AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/2

A Bíróság (nagytanács) 2018. január 30-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden, Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – College van Burgemeester en Wethouders van de gemeente Amersfoort kontra X BV (C-360/15), Visser Vastgoed Beleggingen BV kontra Raad van de gemeente Appingedam (C-31/16)

(C-360/15. és C-31/16. sz. egyesített ügyek) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Belső piaci szolgáltatások - 2006/123/EK irányelv - Hatály - A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja - Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások kizárása - A 4. cikk 1. pontja - A „szolgáltatás” fogalma - Áruk kiskereskedelme - III. fejezet - A szolgáltatásnyújtók letelepedési szabadsága - Tisztán belső helyzetekben való alkalmazhatóság - 15. cikk - Értékelendő követelmények - Területi korlát - A nem nagy terjedelmű áruk kiskereskedelmére irányuló tevékenységnek a városközponton kívül található földrajzi területeken történő folytatását tiltó településrendezési terv - A városi környezet védelme - Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások engedélyezése - 2002/20/EK irányelv - Nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok céljára szolgáló létesítmények telepítésére vonatkozó jogokhoz kapcsolódó pénzügyi terhek))

(2018/C 112/02)

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden, Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperesek: College van Burgemeester en Wethouders van de gemeente Amersfoort (C-360/15), Visser Vastgoed Beleggingen BV (C-31/16)

Alperesek: X BV (C-360/15), Raad van de gemeente Appingedam (C-31/16)

Rendelkező rész

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó olyan díjakra, amelyek fizetésére való kötelezettséget keletkeztető tény az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására és hálózatok szolgáltatására jogosult vállalkozások azon jogaihoz kapcsolódik, hogy a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok céljára kábeleket fektethetnek le.

2)	A 2006/123 irányelv 4. cikkének 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a termékek kiskereskedelmére irányuló tevékenység az említett irányelv alkalmazásában „szolgáltatásnak” minősül.

3)	A 2006/123 irányelvnek a szolgáltatók letelepedési szabadságára vonatkozó III. fejezetének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok olyan helyzetre is alkalmazhatók, amelynek összes releváns vonatkozása kizárólag egyetlen tagállamot érint.

A 2006/123 irányelv 15. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, ha a valamely önkormányzat településrendezési tervében szereplő szabályok megtiltják a nem nagy terjedelmű áruk kiskereskedelmét az e település városközpontján kívül elhelyezkedő földrajzi területeken, feltéve hogy az említett irányelv 15. cikkének (3) bekezdésében kimondott valamennyi feltétel teljesül, aminek a vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

(1) HL C 346., 2015.10.19.

HL C 136., 2016.4.18.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/3

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Kühne + Nagel International AG, Kühne + Nagel Management AG, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd kontra Európai Bizottság

(C-261/16. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Verseny - Kartellek - EUMSZ 101. cikk - Árrögzítés - Nemzetközi légi szállítmányozási szolgáltatások - A szolgáltatások végső árára kiható díjszabási megállapodás))

(2018/C 112/03)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Kühne + Nagel International AG, Kühne + Nagel Management AG, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd (képviselők: U. Denzel, C. von Köckritz és C. Klöppner Rechtsanwälte)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: A. Dawes, H. Leupold és G. Meessen meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

A Bíróság a Kühne + Nagel International AG-t, a Kühne + Nagel Management AG-t, a Kühne + Nagel Ltd-t (Uxbridge [Egyesült Királyság]), a Kühne + Nagel Ltd-t (Sanghaj [Kína]) és a Kühne + Nagel Ltd-t (Hongkong [Kína]) kötelezi saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 251., 2016.7.11.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/3

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Schenker Ltd kontra Európai Bizottság

(C-263/16. P. sz. ügy) (1)

(2018/C 112/04)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Schenker Ltd (képviselők: F. Montag és M. Eisenbarth Rechtsanwälte, F. Hoseinian advokat)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: A. Dawes, H. Leupold és G. Meessen meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Schenker Ltd-t kötelezi saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 243., 2016.7.4.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/4

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Deutsche Bahn AG, Schenker AG, Schenker China Ltd, Schenker International (H.K.) Ltd kontra Európai Bizottság

(C-264/16. P. sz. ügy) (1)

(2018/C 112/05)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Deutsche Bahn AG, Schenker AG, Schenker China Ltd, Schenker International (H.K.) Ltd (képviselők: F. Montag és M. Eisenbarth Rechtsanwälte, F. Hoseinian advokat)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: A. Dawes, H. Leupold és G. Meessen meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Deutsche Bahn AG-t, a Schenker AG-t, a Schenker China Ltd-t és a Schenker International (H.K.) Ltd-t kötelezi saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 243., 2016.7.4.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/4

A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Panalpina World Transport (Holding) Ltd, Panalpina Management AG, Panalpina China Ltd kontra Európai Bizottság

(C-271/16. P. sz. ügy) (1)

(2018/C 112/06)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Panalpina World Transport (Holding) Ltd, Panalpina Management AG, Panalpina China Ltd (képviselők: S. Mobley, A. Stratakis és A. Gamble solicitors)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: Bottka V., G. Meessen és P. J. O. Van Nuffel meghatalmazottak)

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Panalpina World Transport (Holding) Ltd-t, a Panalpina Management AG-t és a Panalpina China Ltd-t kötelezi saját költségein felül az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

(1) HL C 243., 2016.7.4.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/5

A Bíróság (nyolcadik tanács) 2018. január 31-i ítélete (a Sąd Okręgowy w Szczecinie [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Paweł Hofsoe kontra LVM Landwirtschaftlicher Versicherungsverein Münster AG

(C-106/17. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben - 1215/2012/EU rendelet - A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 13. cikk (2) bekezdése - Joghatóság biztosítási ügyekben - Személyi hatály - A „károsult” fogalma - A biztosítási ágazatban tevékenykedő szakember - Kizártság))

(2018/C 112/07)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Szczecinie

Az alapeljárás felei

Felperes: Paweł Hofsoe

Alperes: LVM Landwirtschaftlicher Versicherungsverein Münster AG

Rendelkező rész

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdését, összefüggésben e rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, akként kell értelmezni, hogy olyan természetes személy, akinek szakmai tevékenysége többek között kártérítési követelések biztosítóktól való behajtásából áll, és aki egy közlekedési baleset károsultjával kötött, követelésre vonatkozó engedményezési szerződés alapján indíthat pert e baleset okozója felelősségbiztosítójával szemben, amely biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van a székhelye, nem hivatkozhat e rendelkezésre ezen utóbbi tagállam bírósága előtt.

(1) HL C 202., 2017.6.26.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/5

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2017. november 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vorarlberger Landes- und Hypothekenbank AG

(C-625/17. sz. ügy)

(2018/C 112/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Vorarlberger Landes- und Hypothekenbank AG

Ellenérdekű fél: Finanzamt Feldkirch

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Ellentétes-e az EUMSZ 56. és azt követő cikkei szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságával és/vagy az EUMSZ 63. cikk szerinti tőke- és fizetési műveletek szabadságával a hitelintézetek mérlegfőösszegére adót kivető szabályozás, ha valamely egyéb európai uniós ügyfelekkel banki műveleteket végző ausztriai székhelyű hitelintézetet köteleznek az adó megfizetésére, míg ez az olyan ausztriai székhelyű hitelintézetre, amely ilyen műveleteket hitelintézeti csoport élén álló anyavállalatként olyan, a csoporthoz tartozó egyéb európai uniós székhelyű hitelintézeten keresztül végez, amelynek mérlegét a csoporthoz tartozás miatt a csoport élén álló anyavállalatként működő hitelintézet mérlegével kell konszolidálni, nem vonatkozik, mert az adót a nem konszolidált (a konszolidált pénzügyi kimutatásba be nem vont) mérlegfőösszegből kell megfizetni?

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/6

A Finanzgericht München (Németország) által 2017. november 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – College Pension Plan of British Columbia kontra Finanzamt München III

(C-641/17. sz. ügy)

(2018/C 112/09)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht München

Az alapeljárás felei

Felperes: College Pension Plan of British Columbia

Alperes: Finanzamt München III

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az EUMSZ 65. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 63. cikk (1) bekezdése szerinti tőke szabad mozgásával az a tagállami szabályozás, amely révén a lényegi elemeit tekintve a német nyugdíjalapokhoz hasonló, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató nem belföldi illetőségű szervezet a kapott osztalékok tekintetében nem mentesül a tőkejövedelem adó alól, miközben a belföldi illetőségű nyugdíjalapok részére történő megfelelő osztalékfizetés esetében a társasági adó nem vagy csak csekély mértékben növekszik, mivel a belföldi illetőségű nyugdíjalapoknak lehetőségük van adóköteles eredményüket az adómegállapítási eljárásban a nyugdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségek tekintetében képzett céltartalék levonásával csökkenteni, és a fizetendő tőkejövedelem adót jóváírás, és – amennyiben a fizetendő társasági adó összege nem éri el a jóváírás összegét – visszatérítés révén semlegesíteni?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: Megengedhető-e az EUMSZ 64. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 63. cikk alapján harmadik országokkal szemben a tőke szabad mozgásának a KStG 32. § -a (1) bekezdésének 2. pontja szerinti korlátozása azért, mert az pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódik?

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/7

A Landgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2017. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Emirates Airlines – Direktion für Deutschland kontra Aylin Wüst, Peter Wüst

(C-645/17. sz. ügy)

(2018/C 112/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Frankfurt am Main

Az alapeljárás felei

Felperes: Emirates Airlines – Direktion für Deutschland

Alperesek: Aylin Wüst, Peter Wüst

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezi a 2004. február 11-i 261/2004/EK [európai parlamenti és] tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdését, hogy rendkívüli körülménynek minősül a repülőtérnek egy repülőgép leszálláskor történt balesete miatti átmeneti lezárása?

Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni:

Úgy kell-e értelmezi a 2004. február 11-i 261/2004/EK [európai parlamenti és] tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy a repülőtér átmeneti lezárása akkor is rendkívüli körülménynek minősül, ha a balesetet szenvedett repülőgép annak a légi fuvarozónak a flottájához tartozott, amely a repülőtér átmeneti lezárása miatt késést szenvedett járat tekintetében rendkívüli körülményre hivatkozik?

Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni:

Úgy kell-e értelmezi a 2004. február 11-i 261/2004/EK [európai parlamenti és] tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdését, hogy abban az esetben is, ha a balesetet szenvedett [eredeti 3. o.] repülőgép annak a légi fuvarozónak a flottájához tartozott, amely a repülőtér átmeneti lezárása miatt késést szenvedett járat tekintetében rendkívüli körülményre hivatkozik, a három órát meghaladó késéssel történő érkezést ez a rendkívüli körülmény „okozt[a]”?

(1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/7

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V. kontra Amazon EU Sàrl

(C-649/17. sz. ügy)

(2018/C 112/11)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

Ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: Amazon EU Sàrl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2011/83/EU irányelv (1) (HL 2011. L 304., 64. o.) 6. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmezése céljából az alábbi kérdéseket terjeszti az Európai Unió Bírósága elé:

Előírhatnak-e a tagállamok olyan rendelkezést, amely – mint az EGBGB (Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuch – a polgári törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény) 246. § -a (1) bekezdése első mondatának 2. pontja – arra kötelezi a kereskedőt, hogy a távollevők közötti szerződés megkötése során a fogyasztó szerződéses nyilatkozatának megtétele előtt a telefonszámát [nem csak adott esetben, hanem] minden esetben a fogyasztó rendelkezésére bocsássa?

Azt jelenti-e a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában alkalmazott „ha van” fordulat, hogy a kereskedőnek a vállalkozásában már ténylegesen meglévő kommunikációs eszközökről kell csak tájékoztatást nyújtania, azaz nem köteles arra, hogy új telefon- vagy faxelérést, illetve e-mail fiókot létesítsen, ha úgy dönt, hogy vállalkozásában távollevők közötti szerződéseket is kötni fog?

A második kérdésre adott igenlő válasz esetében:

Azt jelenti-e a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában szereplő „ha van” fordulat, hogy csak olyan kommunikációs eszközök tekintendők egy vállalkozásban már rendelkezésre állónak, amelyeket a kereskedő ténylegesen legalábbis a távollevők közötti szerződések megkötése során a fogyasztókkal való kapcsolattartás érdekében is használ, vagy olyan kommunikációs eszközök is rendelkezésre állónak tekintendők a vállalkozásban, amelyeket a kereskedő ez idáig kizárólag más cél, így például vállalkozókkal vagy hatóságokkal való kapcsolattartás érdekében használt?

Taxatívnak tekinthető-e a telefon, fax és e-mail kommunikációs eszközök 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felsorolása, vagy a kereskedő más, a fenti pontban meg nem nevezett kommunikációs eszközöket – így például internetes chatet vagy telefonos visszahívást biztosító rendszert – is használhat, amennyiben ezek segítségével biztosított a gyors kapcsolatfelvétel és a hatékony kommunikáció?

Fontos-e a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdése szerinti átláthatóság követelményének alkalmazása esetében, amely alapján a kereskedő köteles a 2011/83/EU irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt kommunikációs eszközök útján egyértelműen és érthető módon tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak, hogy az információkat gyorsan és hatékonyan közöljék?

(1) A fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 304., 64. o.)

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/8

A Törvényszék (hatodik tanács) T-451/15. sz., AlzChem AG kontra Bizottság ügyben 2017. szeptember 7-én hozott ítélete ellen az AlzChem AG által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés

(C-666/17. P. sz. ügy)

(2018/C 112/12)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: AlzChem AG (képviselők: A. Borsos avocat és J. A. Guerrero Pérez abogado)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	nyilvánítsa a fellebbezést elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	helyezze hatályon kívül az ítéletet;

—	semmisítse meg a vitatott határozatot, és

—	a Bizottságot kötelezze a fellebbező költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Első jogalap: téves jogalkalmazás és nyilvánvaló mérlegelési hiba az uniós vizsgálatok céljának védelmével kapcsolatos kivételre vonatkozó általános vélelem alkalmazásával összefüggésben

—	a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a konkrét és meghatározott, már létező dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos kivételre vonatkozó általános vélelem alkalmazásával összefüggésben;

—	a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a konkrét és meghatározott, már létező dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatban folyamatban lévő vizsgálatok céljának védelmével összefüggésben;

—	a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a hatékony bírósági jogorvoslat biztosítására vonatkozó nyomós közérdek mérlegelésével összefüggésben (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke), és

—	a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető jogának alkalmazásával összefüggésben (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 42. cikke).

2)	Második jogalap: a helyszínen hozzáférhető dokumentumok nem bizalmas változatához való hozzáférés megtagadása indokolásának elmulasztása.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/9

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. november 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Planet49 GmbH kontra Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

(C-673/17. sz. ügy)

(2018/C 112/13)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Planet49 GmbH

Alperes: Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 95/46/EK irányelv (1) 2. cikkének h) pontjával összefüggésben értelmezett 2002/58/EK irányelv (2) 5. cikkének (3) bekezdése és 2. cikkének f) pontja értelmében vett érvényes hozzájárulásnak tekinthető-e, ha a felhasználó a végberendezésében mentett információk tárolását vagy az ott tárolt információkhoz való hozzáférést előre bejelölt négyzettel engedélyezi, amelyet a felhasználónak a hozzájárulása megtagadásához törölnie kell?

b)	A 95/46/EK irányelv 2. cikkének h) pontjával összefüggésben értelmezett 2002/58/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének és 2. cikke f) pontjának alkalmazása során jelentősége van-e annak, hogy a tárolt vagy lehívott információk személyes adatoknak minősülnek?

c)	Az (EU) 2016/679 rendelet (3) 6. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett érvényes hozzájárulásról van-e szó az 1. a) pontban előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben megjelölt körülmények fennállása esetén?

Milyen információkat köteles a szolgáltató a felhasználóval közölni a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében kötelezően előírt egyértelmű és teljes körű tájékoztatás keretében? E körbe tartozik-e a cookie-k működésének időtartama, és az a kérdés is, hogy harmadik személyek hozzáférnek-e a cookie-khoz?

(1) A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

(2) Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról [helyesen: a személyes adatok kezeléséről] és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 514. o.).

(3) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 1. o.; helyesbítés: HL 2016. L 314., 72. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/10

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – slewo // schlafen leben wohnen GmbH kontra Sascha Ledowski

(C-681/17. sz. ügy)

(2018/C 112/14)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: slewo // schlafen leben wohnen GmbH

Alperes: Sascha Ledowski

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Előzetes döntéshozatal céljából az EUMSZ 267. cikk alapján a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 16. cikke e) pontjának, valamint – adott esetben – 6. cikke (1) bekezdése k) pontjának értelmezésére vonatkozó következő kérdéseket terjeszti az Európai Unió Bírósága elé:

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztói jogokról szóló irányelv 16. cikkének e) pontját, hogy az ott említett, egészségvédelmi vagy higiéniai okokból vissza nem küldhető áruk körébe tartoznak az olyan áruk (mint például a matracok) is, amelyek ugyan a rendeltetésszerű használat során közvetlenül érintkezhetnek az emberi testtel, de a kereskedő megfelelő (tisztítási) intézkedései révén újból értékesíthetővé tehetők?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén:

a)	Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy áru csomagolásának ahhoz, hogy a fogyasztói jogokról szóló irányelv 16. cikkének e) pontja szerinti csomagolásról lehessen beszélni, és

oly módon kell-e megtörténnie a szerződés kötőerejének létrejötte előtt a fogyasztói jogokról szóló irányelv 6. cikke (1) bekezdésének k) pontja szerinti tájékoztatásnak, hogy a fogyasztóval az adásvétel tárgyára (jelen esetben matracra) és az alkalmazott csomagolásra való konkrét hivatkozással közlik, hogy a lezárt csomagolás felbontásával az elállás jogát elveszíti?

(1) HL 2011. L 304., 64. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/11

A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2017. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ExxonMobil Production Deutschland GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-682/17. sz. ügy)

(2018/C 112/15)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: ExxonMobil Production Deutschland GmbH

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2003/87/EK irányelv (1) (a továbbiakban: 2003/87 irányelv) 3. cikkének u) pontja értelmében vett villamosenergia-termelőnek minősül-e egy létesítmény, amely olyan terméket (a jelen esetben ként) állít elő, amelynek előállítása nem tartozik a 2003/87 irányelv I. melléklete szerinti tevékenységek közé, és amely egyúttal a „tüzelőanyag-berendezések 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítménnyel” tevékenységét folytatja, amely a 2003/87 irányelv I. melléklete szerint a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételi kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységet is végeznek, amennyiben e létesítmény mellékberendezése villamos energiát is termel a létesítmény számára, és ennek egy (csekély) részét a közcélú villamos hálózatba ellenérték fejében átadják?

Ha az első kérdésre igenlő válasz adandó:

Amennyiben az első kérdésben leírt létesítmény a 2003/87 irányelv 3. cikkének u) pontja értelmében vett villamosenergia-termelőnek minősül, a létesítmény akkor is részesülhet-e a 2011/278/EU bizottsági határozat (2) szerinti hő-referenciaérték szerinti kiosztásban, ha a hő megfelel a 2011/278/EU határozat 3. cikke c) pontjában foglalt követelményeknek, ugyanakkor nem teljesíti a 2003/87 irányelv 10a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt kategóriák – hőtermelés hulladékgázok égetésével történő villamosenergia-előállítás révén, távfűtés és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés – követelményeit.

Amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdés megválaszolását követően a felperesi létesítmény által termelt hőre tekintettel szóba jöhet a kiosztás:

A földgáz feldolgozással összefüggésben (savanyú gáz formájában) az úgynevezett Claus-eljárás keretében, a földgázban található CO2-nek a gázkeverékből történő kivonásakor a légkörbe juttatott CO2 esetén olyan kibocsátásról van-e szó, amely a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának első mondata értelmében a 3. cikk h) pont v) alpontjában említett folyamatból származik?

A 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának első mondata értelmében vett CO2-kibocsátás „származhat-e” olyan folyamatból, amely során a nyersanyagban található CO2–t fizikailag a gázkeverékből vonják ki, és juttatják a légkörbe, anélkül, hogy e folyamat keretében további szén-dioxid keletkezne, vagy ez az előírás megköveteli, hogy a légkörbe juttatott CO2 eleve a folyamat eredményeképpen keletkezzen?

A 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának v) alpontja értelmében vett széntartalmú nyersanyag „felhasználásáról” van-e szó, ha az úgynevezett Claus-eljárás során a természetben előforduló földgázt kén előállításához használják fel, és ennek során a földgázban található szén-dioxidot a légkörbe juttatják, anélkül, hogy a földgázban található szén-dioxid a folyamatban végbemenő kémiai reakcióban részt venne, vagy a „felhasználás” fogalma szükségszerűen megköveteli, hogy a szén a végbemenő kémiai reakcióban részt vegyen, illetve ahhoz akár szükséges legyen?

Amennyiben a harmadik kérdésre a válasz „igenlő”: ha egy a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételi kötelezettség hatálya alá tartozó létesítmény mind a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész, mind a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész létesítése tényállási feltételeit teljesíti, akkor melyik referenciaérték szerint történik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása? A hő-referenciaérték szerinti kiosztási igény elsőbbséget élvez a technológiai kibocsátások szerinti igényhez képest, vagy a technológiai kibocsátások szerinti igény élvez elsőbbséget a specialitás okán a hő-referenciaértékkel és a tüzelőanyag-referenciaértékkel szemben?

(1) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 10. kötet, 631. o.; helyesbítés: HL 2014. L 140., 177. o.)

(2) A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 130., 1. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/12

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2017. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bayer Pharma AG kontra Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Exeltis Magyarország Gyógyszerkereskedelmi Kft.

(C-688/17. sz. ügy)

(2018/C 112/16)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes: Bayer Pharma AG

Alperesek: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Exeltis Magyarország Gyógyszerkereskedelmi Kft.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004. április 29-i 2004/48/EK irányelve (1) 9. cikke (7) bekezdésének „megfelelő kártérítés” szóhasználatát, hogy a tagállamoknak kell meghatározniuk a felek felelősségére, valamint a kártérítés mértékére és módjára vonatkozó azon anyagi jogi szabályokat, amelyek alapján a tagállami bíróságok elrendelik, hogy a felperes nyújtson kártérítést az alperes számára az olyan intézkedések által okozott károkért, amelyet a bíróság utóbb hatályon kívül helyezett, vagy amely a felperes cselekménye vagy mulasztása folytán később hatályát vesztette, vagy a bíróság a továbbiakban megállapította, hogy nem történt szellemi tulajdonjogi jogsértés, vagy annak veszélye nem állt fenn?

Ha az első kérdésre igenlő a válasz, a fenti irányelv 9. cikkének (7) bekezdésével ellentétes-e az olyan tagállami szabályozás, amelynek értelmében az irányelv ezen rendelkezésének megfeleltethető kártérítésre a polgári jogi felelősségre és kártérítésre vonatkozó általános tagállami jogszabályokat kell alkalmazni, és amely tagállami jogszabályok alapján a bíróság nem kötelezi a felperest a szabadalom megsemmisítése miatt utólagosan megalapozatlanná vált ideiglenes intézkedéssel okozott azon károk megtérítésére, amelyek amiatt következtek be, vagy amelyek bekövetkeztéért az alperes felelős azáltal, hogy maga nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, feltéve, hogy a felperes az ideiglenes intézkedés kérésével úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható?

(1) HL L 157., 45. o., magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 2. kötet, 32. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/13

Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2017. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ÖKO-Test Verlag GmbH kontra Dr. Rudolf Liebe Nachf. GmbH & Co.KG

(C-690/17. sz. ügy)

(2018/C 112/17)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: ÖKO-Test Verlag GmbH

Alperes: Dr. Rudolf Liebe Nachf. GmbH & Co.KG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az egyedi védjegy jogsértő használatát jelenti-e a közösségi (1)/uniós (2) védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdése második mondatának b) pontja, vagy a védjegyirányelv (3) 5. cikke (1) bekezdése második mondatának a) pontja értelmében, ha

—	az egyedi védjegy olyan árun van elhelyezve, amely tekintetében az egyedi védjegy nem részesül oltalomban,

—

az egyedi védjegy harmadik személy általi elhelyezését a kereskedelmi forgalomban úgynevezett vizsgálati tanúsítványként értelmezik, tehát abban az értelemben, hogy az árut a védjegyjogosult ellenőrzése alatt nem álló harmadik személy gyártotta és hozta forgalomba, a védjegyjogosult azonban ezen áru meghatározott jellemzőit vizsgálta [eredeti 3. o.], és annak alapján meghatározott, a vizsgálati tanúsítványban feltüntetett eredménnyel értékelte,

—	és az egyedi védjegyet többek között „a fogyasztók részére az áruk és szolgáltatások kiválasztásával kapcsolatban, különösen teszt- és vizsgálati eredmények alkalmazása, valamint minőségértékelések révén nyújtott tájékoztatás és tanácsadás” tekintetében lajstromozták?

Amennyiben a Bíróság az 1. pontban megfogalmazott kérdésre nemleges választ adna:

Az egyedi védjegy jogsértő használatát jelenti-e a közösségi védjegyrendelet 9. cikke (1) bekezdése második mondatának c) pontja és a védjegyirányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha

—	az egyedi védjegy csak – az 1. pontban ismertetett – vizsgálati tanúsítványként ismert, és

—	az egyedi védjegyet harmadik személy vizsgálati tanúsítványként használja?

(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 78., 1. o.).

(2) Az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.).

(3) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 299., 25. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/13

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2017. december 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PORR Építési Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-691/17. sz. ügy)

(2018/C 112/18)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: PORR Építési Kft.

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2006/112/EK (1) irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, különösen az arányosság, adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvét, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami adóhatósági gyakorlat, amely adócsalás hiányában, a határozathozatal során megtagadja az egyenes adózás alapján kiállított áfás számla alapján gyakorolható adólevonási jogot, figyelemmel arra, hogy az ügyletről fordított adózású számla kiállítása lett volna helyes, de az adólevonási jog megtagadása előtt

—	nem vizsgálja meg, hogy a számlakibocsátó képes-e a számlabefogadó javára a tévesen megfizetett áfa összeg visszafizetésére, továbbá

—	nem vizsgálja meg, hogy a számlakibocsátó jogszerűen (a tagállami jogi keretek között) képes-e számla reparációra, önellenőrzésre, és ez alapján az általa tévesen befizetett adó visszatéríttetésére az adóhatóságtól?

A 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit úgy kell-e értelmezni, különösen az arányosság, adósemlegesség és a tényleges érvényesülés elvét, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami adóhatósági gyakorlat, amely a határozathozatal során megtagadja az egyenes adózás alapján kiállított áfás számla alapján gyakorolható adólevonási jogot, figyelemmel arra, hogy az ügyletről fordított adózású számla kiállítása lett volna helyes, de a határozathozatal során nem rendelkezik a tévesen megfizetett adó visszatérítése iránt a számlabefogadó javára, annak ellenére, hogy a számlakibocsátó egyébként a számlák áfa tartalmát a költségvetésbe befizette?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv; HL L 347., 1. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/14

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Telecom Italia SpA kontra Ministero dello Sviluppo Economico, Infrastrutture e telecomunicazioni per l’Italia SpA (Infratel Italia SpA)

(C-697/17. sz. ügy)

(2018/C 112/19)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Telecom Italia SpA

Alperesek: Ministero dello Sviluppo Economico, Infrastrutture e telecomunicazioni per l’Italia SpA (Infratel Italia SpA)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2014/24/EU irányelv (1) 28. cikke (2) bekezdésének első albekezdését, hogy az előírja, hogy az előzetesen kiválasztott gazdasági szereplőknek és a meghívásos eljárásban ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőknek jogi és gazdasági szempontból teljes mértékben azonosnak kell lenniük, és különösen úgy kell-e értelmezni e rendelkezést, hogy az kizárja a két előzetesen kiválasztott gazdasági szereplőt ellenőrző holding társaságok által egy, az előzetes kiválasztás és az ajánlatok benyújtásának időpontja között kötött megállapodást, ha a) e megállapodás tárgya és joghatása (többek között) az előzetesen kiválasztott vállalkozások egyikének egy másik ilyen vállalkozásba való beolvadásával történő egyesülés megvalósítása (amely jogügyletet egyébként az Európai Bizottság engedélyezett); b) az egyesülési jogügylet joghatásai az átvevő társaság ajánlatának benyújtását követően következtek be (amelynek következtében az ajánlat benyújtásának időpontjában e társaság összetétele nem változott meg az előzetes kiválasztás időpontjában fennálló összetételhez képest); c) a később beolvadó vállalkozás (amelynek összetétele nem módosult az ajánlatok benyújtására előírt határidőig) egyébként úgy határozott, hogy nem vesz részt a meghívásos eljárásban, valószínűsíthetően a holding társaságok által kötött megállapodásban foglalt szerződéskötési program végrehajtása miatt?

(1) A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/15

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Unareti SpA kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai

(C-702/17. sz. ügy)

(2018/C 112/20)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: Unareti SpA

Alperesek: Ministero dello Sviluppo Economico, Presidenza del Consiglio dei Ministri – Dipartimento per gli Affari Regionali, Autorità Garante per l’Energia Elettrica il Gas e il Sistema Idrico – Sede di Milano, Presidenza del Consiglio dei Ministri – Conferenza Stato Regioni ed Unificata, Ministero per gli affari regionali, Dipartimento per gli affari regionali e le autonomie, Conferenza Unificata Stato Regioni e Enti Locali

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Állapítsa meg a Bíróság, hogy az említett elvekkel és szabályokkal ellentétes e a fent hivatkozotthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a volt koncessziójogosultaknak járó megtérítés összegének meghatározására irányadó szempontok visszaható hatályú, a fennálló szerződéses jogviszonyokra kiható alkalmazását írja elő, vagy pedig az említett jogszabály alkalmazását – az arányosság elvére is figyelemmel – olyan más, uniós relevanciájú közérdek védelmének követelménye igazolja, mint az érintett piacon a versenyhelyzet hatékonyabb védelmének biztosítása és a szolgáltatás igénybevevőinek fokozottabb védelme, akik közvetve ki lehetnek téve a volt koncessziójogosultaknak járó összeg esetleges növeléséből eredő hatásoknak?

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/16

A Törvényszék (hetedik tanács) T-435/15. sz., Kolachi Raj Industrial (Private) Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2017. október 10-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2017. december 18-án benyújtott fellebbezés

(C-709/17. P. sz. ügy)

(2018/C 112/21)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J.-F. Brakeland, A. Demeneix és M. França meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban: Kolachi Raj Industrial (Private) Ltd, European Bicycle Manufacturers Association

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-435/15. sz., Kolachi Raj Industrial (Private) Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2017. október 10-én hozott ítéletét, utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és a felperest kötelezze a költségek viselésére; vagy másodlagosan,

—	az ügyet új határozat hozatala céljából utalja vissza a Törvényszékhez; és egyelőre ne határozzon az elsőfokú és a másodfokú eljárás költségeiről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság által előterjesztett fellebbezés a Törvényszék T-435/15. sz. ügyben 2017. október 10-én hozott ítéletét érinti. Ezen ítéletben a Törvényszék a Kolachi Rajra vonatkozó részében megsemmisítette az 502/2013/EU tanácsi rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Kambodzsában, Pakisztánban és a Fülöp-szigeteken feladott, akár Kambodzsából, Pakisztánból és a Fülöp-szigetekről származóként, akár nem ilyenként bejelentett kerékpárok behozatalára történő kiterjesztéséről szóló, 2015. május 18-i (EU) 2015/776 bizottsági végrehajtási rendeletet. (1)

A Bizottság a fellebbezése alátámasztására egyetlen fellebbezési jogalapra támaszkodik.

A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte a dömpingellenes alaprendelet 13. cikke (2) bekezdésének (b) pontját. Először is a megtámadott ítéletben a Törvényszék tévesen vont be származási szabályokat az alaprendelet 13. cikkének alkalmazásába és a 13. cikke (2) bekezdésének (b) pontjában használt érkeznek („from”) kifejezés értelmezésébe. Másodszor a Törvényszék helytelenül járt el, amikor nem fogadta el azt a bizonyítéktípust, amelyet a Bizottság tud felhozni annak bemutatására, hogy az alkatrészek dömpingellenes intézkedésekkel sújtott országból érkeznek („from”). A Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék által elfogadott értelmezés nincs összhangban az alaprendelet 13. cikkének szövegével, szövegösszefüggésével és céljával, sem pedig a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatával, amely a kijátszásellenes intézkedésekre vonatkozik.

(1) HL 2015. L 122., 4. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/16

A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CCC – Consorzio Cooperative Costruzioni Soc. Cooperativa kontra Comune di Tarvisio

(C-710/17. sz. ügy)

(2018/C 112/22)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Consiglio di Stato

Az alapeljárás felei

Felperes: CCC – Consorzio Cooperative Costruzioni Soc. Cooperativa

Alperes: Comune di Tarvisio

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Összeegyeztethető-e a 2004. március 31 i 2004/18/EK irányelv (1) 48.cikkével a 2006. április 16 i 163. sz. d.lgs. 53. cikkének (3) bekezdésében foglalthoz hasonló olyan szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy egy vállalkozás egy olyan „megjelölt” tervezővel vegyen részt a közbeszerzési eljárásban, aki nem minősül ajánlattevőnek, és így nem alkalmazhatja az erőforrást nyújtó szervezet kapacitására való hivatkozás jogintézményét?

(1) Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004 L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet 7. kötet 132. o.)

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/17

A Commissione Tributaria Regionale per la Lombardia (Németország) által 2017. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EN.SA. Srl kontra Agenzia delle Entrate – Direzione Regionale Lombardia Ufficio Contenzioso

(C-712/17. sz. ügy)

(2018/C 112/23)

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Commissione Tributaria Regionale per la Lombardia

Az alapeljárás felei

Felperes: EN.SA. Srl

Alperes: Agenzia delle Entrate – Direzione Regionale Lombardia Ufficio Contenzioso

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Nem létezőnek tekintett olyan jogügyletek esetén, amelyek nem okoznak kárt a költségvetésben, és semmilyen adóelőnnyel nem járnak az adófizető számára, az 1972. október 26 i 633. sz. D. P. R. 19. cikkéből (Adólevonás) és 21. cikkének (7) bekezdéséből (A jogügyletekre vonatkozó számlák kiállítása), valamint az 1997. december 18 i 471. sz. D.lgs. 6. cikkének (6) bekezdéséből (A jogügyletek dokumentálására, nyilvántartására és megállapítására vonatkozó kötelezettségek megsértése) eredő nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e a Bíróság által a héára vonatkozóan kidolgozott közösségi elvekkel, amennyiben a nemzeti jogszabályok együttes alkalmazása az alábbiakat eredményezi:

a)	a beszerzések tekintetében előzetesen felszámított, vevő által megfizetett adó levonásának egymást követő és ismétlődő kizárása valamennyi olyan vitatott jogügylet esetében, amely ugyanarra a jogalanyra és adóalapra vonatkozik;

b)	az adó kivetése és eladó által történő megfizetése (és a tartozatlanul kifizetett összegek visszatérítésének kizárása) a megfelelő és fiktív, és nem létezőnek is tekintett értékesítések után;

c)	a beszerzések után le nem vonhatónak ítélt adó összegének megfelelő szankció alkalmazása?

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/18

2017. december 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-715/17. sz. ügy)

(2018/C 112/24)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Stobiecka-Kuik és G. Wils)

Alperes: Lengyel Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Lengyel Köztársaság nem tett eleget az (EU) 2015/1523 tanácsi határozat (1) 5. cikkének (2) bekezdéséből és a (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (2) 5. cikkének (2) bekezdéséből eredő, következésképpen a mindkét határozat 5. cikkének (4)–(11) bekezdése szerinti áthelyezésre vonatkozó kötelezettségeinek, azáltal hogy nem jelezte rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány kérelmezőt tud 2016. március 16-át követően, rövid időn belül áthelyezni a területére;

—	a Lengyel Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A szükséghelyzetben történő áthelyezés ideiglenes rendszerét a 2015 szeptemberében elfogadott két tanácsi határozat vezette be, mégpedig a (EU) 2015/1523 tanácsi határozat3 és a (EU) 2015/1601 tanácsi határozat4, amelyekben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nemzetközi védelmet kérő személyeket Olaszországból és Görögországból áthelyezik.

E tanácsi határozatok arra kötelezték a tagállamokat, hogy háromhavonta tegyenek ajánlatot az esetleges áthelyezésre, ily módon biztosítva a hatékony és rendszerezett áthelyezési eljárást. Bár szinte minden más tagállam lépéseket tett annak érdekében, hogy ennek megfelelően az áthelyezéssel összefüggő kötelezettségeknek eleget tegyen, Lengyelország egyetlen áthelyezést sem hajtott végre, és 2015 decembere óta az áthelyezéshez megfelelő egyetlen helyet sem ajánlott fel.

A Bizottság 2017. június 16-án kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben.

Mivel a Bizottság e tagállam válaszát elégtelennek tartotta, úgy határozott, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő fázisába lép, és a Lengyel Köztársaságnak 2017. július 26-án indokolással ellátott véleményt küldött.

A Bizottság az indokolással ellátott véleményre adott választ is elégtelennek tartotta, ezért úgy határozott, hogy a Lengyel Köztársasággal szemben az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése miatt keresetet terjeszt az Európai Unió Bírósága elé.

(1) A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 14-i (EU) 2015/1523 tanácsi határozat (HL L 239., 146. o.).

(2) A nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (HL L 248., 80. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/19

2017. december 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország

(C-718/17. sz. ügy)

(2018/C 112/25)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: Tokár A. és G. Wils, meghatalmazottak)

Alperes: Magyarország

Kereseti kérelmek

A Bizottság 2017. december 22-én benyújtott keresetében arra kérte a tisztelt Bíróságot, hogy

—

állapítsa meg, hogy Magyarország azzal, hogy nem jelezte rendszeres időközönként és legalább háromhavonta a területére rövid időn belül áthelyezhető kérelmezők megfelelő számát, megszegte az (EU) 2015/1601 tanácsi határozat 5. cikkének (2) bekezdéséből adódó kötelezettségeit, és következésképpen az előbb említett tanácsi határozat 5. cikkének (4)-(11) bekezdésében előírt további áthelyezési kötelezettségeit;

—	kötelezze Magyarországot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Tanács 2015 szeptemberében elfogadott két határozata, az (EU) 2015/1523 (1) tanácsi határozat és az (EU) 2015/1601 (2) tanácsi határozat ideiglenes és sürgős áthelyezési programot vezetett be, amelynek keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak nemzetközi védelemre szoruló személyek áthelyezésére Olaszország és Görögország területéről.

A Tanács határozata arra kötelezi a tagállamokat, hogy háromhavonta ajánljanak fel helyeket az áthelyezhető kérelmezők számára, és így biztosítsák az áthelyezési eljárás gyors és rendezett lefolytatását. Bár szinte minden tagállam helyezett át kérelmezőket és kötelezettségeket vállalt e téren, Magyarország az áthelyezési program kezdetétől semmilyen intézkedést nem tett.

A Bizottság 2017. június 16-án kötelezettség-szegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen a Tanács (EU) 2015/1601 határozattal kapcsolatban.

Mivel a Magyarország által nyújtott választ nem tartotta, kielégítőnek, a Bizottság a kötelezettség-szegési eljárás következő szakaszába lépve, 2017. július 26-én indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak.

Mivel az indoklással ellátott véleményre nyújtott választ sem találta kielégítőnek, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet a Bíróság elé utalja annak megállapítása céljából, hogy Magyarország nem teljesítette az áthelyezés terén rá vonatkozó kötelezettségeket.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/19

2017. december 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Cseh Köztársaság

(C-719/17. sz. ügy)

(2018/C 112/26)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselő: Z. Malůšková és G. Wils meghatalmazottak)

Alperes: Cseh Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy a Cseh Köztársaság nem tett eleget a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 14-i (EU) 2015/1523 tanácsi határozat (1) 5. cikkének (2) bekezdéséből és a nemzetközi védelem területén Olaszország és Görögország érdekében elfogadott átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2015. szeptember 22-i (EU) 2015/1601 tanácsi határozat (2) 5. cikkének (2) bekezdéséből eredő, következésképpen a mindkét határozat 5. cikkének (4)–(11) bekezdése szerinti áthelyezésre vonatkozó kötelezettségeinek, azáltal hogy nem jelezte rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány kérelmezőt tud 2016. március 16-át követően, rövid időn belül áthelyezni a területére;

2.	a Cseh Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A szükséghelyzetben történő áthelyezés ideiglenes rendszerét a 2015 szeptemberében elfogadott két tanácsi határozat vezette be, mégpedig a (EU) 2015/1523 tanácsi határozat és a (EU) 2015/1601 tanácsi határozat, amelyekben a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nemzetközi védelmet kérő személyeket Olaszországból és Görögországból áthelyezik.

E tanácsi határozatok arra kötelezték a tagállamokat, hogy háromhavonta tegyenek ajánlatot az esetleges áthelyezésre, ily módon biztosítva a hatékony és rendszerezett áthelyezési eljárást. Bár szinte minden más tagállam lépéseket tett annak érdekében, hogy ennek megfelelően az áthelyezéssel összefüggő kötelezettségeknek eleget tegyen, a Cseh Köztársaság egyetlen áthelyezést sem hajtott végre 2016 augusztusa óta, és több mint egy éve nem ajánlott fel új helyeket.

A Bizottság 2017. június 15-én kötelezettségszegési eljárást indított a Cseh Köztársasággal szemben.

Mivel a Bizottság a Cseh Köztársaság válaszát elégtelennek tartotta, úgy határozott, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő fázisába lép, és a Lengyel Köztársaságnak 2017. július 26-án indokolással ellátott véleményt küldött.

A Bizottság az indokolással ellátott véleményre adott választ is elégtelennek tartotta, ezért úgy határozott, hogy a Cseh Köztársasággal szemben az áthelyezéssel kapcsolatos jogi kötelezettségek megszegése miatt keresetet terjeszt az Európai Unió Bírósága elé.

(1) HL L 239., 146. o.

(2) HL L 248., 80. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/20

A Törvényszék (harmadik tanács) T-572/16. sz., Brouillard kontra Bizottság ügyben 2017. október 13-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2017. december 24-én benyújtott fellebbezés

(C-728/17. sz. ügy)

(2018/C 112/27)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: P. Mihaylova, G. Gattinara meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Alain Laurent Brouillard

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2017. október 13-i Brouillard kontra Bizottság ítéletét (T-572/16);

—	a Bíróság utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet;

—	a Bíróság az alperest kötelezze mindkét eljárás teljes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap téves jogalkalmazáson és a tények elferdítésén alapul. E jogalap három részből áll, amelyek a megtámadott ítélet 36., 39., 43- 56., 62. és 63. pontjára vonatkoznak.

Az első részben a Bizottság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a versenyvizsga-felhívás értelmezése során. A Törvényszék a megtámadott ítélet 36., 45. és 47–56. pontjában helytelenül állapította meg egyrészt, hogy a versenyvizsga-felhívásban szereplő „befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő jogi végzettség” kifejezésben használt „befejezett” jelző nem az elvárt oklevél tartalmára vonatkozik, másrészt a „legalább négy éves tanulmányoknak megfelelő” kifejezésben szereplő „megfelelő” szó nem az oklevélre, hanem a képzésre vonatkozik. Ugyanígy a Bizottság úgy véli, hogy a rendszertani és a teleologikus értelmezés semmiben sem támasztja alá a Törvényszék következtetéseit, mivel a versenyvizsgán való részvétel feltételeit a betöltendő álláshelyen ellátandó feladatok leírása alapján kell értelmezni, amelyek a versenyvizsga-felhívás melléklete szerint a „magasan képzett jogászok” által ellátandó fordítási feladatok voltak.

A Bizottság a második részben a személyzeti szabályzat 5. cikke (3) bekezdése c) pontjának és a megtámadott ítélet 46–49. és 52–53. pontjának értelmezését érintő téves jogalkalmazásra hivatkozik. A Bizottság úgy véli, hogy a személyzeti szabályzat ezen rendelkezése egyáltalán nem releváns a felvételi eljárások szempontjából, és különösen nem akadályozza meg azt, hogy az adminisztráció a versenyvizsga-felhívás tartalmának kialakítása során szigorúbb feltételeket állapítson meg annál, mint amit e rendelkezés előír. Ellentétben a Törvényszék megállapításával, a versenyvizsga-felhívást nem a személyzeti szabályzat ezen rendelkezése fényében kell értelmezni.

A harmadik részben a Bizottság az Université de Poitiers (Poitiers-i egyetem) szakirányú master képesítése tartalmának, valamint a pályázatnak az elsőfokú eljárásban való elferdítésére hivatkozik. A Bizottság úgy véli, hogy e két bizonyítékból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a felperes nem rendelkezett a versenyvizsga-felhívásban előírt ötéves jogi képzést lezáró master 2 oklevéllel. Ennélfogva a Törvényszék által a megtámadott ítélet 39., 43–44., 52–54. pontjában tett megállapítások tévesek.

A második fellebbezési jogalap a versenyvizsga-bizottság jogkörének annak ellenőrzése során történő korlátozására vonatkozó szabályok értelmezését érintő téves jogalkalmazásra alapul, hogy a pályázó rendelkezik-e oklevéllel. Ez a második jogalap, amely a megtámadott ítélet 37., 52. és 54–56. pontjára vonatkozik, a Törvényszék azon érvelésének vitatására irányul, amely szerint a versenyvizsga-bizottságnak a felperes oklevelét az elsőfokú eljárásban kizárólag az oklevél kiadására vonatkozó nemzeti rendelkezések alapján el kellett volna fogadnia.

A harmadik fellebbezési jogalap, amely a megtámadott ítélet 39., 44., 47–48., 52., 57–61. pontjaira vonatkozik, az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a Törvényszék nem jelölte meg megfelelően, hogy az elsőfokú eljárás felperese az ügy mely iratai értelmében rendelkezett olyan oklevéllel, amely alapján megfelelt a versenyvizsga-felhívás által előírt feltételnek. Ezenkívül a Törvényszék ellentmond önmagának, mivel ugyan kijelentette, hogy a befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő végzettség és a befejezett felsőoktatási tanulmányokat lezáró oklevél különböző tényezők, az oklevél meglétét anélkül állapította meg, hogy megjelölte volna, hogy mely irat alapján volt megállapítható a befejezett felsőoktatási tanulmányoknak megfelelő jogi végzettség. Végül a Törvényszék nem fejtette ki kellően, hogy a T-420/13. sz. ügyben hozott, jogerőre emelkedett ítélet milyen okból utasította el a felperes oklevelét a Bíróság adminisztrációjának „szabadúszó fordítója” („freelance”) számára kiírt fordítási közbeszerzési eljárásban, miközben ugyanezen oklevél most azt igazolja, hogy ugyanezen felperes a Bíróság fordítási szervezeti egységeinél jogász-nyelvész tisztviselőnek nevezhető ki.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/21

Az Okrazhen sad Blagoevgrad (Bulgária) által 2018. január 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bryan Andrew Ker kontra Pavlo Postnov, Natalia Postnova

(C-25/18. sz. ügy)

(2018/C 112/28)

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Okrazhen sad Blagoevgrad

Az alapeljárás felei

Panaszos: Bryan Andrew Ker

Ellenérdekű felek: Pavlo Postnov, Natalia Postnova

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A joghatóság 1215/2012 rendelet (1) 7. cikke 1. pontjának a) alpontja szerinti meghatározására tekintettel „szerződéses kötelezettség” alapját képezik-e a – valamely különös joggal való rendelkezés folytán a törvény erejénél fogva létrejövő, egyedileg meg nem határozott személyekből álló – jogi közösségek tagjainak többsége által meghozott azon döntések, amelyek kötelező erővel bírnak azokra is, akik a döntéshozatalkor nem szavaztak?

Amennyiben az első kérdésre nemleges a válasz: alkalmazni kell-e ezekre a döntésekre a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („Róma I”-rendelet) (2) a szerződéses jogviszonyok esetén alkalmazandó jog meghatározására vonatkozó rendelkezéseit?

Amennyiben az első és a második kérdésre nemleges a válasz: alkalmazni kell-e ezekre a döntésekre a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma II”-rendelet) (3) előírásait, és a rendeletben meghatározott szerződésen kívüli kötelmi viszonyok közül melyik hatálya alá tartoznak ezek a döntések?

Amennyiben az első és a második kérdésre igen a válasz: az egyedileg meg nem határozott személyekből álló közösségeknek az épület karbantartására vonatkozó feladatairól szóló döntéseit a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet („Róma I”-rendelet) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti „szolgáltatási szerződésnek” vagy a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében vett „dologi jognak” vagy „bérleti jognak” kell tekinteni?

(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).

(2) A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.).

(3) A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.) szóló, 2007. július 11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2007. L 199., 40. o.; helyesbítés: HL 2016. L 39., 63. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/22

A cour de travail de Liège (Belgium) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – V kontra Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants, Securex Integrity ASBL

(C-33/18. sz. ügy)

(2018/C 112/29)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour du travail de Liège

Az alapeljárás felei

Felperes: V

Alperesek: Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants, Securex Integrity ASBL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 87. cikkének (8) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy annak a személynek, aki 2010. május 1-jét megelőzően kezdett munkavállalói tevékenységet végezni a Luxemburgi Nagyhercegségben és önálló vállalkozói tevékenységet végezni Belgiumban, kifejezett kérelmet kell előterjesztenie annak érdekében, hogy a 883/2004/EK rendelet alapján alkalmazandó jogszabály hatálya alá tartozzon, még akkor is, ha 2010. május 1-je előtt nem volt semmilyen társadalombiztosítási jogviszonya Belgiumban és az önálló vállalkozók társadalombiztosítási jogállására vonatkozó belga jogszabályok hatálya alá – a 2010. május 1-jén kezdődő három hónapos határidő lejártát követően – csak visszaható hatállyal tartozott?

2)	Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén a 883/2004/EK rendelet 87. cikkének (8) bekezdése szerinti, a fenti körülmények között benyújtott kérelem maga után vonja-e az illetékes tagállam jogszabályainak a 883/2004/EK rendelet alapján 2010. május 1-jére visszaható hatállyal történő alkalmazását?

(1) HL 2004. L 166., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet 5. kötet 72. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/23

A Cour de cassation (Franciaország) által 2018. január 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vueling Airlines SA kontra Jean-Luc Poignant

(C-37/18. sz. ügy)

(2018/C 112/30)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Cour de cassation

Az alapeljárás felei

Felperes: Vueling Airlines SA

Alperes: Jean-Luc Poignant

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió Bírósága által a 118/97/EK tanácsi rendelettel (1) módosított és naprakésszé tett, a 2005. április 13-i 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) módosított 1408/71/EGK rendelet (3) 14. cikke (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozóan a fent hivatkozott A-Rosa Flussschiff ítéletben (C-620/15 EU:C:2017:309) adott értelmezés vonatkozik-e a színlelt munkaszerződésre vonatkozó jogsértésre, amelyben az E 101-es igazolásokat az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet (4) 14. cikke (1) bekezdésének a) pontja jogcímén, e rendelet 11. cikke (1) bekezdése alapján állították ki, holott a tényállás a 14. cikk (2) bekezdése a) pontja i) alpontjának hatálya alá tartozik azon munkavállalók vonatkozásában, akik az állampolgárságuk szerinti tagállam területén végzik a tevékenységüket, amelynek területén a valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalkozás fiókteleppel rendelkezik, és a munkavállaló munkavégzésének helyeként egy repülőteret és munkáltatóként egy légitársaságot megjelölő E 101-es igazolás ezekből önmagában azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az igazolást csalárd módon szerezték?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén az európai uniós jog elsőbbségének elvét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy nemzeti bíróság, amelyet belső jogának alkalmazása során köt a büntető bíróság által hozott ítélet jogereje, valamely büntető bíróság által az Európai Unió jogszabályaival ellentétesen hozott határozatból következtetéseket vonjon le, mivel polgári ügyben a munkavállalóval szemben egyedül azon az alapon kötelezte kártérítésre a munkáltatót, hogy e munkáltatót színlelt munkaszerződés miatt büntetőjogilag elmarasztalták?

(1) Az 1408/71/EGK rendelet, valamint az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet módosításáról és naprakésszé tételéről szóló, 1996. december 2.-i 118/97/EK tanácsi rendelet (HL 1997. L 28., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 3. o).

(2) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet és az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2005. április 13-i 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2005. L 117., 1. o.).

(3) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet (HL L 149., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o).

(4) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet (HL 1972. L 74., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 83. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/24

A Conseil d’État (Belgium) által 2018. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Compagnie d’entreprises CFE SA kontra Région de Bruxelles-Capitale

(C-43/18. sz. ügy)

(2018/C 112/31)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d’État

Az alapeljárás felei

Felperes: Compagnie d’entreprises CFE SA

Alperes: Région de Bruxelles-Capitale

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló [2001. június 27-i] 2001/42/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelv (1) értelmében vett tervnek vagy programnak minősül-e azon rendelet, amelynek útján valamely tagállami szerv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK [tanácsi] irányelv (2) alapján különleges természetmegőrzési területet jelöl ki, amely rendelet a megőrzésre vonatkozó célkitűzéseket és szabályozó erővel bíró általános megelőző intézkedéseket tartalmaz?

Közelebbről, az ilyen rendelet a 3. cikk (4) bekezdésében szabályozott olyan tervnek vagy programnak minősül-e, amely meghatározza a projektek jövőbeli engedélyének a kereteit, ezért a tagállamoknak az (5) bekezdéssel összhangban meg kell határozniuk, hogy jelentős hatással lehetnek-e a környezetre?

3)	Úgy kell-e értelmezni a 2001/42/EK irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy ez a kijelölésről szóló rendelet nem tartozik ezen irányelv 3. cikke (4) bekezdésének hatálya alá?

(1) HL L 197., 30. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 157. o.

(2) HL L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/25

2018. január 29-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-51/18. sz. ügy)

(2018/C 112/32)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: N. Gossement, B.-R. Killmann meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

1.	A Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság, mivel a követő jog alapján az eredeti műalkotás szerzőjét megillető díj után hozzáadottérték-adót számít fel, nem teljesítette a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 2. cikkéből eredő kötelezettségeit.

2.	A Bíróság az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következőkre hivatkozik:

Ausztria hozzáadottérték-adóval terheli azt a díjazást, amely a követő jog keretében – amely jog az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) átültetéseként került bevezetésre Ausztriában – az eredeti képzőművészeti alkotás szerzőjét a továbbértékesítésekor illeti meg. Ausztria ezáltal megsérti a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 2. cikkét.

A követő jog esetén a szerző és a fizetésre kötelezett között nem áll fenn kölcsönös szolgáltatások teljesítésére irányuló jogviszony. A szerzőnek fizetendő, a követő jogból eredő részesedés a törvényből következik, és úgy került megállapításra, hogy az átruházó – vagy a továbbértékesítésben részes bármely fél – a szerzőnek anélkül fizet díjazást, hogy a szerző bármely szolgáltatást nyújtana. A szerző szolgáltatása már a továbbértékesítést megelőzően azáltal került teljesítésre, hogy a szerző először forgalomba hozta az eredeti műalkotását.

A követő jogból eredő, a szerzőnek fizetendő díjazás nem a szerző által teljesített valamilyen szolgáltatás ellenértéke, hanem a díjazás csak a továbbértékesítés során kitűzött árhoz igazodik, amelynek nagyságát a szerző nem tudja befolyásolni. A szerzőt anélkül illeti meg a díjazás, hogy bármilyen szolgáltatást – akár cselekményt, akár mulasztást – teljesítenie kellene vagy teljesíthet. Ennélfogva a követő jogból eredő díjazás nem a hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv 2. cikke szerinti értékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértéke.

(1) Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 272., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 240. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/25

2018. január 31-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság

(C-61/18. sz. ügy)

(2018/C 112/33)

Az eljárás nyelve: bolgár

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. von Rintelen, K. Walkerová, G. Koleva)

Alperes: Bolgár Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság

—

állapítsa meg, hogy a Bolgár Köztársaság, mivel legkésőbb 2016. szeptember 18-ig nem fogadta el és hirdette ki azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló 2014. július 23-i 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) (HL 2014. L 257., 135. o.) megfeleljen, vagy a Bizottsággal mindenesetre nem közölte azokat, nem teljesítette kötelezettségeit.

—	az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján kötelezze a Bolgár Köztársaságot napi 14 089,60 euró összegű időszakos kényszerítő bírság megfizetésére azon ítélet kihirdetésének időpontjától, amely megállapítja, hogy a Bolgár Köztársaság nem teljesítette kötelezettségeit.

Jogalapok és fontosabb érvek

A tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló 2014. július 23-i 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. szeptember 18-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára. A Bizottság, tekintettel arra, hogy az irányelv végrehajtásához szükséges nemzeti intézkedéseket nem közölték vele, úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul.

A Bizottság a keresetében a Bolgár Köztársaság napi 14 089,60 euró összegű időszakos kényszerítő bírság megfizetésére való kötelezését javasolja. Az időszakos kényszerítő bírság összegének meghatározására a jogsértés súlyát és időtartamát, valamint annak visszatartó hatását és e tagállam fizetőképességét figyelembe véve került sor.

(1) HL.2014. L. 257., 135. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/26

2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-76/18. sz. ügy)

(2018/C 112/34)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. von Rintelen, P. Ondrůšek, M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az alperes – mivel nem léptette hatályba azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) a belső jogba való átültetéséhez szükségesek, illetve e rendelkezések szövegét nem közölte a Bizottsággal – nem tett eleget az ezen irányelvből eredő kötelezettségeinek;

—	az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján az alperest kötelezze napi 42 377 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére az átültető intézkedések közlésére vonatkozó kötelezettségének megsértése miatt;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2014/25/EU irányelv 106. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy belső joguk legkésőbb 2016. április 18-ig megfeleljen az ezen irányelvből eredő kötelezettségeknek. Mivel az Osztrák Köztársaság nem hozott meg az ezen irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, illetve a Bizottsággal nem közölte e rendelkezéseket, a Bizottság úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul.

Keresetével a Bizottság azt kéri, hogy az Osztrák Köztársaságot kötelezzék napi 42 377 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére. A kényszerítő bírság összegét a jogsértés súlya és időtartama, valamint az e tagállam fizetőképességére tekintettel gyakorolt elrettentő ereje alapján számították ki.

(1) HL 2014. L 94., 243. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/27

2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-77/18. sz. ügy)

(2018/C 112/35)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Noll-Ehlers, P. Ondrůšek és G. von Rintelen meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az Osztrák Köztársaság – mivel nem léptette hatályba azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) az átültetéséhez szükségesek, illetve e rendelkezések szövegét nem közölte a Bizottsággal – nem tett eleget az ezen irányelvből eredő kötelezettségeinek;

—	az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján az Osztrák Köztársaságot kötelezze napi 42 377 euró összegű kényszerítő bírság megfizetésére az átültető intézkedések közlésére vonatkozó kötelezettségének megsértése miatt;

—	az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2014/24/EU irányelv 90. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy belső joguk legkésőbb 2016. április 18-ig megfeleljen az ezen irányelvből eredő kötelezettségeknek. Mivel az Osztrák Köztársaság nem hozott meg az ezen irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, illetve a Bizottsággal nem közölte e rendelkezéseket, a Bizottság úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul.

(1) HL 2014. L 94., 65. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/28

2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság

(C-79/18. sz. ügy)

(2018/C 112/36)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. von Rintelen, P. Ondrůšek és M. Noll-Ehlers meghatalmazottak)

Alperes: Osztrák Köztársaság

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

állapítsa meg, hogy az alperes – mivel a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) átültetéséhez szükséges törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket nem hozta meg, kivéve az ezen irányelv 46. és 47. cikkét Bécs, Stájerország és Karintia szövetségi tartományok esetében, illetve ezekről a Bizottságot nem tájékoztatta – nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit;

2.	az EUMSZ 260. cikk (3) bekezdése alapján az átültetési intézkedések bejelentésére vonatkozó kötelezettségének megszegése miatt kötelezze az alperest napi 52 972 EUR összegű kényszerítő bírság megfizetésére;

—	az Osztrák Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek voltak 2016. április 18-ig meghozni azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti jogukat az ezen irányelvből eredő kötelezettségekhez igazítsák. Mivel az Osztrák Köztársaság nem hozta meg az ezen irányelv átültetéséhez szükséges valamennyi törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezést, illetve e rendelkezésekről a Bizottságot nem tájékoztatta, a Bizottság úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul.

Kerestében a Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság kötelezze az Osztrák Köztársaságot napi 52 972 EUR összegű kényszerítő bírság megfizetésére. A kényszerítő bírság összegét a jogsértés súlyára és időtartamára, valamint az említett tagállam teljesítőképességéhez mért elrettentő hatásra tekintettel számították ki.

(1) HL 2014. L 94., 1. o.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/29

A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – POA kontra Bizottság

(T-74/16. sz. ügy) (1)

((„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Valamely elnevezésnek az 1151/2012/EU rendelet alapján való bejegyzése iránti kérelmet érintő dokumentumok - A Bizottságtól származó dokumentumok - Tagállamtól származó dokumentumok - Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése - A hozzáférés megtagadása - Indokolási kötelezettség - A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel - A bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel - A tagállam által hivatkozott felszólalási indokok tekintetében az intézmény és az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat terjedelme”))

(2018/C 112/37)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Pagkyprios organismos ageladotrofon (POA) Dimosia Ltd (Latsia, Ciprus) (képviselő: N. Korogiannakis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem a Bizottság Főtitkársága 2015. december 7-i Ares(2015)5632670. sz., azon határozatának a megsemmisítése iránt, amely elutasította a 2015. szeptember 15-i levélben előterjesztett megerősítő kérelmet, amelyben a felperes az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet. 331. o.) alapján hozzáférést kért olyan dokumentumokhoz, amelyek egyrészt a „Halloumi” elnevezésnek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 343., 1. o.) alapján oltalmazott eredetmegjelölésként történő bejegyzése iránt előterjesztett CY/PDO/0005/01243. sz. kérelemre, és másrészt a „Halloumi” oltalmazott eredetmegjelölésként történő bejegyzése iránti korábbi, CY/PDO/0005/00766. sz. kérelemre vonatkoztak.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Pagkyprios organismos ageladotrofon (POA) Dimosia Ltd a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is.

(1) HL C 145., 2016. 04. 25.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/30

A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – Sony Interactive Entertainment Europe kontra EUIPO – Marpefa (Vieta)

(T-879/16. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Megszűnés megállapítása iránti eljárás - Vieta európai uniós ábrás védjegy - A védjegy tényleges használata - Egy korábbi határozat Törvényszék által történő hatályon kívül helyezését követően hozott határozat - A 207/2009/EK rendelet 65. cikkének (6) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdése] - Ítélt dolog”))

(2018/C 112/38)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Sony Interactive Entertainment Europe Ltd (London, Egyesült Királyság) (képviselő: S. Malynicz QC)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (képviselők: J. Crespo Carrillo és D. Walicka meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Marpefa, SL (Barcelona, Spanyolország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Sony Computer Entertainment Europe Ltd és a Marpefa, SL közötti, megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2016. október 4-én hozott határozata (R 1010/2016-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék hatályon kívül helyezi Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) negyedik fellebbezési tanácsának a Sony Computer Entertainment Europe Ltd és a Marpefa, SL közötti, megszűnés megállapítása iránti eljárással kapcsolatban 2016. október 4-i határozatát (R 1010/2016-4. sz. ügy).

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 53., 2017.2.20.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/30

A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – Institute for Direct Democracy in Europe kontra Parlament

(T-118/17. sz. ügy) (1)

((„Intézményi jog - Európai Parlament - Egy politikai alapítványnak a 2017. évben nyújtandó támogatásról szóló határozat, amely a támogatás maximális összege 33 %-ának megfelelő előfinanszírozásról és előfinanszírozási bankgarancia nyújtásának kötelezettségéről rendelkezik - Megsemmisítés iránti kereset - Megtámadható aktus - Elfogadhatóság - Pártatlanságra vonatkozó követelmény - A védelemhez való jog - Költségvetési rendelet - A költségvetési rendelet alkalmazási szabályai - 2004/2003/EK rendelet - Arányosság”))

(2018/C 112/39)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Institute for Direct Democracy in Europe ASBL (IDDE) (Brüsszel, Belgium) (képviselők: E. Plasschaert és É. Montens ügyvédek)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: C. Burgos és S. Alves meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott, a felperesnek nyújtott finanszírozásról szóló, 2016. december 12-i FINS-2017–28 európai parlamenti határozat azon részében történő megsemmisítése iránti kérelem, amely felfüggeszti az említett előfinanszírozás 2017. évi kifizetését, és az előfinanszírozás összegét bankgarancia nyújtásának feltétele mellett a támogatás maximális összegének 33 %-ában korlátozza.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Az Institute for Direct Democracy in Europe ASBL (IDDE) viseli saját költségeit, valamint az Európai Parlament részéről felmerült költségeket, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit.

(1) HL C 121., 2017.4.18.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/31

A Törvényszék 2018. január 23-i végzése – Campailla kontra Európai Unió

(T-759/16. sz. ügy) (1)

((„Kártérítési kereset - Intézményi jog - Az Európai Unió felelőssége - A Törvényszék és a Bíróság által hozott határozatok - A Törvényszék által elfogadhatatlanként elutasított kereset - A képviselet hiánya miatt elfogadhatatlanként elutasított fellebbezés - Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset”))

(2018/C 112/40)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Massimo Campailla (Holtz, Luxemburg) (képviselő: F. Rollinger ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Bírósága által képviselt Európai Unió (képviselők: kezdetben J. Inghelram és L. Tonini Alabiso, később J. Inghelram és V. Hanley-Emilsson meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A 2011. október 6-i Campailla kontra Bizottság végzés (C-265/11 P, nem tették közzé, EU:C:2011:644) folytán a felperest állítólag ért kár megtérítése iránti, az EUMSZ 268. cikkre alapított kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	Massimo Campailla maga viseli a saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Unió Bírósága által képviselt Európai Unió részéről felmerült költségeket is.

(1) HL C 78., 2017.3.13.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/32

A Törvényszék 2018. február 1-i végzése – ExpressVPN kontra EUIPO (EXPRESSVPN)

(T-265/17. sz. ügy) (1)

((„Európai uniós védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - EXPRESSVPN ábrás védjegy - Feltétlen kizáró ok - Megváltoztatás iránti kérelem - Egyetlen kereseti kérelem - Elfogadhatatlanság”))

(2018/C 112/41)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: ExpressVPN Ltd (Glen Vine, Man-sziget) (képviselő: A. Muir Wood barrister)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: J. Ivanauskas meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a EXPRESSVPN ábrás védjegy 1265562. sz., Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásával kapcsolatban 2017. február 16-án hozott határozata (R 1352/2016-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az ExpressVPN Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 202., 2017.6.26.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/32

2018. január 16-án benyújtott kereset – Görög Köztársaság kontra Európai Bizottság

(T-14/18. sz. ügy)

(2018/C 112/42)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: G. Kannelopoulos, E. Leftheriotou és E. Chroni)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot abban a részében, amelyben az kizár az európai uniós finanszírozásból bizonyos, a Görög Köztársaság által a közvetlen támogatások területén a 2014. kérelmezési évben teljesített kiadásokat, és amelyek a legelőtámogatások tekintetében teljesített kiadások 5 %-át jelentik, 18 583 893,42 euró összegben (nettó összeg 12 482 555,68 euró);

—	az alperest kötelezze a Görög Köztársaság költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy a legelőkre vonatkozó területalapú támogatások tekintetében indok nélkül előírt 5 %-os vitatott pénzügyi korrekció ténybeli tévedésen alapul, és sérti az arányosság elvét.

A második, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelete (HL 2005 L 209., 1. o.) 31. cikke (1) és (2) bekezdésének, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról […] szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013 L 347., 549. o.) 53. cikke (2) és (3) bekezdésének az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2014 L 25. 18. o.) cikke (1)-(6) és (8) bekezdése rendelkezéseivel összefüggésben történő megsértésére, valamint a VI533097 és a 2015. június 8-i C(2015) 3675 végleges bizottsági dokumentumban foglalt iránymutatások megsértésére alapított jogalap. A Görög Köztársaság ezenfelül a kettős korrekciónak az ugyanazon indokból történő meg nem engedett halmozására, valamint az arányosság elvének megsértésére hivatkozik.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/33

2018. január 19-én benyújtott kereset – Litván Köztársaság kontra Európai Bizottság

(T-19/18. sz. ügy)

(2018/C 112/43)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Litván Köztársaság (képviselők: D. Kriaučiūnas, R. Krasuckaitė, R. Dzikovič, G. Taluntytė, V. Vasiliauskienė, M. Palionis and A. Dapkuvienė)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozatot, amennyiben az az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott kiadások vonatkozásában 9 745 705,88 EUR összegű pénzügyi korrekciót ír elő Litvániával szemben;

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i (EU) 2017/2014 bizottsági végrehajtási határozatot, amennyiben az az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott kiadások vonatkozásában 546 351,91 EUR összegű pénzügyi korrekciót ír elő Litvániával szemben;

3.	az Európai Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes az alábbi jogalapokra hivatkozik.

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), mivel a kulcsfontosságú ellenőrzések hiányosságai miatt 9 745 705,88 EUR összegű kiigazítás írt elő, megsértette az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének (2) bekezdését, amennyiben a meg nem felelés jelentősége, a jogsértések természete és az Európai Uniónak okozott pénzügyi kár mérlegelése során:

a 65/2011/EU rendelet 24. cikke (1) bekezdésének és 2. cikke (1) bekezdésének a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy a kérelmezők támogathatóságának a Litvániában elvégzett értékelése elégtelen, mivel:

1.1	a litván hatóságok nem folytattak le alapos vizsgálatot valamely vállalkozás és valamely másik külföldi kapcsolt vállalkozás vagy partnervállalkozás közötti kapcsolat vonatkozásában annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmezők kis- vagy középvállalatoknak minősülnek-e;

1.2	a feltételezetten mesterséges feltételek miatt kockázatosnak ítélt projektek ellenőrzése Litvániában nem hatékony;

2.	a 65/2011/EU rendelet 24. cikke (2) bekezdése d) pontjának a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy a költségek észszerűsége tekintetében Litvániában lefolytatott vizsgálatok minősége elégtelen;

3.	a 65/2011/EU rendelet 26. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (2) bekezdésének a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy a helyszíni ellenőrzések Litvániában alkalmazott rendszere elégtelen;

4.	a 65/2011/EU rendelet 24. cikke (2) bekezdése a) pontjának a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy az egyik vizsgált projekt keretében beszerzett tárgyi eszközöket lényegében a projekt céljaitól eltérő célokra használták fel.

II.

A Bizottság, mivel a kulcsfontosságú és a másodlagos ellenőrzések hiányosságai miatt 546 351,91 EUR összegű kiigazítás írt elő, megsértette az 1306/2013/EU rendelet 52. cikkének (2) bekezdését, amennyiben a meg nem felelés jelentősége, a jogsértések természete és az Európai Uniónak okozott pénzügyi kár mérlegelése során:

nem vette figyelembe a Litván Köztársaság illetékes hatóságai által az Európai Uniónak okozott azon pénzügyi kár tekintetében elvégzett számításokat, amely a szankciók rendszerének azon eltéréseire vezethető vissza, amelyek az állatok azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos jogsértések tekintetében állnak fenn, és amelyeket a vonatkozó uniós jogi intézkedések a 2014-es igénylési év tekintetében nem írnak elő;

nem vette figyelembe a Litván Köztársaság illetékes hatóságai által az Európai Uniónak okozott azon pénzügyi kár tekintetében elvégzett számításokat, amely azzal függ össze, hogy a 2014-es igénylési év vonatkozásában túlságosan enyhén értékelték az állatok azonosítására és nyilvántartására irányuló követelmények megsértését;

3.	továbbá az 1122/2009/EK rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy a Litvániában lefolytatott kockázatelemzés nem felel meg e rendeletnek, mivel az nem foglalja magában az állatokhoz kapcsolódó kockázati tényezőket;

továbbá az 1122/2009/EK rendelet 84. cikkének a téves értelmezéséből kiindulva tévesen azt állapította meg, hogy a Litvániában a vizsgálatok eredményei vonatkozásában lefolytatott ellenőrzések nem felelnek meg e rendeletnek, mivel olyan statisztikákat nyújtottak be, amelyek nem tartották maradéktalanul tiszteletben a Bizottság mintadokumentumait.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/34

2018. január 17-én benyújtott kereset – CV kontra Bizottság

(T-20/18. sz. ügy)

(2018/C 112/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CV (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a megtámadott, 2017. március 15-i és 20-i, illetve 2017. október 18-i határozatot;

—	ítéljen meg a felperesnek 1 475 euró összeget vagyoni kártérítésként, 2,25 %-os törvényes kamattal együtt, az említett összeg kifizetésétől, vagy a panasz benyújtásától, vagy a keresetlevél benyújtásától számítva, valamint egy euró összeget nem vagyoni kártérítésként;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon vitatott határozatok elfogadását megelőző közigazgatási eljárás – beleértve az orvosi bizottság előtti eljárást is – szabálytalanságán alapul, amelyekben elutasították a felperes betegsége foglalkozási eredetének elismerése iránti kérelmet, valamint az orvosi bizottság egyes költségei és díjai megfizetésére a felperest kötelezték.

2.	A második jogalap szerint az egyik orvos a jelentéseiben nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

3.	A harmadik jogalap a megtámadott határozatok hiányos indokolásán alapul.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/35

2018. január 19-én benyújtott kereset – Franciaország kontra Bizottság

(T-26/18. sz. ügy)

(2018/C 112/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Francia Köztársaság (képviselők: F. Alabrune, D. Colas, A.-L. Desjonquères és S. Horrenberger meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

részlegesen semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2017. november 8-i, a francia kormánnyal 2017. november 9-én közölt C(2017) 7263 final bizottsági végrehajtási határozatot azon részében, amely:

—	2 246 700 euró összegű korrekciót tartalmaz a tájkép jellegzetességeit a jó mezőgazdasági és környezeti állapot keretében figyelembe véve, amely állítólagosan, az „MPAR-ban feltárt hiányosságok” folytán nem megfelelő a kérelemmel érintett 2013-as és 2014-es év tekintetében;

—	átalánykorrekciót tartalmaz az olyan területek összessége tekintetében, amely legalább egy „landes et parcours” minősítésű földterületet tartalmaz, és nem csak a „landes et parcours – nem támogatható területeken”, a kérelemmel érintett 2013-as és 2014-es évek tekintetében;

—	az „ELPP-FEADER SIGC – 2014-2020” vonatkozásában az CEB/2016/047 vizsgálat keretében; és

—	100 %-os átalánykorrekciót alkalmaz Haute-Corse (Felső-Korzika) megyében a kérelemmel érintett 2013-2014-es évekre, a „Nagy mértékben hiányos ellenőrzési rendszer, Korzika)” tekintetében;

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének és III. mellékletének megsértésére alapított jogalap.

A felperes szerint a Bizottság e rendelkezéseket azáltal sértette meg, hogy először is úgy ítélte meg, hogy az olyan elemek, mint a francia szabályozásban foglalt sziklás kiemelkedések, tavacskák vagy ligetek nem tartoznak a jó mezőgazdasági és környezeti állapot alá, és, másrészt hogy e rendelkezések a táj minden egyes elemének egyéni védelmét írják elő, következésképpen ezen elemek nem vonhatók be a mezőgazdasági területek összessége alá.

Második, az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap. E tekintetben a felperes úgy véli, hogy jóllehet a vita csak a „landes et parcours” minősítésű területeket érintette, a Bizottság olyan korrekciót fogadott el, amely az iratokban szereplő, az említettet is magában foglaló területek összességére vonatkozott, ideértve tehát a nem „landes et parcours” minősítésű területeket, és mindenesetre nem vette tekintetbe a francia hatóságok által megküldött számítási adatokat.

Harmadik, azon érvre alapított jogalap, amely szerint a Bizottság az EMVA 2014-2020 programozási időszakra (RDR 3) vonatkozó 13 127 243,30 euró összegű pénzügyi korrekcióról olyan adatok alapján határozott, amelyeket a fent hivatkozott 73/2009 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének és III. mellékletének a megsértésével állapított meg.

Negyedik, az arányosság elvének és az indokolási kötelezettségnek a megtámadott határozatban való megsértésére alapított jogalap a kérelemmel érintett 2013-es és 2014-es évekre, a „Nagy mértékben hiányos ellenőrzési rendszer, Korzika)” tekintetében, amennyiben Felső-Korzika megyében a Bizottság 100 %-os átalánykorrekciót alkalmaz.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/36

2018. január 19-én benyújtott kereset – Planet kontra Bizottság

(T-29/18. sz. ügy)

(2018/C 112/46)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Planet (Athén, Görögország) (képviselő: V. Christianos ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság elutasító határozatát, amellyel az hallgatólagosan elutasította a felperesnek az projektre vonatkozó ajánlattételi felhívás dokumentumaihoz való hozzáférését, és

—	kötelezze a Bizottságot a felperes összes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a Planet azt kéri, hogy semmisítse meg a Bizottság elutasító határozatát, amellyel az hallgatólagosan elutasította a felperes azon kérelmét, amely arra irányult, hogy az 1049/2001 rendelet értelmében hozzáférhessen az EuropeAid/137681/IH/SER/ROC/4. sz. közbeszerzési eljárásra vonatkozó dokumentumokhoz.

A Planet azt állítja, hogy a Bizottság hallgatólagos elutasító határozatát meg kell semmisíteni azon okból, hogy az nem tartalmaz indokolást, ami pedig az EUMSZ 296. cikk értelmében kötelező az uniós jogban, és az uniós akrutokra vonatkozó lényeges eljárási szabálynak minősül.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/36

2018. január 20-án benyújtott kereset – Izuzquiza és Semsrott kontra Frontex

(T-31/18. sz. ügy)

(2018/C 112/47)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Luisa Izuzquiza (Madrid, Spanyolország) és Arne Semsrott (Berlin, Németország) (képviselők: S. Hilbrans és R. Callsen ügyvédek)

Alperes: Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a Frontex 2017. november 10-i határozatát (hivatkozási szám: CGO/LAU/18911 c/2017), amely megtagadta a felperesek hozzáférését a 2017. június 1-je és 2017. augusztus 30-a között a Triton közös művelet során a Földközi-tenger középső térségében a Frontex által bevetett valamennyi hajó nevéhez, lobogójához és típusához;

—	még akkor is, ha a keresetet elutasítja, az alperest kötelezze a felperesek részéről felmerült költségek viselésére, beleértve a beavatkozó felek költségeit is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első jogalap szerint a Frontex megsértette az 1049/2001/EK rendeletet, (1) mivel nem vizsgált meg egyedileg minden egyes kért dokumentumot annak értékelése érdekében, hogy a hivatkozott kivétel alkalmazandó-e.

A második jogalap azon alapul, hogy a Frontex megsértette e rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának közbiztonságra vonatkozó első francia bekezdését, mivel a kivétel alkalmazásának igazolására adott indokok túlnyomórészt ténybelileg tévesek: a valamely művelethez bevetett hajókat nem lehet követni nyilvánosan elérhető eszközökkel.

A harmadik jogalap szerint a Frontex megsértette e rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának közbiztonságra vonatkozó első francia bekezdését, mivel a kivétel alkalmazásának igazolására adott indokok figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy a felperesek kizárólag a múltban bevetett hajókról kértek információt.

A negyedik jogalap értelmében a Frontex megsértette e rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának közbiztonságra vonatkozó első francia bekezdését, mivel az alperes nem vette figyelembe – és nem válaszolta meg a felperesek által e tekintetben előadott érvet –, hogy a kért információk egy részét a Twitteren már közzétették a Triton közös művelet során 2017-ben bevetett egyes hajókkal kapcsolatban, és hogy hasonló információkat már közzétettek a Triton közös művelet során 2016-ben bevetett egyes hajók vonatkozásában.

Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Frontex megsértette e rendelet 4. cikkének (6) bekezdését, mivel még akkor is, ha feltételezzük, hogy annak veszélye, hogy a határőrizetet bűnszervezetek hiúsítják meg, valós – ténylegesen nem létezik –, ez csupán a bevetett hajók nevére vonatkozó információ megtagadását igazolhatná, azok típusára és lobogójára vonatkozó információkét nem.

6.	A hatodik jogalap szerint a Frontex megsértette e rendelet 4. cikkének (6) bekezdését, mert nem vizsgálta a kért információkhoz való részleges hozzáférés biztosítását, jóllehet néhány hajóra vonatkozó információt már közzétettek.

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/37

2018. január 23-án benyújtott kereset – Pracsis és Conceptexpo Project kontra Bizottság és EACEA

(T-33/18. sz. ügy)

(2018/C 112/48)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Pracsis SPRL (Brüsszel, Belgium) és Conceptexpo Project (Wavre, Belgium) (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperesek: Európai Bizottság és „Oktatási, Audiovizuális és Kulturális” Végrehajtó Ügynökség

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	semmisítse meg a megtámadott határozatokat, amennyiben azok a Cecoforma-t nyilvánítják az EACEA/2017/01. sz. közbeszerzésre irányuló keretszerződések nyertes ajánlattevőjének, valamint az EACEA és a Cecoforma között kötött szerződést;

—	egyetemlegesen az Európai Bizottságot és az EACEA-t kötelezze egymillió euró felperesek részére való megfizetésére;

—	az alpereseket kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.	Az első, az egyenlő bánásmód elvének és az átláthatósági kötelezettségnek a megsértése alapított jogalap

2.	A második, a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított jogalap

3.	A harmadik, az indokolási kötelezettségre és egy nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/38

2018. január 25-én benyújtott kereset – VF kontra EKB

(T-39/18. sz. ügy)

(2018/C 112/49)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: VF (képviselők: L. Levi és A. Blot ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	semmisítse meg a felperes 2017. május 24-én kelt és ugyanezen a napon közölt 2016. évi felülvizsgált értékelő jelentését, valamint illetményeinek és jutalmainak éves felülvizsgálatát (a továbbiakban: ASBR);

—	semmisítse meg az EKB 2017. szeptember 13-i azon határozatát, amely elutasítja a felperesnek a rá vonatkozó 2016. évi felülvizsgált értékelő jelentés és ASBR közigazgatási felülvizsgálata iránti kérelmét;

—	semmisítse meg az EKB 2017. december 20-án kelt és a felperessel 2017. december 21-én közölt azon határozatát, amely elutasítja a felperesnek a rá vonatkozó 2016. évi felülvizsgált értékelő jelentéssel és ASBR-rel szemben benyújtott panaszát;

—	semmisítse meg a felperes szerződésének átalakítását megtagadó, 2017. március 6-i határozatot;

—	semmisítse meg az EKB 2017. július 4-i azon határozatát, amely elutasítja a felperes által benyújtott, a szerződésének átalakítását megtagadó határozat közigazgatási felülvizsgálata iránti kérelmet;

—	semmisítse meg az EKB 2017. november 15-én hozott és a felperessel 2017. november 21-én közölt határozatát, amely elutasítja a felperes által benyújtott, a szerződése átalakításának megtagadása elleni panaszt;

—	kötelezze az alperest a felperest ért vagyoni és nem vagyoni károk megtérítésére; és

—	kötelezze az alperest a felperes részéről a jelen keresettel összefüggésben felmerült összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következő jogalapokra hivatkozik.

A szerződés átalakítását megtagadó határozatot illetően:

—	az átalakítási politika jogellenessége: az Európai Központi Bank személyzete alkalmazási feltételei 10. cikke c) pontjának és a személyzeti szabályzat 2.0 cikkének megsértése, valamint a jogszabályi hierarchia megsértése;

—

jogellenesség: az alkalmazási feltételek 10. cikkének c) pontja és a személyzeti szabályzat 2.0 cikke sérti az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelvet (1), valamint az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodás (6) preambulumbekezdését;

—	a szerződés átalakítását megtagadó határozatot az értékelő jelentésre és az ASBR-re vonatkozó jogellenes határozatok alapján hozták meg.

Az értékelő jelentést illetően:

—	eljárási jogellenesség és a meghallgatás hiánya;

—	az indokolási kötelezettség megsértése, a megfelelő ügyintézés elvének és a gondoskodási kötelezettségnek a megsértése, valamint a tájékoztatás hiánya;

—	nyilvánvaló értékelési hibák.

Az ASBR-határozatot illetően:

—	az ASBR-iránymutatások jogellenessége, az indokolási kötelezettség megsértése, valamint a jogbiztonság elvének megsértése;

—	a felperes illetményi besorolásának hátterére vonatkozó megfelelő magyarázatok hiánya, az átláthatóság hiánya, valamint az indokolási kötelezettség megsértése;

—	nyilvánvaló értékelési hiba.

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL 1999. L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/39

2018. január 30-án benyújtott kereset – Teollisuuden Voima kontra Bizottság

(T-52/18. sz. ügy)

(2018/C 112/50)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Teollisuuden Voima Oyj (Eurajoki, Finnország) (képviselők: M. Powell solicitor, Y. Utzschneider és K. Struckmann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a New IP-nek az EDF általi megszerzését magában foglaló összefonódást a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2017. május 29-i C(2017) 3777 final bizottsági határozatot (COMP/M.7764 – EDF/Areva reactor business ügy) (HL 2017. C 377., 5. o.), és

—	a Bizottságot kötelezze a felperes részéről a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a megtámadott határozat a nukleáris üzemanyag kazettákkal kapcsolatos termékpiac-meghatározást illetően nyilvánvaló mérlegelési hibákban szenved

—

E hibák következtében a megtámadott határozat arra az állítólag téves következtetésre jut, amely szerint a nyomottvizes reaktor típusú üzemanyag kazetták piacán belül nem létezik külön piac az európai nyomottvizes reaktor típusú üzemanyag kazettákra. A piac meghatározásának állítólagos hibái folytán a megtámadott határozat elmulasztja megvizsgálni, hogy az Areva Csoport nukleáris reaktor üzletágának az EDF általi megszerzése (a továbbiakban: az ügylet) milyen hatásokat gyakorol a kérdéses szűkebb termékpiacra.

—	Ezenkívül a nyomottvizes reaktor üzemanyag kazetták tágabb értelemben vett piacának érdemi értékelése további mérlegelési hibákban szenved.

Második jogalap: a megtámadott határozat a nukleáris szolgáltatásokkal kapcsolatos termékpiac-meghatározást illetően nyilvánvaló mérlegelési hibákban szenved

—

A fenti hibák következtében a megtámadott határozat arra az állítólag téves következtetésre jut, amely szerint a meglévő nukleáris gőzszállító rendszerekkel kapcsolatos nukleáris szolgáltatási piacon belül nem létezik külön termékpiac az európai nyomottvizes reaktor típusú nukleáris gőzszállító rendszerekre. A piac meghatározásának állítólagos hibái folytán a megtámadott határozat elmulasztja megvizsgálni, hogy az ügylet milyen hatásokat gyakorol a kérdéses szűkebb termékpiacra.

—	Ezenkívül a meglévő nukleáris gőzszállító rendszerekkel kapcsolatos, tágabb értelemben vett nukleáris szolgáltatási piac érdemi értékelése további mérlegelési hibákban szenved.

3.	Harmadik jogalap: a megtámadott határozat a villamos energia előállításának és nagykereskedelmi értékesítésének downstream piacát a földrajzi piac meghatározását érintő nyilvánvaló mérlegelési hibákban szenved

A földrajzi piac téves meghatározása állítólag további mérlegelési hibákat eredményez az ügylet hatásaival kapcsolatban.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/40

2018. január 31-én benyújtott kereset –Németország kontra Bizottság

(T-53/18. sz. ügy)

(2018/C 112/51)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és J. Möller, valamint M. Winkelmüller, F. van Schewick és M. Kottmann ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az EN 13341:2005 + A1:2011 „Háztartási tüzelőolaj, kerozin és dízelgázolaj föld feletti, helyhez kötött, hőre lágyuló műanyag tárolótartályai” harmonizált szabványra való hivatkozásnak a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő fenntartásáról szóló, 2017. november 6-i (EU) 2017/1995 bizottsági határozatot (HL 2017. L 288., 36. o.),

—

semmisítse meg az EN 12285-2:2005 „Gyári kialakítású acéltartályok” harmonizált szabványra való hivatkozásnak a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő fenntartásáról szóló, 2017. november 6-i (EU) 2017/1996 bizottsági határozatot (HL 2017. L 288., 39. o.), és

—	a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: Az indokolási kötelezettség megsértése

A felperes az első jogalap keretében azt kifogásolja, hogy a megtámadott határozatok tekintetében nem feleltek meg az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségnek. A megtámadott határozatok nem foglalnak állást a 305/2011/EU rendelet (1) 18. cikkének (1) bekezdése szerint központi, azon kérdéssel kapcsolatban, hogy az érintett harmonizált szabványok a vonatkozó megbízásoknak megfelelnek-e, és a szabványok segítségével az építési munkálatok alapkövetelményeinek a betartása biztosítható-e. Következésképpen sem a felperes, sem a Törvényszék nem tudja értékelni, hogy az alperes milyen jelentős jogi és ténybeli megfontolásokat vett alapul.

Második jogalap: A 305/2011/EU rendelet anyagi jogi előírásainak a megsértése

—

Először is a megtámadott határozatok sértik a 305/2011/EU rendelet 17. cikke (5) bekezdésének első és második albekezdését. Úgy tűnik, hogy az alperes az említett rendelkezésekkel ellentétes módon nem vizsgálta, hogy az érintett harmonizált szabványok mennyiben felelnek meg a vonatkozó megbízásoknak. Következésképpen figyelmen kívül hagyta, hogy e megfelelés valójában nem áll fenn.

—

Másodszor a megtámadott határozatok sértik a 305/2011/EU rendelet 18. cikkének a 3. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (2) bekezdését és 17. cikke (3) bekezdésének első albekezdését. Az alperes figyelmen kívül hagyta, hogy a vitatott harmonizált szabványok nem tartalmaznak a teljesítmény értékelésére vonatkozó eljárásokat és kritériumokat a tartályok mechanikai szilárdságához és állékonyságához, valamint töréssel vagy zúzódással szembeni ellenállásához és teherhordó képességéhez kapcsolódó alapvető jellemzők vonatkozásában a szabványok alkalmazási körébe tartozó, földrengés vagy árvíz sújtotta területeken való alkalmazást érintően, és ezáltal e határozatok az építési termékek három lényeges jellemző tekintetében hiányosak, így veszélyeztetik az építési munkák alapkövetelményeinek a betartását.

—	Harmadszor az alperes értékelési hibát követett el, mivel a 305/2011/EU rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével ellentétes módon elfogadhatatlanság miatt elutasította a felperes azon kérelmét, hogy a vitatott harmonizált szabványok hivatkozásának a közzétételekor alkalmazzon fenntartást.

—

Végezetül az alperes a megtámadott aktusok elfogadásakor egy további értékelési hibát is elkövetett, mivel a tagállamokat a Bizottság álláspontja szerint megillető, korlátozásra és tilalomra vonatkozó lehetőségre hivatkozva elutasította a felperes által előterjesztett másodlagos kérelmet aziránt, hogy az érintett szabványok hivatkozását töröljék az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(1) Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2011. L 88., 5. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/41

2018. február 2-án benyújtott kereset – Mahr kontra EUIPO – Especialidades Vira (Xocolat)

(T-58/18. sz. ügy)

(2018/C 112/52)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ramona Mahr (Bécs, Ausztria) (képviselő: T. Rohracher ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Especialidades Vira, SL (Martorell, Spanyolország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: a „Xocolat” európai uniós szóvédjegy – 14 335 574. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2017. november 6-án hozott határozata (R 541/2017-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az 1001/2017 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/42

2018. február 5-én benyújtott kereset – Endoceutics kontra EUIPO – Merck (FEMIVIA)

(T-59/18. sz. ügy)

(2018/C 112/53)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Endoceutics, Inc. (Quebec, Quebec, Kanada) (képviselő: M. Wahlin ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Merck KGaA (Darmstadt, Németország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: FEMIVIA európai uniós szóvédjegy – 13 148 986. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO második fellebbezési tanácsának 2017. november 27-én hozott határozata (R 280/2017-2. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a felperesnél az EUIPO és a Törvényszék előtt felmerült költségek viselésére.

Jogalap

—	A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/42

2018. február 5-én benyújtott kereset – Probelte kontra Bizottság

(T-67/18. sz. ügy)

(2018/C 112/54)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Probelte, SA (Murcia, Spanyolország) (képviselők: C. Mereu és S. Saez Moreno ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a kerestet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a 8-hidroxi-kinolin hatóanyag 540/2011/EU végrehajtási rendelet szerinti jóváhagyási feltételeinek megerősítéséről és az (EU) 2015/408 végrehajtási rendeletnek a 8-hidroxi-kinolin hatóanyagnak a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 13-i (EU) 2017/2065 bizottsági végrehajtási rendeletet (1) (a továbbiakban: megtámadott rendelet); és

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperes azt állítja, hogy az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el, továbbá megsértette a felperes védelemhez való jogát és a bizalomvédelem elvét a megtámadott rendelet elfogadásakor, amely elutasította a felperes azon kérelmét, hogy módosítsa a 8-hidroxi-kinolin jóváhagyási feltételeit, és felvette ezen anyagot a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe.

A felperes különösen az alábbi jogalapokra hivatkozik a megtámadott rendelet megsemmisítése érdekében:

A 8-hidroxi-kinolinnak az (EU) 540/2011 végrehajtási rendelet (2) szerinti jóváhagyási feltételeinek módosítására irányuló felperesi kérelem elutasítása.

—

Védelemhez való jog: az alperes nem vetette szakértői vizsgálat alá azon új adatot, amelyet a felperes kifejezetten jogosult volt benyújtani a 8-hidroxi-kinolin 1107/2009 rendelet (3) szerinti módosítási eljárása során. Ennek következtében az alperes megfosztotta a felperest azon jogától, hogy álláspontját megfelelően és hatékonyan kifejtse. Ezáltal az alperes a felperes új vizsgálati adatainak megfelelő figyelembevétele nélkül vette fel a 8-hidroxi-kinolint a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe.

—

Bizalomvédelem: az alperes nem vetette szakértői vizsgálat alá azon új adatot, amelyet a felperes kifejezetten jogosult volt benyújtani a 8-hidroxi-kinolin 1107/2009 rendelet szerinti módosítási eljárása során, noha kifejezetten tájékoztatta a felperest arról, hogy ezt fogja tenni. Ezáltal az alperes megsértette a felperes ahhoz fűződő jogos elvárását, hogy az új adatát valamennyi tagállam szakértői vizsgálat alá vesse.

—

Nyilvánvaló értékelési hiba: tudományos szempontból egyértelmű az adatok hiányossága, és a felperes által benyújtott új adat elősegíthette volna az osztályozás tekintetében mutatkozó hézag pótlását. Az alperes nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor nem vette figyelembe valamennyi létező tudományos és műszaki információt a 8-hidroxi-kinolin hatóanyagra vonatkozóan.

Az (EU) 2015/408 végrehajtási rendelet (4) azon módosítása, amelynek eredményeképpen a hatóanyagot felvették a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékébe.

—

Védelemhez való jog / bizalomvédelem / nyilvánvaló értékelési hiba: a helyettesítő jegyzékre vonatkozó követelmények betartásának és alkalmazásának elmulasztása az 1107/2009 rendelet II. mellékletének 4. pontja tekintetében: az alperes nem végezte el az expozíciós értékelést annak megállapítása érdekében, hogy a II. melléklet 4. pontjában szereplő kivétel alkalmazható-e az anyagra. Ezáltal megsértette az 1107/2009 rendelet alkalmazandó rendelkezéseit, valamint a felperes védelemhez való jogát és bizalomvédelmét. Az alperes emellett nyilvánvaló értékelési hibát is elkövetett.

(1) HL 2017. L 295., 40. o.

(2) Az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2011. L 153., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 26., 38. o.).

(3) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.).

(4) A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke (7) bekezdésének végrehajtásáról és a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékének létrehozásáról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/408 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015. L 67., 18. o.).

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/44

2018. február 7-én benyújtott kereset – Fränkischer Weinbauverband kontra EUIPO (egy palack formája)

(T-68/18. sz. ügy)

(2018/C 112/55)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Fränkischer Weinbauverband eV. (Würzburg, Németország) (képviselők: L. Petri és M. Gilch ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: európai uniós térbeli védjegy (egy palack formája) – 15 431 281. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 4-én hozott határozata (R 413/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalap

—	a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/44

2018. február 5-én benyújtott kereset – Verband Deutscher Alten- und Behindertenhilfe és CarePool Hannover kontra Bizottság

(T-69/18. sz. ügy)

(2018/C 112/56)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperesek: Verband Deutscher Alten- und Behindertenhilfe, Landesverband Niedersachsen/Bremen und Hamburg/Schleswig-Holstein eV (Hannover, Németország) és CarePool Hannover GmbH (Hannover) (képviselők: T. Unger ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az SA.42268 (2017/E) állami támogatásról (Németország, a szociális gondozói feladatok ellátásához nyújtott állami támogatás) és az SA.42877 (2017/E) állami támogatásról (Németország, CarePool Hannover GmbH) szóló, 2017. november 23-i C(2017) 7686 final bizottsági határozatot, valamint

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: eljárási jogok megsértése

Az EUMSZ 263. cikk második bekezdése szerinti eljárási szabályok megsértése abból adódik, hogy az alperes a ténybeli és jogi helyzet megítélése során felmerült komoly nehézségek ellenére úgy határozott, hogy nem indítja meg a hivatalos vizsgálati eljárást. Különösen az eljárás időtartama, az alperes által adott indokolás minősége, valamint az alperesnek a támogatások ellenőrzésére irányuló vitatott eljárás során tanúsított magatartása megerősíti azt, hogy a hivatalos vizsgálati eljárás megindítása kérdésének megítélésekor ilyen komoly nehézségek álltak fenn.

Második jogalap: az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése

Az eljárási szabályok további megsértése abból adódik, hogy a megtámadott határozat nincs megfelelően megindokolva, és ezáltal nem felel meg az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében foglalt követelményeknek.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. és az azt követő cikk megsértése

Sérült továbbá az EUMSZ 107. és az azt követő cikk, mivel az alperes tévesen indult ki abból, hogy fennálló intézkedésről van szó. A jogvita tárgyát képező támogatási összegek olyan új támogatásnak minősülnek, amelyek teljesítik a támogatás feltételeit.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/45

2018. február 7-én benyújtott kereset – Sonova Holding kontra EUIPO (HEAR THE WORLD)

(T-70/18. sz. ügy)

(2018/C 112/57)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Sonova Holding AG (Stäfa, Svájc) (képviselők: R. Pansch és A. Sabellek ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy:„HEAR THE WORLD” európai uniós szóvédjegy – 15 274 426. sz. védjegybejelentés.

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2015. november 21-én hozott határozata (R 1645/2017-5. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának megsértése.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/45

2018. február 8-án benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-71/18. sz. ügy)

(2018/C 112/58)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselők: G. Palmieri meghatalmazott és P. Gentili avvocato dello Stato)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Unió Hivatalos Lapjának2017. november 16-i 386 A. számában közzétett következő nyílt versenyvizsga-felhívást: EPSO/AD/339/17 – tanácsos (AD 7) a következő területeken: 1. pénzügyi közgazdaságtan, 2. Makroökonómia;

—	a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első, az EUMSZ 263., 264. és 266. cikk megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Bizottság megsértette a Bíróság C-566/10. P. sz. ügyben hozott ítéletét, valamint a Törvényszék T-124/13. és T-191/31. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletét, amely ítéletek megállapítják azon versenyvizsga-felhívások jogellenességét, amelyek a nyílt versenyvizsgák pályázói által második nyelvként feltüntethető nyelveket az angol, a francia és a német nyelvre korlátozzák.

2.	A második, az EUMSZ 342. cikknek, valamint az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1/18. sz. tanácsi rendelet (HL 1958. 17., 385. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.) 1. és 6. cikkének a megsértésére alapított jogalap.

A harmadik, az EK 12. cikknek (jelenleg EUMSZ 18. cikk); az Európai Unió Alapjogi Chartája 22. cikkének; az EUSZ 6. cikk (3) bekezdésének; a személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (2) és (3) bekezdésének; az 1/58. sz. rendelet 1. és 6. cikkének; a személyzeti szabályzat 1d. cikke (1) és (6) bekezdésének, 27. cikke (2) bekezdésének és 28. cikke f) pontjának megsértésére alapított jogalap, amennyiben az említett normák tiltják az olyan nyelvi korlátozásoknak az európai polgárokkal és magukkal az intézményi tisztviselőkkel szembeni bevezetését, amelyeket nem az 1/58. sz. rendelet 6. cikkében felsorolt – eleddig még el nem fogadott – intézményi belső szabályzatok írnak elő általánosságban és objektív módon, a szolgálat konkrét és megindokolt érdekének hiányában továbbá tiltják az ilyen korlátozásokat.

4.	A negyedik, az EUSZ 6. cikk (3) bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amelyben bekezdés megállapítja a bizalomvédelem elvét mint a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következő alapvető jogot.

Az ötödik, a jelen ügyben a hatáskörrel való visszaélésre, valamint a versenyvizsga-kiírások jellegében és céljában rejlő anyagi jogi normák megsértésére alapított jogalap; amennyiben a Bizottság – azzal, hogy előzetesen és általánosságban három nyelvre korlátozta a második nyelvként megválasztható nyelveket – valójában a versenyvizsga-kiírás és a pályázati feltételek szakaszában előre meghatározta a pályázók nyelvi készségeinek ellenőrzését, amelynek viszont a versenyvizsga keretében kellett volna sorra kerülnie. Ily módon a nyelvi ismereteket a szakmai ismeretekre tekintettel határozzák meg.

A hatodik, az EUMSZ 18. és 24. cikknek; az Európai Unió Alapjogi Chartája 22. cikkének; az 1/58. sz. rendelet 2. cikkének; valamint a személyzeti szabályzat 1d. cikke (1) és (6) bekezdésének megsértésre alapított jogalap, amennyiben annak előírásával, hogy a részvételi jelentkezéseket kötelezően angol, francia vagy német nyelvek kell megküldeni, valamint hogy az EPSO ugyanezen a nyelven tartsa a kapcsolatot a pályázókkal, megsértették az európai polgároknak azt a jogát, hogy a saját nyelvükön kommunikálhatnak az intézményekkel, továbbá további megkülönböztetést vezettek be azok kárára, akik nem rendelkeznek e három nyelv mélyreható ismeretével.

A hetedik, az 1/58. sz. rendelet 1. és 6. cikkének; a személyzeti szabályzat 1d. cikke (1) és (6) bekezdésének és 28. cikke f) pontjának, a személyzeti szabályzat III. melléklete 1. cikke (1) bekezdése f) pontjának; valamint az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének megsértésére, továbbá az arányosság elvének megsértésére (indokolás hiánya) és a tények elferdítésére alapított jogalap.

A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a Bizottság által előterjesztett indokolás elferdíti a tényeket, mivel nem úgy tűnik, hogy a szóban forgó három nyelvet használják leginkább az intézményeken belüli dokumentumok fordításához; továbbá aránytalan egy olyan alapvető jog korlátozásához képest, mint a nyelven alapuló hátrányos megkülönböztetés hiánya. Mindenesetre az intézményeken belüli gyors kommunikáció biztosítására léteznek más, kevésbé korlátozó rendszerek is.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/47

2018. február 6-án benyújtott kereset – Visi/one kontra EUIPO – EasyFix (tájékoztató táblák járműveknek)

(T-74/18. sz. ügy)

(2018/C 112/59)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Visi/one GmbH (Remscheid, Németország) (képviselő: H. Bourree és M. Bartz ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: EasyFix GmbH (Bécs, Ausztria)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott formatervezési minta jogosultja: a felperes.

A vitatott formatervezési minta: 1391114-0001. sz. közösségi formatervezési minta.

A megtámadott határozat: az EUIPO harmadik fellebbezési tanácsának 2017. december 4-én hozott határozata (R 1424/2016-3. sz. ügy).

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	a beavatkozó felet kötelezze az eljárás költségeinek viselésére a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is beleértve.

Jogalapok

—	a 6/2002 rendelet 62. cikke második mondatának megsértése;

—	a 6/2002 rendelet 62. cikke első mondatának megsértése;

—	a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/47

2018. február 6-án benyújtott kereset – MPM-Quality kontra EUIPO – Elton Hodinářská (MANUFACTURE PRIM 1949)

(T-75/18. sz. ügy)

(2018/C 112/60)

A keresetlevél nyelve: cseh

Felek

Felperes: MPM-Quality v.o.s (Frýdek-Místek, Cseh Köztársaság) (képviselő: M. Kyjovský ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Elton Hodinářská a.s. (Nové Město nad Metují, Cseh Köztársaság)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: a „MANUFACTURE PRIM 1949” szóelemet magában foglaló európai uniós ábrás védjegy – 3 531 662. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: törlési eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 5-én hozott határozata (R 556/2017-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok

—	az 1001/2017 rendelet 18. és 58. cikkének megsértése;

—	az 1430/2017 rendelet 10. cikke (3) és azt követő bekezdéseinek, valamint 19. cikke (1) bekezdésének megsértése.

26.3.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/48

2018. február 9-én benyújtott kereset – AB Mauri Italy kontra EUIPO – Lesaffre et Compagnie (FERMIN)

(T-78/18. sz. ügy)

(2018/C 112/61)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: AB Mauri Italy SpA (Casteggio, Olaszország) (képviselők: B. Brandreth barrister és G. Hussey solicitor)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Lesaffre et Compagnie (Párizs, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: FERMIN európai uniós szóvédjegy – 10 999 613. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2017. december 4-én hozott határozata (R 2027/2016-4. és R 2254/2016-4. sz. egyesített ügyek)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	részben helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 112

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	61. évfolyam 2018. március 26.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2018/C 112/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában	1

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2018/C 112/02	C-360/15. és C-31/16. sz. egyesített ügyek: A Bíróság (nagytanács) 2018. január 30-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden, Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – College van Burgemeester en Wethouders van de gemeente Amersfoort kontra X BV (C-360/15), Visser Vastgoed Beleggingen BV kontra Raad van de gemeente Appingedam (C-31/16) (Előzetes döntéshozatal — Belső piaci szolgáltatások — 2006/123/EK irányelv — Hatály — A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja — Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások kizárása — A 4. cikk 1. pontja — A szolgáltatás fogalma — Áruk kiskereskedelme — III. fejezet — A szolgáltatásnyújtók letelepedési szabadsága — Tisztán belső helyzetekben való alkalmazhatóság — 15. cikk — Értékelendő követelmények — Területi korlát — A nem nagy terjedelmű áruk kiskereskedelmére irányuló tevékenységnek a városközponton kívül található földrajzi területeken történő folytatását tiltó településrendezési terv — A városi környezet védelme — Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások engedélyezése — 2002/20/EK irányelv — Nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok céljára szolgáló létesítmények telepítésére vonatkozó jogokhoz kapcsolódó pénzügyi terhek)	2
2018/C 112/03	C-261/16. P. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Kühne + Nagel International AG, Kühne + Nagel Management AG, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd kontra Európai Bizottság (Fellebbezés — Verseny — Kartellek — EUMSZ 101. cikk — Árrögzítés — Nemzetközi légi szállítmányozási szolgáltatások — A szolgáltatások végső árára kiható díjszabási megállapodás)	3
2018/C 112/04	C-263/16. P. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Schenker Ltd kontra Európai Bizottság (Fellebbezés — Verseny — Kartellek — EUMSZ 101. cikk — Árrögzítés — Nemzetközi légi szállítmányozási szolgáltatások — A szolgáltatások végső árára kiható díjszabási megállapodás)	3
2018/C 112/05	C-264/16. P. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Deutsche Bahn AG, Schenker AG, Schenker China Ltd, Schenker International (H.K.) Ltd kontra Európai Bizottság (Fellebbezés — Verseny — Kartellek — EUMSZ 101. cikk — Árrögzítés — Nemzetközi légi szállítmányozási szolgáltatások — A szolgáltatások végső árára kiható díjszabási megállapodás)	4
2018/C 112/06	C-271/16. P. sz. ügy: A Bíróság (hatodik tanács) 2018. február 1-jei ítélete – Panalpina World Transport (Holding) Ltd, Panalpina Management AG, Panalpina China Ltd kontra Európai Bizottság (Fellebbezés — Verseny — Kartellek — EUMSZ 101. cikk — Árrögzítés — Nemzetközi légi szállítmányozási szolgáltatások — A szolgáltatások végső árára kiható díjszabási megállapodás)	4
2018/C 112/07	C-106/17. sz. ügy: A Bíróság (nyolcadik tanács) 2018. január 31-i ítélete (a Sąd Okręgowy w Szczecinie [Lengyelország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Paweł Hofsoe kontra LVM Landwirtschaftlicher Versicherungsverein Münster AG (Előzetes döntéshozatal — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben — 1215/2012/EU rendelet — A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 13. cikk (2) bekezdése — Joghatóság biztosítási ügyekben — Személyi hatály — A károsult fogalma — A biztosítási ágazatban tevékenykedő szakember — Kizártság)	5
2018/C 112/08	C-625/17. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2017. november 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vorarlberger Landes- und Hypothekenbank AG	5
2018/C 112/09	C-641/17. sz. ügy: A Finanzgericht München (Németország) által 2017. november 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – College Pension Plan of British Columbia kontra Finanzamt München III	6
2018/C 112/10	C-645/17. sz. ügy: A Landgericht Frankfurt am Main (Németország) által 2017. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Emirates Airlines – Direktion für Deutschland kontra Aylin Wüst, Peter Wüst	7
2018/C 112/11	C-649/17. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. november 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V. kontra Amazon EU Sàrl	7
2018/C 112/12	C-666/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (hatodik tanács) T-451/15. sz., AlzChem AG kontra Bizottság ügyben 2017. szeptember 7-én hozott ítélete ellen az AlzChem AG által 2017. november 27-én benyújtott fellebbezés	8
2018/C 112/13	C-673/17. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. november 30-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Planet49 GmbH kontra Bundesverband der Verbraucherzentralen und Verbraucherverbände – Verbraucherzentrale Bundesverband e.V.	9
2018/C 112/14	C-681/17. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2017. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – slewo // schlafen leben wohnen GmbH kontra Sascha Ledowski	10
2018/C 112/15	C-682/17. sz. ügy: A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2017. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ExxonMobil Production Deutschland GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland	11
2018/C 112/16	C-688/17. sz. ügy: A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2017. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bayer Pharma AG kontra Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt., Exeltis Magyarország Gyógyszerkereskedelmi Kft.	12
2018/C 112/17	C-690/17. sz. ügy: Az Oberlandesgericht Düsseldorf (Németország) által 2017. december 8-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ÖKO-Test Verlag GmbH kontra Dr. Rudolf Liebe Nachf. GmbH & Co.KG	13
2018/C 112/18	C-691/17. sz. ügy: A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2017. december 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – PORR Építési Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága	13
2018/C 112/19	C-697/17. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Telecom Italia SpA kontra Ministero dello Sviluppo Economico, Infrastrutture e telecomunicazioni per l’Italia SpA (Infratel Italia SpA)	14
2018/C 112/20	C-702/17. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Unareti SpA kontra Ministero dello Sviluppo Economico és társai	15
2018/C 112/21	C-709/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (hetedik tanács) T-435/15. sz., Kolachi Raj Industrial (Private) Ltd kontra Európai Bizottság ügyben 2017. október 10-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2017. december 18-án benyújtott fellebbezés	16
2018/C 112/22	C-710/17. sz. ügy: A Consiglio di Stato (Olaszország) által 2017. december 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CCC – Consorzio Cooperative Costruzioni Soc. Cooperativa kontra Comune di Tarvisio	16
2018/C 112/23	C-712/17. sz. ügy: A Commissione Tributaria Regionale per la Lombardia (Németország) által 2017. december 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – EN.SA. Srl kontra Agenzia delle Entrate – Direzione Regionale Lombardia Ufficio Contenzioso	17
2018/C 112/24	C-715/17. sz. ügy: 2017. december 21-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság	18
2018/C 112/25	C-718/17. sz. ügy: 2017. december 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Magyarország	19
2018/C 112/26	C-719/17. sz. ügy: 2017. december 22-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Cseh Köztársaság	19
2018/C 112/27	C-728/17. sz. ügy: A Törvényszék (harmadik tanács) T-572/16. sz., Brouillard kontra Bizottság ügyben 2017. október 13-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2017. december 24-én benyújtott fellebbezés	20
2018/C 112/28	C-25/18. sz. ügy: Az Okrazhen sad Blagoevgrad (Bulgária) által 2018. január 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bryan Andrew Ker kontra Pavlo Postnov, Natalia Postnova	21
2018/C 112/29	C-33/18. sz. ügy: A cour de travail de Liège (Belgium) által 2018. január 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – V kontra Institut national d'assurances sociales pour travailleurs indépendants, Securex Integrity ASBL	22
2018/C 112/30	C-37/18. sz. ügy: A Cour de cassation (Franciaország) által 2018. január 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Vueling Airlines SA kontra Jean-Luc Poignant	23
2018/C 112/31	C-43/18. sz. ügy: A Conseil d’État (Belgium) által 2018. január 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Compagnie d’entreprises CFE SA kontra Région de Bruxelles-Capitale	24
2018/C 112/32	C-51/18. sz. ügy: 2018. január 29-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság	25
2018/C 112/33	C-61/18. sz. ügy: 2018. január 31-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Bolgár Köztársaság	25
2018/C 112/34	C-76/18. sz. ügy: 2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság	26
2018/C 112/35	C-77/18. sz. ügy: 2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság	27
2018/C 112/36	C-79/18. sz. ügy: 2018. február 6-án benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Osztrák Köztársaság	28
	Törvényszék
2018/C 112/37	T-74/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – POA kontra Bizottság (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Valamely elnevezésnek az 1151/2012/EU rendelet alapján való bejegyzése iránti kérelmet érintő dokumentumok — A Bizottságtól származó dokumentumok — Tagállamtól származó dokumentumok — Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése — A hozzáférés megtagadása — Indokolási kötelezettség — A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel — A bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel — A tagállam által hivatkozott felszólalási indokok tekintetében az intézmény és az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat terjedelme)	29
2018/C 112/38	T-879/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – Sony Interactive Entertainment Europe kontra EUIPO – Marpefa (Vieta) (Európai uniós védjegy — Megszűnés megállapítása iránti eljárás — Vieta európai uniós ábrás védjegy — A védjegy tényleges használata — Egy korábbi határozat Törvényszék által történő hatályon kívül helyezését követően hozott határozat — A 207/2009/EK rendelet 65. cikkének (6) bekezdése [jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdése] — Ítélt dolog)	30
2018/C 112/39	T-118/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. február 8-i ítélete – Institute for Direct Democracy in Europe kontra Parlament (Intézményi jog — Európai Parlament — Egy politikai alapítványnak a 2017. évben nyújtandó támogatásról szóló határozat, amely a támogatás maximális összege 33 %-ának megfelelő előfinanszírozásról és előfinanszírozási bankgarancia nyújtásának kötelezettségéről rendelkezik — Megsemmisítés iránti kereset — Megtámadható aktus — Elfogadhatóság — Pártatlanságra vonatkozó követelmény — A védelemhez való jog — Költségvetési rendelet — A költségvetési rendelet alkalmazási szabályai — 2004/2003/EK rendelet — Arányosság)	30
2018/C 112/40	T-759/16. sz. ügy: A Törvényszék 2018. január 23-i végzése – Campailla kontra Európai Unió (Kártérítési kereset — Intézményi jog — Az Európai Unió felelőssége — A Törvényszék és a Bíróság által hozott határozatok — A Törvényszék által elfogadhatatlanként elutasított kereset — A képviselet hiánya miatt elfogadhatatlanként elutasított fellebbezés — Nyilvánvalóan elfogadhatatlan kereset)	31
2018/C 112/41	T-265/17. sz. ügy: A Törvényszék 2018. február 1-i végzése – ExpressVPN kontra EUIPO (EXPRESSVPN) (Európai uniós védjegy — Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás — EXPRESSVPN ábrás védjegy — Feltétlen kizáró ok — Megváltoztatás iránti kérelem — Egyetlen kereseti kérelem — Elfogadhatatlanság)	32
2018/C 112/42	T-14/18. sz. ügy: 2018. január 16-án benyújtott kereset – Görög Köztársaság kontra Európai Bizottság	32
2018/C 112/43	T-19/18. sz. ügy: 2018. január 19-én benyújtott kereset – Litván Köztársaság kontra Európai Bizottság	33
2018/C 112/44	T-20/18. sz. ügy: 2018. január 17-én benyújtott kereset – CV kontra Bizottság	34
2018/C 112/45	T-26/18. sz. ügy: 2018. január 19-én benyújtott kereset – Franciaország kontra Bizottság	35
2018/C 112/46	T-29/18. sz. ügy: 2018. január 19-én benyújtott kereset – Planet kontra Bizottság	36
2018/C 112/47	T-31/18. sz. ügy: 2018. január 20-án benyújtott kereset – Izuzquiza és Semsrott kontra Frontex	36
2018/C 112/48	T-33/18. sz. ügy: 2018. január 23-án benyújtott kereset – Pracsis és Conceptexpo Project kontra Bizottság és EACEA	37
2018/C 112/49	T-39/18. sz. ügy: 2018. január 25-én benyújtott kereset – VF kontra EKB	38
2018/C 112/50	T-52/18. sz. ügy: 2018. január 30-án benyújtott kereset – Teollisuuden Voima kontra Bizottság	39
2018/C 112/51	T-53/18. sz. ügy: 2018. január 31-én benyújtott kereset –Németország kontra Bizottság	40
2018/C 112/52	T-58/18. sz. ügy: 2018. február 2-án benyújtott kereset – Mahr kontra EUIPO – Especialidades Vira (Xocolat)	41
2018/C 112/53	T-59/18. sz. ügy: 2018. február 5-én benyújtott kereset – Endoceutics kontra EUIPO – Merck (FEMIVIA)	42
2018/C 112/54	T-67/18. sz. ügy: 2018. február 5-én benyújtott kereset – Probelte kontra Bizottság	42
2018/C 112/55	T-68/18. sz. ügy: 2018. február 7-én benyújtott kereset – Fränkischer Weinbauverband kontra EUIPO (egy palack formája)	44
2018/C 112/56	T-69/18. sz. ügy: 2018. február 5-én benyújtott kereset – Verband Deutscher Alten- und Behindertenhilfe és CarePool Hannover kontra Bizottság	44
2018/C 112/57	T-70/18. sz. ügy: 2018. február 7-én benyújtott kereset – Sonova Holding kontra EUIPO (HEAR THE WORLD)	45
2018/C 112/58	T-71/18. sz. ügy: 2018. február 8-án benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság	45
2018/C 112/59	T-74/18. sz. ügy: 2018. február 6-án benyújtott kereset – Visi/one kontra EUIPO – EasyFix (tájékoztató táblák járműveknek)	47
2018/C 112/60	T-75/18. sz. ügy: 2018. február 6-án benyújtott kereset – MPM-Quality kontra EUIPO – Elton Hodinářská (MANUFACTURE PRIM 1949)	47
2018/C 112/61	T-78/18. sz. ügy: 2018. február 9-én benyújtott kereset – AB Mauri Italy kontra EUIPO – Lesaffre et Compagnie (FERMIN)	48