ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 162

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

61. évfolyam
2018. május 8.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2018/C 162/01

A Bizottság közleménye – Előzetes kibocsátásáthelyezési lista (2021–2030) ( 1 )

1


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2018/C 162/02

Euroátváltási árfolyamok

10


 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2018/C 162/03

Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetes temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

11

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2018/C 162/04

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8865 – AIG/Validus) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

25

2018/C 162/05

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8913 – HPS/MDP/Capita) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

26

2018/C 162/06

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8792 – T-Mobile NL/Tele2 NL) ( 1 )

27

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2018/C 162/07

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

28


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/1


A Bizottság közleménye

Előzetes kibocsátásáthelyezési lista (2021–2030)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 162/01)

1.   Bevezetés

A kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben részt vevő vállalatok közötti kiosztása általában árverés útján történik.

E szabály alól kivételt képez a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása, amely csak egy átmeneti időszakban alkalmazható. Az ingyenes kiosztás a kibocsátási egységek egyre csökkenő részét érinti. A kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztásának nem az a célja, hogy az érintett gyártóknak támogatásokat nyújtson, hanem az, hogy csökkentse azt a gazdasági hatást, amellyel a kibocsátási egységek piacának az Európai Unió általi azonnali és egyoldalú bevezetése jár.

Az ingyenes kiosztás a kibocsátásáthelyezés jelentős kockázatával szembeni védintézkedésként meghatározott ipari ágazatokra terjed ki mindaddig, amíg más országok nem hoznak hasonló éghajlat-politikai intézkedéseket. A kibocsátásáthelyezés olyan helyzetet jelöl, amikor az éghajlat-politikákhoz kapcsolódó költségekből eredően a bizonyos ipari ágazatokban vagy alágazatokban működő vállalkozások más, kevésbé szigorú kibocsátási korlátozásokat előíró országokba kívánják áthelyezni termelésüket. Ez a teljes kibocsátás globális növekedéséhez vezethet, ami viszont csökkenti a kibocsátás mérséklésére irányuló uniós politikák hatékonyságát és egyúttal – piaci részesedésük zsugorodása miatt – gyengíti az energiaintenzív uniós vállalatok gazdasági teljesítményét.

Az ingyenes kiosztás valós versenyképességi problémákat hivatott elhárítani oly módon, hogy a kibocsátáscsökkentés tényleges költségeit csökkenti az ipari ágazatok és alágazatok számára, amelyek a pénzügyi forrásokat így a karbonszegény technológiák fejlesztésére irányuló beruházásokra fordíthatják.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerről (EU ETS) szóló, nemrégiben felülvizsgált irányelv (1) megállapítja az ingyenes kiosztásra vonatkozóan a 2021–2030-as időszakban alkalmazandó szabályokat, valamint felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok vonatkozásában kiegészítse irányelvet.

Már megkezdődött a – 2021 és 2030 közötti 10 éves időszak egészében érvényes – kibocsátásáthelyezési lista összeállítására irányuló előkészítő munka. Ez az ipar számára magas szintű rendszerbiztonságot fog jelenteni, és az ipari szereplők hosszú távú beruházásainak biztonságát is szavatolni fogja. E közlemény célja nyilvánosságra hozni az első szintű értékelés eredményét (a továbbiakban: előzetes kibocsátásáthelyezési lista) annak érdekében, hogy az érintett ipari ágazatoknak vagy alágazatoknak elegendő idejük legyen arra, hogy kérelmeiket a 4.2. pontban ismertetett jogosultsági kritériumoknak megfelelően, ráadásul kellő időben elkészíthessék az EU ETS-ről szóló átdolgozott irányelvben meghatározott határidő előtt (a „tagállami úton” benyújtott kérelmek esetében 2018. június 30.).

2.   A 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer

A kibocsátásáthelyezési lista előfeltétele az EU ETS 2020 utáni reformját végrehajtó egyéb olyan jogi aktusok (2) elfogadásának, amelyek a kibocsátásáthelyezés kockázatának elhárítása érdekében meghatározzák az iparágak számára biztosított ingyenes kiosztás feltételeit. Ahhoz, hogy felkészüljünk a 2021. január 1-jén kezdődő negyedik kereskedési időszak kezdetére, e jogi aktusokat egymást követően kell elfogadni úgy, hogy az érdekelt felek bevonására is jusson elegendő idő. A 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési listát azelőtt kell közzétenni, hogy az ipari szereplők a tagállamok révén benyújtják a technikai referenciaértékek naprakésszé tételéhez és az ingyenes kiosztás meghatározásához szükséges adatokat.

Az EU ETS-ről szóló átdolgozott irányelv olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a kibocsátásáthelyezési lista célzottabb (rövidebb) legyen az e kérdésben hozott korábbi határozatoknál annak érdekében, hogy a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet kapjanak ingyenesen. Ez azt is biztosítja majd, hogy az EU eleget tegyen a WTO keretében vállalt kötelezettségeinek. Az EU ETS-ről szóló felülvizsgált irányelv részletesen megállapítja, miként kell meghatározni az ingyenes kiosztásra és a kibocsátásáthelyezési lista összeállítására vonatkozó szabályokat.

Amennyiben egy ágazat vagy alágazat felkerül a kibocsátásáthelyezési listára, az adott (al)ágazatban tevékenykedő létesítmények megkapják a referenciaértékek (3) alapján kiszámított ingyenes kiosztásuk 100 %-át, míg a listán nem szereplő (al)ágazatok csak az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek 30 %-át kapják meg (2026-ig), 2030-ig pedig fokozatosan meg is szűnik ez a keret. Következésképpen a kibocsátásáthelyezési listának gazdasági jelentősége lesz, mivel az ingyenes kibocsátási egységek jelentős pénzügyi értékkel rendelkeznek.

3.   Eljárás

A 2017 novemberétől 2018 februárjáig tartó online konzultáció során az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy fejtsék ki álláspontjukat a kibocsátásáthelyezési lista megállapítását alátámasztó módszertani döntésekről. A válaszadók között voltak többek között ágazati szövetségek (102), vállalkozások (43), nem kormányzati szervezetek (5), kormányzati intézmények (5) és egy polgár. Összesen 156 érdekelt fél adott visszajelzést. A válaszadók támogatták a második szintű értékeléseket, amelyeknek ugyanolyan stabilitást, igazságosságot, átláthatóságot és méltányosságot kell biztosítaniuk, mint az első szintű mennyiségi értékeléseknek. Az egységes értékelési keret mellett foglaltak állást, amely az érdekelt felek bevonására épít. Az iparágak amellett érveltek, hogy az értékelés véglegesítése előtt vonják be őket a konzultációba.

A kibocsátásáthelyezési lista elkészítéséről a tagállamokkal 2018. március 22-én és február 22-én tartott ad hoc ülésen a résztvevők megvitatták a kibocsátásáthelyezéssel összefüggő eljárást és az elvégzendő értékelésekhez fűződő további feladatokat.

2018. március 2-án műhelytalálkozóra került sor azzal a céllal, hogy az érdekelt felek áttekintést kapjanak a felülvizsgált jogi keretről és az EU ETS-nek az ingyenes kiosztás és a kibocsátásáthelyezés tekintetében történő végrehajtásáról. A megbeszélések fő tárgyát a 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista előkészítéséhez szükséges értékelések folyamata, tartalma és kritériumai képezték. A tervek szerint 2018. május 16-án egy másik, érdekelt feleknek szóló rendezvényre is sor fog kerülni, amelyen a résztvevők az iparági képviselők és más érdekeltek (tagállamok, nem kormányzati szervezetek, agytrösztök stb.) bevonásával európai szinten megvitatják az előzetes kibocsátásáthelyezési lista eredményeit.

4.   A kibocsátásáthelyezési lista megállapítására vonatkozó kritériumok (2021–2030)

A kibocsátásáthelyezés kockázatának való kitettség megállapításához a Bizottságnak minden érintett ipari ágazatot és alágazatot értékelnie kell az EU ETS-ről szóló irányelvben meghatározott kritériumok alapján.

A kibocsátásáthelyezés kockázatának értékelése két egymást követő lépésben történik:

1.

Első szintű mennyiségi értékelés négy számjegyű szinten (NACE-4) (4) (lásd a 4.1. szakaszt): akkor tekinthető úgy, hogy egy ágazatot jelentős mértékben fenyegeti a kibocsátásáthelyezés kockázata, ha a „kibocsátásáthelyezési mutató” meghaladja a 0,2-es határértéket (az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (1) bekezdése).

2.

Korlátozott számú esetben, amelyek egyértelműen eleget tesznek a jogosultsági kritériumoknak (lásd a 4.2. szakaszt), elvégezhető egy „második szintű értékelés” is, méghozzá vagy a meghatározott kritériumok szerinti minőségi értékelésként vagy dezaggregált szinten végzett mennyiségi értékelésként (5). Ezeket az eseteket az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdése határozza meg.

4.1.   Első szintű értékelés

Az „első szintű” mennyiségi értékelést az Európai Unión belül folyó gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere alapján kell elvégezni. A B. (Bányászat, kőfejtés) és C. (Feldolgozóipar) nemzetgazdasági ágakban az értékelés valamennyi bányászati és a feldolgozóipari tevékenységre kiterjedt, mivel az EU ETS hatálya alá tartozó összes létesítmény e két nemzetgazdasági ágba tartozik. A kiindulásként négy számjegyű (NACE-4) dezaggregációt használtunk.

A kibocsátásáthelyezési mutatót az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikke határozza meg az adott ágazat harmadik országokkal folytatott kereskedelmi intenzitásának és a szóban forgó ágazat kibocsátási intenzitásának szorzataként. Azokat az ágazatokat és alágazatokat, amelyek esetében a kibocsátásáthelyezési mutató meghaladja 0,2-t, úgy kell tekinteni, hogy fenyegeti őket a kibocsátásáthelyezés kockázata.

A harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitását az EU ETS-ről szóló irányelv a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból történő teljes behozatal összegének) hányadosaként határozza meg.

A kibocsátási intenzitást a bruttó hozzáadott érték minden eurójára jutó kg CO2-ben mérik, és a következőképpen fejezik ki: az érintett ágazat közvetlen és közvetett kibocsátásainak összege osztva a bruttó hozzáadott értékkel.

Az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) adatai számítanak a létesítményszintű CO2-kibocsátásokra vonatkozó adatok legpontosabb és legátláthatóbb forrásának, ezért az ágazatok közvetlen kibocsátásának kiszámításához ezek szolgáltak alapul. A létesítmények NACE-4 szinten kerültek besorolásra olyan információk alapján, amelyeket a 2011/278/EU határozat értelmében (6) a tagállamok a nemzeti végrehajtási intézkedések (NIM) keretében szolgáltatattak a létesítményekről.

Ami a közvetett kibocsátások kiszámításához figyelembe vett villamosenergia-fogyasztás értékelését illeti, az EU-28 szintjén jelentkező adathiány miatt a közvetlenül a tagállamok által gyűjtött információk tekinthetők a legmegbízhatóbb információforrásnak (7). A villamosenergia-fogyasztás egy, a villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező segítségével alakítható át közvetett kibocsátássá. A számítás módja hasonló a korábbi két kibocsátásáthelyezési gyakorlathoz, ahol az EU átlagos kibocsátási intenzitásán alapuló átlagos teljes villamosenergia-termelési mix a referenciaérték, amelyet úgy kapunk, hogy az összes európai energiaforrást magában foglaló teljes energiahordozó-mixből előállított villamosenergia-mennyiséget elosztjuk az annak megfelelő mennyiségű villamosenergia-termeléssel.

A villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényezőt a Bizottság villamosenergia-rendszer dekarbonizálásának és a megújuló energiaforrások növekvő részesedésének figyelembevételével aktualizálta. A korábbi két kibocsátásáthelyezési lista elkészítésékor figyelembe vett érték a 2005-ös referenciaévet vette alapul, az új érték pedig a 2015-ös referenciaévhez kapcsolódik, amelyet összhangba kell hozni „a legutóbbi három naptári év hozzáférhető adataival” (2013–2015), amint az az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (5) bekezdésében szerepel. Ennek alapján az aktualizált érték 376 gramm szén-dioxid/kWh.

4.2.   A második szintű értékelésre való jogosultság

A felülvizsgált ETS-irányelv részletes szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy meghatározott ágazatok és alágazatok milyen feltételekkel jogosultak második értékelésre, ha nem tesznek eleget a kibocsátásáthelyezési listára való felvétel fő kritériumának.

A felülvizsgált ETS-irányelv szerint egyértelműen a Bizottság hatásköre eldönteni, hogy a második szintű értékelés nyomán mely ágazatok és alágazatok kerülnek fel a kibocsátásáthelyezés listára. Az ETS-irányelv egyértelműen különbséget tesz egyfelől a második szintű értékelés kérelmezésére való jogosultság és az említett értékeléssel kapcsolatos eljárás és annak kritériumai, másfelől egy adott ágazat tényleges listára vétele között. Ez az előzetes lista a kérelmezési jogosultságot érinti.

Azokban az esetekben, amikor a kibocsátásáthelyezési mutató értéke 0,15 és 0,2 közötti, a 10b. cikk (2) bekezdésében ismertetett kritériumok szerint kérhető minőségi értékelés végzése, amely során bizonyítékokkal kell szolgálni a kibocsátáscsökkentési potenciálról, a piacok jellemzőiről és a haszonkulcsokról.

Azok az ágazatok és alágazatok, amelyek kibocsátási intenzitása (amelyet figyelembe vettek a kibocsátásáthelyezési mutató kiszámításakor, lásd az 4.1. pontot) meghaladja az 1,5-öt, jogosultak vagy minőségi értékelés vagy dezaggregált szintű (PRODCOM-6-os 8-as szint) mennyiségi értékelés kérelmezésére.

Azok az ágazatok és alágazatok, amelyek esetében az ingyenes kiosztás számítása a finomítókra vonatkozó referenciaértékek alapján történik, szintén jogosultak mindkét típusú értékelés kérelmezésére.

Azok az ágazatok és alágazatok, amelyek PRODCOM 6-os vagy 8-as szinten szerepelnek a 2015–2020-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési listán (8), jogosultak dezaggregált szintű mennyiségi értékelést kérelmezni.

A „második szintű” értékelésre vonatkozó jogosultsági kritériumokat a felülvizsgált irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdése határozza meg. E kritériumokat az alábbi 1. táblázat foglalja össze:

1. táblázat

A „második szintű” értékelés kérelmezésére vonatkozó jogosultsági feltételek áttekintése

Kritériumok

Cikk

Értékelési folyamat

A.

A kibocsátásáthelyezési mutató 0,15 és 0,2 közötti

10b. cikk (2) bekezdés

Minőségi értékelés

B.

A kibocsátásintenzitás meghaladja az 1,5 -öt

10b. cikk (3) bekezdés

Minőségi értékelés VAGY dezaggregált szintű mennyiségi értékelés

C.

Az ingyenes kiosztás a finomítók referenciaértékei alapján kerül kiszámításra

10b. cikk (3) bekezdés

Minőségi értékelés VAGY dezaggregált szintű mennyiségi értékelés

D.

Az EU ETS 2015–2020-as kibocsátásáthelyezési listájában felsorolva 6- vagy 8-számjegyű szinten

10b. cikk (3) bekezdés

Dezaggregált szintű mennyiségi értékelés

5.   A 2021–2030-as időszakra vonatkozó előzetes kibocsátásáthelyezési lista

Az előzetes kibocsátásáthelyezési lista az összes iparágat lefedő, első szintű értékelés eredménye. Magában foglalja azokat az ágazatokat, amelyeket az e közlemény mellékletének 2. táblázata szerint az EU ETS 2021–2030-as időszakában jelentős mértékben fenyeget a kibocsátásáthelyezés kockázata. E közlemény mellékletének 3., 4. és 5. táblázata azokat az ágazatokat és alágazatokat ismerteti, amelyek jogosultak arra, hogy az EU ETS-ről szóló felülvizsgált irányelvben meghatározott (a 4.2. pontban kifejtett) négy jogosultsági kritérium szerint további értékelést kérelmezzenek.

6.   A következő lépések

Az A., B. vagy C. kritérium szerint második szintű értékelésre jogosult ágazatok és alágazatok legkésőbb az ezen előzetes kibocsátásáthelyezési lista közzététele után három hónappal kérelmet nyújthatnak be az Európai Bizottsághoz. A kérelmet a megfelelő bizonyítékokkal együtt elektronikus úton kell benyújtani a következő címre: CLIMA-CARBON-LEAKAGE@ec.europa.eu.

Ezenfelül a D. kritérium szerinti második szintű értékelésre jogosult ágazatok és alágazatok által a tagállamokhoz benyújtott kérelmek alapján a tagállamok 2018. június 30-ig kérhetik az ilyen ágazatok és alágazatok kibocsátásáthelyezési listára való felvételét, amennyiben a kibocsátásáthelyezési mutató meghaladja a 0,2-es küszöböt. Az ilyen ágazatok és alágazatok kérelmei benyújthatók a tagállamokhoz; e kérelmeknek a legutóbbi öt évre visszamenőleg kellően megalapozott, hiánytalan, hitelesített és auditált adatokat kell tartalmazniuk, és a azokhoz minden releváns adatot mellékelni kell. További keretiránymutatásokat a Bizottság tesz közzé.

Az értékelések és a Bizottság által végzett arányos hatásvizsgálat eredményei alapján a Bizottság szándékai szerint 2018 végéig elfogadja a 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési listát.


(1)  A Bizottság (EU) 2018/410 irányelve (2018. március 14.) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1524242622194&uri=CELEX:32018L0410

(2)  Az egyéb jogi aktusok a következőkre irányulnak: az ingyenes kiosztás szabályainak felülvizsgálata, a létesítmények által elért előrehaladást jelző referenciaértékeket naprakésszé tétele, az ingyenes kiosztás tevékenységváltozás miatti kiigazítására irányadó szabályok megállapítása, valamint az egyes létesítmények számára ingyenesen kiosztott mennyiségek meghatározása.

(3)  Ingyenes kiosztás = referenciaérték x történeti tevékenységi szint x kibocsátásáthelyezési expozíciós tényező x korrekciós tényezők; bővebb információ a kibocsátásáthelyezésről szóló 5. sz. útmutatóban olvasható: https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/ets/allowances/docs/gd5_carbon_leakage_en.pdf

(4)  Eurostat, a gazdasági tevékenységek Európai Közösségben érvényes egységes statisztikai osztályozása (NACE Rev. 2).

(5)  A dezaggregált szint NACE-4-nél alacsonyabb szint, például a PRODCOM-8.

(6)  A Bizottság 2011/278/EU határozata (2011. április 27.) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 130., 2011.5.17., 1. o.).

(7)  Egy ad hoc adatgyűjtés volt szükséges ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak az ágazatonkénti közvetett költségek számításához használt, négy számjegyű (NACE 4) adatok. Az ilyen adatok gyűjtésére már a korábbi kibocsátásáthelyezési listák elkészítésekor is sor került 2009-ben és 2014-ben.

(8)  2014/746/EU bizottsági határozat.


MELLÉKLET

Azon ágazatok előzetes jegyzéke, amelyek esetében felmerül a kibocsátásáthelyezés kockázata

Az azokat az ágazatokat és alágazatokat NACE-4 szinten ismertető előzetes lista, amelyek esetében az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (1) bekezdése szerint felmerül a kibocsátásáthelyezés kockázata, 44 ágazatot sorol fel.

2. táblázat

Mennyiségi kritérium: A kibocsátásáthelyezés mutatója meghaladja a 0,2 -t

NACE-kód

Leírás

0510

Feketeszén-bányászat

0610

Kőolaj-kitermelés

0710

Vasércbányászat

0729

Színesfém érc bányászata

0891

Vegyi ásvány bányászata

0899

Egyéb m.n.s. bányászat

1041

Olaj gyártása

1062

Keményítő, keményítőtermék gyártása

1081

Cukorgyártás

1106

Malátagyártás

1310

Textilszálak fonása

1395

Nem szőtt textília és termék gyártása (kivéve: ruházat)

1411

Bőrruházat gyártása

1621

Falemezgyártás

1711

Papíripari rostanyag gyártása

1712

Papírgyártás

1910

Kokszgyártás

1920

Kőolaj-feldolgozás

2011

Ipari gáz gyártása

2012

Színezék, pigment gyártása

2013

Szervetlen vegyi alapanyag gyártása

2014

Szerves vegyi alapanyag gyártása

2015

Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

2016

Műanyag-alapanyag gyártása

2017

Szintetikus kaucsuk alapanyag gyártása

2060

Szintetikus szálak gyártása

2311

Síküveg gyártás

2313

Öblösüveggyártás

2314

Üvegszálgyártás

2319

Műszaki, egyéb üvegtermék gyártása és feldolgozása

2320

Tűzálló termék gyártása

2331

Kerámiacsempe, -lap gyártása

2351

Cementgyártás

2352

Mész-, gipszgyártás

2399

M. n. s. egyéb nemfém ásványi termék gyártása

2410

Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása

2420

Cső, üreges profil és kapcsolódó szerelvények gyártása acélból

2431

Hidegen húzott acélrúd gyártása

2442

Alumíniumgyártás

2443

Ólom, cink, ón gyártása

2444

Rézgyártás

2445

Egyéb nem vas fém gyártása

2446

Nukleáris fűtőanyag feldolgozása

2451

Vasöntés

Minőségi értékelésre jogosult ágazatok és alágazatok (A. kritérium)

A 3. táblázatban NACE-4 szinten felsorolt, az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (2) bekezdése alapján minőségi értékelés kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok.

3. táblázat

A. kritérium – A kibocsátásáthelyezés mutatója meghaladja a 0,15 -t

NACE-kód

Leírás

0893

Sókitermelés

1330

Textilkikészítés

2110

Gyógyszeralapanyag-gyártás

2341

Háztartási és díszítő kerámia gyártása

2342

Egészségügyi kerámia gyártása

2343

Kerámia szigetelő és szigetelő szerelvény gyártása

2344

Egyéb műszaki kerámia gyártása

2611

Elektronikai alkatrész gyártása

2720

Akkumulátor, szárazelem gyártása

2731

Száloptikai kábel gyártása

A minőségi vagy dezaggregált mennyiségi értékelés kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok (B. kritérium)

A 4. táblázatban NACE-4 szinten felsorolt, az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (3) bekezdése alapján minőségi vagy dezaggregált mennyiségi értékelés kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok.

4. táblázat

B. kritérium – A kibocsátásintenzitás meghaladja az 1,5 -öt

NACE-kód

Leírás

0520

Barnaszén-, lignitbányászat

2332

Égetett agyag építőanyag gyártása

A minőségi vagy dezaggregált mennyiségi értékelés kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok (C. kritérium)

Az EU ETS-ről szóló irányelv 10b. cikkének (3) bekezdése értelmében az ágazatok jogosultak minőségi vagy dezaggregált mennyiségi értékelés kérelmezésére, amennyiben az ingyenes kiosztás számítása a finomítók referenciaértékei alapján történik. A kérelem benyújtására jogosult ágazatok esetében úgy kell tekinteni, hogy a mennyiségi kritérium alapján fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, valamint hogy ezek az ágazatok már szerepelnek a 2. táblázatban. Ezért nincs szükség további értékelésekre.

A dezaggregált mennyiségi értékelés kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok (D. kritérium)

A 5. táblázatban PRODCOM 6-os vagy 8-as szinten felsorolt, az EU ETS irányelv 10b. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdése alapján dezaggregált szintű mennyiségi értékelés tagállami úton történő kérelmezésére jogosult ágazatok és alágazatok.

E lista 16 ágazatot vagy alágazatot foglal magában, valamint további 6 alágazatot, amelyekre vonatkozóan a megfelelő ágazat NACE-4 szinten már szerepel a 2. táblázatban, ezért nincs szükség további értékelésekre.

5. táblázat

B. kritérium – Szerepel a kibocsátásáthelyezésre vonatkozó 2015–2020-as listán (PRODCOM 6-os vagy 8-as szint)

NACE-kód

Leírás

081221

Kaolin és egyéb kaolintartalmú agyag

08122250

Közönséges agyag és pala építési célra (kivéve a bentonitot, tűzálló agyagot, duzzasztott [expandált] agyagot, kaolint és kaolinos agyagot) andaluzit, kianit és szillimanit mullit samott, illetve tűzálló agyag

10311130

Fagyasztott burgonya elkészítve vagy tartósítva (beleértve az olajban vagy részben olajban sült, majd lefagyasztott burgonyát is, kivéve az ecettel vagy ecetsavval készítettet)

10311300

Liszt, dara, pehely, granulátum és labdacs (pellet) szárított burgonyából

10391725

Sűrített paradicsompüré vagy -krém

105121

Zsírszegény tejpor

105122

Teljes tejpor

105153

Kazein

105154

Tejcukor és tejcukorszirup

10515530

Tejsavó és módosított tejsavó, por, granulátum vagy más szilárd alakban, sűrítve is, édesítőanyag hozzáadásával is

108211

Kakaómassza, zsírtalanítva is

108212

Kakaóvaj, -zsír és -olaj

108213

Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

10891334

Sütőélesztő

203021

Feldolgozott pigmentek, opalizáló és színező anyagok, üvegesedő zománcok és mázak, folyékony fénymázak és hasonló készítmények, üvegfritt

25501134

Közlőműtengely, vezérműtengely, forgattyústengely és forgattyú részei szabadalakító kovácsolással megmunkált vasból stb.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/10


Euroátváltási árfolyamok (1)

2018. május 7.

(2018/C 162/02)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1902

JPY

Japán yen

130,15

DKK

Dán korona

7,4486

GBP

Angol font

0,88010

SEK

Svéd korona

10,5383

CHF

Svájci frank

1,1964

ISK

Izlandi korona

121,80

NOK

Norvég korona

9,6190

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,518

HUF

Magyar forint

314,34

PLN

Lengyel zloty

4,2537

RON

Román lej

4,6563

TRY

Török líra

5,0827

AUD

Ausztrál dollár

1,5882

CAD

Kanadai dollár

1,5338

HKD

Hongkongi dollár

9,3428

NZD

Új-zélandi dollár

1,7013

SGD

Szingapúri dollár

1,5917

KRW

Dél-Koreai won

1 288,09

ZAR

Dél-Afrikai rand

14,9730

CNY

Kínai renminbi

7,5778

HRK

Horvát kuna

7,3985

IDR

Indonéz rúpia

16 735,40

MYR

Maláj ringgit

4,6947

PHP

Fülöp-szigeteki peso

61,763

RUB

Orosz rubel

74,8299

THB

Thaiföldi baht

37,944

BRL

Brazil real

4,2162

MXN

Mexikói peso

23,0215

INR

Indiai rúpia

79,9040


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/11


Értesítés a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetes temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2018/C 162/03)

A Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről (a továbbiakban: érintett országok) származó menetes temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2018. február 13-án nyújtotta be négy uniós gyártó (ATUSA – Berg Montana Fittings A.D, Georg Fischer Fittings GmbH, Odlewnia Zéliwa S.A. és Livarna Titan d.o.o., a továbbiakban együttesen: kérelmezők), amelyek termelése a menetes temperöntvény csőszerelvények teljes uniós termelésének több mint 95 %-át teszi ki.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 7307 19 10 KN-kód (TARIC-kód: 7307191010) alá tartozó, menetes temperöntvény csőszerelvények, kivéve az ISO DIN-13 szerinti métermenettel rendelkező vágógyűrűs szerelvénytestek és a kerek, menetes, fedél nélküli, temperöntvény elágazó dobozok (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a 430/2013/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vámok alkotják.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

4.1.    A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

4.1.1.   A Kínai Népköztársaság

A kérelmezők állítása szerint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében nem helyénvaló a Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása.

A jelentős torzulásokra vonatkozó állításuk alátámasztásaképpen a kérelmezők „Report on Significant Distortions in the Economy of the PRC for the purposes of the trade defence investigations” (A piacvédelmi eszközök vizsgálatát célzó jelentés Kína gazdaságának jelentős torzulásairól) című, 2017. december 20-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (4) hivatkoztak, amelyben az érintett országok különleges körülményei – nevezetesen a vasfém- és a nemvasfémágazat, a gáz és villamosenergia-ágazat – piaci torzulásai kerülnek ismertetésre.

Ennek következtében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésére való tekintettel a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás egy – megfelelő reprezentatív országbeli torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján számtanilag képzett – rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szintű) exportár összehasonlításán alapul. Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek az érintett országok vonatkozásában jelentősek.

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 5. cikkének (9) bekezdése értelmében elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az árakat és költségeket érintő jelentős torzulások állnak fenn, az érintett országban érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása nem helyénvaló, ezért az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja alapján indokolt a vizsgálat megindítása.

4.1.2.   Thaiföld

Thaiföld vonatkozásában a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás a belföldi ár és a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi szintű) exportár összehasonlításán alapul.

4.    2. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmezők azt állítják, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból behozott termék árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

A kérelmezők a kár megismétlődését állítják. Ezzel összefüggésben a kérelmezők bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokból az Unióba érkező behozatala – az érintett országokban működő gyártók kihasználatlan gyártási kapacitásai; az uniós piacnak a volumenek és az árak szempontjából vett vonzereje; valamint más harmadik országok meglévő piacvédelmi intézkedései miatt – valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni.

Végezetül a kérelmezők állítása szerint a kár megszűnése elsősorban az intézkedések bevezetésének volt köszönhető, még akkor is ha a behozatalok abszolút értelemben és piaci részesedésüket tekintve egyaránt nőttek, és az érintett országokból dömpingáron érkező jelentős volumenű behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén bekövetkező ismételt megjelenése valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődésével járna.

5.   Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2017. április 1-jétől2018. március 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság megvizsgálja a felülvizsgálati időszak tekintetében az Unióba irányuló kivitelt, és – az Unióba irányuló kiviteltől függetlenül – meghatározza, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országban gyártó és értékesítő vállalatok helyzete alapján valószínűsíthető-e az intézkedések hatályvesztése esetére az Unióba dömpingáron megvalósított kivitel folytatódása vagy megismétlődése.

Ennek megfelelően a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országban működő valamennyi gyártóját (5) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre, függetlenül attól, hogy a gyártó a felülvizsgálati időszakban exportálta-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba vagy sem.

5.2.1.   Az érintett országokban működő gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, az érintett országokban működő gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet a gyártók valamennyi ismert társulásával.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor a gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert gyártót, az érintett országok hatóságait és a gyártók társulásait értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A gyártókkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett gyártóknak, a gyártók valamennyi ismert társulásának, valamint az érintett országok hatóságainak.

A mintába felvett valamennyi gyártónak eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 37 napon belül kitöltve vissza kell küldenie a kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő gyártók”).

5.2.2.   A jelentős torzulásokkal rendelkező Kínára vonatkozó további eljárás

A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontjával összhangban a Bizottság röviddel az eljárás megindítása után feljegyzést csatol az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához, amelyben tájékoztatást ad a vizsgálatban érintett feleknek arról, hogy milyen forrásokat kíván felhasználni a Kínára vonatkozó rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő meghatározásához. Ez minden forrást le fog fedni, ideértve adott esetben a megfelelő reprezentatív harmadik ország kiválasztását is. A feljegyzésnek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához való csatolását követően 10 nap áll a vizsgálatban érintett felek rendelkezésére arra, hogy észrevételeket nyújtsanak be. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján Kínára vonatkozóan ebben az esetben Thaiföld a lehetséges reprezentatív harmadik ország. A megfelelő reprezentatív harmadik ország végleges kiválasztása céljából a Bizottság megvizsgálja, hogy az adott ország gazdasági fejlettségi szintje hasonló-e az exportáló országéhoz, hogy az adott országban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, valamint hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők-e. Ha több ilyen ország is van, a Bizottság adott esetben előnyben részesíti azokat az országokat, amelyekben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

A figyelembe veendő forrásokkal összefüggésben a Bizottság felkéri a Kínában működő valamennyi gyártót, hogy az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül küldje meg számára az ezen értesítés III. mellékletében kért adatokat.

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küld az érintett ország kormányának is.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.2.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat  (6)  (7)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – az e vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatokban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrtársulással.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból érkező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrtársulást értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. pontban megadott elérhetőségen). Azoknak a további uniós gyártóknak – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert társulását értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és a gyártók európai szervezetének. Ezeknek a feleknek eltérő rendelkezés hiányában a minta kiválasztására vonatkozó értesítés dátumától számított 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A 15 napos határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal.

Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozóan a meghallgatás iránti kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. A vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek ezekről az információkról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha az információ tartalmának helyessége megfelelő forrásokra alapozva megfelelő módon bizonyítható.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „CORRESPONDENCE WITH THE EUROPEAN COMMISSION IN TRADE DEFENCE CASES” elnevezésű dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/június/tradoc_148003.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre irányadó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Brussels

BELGIUM

E-mail-címek:

Dömpinggel kapcsolatos e-mail-cím:

TRADE-R692-MALLEABLE FITTINGS-DUMPING-CHINA@ec.europa.eu,

TRADE-R692-MALLEABLE FITTINGS-DUMPING-THAILAND@ec.europa.eu,

Kárral kapcsolatos e-mail-cím:

TRADE-R692-MALLEABLE FITTINGS-INJURY@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike valótlan vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, előfordulhat, hogy a megállapítások a fél számára kedvezőtlenebbeknek bizonyulnak, mint amilyenek együttműködése esetén lehettek volna,

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozóan a meghallgatás iránti kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, kérheti az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindítását.

Az ilyen, az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.


(1)  HL C 268., 2017.8.12., 4. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Tanács 430/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. május 13.) a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó menetelt temperöntvény csőszerelvények és -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 129., 2013.5.14., 1. o.).

(4)  SWD (2017) 483 final/2, megtalálható az alábbi internetcímen: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf

(5)  Gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja.

(6)  A mintában kizárólag független, azaz az érintett országokban működő gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az érintett országokban működő gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek a gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(7)  A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

III. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/25


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8865 – AIG/Validus)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 162/04)

1.

2018. április 30-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

American International Group (a továbbiakban: AIG) (Amerikai Egyesült Államok),

Validus Holdings Limited (a továbbiakban: Validus) (Bermuda).

Az AIG az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerez a Validus egésze felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   az AIG esetében: kereskedelmi és egyéni ügyfelek számára biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások széles körét kínáló globális biztosítótársaság,

—   a Validus esetében: a Validus világ különböző pontjain működik, és a biztosítás, a viszontbiztosítás, a speciális biztosítás és a befektetési tanácsadás terén tevékenykedik.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8865 – AIG/Validus

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail-cím: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax: +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.


8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/26


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8913 – HPS/MDP/Capita)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 162/05)

1.

2018. április 30-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

HPS Investment Partners, LLC (a továbbiakban: HPS, Amerikai Egyesült Államok),

Madison Dearborn Partners, LLC (a továbbiakban: MDP, Amerikai Egyesült Államok),

Capita Specialist Insurance Solutions Limited (a továbbiakban: CSIS, Egyesült Királyság).

A HPS és az MDP az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében közös irányítást szerez a CSIS egésze felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a HPS esetében: a HPS egy egyesült államokbeli székhelyű befektetési társaság, amely elsősorban felvásárlásokkal és pénzügyi segítségre szoruló vállalkozások stratégiai finanszírozásával vagy feltőkésítésével foglalkozik,

—   az MDP esetében: az MDP egy egyesült államokbeli székhelyű magántőke-befektetési társaság,

—   a CSIS esetében: a CSIS biztosításközvetítéssel foglalkozó, egyesült királyságbeli kisszolgáltató.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8913 – HPS/MDP/Capita

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail-cím: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax: +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.


8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/27


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8792 – T-Mobile NL/Tele2 NL)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2018/C 162/06)

1.

2018. május 2-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott egy tervezett összefonódásról.

E bejelentés az alábbi vállalkozásokat érinti:

a Deutsche Telekom AG (Németország) irányítása alá tartozó T-Mobile Netherlands Holding B.V. (a továbbiakban: TMNL, Hollandia),

Tele2 Netherlands Holding N.V. (a továbbiakban: Tele2 NL, Hollandia).

A TMNL az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizárólagos irányítást szerez a Tele2 NL egésze felett.

Az összefonódásra részesedés vásárlása útján kerül sor.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a TMNL esetében: a TMNL a 100 %-os tulajdonában lévő T-Mobile Netherlands B.V. és T-Mobile Thuis B.V. (TMT) leányvállalatain keresztül távközlési szolgáltatásokat nyújt lakossági és üzleti ügyfeleknek Hollandiában; a TMNL az ország egészét lefedő, 2G, 3G, 4G és NB-IoT mobil hírközlési szolgáltatásokat nyújtó mobilhálózat tulajdonosa; a TMT kiskereskedelmi vezetékes szolgáltatásokat nyújt, ideértve a nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatásokon alapuló széles sávú internet, TV- és vezetékes telefon szolgáltatásokat; a TMNL másik leányvállalata hiteleket nyújt lakossági ügyfeleknek telefonkészülékek vásárlásához,

—   a Tele2 NL esetében: a Tele2 NL Hollandiában működő, kizárólag 4G mobilhálózatot üzemeltető, hang-, adatátviteli és üzenetküldő, továbbá vezetékes széles sávú távközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás; a Tele2 NL üzleti és lakossági ügyfeleknek, és korlátozottan más távközlési szolgáltatóknak nyújt szolgáltatásokat; a Tele2 NL leányvállalatai kiskereskedelmi hálózatot is üzemeltetnek Hollandiában és hiteleket nyújt lakossági ügyfeleknek telefonkészülékek vásárlásához.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az alábbi hivatkozási számot minden esetben fel kell tüntetni:

M.8792 – T-Mobile NL/Tele2 NL

Az észrevételeket faxon, e-mailben vagy postai úton lehet a Bizottsághoz eljuttatni. Az elérhetőségi adatok a következők:

E-mail-cím: COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu

Fax: +32 22964301

Postai cím:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

8.5.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/28


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2018/C 162/07)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SCRUMBIE DE DUNĂRE AFUMATĂ”

EU-szám: PGI-RO-02234 – 2016.10.26.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Scrumbie de Dunăre afumată” (RO)

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Románia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Scrumbie de Dunăre afumată” a Duna-deltából származó füstölt dunai hering elnevezése. Ez a hal a Clupeidae család Alosa pontica (Eichwald) fajának és Alosa pontica var. Danubii alfajának tagja. A legalább 250 gramm és legfeljebb 400 gramm tömegű és 25–30 cm hosszú hal feldolgozása egészben, sózása és hidegfüstölése pedig a meghatározott földrajzi területre jellemző ősi módszer alkalmazásával történik. A füstölt halnak a füstölési eljárás miatt a teljes felületén egyenletesen eloszló fémes aranyszíne, továbbá lédús textúrája, olajos állaga és enyhén sós, füstölt halíze van.

Fizikai és kémiai jellemzők

Összes zsír: legalább 11 %.

Érzékszervi jellemzők:

Megjelenés

:

Külső megjelenése füstölt hal, egészben, pikkelyezve és belezve, tiszta és száraz bőrrel, sónyomok nélkül. A hal sima, bőrén nincsenek repedések.

Külső szín

:

Egységes, fémes aranyszín.

Szín a vágásnál

:

Fehér – sárgás – rózsaszínes

Íz és aroma

:

Egységes, enyhén sós, füstölt halíz. A feldolgozási módszer miatt az először édesnek érzett ízt sós és enyhén savas árnyalatok követik.

Állag

:

Sűrű, rugalmas, krémes.

Textúra

:

Lédús.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Nyersanyagok

A vadon élő dunai hering élőhelye a Fekete-tenger, ahonnan a Dunába vándorol ikráit lerakni. Az oda- és visszaút során egyáltalán nem táplálkozik. A faj nem nevelhető akvakultúra-létesítményekben, és fogása csak a dunai vándorlás időszakában lehetséges. A dunai hering 2–3 éves korában és 25–30 cm testhossz mellett válik ivaréretté és fogyaszthatóvá. A „Scrumbie de Dunăre afumată” kizárólag dunai heringből (Alosa pontica var. Danubii) készül.

A „Scrumbie de Dunăre afumată” nyersanyagaként használt hering hagyományos módszerrel végzett halászata csak a Dunában történik, a torkolatok (20 méteres izobát) és a Cotul Pisicii nevű kanyargós szakasz között (75-75 tengeri mérföld). A fenti határvonalon túl fogott dunai heringek vizsgálatai nem csupán a zsírtartalom ízrontó hatású csökkenését, hanem a halak komoly parazitafertőzöttségét is kimutatták. Kifogásuk után a heringek azonnal jégzúzalékkal hűtött tartályokba kerülnek.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Scrumbie de Dunăre afumată” előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen belül történik. A „Scrumbie de Dunăre afumată” előállításának folyamata az alábbi egyedi lépésekből áll: kifogás, a nyersanyagok, összetevők és technológiai segédanyagok átvétele; fagyasztás és tárolás (kezdeti feldolgozás), kiolvasztás, pikkelyezés, belezés, vér kifolyatása, sózás, sótalanítás, lecsepegtetés, füstölés (szárítás, füstölés, hűtés és érlelés).

3.5.   A bejegyzett elnevezéssel hivatkozott termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A terület két közigazgatási területet foglal magában:

Az első közigazgatási terület a Duna-delta Bioszféra Rezervátum, amely a Cotul Pisicii kanyargó szakasz (Grindu, Tulcea megye) és a Duna-torkolatok 20 méteres izobát övezete közötti részt jelenti, de csak a Duna három ága és a fő Duna-ág mentén.

A második közigazgatási terület Frecăței önkormányzat (Cataloi település), amely az első terület folytatása.

A két közigazgatási terület egybefüggő egészet képez Tulcea megyén belül.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Scrumbie de Dunăre afumată” jellemzői egyrészt a területen használt egyedi módszeren, másrészt a hírnéven keresztül kapcsolódnak az előállítás földrajzi területéhez.

Éghajlati szempontból a Duna-delta eltér Románia többi részétől, hiszen száraz, mérsékelt kontinentális éghajlatát a Földközi-tenger és a Fekete-tenger befolyásolja a térség földrajzi helyzetének (45° észak), kis tengerszint feletti magasságának (0–12 m) megfelelően; a területet kiterjedt vízi és mocsári növényzet, természetes töltések és földnyelvek, valamint a Fekete-tenger medencéje felé néző kiszélesedés jellemzik.

A Dunában található dunai hering a Fekete-tenger nyugati részén él, és inkább partvidéki halnak tekinthető. A heringek a Duna-torkolatoknál tartózkodva szoknak hozzá az édesvízhez és várják, hogy a folyó vize elérje a számukra kedvező hőmérsékletet. Március eleje körül kezdenek felúszni a Dunába, de mivel érzékenyek a hidegre, ezért visszatérnek a tengerbe, ha néhány nappal tovább tart a hideg idő.

A Duna-torkolatokban szerzett táplálék miatt színük rendszerint sötétebb lesz, hátuk pedig megvastagszik. A folyóban található szerves tápláléknak köszönhetően meghíznak és nagy zsírtartalékokat halmoznak fel (méretéhez képest a hering a világ legkövérebb hala), ez adja a késztermék egyedi ízét.

A kifejlett egyedek táplálékának 70–75 %-át a Fekete-tenger (Engraulis, Clupeonella, Sprattus) és a Duna-torkolatok (Cyprinidae) halai, a fennmaradó részt pedig rákfélék (Crangon, Upogebia, Idotheia) és más szervezetek jelentik mennyiségtől és elérhetőségtől függően.

A Duna-delta térségének sózáson és hidegfüstölésen alapuló haltartósítási módszerei a helyiek nemzedékről nemzedékre szálló ismereteinek és tapasztalatainak köszönhetően alkalmazhatók, amint azt Grigore Antipa 1916-ban lejegyezte.

A hidegfüstölési eljáráshoz a Román Halászati Kutatóintézet által 1942-ben összeállított útmutató a Dunában fogott dunai heringet különösen alkalmas és szemléltető példaként említi meg.

A kézzel végzett sózás során a halat meghintik kősóval, amelynek egy része beszívódik. A sózás folyamatát legfeljebb öt napon keresztül végzik egy körülbelül +40 °C hőmérsékletű helyiségben.

A „Scrumbie de Dunăre afumată” sózása tartályokban történik a napi fogástól függően változó mennyiségben; a különböző haltételeket nem keverik. A tartály alján előbb vékony sóréteget alakítanak ki, majd erre teszik rá az egymás mellé helyezett halakat úgy, hogy azok háta lefelé, fejük pedig ugyanabba az irányba nézzen. Az ezután hozzáadott sóval kitöltik a halak közötti réseket és újabb vékony sóréteget szórnak le. A tartályban egymást váltják a hal- és sórétegek; legfelülre vastag sóréteget tesznek. Másnap a képződött sós levet friss sós lével töltik fel, majd a hal- és sórétegekre helyezett nehéz ráccsal biztosítják azt, hogy a halakat teljesen ellepje a sós lé.

A sózás után kiveszik és lecsepegtetik a halakat.

Ha az ezt követő érzékszervi vizsgálat enyhén sós ízt jelez, akkor a halak készen állnak a füstölési fázisra.

Amennyiben a hal túl sósnak bizonyul, 3–16 órán át végzik a hering sótalanítását nagy mennyiségű jeges vizet tartalmazó tartályokban. Közben az érzékszervi vizsgálatnak megfelelően cserélik a vizet.

A sózást és a sótalanítást csak helyiek végezhetik, akik tisztában vannak ezekkel a nemzedékről nemzedékre szálló hagyományos eljárásokkal. Sótalanításra csak szükség esetén kerül sor.

A lecsepegtetés után a halakat a szemükön keresztül felkampózzák és rudakra akasztják. A halak között hagyott 15 cm-es rések segítik a füst keringését. Az első és a további sorokat úgy fűzik össze, hogy a halak között mindig maradjon rés.

Bár a füstölés az általános eljárás, a „Scrumbie de Dunăre afumată” előállításához hagyományosan hidegfüstölést alkalmaznak. Ez azért egyedi eljárás a földrajzi területen, mert a dunai hering egyedei nagyon kövérek, és a halak zsírtartalmának nagy részét megőrzi a hidegfüstölés. A füstölést legalább 9 órán át végzik legfeljebb 35 C-os hőmérsékleten, hogy megtartsák a zsírtartalmat, és megőrizzék a hal tápértékét és érzékszervi jellemzőit.

A hidegfüstölés négy lépésben zajlik: szárítás, füstölés, hűtés és érlelés.

A szárítást levegő járta nyitott színben vagy szárító helyiségben végzik 6–10 órán át (éjjel, mert akkor hűvösebb van) addig, amíg a bőr száraz és fényes nem lesz.

A szárítás végén ellenőrzik, hogy kellő mértékű-e a száradás (tömör állag, megnyomáskor nem jön ki folyadék, ami a kellő mértékű vízvesztés jele; a faroknak tömörnek kell lennie). Ha ezek a kritériumok teljesülnek, következhet a halak füstölése. Ha nem teljesülnek, folytatódik a szárítás.

A füstölés szárított keményfa fűrészporral történik.

A felakasztott halakkal teli rudakat behelyezik a füstölőbe. A füstöt szárított keményfa láng nélkül égetett fűrészporából nyerik. A hőmérővel ellenőrzött hőmérsékletet csökkentik, ha az +35 °C fölé emelkedik. A környezet hőmérsékletétől és páratartalmától függő füstölési időtartam 2–48 óra lehet. A füstölés akkor tekinthető befejezettnek, amikor a halak bőre aranyszínűre változik, és megjelennek az előírt érzékszervi jellemzők.

A füstölés befejezése után a füstölt halakkal teli rudakat kiveszik a füstölőből és hűtés céljából kocsikra helyezik.

Az érleléshez addig tárolják hidegen és légáramlatok mellett a halakat, amíg ki nem alakul egy bizonyos mértékű „rugalmasság”.

A fenti lépések sikeres befejezéséhez minden egyes szakasz után pontosan ismerni kell a „Scrumbie de Dunăre afumată” érzékszervi jellemzőit. E jellemzőket nem laboratóriumban határozzák meg (pl. a füstölést a halak bőrének aranyszínűvé válásakor hagyják abba), hanem a nemzedékről nemzedékre szálló ismeretek segítségével érik el.

A meghatározott földrajzi terület előnyét az a tény adja, hogy ott találhatók a füstölésre alkalmas halak. Ahhoz, hogy a füstölés sikeres legyen, figyelembe kell venni számos, a halak fizikai és kémiai jellemzőivel, a halászat időzítésével, illetve a halászati módszerrel és felszereléssel összefüggő változót.

A meghatározott földrajzi területen működő halfüstölők sok nemzedék tapasztalata alapján, csupán érintésre és látványra hagyatkozva állítanak elő egy következetesen magas minőségű terméket.

A Dunának a meghatározott földrajzi területen kívüli szakaszain fogott dunai hering nem használható a „Scrumbie de Dunăre afumată” előállítására, mert a halak zsírtartalmát csökkenti a folyásiránnyal szembeni úszás energiaigénye, és szaporodás után a legtöbb kifejlett egyed elpusztul a kimerüléstől, a túlélőknél pedig sokkal gyengébbek az érzékszervi jellemzők, mint a meghatározott területen fogott halaknál.

A Duna-delta térségében a halászat jelenti a helyiek fő és legrégebbi elfoglaltságát. A fontos élelmiszerforrásnak számító hal feldolgozása az emberek megélhetését segítő jövedelemforrás.

E tevékenység tehát mélyen a Duna-delta kultúrájában gyökerezik és – mivel annyira jellegzetes vonása a térségnek – maradandó benyomást kelt a világ minden tájáról érkező turistákban.

A „Scrumbie de Dunăre afumată” hírneve és előállításának elterjedése annak a ténynek tulajdonítható, hogy ez egy egész Romániában elismert régi, regionális termék. A termék receptúrája a nemzedékről nemzedékre szálló helyi szakértelmen alapul, és szorosan kapcsolódik a meghatározott földrajzi területhez.

Az említett minőségi jellemzők, valamint a „Scrumbie de Dunăre afumată” régóta meglévő, a meghatározott földrajzi területhez kötődő konyhaművészeti hírneve azt jelentik, hogy ez egy fogyasztók által értékelt különleges termék, amelynek hírneve szorosan összefügg a térséggel. A földrajzi területen több mint 100 éve folyó előállítás és értékesítés is hozzájárult a termék hírnevéhez.

A földrajzi területen előállított „Scrumbie de Dunăre afumată” hírnevéről először a tudós Grigore Antipa számolt be, aki 1916-os „Pescăria și pescuitul în România” („Halászat Romániában”) című munkájában (in: Román Akadémia, „Publicațiunile Fondului Vasile Adamachi” XIII. kötet, XLVI. kötet) így írt: „[…] Az elmúlt időszak során komoly fejlődésnek indult Romániában a haltartósítási ágazat. Amellett, hogy a sózott hal (a legkezdetlegesebb és legáltalánosabb haltartósítási forma Romániában) nagyüzemi előállításával foglalkozó halászok hordószámra kínálnak heringet, tőkehalat, kecsegét, füstölt tengeri halat stb., a térségben egy ideje egyre több haltartósító üzem és műhely jelenik meg a piacok közelében. Egyrészt ott vannak a füstölt tőkehal, dunai hering és sokféle füstölt tengeri hal előállítását végző füstölőházak […]”.

1919-ben, ugyanezen a földrajzi területen, a Tulcea megyei prefektúra hal/gabona árucseréről szóló levelezése megemlíti a „Scrumbie de Dunăre afumată” értékesítését az 1919. május 20-i 740. számú miniszteri határozat és egy, a friss, sózott és füstölt halak maximális árait meghatározó táblázat révén.

A hidegfüstölési eljáráshoz a Román Halászati Kutatóintézet által 1942-ben összeállított útmutató a Dunában fogott dunai heringet különösen alkalmas és szemléltető példaként említi meg.

A következő években, Románia társadalmi-gazdasági fejlődése során folytatódott a „Scrumbie de Dunăre afumată” előállítása és értékesítése, amely termékről különböző termelési dokumentumokban történik említés. A Tulcea megyei Halipari és Fejlesztési Vállalat (IIDP) által kiadott fejlesztési tervek összefoglaló táblázata szerint 1958-ban egész Romániára kiterjedt a „Scrumbie de Dunăre afumată” értékesítése. Az előállítás 1965-ben is folytatódott, amiről az IIDP termelési terve tesz említést (Tulcea Nemzeti Archívum, 69. nyilvántartási sz.). A „Scrumbie de Dunăre afumată” földrajzi területen való előállításának hagyományát 2011 óta a RO-Pescador Szövetség tagjai, a földrajzi területen működőkizárólagos előállítók folytatják.

A „Scrumbie de Dunăre afumată” kapcsán számos újságcikk jelent meg, így például Angelika Sontheimer „Regionale Produkte auch in Rumanien zunehmend beliebt – Geraucherter Hering aus dem Donaudelta” [Romániában is nő a regionális termékek népszerűsége – füstölt hering a Duna-deltából] című cikke az LZ Rheinland (Landwirtschaftliche Zeitschrift Rheinland), a Rajna menti vidéki és városi környezettel foglalkozó német magazin 34/2017. számában (link: https://www.lz-rheinland.de/), a „Geraucherter Hering aus dem Donaudelta” című cikk a „BWagrar” online kiadvány 43/2017. számában (Baden-Württemberg Agrar), kiadója a Baden-Württembergi Gazdálkodók Szövetségi Egyesülete (link: https://www.bwagrar.de/) és a „Pe urmele scrumbiei de Dunăre” [A dunai hering nyomában] című riport a National Geographic Traveler magazinban, Domnica Macri szerkesztésében és Ionut Macri művészfotós képeivel, 37. évfolyam, 2017. nyár.

A „Scrumbie de Dunăre afumată” terméket az országos és nemzetközi kereskedelmi szakvásárokon is nagyra értékelik, ahol jelenlétével a Duna-delta Bioszféra Rezervátumot népszerűsíti: Seafood Expo Global/Seafood Processing Global (Brüsszel, Belgium); Donaufest Ulm/Neu-Ulm (Németország); Polfish – Nemzetközi Halfeldolgozási és Haltermék Szakkiállítás (Gdańsk, Lengyelország); INDAGRA (Bukarest); FAO Élelmezési Világnap (Bukarest – Casa Poporului); Rural Fest (Vidékfesztivál) (Bukarest); Festivalul Borșului de Pește Delta Dunării (Duna-deltai Halászléfesztivál) (Tulcea); Festivalul Gastronomic și Etnocultural D’ale Gurii Dunării (Duna-deltai Gasztronómiai és Etnokulturális Fesztivál) (Tulcea).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.madr.ro/docs/ind-alimentara/documentatie-2016/Documentatie-caiet-de-sarcini-Scrumbie-afumata-de-Dunare-IGP.pdf


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.