AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

7.9.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 315/3

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2018. szeptember 6.)

az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet) 143. cikkében említett testület állandó, magas szintű, független elnökének, illetve alelnökének az aktuális megbízatásuk hátralévő időtartamára való kinevezéséről

(2018/C 315/04)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 143. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A testület a korai felismerési és kizárási rendszer (EDES) alapköve (a továbbiakban: EDES-testület). E 2016-ban létrehozott intézményközi testület feladata elsősorban (vagy többek között), hogy az intézmények és a szervek engedélyezésre jogosult tisztviselőinek kérésére ajánlást bocsásson ki a megbízhatatlan gazdasági szereplőkre vonatkozó adminisztratív szankciók (az uniós források odaítéléséből való kizárás és/vagy pénzügyi szankciók) kiszabásával kapcsolatban.

(2)

Nyilvános szándéknyilatkozati felhívást és a Bizottság három főigazgatójából álló testület által történő kiválasztást követően a biztosi testület 2016. július 5-én úgy határozott (PV (2016) 2176), hogy 2021. július 4-ig tartó ötéves megbízatással Christian Pennerát (korábban jogtanácsos és az Európai Parlament Jogi Szolgálatának főigazgatója) és Maria Isabel Rofes i Pujolt (korábban az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének bírója) nevezi ki az EDES-testület elnökének, illetve alelnökének.

(3)

A biztosi testület 2018. június 20-án továbbá úgy határozott, hogy Christian Pennerát és Maria Isabel Rofes i Pujolt két év időtartamra a hatályon kívül helyezett 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 73. cikkének (6) bekezdésében említett, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított bizottsági testület (a továbbiakban: ISIF-testület) elnökévé, illetve alelnökévé nevezi ki. A Bizottság ISIF-testülete tanácsadói szerepet tölt be a személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok fennállásának és következményeinek megállapításában. A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított testületeket más uniós intézményeknél is létrehoztak.

(4)

A 2018. augusztus 2-án hatályba lépett új költségvetési rendelet megszüntette az összes ISIF-testületet, és azok hatásköreit az EDES-testületre ruházta át. Az ISIF-testületek hatásköreinek az EDES-testületre való átruházása azonban az igazgatási előirányzatok végrehajtására csak 2019. január 1-jétől alkalmazandó.

(5)

Biztosítani kell, hogy az elnök kinevezése és megbízatása a személyzet tagjai által elkövetett pénzügyi szabálytalanságok tekintetében teljes mértékben megfeleljen a költségvetési rendeletben előírt függetlenségre vonatkozó követelményeknek és a megbízatása időtartamára megállapított feltételeknek és a kiválasztási eljárásnak. Ugyanez vonatkozik az alelnökre is.

(6)

Függetlenségüknek és az EDES-testület elnökeként, illetve alelnökeként való ötéves megbízatásuk integritásának tiszteletben tartása érdekében Christian Pennerát és Maria Isabel Rofes i Pujolt a jelenlegi megbízatásuk hátralévő időtartamára az összevont testület elnökeként, illetve alelnökeként is ki kell nevezni. Erre azért is szükség van, mert az EDES-testület elnökének megbízatása nem újítható meg. E tekintetben ki kell emelni, hogy a 2016-ban Christian Pennerának és Maria Isabel Rofes i Pujolnak az EDES-testület elnökeként, illetve alelnökeként való kinevezésekor folytatott eljárás teljesen megfelel az összevont testület elnökének és alelnökének kinevezésére a költségvetési rendeletben előírtakkal.

(7)

Az átláthatóság biztosítása és a gazdasági szereplőknek, továbbá az uniós intézmények, szervek, európai hivatalok és ügynökségek személyzetének a megfelelő tájékoztatása érdekében ezeket a kinevezéseket közzé kell tenni, és azokról értesíteni kell a többi uniós intézményt, az uniós szerveket, továbbá az európai hivatalokat és ügynökségeket,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Kinevezések

A Bizottság a biztosi testület 2016. július 5-i határozatának (PV (2016) 2176) megfelelően Christian Pennerát és Maria Isabel Rofes i Pujolt ötéves megbízatásuk hátralévő részére a költségvetési rendelet 143. cikkében említett testület elnökévé, illetve alelnökévé nevezi ki.

2. cikk

Különleges tanácsadói szerződések

A költségvetési rendelet 143. cikke (3) bekezdésének megfelelően Christian Pennera és Maria Isabel Rofes i Pujol különleges tanácsadóként igazgatási szempontból Oettinger biztos mellett tevékenykedik, a 2014. február 6-i C(2014) 541 bizottsági határozattal módosított, 2007. december 19-i C(2007) 6655 különleges tanácsadókra vonatkozó szabályzatnak megfelelően.

(1)

Függetlenségüknek és megbízatásuk időtartamának tiszteletben tartása érdekében Christian Pennera és Maria Isabel Rofes i Pujol különleges tanácsadói szerződése megbízatásuk végéig megújul. Christian Pennera szerződése 70 munkanapot és 35 kiküldetési napot foglal magában, Maria Isabel Rofes i Pujol szerződése pedig 60 munkanapot és 35 kiküldetési napot. A munkanapok száma igazgatási és költségvetési határozatokkal módosítható. Christian Pennera és Maria Isabel Rofes i Pujol minden egyes munkával töltött napért díjazásban részesül, amelyet az AD 16 besorolási fokozat 1. fizetési fokozatába tartozó európai uniós tisztviselők alapilletménye alapján számítanak ki.

(2)

Christian Pennerának és Maria Isabel Rofes i Pujolnak mint a hatályon kívül helyezett 966/2012/EU, Euratom rendelet 73. cikkének (6) bekezdésében említett, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló szakosított bizottsági testület elnökének, illetve alelnökének a szerződése 2018. december 31-én megszűnik.

(3)	Oettinger biztos felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt szükséges esetben – a megfelelő források rendelkezésre állásának feltételével – módosítsa e különleges tanácsadói szerződéseket.

(4)	A HR Főigazgatóság főigazgatója felhatalmazást kap arra, hogy a szerződéseknek a munkaszerződések megkötéséért felelős hatóság nevében való aláírásával végrehajtsa e határozatot.

3. cikk

Kihirdetés és értesítés

A HR Főigazgatóság főigazgatója utasítást kap arra, hogy ezeket a kinevezéseket a Hivatalos Lap C sorozatában kihirdesse, és azokról értesítse a többi uniós intézményt, az uniós szerveket, továbbá az európai hivatalokat és ügynökségeket.

Kelt Brüsszelben, 2018. szeptember 6-án.

a Bizottság részéről

Günther OETTINGER

a Bizottság tagja

(1) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

7.9.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 315/7

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Ügyszám: M.7993 – Altice/PT Portugal (a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás)

(2018/C 315/07)

Bevezetés

2014. december 9-én az Altice S.A. és az Altice Portugal S.A. adásvételi szerződést írt alá a PT Portugal (2) Oi-tól (3) történő megvásárlásáról (a továbbiakban: ügyleti megállapodás). 2014. december 18-án az Altice S.A. megkezdte a bejelentést megelőző megbeszéléseket az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság) annak érdekében, hogy a felvásárláshoz megkapja az összefonódás-ellenőrzési engedélyt. 2015. február 25-én az Altice S.A. (4) hivatalosan bejelentette az ügyletet a Bizottság felé, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján együttműködési ajánlatot tett. (5) A Bizottság komoly kétségeket támasztott az összefonódás belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében, mivel úgy ítélte, hogy az összefonódás több horizontálisan érintett piac kapcsán is aggályokat vet fel.

2015. április 20-án a Bizottság az Altice által benyújtott felülvizsgált együttműködési ajánlat nyomán bizonyos feltételek mellett engedélyezte az ügyletet (a továbbiakban: engedélyezési határozat). Az Altice bejelentette, hogy 2015. június 2-án lezárta az ügyletet.

2015. április 13-án a Bizottság információkérést küldött az Altice részére, amelyben az Altice felső vezetőinek a PT Portugalnál tett látogatásának céljával és tartalmával kapcsolatos részletek iránt érdeklődött. A látogatásra – amelyről a portugál sajtó számolt be – az engedélyezési határozat elfogadása előtt került sor. Az Altice 2015. április 17-én válaszolt az információkérésre.

A Bizottság 2015. május 12-én újabb információkérést küldött az Altice és a PT Portugal közötti megbeszélésekkel kapcsolatos dokumentumok tárgyában. Erre az Altice 2015. június 12-én válaszolt, de csak az Altice dokumentumait küldte meg (a PT Portugal dokumentumait nem).

2015. július 8-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatában arra kötelezte az Altice-t, hogy válaszul nyújtsa be a PT Portugallal kapcsolatos dokumentumokat. Az Altice 2015. július 30-án küldte meg válaszát. A Bizottság 2015. december 4-én újabb információkérést küldött, amelyre az Altice 2015. december 18-án válaszolt.

2016. március 15-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott határozatában arra kötelezte az Altice-t, hogy tegye hozzáférhetővé (többek között) a munkavállalók elektronikus postaládáit, a titoktartási megállapodásokat, valamint az Altice és a PT Portugal közötti, 2015. április 20. előtt zajló bizonyos interakciókhoz kapcsolódó dokumentumokat. Az Altice a kért dokumentumokat 2016. április 6-án nyújtotta be.

A Bizottság 2016. július 20-án, 2016. augusztus 24-én, 2016. szeptember 27-én és 2016. december 21-én küldött információkéréseket, amelyekre az Altice válaszolt.

Kifogásközlés

2017. május 18-án a Bizottság kifogásközlést küldött az Altice részére, amelyben azt az előzetes véleményét fogalmazta meg, hogy az Altice közösségi léptékű összefonódást hajtott végre, amellyel megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését. A Bizottság kifogásközlésben foglalt előzetes véleménye az volt, hogy már az ügyleti megállapodás is törvény szerinti jogot adott az Altice-nak arra, hogy a PT Portugal fölött meghatározó befolyást gyakoroljon. Emellett a Bizottság előzetes értékelése szerint az Altice már az engedélyezési határozat és – bizonyos esetekben – a Bizottság felé történő bejelentés előtt meghatározó befolyást gyakorolt a PT Portugal fölött azzal, hogy a) részt vett a PT Portugal bizonyos kereskedelmi döntéseiben, és b) rendszeresen kapott érzékeny kereskedelmi információkat a PT Portugaltól.

A kifogásközlésre adandó válasz határideje eredetileg 2017. június 26. volt, amelyet később 2017. augusztus 18-ig meghosszabbítottak.

10.

Az Altice 2017. május 29-én kapott lehetőséget az ügyiratokba való betekintésre. Az iratbetekintés kapcsán nincs tudomásom aggályokról.

Szóbeli meghallgatás

11.

Az Altice a kifogásközlésre adott 2017. augusztus 18-i válaszában lehetőséget kért arra, hogy álláspontját hivatalos szóbeli meghallgatáson ismertesse. E meghallgatásra 2017. szeptember 21-én került sor. 2017. október 19-én az Altice a szóbeli meghallgatáson adott beszámolójához kiegészítést fűzött. Ebben a Bizottság által a meghallgatáson felvetett észrevételekre és kérdésekre reagált, amelyek arra vonatkoztak, hogy az Altice részt vett a PT Portugal üzleti tevékenységének bizonyos részeiben. (6)

Tényállást közlő levél

12.

A kifogásközlésre adott válaszában és a szóbeli meghallgatás során az Altice azzal érvelt, hogy a Bizottságnak kapcsolatba kellett volna lépnie az Oi-val, mivel az ügyleti megállapodás lezárás előtti rendelkezéseinek végrehajtásában meghatározó szerepe volt az ügyleti megállapodás Oi általi értelmezésének, valamint az Oi azon döntéseinek, hogy a lezárás előtti időszakban milyen esetekben konzultált az Altice-szal.

13.

Ezen észrevételek figyelembevételével a Bizottság 2017. október 6-án információkérést küldött az Oi részére. Az Oi válaszát 2017. október 20-án küldte meg.

14.

2017. november 16-án a Bizottság tényállást közlő levelet küldött az Altice részére, amelyben rámutatott azokra – a kifogásközlésben nem szereplő – tényállási elemekre, amelyek a kifogásközlésben szereplő előzetes megállapításokat támasztják alá. A tényállást közlő levél olyan tényállási elemekre is hivatkozott, amelyek szerepeltek az ügyiratokban, de ugyanakkor a kifogásközlő levél után feltárt további tényállási elemeket is tartalmazott (pontosan az Oi információkérésre adott 2017. október 20-i válaszát).

15.

Az Altice 2017. november 30-ig kapott lehetőséget arra, hogy a tényállást közlő levéllel kapcsolatban írásbeli észrevételeket nyújtson be. Az Altice kérte a határidő nyolc héttel történő meghosszabbítását (2018. január 26-ig). A határidőt 2017. december 15-ig hosszabbították meg, amely napon az Altice benyújtotta válaszát a tényállást közlő levélre.

16.

2017. december 28-án az Altice levelet küldött a meghallgatási tisztviselőnek, amelyben bizonyos eljárási elemeket kifogásolt. Ezeket az elemeket jelen dokumentum később tárgyalja.

Az Altice által a védelemhez való jog kapcsán felvetett eljárási kérdések

Az Oi bevonása a vizsgálatba

17.

Ahogy fent említésre került, az Altice a kifogásközlésre adott válaszában és a szóbeli meghallgatás során azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a vizsgálat során kapcsolatba kellett volna lépnie az Oi-val. Az Altice szerint a Bizottság az Oi-val való konzultáció elmulasztásával nem vett figyelembe bizonyos, az ügy értékelése szempontjából releváns elemeket, és ezzel megsértette az Altice védelemhez való jogát, különösen a meghallgatáshoz való jogát és a gondos ügyintézéshez való jogát.

18.

Megítélésem szerint az Altice állítása nem megalapozott. Először is, az EU bíróságai megerősítették, hogy a Bizottságnak észszerű mérlegelési jogköre van annak eldöntésére, hogy mennyire célszerű meghallgatni olyan személyeket, akik a vizsgálat szempontjából releváns bizonyítékokkal szolgálhatnak. (7) Emellett a védelemhez való jog garanciája nem jelenti azt, hogy a Bizottság kötelezhető további vizsgálatok lefolytatására akkor, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy előzetes vizsgálata elégséges volt. (8) Mindenesetre – ahogy fent említésre került – a szóbeli meghallgatás után a Bizottság küldött információkérést az Oi részére, hogy megismerje az Oi álláspontját az ügyleti megállapodás értelmezésével és gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Az Altice az tényállást közlő levélre adott válaszában (amely kapcsán lehetőséget kapott arra, hogy az Oi által a Bizottság információkérésére adott válaszhoz megjegyzéseket fűzzön), valamint a meghallgatási tisztviselőnek küldött 2017. december 28-i válaszában azt állította, hogy a Bizottság nem vizsgálta kielégítő módon az Oi szerepét és álláspontját. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy az érdemi kérdés végső soron az, hogy a vizsgálati akta tartalmaz-e elegendő bizonyítékot, amely alátámasztja a jogsértéssel kapcsolatos megállapítást.

19.

Az Altice továbbá úgy vélte, hogy az eljárás szempontjából az Oi vizsgálatba való bevonása rendkívül fontos, ezért az Oi válaszait nem tényállást közlő levélben, hanem kiegészítő kifogásközlésben kellett volna ismertetni. Az Altice ezzel kapcsolatos meglátásával nem értek egyet. Az Oi információkérésre adott válaszai tényállási elemek, amelyek a Bizottság kifogásközlésben megfogalmazott, már meglévő kifogásaira nézve relevánsak. Az ilyen jellegű bizonyítékok közlése tényállást közlő levélben, nem pedig kiegészítő kifogásközlésben történik.

A Bizottság által a vizsgálat során megküldött információkérések szükségessége és arányossága

20.

A kifogásközlésre adott válaszában az Altice azzal érvelt, hogy a Bizottság által a vizsgálat során részére küldött információkérések a kért információk mennyisége, valamint a Bizottság által az információkérésekre adott válaszra megszabott határidők miatt aránytalanok voltak a vizsgálat szükségleteihez képest.

21.

E jelentés szempontjából elegendő annyit megjegyezni, hogy az Altice e tekintetben eljárási jogait nem gyakorolta teljes mértékben. Bár megbízatása nem ad kifejezett felhatalmazást a meghallgatási tisztviselőnek arra, hogy az összefonódás-ellenőrzési szabályok eljárásjogi megsértésének esetében határidőket kiterjesszen, (9) az Altice kérhette volna a határidő újabb kiterjesztését a Bizottságtól, vagy fellebbezést nyújthatott volna be a Törvényszékre a Bizottság 2015. július 8-i és 2016. március 15-i határozatával szemben.

Az Altice eljárásjogi kifogásai a tényállást közlő levéllel szemben

22.

Az Altice a tényállást közlő levélre adott válaszában, majd a meghallgatási tisztviselőnek 2017. december 28-án küldött levelében a következő eljárásjogi problémákról tett panaszt:

—

Az Altice szerint a kifogásközlés idején a Bizottságnak már tudomása volt a tényállást közlő levélben említett konzultációkról, és ezekről az elemekről szándékosan nem tett említést. Az Altice szerint a Bizottság – azzal, hogy ezeket az elemeket nem szerepeltette a kifogásközlésben – nem tette lehetővé, hogy a teljes eljárás során (ideértve a szóbeli meghallgatást) az Altice és a Bizottság megvitathassa azokat.

—

Emellett az Altice azzal is érvelt, hogy a tényállást közlő levél 19 olyan kérdést sorolt fel, amelyek kapcsán konzultáltak az Altice-szal, de nem indokolta meg, hogy ezek miért erősítik meg a kifogásközlésben szereplő előzetes megállapításokat. Az Altice szerint a tényállást közlő levélben közölt jogsértés új elemeinek esetében a Bizottság semmiféle jogi minősítést nem adott, és a tényállást közlő levél 4. lábjegyzetében szereplő kérdések státusza nem volt egyértelmű.

23.

Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném megjegyezni. Először is, a Bizottság azért mutatott be aktájából további meglévő információkat a tényállást közlő levélben, mert úgy ítélte, hogy ezek a bizonyítékok ellentmondanak bizonyos állításoknak, amelyeket az Altice a kifogásközlésre adott válaszában nyújtott be. A Bizottság az Altice állításával szemben nem szándékosan döntött úgy, hogy ezekről az elemekről nem tesz említést a kifogásközlésben. Másodszor – ahogy azt a határozattervezet közli – a Bizottság a) megvizsgálta az Altice kijelentését, miszerint az aláírás és az engedélyezés közötti időszakban a PT Portugal több olyan döntést hozott, amellyel kapcsolatban nem konzultált az Altice-szal, b) ellenőrizte azokat az eseteket, amikor az Oi hivatalos levélben kérte az Altice hozzájárulását, és c) a kifogásközlésben említett esetek mellett feltárt olyan eseteket, ahol az Altice hozzájárulását kérték, bár az Altice azt állította, hogy hozzájárulását nem kérték, mit több, tájékoztatást sem kapott. Ezek az elemek nem jelentenek újabb kifogásokat az Altice-szal szemben, és a határozattervezetben nem is kerülnek felhasználásra az Altice-szal szemben mint olyan esetek, amelyekben megmutatkozik a meghatározó befolyás gyakorlása, csupán válaszul szolgálnak az Altice azon állítására, miszerint az aláírás és az engedélyezés közötti időszakban nem konzultáltak vele a PT Portugal számos döntéséről, illetve nem is tájékoztatták azokról.

Második szóbeli meghallgatás iránti kérelem

24.

Az Altice 2017. december 28-i levelében azt is kérte, hogy kerüljön sor új meghallgatásra.

25.

A 802/2004/EK bizottsági rendelet (10) 14. cikkének (3) bekezdése (a 802/2004/EK rendelet 13. cikkével együttesen értelmezve) szerint hivatalos szóbeli meghallgatás a kifogásközlésre adott írásban tett észrevételekben kérelmezhető, a tényállást közlő levélhez fűzött észrevételekben nem. Ezt a 2011/695/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdése is megerősíti. Mivel a 2017. november 16-i tényállást közlő levél nem tartalmazott olyan új kifogást az Altice-szal szemben, amely a kifogásközlésben ne szerepelt volna, a második hivatalos meghallgatásra való jog nem volt alkalmazható.

Kiegészítő információ a szóbeli meghallgatás résztvevői számára

26.

Az Altice 2017. december 28-i levelében azt is jelezte, hogy – tekintettel azokra az elemekre, amelyeket a Bizottság a tényállást közlő levelében ismertetett – a szóbeli meghallgatáson bemutatott beszámolójának új változatát kívánja majd benyújtani. Az Altice beszámolójának frissített változatát 2018. január 18-án nyújtotta be. E változatot a szóbeli meghallgatás valamennyi résztvevője megkapta.

Határozattervezet

27.

A határozattervezetben a Bizottság arra következtetésre jut, hogy az Altice közösségi léptékű összefonódást hajtott végre, amellyel megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését.

28.

A határozattervezetet a 2011/695/EU határozat 16. cikkének (1) bekezdése alapján felülvizsgáltam, és arra a következtetésre jutottam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint, amelyekre vonatkozóan a Feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére.

Következtetések

29.

Összességében véve úgy ítélem meg, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2018. április 23.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: a 2011/695/EU határozat) 16. és 17. cikke alapján.

(2) A PT Portugal SGPS S.A. távközlési és multimédiaszolgáltató Portugáliában.

(3) Az Oi S.A. brazil távközlési vállalat.

(4) Az ügylet (M.7499) bejelentő fele az Altice S.A. volt, amely azonban 2015. augusztus 9-én összeolvadt az Altice N.V.-vel – az Altice csoport új holdingtársaságával –, aminek következtében a Altice SA megszűnt. A határozattervezet címzettje az Altice N.V. mint az Altice S.A. jogutódja. E jelentés „Altice” formában hivatkozik az Altice S.A.-ra és az Altice N.V.-re.

(5) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az összefonódás-ellenőrzési rendelet) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(6) E kiegészítést a szóbeli meghallgatás valamennyi résztvevője megkapta. 2018. január 18-án az Altice benyújtotta beszámolója frissített változatát, amely a tényállást közlő levélre adott válaszát is figyelembe vette (lásd a 26 bekezdést lent).

(7) Lásd például a T-9/99. sz., HFB és társai kontra Bizottság ügy (EU:T:2002:70) 383. pontját és a T-655/11. sz., FSL és társai kontra Bizottság ügy (EU:T:2015/383) 406. pontját.

(8) Lásd például a T-141/94. sz., Thyssen Stahl kontra Bizottság ügy (EU:T:1999:48) 110. pontját és a T-758/14.sz., Infineon Technologies kontra Bizottság ügy (EU:T:2016:737) 110. pontját.

(9) Lásd a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontját, amely kizárólag a 2003/1/EK tanácsi rendelet 18. cikkének (3) bekezdése szerinti információkérési határozatok esetében szól a határidő kiterjesztéséről.

(10) A Bizottság 802/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

7.9.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 315/11

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2018. április 24.)

az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzbírság Altice N.V.-vel szemben történő kiszabásáról az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének megsértése miatt

(Ügyszám: M.7993 – Altice/PT Portugal [a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás])

(2018/C 315/08)

I. TÉNYÁLLÁS

a. Az érintett vállalkozások és az összefonódás

Altice N.V (1). (a továbbiakban: Altice, The Netherlands) multinacionális kábel- és távközlési társaság. A bejelentés idején az Altice a távközlési ágazatban aktív két leányvállalatán keresztül működött Portugáliában. E két leányvállalat a Cabovisão – Televisão por Cabo S.A. (a továbbiakban: Cabovisão) és az ONI Telecom – Infocomunicações S.A. (a továbbiakban: ONI).

A PT Portugal SGPS S.A. (a továbbiakban: PT Portugal vagy célvállalkozás) olyan távközlési és multimédiaszolgáltató, amely Portugáliában valamennyi telekommunikációs szegmensben jelen van.

2014. december 9-én az Altice S.A. (az Altice csoport korábbi holdingtársasága) és az Altice Portugal S.A. (2) részvényvásárlási megállapodást kötött az Oi S.A. brazil távközlési szolgáltatóval (a továbbiakban: Oi vagy eladó), amely következtében az Altice S.A. (Luxemburg) leányvállalata (az Altice Portugal S.A.) révén az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett kizárólagos irányítást szerzett volna a PT Portugal fölött (a továbbiakban: ügylet vagy ügyleti megállapodás) (3).

A Bizottság 2015. február 25-én kapott az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerinti bejelentést az ügyletről. A Bizottsággal a bejelentést megelőző kapcsolatfelvétel 2014. december 18-án történt meg. 2015. április 20-án a Bizottság határozatot fogadott el az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint – amely az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével együttesen került értelmezésre –, amelyben a határozat mellékletében előírt kötelezettségek és feltételek Altice általi maradéktalan teljesítése esetén az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította (a továbbiakban: engedélyezési határozat).

b. A jelenlegi eljárások háttere

2015. április 13-án a Bizottság felvette a kapcsolatot az Altice-szal, miután a sajtó arról számolt be, hogy az Altice felső vezetői ellátogattak a PT Portugalhoz (4) még azelőtt, hogy a Bizottság jóváhagyta volna az ügyletet.

A Bizottság 2016. március 11-i keltezésű levelében jelezte, hogy vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy az Altice esetleg megszegte-e az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében előírt felfüggesztési kötelezettségét és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét.

2017. május 12-én helyzetelemző találkozóra került sor a Bizottság szolgálatai és az Altice között. 2017. május 17-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 18. cikke értelmében kifogásközlést tett közzé a Altice-nak címezve. Ebben közölte előzetes következtetéseit, amelyek szerint az Altice megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdését és 4. cikkének (1) bekezdését. 2017. szeptember 21-én szóbeli meghallgatásra (a továbbiakban: meghallgatás) került sor.

2017. november 16-án a Bizottság levelet küldött az Altice-nak, amelyben felhívta az Altice figyelmét a bizottsági ügyiratokban található újabb bizonyítékokra, amelyek megerősítik a kifogásközlésben szereplő előzetes megállapításokat (a továbbiakban: tényállást közlő levél).

II. JOGI KERET

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján:

„Vállalkozások összefonódása jön létre, ha az irányítás tartósan megváltozik a következőkből eredően: […]

b)	egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több más vállalkozás egésze vagy része felett.”

10.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkének (2) bekezdése továbbá megállapítja, hogy:

„Az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen: a) a vállalkozás eszközei egészének vagy részének tulajdonjoga vagy használati joga révén; b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.”

11.

A Törvényszék megerősítette a következőket: „a 139/2004 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint az irányítást többek között olyan jogok alapozzák meg, amelyek »lehetőséget« adnak egy vállalkozás tevékenysége feletti meghatározó befolyás gyakorlására. A döntő tehát ezen irányítás formális értelemben vett megszerzése, és nem az ilyen irányítás tényleges gyakorlása” (5).

12.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján: „Az e rendeletben megjelölt, [uniós] léptékű összefonódásokat a Bizottságnál az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét, vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni.”

13.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján: „Az 1. cikkben meghatározott közösségi léptékű, vagy a 4. cikk (5) bekezdése alapján a Bizottság által vizsgálandó összefonódás nem valósulhat meg bejelentése előtt, vagy míg a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 8. cikk (1) bekezdése vagy a 8. cikk (2) bekezdése alapján hozott határozat, vagy a 10. cikk (6) bekezdése szerinti vélelem a közös piaccal összeegyeztethetőnek nem nyilvánította.”

14.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapvető fontosságú az EU előzetes összefonódás-ellenőrzési rendszerének struktúrája szempontjából. Ugyanakkor egyértelmű jogi elveket tartalmaznak, és emiatt egyértelmű és kiegészítő szerepet játszanak az összefonódás-ellenőrzés Bizottság általi gyakorlásának kontextusában.

15.

Végezetül, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján: „A Bizottság határozattal az érintett vállalkozások 5. cikk szerinti teljes forgalmának 10 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki a (3) cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett személyekre vagy az érintett vállalkozásokra, ha azok akár szándékosan, akár gondatlanságból

a)	egy összefonódást, annak megvalósulását megelőzően a 4. cikkel vagy a 22. cikk (3) bekezdésével összhangban nem jelentenek be, kivéve, ha a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint hozott határozattal erre felhatalmazták őket;

b)	az összefonódást a 7. cikk sérelmével valósítják meg.”

III. A JELEN ESETRE TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁS

16.

Az Altice 2014 októberében kezdte meg a tárgyalásokat az Oi-val, azzal a céllal, hogy megvásárolja a PT Portugalt. A tárgyalások 2014. december 9-én az ügyleti megállapodás aláírásával zárultak.

17.

Az ügyleti megállapodás meghatározta az elveket, amelyek alapján az Altice és az Oi megállapodott abban, hogy az aláírás és a lezárás közötti időszakban a célvállalkozás hogyan végezze műveleteit. A vonatkozó rendelkezések egyrészt pozitív kötelezettséget írtak elő, amely szerint a PT Portugal tevékenységeit a szokásos ügymenetnek megfelelően, a múltbeli gyakorlattal összhangban kell végezni, kivéve, ha az Altice hozzájárulását adja, másrészt pedig egy negatív kötelezettséget, amely azt írta elő, hogy az Altice előzetes hozzájárulása nélkül vállalati, versenyügyi és kereskedelmi tevékenységek széles köre nem hajtható végre.

18.

Az ügyleti megállapodás előírt egy folyamatot is, amely az ezen hozzájárulások megszerzésének megkönnyítését célozta. Az Altice és a PT Portugal között e közléseken túl is gyakran lépett egymással közvetlen kapcsolatba telefonhívások, e-mailek és megbeszélések útján. A PT Portugal kérdések széles körében kérte az Altice hozzájárulását, jelentést tett több folyamatban lévő ügy előrehaladásáról, és részletes pénzügyi információkkal szolgált. Emellett az Oi olyan kérdésekben is kikérte az Altice véleményét és hozzájárulását, amelyek nem tartoztak az ügyleti megállapodás hatálya alá. A PT Portugal továbbá a 2015 februárjában és márciusában tartott megbeszéléseken bizalmas információkat osztott meg az Altice-szal üzleti tevékenységének számos aspektusáról, valamint részletes pénzügyi adatokat bocsátott az Altice rendelkezésére, és heti rendszerességgel részletes adatokat közölt fő teljesítménymutatóiról (a továbbiakban: KPI). Ezek az információk – amelyeket az Altice elfogadott – részletesek, előremutatók és természetük szerint individualizáltak voltak.

19.

Az információcsere a PT Portugal és az Altice különböző vezetői között mindenféle biztosíték – például titoktartási megállapodás vagy úgynevezett „clean team” (6) – alkalmazása nélkül történt.

20.

Az Altice, az Oi és a PT Portugal számos lépésére akkor került sor, amikor már folytak a bejelentés előtti tárgyalások, valamint folyamatban volt az ügylet Bizottság vizsgálatának első szakasza, amely után a Bizottság megállapította, hogy az ügylet komoly kétségeket vetett fel a belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében. A Bizottságnak a versenytársak ezen összefonódásával kapcsolatban felmerülő aggályainak orvoslására az Altice végül kötelezettséget vállalt a Cabovisão és az ONI értékesítésére, amelyek alapvetően lefedték az Altice portugáliai üzleti tevékenységeit.

21.

Az alábbiakban kifejtettek szerint a Bizottság megállapítja, hogy a fent leírt elemek lehetővé tették az Altice számára, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon és/vagy azt eredményezték, hogy ténylegesen irányítást gyakorolt a PT Portugal fölött még az engedélyezési határozat elfogadása előtt – és bizonyos esetekben a bejelentést megelőzően –, ami az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikk (1) bekezdése és 4. cikk (1) bekezdése megsértésének minősül.

IV. AZ ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉSI RENDELET 7. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK MEGSÉRTÉSE

a. Az ügyleti megállapodás

22.

Az ügyleti megállapodás tartalmazott egy megállapodást, amely szerint az Oi a PT Portugal üzleti tevékenységével kapcsolatban bizonyos lépéseket nem hajt végre az Altice előzetes hozzájárulása nélkül. A Bizottság megállapítja, hogy az ügyleti megállapodás emiatt lehetővé tette az Altice számára, hogy az ügyleti megállapodásban felsorolt kérdések kapcsán meghatározza a PT Portugal lépéseit.

23.

A Bizottság elismeri, hogy megszokott és megfelelő eljárás, hogy az adásvételi szerződések olyan záradékokat tartalmaznak, amelyek a felvásárolt vállalkozás értékének megőrzését célozzák az adásvételi szerződés aláírása és a lezárás közötti időszakban. Emiatt – ahogy az Altice megjegyzi – a járulékos korlátozások (7) szerint a megállapodások, amelyek értelmében a célvállalkozás üzleti tevékenységének lényeges változtatásaitól a lezárásig tartózkodni kell, az összefonódás végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó és szükséges megállapodásoknak tekinthetők. Azonban az eladó és a vevő közötti olyan jellegű megállapodás, amely lehetővé teszi a vevő számára, hogy már az engedélyezés előtt meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozásra, csak abban az esetben indokolt, ha szigorúan arra korlátozódik, ami a célvállalkozás értékének biztosításához szükséges.

24.

A Bizottság megállapítja, hogy az Altice ügyleti megállapodásban szereplő vétójógai – melyek a következőkre terjedtek ki: i) a PT Portugal felső vezetésének kinevezése, ii) a PT Portugal árképzési politikája, valamint az ügyfelek esetében alkalmazott kereskedelmi feltételei, és iii) a PT Portugal szerződéseink széles köre esetében a szerződés megkötése, megszüntetése és módosítása – egyenként és együttesen törvény szerinti jogot adtak az Altice-nak arra, hogy a célvállalkozás üzleti tevékenységébe oly mértékben avatkozzon be, amely meghaladja a célvállalkozás értékének az aláírás és a lezárás közötti időszakban történő megőrzésének garantálásához szükséges mértéket, és lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozás fölött.

i. Az Altice lehetősége arra, hogy befolyásolja a célvállalkozás felső vezetőinek kinevezését

25.

Az ügyleti megállapodás 6.1(b)(xviii) és (xx) szakasza szerint az Altice előzetes írásos hozzájárulása nélkül a PT Portugal nem nevezhetett ki új igazgatót és tisztviselőt, valamint nem mondhatta fel és nem módosíthatta szerződésüket.

26.

A Bizottság megítélése szerint az ügyleti megállapodásban foglalt jogok rendkívül széleskörűek voltak, és a személyzet meg nem határozott csoportját érintették. E csoport nem minden tagjáról valószínűsíthető, hogy az üzlet értéke szempontjából releváns lett volna. Emellett az ügyleti megállapodás lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy részt vegyen a célvállalkozás felsővezetői struktúrájának meghatározásában, például az igazgatótanács tagjainak kinevezésében.

27.

Emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 6.1(b)(xviii) és (xx) szakaszban foglalt vétójogok – önmagukban és a jelen határozatban tárgyalt többi vétójoggal együtt – olyan hatásköröket ruháztak az Altice-ra, amelyek következtében az Altice meghatározó befolyást tudott gyakorolni a célvállalkozás felső vezetése és ezáltal kereskedelempolitikája fölött. Ez a rendelkezés meghaladta a célvállalkozás értékének egyszerű védelmét, és lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozás fölött.

ii. Az Altice lehetősége arra, hogy befolyásolja a célvállalkozás árképzési politikáját

28.

Az ügyleti megállapodás 6.1(b)(xxvi) szakasza értelmében – bizonyos korlátozásokkal – a PT Portugal az Altice hozzájárulása nélkül nem módosíthatta árképzési politikáját és szokásos ajánlati árait, valamint az ügyfeleknél alkalmazott szokásos feltételeit.

29.

Az előírás, miszerint a célvállalkozásnak árképzési politikája és szokásos ajánlati árai módosításához meg kell szereznie az Altice előzetes hozzájárulását, jellegénél fogva szűkítette a célvállalkozás mérlegelési jogkörét és gyengítette azt a képességét, hogy a piacon függetlenül lépjen fel. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Altice vétójoga a célvállalkozás üzleti döntései fölött meghaladja azt a mértéket, amely a célvállalkozás üzleti tevékenységei lényeges változásainak kivédéséhez szükséges a célvállalkozás értékének megőrzése érdekében. Emellett a Bizottság megjegyzi, hogy a 6.1(b)(xxvi) szakasz rendkívül széleskörű volt, és az Altice-nak vétójogot adott a PT Portugal árképzési politikájának és az ügyfelekkel folyatott üzleti tevékenységei feltételeinek nagy része fölött.

30.

Emiatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 6.1(b)(xviii) szakaszban foglalt vétójogok – önmagukban és a jelen határozatban tárgyalt többi vétójoggal együtt – az Altice-ra ruházták a célvállalkozás kereskedelempolitikájának meghatározására irányuló hatáskört. Ez a rendelkezés tehát túlmutat a célvállalkozás értékének egyszerű védelmén, és lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozás fölött.

iii. Az Altice lehetősége arra, hogy szerződések célvállalkozás általi megkötését, megszüntetést és módosítását befolyásolja

31.

Az ügyleti megállapodás 6.1(b)(ii), (iii) és (ix) szakasza értelmében az Altice előzetes írásos hozzájárulása nélkül a PT Portugal nem hajthatott végre ügyletet, nem vállalhatott kötelezettséget, nem vállalhatott és nem viselhetett semmiféle felelősséget, és nem szerezhetett meg eszközöket abban az esetben, ha az ügylet bizonyos értékhatárt meghaladott. Az ügyleti megállapodás 6.1(b)(vii) és (xxvii) szakasza értelmében az Altice előzetes írásos hozzájárulása nélkül a PT Portugal bizonyos meghatározásoknak megfelelő szerződéseket nem köthetett meg, nem szüntethetett meg és nem módosíthatott.

32.

A Bizottság megítélése szerint az érintett tevékenységek köre, az alkalmazott meghatározások és az érvényes értékhatárok következtében rendkívül tág volt azoknak a tevékenységeknek a köre, amelyet az Altice felügyelt (ideértve a PT Portugal szokásos ügymenetének körébe tartozó kérdéseket is), és ezek közül nem mindegyik lett volna lényegi hatással a PT Portugal értékére.

33.

Ennek megfelelően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 6.1(b)(ii), (iii), (ix), (vii) és (xxvii) szakaszban foglalt vétójogok – önmagukban és a jelen határozatban tárgyalt többi vétójoggal együtt – olyan hatáskört ruháztak az Altice-ra, amely eredményeként az Altice-nak módjában állt meghatározni a célvállalkozás kereskedelempolitikáját. Ez a rendelkezés tehát túlmutat a célvállalkozás értékének egyszerű védelmén, és lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozás fölött.

b. Az Altice befolyása a célvállalkozás fölött

34.

A Bizottság a lent leírtak szerint több is esetben is azt találta, hogy a PT Portugal a bejelentés dátuma és/vagy az engedélyezési határozat dátuma előtt utasításokat kért az Altice-tól és beleegyezett abba, hogy kereskedelmi döntéseivel kapcsolatosan végrehajtsa az Altice utasításait, illetve ténylegesen is végrehajtotta azokat.

i. A post-paid mobilszolgáltatással kapcsolatos kampány

35.

2015 januárja és márciusa között a PT Portugal promóciós kampányt (a továbbiakban: post-paid kampány) folytatott, amelynek célja az volt, hogy a B2C kiskereskedelmi mobil távközlési szegmensben csökkentse az ügyfelek lemorzsolódását. A Bizottság megállapította, hogy az Altice részt vett a PT Portugal post-paid kampányával kapcsolatos döntéshozási folyamatokban, amely kampány a célvállalkozás piacon alkalmazott kereskedelmi gyakorlatának részét képezte. Az Altice kulcsszerepet játszott a post-paid kampány jóváhagyásában, módozatai tekintetében és nyomon követésében. Tekintettel a kampány céljaira és költségvetésére, a Bizottság megállapította, hogy az Altice kampányban való szerepvállalása nem indokolható a PT Portugal értékének megőrzésével.

ii. A Porto Canal-szerződés

36.

2014. december 18-án (8) a PT Portugal megkezdte a Porto Canal televízió csatornával kapcsolatos műsorelosztási megállapodás lehetséges megújításának belső értékelését. A Bizottság megállapította, hogy az Altice a PT Portugal és a Porto Canal közötti szerződés megújítása kapcsán közvetlenül részt vett a célok és a tárgyalási stratégia kialakításában. Ezek a célvállalkozás piaci versenystratégiájának részét képezték, amely piacon az Altice leányvállalatai révén maga is versenyzett. A szerződés értékére és tárgyára (televíziós szerződés megújítása) tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az Altice szerepvállalása nem indokolható a PT Portugal értékének megőrzésével.

iii. A RAN-szolgáltató kiválasztása

37.

A PT Portugal több rádiós hozzáférési hálózati (a továbbiakban: RAN) szolgáltatóval dolgozott, és szándékában állt a szolgáltatók számának csökkentése. A Bizottság megállapította, hogy az Altice közvetlenül részt vett a PT Portugal RAN-szolgáltatók kiválasztását célzó folyamatának kidolgozásában, amely a célvállalkozás piaci versenystratégiájának részét képezte. Az Altice beavatkozott a PT Portugal tárgyalási stratégiájába, és utasításokat adott a PT Portugalnak arra, hogy várjon a kiválasztási eljárással és cseréljenek információt a kérdésről, aminek következtében a PT Portugal módosította a kiválasztási folyamattal kapcsolatos stratégiáját. A PT Portugal végrehajtotta ezeket az utasításokat, nevezetesen felfüggesztette a kiválasztási eljárást és érzékeny kereskedelmi információkat adott át az Altice-nak. A Bizottság megítélése szerint az Altice bevonódása meghaladta azt a mértéket, amely a PT Portugal értékének megőrzése szempontjából észszerűen szükségesnek tekinthető.

iv. Igény szerint lekérhető videoszolgáltatásra/merevlemezre való fizetős letöltésre (EST) vonatkozó szerződés

38.

A PT Portugal és a Cinemundo egy kétéves szerződés megkötését mérlegelte, amelynek tárgya különböző filmek beszállítása volt a PT Portugal igény szerint lekérhető videoszolgáltatást (a továbbiakban: VOD) nyújtó platformjára. A Bizottság megállapította, hogy az Altice közvetlenül részt vett a PT Portugal és a Cimenundo közötti beszállítási szerződés feltételeinek meghatározásában. Ez a célvállalkozás piaci versenystratégiájának részét alkotta, amely piacon az Altice leányvállalatai révén maga is versenyzett. Tekintettel a szerződés értékére és tárgyára, az Altice bevonódása meghaladta azt a mértéket, amely a PT Portugal értékének megőrzéséhez észszerű módon szükségesnek tekinthető.

v. A DOG TV-re vonatkozó szerződés

39.

2014 novemberétől kezdődően a PT Portugal mérlegelte, hogy szerződést kössön-e a World Channels-zel, a DOG TV (egy kutyák részére szánt prémium televíziós csatorna) forgalmazójával. A PT Portugal a szerződéssel kapcsolatban kérte az Altice hozzájárulását. Az Altice ezt megtagadta, és további információkat kért a szerződéssel kapcsolatban. A Bizottság megállapította, hogy az Altice közvetlenül részt vett a döntésben, hogy a DOG TV csatorna bekerüljön-e a PT Portugal televíziós kínálatába. Ez a célvállalkozás piaci versenystratégiájának részét képezte, amely piacon az Altice leányvállalatai révén maga is versenyzett. Tekintettel a szerződés értékére és tárgyára, az Altice bevonódása meghaladta azt a mértéket, amely a PT Portugal értékének megőrzéséhez észszerű módon szükségesnek tekinthető.

vi. A SIRESP-részvények

40.

A SIRESP köz- és magánszféra közötti partnerség, amely nemzeti közbiztonsági hálózatot működtet és a portugál belügyminisztérium támogatásában részesül. Az adott időpontban a SIRESP a PT Portugal, a Galilei elnevezésű portugál befektetési alap, a Motorola és két kisebb részvényes tulajdonában volt. 2015. március 4-én az egyik részvényes szándéknyilatkozatot küldött a SIRESP valamennyi részvényesének – így a PT Portugalnak is –, amelyben meghatározta a feltételeket, amelyek teljesülése esetén készen állt volna arra, hogy a többi részvényestől megvásárolja az részvényeket. Az Oi tájékoztatta az Altice-t arról, hogy nem áll szándékában a PT Portugal SIRESP-részvényeinek eladása, valamint nem kívánja elővásárlási jogait gyakorolni. Az Oi afelől érdeklődött, hogy Altice másképp vélekedik-e a kérdésről. Az Altice jelezte az Oi felé, hogy nem tervezi a részvények eladását. A Bizottság nem kifogásolja ezt az információcserét, mivel vállalati ügyről volt szó, amely potenciálisan hatással lehetett volna a célvállalkozás értékére.

41.

Az Altice azonban tovább ment, és arra kérte a PT Portugalt, hogy lépjen kapcsolatba a SIRESP egyik részvényesével, és kérjen információt arról, hogy az érdeklődik-e SIRESP-részvényeinek az Altice/PT Portugal részére történő eladása iránt. A Bizottság megítélése szerint az Altice azzal, hogy a PT Portugalnak utasítást adott arra, hogy nevében lépjen kapcsolatba a SIRESP részvényeseivel, túlment azon, ami a PT Portugal értékének megőrzéséhez szükséges megfelelő fellépésnek tekinthető.

vii. Ügyféllel kötött szerződés

42.

2014. december 23-án a PT Portugal megnyert egy tendert, amelynek tárgya kiszervezési szolgáltatások és megoldások nyújtása volt egy bizonyos ügyfél részére. Az Oi/PT Portugal kérte az Altice hozzájárulását a szerződés aláírásához, és az Altice további információkat kért az üggyel kapcsolatban. A Bizottság megállapította, hogy az Altice közvetlenül részt vett a szerződés megkötésével kapcsolatos döntésben. A szerződés a célvállalkozás piaci versenystratégiájának részét képezte, amely piacon az Altice leányvállalatai révén maga is versenyzett. Tekintettel a szerződés értékére és jellegére, a Bizottság megítélése szerint az Altice bevonódása meghaladta azt a mértéket, amely a PT Portugal értékének megőrzéséhez észszerű módon szükségesnek tekinthető.

viii. Megfontolások azon döntések relevanciája kapcsán, amelyekhez nem kérték az Altice hozzájárulását

43.

Az Altice a kifogásközlésre adott válaszában és a meghallgatás során azt állította, hogy az ügyleti megállapodás aláírása és az engedélyezési határozat között eltelt időszakban a PT Portugal csak a döntések kis részénél konzultált vele, és hogy a PT Portugal stratégiai és kereskedelmi politikájához kapcsolódó számos fontos döntést úgy hoztak meg, hogy nem konzultáltak az Altice-szal, mi több, e döntésekről nem is tájékoztatták.

44.

A Bizottság megítélése szerint az Altice eljárása a tényleges irányításgyakorlás eseteiben nem csak akkor minősül korai megvalósításnak, ha az ügyleti megállapodás aláírása és a engedélyezési határozat közötti időszakban az Altice-tól hozzájárulást kértek a PT Portugal igazgatótanácsa által megvitatott vagy a vezetőség által végrehajtott összes kérdés – vagy ezen kérdések többsége – kapcsán. A Bizottság aktájában található bizonyítékok azt mutatják, hogy az ügyleti megállapodás aláírása és az engedélyezési határozat közötti időszakban számos kérdésben kérték az Altice hozzájárulását. (9)

ix. Érzékeny kereskedelmi információk cseréje

45.

Az ügyleti megállapodás aláírása és a lezárás közötti időszakban, valamint az átvilágítási szakaszt követő néhány hónapban az Altice vezetősége és a PT Portugal képviselői három alkalommal találkoztak Lisszabonban. A Bizottság megállapította, hogy e megbeszélések során a PT Portugal széleskörűen és részletesen beszámolt az Altice-nak üzleti tevékenységeiről. A PT Portugal részletes és naprakész adatokat közölt az Altice-szal kis- és nagykereskedelmi tevékenységéről, többek között a B2C és a B2B szegmensekre vonatkozó főbb pénzügyi adatokról. Emellett az Altice e megbeszélések után a PT Portugaltól részletes és naprakész információkat kért és kapott a célvállalkozás fő teljesítménymutatóiról (a továbbiakban: KPI) és jövőbeni árképzéséről. Ezek az információcserék az Altice kiterjesztett üzemeltetési igazgatását is érintették, és érvényes titoktartási megállapodások hiányában zajlottak.

46.

A Bizottság megítélése szerint ezek az átvilágítási szakaszon kívül lezajlott információcserék is azt mutatják, hogy az Altice meghatározó befolyást gyakorolt a célvállalkozás üzleti tevékenységének egyes aspektusai fölött még azelőtt, hogy a Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította volna az ügyletet.

c. Következtetés az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértéséről

47.

A Bizottság megítélése szerint az Altice-nak lehetősége volt arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon, valamint ténylegesen irányítást gyakorolt az engedélyezési határozat elfogadása – és bizonyos esetekben a bejelentés – előtt. Emiatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az ügylet végrehajtására az engedélyezési határozat elfogadásának dátuma előtt – és bizonyos esetekben a bejelentés előtt – került sor, ami az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikk (1) bekezdése megsértésének minősül.

V. AZ ÖSSZEFONÓDÁS-ELLENŐRZÉSI RENDELET 4. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK MEGSÉRTÉSE

48.

A fentiek alapján az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikkének (1) bekezdése és 4. cikkének (1) bekezdése egyértelmű jogi elveket tartalmaz.

49.

A fent kifejtett okok miatt a Bizottság megítélése szerint az Altice megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését.

50.

Először is, a Bizottság megállapítja, hogy az ügyleti megállapodás 6.1(b) szakasza, amely az Altice vétójogát írja elő a célvállalkozás felső vezetőinek kinevezése (6.1(b)(xviii) és (xx) szakasz), a célvállalkozás árképzési politikáinak meghatározása (6.1(b)(xxvi) szakasz), valamint szerződések megkötése, módosítása és megszüntetése kapcsán (6.1(b)(ii), (iii), (ix), (vii) és (xxvii) szakasz) lehetőséget adott az Altice-nak arra, hogy az ügyleti megállapodás 2014. december 9-én történt aláírásától kezdődően meghatározó befolyást gyakoroljon a célvállalkozás fölött. Mivel erre azelőtt került sor, hogy az Európai Bizottság 2015. február 25-én bejelentést kapott az ügyletről, a Bizottság azt állapítja meg, hogy e lépés sérti az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdését.

51.

Másodszor, a fentiek szerint a Bizottság megállapítja, hogy az Altice által az ügyleti megállapodás aláírását követően tett lépések együttesen azt bizonyítják, hogy az Altice ténylegesen irányítást gyakorolt a PT Portugal fölött. E lépések közül egyesekre azelőtt került sor, hogy az Európai Bizottság 2015. február 25-én megkapta a bejelentést az ügyletről. Ezek nevezetesen a következők voltak:

(1)	a post-paid kampány: lásd a fenti 35 pontot,

(2)	a VOD/EST szerződés: lásd a fenti 38 pontot, és

(3)	a kereskedelmi értelemben stratégiai információk cseréje, amelyre a fenti 46. bekezdésben leírtak szerint az Altice vezetősége és a PT Portugal vezetősége közötti 2015. február 3-i megbeszélésen került sor.

52.

A Bizottság ennek megfelelően megállapítja, hogy az Altice megszegte az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét.

VI. ELJÁRÁS

a. Az Altice érvei

53.

A kifogásközlésre adott válaszában az Altice eljárásjogi kifogásokat vetett fel, panasszal élve a jogszerű eljárás alapelveinek (ezen belül a védelemhez való jognak) a megsértése miatt.

54.

Először is, az Altice szerint a Bizottság megsértette az Altice meghallgatáshoz való jogát és a megszegte a gondos ügyintézés kötelezettségét azzal, hogy nem vette figyelembe az ügyleti megállapodás OI általi értelmezését, tekintettel arra, hogy az Oi volt az ügyleti megállapodás egyetlen olyan szerződő fele, amely dönthetett arról, hogy az Altice felé mely kérdéseket továbbítsa, míg az Altice szerepe „tisztán passzív” volt.

55.

Másodszor, az Altice szerint a Bizottság – azzal, hogy az Altice-t tette felelőssé a feltételezett jogsértésért – megsértette a személyes felelősség alapelvét, amely szerint természetes vagy jogi személyt kizárólag a neki személyesen felróható tényekért lehet felelősségre vonni. Az Altice hivatalosan kérte a Bizottságot, hogy konzultájon az Oi-val az ügyleti megállapodás értelmezéséről, valamint indítson eljárást az Oi ellen.

56.

Az Altice a tényállást közlő levélre adott válaszában kifogásolta a Bizottság által az Oi részére küldött információkérést (10), és kijelentette, hogy a kifogásközlésre adott válaszában feltárt eljárásjogi hibákat az Oi részére küldött információkérés nem orvosolta. Ezen belül az Altice véleménye szerint az Oi válaszát dokumentumokkal kellene igazolni és alátámasztani.

57.

Harmadszor, az Altice szerint a Bizottság megsértette a szükségesség és arányosság elvét, mivel több információkérés túlzott terheket rótt az Altice-ra: i) egyes információkérések esetében a válaszadásra megadott határidő túlságosan rövid, valamint a vizsgálat szükségleteihez képest aránytalan volt, és ii) a Bizottság 2016. július 20-i információkérésében az Altice-t több dokumentum benyújtására kérte, holott ezek többségét az Altice a korábbi információkérésekre adott válaszaiban e-mail-es adatok formában már átadta.

b. A Bizottság értékelése

58.

Az ügyleti megállapodás Oi általi értelmezése, valamint az, hogy az Oi milyen okokból kérte az Altice hozzájárulását, irreleváns az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésének megvalósulása szempontjából, mivel azok az Altice tényleges tevékenységein alapulnak. A jogsértés érvényesen megállítható annak ismerete nélkül is, hogy az Oi hogyan értelmezte az ügyleti megállapodást, valamint hogy az Oi miért döntött úgy, hogy bizonyos kérdésekben az Altice hozzájárulását kéri.

59.

Az Altice aktív szerepet játszott az ügyleti megállapodás megszövegezésében és végrehajtásában, és tudomása volt arról, hogy hozzájárulására mely kérdésekben van szükség. Az Altice tárgyalt az ügyleti megállapodásról – és alá is írta azt –, amely törvény szerinti jogot adott neki arra, hogy az Oi-tól és a PT Portugaltól megtagadja a hozzájárulását bizonyos döntések meghozatalához. A gyakorlatban az Altice többek között az alábbi módokon reagált az Oi és a PT Portugal általi megkeresésekre: i) érzékeny kereskedelmi információkat fogadott el (ahelyett, hogy elhatárolódott volna attól), ii) szükség esetén további információkat kért, iii) utasításokat adott az Oi és/vagy a PT Portugal részére arra nézve, hogy hogyan járjanak el, és iv) nyomon követte a tudomására jutott ügyek végrehajtását. Az Altice viselkedése is azt mutatja, hogy megfelelő mértékben tudomása volt arról, hogy mely kérdésekben van szükség a hozzájárulására.

60.

Mindenesetre – tekintettel az Altice kifogásközlésre adott válaszában szereplő állításokra, valamint a teljesség kedvéért – a Bizottság kikérte az Oi álláspontját az ügyleti megállapodás és annak végrehajtása kapcsán. (11) Az Altice védelemhez való jogát tehát tiszteletben tartották.

61.

Emellett a határozattervezetben ismertetett igazoló dokumentumok alapján (amelyeket az Oi is megerősített) megfelelően pontos és koherens bizonyítékok állnak rendelkezésre, amelyek alapján az előírt jogi követelmény szerint megállapítható, hogy az Altice általi jogsértés megtörtént. A Bizottság emiatt nem gondolja úgy, hogy az Oi-t fel kellett volna kérnie arra, hogy válaszát igazoló dokumentumokkal támassza alá. (12)

62.

Végezetül, a Bizottság nem vonja az Altice-t felelősségre az Oi-nak felróható tényekért. A jelen határozatban említett jogsértés alapjai azok a jogok, amelyeket az Altice az ügyleti megállapodás révén szerzett meg, és/vagy az Altice tényleges tevékenysége az ügyleti megállapodás aláírása és az engedélyezési határozat közötti időszakban, és az Altice az ügyleti megállapodás megszövegezésében és végrehajtásában aktív szerepet játszott. Ami az Altice azon kérését illeti, hogy a Bizottság indítson eljárást az Oi ellen, a Bizottság emlékeztet arra, hogy – még ha az Oi jogsértést is követett el – a Bizottság nem kötelezhető e jogsértés kivizsgálására.

63.

Tekintettel az információkérések hatályára, a Bizottság az Altice részére elegendő időt biztosított az információkérésekre adandó válaszra. Emellett bizonyos információkérések esetében az Altice nem vizsgálta meg annak lehetőségét, hogy a határidő kiterjesztését kérje, és nem támadta meg az EU bíróságai előtt az összefonódás-ellenőrzési rendelet 11. cikkének (3) bekezdésén alapuló határozat szerinti információkérést. 2016. július 20-i információkérésében a Bizottság arra kérte az Altice-t, hogy szolgáljon magyarázattal bizonyos, az Altice által már megküldött dokumentumok tartalmával kapcsolatban (13), azonban nem kérte az Altice-t arra, hogy a korábbi információkérésekre adott válaszában már benyújtott dokumentumokat ismételten nyújtsa be.

VII. PÉNZBÍRSÁGOK

a. A jogsértés természete

64.

Az EU ítélkezési gyakorlatának megfelelően (14) a Bizottság úgy gondolja, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikkének (1) bekezdésének bármely megsértése természeténél fogva súlyos jogsértés.

65.

Először is, az Altice 2014. december 9-én közösségi léptékű összefonódást hajtott végre, amellyel megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését. Másodszor, az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének megsértése a Bizottság által végrehajtott összefonódás-ellenőrzési eljárás pozitív eredményétől függetlenül valósul meg. Harmadszor, a jogalkotó úgy döntött, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének megsértése olyan súlyosnak tekinthető, mint az EUMSZ 101. és 102. cikkének megsértése, mivel a vonatkozó jogszabályokban (az összefonódás-ellenőrzési rendeletben és az 1/2003/EK rendeletben) mindegyik esetében a bírság ugyanazon maximális összeghatárát határozta meg.

b. A jogsértés súlyossága

66.

A Bizottság megállapítja, hogy az Altice legalábbis gondatlanságból megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését. Először is, az Altice nagy európai vállalat, amely már jelentős tapasztalattal rendelkezik az összefonódási ügyletek terén, és az ügyletet megelőzően már vett részt nemzeti szintű összefonódás-ellenőrzési eljárásokban. Másodszor, az Altice körültekintően tárgyalt az Oi-val az ügyleti megállapodásról, és maga nyilatkozott úgy, hogy a vitatott rendelkezéseket kifejezetten saját pénzügyi érdekeinek védelmében szerepeltette az ügyleti megállapodásban. Harmadszor, a hasonló előzmények megléte semmilyen befolyással nincs a jogsértés súlyosságára. Negyedszer, a Bizottság megítélése szerint az Altice-nak tudomása volt – vagy tudomása kellett volna hogy legyen – arról, hogy a jogsértő magatartás a bejelentési kötelezettség és/vagy a felfüggesztési kötelezettség megsértésének minősül.

67.

A Bizottság megítélése szerint az, hogy az ügylet komoly kétségeket vetett fel a belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében, már önmagában olyan tényező, amely súlyosbítja a jogsértést (15). A PT Portugal Altice általi felvásárlásának engedélyezésére azután került sor, hogy az ügylet kapcsán felmerülő súlyos kételyek eloszlatására széles körű korrekciós intézkedéseket nyújtottak be. Az ilyen esetekben – az utólagos értékelés pozitív eredményeitől függetlenül – fontos a jogbiztonság és az erős visszatartó hatás garantálása.

c. A jogsértés időtartama

68.

A 4. cikk (1) bekezdésének megsértése kapcsán megjegyzendő, hogy az ilyen jogsértés egyetlen időpontban megvalósuló jogsértés, amelyet az érintett azzal követ el, hogy nem jelenti be az összefonódást. A jogsértést tehát 2014. december 9-én követték el.

69.

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértése folytatólagos jogsértés, amely addig áll fenn, amíg a Bizottság nem engedélyezi az ügyletet. A jogsértés tehát az ügyleti megállapodás 2014. december 9-i aláírásától számítva a 2015. április 20-i engedélyezésig állt fenn (azaz 4 hónapon és 11 napon keresztül).

d. Enyhítő és súlyosbító körülmények

70.

A Bizottság megítélése szerint ebben az ügyben nincsenek súlyosító vagy enyhítő körülmények.

VIII. A PÉNZBÍRSÁGOK ÖSSZEGE

71.

A bírság kiszabásakor a Bizottság figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a bírságok kellően visszatartó hatásúak legyenek. Az Altice-hoz hasonló méretű vállalkozások esetében a büntetés összegének jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy visszatartó hatást fejtsen ki. Ez még inkább igaz abban az esetben, ha az engedélyezés előtt végrehajtott ügylet komoly kétségeket vetett fel a belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében.

72.

A jogsértés szankcionálása céljából, a jogsértés megismétlődésének elkerülése érdekében, és a vizsgált ügy konkrét körülményeire – és különösen a fenti 6. szakaszban tárgyalt jogsértések jellegére, súlyosságára és időtartamára – tekintettel a Bizottság helyénvalónak ítéli az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzbírság kiszabását 62 250 000 EUR összegben az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének megsértése esetében, és 62 250 000 EUR összegben az összefonódás-ellenőrzési rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megsértése esetében.

(1) Az Altice S.A. Luxemburgban bejegyzett vállalat a bejelentő fél volt az M.7499 – Altice/PT Portugal ügyben. 2015. augusztus 6-án az Altice S.A. – az Altice csoport korábbi holdingtársasága – alapvetően valamennyi eszközét és követelését kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalatára, az Altice Luxembourgra ruházta át. 2015. augusztus 9-én az Altice S.A. összeolvadt az Altice N.V.-vel, az Altice csoport új holdingtársaságával. Az összeolvadás következtében az Altice S.A. megszűnt.

(2) Az Altice Portugal S.A. az Altice S.A. kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalat volt. Az ügyleti megállapodásban az Altice Portugal S.A. szerepelt „vevő”-ként, az Altice S.A. pedig az ügylet kezeseként.

(3) Az ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében uniós léptékűnek minősült.

(4) A Diário Económico 2015. február 26-i számának cikke: http://economico.sapo.pt/noticias/altice-ja-esta-na-pt-portugal-para-assumir-controlo-da-empresa_212789.html. ID[153]

(5) Marine Harvest, 58. bekezdés.

(6) A „clean team” kifejezés általában olyan személyek korlátozott csoportját jelöli, akik a vállalat napi kereskedelmi ügymenetében nem vesznek részt, a másik féltől bizalmas információkat kapnak, és ezekkel az információkkal kapcsolatban szigorú titoktartási rendelkezések vonatkoznak rájuk.

(7) Az összefonódásokhoz közvetlenül kapcsolódó és szükséges korlátozásokról szóló bizottsági közlemény (HL C 56., 2005.3.5., 24–31. o.).

(8) Az Altice szerint 2014 vége és 2015 eleje körül a Porto Canal kapcsolatba lépett a PT Portugallal a műsorelosztási megállapodás újratárgyalása ügyében.

(9) A Bizottság továbbá megállapította, hogy az Oi hivatalos értesítésekben/levelekben kérte az Altice hozzájárulását hét olyan döntésben, amelyet a PT Portugal hozott meg és amelyekkel kapcsolatban az Altice azt állította, hogy nem konzultáltak vele, mi több, tájékoztatást sem kapott.

(10) 2017. október 6-án a Bizottság információkérést küldött az Oi részére, amelyre az Oi 2017. október 20-án válaszolt. A Bizottság az Oi válaszát a tényállást közlő levélben ismertette az Altice-szal.

(11) Lásd e dokumentum 56 bekezdését.

(12) Emellett a Bizottság – az általa megtett vizsgálati lépések ellenére – nem tárt fel olyan mentő bizonyítékot, amely megkérdőjelezte volna következtetéseit, és az Altice sem jelezte, hogy ilyen bizonyíték létezik.

(13) Amennyiben az Altice úgy vélte, hogy a releváns válasz szerepel egy már benyújtott dokumentumban, úgy egyszerűen hivatkozhatott volna a már benyújtott dokumentumra, mivel a Bizottság engedélyezte az Altice számára, hogy hivatkozzon olyan dokumentumokra, amelyek már a Bizottság birtokában vannak. Az Altice tehát nem volt köteles a már benyújtott dokumentumokat újra benyújtani.

(14) A T-704/14. sz., Marine Harvest kontra Európai Bizottság ügy (ECLI:EU:C:2017:753) 480. pontja és a T-332/09. sz., Electrabel kontra Bizottság ügy (ECLI:EU:C:2012:672) 235. pontja.

(15) A T-704/14. sz., Marine Harvest kontra Európai Bizottság ügy (ECLI:EU:C:2017:753) 490. és további pontjai.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 315

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. szeptember 7.

Tartalom		Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2018/C 315/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8908 – AXA/XL Group) ( 1 )	1
2018/C 315/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8862 – GBT/HRG) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 315/03	Euroátváltási árfolyamok	2
2018/C 315/04	A Bizottság határozata (2018. szeptember 6.) az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a költségvetési rendelet) 143. cikkében említett testület állandó, magas szintű, független elnökének, illetve alelnökének az aktuális megbízatásuk hátralévő időtartamára való kinevezéséről	3
2018/C 315/05	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. április 11-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7993 – Altice/PT Portugal (a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás) ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Franciaország	5
2018/C 315/06	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2018. április 23-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7993 – Altice/PT Portugal (a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás) ügyre vonatkozó előzetes határozattervezetről – Előadó: Franciaország	6
2018/C 315/07	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Ügyszám: M.7993 – Altice/PT Portugal (a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás)	7
2018/C 315/08	A Bizottság határozatának összefoglalója (2018. április 24.) az összefonódás-ellenőrzési rendelet 14. cikkének (2) bekezdése szerinti pénzbírság Altice N.V.-vel szemben történő kiszabásáról az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének megsértése miatt (Ügyszám: M.7993 – Altice/PT Portugal [a 14. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás])	11
	Számvevőszék
2018/C 315/09	21/2018. sz. különjelentés: Az ERFA és az ESZA projektjeinek kiválasztása és monitoringja a 2014–2020-as időszakban továbbra is nagyrészt outputorientált	20

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 315/10	Pályázati felhívások és kapcsolódó tevékenységek a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részét képező 2019. évi EKT-munkaprogram keretében	21
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 315/11	Értesítés egyes szubvencióellenes intézkedések hatályvesztéséről	22
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2018/C 315/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9052 – Kirin/Mitsui/Thorne) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	23
2018/C 315/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8952 – STEAG/Siemens/JV STEAG GuD) ( 1 )	25

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1634
JPY	Japán yen	129,55
DKK	Dán korona	7,4567
GBP	Angol font	0,89824
SEK	Svéd korona	10,5908
CHF	Svájci frank	1,1275
ISK	Izlandi korona	127,80
NOK	Norvég korona	9,7760
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,715
HUF	Magyar forint	326,49
PLN	Lengyel zloty	4,3183
RON	Román lej	4,6385
TRY	Török líra	7,6282
AUD	Ausztrál dollár	1,6164
CAD	Kanadai dollár	1,5338
HKD	Hongkongi dollár	9,1324
NZD	Új-zélandi dollár	1,7633
SGD	Szingapúri dollár	1,6000
KRW	Dél-Koreai won	1 304,76
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,8233
CNY	Kínai renminbi	7,9451
HRK	Horvát kuna	7,4341
IDR	Indonéz rúpia	17 323,54
MYR	Maláj ringgit	4,8120
PHP	Fülöp-szigeteki peso	62,592
RUB	Orosz rubel	79,5747
THB	Thaiföldi baht	38,130
BRL	Brazil real	4,7918
MXN	Mexikói peso	22,3653
INR	Indiai rúpia	83,7175

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Rozsdamentes acélhuzalok	India	Kiegyenlítő vám	A Tanács 861/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 2.) az Indiából származó rozsdamentes acélhuzalok egyes típusainak behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 240., 2013.9.7., 1. o.)	2018.9.8.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.