ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 461

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

61. évfolyam
2018. december 21.


Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Régiók Bizottsága

 

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

2018/C 461/01

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az euróövezet gazdaságpolitikája és a 2019. évi éves növekedési jelentés

1

 

VÉLEMÉNYEK

 

Régiók Bizottsága

 

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

2018/C 461/02

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Gondolkodjunk Európáról: a helyi és regionális önkormányzatok hangja az Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében

5

2018/C 461/03

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása

16

2018/C 461/04

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az uniós városok és régiók hozzájárulása a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. üléséhez (CBD COP 14) és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni uniós stratégiához

24

2018/C 461/05

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Közlemény a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról

30

2018/C 461/06

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A sport integrációja a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós menetrendbe

37

2018/C 461/07

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Méltányos adózás csomag

43

2018/C 461/08

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Digitális oktatási cselekvési terv

52

2018/C 461/09

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében

57


 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

 

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

2018/C 461/10

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag

70

2018/C 461/11

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram

79

2018/C 461/12

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat rendeletre az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról

125

2018/C 461/13

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Menekültügyi és Migrációs Alap

147

2018/C 461/14

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat

156

2018/C 461/15

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

173

2018/C 461/16

A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Jogok és értékek

196

2018/C 461/17

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelvre

210

2018/C 461/18

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Tiszta kikötők, tiszta tengerek – a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítmények

220

2018/C 461/19

A Régiók Európai Bizottságának véleménye – Kockázatértékelés az élelmiszerláncban

225

2018/C 461/20

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Új megállapodás a fogyasztói érdekekért

232


HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/1


A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az euróövezet gazdaságpolitikája és a 2019. évi éves növekedési jelentés

(2018/C 461/01)

Előterjesztő: az EPP, a PES, az ALDE, az EA és az ECR politikai csoport

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Bizottságnak a 2018. évi éves növekedési jelentésről szóló közleményére (1) és a 2018-as európai szemeszterre,

tekintettel a 2017. évi európai szemeszterről szóló és a 2018. évi éves növekedési jelentésre előretekintő, 2017. október 11-i állásfoglalására, valamint az Európai Bizottság 2018. évi éves növekedési jelentéséről szóló 2018. február 1-jei állásfoglalására,

tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló 2017. október 26-i (2), valamint a 2018. évi éves növekedési jelentésről szóló 2018. március 14-i európai parlamenti állásfoglalásokra,

1.

tudomásul veszi az EU-val kapcsolatos strukturális reformok összességében lassú és egyenlőtlen ütemét az EU-ban, ahogyan azt az országspecifikus ajánlások végrehajtási aránya mutatja (3); hangsúlyozza, hogy minden tagállamban reformokra van szükség a versenyképesség és a növekedés előmozdítása, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és a gazdasági konvergencia, illetve a külső sokkokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében, ami kulcsfontosságú az euróövezet stabilitása szempontjából; kiemeli, hogy széles körben az a vélemény, hogy mindenekelőtt az országos szintű felelősségvállalás hiányában, bizonyos mértékig pedig az adminisztratív és intézményi kapacitások elégtelenségében keresendők az országspecifikus ajánlások nem kielégítő megvalósításának fő okai (4);

2.

megjegyzi, hogy erőteljesen megnőtt a közvetlenül a helyi és regionális önkormányzatoknak címzett országspecifikus ajánlások száma (2018-ban 36 % a 2017-es 24 %-kal szemben) (5); megjegyzi továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat akár közvetve is érintő, illetve a helyi és regionális önkormányzatokat nem bevonó, de mégis területi hatással bíró országspecifikus ajánlásokkal együtt a területi vonatkozású ajánlások az összes országspecifikus ajánlás 83 %-át teszik ki (szemben a 2017-es 76 %-kal);

3.

megjegyzi, hogy a 2018-ban a helyi és regionális önkormányzatoknak címzett és/vagy a területi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozó 124 konkrét ajánlás 48 %-a megismétli a 2015-ben már közzétett ajánlásokat; ezért örömmel fogadja az Európai Bizottságnak az országspecifikus ajánlások végrehajtására vonatkozó, több évet felölelő értékelését, amely azt mutatja, hogy az európai szemeszter 2011-es kezdete óta kiadott országspecifikus ajánlások több mint kétharmada esetében tapasztalható legalább „némi haladás” (6); sajnálja azonban, hogy továbbra is átláthatatlan, hogy milyen kritériumokon alapul az értékelés;

4.

hangsúlyozza, hogy az európai szemesztert össze kell hangolni egy olyan hosszú távú uniós stratégiával, amely uniós szintre helyezi az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét. Az Európa 2020 stratégia helyébe lépő új európai stratégiai keret kialakítását célzó átmeneti időszak alkalmat adna az európai szemeszter irányításának megreformálására;

5.

határozottan kitart amellett, hogy az országspecifikus ajánlásoknak kifejezetten foglalkozniuk kell a területi kihívásokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak az azok meghatározásában és végrehajtásában játszott szerepével, fontos emellett a területi kihívások és a jövőbeli forgatókönyvek célzott elemzése, éves növekedési jelentésekben és országjelentésekben való szerepeltetése, illetve nemzeti reformprogramokban való megjelentetése;

6.

elengedhetetlennek tartja annak biztosítását, hogy az európai szemeszter teljes mértékben összhangban legyen az Európai Unióról szóló szerződésben meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzésével, és javasolja, hogy az országspecifikus ajánlások foglalkozzanak a tagállamok több évet átölelő kohéziós kihívásaival;

7.

üdvözli, hogy az európai szemeszter központi helyet biztosít a szociális jogok európai pillére számára, és kiemeli, hogy a 2018-ra vonatkozó országspecifikus ajánlások 45 %-a szán szerepet a helyi és regionális önkormányzatoknak és/vagy foglalkozik területi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kihívásokkal a szociális jogok terén (7);

8.

megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai szemeszter tervezésébe és megvalósításába partnerként történő bevonása, valamint többszintű kormányzási megállapodások elfogadása és a helyi és regionális önkormányzatok strukturált, folyamatos és kifejezetten elismert szerepe jelentős mértékben növelné az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos felelősségvállalást nemzeti szinten; hangsúlyozza, hogy ez a szerepvállalás még fontosabb a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret vonatkozásában a kohéziós politika és az európai szemeszter közötti szorosabb kapcsolatok esetében, valamint a reformtámogatási program esetleges elfogadása kapcsán, amellyel szintén az európai szemeszter keretében lehetne foglalkozni;

9.

ezért rámutat arra, hogy nagy szükség van az európai szemeszter folyamata és a megosztott irányítási megközelítés közötti jobb koordináció és szinergiahatás, valamint az esb-alapok decentralizált jellegének biztosítására; megismétli arra vonatkozó javaslatát, hogy az EU fogadjon el egy magatartási kódexet a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe történő bevonásával kapcsolatban (8), hangsúlyozza továbbá, hogy ez a javaslat összhangban áll a szubszidiaritás elvével és a tagállamokban kialakult, kormányzati szintek közötti tényleges hatalommegosztási és felelősségmegosztási gyakorlattal; megjegyzi, hogy a magatartási kódexnek figyelembe kell vennie a kohéziós politika esb-alapjai keretében megvalósuló partnerségre vonatkozó európai magatartási kódex releváns tapasztalatait (9), valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a szemeszterbe történő széles körű bevonásával kapcsolatban néhány országban kialakult jó gyakorlatot;

10.

üdvözli a szubszidiaritással foglalkozó uniós munkacsoport arra vonatkozó„határozott” ajánlását, hogy „a tagállamok kövessék az Európai Bizottság abbéli iránymutatását, amelyet az országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatos nagyobb fokú részvétel és felelősségvállalás ösztönzése kapcsán adott, tekintettel arra, hogy […] gazdasági reformok […] a kormányzás valamennyi szintjére hatással lehetnek […] Ennek túl kell mutatnia a nemzeti közigazgatásokon, és magában kell foglalnia a helyi és regionális önkormányzatokat, a szociális partnereket és általában a civil társadalmat” (10);

11.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság továbbra sem határozta meg a „strukturális reformok” fogalmát az EU gazdasági kormányzásának kontextusában, sem pedig az uniós programokon – például a javasolt reformtámogatási programon – keresztül nyújtandó esetleges támogatásokat. Ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően az uniós támogatásra jogosult strukturális reformok csak azokra a stratégiai szakpolitikai területekre terjednek ki, amelyek jelentőséggel bírnak az EUSZ célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából, és közvetlenül kapcsolódnak az uniós hatáskörökhöz. Az RB elutasít minden olyan javaslatot, amelyek olyan meg nem határozott strukturális reformokat kívánnak finanszírozni a tagállamokban, amelyek esetében előzetesen nem értékelték az európai hozzáadott értéket, és amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Szerződésben meghatározott uniós hatáskörökhöz. Ezzel összefüggésben rámutat a 2018. február 1-jei állásfoglalására, amely elutasította a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 6-i európai bizottsági rendeletjavaslatot (11);

12.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális pénzügyek helyzete megújult figyelmet érdemel európai és nemzeti szinten, ezért üdvözli az osztrák elnökség arra vonatkozó kérését, hogy az RB tárja fel ezt a témát; emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéseit – beleértve a szociális és jóléti kiadásokat is – elsőként sújtotta a pénzügyi és gazdasági válság, valamint az azt követő költségvetési konszolidációk és a központi kormányzat általi átutalások csökkentése; megjegyzi, hogy míg a válság egy évtizedre tekint vissza, számos helyi és regionális önkormányzat pénzügyei továbbra is korlátozottak;

13.

ismételten aggodalmát fejezi ki az EU-ban folytatott állami beruházások tartósan alacsony szintjével kapcsolatban, különösen a helyi és regionális önkormányzatok beruházásai esetében, amelyek 2017-ben a GDP százalékában kifejezve még mindig több mint 30 %-kal alacsonyabb szinten voltak, mint 2009-ben (12); sajnálattal jegyzi meg ezért, hogy sokszor az állami beruházásokat sújtják leginkább a költségvetési konszolidációs politikák, annak ellenére, hogy az ilyen beruházások közvetlen hatással vannak a helyi gazdaságokra és a polgárok mindennapi életére; aggodalommal tölti el továbbá a beruházások egyre növekvő központosítása: a helyi és regionális önkormányzatok által megvalósított közberuházások aránya – mely átlagosan még mindig 50 % felett van az EU-ban – az 1990-es években tapasztalt 60 %-os szinthez képest jelentősen csökkent (13);

14.

üdvözli az Európai Bizottság azon törekvését, hogy az InvestEU programra vonatkozó javaslata keretében szélesebb körben kíván építeni az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) és a beruházási terv tapasztalataira; elismeri, hogy a javaslat potenciálisan egyszerűsítheti a pénzügyi eszközök használatát, amit az RB már régóta kér, mivel a jelenlegi összetett helyzet akadályozza a széles körű és hatékony felhasználást;

15.

sajnálatát fejezi ki a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható egyre növekvő protekcionizmus miatt, és óva int a többoldalú kereskedelmi együttműködési és vitarendezési rendszerek veszélyeztetésének negatív következményeitől; megismétli ugyanakkor azon álláspontját, hogy az új szabadkereskedelmi kezdeményezéseket hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük, amelyek elősegítik az európai régiókat érő lehetséges aszimmetrikus hatások korai felismerését és számszerűsítését, lehetővé téve ezáltal a gyors közpolitikai válaszokat;

16.

hangsúlyozza, hogy a kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör, és hogy az Európai Globalizációs Alap jelenleg a kereskedelempolitikai döntések lehetséges negatív mellékhatásainak mérséklésére szolgáló egyik eszköz; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Globalizációs Alapon keresztül rendelkezésre álló korábbi források nem kerültek teljes mértékben felhasználásra, és megjegyzi, hogy néhány tagállam korábban inkább az ESZA használatát választotta. Az RB külön véleményben részletesen elemzi majd, hogy az Európai Globalizációs Alap hatókörének és feladatkörének kiterjesztésére, valamint küszöbértékének csökkentésére vonatkozó európai bizottsági javaslat biztosítja-e, hogy a megreformált Európai Globalizációs Alap hozzáadott értéket teremtsen, és elkerülje az átfedéseket és kompromisszumokat az ESZA+-szal, ahogyan az jelenleg történik (14);

17.

ismételten szorgalmazza egy olyan erős és átfogó uniós iparpolitikai stratégia kidolgozását, amely lehetővé teszi az európai ipar, különösen a kkv-k számára a digitalizáció és a dekarbonizáció jelentette kihívások és lehetőségek megfelelő kezelését, kiemelt figyelmet fordítva a kkv-k technológiai korszerűsítésébe és a munkavállalók folyamatos szakmai továbbképzésébe történő beruházásokra; ismételten hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét a regionális innovációs ökoszisztémák és klaszterek megteremtésében, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres innovációhoz; hangsúlyozza, hogy az európai egységes piac központi szerepet játszik az EU gazdasági és politikai integrációjában, és rámutat arra, hogy az egységes piac létrehozása folyamatban lévő projekt, és több fontos szempontból még mindig nem teljesedett ki, ami különösen a fogyasztókra és a kkv-kra van hatással; üdvözli továbbá az Európai Bizottság javaslatát egy új, 2020 utáni időszakra szóló egységes piaci programra vonatkozóan, amely keretet biztosít az európai kkv-k versenyképességének javítását célzó intézkedések támogatásához;

18.

megjegyzi, hogy az igazgatási és intézményi kapacitás javítása központi helyet foglal el az európai szemeszterben meghatározott legtöbb strukturális reform esetében; hangsúlyozza, hogy egyebek mellett az eltérő politikai prioritások miatt van az, hogy az európai szemeszter keretében elégtelen szinten hajtják végre a strukturális reformokat, és egyes országokban ezt még csak tetézi az elégtelen adminisztratív és intézményi kapacitás a különböző kormányzati és közigazgatási szinteken; ez ugyanis akadályozza az állami és magánberuházásokat, csökkenti a polgároknak nyújtott közszolgáltatások minőségét és lelassítja az esb-alapok és más uniós programok végrehajtását; hangsúlyozza, hogy 2018-ban a helyi és regionális önkormányzatoknak címzett valamennyi ajánlás 63 %-a az igazgatási kapacitás javítására irányult;

19.

megjegyzi, hogy jóllehet a legtöbb tagállamból érkezett strukturálisreform-támogató program keretében benyújtott pályázat, a közigazgatás minősége és kapacitása jelentette kihívás több dél- és kelet-európai országban komolyabb probléma (15); üdvözli annak lehetőségét, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzáférhessenek a strukturálisreform-támogató programhoz, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a tagállamokat a szubnacionális kormányzatok kapacitásépítési igényeinek kielégítésére; üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a különféle EU-alapokból finanszírozott kapacitásépítési területek közötti koordináció erősítésében, és megismétli, hogy az Európai Bizottságnak ezt átlátható módon kell végeznie úgy, hogy egyetlen stratégiai dokumentumot tesz közzé (16);

20.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy végezzen értékelést arról, hogy a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok hogyan kerültek átültetésre a nemzeti jogszabályokba és hogyan hajtják végre azokat, figyelmet fordítva mind a helyi és regionális szinten történő végrehajtás módjára – tekintettel a szubnacionális hatóságok súlyára a közbeszerzés terén –, mind pedig arra, hogy az új szabványok milyen mértékben egyszerűsítették vagy bonyolították e terület szabályozását; megjegyzi, hogy nagyobb előrelépés szükséges a digitális közbeszerzés terén, és hogy a tagállamoknak törekedniük kell az eljárások gyors digitális átalakítására és arra, hogy minden fontosabb szakaszra az e-eljárásokat vezessenek be;

21.

arra kéri az elnököt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanács osztrák elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  COM(2017) 690 final.

(2)  http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2017-0418&language=HU&ring=A8-2017-0310

(3)  A Bizottság közleménye a 2018. évi országspecifikus ajánlásokról (3. o.)(https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2018-european-semester-country-specific-recommendation-commission-recommendation-communication-en.pdf); lásd továbbá az Európai Bizottság hatásvizsgálatát a reformtámogató programra irányuló javaslatról http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2018/EN/SWD-2018-310-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF

(4)  Lásd az előző lábjegyzetben említett hatásvizsgálat 23–26. oldalát.

(5)  http://portal.cor.europa.eu/europe2020/Documents/publi-file/2018-Territorial-Analysis-of-CSRs/2018_CSRs_draft_final.pdf

(6)  A Bizottság közleménye a 2018. évi országspecifikus ajánlásokról, 3. o.

(7)  http://portal.cor.europa.eu/europe2020/Documents/publi-file/2018-Territorial-Analysis-of-CSRs/2018_CSRs_draft_final.pdf

(8)  Lásd az RB véleményét a következő tárgyban: „Az európai szemeszter irányításának javítása: a helyi és regionális önkormányzatok bevonására vonatkozó magatartási kódex”, 2017. május 11.

(9)  Felhatalmazáson alapuló rendelet az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (240/2014/EU).

(10)  https://ec.europa.eu/commission/files/report-task-force-subsidiarity-proportionality-and-doing-less-more-efficiently_en

(11)  COM(2017) 826 final.

(12)  Forrás: Eurostat https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=tec00022&language=en)

(13)  Európai Bizottság, 7. kohéziós jelentés (168. o.).

(14)  https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR13_07/SR13_07_HU.pdf

(15)  A helyzetről összefoglaló az Európai Bizottság strukturálisreform-támogató programról szóló hatásvizsgálatának 27. oldalán http://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2018/EN/SWD-2018-310-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF

(16)  https://memportal.cor.europa.eu/Handlers/ViewDoc.ashx?doc=COR-2018-00502-00-00-AC-TRA-HU.docx


VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/5


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Gondolkodjunk Európáról: a helyi és regionális önkormányzatok hangja az Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében

(2018/C 461/02)

Társelőadók:

Karl-Heinz LAMBERTZ (BE/PES), a Régiók Európai Bizottsága elnöke, a belgiumi német ajkú közösség parlamentjének képviselője, a szenátus tagja

Markku MARKKULA (FI/EPP), a Régiók Európai Bizottsága első alelnöke, Espoo képviselő-testületének tagja

Referenciadokumentum:

Donald TUSK-nak, az Európai Tanács elnökének 2016. november 8-án kelt levele, melyben a Régiók Európai Bizottságát (RB) vélemény kidolgozására kéri fel a következő tárgyban: „Gondolkodjunk Európáról: a helyi és regionális önkormányzatok hangja az Unióba vetett bizalom helyreállítása érdekében”

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Preambulum: a helyi és regionális képviselők közreműködése a bizalom helyreállításában – háttér

1.

tekintettel a Régiók Európai Bizottságának (RB) 2009. április 21-i, brüsszeli küldetésnyilatkozatára, miszerint: „A Régiók Bizottsága regionális és helyi választott képviselőkből álló politikai közgyűlés az európai integráció szolgálatában. Politikai legitimitásunk révén gondoskodunk az Európai Unió valamennyi területi egységének, régiójának, városának és településének intézményi képviseletéről. Az a küldetésünk, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat bevonjuk az uniós döntéshozatali folyamatba, és így ösztönözzük a polgárok nagyobb arányú részvételét. […] Ügyelünk a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására, hogy az európai döntéseket a polgárokhoz legközelebb és a legmegfelelőbb szinten hozzák és alkalmazzák […] Közvetlen párbeszédet folytatunk polgártársainkkal Európa eredményeiről és a jövőbeli kihívásokról, továbbá segítünk megmagyarázni, érthetővé tenni a közösségi politikák alkalmazását és területi hatását”;

2.

tekintettel az RB által a 2015–2020-as időszakra kitűzött öt politikai prioritásra („Új lendület az európai gazdaságnak”, „Az uniós jogalkotási kérdések területi dimenziója”, „Egyszerűbb, jobban összekapcsolt Európa”, „Stabilitás és együttműködés az Európai Unión belül és kívül”, „A polgárok Európája a jövő Európája”);

3.

tekintettel az Európai Tanács elnökének 2016. november 8-án kelt levelére, melyben arra kéri fel az RB-t, hogy egy véleményben ismertesse a helyi és regionális önkormányzatok Európa jövőjével kapcsolatos észrevételeit és javaslatait, ezzel is segítve az európai projekt iránti bizalom helyreállítását (1);

4.

tekintettel az Európai Bizottság „Európa jövője – A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek” című, 2017. március 1-jei fehér könyvére és az azt követő öt vitaanyagra;

5.

tekintettel a 2017. március 25-én aláírt Római Nyilatkozatra, amelyben az aláírók kijelentik: „elkötelezzük magunkat az iránt, hogy meghallgassuk a polgáraink által megfogalmazott aggályokat”, továbbá azt, hogy [a tagállamok] „egymással és az európai intézményekkel a bizalom és a lojális együttműködés szellemében és a szubszidiaritás elve alapján fognak munkálkodni, azon keretek között, amelyek a legjobb eredményeket hozzák – legyen az az Unió, a tagállamok, a régiók, vagy a helyi közösségek szintje. Elég mozgásteret fogunk biztosítani e különböző szinteken ahhoz, hogy Európa innovációs és növekedési potenciálja erősödhessen. Azt akarjuk, hogy az Unió mindig az aktuális problémákkal arányos válaszlépéseket tegyen. Elő fogjuk mozdítani a demokratikus, hatékony és átlátható döntéshozatali eljárást és a megvalósítás javítására fogunk törekedni”.

6.

tekintettel az Európai Bizottság elnökének szándéknyilatkozatára (2), amely kifejezésre juttatja azt a törekvést, hogy az Európa jövőjéről szóló fehér könyvhöz kapcsolódó vita egészen a 2019. júniusi választásokig tartson, sort kerítve különböző vitákra, civil párbeszédekre, interakcióra a nemzeti parlamentekkel és együttműködésre a régiókkal.

7.

tekintettel a „Reaching out to EU citizens: a new opportunity” [Az uniós polgárok megszólítása: egy új lehetőség] című jelentésre (3), amely megállapítja, hogy „a régiók az Unión és a tagállamokon belüli kormányzás újragondolásában is egyre nagyobb szerepet játszanak. Szilárd társadalmi-gazdasági alapjuknak és közös kulturális identitásuknak köszönhetően számos szakpolitikai területen garantálják a kellő végrehajtást és a megfelelő eredményeket, mivel fontos szereplők és közvetítők a polgárok megszólításában”; valamint az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésre (4), amely elismeri, hogy az összetartozás és az integrációs projektben való részvétel érzésének erősítése nagy jelentőséggel bír;

8.

tekintettel az Európai Unió jövőjével kapcsolatos három európai parlamenti állásfoglalásra (5);

9.

tekintettel arra, hogy az uniós tagállamokban 2018. áprilisban megkezdődtek a polgárokkal folytatandó konzultációk.

A polgárok, valamint a helyi és regionális képviselők Európai Unióval kapcsolatos észrevételeinek és elvárásainak megértése és ismertetése

a)   A helyi és regionális képviselők azon dolgoznak, hogy hallani lehessen a polgárok hangját

10.

kiemeli, hogy a 2016. márciusban elindított „Gondolkodjunk Európáról” kezdeményezés keretében arra törekszik, hogy erősítse a bizalmat az Európai Unió és a polgárai között. Ennek érdekében civil párbeszédeket és lakossági fórumokat kezdeményez, illetve találkozókat szervez a helyi és regionális politikusok egyesületeivel és közgyűléseivel, számos helyi szerveződésű mozgalommal (6), valamint nemzeti és európai területi szövetségekkel, hogy meghallgassa az emberek európai projekttel kapcsolatos nézeteit, elképzeléseit és aggodalmait, és beszámoljon ezekről;

11.

megjegyzi, hogy eddig a Régiók Európai Bizottságának több mint 176 politikai képviselője kapcsolódott be a folyamatba azáltal, hogy a „Gondolkodjunk Európáról” kezdeményezés részeként civil párbeszédeket szervezett, és részt is vett azokban. Ezeken a rendezvényeken – 110 régióban szerte a tagállamokban – több mint 40 000-en vettek részt személyesen vagy a digitális technológia segítségével. Több mint 22 000 polgár vett részt az online felmérés és a mobilalkalmazás segítségével. Ez a visszajelzési mechanizmus lehetővé tette a párbeszéd résztvevői és a polgárok számára, hogy a távolból is hozzájáruljanak az eszmecseréhez;

12.

kiemeli, hogy ezekben a tevékenységekben az RB összes politikai csoportjából részt vesznek választott képviselők, és lehetőség szerint közös platformot alkotnak az Európai Tanács képviselőivel, a nemzeti parlamentek képviselőivel, az európai parlamenti képviselőkkel, illetve az Európai Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaival. Hangsúlyozza, hogy további koordinációra van szükség ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok tájékoztatási tevékenységei ismertebbek legyenek és nagyobb hatást fejtsenek ki;

13.

felhívja a figyelmet annak a felmérésnek az eredményeire, amely az RB megrendelésére készült a helyi és regionális önkormányzatok – többek között az RB-tagok és -póttagok – és szervezeteik körében (7);

14.

megjegyzi, hogy az emberek legtöbbször a saját régiójukban, városukban vagy helyi környezetükben történteken keresztül látják a párbeszédek keretében tárgyalt kérdéseket; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a régiókból és városokból érkező uniós politikusok ismerik legjobban a polgárok aggályait és elvárásait;

b)   A polgárok elmondták, hogy szolidaritáson, kohézión és közelségen alapuló Európai Uniót szeretnének

15.

hangsúlyozza, hogy az RB által szervezett civil párbeszédek (8) során kifejezésre juttatott legfőbb aggály az volt, hogy lassan halad a megoldások végrehajtása, különösen a munkanélküliség, a migráció és az általános társadalmi-gazdasági helyzet terén;

16.

ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy sok polgár kifejezésre juttatta: több szolidaritást szeretne az Unióban. Ez határozott felszólítást jelent arra, hogy fellépjünk a különféle területeken meglévő és számos esetben egyre növekvő egyenlőtlenségek csökkentése érdekében főleg azáltal, hogy megerősítjük a tagállamok és a régiók közötti és az azokon belüli kohéziót és szolidaritást. Ahhoz, hogy megfeleljünk ennek az általános elvárásnak, szükség lehet egyes európai uniós szakpolitikák irányának újragondolására, illetve egy új egyensúly kialakítására e politikák között;--

17.

jelzi, hogy széles körben tapasztalható a frusztráció az EU-val szemben, mivel az emberek gyakran túlságosan távolinak és megbízhatatlannak tartják az Uniót. Ugyanakkor sokan még mindig úgy érzik, hogy nem tudják, mi az EU lényege, és hogy mivel is foglalkozik. Emiatt jelentős a szakadék az emberek elvárásai és az EU teljesítőképessége között. Az emberek nem érzékelik a helyi problémák kezelésével járó előnyöket egyrészt a rossz kommunikáció, másrészt a polgárok megszólítása során alkalmazott félrevezető narratíva és szóhasználat, továbbá amiatt, hogy nem megfelelő a döntéshozatali folyamatba való bevonásuk;

18.

megjegyzi, hogy az Eurobarométer-felmérésekből (9) az derül ki, hogy a válaszadók több mint kétharmada meg van győződve arról, hogy országának előnyére vált az uniós tagság;

19.

ezzel összefüggésben utal arra, hogy a tagállamoknak közös felelősségük olyan európai szintű megoldásokat keresni, melyek révén az EU fel tud lépni azokon a fontos területeken, melyeken valódi többletértéket képes teremteni. Ezzel párhuzamosan végre kell hajtaniuk az ahhoz szükséges nemzeti reformokat, a megfelelő finanszírozást is ideértve, hogy biztosított legyen a jól működő helyi és regionális közigazgatás, ahol a polgárok azt tapasztalhatják, hogy a problémákkal megfelelően foglalkoznak;

20.

kiemeli, hogy számos helyi vita során és a felmérés eredményei szerint is a 30 év alattiak mutatják a legnagyobb lelkesedést az Unió iránt, nagyra tartják a mozgás szabadságát és az EU által kínált tanulási lehetőségeket. Azzal is tisztában van azonban, hogy több országban éppen ezt a nemzedéket sújtják leginkább a gazdasági válság elhúzódó hatásai és az ifjúsági munkanélküliség, és hogy ez a nemzedék nagyon kritikusan tekint az Európai Unió szerepére ebben a kontextusban. Ezért az RB sokkal határozottabb jövőorientáltságot szorgalmaz az uniós politikákban, és amellett szól, hogy a jövőorientáltságot építsék be az uniós döntéshozatali rendszerbe, konkrét fellépésekkel és célirányosabb forrásokkal társítva, hogy kezelni lehessen a fiatalok specifikus problémáit;

21.

hangsúlyozza, hogy a polgárok amiatti aggodalma, hogy nem veszik őket kellőképpen figyelembe a döntéshozatali folyamat során, a demokratikus intézmények, többek között az uniós intézmények iránti bizalmatlanság különböző formáiban nyilvánul meg;

22.

kiemeli, hogy a helyi és regionális szintű kormányzás iránt általában nagyobb a bizalom, mint a nemzeti kormány iránt, és ez a tagállamok többségében az Unió iránti bizalomnál is nagyobb;

23.

Hangsúlyozza, hogy az EU-ba vetett bizalom helyreállítása érdekében egyértelművé kell tenni a polgárok számára, hogy végeredményben ki hozza az uniós szintű döntéseket, és ezért elengedhetetlennek tartja a demokratikus elszámoltathatóság megerősítését.

24.

emlékeztet arra, hogy az európai integrációs projekt célja, hogy politikai szinten kifejezésre juttasson egyetemes értékeket és jogokat, de sok polgár csalódott, mivel úgy érzi, hogy az EU nem képes követni és érvényesíteni saját értékeit. Elismeri, hogy rendkívül fontos, hogy újra és újra megerősítsük az uniós polgárok közös értékeit, melyek nélkülözhetetlenek, mivel a kölcsönös bizalom és kompromisszumok alapját jelentik;

25.

úgy gondolja, hogy az uniós polgárok körében komoly lehetőség kínálkozik egy „európai polgári identitás” kialakítására, amelyben megjelennek a polgárok mindennapjait befolyásoló fontos jogok és kötelességek. Egy ilyen, Európa gazdag történelmi és kulturális örökségére épülő identitás fontos lenne ahhoz, hogy a polgárok erősebben kötődjenek az „európai projekthez”, és ki kellene egészítenie és gazdagítania kellene az emberek önazonosságát képező nemzeti, regionális és helyi identitásokat. Az identitásérzést nem lehet és nem is kell erőltetni, de polgári szerepvállalással, kulturális tevékenységekkel és oktatással támogatható és ösztönözhető, ezért megfelelő intézkedésekkel és erőforrásokkal támogatandó;

26.

elismeri, hogy a tudás- és jövőorientált társadalmakban élő polgárok jobban megértik helyi közösségeik szükségleteit, így kedvezőbb helyzetben vannak ahhoz, hogy kikísérletezzenek és formába öntsenek helyi igények kielégítésére szolgáló innovatív megoldásokat;

27.

támogatja a polgárok arra irányuló kérését, hogy több lehetőségük legyen a demokratikus részvételre, és legyen jobb a kommunikáció az európai intézményekkel az állandó és strukturált párbeszéd csatornáin keresztül; Ennek érdekében sürgeti az Európai Bizottság kommunikációs stratégiájának a megerősítését az információs hálózatain keresztül, a regionális önkormányzatokkal együttműködve, amelyek koordinálhatják a területeiken található európai információs irodákat, ezáltal megsokszorozva tevékenységeik hatékonyságát;

c)   A helyi és regionális képviselők kifejezetten azt szeretnék, hogy teljes mértékben részt vehessenek az európai projekt meghatározásában és végrehajtásában (10)

28.

egyetért a helyi és regionális szintű képviselőkkel abban, hogy azok a kiemelt területek, melyekre az EU-nak összpontosítania kellene, elsősorban a következőkkel vannak összefüggésben: kohéziós politika, szociálpolitika (amelybe beletartozik az oktatás és a mobilitás is), gazdaságpolitikák (foglalkoztatás és növekedés), migráció és integráció, környezetvédelmi kérdések, többek között az éghajlatváltozás, valamint biztonság;

29.

kiemeli, hogy a civil párbeszédekből, valamint a helyi és regionális önkormányzatok körében végzett felmérésből is az derül ki, hogy sokan komolyan aggódnak a fiatalok miatt, és felteszik a kérdést, hogy miként lehet a megfelelő lehetőségeket biztosítani számukra és megfelelni az elvárásaiknak;

30.

hangsúlyozza, hogy mind a polgároknál, mind a helyi és regionális önkormányzatok képviselőinél újból és újból felvetődik a szolidaritás kérdése, amely az Európai Unió alapértékeinek egyike;

31.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok válaszadóinak többsége úgy gondolja, hogy a nagyobb mértékű decentralizáció és a hatékonyabb hatáskörmegosztás a jó kormányzás nélkülözhetetlen elemei, mivel növelik a döntéshozatal átláthatóságát, elszámoltathatóságát és színvonalát azáltal, hogy lehetővé teszik a polgárok közvetlen részvételét és bevonását, valamint a helyi alapú megoldásokat. Megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós döntéshozatali folyamatokba való bevonása többletértékkel ruházza fel a követett politikákat;

32.

megállapítja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy egyre nagyobb szükség van a nemzeti határokon átnyúló együttműködésre, mert csak így lehet megfelelni korunk legnagyobb kihívásainak – amilyen az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák, a globalizáció valamennyi kifejezési formája, a digitalizáció és annak társadalmi következményei, az instabil helyzetek a világban, a demográfiai változások, a szegénység és a társadalmi kirekesztés stb. Döntő szerepet játszanak a kohéziós politika végrehajtásában is, beleértve a határokon átnyúló kezdeményezéseket – köztük számos kisléptékű és emberek közötti projektet –, amelyek különösen fontosak, mivel napi szinten konkrétan szemléltetik a szolidaritást;

33.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok ezenkívül azt szeretnék, hogy az Európai Unió helyezzen nagyobb hangsúlyt az uniós polgársági jogok, köztük az élethez, a munkához és a tanuláshoz való jog szabad gyakorlására; ebben az értelemben a helyi és regionális önkormányzatok az európai intézményekkel együttműködésben fontos munkát végezhetnek annak érdekében, hogy a polgárok megismerjék, hogy a szabad mozgás valójában milyen lehetőségeket kínál számukra, hogy más tagállamban tanulhassanak vagy dolgozhassanak;

Az uniós politikák összekapcsolása a helyi szinttel, hogy tényleges változás történjen az emberek életében

a)   A társadalmi kihívások helyi szintű kezelése

34.

hangsúlyozza, hogy az uniós politikáknak képessé kell tenniük az embereket arra, hogy kezeljék azokat a kérdéseket, amelyek az életük szempontjából fontosak, és amelyekre az európaitól a helyi szintig minden kormányzati szinten választ kell adni;

35.

megjegyzi, hogy az előttünk álló társadalmi kihívásokat globális összefüggésben kell szemlélni, de cselekedni helyi szinten kell;

36.

emlékeztet arra, hogy a városok és a régiók biztosítják az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és a polgárok közötti kapcsolatot, amennyiben a fellépésre való felhívásukra az Unió által rendelkezésükre bocsátott eszközök segítségével válaszolnak. A 17 fenntartható fejlesztési cél csak a helyi és regionális kormányzatokkal való együttműködés és koordináció révén valósítható meg. Ezért meg maximálisan ki kell használni a decentralizált együttműködés, a szakpolitikai koherencia és a területi megközelítés támogatását célzó eszközöket, mivel ezek segítségével a regionális és helyi önkormányzatok és a civil szervezetek jobban képesek közvetíteni valamennyi kormányzati szint között;

b)   A gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása a polgárok érdekében

37.

hangsúlyozza, hogy a tartós gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek kezelése továbbra is jelentős kihívásnak számít az Unió jövője szempontjából;

38.

emlékeztet arra, hogy a társadalmi, gazdasági és területi kohézió az Európai Unióról szóló szerződésben megfogalmazott célkitűzés, amelynek eléréséhez a strukturális és az új kihívások kezelésére, az ellenállóképes társadalmak és gazdaságok előmozdítására, valamint a globalizáció előnyeinek kihasználását szolgáló keret kialakítására egyaránt szükség van;

39.

utal a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentésre, amely „Az én régióm, az én Európám, a mi jövőnk” címet viseli, és amely megmutatja, mennyire fontos a kohéziós politika Európa, az európai polgárok, az európai gazdaság, városok és régiók számára, és hogy a fenntartható gazdasági növekedés összeegyeztetése a társadalmi haladással, amelyhez a kohéziós politika hozzájárul, talán fontosabb mint valaha (11);

40.

felszólít arra, hogy a kohéziós szövetség (#CohesionAlliance) nyilatkozatában foglaltak szerint a 2020 utáni időszakra minden régió szempontjából erős kohéziós politika jöjjön létre az európai partnerség, a megosztott irányítás és a többszintű kormányzás elve alapján;

41.

sajnálatosnak tartja, hogy csak kevés polgárnak van tudomása a kohéziós politika pozitív hatásairól; ezért felszólít arra, hogy az összes kormányzati szint hangolja össze erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék az uniós politikák és alapok különböző elemeinek hatásait;

42.

kiemeli, hogy az uniós városfejlesztési menetrend segíti az olyan kérdések kezelését, mint például a városi mobilitás, a levegőminőség, a körforgásos gazdaság, valamint a migránsok és a menekültek integrációja. Kiemeli továbbá a városok és falvak közötti partnerségek jelentőségét e problémák hatékonyabb megoldása szempontjából. Támogatja emellett a városokat és régiókat abban, hogy helyi innovációs ökoszisztémákat fejlesszenek, és intelligens szakosodási stratégiákat hajtsanak végre;

43.

hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások és az általános gazdasági érdekű szolgáltatások az európai szociális modell és szociális piacgazdaság szerves részét képezik, biztosítva mindenki számára az alapvető javakhoz és a színvonalas közszolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát és lehetőségét. Helyesli az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmának kiterjesztését új szociális szolgáltatásokra, amilyenek például a menekültek és migránsok fogadása és integrációja, a szociális lakhatás, a minimáljövedelem vagy a digitális infrastruktúra;

44.

szorgalmazza, hogy jöjjön létre több európai partnerség – többek között ikerintézményi együttműködésen keresztül – a települések, a városok és a régiók között, hogy globális szinten élen járjanak a társadalmi kihívások kezelésével kapcsolatos bevált gyakorlatok végrehajtása és a legfrissebb tudományos ismeretek terén;

c)   Válasz a migrációra és az integráció biztosítása

45.

felhívja a figyelmet, hogy az európai polgárok szemében a migrációs kihívás fontos próbája annak, hogy hogyan működik a „szolidaritás” a gyakorlatban, de még ki kell dolgozni a szolidaritás fogalmának közös értelmezését ebben a kontextusban. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokra alapvetően fontos szerep hárul a migránsok fogadásának és integrációjának lehetővé tételében, valamint egy nyílt, racionális és humánus vita szervezésében ezekről az érzékeny kérdésekről;

46.

kitart amellett, hogy a települések, a városok és a régiók számára támogatást kell biztosítani, hogy el tudják látni mind a válságkezeléssel, mind a hosszú távú integrációval kapcsolatos feladataikat. Az EU-nak koherens szakpolitikai keretet kell biztosítania a migrációhoz, és a tagállami források kiegészítéseképpen elegendő célzott pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtania a migránsok helyi szintű integrációjának megkönnyítéséhez;

47.

hangsúlyozza, hogy a migránsok számára az integrációs politikákat az összes kormányzati szint közötti partnerségben kell kidolgozni, és – egy átfogó uniós migrációs politika részeként – megfelelő uniós szintű pénzügyi eszközökkel kell támogatni őket. Mind a migránsok, mind a fogadó társadalmak érdekében számos tényezőt – például a migránsok szakmai és nyelvi készségeit, meglévő családi kötődéseiket, preferenciáikat vagy esetleges érkezés előtti kapcsolataikat a fogadó országgal – figyelembe kell venni azért, hogy a lehető legtöbb esélyt biztosítsuk a sikeres integrációhoz;

48.

megjegyzi, hogy az Unió külső határainak hatékony és emberséges igazgatása, valamint egy átfogó migrációs politika és egy közös, magas szintű közös normákkal rendelkező uniós menekültügyi rendszer kidolgozása alapvető fontosságú minden település, város és régió számára, különös tekintettel azokra, amelyek menekülteket fogadnak be, illetve amelyek a migrációs csúcsidőszakokban különösen érintett határok mentén helyezkednek el. Hangsúlyozza továbbá, hogy egy ilyen politikának tartalmaznia kell a humanitárius védelem koordinált megközelítését, a legális migráció új módjait, köztük cirkulációs migrációs rendszereket, illetve olyan erőfeszítéseket, melyek a migrációt kiváltó okok és az emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek szexuális célú kereskedelme ellen hatnak, ehhez pedig minden szinten új politikai elkötelezettségre és a megfelelő eszközökre is szükség van;

d)   A szociális jogok és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása, valamint a kulturális örökség előmozdítása

49.

kiemeli, hogy a polgárok határozottan úgy gondolják, hogy az összes uniós politikában és programban fejleszteni kell az EU szociális dimenzióját, így egészítve ki a meglévő nemzeti vagy regionális nemek közötti egyenlőségre irányuló és szociális védelmi rendszereket. Az EUMSZ 8. és 9. cikke jogalapot biztosít ehhez, ezért azt megfelelően érvényre kell juttatni. Az RB támogatja a szociális pillér megvalósítását is, amelyben a helyi és regionális önkormányzatoknak alapvető szerepet kell játszaniuk. Kéri továbbá egy társadalmi haladásról szóló jegyzőkönyv felvételét az uniós szerződésekbe azzal a céllal, hogy a szociális jogok egyenértékűek legyenek a gazdasági jogokkal. Üdvözli, hogy a szociális jogok európai pillérét beépítették az európai szemeszterbe. Ugyancsak támogatja az európai szemeszteren belüli szociális eredménytábla gondolatát és úgy véli, hogy az Unió elsődleges jogába be kell építeni kötelező jellegű szociális célokat;

50.

hangsúlyozza, hogy a szociális beruházás nem értelmezhető egyszerűen az államháztartásban megjelenő költségként. A 2017. novemberi göteborgi csúcstalálkozón elhangzottak szerint a szociálpolitikák finanszírozása és a szociális jogok védelme egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkezik, ami alapvetően fontos ahhoz, hogy helyreállítsuk a polgárok integrációs folyamatba vetett bizalmát;

51.

kulcsfontosságúnak tartja annak elősegítését, hogy a polgárok hozzáférjenek a helyi és méltányos munkaerőpiacokhoz a munkanélküliség felszámolása érdekében, külön intézkedésekkel segítve a leginkább érintett csoportokat. Szorgalmazza egy szociális célkitűzéseket tartalmazó terv kidolgozását, illetve beépítését egy olyan, előretekintő szociálpolitikai cselekvési programba, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz és gondoskodik a konkrét jogalkotási nyomon követésről az emberekbe, a készségekbe, a tudásba, a szociális védelembe és a társadalmi befogadásba való befektetés tekintetében;

52.

olyan Európai Uniót szorgalmaz, amely teljeskörű kötelezettséget vállal a nők és a férfiak egyenlőségének előmozdításában, különös tekintettel a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, egy olyan egyetemes, strukturális és multidimenzionális problémáról lévén szó, melynek személyes, társadalmi és gazdasági költsége felbecsülhetetlen;

53.

kitart amellett, hogy alapvető fontosságú a fiatalokba való befektetés, és kéri az Uniót, hogy támogassa a helyi és regionális önkormányzatokat annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni a készségek és az oktatás terén felmerülő igényeket. Szorgalmazza egy új „készség- és oktatásfejlesztési szövetség” létrehozását az oktatásba történő közberuházások növelése, a mobilitás előmozdítása (Erasmus+) és – különösen a határ menti területeken – a régióközi együttműködés elősegítése céljából, illetve annak érdekében, hogy az emberek közötti kapcsolatokat ne csak szakmai kontextusban, hanem kulturális téren is ösztönözzük;

54.

a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban szorgalmazza a regionális kormányok részvételét olyan eszközök kezelésében, mint az Európai Szociális Alap, valamint az ifjúsági garancia végrehajtását támogató alapok, mivel gyakran regionális szinten alkalmaznak aktív foglalkoztatási politikákat, beleértve a szociális innovációt és az egyenlőségre irányuló politikákat;

55.

rámutat arra, hogy fontos lenne az oktatási tantervbe bevonni azokat a közös pontokat, amelyek összekötik az európaiakat, olyan területeken, mint a történelem, a kultúra, az örökségeink vagy maga az európai projekt fejlődése. Továbbá kiemeli az európai projekt népszerűsítésének fontosságát a tanulók körében, mely feladat általában a regionális és helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik;

56.

emlékeztet arra, hogy a kulturális örökség sokszínű formái értékes javakat jelentenek Európa számára: olyan eszközök, amelyek kulcsfontosságú, ösztönző szerepet tölthetnek be az összetartóbb és fenntarthatóbb uniós régiók szolgálatában, és hozzájárulhatnak az identitástudat erősítéséhez egy adott régióban és egész Európában, összhangban az Unió mottójával: „egyesülve a sokféleségben”;

57.

hangsúlyozza, hogy a turizmus és a kreatív ágazatok – többek között az innováció és az intelligens szakosodási stratégiák révén – képesek a régiók kulturális örökségét olyan lehetőségekké alakítani, melyek új munkahelyeket és továbbgyűrűző gazdasági hatásokat eredményeznek;

58.

kiemeli annak fontosságát, hogy az Európai Unió ösztönözze és fémjelezze nyelvi és kulturális sokszínűségét, támogassa ennek megismerését, előmozdítsa az innovációt és a régióközi együttműködést minden kulturális közegben, valamint új kulturális és kreatív üzleti modellek létrehozását;

e)   A kutatás, innováció és a digitális átállás ösztönzése

59.

úgy véli, hogy az intelligens városokban biztosított, kutatásra, innovációra, cserelehetőségekre, partnerségre és mobilitásra épülő európai finanszírozási programok jobb szolgáltatásokat tehetnek lehetővé a polgárok számára, ezáltal javítva életminőségüket. Hangsúlyozza továbbá, hogy a kohéziós politika és a közös agrárpolitika is a kutatás és az innováció révén válhat energikussá és előretekintővé;

60.

szorgalmazza, hogy a közszektorban és a vállalkozásoknál növeljék az innováció arányát, többek között olyan kezdeményezések segítségével, mint a „Science meets regions” (a tudomány és a régiók találkozása), amelynek keretében politikusok és tudósok gyűlnek össze, hogy megvitassák a tényeken alapuló döntéshozatal témáját, lehetővé téve az európaiak számára, hogy közösen alakítsák jövőjüket;

61.

kiemeli, hogy a digitális átállás és az e-kormányzás segíti a helyi közigazgatást. A polgárok és az üzleti világ gyakran a határokon átnyúló vagy régióközi együttműködés (többek között a „széles sávú hozzáférés mindenki számára” politika) részeként érzékelik az ilyen beruházások uniós hozzáadott értéket, mert ezek fokozzák a helyi gazdaság ellenálló képességét, valamint elősegítik az életminőség javulását helyi és regionális szinten;

62.

kiemeli, hogy a városok olyan fizikai és digitális helyek, ahol az emberek találkozhatnak egymással, új ötleteket találhatnak, új lehetőségeket fedezhetnek fel, innovatív módon tervezhetik a jövőt, megismerhetik, hogyan változik a társadalom, és hogy ez milyen következményekkel jár a polgárokra nézve. Következésképpen a városok Európa-szerte felgyorsíthatják a helyi közösségek digitális összekapcsolásának folyamatát;

63.

emlékeztet ezért arra, hogy a digitális átállás új eszközt jelent a kohézió számára és hatékony módszert a demográfiai kihívások kezelésére: a távoli és vidéki területeknek, valamint legkülső régióknak továbbra is össze kell kapcsolódniuk, és a természeti hátrányokat a területi kohézió elvével összhangban előnyökké kell alakítaniuk. Az Unió és a helyi szereplők által támogatott innovációs központok, élő laboratóriumok, fab-labok (termelő laboratóriumok), dizájn stúdiók, könyvtárak, üzleti inkubátorházak, innovációs táborok fellendítik a helyi gazdaságot és elősegítik, hogy az érdekelt felek hozzáférjenek a digitális technológiákhoz;

f)   A vidéki területek fejlesztésének támogatása, a közös agrárpolitika védelme és a helyi termelés előmozdítása

64.

emlékeztet arra, hogy a vidéki és köztes területek az Unió területének 91 %-át teszik ki és a lakosság 60 %-ának adnak otthont, és emlékeztet arra is, hogy jelentős fejlődési különbségek vannak a városi és vidéki területek között, és az utóbbiak esetében az elhagyatottság érzése növekvő euroszkepticizmussal társul. Úgy gondolja ezért, hogy mind a közös agrárpolitikának, mind a kohéziós politikának továbbra is szolidaritáson alapuló eszközként kell működnie, hogy előmozdítsa a megújulást a fenntartható és innovatív mezőgazdaság és vidékfejlesztés terén, és hangsúlyozza, hogy minden uniós politikában figyelembe kell venni a vidéki területeket;

65.

a régióközi együttműködés fontos szerepet tölthet be az intelligens szakosodási stratégiák optimalizálásában, szinergiák előmozdításával és az innovációra irányuló globális törekvések eredményességének maximalizálásával;

66.

felhívja a figyelmet arra, hogy élelmiszertermelésünk és -fogyasztásunk módja nemcsak a polgárok jóllétére, a környezetre, a biológiai sokféleségre és az éghajlatra gyakorol jelentős helyi és globális hatást, hanem az egészségünkre és a gazdaságra is. Kéri a helyi piacok és a rövid élelmiszerláncok mint sajátos helyi dimenzióval rendelkező élelmiszerrendszerek fejlesztését és támogatását, továbbá sürgeti a minőségi európai termelés előmozdítását;

67.

aránytalannak tartja a csökkentéseket a KAP második pillérében és aggódik amiatt, hogy ez a beavatkozás a vidéki területek kárára mehet, és ellentétes lehet azokkal az európai bizottsági törekvésekkel, melyek a környezet- és természetvédelem megerősítésére, valamint az uniós éghajlat- és erőforrásvédelmi célokhoz való hozzájárulás fokozására irányulnak;

g)   Fenntarthatóság, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem

68.

rámutat arra, hogy a polgárok globális és helyi fellépést várnak az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság előmozdítása terén. Ezért a fenntarthatóságot minden uniós politikában érvényesíteni kell, különös tekintettel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, az energiahatékonyságra, a tisztább mobilitásra, a megújulóenergia-termelésre, a szénelnyelőkre, valamint a fenntartható termelésre és fogyasztásra. Az RB arra kéri az Uniót, hogy biztosítson olyan szilárd jogi és politikai keretet, amelyben a régiók és a városok kidolgozhatják saját kezdeményezéseiket, így mozdítva elő a Párizsi Megállapodás céljainak elérését;

69.

emlékeztet arra, hogy a Polgármesterek Globális Éghajlat- és Energiaügyi Szövetsége és az alulról induló végrehajtási kezdeményezések rendkívül fontos szerepet játszanak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésében, és kéri, hogy az Unió támogassa a szén-dioxid-csökkentéshez való, helyi szintű vállalások kidolgozását. Következésképpen minden uniós politikában érvényesíteni kell a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, összhangban a fenntartható fejlesztési célokkal és az EU más nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

70.

hangsúlyozza, hogy nagyobb szinergiákra van szükség az éghajlatváltozás kezelését célzó, illetve a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességgel foglalkozó hálózatok, projektek és megállapodások között, amilyen például a sendai keret;

h)   Együttműködés az EU határain túl a stabilitás és a fejlődés támogatása érdekében

71.

emlékeztet arra, hogy az alulról épülő demokrácia, a fenntartható fejlődés és a stabilitás előmozdításához alapvetően fontos az a szerep, melyet a helyi és regionális önkormányzatok töltenek be a határon átnyúló együttműködésben és a városok közötti diplomáciai tevékenységekben az uniós határokon túl, különösen a bővítési folyamatban és az EU szomszédságában;

72.

emlékeztet arra, hogy a helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak, amikor az erőszakos radikalizálódás megakadályozásával és a közterületek védelmével gondoskodnak a polgárok biztonságáról. Mivel a bűnözés és a terrorizmus nem áll meg a határoknál és transznacionális jellegű, a polgárok és a helyi és regionális önkormányzatok felismerik az összefogás fontosságát, és a saját javukra fordítják a közös projektekre irányuló uniós fellépés hozzáadott értékét;

73.

emlékeztet az RB álláspontjára, mely szerint a kereskedelemliberalizációs megállapodásokra irányuló javaslatokat minden esetben meg kell előznie egy területi hatásvizsgálatnak. Hangsúlyozza továbbá, hogy a nemzeti és helyi szinten olyan mechanizmusokat kellene bevezetni, amelyek lehetővé tennék a kereskedelempolitikával kapcsolatos információkhoz való hozzáférést. Ezenkívül a kereskedelmi tárgyalásokat az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok közötti hivatalos és részvételen alapuló párbeszédnek kell kísérnie. Ez különösen fontos olyan területeken, ahol a kereskedelmi tárgyalások olyan területekre is kiterjednek, amelyek a tagállamok megosztott hatáskörébe tartoznak, mivel ezekben az esetekben általában a helyi és regionális szint kompetenciái is érintettek.

A szükséges mozgástér biztosítása a városok és régiók számára: a 2020 utáni időszakra vonatkozó, az ambíciókhoz igazodó, valamint a fellépésekhez és beruházásokhoz rugalmassági mechanizmusokat alkalmazó uniós költségvetés

74.

kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keretnek tükröznie kell az Unió prioritásait és ambícióit annak érdekében, hogy teljesítse a Szerződésben foglalt kötelezettségét és polgárainak elvárásait. Kiáll az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3 %-át kitevő többéves pénzügyi keret mellett;

75.

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés nem értelmezhető a nettó befizetők és a nettó kedvezményezettek között létrejött kompromisszumként, hanem inkább a közös célkitűzéseink elérésére szolgáló közös eszközként, amely Európa-szerte hozzáadott értéket biztosít. Ezért alátámasztja az Európai Bizottság arra vonatkozó megállapításait, hogy mindnyájan a többéves pénzügyi keret kedvezményezettjei vagyunk, mivel a közös piac, a biztonság és a kohézió pozitív hatásai többet nyomnak a latban, mint az EU számára befizetett egyéni hozzájárulások;

76.

hangsúlyozza, hogy az EU jövője egy ambiciózus és hatékony uniós költségvetéstől függ, amely azt az elvet követi, hogy az EU többletfeladataihoz többletforrásokat kell biztosítani, és fokozatosan meg kell szüntetni a nemzeti hozzájárulásokra vonatkozó kedvezményeket;

77.

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés bármiféle újbóli centralizálása – különösen a megosztott irányítás alá tartozó programoknak és a helyi viszonyokat figyelembe vevő megközelítésnek a gyengítése révén – veszélyeztetheti az Unión belüli kohéziót, ezért kerülendő;

78.

emlékeztet arra, hogy a közszolgáltatások minősége az intézmények iránti bizalom döntő tényezője, mivel a polgárok a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos tapasztalataik alapján értékelik a kormányzatokat, és – tekintettel arra, hogy a közkiadások több mint egyharmadát és a közberuházások több mint felét szubnacionális szinten hajtják végre – hangsúlyozza, hogy az EU-ban a közberuházások szintje továbbra is túl alacsony a megfelelő közcélú infrastruktúra és szolgáltatások biztosításához. Ezért döntő fontosságú a közberuházások hiányának felszámolása;

79.

felhívja a figyelmet arra, hogy tíz évvel a pénzügyi válság után, amely jelentősen csökkentette a helyi és regionális önkormányzatok közberuházásait, növelni kell beruházási kapacitásaikat azáltal, hogy biztosítjuk számukra a közberuházások támogatásához szükséges költségvetési mozgásteret, a partnerségen és többszintű kormányzáson alapuló megosztott irányítás elvének erősítésével előmozdítjuk a helyi megoldások alkalmazását, illetve az uniós programok állami társfinanszírozását kiemeljük az államadósságra vonatkozó számítások alól a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében;

Egységünk alulról történő kiépítése: az EU demokratikus megújulása a helyi szint bevonásával lehetséges

a)   Az uniós fellépés hatásának növelése: a megfelelő fellépést a megfelelő szinten kell végrehajtani

80.

határozott meggyőződése, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelő alkalmazása rendkívül fontos ahhoz, hogy az Európai Unió közelebb kerüljön a polgáraihoz. Emlékeztet arra, hogy a döntéseket a polgárokhoz minél közelebbi szinten kell meghozni, és hangsúlyozza, hogy az EU-ban egy maradéktalanul elszámoltatható és átlátható döntéshozatali rendszerre van szükség, ahol a polgárok számára egyértelműen látható, hogy politikai szempontból ki felelős és számoltatható el a meghozott döntésekért (12);

81.

hangsúlyozza, hogy a megosztott felelősséget, valamint a többszintű kormányzás elve és a szubszidiaritás elve közötti szoros kapcsolatot a valóban demokratikus Európai Unió rendkívül fontos elemeinek kell tekinteni;

82.

kiemeli, hogy a jövőben a szubszidiaritás elvének következetes alkalmazása kell hogy legyen az EU szalagkorlátja. Ez azt jelenti, hogy „ahol több EU-ra van szükség, ott legyen több EU”, ahol pedig „kevesebb EU-ra van szükség, ott legyen kevesebb EU”, ami hatékonyabb és jobban teljesítő Európai Uniót eredményez. Ha Európa jövőjéről van szó, akkor kontraproduktív pusztán azzal érvelni, hogy védjük a tagállami érdekeket az uniós beavatkozással szemben. Az RB tisztában van saját szerepével, vagyis azzal, hogy a szubszidiaritás elvének egyik „őre”, és úgy gondolja, hogy ezt az elvet dinamikus politikai és jogi koncepcióként kell felfogni a döntéshozatalban és a szakpolitikai végrehajtás során, annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő intézkedéseket a legalkalmasabb szint a kellő pillanatban és a polgárok érdekében hozza meg; ezt az álláspontot megerősíti a szubdszidiaritással és az arányossággal foglalkozó munkacsoport végleges jelentése, amely hangsúlyozza az új „aktív szubszidiaritás” módszerét; törekedni fog a munkacsoport ajánlásainak megvalósítására a többi uniós intézménnyel, a nemzeti parlamentekkel, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben az Unió egész területén;

83.

ismételten kéri, hogy a többszintű kormányzás elvét és a partnerség elvét egy intézményközi magatartási kódexben rögzítsék és valósítsák meg, és ezek az elvek jussanak kifejezésre a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban. a kohéziós politika mellett a többszintű kormányzást is integrálni kell a regionális hatással járó politikákra vonatkozó valamennyi jogi és szabályozási rendelkezésbe (13);

84.

rendkívül fontosnak tartja a centralizáció felé történő elmozdulás megakadályozását, valamint a megfelelő, helyi viszonyokat figyelembe vevő és hatékony helyi megoldások kidolgozásának támogatását, különösen a jövőbeli kohéziós politika keretében, amely más szakpolitikai területeken is mintául szolgál az irányításra;

85.

ajánlja a meglévő területi hatásvizsgálatok továbbfejlesztését a hatékony visszacsatolási mechanizmusok létrehozása érdekében, amelyek figyelembe veszik az uniós régiók sokféleségét és az uniós politikák rendkívül eltérő hatásait a különböző helyi és regionális önkormányzatokra;

b)   A régiók és a városok bevonása: az európai demokrácia megújítása felelősségvállalás és hatékonyság révén

86.

fontos, hogy az uniós politikák kezdeményező szerepet kínáljanak az embereknek az életük alakulása szempontjából fontos kérdések megoldásában. az emberek helyi szintű megoldásokat keresnek, és a problémák meghatározásához komolyabb szerepvállalást, megoldásukhoz pedig segítséget kérnek. Ez az emberközpontú és a polgárok által vezérelt megközelítés sok helyi kihívás megoldására alkalmas lehet, és rámutathat, miért fontos az EU a polgárok számára. Ez azt is jelenti, hogy az uniós politika középpontjába a városok és régiók szerepének erősítését kell helyezni azáltal, hogy a közszféra, a magánszféra és az emberek közötti partnerségeken keresztül a polgárokat is bevonjuk a feladatokba;

87.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzáadott értékkel gazdagítják az uniós politikákat, mivel laboratóriumként működnek a polgárok által az Európai Uniótól elvárt társadalmi innovációk, szolidaritás és inkluzív politikák új formáinak kidolgozása és megvalósítása során;

88.

megjegyzi, hogy ez azt is jelenti, hogy a polgároknak nem minden problémája oldható meg részletes uniós jogi előírások révén. A szubszidiaritási elv nemcsak arról szól, hogy a jogalkotás terén meddig terjednek az EU jogi lehetőségei, hanem arról is, hogy a megoldások mennyire észszerűek a polgárok számára. Ha a polgárok azt tapasztalják, hogy az EU olyan megoldásokat kínál, amelyek a mindennapokban nem válnak be, az csak növelni fogja az ellenállást az EU-val szemben;

89.

meggyőződése, hogy az EU intézményi rendszerének tovább kell fejlődnie, és igazodnia kell az új kihívásokhoz egy inkluzív, átlátható, demokratikus és hatékony döntéshozatal megteremtése érdekében. Hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok RB által képviselt szerepét átfogóbban el kell ismerni mind a napi szintű uniós ügyintézésben, mind pedig az uniós szerződések jövőbeli kiigazításai során, ahol az RB-t minden jövőbeli egyezményben teljes jogúan kellene képviselni;

90.

határozottan úgy véli, hogy az európai szemeszter keretében el kell ismerni a helyi és regionális dimenziót, következésképpen a helyi és regionális önkormányzatokat az éves növekedési jelentés előkészítésétől kezdve be kell vonni az országjelentések összeállításába és a nemzeti reformprogramokba. Meggyőződése, hogy ebből a célból a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytábláját regionális mutatókkal kell kiegészíteni, amelyek előmozdítják és alátámasztják az európai szemeszter folyamatának regionális dimenzióját;

91.

úgy gondolja, hogy az EU és különösen a gazdasági és monetáris unió (GMU) demokratikus legitimitását meg kell erősíteni azáltal, hogy a társadalmi haladás és az esélyegyenlőség elve az uniós döntéshozatal középpontjába kerül, következésképpen a foglalkoztatási és a szociális normákat nem úgy kezelik, mint a makrogazdasági kiigazítási folyamat marginális szempontjait;

92.

úgy véli, hogy a régiók és a regionális parlamentek uniós döntéshozatali eljárásba való nagyobb mértékű bevonása növelheti a demokratikus ellenőrzést és az elszámoltathatóságot;

c)   A polgárok uniós politikákban való részvételének elősegítése és 2019 után egy folyamatos párbeszéd közös kialakítása az emberekkel

93.

emlékeztet arra is, hogy az EU csak akkor számíthat több bizalomra és csak akkor lesz hitelesebb, ha eredményeket mutat fel, és a polgároknak világosabban elmagyarázza az EU hozzáadott értékét, valamint az uniós döntések alapjául szolgáló indokokat és a szükséges kompromisszumokat. Ennek jegyében az RB sokkal több erőfeszítést kér a többnyelvű, európai média és információs formátumok támogatása terén, ideértve a könnyen érthető üzeneteket, az európai uniós polgári ismeretekkel foglalkozó modulok kidolgozását és bevezetését a különböző oktatási szinteken, valamint az emberek közötti, határokon átnyúló európai találkozók (szakképzési csereprogramok, ikerintézményi programok stb.) támogatásának jelentős növelését;

94.

hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szerepvállalást ösztönző eszközöket, mint például az európai polgári kezdeményezést (14). A képviseleti demokrácia uniós szinten működő struktúráinak kiegészítéseképpen, illetve a részvételen alapuló döntéshozatal és az állandó párbeszéd új innovatív elemekét az európai polgári kezdeményezések segíthetnek a polgárok közös ügyekért való mozgósításában, a legfontosabb politikai kérdések európai dimenziójának kiemelésében, valamint a páneurópai viták és a megfelelő közvélemény létrejöttének támogatásában;

95.

kéri az RB-tagjait, hogy helyi rendezvények, lakossági fórumok és civil párbeszédek segítségével folytassák az együttműködést a polgárokkal és továbbra is hallgassák meg őket annak érdekében, hogy az EU-27 minden régióját elérjék, és arra kéri a többi intézményt, hogy egyesítsék erőiket. Ezzel összefüggésben kiemeli azt a célt, hogy a 2019-es európai választásokig minden uniós régióban kerüljön sor civil párbeszédre. Szorgalmazza, hogy az RB-tagok szervezzenek ennek megfelelő üléseket az általuk képviselt helyi vagy regionális közgyűlésekben, a helyi polgároknak és azok szervezeteinek a részvételével, hogy véleményeket gyűjtsenek az Európa jövőjével kapcsolatos, RB által azonosított kérdésekről és az Európai Bizottság felméréséhez. Hangsúlyozza az uniós politikákról és az ezeket alátámasztó politikai döntésekről szóló decentralizált kommunikáció rendkívüli jelentőségét és azt, hogy az uniós intézményeknek támogatniuk kell az ebbe az irányba mutató helyi és regionális erőfeszítéseket;

96.

kiemeli, hogy a polgárokkal való konzultáció során azokat az embereket is el kell érni, akiket gyakran figyelmen kívül hagynak, vagy akik nem érdeklődnek a konzultációs folyamatok iránt. Fontos, hogy biztosítsuk a ténylegesen inkluzív és reprezentatív párbeszédet a polgárokkal, hogy elkerüljük azt, hogy a vitát azok sajátítsák ki, akik már most is a legaktívabban fellépnek az EU vagy egy konkrét politikai kérdés mellett vagy ellen;

97.

hangsúlyozza, hogy a kommunikáció és a polgárokkal való állandó párbeszéd minden politikai rendszerben alapvető fontosságú, és ezért elengedhetetlen az EU demokratikus legitimitásának növelése, valamint az, hogy Európát közelebb vigyük az emberekhez;

98.

ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a polgárokkal való együttműködést nem szabad az európai választásokat előkészítő időszakokra korlátozni;

99.

vállalja, hogy a 2019. évi európai választások előkészítéseképpen javaslatot tesz a polgárok, uniós politikusok és intézmények közötti állandó és strukturált párbeszéd rendszerét szolgáló módszerre, amelyben az RB-n keresztül a helyi és regionális önkormányzatok is helyet kapnak. A párbeszéd egy átlátható eljáráson kell, hogy alapuljon, amely a polgárok hozzájárulásainak összegyűjtésére törekszik, biztosítva számukra az őket leginkább foglalkoztató kérdések azonosításához és megvitatásához szükséges teret és információkat. Fontos, hogy az eredményeket beépítsük az uniós politikai döntéshozatalba, és megfelelő visszajelzést adjunk a polgárok hozzájárulásainak hatásáról;

100.

meggyőződése, hogy a polgároknak adandó visszajelzések által az RB-tagok politikai tevékenysége megszilárdíthatja a helyi szinttel való kapcsolatokat és erősítheti az emberek bizalmát az „uniós politika” iránt.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  Az Európai Tanács elnökének a Régiók Bizottsága elnökéhez intézett levele, 2016. november 8. http://www.cor.europa.eu/en/events/Documents/Letter%20Tusk%20Markkula_Reflecting%20on%20the%20EU_081116.pdf

(2)  Szándéknyilatkozat Antonio Tajani elnök és Jüri Ratas miniszterelnök számára, 2017. szeptember 13., elérhető a következő címen: https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/letter-of-intent-2017_hu.pdf

(3)  Luc Van den Brande (Jean-Claude Juncker elnök különleges tanácsadója), Reaching out to EU citizens: a new opportunity, 2017. október.

(4)  Az RB véleménye az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésről, COR-2017-01319, előadó: Guillermo Martínez Suárez.

(5)  Az Európai Parlament állásfoglalásai: (2017) Az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kiaknázása révén történő javítása, P8_TA (2017)0049; (2017) Az Európai Unió intézményi felépítésével kapcsolatos lehetséges fejlemények és módosítások, P8_TA (2017)0048; (2017) Az euróövezet költségvetési kapacitása, P8_TA(2017)0050.

(6)  Például: Why Europe, Pulse of Europe, Stand up for Europe, Committee for the Defence of Democracy, 1989 Generation Initiative.

(7)  London School of Economics, Reflecting on the future of the European Union [Gondolatok az Európai Unió jövőjéről], 2018. március, https://cor.europa.eu/en/engage/studies/Documents/Future-EU.pdf.

(8)  RB, Reflecting on Europe: how Europe is perceived by people in regions and cities [Gondolkodjunk Európáról: hogyan vélekednek Európáról a régiókban és városokban élő emberek], 2018. április, https://cor.europa.eu/en/events/Documents/COR-17-070_report_EN-web.pdf

(9)  Eurobarométer – Public opinion in the European Union [Közvélemény az Európai Unióban], melléklet, 88. sz., 2017. november, http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/ResultDoc/download/DocumentKy/81142; Eurobarométer – Future of Europe [Európa jövője], 467. sz., 2017. szeptember–október, http://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/survey/getsurveydetail/instruments/special/surveyky/2179; az Európai Parlament megbízásából készített Eurobarométer-felmérés: Democracy on the move one year ahead of European election [A demokrácia alakulása – egy évvel az európai választások előtt], 89.2. sz., 2018. május, http://www.europarl.europa.eu/pdf/eurobarometre/2018/oneyearbefore2019/eb89_one_year_before_2019_eurobarometer_en_opt.pdf.

(10)  London School of Economics, Reflecting on the future of the European Union [Gondolatok az Európai Unió jövőjéről], 2018. március.

(11)  Európai Bizottság, Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság, A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló hetedik jelentés: Az én régióm, az én Európám, a mi jövőnk, 2017. szeptember.

(12)  Az RB állásfoglalása az Európai Bizottság „Európa jövője – A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek” című fehér könyvéről (2017/C 306/01).

(13)  Az RB véleménye az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről szóló vitaanyagról, COR-2017-03718, előadó: Marek Woźniak.

(14)  Az RB véleménye az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeletről, COR-2017-04989, előadó: Luc Van den Brande.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/16


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása

(2018/C 461/03)

Főelőadó:

Doris KAMPUS (AT/PES), Stájerország tartományi kormányának szociális és munkaügyekért, valamint integrációért felelős tanácsnoka

Referenciaszöveg:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, 2018. március 13. (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

COM(2018) 131 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

5. preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

A méltányosság és az egységes piacba vetett bizalom megszilárdítása érdekében Európai Munkaügyi Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) kell létrehozni. E célból a Hatóságnak támogatnia kell a tagállamokat és a Bizottságot abban, hogy az Unión belüli munkaerő-mobilitással járó helyzetekben a magánszemélyek és a munkáltatók több információhoz jussanak jogaikról és kötelezettségeikről, illetve könnyebben hozzáférjenek a megfelelő szolgáltatásokhoz, valamint az uniós jog említett területeken történő hatékony alkalmazása érdekében ösztönöznie kell a szabálykövető magatartást és a tagállamok közötti együttműködést, továbbá több tagállamot érintő viták vagy munkaerőpiaci zavarok esetén közvetítő szerepet kell betöltenie és elő kell segítenie a megoldást.

(5)

A méltányosság és az egységes piacba vetett bizalom megszilárdítása érdekében Európai Munkaügyi Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság) kell létrehozni. E célból a Hatóságnak támogatnia kell a tagállamokat és a Bizottságot abban, hogy az Unión belüli munkaerő-mobilitással járó helyzetekben a magánszemélyek és a munkáltatók több információhoz jussanak jogaikról és kötelezettségeikről, illetve könnyebben hozzáférjenek a megfelelő szolgáltatásokhoz, valamint az uniós jog említett területeken történő hatékony alkalmazása érdekében ösztönöznie kell a szabálykövető magatartást és a tagállamok közötti együttműködést, továbbá több tagállamot érintő viták vagy munkaerőpiaci zavarok esetén közvetítő szerepet kell betöltenie és elő kell segítenie a megoldást. Mindez azt is magával vonja, hogy konzekvens és hatékony végrehajtási keretet kell bevezetni.

Indokolás

A határokon átnyúló munkaerő-mobilitással és a szociális biztonsági rendszerek összehangolásával kapcsolatos uniós jogszabályok átlátható, méltányos és hatékony végrehajtásához a nemzeti és regionális hatóságoknak olyan megfelelő végrehajtási mechanizmusokra van szükségük, amelyek preventív jellegű, visszatartó erővel bírnak.

2. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

(14a) preambulumbekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(14a)

A nagyobb jogbiztonsághoz és a jog egységes alkalmazásához (ideértve a helyi illetékességű bíróságok jogalkalmazását is) mindenképpen szabályozni kell az ellenőrzések során szerzett információk (pl. elfogadhatóság mint bizonyíték) felhasználását. Biztosítani kellene, hogy a közös ellenőrzések során nyert eredményeket egységesen használják fel.

Indokolás

A vezető munkaügyi ellenőrök (a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottsága, a SLIC) évek óta ajánlják, hogy uniós szinten tisztázzák a közös intézkedések státuszát.

3. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

5. cikk – c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a 9. és 10. cikkel összhangban koordinálja és támogatja az összehangolt és közös ellenőrzéseket;

c)

a 9. és 10. cikkel összhangban megerősíti, koordinálja és támogatja az összehangolt és közös ellenőrzéseket;

Indokolás

Az eredmények jobb végrehajthatósága érdekében jelentősen meg kellene erősíteni az illetékes nemzeti hatóságok összehangolt, közös ellenőrzéseit.

4. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

5. cikk – h) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

h)

megkönnyíti a meglévő, működő struktúrák munkáját, ideértve az EURES határokon átnyúló partnerségeit is, amelyek a határokon átnyúló méltányos mobilitás támogatása érdekében elmélyítik a határ menti régiók együttműködését.

Indokolás

Integrálni kell a meglévő, működő struktúrákat (ilyenek például a régiók számára fontos, az EURES keretében megvalósuló, határokon átnyúló partnerségek), és gondoskodni kell arról, hogy megvalósuljanak az Európai Bizottság által előirányzott szinergiahatások. Emellett biztosítani kell az ehhez szükséges költségvetési forrásokat is.

5. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

6. cikk – c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

megfelelő tájékoztatást nyújt a munkáltatók számára a munkaügyi szabályokról, valamint az Unión belüli munkaerő-mobilitással járó helyzetekben a munkavállalók – ezen belül a kiküldött munkavállalók – számára biztosítandó élet- és munkakörülményekről;

c)

megfelelő tájékoztatást nyújt a munkáltatók és a munkavállalók számára a munkaügyi szabályokról, valamint az Unión belüli munkaerő-mobilitással járó helyzetekben a munkavállalók – ezen belül a kiküldött munkavállalók – számára biztosítandó élet- és munkakörülményekről;

Indokolás

Testre szabott információkat kellene biztosítani a szociális partnerek teljes köre számára.

6. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

6. cikk – g) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

g)

segíti az információáramlást a mobilitásban érintett régiók, városok és települések között, hogy strukturált formában lehessen megosztani és továbbadni az ismereteket és a tapasztalatokat.

Indokolás

A helyi feltételekkel és tapasztalatokkal kapcsolatos információk nagyban segítik az együttműködést, a kapacitásépítést, illetve a meglévő ismeretek kiaknázását és elmélyítését.

7. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

7. cikk – (1) bekezdés – e) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

e)

segíti a bevált gyakorlatok cseréjét a mobilitásban érintett régiók, városok és települések között, illetve az ilyen gyakorlatok elterjesztését.

Indokolás

A szolgáltatások terén is biztosítani kellene a tapasztalatcserét.

8. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

8. cikk – (1) bekezdés – d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

d)

támogatja a büntetések és bírságok határokon átnyúló végrehajtását szolgáló eljárásokat;

d)

támogatja a nemzeti büntetések és bírságok határokon átnyúló végrehajtását szolgáló eljárásokat , és javaslatokat dolgoz ki annak ösztönzése érdekében, hogy határokon átnyúló összefüggésben átláthatóbb módon és következetesebben hajtsák végre az ilyen nemzeti büntetéseket ;

Indokolás

Mivel határokon átnyúló összefüggésben a nemzeti büntetések és bírságok végrehajtása kapcsán nincs kellően szabályozva az elszámolási kötelezettség kérdése, előfordulhat, hogy a regionális hatóságok határokon átnyúló együttműködése során nem alkalmazzák hatékonyan az uniós jogot.

9. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

9. cikk – (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Egy vagy több tagállam kérésére a Hatóság a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzéseket koordinál. A kérelmet egy vagy több tagállam is benyújthatja. A Hatóság maga is javasolhatja az érintett tagállamok hatóságainak, hogy végezzenek összehangolt vagy közös ellenőrzést.

(1)   Egy vagy több tagállam kérésére a Hatóság a hatáskörébe tartozó területeken összehangolt vagy közös ellenőrzéseket koordinál. A kérelmet a szóban forgó tagállamok munkaerőpiacára vonatkozó nemzeti gyakorlatoknak megfelelően egy vagy több tagállam is benyújthatja. A Hatóság maga is javasolhatja az érintett tagállamok hatóságainak, hogy végezzenek összehangolt vagy közös ellenőrzést.

Indokolás

Jobban figyelembe kellene venni a jogszabályok betartásának felügyeletével kapcsolatos sokféle nemzeti hagyományt (ideértve a nemzeti hatóságokkal együttműködő intézményeket is).

10. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

9. cikk – (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben egy tagállam hatósága úgy dönt, hogy nem vesz részt az (1) bekezdésben említett összehangolt vagy közös ellenőrzésben, vagy nem végzi el azt, döntésének okairól írásban, kellő időben előre tájékoztatja a Hatóságot. Ilyen esetekben a Hatóság tájékoztatja a többi érintett nemzeti hatóságot.

Amennyiben egy tagállam hatósága úgy dönt, hogy nem vesz részt az (1) bekezdésben említett összehangolt vagy közös ellenőrzésben, vagy nem végzi el azt, döntésének okairól írásban, kellő időben előre tájékoztatja a Hatóságot. Ilyen esetekben a Hatóság tájékoztatja a többi érintett nemzeti hatóságot.

11. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

10. cikk – (5a) bekezdés (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

5a.     Az érintett tagállamok illetékes hatóságai bizonyítékként felhasználhatják a közös ellenőrzések eredményeit, méghozzá úgy, hogy azok jogilag egyenértékűek azokkal a dokumentumokkal, amelyeket saját joghatóságuk alá tartozó területen gyűjtöttek be.

Indokolás

A vezető munkaügyi ellenőrök (a Vezető Munkaügyi Felügyeleti Tisztviselők Bizottsága, a SLIC) évek óta ajánlják, hogy uniós szinten tisztázzák, hogy a közös intézkedések jogi szempontból mennyiben kötelezőek.

Az együttműködés elmélyítésének arra is ki kellene terjednie, hogy minden hatósági szinten szabályozzák és garantálják a közös ellenőrzések eredményeinek jogi felhasználhatóságát.

12. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

11. cikk – (2) bekezdés – d pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

d)

ahhoz, hogy ez az ismeretanyag folyamatosan frissüljön, rendszeres információ- és tapasztalatcserét szerveznek a fogadó és a származási országok leginkább érintett régiói, városai és települései között.

Indokolás

Az elemzések és a kockázatértékelések terén is rendszeres tapasztalatcserét kellene biztosítani, lehetőséget adva arra is, hogy a leginkább érintett régiók elmondhassák észrevételeiket.

13. módosítás

Határozatra irányuló javaslat

18. cikk (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy magas rangú képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy magas rangú képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből , valamint a tagállamok regionális önkormányzatainak egy képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

(2)   Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(2)   Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli.

(3)   Az igazgatótanács tagállamokat képviselő tagjait és a póttagokat a tagállamaik nevezik ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett területeken meglévő ismereteik alapján, figyelembe véve releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeiket.

(3)   Az igazgatótanács tagállamokat képviselő tagjait és a póttagokat a tagállamaik nevezik ki az 1. cikk (2) bekezdésében említett területeken meglévő ismereteik alapján, figyelembe véve releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeiket.

A Bizottság képviseletét ellátó tagokat a Bizottság jelöli ki.

A Bizottság képviseletét ellátó tagokat a Bizottság jelöli ki.

 

A tagállamok regionális önkormányzatainak képviselőjét a Régiók Bizottsága jelöli ki az Európai Unió azon tagállamaiból érkező tagjai közül, ahol a jogalkotási hatáskör a munkaügyi politika területén a régiókkal közös.

Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, a tagállamok és a Bizottság törekednek arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. A felek törekednek a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

Az igazgatótanács munkájának folytonosságát biztosítandó, a tagállamok, a Bizottság és a Régiók Bizottsága törekednek arra, hogy képviselőik ne cserélődjenek túl gyakran az igazgatótanácsban. A felek törekednek a nemek kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)   A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól. Ez az időtartam meghosszabbítható.

(4)   A tagok és a póttagok megbízatása négy évre szól. Ez az időtartam meghosszabbítható.

(5)   Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken az uniós jogot alkalmazó harmadik országok képviselői megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein.

(5)   Az e rendelet hatálya alá tartozó területeken az uniós jogot alkalmazó harmadik országok képviselői megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein.

Indokolás

Egyes tagállamokban a munkaügyi politika terén az állam és a régiók közös hatáskörrel rendelkeznek: ezért a Munkaügyi Hatóság igazgatótanácsában helyet kell biztosítani a regionális önkormányzatok képviselőjének is az érdekképviselet egyensúlyának biztosítása érdekében.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek és a javaslat átfogó értékelése

1.

üdvözli a javaslat célját, melynek értelmében a határokon átnyúló munkaerő-mobilitásra és a szociális biztonság koordinálására vonatkozó uniós jog hatékonyabb alkalmazásával javítani kell a belső piac tisztességes működését és erősíteni kell a piacba vetett bizalmat;

2.

támogatja azt az elképzelést, hogy egyrészt hozzanak létre egy Európai Munkaügyi Hatóságot, amely segítené a tagállamokat a munkavállalók szabad mozgását, a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő szabálytalanságok felszámolásában, másrészt pedig, hogy ezzel javítsák a mobilitás minőségét;

3.

hangsúlyozza, hogy a fenti szabadságokkal kapcsolatos visszaélések nemcsak az uniós kohéziót gyengítik, hanem egyúttal komoly szociális, gazdasági és költségvetési hátrányokkal is járnak a régiókra, városokra és településekre, illetve magukra a polgárokra nézve;

4.

ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy így csökkennek az adóbevételek és a befizetett társadalombiztosítási járulékok, és kedvezőtlen hatások lépnek fel a foglalkoztatás, a munkafeltételek, a verseny, a termelési helyszínek és a régiók fejlődése, a jólét és a szociális biztonság szempontjából;

5.

ebből kiindulva támogatja a koherencia növelésére és a nemzeti hatóságok együttműködésének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseket, a nemzeti hatóságok ugyanis jelenleg területi illetékességi korlátokba ütköznek olyankor, amikor a határokon átnyúló kérdésekre vonatkozó hatályos szabályokat próbálják hatékonyan végrehajtani;

6.

hangsúlyozza, hogy ha uniós szinten jobban összehangolnák a munkaügyi mobilitásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén kiszabható büntetéseket, akkor az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. és 82. cikkének szellemében is elrettentő hatással bírna és jelentősen növelné a jogérvényesítési rendszer hatékonyságát. Ez erősítené a belső piacba vetett bizalmat is azzal, hogy többek között egyértelmű üzleti környezetet és egyenlő versenyfeltételeket biztosítana. Egy ilyen összhang tényleges megteremtéséhez minden szükséges eszközt be kell vetni (ilyenek például az IT platformok vagy telematikai rendszerek vagy egyéb kommunikációs eszközök közötti összeköttetések);

7.

támogatja, hogy operatív szerepének keretében a Hatóság átvegye a jelenlegi struktúráktól a technikai feladatokat, és hogy a rendszerben feltárt hiányosságok megszüntetése és szinergiák elérése érdekében integrálja, illetve továbbfejlessze azokat;

8.

utal arra, hogy pontosan meg kellene határozni a feladatokat és az illetékességi köröket, hogy a közigazgatás minden szintjén célravezető és hatékony együttműködések jöhessenek létre, és el lehessen kerülni a meglévő struktúrák felesleges megkettőzését;

9.

felhívja a figyelmet arra, hogy a Hatóság javasolt tevékenységi köre nemzeti, regionális és helyi módszerek és jogi helyzetek széles körére terjed ki, és hangsúlyozza, hogy a Hatóság megbízatásának összhangban kell lennie ezzel a sokrétűséggel, és figyelembe kell venni az eddig felhalmozott ismereteket is;

A célkitűzések és a feladatok kritikai értékelése a régiók szempontjából

10.

hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató munkavállalók veszélyeztetett csoportot jelentenek Európában, mivel a küldő- és a fogadórégiók közötti mobilitásuk miatt könnyebben sérülnek jogaik;

11.

megismétli, hogy a helyi és regionális szintet közvetlenül érintik a határokon átnyúló munkaerő-mobilitással kapcsolatos szabálytalanságok. Ez a szint van egyébként a legközelebb a polgárokhoz és így a munkavállalókhoz és a munkaadókhoz is, a munkaerőpiaci mobilitás pedig nagymértékben regionális jellegű, illetve azt regionális szinten lehet a leginkább alakítani (1);

12.

megismétli, hogy a szóban forgó kulcsfontosságú szerep miatt mindenképpen szükség van arra, hogy a Hatóság igazgatótanácsában a helyi és a regionális önkormányzatok is megfelelően képviseltessék magukat (2);

13.

emlékeztet arra, hogy a Hatóságnak minden gazdasági ágra ki kellene terjednie, és a sokféle problematikus eset megfelelő figyelembevétele érdekében az érdekelt felek csoportjának munkájában a szociális partnereknek is szorosan részt kell venniük – úgy ágazati, mint regionális képviselet formájában;

14.

hangsúlyozza, hogy a kitűzött célok eléréshez a Hatóság tevékenységét úgy kell kialakítani, hogy az végrehajtható szabályokat és elszámoltatást eredményezzen úgy, hogy közben ugyanúgy tiszteletben tartják az egyes nemzeti rendszerek autonómiáját is;

Szubszidiaritás és arányosság

15.

hangsúlyozza, hogy a Hatóság kiépítésének minden szakaszában teljeskörűen tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, illetve a munkajoggal és a szociálpolitikával kapcsolatos valamennyi nemzeti hatáskört;

16.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében teljes mértékben be kell tartani az arányosság elvét;

17.

felhívja a figyelmet arra, hogy a Hatóság létrehozásával azt kellene célul kitűzni, hogy erősödjenek a belső piac alapvető szabadságai, és hogy a Hatóság működése segítse a nemzeti hatóságokat azokban az esetekben, amikor az uniós jog hatékony tagállami alkalmazása az országhatárok miatt nehézségekbe ütközik és/vagy a regionális különbségeket tagállami szempontból nem lehet hatékonyan kezelni;

18.

hangsúlyozza, hogy a Hatóságnak teret kell engednie a különböző tagállami munkaerőpiaci modelleknek és prioritásoknak. A Hatóság működésének semmiképp nem szabad hátrányosan érintenie a szociális partnerek autonómiáját és központi szerepét;

19.

úgy véli, hogy mindennek a célja, hogy a meglévő hatáskörök és szabályok keretében javuljon a mobilitás minősége;

20.

utal arra, hogy mind a küldő, mind pedig a fogadóországokban jelentkezhetnek pozitív hatások azáltal, hogy a nemzeti hatóságok határokon átnyúlóan hajtják végre a szabályokat, nőnek az adóbevételek és a társadalombiztosításijárulék-befizetések, illetve helyben érződik az, hogy a nagyobb jogbiztonság és az egységes jogalkalmazás kihat a tisztességes munka- és versenyfeltételekre (3);

Kiegészítő javaslatok, illetve további szükséges szabályozás

21.

az ajánlja, hogy – mivel a demográfiai változások és a technológiai kihívások fényében dinamikusan változik az európai munkaerőpiac – vegyék tervbe a Hatóság továbbfejlesztésének lehetőségeit, de úgy, hogy közben tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elveit;

22.

úgy véli, hogy a határokon átnyúló ügyek feldolgozásakor meg kell erősíteni az összes érintett szereplőnek a gyors, hatékony és következetes nyomon követéssel kapcsolatos kötelezettségvállalását, hogy kedvező hatást lehessen elérni helyi és regionális szinten;

23.

azt ajánlja, hogy harmadik országok vonatkozásában a Hatóság adott esetben az uniós makroregionális stratégiákból induljon ki, amelyek megerősített együttműködés révén segítenek egyrészt kezelni azokat a közös kihívásokat, melyekkel egy bizonyos földrajzi térség tagállamai és harmadik országai küzdenek, másrészt pedig megvalósítani a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  Az RB véleménye a következő tárgyban: Munkavállalói mobilitás és az EURES megerősítése (COR-2014-01315).

(2)  Az RB véleménye a szociális jogok európai pilléréről (CDR 2868/2016).

(3)  https://cor.europa.eu/en/our-work/Documents/Territorial-impact-assessment/TIA-ELA-Labour-Authority-20180704.pdf


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/24


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az uniós városok és régiók hozzájárulása a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. üléséhez (CBD COP 14) és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni uniós stratégiához

(2018/C 461/04)

Előadó:

Roby BIWER (LU/PES), Bettembourg önkormányzatának tagja, Luxemburg

Hivatkozás:

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnökének 2018. áprilisi levele

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A.   A biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok terén eddig elért előrehaladás Európában és a világban

1.

aggodalmát fejezi ki a biológiai sokféleség súlyos mértékű csökkenése miatt, amely nemcsak az állat- és növényfajok csökkenésében merül ki, hanem kedvezőtlen hatással van a jövőbeli gazdasági, környezeti, sőt még társadalmi és kulturális lehetőségekre is;

2.

rávilágít arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására vonatkozó két fontos politikai eszközzel – nevezetesen a Biológiai Sokféleség Egyezményben foglalt, a 2011–2020 közötti időszakra szóló, biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiai tervvel és az ennek megfelelő, 2020-ra szóló, biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégiával – kapcsolatban kitűzött határidők már nagyon közel vannak;

3.

ismét hangot ad azon véleményének, hogy – jóllehet részben figyelemre méltó előrelépést sikerült elérni – a tudományos bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a világ általánosságban, konkrétan pedig sok helyi és regionális önkormányzat nem a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális aicsi célok elérése és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia megvalósítása felé halad. Ugyanakkor 2020-ig még sok mindent meg lehet valósítani, és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret előkészítési szakasza már megkezdődött;

4.

hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség globális szintű csökkenése, valamint az ökoszisztémák csökkenése és romlása komoly fenyegetést jelent bolygónk jövőjére nézve; az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak elérése jelentette átfogó politikai kontextusban a biológiai sokféleség csökkenésének leküzdése és visszafordítása, valamint az ökoszisztémák helyreállítása létfontosságú elem, mely szorosan kapcsolódik az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez;

5.

elismeri, hogy az egyéni helyi fellépések (illetve azok hiánya) hatásukat tekintve hozzájárulnak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos világválsághoz, ami rávilágít a „szűk keretbe foglalás” veszélyére, azaz, amikor helyi szinten elszigetelve kezelik a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyes eseteket – következésképpen figyelmen kívül hagyják annak globális és más külső hatásait –, valamint hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott mikro-makro megközelítésre van szükség;

6.

fenntartja, hogy elegendő adat és tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy globális, regionális és helyi szinten sürgősen radikálisabb proaktív és megelőző intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy minél előbb megállítsák a biológiai sokféleség csökkenését, és helyreállítsák a leromlott ökoszisztémákat, ahelyett hogy tovább várnának (nevezetesen az elért eredmények hivatalos, 2020-ban esedékes értékelésére);

7.

kiemeli a szakpolitikai célkitűzések tekintetében – horizontálisan és vertikálisan – megfigyelhető következetlenségeket, amelyekhez gyakran egymásnak ellentmondó környezetvédelmi megközelítések társulnak, ideértve például a mezőgazdasági vagy az energiapolitikát, ami aláássa a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célok terén elért előrehaladást;

8.

tisztában van azzal, hogy az uniós tagállamok városfejlesztési politikái még mindig a táj szétszabdaltságához és a városok terjeszkedéséhez vezetnek, ami az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség csökkenését eredményezi;

9.

örvendetesnek tartja a multilaterális környezetvédelmi megállapodásokat és azok működését, továbbá üdvözli a határon átnyúló együttműködést támogató új átfogó szakpolitikai és irányítási keretrendszer létrehozását; kéri az illetékes nemzeti és regionális hatóságokat, hogy kezdjék el használni ezeket az eszközöket a határokon átnyúló következetes szakpolitikai beavatkozások kialakításához;

10.

felhívja a figyelmet egyes Natura 2000 területek tönkretételére és egyes madár- és más állatfajok illegális leölésének és illegális befogásának eddigi mértékére, és meggyőződése, hogy valamennyi szinten nagyobb erőfeszítésekre van szükség a természetvédelmi irányelvek megfelelő irányítási terveken keresztül történő nyomon követésére és érvényesítésére vonatkozó követelmények betartásához;

11.

nyugtalanítónak találja, hogy nem hagy alább a védett fajok jogellenes kereskedelme, egyre több idegenhonos inváziós faj jelenik meg, és nem fenntartható módon használják a növényvédő szereket, többek között a neonikotinoidokat, ezáltal a beporzók, köztük a méhek állományának nagymértékű csökkenését okozva;

12.

emlékeztet arra, hogy sürgősen és fenntartható módon fokozni kell a globális és uniós szintű erőfeszítéseket annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a biológiai sokféleséggel kapcsolatos világválságot, valamint a gazdasági fejlődést haladéktalanul függetleníteni kell a biológiai sokféleség csökkenésétől és az egyéb kapcsolódó kérdésektől, ideértve az ökoszisztéma-funkciók és -szolgáltatások későbbi romlását;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépés érvényesítésére és a biológiai sokféleség megfelelő kezelésére elégtelen pénzügyi források és eszközök állnak rendelkezésre, valamint az intézkedések – minden szintre túlnyomóan jellemző – elmulasztásához kapcsolódó pénzügyi és gazdasági kockázatokra;

14.

hangsúlyozza, hogy a konkrét stratégiákon keresztüli hatékony végrehajtás biztosítása érdekében a globális és európai irányítási struktúrákon belüli gyengeségekre, a Biológiai Sokféleség Egyezmény stratégiai tervének végrehajtása során felmerülő kihívásokra és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret javítására kell összpontosítani;

15.

aggodalommal jegyzi meg, hogy hiányoznak vagy elégtelenek a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi céloknak a biológiai sokféleségre vonatkozó nemzeti és regionális stratégiai cselekvési terveken keresztüli megvalósítása terén elért előrehaladás értékeléséhez való (önkéntes) hozzájárulást szolgáló mérési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusok;

16.

szorgalmazza, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret kialakítása során az összes érintett érdekelt felet idejekorán vonják be a következő szakasz előkészítésébe – globálisan és uniós szinten egyaránt;

B.   Intézkedések és feladatok 2020-ig

17.

helyénvalónak tartja, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. ülése (CBD COP14) által kínált hatalmas lehetőséget kihasználva meghatározzák, hogy 2020-ig tulajdonképpen még mit lehet megvalósítani, hogy ily módon egyértelmű és megvalósítható kötelezettségvállalásokat fogalmazhassanak meg;

18.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a fennmaradó két évben fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célok megvalósításában;

19.

kiemeli, hogy a megfelelő többszintű irányítási keret nagy jelentőséggel bír a helyi és regionális önkormányzatok koordinált fellépése, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célok EU és tagállamai általi további megvalósítása, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia 2020-ig való kidolgozása szempontjából;

20.

támogatja az Európai Unió azon döntését, hogy széles körben használt növényvédő szereket tilt be – köztük a neonikotinoidokat – amiatt, mert komoly veszélyt jelentenek a nem célzott rovarokra, többek között a beporzókra nézve, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a növények reprodukciójában az erdőkben, a városi zöld területeken és a szántóföldeken, következésképpen létfontosságúak a globális élelmiszertermelés számára. Az RB hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a növényvédő szerek használatának – a hatáskörmegosztás tagállamonkénti különbségeit kellően tiszteletben tartó – korlátozásában, többek között olyan kezdeményezések révén, mint a „növényvédőszer-mentes városok” és a „méhbarát városok”;

21.

támogatja, hogy növeljék az erre igényt tartó helyi és regionális önkormányzatok (jogi, pénzügyi és emberi) erőforrásait, hogy megfelelően fejleszthessék közvetlen hatásköreiket a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme, tervezése, fenntartható hasznosítása, kezelése, helyreállítása és nyomon követése terén, ideértve a nagyobb védettséget élvező területeket is;

22.

kiemeli annak fontosságát, hogy a fajok, élőhelyek, ökoszisztémák és ökoszisztéma-szolgáltatások állapotával és az azokat érintő tendenciákkal kapcsolatos jó minőségű információkhoz való hozzáférést biztosító eszközök és mechanizmusok álljanak a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezésére;

23.

kéri az uniós tagállamokat, hogy integrált megközelítést vezessenek be a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti, szubnacionális és helyi stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását és végrehajtását illetően – ahol még nem léteznek ilyenek –, méghozzá a CBD titkársága és az ICLEI által a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiára és cselekvési tervre vonatkozóan kidolgozott iránymutatásoknak megfelelően, továbbá javítsák a helyi és regionális önkormányzatoknak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásába, felülvizsgálatába és végrehajtásába való bevonását, hogy támogassák azok hatékony végrehajtását és tervezésbe való – vertikális és horizontális – beépítését, valamint azokat az ágazatokat, amelyek tevékenységei (kedvezően vagy károsan) hatnak a biológiai sokféleségre;

24.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozást, különösen a Natura 2000 hálózatba irányuló beruházásokat az uniós finanszírozási eszközökön, köztük a strukturális és kohéziós alapokon belül, és üdvözli az olyan támogatási eszközöket is, mint az eConservation, melynek adatbázisa hasznos információkat nyújt a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célokra elérhető közfinanszírozási lehetőségekről;

25.

javasolja, hogy a különböző szakpolitikai területeken osszák meg az értelmetlen támogatások eltörlésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy fokozzák a biológiai sokféleség védelmét célzó uniós intézkedések következetességét, valamint értékeljék a környezeti szempontból káros támogatásokat, hogy az uniós költségvetést mindinkább a fenntartható fejlődés irányába fordítsák; a pénzügyi források elkülönítésénél kiemelt prioritásként kell kezelni a fenntartható fejlődést;

26.

üdvözli az uniós Horizont 2020 program keretében tett arra irányuló erőfeszítéseket, hogy fokozzák azokat a kutatási és innovációs tevékenységeket, amelyek a városi térségek helyreállítása kapcsán a természetalapú megoldásokban és a zöld és kék infrastruktúrában rejlő lehetőségek feltárásával foglalkoznak. Ezek az erőfeszítések a 2020–2030 közötti időszakban is megfelelő alapot jelentenek az uniós biodiverzitási stratégia jobb végrehajtásához a városi és sűrűn lakott területeken, így erősítve az uniós városfejlesztési menetrendet. Hangsúlyozza azonban, hogy továbbra is támogatni kell az uniós természetvédelmi irányelvek végrehajtását, és hangsúlyozza, hogy ezek a természetalapú megoldásokkal és a zöld és kék infrastruktúrákkal kapcsolatos programok nem felváltják a városkörnyéki és vidéki térségekben a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos határozott fellépéseket, hanem hasznosan kiegészíthetik azokat;

27.

rámutat arra, hogy a különböző meglévő finanszírozási eszközök által biztosított forrásokat közvetlenül a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzéséért és helyreállításáért felelős, megbízott illetékes helyi és regionális szerveknek kell kezelniük a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célokkal összhangban;

28.

szorgalmazza, hogy a biológiai sokféleséget szem előtt tartó közbeszerzési eljárások bevezetésével erősítsék meg a helyi és regionális önkormányzatok jogellenes kereskedelem megelőzésében játszott szerepét, valamint állítsák meg az idegenhonos inváziós fajok terjedését, különösen azáltal, hogy a határokon átnyúló helyzetekben keretet biztosítanak a fajok vándorlása és a biológiai sokféleség integrált kezelésének érdekében végzett, együttműködésen alapuló közös tevékenységekhez; kiemeli a meglévő stratégiai hálózatok, köztük a zöld infrastruktúra transzeurópai hálózatának azzal kapcsolatos szerepét, hogy együttműködésen alapuló, határokon átnyúló gazdálkodási és cselekvési tervek révén határokon átnyúló zöld infrastruktúrákat és folyosókat biztosítsanak;

A helyi és regionális önkormányzatoknak a Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó stratégiai terv és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia 2020-ig való végrehajtásában játszott központi szerepe

29.

megerősíti és örvendetesnek tartja, hogy egyre inkább elismerik a helyi és regionális önkormányzatoknak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos európai stratégia uniós szintű végrehajtásában játszott szerepét;

30.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak tevékenyen részt kell venniük a kontraproduktív támogatások eltörlését és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontok különböző szakpolitikai területeken – például (a célzott uniós alapokból) a mezőgazdaságban, valamint a regionális és városfejlesztésben – való érvényesítését célzó szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában;

31.

ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy fokozzák a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szempontok területrendezésen és várostervezésen belüli érvényesítésére irányuló munkát, amely hatékony eszközként szolgál a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célok végrehajtásában való közreműködés előmozdításában;

32.

ismét hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatoknak az olyan tájékoztató programok és platformok önkéntes működtetésében játszott szerepét, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet biológiai sokféleségünk és ökoszisztémáink, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások védelmének és helyreállításának fontosságára;

33.

ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy vegyenek részt a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák kezelésére vonatkozó nemzetközi, európai és nemzeti szabványosítási és tanúsítási folyamatokban, ideértve azokat az eszközöket is, amelyek referenciaként használhatók és támogatják a biológiai sokféleséggel kapcsolatos következetes irányítási és igazgatási keretrendszer bevezetését;

C.   A hatékony és működőképes, biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret megvalósítása felé

34.

üdvözli a természetre, az emberekre és a gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről szóló, 2017 végén elfogadott európai parlamenti állásfoglalást, amely arra kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdjen hozzá a biológiai sokféleséggel kapcsolatos következő uniós stratégia elkészítéséhez a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020 utáni globális keret kidolgozásának folyamatával összhangban;

35.

elismeri, hogy meg kell erősíteni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos világválság kezelésére és az aicsi célokat követő évtizedben (2020–2030) az erőfeszítések fokozására irányuló globális és uniós szintű politikai kötelezettségvállalást;

36.

azt várja a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 15. ülésétől, hogy újra ráirányítsa a figyelmet arra, hogy nem elég a biológiai sokféleség csökkenését megállítani, hanem helyre is kell állítani a biodiverzitást és az ökoszisztémákat, és hogy ennek megfelelő kötelezettségvállalások szülessenek, továbbá hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban a 2020 utáni időszakra ambiciózus és inkluzív globális keretet hozzanak létre 2030-ig, amely képes megvalósítani a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az egyéb ezzel kapcsolatos ENSZ-megállapodások 2050-re vonatkozó elképzeléseit;

37.

sürgeti az EU-t, hogy vállaljon felelős vezető szerepet a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret létrehozását szolgáló világméretű előkészítési folyamatban, valamint hozzon létre egy „biológiai sokféleséggel kapcsolatos külső politikát” – vagy járuljon hozzá a „biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális belső politikához” –, meghatározva az Uniónak a biológiai sokféleség tekintetében globális vezetőként vállalt felelősségét;

38.

kéri az EU-t és a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Feleinek Konferenciáján részt vevő valamennyi felet, hogy erősítsék meg és tegyék hivatalossá a helyi és regionális önkormányzatoknak (és a többi nem résztvevő érdekelt félnek) az új politikai keretrendszer kidolgozásában és végrehajtásában való részvételét, illetve a velük folytatott párbeszédet;

39.

ösztönzi az EU-t, hogy kapcsolódjon be az Afrikával, Dél-Amerikával, Ázsiával és különösen Kínával mint a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciája 2020-as ülésének házigazdájával folytatott régióközi együttműködésbe, annak érdekében, hogy közös és koherens megközelítéseket dolgozzanak ki annak előtérbe helyezésére, hogy milyen közös érdekek fűződnek a 2020–2030 közötti időszakban a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák helyreállítására, fenntartható hasznosítására és kezelésére vonatkozó, biológiai sokféleséggel kapcsolatos „megújított” aicsi célok megvalósításához;

40.

kiemeli, hogy a 2050-re vonatkozó elképzeléseket le kell fordítani pragmatikus, megoldásközpontú válaszokat is felölelő, kézzelfogható fogalmakra és irányvonalakra, amelyeket a Biológiai Sokféleség Egyezmény Részes Felei Konferenciájának 14. ülésén kell megvitatni;

41.

kiemeli, hogy az összes idevágó környezetvédelmi ENSZ-megállapodással, például az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlesztési célokkal, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos megújított aicsi célokkal összhangban, illetve azokat beépítve ki kell dolgozni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keretet annak megakadályozása érdekében, hogy a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat különválasszák azoktól társadalmi és gazdasági céloktól, amelyek azok alapjául szolgálnak; ez lehetővé fogja tenni, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos értékek más ágazatokban, következésképpen pedig a szakpolitikákban és tervezési folyamatokban, valamint a határon átnyúló együttműködésekben is megjelenjenek;

42.

sürgeti, hogy a biológiai sokféleség kérdésének jobb beépítése révén biztosítsák a szakpolitikai koherenciát – különösen a 11. (fenntartható városok és közösségek), 14. (víz alatti élet) és 15. (szárazföldi élet) fenntartható fejlesztési célt illetően –, továbbá pontosabb és összehangoltabb megfogalmazást szorgalmaz a különféle eszközökben a zavarok, az ellentmondások és az ismétlődések elkerülése érdekében;

43.

hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos „megújított” aicsi célok megvalósítását célzó összehangolt fellépés szempontjából a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális kereten belül döntő jelentőséggel bír a többszintű együttműködés, valamint a hatékony és működőképes többszintű irányítási struktúra létrehozása, ideértve a helyi és regionális önkormányzatokat is (globálisan és az Unióban egyaránt);

44.

szorgalmazza, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni új globális keret kifejezetten említse meg a helyi és regionális önkormányzatoknak a nemzeti nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési mechanizmusban játszott szerepét;

45.

a biológiai sokféleséggel kapcsolatban 2020 után következetes globális irányítási struktúrát és olyan mechanizmust szorgalmaz, amely minden szinten, többek között szubnacionális kormányzati szinteken is alkalmazza a más nemzetközi megállapodásokkal összehangolt, mérhető célokhoz és jelentéstételi mechanizmusokhoz kapcsolódó horizontális érvényesítés, vertikális összehangolás, valamint együttműködésen alapuló és integrált igazgatás elvét;

46.

javasolja, hogy vegyék fontolóra az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes felek nemzeti, regionális és helyi hozzájárulásának modelljéhez hasonlóan az önkéntes hozzájárulás rendszerének előmozdítását a különböző szinteken, a nemzeti körülményekhez igazítva, de legalább ugyanolyan merész és ambiciózus formában;

47.

megismétli, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos aicsi célok szellemében továbbra is azokhoz hasonló megközelítést követve egyértelmű, időhöz kötött és új mérhető célokat kell bevezetni annak érdekében, hogy a 2020–2030-as időszakban megfékezzék a biológiai sokféleség, a természet és az ökoszisztémák pusztulását, illetve helyreállítsák azokat, hatékonyan kiirtsák az idegenhonos inváziós fajokat, illetve megakadályozzák azok megjelenését, valamint ténylegesen véget vessenek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének és elpusztításának;

48.

kéri az EU-t, hogy biztosítson folyamatos stratégiai tájékoztatást és iránymutatást a tagállamok és más országok számára a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások, illetve az azokat érintő fenyegetések kezelésével kapcsolatos erőfeszítéseikhez. Annak tudatában, hogy a biológiai sokféleség csökkenését az egyedi esetek és döntések sokasága idézi elő, az iránymutatásnak a „szűk keretbe foglalás” veszélyének elkerülése érdekében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális célokból fakadó és azokkal összevethető hatások értékelésére vonatkozó elvekre és kritériumokra is ki kell terjednie;

49.

úgy véli, hogy a következetes nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési megközelítés nagyon fontos a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális kereten belüli előrehaladás mérése és annak hosszú távú céljai megvalósításának időszakos felmérése szempontjából. Ezt átfogó és segítő módon kell megtenni, a következőkre összpontosítva: 1) a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, 2) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák helyreállítása, 3) a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák fenntartható használata és kezelése. Mindez az idegenhonos inváziós fajok bejutásának megelőzése és azok kiirtása, a vadon élő állatok és növények illegális elpusztításának és kereskedelmének megállítása, valamint a biológiai sokféleség mutatóinak nyomon követése és ellenőrzése révén valósul meg. A nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési tevékenységnek minél objektívabbnak kell lennie és a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken kell alapulnia, gondoskodva a számszerűsített hatások szakpolitikákhoz és fellépésekhez rendeléséről, az előrehaladás és az eredmények láthatóságáról, valamint a kiigazítások vagy további fellépések szükségességének azonosításáról;

50.

a közösen vállalt kötelezettségek nyomon követésének és időszakos felmérésének lehetővé tétele érdekében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális kereten belül a globális célokhoz való nemzeti, ezen belül is regionális és helyi hozzájárulások feltérképezését és nyomon követését szorgalmazza;

51.

ösztönzi a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szakmai és tudományos ismeretek közös alapjának kialakítását, összehasonlítható kimutatási módszerek kidolgozása, közös nyomonkövetési szabályok meghatározása és az adatok és a tudás kezelésére és terjesztésére vonatkozó irányítási platformok létrehozása révén;

52.

szorgalmazza a területek (környezetvédelem, turizmus, mezőgazdaság, kézműipar, energia, szolgáltatások, szociális gazdaság) által kínált erőforrások és szolgáltatások mélyebb megértését annak érdekében, hogy elősegítse a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos intézkedések integrálását a különböző kormányzati szintek tervezésével és a területek társadalmi-gazdasági fejlődésére irányuló intézkedésekkel;

53.

kéri, hogy bővítsék és terjesszék az európai szinten a Natura 2000-es területek védelmével kapcsolatban bevált módszerekkel kapcsolatos ismereteket és támogassák a rendszeres párbeszédet az illetékes közigazgatási szervekkel, valamint vonják be a biológiai sokféleséggel foglalkozó különböző helyi állami és magán szereplőket;

54.

javasolja, hogy a környezet állapotára vonatkozó, nehezen mérhető célkitűzésektől az eredményközpontú, „nyomásgyakorlással kapcsolatos” célok felé elmozdulva a 2020 utáni kereten belül vezessenek be működőképes, egyértelműen és gyakorlatias módon és nyelven megfogalmazott, pontos, mérhető, ambiciózus, valószerű és időhöz kötött célokat, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás célokhoz viszonyított mérését és az arról való beszámolást;

55.

elismeri, hogy kényszerítőbb és könnyen közölhető célkitűzésekre és célértékekre van szükség a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret esetében, amelyek frissítik és/vagy felváltják az időhöz kötött aicsi célokat is, ideértve a következőket: 1. a biológiai sokféleségre nehezedő közvetlen nyomás csökkentésére és a fenntartható hasznosítás előmozdítására irányuló B. stratégiai célnak a 6. célkitűzés alá tartozó halak, gerinctelen fajok és vízi növények mellett magában kell foglalnia a szárazföldi fajok fenntartható hasznosítását is; 2. a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások által mindenki számára nyújtott előnyök fokozására irányuló D. stratégiai cél keretében el kell ismerni a biológiai sokféleség emberi egészséghez való hozzájárulását – eltekintve a 14., 15. és 16. célkitűzésben említettektől –, további célokat határozva meg az olyan szempontokat illetően, mint a gyógyszerészeti felhasználás, a gyógynövények, a táplálkozás, a mentális egészség és az egészségfejlesztés stb., továbbá elismerve a biológiai sokféleség, a béke és a konfliktusok, valamint az emberek vándorlása közötti összefüggéseket; 3. jobban fel kell hívni a figyelmet a talaj által kínált szolgáltatásokra, az édesvizekre és a nyílt tengerekre, valamint az ezekhez kapcsolódó biológiai sokféleségre; végül 4. a természetvédelmi és ökoszisztéma-szolgáltatások keretében intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy – az éghajlatváltozásra való tekintettel is – javuljanak az életkörülmények a városokban és az elővárosi körzetekben;

56.

felhívja a helyi közösségek figyelmét arra, hogy a biológiai sokféleséget gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempontból lehetőségnek kell tekinteni, a társadalmi befogadásra vonatkozó követelményeket illetően is, új helyi együttműködési modelleket próbálva ki a biológiai sokféleséget előmozdító szociális és környezetvédelmi záradékok terjesztése alapján;

57.

szorgalmazza, hogy kiegészítésképpen a biológiai sokféleségre vonatkozó közös mutatókra támaszkodjanak, és azokat hangolják össze az összes releváns nemzetközi keretrendszerrel, különös tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra. Ennek célja a párhuzamos munkavégzés elkerülése, a valódi, integrált mérhetőség és végrehajtás előmozdítása, valamint a forradalmi változások elősegítése, mindezt a szegénység felszámolása, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az alkalmazkodás, valamint a helyi közösségek élelmezéssel kapcsolatos ellenálló képessége érdekében;

58.

több lehetőséget kér a kapacitások fejlesztésére – a szükséges pénzügyi eszközöket és az olyan innovatív, mozgósító erejű módszereket is ideértve, mint a szakértői együttműködés –, hogy több technikai tudás és készségek álljanak rendelkezésre a biológiai sokféleség pusztulásának megfékezéséhez, illetve helyreállításához, az idegenhonos inváziós fajok betelepedésének, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes elpusztításának és kereskedelmének megelőzéséhez. Erre minden szinten szükség van, és a biológiai sokféleség kezelésébe be kell vonni az őslakos népeket és a helyi közösségeket, a szakértőket és a szakmabelieket is (a vadászokat, a halászokat, a pásztorokat és az erdészeket is ideértve);

59.

javasolja, hogy hozzanak létre erősebb partnerségeket és támogassák a közös fellépéseket valamennyi érdekelt fél és a szélesebb közönség körében, különös figyelmet fordítva az őslakosok és a helyi közösségek, a nők, a fiatalok és a biológiai sokféleségre közvetlenül támaszkodók és azokkal gazdálkodók (köztük a vadászok, halászok, pásztorok és erdészek) hozzájárulására, valamint vessenek véget a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének és elpusztításának. Az RB megismétli, hogy a jó kormányzás elvére épülő hatékony részvételi folyamathoz fokozott technikai segítségnyújtásra és/vagy iránymutatásra (nemcsak az uniós helyi és regionális önkormányzatok számára, hanem a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének származási és tranzitrégiói számára is), kapacitásbővítésre és jogokon alapuló eszközökre van szükség;

60.

ösztönzi a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiákra és cselekvési tervekre, illetve az integrált irányításra és tervezésre vonatkozó nemzetközi szabványok, valamint más olyan eszközök kidolgozását, amelyek a térnyerés és a koherencia elősegítését szolgáló jövőbeli irányítási és igazgatási mechanizmusokhoz kapcsolódnak;

61.

elismeri a biológiai sokféleség globális modellezésének, a biológiai sokféleség kezelésével kapcsolatos, jobb információkon alapuló és megalapozott döntésekre vonatkozó forgatókönyvek, valamint az innovatív adatgyűjtési rendszerek kifejlesztésének vagy a meglévő rendszerek biológiai sokféleséggel kapcsolatos adatokkal való bővítésének jelentőségét;

62.

ösztönzi a tudástranszfert szolgáló globális platformok létrehozását, továbbá a kötelezettségvállalások nemzeti szintű és helyi és regionális önkormányzatok általi végrehajtásának nyomon követését és jelentését annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a bevált gyakorlatok megosztásába és gyarapításába, illetve a nyomon követés, a jelentés és az ellenőrzés támogatásába;

63.

kitart amellett, hogy globálisan, uniós és nemzeti szinten is növelni kell a biológiai sokféleséggel kapcsolatos finanszírozást a sajátos helyi viszonyoknak megfelelően. Ehhez megfelelő iránymutatásnak is társulnia kell annak érdekében, hogy megkönnyítsék a rendelkezésre álló finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést és azok hatékony és eredményes felhasználását, továbbá azt az eredmények rendszeres és módszeres értékelésének kell kísérnie annak érdekében, hogy elkerüljék a kedvezőtlen hatásokat és a különböző szakpolitikai célkitűzések közötti ellentmondásokat;

64.

ajánlja, hogy tárják fel az előnyöket és aknázzák ki az új és innovatív finanszírozási lehetőségeket, ideértve az adóügyi ösztönzőket, az ökoszisztéma-szolgáltatásokért fizetett összegeket, a regionális/nemzeti lottójátékokat, a biológiai sokféleséggel kapcsolatban uniós és/vagy globális szinten elkülönített alapokat, a finanszírozási eszközök összekapcsolását és ötvözését, valamint a kapcsolódó strukturális innovációkat, például a biológiai sokféleséggel kapcsolatos köz-magántársulásokat, a magán-/üzleti vagy közjogi alapítványokat és a többek között önkéntes címkézési/tanúsítási intézkedésekre vonatkozó ösztönzőket;

65.

elkötelezi magát amellett, hogy az e véleményben kifejtettek szellemében folyamatosan és kezdeményezőleg részt vesz a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020 utáni globális keret előkészítési folyamatában.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/30


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Közlemény a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról

(2018/C 461/05)

Előadó:

André VAN DE NADORT (NL/PES), Weststellingwerf polgármestere

Referenciadokumentum:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia

COM(2018) 28 final

SZAKPOLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A.   Általános megjegyzések

A Régiók Bizottsága:

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló közleményét, valamint az azonosított kihívásokat és fő intézkedéseket, és hangsúlyozza, hogy erőfeszítésekre van szükség a körforgásos gazdaságra való áttérés véghezvitele, valamint a műanyagokkal kapcsolatos társadalmi és környezeti kihívások és gyakorlati problémák kezelése érdekében. Tudomásul veszi ezzel összefüggésben az Európai Bizottság jogalkotási javaslatait, amelyek az EU tengerpartjain és tengereiben leggyakrabban talált tíz egyszer használatos műanyagterméket veszik célba, melyek az elhagyott halászeszközökkel együtt az összes tengeri hulladék 70 %-át teszik ki;

2.

elismeri, hogy a műanyagoknak – lévén hogy igen tartós, higiénikus és olcsó anyagok – számos előnyük van, azonban mély aggodalmát fejezi ki a műanyagok jelenlegi alacsony gyűjtési és újrahasznosítási aránya miatt, és úgy véli, hogy az ennek a problémának a megoldását célzó jelenlegi gyakorlatok túlságosan a „csővégi” megoldásokra összpontosítanak (gyűjtés, válogatás, feldolgozás);

3.

hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét és érdekeit a körforgásos gazdaságban a műanyagokkal kapcsolatos megoldások kifejlesztésében és végrehajtásában. A helyi és regionális önkormányzatok hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos feladatai közé többek között a következők tartoznak: a hulladékképződés megelőzése, hulladékgyűjtés, -szállítás, -hasznosítás (köztük a szétválogatás, az újrafelhasználás és az újrahasznosítás), hulladékkezelés és a szemét eltakarítása az utcákon, a tengerpartokon, a tavakban és a tengerekben, valamint a halászat és az idegenforgalom támogatása és a helyi polgárok tudatosabbá tétele a hulladékkal, szemeteléssel és újrafeldolgozással kapcsolatos kérdésekben;

4.

arra összpontosít, hogy a jövőben helyi és regionális szint szempontjából a körforgásos gazdaság kereteiben kezeljék a műanyagokat. Ez kevesebb műanyagot, jobb műanyagokat, jobb gyűjtést, jobb újrahasznosítást és jobb piacokat jelent;

5.

határozottan úgy véli, hogy a hatékony megoldásokhoz elengedhetetlen a műanyagok értékláncában közreműködő valamennyi érdekelt fél közötti jobb együttműködés és a nyersanyagláncon alapuló megközelítés. Az intézkedéseknek az értéklánc minden tagjára ki kell terjedniük, ideértve a terméktervezést, a műanyagok előállítását, a közbeszerzést, a használatot, a gyűjtést és az újrafeldolgozást;

6.

hangsúlyozza az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű megvalósításához alapvetően fontos lépést jelentő, a körforgásos megoldásokra irányuló innováció és befektetések fontosságát a körforgásos gazdaságra való áttéréshez szükséges társadalmi és magatartásbeli változások előmozdításában, felkéri ezért az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásaik során teljeskörűen tárják fel annak lehetőségeit, hogy növeljék a műanyagok körforgásos gazdaságával kapcsolatos uniós finanszírozást;

B.   Kevesebb műanyag

A műanyaghulladék csökkentését illetően a megelőzés az elsődleges prioritás

7.

rámutat arra, hogy az EU általános hulladékhierarchiájának megfelelően az elsődleges prioritás a műanyaghulladék képződésének megelőzése kell, hogy legyen. Azt a műanyagot, amely nem hulladékként végzi, nem kell kiválogatni, feldolgozni vagy elégetni. A hulladékképződés megelőzése a műanyagok felhasználásának korlátozásánál, valamint a termékek tervezésénél kezdődik;

8.

emlékeztet arra, hogy számos módja van annak, hogy elkerüljék a műanyagok egyszer használatos termékekben való szükségtelen felhasználását és a termékek túlcsomagolását. Szigorítani kell a csomagolásra vonatkozó alapvető kritériumokat annak érdekében, hogy megelőzzék a szükségtelen csomagolást és a túlcsomagolást, és rendszeresen ellenőrizzék, hogy az uniós piac legfontosabb termékei eleget tesznek-e ezeknek a kritériumoknak;

9.

szorgalmazza, hogy további, életcikluson alapuló kutatást kell végezni a csomagolás és az élelmiszerek tartósítása közötti kapcsolatról és a lehetséges alternatív megközelítésekről, hogy a (komplex) műanyag-csomagolás használata nélkül megelőzzék az élelmiszer-pazarlást;

A szemétképződés és a szemétszigetek megelőzése és az egyszer használatos termékek csökkentése

10.

hangsúlyozza a műanyaghulladékokkal kapcsolatos fő aggodalmat: a takarítás nagy költséggel jár a helyi és regionális önkormányzatok számára, ezért létfontosságú a szemetelés megelőzése, mind a szárazföldön, mind pedig a tengeren;

11.

támogatja az Európai Bizottságnak az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos jogalkotási javaslatra irányuló kezdeményezését, amely célkitűzéseket javasol az egyszer használatos műanyagok használatának visszaszorítására, mivel az utcáinkon lévő műanyagszemét legnagyobb része az egyszer használatos műanyagokból származik. Ezen a téren fontos első lépésnek tartja a tengerpartokon és a tengerekben található legelterjedtebb egyszer használatos termékekre koncentráló új javaslatokat, de további ambiciózus fellépést vár, amely a szemétként megjelenő többi egyszer használatos műanyagcikkre és a szárazföldi műanyaghulladékra is kiterjed;

12.

ambiciózus összegyűjtési célkitűzéseket vár el a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) alkalmazási körébe tartozó egyszer használatos és út közben használatos műanyag-alkalmazásokkal kapcsolatban, például azt, hogy a szemét csökkentése érdekében az italok műanyag csomagolóanyagai részét képezzék a gyártói felelősségnek;

13.

hangsúlyozza, hogy a gyártókat és importőröket teljeskörű felelősség terheli azzal kapcsolatban, hogy termékeik szemétté válva negatív hatást fejtenek ki, ezért teljes egészében nekik kell állniuk a hulladékaik által okozott szemét összegyűjtési és kezelési költségeit;

14.

rámutat az EU egyes közösségeinek és régióinak, azaz a legkülső régióknak, folyó menti közösségeknek, szigeteknek, part menti és kikötői közösségeknek a tengeri hulladék elleni küzdelem során jelentkező különböző nehézségeire, és hangsúlyozza annak különös fontosságát, hogy bevonják e közösségek érdekelt feleit annak biztosítása érdekében, hogy figyelembe vegyék véleményüket a pozitív és gyakorlatban alkalmazható megoldások keresése során;

15.

támogatja a szemeteléssel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok szervezését; ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatok részvételét az olyan eseményekben, mint „Let’s Clean Up Europe” („Tisztítsuk meg Európát!”) kampány és az Európai Hulladékcsökkentési Hét, és arra bátorítja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy álljanak elő további kezdeményezésekkel; feltárja továbbá annak lehetőségeit, hogy az Európai Szolidaritási Testületen keresztül önkénteseket vonjanak be;

16.

ennek kapcsán erőteljesen támogatja a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítményekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatban (COM(2018) 33) szereplő azon alapelvet, hogy a kikötői fogadólétesítmények használatáért alacsonyabb díjat számítsanak fel, ha a hajó kialakítása, felszerelése és működése olyan jellegű, hogy a hajó kevesebb hulladékot termel, és hulladékát fenntartható és környezetbarát módon kezeli;

A mikroműanyagok megelőzése

17.

rámutat arra, hogy a mikroműanyagok egy egyre szélesebb körű és nagyobb problémát jelentő jelenséget alkotnak, mivel a mikroműanyagok ma már az ökoszisztéma szinte minden részében, köztük az emberi étrendben is előfordulnak. A mikroműanyagok által az állatok és emberek egészségére, valamint az ökoszisztémáinkra gyakorolt hatások nagy része még ma sem ismert;

18.

további kutatást javasol a mikroműanyagok fő forrásaival és útvonalaival kapcsolatosan, mint amilyen a gépjárműabroncsok kopása és elhasználódása, a textiltermékek és a szemét, beleértve a műanyagok újrahasznosítása és a mikroműanyagok közötti kapcsolatot, valamint a mikroműanyagok által az állatok és emberek egészségére és az ökoszisztémákra gyakorolt hatást. Ezért hangsúlyozza, hogy megbízható és hatékony mérési technológiákat és folyamatokat kell kialakítani, és felszólítja az Európai Bizottságot, hogy támogassa a kutatás-fejlesztési tevékenységeket ezen a területen;

19.

kéri az oxidatív biológiai úton lebontható műanyagok és a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok betiltását azokban az esetekben, amikor a humán egészségvédelem szempontjából ezek használata nem indokolt, köztük bőrápolási termékek és a tisztító hatóanyagok esetén. Kéri továbbá a termékekből, például gumiabroncsokból és textiltermékekből véletlenül a környezetbe jutó mikroműanyagokra vonatkozó minimumkövetelmények és a műanyag pelletek lemorzsolódásának csökkentésére szolgáló intézkedések bevezetését;

C.   Jobb műanyagok

A műanyagok jobb megtervezése

20.

határozottan úgy véli, hogy sürgős szükség van a műanyagok jobb megtervezésére, figyelembe véve a műanyagok és műanyagtermékek jövőbeli elkülönített gyűjtésének, válogatásának és újrahasznosításának lehetőségeit annak érdekében, hogy a műanyagok a körforgásos gazdaság fenntartható elemeivé váljanak, és hangsúlyozza, hogy nagy szükség van ezen a területen az innovációra;

21.

hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaságban elvileg nem szabad elfogadnunk azt, hogy nem újrahasznosítható termékeket vagy anyagokat hozzanak forgalomba az uniós piacon. Ezért mimimumkövetelmény, hogy 2025-ig az uniós piacon forgalomba hozott összes műanyag, műanyagtermék és műanyag-csomagolás költséghatékony módon újrahasznosítható legyen. Ez azt is megköveteli, hogy a környezetre káros és veszélyes anyagokat 2025-ig teljesen eltávolítsák a műanyagokból és műanyagtermékekből;

22.

hangsúlyozza, hogy a körforgásos gazdaság egyben egy fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaság is. Ezért szilárd innovációs menetrendre, ezt követően pedig a fosszilis energiahordozóktól mentes műanyagok széles körű bevezetésének támogatására van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi fosszilis energiahordozókon alapuló műanyagokról áttérjünk az innovatív, fenntartható és környezetbarát műanyagokra;

23.

meggyőződése, hogy a műanyagtermékek előállítása során azon polimerekre kell korlátozni a polimerek számát, amelyek megfelelnek a célnak, valamint könnyen elkülöníthetők, válogathatók és újrahasznosíthatók, különösen az egyszer használatos termékek esetében. E célból adott esetben uniós szintű szabványokat kell kidolgozni ezen alkalmazások tekintetében;

24.

további vizsgálatokat kér azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e a műanyagokban azok fizikai tulajdonságainak befolyásolása és javítása céljából használt adalékanyagok harmonizálására és lehetséges korlátozására, hogy még könnyebbé tegyék és egyszerűsítsék a műanyagok újrahasznosítását és az újrahasznosított anyagok alkalmazását. E célból adott esetben uniós szintű ipari szabványokat kell kidolgozni a műanyagokban használt adalékanyagok tekintetében;

25.

úgy véli továbbá, hogy a nem csomagolásnak számító műanyag termékek is növelhetik a hulladékmennyiséget, ezért úgy kell ezeket megtervezni, hogy el lehessen kerülni a hulladékképződést. A gyártóknak megfelelő ártalmatlanítási rendszereket is ki kell dolgozniuk az ilyen termékek élettartamának lejárta utánra;

26.

emlékeztet arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) fontos szerepet játszhat a környezetbarát tervezésben, ahol a fizetendő díjakat a termék körforgásos gazdaságban való hasznosíthatósága alapján határozzák meg, beleértve az újrafelhasználás, az elkülönített gyűjtés, a feldolgozás és az újrahasznosítás lehetőségeit és az újrahasznosított anyag mennyiségét. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó jogszabályoknak ezért tartalmazniuk kell a környezetbarát tervezéssel kapcsolatos felelősséget is. A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó jogszabályoknak utalniuk kell az egyszer használatos termékekben a polimerek és adalékanyagok felhasználására vonatkozó, uniós szintű ipari szabványokra;

27.

hangsúlyozza, hogy a következő évtizedekben olyan anyagokat kell kifejleszteni, amelyeknek nincsenek a ma meglevő összes műanyaghoz hasonló egészség- és környezetkárosító hatásai, és amelyek teljesen kiválthatják a műanyagokat. Ennek értelmében olyan kutatási tevékenységeket és eszközöket szorgalmaz, amelyek segítségével elérhető a modern, új anyagokra épülő, műanyagmentes jövő;

Biológiailag lebontható műanyagok

28.

úgy véli, hogy a biológiailag lebontható műanyagok jelenlegi generációja nem válasz a műanyaghulladék és a szemétszigetek problémájára, mivel ezek a természetes környezetben, illetve a vízrendszerekben nem bomlanak le biológiai úton;

29.

rámutat arra, hogy a fogyasztókat összezavarja az az üzenet, hogy bizonyos műanyagokat műanyagként, másokat pedig biohulladékként kell elkülöníteni. Ez bonyolítja a fogyasztókkal folytatott kommunikációt, és hibákhoz vezet mind a hagyományos műanyagok, mind pedig a biológiailag lebontható műanyagok elkülönítésében;

30.

hangsúlyozza, hogy a műanyagok újrafeldolgozott anyagáramába kerülő, biológiailag lebontható műanyagok akadályozzák a hagyományos műanyagok újrahasznosítását. Ezért a biológiailag lebontható műanyagok használatát azokra az alkalmazásokra kell korlátozni, ahol a biológiai lebonthatóságnak konkrét célja van, például a biológiailag lebontható zsákok használata a biohulladék számára;

31.

hangsúlyozza, hogy jobb meghatározásokra és/vagy szabványokra van szükség a biológiai lebonthatóság különböző formái tekintetében. Ezeket össze kell kapcsolni a hulladékkezeléssel, beleértve a komposztálhatóságot és az emészthetőséget is, és figyelembe kell venni az európai hulladékkezelő létesítményekben elterjedt gyakorlatokat. Mindez javítani és/vagy egyszerűsíteni fogja a címkézést, csökkenti a szemetelést, és javítja a helyes szétválogatást, továbbá ösztönözni fogja az innovációt is a biológiailag lebontható műanyagok terén;

32.

külön hangsúlyozza, hogy a komposztálható műanyagként eladott termékeknek valóban biológiailag lebonthatónak kell lenniük úgy, hogy ne kelljen ehhez ipari komposztálást igénybe venni. Ilyen korlátozással jelentősen csökkenthető a mikroműanyagok elterjedésének veszélye, hiszen fennáll annak a kockázata, hogy a fogyasztók tévesen úgy gondolják, hogy a jelenlegi termékmegjelölés szerinti lebomló műanyagok mindenféle további kezelés nélkül valóban biológiai úton lebomlanak;

D.   Jobb hulladékgyűjtés

33.

hangsúlyozza, hogy a műanyaghulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló hatékony rendszerek elengedhetetlen követelményei a műanyagok körforgásos gazdaságának. Ezért a hulladékgyűjtő rendszereknek egyszerűnek és logikusnak kell lenniük a felhasználók számára;

34.

hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok meglévő hulladékgyűjtő rendszerei általában nem kezelik célzottan a nem csomagolási műanyagokat, amelyeket ezért elkülönítve gyűjtik, és a maradékhulladék részeként, sőt (tengeri) hulladékként kerülnek a hulladéklerakókba vagy hulladékégetőkbe. Ez környezeti kárt és értékes újrahasznosítható anyagok kiesését okozza, valamint összezavarja a fogyasztókat, akik nem értik, hogy egyes műanyagokat miért kell elkülöníteni újrahasznosítás céljából, míg másokat nem; A jobb információs kampányok, valamint a szelektív gyűjtés logikájának a tagállamok közötti nagyobb egységessége lehetővé tenné az újrahasznosított anyagok mennyiségének növekedését, valamint az elkülönítésre vonatkozó jelzések jobb figyelembevételét mind a helyi lakosok, mind a turisták részéről;

35.

elismeri, hogy azokban a helyzetekben, amikor a műanyagokat és műanyagtermékeket a kiterjesztett gyártói felelősség alapján gyűjtik, hatékony célokat kell meghatározni olyan módon, hogy a gyártókat ösztönözzék a célok lehetőség szerinti meghaladására;

A műanyagok hatékony elkülönített gyűjtése

36.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az elkülönített gyűjtésbe valamennyi érdekelt felet, köztük azokat is, amelyek a nem műanyaghulladékok keletkezésének megelőzése és kezelése terén tevékenykednek;

37.

hangsúlyozza, hogy a hulladékgyűjtő rendszereknek a műanyagra mint anyagra, nem pedig a műanyagra mint csomagolóanyagra kellene összpontosítaniuk. Ez jelentősen egyszerűsítené a fogyasztókkal folytatott kommunikációt, és az összegyűjtési arány növeléséhez vezetne. A helyi és regionális önkormányzatok és a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerei közötti jobb összhangra lenne szükség ahhoz, hogy foglalkozzanak a nem csomagolóanyagokból származó műanyag hulladékokkal a gyártókkal és importőrökkel folytatott párbeszéd során. Ezt a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálatakor is figyelembe kell venni;

38.

üdvözli, hogy iránymutatásokat dolgoznak ki a hulladék elkülönített gyűjtéséről és szétválogatásáról, és felkéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják az iránymutatások elkészítésének és terjesztésének folyamatába, figyelembe véve, hogy milyen fontos szerepet töltenek be sok tagállamban;

39.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hulladékgazdálkodási stratégiáknak a hulladékhierarchiára kell összpontosítaniuk, azaz a hulladékképződés megelőzésére, az elkülönített gyűjtésre és a maradékhulladék minimalizálására. Számos jó példa és tapasztalat van az ilyen fajta stratégiára. Ösztönözni kell az innovációt az elkülönített gyűjtés területén, és erőteljesen támogatni kell a bevált gyakorlatok és az ismeretek helyi és regionális hatóságok közötti cseréjét, például olyan eszközökkel, mint a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) kölcsönös felülvizsgálati eszköze vagy az EU városfejlesztési menetrendje;

40.

hangsúlyozza, hogy elejét kell venni annak, hogy a műanyaghulladék-behozatalra bevezetett kínai tilalom még több hulladéklerakóhoz, (illegális) hulladékdömpinghez vagy hulladékégetőhöz vezessen, és hogy korszerű újrafeldolgozó létesítményekbe kell beruházni;

Figyelemfelhívás és magatartásbeli változás

41.

hangsúlyozza, hogy a sikeres hulladékgazdálkodási stratégiák kidolgozásához az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és a helyi és regionális önkormányzatoknak tudatában kell lenniük az infrastruktúra, a kommunikáció és nyilvánosság általi észlelés között helyi és regionális szinten meglévő kapcsolatnak, valamint azoknak az eszközöknek, amelyeket a magatartásbeli változás támogatása céljából alkalmazni lehet;

42.

hangsúlyozza, hogy a polgárok hulladékgazdálkodással kapcsolatos tudatossága előfeltétele a hatékony hulladékgyűjtési rendszerek megfelelő működésének. A lakosság tudatossága a szelektív gyűjtésnek és a hulladékkeletkezés megelőzésének támogatásában és helyi kezdeményezések szervezésében nyilvánul meg, önmagában azonban nem szükségszerűen vezet el a magatartásbeli változáshoz. Ezért elengedhetetlen azoknak a mechanizmusoknak a jobb megértése, amelyek hozzájárulhatnak a pozitív magatartásbeli változáshoz. A Régiók Bizottsága ezért hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a magatartásbeli változás előmozdítását célzó – részben klasszikus eszközöket, például ösztönzőket és szankciókat, részben pedig innovatív módszereket alkalmazó – stratégiák továbbfejlesztését, valamint erőteljesen támogatni kell a bevált gyakorlatok és az ismeretek helyi és regionális hatóságok közötti cseréjét;

43.

arra bátorítja valamennyi helyi és regionális érdekelt felet, hogy működjenek közre az újrahasznosított műanyagok előnyeinek tudatosításában;

Mérlegelni kellene az italcsomagolások harmonizált betéti rendszerének európai szintű használatát

44.

elismeri, hogy a betétdíjrendszerek bizonyítottan nagyon magas begyűjtési arányt és nagyon magas szintű újrahasznosítást értek el, és nagyon hatékonyak a szemétképződés és a szemétszigetek megelőzésében is;

45.

elismeri, hogy egyre több uniós tagállam vezet be betétdíjrendszereket, ami néha negatív határokon átnyúló hatásokat fejt ki az eltérő betétdíjrendszerekkel rendelkező régiókban;

46.

azt javasolja, hogy a negatív határokon átnyúló hatások megakadályozása és az áruk szabad mozgásának elősegítése érdekében fontolóra lehetne venni egy uniós szinten harmonizált rendszert, vagy legalább a minél nagyobb fokú koordinációt a betétdíjrendszereket jelenleg bevezető vagy a jövőben új rendszereket bevezetni tervező tagállamok esetében;

Fel kell tárni a mennyiségi célok alternatíváit

47.

megjegyzi, hogy a műanyagok elkülönített gyűjtésére és újrahasznosítására a különböző uniós irányelvekben meghatározott célok (a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv, az elhasználódott járművekről szóló irányelv, az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv) minden tagállamra nézve azonosak, bár a tagállamok tényleges teljesítményében nagy eltérések lehetnek. Ez olyan helyzetet eredményez, ahol néhány tagállamnak még mindig nagy erőfeszítéseket kell tennie, míg mások már könnyen elérték a célokat, és semmi sem ösztönzi őket a célok meghaladására;

48.

sürgeti, hogy vizsgálják meg újra a különböző irányelvekben rögzített célokat, hogy erőteljesebb ösztönzőket teremtsenek, és az alábbi lehetséges megközelítések alapján bátorítsák a jobb minőségű újrahasznosítást:

bónusz bevezetése, ha meghaladják a célokat,

a gyártók pénzügyi felelősségének kiterjesztése a termékeikkel kapcsolatos hulladékkezelés teljes költségére, beleértve a szemétfeltakarítás költségét vagy azon termékeik összegyűjtésének és kezelésének költségét, amelyet nem elkülönítve gyűjtenek össze, és még mindig a maradékhulladékba kerül;

E.   Jobb újrahasznosítás

A válogatási és újrahasznosítási technológia fejlesztése

49.

határozottan támogatja az új válogatási és újrahasznosítási technológiákkal kapcsolatos kutatást és innovációt, ideértve a depolimerizációt is. Ez elméletben a műanyagok válogatásával és újrahasznosításával kapcsolatos jelenlegi problémák közül sokat megoldhatna;

50.

hangsúlyozza a régiók és városok fejlődési lehetőségeit, és támogatja az élő laboratóriumok, innovációs központok és az együttműködésen alapuló és innovatív megközelítések egyéb formái keretében megvalósuló, alulról építkező kezdeményezéseket, amelyek az intelligens tervezés és a másodlagos nyersanyagok használatának előmozdítására irányulnak;

51.

támogatja a stratégia kiemelt kutatási és innovációs tevékenységeivel kapcsolatban javasolt további beruházásokat, és felajánlja, hogy együttműködik az Európai Bizottsággal a műanyagokra vonatkozó új stratégiai kutatási és innovációs terv kidolgozásában. Ennek az együttműködésnek biztosítania kell a helyi és regionális dimenzió figyelembevételét mind a megoldandó kiemelt problémák azonosítása, mind pedig az előállított innovációk megfelelő terjesztése során;

52.

támogatja a szétválogatott műanyaghulladékokra és az újrahasznosított műanyagokra vonatkozó minőségi szabványok kidolgozására irányuló munkát;

Az energetikai hasznosítást előnyben kell részesíteni a lerakással szemben

53.

emlékeztet arra, hogy rövid távon a nem újrahasznosítható műanyaghulladékot és a veszélyes anyagokat tartalmazó műanyaghulladékot a leghatékonyabb és legtisztább módon kell kezelni az energetikai hasznosító létesítményekben, ahol a műanyaghulladék nagy energiatartalma hő és villamos energia előállítására használható fel;

F.   Jobb piacok

Erőteljesen ösztönözni kell az újrafeldolgozott összetevők új termékekben való felhasználását

54.

határozottan úgy véli, hogy pénzügyi ösztönzőkkel kell serkenteni az újrahasznosított összetevők iránti keresletet a végfelhasználók körében, amelyek egy pénzügyileg valóban vonzó alternatívát kínálnak az új nyersanyagokkal és a fosszilis energiahordozókon alapuló műanyagokkal szemben, továbbá a másodlagos nyersanyagok egységes piaca előtt álló akadályok felszámolásával kell ösztönözni ezt a keresletet;

55.

emlékeztet arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok még mindig támogatásban részesülnek, és emiatt az új műanyagok olcsóbbak, mint az újrahasznosított műanyagok vagy bioalapú műanyagok, ami az egyik fő akadálya a műanyagok tekintetében a körforgásos gazdaság fejlődésének; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy szüntessék meg ezeket a negatív ösztönzőket. Emellett a fosszilis energiahordozókon alapuló műanyagok vagy műanyagtermékek gyártóit és importőreit pénzügyileg felelőssé lehetne tenni a műanyaghulladékaik végső kezeléséből származó CO2-kibocsátások csökkentéséért;

56.

hangsúlyozza, hogy 2025-re a műanyagtermékek gyártóinak az új műanyagok előállítása során legalább 50 %-ban újrahasznosított anyagokat kell felhasználniuk, hacsak a végtermékre vonatkozó jogi korlátozások nem tiltják az újrahasznosított anyagok felhasználását. Hangsúlyozza, hogy egy értékláncon alapuló megközelítésre van szükség a gyártók, a fogyasztók, a helyi és regionális önkormányzatok és az újrahasznosítási ipar érdekeinek összehangolásához, hogy növeljék az újrahasznosítás minőségét és a másodlagos nyersanyagok elterjedését;

57.

támogatja ezért a vállalatok és/vagy ágazati szövetségek önkéntes vállalásaira irányuló uniós kezdeményezést, és felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy tegyék láthatóvá a területükön működő érdekelt felek vállalásait, előmozdítva ezzel a bevált gyakorlatokat, és ösztönözve másokat a példa követésére, egyúttal azt is vizsgálva, hogy a vállalások teljesítése miként halad, és szükség esetén rámutatva a hibákra is, annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntes vállalások ne csak üres ígéretek maradjanak, amelyeket pusztán egyes termékek vagy ágazatok látszólagos környezetbaráttá tételére használnak;

Közbeszerzés

58.

hangsúlyozza, hogy a zöld közbeszerzés eszközt ad az európai közigazgatási szervek kezébe a műanyaghulladékok keletkezésének megelőzésére, hiszen önkéntes alapon felhasználhatják vásárlóerejüket arra, hogy környezetbarát árucikkeket, szolgáltatásokat és munkákat válasszanak, amivel egyben más szervezetek számára is példát mutatnak. Felkéri ezért a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy közbeszerzési politikáik révén járuljanak hozzá a műanyagok újrahasznosíthatóságához annak megkövetelésével, hogy az általuk beszerzett termékekben alkalmazzák a környezetbarát tervezés elveit, és használjanak fel újrahasznosított összetevőket;

59.

üdvözli ennek kapcsán azokat az iránymutatásokat, amelyeket az Európai Bizottság, illetve számos európai ország a zöld közbeszerzés terén az erre vonatkozó nemzeti kritériumok (1) formájában kidolgozott, de arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot részletesebb iránymutató dokumentumokra, amelyek információkat tartalmaznak az újrahasznosított műanyagok típusáról, azok lehetséges felhasználásairól és az újrahasznosított műanyagok használatából adódóan a helyi és regionális önkormányzatok számára jelentkező környezeti és lehetséges gazdasági hasznokról;

60.

kiemeli, hogy a műanyagok legnagyobb része Ázsiából kerül az óceánokba, és a műanyagoknak világszinten csupán 9 %-át hasznosítják újra. Ilyen körülmények között nagy lehetőséget lát a globális ellátási láncokon belüli fenntarthatóság és nyomonkövethetőség javítására az EU „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című új kereskedelemstratégiájának bevezetése révén, amely kereskedelmi megállapodások és preferenciális programok révén kívánja világszerte előmozdítani a fenntartható fejlődést. Támogatja ezzel kapcsolatban az Európai Parlament által 2017 márciusában javasolt „A ruházati ágazatra irányuló kiemelt uniós kezdeményezés” című ágazati dokumentumot (2), hangsúlyozva, hogy az ilyen kezdeményezések sikere attól is függ, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogatják-e őket, és hogy azoknak egy decentralizált fejlesztési együttműködés keretében útmutatást kell nyújtaniuk a helyi és regionális fellépésekhez.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  http://ec.europa.eu/environment/gpp/pubs_en.htm.

(2)  http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+TA+P8-TA-2017-0196+0+DOC+PDF+V0//HU


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/37


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A sport integrációja a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós menetrendbe

(2018/C 461/06)

Előadó:

Roberto PELLA (IT/EPP), Valdengo (Biella megye) polgármestere

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

elemezni kívánja a sportnak az Európai Unióra, valamint a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt gazdasági és emberi, valamint a társadalmi befogadás terén megnyilvánuló, egymástól elválaszthatatlan vetületeit. A motorikus tevékenység és a testmozgás kontinuumaként értelmezett sport valójában számos olyan szakpolitikát, terméket és szolgáltatást magában foglal, amelyek hatnak különböző értékláncokra, és interakcióba lépnek azokkal;

2.

rámutat arra, hogy jelenlegi becslések szerint a sport az Unió szempontjából alapvető fontosságú gazdasági ágazatot képvisel, amennyiben „mérete a nemzetgazdaságokban a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat együttes méretéhez hasonlítható” (1), és jelentősége várhatóan tovább fog növekedni. Emellett a sport mint ágazat az Unió globális GDP-jének 2 %-át teszi ki, és az egész kontinensen 7,3 millió munkahely, vagyis az Unión belüli teljes foglalkoztatás 3,5 %-a függ össze a sporttal. A turisztikai ágazatot tekintve 12 és 15 millió közé tehető a sporteseményeken való részvétel vagy valamely sport gyakorlásának céljából megtett éves nemzetközi utazások száma. A sport mint ágazat egyik sajátossága, hogy szorosan kötődik más termelési területekhez, úgymint: akadálymentes turizmus vagy sportturizmus, technológia, egészségügy, környezetvédelem és közlekedés, integráció, építőipar, infrastruktúrák, és ezek esetében mind közvetlen, mind közvetett módon hozzájárul a hozzáadott érték megteremtéséhez (2);

3.

ezzel egyidejűleg rámutat arra, hogy az SpEA (SportsEconAustria) által az Európai Parlament számára készített tanulmány (3) kimutatta, hogy a sport hatása, valamint a közpolitikákra gyakorolt befolyása és iránymutató szerepe mennyire alábecsült, főként az olyan jelenségek tekintetében, mint az önkéntesség (a sporttevékenységek többsége nonprofit keretek között zajlik), a társadalmi integrációs és befogadó folyamatokból eredő átgyűrűző hatás vagy a testmozgás hiányának költsége, amely az Unió 28 tagállamában évi 80 milliárd eurót tesz ki (4), nem is beszélve a testmozgás hiányából vagy elégtelenségéből adódó betegségek regionális egészségügyi költségvetésekre gyakorolt középtávú hatásáról;

4.

hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a szakpolitikák egyre inkább fontos szempontként veszik figyelembe a testmozgást, helyi szinten továbbra is jelentős ismerethiány tapasztalható a testmozgás szélesebb értelemben vett előnyeit illetően. A kutatások szerint a helyi politikai döntéshozók 66 %-a nincs tisztában a településén jellemző elhízás arányával, 84 %-a pedig a túlsúlyosok arányát nem ismeri (5);

5.

hangsúlyozza, hogy a sport nem csupán mellékágazat, hanem az Unió kiemelt beruházási célpontja, hiszen a sport fogalommeghatározása napjainkban a versenyzés mellett teljes mértékben magában foglalja a motorikus tevékenységeket és a testmozgást is, amelyek nemcsak maga a sporttevékenység erősítéséhez elengedhetetlenek, hanem az egészség előmozdításához és az egészséges életmód kialakításához is. A cél a különböző sportágakhoz való igazságosabb – más szóval egyenlő, méltányos és egyenértékű – hozzáférés biztosítása és a krónikus betegségek (elsősorban a nem fertőző betegségek, pl. elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri kockázat, mentális betegségek stb.) kialakulásának megelőzése;

6.

hangsúlyozza a sport kulcsszerepét az egészség és a jóllét javításában, különösen az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programból, az egészségfejlesztő testmozgás programból (Health-Enhancing Physical Activity – HEPA), az Egészségügyi Világszervezet 2014-től 2019-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjéből és a táplálkozásra, elhízásra és testmozgásra vonatkozó európai adatbázisából (NOPA) kiindulva;

7.

emlékeztet tovább arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend szerint a sport a fenntartható fejlesztés fontos tényezője, és elismeri szerepét az egészség és az oktatás javításában, valamint hozzájárulását a békéhez, a tolerancia, a tisztelet és a társadalmi befogadás előmozdításához, illetve a nők és a fiatalok szerepének erősítéséhez (6);

8.

idéz néhányat a sportra vonatkozó Eurobarométer felmérés (7) eredményeiből:

az európai polgárok közel fele (46 %) nem mozog, illetve nem sportol, és ez az arány az utóbbi években, 2009 óta fokozatosan nőtt (a 2013-as 42 %-hoz képest),

a testmozgás vagy a sporttevékenységekben való részvétel kevésbé jellemző az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező és/vagy nagyobb gazdasági nehézségekkel küzdő egyének körében,

az emberek gyakrabban sportolnak „informális” helyszíneken (pl. parkokban vagy szabadtéren (40 %), otthon (32 %) vagy az iskola/munkahely és az otthon közötti útvonalon (23 %), mint a hivatalosan erre a célra szolgáló helyeken,

a sporttevékenység esetében a fő motiváció az egészségi állapot javítása és a jó erőnlét, míg a fő akadályt az időhiány jelenti,

az európai polgárok nagy része úgy gondolja, hogy vannak helyi lehetőségek testmozgásra, ugyanakkor közülük sokan úgy vélekednek, hogy a helyi önkormányzatok többet is tehetnének ezen a téren;

9.

felhívja a figyelmet arra, hogy a mai gazdaságban és társadalomban – többek között az Uniót sújtó gazdasági válságot követően – a sport jelentős előnyöket hozhat a helyi és regionális hatóságok számára az alábbi szempontokat illetően: az érintett ágazatok átjárhatósága és az azokra gyakorolt fellendítő hatás; javíthatja a versenyképességet, a vonzerőt és az életminőséget ott, ahol jelentős és rendszeres sporteseményeket tartanak; javulhat a foglalkoztathatóság, tekintve, hogy Európában nagyon sokszor az önkormányzatok a sportlétesítmények tulajdonosai; és elősegítheti az integrációt, mivel az Unió által képviselt és gyakran helyi szinten erőteljesebben kifejezésre kerülő értékek hatékony kommunikációs eszköze (8). Ebből kifolyólag, mivel a sportot egyre gyakrabban alkalmazzák a társadalmi és gazdasági célkitűzések elérését szolgáló eszközként, a sportszektor – nemcsak mint a kitűzött célok eléréséhez szükséges eszköz, hanem mint maga a stratégiai célkitűzés – hatékonyságára vonatkozó igény fokozatosan növekszik;

Háttér: az európai szinten létező kezdeményezések

10.

rámutat arra, hogy a sportról szóló első jelentős szakpolitikai dokumentumot, a sportról szóló fehér könyvet az Európai Bizottság 2007-ben tette közzé;

11.

fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a kulturális, oktatási és sportrendezvények jó szolgálatot tehetnek az integráció előmozdításában, ahogyan azt az RB „A radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem” című véleménye is hangsúlyozza (9);

12.

hangsúlyozza, hogy a 2009 decemberétől hatályos Lisszaboni Szerződés külön cikket vezetett be (nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkét), amely új hatáskörökkel ruházta fel az Uniót a sport támogatását illetően, rendelkezve annak ösztönzéséről, és felszólítva az Európai Uniót a sport európai dimenziójának fejlesztésére vonatkozó intézkedések kidolgozására. Az EUMSZ 6. cikkének e) pontja kimondta, hogy az EU hatáskörrel rendelkezik a tagállamok fellépéseinek támogatására vagy kiegészítésére a sport területén;

13.

emlékeztet rá, hogy 2011-ben az Európai Bizottság elfogadta „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című közleményt (10), amelynek alapján a Tanács állásfoglalást fogadott el az Unió sporttal kapcsolatos, a 2011–2014-es időszakra szóló munkatervéről, amely tovább erősítette az európai együttműködést a sport terén, meghatározva a prioritásokat azon uniós szintű tevékenységek esetében, amelyekben az uniós tagállamok és az Európai Bizottság részt vesznek. 2012-ben a Tanács következtetéseket fogadott el az egészségfejlesztő testmozgás előmozdításával, valamint a sporttal kapcsolatos szakpolitikák kidolgozásához szükséges adatbázisok megerősítésével kapcsolatban, és felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen rendszeresen közzé felméréseket a sportra és a testmozgásra vonatkozóan;

14.

emlékeztet továbbá, hogy a munkaterv megvalósítása érdekében a szakértői szintű munkálatok a jelenlegi Eurobarométer felmérés kérdőívének összeállítására irányultak;

15.

megjegyzi, hogy a közelmúltban (2017) a sport innovációjának európai platformja (EPSI) együttműködés keretében egy jelenleg tíz országot magában foglaló, ClusSport elnevezésű régióközi kezdeményezés indult az ágazat gazdasági fejlődésének és értékteremtésének témájában; az utóbbi 18 évben az Európai Sportfővárosok Szövetsége (ACES) az európai értékeket népszerűsítette az Európai Sportfővárosok és Sportvárosok/települések díja révén, Európa zászlaja alatt;

16.

rámutat arra, hogy 2017 júliusában lépett hatályba az Unió sporttal kapcsolatos új munkaterve, amely meghatározza azokat a kulcsfontosságú témákat, amelyek számára az uniós tagállamoknak és az Európai Bizottságnak 2020-ig elsőbbséget kell biztosítaniuk, nevezetesen: a kiskorúak védelmének, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelemnek, a dopping megelőzésének és a korrupció elleni fellépésnek a sportba való, a jó kormányzásra épülő integrálása; a sport innovációra épülő gazdasági vetülete, valamint kapcsolat a sport és a digitális egységes piac között; a sport és a társadalom, a társadalmi befogadásra, az edzőkre, a médiára, a környezetre, az egészségre, az oktatásra és a sportdiplomáciára összpontosítva;

17.

végül emlékeztet az Európai Bizottság legutóbbi, „Tartui felhívás az egészséges életmódért” elnevezésű kezdeményezésére (11), amely utat nyitott a különböző szakpolitikai területek közötti dinamikus együttműködés előtt;

Célkitűzések

18.

tekintve az eddig azonosított lehetőségeket és hiányosságokat, az alábbi kérdések kezelését javasolja:

a.

a folyamatban lévő projektek és a legújabb területi intézkedések közötti párbeszéd javítása a széles körű részvétel, a bevált gyakorlatok cseréje és a – nem európai országokra is kiterjesztett – partnerségek ösztönzése által,

b.

szorosabb kapcsolat kiépítése az emberekkel, a sport területén megvalósuló projektek erősebb társadalmi dimenziója a közelség és a helyi jelleg vezérelveinek értelmében, tükrözve a helyi és regionális hatóságok sportlétesítményeket és sporteseményeket illető felelősségét is,

c.

a testmozgás és a sport általános pozitív hatásait illető tudatosság maximalizálása,

d.

a sport által az Unió gazdaságára gyakorolt pozitív hatás széles körű ismertetése, ezáltal a sportpolitika nagyobb fokú integrálása azokba az ágazatokba, amelyekkel összefüggésben áll és amelyekre hatással van,

e.

a technológiai innovációk, valamint a helyi és regionális közösségek eszközeire támaszkodó vállalkozások számának növelése a kutatás, a technológia és az oktatás ágazatainak működtetői és az irányító hatóságok felé címzett azon felhívás által, hogy működjenek együtt egy olyan közös stratégia kidolgozásán és megvalósításán, amely hatással van a termelési értéklánc minden szakaszában meglévő kapcsolatokra, és amely maximálisan figyelembe veszi az ágazat által kínált munkalehetőségeket,

f.

a sport mint valódi állampolgári jog elismerése, mely a szocializáció és a befogadás eszköze különösen a fogyatékkal élők esetében – lehetőséget teremtve az életminőség, illetve a fizikai és mentális jóllét javítására –, valamint oktatási lehetőség is,

g.

támogatás nyújtása a sportlétesítmények mindenki számára való hozzáférhetővé tételéhez, korra, nemre, állampolgárságra és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, lehetővé téve a szabad igénybevételt és meghosszabbítva a nagyközönség számára rendelkezésre álló időt;

h.

a női sportversenyek támogatásának és láthatóságának növelése,

i.

a sport elismerése az egyenlőség és a társadalmi integráció megkönnyítésére irányuló referenciaeszközként,

j.

költségvetési támogatás az amatőr sportolóknak a versenyeik keretében történő mobilitásához, különösen a távoli, szigeti és legkülső területekről érkező sportolók esetében.

Politikai ajánlások és javaslatok

19.

megállapítja, hogy a sportnak a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós menetrendbe történő integrációja érdekében az alábbiak révén van lehetőség fellépéseket javasolni és hatékony eszközöket bevezetni:

Politikai szinten

20.

jelentős erőfeszítések a sportdiplomácia területén, amelyek a sporton és az építő jellegű, többszintű párbeszéden keresztül képesek az európai értékek előmozdítására, bevonva a kormányzás minden szintjét és az európai intézményeket, úgymint az Európai Parlamentet például a sportról szóló közös munkacsoport révén, a Tanács érdekelt főigazgatóságait, a nemzeti és európai olimpiai bizottságokat, és valamennyi érdekelt felet, többek között a civil társadalmat, például néhány kísérleti projekten keresztül;

21.

külkapcsolatok és Európán kívüli nemzetközi együttműködési programok kialakítása, újabb lehetőségeket teremtve a cserékre mobilitási projektek, valamint az ismeretek, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje által (lásd: gyakorlati közösségek);

22.

olyan eszközök kidolgozása európai szinten, amelyek az ún. puha politikai fellépéseken és mentorprogramokon keresztül – például az évente megrendezésre kerülő európai uniós sportfórummal vagy a sportnapokkal együttműködésben – a sportot az Unió gazdasági növekedési faktorai közé emelik; a nemzeti és európai szinten is megjelenő helyi és regionális szintű sportszervezetek és sportegyesületek között a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása egy olyan alulról építkező és részvételen alapuló megközelítés alapján, amely figyelembe veszi igényeiket és szükségleteiket;

23.

az európai helyi és regionális hatóságok szerepének megerősítése azáltal, hogy a különböző területek aktívan és összehangoltabban vesznek részt az évente megrendezésre kerülő Európai Sporthét elnevezésű kezdeményezésben: a sporthét a kezdetek óta erőteljes motiváció forrását jelentette az olyan közép- és hosszú távú közpolitikák kialakítása során, amelyek bizonyítottan pozitív hatással vannak az egészséges életmódra és az egészséggel kapcsolatos szokásokra, valamint az európai polgárok aktív életben való magasabb részvételére, amely tényezők együttesen képesek biztosítani a szakmaiság és a foglalkoztathatóság magasabb szintjét a sportszektorban;

24.

az Európai Unió gyakorlati támogatása ahhoz, hogy a tagállamokban teljeskörűen végrehajtsák a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény sporttal kapcsolatos vonatkozásait;

Programszinten

25.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy megduplázza az Erasmus forrásait a következő, 2021–2027-es időszakra szóló hosszú távú uniós költségvetésben, valamint azt, hogy a tömegsportra összpontosít (12). Kéri az Európai Bizottságot, hogy helyezzen hangsúlyt az edzők és sportigazgatók, valamint az ágazathoz tág értelemben kapcsolódó – különösen fiatal – szakemberek közötti tapasztalatcserére, például egymástól való tanulás vagy tanulmányutak révén, az ismeretek és a tapasztalatok megosztásával, helyi szinten a városokon és az önkormányzatokon belüli kapacitásépítéssel olyan innovatív megközelítések kialakítása érdekében, melyek értelmében a testmozgás a városstratégiák egyik kulcseleme;

26.

célzott pénzügyi források elkülönítését kéri kifejezetten a sportra a következő európai strukturális és beruházási alapokban, részben a tömegsport-infrastruktúra alulfinanszírozottságára is tekintettel, a testmozgás elősegítésére összpontosítva, különösen a hátrányos helyzetű területeken, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a sporttevékenységek, és erősítve a humán készségeket és képességeket mint a gazdasági és társadalmi fejlődés fő mozgatórugóit;

27.

szintén az „Erasmus+” programon belül világosabb iránymutatásokat kell megfogalmazni annak szükségszerűségéről, hogy a sporttevékenység a tankötelezettség kezdetétől fogva támogatásra leljen;

28.

az európai strukturális és beruházási alapok támogassák főként a fiatalkori foglalkoztatást az induló vállalkozásokon és az ágazaton belüli technológiai innovációs platformokon keresztül, továbbá a tömegsport megerősítése az infrastruktúrák és a sportlétesítmények újszerű, kis léptékű kezelése által; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a sport révén a részvétel arányát növelő, hatékonyabb sportpolitikák érdekében. Emellett az esb-alapokból új megoldások támogathatók az uniós régiók útjában álló sajátos problémákra, például a hagyományos sportok és népi játékok támogatása, valamint ezek közoktatási tantervekbe történő beépítésének ösztönzése által, amelyek Európa egészének értékét és ismertségét növelik, miközben életben tartják a közösségek sajátosságait és identitását;

29.

az egészség előmozdítása a testmozgáson keresztül – amint az a tartui felhívásban is szerepel –, többek között a munkahelyeken is. Meg lehetne fontolni, hogy a munkáltatók, ezen belül az európai kkv-k is ösztönzőket kapjanak ehhez a munkavállalók teljesítményének és a globális termelékenységnek a javítása, és egyúttal a gyakori hiányzások csökkentése és a betegségek megelőzése érdekében;

30.

hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy közösségi tevékenységeket tervezzenek – lehetőség szerint civil társadalmi szereplők közreműködésével – könnyen hozzáférhető területeken, amelyek jól megközelíthetőek a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra (13), az anyákra és a gyermekekre, valamint az idősebbekre, továbbá a kirekesztés által fenyegetett csoportokra – úgymint a migránsok vagy a bizonytalan társadalmi-gazdasági körülmények között élők – az európai polgárok közötti integráció és generációs párbeszéd elősegítése érdekében; közösségi tevékenységek tervezése a fogvatartott személyek számára. Ennek érdekében egy a már meglévő WIFI4EU kezdeményezéshez hasonló Sport4EU kezdeményezésre szólít fel az egészség sporton és testmozgáson keresztül történő megőrzése céljából. A kezdeményezés a helyi és regionális önkormányzatok szintjén működne földrajzilag kiegyensúlyozott módon folyósított utalványok alapján;

31.

a testmozgás és az egészséges étkezés közötti kapcsolat kihangsúlyozása főként az iskolákban, az oktatáson keresztül, de a mezőgazdasági programok tematikus célkitűzésein belül is. Ez megoldható lenne például az „egészség kertjei” elnevezésű foglalkozások kidolgozása által, amelyek gyakorlati tanácsokkal látnák el a gyermekeket, a fiatalokat és a családokat a helyes étkezési szokásokról, a zöldségek és gyümölcsök idényjellegéről, a kevésbé egészséges életmódból származó veszélyekről, valamint a sport és a testmozgás fontosságáról;

32.

a turisztikai és innovációs szempontból rendkívül vonzó, valamint a városi lakosság szükségleteire intelligens megoldásokkal szolgáló „aktív városok” kialakításához és fejlesztéséhez szükséges források elkülönítése, tekintettel arra, hogy az európai intézmények maximális figyelemmel kísérik a jövőbeni uniós városfejlesztési menetrend alakulását;

33.

felhívás a sportesemények és a sport szempontjából szimbolikus helyszínek Interrail projektbe történő bevonására, elsősorban a fiatalabb generációk számára, hogy felfedezhessék és terjeszthessék az Unió által támogatott, sporttal kapcsolatos értékeket, ily módon ösztönözve a fiatalok öntudatos felelősségvállalását;

34.

a középületek és egyéb infrastruktúrák energiahatékonyabbá tételére rendelkezésre álló strukturális alapok felhasználása a már meglévő sportlétesítmények környezeti fenntarthatóságának javítására, ideértve a mikroműanyagok terjedésének megakadályozását, mindeközben annak vizsgálata, hogy e létesítmények hogyan alakíthatók uniós forrásokból multidiszciplináris létesítményekké;

35.

az adatgyűjtési eszközök és az adatfeldolgozó modellek javítási lehetőségének beépítése a következő „Horizont Európa” programba, hogy az innovatív megoldások és új technológiák szülessenek az ismeretek folyamatos cseréjére. Ez többek között a jövőbeni román elnökség által az intelligens szakosodási stratégiára és a digitális egységes piacra vonatkozóan kitűzött célok elérését is segítené;

36.

arra szólít fel, hogy a fent említett kezdeményezéseket vegyék figyelembe a következő többéves pénzügyi keret tárgyalásakor, valamint hogy a sportot ténylegesen integrálják a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós menetrendbe; emellett annak megvitatására is biztat, hogy hasznos volna-e létrehozni egy esetleges sportprogramot;

Szubszidiaritás és arányosság

37.

arra számít, hogy a következő többéves pénzügyi keret megvitatása és azt követő elfogadása során lehetősége lesz felhívni a figyelmet a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására, valamint az Európai Bizottság figyelmébe ajánlani, hogy – a megfelelő körülmények között – törekedjen annak hangsúlyozására, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a sport gazdasági és emberi dimenzióját illetően;

38.

határozottan kitart amellett, hogy a strukturális alapok befektetési stratégiáit meghatározó regionális operatív programok is hasznos és hatékony eszközt jelentenek, melyekért erőfeszítéseket kell tenni, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok az együttműködésen alapuló többszintű kormányzás kezeseinek tekintendők. E kormányzás keretében intézmények, vállalkozások, a civil társadalom szervezetei és a polgárok hozzájárulhatnak az ágazat kialakításához és fejlesztéséhez;

39.

az európai intézményekkel közösen részt kíván venni egy olyan vitafolyamatban, amelyben a vita és a politikai narratívák alapján konkrét javaslatokat alakítanak ki, a SEDEC szakbizottságának munkaprogramjával (2017.11.21., 1.2. pont) és a Régiók Bizottságának politikai prioritásaival összhangban;

40.

reméli, hogy az Európai Bizottság elkötelezett aziránt, hogy az EU ratifikálja az Európa Tanácsnak a sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményét.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  Az Európai Bizottság sajtóközleménye (2014): Sport as a growth engine for EU economy, http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-14-432_en.htm

(2)  Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/growth/content/sport-growth-engine-eu-economy-0_en

(3)  http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2015/563392/IPOL_STU(2015)563392_EN.pdf

(4)  Az ISCA/CEBR tanulmánya (2015), in Narrative review: the state of physical activity in Europe, 37. o., valamint a PASS projekt: http://fr.calameo.com/read/000761585fb41d432c387

(5)  PASS Projekt http://fr.calameo.com/read/000761585fb41d432c387

(6)  https://sustainabledevelopment.un.org/post2015/transformingourworld

(7)  Eurobarométer (2018. március 22.), https://ec.europa.eu/sport/news/2018/new-eurobarometer-sport-and-physical-activity_en

(8)  Tanulmány: a sport hozzájárulása a regionális fejlődéshez a strukturális alapokon keresztül, https://ec.europa.eu/sport/news/20161018_regional-development-structural-funds_en

(9)  CdR 6329/2015.

(10)  CdR 66/2011 fin.

(11)  https://ec.europa.eu/sport/sites/sport/files/ewos-tartu-call_en.pdf

(12)  COM(2018) 367 final, Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(13)  CdR 3952/2013 fin


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/43


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Méltányos adózás csomag

(2018/C 461/07)

Előadó:

Paul LINDQUIST (SE/EPP), Stockholm megye közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról

COM(2018) 20 final

A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat melléklete

COM(2018) 20 final

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról

COM(2018) 21 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat tanácsi irányelvre a 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 20 final)

1. módosítás

(4) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A végleges héarendszerben valamennyi tagállamot azonos módon kell kezelni, ezért a kedvezményes héamértékek alkalmazása tekintetében – amely mértékeknek továbbra is kivételt kell képezniük az általános adómérték alól – a tagállamokra ugyanazoknak a korlátozásoknak kell vonatkozniuk. A tagállamok által a héa meghatározása terén jelenleg élvezett rugalmasság korlátozása nélkül oly módon érhető el ez az egyenlő bánásmód, ha valamennyi tagállamnak lehetősége nyílik alkalmazni – a legfeljebb két, legalább 5 %-os kedvezményes adómérték mellett – egy olyan kedvezményes adómértéket, amelyre nem érvényes a minimális mértékre vonatkozó előírás, továbbá egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.

A végleges héarendszerben valamennyi tagállamot azonos módon kell kezelni, ezért a kedvezményes héamértékek alkalmazása tekintetében – amely mértékeknek továbbra is kivételt kell képezniük az általános adómérték alól – a tagállamokra ugyanazoknak a korlátozásoknak kell vonatkozniuk. A tagállamok által a héa meghatározása terén jelenleg élvezett rugalmasság korlátozása nélkül oly módon érhető el ez az egyenlő bánásmód, ha a különféle áruk és szolgáltatások kedvező társadalmi és környezeti hatásainak figyelembevétele érdekében valamennyi tagállamnak lehetősége nyílik alkalmazni – a legfeljebb két, legalább 5 %-os kedvezményes adómérték mellett – egy olyan kedvezményes adómértéket, amelyre nem érvényes a minimális mértékre vonatkozó előírás, továbbá egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet. Az ebben az irányelvben előírt határok között a tagállamok fenntarthatják a már meglévő csökkentett héamértékeket, vagy olyan újakat vezethetnek be, amelyek hasznosak a végfelhasználó számára és általános érdekűek, például a munkaerőigényes szolgáltatások nyújtására és társadalmi és/vagy környezeti szempontok figyelembevételére vonatkozókat.

Indokolás

A szabályok túlságosan részletes kidolgozása veszélyeztetheti a kívánt rugalmasságot.

2. módosítás

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Noha bizonyos távoli területeken továbbra is lehetőség van eltérő adómértékek alkalmazására, biztosítani kell, hogy az általános adómérték meghatározásakor érvényesüljön a minimum 15 %-os érték.

Noha bizonyos távoli területeken továbbra is lehetőség van eltérő adómértékek alkalmazására, biztosítani kell, hogy az általános adómérték meghatározásakor érvényesüljön a minimum 15 %-os és maximum 25 %-os érték.

3. módosítás

Az 1. cikk (1) bekezdése után új bekezdés illesztendő a szövegbe:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A 97. cikk helyébe a következő szöveg lép: „Az általános adómérték nem lehet kevesebb, mint 15 % és nem lehet magasabb, mint 25 %.”

4. módosítás

1. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 98. cikk helyébe a következő szöveg lép:

A 98. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„98. cikk

„98. cikk

(1)   A tagállamok legfeljebb két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.

(1)   A tagállamok legfeljebb két kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak.

A kedvezményes adómértéket az adóalap százalékában kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb, mint 5 %.

A kedvezményes adómértéket az adóalap százalékában kell meghatározni, amely nem lehet kevesebb, mint 5 %.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a két kedvezményes adómérték mellett egy további olyan kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak, amely a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a két kedvezményes adómérték mellett egy további olyan kedvezményes adómértéket is alkalmazhatnak, amely a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeket és adómentességeket csak a végső fogyasztók vehetik igénybe, és azok alkalmazásának következetesen valamilyen közérdekű célt kell szolgálnia.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alapján alkalmazott kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a végső fogyasztók vehetik igénybe, és azok alkalmazásának következetesen a kedvező társadalmi és/vagy környezeti hatású árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozóan világosan meghatározott közérdekű célt kell szolgálnia, amely figyelembe veszi különféle áruk és szolgáltatások kedvező társadalmi és környezeti hatásait .

Az (1) és (2) bekezdésben említett kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a IIIa. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó árukra és szolgáltatásokra nem lehet alkalmazni.”;

Az (1) és (2) bekezdésben említett kedvezményes adómértékeket és adómentességeket a IIIa. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó árukra és szolgáltatásokra nem lehet alkalmazni.”;

Indokolás

A gyakorlatban adott esetben nehezen hajtható végre az a korlátozás, amelynek értelmében az adómentességeket csak a végső fogyasztók vehetik igénybe, mivel sok árut és szolgáltatást fogyasztóknak és vállalkozásoknak is értékesítenek. A preambulumbekezdések hangsúlyozzák, hogy a javaslat alapgondolata többek között a működő belső piac biztosítása, valamint a szükségtelen bonyolultság és a vállalkozások ehhez kapcsolódó költségnövekedésének elkerülése. Emiatt a „csak” szót törölni kell az irányelv szövegéből.

A 2006/112/EK irányelvnek a hozzáadottértékadó-mértékek tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat melléklete

(COM(2018) 20 final)

5. módosítás

5. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Alkohol-tartalmú italok értékesíté-se

11.01

11.02

11.03

11.05

47.00.25

Nincs

Nincs

(5)

Alkohol-tartalmú italok értékesí-tése

11.01

11.02

11.03

11.04

11.05

47.00.25

Nincs

Nincs

Indokolás

Semmi sem indokolja, hogy az egyéb nem desztillált, erjesztett italokban, például a vermutban lévő alkoholra kedvezményes adómértéket alkalmazzanak.

6. módosítás

7. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(7)

Közle-kedési eszkö-zök értékesí-tése, bérbe-adása, karban-tartása és javítása

29

30

33.15

33.16

45

47.00.81

77.1

77.34

77.35

77.39.13

Kerékpárok, babakocsik és mozgássé-rült-kocsik értékesíté-se, bérbeadása, karbantar-tása és javítása

….

30.92

33.17.19

47.00.45

47.00.75

77.21.10

77.29.19

95.29.12

29.10.24

45.11.245.11.3

(7)

Közleke-dési eszközök értékesí-tése, bérbe-adása, karban-tartása és javítása

29

30

33.15

33.16

45

47.00.81

77.1

77.34

77.35

77.39.13

Kerékpárok (beleértve az elektromos kerékpárokat is), elektromos robogók, babakocsik és mozgássé-rült-kocsik értékesíté-se, bérbeadása, karbantar-tása és javítása

…..

30.92

33.17.19

47.00.45

47.00.75

77.21.10

77.29.19

95.29.12

29.10.24

45.11.245.11.3

Indokolás

Pontosítani kell, hogy a tagállamok az elektromos kerékpárokra és elektromos robogókra is megadhatják a kedvezményes adómértéket. Az elektromos kerékpárok és robogók fontos szerepet játszanak a mobilitásban.

7. módosítás

10. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(10)

Számító-gépek, elektroni-kai és optikai termékek értékesí-tése; karórák értékesí-tése

26

47.00.3

47.00.82

47.00.83

47.00.88

Nincs

Nincs

(10)

Számító-gépek, elektroni-kai és optikai termékek értékesí-tése; karórák értékesí-tése

26

47.00.3

47.00.82

47.00.83

47.00.88

Sugárzásos, elektroterá-piás és orvos-elektronikai berendezé-sek, beleértve a szemüveget és kontak-tlencsét is

26.60

32.50.4

Indokolás

A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a szemüvegekre és kontaktlencsékre, valamint a szívritmus-szabályozókra és a hallókészülékekre is kedvezményes adómértéket alkalmazzanak.

8. módosítás

15. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(15)

Pénzügyi és biztosítási szolgáltatások nyújtása

64

65

66

Nincs

Nincs

(15)

Pénzügyi szolgáltatások nyújtása

64

66

Nincs

Nincs

Indokolás

A 2006/112/EK irányelv 135. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a tagállamok mentesítik az adó alól a biztosítási és viszontbiztosítási ügyleteket, beleértve az ehhez tartozó biztosítási ügynöki és képviselői szolgáltatásokat.

Az Európai Bizottság javaslata így ellentmond a 2006/112/EK irányelv szövegének.

Javaslat tanácsi irányelvre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról

(COM(2018) 21 final)

9. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezenkívül a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozásokat kötelezni kell a mentesség igénybevételére vonatkozó szándékuk előzetes bejelentésére. A kisvállalkozásoknak az ilyen bejelentést a letelepedési helyük szerinti tagállamhoz kell eljuttatniuk . Az említett tagállamnak ezt követően a szóban forgó vállalkozás árbevételére vonatkozóan bejelentett információkat el kell juttatnia a többi érintett tagállamhoz.

Ezenkívül a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a vállalkozásokat kötelezni kell a mentesség igénybevételére vonatkozó szándékuk előzetes bejelentésére. Az ilyen bejelentést egy a Bizottság által létrehozandó internetes portálon keresztül kell megtenni . A letelepedés helye szerinti tagállamnak ezt követően a szóban forgó vállalkozás árbevételére vonatkozóan bejelentett információkat el kell juttatnia a többi érintett tagállamhoz.

Indokolás

Ez a módosító indítvány az 1. cikk (12) bekezdésére vonatkozó indítvánnyal egységet képez. Azt a javaslatot tükrözi, amely a Tom Vandenkendelaere (BE/EPP) által az Európai Parlament elé terjesztett jelentéstervezetben szerepel.

10. módosítás

1. cikk (12) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a 284. cikk helyébe a következő szöveg lép:

a 284. cikk helyébe a következő szöveg lép:

284. cikk

284. cikk

(1)   A tagállamok adómentességet biztosíthatnak azon, a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyeket olyan, a szóban forgó területen letelepedett kisvállalkozások végeznek, amelyeknek az ilyen termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által ezen adómentesség alkalmazása céljából meghatározott értékhatárt.

(1)   A tagállamok adómentességet biztosíthatnak azon, a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében, amelyeket olyan, a szóban forgó területen letelepedett kisvállalkozások végeznek, amelyeknek az ilyen termékértékesítésekből, illetve szolgáltatásnyújtásokból származó tagállami éves árbevétele nem haladja meg az érintett tagállam által ezen adómentesség alkalmazása céljából meghatározott értékhatárt.

A tagállamok objektív kritériumok alapján eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg a különböző üzleti ágazatok vonatkozásában . Ezek az értékhatárok azonban nem haladhatják meg a 85 000  EUR -t vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.

A tagállamok objektív kritériumok alapján eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg. Ezek az értékhatárok azonban nem haladhatják meg a 100 000  EUR -t vagy az ennek megfelelő, nemzeti valutában kifejezett összeget.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek bevezetik a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet, a valamely másik tagállamban letelepedett vállalkozások által a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében is biztosítják az adómentességet, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)

a szóban forgó kisvállalkozás uniós éves árbevétele nem haladja meg a 100 000  EUR-t;

b)

a vállalkozás letelepedési helyétől eltérő tagállamban a vállalkozás termékértékesítéseinek, illetve a szolgáltatásnyújtásainak értéke nem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó, az ott letelepedett vállalkozások mentesítésére vonatkozó értékhatárt.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek bevezetik a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet, a valamely másik tagállamban letelepedett vállalkozások által a területükön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások tekintetében is biztosítják az adómentességet, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a)

a szóban forgó kisvállalkozás uniós éves árbevétele nem haladja meg a 100 000  EUR-t;

b)

a vállalkozás letelepedési helyétől eltérő tagállamban a vállalkozás termékértékesítéseinek, illetve a szolgáltatásnyújtásainak értéke nem haladja meg az adott tagállamban alkalmazandó, az ott letelepedett vállalkozások mentesítésére vonatkozó értékhatárt.

(3)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az adómentességben részesülő kisvállalkozások megfeleljenek az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az adómentességben részesülő kisvállalkozások megfeleljenek az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4)    Az adómentesség más tagállamokban történő igénybevételét megelőzően a kisvállalkozások kötelesek értesíteni a letelepedési helyük szerinti tagállamot .

(4)    A Bizottság létrehoz egy internetes portált, melyen keresztül jelentkezhetnek azok a kisvállalkozások , amelyek egy másik tagállamban adómentességet kívánnak igénybe venni .

Amennyiben egy kisvállalkozás a letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban is igénybe veszi az adómentességet, a letelepedés helye szerinti tagállamnak meg kell hoznia minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy a kisvállalkozás helytálló bejelentést tegyen az uniós éves árbevételéről és a tagállami éves árbevételéről, valamint tájékoztatnia kell azon további érintett tagállamok adóhatóságait, amelyekben a kisvállalkozás termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez.”;

Amennyiben egy kisvállalkozás a letelepedési helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban is igénybe veszi az adómentességet, a letelepedés helye szerinti tagállamnak meg kell hoznia minden olyan intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy a kisvállalkozás helytálló bejelentést tegyen az uniós éves árbevételéről és a tagállami éves árbevételéről, valamint tájékoztatnia kell azon további érintett tagállamok adóhatóságait, amelyekben a kisvállalkozás termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végez.”;

Indokolás

A nemzeti értékhatárokat a szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak kell meghatározniuk. Ezért az Unióra közösen javasolt 100 000 euro maximális összegen túl más felső értékhatárt nem szabad bevezetni. A különböző nemzeti értékhatárok lehetősége a nagyobb rugalmasság szempontjából üdvözlendő, azonban elhatárolási problémákat okozhat, ha ez különböző gazdasági ágazatokra korlátozódik.

11. módosítás

1. cikk (15) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a rendelet a következő 288a. cikkel egészül ki:

a rendelet a következő 288a. cikkel egészül ki:

„288a. cikk

„288a. cikk

Amennyiben egy következő naptári évben valamely kisvállalkozás tagállami éves árbevétele meghaladja a 284. cikk (1) bekezdésében említett mentességi értékhatárt, a kisvállalkozás a szóban forgó év tekintetében továbbra is részesülhet az adómentességben, feltéve, hogy tagállami éves árbevétele abban az évben legfeljebb 50 % -kal haladja meg a 284. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt.”;

Amennyiben egy következő naptári évben valamely kisvállalkozás tagállami éves árbevétele meghaladja a 284. cikk (1) bekezdésében említett mentességi értékhatárt, a kisvállalkozás a szóban forgó év tekintetében továbbra is részesülhet az adómentességben, feltéve, hogy tagállami éves árbevétele abban az évben legfeljebb 33 % -kal haladja meg a 284. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt.”;

Indokolás

Ez a szabály a hirtelen kilengések negatív hatásait mérsékli. Azonban versenytorzító hatásokkal szembesülhetnek azok a vállalkozások, amelyek nem tudják igénybe venni az adómentességet. Ezért nem haladhatja meg a 33 %-ot az a százalékos mérték, amellyel a határértéket túl lehet lépni.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak az uniós hozzáadottértékadó-rendszer reformjára irányuló kezdeményezését, amelynek célja a belső piac jobb működése és annak biztosítása, hogy a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó szabályok alkalmazkodjanak a globális és digitális gazdaságban végbemenő változásokhoz;

2.

hangsúlyozza azonban, hogy a javaslatnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, hogy elkerülje a verseny torzulását, továbbá az adminisztratív teher, valamint a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és helyi és regionális önkormányzatokra háruló költségek növekedését;

3.

felhívja a figyelmet arra, hogy a héarendszer és az adómértékek terén tapasztalható eltérések elsősorban a határ menti térségekre, valamint az itt működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) tevékenységeire vannak kihatással. Ezért meg kell vizsgálni a héamértékek meghatározásakor nagyobb rugalmasságot lehetővé tévő javaslat és a javasolt küszöbértékek területi hatását;

A hozzáadottértékadó-mértékére vonatkozó közös szabályok

4.

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint az árukat és szolgáltatásokat a rendeltetési hely szerint kell adóztatni, mivel így kisebb a verseny torzulásának veszélye;

5.

támogatja az irányelvre irányuló javaslat 98. cikkének (1) és (2) bekezdését, amelyek értelmében a tagállamok két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket és egy, a minimális 5 %-os mértéknél alacsonyabb kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak, továbbá biztosíthatnak egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet;

6.

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy létre kell hozni azoknak az áruknak a jegyzékét (IIIa. melléklet), amelyekre kedvezményes adómérték nem alkalmazható; ez a jegyzék azoknak az áruknak a jelenlegi jegyzéke helyébe lép (amely szintén különböző átmeneti mentességeket tartalmaz), amelyekre a rendes adómérték alatti héamérték alkalmazandó. A javaslat nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamoknak, és megszünteti az adósemlegesség hiányát, amely azon alapul, hogy néhány tagállam olyan áruk tekintetében csökkentette a héát, amelyek esetében más tagállamokban nem lehetséges a kedvezményes adómérték; egyértelművé teszi, hogy a jegyzék célja a verseny torzulásának elkerülése. A jegyzéket ezért nem szabad politikai célok megvalósítására felhasználni;

7.

úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok a tagállamok közötti adósemlegesség hiányához vezetnek, ráadásul korlátozzák a technológiai fejlesztésben rejlő lehetőségek kiaknázását, ha ugyanazt a terméket vagy szolgáltatást a forgalmazás módjától függően más-más kulccsal adóztatják meg. Jó példa erre a kedvezményes héamérték tilalma digitális kiadványok, például elektronikus újságok, hangoskönyvek és internetes zeneszolgáltatások esetében. Ez különösen a demokrácia szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű hírlapágazatot sújtja, amely a médiafogyasztás növekvő digitalizálásából következően mélyreható szerkezetváltáson megy keresztül;

8.

abból indul ki, hogy a 98. cikk (3) bekezdése olyan árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó, amelyeket rendszerint fogyasztók vásárolnak. Egy ilyen jellegű vizsgálatot követően az áruk és szolgáltatások kedvezményes adómértékkel értékesíthetők, akkor is, ha azokat vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is értékesítik;

9.

hangsúlyozza, hogy a „végső fogyasztó” fogalma problémákat okozhat az alkalmazásban. A héa keretében a „végső fogyasztó” lehet magánszemély, nem adóköteles jogi személy vagy olyan adóköteles személy, aki adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytat. Eközben az indokolásban az szerepel, hogy a végső fogyasztó az a személy, aki személyes használatra szerez be árukat vagy vesz igénybe szolgáltatásokat. Mivel jogi személyek is lehetnek végső fogyasztók, annak értelmezése szerint ezek a jogi személyek is az említett tényállásba tartozhatnak;

10.

támogatja azt a javaslatot, hogy a tagállami bevételek védelmének biztosítása érdekében 12 %-ot meghaladó mértékű, súlyozott átlagos héamértéket alkalmazzanak;

11.

úgy véli, hogy a héamértékek elfogadása során biztosított nagyobb rugalmasság különösen a kkv-k számára növelheti a komplexitást, mivel ezek nem rendelkeznek egy nagyvállalat erőforrásaival és struktúráival, hogy a határokon átnyúló kereskedelem során kezelni tudjanak több különböző adómértéket;

12.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy elektronikus portált – például a már létező Adók Európában adatbázis (TEDB) továbbfejlesztése révén –, hogy a vállalkozások át tudják tekinteni az összes uniós tagállamban alkalmazott különböző adómértékeket és a valamely tagállam által a nem a területén letelepedett vállalkozások számára megadott mentességre vonatkozó feltételek keretében jelezni tudják, hogy élni kívánnak a mentességgel. Ennek az eszköznek könnyen hozzáférhetőnek, megbízhatónak és az EU összes nyelvén elérhetőnek kell lennie;

13.

arra is felszólítja az Európai Bizottságot, hogy e javaslat végrehajtásával összefüggésben terjessze ki a szűkített egyablakos ügyintézés alkalmazásának lehetőségét. A szűkített egyablakos ügyintézés rendszerének különösen fontos szerepe van a rendeltetési ország héaigazgatásában;

14.

megfontolandónak tartja, hogy a héamértékek elfogadása során biztosított nagyobb rugalmasság megnehezítheti azt a döntést, hogy hogyan kell adóztatni egy több szolgáltatást magában foglaló ügyletet. Ez a probléma érinti az alkalmazandó adómértéket, az adóalapot, a számla tartalmi elemeit és annak az országnak a kérdését, ahol az adót meg kell fizetni. Ez problémákat okozhat a számlázásban, bizonytalansághoz, költségekhez és eljárási kockázatokhoz vezethet, mivel a különböző tagállamok eltérő módon kezelhetik a problémát. Ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak egyértelmű iránymutatást kell adnia arról, hogyan kell eljárni a több szolgáltatást felölelő ügyeletek esetében;

A kisvállalkozásokra vonatkozó szabályok egyszerűsítése

15.

üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy több lehetőséget ad a tagállamoknak a kisvállalkozásokat érintő héaeljárások egyszerűsítésére. Ugyanakkor a verseny torzulásának elkerülése és a tagállamok adóbevételeinek biztosítása érdekében fontos az adóhatékonyság javítása és a csalás elleni küzdelem is;

16.

egyetért a javasolt fogalommeghatározással, amelynek értelmében az Unión belül legfeljebb 2 000 000 euro éves árbevétellel rendelkező vállalkozások „kisvállalkozásnak” minősülnek;

17.

rámutat, hogy a héarendszer szétaprózottsága és bonyolultsága miatt a szabályoknak való megfelelés jelentős költségekkel jár a határokon átnyúló kereskedelemben érintett vállalkozásokra nézve. Ezek aránytalanul magas költségek a gazdaság és a regionális foglalkoztatás gerincét képező kkv-k számára, sőt a 2 000 000 eurónál alacsonyabb éves árbevételű kisvállalkozások számára is. Ezek a vállalkozások az Unióban működő vállalkozások mintegy 98 %-át teszik ki, körülbelül 15 %-os részesedésük van a teljes forgalomban, és a héából származó nettó bevételek nagyjából 25 %-át teremtik elő;

18.

rámutat arra, hogy az elektronikus szolgáltatások teljesítése során nehézséget okozhat annak megállapítása, hogy a vevő székhelye melyik tagállamban van. A kisvállalkozások számára néha olyan magas adminisztratív költségekkel jár ennek a tényállásnak az adóhatóságot is kielégítő módon történő tisztázása, hogy eltekintenek a más tagállamokban lévő vevőkkel folytatott kereskedelemtől. Másik lehetőségként a legfeljebb 2 000 000 euro Unión belüli éves árbevétellel rendelkező kisvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e vállalkozások számára lehetővé kellene tenni, hogy az adott szolgáltatásra az EU-ban alkalmazandó legmagasabb héamértéket számlázzák ki;

19.

osztja az Európai Bizottság azon véleményét, hogy a héamegfelelés költségeinek a lehető legalacsonyabbnak kell lenniük. Üdvözlendő, hogy a javaslat a héamegfelelés költségeit a kkv-k esetében évente akár 18 %-kal is csökkentené;

20.

támogatja azt a javaslatot, hogy az adómentességet minden olyan kisvállalkozás igénybe veheti, amelynek székhelye egy másik tagállamban van, ha az uniós éves árbevételük nem haladja meg a 100 000 eurót; viszont szükségesnek tartja a növekedést akadályozó hatások veszélyének megvizsgálását. Egy adókötelezettség alól mentesített vállalkozás számára, amelyre ezáltal lényegesen alacsonyabb adminisztratív teher hárul, az értékhatár túllépése nagy gazdasági teherrel járhat együtt;

21.

üdvözli a kisvállalkozások számára az egyszerűsített számlák kiállítását lehetővé tevő javaslatot, ahogy azt a javaslatot is, hogy az adómentes vállalkozásokat mentesítenék a számlakiállítási kötelezettség alól is;

22.

egyetért azzal a javaslattal, hogy a kisvállalkozások esetében a héabevallás elszámolási időszaka egy naptári év lehet;

23.

kérdésesnek tartja, ahogy a héa alól mentesített vállalkozások elkerülhetik az összes számlázási és bizonylatmegőrzési kötelezettséget. Ez a könnyítés magában hordozza a visszaélés veszélyét, hiszen a tagállamok nehezen tudják ellenőrizni, hogy egy vállalkozás túllépi-e az értékhatárt;

24.

megfontolandónak tartja, hogy néhány tagállamban az új vállalkozások bejegyzését megkönnyítő és a vállalkozások számára a keretfeltételeket javító intézkedéseket hoztak, ami viszont a „körhintacsalások” veszélyét is növelheti. Csak 2014-re vonatkozóan mintegy 50 milliárd euróra becsülik a körhintacsalás miatt kiesett héabevételt. Fontos, hogy a kieső héabevétel csökkentése érdekében javítsák az adóhatékonyságot, és fellépjenek az adócsalással szemben.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/52


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Digitális oktatási cselekvési terv

(2018/C 461/08)

Főelőadó:

Domenico GAMBACORTA (IT/EPP), Avellino megye elnöke

Referenciaszöveg:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről

COM(2018) 22 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Fő üzenetek

1.

hangsúlyozza, hogy a bolognai folyamat óta az oktatás alapvető szerepet játszik a jelenkori európai társadalom alapértékeit tükröző alapelvekkel – a véleménynyilvánítás szabadságával, a toleranciával, a kutatás szabadságával, a diákok és az oktatók szabad mozgásával, valamint a hallgatói részvétellel és az egész életen át tartó tanulás együttes létrehozásával – kapcsolatos párbeszéd és együttműködés európai terének létrehozásában;

2.

rámutat, hogy az EU tagállamainak elkötelezettsége, hogy a fiatalok a „legjobb oktatásban és képzésben” részesüljenek, megerősítést nyert közelmúltbeli nyilatkozatokban (Pozsony, 2016. szeptember; Róma, 2017. március) és csúcstalálkozókon (Tallinn, 2017. május; Göteborg, 2017. november; Brüsszel, 2018. január);

3.

kiemeli, hogy a digitális forradalom további jelentős változást fog hozni az európaiak életmódjában, tanulmányaiban, munkavégzésében és kapcsolattartási formáiban, valamint hogy az írni-olvasni tudás és a számolás mellett a digitális készségek és kompetenciák is alapvető fontosságúak annak elősegítésében, hogy a polgárok meg tudjanak felelni egy folyamatosan változó, globalizált és összekapcsolt világ kihívásainak;

4.

egyetért azzal, hogy a digitális készségek és kompetenciák elsajátítását már egy korai életszakaszban el kell kezdeni, és egész életen át folytatni kell az oktatási tantervek részeként, úgy a kisgyermekkori nevelésben, mint a felnőttoktatásban;

5.

elismeri, hogy az uniós munkaerő digitális készségeinek fejlesztése alapvető fontosságú a munkaerőpiac átalakulásának kezelése, valamint a szakemberhiány és a strukturális munkaerőhiány elkerülése érdekében;

6.

úgy látja, hogy a digitális oktatás elengedhetetlenül szükséges, és lehetőséget teremt az oktatási kihívások kezelésére, pl. azáltal, hogy személyre szabottabb és inkluzívabb oktatást tesz lehetővé a sajátos nevelési igényű és a fogyatékkal élő személyek, migránsok és a tagállami ápolási-gondozási rendszerekben részt vevő személyek számára;

7.

megjegyzi, hogy a digitális kompetenciák fejlesztése remek ugródeszka az új vállalkozói készségek fejlesztéséhez, az egyéni vagy kiegészítő feladatok elvégzésében megnyilvánuló önállóság kialakításához, valamint a multidiszciplináris csapatmunka és a földrajzilag elszórtan tevékenykedő emberek által végzett csapatmunka végzéséhez;

8.

hangsúlyozza a digitális átalakulásban rejlő lehetőségeket a felfelé irányuló mobilitásra, a polgárok jobb képzettségének és tájékozottságának elérésére, a civil szerepvállalás ösztönzésére, a tudás demokratizálására, az információhoz való hozzáférés és az információk befogadása és terjesztése terén történő előrelépésre, a digitális identitás problémamentes kezelése, valamint az aktív és felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében;

9.

hangsúlyozza, hogy a rosszul felkészített felhasználók különösen nagy eséllyel esnek áldozatul a digitális erőforrások nem tudatos használatában rejlő számos kockázatnak, ideértve az internetes megfélemlítést, valamint az adathalászatot, a „szextinget”, az internetes szexuális zsarolást („sextortion”), az online videójáték-szenvedélyt (internet gaming disorder, IDG), a digitális munkával kapcsolatos stressztüneteket, a kimaradástól való félelmet („fear of missing out, FOMO);

10.

úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a felnőttek, gyermekek és a fiatalok, valamint a felnőttek kritikus gondolkodásra való képességének és médiaműveltségének megerősítésére, hogy fel tudják mérni és kezelni tudják a nagy mennyiségben terjedő álhírek és a weben vagy általában digitálisan elérhető információk kritikátlan felhasználása jelentette veszélyeket;

11.

felhívja a figyelmet arra a kockázatra, amelyet a mesterséges intelligenciára és adatelemzésre épülő algoritmusok és gépi tanulási rendszerek tömeges bevezetése jelent a pedagógiai szabadságra, valamint az adatbiztonságra és a magánélet védelmére;

12.

megemlíti az információs és kommunikációs technológiák oktatásban való használatáról az iskolák körében készült 2013-as felmérés (1) egyes eredményeit, amelyek azt találták, hogy:

az iskolai szintű infrastrukturális ellátottság jelentős eltérést mutat az egyes országokban,

az EU-ban a diákoknak csupán 50 %-át oktatja olyan tanár, aki pozitívan ítéli meg azt, hogy képes-e a digitális technológiákat pedagógiailag értékes módon beépíteni az oktatási tevékenységekbe,

a diákoknak csupán 25-30 %-át oktatja olyan tanár, aki számára kötelező az IKT-képzés;

13.

rámutat következésképpen a tanárok és a pedagógusok döntő szerepére abban, hogy a tanulókat a tudás létrehozásának innovatív gyakorlatai felé tereljék a formális, a nem formális és az informális tanulás közötti megfelelő kapcsolatok révén, feltételezve, hogy nem létezik univerzális megközelítés a digitális innovációk oktatásban való alkalmazásának fokozására;

14.

hangsúlyozza, hogy a tanároknak, az iskolaigazgatóknak és az oktatásban részt vevő többi szereplőnek támogatásra és releváns képzésre van szüksége ahhoz, hogy a hagyományos oktatási módszertanokat ötvözni tudják a digitális technológiák kínálta lehetőségekkel;

15.

e cél eléréséhez javasolja a magán és az állami érdekelt felek együttműködését, különös tekintettel az az oktatástechnológiai szolgáltatóknak az esetleges ágazati szövetségeik révén történő bevonására, hogy a tanárok képzésben és ingyenes oktatási anyagokban részesülhessenek, megoldva a határon átnyúló szerzői jogi kérdéseket is;

16.

rámutat a nagy digitális vállalatok és különösen a GAFAM (Google, Amazon, Facebook, Apple és Microsoft) jelentette kockázatokra, mivel azok hardvereik, illetve szoftvereik és oktatási erőforrásaik biztosításával rákényszerítik a szabványaikat az oktatásra, épp ezért szigorú ellenőrzést kellene bevezetni az adatvédelem és a szerzői jogok védelme terén;

17.

hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a meglévő digitális szakadékot, figyelembe véve a jelenséget befolyásoló különböző tényezőket, mint pl. az eltérő földrajzi és demográfiai környezetben lévő lakóhely, a közvetítő nyelvek használata, az eltérő képzettségi szint, a nem- és korspecifikus eltérések, az esetleges fogyatékosság vagy a hátrányos helyzetű társadalmi-gazdasági csoporthoz tartozás;

18.

hangsúlyozza, hogy jobban ki kell aknázni az EU pénzügyi támogatását annak biztosítása érdekében, hogy az iskolákat és az oktatási létesítményeket – nem szűkítve le ezek körét a kötelező iskoláztatást biztosító intézményekre, hanem, az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést garantálandó, kiterjesztve a kört az egyéb oktatási intézményekre is, legyen szó kisgyermekkori nevelésről, felnőttoktatásról, konzervatóriumokról stb. – el lehessen látni a szükséges nagy sebességű és jó minőségű széles sávú infrastruktúrával, különös tekintettel azokra, amelyek földrajzi, demográfiai vagy társadalmi kihívásokkal küszködő területeken találhatóak;

19.

javasolja, hogy az innovatív digitális tananyagok és gyakorlatok megvalósításához kapcsolódóan teszteljenek, majd a hagyományosabb módszerek mellé vezessenek be új értékelési eszközöket és technikákat, mint pl. az értékelő mátrixok, kihasználandó a gyors visszacsatolás által a személyre szabottabb és hatékonyabb tanulási folyamatra kínált lehetőségeket;

20.

megjegyzi, hogy – összhangban az egész életen át tartó tanulás platformjának hátterében álló elvekkel – a jobb tanulási élmények és eredmények eléréséhez a tanuló kell, hogy a középpontban álljon, akinek a nézetei és értékei alapján közös célokat kell kitűzni, elkerülve ezáltal a passzív technológiafogyasztói szerep kockázatát;

21.

üdvözli a digitális oktatási cselekvési tervet, amely a digitális és innovatív oktatási gyakorlatoknak az iskolákban, a szakoktatásban és -képzésben, valamint a felsőoktatásban történő célzott felhasználásának ösztönzésére, megvalósítására és fokozására irányuló rövid és középtávú eszköz az „európai oktatási térség”, valamint az „Új európai készségfejlesztési program” (2) részeként, és kiegészíti a közös értékekről és kulcskompetenciákról szóló ajánlásokat;

22.

elismeri, hogy a digitális oktatási cselekvési tervben meghatározott prioritások összhangban vannak a digitális forradalom jelentette összetett és nagyszámú kihívással;

23.

úgy véli, hogy az új többéves pénzügyi keretnek megfelelően támogatnia kell a digitális oktatási cselekvési tervet, valamint hogy a nemzeti költségvetésekből nemcsak az összekapcsoltságra és az infrastruktúrákra kell forrásokat biztosítani, hanem a digitális készségek és kompetenciák fejlesztésére is valamennyi oktatási szinten;

24.

hangsúlyozza, hogy annak, hogy a digitális technológiát oktatási rendszereinkbe integráljuk és ténylegesen elérjük a digitális oktatási cselekvési terv céljait, az összes érintett és potenciális érdekelt fél közötti, gyümölcsözőbb együttműködés az előfeltétele, amely biztosítja a konvergenciát, a szinergiákat, a több tudományágat átölelő szaktudást és a különböző rendszerek átjárhatóságát;

25.

alapvető fontosságúnak tartja azt, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyünk a terjesztési politikákat is javító kezdeményezések és intézkedések koordinálására és integrálására, elkerülendő, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket elsősorban a finanszírozástámogatási pályázatok „dzsungelében” jobban tájékozódni képes oktatási és politikai intézmények használják ki;

26.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak az oktatási és képzési politikák végrehajtásában, és ezért az oktatási rendszereknek a digitális korszak normáihoz való igazításába valamennyi irányítási szintet (európai, nemzeti, regionális és helyi) be kell vonni;

A digitális technológiák megfelelőbb kihasználása az oktatás és a tanulás terén: a digitális átalakulás szempontjából releváns digitális kompetenciák és készségek

27.

rámutat, hogy még ha a digitális infrastruktúrához való hozzáférés kérdése csak egyetlen aspektusa is a digitális szakadéknak, a finanszírozás hiánya és az elégtelen és működésképtelen berendezések és sávszélesség továbbra is akadályozzák az IKT oktatási és tanulási célú használatát;

28.

a nemzeti stratégiák és keretek létrehozásának támogatására, az érdekelt felek közötti fokozottabb párbeszédre, valamint a tanárok erőteljesebb támogatására hív fel az új módszertani ismeretek elsajátítása érdekében;

29.

bízik benne, hogy a képzési kezdeményezések széles körű kampányát indítják a tanárok és az oktatási szereplők számára tényleges digitális észségeik megerősítése érdekében, különös figyelmet fordítva azokra, akik a digitális technológiák terén alacsony készségekkel és kevés tapasztalattal rendelkeznek;

30.

üdvözli az Unió által az általános, valamint a szakképző iskolák digitális felkészültségéhez egyrészt a digitális kompetenciák megerősítése, másrészt annak révén nyújtott támogatást, hogy a SELFIE önértékelési eszközt 2019 végére egymillió ember, köztük tanárok, oktatók és diákok számára teszik hozzáférhetővé, szinergiában az egyes tagállamok szintjén alkalmazott esetleges értékelési eszközökkel;

31.

megjegyzi, hogy az IKT hozzájárul az innovációhoz a folyamatok és a szervezeti intézkedések terén, és úgy véli, hogy az olyan eszközök, mint az Európai e-Kompetenciakeret (e-CF), az IKT-kompetenciák és -készségek hasznos hivatkozási kereteként szolgálhatnak Európa-szerte;

32.

elismeri egy, a hátrányos helyzetű térségekre koncentráló utalványalapú rendszer, valamint egy megfelelő eszköztár vidéki területeken történő bevezetésének hozzáadott értékét;

33.

helyesli a digitálisan tanúsított képesítések kiadására, valamint az olyan, digitális úton szerzett készségek érvényesítésére szolgáló keretrendszert, amelyek megbízhatóak, többnyelvűek, és alapvető fontosságúnak tartja, hogy a keretrendszer teljes mértékben összhangban álljon az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerével (EQF), valamint a készségek, kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozásával (ESCO);

34.

ösztönzi az ipar és az oktatás közötti együttműködést, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerség egyéb formáit, melyek célja a digitális kompetenciák oktatására irányuló programok kidolgozása, valamint annak biztosítása, hogy a digitális karrierek társadalmi-gazdasági háttértől és fizikai fogyatékosságtól függetlenül mindenki számára egyenlő mértékben hozzáférhetőek legyenek;

A digitális átalakulás szempontjából releváns digitális kompetenciák és készségek kialakítása

35.

rámutat arra, hogy az iskolai közösségeknek a teljeskörű befogadás garantálása érdekében valamennyi tanulót támogatniuk kell, és figyelemmel kell lenniük az egyéni igényeikre;

36.

alapvetően fontosnak tartja a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező hallgatók közötti tanulási szakadék csökkentését és a személyre szabott oktatásban és az új tanulási eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázását, valamint azt, hogy teljes mértékben kihasználjuk a nyitott oktatási segédanyagokat és a nyílt tudományos kezdeményezéseket;

37.

bízik abban, hogy létrejön egy európai szintű platform a digitális felsőoktatás számára, amely tanulást, vegyes mobilitást, virtuális egyetemeket és a felsőoktatási intézmények közötti bevált gyakorlatok cseréjét kínálja;

38.

üdvözli az új európai oktatói digitális kompetenciakeretet, amely útmutatást nyújt digitális kompetenciamodellek kidolgozásához;

39.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy – egy integrált, a tanári kompetenciák európai keretébe illeszkedő megközelítés alapján – ösztönözzék és segítsék elő a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztését, úgy hogy ez egyaránt részét képezze az alapképzésnek, a tanári diplomát adó képzésnek és a későbbi továbbképzésnek;

40.

elismeri a mobilitás fontosságát, ezért kéri, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a következő Erasmus+ programra és a többi releváns uniós finanszírozási programra az oktatásnak és a képzésnek a digitális kor követelményeihez történő igazítása érdekében;

41.

hangsúlyozza az együttműködés és az összehangolt erőfeszítések fontosságát az oktatásban. Felhív egy, a különböző érdekelt felek számára nyitott közös európai platform létrehozására olyan teljesítményjelzők és mutatók kidolgozása érdekében, amelyek az IKT-k terén a különböző oktatási szolgáltatók által az iskolákban és egyéb tanulási környezetekben elért előrehaladás szorosabb nyomon követésére szolgálnak. Ezt a munkát a tagállamok közötti szoros együttműködésben kell végezni, hogy a tapasztalatok felhasználhatóak legyenek a már alkalmazott nyomonkövetési intézkedések stb. feltérképezésére;

42.

hangsúlyozza az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák felülvizsgált európai keretrendszere szerinti digitális kompetenciák fontosságát valamennyi polgár számára, beleértve az európai polgári digitális kompetenciakeret öt területe szerinti kompetenciákat (információ- és adatkezelési jártasság; kommunikáció és együttműködés; digitális tartalom és annak előállítása; biztonság és jóllét; valamint problémamegoldás); olyan oktatást és képzést tart kívánatosnak, amelyben a digitális kompetenciákat a többi fejlesztendő kompetenciába integrálják;

43.

támogatja a javasolt, i. az online biztonság, a kiberhigiénia és a médiaműveltség megerősítését szolgáló, az oktatókat, családokat és tanulókat célzó uniós szintű figyelemfelhívó kampányt, valamint ii. a polgári digitális kompetenciakeretre építő, kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási kezdeményezést” iii. a bevált gyakorlatok kiemelését és terjesztését, amelyek célja, hogy az emberek magabiztos és felelős technológiahasználók legyenek;

44.

ösztönzi a régiók és városok vállalkozói szellemét és azt, hogy lépések történjenek a nyílt innováció irányába a köz- és a magánszektor, az egyetemek és a polgárok közötti partnerségek emberközpontú jövőképe keretében;

45.

szeretné, ha folyamatosan tájékoztatást kapna az intézkedések végrehajtásából levont politikai tanulságokról, valamint ha felkérnék, hogy járuljon hozzá az oktatás és a képzés terén a jövőben megvalósuló európai együttműködéssel kapcsolatosan kibontakozó eszmecseréhez;

Az oktatás javítása megfelelőbb adatelemzések és előrejelzések révén

46.

bízik benne, hogy elfogadják a digitális szakadékot jellemezni képes mutatók meghatározására szolgáló, megosztott és közös módszertani keretrendszert, és kéri, hogy tegyenek jelentős erőfeszítéseket a digitális szakadék értékelését és nyomon követését lehetővé tévő, megbízható és könnyen hozzáférhető adatok létrehozására és gyűjtésére;

47.

felhívja a figyelmet az abból eredő problémákra, hogy a személyes adatokat és a hallgatók aktáit magánszereplők tárolják, gyakran a világ egy másik részén. Különös figyelmet kell fordítani mindenekelőtt arra, hogy ezek a szereplők készen állnak-e arra, hogy felhasználói megállapodásokat kössenek több helyi, regionális és nemzeti hatósággal;

48.

szintén aggodalmát fejezi ki az „adatbányászat” miatt, azaz azzal kapcsolatosan, hogy mit kellene lépni a tanulók és az iskolai dolgozók adatait másoknak értékesítő vállalkozások ügyében, és megjegyzi, hogy annak tisztázása is fontos, nem utolsósorban a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy mennyi ideig lehet a releváns adminisztratív adatokat és hasonló dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhető formában tárolni;

49.

várakozással tekint a rendelkezésre álló adatok hasznosítását és az oktatáspolitika végrehajtásának és nyomon követésének támogatását célzó, tervezett kísérleti projektek indítása elé, üdvözli továbbá, hogy eszköztárat és útmutatást terveznek kidolgozni a tagállamok számára;

50.

fontosnak tartja stratégiai előrejelzés kezdeményezését a digitális átalakulásból eredő, az oktatási rendszerek jövője szempontjából releváns fő trendekről a tagállamok szakértőivel – és köztük a helyi és regionális szintű képviselőkkel – szoros együttműködésben, az oktatás és képzés terén folytatott uniós szintű együttműködés jelenlegi és jövőbeni csatornáinak igénybevételével;

51.

ösztönzi a felhasználóközpontú innovációt, amely kulcsfontosságú az olyan innovatív megoldások mielőbbi elfogadásához, amelyek az oktatásban fennálló kihívások kezelését szolgálhatják. A felhasználói szempontokat sokszor nem veszik kellőképpen figyelembe, ami korlátozhatja a különféle kihívások lehetséges megoldásait; üdvözli ezzel összefüggésben a polgárok részvételének lehetővé tételét és a felhasználóközpontú innovációnak az előmozdítására szolgáló módszerek feltérképezését;

52.

hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervnek támogatni kell az európai szemesztert is, amely az oktatással és képzéssel kapcsolatos országspecifikus ajánlásokon keresztül a reformok egyik fő mozgatórugója;

53.

támogatja az iskolai oktatási rendszerek irányításának javítását célzó erőfeszítéseket, és emlékeztet arra, hogy a jó többszintű kormányzás javíthatja az oktatás és a képzés teljesítményét, megerősítheti a részvételt, támogathatja az innovatív mechanizmusok kidolgozását, elősegítheti az egyént egységes egészként kezelő, inkluzív oktatási rendszert, és egész életen át tartó tanulási rendszereket hozhat létre;

54.

üdvözli az Európai Bizottság által bejelentett, a javasolt cselekvések és intézkedések végrehajtásának módjáról szóló párbeszédet, és jelzi, hogy hajlandó részt venni abban, valamint hogy továbbra is együtt kíván működni az Európai Bizottsággal, valamint a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az Európai Beruházási Bank Csoporttal a javasolt program előmozdítása és a jelenlegi és jövőbeni uniós finanszírozási programok prioritásaival való összhang biztosítása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  „Survey of Schools: ICT in Education. Benchmarking access, use and attitudes to technology in Europe’s schools.” Vizsgálati zárójelentés, Európai Bizottság, 2013.

(2)  COM(2016) 381.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/57


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében

(2018/C 461/09)

Főelőadó:

Gillian FORD (UK/EA), Havering londoni kerület képviselő-testületének tagja

Referenciadokumentumok:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében,

COM(2018) 268 final

valamint

Javaslat tanácsi ajánlásra a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről,

COM(2018) 270 final;

a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről,

COM(2018) 271 final;

a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről,

COM(2018) 272 final.

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

d)

minőségbiztosítási eszközök kialakítása az online oktatás és képzés területén.

Indokolás

Bizonyos területeken, különösen a távolabbi vagy ritkábban lakott régiókban, az oktatás, a képzés és a képesítések egyre inkább digitálisan érhetők el; az automatikus kölcsönös elismerés lehetővé tétele érdekében elengedhetetlen, hogy biztosítsák e képesítések minőségét.

2. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6.    Mozdítsák elő a középfokú oktatás és képzés során a mobilitást és a külföldi tanulmányi időszak eredményeinek elismerését az alábbiak révén:

6.    Lakóhelytől függetlenül minden diák számára mozdítsák elő a középfokú oktatás és képzés során a mobilitást és a külföldi tanulmányi időszak eredményeinek elismerését az alábbiak révén:

[…]

[…]

c)

a középfokú oktatási és képzési intézmények, illetve tanulók és családjaik közötti mobilitás előnyeinek népszerűsítése, valamint a munkáltatók közötti befogadó mobilitás előnyeinek népszerűsítése.

c)

a középfokú oktatási és képzési intézmények, illetve tanulók és családjaik közötti mobilitás előnyeinek népszerűsítése, valamint a munkáltatók közötti befogadó mobilitás előnyeinek népszerűsítése.

Indokolás

Magától értetődik.

3. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről

8. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8.   Térképezzék fel a korábbi tanulás elismerésével és az oktatási és képzési ágazatok – különösen a szakoktatás és -képzés valamint a felsőoktatás – közti átjárhatósággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat.

8.   Térképezzék fel és mozdítsák elő a korábbi tanulás elismerésével , valamint az alábbiak közötti átjárhatósággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat:

a)

az oktatási és képzési ágazatok, különösen a szakoktatás és -képzés, valamint a felsőoktatás között; és

b)

az oktatási és képzési ágazatok és a munkaerőpiac között.

Indokolás

A munkaerő-mobilitás, valamint az életben kapott esélyek és lehetőségek javítása érdekében a munkáltatónak el kell ismernie a külföldi képesítéseket és tanulmányi időszakokat.

4. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről

9. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Fejlesszék a tudományos alapot az elismeréssel kapcsolatos esetek számára és típusára vonatkozó adatok gyűjtése és terjesztése révén.

Fejlesszék a tudományos alapot az elismeréssel kapcsolatos esetek számára, típusára és eredményeire vonatkozó adatok gyűjtése és terjesztése révén.

Indokolás

Az eredményközpontú tanulás javíthatja és fejlesztheti az elismerési folyamatot.

5. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(8) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)

A magas színvonalú gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása, elérhetősége és megfizethetősége továbbá olyan döntő tényezők, amelyek a gondozásért felelős nők és férfiak számára lehetővé teszik a munkaerőpiaci részvételt, amint azt az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülése, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó, 2017. április 26-án elfogadott bizottsági közlemény is elismeri. A nők foglalkoztatása közvetlenül hozzájárul a háztartás társadalmi-gazdasági helyzetének javításához és a gazdasági növekedéshez.

(8)

A magas színvonalú gyermekgondozási létesítmények rendelkezésre állása, elérhetősége és megfizethetősége továbbá olyan döntő tényezők, amelyek a gondozásért felelős nők és férfiak számára lehetővé teszik a munkaerőpiaci részvételt, amint azt az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülése, a nemek közötti egyenlőségről szóló európai paktum és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó, 2017. április 26-án elfogadott bizottsági közlemény is elismeri ; ezeket a tényezőket elő kell mozdítani a szociális jogok európai pillérének 2. elvével összhangban . A nők foglalkoztatása közvetlenül hozzájárul a háztartás társadalmi-gazdasági helyzetének javításához és a gazdasági növekedéshez.

Indokolás

Magától értetődik.

6. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(23) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(23)

Ez az ajánlás arra törekszik, hogy közös európai felfogást alakítson ki arról, hogy mi jelenti a minőséget a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Megállapít lehetséges intézkedéseket, amelyeket a kormányok sajátos körülményeikhez igazodva mérlegelhetnek . Ez az ajánlás a szülőket, az intézményeket és a szervezeteket, többek között a szociális partnereket és az ágazat jobbítására törekvő civil társadalmi szervezeteket is megszólítja.

(23)

Ez az ajánlás arra törekszik, hogy közös európai felfogást alakítson ki arról, hogy mi jelenti a minőséget a koragyermekkori nevelésben és gondozásban. Megállapít lehetséges intézkedéseket, amelyeket minden érintett kormányzati szint, többek között a helyi és regionális szint is sajátos körülményeikhez igazodva mérlegelhet . Ez az ajánlás a szülőket, az intézményeket és a szervezeteket, többek között a szociális partnereket és az ágazat jobbítására törekvő civil társadalmi szervezeteket is megszólítja.

Indokolás

Magától értetődik.

7. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(2) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)    Dolgozzanak annak biztosításán , hogy a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások elérhetők, megfizethetők és inkluzívak legyenek. Meg lehet fontolni a következőket:

(2)    Biztosítsák , hogy a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások elérhetők, megfizethetők , megfelelőek és inkluzívak legyenek. Minden kormányzati szinten, többek között regionális és helyi szinten is meg lehet fontolni a következőket:

Indokolás

Az ajánlás megerősítése és annak hangsúlyozása, hogy a helyi és regionális kormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak.

8. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(3) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   Támogassák a koragyermekkori nevelést és gondozást nyújtó személyzet professzionalizációját. A szakmai képesítés meglévő szintjétől és a munkakörülményektől függően sikeres erőfeszítések lehetnek az alábbiak:

(3)   Támogassák a koragyermekkori nevelést és gondozást nyújtó személyzet professzionalizációját. A szakmai képesítés meglévő szintjétől és a munkakörülményektől függően sikeres erőfeszítések lehetnek az alábbiak:

[…]

[…]

d)

törekvés arra, hogy a személyzetet ellássák a megfelelő kompetenciákkal, hogy reagálni tudjanak a különböző hátterű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek egyéni igényeire, és a személyzet felkészítése különböző csoportok vezetésére.

d)

a személyzet megfelelő kompetenciákkal való ellátása , hogy reagálni tudjanak a különböző hátterű, sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő gyermekek egyéni igényeire, és a személyzet felkészítése különböző csoportok vezetésére.

Indokolás

Az ajánlás megerősítése.

9. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(4) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   Javítsák a korai évek tantervének kidolgozását, hogy megfeleljenek a gyermekek jólléti és oktatási szükségleteinek. A tanterv kidolgozását és a gyermekek szociális, érzelmi, tanulási és nyelvi kompetenciáit támogató megközelítések a következők lehetnek:

(4)   Javítsák a korai évek tantervének kidolgozását, hogy megfeleljenek minden gyermek egészségügyi, jólléti és oktatási szükségleteinek. A tanterv kidolgozását és a gyermekek szociális, érzelmi, tanulási és nyelvi kompetenciáit támogató megközelítések a következők lehetnek:

 

a)

egyensúly megteremtése a szociális-érzelmi kompetenciák, a jóllét és a tanulás biztosításakor, elismerve a játék, a természettel való kapcsolat fontosságát, a zene, a művészetek és a fizikai aktivitás szerepét;

 

a)

egyensúly megteremtése a szociális-érzelmi kompetenciák, a jóllét és a tanulás biztosításakor, elismerve a játék, a természettel való kapcsolat fontosságát, a zene, a művészetek és a fizikai aktivitás szerepét;

 

b)

az empátia, az együttérzés és a tudatosság előmozdítása az egyenlőséggel és a sokszínűséggel összefüggésben;

 

b)

az empátia, az együttérzés és a tudatosság előmozdítása az egyenlőséggel és a sokszínűséggel összefüggésben;

 

c)

lehetőségek biztosítása a fiatalkori nyelvi kitettségre és a játékos tevékenységeken keresztül történő tanulásra, valamint a kétnyelvű koragyermekkori programok mérlegelése;

 

c)

lehetőségek biztosítása a fiatalkori nyelvi kitettségre és a játékos tevékenységeken keresztül történő tanulásra, valamint a kétnyelvű koragyermekkori programok mérlegelése;

 

d)

útmutatás nyújtása a szolgáltatók számára a digitális eszközök és a megjelenő új technológiák életkornak megfelelő használatáról;

 

d)

útmutatás nyújtása a szolgáltatók számára a digitális eszközök és a megjelenő új technológiák életkornak megfelelő használatáról;

 

e)

a koragyermekkori nevelés és gondozás oktatás folytonosságába történő további integrálásának előmozdítása, valamint a koragyermekkori nevelést és gondozást és az alapfokú oktatást nyújtó személyzet közötti együttműködés és a gyermekek alapfokú oktatásba való zökkenőmentes átvételének támogatása.

 

e)

a koragyermekkori nevelés és gondozás oktatás folytonosságába történő további integrálásának előmozdítása, valamint a koragyermekkori nevelést és gondozást és az alapfokú oktatást nyújtó személyzet közötti együttműködés és a gyermekek alapfokú oktatásba való zökkenőmentes átvételének támogatása;

 

 

f)

célzott támogatás és tanulási lehetőségek biztosítása a sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő gyermekek részére;

 

 

g)

célzott támogatás és tanulási lehetőségek biztosítása a migráns gyermekek részére, ideértve a politikai és humanitárius válság következtében külföldről nagy számban visszatérő európaiakat is;

 

 

h)

célzott támogatás és tanulási lehetőségek biztosítása a tagállami ellátási rendszerben élő gyermekek részére;

 

 

i)

a 0–6 éves kor közötti gyermekekre irányuló kisgyermekkori gondozás modelljeinek előmozdítása.

Indokolás

A sajátos nevelési igényű és fogyatékossággal élő gyermekeknek, valamint a migráns gyermekeknek célzott támogatásra lehet szükségük ahhoz, hogy a korai évek tantervei által kínált lehetőségek teljes tárházához hozzáférjenek, és a tagállamokat ennek biztosítására kell ösztönözni.

10. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(6) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)   Törekedjenek arra, hogy megfelelő finanszírozást és jogi keretet biztosítsanak a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások számára. Meg lehet fontolni a következőket:

(6)   Törekedjenek arra, hogy megfelelő finanszírozást és jogi keretet biztosítsanak a koragyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatások számára. Meg lehet fontolni a következőket:

 

a)

a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba történő beruházások léptékének növelése, a rendelkezésre állásra, a minőségre és a megfizethetőségre összpontosítva, ideértve az európai strukturális és beruházási alapok által kínált finanszírozási lehetőségeket;

 

a)

a koragyermekkori nevelésbe és gondozásba történő beruházások léptékének növelése, a rendelkezésre állásra, az elérhetőségre, a minőségre és a megfizethetőségre összpontosítva, ideértve az európai strukturális és beruházási alapok által kínált finanszírozási lehetőségeket;

 

b)

egyedi nemzeti vagy regionális minőségi keretrendszerek kialakítása és fenntartása;

 

b)

egyedi nemzeti vagy regionális minőségi keretrendszerek kialakítása és fenntartása;

 

c)

a családoknak és a gyermekeknek szóló szolgáltatások további – elsődlegesen a szociális és egészségügyi szolgáltatásokba történő – integrációjának támogatása;

 

c)

a családoknak és a gyermekeknek szóló szolgáltatások további – elsődlegesen a szociális, egészségügyi és jólléti szolgáltatásokba történő – integrációjának támogatása helyi és regionális szinten ;

 

d)

szilárd gyermekvédelmi/a gyermekek biztonságának garantálására irányuló szabályzatok beépítése a koragyermekkori nevelés és gondozás rendszerébe, hogy segítsék a gyermekeknek az erőszak valamennyi formájával szembeni védelmét.

 

d)

szilárd gyermekvédelmi/a gyermekek biztonságának garantálására irányuló szabályzatok beépítése a koragyermekkori nevelés és gondozás rendszerébe, hogy segítsék a gyermekeknek a visszaélés és az erőszak valamennyi formájával szembeni védelmét.

Indokolás

Magától értetődik.

11. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(8) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(8)    Megkönnyíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretével és annak utódprogramjaival összefüggésben, továbbá a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban.

(8)    Minden kormányzati szinten megkönnyíti a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretével és annak utódprogramjaival összefüggésben, továbbá a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban.

Indokolás

Magától értetődik.

12. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a magas színvonalú koragyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről

(9) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)    Támogatja a tagállamok közötti együttműködést azzal, hogy kérelmükre megszervezi a társaktól való tanulást és a partneri tanácsadást.

(9)    Minden kormányzati szinten támogatja a tagállamok közötti együttműködést azzal, hogy kérelmükre megszervezi a társaktól való tanulást és a partneri tanácsadást.

Indokolás

Magától értetődik.

13. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

„Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében az Európai Bizottság olyan európai oktatási térséget vetít elő, ahol a magas színvonalú, befogadó oktatás, képzés és kutatás útjában nem állnak határok; ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik; ahol jóval elterjedtebb, hogy az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével és sokféleségével.

(1)

„Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című közleményében az Európai Bizottság olyan európai oktatási térséget vetít elő, ahol a magas színvonalú, befogadó oktatás, képzés és kutatás útjában nem állnak határok; ahol általánosan elterjedt gyakorlat, hogy tanulás vagy munkavállalás céljából bárki másik tagállamba költözik; ahol jóval elterjedtebb, hogy az anyanyelven túl mindenki két másik nyelvet ismer; ahol az emberek erős európai identitástudattal rendelkeznek, és tisztában vannak Európa kulturális örökségével, sokféleségével és lehetőségeivel .

Indokolás

Itt fontos kiemelni, hogy az európai oktatási térség értékei közé tartozik az is, hogy több lehetőséget képes teremteni.

14. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(1) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

Kutassanak fel lehetőségeket arra, hogy a fiatalokat hozzásegítsék az oktatás nyelvén felül még legalább egy európai nyelv mesterfokú elsajátításához a felső középfokú oktatás és képzés lezárulta előtt, és ösztönözzék egy további (harmadik) nyelv önálló nyelvhasználói szintű elsajátítását.

(1)

Kutassanak fel lehetőségeket arra, hogy a fiatalokat hozzásegítsék az oktatás nyelvén felül még legalább egy európai nyelv mesterfokú elsajátításához a felső középfokú oktatás és képzés lezárulta előtt, és ösztönözzék egy további (harmadik) nyelv önálló nyelvhasználói szintű elsajátítását , ezen belül is külön hangsúlyt helyezve a szóbeli nyelvi gyakorlatra és tapasztalatszerzésre, valamint minden tanuló számára biztosítva a színvonalas oktatáshoz való megfelelő hozzáférést .

Indokolás

Az érdekelt felek hangsúlyozták a további nyelveken való beszélés jelentőségét az íráson és olvasáson felül, mivel az kulcsfontosságú a mobilitási és egyéb lehetőségek kihasználásához. Azt is megjegyezték, hogy ahol nem áll rendelkezésre színvonalas nyelvoktatás, ott a több erőforrással rendelkezők magánnyelvórákat vehetnek, de a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetűek ezt nem tehetik meg, ami a lehetőségek terén tovább mélyíti a különböző társadalmi csoportok közötti szakadékot.

15. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(4) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)

Az ilyen átfogó stratégiák részeként támogassák az iskolák és a képzési központok nyelvi tudatosságának fejlesztését a következők révén:

(4)

Az ilyen átfogó stratégiák részeként támogassák az iskolák és a képzési központok nyelvi tudatosságának fejlesztését a következők révén:

a)

a tanulók mobilitásának aktív támogatása, többek között a megfelelő uniós finanszírozási programok kínálta lehetőségek kihasználásával;

a)

a tanulók mobilitásának aktív támogatása, többek között a megfelelő uniós finanszírozási programok kínálta lehetőségek kihasználásával;

b)

a tanárok felkészítése egy adott nyelv használatára tantárgyuk oktatása során;

b)

a tanárok felkészítése egy adott nyelv használatára tantárgyuk oktatása során;

c)

az oktatási nyelvi kompetencia, mint a további tanulási és iskolai siker alapjának erősítése az iskola valamennyi tanulója, különösen a külföldi származású vagy hátrányos helyzetű tanulók esetében;

c)

az oktatási nyelvi kompetencia, mint a további tanulási és iskolai siker alapjának erősítése az iskola valamennyi tanulója, különösen a külföldi származású – illetve a politikai vagy humanitárius válság következtében külföldről nagy számban visszatérő európai származású – vagy hátrányos helyzetű , illetve a speciális nevelési igényű és a fogyatékossággal élő tanulók esetében;

d)

a tanulók nyelvi diverzitásának értékelése, annak oktatási erőforrásként való használata a szülők és a tágabb helyi közösségek nyelvoktatásba való bevonásával;

d)

a tanulók nyelvi diverzitásának értékelése, annak oktatási erőforrásként való használata a szülők és a tágabb helyi közösségek nyelvoktatásba való bevonásával;

e)

lehetőségek biztosítása a tantervben nem szereplő, de a tanulók által máshol elsajátított nyelvi kompetenciák értékelésére és hitelesítésére, ideértve a bizonyítványokon feltüntethető nyelvek körének bővítését is.

e)

lehetőségek biztosítása a tantervben nem szereplő, de a tanulók által máshol elsajátított nyelvi kompetenciák értékelésére és hitelesítésére, ideértve a bizonyítványokon feltüntethető nyelvek körének bővítését is.

Indokolás

Magától értetődik.

16. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(5) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(5)

Támogassák a tanárokat, az oktatókat és az iskolavezetőket a nyelvi tudatosság kialakításában a következők révén:

(5)

Támogassák a tanárokat, az oktatókat és az iskolavezetőket a nyelvi tudatosság kialakításában a következők révén:

a)

a nyelvtanárok alap- és továbbképzésébe történő beruházás, hogy gazdag nyelvi kínálat álljon rendelkezésre a kötelező oktatásban és képzésben;

a)

a nyelvtanárok alap- és továbbképzésébe történő beruházás a munkaerő vonzása és megtartása céljából annak érdekében , hogy gazdag nyelvi kínálat álljon rendelkezésre a kötelező oktatásban és képzésben;

b)

felkészítés az osztályban tapasztalható nyelvi sokszínűségre a tanárok és iskolavezetők alapképzésében és folyamatos szakmai fejlődése során;

b)

felkészítés az osztályban tapasztalható nyelvi sokszínűségre a tanárok és iskolavezetők alapképzésében és folyamatos , többek között informális és nem formális tanulás keretében történő szakmai fejlődése során;

Indokolás

A helyi közösségek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy a tanárok körében javítsák a nyelvi tudatosságot, például a szülőkön és a gondozókon, a vallási csoportokon és a közösségi szervezeteken keresztül.

17. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(6) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)

Ösztönözzék az innovatív, befogadó és többnyelvű pedagógiák kutatását és alkalmazását, ideértve a digitális eszközök és a tartalomalapú nyelvtanulás használatát.

(6)

Ösztönözzék az innovatív, befogadó és többnyelvű pedagógiák kutatását és alkalmazását, ideértve a digitális eszközök , audiovizuális, filmművészeti és zenei alkotások és a tartalomalapú nyelvtanulás használatát.

Indokolás

Az európai audiovizuális, filmművészeti és zenei alkotások kulturális gazdagsága nemcsak egy másik nyelv elsajátítását segíti, hanem elsősorban a különböző kultúrák és a közös értékek megismerését is.

18. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(8) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(8)

Javítsák a színvonalas digitális oktatási programokhoz való hozzáférést a tanárok és a polgárok számára egyaránt, különös tekintettel azokra, akik távolabbi vagy ritkábban lakott térségekben, illetve a legkülső régiókban élnek.

Indokolás

A színvonalasabb digitális nyelvi programokhoz való hozzáférés költségesebb lehet, mint az alapszintűbb programok esetében, ugyanakkor egyes területeken a szélessávú kapcsolat se nem elég gyors, se nem elég megbízható ahhoz, hogy tanárhiány esetén lehetővé tegye az online nyelvtanulást.

19. módosítás

Javaslat tanácsi ajánlásra a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről

(1) beavatkozás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

Támogatja az ajánlás nyomon követését a tagállamok közötti kölcsönös tanulás előmozdítása révén, továbbá a tagállamokkal együttműködve az alábbiak kidolgozása révén:

(1)

Támogatja az ajánlás nyomon követését a tagállamok közötti kölcsönös tanulás előmozdítása révén, továbbá a tagállamokkal együttműködve és adott esetben a helyi és regionális önkormányzatok által végrehajtott vonatkozó, határokon átnyúló és területi együttműködési projektek tapasztalataira támaszkodva az alábbiak kidolgozása révén:

Indokolás

Magától értetődik.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános észrevételek

1.

az oktatás jövőjét illetően ismét átfogó és előremutató megközelítést szorgalmaz Unió-szerte, beleértve az állami és magánszektor közötti megerősített együttműködést, amelynek célja, hogy támogassák a polgárokat az egyre összetettebb és sokszínűbb társadalomhoz való alkalmazkodásban, a nemzeti, regionális, helyi és egyéni identitást kiegészítő „európai identitás” kialakításában a mobil és egyre inkább digitális társadalomban szükséges készségek megszerzése révén;

2.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy összehangolja az európai oktatási térség 2025-ig való megvalósításának folyamatát a fő kihívásokra összpontosítva, ideértve a korai évekre vonatkozó ellátás javítását, a felsőoktatási oklevelek és iskolai bizonyítványok kölcsönös elismerésének megkönnyítését, a nyelvtanulás javítását, az egész életen át tartó tanulás és a diákok mobilitásának előmozdítását, valamint a digitalizációs lehetőségekkel kapcsolatos beruházásokat;

3.

úgy véli, hogy a tagállami és regionális oktatáspolitikai stratégiáknak előtérbe kell helyezniük az összes kormányzati szintet – köztük a helyi és regionális önkormányzatokat is – felölelő együttműködést annak érdekében, hogy a magas színvonalú tanulóközpontú, a komoly tanításra, az innovációra és a digitalizációra hangsúlyt fektető oktatást összehangolják a dinamikusan fejlődő munkaerőpiac igényeivel a szociális jogok európai pillérének 1. elvével összhangban;

4.

hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtés ösztönzése és a munkanélküliséggel kapcsolatos megoldások megtalálása érdekében minden kormányzati szinten többet kell tenni a munkaerőpiaci készségigények előrejelzése és a megfelelő oktatás, általános ismeretek, szakképzés és egész életen át tartó tanulás biztosítása terén;

5.

az egész életen át tartó tanulás tekintetében következetességet szorgalmaz és osztja az UNESCO Tanuló Városok Globális Hálózatának 2017-ben kiadott „Cork Call to Action for Learning Cities” című dokumentumában foglalt elveket, elismerve, hogy az egész életen át tartó tanulás jelenti a fenntartható fejlődési célok központi elemét (1);

6.

szorgalmazza, hogy az uniós intézmények és a tagállamok a helyi és a regionális önkormányzatok támogatásával és az érdekelt felekkel egyeztetve a tágabb uniós gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási és szociális védelmi politikák keretében hajtsák végre a jelenlegi javaslatokat a 2020 utáni többéves pénzügyi keret stratégiai szemléletű kihasználásával, amelyben egyértelműbben és ambiciózusabban kell megfogalmazni konkrét oktatáspolitikai intézkedéseket, továbbá hangsúlyozza, hogy az arányosság elvének betartása fontos annak biztosításához, hogy a tagállamok számára ne keletkezzenek új pénzügyi vagy adminisztratív terhek;

7.

hasonlóképpen üdvözli az európai diákigazolvány bevezetését, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket az igazolvány majd biztosítani fog a diákok mobilitásának megkönnyítése és a képesítések automatikus elismerésének elősegítése terén, továbbá annak megfontolására kéri az Európai Bizottságot, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítése érdekében ezt ne csak a felsőoktatásban részt vevőkre terjesszék ki, hanem minden tanulóra;

8.

elismeri azt a tényt, hogy az oktatáspolitika elsődlegesen a tagállamok felelősségi körébe tartozik, amelyek alkotmányos berendezkedésükkel összhangban különböző mértékben vonják be saját regionális vagy helyi önkormányzataikat, továbbá azt is, hogy az EUMSZ 6. cikke szerinti uniós intézkedések csak kiegészíthetik, támogathatják vagy összehangolhatják a tagállami intézkedéseket; az e téren hozott uniós intézkedéseknek szubszidiaritási és arányossági szempontból teljes mértékben indokoltaknak kell lenniük és összhangban kell állniuk a meglévő keretrendszerekkel, eszközökkel és eljárásokkal;

Kölcsönös elismerés

9.

sajnálattal veszi tudomásul az oktatás terén a mobilitás előtt tornyosuló akadályokat, és csatlakozik az Európai Bizottság felhívásához, miszerint olyan Európára van szükség, ahol a határok nem gátolják a tanulást, a tanulmányok folytatását és a kutatást, hanem ahol inkább az az elfogadott, ha tanulmányok folytatása, tanulás és munkavégzés céljából másik tagállamban töltenek el időt;

10.

hangsúlyozza, hogy további támogatást kell biztosítani azon régiók számára, ahol a tanulói mobilitás további akadályokba ütközhet, ideértve például a népességhiányt, a vidéki jelleget vagy a szegénységet;

11.

örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság támogatja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, valamint ösztönzi, hogy a regionális ismeretek és tapasztalatok értékét elismerve vonják be ebbe a helyi és regionális szintű képviselőket is;

12.

üdvözli a felsőfokú és a felső középfokú oklevelek, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló európai bizottsági javaslatot, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jövőbeli munkája folyamán vegye figyelembe a területfejlesztéssel való kapcsolatokat, különösen azokban az esetekben, amikor a helyi és regionális projektek a szakképzett munkavállalók mobilitására is kiterjednek;

Kisgyermekkor

13.

emlékeztet arra, hogy a „koragyermekkori nevelés és gondozás” jelentése több annál, mint amire néhányan iskola előtti nevelésként utalnak, hiszen a célja nemcsak a gyermekek iskolára való felkészítése, hanem az életre való felkészítés is, ugyanúgy, ahogy az oktatási rendszer minden más részegysége is hozzájárul ehhez a folyamathoz;

14.

ismételten felhívja a figyelmet a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra, és javasolja, hogy az uniós és nemzeti döntéshozók ennek kapcsán különös figyelmet fordítsanak azokra a partnerségekre, amelyeket a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok, vállalatok, munkavállalói és munkaadói szövetségek, valamint a civil társadalmi szereplők között lehet kialakítani az ilyen készségek és képesítések figyelembevétele céljából;

15.

ezzel összefüggésben csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az ajánlás csak korlátozottan utal a családi életre vagy a helyi szintű beavatkozásokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a gyermek korai fejlődésére, és hangsúlyozza, hogy létfontosságú holisztikus, integrált megközelítést alkalmazni;

16.

úgy véli, hogy a megfelelően képzett szakemberek jelentik a magas színvonalú koragyermekkori nevelés előfeltételét, következésképpen minden kormányzati szinten, többek között helyi és regionális szinten is ösztönözni kell, hogy ne csupán a tanári alapképzésbe, hanem a folyamatos szakmai fejlesztésbe is kellően ruházzanak be;

17.

hangsúlyozza, hogy a koragyermekkori nevelés és gondozás „gondozási” elemének folyamatos javítására kell törekedni, ideértve az óvodapedagógusoknak a gyermekekkel, a szülőkkel és az egymással kialakított pozitív kapcsolatok megerősítésében játszott szerepét; a szociális jogok európai pillérének 11. elvével összhangban a koragyermekkori szolgáltatások alacsony jövedelmű családok számára való megfizethetőségének biztosítását; valamint a gyermek jogairól szóló egyezményben foglalt azon elv elismerését, amely kimondja, hogy a gyermekekkel kapcsolatos minden intézkedés esetében a gyermek mindenek felett álló érdekét kell elsődleges szempontnak tekinteni;

18.

kiemeli a sajátos nevelési igényű és a fogyatékossággal élő gyermekek igényeit, akiknek megfelelő oktatásban kell részesülniük; adott esetben hozzáférést kell biztosítani számukra az általános oktatási rendszerhez, valamint szükség szerint egyéni támogatást kell nyújtani számukra;

19.

megállapítja, hogy számos előny származik az olyan intézkedések előmozdításából, amelyek a tanárok és a szülők/gondozók közötti pozitív párbeszéd annak érdekében történő elősegítését célozzák, hogy megerősítsék az iskola és az otthoni környezet közötti kapcsolatot és támogassák a tanulók iskolai környezetbe való sikeres beilleszkedését, illetve általában véve a szocializációjukat és fejlődési lehetőségeiket;

20.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri a helyi és regionális partnerek szerepét a tanítás és a tanulás fejlesztésében, ugyanakkor megjegyzi, hogy hiányzik annak elismerése, hogy egyes közösségek nagyobb kihívásokkal szembesülnek majd, mint mások, így például a távolabbi vagy a többnyelvű közösségek, melyek több forrást és finanszírozást igényelnek a mindenki számára elérhető tanítás és tanulás fejlesztéséhez;

21.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie a kapcsolódó RB-véleményeket és tanácsi következtetéseket, köztük „A kisgyermekkori nevelésre vonatkozó integrált szakpolitikák, mint a szegénység csökkentésének és a társadalmi befogadás elősegítésének az eszközei” című tanácsi következtetéseket (2).

Nyelvtanulás és nyelvoktatás

22.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a gyenge nyelvtudást a munkavállalók szabad mozgása és az európai gazdaság igényeit kielégítő munkaerő megteremtése egyik komoly akadályának tekintik, és ezért támogatását fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a nyelvtanulás erőteljesebb szerephez jusson;

23.

megjegyzi, hogy a következő többéves pénzügyi keretben várhatóan csökkenni fog a kohéziós politika finanszírozása, ennélfogva aggodalmát fejezi ki az Európai Szociális Alapon keresztül az ajánlás célkitűzéseinek teljesítéséhez rendelkezésre álló források miatt;

24.

ennek kapcsán csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az ajánlás a kötelező oktatás keretében megvalósuló tanulásra összpontosít ahelyett, hogy felismerné, hogy a nyelvek az egész életen át tartó tanulás fontos részét jelentik, már a korai életévekben is, az integráció és a mobilitás elősegítése érdekében, amelyben a helyi közösségi partnerek és vállalkozások is szerepet vállalhatnak;

25.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy aktívan népszerűsítsék a releváns uniós finanszírozási programok kínálta lehetőségeket, valamint egyszerűsítsék a jelentkezési folyamatokat, hogy a tagállami iskolák és képzési központok ki tudják használni ezeket.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  http://uil.unesco.org/lifelong-learning/learning-cities/cork-call-action-learning-cities

(2)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1530526890119&uri=CELEX:52018DC0270


III Előkészítő jogi aktusok

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Az RB 131. plenáris ülése és a Régiók és Városok Európai Hete nyitóülése, 2018. 10. 08. – 2018. 10. 10.

21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/70


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomag

(2018/C 461/10)

Főelőadó:

Nikola DOBROSLAVIĆ (HR/EPP), Dubrovnik-Neretva megye prefektusa

Referenciaszövegek:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára: A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret

COM(2018) 321 final

Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

COM(2018) 322 final

Javaslat intézményközi megállapodásra az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

COM(2018) 323 final

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről

COM(2018) 324 final

Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről

COM(2018) 325 final

Javaslat tanácsi rendeletre a közös összevont társaságiadó-alapon, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren és az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről

COM(2018) 326 final

Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról

COM(2018) 327 final

Javaslat tanácsi rendeletre a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról

COM(2018) 328 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről

COM(2018) 324 final

1. módosítás

2. cikk (c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

„kormányzati szerv”: a kormányzat valamennyi szintjén meglévő valamennyi közigazgatási szerv, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az (EU, Euratom) xx/xx rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezeteket .

c)

„kormányzati szerv”: valamennyi központi kormányzati szerv, valamint az (EU, Euratom) xx/xx rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) [2. cikkének 42. pontja] értelmében vett tagállami szervezetek .

Indokolás

Ki kell zárni a rendelet alkalmazása alól a közvetlenül választott helyi és regionális önkormányzatok valamennyi szervét és szervezetét.

2. módosítás

3. cikk (1) bekezdés (f) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)

az Európai Csalás Elleni Hivatallal és az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

f)

az Európai Csalás Elleni Hivatallal és – adott esetben – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés nyomozásaik vagy büntetőeljárásaik során a vonatkozó jogi aktusok és a lojális együttműködés elve szerint.

Indokolás

Az Európai Ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések – az Ügyészség létrehozása után – csak a részt vevő tagállamokra vonatkozhatnak.

3. módosítás

4. cikk (1) bekezdés (b) pont (1) albekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)

egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztése;

 

Indokolás

Egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztése nem jelentene közvetlen pénzügyi büntetést az adott tagállam számára. Ezzel szemben azonnal érezhető lenne a nemzeti költségvetésekben, ha kötelezettségvállalások és/vagy kifizetések kerülnének felfüggesztésre, miközben a kormányzati szerveket továbbra is köteleznék arra, hogy hajtsák végre a programokat és teljesítsék a kifizetéseket a végső címzettek, illetve kedvezményezettek részére, összhangban a javasolt rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével. Ráadásul, ha visszavonják egy vagy több program vagy azok módosítása jóváhagyásának felfüggesztését, ez jelentősen késleltetné a szóban forgó programok végrehajtását, mivel minden további eljárás is szünetelne.

4. módosítás

5. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(6)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, javaslatot nyújt be a Tanácsnak a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási aktusra.

(6)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosság áll fenn, javaslatot nyújt be a Tanácsnak a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási aktusra. Ehhez a javaslathoz a Bizottság a következő évekre szóló indikatív pénzügyi programozást csatol a javasolt intézkedés által érintett uniós költségvetésre vonatkozóan, kiadási kategória, szakpolitikai terület és költségvetési sor szerinti bontásban. Ez az indikatív programozás képezi az érintett tagállam nemzeti és szubnacionális költségvetéseire gyakorolt hatások vizsgálatának alapját.

Indokolás

Az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia az uniós finanszírozás csökkentésének lehetséges költségvetési vonzatait az érintett tagállam nemzeti és szubnacionális költségvetéseire nézve, kellő módon figyelembe véve az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

5. módosítás

6. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(2)   A Bizottság értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján a megfelelő intézkedéseket elfogadták, részben vagy egészben megszűntek, a Bizottság javaslatot terjeszt be a Tanácshoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. Az 5. cikk (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2)   A Bizottság értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet. Amint a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok, amelyek alapján a megfelelő intézkedéseket elfogadták, részben vagy egészben megszűntek, a Bizottság javaslatot terjeszt be a Tanácshoz az említett intézkedések teljes vagy részleges megszüntetéséről. Az 5. cikk (2), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az intézkedések visszavonásához alapvetően fontos bizonyítékok összegyűjtése érdekében a Számvevőszék gyors eljárásban külön jelentést tesz közzé az adott ügyről, összhangban az EUMSZ 287. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével.

Indokolás

Az intézkedések visszavonását megbízható, pártatlan és aktuális bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy szükségtelen késedelmek nélkül folytatni lehessen az érintett programok végrehajtását.

6. módosítás

6. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(3)   Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának vagy módosításának felfüggesztésére vagy a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) xx/xx tanácsi rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 7. cikke szerint kell a költségvetésben szerepeltetni. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+ 2 . évnél későbbi költségvetésbe.

(3)   Amennyiben a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának vagy módosításának felfüggesztésére vagy a 4. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) xx/xx tanácsi rendelet (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) 7. cikke szerint kell a költségvetésben szerepeltetni. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+ 3 . évnél későbbi költségvetésbe.

Indokolás

Ez a megoldás növelné a felfüggesztési eljárásból felszabaduló eszközök felhasználásának lehetőségeit, aminek köszönhetően elkerülhető ezeknek az eszközöknek az elvesztése.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

üdvözli az Európai Bizottságnak a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló javaslatát, amely az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésére, valamint egyéb belső és külső kihívásokra tekintettel megfelelő tárgyalási alapot jelent. Méltányolja az elvégzett munkát, úgy véli azonban, hogy a javaslatot az elfogadás előtt még tovább kell fejleszteni és javítani kell rajta, hogy az megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak, illetve a helyi és regionális önkormányzatok szükségleteinek;

2.

megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégiának nincs egyértelmű utódja, ezért nem eléggé világosak az egyes programok stratégiai céljai, és a többéves pénzügyi keret egészében véve nem kapcsolódik össze kellőképpen a fenntartható fejlesztési célokkal. Ezért kéri, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatról szóló megbeszélések során határozza meg az egyes uniós szakpolitikai területekre vonatkozó stratégiai célokat, illetve a várt hatásokat. Ehhez nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt strukturált munkamódszerre van szükség, amely tükrözi a helyi és regionális erősségek és törekvések összekapcsolódását a közös európai célokkal;

3.

sajnálattal jegyzi meg, hogy – ha a Szerződésben rögzített célokból adódó kötelezettségeket, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat összevetjük a következő többéves pénzügyi keret méretével – az európai bizottsági javaslat nem eléggé ambiciózus. Megismétli az RB-nek azt – az Európai Parlamentével megegyező – álláspontját, mely szerint a jövőbeli többéves pénzügyi keretet a GNI legalább 1,3 %-ában kellene megállapítani. Aggodalommal utal arra, hogy a korábbi többéves pénzügyi keretek végleges volumene rendszerint kisebb volt, mint ami az európai bizottsági javaslatban szerepelt, és ha ez ismét így alakul, akkor végül még szerényebb hatások várhatók az egyes uniós szakpolitikákban;

4.

elfogadhatatlannak tartja, hogy a további prioritások finanszírozása olyan, bizonyított európai többletértékkel rendelkező, már meglévő uniós szakpolitikák terhére történik, mint például a kohéziós politika vagy a közös agrárpolitika, valamint különösen a vidékfejlesztési politika. A javasolt csökkentések nem oldják meg a további prioritások és kihívások finanszírozásának kérdését;

5.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az uniós programokban való részvétel elősegítése és a végrehajtás felgyorsítása érdekében a szabályokat következetesebbé kell tenni, és drasztikusan csökkenteni kell a kedvezményezettekre és az irányító hatóságokra háruló adminisztratív terheket;

6.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem biztosítja az átláthatóságot a jelenlegi és jövőbeli pénzügyi keret számadatainak összehasonlítását illetően. Ezzel összefüggésben üdvözli az Európai Parlament Kutatószolgálatának a két többéves pénzügyi keret összehasonlító pénzügyi elemzésének elkészítése érdekében tett erőfeszítéseit;

7.

tudomásul veszi a többéves pénzügyi keret javasolt struktúrájának eredményorientált megközelítését, amely a helyi szintű szükségletek kielégítésére és jelentősebb európai többletérték biztosítására törekszik. Elutasítja a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó közös fejezet törlését, mivel ez tovább gyengíti a kohéziós politika pozícióját a többéves pénzügyi kereten belül, és megnyitja az utat az ESZA+ kohéziós politikából való lehetséges kivonása felé. Ha ez megtörténne, tovább csökkennének a szinergiák és a kapcsolódási pontok a különféle – a helyi és regionális önkormányzatok számára rendkívül fontos – finanszírozási források között;

8.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az európai bizottsági javaslatok a közvetlen vagy közvetett irányítású programok további megerősítésének irányába mutatnak, az Európai Bizottság és a tagállamok megosztott irányítása alatt álló programok kárára. Ez hosszú távon csökkenti az uniós intézkedések helyi és regionális szintű végrehajtásának láthatóságát. Hangsúlyozza, hogy a partnerség és a többszintű kormányzás elvét maradéktalanul tiszteletben kell tartani és érvényre kell juttatni ahhoz, hogy biztosítani lehessen a helyi és regionális önkormányzatok bevonását valamennyi releváns szakaszba az EU szakpolitikai intézkedéseinek kialakításától kezdve egészen azok végrehajtásáig;

9.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU 8. környezetvédelmi cselekvési programjának (EAP) elfogadása és a 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret nem feleltethető meg egymásnak. A jövőbeli környezetvédelmi cselekvési programokra vonatkozó döntéshozatali eljárást és a programok időtartamát össze kell hangolni a többéves pénzügyi keret időkereteivel annak érdekében, hogy az előirányzott finanszírozási források megfelelően tükrözzék a fenntarthatósági prioritásokat és célkitűzéseket;

10.

a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatban aggódik a tervezési biztonság hiánya miatt abban az esetben, ha nem sikerül időben világos és vállalható megegyezésre jutni az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről;

11.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szorosabb kapcsolatot hozzunk létre a regionális alapok és az európai szemeszter között, ha ez úgy történik, hogy az európai szemeszter regionális szemlélettel egészül ki. Ez az egyetlen életképes módja annak, hogy a regionális alapok és az európai szemeszter között egyértelmű és érdemi kapcsolatok jöjjenek létre;

A saját források rendszerének reformja

12.

üdvözli az Európai Bizottság három új saját forrás bevezetésére vonatkozó javaslatát, de sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport javaslatából csak két további forrást vett át. Úgy véli, hogy az európai bizottsági javaslatban ambiciózusabb hozzáállást kellett volna tanúsítani ebben a kérdésben. Ezért javasolja, hogy sürgősen folytatódjon a költségvetés új finanszírozási forrásainak feltárásával kapcsolatos munka;

13.

üdvözli a költségvetés bevételi oldalának egyszerűsítésére irányuló európai bizottsági erőfeszítéseket és különösen azt a javaslatot, hogy fokozatosan töröljék el az összes kedvezményt a tagállamokkal összefüggésben, illetve egyszerűsítsék a héaalapú hozzájárulásokat;

14.

sajnálattal állapítja meg, hogy az új saját források bevezetéséről szóló javaslatában az Európai Bizottság nem vizsgálta meg megfelelően a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását, és nem mérte fel a javaslat lehetséges hatásait a regionális és helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetére nézve;

15.

hangsúlyozza, hogy a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslatban komoly lehetőségek rejlenek a saját források részarányának növelésére, de csak akkor, ha a KÖTA-t minél több vállalkozás számára kötelezően bevezetik. Ez azonban jelenleg még nem biztos, és az is nyitott kérdés, hogy mikor számíthatunk ennek a saját forrásnak a hatálybalépésére. Az RB aggódik az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló bevételek miatt, mivel az EU-nak éppen az az egyik fő célja, hogy teljességgel elkerülje az ilyen jellegű csomagolási hulladékok keletkezését, ami az ebből a saját forrásból származó bevételek kieséséhez, illetve a költségvetési bevételek fokozott ingadozásához vezetne;

16.

üdvözli a tradicionális saját források beszedési költségeire a tagállamok által visszatartott összegek javasolt csökkentését, de arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen még egy lépést, és ezeket a beszedési költségek fedezésére szolgáló összegeket ne a javasolt 10 %-ban, hanem a valós költségeknek megfelelően állapítsa meg;

Jogállamiság, rugalmasság és stabilitás

17.

úgy véli, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és az uniós költségvetés célravezető felhasználásához. Ennek megfelelően üdvözli az Európai Bizottság olyan hathatós mechanizmusok bevezetése érdekében tett erőfeszítéseit, melyekkel minden tagállamban biztosítani lehet a jogállamiság tiszteletben tartását és a jogbiztonságot, valamint a csalás és a korrupció elleni sikeres küzdelmet;

18.

egyetért a Számvevőszék véleményével, mely szerint a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítására javasolt mechanizmus tovább megy és gyorsabban végrehajtható, mint az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás;

19.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság oly módon igyekszik biztosítani az EU végső kedvezményezettjeinek zökkenőmentes finanszírozását, hogy a tagállamoknak akkor is teljesíteniük kelljen pénzügyi kötelezettségeiket a kedvezményezettekkel szemben, ha elindult egy, az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges eljárás. Azt várja, hogy az Európai Bizottság további eszközöket dolgozzon ki a végső kedvezményezettek érdekeinek védelmében;

20.

ajánlja, hogy az Európai Bizottság vegye fontolóra további eljárások bevezetését az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, melyek egyenletesebben hatnak az egyes tagállamokra, gondolva itt például egyszeri pénzbüntetésekre;

21.

a Számvevőszék véleményére támaszkodva úgy véli, hogy az Európai Bizottság jelenlegi jogszabályi megoldása túlságosan sok mozgásteret hagy az eljárás megindításával kapcsolatban, és kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egyértelmű kritériumokat annak megállapítására, hogy mit kell értenünk a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok alatt, melyek veszélyeztetik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást;

22.

ajánlja a Számvevőszék szerepének megerősítését a javasolt eljárás végrehajtása során, összhangban az EUMSZ 287. cikkével;

23.

üdvözli a többéves pénzügyi keret rugalmasabb kialakítására irányuló európai bizottsági javaslatokat, melyek bizonyosan hozzájárulnak majd ahhoz, hogy időben fel tudjunk lépni új és előre nem látott kihívásokkal szemben. Hangsúlyozza azonban, hogy az egyre rugalmasabb eszközfelhasználás nem teheti kétségessé a programok hosszú távú tervezési biztonságát és stratégiai irányultságát, ami különösen igaz a megosztott irányítás alatt álló programokra. Ezért kéri annak vizsgálatát, hogy az Európai Bizottság újraelosztási hatásköreinek bővítésére vonatkozó részben a nagyobb fokú rugalmasság nem sérti-e a szubszidiaritás elvét és a többszintű kormányzást. Kéri továbbá a helyi és regionális önkormányzatok bevonását a döntéshozatalba minden olyan esetben, amikor megosztott irányítás alatt álló finanszírozási források újraelosztására kerül sor;

Az uniós költségvetés egyes fejezetei

24.

üdvözli a finanszírozás növeléséről szóló javaslatokat az új, jelentős kihívásokkal (pl. migráció és határigazgatás) összefüggő szakpolitikai területeken, és örömmel veszi, hogy külön fejezet foglalkozik a biztonsági és védelmi kérdésekkel;

25.

támogatja a kutatáshoz és innovációhoz rendelkezésre bocsátott finanszírozás növelését, a jelenlegi ESBA folytatását és új alappá (InvestEU) bővítését, az Erasmus+ program finanszírozásának növelését, valamint az éghajlatvédelmi beruházások további megerősítését minden uniós szakpolitikában. Ismét hangsúlyozza azonban, hogy a finanszírozás javasolt növelése nem mehet a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politika kárára;

26.

határozottan elutasítja a kohéziós politika finanszírozásának javasolt 10 %-os csökkentését, különösen a Kohéziós Alap vonatkozásában, melynek keretösszege a tervek szerint 45 %-kal csökkenne. Elfogadhatatlannak tartja továbbá a közös agrárpolitika költségvetésének csökkentésére vonatkozó javaslatot – különösen az EMVA esetében a 28 %-os és az ETHA esetében a 13 %-os csökkentést. Egy ilyen drasztikus csökkentés éppen azokon a területeken, amelyek folyamatosan bizonyítják európai többletértéküket, és amelyek a polgárok számára leginkább látható uniós szakpolitikákhoz tartoznak, hosszú távon rendkívül hátrányosan hatna az európai régiók növekedésére és fejlődésére;

27.

ehelyett, és a 2016 szeptemberében Corkban elfogadott, a vidékfejlesztésről szóló nyilatkozattal is összhangban kéri a vidékfejlesztési támogatásnak az uniós költségvetés 5 %-án túllépő megerősítését a vidéki és a közbenső területek javára, amelyek az Unió területének több mint 90 %-át, lakosságának 58 %-át, foglalkoztatásának pedig 56 %-át teszik ki;

28.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika finanszírozásának javasolt csökkentése miatt kétségessé válhat a Szerződés egyik legfontosabb céljának az elérése, azaz a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megteremtése. A szóban forgó megközelítés következményeképpen tovább növekednének a különbségek az európai régiók között, és ez különösen a kevésbé fejlett régiókat sújtaná, valamint azokat, amelyek komoly strukturális és demográfiai problémákkal szembesülnek. Ez a megközelítés nem ismeri fel azt sem, hogy a kohéziós politika eddig milyen jelentős mértékben segítette az olyan területeket, mint pl. az innováció, a digitalizáció és az éghajlatvédelem. Figyelmeztet arra, hogy a területi együttműködési programok finanszírozásának csökkentésével nemcsak a területi kohézió megerősítésére irányuló törekvés, de a legfontosabb idevonatkozó eszközök, köztük az EGTC és a makroregionális stratégiák is veszélybe kerülnek;

29.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére, hogy az Unió polgárainak több mint egyharmada határ menti régiókban él, és bár ezek a régiók számos területi kihívással néznek szembe, a határokon átnyúló együttműködésre elkülönített költségvetési források a tervek szerint reálértéken csökkeni fognak, pedig bizonyított európai többletértékkel rendelkeznek;

30.

kiemeli, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló javaslat rendkívül negatív következményekkel jár az európai gazdálkodókra és a vidéki területeken lakókra nézve. A KAP második pillérének finanszírozására vonatkozóan javasolt csökkentés elfogadása esetén a vidékfejlesztési politika képtelen lenne feladatai teljesítésére, különösen ami a vidéki és városi területeken élők életkörülményei közötti különbségek csökkentését illeti. Ezen túlmenően kéri, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a közös rendelkezésekről szóló rendelet keretében működő irányítási rendszer része maradjon, mivel így lehet továbbra is biztosítani a különböző finanszírozási források közötti koherenciát és azt, hogy erősödjön a KAP területi dimenziója;

31.

különösen ellenzi azt a javaslatot, hogy csökkentsék a legkülső régiókat célzó POSEI program előirányzatait. Ez veszélybe sodorja azt a célt, hogy a rendszer – a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen pénzügyi eszközként – kezelje az egyes régiók egyedi mezőgazdasági kihívásait;

32.

sajnálja, hogy reálértékben nem növekednek az ESZA+-ra irányuló költségvetési kötelezettségvállalások, pedig az alapnak többletfeladatokat is el kell látnia, gondolva itt például a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára. Emlékeztet arra, hogy az Európai Szociális Alap (lásd az RB véleményét az ESZA+-ról (1)) a kohéziós politika szerves része kell, hogy maradjon, amely az EU legfontosabb eszköze arra, hogy befektessen az emberekbe és a humán tőkébe, előmozdítsa a férfiak és nők közötti egyenlőséget és javítsa sokmillió európai polgár életminőségét;

33.

megjegyzi, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) nem épült bele az ESZA+ programba, pedig átfedések és kölcsönhatások is vannak közöttük. Úgy véli, hogy az EGAA által finanszírozott intézkedések hozzáadott értéke attól függ, hogy ezeket az intézkedéseket kiegészítik-e hosszú távú regionális fejlesztési programok keretében végrehajtott átalakítási és szerkezetátalakítási folyamatok, gondolva itt különösen olyan megelőző intézkedésekre, mint amilyeneket az ESZA+ kínál;

34.

ellenzi, hogy az éves finanszírozás felhasználásának időkeretét illetően az n+3 szabály helyett az n+2 szabályt vezessék be. Jelentős ugyanis annak a veszélye, hogy egyes jogszabályokat késedelemmel fogadnak el, ami az n+2 szabály alkalmazása esetén akadályozhatja az elkülönített források felhasználását;

35.

határozottan elutasítja a javasolt megoldásokat, melyek a jelenlegi helyzethez képest tovább nehezítik a helyi és regionális önkormányzatok helyzetét az uniós programokból történő éves finanszírozás felhasználásának határideje, valamint az előfinanszírozás és különösen a projektek társfinanszírozásának aránya kapcsán, mivel számos helyi és regionális önkormányzat pénzügyi lehetőségei nem elegendőek a szükséges önrész fedezéséhez;

36.

kéri, hogy az Európai Bizottság a tagállamok számára kiutalandó kohéziós politikai eszközöket a NUTS-2-régiók mindenkori legfrissebb felosztása alapján számítsa ki, amelyhez az Eurostat szolgáltathatja a szükséges adatokat, mivel így pontosabban össze lehet kapcsolni a NUTS-2-régiók társadalmi-gazdasági adottságait a nemzeti allokációk kiszámításával;

37.

azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy a társfinanszírozásra és a kohéziós politika forráselosztására vonatkozó kritériumok modulációja kapcsán mérlegeljen más mutatókat is, mint az egy főre jutó GDP, mivel az nem méri pontosan, hogy egy társadalom mennyire képes kezelni az őt érintő kérdéseket – például a demográfiai változásokat. Kéri, hogy a fejlődés mérésére vezessenek be a GDP-n túlmutató nemzetközi, nemzeti, helyi és regionális szintű mutatókat. A demográfiai kihívás kapcsán az alábbi lehetséges szempontok mérlegelését javasolja: népességváltozás (jelentős és tartós csökkenés), területi szétszóródottság, elöregedés, a nagyon magas korúak jelentős száma, a fiatal és a felnőtt lakosság elvándorlása és a születések számának ebből adódó visszaesése;

38.

tekintettel a környezetbarát, biztonságos és megfelelően összekapcsolt közlekedési rendszer biztosítása érdekében meghatározott célokra és követelményekre, nem tartja indokoltnak és ezért elutasítja a közlekedési infrastruktúra Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő finanszírozásának javasolt csökkentését, különösen a Kohéziós Alap költségvetésének megalapozatlan csökkentésének fényében;

39.

úgy véli, hogy túl szűkös az uniós költségvetés tételeként megjelenő, legfeljebb 30 milliárd EUR összegű kölcsönt engedélyező új európai beruházásstabilizáló funkció javasolt költségvetési előirányzata, amelynek célja, hogy megfelelően lehessen reagálni, ha újabb sokkok jelentkeznek a gazdasági és pénzügyi piacon, és ezek hatással vannak az euróövezet tagállamaira és az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II) részt vevőkre. Ezért az uniós beruházási potenciál védelmének biztosítása érdekében a szóban forgó eszközök jelentős növelését és azok uniós költségvetésen kívüli elszámolását javasolja;

40.

aggódik a javasolt strukturális reformok reformtámogató programja miatt. Mivel a javaslat a Szerződés 175., a kohéziós politikáról szóló cikkén alapul, a programot a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését célzó, európai hozzáadott értéket létrehozó reformokra kell korlátozni. Fontos továbbá, hogy a program egy új, az Európa 2020 stratégiát követő hosszú távú fejlesztési stratégia részét képezze, és a fenntartható fejlődés célkitűzései köré szerveződjön. Ezen túlmenően a strukturális és befektetési alapokra vonatkozó követelményekkel azonos, partnerséget és részvételt előíró követelményeket kell alkalmazni a helyi és regionális önkormányzatoknak a reformok tervezésébe és végrehajtásába való bevonása kapcsán.Végül ellenzi, hogy a strukturális és befektetési alapokra vonatkozó keretrendelet lehetővé tegye az allokációk legfeljebb 5 %-ának olyan uniós alapokhoz és pénzügyi eszközökhöz való átcsoportosítását, amelyek nem kapcsolódnak a kohéziós célkitűzésekhez, és amelyeket ráadásul többnyire közvetlen módon igazgatnak a helyi és regionális önkormányzatok bevonása nélkül;

41.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikát, a vidékfejlesztési politikát és a KAP-ot érintő megszorítások jelentősen hátráltatni fogják a területi kohéziós és környezetvédelmi célok megvalósítását. Az éghajlatvédelemre és az energiaügyi alkalmazkodásra előirányzott teljes költségvetés terén – a LIFE program keretének közel 60 %-kal történő megemelése ellenére – negatív tendencia mutatkozik a jelenlegi pénzügyi tervhez képest. A javasolt többéves pénzügyi keretben ahelyett, hogy kihasználnák az agrárpolitikában és különösen a kohéziós politikában rejlő komoly lehetőségeket a környezet és az éghajlatvédelem szempontjából kedvező hatású beruházások támogatása érdekében, inkább csökkentik a kohéziós politika és az agrárpolitika finanszírozását, ami miatt kétségessé válik az EU környezetvédelmi céljainak elérése;

42.

tudomásul veszi a LIFE program finanszírozásának növelésére irányuló javaslatot (lásd a LIFE-programról szóló RB-véleményt (2)), amely program kulcsfontosságú a helyi és regionális önkormányzatok számára a biodiverzitás csökkenése elleni küzdelem, a zöld infrastruktúra fejlesztése és a fenntarthatóság előmozdítása tekintetében. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a javasolt növekedést részben csökkenti a korábban a Horizont 2020 által finanszírozott, a tiszta energiára való áttérést szolgáló intézkedések idesorolása. Ezért kéri, hogy a megfelelő összeggel növeljék a LIFE program általános finanszírozását, illetve hogy az energetikai átállást elősegítő kapacitások kiépítésére irányuló intézkedésekhez ugyanazt a társfinanszírozási arányt alkalmazzák, mint a Horizont 2020 esetében;

43.

felhívja a figyelmet arra, hogy a kitűzött cél, mely szerint az uniós költségvetés kiadásainak 25 %-ával az éghajlatvédelmi célok elérését kell elősegíteni, nem elegendő a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A következő pénzügyi keretben arra kellene törekedni, hogy 30 % fölé lehessen növelni azoknak a kiadásoknak a szintjét, amelyek hozzájárulnak az energiaágazat, az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, valamint a körforgásos gazdaságra való áttéréshez;

44.

üdvözli, hogy a jelenlegi költségvetési előirányzathoz képest növelik a „Horizont Európa” alfejezet finanszírozását. Ajánlja továbbá, hogy hozzanak létre egy keretrendszert a Horizont Európa programhoz a többéves pénzügyi kereten belüli más eszközökből való előirányzat-átcsoportosítások lehetőségére, tiszteletben tartva különösen az érintett irányító hatóság kezdeményezési jogát, az így társfinanszírozott intézkedések közös kialakítását és a pénzeszközöknek az irányító hatóság területére történő visszajuttatását;

45.

üdvözli, hogy külön fejezet foglalkozik a migrációval és a határigazgatással, és jelentősen növekszik az erre a területre vonatkozó intézkedések finanszírozása. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a határbiztonság kérdésének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a migrációval kapcsolatos egyéb kérdéseknek, amilyen például a védelem és menedék biztosítása a migránsok számára, a legális bevándorlás támogatása és az integrációs erőfeszítések. Az RB ezért kéri a menekültügyi és migrációs alapra elkülönített pénzügyi források 240 %-os, a külső határok védelmére szánt összegekkel azonos mértékű növelését (lásd a menekültügyi és migrációs alapról szóló RB-véleményt (3)), annak biztosítása érdekében, hogy a tervezett források elegendőek legyenek ahhoz, hogy megfelelően megbirkózzunk az integráció kihívásaival;

46.

a többéves pénzügyi keret teljes összegével kapcsolatban hangsúlyozza az ambiciózus megközelítés hiányát, ami tovább korlátozza az Unió mozgásterét ezen a politikai, biztonsági és társadalmi stabilitása szempontjából rendkívül fontos területen. Rámutat, hogy különösen fontos kérdésről van szó a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek ezen a területen számos intézkedésért felelősek. Hangsúlyozza továbbá ebben az összefüggésben, hogy ennek az új feladatnak megfelelően növelni kell az Európai Szociális Alap (ESZA+) pénzügyi forrásait, amelyeknek fedezniük kellene a bevándorlók hosszú távú integrációjára irányuló intézkedéseket;

47.

felhívja továbbá a figyelmet arra a tényre, hogy az új „Jogok és értékek” nevű program, amely az EU alapvető jogainak és értékeinek védelmére és az aktív európai polgárság előmozdítására terjed ki, rendkívül fontos a helyi és regionális önkormányzatok számára ezeken a területeken. Ezért azt javasolja, hogy az e tekintetben megjelenő hatalmas kihívásoknak való megfelelés érdekében növeljék e program általános alapját;

48.

üdvözli a külső fellépés eszközeinek egyszerűsítését és a forráselosztást, mivel ezek elősegítik az EU kül- és fejlesztési politikájának hatékonyabbá és eredményesebbé tételét. Ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak a szomszédos országokkal és harmadik államokkal számos területen folytatott együttműködés javításában és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend összes célkitűzésének elérésében. Kéri, hogy ezt a szerepet a többéves pénzügyi keretben nyilvánvalóbb módon vegyék figyelembe, lehetőleg egy közvetlenül allokált költségvetés révén;

49.

úgy véli, hogy az uniós politikák megvalósításához, az uniós hozzáadott értékbe vetett bizalom visszaszerzéséhez, valamint a polgárokkal valamennyi szinten folytatott párbeszéd megerősítéséhez elengedhetetlen az erős, hatékony és kiváló minőségű európai közigazgatás. Hangsúlyozza, hogy e tekintetben fontos szerep hárul a demokratikusan megválasztott tagokból álló intézményekre;

50.

arra kéri az uniós szerveket, hogy mielőbb jussanak megegyezésre a következő többéves pénzügyi keretről, így biztosítva, hogy az uniós programokat kellő időben a következő többéves pénzügyi keret hatálybalépése előtt el lehessen fogadni.

Kelt Brüsszelben, 2018. október 9-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ


(1)  CdR 3597/2018, még nem fogadták el.

(2)  CdR 3653/2018.

(3)  CdR 4007/2018.


21.12.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 461/79


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Horizont Európa: a kilencedik kutatási és innovációs keretprogram

(2018/C 461/11)

Főelőadó:

Christophe CLERGEAU (FR/PES), Loire mente régió közgyűlésének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és a tanácsi rendeletre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(COM(2018) 435 final – 2018/0224 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

(COM(2018) 436 final – 2018/0225 (COD))

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról

(COM(2018) 435 final – 2018/0224 (COD))

1. módosítás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és társadalmi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, valamint előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, erősítse az innovatív megoldások piaci bevezetését; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.

Az ezen általános célkitűzés eléréséhez szükséges tudományos, gazdasági és területi hatás kiváltása céljából az Uniónak kutatási és innovációs beruházásokat kell tennie a Horizont Európa 2021–2027-es kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: program) keretében, hogy ily módon támogassa a magas színvonalú ismeretek és technológiák létrehozását és terjesztését, erősítse a kutatásnak és az innovációnak az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatását, a globális kihívások kezelése és az ipari versenyképesség javítása érdekében támogassa az innovatív megoldások elterjedését az iparban és a társadalomban, valamint előmozdítsa az innováció minden formáját, ideértve az áttörést jelentő innovációkat, erősítse az innovatív megoldások piaci bevezetését; emellett pedig optimalizálnia kell a szóban forgó beruházások megvalósítását, hogy azok minél nagyobb hatást váltsanak ki a megerősödött Európai Kutatási Térségben.

2. módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke alapján kell finanszírozni.

A „Nyílt tudomány” pillér keretében végrehajtandó kutatási tevékenységeket a tudományos igényeknek és lehetőségeknek megfelelően kell meghatározni. A kutatási programot a tudományos közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A kutatást a kiválóság mértéke és a várt hatások alapján kell finanszírozni.

3. módosítás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatást és az innovációt . A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint.

Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. Elviekben nem nyújtható vissza nem térítendő támogatás azon cselekvésekhez, amelyek esetében a tevékenységek besorolása meghaladja a TRL 8-as szintet.  A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

A programnak integrált módon és a Kereskedelmi Világszervezet valamennyi vonatkozó rendelkezésének tiszteletben tartásával kell támogatnia a kutatás és az innováció minden formáját . A kutatás fogalmát – ideértve a kísérleti fejlesztés fogalmát is – az OECD által kidolgozott Frascati kézikönyvben foglaltaknak megfelelően kell használni, az innováció fogalmát pedig az OECD és az Eurostat által kidolgozott Oslo kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, a szociális innovációra is kiterjedő átfogó megközelítés szerint. Az előző keretprogramhoz, a Horizont 2020-hoz hasonlóan a technológiai kutatással kapcsolatos, termékfejlesztési, illetve demonstrációs tevékenységek besorolása, valamint a pályázati felhívásokban szereplő cselekvéstípusok meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni az OECD-nek a technológiai érettségi szinttel (TRL) kapcsolatos fogalommeghatározásait. A „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillérhez tartozó egyes felhívások munkaprogramjai lehetővé tehetik a nagyléptékű termékhitelesítésre és piaci elterjesztésre szánt vissza nem térítendő támogatások nyújtását.

Indokolás

A támogatás lehetőségét nem szabad kizárni a forgalomba hozatalhoz legközelebb eső szakaszokban.

4. módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A programnak szinergiákra kell törekednie más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomonkövetésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra. Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.

Stratégiai tervezése keretében a Horizont Európa programnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy szinergiákra törekszik más uniós programokkal a kialakítástól és a stratégiai tervezéstől kezdve – figyelembe véve a nemzeti stratégiákat és az intelligens szakosodási stratégiákat (S3) – a projektek kiválasztásán, az eredmények kezelésén, kommunikációján, terjesztésén és hasznosításán keresztül a nyomonkövetésig, az ellenőrzésig és az irányításig terjedően. Az átfedések és párhuzamosságok elkerülése, valamint az uniós finanszírozás támogatási multiplikátorhatásának növelése érdekében sor kerülhet a regionális és nemzeti közfinanszírozással való ötvözésre, valamint más uniós programokból a Horizont Európa tevékenységeire történő átcsoportosításra , összhangban a bevezetett intelligens szakosodási stratégiákkal . Ilyen esetekben a Horizont Európa szabályai az irányadók.

5. módosítás

(16) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek, helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

Annak érdekében, hogy az uniós finanszírozás a lehető legnagyobb hatást váltsa ki, és hogy a keretprogram a lehető leghatékonyabb módon járuljon hozzá az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához, a programnak részt kell vennie magán- és/vagy közszférabeli partnerekkel létrehozott európai partnerségekben. A szóban forgó partnerek lehetnek ipari szereplők, kutatószervezetek és egyetemek, régiók és városok , helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek, illetve civil társadalmi szervezetek, például alapítványok, amelyek kutatási és innovációs tevékenységeket folytatnak és/vagy támogatnak, feltéve, hogy az elérni kívánt hatások hatékonyabb módon elérhetők partnerségek keretében, mint önmagában az Unió által.

6. módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely – a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint tágabb értelemben az európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

A „Nyílt innováció” pillérnek olyan intézkedéscsomagot kell létrehoznia, amely – a piaci növekedés érdekében – az áttörést jelentő innovációk kidolgozása és felgyorsítása céljából integrált módon támogatja az újítók, a vállalkozók és a vállalkozószellem igényeinek kielégítését. E pillérnek vonzania kell a nemzetközi és uniós szinten is terjeszkedési potenciállal rendelkező innovatív vállalkozásokat, valamint gyors, rugalmas vissza nem térítendő támogatásokat és – többek között állami és magánbefektetőkkel szervezett – társberuházásokat kell kínálnia. E célkitűzéseket az Európai Innovációs Tanács (a továbbiakban: EIC) létrehozása révén kell megvalósítani. A szóban forgó pillérnek emellett támogatnia kell az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: EIT), valamint a helyi, regionális, nemzeti és európai innovációs ökoszisztémát, elsősorban az innovációt támogató nemzeti és regionális szereplőkkel alkotott partnerségek társfinanszírozása révén.

Indokolás

A „Nyílt innováció” pillér céljainak egyértelműbben tükrözniük kell az érintett közönséget, amely nem korlátozódik csupán a vállalkozókra, valamint azt is ki kell fejezniük, hogy állami befektetők bevonására ugyanúgy lehetőség van, mint magánbefeketetőkére.

7. módosítás

Új bekezdés a 2. cikk (3) bekezdése után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

A „regionális ökoszisztémák és innovációs központok” a regionális és helyi szinten strukturált négyes egység (egyetemek, ipar, állami döntéshozók, civil társadalom) állami és magánszereplőit tömörítik. Ezek a szereplők koordinálják a kutatási, innovációs és képzési tevékenységeket, és gyorsabbá teszik az eredmények egymás közötti terjesztését, a tudástranszfert, az innovációt és a fenntartható munkahelyeket létrehozó új gazdasági tevékenységek és szolgáltatások kialakítását azzal, hogy helyi szinten közeli kapcsolatot alakítanak ki a polgárokkal és azok igényeivel, és a lehető legközelebb hozzák a társadalomhoz és a piachoz a kutatási és innovációs eredményeket;

Indokolás

Szükség van a „regionális ökoszisztémák és innovációs központok” hivatalos, a városok és a régiók valós helyzetét egyaránt figyelembe vevő meghatározására annak érdekében, hogy a Horizont Európa program valamennyi összetevőjében biztosított legyen azok figyelembevétele és teljeskörű elismerése.

8. módosítás

2. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

„küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;

„küldetés”: cselekvések olyan összessége (portfóliója), amely egy mérhető cél meghatározott időn belül történő elérésére, valamint a tudományra, a technológiára és/vagy a társadalomra és a polgárokra , valamint a területükre gyakorolt olyan hatás elérésére irányul, amely egyedi cselekvések útján nem volt elérhető;

9.módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az Unió versenyképességének – többek között az uniós ipar terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági és társadalmi hatásokat váltsanak ki.

A program általános célkitűzése, hogy az Unió tudományos és technológiai bázisainak megerősítése, az egyes uniós tagállamok és régióik versenyképességének – többek között a tudás- és innovációalapú társadalom kialakításához való hozzájárulás révén a tagállamok ipara terén történő – fokozása, az Unió stratégiai prioritásainak megvalósítása, valamint a globális kihívások, köztük a fenntartható fejlesztési célok által jelentett kihívások kezeléséhez való hozzájárulás érdekében a kutatásba és innovációba való uniós beruházások tudományos, gazdasági, társadalmi és területi hatásokat váltsanak ki.

10. módosítás

3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való elterjedésének támogatása;

b)

a kutatás és az innováció által az uniós szakpolitikák kidolgozására, támogatására és végrehajtására gyakorolt hatás erősítése, valamint a helyi és a globális kihívások kezelése érdekében az innovatív megoldások iparban és a társadalomban való átvételének, valamint az Unióban, tagállamaiban és azok régióiban való elterjedésének támogatása;

11. módosítás

6. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyedi program végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet az érdekelt felekkel a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot.

Az egyedi program végrehajtásának – különösen a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér esetében – a kutatási és innovációs tevékenységek átlátható és stratégiai jellegű, többéves tervezésén kell alapulnia, amelyet a tagállamokkal, az Európai Parlamenttel, a helyi és regionális önkormányzatokkal, az érdekelt felekkel és a civil társadalommal a prioritásokról, a megfelelő cselekvéstípusokról és az alkalmazandó végrehajtási formákról folytatott konzultációk előznek meg. Ez biztosítja a más releváns uniós programokkal való összhangot , és figyelembe veszi a nemzeti stratégiai és az intelligens szakosodási prioritásokat .

Indokolás

A program jövőbeli irányításának középpontjában a stratégiai tervezés áll majd, amelynek ennélfogva magában kell foglalnia a helyi és regionális önkormányzatokat, és figyelembe kell vennie az intelligens szakosodási stratégiákat.

12. módosítás

6. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(9)   A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.

(9)   A program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint – a kutatás és az innováció tartalmát illetően – a nemekkel kapcsolatos dimenzió érvényesülésének hatékony előmozdítását. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúly biztosításának – az adott kutatási és innovációs területen uralkodó körülményeknek megfelelően – az elbírálást végző testületekben, valamint a szakértői csoportokhoz hasonló szervekben.

Az EUMSZ 349. cikkének megfelelve a programnak a Tanács által 2018. április 12-én jóváhagyott, „Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival” című európai bizottsági közleménnyel összhangban figyelembe kell vennie a legkülső régiók sajátosságait.

Indokolás

A Horizont Európa program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (27) preambulumbekezdése kifejezetten utal arra, hogy indokolt egyedi intézkedések elfogadása a legkülső régiók vonatkozásában, valamint hogy a programnak figyelembe kell vennie az ilyen régiók sajátosságait. Ennek ellenére a szöveg sehol nem utal a legkülső régiókra.

13. módosítás

7. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

3.   A küldetések:

3.   A küldetések:

a)

egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;

a)

egyértelmű uniós hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak az Unió prioritásainak megvalósításához;

b)

merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;

b)

merészek és inspirálóak, így széles körű társadalmi vagy gazdasági relevanciával bírnak;

c)

világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;

c)

világos irányt jelölnek meg, és célzottak, mérhetőek és időhöz kötöttek;

d)

ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;

d)

ambiciózus de valószerű kutatási és innovációs tevékenységek köré szerveződnek;

e)

több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;

e)

több tudományágban, ágazatban és több szereplő körében is cselekvésre ösztönöznek;

f)

nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra.

f)

nyitva állnak többféle alulról építkező megoldásra;

 

g)

hozzájárulnak az Európai Kutatási Térség megerősítéséhez és az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtásához.

14. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Horizont Európa részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

A Horizont Európa különböző részei megvalósíthatók európai partnerségek útján is. Az Unió európai partnerségekben való részvétele a következő formák valamelyikét öltheti:

15. módosítás

A 7. cikk kiegészítése egy (4) bekezdéssel.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(4)     A küldetések kidolgozását az összes helyi, regionális, európai és nemzetközi érdekelt felet bevonó, nyílt és részvételen alapuló eljárással kell biztosítani.

16. módosítás

9. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000  EUR, amelyből:

c)

III. pillér – „Nyílt innováció”, 2021–2027-es időszak: 13 500 000 000  EUR, amelyből:

 

1.

Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000  EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: legfeljebb 500 000 000  EUR;

 

1.

Európai Innovációs Tanács: 10 500 000 000  EUR, ebből európai innovációs ökoszisztémák: 500 000 000  EUR , valamint a II. pillérből átcsoportosított további 1 500 000 000  EUR, amelyet annak témaköreire kell felhasználni. Legalább 1 000 000 000  EUR-t kell felhasználni a kkv-nak szóló közös támogatási programok társfinanszírozása formájában, különösen az inkrementális innovációs tevékenységek esetében ;

 

2.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000  EUR;

 

2.

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT): 3 000 000 000  EUR;

Indokolás

Az európai innovációs ökoszisztémák támogatása jelentős mértékben érinti a regionális ökoszisztémákat és az innovációs központokat. A tervezett összeg feltételes, ami nem elfogadható, és túl alacsony ahhoz, hogy összességében éppúgy, mint területi szinten jelentős hatást fejtsen ki. Az ezekre a tevékenységekre fordított költségvetés megerősítésének köszönhetően a régiók az Unió innovációs kapacitásának megerősítéséhez elengedhetetlen közép- és hosszú távú strukturális stratégiák kidolgozása révén teljesen megtalálhatják a helyüket a jövőbeli keretprogram rendszerében.

17. módosítás

9. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók a programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat lehetőség szerint az érintett tagállam javára kell felhasználni.

 

Indokolás

Átkerült a 11. cikkbe.

18. módosítás

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(1)     A Horizont Európa programot más uniós programokkal szinergiában kell végrehajtani. A Horizont Európa kiegészítő és kombinált finanszírozását az e programéval azonos végrehajtási szabályok szerint kell végrehajtani.

Adott esetben az Unió más programjaival közös pályázati felhívásokat lehet bevezetni, amely esetben csak az egyik program részvételi szabályait kell alkalmazni. Ha ezek a cselekvések a Horizont Európa programhoz tartoznak, az azokat finanszírozó összes hozzájárulásra a Horizont Európa program szabályait kell alkalmazni.

a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

(2)    a kiválósági pecsét tanúsítvánnyal díjazott cselekvések vagy azok a cselekvések, amelyek megfelelnek a következő kumulatív és összehasonlítható feltételeknek:

a)

értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

a)

értékelésre kerültek a program körébe tartozó pályázati felhívás keretében;

b)

megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

b)

megfelelnek az említett pályázati felhívás minimális minőségi követelményeinek;

c)

az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

c)

az említett pályázati felhívás keretében költségvetési korlátok miatt nem részesülhetnek finanszírozásban,

az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) XXX rendelet (a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése) [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel. A támogatást nyújtó alap szabályai alkalmazandók.

az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) [67.] cikke (5) bekezdésének és az (EU) xx/xx rendelet (a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és nyomon követése) [8.] cikkének megfelelően támogatásban részesülhetnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alap Pluszból vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, amennyiben a szóban forgó cselekvések összhangban állnak az érintett program célkitűzéseivel.

 

(3)     A 8. cikkben említett európai partnerségek keretében végrehajtott cselekvések az Unió, a tagállamok és ezek helyi és regionális önkormányzatai más programjainak hozzájárulását is megkaphatják, amely esetben csak az egyik program részvételi szabályai alkalmazhatók. Ha ezek a cselekvések a Horizont Európa programhoz tartoznak, az azokat finanszírozó összes hozzájárulásra a Horizont Európa program szabályai alkalmazhatók az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával.

 

(4)     A tagállamok részére a megosztott irányítás keretében allokált és az (EU) xx/xx rendelet (közös rendelkezésekről szóló rendelet) 21. cikkének megfelelően átcsoportosítható források az irányító hatóság kérésére

a)

vagy átcsoportosíthatók a Horizont Európa programra. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül vagy 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban közvetve hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett irányító hatóságnak megfelelő földrajzi terület javára kell felhasználni a 18. cikk (7) bekezdésével és a 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban;

b)

vagy úgy tekintendők, hogy azokat átcsoportosították a Horizont Európa programra, amennyiben az irányító hatóság azokat közvetlenül a Horizont Európa program által társfinanszírozott valamely közös programra allokálja. Az ilyen módon társfinanszírozott közös program által harmadik feleknek folyósított támogatások a Horizont Európa program szabályai szerint folyósíthatók az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával.

Indokolás

A szinergiákkal kapcsolatban régóta folyó vitának egy egyértelmű és teljes rendszert kell eredményeznie, amely a kiválósági pecsét odaítélésén túl ténylegesen lehetővé teszi a kombinált finanszírozást és az európai partnerek potenciáljának teljeskörű mozgósítását. Ennek a rendszernek azonban rugalmasnak is kell lennie, és lehetőséget kell adnia a régióknak arra, hogy gyorsan tudjanak reagálni és alkalmazkodni tudjanak a kezdeményezésekhez és az európai ökoszisztéma változásaihoz. Azzal, hogy az irányító hatóságok számára lehetővé teszi, hogy a keretprogram által társfinanszírozott valamely programra történő közvetlen allokáció útján virtuális átcsoportosítást hajtsanak végre anélkül, hogy előzetes programozás és tényleges átcsoportosítás történne, ez a módosítás eléri ezt a célt.

19. módosítás

20. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A pályázó előzetes engedélyével a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információk megoszthatók az érdekelt finanszírozó hatóságokkal , feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

A munkaprogram meghatározza, mely felhívások esetében kerül odaítélésre „kiválósági pecsét”. A kiválósági pecsét odaítélésének feltétele, hogy a pályázó hozzájáruljon ahhoz, hogy az érdekelt finanszírozó hatóságok számára hozzáférést ad a pályázatra és az értékelésre vonatkozó információkhoz , feltéve, hogy sor kerül titoktartási megállapodások megkötésére.

20. módosítás

23. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. Az egyes hozzájáruló uniós programok szabályai alkalmazandók a cselekvéshez nyújtott, az adott programból származó hozzájárulásra. Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően.

A más uniós program keretében hozzájárulásban részesült cselekvés hozzájárulást kaphat a programból is, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

 

Abban az esetben, ha ezeket a hozzájárulásokat azonos tevékenységek és azok vonatkozó költségeinek fedezése céljából együtt allokálják,

a)

az ilyen cselekvést ugyanazon végrehajtási és jogosultsági szabálycsomag szerint kell végrehajtani.

Az együttesen igénybe vett finanszírozás nem haladhatja meg a cselekvés összes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás kiszámítható arányos módon, a támogatás feltételeit megállapító dokumentumnak megfelelően;

b)

a cselekvést a legnagyobb hozzájárulást folyósító program szabályai szerint kell végrehajtani, a 11. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett esetben az állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokra vonatkozó szabályok fenntartásával .

21. módosítás

30. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.

(1)   Cselekvésenként egyetlen finanszírozási arány alkalmazandó valamennyi finanszírozott tevékenységre. A maximális arányt a munkaprogramban kell meghatározni.

(2)   A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

(2)   A program a cselekvések összes elszámolható költségének legfeljebb 100 %-át térítheti vissza, kivéve a következők esetében:

a)

innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

a)

innovációs cselekvések: az összes elszámolható költség legfeljebb 70 %-a, kivéve a nonprofit jogalanyok esetében, ahol a program az összes elszámolható költség legfeljebb 100 %-át térítheti vissza;

b)

program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 30 % -a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

b)

program-társfinanszírozási cselekvések: az összes elszámolható költség legalább 50 % -a, meghatározott és kellően indokolt esetekben legfeljebb 70 %-a.

(3)   Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

(3)   Az e cikkben meghatározott finanszírozási arányokat azon cselekvések esetében is alkalmazni kell, amelyek egészére vagy egy részére átalányfinanszírozást, egységköltség-alapú finanszírozást vagy egyösszegű átalányt állapítottak meg.

Indokolás

Összhangban a társfinanszírozás elvével.

22. módosítás

43. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.

(1)   Az EIC „Accelerator” eszközének kedvezményezettje egy valamely tagállamban vagy társult országban letelepedett, induló innovatív vállalkozásnak, kkv-nak vagy közepes piaci tőkeértékű vállalatnak minősülő jogalany. A pályázatot a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet létrehozni vagy támogatni kívánó egy vagy több természetes személy nyújthatja be.

(2)   Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(2)   Egyetlen odaítélésre vonatkozó határozat fedi le az EIC-vegyesfinanszírozás keretében biztosított uniós hozzájárulás valamennyi formáját, és biztosít finanszírozást azokhoz.

(3)   A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(3)   A pályázatokat független szakértők értékelik az egyéni tartalmuk alapján, és kiválasztásukra – a 24–26. cikk alapján, a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel – évente közzétett, részhatáridőket tartalmazó nyílt ajánlattételi felhívás keretében kerül sor.

(4)   Az odaítélési szempontok a következők:

kiválóság;

hatás;

a cselekvés kockázati szintje és az uniós támogatás szükségessége.

(4)   Az odaítélési szempontok a következők:

kiválóság;

hatás;

a cselekvés kockázati szintje , a nemzeti, regionális és helyi támogatás minősége és az uniós támogatás szükségessége.

Indokolás

Jóllehet az Accelerator eszköz kedvezményezett vállalkozásainak egy nagyobb piacot kell megcélozniuk, sikerük nemcsak a pénzügyi szerkezetüktől függ, hanem attól is, hogy egy kedvező ökoszisztémán belül milyen támogatásban részesülnek európai, nemzeti és helyi szinten.

23. módosítás

I. melléklet„A tevékenységek nagy vonalakban”, 3. rész, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés a regionális és nemzeti szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a tagállamok és társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésétől kezdve a kutatási és innovációs cselekvésekig az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ez kiegészíti az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatást.

b)

Európai innovációs ökoszisztémák

Beavatkozási területek: kapcsolatteremtés a regionális és nemzeti szinten működő innovációs szereplőkkel, valamint a regionális szintű ökoszisztéma szereplői és regionális innovációs központok, a tagállamok és társult országok közös, határokon átnyúló innovációs programjai végrehajtásának támogatása az innovációt elősegítő humán készségek fejlesztésétől kezdve a kutatási és innovációs cselekvésekig az európai innovációs rendszer hatékonyságának javítása érdekében. Ez kiegészíti az ERFA által az innovációs ökoszisztémák és az intelligens szakosodáshoz kapcsolódó régióközi partnerségek számára nyújtott támogatást.

Indokolás

Erre a módosításra elengedhetetlenül szükség van a régiókon átnyúló projektek finanszírozásának lehetővé tétele érdekében.

24. módosítás

II. melléklet„A cselekvések típusai”, hatodik franciabekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.

Program-társfinanszírozási cselekvések: az uniós finanszírozó szervektől eltérő, kutatási és innovációs programokat irányító és/vagy finanszírozó szervezetek által létrehozott és/vagy végrehajtott tevékenységi programok számára társfinanszírozást nyújtó cselekvések. Ilyen típusú cselekvés támogathatja többek között a regionális ökoszisztémák és innovációs központok tevékenységi programjait és a köztük folyó együttműködéseket  A szóban forgó tevékenységi programok támogathatnak hálózatépítési és koordinációs, kutatási, innovációs, kísérleti, innovációs és piaci bevezetésre irányuló cselekvéseket, képzéshez és mobilitáshoz kapcsolódó cselekvéseket, a tudatosságnövelést és a kommunikációt, a terjesztést és a hasznosítást, illetve ezek kombinációját, amennyiben azokat közvetlenül az említett szervezetek vagy olyan harmadik felek hajtják végre, amelyek számára utóbbiak releváns pénzügyi támogatást nyújthatnak vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés, illetve a Horizont Európa keretében nyújtott vegyesfinanszírozás formájában.

Indokolás

Erre a módosításra elengedhetetlenül szükség van a régiókon átnyúló projektek finanszírozásának lehetővé tétele érdekében.

25. módosítás

III. melléklet„Partnerségek”, 1. rész, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség hatékonyabb módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.

a)

Arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az európai partnerség különösen hatékony módon képes megvalósítani a program vonatkozó célkitűzéseit, különösen az EU és polgárai számára egyértelmű hatások kiváltása terén és tekintettel a globális kihívások kezelésére, a kutatási és innovációs célkitűzések megvalósítására, az Unió versenyképességének biztosítására, az Európai Kutatási és Innovációs Térség megerősítéséhez való hozzájárulásra és a nemzetközi vállalások teljesítésére.

Indokolás

A jelenlegi megfogalmazás nagyon korlátozó, és fennáll a veszélye, hogy jelentősen leszűkíti az európai partnerségek körét.

26. módosítás

IV. melléklet„Szinergiák más programokkal”, 4. bekezdés, a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.

Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)

az ESZA+ nemzeti és regionális programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

4.

Az Európai Szociális Alap Plusszal (ESZA+) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

a)

az ESZA+ nemzeti, regionális vagy régiókon átnyúló programok révén képes legyen a program által támogatott innovatív képzési programok elterjesztésére és bővítésére annak érdekében, hogy az emberek szert tehessenek a jövőbeli munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekre és képességekre;

27. módosítás

IV. melléklet„Szinergiák más programokkal”, 6. bekezdés, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.

(6) A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

2.

(6) A Digitális Európa programmal (DEP) fennálló szinergiák biztosítják, hogy:

 

a)

a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

 

a)

a program és a DEP által kezelt számos tematikus terület közötti összefüggések ellenére a támogatandó cselekvések típusai, várható eredményei és beavatkozási logikái eltérőek legyenek és kiegészítsék egymást;

 

b)

a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

 

b)

a program stratégiai kutatási és innovációs terveiben sor kerüljön a digitális aspektusokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs szükségletek azonosítására és meghatározására, ami magában foglalja a nagy teljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén megvalósuló kutatást és innovációt, a digitális és az egyéb alaptechnológiák ötvözését, valamint a nem technológiai innovációkat; az áttörést jelentő innovációkat bevezető vállalatok felfutásának támogatását, amelyek közül több is kombinálja a digitális és fizikai technológiákat; a digitális integrációt a „Globális kihívások és ipari versenyképesség” pillér egésze tekintetében; a digitális innovációs központok számára biztosított segítségnyújtást, valamint a digitális kutatási infrastruktúrák támogatását;

28. módosítás

Az V. melléklet – „Kulcsfontosságú hatásútvonal-mutatók” végének kiegészítése egy új bekezdéssel, 17. oldal

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Területi hatásútvonal-mutatók

A programnak helyi, regionális és nemzeti szinten várhatóan lesz hatása a fejlődésre és a gazdasági átalakulásra, mivel hozzájárul az Unió technológiai bázisának megerősítéséhez és versenyképességéhez.

(lásd az alábbi táblázatot, amely e módosítás elválaszthatatlan részét képezi)


A területi hatás felé

Rövid távú

Középtávú

Hosszabb távú

Hozzájárulás a területek növekedéséhez és gazdasági átalakulásához

Finanszírozások közötti szinergiák

A keretprogram keretében megvalósuló projektekkel összefüggésben a keretprogram végrehajtása előtt, alatt és után mozgósított állami és magán társfinanszírozások összege

Hozzájárulás a stratégiai prioritásokhoz

A keretprogram keretében megvalósuló azon projektek aránya, amelyek regionális és nemzeti szinten hozzájárulnak az intelligens szakosodásokhoz

Hozzájárulás a növekedéshez és a gazdasági átalakuláshoz

Vállalkozásalapítás és a piaci részesedések növekedése az ökoszisztémák intelligens szakosodási ágazataiban

A kutatás és az innováció terjesztése a területek által és ezek térnyerése a területeken a polgárok javára

Átvétel

A keretprogram keretében a területen működő szereplők által átvett kutatás és innováció aránya, különösen az állami szektorban

Bevezetés

Az állami szektor részvételével az érintett területek összes partnere felé elterjesztett, bevezetett innovációk száma

Replikáció

Az innovációk behatolása és kihatása más területekre

A kiválósági hálózatok és az innovációs központok fejlesztésének és beruházásainak támogatása

Együttműködés a regionális ökoszisztémák és innovációs központok, valamint a kiválósági fészkek között az egész Unióban

A keretprogram által finanszírozott azon projektek száma vagy aránya, amelyek nyomán később különböző területek egységei és az ezekhez a kategóriákhoz tartozó szereplők között együttműködések jöttek létre

A regionális ökoszisztémák és innovációs központok fejlődése

A keretprogram által finanszírozott eredményekből származó együttműködések becsült hatásai a regionális ökoszisztémák és innovációs központok fejlődésére

Hozzájárulás az innovációs szakadék csökkentéséhez

A keretprogram által finanszírozott eredmények becsült halmozódó hatásai az innovációs szakadék csökkentésére az Unióban

Indokolás

A területi hatásútvonal-mutatók kifejezett megemlítése az Európai Bizottság által javasolt többi hatásútvonal-mutató között. Ez a javaslat összhangban van az Európai Bizottság által javasolt V. melléklet szövegének megfogalmazásával (cím, magyarázat és táblázat).

B)   Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról

(COM(2018) 436 final – 2018/0225 (COD))

29. módosítás

(7) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszteréhez tartozó releváns cselekvések 10 milliárd eurós támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.

Tekintettel a kutatási és innovációs hozzájárulások fontosságára az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés , a tenger, a halászat és a biogazdaság terén felmerülő kihívások kezelése szempontjából, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs lehetőségeknek a közös agrárpolitikával , az integrált tengerpolitikával és a közös halászati politikával szoros szinergiában történő kiaknázása érdekében az egyedi program „Élelmiszerek és természeti erőforrások” klaszteréhez tartozó releváns cselekvések 10 milliárd eurós támogatásban részesülnek a 2021-től 2027-ig terjedő időszakban.

Indokolás

A tenger és a halászat létfontosságú az EU számára, ezért alapvető, hogy a velük foglalkozó ágazatokat is megemlítsük itt.

30. módosítás

Új, (7a) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

(7a)

Mivel a tengerrel kapcsolatos feladatok hatalmas kihívást jelentenek a foglalkoztatás (kék gazdaság), a környezet minősége és az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából, ezek a feladatok a program egyik transzverzális prioritását alkotják majd, amely egyedi nyomon követés tárgyát fogja képezni és amelyre vonatkozóan programfelhasználási célt határoznak meg a stratégiai programozás keretében.

31. módosítás

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

Az egyedi program operatív célkitűzései a következők:

a)

a kiválóság megerősítése és terjesztése;

a)

a kiválóság megerősítése és terjesztése;

b)

az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;

b)

az ágazatokon és tudományágakon átnyúló együttműködés fokozása;

c)

a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben;

c)

a kutatási infrastruktúrák összekapcsolása és fejlesztése az egész Európai Kutatási Térségben;

d)

a nemzetközi együttműködés megerősítése;

d)

a nemzetközi együttműködés megerősítése;

e)

a kutatók és az innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén;

e)

a kutatók és az innovátorok vonzása, képzése és megtartása az Európai Kutatási Térségben, többek között a kutatói mobilitás révén;

f)

a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság és az eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása;

f)

a nyílt tudomány előmozdítása, valamint a nyilvánosság előtti láthatóság és az eredményekhez való nyílt hozzáférés biztosítása;

g)

az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;

g)

az eredmények aktív terjesztése és hasznosítása, különösen a szakpolitikák kialakítása érdekében;

h)

az uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása;

h)

az uniós szakpolitikai prioritások végrehajtásának támogatása;

 

ha)

az intelligens szakosodási stratégiák végrehajtásának fokozása és a regionális ökoszisztémák és innovációs központok versenyképességének növelése;

i)

a kutatás és az innováció, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok – közötti kapcsolat megerősítése;

i)

a kutatás és az innováció, valamint más szakpolitikák – egyebek mellett a fenntartható fejlesztési célok – közötti kapcsolat megerősítése;

j)

ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;

j)

ambiciózus célok K+I küldetéseken keresztül és meghatározott időn belül történő elérése;

k)

a polgárok és a végfelhasználók bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;

k)

a polgárok és a végfelhasználók bevonása a közös tervezési és alkotási folyamatokba;

l)

a tudományos kommunikáció javítása;

l)

a tudományos kommunikáció javítása;

m)

az ipari átalakulás felgyorsítása;

m)

az ipari átalakulás és különösen az ipar ökológiai és digitális átállásának felgyorsítása fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása mellett ;

Indokolás

A keretprogram operatív célkitűzéseinek hozzá kell járulniuk a kutatáshoz és az innovációhoz nyújtott uniós támogatás egyik alapvető alkotóelemét jelentő intelligens szakosodási stratégiáknak az uniós tagállamokban és ezek régióiban történő megvalósításához [COM(2018) 306 final].

32. módosítás

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Minden egyes küldetés esetében létre lehet hozni egy, a küldetésért felelős testületet. A testületet körülbelül 15 kiemelkedő személy alkotja, akik között megtalálhatók a releváns végfelhasználók képviselői. A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:

Minden egyes küldetés esetében létre lehet hozni egy, a küldetésért felelős testületet. A testületet körülbelül 15 kiemelkedő személy alkotja, akik között megtalálhatók a releváns végfelhasználók képviselői és az érintett állami és magánszereplők . A küldetésért felelős testület tanácsokat ad a következők vonatkozásában:

a)

a munkaprogramok tartalma és – a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata, adott esetben az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal közösen végzett tervezés alapján;

a)

a munkaprogramok tartalma és – a küldetés célkitűzéseinek elérését elősegítő – szükség szerinti felülvizsgálata a tagállamok állami döntéshozóival, a helyi és regionális önkormányzatokkal, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal közösen végzett tervezés alapján;

33. módosítás

10. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

Az EIC-testület kérésre ajánlásokat tehet a Bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a)

bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat, az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;

a)

bármely olyan kérdés, amely innovációs szempontból Európa-szerte képes bővíteni és előmozdítani az innovációs ökoszisztémákat és különösen a regionális ökoszisztémák és innovációs központok közötti együttműködést , az EIC-összetevő célkitűzéseinek megvalósítását és hatását, valamint az innovatív vállalkozásoknak a megoldásaik bevezetésére irányuló kapacitását;

34. módosítás

10. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testület 15–20, Európa innovációs ökoszisztémájának különböző részeihez – többek között a vállalkozók, vállalatvezetők, befektetők vagy kutatók közé – tartozó, kiemelkedő személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.

(3)    Az EIC-testület 15–20, a helyi, regionális, nemzeti és európai innovációs ökoszisztémák különböző részeihez – többek között a vállalkozók, vállalatvezetők, befektetők vagy kutatók közé – tartozó, kiemelkedő személyből áll. A testület hozzájárul a tájékoztatási tevékenységekhez, melynek során az EIC-testület tagjai az EIC márka presztízsének növelésére törekednek.

35. módosítás

10. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiség.

Az EIC-testületnek elnöke van, akit a Bizottság nevez ki átlátható felvételi eljárást követően. Az elnök az innováció világához kapcsolódó, elismert közéleti személyiség.

Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.

Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében. Az elnök népszerűsíti az EIC-t, a Bizottsággal tárgyalópartnerként jár el, és képviseli az EIC-t az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújthat az elnöknek feladatai ellátásához.

Az elnököt négyéves időtartamra nevezik ki, amely egyszer meghosszabbítható.

Az elnök készíti elő és vezeti az EIC-testület üléseit, feladatokat ruház a tagokra, és alcsoportokat hozhat létre, különösen az EIC portfóliójából származó, kialakulóban lévő technológiai trendek azonosítása érdekében , és az innovációval foglalkozó regionális és nemzeti ügynökségek szoros bevonásával . Az elnök népszerűsíti az EIC-t, a Bizottsággal tárgyalópartnerként jár el, és képviseli az EIC-t az innováció világában. A Bizottság igazgatási támogatást nyújthat az elnöknek feladatai ellátásához.