AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2019. január 7.)

az osztalékfizetési politikákról

(EKB/2019/1)

(2019/C 11/01)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére és 132. cikkére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 34. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendeletre (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (2),

mivel:

A hitelintézeteknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megfelelő időben történő és teljeskörű alkalmazására való felkészülés folytatását és az (EU) 2017/2395 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) annak érdekében biztosított átmeneti időszak lejártára való felkészülést, hogy enyhítsék a potenciálisan jelentős negatív hatást, amelyet a várható hitelezési veszteségeken alapuló, IFRS 9 szerinti elszámolás fejthet ki az elsődleges alapvető tőkére, kihívást jelentő makrogazdasági és pénzügyi körülmények között kell megvalósítaniuk, ami nyomást gyakorol a hitelintézetek nyereségességére, és ennek következtében a tőkealapjuk kialakítására való képességükre is. Továbbá, noha a hitelintézeteknek finanszírozniuk kell a gazdaságot, a konzervatív osztalékfizetési politika a megfelelő kockázatkezelés és a stabil bankrendszer részét képezi. Ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint amely az EKB/2017/44 európai központi banki ajánlásban (6) meghatározásra került,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I.

1.

A hitelintézeteknek az osztalékkal kapcsolatos politikájukat konzervatív és prudens feltételezések felhasználásával kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy az osztalékfizetést követően meg tudjanak felelni az alkalmazandó tőkekövetelményeknek és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeinek. a) A hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az alkalmazandó minimális tőkekövetelményeknek (1. pillér szerinti követelmények). Ez az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének megfelelően magában foglalja a 4,5 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót, a 6 %-os alapvető tőkemegfelelési mutatót és a 8 %-os teljes tőkemegfelelési mutatót. b) Ezenkívül a hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a SREP-et követő határozatban előírt és az 1. pillér szerinti követelményeken túlterjedő tőkekövetelményeknek (2. pillér szerinti követelmények). c) A hitelintézetek ezenkívül kötelesek megfelelni a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelménynek. d) A hitelintézetek továbbá kötelesek az irányadó teljes bevezetési időpontig megfelelni a számukra előírt, teljes mértékben megvalósított (fully loaded (7)) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak, alapvető tőkemegfelelési mutatónak és teljes tőkemegfelelési mutatónak. Ez a fenti mutatóknak az átmeneti rendelkezések alkalmazását követő teljes alkalmazására, valamint a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény teljes alkalmazására vonatkozik. Az átmeneti rendelkezéseket a 2013/36/EU irányelv XI. címe és az 575/2013/EU rendelet tizedik része tartalmazza. e) Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek az (EU) 2017/2395 rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazását választották az átmeneti időszakban, ugyancsak meg kell felelni a számukra előírt, teljes mértékben megvalósított elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak a rendelet által biztosított átmeneti időszak végéig. E követelményeknek összevont és adott esetben szubkonszolidált szinten, valamint egyedi szinten meg kell felelni, kivéve, ha a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától az 575/2013/EU rendelet 7. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően eltekintettek.

2.

A 2018-as pénzügyi évre vonatkozóan 2019-ben osztalékot fizető hitelintézetek (8) tekintetében az EKB azt ajánlja, hogy: a) 1. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek i. eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, és ii. 2018. december 31-én már elérték az 1. pont d) és e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek; b) 2. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek 2018. december 31-én eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, azonban 2018. december 31-én még nem érték el az 1. pont d) és e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek. Továbbá főszabály szerint csak annyiban fizessenek osztalékot, amennyiben az 1. pont d) alpontja is teljesül, és legalább az 1. pont e) alpontjában hivatkozott, előírt és teljes mértékben megvalósított tőkekövetelményekre és a SREP eredményeire irányuló lineáris (9) pálya biztosított; c) 3. kategória: Az 1. pont a), b), vagy c) alpontjában hivatkozott követelményeket nem teljesítő hitelintézetek főszabály szerint ne fizessenek osztalékot. Azon hitelintézetek, amelyek azért nem képesek megfelelni az ezen ajánlásban foglaltaknak, mert úgy tekintik, hogy az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a közös felügyeleti csoportjukkal. A 2. pont a), b) és c) alpontjában említett, az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó hitelintézeteknek a 2. pillér szerinti útmutatásnak is meg kell felelniük. Amennyiben egy hitelintézet a 2. pillér szerinti útmutatás alatt működik vagy fog várhatóan működni, haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a közös felügyeleti csoportjával. Az EKB megvizsgálja az okokat, amelyek miatt a hitelintézet tőkeszintje csökkent vagy várhatóan csökkenni fog, és megfontolja megfelelő és arányos intézményspecifikus intézkedések meghozatalát. Osztalékkal kapcsolatos politikájuk és tőkekezelésük során az intézményeknek figyelembe kell venni továbbá az Unió jogi, szabályozási és számviteli kereteinek jövőbeli változásai révén a tőkeszükségletre esetlegesen gyakorolt hatást. Külön ellenkező információ hiányában a jövőbeli 2. pillér szerinti követelmények és 2. pillér szerinti útmutatás a tőketervezés során várhatóan legalább a jelenlegi szinteken maradnak.

II.

Ezen ajánlás címzettjei a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 16. és 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok.

III.

Ezen ajánlás címzettjei továbbá az illetékes nemzeti hatóságok és a kijelölt nemzeti hatóságok, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 7. és 23. pontjában meghatározott kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok és kijelölt hatóságok ezt az ajánlást az ezen szervezetekre és csoportokra szükség szerint alkalmazzák (10).

---

(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 141., 2014.5.14., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank EKB/2017/44 ajánlása (2017. december 28.) az osztalékfizetési politikákról (HL C 8., 2018.1.11., 1. o.).

(7)  Valamennyi puffer esetében teljes mértékben megvalósított pufferről van szó.

(8)  A hitelintézetek különböző jogi formákat ölthetnek, lehetnek például tőzsdén jegyzett társaságok és nem részvénytársaság formájú társaságok, mint a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti bankok vagy takarékpénztárak. Az „osztalék” kifejezés ezen ajánlásban bármely típusú készpénzkifizetésre vonatkozik, amely a közgyűlés jóváhagyásához kötött.

(9)  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszak fennmaradó részében a hitelintézeteknek az 1. pont e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól, alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól és teljes tőkemegfelelési mutatójuktól őket elválasztó különbségnek főszabály szerint évente legalább az időarányos összegét vissza kell tartaniuk.

(10)  Amennyiben az ajánlás olyan kevésbé jelentős felügyelt szervezetek és kevésbé jelentős felügyelt csoportok vonatkozásában is alkalmazásra kerül, amelyek úgy tekintik, hogy azért nem képesek megfelelni annak, mivel az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, úgy haladéktalanul kapcsolatba kell lépjenek az illetékes nemzeti hatóságukkal.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8747 – Bolloré/APMM/CIT)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 11/02)

2018. december 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M8747 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2019. január 10.

(2019/C 11/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1535
JPY	Japán yen	124,70
DKK	Dán korona	7,4655
GBP	Angol font	0,90423
SEK	Svéd korona	10,2303
CHF	Svájci frank	1,1276
ISK	Izlandi korona	137,10
NOK	Norvég korona	9,7493
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,626
HUF	Magyar forint	321,16
PLN	Lengyel zloty	4,2959
RON	Román lej	4,6813
TRY	Török líra	6,2709
AUD	Ausztrál dollár	1,6031
CAD	Kanadai dollár	1,5251
HKD	Hongkongi dollár	9,0414
NZD	Új-zélandi dollár	1,6983
SGD	Szingapúri dollár	1,5584
KRW	Dél-Koreai won	1 289,04
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,9731
CNY	Kínai renminbi	7,8213
HRK	Horvát kuna	7,4255
IDR	Indonéz rúpia	16 240,13
MYR	Maláj ringgit	4,7265
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,167
RUB	Orosz rubel	77,2491
THB	Thaiföldi baht	36,802
BRL	Brazil real	4,2451
MXN	Mexikói peso	22,1283
INR	Indiai rúpia	81,2005

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9240 – Siemens Project Ventures/Veja Mate Offshore Project)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 11/04)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9170 – EPIC SNCF Mobilités/Ceetrus/JV)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2019/C 11/05)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

Helyesbítés a következő tájékoztatáshoz: Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR)

Azon tagállamok jegyzéke, amelyek a PNR-irányelv EU-n belüli légi járatokra való alkalmazásáról határoztak, az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló (EU) 2016/681 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében említettek szerint

(Ha a tagállam úgy határoz, hogy az irányelvet EU-n belüli légi járatokra is alkalmazza, erről írásban értesíti a Bizottságot. A tagállamok tetszés szerinti időpontban tehetnek vagy vonhatnak vissza ilyen értesítéseket. Ezt az értesítést vagy annak visszavonását a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.)

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 196., 2018. június 8. )

(2019/C 11/06)

A 29. oldalon:

„A következő tagállamok értesítették a Bizottságot arról, hogy a PNR-irányelvet EU-n belüli légi járatokra is alkalmazzák:” szöveg alatt a lista a következővel egészül ki:

—	Görögország;

—

Ciprus;

—

Románia.