Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.9123 – ADM/Neovia)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 457/01)

2018. december 12-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32018M9123 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A Tanács következtetései az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról

(2018/C 457/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

emlékeztetve e kérdésnek a mellékletben ismertetett politikai hátterére (1),

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

1.

a tartalmak – így többek között (audiovizuális, nyomtatott és online) médiatartalmak és médiaalkotások – előállításával és terjesztésével foglalkozó ágazatok, más kulturális és kreatív ágazatokkal együtt, Európa társadalmi és gazdasági fejlődésének meghatározó pillérei. Az európai tartalmak minősége és sokszínűsége, amellett, hogy az európai identitás lényegét adja vissza, döntő szerepet tölt be úgy a demokrácia és a társadalmi befogadás, mint a dinamikus és versenyképes európai kulturális, kreatív és médiaipar szempontjából. Ezen ágazatok továbbá világviszonylatban is erősítik Európa befolyását. Az európai tartalmak hatása több más területen is érvényesül, előmozdítva az innovációt, a kreativitást és a jólétet;

2.

a digitális és az online technológiák kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy az európai kreativitás új korszakba lépjen. Ezzel párhuzamosan – például a virtuális valóság eszköztárának használata révén – lehetőséget biztosítanak az európai kulturális tartalmakhoz való szélesebb körű hozzáférésre, továbbá európai kulturális örökségünk megőrzésére, népszerűsítésére és terjesztésére. A digitális technológiáknak köszönhetően minden szereplő új készségeket és ismereteket sajátíthat el, új szolgáltatásokat, termékeket és piacokat hozhat létre és fejleszthet, és a közönség újabb rétegeit érheti el. A digitális platformok, különösen a közösségi média és a videómegosztó platformok rendkívül sokféle, főként harmadik féltől származó tartalomhoz biztosítanak hozzáférést számtalan felhasználó számára az Európai Unióban és világszerte egyaránt;

3.

ezzel egyidejűleg a digitális és az online technológiák alkalmazása kihívások elé állítja a tartalmak előállításával és terjesztésével foglalkozó európai ágazat egészét. Minden szereplőnek a fejlődéshez kell igazítania üzleti stratégiáját, új készségeket kell elsajátítania, bővítenie kell ismereteit, újra kell gondolnia szervezetének felépítését, és értékelnie kell finanszírozási és előállítási/terjesztési modelljét. A nagyobb mértékű adathasználat egyre nagyobb hatást gyakorol az értékláncok minden szintjére. Mindez jelentősen befolyásolja a felhasználók elvárásait és magatartását is;

4.

a digitális transzformáció alakításában nagy szerep jutott a globális digitális platformoknak. Különösen a kulturális és kreatív tartalmat, így például médiatartalmat kínáló, a tartalom személyre szabott terjesztésén és a felhasználókra szabott hirdetések alkalmazásán alapuló digitális platformok algoritmusokon alapuló üzleti modelljei vetettek fel számos, az átláthatósággal, a félretájékoztatással, a médiapluralizmussal, az adózással, a tartalomalkotók javadalmazásával, a magánélet védelmével, valamint a tartalmak promóciójával és a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos kérdést;

5.

az Európai Unióban a következő politikai prioritásokat célszerű napirenden tartani és kiemelten kezelni: A. a sokszínűség, a láthatóság és az innováció támogatása B. egyenlő versenyfeltételek teremtése C. az információkba és a forrásokba vetett bizalom megerősítése D. a készségek és a képességek javítása;

6.

a fentiek fényében és a polgárok érdekeire figyelemmel a Tanácsnak olyan átfogó választ kell kidolgoznia, amely nem befolyásolja a jogalkotási javaslatokról és a következő többéves pénzügyi keretről folytatott jelenlegi tárgyalásokat;

A.   A sokszínűség, a láthatóság és az innováció támogatása

HANGSÚLYOZZA, HOGY

7.

a médiapluralizmus fontos tényező, mivel biztosítja, hogy a polgárok a különböző információk és nézőpontok széles skálájához férjenek hozzá. A médiaágazat szereplői közötti, határokon átnyúló együttműködés hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat elérje a kritikus tömeget és a tartalmak nagyobb közönséghez jussanak el. A tartalmakat előállító és terjesztő ágazatokat a túlzott koncentrációja azzal a kockázattal jár, hogy a polgároknak nem áll rendelkezésére a tartalmak kellően széles választéka;

8.

a digitális technológiák – például fordítás vagy feliratozás révén – megkönnyítik a nyelvileg sokszínű média-, kulturális és kreatív tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést úgy Európában, mint azon túl. Az európai média- és kulturális ágazatban működő platformok jelentős szerepet tölthetnek be az európai tartalmakhoz való hozzáférés biztosítása, saját tartalom közzététele, illetve új európai tartalmak előállítása révén;

9.

az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvvel a jogalkotó célja az, hogy tovább népszerűsítse az európai audiovizuális tartalmakat, mindenekelőtt annak révén, hogy követelményeket állapít meg az európai alkotásoknak a lekérhető műsorkatalógusokban való arányára és a lekérhető szolgáltatásokban való hangsúlyos megjelenítésére vonatkozóan. Az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvet a kreatív Európa program MEDIA alprogramja kíséri, amely Európa-szerte támogatja a más európai országokban készült audiovizuális alkotások terjesztését és népszerűsítését;

10.

a megfelelő tagállami és uniós támogató eszközök fontos szerepet tölthetnek be a tartalmakat előállító és terjesztő ágazatok digitális transzformációjában;

11.

a tartalmakat előállító ágazatoknak inkluzívnak kell lenniük, továbbá a nézőpontok és a szemléletmódok széles körét kell kínálniuk ahhoz, hogy láthatóbbá tegyék a sokszínű európai média-, kulturális és kreatív tartalmakat, és hogy szélesebb közönséget érjenek el;

12.

a közszolgálati médiaszervezeteknek folyamatosan fenn kell tartaniuk az újságírói normák magas színvonalát, tartósan és nagy értékben be kell ruházniuk a kiváló minőségű európai tartalmakba és továbbra is azon kell fáradozniuk, hogy olyan innovatív eszközöket fejlesszenek ki, amelyekkel e tartalmakat el lehet juttatni a közönséghez;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL:

13.

ösztönözzék olyan versenyképes európai platformok kifejlesztését, amelyek hozzáférést kínálnak európai tartalmakhoz, továbbá támogassák az európai filmek online filmtárának létrehozását és használatát;

14.

adott esetben mozdítsák elő és támogassák azokat a kezdeményezéseket és nem invazív eszközöket, amelyek hozzásegítik a közönséget az európai tartalmak és alkotások lehető legszélesebb körének felfedezéséhez, illetve eléréséhez, ideértve mind a kisebb országokból származó és kevésbé elterjedt nyelveken készült, mind pedig az általános érdeklődésre számot tartó tartalmakat;

15.

amennyiben célszerű és lehetséges, segítsék elő a közszolgálati médiaszolgáltatók és a privát médiaszolgáltatók közötti együttműködést, hogy az európai szereplők jobban fel tudják venni a versenyt a globális szereplőkkel, valamint hogy biztosítani lehessen az európai tartalmak előállítását és az azokhoz való hozzáférést az online világban;

16.

ismerjék el, hogy a digitális platformoknak az összes többi szereplőhöz hasonlóan be kell tartaniuk annak a piaci ágazatnak a szabályait és előírásait, amelyben szolgáltatásaikat kínálják;

17.

a jövőben is támogassák a tartalmakat előállító és terjesztő ágazatok pénzügyi eszközökhöz jutását és vegyék figyelembe a koprodukció szerepét. Adott esetben – az uniós joggal összhangban – egy kormányzati ösztönzőket, privát finanszírozási forrásokat (pl. kockázati tőkét, közösségi finanszírozást) és állami finanszírozást ötvöző vegyes rendszer hozzájárulhatna egy dinamikus európai tartalom-előállító és -terjesztő ágazat kialakulásához;

18.

a közönségépítés területén ösztönözzék az innovatív megközelítéseket, és hívják fel a figyelmet arra, hogy a célcsoportok igényeinek és elvárásainak jobb megértése és az alkotói folyamat gazdagítása érdekében megbízható – és különösen az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelő – módon kell adatokat gyűjteni és kezelni;

19.

tegyék társadalmi szempontból sokszínűbbé a tartalmak előállításával foglalkozó ágazatot és a foglalkoztatás, a méltányos javadalmazás, valamint a láthatóság tekintetében javítsák a nemek közötti egyenlőséget, továbbá ösztönözzék a független kutatásokat, ideértve például az alkotói, a gyártói és a forgalmazói folyamatokban részt vevő nők arányára vonatkozó, összehasonlítható adatok rendszeres gyűjtését;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

20.

továbbra is támogassa és rendszeresen értékelje a médiapluralizmus ellenőrzésére szolgáló független eszközt, amely azokat a kockázatokat méri fel, amelyek digitális környezetünkben veszélyt jelentenek az európai médiapluralizmusra nézve;

21.

vegye figyelembe a tartalmak előállítása és terjesztése terén meglévő online üzleti modellek növekvő jelentőségét és a médiapluralizmusra gyakorolt hatásukat;

B.   Egyenlő versenyfeltételek teremtése

HANGSÚLYOZZA, HOGY

22.

a gazdaság digitális transzformációja nyomán felmerülő kihívások megválaszolásához olyan adórendszerre van szükség, amely biztosítja, hogy minden vállalkozás tisztességesen kivegye részét az adófizetésből, és amely globális szinten egyenlő versenyfeltételeket teremt;

23.

jelenleg is zajlanak a megbeszélések arról, hogy hogyan lehet megfelelni a digitális média, a kulturális és kreatív tartalmak terén zajló fejlődésből fakadó jövőbeli igényeknek, ideértve a fogyasztói igényeket is. E megbeszélések különösen az online piacok fogalmának megfelelő meghatározására és arra irányulnak, hogy hogyan vehető figyelembe az olyan új, a verseny szempontjából potenciálisan releváns tényezőket, mint az óriási méretű adathalmazok, az algoritmusok és a mesterséges intelligencia;

24.

az audiovizuális szolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelv hatályát a jogalkotó kiterjesztette annak érdekében, hogy a hirdetésre, a kiskorúaknak a káros tartalommal, valamint a közvéleménynek a gyűlöletbeszéddel és a bűncselekménynek minősülő tartalmakkal szembeni védelmére vonatkozó minőségi előírások alkalmazandók legyenek a videómegosztó platformokon terjesztett audiovizuális tartalmakra is;

25.

a tartalom előállításával foglalkozó ágazatnak összehasonlítható statisztikákra és adatelemzésre van szüksége;

26.

a digitális platformok széles köre kínál számos különböző funkciót és szolgáltatást. Ezek közül néhány információkat összesít és keresési funkciókat kínál, mások harmadik felek által létrehozott és/vagy működtetett tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz kínálnak hozzáférését, illetve tárolják és indexálják ezeket a tartalmakat és szolgáltatásokat, míg mások áruk és szolgáltatások (így többek között audiovizuális szolgáltatások) értékesítését segítik elő. A platformok párhuzamosan több funkciót is végezhetnek, és rangsorolhatják a tartalmakat, vagy más módon befolyásolhatják azok elérhetőségét és láthatóságát;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

27.

ismerjék el a Tanácsban a digitális gazdaság adóztatására vonatkozóan folyamatban lévő tárgyalások relevanciáját;

28.

ösztönözzék a méltányosságot annak biztosítása révén, hogy az online platformok – a kereskedelmi titoktartás sérelme nélkül – átláthatóvá tegyék használati feltételeiket, az általuk terjesztett alkotások teljesítményére vonatkozó információkat, találati listáik paramétereit, valamint a szolgáltatásaikba ágyazott rangsorolási és hirdetési gyakorlatokat;

29.

a digitális értéklánc egészében ösztönözzék a méltányos javadalmazást;

30.

folytassák munkájukat annak érdekében, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyekben az európai tartalomalkotók – így többek között a kulturális és médiaszakemberek – kiaknázhatják a digitális gazdaság kínálta lehetőségeket.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

31.

a platformok méretének és típusainak különbségeit szem előtt tartva folytassa az annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az olyan uniós tartalmi ágazatokban, amelyekben a platformok aktív szerepet játszanak;

32.

a digitális média, valamint a kulturális és kreatív tartalmak területén megfigyelhető fejleményekre tekintettel fontolja meg, miként lehet elkerülni a verseny torzulását;

33.

többek között az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvre tekintettel a tagállamokkal együtt folytassa a gondolkodási folyamatot, és tárja fel, miként lehet jogbiztonságot nyújtani a digitális média, valamint a kulturális és kreatív tartalom területén működő digitális platformok tevékenységével kapcsolatban;

C.   Az információba és a forrásokba vetett bizalom megerősítése

HANGSÚLYOZZA, HOGY

34.

tekintettel az információs környezet széttöredezettségére és a nemzetbiztonságot fenyegető tényezőkre, a médiaszakma kulcsszerepet játszik az információ létrehozásában, terjesztésében és ellenőrzésében, ezért nélkülözhetetlen a nyilvánosság körében folyó diskurzushoz. E tekintetben a független közszolgálati média létfontosságú szerepet tölt be a demokrácia, a pluralizmus, a társadalmi kohézió, valamint a kulturális és nyelvi sokféleség védelmében. Emellett számos magánszférabeli médiaszereplő szolgáltat közérdekű tartalmakat is. Ebben az összefüggésben a Tanács kiemeli az uniós polgárok által gyakorolt forráskritika, valamint a polgárok médiaműveltségének jelentőségét, és utal a Bizottság félretájékoztatásról szóló közleményére;

35.

a médiatulajdon és a médiatartalom sokszínűségén, valamint a független újságíráson nyugvó médiapluralizmus kulcsfontosságú a félretájékoztatás megakadályozása és annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok tájékozottak legyenek. Az ezen ágazatokban megvalósuló együttműködés és szövetségek kedvező hatással lehetnek e szereplők gazdasági fenntarthatósága és globális versenyképessége szempontjából;

36.

mivel a tartalmak egyre inkább digitális platformokon terjednek, a Tanács nyugtázza a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felvegye a küzdelmet a jogellenes internetes tartalmakkal, illetve a tartalmak jogellenes terjesztésével szemben;

37.

a magas szakmai színvonalú és független újságírás biztosítása érdekében a változó médiakörnyezetben alapvető fontosságú, hogy az újságírók biztonságos feltételek mellett dolgozhassanak;

38.

a visszaélést bejelentő személyek a nyilvánosság felügyeleti szerepét látják el, és jelentősen hozzájárulnak az újságírók és a független média munkájának lehetővé tételéhez;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

39.

erősítsék meg az európai média rendszerét annak érdekében, hogy biztosítható legyen a fenntartható, magas szakmai színvonalú újságírás megléte és láthatósága, mivel ez lehetővé teszi a polgárok megfelelőbb bevonását, a demokrácia védelmét, továbbá a hamis információk terjedésének hatékony visszaszorítását;

40.

biztosítsák a többek között az oknyomozó újságírás területén tevékeny újságírók és egyéb médiaszereplők, valamint forrásaik hatékony védelmét;

41.

a készségfejlesztés és képzések kidolgozása, valamint a szerkesztőségek számára kifejlesztett új technológiák révén minden tagállamban mozdítsák elő a magas szakmai színvonalú újságírást és ösztönözzék a határokon átnyúló újságírói tevékenységet;

42.

mozdítsák elő a független újságírást és védjék meg az újságírókat az indokolatlan befolyásolástól;

43.

mozdítsák elő a tartalmak jogszerű terjesztését és vegyék figyelembe a kreatív tartalmak jogellenes terjesztése, illetve nem engedélyezett használata visszaszorításának jelentőségét;

44.

mind a média, mind pedig a közvélemény érdekében biztosítsák az információhoz való szélesebb körű hozzáférést és annak szabad áramlását, hogy ezzel átláthatóbbá tegyék a közigazgatást, növeljék a tömegtájékoztatás szabadságát, és képessé tegyék a polgárokat arra, hogy gyakorolják a szabad véleménynyilvánítás jogát;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

45.

folytassa az olyan projektek támogatását, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságát és a médiapluralizmust kísérik figyelemmel, továbbá nyújtson jogi és gyakorlati segítséget a fenyegetett médiaszereplőknek és újságíróknak;

46.

továbbra is kísérje figyelemmel a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kézikönyv alkalmazását, továbbá tájékoztassa a tagállamokat a kézikönyv alkalmazásának eredményeiről, különös tekintettel a 2019. évi európai parlamenti választásokra;

47.

fokozza a digitális médiakörnyezethez, valamint a kulturális és kreatív ágazatokhoz kapcsolódó állami támogatások átláthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint hozzon létre egy olyan felhasználóbarát online gyűjteményt, amely tartalmazza az állami támogatásra, valamint a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra vonatkozó információkat;

D.   A készségek és képességek javítása

HANGSÚLYOZZA, HOGY

48.

az új fejlemények új kapacitások létrehozását teszik szükségessé. A médiaműveltség mind a felhasználók, mind a tartalomalkotók szempontjából döntő jelentőségű tényező. A tartalomiparban dolgozó szakembereknek ugyanakkor a kreatív, digitális és vállalkozói készségek olyan együttesével kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi számukra, hogy a teljes mértékben kihasználják mind a már létező, mind a kialakulóban lévő új technológiák nyújtotta lehetőségeket;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

49.

mozdítsák elő és támogassák a médiaműveltséget és a digitális jártasságot annak érdekében, hogy a polgárok körében tovább erősödjön mind a közösségi médián keresztül terjesztett, mind a fizetett médiatartalmakkal szembeni kritikus megközelítés, valamint ösztönözzék a médiaszakemberek körében a médiaműveltséghez és a digitális jártassághoz kapcsolódó képzéseken való részvételt;

50.

olyan módon alakítsák át a képzésre, a kompetenciákra és a tájékoztatásra – például a magas színvonalú újságírás alapelveire, a vizuális műveltségre, a mesterséges intelligenciára, a blokklánc-technológiára, a virtuális valóságra és az adatelemzésre – irányuló programokat, hogy azok jobban illeszkedjenek mind a hagyományos, mind pedig az új médiához és technológiákhoz. Az európai médiakörnyezet magas színvonalának fenntartása szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír a kiváló médiakutatás és újságírói képzés feltételeinek biztosítása;

51.

teremtsék meg a tanulók, a kutatók és az ágazati szereplők közötti strukturált párbeszéd lehetőségét, így előmozdítva az innovációt a tartalomalkotási ágazatokban, egyszersmind kiaknázva a kreativitásban és a kulturális sokszínűségben rejlő innovatív potenciált.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

52.

javítsa a médiaműveltséget a mind a tanulóknak, mind az oktatási és egyéb szakembereknek – például könyvtárosoknak és újságíróknak – szóló oktatási kezdeményezések támogatásával, valamint a civil társadalom körében végzett célzott tájékoztatási tevékenységekkel.

---

(1)  A mellékletben szerepelnek a szóban forgó kérdésekhez kapcsolódó dokumentumok (bizottsági közlemények, jogalkotási aktusok, tanácsi következtetések stb.).

Euroátváltási árfolyamok (1)

2018. december 18.

(2018/C 457/03)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1377
JPY	Japán yen	127,86
DKK	Dán korona	7,4675
GBP	Angol font	0,89715
SEK	Svéd korona	10,2760
CHF	Svájci frank	1,1281
ISK	Izlandi korona	139,00
NOK	Norvég korona	9,8835
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,753
HUF	Magyar forint	323,11
PLN	Lengyel zloty	4,2848
RON	Román lej	4,6467
TRY	Török líra	6,0782
AUD	Ausztrál dollár	1,5810
CAD	Kanadai dollár	1,5249
HKD	Hongkongi dollár	8,8976
NZD	Új-zélandi dollár	1,6556
SGD	Szingapúri dollár	1,5590
KRW	Dél-Koreai won	1 284,35
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,3106
CNY	Kínai renminbi	7,8455
HRK	Horvát kuna	7,4048
IDR	Indonéz rúpia	16 472,76
MYR	Maláj ringgit	4,7579
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,390
RUB	Orosz rubel	76,1678
THB	Thaiföldi baht	37,277
BRL	Brazil real	4,4366
MXN	Mexikói peso	22,8293
INR	Indiai rúpia	80,2530

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

A Bizottság közleménye az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény meghosszabbításáról

(2018/C 457/04)

I.   Bevezetés

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény meghosszabbítása

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (a közlemény) (1) 40. pontja értelmében a közleményt 2018. december 31-ig kell alkalmazni.

A Görögországgal szembeni rövid lejáratú exporthitel-kockázatok piacképessége

(2)

A közlemény 13. pontja előírja, hogy az állami biztosítók (2) nem nyújthatnak rövid távú exporthitel-biztosítást piacképes kockázatokra. A piacképes kockázatok a 9. pontban kerülnek meghatározásra, és a közlemény mellékletében felsorolt országokban lévő állami és magánvevőkre vonatkozó azon kereskedelmi és politikai kockázatokat jelentik, amelyek teljes kockázatviselési ideje két évnél rövidebb.

(3)

mivel a Görögországba irányuló export tekintetében nem állt rendelkezésre elegendő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet, a Bizottság módosította a közleményt azáltal, hogy 2013-ban ideiglenesen törölte Görögországot a piacképes kockázatú országok listájáról. Ezt a módosítást azóta többször meghosszabbították (3). Az utolsó meghosszabbítás 2018. december 31-én jár le.

(4)

Következésképp 2019. január 1-jétől kezdve Görögország ismét piacképes kockázatú országnak tekinthető, mivel a közlemény mellékletében levő, piacképes kockázatú országokat tartalmazó jegyzékben valamennyi uniós tagállam szerepel.

(5)

A Bizottság a közlemény 36. pontjával összhangban az utolsó módosítás lejárta előtt több hónappal vizsgálatot indított annak meghatározása érdekében, hogy a jelenlegi piaci feltételek mellett indokolt-e Görögországot 2019. január 1-jétől újra piacképes kockázatú országnak tekinteni, vagy a piaci kapacitás még mindig nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére, és ezért a jegyzékből való törlés meghosszabbítása szükséges.

II.   Értékelés

A közlemény meghosszabbítása

(6)

Tekintettel a folytonosság és a jogbiztonság szükségességére a rövid lejáratú exporthitel-biztosítások terén nyújtott állami támogatások kezelése során, a jelenlegi közlemény 2020. december 31-ig történő alkalmazása indokolt. A lejárati ideje így összhangba kerül az állami támogatások korszerűsítésére irányuló program alapján elfogadott állami támogatási iránymutatások többségének lejárati idejével.

A Görögországgal szembeni rövid lejáratú exporthitel biztosítások piacképessége

(7)

A közlemény 5.2. szakasza értelmében a Bizottság a közlemény 33. pontjában meghatározott következő kritériumok alapján elkészítette értékelését: magán-hitelbiztosítás kapacitás, államadósság-minősítés és a vállalati szektor teljesítménye (különösen a fizetésképtelenségek).

(8)

Annak meghatározásakor, hogy a gazdaságilag indokolható összes kockázat lefedését érintő magánkapacitás-elégtelenség Görögország tekintetében indokolja-e a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való ideiglenes törlés meghosszabbítását, a Bizottság konzultált a tagállamokkal, a magán-hitelbiztosítókkal és más érdekelt felekkel, valamint tájékoztatást kért tőlük. A Bizottság 2018. október 11-én konzultációs felhívást tett közzé a Görögországba irányuló exportra vonatkozó rövid lejáratú exporthitel-biztosítás rendelkezésre állásáról (4). A válaszadás határideje 2018. november 9-én járt le. A Bizottsághoz 21 válasz érkezett a tagállamoktól, és két másik érdekelt felektől.

(9)

A Bizottsághoz a nyilvános konzultációs felhívás kapcsán benyújtott információkból kiderül, hogy a magán rövid lejáratú exporthitel-biztosítók minden kereskedelmi ágazatban továbbra is csak szigorúbb feltételek mellett hajlandók biztosítani a Görögországba irányuló exportot. Az állami biztosítók ugyanakkor továbbra is kiterjedt igényt jeleztek a Görögországba irányuló export hitelbiztosítása iránt, ami megerősíti a magánbiztosítás korlátozott rendelkezésre állását. A tagállamok közül hat kifejezetten kérte Görögország a piacképes országok jegyzékéből való jelenlegi kizárásának meghosszabbítását, négy másik tagállam jelezte, hogy nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, míg három tagállam a görögországi gazdasági helyzet helyreállására tekintettel úgy ítélte meg, hogy az export piacképes. Számos válaszadó felhívta a figyelmet az állami exporthitelek iránti keresletre, és megjegyezte, hogy Görögország esetében a magánszektor idegenkedik az exporthitelek biztosításától. A többi érdekelt fél közül az egyik úgy vélte, hogy Görögországban javult a helyzet, és egyetértett azzal, hogy a rövid távú kockázatok Görögországban biztosíthatók magánbiztosítás útján, egy másik pedig támogatta Görögország a piacképes kockázatú országok listájáról való törlésének meghosszabbítását.

(10)

Görögországban a nemteljesítő hitelekre vonatkozó adatok továbbra is magasak, jóllehet fokozatos csökkenést mutatnak. Ezek a számok magyarázatot adnak arra, hogy a rövid lejáratú exporthitel magánbiztosítási ág miért nem állt mindmáig talpra: fennáll a kockázata annak, hogy a görögországi vállalkozások nem tudják kifizetni számláikat. Görögországban a magánszektor nemteljesítő hitelei gyakorlatilag a magánszektor bruttó hiteleinek felét teszik ki. A banki ágazat esetében a nemteljesítő hitelek a bruttó hitelek (5) mintegy 44,6 %-át teszik ki, míg ez az arány az EU-ban ugyanezen időszakban (2018-Q2) átlagosan 3,6 %-ot tesz ki. A nemteljesítő hitelek ilyen magas szintje mellett a magánbiztosítás túl kockázatosnak tűnik. Noha ezek a statisztikák a megerősített nemteljesítőhitel-szanálási keretnek köszönhetően fokozatosan javulnak, a Görögországnak nyújtott rövid lejáratú exporthitel-biztosítások magánpiaca még nem létezik.

(11)

Görögország jelenlegi államadósság-minősítései: B3 (Moody’s), B+ (Standard & Poor’s), valamint BB- (Fitch). E minősítések mindegyike a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolja Görögországot, és jelentős kockázatokat jelez a hitelezők számára. 2018 augusztusától az Európai Központi Bank (EKB) nem fogadja el a görög államkötvényeket biztosítékként. Ezenfelül az Európai Központi Bank nem foglalja bele a görög államkötvényeket a fedezettkötvény-vásárlási programjába.

(12)

A tízéves görög államkötvény hozama jelenleg (6) körülbelül 4,4 %. Ez a hozam ugyan jelentősen csökkent a tavalyihoz képest, azonban a többi uniós tagállammal összevetve továbbra is magas (7).

(13)

A görög gazdaság 2017-ben ismét enyhe növekedésnek indult. A görög statisztikai hivatal által 2018. októberben nyilvánosságra hozott adatok szerint a reál GDP 2017-ben 1,5 %-kal növekedett (8). A reál GDP növekedése 2018-ban és 2019-ben várhatóan tovább gyorsul, feltételezve, hogy folyamatos marad a reformok iránti elkötelezettség és azok végrehajtása.

(14)

A Bizottság ilyen körülmények között úgy véli, hogy a gazdaságilag indokolható összes kockázat lefedésére nem áll rendelkezésre elegendő magánkapacitás, és úgy döntött, hogy 2019. december 31-ig meghosszabbítja Görögországnak a piacképes kockázatú országok jegyzékéből való törlését. Ebben az esetben a közlemény 4.3. szakaszában meghatározott biztosítási feltételek alkalmazandók.

A közlemény módosítása

(15)

A Bizottság úgy határozott, hogy a jelenlegi közleményt 2020. december 31-ig továbbra is alkalmazza.

(16)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének következő módosítását 2019. január 1-jétől2020. december 31-ig kell alkalmazni: — a melléklet helyébe a következő szöveg lép: „A piacképes kockázatú országok jegyzéke Belgium Ciprus Szlovákia Bulgária Lettország Finnország Csehország Litvánia Svédország Dánia Luxemburg Egyesült Királyság Németország Magyarország Ausztrália Észtország Málta Kanada Írország Hollandia Izland Görögország (9) Ausztria Japán Spanyolország Lengyelország Új-Zéland Franciaország Portugália Norvégia Horvátország Románia Svájc Olaszország Szlovénia Amerikai Egyesült Államok”

---

(1)  A Bizottság közleménye a tagállamokhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról (HL C 392., 2012.12.19., 1. o.).

(2)  Az állami biztosító a közlemény meghatározása szerint olyan társaság vagy egyéb szervezet, amely egy tagállam támogatásával vagy nevében exporthitel-biztosítást kínál, vagy olyan tagállam, amely exporthitel-biztosítást kínál.

(3)  2013-ban (HL C 372., 2013.12.19., 1. o.), 2015 elején (HL C 28., 2015.1.28., 1. o.), 2015 júniusában (HL C 215., 2015.7.1., 1. o.), 2016 júniusában (HL C 244., 2016.7.5., 1. o.), 2017 júniusában (HL C 206., 2017.6.30., 1. o.) és legutóbb 2018 júniusában (HL C 225., 2018.6.28., 1. o.).

(4)  http://ec.europa.eu/competition/consultations/2018_stec_greece/index_en.html

(5)  https://www.eba.europa.eu/documents/10180/2385362/EBA+Dashboard+-+Q2+2018.pdf

(6)  2018. október

(7)  Ez a tízéves német szövetségi kötvény hozamához képest majdnem 4 %-os hozamkülönbözetnek felel meg.

(8)  http://www.statistics.gr/en/home/

(9)  A Bizottság Görögországot ideiglenesen, 2019. december 31-ig törli a piacképes kockázatú országok jegyzékéből.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése

(2018/C 457/05)

A 178/2002/EK rendelet (1) 36. cikkének (2) bekezdése értelmében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság „igazgatótanács[a] az ügyvezető igazgató előterjesztése alapján elkészít egy nyilvánosságra hozandó jegyzéket azokról a tagállamok által kijelölt illetékes szervezetekről, amelyek külön-külön vagy hálózatok keretében segíthetik a Hatóságot küldetésének teljesítésében.”

E jegyzéket első alkalommal az EFSA igazgatótanácsának 2006. december 19-i ülésén állították össze, és az azóta eltelt időben azt:

i.	a Hatóság ügyvezető igazgatójának javaslatára rendszeresen frissítik, figyelembe véve a tagállamok által végzett felülvizsgálatokat és az általuk tett új kijelölési javaslatokat (összhangban a Bizottság 2230/2004/EK rendelete 2. cikkének (4) bekezdésével (2));

ii.	a Hatóság saját honlapján – ahol az illetékes szervezetek legfrissebb jegyzéke is megtekinthető – nyilvánosságra hozza; és

iii.	a 36. cikkben meghatározott illetékes szervezetek keresési adatbázisában hozzáférhetővé teszik azon szervezetek számára, amelyek megadják elérhetőségeiket és a szervezet saját tevékenységi körét.

Ez az információ a Hatóság honlapján is megtalálható, a következő címen:

i.	az illetékes szervezetek jegyzékének legutolsó, a Hatóság igazgatótanácsa által jóváhagyott módosításának dátuma: [2018/12/12] – [http://www.efsa.europa.eu/en/events/event/181212];

ii.	az illetékes szervezetek legfrissebb jegyzéke – http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/assets/art36listg.pdf; és

iii.	A 36. cikkben meghatározott illetékes szervezetek keresési adatbázisa: http://www.efsa.europa.eu/art36/search

A Hatóság ezt az értesítést – és különösen a megadott honlapok elérhetőségét – folyamatosan frissíti.

További információért írjon e-mailt a következő e-mail-címre: Cooperation.Article36@efsa.europa.eu.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(2)  Az Európai Bizottság 2230/2004/EK rendelete (2004. december 23.) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK európai parlamenti és bizottsági rendelet alkalmazásának végrehajtási szabályairól (HL L 379., 2004.12.24., 64. o.), utolsó módosítás.

A Bizottság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján

Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 457/06)

Tagállam	Olaszország
Érintett útvonalak	Alghero–Roma Fiumicino és vissza Alghero–Milano Linate és vissza Cagliari–Roma Fiumicino és vissza Cagliari–Milano Linate és vissza Olbia–Roma Fiumicino és vissza Olbia–Milano Linate és vissza
A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépésének új időpontja	2019. április 17.
A cím, amelyen a közszolgáltatási kötelezettség szövege és az azzal összefüggő információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők	Referenciadokumentum HL C 314., 2018.9.6., 10. o. További tájékoztatás a következő címen kapható: Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti Direzione Generale per Aeroporti e il Trasporto Aereo Tel. +39 0641583681/3683 E-mail: segreteria_dgata@pec.mit.gov.it Honlap: http://www.mit.gov.it. Regione Autonoma della Sardegna Assessorato dei trasporti Direzione generale dei trasporti Servizio per il trasporto marittimo e aereo e della continuità territoriale Tel. +39 0706067331 Fax +39 0706067309 Honlap: http://www.regione.sardegna.it E-mail : trasporti@pec.regione.sardegna.it trasporti@regione.sardegna.it trasp.osp@regione.sardegna.it

Értesítés az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó védintézkedési vizsgálat időtartamának meghosszabbításáról

(2018/C 457/07)

A Bizottság 2018. március 26-án védintézkedési vizsgálatot indított egyes acéltermékekkel kapcsolatban (1).

A behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló (EU) 2015/478 rendelet (2) 6. cikkének (3) bekezdése és az (EU) 2015/755 rendelet (3) 4. cikkének (3) bekezdése szerint az ilyen jellegű vizsgálatokat legkésőbb a vizsgálat megindításától számított kilenc hónapon belül le kell zárni. Ez a határidő azonban kivételes esetekben legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A Bizottságnak ilyenkor értesítést kell közzétennie a meghosszabbítás időtartamáról és indokainak összegzéséről.

A Bizottság a fentieknek megfelelően ezúton tájékoztatja az érdekelteket, hogy a vizsgálatot az alábbi okokból legfeljebb két hónappal meghosszabbítja.

A vizsgálat terjedelme mind a termékkört (28 termékkategória), mind pedig az érdekelt felek számát (több mint 800 jegyzékbe vett fél) tekintve példátlan. Ennélfogva a vizsgálat súlyos adminisztratív terhet jelent: a Bizottságnak jelentős számú, a felek által benyújtott beadványt kell megvizsgálnia, és a legújabb adatok figyelembevételével összetett jogi és gazdasági elemzést kell végeznie. Nagyszámú érdekelt fél vesz részt aktívan a vizsgálatban, nyújt be kitöltött kérdőívet, szolgál írásos észrevételekkel és/vagy vesz részt meghallgatáson. A beérkező hatalmas mennyiségű információ összegyűjtése és elemzése rendkívül sok időt és erőforrást vesz igénybe. Továbbá az egyes acéltermékekkel kapcsolatban elfogadott, jelenleg hatályos ideiglenes védintézkedések biztosítják az uniós gazdasági ágazat szükséges mértékű ideiglenes védelmét, így a folyamatban lévő vizsgálat meghosszabbításának nem lesznek kedvezőtlen hatásai.

Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fentiekben ismertetett helyzet olyan kivételes esetnek tekinthető, amelyben a Bizottság meghosszabbíthatja az előírt kilenc hónapon túlmenően a vizsgálat időtartamát.

A fentieknek megfelelően amennyiben végleges intézkedések elfogadására kerül sor, a Bizottság a végrehajtási rendeletet legkésőbb 2019. február 1-jén fogja közzétenni.

---

(1)  HL C 111., 2018.3.26., 29. o.

(2)  HL L 83., 2015.3.27., 16. o.

(3)  HL L 123., 2015.5.19., 33. o.