Egyetlen cikk

A „Schaf-Heumilch”/„Sheep’s Haymilk”/„Latte fieno di pecora”/„Lait de foin de brebis”/„Leche de heno de oveja” (HKT) elnevezésekhez tartozó, az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett termékleírást e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett elnevezések bejegyzése ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított három hónapon belül kifogást emeljenek.

MELLÉKLET

A HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„Schaf-Heumilch”/„Sheep’s Haymilk”/„Latte fieno di pecora”/„Lait de foin de brebis”/„Leche de heno de oveja”

EU-szám: TSG-AT-02289 – 22/2/2017

„Ausztria”

1.   Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Schaf-Heumilch” (de); „Sheep’s Haymilk” (en); „Latte fieno di pecora” (it); „Lait de foin de brebis” (fr); „Leche de heno de oveja” (es)

2.   A termék típusa

2.1.   A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.   A bejegyzés indokolása

3.1.   A termék:

—	☒	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;
—	☐	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A silómentes tej (szénatej) előállítása a tejtermelés legősibb formája. A silómentes tej hagyományos, fenntartható tejgazdaságokban tartott állatok teje. A silómentes tej hagyományos és más tejektől eltérő jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. Az 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok (erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása. A vonatkozó rendelkezések a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalmat is tartalmaznak. A takarmányozás az évszakoknak megfelelő: az állatok a „zöldtakarmányozási” időszakban friss füvet és fűnemű növényeket, részben szénát, továbbá a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat, a téli takarmányozási időszakban pedig szénát és részben a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat kapnak.

3.2.   Az elnevezés:

—	☐	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;
—	☒	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A juh a világ egyik legrégebben háziasított állata. A kőkorszak eleje óta látják el hússal, tejjel, bőrrel és gyapjúval az embert. A juhtenyésztés nagy valószínűséggel Délnyugat-Ázsia sztyeppéin kezdődött, majd Perzsián és a Balkánon keresztül jutott Európába. Az alpesi területek hagyományosan alkalmasak a juhtenyésztésre. Tirol-szerte a XII: század közepe óta gyakorolják az intenzív állattartás „Schwaigen” néven ismert különleges fajtáját. A „Schwaig” középfelnémet szó, amely egy jellegzetes alpesi településformát, de mindenekelőtt gazdálkodási formát jelöl. Az ún. „Schwaighof” gazdaságokat gyakran maga a terület birtokosa alapította állandó település formájában szarvasmarha- és juhtartás céljából. Tirolban a XII. századtól kezdődően igazolható a létezésük. A későbbiekben a „Schwaige” kifejezést néha a csak nyári hónapokban művelt hegyi legelőkre használták. Az alpesi tejtermelőket (férfiak esetében) „Schwaiger”-nek, illetve (nők esetében) „Schwaigerin”-nek is nevezik. A tiroli „Schwaighof” gazdaságok XIV. század végéig elsősorban juhtenyésztéssel foglalkoztak. A tágas alpesi réteken folytatott juhtenyésztés hagyománya tehát több száz éves múltra tekint vissza Tirolban.

Az ausztriai juhtenyésztés azonban a XIV. századtól a XIX. századig tartó időszakban gyakorlatilag felszámolódott, és fokozatosan felváltotta a sertéstenyésztés. Napjainkban ismét egyre nő a juhtartás jelentősége a tej- és hústermelésben.

4.   Termékleírás

4.1.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő juhtej.

4.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A „Schaf-Heumilch”-et (silómentes juhtejet) hagyományos termelési feltételek között, a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírásoknak (Heumilchregulativ) megfelelően állítják elő. A silómentes tej különlegessége az erjesztett takarmányokra (silótakarmányokra), valamint a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalomból fakad.

A „Heumilchregulativ” (a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírások)

A silómentes juhtej anyaállatokból kifejt tej, amelyet olyan tejtermelők állítanak elő, akik kötelezettséget vállaltak a következő feltételek betartására. A hatályos jogszabályok értelmében tilos géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokat és takarmányt használni.

Az állattartó gazdaság egészében a silómentes tej előállítására vonatkozó említett szabályoknak megfelelően kell mezőgazdasági tevékenységet végezni.

Engedélyezett takarmányok

—	A takarmányozás a „zöldtakarmányozási” időszakban friss fűvel, hüvelyes növényekkel és fűnemű növényekkel, a téli takarmányozási időszakban szénával történik.

—	A következő növények kiegészítő szálastakarmánynak minősülnek és felhasználásuk engedélyezett: zöldrepce, zöldkukorica, zöldrozs és takarmányrépa, valamint széna-, lucerna- és kukoricapellet.

—	Az évi takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 75 százalékban szálastakarmányból kell származnia.

—	A gabonafélék közül a búza, az árpa, a zab, a tritikálé, a rozs és a kukorica a kereskedelemben szokásos formában, illetve ásványi anyagokkal kiegészített keverék formájában (pl. korpa, pellet) úgyszintén engedélyezett.

—	A takarmány tartalmazhat lóbabot, takarmányborsót, olajnövények termését és extrahált daráját, valamint olajpogácsát.

Tiltott takarmányok

—	Nem használhatók takarmányozásra silótakarmányok (erjesztett takarmányok), nedves széna és erjesztett széna.

—

Nem használhatók takarmányozásra sörfőzdékből, pálinkafőzdékből, mustüzemekből származó melléktermékek, egyéb élelmiszer-ipari melléktermékek – például nedves sörtönköly vagy nedves répaszelet. Kivétel: a cukorgyártás melléktermékeként kapott szárított répaszelet és melasz, valamint a gabonafeldolgozásból származó fehérjetakarmány száraz állapotban.

—	A tejelő állatok nem kaphatnak áztatott takarmányt.

—	Nem használhatók takarmányozásra állati eredetű termékek, kivéve a tejet és a tejsavót a növendékállatok esetében.

—	Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék, hulladékgyümölcs és karbamid.

Trágyázásra vonatkozó feltételek

—	Az állattartó gazdaság mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeire nem vihető ki kommunális szennyvízkezelő telepről származó szennyvíziszap, szennyvíziszap-termék és komposzt, a zöldkomposzt (növényi anyagok komposztált keveréke) kivételével.

—	Legalább három hetes várakozási időt kell tartani a gazdaságban keletkező trágyák kivitele és a legeltetés között.

Vegyi anyagok használata

—	Az állattartó gazdaság zöldtakarmány termesztésére használt összes területén vegyi növényvédő szerek csak mezőgazdasági szaktanácsadók útmutatásai alapján és csak szelektíven, illetve pontszerűen alkalmazhatók.

—	Az istállókban csak a tejelő anyajuhok távollétében szabad a legyek elleni védekezéshez engedélyezett permeteket kifújni.

Tejszállítási tilalom

—	Az anyaállat teje legkorábban a bárányozást követő 10. napon szállítható silómentes „Schaf-Heumilch”-ként.

—	Ha a juh silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapott, legalább 14 napos várakozási időt kell tartani.

—

Ha az alpesi szállásgazdaságba felhajtott állatok az anyagazdaságban silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapnak, akkor vagy silómentes takarmányozásra kell átállni 14 nappal az alpesi legelőre való felhajtást megelőzően, vagy a tej csak a („Schaf-Heumilch”-et termelő tejgazdaság tulajdonában lévő) szállásgazdaságban (silómentes tejet termelő tejgazdaság) töltött első 14 nap eltelte után szállítható „Schaf-Heumilch”-ként. A szállásgazdaságban silót sem előállítani, sem takarmányozásra használni nem szabad.

Géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok használatának tilalma

—	A „Schaf-Heumilch” hagyományos jellegének megőrzése érdekében a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatok és takarmányok nem használhatók.

Egyéb rendelkezések:

—	Tilos silótakarmányokat (erjesztett takarmányokat) előállítani és tárolni az állattartó gazdaságban.

—	Az állattartó gazdaság területén bálás takarmány nem állítható elő és nem tárolható fóliában.

—	Tilos nedves szénát és erjesztett szénát előállítani az állattartó gazdaságban.

4.3.   A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A silómentes tej hagyományos jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint a tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. Az 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok (erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása.

Az állattartás egyrészt a legeltetésen, másrészt a kaszálókon folytatott fű- és szénatermesztésen alapult. Írásos források szerint a XIII. század óta Tirolban évente legalább kétszer (fenum primum et secundum) került sor a széna – vagy széna és „grummet” [zöldtakarmány] betakarítására. (Stolz, O., Rechtsgeschichte des Bauernstandes und der Landwirtschaft in Tirol und Vorarlberg [A tiroli és vorarlbergi parasztság és mezőgazdaság jogi története], 1949.)

A salzburgi érsekség ingatlan-nyilvántartása igen részletes információkat tartalmaz a „Schwaig” településeken és a Ziller-völgyi érsekség tulajdonában lévő egyéb földbirtokokon tartott állatok számáról az 1607. évből. Az egyes ingatlanparcellák részletes leírásának a végén ehhez hasonló tételek olvashatók: „a tél során ennyi és ennyi ló, szarvasmarha, juh vagy kecske található [az adott területen]”. Az alpesi állattartóknak télen kevesebb állatuk volt, mint nyáron, amikor a legelők használhatók voltak. Nincs kétség afelől, hogy a „Schwaig” településeken intenzív legeltetést folytattak a falusi legelőkön, és ez volt az állatállomány elsődleges takarmányforrása. Létezik még korábbról, a XIII. és a XIV. századból származó írásos bizonyíték is, amely arra utal, hogy a „Schwaighof” gazdaságokhoz kaszálók és rétek, valamint legelők és alpesi gyepterületek is tartoztak. Ez azt jelenti, hogy a „Schwaighof” gazdaságokban a kezdetektől fogva folyt fű- és szénatermesztés. A gazdaságoktól bizonyos távolságra lévő hegyhátak szintén a „Schwaig” településekhez tartoznak. A hagyománynak megfelelően az ezeken a hegyhátakon található legelőkre terelik ki az állatokat tavasszal és ősszel több hétre legelni, az év többi részében pedig szénatermesztésre használják ezeket a területeket. A legelők különböző típusai közül ezek a hegyi és magashegyi kaszálók különösen jellemzőek az Alpokra. Ezeket a kaszálókat évente legfeljebb egyszer, egyes helyeken pedig csak két-négyévente egyszer kaszálják le. Az itt előállított széna kis mennyiségű, de nagyon illatos és tápláló. (Stolz, O., Die Schwaighöfe in Tirol [A tiroli Schwaighofok], 1930.)

A szénát csűrben kell tárolni. A szénakészletet a következő tavaszig el kell tárolni, mivel gyakran előfordul, hogy röviddel az állatok alpesi kaszálókra történő kiterelése után leesik a hó. (Trientl, A., Die Landwirtschaft in den Gebirgsländern [Mezőgazdaság a hegyvidéki országokban], 1892.)

Egyetlen cikk

A „Ziegen-Heumilch”/„Goat’s Haymilk”/„Latte fieno di capra”/„Lait de foin de chèvre”/„Leche de heno de cabra” elnevezésekhez tartozó, az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett termékleírást e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett elnevezések bejegyzése ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított három hónapon belül kifogást emeljenek.

MELLÉKLET

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK TERMÉKLEÍRÁSA

„Ziegen-Heumilch”/„Goat’s Haymilk”/„Latte fieno di capra”/„Lait de foin de chèvre”/„Leche de heno de cabra”

EU-szám: TSG-AT-02290-22.2.2017

Ausztria

1.   Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Ziegen-Heumilch” (de); „Goat’s Haymilk” (en); „Latte fieno di capra” (it); „Lait de foin de chèvre” (fr); „Leche de heno de cabra” (es)

2.   A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.   A bejegyzés indokolása

3.1.   A termék

—	☒	az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül;
—	☐	a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

A silómentes tej (szénatej) előállítása a tejtermelés legősibb formája. A silómentes tej hagyományos, fenntartható tejgazdaságokban tartott állatok teje. A silómentes tej hagyományos és más tejektől eltérő jellege abban áll, hogy előállítása során – csakúgy, mint a tejtermelés legősibb formájában – nem alkalmaznak erjesztett takarmányokat. Az 1960-as évektől kezdve a mezőgazdasági technológia iparosodása és gépesítése következtében a tejtermelésben is egyre inkább a silótakarmányok (erjesztett takarmányok) kerültek előtérbe, és így háttérbe szorult a zöldtakarmány alkalmazása. A vonatkozó rendelkezések a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalmat is tartalmaznak. A takarmányozás az évszakoknak megfelelő: az állatok a „zöldtakarmányozási” időszakban friss füvet és fűnemű növényeket, részben szénát, továbbá a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat, a téli takarmányozási időszakban pedig szénát és részben a 4.2. pontban említett engedélyezett takarmányokat kapnak.

3.2.   Az elnevezés

—	☐	az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés;
—	☒	jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

A silómentes kecsketejtermelés és -feldolgozás egyidős a kecsketartással (kb. az i. e. XI. század óta ismert). Kecsketenyésztés már a középkorban is széles körben folyt az Elő-Alpok és a tiroli hegyvidék „Schwaighof”-jaiban (hagyományos gazdaságok), és a gazdaságokban dolgozó munkások az igen meredek kaszálókra is kiterelték a kecskéket, ha az alpesi rétek a gazdaságtól távol feküdtek, így a tejük rendelkezésre állt. A „Schwaig” középfelnémet szó, amely egy jellegzetes alpesi településformát, de mindenekelőtt gazdálkodási formát jelöl. Ezeket az állandó település formájában létező, a tejfeldolgozáshoz – különösen a sajtgyártáshoz – kapcsolódó állattartó gazdaságokat („Schwaighöfe”) gyakran maga a terület birtokosa alapította. Tirolban a XII. századtól kezdődően igazolható a létezésük. Az Alpok egyes területein, ahol a gazdaságok természetbeni megosztása bevett gyakorlat volt, a kistermelők a völgyben elhelyezkedő gazdaságok tejszükségleteinek kielégítése céljából tartottak kecskét.

4.   Termékleírás

4.1.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő kecsketej.

4.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék termelők által betartandó előállítási módjának leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A silómentes kecsketejet hagyományos termelési feltételek között, a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírásoknak (Heumilchregulativ) megfelelően állítják elő. A silómentes tej különlegessége az erjesztett takarmányokra (silótakarmányokra), valamint a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokra és takarmányokra vonatkozó tilalomból fakad.

A „Heumilchregulativ” (a silómentes tej előállítására vonatkozó ausztriai előírások)

A silómentes kecsketej anyaállatokból kifejt tej, amelyet olyan tejtermelők állítanak elő, akik kötelezettséget vállaltak a következő feltételek betartására: a hatályos jogszabályok értelmében tilos géntechnológiával módosítottnak minősülő állatokat és takarmányt használni.

A mezőgazdasági üzem egészében a silómentes tej előállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kell mezőgazdasági tevékenységet végezni.

Engedélyezett takarmányok

—	A takarmányozás a „zöldtakarmányozási” időszakban friss fűvel, hüvelyes növényekkel és fűnemű növényekkel, a téli takarmányozási időszakban szénával történik.

—	A következő növények kiegészítő szálastakarmánynak minősülnek és felhasználásuk engedélyezett: zöldrepce, zöldkukorica, zöldrozs és takarmányrépa, valamint széna-, lucerna- és kukoricapellet és hasonló takarmányok.

—	Az évi takarmányadag szárazanyag-tartalmának legalább 75 százalékban szálastakarmányból kell származnia.

—	A gabonafélék közül a búza, az árpa, a zab, a tritikálé, a rozs és a kukorica a kereskedelemben szokásos formában, illetve ásványi anyagokkal kiegészített keverék formájában (pl. korpa, pellet) engedélyezett.

—	A takarmány tartalmazhat lóbabot, takarmányborsót, olajnövények termését és extrahált daráját, valamint olajpogácsát.

Tiltott takarmányok

—	Nem használhatók takarmányozásra silótakarmányok (erjesztett takarmányok), nedves széna és erjesztett széna.

—

Nem használhatók takarmányozásra sörfőzdékből, pálinkafőzdékből, mustüzemekből származó melléktermékek, egyéb élelmiszer-ipari melléktermékek – például nedves sörtönköly vagy nedves répaszelet. Kivétel: a cukorgyártás melléktermékeként kapott szárított répaszelet és melasz, valamint a gabonafeldolgozásból származó fehérjetakarmány száraz állapotban.

—	A tejelő állatok nem kaphatnak áztatott takarmányt.

—	Nem használhatók takarmányozásra állati eredetű termékek (tej, tejsavó, húsliszt stb.), kivéve a tejet és a tejsavót a növendékállatok esetében.

—	Nem használható takarmányozásra konyhakerti hulladék és hulladékgyümölcs, burgonya és karbamid.

Trágyázásra vonatkozó feltételek

—	A tejtermelő mezőgazdasági hasznosítás alá vont területeire nem vihető ki kommunális szennyvízkezelő telepről származó szennyvíziszap, szennyvíziszap-termék és komposzt, a zöldkomposzt kivételével.

—	Legalább három hetes várakozási időt kell tartani a gazdaságban keletkező trágyák kivitele és a legeltetés között.

Vegyi anyagok használata

—	A tejtermelő zöldtakarmány termesztésére használt összes területén vegyi növényvédő szerek csak mezőgazdasági szaktanácsadók útmutatásai alapján és csak szelektíven, illetve pontszerűen alkalmazhatók.

—	Az istállókban csak a tejelő kecskék távollétében szabad a legyek elleni védekezéshez engedélyezett permeteket kifújni.

Tejszállítási tilalom

—	Az anyaállat teje legkorábban az ellést követő tizedik napon szállítható silómentes kecsketejként.

—	Ha a kecske silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapott, legalább 14 napos várakozási időt kell tartani.

—

Ha az alpesi szállásgazdaságba felhajtott állatok az anyagazdaságban silótakarmányt (erjesztett takarmányt) kapnak, akkor vagy silómentes takarmányozásra kell átállni 14 nappal az alpesi legelőre való felhajtást megelőzően, vagy a tej csak a (silómentes tejet termelő tejgazdaság tulajdonában lévő) szállásgazdaságban (silómentes kecsketejet termelő tejgazdaság) töltött első 14 nap eltelte után szállítható silómentes kecsketejként. A szállásgazdaságban silót sem előállítani, sem takarmányozásra használni nem szabad.

Géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok használatának tilalma

—	A silómentes kecsketej hagyományos jellegének megőrzése érdekében a hatályos jogszabályok értelmében géntechnológiával módosítottnak minősülő állatok és takarmányok nem használhatók.

Egyéb rendelkezések

—	Tilos silótakarmányokat (erjesztett takarmányokat) előállítani és tárolni.

—	Bálás takarmány nem állítható elő és nem tárolható fóliában.

—	Tilos nedves szénát és erjesztett szénát előállítani.

4.3.   A termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők leírása (e rendelet 7. cikkének (2) bekezdése)

A silómentes kecsketej a „Heumilchregulativ” 4.2. pontban ismertetett előírásaiban szereplő speciális előállítási feltételek következtében különbözik a normál kecsketejtől.