ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 47

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

61. évfolyam
2018. február 8.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Euronest Parlamenti Közgyűlés

2018/C 47/01

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzata a 2011. május 3-án, Brüsszelben elfogadottaknak és a 2012. április 3-án, Bakuban, 2013. május 29-én Brüsszelben, 2015. március 18-án Jerevánban és 2017. november 1-jén Kijevben módosítottaknak megfelelően

1

2018/C 47/02

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés állandó bizottságainak eljárási szabályzata, melyet az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-án fogadott el, majd 2013. május 29-én Brüsszelben, 2015. március 18-án Jerevánban és 2017. november 1-jén Kijevben módosított

15


HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Euronest Parlamenti Közgyűlés

8.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 47/1


Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés

ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

a 2011. május 3-án, Brüsszelben elfogadottaknak és a 2012. április 3-án, Bakuban, 2013. május 29-én Brüsszelben, 2015. március 18-án Jerevánban és 2017. november 1-jén Kijevben módosítottaknak megfelelően

(2018/C 047/01)

1. cikk

Jogi természet és célkitűzések

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés az Európai Unió és kelet-európai partnereinek parlamenti intézménye, amelyre elviekben alkalmazható az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke, és amely kölcsönös érdekeken és kötelezettségvállalásokon, valamint a differenciálás, a megosztott szerep- és felelősségvállalás elvén alapul.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés az Európai Unió és a kelet-európai partnerek közötti politikai társulás és további gazdasági integráció felgyorsításához szükséges feltételeket elősegítő parlamenti fórum. A partnerség parlamenti konzultációjáért, felügyeletéért és nyomon követéséért felelős intézményként hozzájárul a keleti partnerség erősítéséhez, fejlesztéséhez és ismertségének javításához.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlésben való részvétel önkéntes, amennyiben teljesülnek az alapító okiratban megállapított tagsági feltételek, és az EURONEST Parlamenti Közgyűlést mindenkor az integráció és a nyitottság szelleme jellemzi.

4.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés támogatja, előmozdítja és gyakorlati szempontból megszilárdítja a keleti partnerséget azáltal, hogy foglalkozik annak négy tematikus platformjával, nevezetesen:

a)

az alapvető értékekhez, köztük a demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásához kapcsolódó kérdések, valamint a piacgazdasággal, a fenntartható fejlődéssel és a felelősségteljes kormányzással kapcsolatos kérdések;

b)

szorosabb gazdasági integráció az EU és kelet-európai partnerei között, támogatva a kelet-európai partnerek társadalmi-gazdasági reformjait, valamint a kereskedelem és a beruházások liberalizációját, ami elvezet az uniós jogszabályokkal és szabványokkal való konvergenciához, az elmélyült és átfogó szabadkereskedelmi térségek hálózatának létrehozása céljából;

c)

kölcsönös energiatámogatás és biztonsági mechanizmusok, valamint a kelet-európai partnerek energiapolitikáinak és jogszabályainak harmonizációja;

d)

az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, valamint az Európai Unió és a kelet-európai partnerek állampolgárai – különösen a fiatalok – közötti párbeszéd elősegítése; a kulturális együttműködés és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, továbbá az oktatás, a kutatás, valamint az információs és médiatársadalom fejlődésének támogatása.

Ezzel összefüggésben az EURONEST Parlamenti Közgyűlés megfelelő koordinációra törekszik saját állandó bizottságai és a négy tematikus platform munkája között. A bizottságok társelnökei és a tematikus platformok elnökei kölcsönös megállapodása révén az EURONEST Parlamenti Közgyűlés bizottságainak képviselői részt vehetnek a platformok ülésein és viszont.

2. cikk

Összetétel

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés közös parlamenti közgyűlés, amely a következőképpen tevődik össze:

a)

az Európai Parlament 60 tagja;

b)

minden egyes részt vevő kelet-európai partner parlamentjéből 10 tag.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés képviselőit, azaz az Európai Parlament és a kelet-európai partnerek nemzeti parlamentjei által delegált képviselőket az Európai Parlament és a kelet-európai partnerek parlamentjei által meghatározott eljárásokkal összhangban jelölik ki oly módon, hogy az összetétel lehetőség szerint tükrözze a képviselt különböző képviselőcsoportokat és küldöttségeket. Ugyanezen eljárásoknak megfelelően minden részt vevő parlament dönthet az EURONEST Parlamenti Közgyűlésbe delegált pótképviselők kijelöléséről is.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés a két ága által létrehozott parlamenti küldöttségek alapján szerveződik. A képviselők saját politikai hovatartozásuk keretében is szerveződhetnek az EURONEST Parlamenti Közgyűlésben.

4.   A részt vevő parlamentek támogatják a nemek egyenlő részvételét az EURONEST Parlamenti Közgyűlésben és annak szerveiben.

5.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés biztosítja, hogy a politikai hovatartozások aránya és a képviselők nemzetisége tekintetében valamennyi szervének összetétele kiegyensúlyozott legyen.

6.   A betöltetlen helyek minden esetben rendelkezésre állnak azon parlamentek számára, amelyeknek kiosztották őket.

3. cikk

Felelősségi körök

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés a parlamenti vita, konzultáció, felügyelet és nyomon követés fóruma a keleti partnerséghez kapcsolódó valamennyi kérdésben. E célból az EURONEST Parlamenti Közgyűlés felhatalmazással rendelkezik többek között arra, hogy a keleti partnerség csúcstalálkozóhoz, valamint a keleti partnerség fejlesztése iránt elkötelezett intézményekhez és miniszteri konferenciákhoz, illetve az Európai Unióhoz és a kelet-európai partnerek intézményeihez címzett állásfoglalásokat, ajánlásokat és véleményeket fogadjon el.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés előmozdítja és ösztönzi a kelet-európai partnerek számára nyitva álló uniós programok maximális kihasználását.

4. cikk

Elnöki testület és elnökség

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ága tagjainak köréből megválasztja az elnökséget, amely két egyenlő jogállású társelnökből (egy-egy társelnök az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ágából) és több alelnökből áll (egy-egy alelnök – a mindenkori társelnök országa kivételével – minden egyes részt vevő kelet-európai partner képviseletében és azonos számú alelnök az Európai Parlamentből). A választási eljárásokról és a hivatali időről az egyes ágak külön döntenek.

2.   Az elnökség azon tagját, aki nem tud részt venni az elnökség soron következő ülésén, az EURONEST Parlamenti Közgyűlés azon tagja helyettesítheti, aki az Európai Parlament azonos képviselőcsoportjához vagy ugyanazon kelet-európai partner küldöttségéhez tartozik. A társelnököket az ülést megelőzően írásban tájékoztatni kell a helyettesítésről. A társelnök helyettesítésekor a helyettes a társelnököt kizárólag az elnökség tagjaként, és nem társelnökként megillető hatásköröket gyakorolja.

3.   Az elnökség felel az EURONEST Parlamenti Közgyűlés munkájának koordinálásáért, tevékenységeinek, állásfoglalásainak és ajánlásainak nyomon követéséért, valamint a keleti partnerség csúcstalálkozóhoz, a miniszteri konferenciákhoz, a magas rangú tisztviselők és nagykövetek csoportjaihoz, illetve a civil társadalom képviselőihez és más testületekhez fűződő kapcsolatok kialakításáért. A Közgyűlést a többi intézmény irányába az elnökség képviseli.

4.   Az elnökség a társelnökök kezdeményezésére évente legalább kétszer ülésezik, és az egyik ülés egybeesik az EURONEST Parlamenti Közgyűlés plenáris ülésével. Az elnökség akkor határozatképes, ha a kelet-európai partnerek képviselőinek legalább fele és az Európai Parlament képviselőinek legalább fele jelen van.

5.   Az elnökség állítja össze az EURONEST Parlamenti Közgyűlés napirendtervezetét, valamint eljárásokat határoz meg a Közgyűlés működésére vonatkozóan.

6.   Az elnökség feladatkörébe tartoznak az állandó bizottságok és munkacsoportok összetételével és hatásköreivel kapcsolatos kérdések. Egyúttal az elnökség felelős azért, hogy engedélyezze a bizottságok számára jelentések, valamint állásfoglalásra és ajánlásokra irányuló indítványok kidolgozását. Az elnökség különböző ügyeket a bizottságok elé is terjeszthet megvizsgálásra, amelyek jelentéseket dolgozhatnak ki egy adott témában.

7.   Az elnökség határozatait a jelen levő képviselők kétharmados többségével fogadja el. Ha az elnökség valamely kelet-európai partner küldöttséget képviselő tagja vagy helyettes tagja küldöttsége nevében kijelenti, hogy az elnökség által elfogadandó határozat hatást gyakorolna országa alapvető érdekeire, és ennek alátámasztására a sérelmet bemutató írásbeli magyarázatot nyújt be, az elfogadáshoz az elnökség tagjai közötti konszenzus szükséges. Ez a lehetőség csak kivételes esetekben és kizárólag akkor alkalmazható, ha a javasolt határozat különösen befolyásolja az adott nemzet fennmaradását, biztonságát és életképességét, valamint kizárólag a határozat azon részére vonatkozhat, amely hatást gyakorolna az érintett kelet-európai partnerország alapvető érdekeire. E lehetőség semmiképpen sem használható fel oly módon, hogy megakadályozza az elnökséget a teljes határozat vagy a technikai és eljárási jellegű határozatok elfogadásában.

8.   Ha a jelen lévő képviselők határozatképességének vagy a kétharmados többséghez szükséges szavazatok számának kiszámításakor a kapott eredmény nem egész szám, azt felfelé kell kerekíteni.

5. cikk

Kapcsolatok a keleti partnerség csúcstalálkozóval, a Miniszterek Tanácsával, az Európai Bizottsággal és a miniszteri konferenciákkal

1.   Az elnökség valamennyi területen szorosabb kötelékeket hoz létre a keleti partnerség intézményeivel, szerveivel és szervezeteivel.

2.   A keleti partnerség csúcstalálkozója, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság, valamint a keleti partnerség fejlesztése és megszilárdítása mellett elkötelezett miniszteri konferenciák képviselői meghívást kapnak az elnökségtől arra, hogy részt vegyenek az EURONEST Parlamenti Közgyűlés és szerveinek ülésszakain és ülésein.

6. cikk

Megfigyelők

1.   Az elnökség javaslata alapján az EURONEST Parlamenti Közgyűlés engedélyezheti az EU-trojka parlamentjeinek képviselői számára a megfigyelőként való részvételt az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésein.

2.   Az elnökség eseti alapon meghívhatja más intézmények és testületek képviselőit, valamint egyéb személyeket is az EURONEST Parlamenti Közgyűlés, valamint a bizottságok és munkacsoportok ülésszakain és ülésein való részvételre.

3.   Az elnökség az uniós tagállamok nemzeti parlamentjeivel informális és eseti együttműködést is kialakíthat.

7. cikk

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés plenáris ülései

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlést társelnökei hívják össze, és az általános elvként évente egyszer ülésezik, felváltva az egyik kelet-európai partnerországban és az Európai Parlament épületeiben, az Európai Parlament valamelyik munkahelyszínén. Az ülésekre az Európai Parlament, illetve az ülésnek otthont adó kelet-európai partner parlamentjének meghívására kerül sor. Azokban az években, amikor a keleti partnerség csúcstalálkozóit tartják, az EURONEST Parlamenti Közgyűlést röviddel a csúcstalálkozó előtti időpontra kell összehívni.

2.   Az elnökség felkérésére a társelnökök összehívhatják az EURONEST Parlamenti Közgyűlés rendkívüli ülését.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés első ülését az Európai Parlament elnöke vagy az ülésnek otthont adó kelet-európai partner parlamentjének elnöke nyitja meg.

8. cikk

Elnöklés az üléseken

1.   A társelnökök együttesen döntenek arról, hogy melyikük elnököljön az EURONEST Parlamenti Közgyűlés egyes ülésein. Bármelyik társelnök dönthet úgy, hogy az ülés közben a helyét egy másik társelnök vagy alelnök vegye át.

2.   Az elnök nyitja meg, napolja el és rekeszti be az üléseket. Az elnök biztosítja az eljárási szabályzat betartását, fenntartja a rendet, megadja a szót a felszólalóknak, korlátozza a felszólalási időt, szavazásra bocsátja az ügyeket és bejelenti a szavazás eredményét.

3.   Az elnök dönt azokról az ügyekről, amelyek az ülések során merülnek fel, ideértve azokat is, amelyekről az eljárási szabályzat nem rendelkezik. Szükség esetén konzultál az elnökséggel.

4.   Az elnök csak a téma bevezetésekor vagy a felszólalók rendreutasításakor szólalhat fel a vitában. Amennyiben részt kíván venni a vitában, le kell mondania az elnöklésről egy másik társelnök vagy alelnök javára.

9. cikk

Napirend

1.   A társelnökök jóváhagyás céljából benyújtják az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek a plenáris ülés elnökség által készített napirendtervezetét.

2.   Az egyes plenáris ülések napirendtervezete két témakategóriát tartalmaz:

a)

az állandó bizottságok által benyújtott jelentések; ezekből ülésenként és bizottságonként főszabály szerint egy lehet. Az állásfoglalásra irányuló indítványokat, amelyek jelentésben is szerepelhetnek, négy héttel az ülésszak megnyitását megelőzően kell előterjeszteni. Az állásfoglalásra irányuló indítványok maximális hosszát az eljárási szabályzat II. melléklete tartalmazza. Az elnökség a bizottságok társelnökeinek kérésére és az előkészületi munkák állásától függően megállapíthatja, hogy ülésszakonként hány jelentésről szavaznak.

b)

az állandó bizottságok által javasolt vagy maga az elnökség által benyújtott sürgős témák; sürgős témákat csak rendkívüli esetekben vesznek fel a napirendre, számuk pedig ülésenként nem haladhatja meg a hármat.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés legalább két küldöttségéből vagy az Európai Parlament egy képviselőcsoportjától érkező legalább 10 képviselő állásfoglalásra irányuló indítványt terjeszthet elő sürgős témában. A sürgős témákról szóló állásfoglalási indítványokat kizárólag az adott ülés napirendjén szereplő „Sürgős témák” keretében kell tárgyalni, terjedelmük pedig nem haladhatja meg az 1000 szót. A sürgős témákról szóló állásfoglalási indítványokat 48 órával azon ülést megelőzően kell előterjeszteni, amelyen megvitatásukra és a kapcsolódó szavazásra sor kerül.

4.   A sürgős témákról szóló állásfoglalásra irányuló indítványokat az elnökségnek kell benyújtani, amely ellenőrzi, hogy minden egyes indítvány teljesíti-e a (3) bekezdésben foglalt kritériumokat, felvették-e a napirendre és rendelkezésre áll-e az EURONEST Parlamenti Közgyűlés munkanyelvein. Az elnökség javaslatait az EURONEST Parlamenti Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra.

10. cikk

A határozatképesség feltételei

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés akkor határozatképes, ha a kelet-európai partnerek képviselőinek legalább egyharmada és az Európai Parlament képviselőinek legalább egyharmada jelen van.

2.   A szavazók számától függetlenül minden szavazat érvényes, kivéve, ha az elnök legalább 15 jelen levő képviselő szavazást megelőző kérelmére a szavazás során megállapítja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. Ha a létszámellenőrzés azt mutatja, hogy a határozatképesség nem áll fenn, a szavazást a következő ülés napirendjére kell kitűzni.

11. cikk

Ülésrend

1.   Minden képviselő név szerinti ábécé sorrendben, állampolgárságától függetlenül foglal helyet. A Közgyűlés elnöksége az első sorokban foglal helyet.

2.   A keleti partnerség csúcstalálkozó, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság és a miniszteri konferenciák képviselői, a megfigyelők és a vendégek a képviselőktől külön foglalnak helyet.

12. cikk

Hivatalos nyelvek és munkanyelvek

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés hivatalos nyelvei az Európai Unió és a kelet-európai partnerek hivatalos nyelvei. A Közgyűlés munkanyelvei az angol, a német, a francia és az orosz. Az annak biztosítását szolgáló nyelvi támogatást, hogy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés minden képviselője teljes mértékben részt vehessen annak munkájában, minden munkahelyen az Európai Parlament nyújthatja, az üléseknek otthont adó parlament jóváhagyása mellett.

2.   Az ülésnek otthont adó parlament a munkanyelveken, és lehetőség szerint az összes hivatalos nyelven az EURONEST Parlamenti Közgyűlés képviselőinek rendelkezésére bocsátja a munkadokumentumokat.

3.   Elviekben lehetőség szerint minden képviselő felszólalhat az EURONEST Parlamenti Közgyűlés egyik hivatalos nyelvén a vitákban. A felszólalások tolmácsolása az EURONEST Parlamenti Közgyűlés munkanyelveire történik, valamint – csak abban az esetben, ha ez az Európai Parlament Többnyelvűségi Magatartási Kódexe alapján lehetséges – az Európai Unió vonatkozó hivatalos nyelveire is, amennyiben az EURONEST Parlamenti Közgyűlés üléseit az Európai Parlament munkahelyszínein tartják.

4.   A bizottságok és adott esetben a munkacsoportok üléseit, valamint a meghallgatásokat a munkanyelveken tartják, az eljárási szabályzatban említett lehetőségek sérelme nélkül.

5.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés által elfogadott szövegeket az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a kelet-európai partnerek parlamentjei pedig saját hivatalos nyelvükön, az általuk megfelelőnek tartott formában.

13. cikk

A viták nyilvános jellege

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülései nyilvánosak, kivéve, ha arról másként határoznak.

14. cikk

Felszólaláshoz való jog

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés képviselői akkor szólalhatnak fel, amikor erre az elnök felhívja őket.

2.   A keleti partnerség csúcstalálkozó, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság, valamint a miniszteri konferenciák és megfigyelők képviselői az elnök engedélye alapján kapnak szót.

3.   Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja a felszólalót. Ha a felszólaló nem változtatja meg magatartását, az elnök az általa megfelelőnek tartott időtartamra eltilthatja a felszólalót a felszólalástól.

15. cikk

Ügyrendi javaslatok

1.   Bármely képviselő előterjeszthet ügyrendi javaslatot vagy tehet eljárási indítványt, és ez a képviselő elsőbbségi, legfeljebb két percig terjedő felszólalási joggal rendelkezik.

2.   Kérésre az elnök egy felszólalónak szót adhat, aki állást foglalhat az eljárási indítvánnyal szemben, és legfeljebb két percig beszélhet.

3.   További felszólalók meghallgatására nem kerül sor.

4.   Az elnök ismerteti az ügyrendi kérdésről vagy az eljárási indítványról szóló határozatát. Szükség esetén konzultál az elnökséggel.

16. cikk

Szavazati jogok és szavazási eljárás

1.   Minden képviselő egy, személyes, át nem ruházható szavazattal rendelkezik.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés elektronikusan szavaz. Ha elektronikus szavazásra nincs lehetőség, az EURONEST Parlamenti Közgyűlés kézfeltartással szavaz. Ha a kézfeltartással történő szavazás eredménye kétséges, új, színes kártyákkal történő szavazásra kerül sor.

3.   A szavazatok összeszámlálását a szavazatszámláló bizottság végzi, amely az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ága titkárságainak képviselőiből egyenlő arányban áll össze. A szavazatszámláló bizottságot az ülések kezdete előtt az elnökség jelöli ki, és a bizottság közvetlenül a társelnököknek jelenti a szavazatszámlálás eredményét.

4.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés titkos szavazásról dönthet, ha a Közgyűlés legalább 15 képviselője a szavazást megelőző napon délután hat óráig írásban ilyen irányú kérelmet nyújt be.

5.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés határozatait a szavazáson részt vevő képviselők egyszerű többségével hozza meg. Ha a szavazás kezdete előtt az Európai Parlament legalább két képviselőcsoportjához vagy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés kelet-európai partnerekből álló ágának legalább két küldöttségéhez tartozó képviselőknek legalább az egytizede kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a két ág külön szavazzon, ez esetben olyan szavazásra kerül sor, amelynek keretében a kelet-európai partnerekből álló ág képviselői és az európai parlamenti ág képviselői külön, de egyidejűleg szavaznak (1). A szóban forgó szöveg csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a külön leadott szavazatok alapján mindkét ág kétharmados többséggel támogatja.

6.   Az Európai Parlament bármely képviselőcsoportja vagy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés legalább 5 képviselője részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz, vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható. Ha a társelnökök más határidőt nem határoznak meg, a kérelmet a szavazást megelőző nap 18.00 óráig írásban kell benyújtani a társelnökökhöz.

17. cikk

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés állásfoglalásai és ajánlásai

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés állásfoglalásokat és ajánlásokat fogadhat el a keleti partnerség csúcstalálkozóhoz, valamint a keleti partnerség erősítése mellett elkötelezett szervekhez, csoportokhoz és miniszteri konferenciákhoz címezve, illetve az Európai Unióhoz és a kelet-európai partnerintézményekhez címezve, a partnerség különböző szempontjaihoz kapcsolódó ügyekben.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés szavaz az állandó bizottságok által benyújtott jelentésekbe foglalt állásfoglalásra irányuló indítványokról.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés adott esetben a sürgős témákkal foglalkozó állásfoglalásra irányuló indítványokról is szavaz.

4.   Az elnök adott esetben felkéri a sürgős témákról szóló hasonló állásfoglalásra irányuló indítványok szerzőit, hogy együttes állásfoglalásra irányuló indítványt dolgozzanak ki. A vita végén az EURONEST Parlamenti Közgyűlés először az egyes indítványokról és az azokhoz tartozó módosításokról szavaz. Amint együttes állásfoglalást nyújtanak be, az ugyanebben a tárgyban ugyanazon szerző által előterjesztett minden más indítvány tárgytalanná válik. Hasonlóképpen, amint együttes állásfoglalást fogadnak el, az ebben a témában született összes többi szöveg tárgytalanná válik. Amennyiben nem fogadnak el együttes állásfoglalást, a fennmaradó állásfoglalásra irányuló indítványokat előterjesztésük sorrendjében szavazásra bocsátják.

18. cikk

A keleti partnerség csúcstalálkozóihoz intézett üzenetek

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés elnöksége üzenetet intéz a csúcstalálkozóhoz, illetve adott esetben a keleti partnerség miniszteri üléséhez, amely az EURONEST Parlamenti Közgyűlés által elfogadott állásfoglalásokon és ajánlásokon alapul. Az üzenetet a társelnökök közösen továbbítják az adott intézményeknek.

19. cikk

Nyilatkozatok

Az elnökség sürgős eljárás keretében nyilatkozatot adhat ki a keleti partnerséghez kapcsolódó bármely kérdésben és természeti szükséghelyzet, válság vagy konfliktus kitörése esetén, amelyekkel kapcsolatban helyénvalónak vagy szükségesnek tartja a higgadtságra és/vagy az érintett felek közötti politikai tárgyalásokra, illetve az érintett személyek és országok iránti szolidaritásra irányuló intézményi felhívás közzétételét. A nyilatkozatoknak az EURONEST Parlamenti Közgyűlés által már elfogadott állásfoglalásokon és ajánlásokon kell alapulniuk, és ezeket tájékoztatás céljából lehetőség szerint minél hamarabb el kell juttatni az EURONEST Parlamenti Közgyűlés minden képviselőjének. A nyilatkozatokat a társelnökök hozzák nyilvánosságra.

20. cikk

Módosítások

1.   Az ülés során megvitatandó szövegekhez fűzött módosításokat az EURONEST Parlamenti Közgyűlés legalább 5 képviselője vagy a 2. cikk (3) bekezdése szerinti képviselőcsoport nyújthatja be. A módosítások a módosítandó szövegre vonatkoznak, és azokat írásban nyújtják be. Az elnökség e kritériumok alapján dönthet úgy, hogy a módosítást elfogadhatatlannak minősíti.

2.   A módosítások előterjesztésének határidejét az ülés kezdetén jelentik be.

3.   Amikor szavazásra kerül sor, a módosítások elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyre vonatkoznak.

4.   Amennyiben a szöveg ugyanazon részére vonatkozóan két vagy több módosítást terjesztenek elő, azt a módosítást bocsátják szavazásra legelőször, amelyik tartalmában a leginkább eltér az eredeti szövegtől. Csak ténybeli vagy nyelvi hibákat helyesbítő módosítás fogadható el szóban. Egyéb szóbeli módosításra nem kerülhet sor.

5.   A Közgyűlés nem vitatja meg azokat a módosításokat (a szóbeli módosításokat is beleértve), amelyekkel szemben az alapvető érdekekkel kapcsolatos kifogást emeltek.

21. cikk

Írásbeli választ igénylő kérdések

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés bármelyik képviselője írásbeli választ igénylő kérdést tehet fel a keleti partnerség miniszteri szintű szerveinek, a csúcstalálkozó hivatalban levő elnökségének, az Európai Unió Miniszterek Tanácsának vagy az Európai Bizottságnak.

2.   E kérdéseknek a keleti partnerséghez és különösen annak négy tematikus platformjához kell kapcsolódniuk. A kérdéseket írásban kell benyújtani az elnökségnek, amely dönt azok elfogadhatóságáról, és ha elfogadhatók, továbbítja azokat az illetékes szerveknek, külön felkérve őket arra, hogy a kérdés továbbításától számított két hónapon belül arra írásbeli választ adjanak.

22. cikk

Szóbeli választ igénylő kérdések

1.   Minden ülésen az elnökség által meghatározott időpontban kérdések óráját tartanak, amikor lehetőség van kérdéseket intézni a keleti partnerség minisztériumi szerveihez, a csúcstalálkozó hivatalban levő elnökségéhez, az Európai Unió Miniszterek Tanácsához vagy az Európai Bizottsághoz, a fent említett intézmények legmagasabb szintű jelenlétének biztosítása érdekében.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés bármelyik képviselője egy szóbeli választ igénylő kérdést terjeszthet elő. E kérdéseknek a keleti partnerséghez és különösen annak négy tematikus platformjához kell kapcsolódniuk. Amennyiben több képviselő teszi fel ugyanazt a kérdést, csak egyet szólítanak fel, hogy tegye fel szóban a kérdést. A kérdéseket – amelyek terjedelme nem haladhatja meg a 100 szót – írásban kell benyújtani az elnökséghez, ez utóbbi által meghatározott határidőn belül. Ezek elfogadhatóságáról az elnökség határoz. Az elnökségnek elfogadhatatlannak kell nyilvánítania különösen az olyan tárgyra irányuló kérdéseket, amelyek már szerepelnek az ülés napirendjén. Az elfogadhatónak nyilvánított kérdéseket továbbítják a megfelelő intézményhez. A társelnökök határoznak a szóbeli kérdések feltevésének sorrendjéről, a kérdések szerzőit pedig tájékoztatják erről a döntésről.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés minden ülésen legfeljebb két órát biztosít a szóbeli választ igénylő kérdések megvitatására. Az idő hiányában megválaszolatlanul maradt kérdésekre írásbeli választ adnak, kivéve, ha a szerző visszavonja kérdését. A szóbeli választ igénylő kérdés csak akkor válaszolható meg, ha szerzője jelen van.

4.   A keleti partnerség minisztériumi szerveit, a csúcstalálkozó hivatalban levő elnökségét, az Európai Unió Miniszterek Tanácsát és az Európai Bizottságot felkérik, hogy adjon rövid választ a kérdésekre. Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés húsz vagy több képviselőjének kérelmére a választ vita követheti. Az elnök határozza meg az e vitára rendelkezésre álló időt.

23. cikk

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés véleményének kikérése

A keleti partnerség csúcstalálkozója, a miniszteri konferenciák, az Európai Bizottság vagy más megfelelő uniós vagy keleti partnerségi intézmény kérésére az EURONEST Parlamenti Közgyűlés az elnökség ajánlására véleményeket és javaslatokat dolgozhat ki a keleti partnerség különböző tevékenységi területeire vonatkozó egyedi intézkedések elfogadása céljából. Ezekben az esetekben a kérelmet az elnökséghez kell benyújtani, amely az ügyet ajánlással kísérve az EURONEST Parlamenti Közgyűlés elé terjeszti.

24. cikk

Az ülések jegyzőkönyve

A plenáris ülések, valamint az elnökség, az állandó bizottságok és a munkacsoportok üléseinek jegyzőkönyvtervezeteit a jelenléti ívekkel és az elfogadott határozatok szövegeivel együtt az üléseknek otthont adó küldöttség titkársága készíti és őrzi. E jegyzőkönyvtervezetek elkészültét követően a többi küldöttség megkapja azok másolatát.

25. cikk

Állandó bizottságok

1.   A keleti partnerség meghatározott szempontjainak mélyebb vizsgálata érdekében az EURONEST Parlamenti Közgyűlés létrehozza a következő négy állandó bizottságot:

a politikai és emberi jogi kérdésekkel, valamint a demokráciával foglalkozó bizottság,

a gazdasági integrációval, valamint a jogszabályok közelítésével és az uniós politikákhoz való közelítéssel foglalkozó bizottság,

az energiabiztonsággal foglalkozó bizottság,

a szociális kérdésekkel, foglalkoztatással, oktatással, kultúrával és civil társadalommal foglalkozó bizottság.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés működésére vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban az állandó bizottságok a Közgyűlés képviselőiből állnak a 2. cikknek megfelelően, és szigorúan közösen eljárva működnek. A hatásköröket, a felelősségi köröket, a tagságot és az állandó bizottságok eljárásait az I. melléklet állapítja meg.

3.   Az állandó bizottságok eljárási szabályzatait az elnökség javaslatára az EURONEST Parlamenti Közgyűlés fogadja el.

26. cikk

Ideiglenes bizottságok és nyomon követéssel foglalkozó bizottságok

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés az elnökség vagy a Közgyűlés – legalább a kelet-európai partnerekből álló ág egyharmadát, valamint az európai parlamenti ág egyharmadát alkotó – képviselőinek javaslatára bármikor létrehozhat ideiglenes vagy nyomon követéssel foglalkozó bizottságokat, és amikor azok létrehozásáról dönt, meghatározza felelősségi körüket, összetételüket és megbízásukat. Egyidejűleg legfeljebb két ilyen bizottság működhet. A nyomon követéssel foglalkozó bizottságoknak egy éven belül be kell fejezniük munkájukat; különleges esetekben ez a határidő újabb 6 hónappal meghosszabbítható.

27. cikk

Munkacsoportok és meghallgatások

1.   Az elnökség határozhat úgy, hogy munkacsoportokat hoz létre a keleti partnerség meghatározott szempontjait illetően, vagy – a költségvetési megszorításokra is figyelemmel – tényfeltáró küldöttségeket indít a kelet-európai partnerekhez, illetve az Európai Unió országaiba vagy nemzetközi szervezetekhez. Minden esetben az elnökség dönt ezek megszervezéséről, felelősségi köréről és összetételéről. A munkacsoportokat vagy küldöttségeket utasíthatják, hogy készítsenek jelentéseket és állásfoglalásra irányuló indítványokat, illetve az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek címezve dolgozzanak ki ajánlásokat. A létrehozott munkacsoportok addig folytatják működésüket, amíg az EURONEST Parlamenti Közgyűlés másként nem határoz. Az egyes ágak egyenlő számú tagot delegálnak a munkacsoportokba.

2.   A munkacsoportok azon tagjait, akik nem tudnak részt venni valamely ülésen, az EURONEST Parlamenti Közgyűlés azon tagjai helyettesíthetik, akik az Európai Parlament azonos képviselőcsoportjához vagy ugyanazon kelet-európai partner küldöttségéhez tartoznak. Az érintett munkacsoportok társelnökeit az ülést megelőzően írásban tájékoztatni kell a helyettesítésről.

3.   Az Európai Unió és a kelet-európai partnerek népei közötti kölcsönös megértés fokozása, valamint a stratégiai partnerség kérdéseivel kapcsolatos lakossági tudatosság növelése érdekében az EURONEST Parlamenti Közgyűlés rendszeres időközönként meghallgatásokat szervezhet. A meghallgatásokat az elnökség saját felelősségi körében szervezi meg, és azok lehetőséget biztosítanak olyan személyek meghívására, akik első kézből tudnak tájékoztatást adni az EURONEST Parlamenti Közgyűlés számára az érdeklődésre számot tartó politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetről.

28. cikk

Kapcsolatok a parlamenti társulási bizottságokkal, a parlamenti együttműködési bizottságokkal és a küldöttségekkel

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés együttműködésre kérheti fel munkája során a hatályos megállapodások alapján létrehozott parlamenti társulási bizottságokat, parlamenti együttműködési bizottságokat és küldöttségeket, valamint minden más, később létrehozott bizottságot és küldöttséget.

2.   E felkérésben szerepelhet az, hogy a meglévő parlamenti társulási bizottságok, parlamenti együttműködési bizottságok és küldöttségek az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszaka idején tartsák üléseiket.

29. cikk

A szervezés, részvétel, tolmácsolás és fordítás költségeinek finanszírozása

1.   A 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakának, az elnökség ülésének vagy valamelyik bizottság vagy munkacsoport ülésének otthont adó parlament felel az ülésszak vagy ülés szervezésével kapcsolatos gyakorlati intézkedésekért.

2.   Az elnökség javaslatára az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ajánlást tehet arra vonatkozóan, hogy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakának, illetve valamelyik bizottság vagy munkacsoport ülésének megszervezésével kapcsolatos kiadások fedezését a többi parlament is pénzügyi hozzájárulásával segítse.

3.   A résztvevők úti-, tartózkodási és helyi utazási költségeit azon intézmény fedezi, amelynek képviseletét ellátják.

4.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakának, az elnökség ülésének, illetve valamely bizottság vagy munkacsoport ülésének otthont adó parlament viseli a szervezéssel kapcsolatos költségeket, az alábbi bekezdésekben meghatározott feltételek mellett.

5.   Amennyiben az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakát, az elnökség ülését, illetve valamelyik bizottság vagy munkacsoport ülését az Európai Parlament munkahelyszínén tartják, az egyes ülések követelményeitől függően és az Európai Parlament Többnyelvűségi Magatartási Kódexének megfelelően az Európai Parlament – a 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül és saját nyelvi sokszínűségére való tekintettel – tolmácsolást biztosít az Európai Unió hivatalos nyelveire.

6.   Amennyiben az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakát, az elnökség ülését, illetve valamelyik bizottság vagy munkacsoport ülését az Európai Parlament munkahelyszínén kívül tartják, az Európai Parlament a 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül és saját nyelvi sokszínűségére való tekintettel csak a Közgyűlés munkanyelveire és az Európai Unió azon hivatalos nyelveire biztosítja a tolmácsolást, amelyeket az Európai Parlament képviselői használni kívánnak, az Európai Parlament Többnyelvűségi Magatartási Kódexének megfelelően.

7.   Az Európai Parlament vállalja a felelősséget az EURONEST Parlamenti Közgyűlés által elfogadott hivatalos dokumentumoknak az Európai Unió hivatalos nyelveire történő lefordításáért. Az Európai Parlament – a kelet-európai partnerek parlamentjeinek beleegyezésével és saját nyelvi sokszínűségére való tekintettel – vállalja azon dokumentumoknak az EURONEST Parlamenti Közgyűlés munkanyelveire való lefordítását is, amelyeket az EURONEST Parlamenti Közgyűlés és szervei üléseinek előkészítéseként vagy azok során dolgoztak ki. A kelet-európai partnerek parlamentjei vállalják a felelősséget az EURONEST Parlamenti Közgyűlés által elfogadott hivatalos dokumentumoknak az országuk hivatalos nyelvére történő lefordításáért.

30. cikk

Titkárság

1.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlést a Közgyűlés munkájának előkészítésében és gördülékeny lebonyolításában a titkárság segíti, amely az EURONEST Parlamenti Közgyűlés mindkét ágából kiválasztott tisztviselőkből áll.

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlést a Közgyűlés munkájának előkészítésében és gördülékeny lebonyolításában a titkárság segíti, amely az EURONEST Parlamenti Közgyűlés mindkét ágából kiválasztott tisztviselőkből áll. A titkárság támogatást nyújt a plenáris ülésekhez, valamint az elnökség, a bizottságok és a munkacsoportok számára. A Közgyűlés független szakmai támogatásának biztosítása érdekében a két ág előmozdítja a szoros együttműködést és a kapacitásépítést, valamint a titkárság különböző ágai közötti kölcsönös szakmai tapasztalatcserét.

2.   A titkárság személyzetének bérezését és egyéb személyzeti kiadásait saját parlamentjük fedezi.

3.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszakának, elnökségi ülésének, valamely bizottsága vagy munkacsoportja ülésének otthont adó parlament segítséget nyújt ezen ülésszakok vagy ülések megszervezésében.

31. cikk

Az eljárási szabályzat értelmezése

A társelnökök, illetve felkérésükre az elnökség dönt az eljárási szabályzat értelmezésével kapcsolatos kérdésekben.

32. cikk

Az eljárási szabályzat módosítása

1.   Az eljárási szabályzat módosítását az elnökség javaslata alapján az EURONEST Parlamenti Közgyűlés fogadja el.

2.   A módosításokat a jelen levő képviselők kétharmados többségével kell elfogadni. Ha a szavazás kezdete előtt az Európai Parlament legalább két képviselőcsoportjához vagy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés kelet-európai partnerekből álló ágának legalább két küldöttségéhez tartozó képviselőknek legalább az egytizede kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a két ág külön szavazzon, ez esetben olyan szavazásra kerül sor, amelynek keretében a kelet-európai partnerekből álló ág képviselői és az európai parlamenti ág képviselői külön szavaznak. A szóban forgó szöveg csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a külön leadott szavazatok alapján mindkét ág kétharmados többséggel támogatja.

3.   A szavazáskor hozott eltérő rendelkezés hiányában az eljárási szabályzat módosításai az elfogadást követő ülés első napján lépnek hatályba.


(1)  Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzattal foglalkozó munkacsoportjának az EURONEST PK elnöksége által 2015. március 17-én elfogadott javaslata alapján az elektronikus berendezés használatának lehetővé tétele érdekében az egyes ágak egyenként szavaznak anélkül, hogy bejelentenék az eredményt, amíg mindkét ág nem szavazott.


I. MELLÉKLET

HATÁSKÖRÖK, FELELŐSSÉGI KÖRÖK, TAGSÁG ÉS AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK ELJÁRÁSAI

1. cikk

Négy állandó parlamenti bizottság jön létre a következő hatáskörökkel és felelősségi körökkel:

a politikai és emberi jogi kérdésekkel, valamint a demokráciával foglalkozó bizottság;

a gazdasági integrációval, valamint a jogszabályok közelítésével és az uniós politikákhoz való közelítéssel foglalkozó bizottság;

az energiabiztonsággal foglalkozó bizottság;

a szociális kérdésekkel, foglalkoztatással, oktatással, kultúrával és civil társadalommal foglalkozó bizottság.

I.   A politikai és emberi jogi kérdésekkel, valamint a demokráciával foglalkozó bizottság

Ez a bizottság a következőkkel kapcsolatos ügyekért felel:

1.

a szilárd, demokratikus intézmények kialakítása, a kormányzáshoz kapcsolódó kérdések és a politikai pártok szerepe;

2.

a politikai párbeszéd előmozdítása, többoldalú bizalomépítő intézkedések, valamint a békés konfliktusrendezéshez történő hozzájárulás;

3.

más nemzeti és nemzetközi szervezetekhez és parlamenti közgyűlésekhez fűződő kapcsolatok a feladatkörébe tartozó ügyekben;

4.

béke, biztonság és stabilitás;

5.

választási normák, a média szerepe és szabályozása és a korrupció elleni küzdelem.

A bizottság megfelelő koordinációra törekszik saját munkája és a keleti partnerség I. tematikus platformja között.

II.   A gazdasági integrációval, valamint a jogszabályok közelítésével és az uniós politikákhoz való közelítéssel foglalkozó bizottság

Ez a bizottság a következőkkel kapcsolatos ügyekért felel:

1.

az EU és a kelet-európai partnerek közötti, valamint a harmadik országokhoz és regionális szervezetekhez fűződő gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok nyomon követése;

2.

kapcsolatok az ezen a területen tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel (különösen a Kereskedelmi Világszervezettel) és regionális szinten a gazdasági és kereskedelmi integrációt támogató szervezetekkel;

3.

a szabályozási környezet vagy a szabványosítási intézkedések harmonizációja a nemzetközi jogi aktusok által szabályozott ágazatokban;

4.

a partnerség finanszírozásával kapcsolatos intézkedések, beleértve az Európai Beruházási Bank eszközeinek és más ilyen típusú eszközök és mechanizmusok végrehajtásának nyomon követését;

5.

fenntartható fejlődés, természeti erőforrások, éghajlatváltozás és környezeti irányítás;

6.

a közlekedési és távközlési hálózatok kölcsönös összekapcsolásának elősegítése;

7.

regionális beruházások és határokon átnyúló együttműködés.

A bizottság megfelelő koordinációra törekszik saját munkája és a keleti partnerség II. tematikus platformja között.

III.   Az energiabiztonsággal foglalkozó bizottság

Ez a bizottság a következőkkel kapcsolatos ügyekért felel:

1.

a kölcsönös energiatámogatási és -biztonsági mechanizmusok fejlesztésének és megvalósításának nyomon követése;

2.

az energiabiztonságot és az energiaválságra való felkészülést szolgáló kapcsolatok erősítése;

3.

a kelet-európai partnerek energiapolitikái és energiaügyi jogszabályai harmonizációjának, valamint az ellátási és tranzitútvonalak diverzifikációjának nyomon követése;

4.

az összekapcsolt és diverzifikált energiapiac létrehozásának támogatása, a megújuló energiát is beleértve.

A bizottság megfelelő koordinációra törekszik saját munkája és a keleti partnerség III. tematikus platformja között.

IV.   A szociális kérdésekkel, foglalkoztatással, oktatással, kultúrával és civil társadalommal foglalkozó bizottság

Ez a bizottság a következőkkel kapcsolatos ügyekért felel:

1.

a kultúra és az oktatás terén folytatott együttműködés előmozdítása és támogatása, a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, valamint kapcsolatok az ezen a területen működő nemzetközi szervezetekkel és hivatalokkal;

2.

szociális és humántőke-fejlesztés, az ifjúsággal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések;

3.

társadalmi befogadás, szociális védelem, szociális párbeszéd, szociális infrastruktúra és szolgáltatások, beleértve az egészségügyi kérdéseket is;

4.

migráció és mobilitás;

5.

munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika;

6.

az információs társadalom fejlődésének nyomon követése;

7.

a nyelvtanulás, ifjúság és kutatás terén folytatott együttműködés támogatása;

8.

kapcsolatok a civil társadalom fórumával, valamint az EU és a kelet-európai partnerek nem kormányzati szervezeteivel.

A bizottság megfelelő koordinációra törekszik saját munkája és a keleti partnerség IV. tematikus platformja között.

2. cikk

1.   Mindegyik állandó bizottság legfeljebb 30 tagból áll, akik lehetőség szerint egyenlő számban érkeznek az EURONEST Parlamenti Közgyűlés mindkét ágából és tükrözik a Közgyűlés összetételét. Az állandó bizottságok méretéről és összetételéről az elnökség javaslatára az EURONEST Parlamenti Közgyűlés dönt.

2.   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés minden tagja jogosult arra, hogy az egyik állandó bizottság tagja legyen. Kivételes esetben egy képviselő lehet két állandó bizottság tagja is.

3.   A képviselőket az egyes parlamentek által meghatározott eljárással összhangban nevezik ki oly módon, hogy az összetétel lehetőség szerint minél pontosabban tükrözze az Európai Parlamentben, illetve a kelet-európai partnerágban képviselt különböző képviselőcsoportokat és küldöttségeket.

3. cikk

1.   A bizottságok saját tagjaik közül elnökséget választanak, amely két egyenlő jogállású társelnökből (egy-egy társelnök az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ágából) és négy alelnökből (két-két alelnök az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ágából) áll, akiknek választási eljárásairól és hivatali idejéről az egyes ágak döntenek.

2.   A két társelnök közösen dönt arról, hogy melyikük elnököl a bizottság egyes ülésein.

3.   A bizottságok előadókat jelölhetnek ki, hogy megvizsgáljanak a hatáskörükbe tartozó konkrét kérdéseket, és az elnökség felhatalmazása mellett az eljárási szabályzattal összhangban kidolgozzák az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek benyújtandó jelentéseket.

4.   Az állandó bizottságok jelentés készítése nélkül is megvitathatják napirendi pontjaikat, és írásban értesíthetik az elnökséget arról, hogy a szóban forgó napirendi pontokat megvitatták.

5.   A bizottságok beszámolnak az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek tevékenységükről.

4. cikk

1.   A bizottságok évente legfeljebb kétszer, a társelnökök összehívására üléseznek, az egyik ülést az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszaka alatt kell megtartani. Az ülésekre felváltva a kelet-európai partnerországok egyikében és az Európai Parlamentben kerül sor, a Parlament munkahelyszíneinek egyikén. Amennyiben a társelnökök úgy határoznak, a bizottságok együttes ülés formájában is ülésezhetnek.

2.   Az egyik ülést az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszaka alatt kell megtartani.

3.   A bizottságban való megvitatás céljából bármelyik képviselő módosítást terjeszthet elő. Eljárásjogi szempontból a bizottságok üléseire az EURONEST Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatát kell értelemszerűen alkalmazni, különösen azt a rendelkezést, amely alapján a bizottság akkor határozatképes, ha mindkét ágból a képviselők legalább egyharmada jelen van.

4.   Valamennyi ülés nyilvános, kivéve, ha egy bizottság másként határoz.


II. MELLÉKLET

A SZÖVEGEK HOSSZA

A következő mennyiségi korlátozások alkalmazandók a fordítás és sokszorosítás céljából benyújtott szövegekre:

munkacsoportok üléseinek és tényfeltáró küldöttségeknek az indokolásai, előkészítő munkadokumentumai és jegyzőkönyvei: 6 oldal,

jelentésekbe foglalt és sürgős témáról szóló állásfoglalásra irányuló indítványok: 4 oldal, beleértve a preambulumbekezdéseket, de bevezető hivatkozások nélkül.

Egy oldal 1 500 nyomtatott karakterből áll, szóközök nélkül.

E melléklet az elnökség döntésével módosítható.


8.2.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 47/15


Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés

állandó bizottságainak ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA,

melyet az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-án fogadott el, majd 2013. május 29-én Brüsszelben, 2015. március 18-án Jerevánban és 2017. november 1-jén Kijevben módosított

(2018/C 047/02)

Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzata 25. cikke (3) bekezdésének alapján és figyelembe véve az Elnökség javaslatát, az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ezennel elfogadja állandó bizottságainak eljárási szabályzatát.

1. cikk

Alkalmazási kör

(1)   Az állandó bizottságok eljárási szabályzata rögzíti a közös munkamódszereket az EURONEST Parlamenti Közgyűlés négy állandó bizottsága (a továbbiakban: bizottságok) számára, melyek a következők:

a politikai és emberi jogi kérdésekkel, valamint a demokráciával foglalkozó bizottság,

a gazdasági integrációval, valamint a jogszabályok közelítésével és az uniós politikákhoz való közelítéssel foglalkozó bizottság,

az energiabiztonsággal foglalkozó bizottság,

a szociális kérdésekkel, foglalkoztatással, oktatással, kultúrával és civil társadalommal foglalkozó bizottság.

(2)   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzatát a bizottságok ülései esetében is hasonlóképpen alkalmazni kell, az állandó bizottságok eljárási szabályzatának sérelme nélkül.

2. cikk

Összetétel

(1)   Az egyes bizottságok legfeljebb 30 főből állnak, az alábbiaknak megfelelően:

az Európai Parlament 15 tagja,

a részt vevő kelet-európai partner parlamentek 15 képviselője (1).

Az összetétel tükrözi az EURONEST Parlamenti Közgyűlés összetételét.

(2)   Az EURONEST Parlamenti Közgyűlés minden tagja jogosult arra, hogy az egyik állandó bizottság tagja legyen. Kivételes esetben egy képviselő lehet két állandó bizottság tagja is.

(3)   A képviselőket az egyes parlamentek által meghatározott eljárással összhangban nevezik ki oly módon, hogy az összetétel lehetőség szerint minél pontosabban tükrözze az Európai Parlamentben, illetve a kelet-európai partnerágban képviselt különböző képviselőcsoportokat és küldöttségeket.

(4)   A bizottságok méretéről és összetételéről az elnökség javaslatára az EURONEST Parlamenti Közgyűlés dönt.

3. cikk

Elnök és elnökség

(1)   Az egyes bizottságok tagjaik sorából elnökséget választanak, melyet (a két ág képviseletében) két – egyenlő státuszú – társelnök és négy (a két ág képviseletében két-két) alelnök alkot, akikkel kapcsolatban a választási eljárásról és hivatali idejükről az egyes ágak külön-külön határoznak.

(2)   A két társelnök közösen dönt arról, hogy melyikük elnököl a bizottság egyes ülésein.

4. cikk

Póttagok

(1)   A bizottság ülésén megjelenni nem tudó teljes jogú tagot a Közgyűlés ugyanazon ága képviseletében – a két képviselő közötti megállapodás alapján – póttag képviselheti. Az ülés megkezdése előtt az elnököt tájékoztatni kell a helyettesítésről.

(2)   A bizottságban a póttag ugyanazon jogokat élvezi és ugyanazon kötelezettségek vonatkoznak rá, mint a teljes jogú tagra.

5. cikk

Ülések

(1)   A bizottságok évente legfeljebb kétszer, a társelnökök összehívására üléseznek. Az egyik ülést az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ülésszaka alatt kell megtartani.

(2)   A bizottság elnökségének javaslata alapján a társelnökök elkészítik és előterjesztik az egyes bizottsági ülések napirendjét.

(3)   A bizottságok üléseit az EURONEST Parlamenti Közgyűlés munkanyelvein kell megtartani. Valamennyi ülés nyilvános, kivéve, ha a társelnökök másként határoznak.

(4)   Az elnök levezeti az ülést, gondoskodik az eljárási szabályzat betartásáról, fenntartja a rendet, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az eldöntendő kérdéseket és bejelenti a szavazások eredményét.

(5)   A bizottság tagjai nem kaphatnak szót mindaddig, amíg az elnök ezt nem engedélyezi. A felszólalásokat csak ügyrendi okból lehet megszakítani. Amennyiben a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja, majd másodízben el is veheti a szót az ugyanazon tárgyról folytatott vita fennmaradó idejére.

(6)   Az elnök az ülést megzavaró bizottsági tagot rendreutasítja. Ha a zavarkeltés megismétlődik, az elnök annak okozóját az ülés fennmaradó idejére kitilthatja a teremből.

(7)   Az elnökségeik közötti megállapodás alapján két vagy több bizottság a számukra közös érdekű témák esetén együttes üléseket tarthat.

6. cikk

Jelentések és sürgős ügyek

(1)   A bizottságok a hatáskörükbe tartozó konkrét kérdések vizsgálatára előadókat jelölhetnek ki, akik az Elnökség felhatalmazásával az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek benyújtandó jelentéseket, vagy más bizottságoknak benyújtandó véleményeket dolgoznak ki. Elvben bizottságonként és ülésszakonként egy-egy ilyen jelentés készülhet. Az elnökség a bizottságok társelnökeinek kérésére és a készültségi foktól függően megállapíthatja, hogy ülésszakonként hány jelentést bocsát szavazásra.

(2)   Kivételes jelleggel a bizottságok javaslatot tehetnek egyes sürgős ügyeknek az EURONEST Parlamenti Közgyűlés elé terjesztésére. A sürgős ügyek száma nem haladhatja meg az Euronest Parlamenti Közgyűlés eljárási szabályzata 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(3)   Ezenkívül a bizottságok jelentés készítésének kötelezettsége nélkül megvitathatnak más, a napirendjükben szereplő témákat is, és a megvitatott kérdésekről írásban tájékoztathatják az EURONEST Parlamenti Közgyűlés Elnökségét.

(4)   A bizottságok beszámolnak az EURONEST Parlamenti Közgyűlésnek tevékenységükről.

7. cikk

Határozatképesség és szavazás

(1)   A bizottság akkor határozatképes, ha az azt alkotó ágakat képviselő tagok külön-külön legalább egyharmad arányban jelen vannak. Közös bizottsági ülések esetén a bizottság akkor határozatképes, ha az azt alkotó ágakat képviselő tagok legalább egynegyede jelen van.

(2)   A szavazatok a szavazók számától függetlenül érvényesek. Mindazonáltal a bizottság bármely tagja kérheti, hogy a szavazás megejtése előtt állapítsák meg a határozatképességet. Ha egy ilyen kérelem nyomán megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn, a szavazást el kell halasztani.

(3)   A bizottság, vagy együttes ülés alkalmával a bizottságok a szavazásban részt vevő tagok kétharmad arányú többségével hozzák meg határozataikat. Szavazás esetén a bizottság, vagy együttes ülés alkalmával a bizottságok minden egyes tagja egyetlen, személyes és át nem ruházható szavazattal rendelkezik.

(4)   Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálását a szavazatszámláló bizottság végzi, amely az EURONEST Parlamenti Közgyűlés két ága titkárságainak képviselőiből egyenlő arányban áll össze. A Társelnökök Bizottsága a szóban forgó ülés előtt nevezi ki a szavazatszámláló bizottságot, amely a szavazatok összeszámlálásának eredményét közvetlenül a társelnökökkel közli.

(5)   A társelnökök által bejelentett határidőig bármelyik képviselő előterjeszthet módosításokat a bizottságban, vagy együttes ülések esetén a bizottságokban való megvitatás céljából. A módosítások a módosítandó szövegre vonatkoznak, és azokat írásban nyújtják be. Szóbeli módosításokra csak akkor van lehetőség, ha céljuk ténybeli vagy nyelvi tévedés kiigazítása. Egyéb szóbeli módosításra nem kerülhet sor.

(6)   Ha a szavazás kezdete előtt az Európai Parlament legalább két képviselőcsoportjához vagy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés kelet-európai partnerekből álló ágának legalább két küldöttségéhez tartozó három bizottsági tag kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a két ág külön szavazzon, ez esetben olyan szavazásra kerül sor, amelynek keretében a kelet-európai partnerekből álló ág képviselői és az európai parlamenti ág képviselői külön, de egyidejűleg szavaznak. A szóban forgó szöveg csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha a mindkét ágban külön-külön leadott szavazatok kétharmad arányú többsége azt támogatja. Ugyanez az előírás érvényes a közös bizottsági ülések estén.

(7)   Amennyiben a szavazásra bocsátandó szöveg két vagy több rendelkezést vagy két vagy több pontra vonatkozó hivatkozást tartalmaz, illetve két vagy több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható, az Európai Parlament bármely képviselőcsoportja vagy Euronest Parlamenti Közgyűlés legalább 1 képviselője részenkénti szavazást kérhet. A kérelmet írásban kell benyújtani a társelnököknek 18:00-ig a szavazás előtti napon, kivéve, ha a társelnökök ettől eltérő határidőt állapítottak meg, és elvben elfogadottnak minősül. Ugyanez az előírás érvényes a közös bizottsági ülések estén.

8. cikk

Egyéb rendelkezések

(1)   A bizottsági ülésnek helyet biztosító parlament felel az ülés megszervezéséhez kapcsolódó gyakorlati részletekért, támogatásért és költségekért.

(2)   Ugyanakkor az Elnökség javaslata alapján az EURONEST Parlamenti Közgyűlés ajánlást tehet arra, hogy a többi parlament pénzügyileg járuljon hozzá valamely bizottsági ülés megszervezésének költségeihez.

9. cikk

Az eljárási szabályzat értelmezése

Az állandó bizottságok eljárási szabályzatának értelmezésére a bizottságok társelnökei – vagy kérésükre a bizottság elnöksége – jogosultak.

10. cikk

Az állandó bizottságok eljárási szabályzatának módosítása

(1)   Az állandó bizottságok eljárási szabályzatának módosításait az Elnökség javaslatai alapján az EURONEST Parlamenti Közgyűlés fogadja el.

(2)   A módosításokat a szavazásban részt vevő tagok kétharmad arányú többséggel fogadják el. Ha a szavazás kezdete előtt az Európai Parlament legalább két képviselőcsoportjához vagy az EURONEST Parlamenti Közgyűlés kelet-európai partnerekből álló ágának legalább két küldöttségéhez tartozó képviselőknek legalább az egytizede kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy a két ág külön szavazzon, ez esetben olyan szavazásra kerül sor, amelynek keretében a kelet-európai partnerekből álló ág képviselői és az európai parlamenti ág képviselői külön szavaznak. A szóban forgó szöveg csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha mindkét ágban külön leadott szavazatok kétharmada azt támogatja.

(3)   A szavazáskor hozott eltérő rendelkezés hiányában az állandó bizottságok eljárási szabályzatának módosításai az elfogadást követően azonnal hatályba lépnek.


(1)  További kelet-európai parlamentek (Belarusz) csatlakozása esetén a helyek újraosztásra kerülnek a kelet-európai partnerek között.