fel.

2.4.3.   A forgalom 10 %-ára vonatkozó korlátozás alkalmazása

(17)

A kiszámított pénzbírság nem haladja meg a Guess világszintű forgalmának 10 %-át.

2.4.4.   A bírság csökkentése az együttműködés miatt

(18)

A Bizottság megállapította, hogy mivel a Guess a jogi kötelezettségén túlmenően, hatékonyan együttműködött a Bizottsággal, az egyébként kiszabandó bírságot a bírságokról szóló iránymutatás 37. pontja szerint 50 %-kal csökkenteni kell.

3.   KÖVETKEZTETÉS

(19)

A fentiek alapján a Guess számára az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint kiszabott bírság végleges összege az egységes és folytatólagos jogsértés tekintetében 39 821 000 EUR.

---

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  http://ec.europa.eu/competition/antitrust/sector_inquiries_e_commerce.html

(3)  HL C 210., 2006.9.1., 2. o.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a szabad és tisztességes európai választásokról szóló bizottsági csomagról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu)

(2019/C 47/05)

Az Unió működése reprezentatív demokrácián alapul. A politikai kommunikáció elengedhetetlen a polgárok, a politikai erők és a jelöltek demokratikus életben való részvételéhez és a szólásszabadsághoz való alapvető joghoz. Ezek a jogok és szabadságok összefüggnek a magán- és családi élet, az otthon és a kommunikáció tiszteletével, valamint a személyes adatok védelmének jogával. Ebben az évben az online adatkezelésről szóló 2018/3. sz. véleményében az európai adatvédelmi biztos kiemelte a koncentrált piacok alapvető jogainak kockázatait.

Az Unió helyzetéről szóló 2018. évi beszédének összefüggésében a Bizottság biztonsági csomagot terjesztett elő, amely a szabad és tisztességes európai választásokra összpontosít. Ez a csomag egy közleményből, egy, az uniós adatvédelmi jogszabályok választási kontextusban történő alkalmazásáról szóló iránymutatásokat tartalmazó dokumentumból, egy ajánlásból és egy, a hitelesítési eljárásra vonatkozó rendeletjavaslatból áll, amely a személyes adatvédelem szabályainak megsértéséhez kapcsolódik az európai parlamenti választások keretében. Az európai adatvédelmi biztos elismeri a közösségimédia-platformok szerepére való utalást, valamint azt, hogy ez a kezdeményezés hogyan kerül összhangba az online félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódexszel. Tekintettel a jövő évi európai parlamenti választásokra és a 2019-re tervezett számos más nemzeti választásra, az európai adatvédelmi biztos elismeri a nemzeti választási hálózatok és az európai koordinációs hálózat létrehozására vonatkozó ajánlásokat is. Ezt a lehetőséget arra használja, hogy megmutassa, hogy rendelkezésre áll az európai hálózatban való részvételre. Ez kiegészítené az európai adatvédelmi biztos e téren végrehajtott cselekedeteit, különös tekintettel a következő év februárjára szervezett munkaértekezletre. Az európai adatvédelmi biztos elismeri továbbá ajánlását a tagállamok számára az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kockázatok átfogó értékelésére annak érdekében, hogy azonosítsák a választási folyamat integritását befolyásoló potenciális kiberbiztonsági eseményeket, és hangsúlyozza e kérdés sürgősségét.

Általánosságban elmondható, hogy az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a fokozott egyértelműség érdekében hivatkozhatott volna a személyes adatoknak az Európai Parlament, az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság és a független személyek bizottsága által történő feldolgozására, mivel ezek a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, testületek, irodák és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hatálya alá tartoznak (korábban 45/2001/EK rendelet). Ezen túlmenően és pontosabban az európai adatvédelmi biztos számos javaslatot tesz a javasolt rendelettel kapcsolatban, amelyek között szerepel az intézkedések hatályának és az ilyen szankciók kiegészítő célkitűzéseinek tisztázása, beleértve az európai adatvédelmi biztos határozatait az (EU) 2018/1725 rendelet megsértéséről, és a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködésre vonatkozó jelenlegi adatvédelmi jogi keretre való hivatkozást, valamint az információcsere bizalmas kezelésének biztosítása az adatvédelmi felügyeleti hatóságok és a független személyek bizottsága közötti együttműködés keretében.

1.   Bevezetés és háttér

1.

Az unió helyzetéről szóló 2018. évi beszéd összefüggésében a Bizottság 2018. szeptember 12-én biztonsági csomagot terjesztett elő, amely a szabad és tisztességes európai választásokra összpontosít. Ez egy jogalkotási javaslatból áll, amelyhez 3 nem jogalkotási intézkedés tartozik: — javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak az európai parlamenti választásokkal összefüggésben történő megsértésével kapcsolatos ellenőrzési eljárás tekintetében az 1141/2014/EU, Euratom rendelet módosításáról (COM (2018) 636 final/2) (a továbbiakban: „javasolt rendelet”), — közlemény a szabad és tisztességes európai választások biztosításáról (COM (2018) 637 final) (a továbbiakban: „közlemény”), — választási együttműködési hálózatokról, online átláthatóságról és kiberbiztonsági incidensek elleni védelemről, valamint a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemről szóló ajánlás az európai parlamenti választások keretében (C (2018) 5949 final) (a továbbiakban „ajánlás”), — iránymutatás az uniós adatvédelmi szabályok választásokkal összefüggésben történő alkalmazásáról (COM (2018) 638 final) (a továbbiakban: „iránymutatás”).

2.

Ezt a csomagot a 2019 májusában tartandó európai parlamenti tisztességes és szabad választások biztosítása érdekében fogadták el, figyelembe véve az online kommunikáció új kihívásait és a közelmúltbeli kinyilatkoztatásokat, például a „Facebook/Cambridge Analytica” ügyet (2). Ezt az Európai Parlament és a Tanács az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló rendeletével együtt mutatják be (COM(2018 630 final) (3).

3.

Kiegészíti a Bizottság 2018. április 26-i„Európai megközelítés az online félretájékoztatás kezelésére” című közleményét (COM/2018/236 final), amely egy átláthatóbb, megbízhatóbb és elszámoltathatóbb online környezet előmozdítását célozza meg. Az egyik kulcsfontosságú eredménye, a félretájékoztatásról szóló önszabályozó gyakorlati kódex 2018. szeptember 26-án jelent meg. A Bizottság szintén közzétette a többoldalú európai fórum véleményező testületének álláspontját a gyakorlati kódexről (4). Az e közleményben előirányzott intézkedések, beleértve ezt a gyakorlati kódexet, kiegészítik az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) folyamatban lévő munkáját. Az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseit követően (5) a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az év végéig a tagállamokkal együttműködve átdolgozott cselekvési tervet terjeszt elő a félretájékoztatás leküzdésére (6).

4.

A javasolt rendelet „célja, hogy pénzügyi szankciókat biztosítson az európai politikai pártok vagy alapítványok számára, amelyek adatvédelmi szabályokat sértenek meg, hogy szándékosan befolyásolják vagy próbálják befolyásolni az európai parlamenti választások eredményét” (7). Az európai politikai pártokra vagy alapítványokra kiszabható pénzügyi szankciók mellett az éves költségvetésük 5 % -át kitevő új bírságokat (8)„hozzá kell adni azon jogsértések listájához, amelyek megakadályozzák, hogy az európai politikai párt vagy alapítvány pályázzon az Európai Unió általános költségvetéséből származó támogatásra a szankció kiszabásának évében” (9). Ajánlásában a Bizottság arra ösztönzi az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alapján létrehozott nemzeti adatvédelmi felügyeleti hatóságokat, hogy haladéktalanul és proaktív módon tájékoztassák az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot (a továbbiakban: hatóság) (10) az adatvédelmi szabályok megsértését megállapító határozatokról, amelyekben a jogsértést egy európai politikai párt vagy alapítvány politikai tevékenységéhez köti „az európai parlamenti választások befolyásolása céljából” (11). A Bizottság azt is javasolja, hogy a nemzeti és regionális szintű politikai pártokat vagy alapítványokat érintő esetekben a tagállamok „megfelelő szankciókat alkalmazzanak” (12).

5.

Ezenkívül az ajánlás ösztönzi az egyes tagállamok nemzeti választási hálózatának létrehozását, valamint az európai parlamenti választások európai koordinációs hálózatát (13). Ez utóbbi a Bizottság által az uniós országok között megrendezett, a 2018. áprilisi választás bevált gyakorlatairól szóló első véleménycsere nyomon követése. Nemzeti kapcsolattartó pontokból fog állni, és 2019 januárjában és áprilisában kerül rá sor (14). Ezt egy valós idejű európai riasztási folyamatnak és az információcsere fórumának tervezik. A nemzeti hálózatok többek között az európai választásokat befolyásoló kérdésekkel kapcsolatos információcserére törekednének a választási ügyekért és a kiberbiztonságért felelős nemzeti hatóságok, valamint a nemzeti adatvédelmi hatóságok és a nemzeti audiovizuális szabályozó hatóságok vagy szervek között. Ajánlatos, hogy ezek a nemzeti hálózatok a nemzeti joggal összhangban konzultáljanak és működjenek együtt az érintett nemzeti bűnüldöző hatóságokkal (15), és adott esetben az Europol európai szintű együttműködésre léphessen a nemzeti bűnüldöző hatóságokkal. A Bizottság szerint „ez lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan felismerjék az európai parlamenti választásokat fenyegető potenciális veszélyeket, és gyorsan alkalmazzák a meglévő szabályokat, beleértve a rendelkezésre álló pénzügyi szankciókat is, például az állami hozzájárulás megtérítését” (16).

6.

A Bizottság végül számos ajánlást tesz (17) a politikai hirdetések átláthatóságának elősegítésére az európai parlamenti választások előtt, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti választások folyamatának kiberbiztonsága területén, és vegyenek részt harmadik felekkel folytatott tudatosságnövelő tevékenységekben, beleértve az online platformokat és az informatikai szolgáltatókat, a választási folyamatban lévő jobb átláthatóság és a bizalomépítés érdekében.

7.

Az iránymutatás kiemeli a meglévő uniós adatvédelmi keretet és annak alkalmazását a választási kontextusban. A Bizottság szerint, mivel ez az első alkalom, hogy a GDPR-t az európai választásokkal kapcsolatban alkalmazzák, fontos, hogy a választási folyamatokban részt vevő valamennyi szereplő egyértelműen megértse, hogyan lehet legjobban alkalmazni ezeket a szabályokat. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak „teljes mértékben ki kell használniuk a megerősített hatáskörüket a lehetséges jogsértések kezelésére” (18).

8.

2018. október 18-án az Európai Tanács intézkedéseket hozott az „Unió demokratikus rendszereinek védelme és a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, beleértve a közelgő európai választásokat is, az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett. E tekintetben a Bizottság által a választási együttműködési hálózatokra, az online átláthatóságra, a kiberbiztonsági események elleni védelemre, a jogellenes adatkezelés és a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemre, valamint az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok szigorítására irányuló intézkedéseknek az illetékes hatóságok gyors vizsgálatára és operatív nyomon követésére van szükségük (19)”.

9.

2018. október 25-én az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben emlékeztetett „a Bizottság által a szabad és tisztességes európai választások biztosítására javasolt intézkedésekre, különösen az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó szabályok szigorítására irányuló jogalkotási módosításra, amely lehetőséget teremt a pénzügyi szankciók kiszabására az adatvédelmi szabályok megsértésére az európai választások kimenetelének szándékos befolyásolása érdekében” és arra, hogy „a személyes adatoknak az Unió politikai pártjai által végzett feldolgozása a GDPR hatálya alá tartozik, és hogy az ebben a törvényben foglalt elvek, jogok és kötelezettségek megsértése további bírságokat és szankciókat eredményez ”. Az állásfoglalás szerint „a választási beavatkozás hatalmas kockázatot jelent a demokráciára, amely kockázat kezelése közös erőfeszítéseket igényel a szolgáltatók, a szabályozók és a politikai szereplők és a pártok bevonásával”, és üdvözli ezt a bizottsági csomagot (20). 2018. december 3-án az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága elfogadta a rendelettervezetről alkotott véleményét (21). 2018. december 6-án az Alkotmányügyi Bizottság elfogadta a rendelettervezetről szóló jelentését (22).

10.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottság által a javasolt rendelet, az ajánlás és az iránymutatás elfogadását megelőzően folytatott informális konzultációt, valamint azt, hogy az informális észrevételeinek egy részét figyelembe vették. Hangsúlyozza azonban, hogy a rövid értesítés miatt ezek előkészítő megjegyzések voltak. Ezért a következő hivatalos megjegyzéseket teszi. E tekintetben emlékeztetni kíván arra, hogy amikor a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatos jogalkotási javaslatot fogad el – mint jelen esetben is – a Bizottságnak az európai adatvédelmi biztossal kell konzultálnia.

3.   Következtetés

36.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri, hogy a politikai kommunikáció elengedhetetlen a polgárok, a politikai erők és a jelöltek demokratikus életben való részvételéhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető joghoz, és hogy ezek a jogok és szabadságok kölcsönösen függnek a Charta 7. cikkében foglalt jogoktól annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák a magán- és a családi élet, az otthon és a kommunikáció, valamint a Charta 8. cikkében a személyes adatok védelmére vonatkozó jogot.

37.

Elismeri a közleményben és az iránymutatásban a közösségimédia-platformok szerepére való utalást, valamint azt, hogy ez a kezdeményezés hogyan kerül összhangba az online félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódexszel.

38.

Tekintettel a jövő évi európai parlamenti választásokra és a 2019-re tervezett számos más nemzeti választásra, az európai adatvédelmi biztos elismeri a nemzeti választási hálózatok és az európai koordinációs hálózat létrehozására vonatkozó ajánlásokat is. Ezt a lehetőséget arra használja, hogy megmutassa, hogy rendelkezésre áll az európai hálózatban való részvételre. Ez kiegészítené az európai adatvédelmi biztos e téren végrehajtott cselekedeteit, különös tekintettel a következő év februárjára szervezett munkaértekezletre.

39.

Az európai adatvédelmi biztos elismeri továbbá ajánlását a tagállamok számára az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kockázatok átfogó értékelésére annak érdekében, hogy azonosítsák a választási folyamat integritását befolyásoló potenciális kiberbiztonsági eseményeket, és hangsúlyozza e kérdés sürgősségét.

40.

Általánosságban elmondható, hogy az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a fokozott egyértelműség érdekében hivatkozhatott volna a személyes adatoknak az Európai Parlament, a hatóság és a bizottság által történő feldolgozására, mivel ezek az (EU) 2018/1725 természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, testületek, irodák és ügynökségek általi kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendelet hatálya alá tartoznak (korábban 45/2001/EK rendelet).

41.

Ezen túlmenően és pontosabban, az európai adatvédelmi biztos számos javaslatot tesz a javasolt rendelettel kapcsolatban, amelyek közé tartozik: — az intézkedések hatályának és az ilyen szankciók kiegészítő célkitűzéseinek tisztázása, — beleértve az európai adatvédelmi biztos határozatait az (EU) 2018/1725 rendelet megsértéséről, — beleértve a nemzeti adatvédelmi hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködésre vonatkozó jelenlegi adatvédelmi jogi keretre való hivatkozást, — az információcsere bizalmas kezelésének biztosítása az adatvédelmi felügyeleti hatóságok és a független személyek bizottsága közötti együttműködés keretében.

---

(1)  HL L 295., 2018.11.21., 39. o.

(2)  Közlemény, 2. o.

(3)  http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5681_hu.htm

(4)  A kódex és annak melléklete, valamint a véleményező testület álláspontja a következő címen érhető el: https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/code-practice-disinformation

(5)  Elérhető: https://www.consilium.europa.eu/media/35936/28-euco-final-conclusions-en.pdf

(6)  Közlemény, 10. o.

(7)  A javasolt rendelet indoklása, 2. o.

(8)  Lásd az 1141/2014 rendelet 27(4) bekezdésének a) pontját és a Bizottság szabad és tisztességes európai választásokról szóló összefoglalóját/tájékoztatóját: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/soteu2018-factsheet-free-fair-elections_hu.pdf.

(9)  A javasolt rendelet indoklása, 6. o.

(10)  Ezt a hatóságot az 1141/2014/EU rendelet (6. cikk) alapján hozták létre.

(11)  6. ajánlás Közleményében (7. o.) a Bizottság „felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy az alkalmazandó nemzeti és uniós jognak megfelelően támogassák a nemzeti adatvédelmi hatóságok, valamint a választások és a politikai pártok tevékenységének felügyeletéért és finanszírozásáért felelős hatóságok közötti információcserét, ahol a döntéseikből következik, vagy más okból észszerű okkal feltételezhető, hogy a jogsértés a nemzeti politikai pártok vagy alapítványok politikai tevékenységeihez köthető az európai parlamenti választások keretében ”. Utólagos kiemelés.

(12)  11. ajánlás

(13)  Beleértve az 1–5. ajánlásokat.

(14)  A közlemény (7. o.) és a Bizottság szabad és tisztességes európai választásokról szóló tájékoztatója az alábbi címen érhető el: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/soteu2018-factsheet-free-fair-elections_hu.pdf

(15)  Közlemény, 20. lábjegyzet: „ez olyan esetekre vonatkozik, amikor a választási folyamatot rosszindulatú szándékokkal támadják, beleértve az információs rendszerek elleni támadásokon alapuló eseményeket is. A körülményektől függően a büntetőjogi szankciókat eredményező bűnügyi nyomozás megfelelő lehet. A fentieknek megfelelően a 2013/40/EU irányelvvel harmonizálták a bűncselekmények meghatározásait és az információs rendszer elleni támadások minimális és maximális szintjét.”

(16)  közlemény, 7. o.

(17)  Beleértve a 7–10. és a 12–19. ajánlásokat.

(18)  Közlemény 8. oldal 3. pont „Az adatvédelmi szabályok alkalmazása a választási folyamatban”.

(19)  A következtetések az alábbi címen érhetők el: https://www.consilium.europa.eu/media/36775/18-euco-final-conclusions-en.pdf

(20)  Lásd a Cambridge Analytica által a Facebook-felhasználók adatainak használatáról szóló állásfoglalás 10–12. pontját és az adatvédelemre gyakorolt hatást P8_TA-PROV(2018)0433 (2018/2855(RSP)) a következő címen: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+TA+P8-TA-2018-0433+0+DOC+PDF+V0//HU, utólagos kiemelés.

(21)  Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=COMPARL&reference=PE-630.530&format=PDF&language=HU&secondRef=02

(22)  Elérhető: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A8-2018-0435+0+DOC+PDF+V0//HU

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9219 – Blackstone/Sretaw/Beauparc)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 47/06)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalójához

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 30., 2019. január 24. )

(2019/C 47/07)

A 4. oldalon az első „A határozat hivatkozási száma” oszlopban:

a következő szövegrész:

helyesen:

Helyesbítés a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XIV. mellékletében felsorolt anyagok felhasználás céljából történő forgalomba hozatalának és/vagy felhasználásának engedélyezéséről szóló európai bizottsági határozatok összefoglalójához

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 30., 2019. január 24. )

(2019/C 47/08)

Az 5. oldalon az első, „A határozat hivatkozási száma” oszlopban:

a következő szövegrész:

helyesen: