AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

19.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 438/5

A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI

az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről (*1)

(2017/C 438/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA:

EMLÉKEZTET az adóztatás külügyi stratégiájáról és az adóegyezményekkel való visszaélések elleni intézkedésekről szóló, 2016. május 25-i tanácsi következtetésekre, és mindenekelőtt a következtetések 6–10. pontjára, valamint az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke összeállításának kritériumairól és folyamatáról szóló, 2016. november 8-i következtetésekre;

HANGSÚLYOZZA az adózási átláthatóságra, a méltányos adóztatásra, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni standardok végrehajtására vonatkozó kritériumok nemzetközi szintű előmozdításának fontosságát, amely kritériumokat a Tanács a 2016. november 8-i következtetéseiben hagyott jóvá (a továbbiakban: a kritériumok), és amelyeket e feljegyzés V. melléklete határoz meg, illetve VI. és VII. melléklete részletez;

3.	SZÁMBA VESZI az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum keretében, az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszerében, valamint a káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórum keretében végzett munkát;

ÜDVÖZLI a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) által az adóügyi kérdésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoporttal együttműködésben végzett munkát, amelynek során kiválasztották az érintett országokat és területeket, és a kritériumok alapján elemezték és értékelték az érintett országok és területek adóügyi jogszabályai és adópolitikája tekintetében releváns adatokat;

ÜDVÖZLI, hogy ezen országok és területek legtöbbje úgy döntött, hogy részt vesz a folyamatban és a párbeszédben, és aktív lépéseket tettek, illetve vállalták aktív lépések megtételét azoknak a kérdéseknek a megoldása érdekében, amelyeket a magatartási kódexszel foglalkozó csoport az adózási átláthatóság, a méltányos adóztatás és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni standardok végrehajtása tekintetében megjelölt;

6.	MEGJEGYZI ugyanakkor, hogy több olyan érintett ország és terület is van, amelyek semmilyen érdembeli intézkedést nem tettek e hiányosságok orvoslása érdekében, és nem kezdtek a kritériumok alapján érdemi párbeszédet annak érdekében, hogy hasonló kötelezettségvállalásokat tegyenek;

MEG VAN RÓLA GYŐZŐDVE, hogy ilyen esetben az érintett országok és területek adójogszabályai, adópolitikája és adminisztratív gyakorlatai miatt a tagállamok adóbevételtől esnek vagy eshetnek el, és ezért az érintett országokat és területeket határozottan arra kell ösztönözni, hogy tegyék meg a helyzet orvoslása érdekében szükséges intézkedéseket;

8.	ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI annak alapvető fontosságát, hogy hatékony védelmi mechanizmus működjön a tagállamok adóalapjainak adócsalás, adókijátszás és adókikerülés révén történő eróziója elleni küzdelem céljából;

ennek megfelelően JÓVÁHAGYJA az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek I. mellékletben foglalt európai uniós jegyzékét, és MEGERŐSÍTI, hogy a jegyzékben szereplő országok és területek mindaddig nem törölhetők onnan, amíg nem teljesítik a kritériumokat, például oly módon, hogy eleget tesznek a jegyzékből való törlés érdekében teendő intézkedésekre vonatkozó ajánlásoknak;

10.

HELYÉNVALÓNAK ÍTÉLI, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbeszéléseket kezdjen a jegyzéken szereplő országokkal és területekkel, a jegyzékből való törlés érdekében általuk teendő intézkedésekről való megállapodás és azok nyomon követése céljával, és ÖSZTÖNZI ezen országokat és területeket, hogy mihamarabb tegyék meg a kritériumok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket;

11.

MEGELÉGEDÉSSEL VESZI TUDOMÁSUL, hogy bizonyos országok és területek adójogszabályaiban, adópolitikájában és adminisztratív gyakorlataiban vannak ugyan problémás pontok az adózási átláthatóság, a méltányos adóztatás és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni standardok végrehajtása terén, ezen országok és területek közül több tett érdemi, magas politikai szintű kötelezettségvállalást arra, hogy a lezáratlan kérdéseket a közösen elfogadott határidőn belül megoldják, ezért ezeket az országokat és területeket ebben a fázisban nem kell az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek listájára felvenni. A magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak folytatnia kell a párbeszédet és az érintett országok és területek által tett kötelezettségvállalások tényleges végrehajtásának nyomon követését, és szükség esetén, az esetlegesen vállalt új kötelezettségektől és e kötelezettségvállalások végrehajtásától függően javaslatot kell tennie az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékének naprakésszé tételére. A jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségeket illetően az EU-val folytatott együttműködés jelenlegi állását a II. melléklet mutatja be;

12.

Együttérzésének AD HANGOT és támogatásáról biztosítja a Karib-térség azon országait és területeit, amelyeket a 2017 szeptemberében pusztító viharok súlyosan érintettek, számos áldozatot szedve és komoly károkat okozva az infrastruktúrában, és AZON A VÉLEMÉNYEN VAN, hogy ezen országok és területek tekintetében az átvilágítási eljárást egyelőre fel kell függeszteni (Anguilla, Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Brit Virgin-szigetek, Dominika, Saint Kitts és Nevis, Turks- és Caicos-szigetek, Amerikai Virgin-szigetek). Mindezzel együtt azonban a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak 2018 februárjáig további kapcsolatokat kell kialakítania ezen országokkal és területekkel, hogy a felmerült problémákat 2018 végéig meg lehessen oldani.

13.

FELKÉRI különösen a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy folytassa a párbeszédet, és haladéktalanul, 2018 elején kezdje meg az országok, illetve területek által vállalt kötelezettségek nyomon követésének folyamatát, biztosítandó azok tényleges, a jóváhagyott határidőnek megfelelő teljesítését.

14.	FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy állapodjon meg a nyomonkövetési folyamat elvégzésére vonatkozó eljárásokról, és 2018 nyara előtt készítsen jelentést az ez ügyben elért eredményekről;

15.

UTASÍTJA a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy ennek megfelelően kezdeményezzen, illetve folytasson megbeszéléseket az érintett országokkal és területekkel, törekedjen arra, hogy azok megtegyék a megfelelő kötelezettségvállalásokat, kövesse nyomon azok végrehajtását, és rendszeresen tegyen jelentést a Tanácsnak, a nem együttműködő országok és területek jegyzékének módosítására vonatkozó szükséges javaslatokkal együtt;

16.	ÚGY VÉLI, hogy amint az a III. mellékletben szerepel, a nem együttműködő országokkal és területekkel szemben – ameddig azok a jegyzékben szerepelnek – az EU és a tagállamok hatékony és arányos óvintézkedéseket alkalmazhatnának az adóügyi és a nem adóügyi területeken is;

17.	AJÁNLJA, hogy a tagállamok nemzeti jogukkal, valamint az uniós és a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeikkel összhangban a III. mellékletben szereplő, az adóügyi területre vonatkozó bizonyos koordinált óvintézkedéseket hozzanak;

18.

FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy folytassa az adóügyi területre vonatkozó további koordinált intézkedések feltérképezését és FELKÉRI a tagállamokat arra, hogy tájékoztassák a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot arról, hogy alkalmaznak-e óvintézkedéseket a nem együttműködő országokkal és területekkel szemben, és ha igen hogyan, ameddig azok a jegyzékben szerepelnek;

19.

FELKÉRI az uniós intézményeket és adott esetben a tagállamokat, hogy megfelelő módon vegyék figyelembe az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét az érintett harmadik országokkal folytatott külpolitikai és gazdasági kapcsolatokban és a fejlesztési együttműködésben, a kritériumoknak való megfelelés kérdésének tekintetében pedig törekedjenek átfogó megközelítés alkalmazására, a tagállamok és az Unió Szerződésekből eredő hatásköreinek sérelme nélkül;

20.	ÚGY VÉLI, hogy a nem együttműködő országok és területek jegyzéke és az óvintézkedések adott esetben határozott üzenetet küldenek az érintett országoknak és területeknek, és arra ösztönzik majd őket, hogy a jegyzékből való törlésüket eredményező pozitív változásokat eszközöljenek;

21.	MEGERŐSÍTI, hogy az uniós tagállamok által közösen hozott ezen intézkedések összhangban állnak a G20-csoport, az OECD és az egyéb nemzetközi fórumok keretében előmozdított programmal;

22.

EMLÉKEZTET a társaságiadó-rendszer hiányára, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazására vonatkozó megközelítésről kialakított tanácsi megállapodásra, azzal a kritériummal összefüggésben, amely előírja, hogy az országok és területek ne segítsék elő olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejöttét, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet, ahogyan ez a VII. mellékletben is szerepel;

23.

EMLÉKEZTET arra, hogy a 2016. november 8-i tanácsi következtetésekkel összhangban ezen intézkedések nem sértik a tagállamok hatásköreit, így például a kétoldalú adómegállapodásokra vonatkozó tárgyalások lefolytatására és az ilyen megállapodások megkötésére, a kiegészítő intézkedések alkalmazására, illetve a nem együttműködő országok és területek szélesebb alkalmazási körű jegyzékének nemzeti szintű vezetésére vonatkozó hatáskörét;

24.	MEGERŐSÍTI, hogy a jegyzék módosítására vonatkozó döntést a Tanács hozza meg, a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a Tanács rendelkezésére bocsátott releváns tényszerű adatok alapján;

25.

MEGJEGYZI, hogy a nem együttműködő országok és területek jegyzékét naptári évente legalább egyszer naprakésszé kell tenni, és a jegyzékben szereplő országok és területek tekintetében a helyzetet folyamatosan nyomon kell követni, csakúgy, mint a 2017. évi eljárás során átvilágított más országok és területek tekintetében; A Tanács által elfogadott kritériumok alapján a nyomon követést a magatartási kódexszel foglalkozó csoport további egyéb országokra és területekre is kiterjesztheti;

26.

FELKÉRI a magatartási kódexszel foglalkozó csoportot, hogy folytassa a párbeszédet az érintett országokkal és területekkel az adózási átláthatóságnak, a méltányos adóztatásnak és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni standardok végrehajtásának az előmozdítása érdekében; és folytassa a munkát az óvintézkedések elemzésére vonatkozóan, amelyeket tovább lehetne finomítani és a nem együttműködő országok és területek tekintetében összehangolt módon lehetne alkalmazni, a tagállamok uniós és nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül;

27.

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak – a Tanács Főtitkárságának támogatásával és a magas szintű munkacsoporttal koordinálva – továbbra is folytatnia és felügyelnie kell ezt a folyamatot. A Bizottság segíti a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) munkáját azzal, hogy a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex értelmében meghatározott szerepeknek megfelelően elvégzi az átvilágítási folyamat előkészítéséhez szükséges munkát, különös tekintettel a harmadik országokkal korábban folytatott és folyamatban lévő párbeszédekre;

28.	HELYÉNVALÓNAK VÉLI, hogy ezzel összefüggésben az e területre irányuló munka tekintetében iránymutatás kerüljön elfogadásra, a IV. mellékletben foglaltak szerint;

29.

MEGERŐSÍTI, hogy a kritériumokat a Tanács szükség szerint rendszeresen aktualizálja, figyelembe véve a nemzetközi fejleményeket és a nemzetközi standardok alakulását, továbbá AZON VÉLEMÉNYÉNEK AD HANGOT, hogy az érintett országok és területek további értékelését és a velük folytatott párbeszédet e standardokra kell alapozni, szem előtt tartva annak fontosságát, hogy az érintett országok és területek folyamatos és gyors előrehaladást érjenek el e téren.

(*1) A Tanács megállapodott arról, hogy ezeket a következtetéseket tájékoztató céllal közzé kell tenni a Hivatalos Lapban.

I. MELLÉKLET

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke (1)

I. AZ ADÓZÁSI SZEMPONTBÓL NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK EURÓPAI UNIÓS JEGYZÉKE

1. Amerikai Szamoa

Amerikai Szamoa nem alkalmaz automatikus rendszert a pénzügyi információk továbbítására, nem írta alá és nem erősítette meg – azon országon keresztül sem, amellyel függőségi viszonyban áll – az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

2. Bahrein

Bahrein nem alkalmaz az összes tagállamra kiterjedő, az információk továbbítására szolgáló automatikus rendszert, nem írta alá és nem erősítette meg az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, kedvező környezetet teremt az olyan offshore struktúrák vagy megoldások számára, amelyek célja olyan nyereségnek az országba vonzása, amely nem tükröz az országban zajló tényleges gazdasági tevékenységet, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

3. Barbados

Barbados káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta egyértelműen, hogy azt 2018. december 31-ig a kérésnek megfelelően módosítja vagy megszünteti.

Nyomon kell követni Barbadosnak azt a kötelezettségvállalását, amely szerint a 2.1. kritériummal összhangban módosítani fogja vagy meg fogja szüntetni egyéb káros preferenciális adóügyi rendelkezéseit.

4. Grenada

Grenada nem írta alá és nem erősítette meg az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, és nem vállalta egyértelműen, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

Grenadának az 1.1., 2.1. és 3. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

5. Guam

Guam nem alkalmaz automatikus rendszert a pénzügyi információk továbbítására, nem írta alá és nem erősítette meg – azon országon keresztül sem, amellyel függőségi viszonyban áll – az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

6. Korea(i Köztársaság)

Korea káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta, hogy azokat 2018. december 31-ig módosítja vagy megszünteti.

7. A Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatási Területe

A Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatási Területe nem írta alá és nem erősítette meg – azon országon keresztül sem, amellyel függőségi viszonyban áll – az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

A Kínai Népköztársaság Makaói Különleges Közigazgatási Területének az 1.1. és 2.1. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

8. Marshall-szigetek

A Marshall-szigetek kedvező környezetet teremt az olyan offshore struktúrák vagy megoldások számára, amelyek célja az olyan nyereségnek az országba vonzása, amely nem tükröz az országban zajló tényleges gazdasági tevékenységet, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

A Marshall-szigeteknek az 1.1. és 1.2. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

9. Mongólia

Mongólia nem tagja az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumnak, nem írta alá és nem erősítette meg az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2019. december 31-ig.

10. Namíbia

Namíbia nem tagja az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumnak, nem írta alá és nem erősítette meg az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2019. december 31-ig. Ezen túlmenően Namíbia káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta, hogy azokat 2018. december 31-ig módosítja vagy megszünteti.

11. Palau

Palau kedvező környezetet teremt az olyan offshore struktúrák vagy megoldások számára, amelyek célja olyan nyereségnek az országba vonzása, amely nem tükröz az országban zajló tényleges gazdasági tevékenységet, és elutasította azt az érdemi párbeszédet, amelynek célja, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy az ország megfelel-e a 2.2. kritériumnak.

Palaunak az 1.1., 1.2, 1.3. és 3. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

12. Panama

Panama káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta egyértelműen, hogy azt 2018. december 31-ig a kérésnek megfelelően módosítja vagy megszünteti.

Nyomon kell követni Panamának azt a kötelezettségvállalását, amely szerint a 2.1. kritériummal összhangban módosítani fogja vagy meg fogja szüntetni egyéb káros preferenciális adóügyi rendelkezéseit.

13. Saint Lucia

Saint Lucia káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat, és nem vállalta egyértelműen, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

14. Szamoa

Szamoa káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz, nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat, és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

15. Trinidad és Tobago

Trinidad és Tobago az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumtól „nem teljesítő” minősítést kapott, nem írta alá és nem erősítette meg az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

Trinidad és Tobagónak az 1.1. és 3. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

16. Tunézia

Tunézia káros preferenciális adóügyi rendelkezéseket alkalmaz és nem vállalta, hogy azokat 2018. december 31-ig módosítja vagy megszünteti.

Tunéziának a 3. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

17. Egyesült Arab Emírségek

Az Egyesült Arab Emírségek nem alkalmazza az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat, és nem vállalta, hogy rendezi ezeket a problémákat 2018. december 31-ig.

Az Egyesült Arab Emírségeknek az 1.1. és 1.3. kritériumnak való megfelelésre vonatkozó kötelezettségvállalását nyomon kell követni.

II. AJÁNLÁSOK AZ ORSZÁGOK, ILLETVE TERÜLETEK RÉSZÉRE AZON LÉPÉSEKRŐL, AMELYEKET MEG KELL TENNIÜK A JEGYZÉKBŐL VALÓ TÖRLÉSÜK ÉRDEKÉBEN:

Felkérjük a jegyzékben szereplő országokat, illetve területeket, hogy hathatósan kezeljék az e mellékletben felsorolt hiányosságokat.

(1) A 2017. december 4-én, 17 óráig (UTC +01:00) beérkezett válaszok alapján.

II. MELLÉKLET

A jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségeket illetően az EU-val folytatott együttműködés jelenlegi állása (1)

Az átvilágítási folyamat keretében a magatartási kódexszel foglalkozó csoport felkérte az összes olyan országot, illetve területet, amelyek esetében problémákra derült fény, hogy vállaljon kötelezettséget azok rendezésére. Az országok, illetve területek nagy többsége úgy döntött, hogy bevezeti a vonatkozó módosításokat az adóügyi jogszabályaiba, hogy eleget tegyen az uniós átvilágítási kritériumoknak.

A folyamat eredménye jól demonstrálja, hogy ezek az országok, illetve területek mennyire konstruktív párbeszédet folytatnak az EU-val és mennyire elkötelezettek az uniós és nemzetközi adóügyi standardoknak való megfelelésre, továbbá rávilágít arra, hogy az EU pozitív kapcsolatot alakított ki ezekkel az országokkal, illetve területekkel. Ezek az országok, illetve területek ezért együttműködő minősítést kaptak azzal, hogy kötelezettségvállalásaiknak ténylegesen eleget is kell tenniük.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoport nyomon fogja követni, hogy a kötelezettségvállalások megvalósultak-e a gyakorlatban, és ezért támogatni fogja a konstruktív párbeszédet ezekkel az országokkal, illetve területekkel.

A legtöbb ország, illetve terület esetében az elvárás az, hogy a kötelezettségvállalások teljesítése 2018 végéig lezáruljon; a fejlődő országoknak azonban csak 2019 végéig kell teljesíteniük kötelezettségvállalásaikat az átláthatósági kritériumok és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések tekintetében.

„A jó adóügyi kormányzás elveinek végrehajtása érdekében vállalt kötelezettségeket illetően az EU-val folytatott együttműködés jelenlegi állása” azt rögzíti, hogy az átvilágított országok, illetve területek milyen kötelezettségvállalásokat tettek az Ecofin Tanács 2016. novemberi ülésén elfogadott kritériumok alapján feltárt problémák rendezésére. A kötelezettségvállalások az átláthatóság, a méltányos adóztatás, valamint az adóalap és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések kategóriájába vannak csoportosítva.

1. Átláthatóság

1.1.

Az automatikus információcsere megvalósításának vállalása, az illetékes hatóságok multilaterális megállapodásának aláírása vagy kétoldalú megállapodások révén

Az alábbi országok, illetve területek vállalják, hogy 2018-ig megvalósítják az automatikus információcserét:

Curaçao, Katar, a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területe, Új-Kaledónia, Omán és Tajvan

Az alábbi országok, illetve területek vállalják, hogy 2019-ig megvalósítják az automatikus információcserét:

Törökország

1.2.

Tagság az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórumban és megfelelő minősítés

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy a globális fórum tagjává válnak és/vagy megfelelő minősítést szereznek 2018-ig:

Curaçao, Új-Kaledónia és Omán

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy a globális fórum tagjává válnak és/vagy megfelelő minősítést szereznek 2019-ig:

Bosznia-Hercegovina, Zöld-foki-szigetek, Fidzsi, Jordánia, Montenegró, Szerbia, Szváziföld, Törökország és Vietnam

1.3.

Az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményének aláírása és megerősítése, illetve hasonló célú, valamennyi uniós tagállamra kiterjedő egyezmények biztosítása

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2018-ig aláírják és megerősítik a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt, illetve gondoskodnak a valamennyi uniós tagállamra kiterjedő hasonló egyezményekről:

Katar, a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területe, Új-Kaledónia, Omán és Tajvan

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2019-ig aláírják és megerősítik a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményt, illetve gondoskodnak a valamennyi uniós tagállamra kiterjedő hasonló egyezményekről:

Bosznia–Hercegovina, Botswana, Zöld-foki-szigetek, Fidzsi, Jamaica, Jordánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Maldív-szigetek, Montenegró, Marokkó, Örményország, Peru, Szerbia, Szváziföld, Thaiföld, Törökország és Vietnam

2. Méltányos adóztatás

2.1.

Fennálló káros adóügyi rendelkezések

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2018-ig módosítják, illetve megszüntetik a károsként azonosított rendelkezéseket:

Andorra, Aruba, Belize, Botswana, Zöld-foki-szigetek, Cook-szigetek, Curaçao, Fidzsi, Jordánia, a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területe, Liechtenstein, Maldív-szigetek, Mauritius, Marokkó, Örményország, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, San Marino, Seychelle-szigetek, Svájc, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Uruguay és Vietnam

Az alábbi országok, illetve területek kifejezetten nem ismételték meg azt a káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórum keretében tett kötelezettségvállalásukat, hogy 2018-ig módosítják, illetve megszüntetik a károsként azonosított rendelkezéseket:

Malajzia és Labuan-sziget

2.2.

Olyan fennálló adóügyi rendelkezések, amelyek kedvező környezetet teremtenek az olyan offshore struktúrák számára, amelyek célja olyan nyereségnek az országba, illetve területre vonzása, amely nem tükröz az országban, illetve a területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2018-ig rendezik a „tényleges gazdasági tevékenységgel” összefüggő problémákat:

Bermuda, Guernsey, Kajmán-szigetek, Man-sziget, Jersey és Vanuatu

3. Az adóalap és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések

3.1.

Tagság az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszerben, illetve az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardok teljesítése

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2018-ig az átfogó keretrendszer tagjává válnak vagy teljesítik az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat:

Aruba, Cook-szigetek, Feröer szigetek, Grönland, Új-Kaledónia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Tajvan és Vanuatu

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, hogy 2019-ig az átfogó keretrendszer tagjává válnak vagy teljesítik az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat:

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Zöld-foki-szigetek, Fidzsi, Jordánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Maldív-szigetek, Montenegró, Marokkó, Örményország, Szerbia és Szváziföld

Az alábbi országok, illetve területek vállalták, az átfogó keretrendszer tagjává válnak vagy teljesítik az adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardokat, ha és amikor e kötelezettségvállalás relevánssá válik:

Nauru, Niue

(1) A 2017. december 4-én, 17 óráig (UTC +01:00) beérkezett válaszok alapján.

III. MELLÉKLET

Óvintézkedések

Az országoknak, illetve területeknek az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek jegyzékére való felkerülése a várakozások szerint elrettentő erővel bír, amely arra ösztönzi az egyes országokat, illetve területeket, hogy feleljenek meg a IV. mellékletben meghatározott, és az V. és VI. mellékletben pontosított kritériumoknak, valamint más vonatkozó nemzetközi előírásoknak.

A tagállamok adóalapjának az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés révén történő eróziója elleni küzdelem céljából fontos gondoskodni védelmi mechanizmusokról, és következésképpen uniós és nemzeti szinten hatékony és arányos óvintézkedéseket kell alkalmazni az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén szereplő országokkal, illetve területekkel szemben.

3.	A nem adóügyi területre vonatkozó uniós szintű óvintézkedések közül néhány az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéhez kapcsolódik, ezeket e melléklet A. része tartalmazza.

Emellett bizonyos adóügyi területre vonatkozó óvintézkedéseket a tagállami jogszabályokkal összhangban a tagállamok is meghozhatnak az EU által hozott, nem adóügyi területre vonatkozó intézkedések kiegészítéseként, hogy a jegyzéken szereplő országokat, illetve területeket hatékonyan eltántorítsák a nem az együttműködésen alapuló gyakorlatoktól.

5.	Az adóügyi területre vonatkozó ilyen intézkedések jegyzéke e melléklet B. részében található. Mivel ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az uniós tagállamok nemzeti adórendszerével, ezen intézkedések végrehajtása a tagállamok hatáskörében marad.

6.	Megjegyzendő, hogy az óvintézkedések nem érinthetik a tagállamokat azzal kapcsolatban megillető hatásköröket, hogy további intézkedéseket is alkalmazzanak vagy tagállami szinten fenntartsanak szélesebb alkalmazási körű jegyzékeket a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozóan.

A. A NEM ADÓÜGYI TERÜLETRE VONATKOZÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK

Az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA), az EFFA-garancia és az EFFA-garanciaalap létrehozásáról szóló, 2017. szeptember 26-i (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikke utalást tartalmaz a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékére.

Ezen túlmenően ha a jövőben valamely más, nem adóügyi területre vonatkozó uniós jogalkotási aktusba is beillesztésre kerül utalás az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékére, azt e tanácsi következtetések vonatkozásában az óvintézkedések részének kell tekinteni.

Azt, hogy ezen intézkedések milyen általános hatást gyakorolnak az egyes országok és területek kritériumoknak való megfelelésére, a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak és az adóügyi kérdésekkel foglalkozó magas szintű munkacsoportnak kell figyelemmel kísérnie az adóztatás külügyi stratégiájának végrehajtása keretében.

B. AZ ADÓÜGYI TERÜLETRE VONATKOZÓ ÓVINTÉZKEDÉSEK

B.1.

Ahhoz, hogy összehangolt intézkedések meghozatalára kerüljön sor, a tagállamoknak az adóügy terén legalább az egyiket alkalmazniuk kell a következő adminisztratív intézkedések közül:

a)	Bizonyos ügyletek fokozott figyelemmel kísérése;

b)	Az ellenőrzés esélyének növelése a szóban forgó rendszerekből hasznot húzó adófizetők esetében;

c)	Az ellenőrzés esélyének növelése azon adófizetők esetében, akik, illetve amelyek a szóban forgó országokat, illetve területeket érintő struktúrákat vagy megoldásokat használnak.

B.2.

A tagállamok további intézkedések alkalmazásával kapcsolatos hatáskörének sérelme nélkül, a tagállamok által az adóügy terén alkalmazható, jogalkotási jellegű óvintézkedések a következők:

a)	A költségek leírásának tilalma;

b)	Az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályok;

c)	Forrásadó-intézkedések;

d)	A részesedési adómentesség korlátozása;

e)	Átállási szabály;

f)	A bizonyítási teher megfordítása;

g)	Különös dokumentálási követelmények;

h)	Meghatározott adókonstrukciók adótanácsadók általi kötelező közzététele a határokon átnyúló ügyletek tekintetében;

B.3.

A tagállamok mérlegelhetik az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének olyan eszközként való használatát, amely a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 irányelv végrehajtása során elősegíti a visszaélés elleni vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Például ha a tagállamok az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok nemzeti jogukba történő átültetésekor az említett irányelvnek megfelelően a harmadik országok tekintetében összeállított „feketelistákat” használnak, ezeken a listákon szerepelhetnének legalább az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén feltüntetett országok és területek.

IV. MELLÉKLET

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékével kapcsolatos további folyamatokra vonatkozó iránymutatások

1. A JEGYZÉK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A JEGYZÉKBŐL VALÓ TÖRLÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS

1.1.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek I. mellékletben meghatározott jegyzékét a Tanács legalább évente egyszer felülvizsgálja és a magatartási kódexszel foglalkozó csoport (társasági adózás) által a Tanácsnak benyújtott jelentés alapján elfogadja, megjelölve a módosítás alkalmazásának kezdő dátumát.

1.2.

A jegyzék vagy annak érvényességi ideje ugyanolyan eljárási szabályok útján módosítható, mint amelyek mellett az elfogadása történt. E folyamat során az Európai Bizottságnak kell gondoskodnia a szükséges technikai segítségnyújtásról.

1.3.

A Tanács határozata a magatartási kódexszel foglalkozó csoport által a magas szintű munkacsoporttal egyeztetve készített jelentésen alapul, és azt az az Állandó Képviselők Bizottsága készíti elő.

1.4.

Ha egy ország, illetve terület jegyzékbevételre kerül, azt erről haladéktalanul tájékoztatni kell a magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnöke által aláírt levél útján, amelyben világosan fel kell tüntetni az alábbiakat:

a)	a jegyzékbevétel indokai, valamint

b)	azok a lépések, amelyeket az érintett országnak, illetve területnek meg kell tennie ahhoz, hogy törlésre kerüljön a jegyzékből.

1.5.

Ha egy ország, illetve terület törlésre kerül a jegyzékből, azt erről haladéktalanul tájékoztatni kell a magatartási kódexszel foglalkozó csoport elnöke által aláírt levél útján, megjelölve e módosítás alkalmazásának kezdő dátumát.

1.6.

Az országok és területek jegyzékbevételéről vagy jegyzékből való törléséről szóló határozatokban az intézkedés jellegétől függően pontosan meg kell határozni az adóügyi területre vonatkozó óvintézkedések alkalmazásának kezdő dátumát, illetve azt, hogy az intézkedések mely dátumtól kezdődően nem alkalmazandók, mégpedig a tagállamok olyan hatásköreinek sérelme nélkül, mint például az óvintézkedések alkalmazásáról szóló, tagállami szinten elfogadott nemzeti jogszabályok kiigazítása.

2. AZ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI, NYOMON KÖVETÉS, PÁRBESZÉD ÉS A TOVÁBBI LÉPÉSEK

2.1.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak – a Tanács Főtitkárságának támogatásával és az Európai Bizottság által biztosított technikai segítségnyújtás mellett – a tényleges végrehajtásuk értékelése érdekében szigorúan nyomon kell követnie az országok vagy területek által annak céljából hivatalosan vállalt kötelezettségek teljesítését, hogy végrehajtsák a Tanács által az azonosított problémák kezelése érdekében kért ajánlásokat.

2.2.

Amennyiben a szóban forgó országok és területek nem teljesítik a kötelezettségvállalásaikat a meghatározott határidőig, a Tanács ismét megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felvegye azokat az I. mellékletben meghatározott jegyzékbe.

2.3.

Ami azokat az országokat és területeket illeti, amelyek azért jelentenek problémát, mert nem teljesítik a kritériumokban meghatározott követelményeket, a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak továbbra is törekednie kell arra, hogy azok magas szintű politikai kötelezettséget vállaljanak konkrét határidőkkel, valamint arra, hogy hathatósan orvosolja az átvilágítási folyamat során azonosított problémákat.

2.4.

A kétoldalú megbeszélések céljául különösen a következőket kell kitűzni:

a)	az ezen országok és területek adórendszereivel és szakpolitikáival kapcsolatban azonosított problémák lehetséges megoldásainak feltárása és meghatározása, valamint

b)	annak elérése, hogy az országok és területek vállalják a helyzet orvoslásához szükséges megfelelő kötelezettségvállalások teljesítését.

2.5.

A kötelezettségvállalások nyomon követése során rendszeresen át kell tekinteni az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum keretében, az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszerében, valamint a káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórum keretében végzett munkát.

2.6.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak továbbra is elő kell mozdítania globális szinten a kritériumok teljesítését, biztosítva a koordinációt az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum keretében, az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos átfogó keretrendszerében, valamint a káros adóztatási gyakorlatokkal foglalkozó fórum keretében végzett munkával.

2.7.

Adott esetben, ha a magatartási kódexszel foglalkozó csoport a Tanács által jóváhagyott kritériumok alapján úgy határoz, a nyomon követést ki lehet terjeszteni olyan országokra és területekre, amelyeket nem világítottak át a 2017. évi átvilágítási folyamat keretében.

2.8.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoport – a Tanács Főtitkárságának támogatásával és a magas szintű munkacsoporttal egyeztetve – továbbra is végrehajtja és felügyeli ezt a folyamatot. A Bizottság szolgálatai segítik a magatartási kódexszel foglalkozó csoport munkáját azzal, hogy a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex értelmében meghatározott szerepeknek megfelelően elvégzik az átvilágítási folyamat előkészítéséhez szükséges munkát, különös tekintettel a harmadik országokkal korábban folytatott és folyamatban lévő párbeszédekre.

2.9.

A magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak folytatnia kell az ezen iránymutatások végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok kidolgozását.

2.10.

A Tanácsnak az itt megfogalmazott iránymutatásokkal összhangban frissítenie kell a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékét, mindazon információk alapján, amelyekről a magatartási kódexszel foglalkozó csoport értesül. A magatartási kódexszel foglalkozó csoport a többek között az érintett ország, illetve terület, a Bizottság vagy a tagállam(ok) által a részére továbbított információk alapján végzi majd a munkáját.

2.11.

Az összegyűjtött információk kiegyensúlyozott elemzését követően a magatartási kódexszel foglalkozó csoport legalább évente egyszer jelentést fog a Tanács elé terjeszteni a nem együttműködő országok és területek jegyzékéről, hogy lehetővé tegye a Tanács számára, hogy adott esetben döntést hozzon arról, hogy bizonyos országokat, illetve területeket felvegyen a nem együttműködő országok és területek jegyzékére, amennyiben azok nem felelnek meg az átvilágítási kritériumoknak, illetve hogy haladéktalanul törölje azokat a jegyzékből, amennyiben megfelelnek a feltételeknek.

2.12.

A Tanács Főtitkársága továbbra is kapcsolattartó pontként fog szolgálni, hogy elősegítse az e dokumentumban ismertetett folyamatot.

V. MELLÉKLET

Az adózási átláthatóságra, a méltányos adóztatásra és az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések végrehajtására vonatkozó kritériumok, amelyek előmozdítását vállalják az uniós tagállamok

Az alábbi felsorolás tartalmazza mindazokat a jó adóügyi kormányzással kapcsolatos kritériumokat, amelyek segítségével – az átvilágítási iránymutatásokkal összhangban – átvilágítást kell végezni az egyes országok és területek vonatkozásában, hogy ennek alapján sor kerülhessen az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének összeállítására. Az egyes országoknak és területeknek az adózási átláthatóság, a méltányos adóztatás és az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos intézkedések végrehajtása terén való megfelelése kumulatív értékelés tárgyát fogja képezni az átvilágítási folyamat során.

1. Adózási átláthatóság

Az egyes országoknak és területeknek az alábbi kritériumokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy esetükben teljesítettnek minősüljön az adózási átláthatóság követelménye:

1.1.

Kiindulási kritérium az OECD automatikus információcsere (AEOI) standardja (vagyis a közös jelentéstételi standard – CRS) vonatkozásában: az adott országnak, illetve területnek már el kellett köteleznie magát a CRS iránt, és meg kellett kezdenie az annak érdemi végrehajtását célzó jogalkotási folyamatot, melynek eredményeképp legkésőbb 2018-ban sor kerülhet az első információcserékre (a 2017-es évre vonatkozóan), továbbá 2017 végére – vagy az illetékes hatóságok multilaterális megállapodásának aláírása vagy kétoldalú megállapodások révén – rendelkeznie kell az információcserét az összes tagállammal lehetővé tévő keretekkel;

Jövőbeli kritérium a CRS-t illetően (2018-tól teljesítendő): az automatikus információcsere közös jelentéstételi standardjának (AEOI CRS) teljesítését illetően az adott országnak, illetve területnek legalább „nagyrészt megfelelt” minősítéssel kell rendelkeznie a globális OECD-fórumtól, és

1.2.

a megkeresés alapján való információcsere (EOIR) OECD-standardjának teljesítését illetően az adott országnak, illetve területnek legalább „nagyrészt megfelelt” minősítéssel kell rendelkeznie a globális OECD-fórumtól, kellő figyelemmel a gyorsított eljárásra, és

1.3.

(szuverén államok esetében) már teljesítenie kellett az alábbi feltételek valamelyikét:

i.	megerősítette, megállapodott arról, hogy megerősíti, elkezdte megerősíteni, vagy kötelezettséget vállalt arra, hogy észszerű időkereten belül hatályba lépteti az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményét, vagy

ii.	2018. december 31-re rendelkezik olyan, egymással összefüggő hatályos információcsere-megállapodásokból álló rendszerrel, amely kellően széles körű ahhoz, hogy valamennyi tagállamra kiterjedjen, és ténylegesen lehetővé teszi mind az automatikus, mind a megkeresésen alapuló információcserét;

(nem szuverén államok esetében) már teljesítenie kellett az alábbi feltételek valamelyikét:

i.	részes fél az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményében, és azt már hatályos aktusként alkalmazza, vagy várhatóan észszerű időkereten belül hatályba lépteti, vagy

ii.

rendelkezik olyan, egymással összefüggő hatályos információcsere-megállapodásokból álló rendszerrel, amely kellően széles körű ahhoz, hogy valamennyi tagállamra kiterjedjen, és lehetővé teszi mind az automatikus, mind a megkeresésen alapuló információcserét, illetve megtette a szükséges lépéseket ilyen információcsere-megállapodások észszerű időkereten belül történő hatályba léptetésére.

1.4.

Jövőbeli kritérium: a tényleges tulajdonosi státusra vonatkozó jövőbeli globális információcserére irányuló kezdeményezésre tekintettel, egy későbbi szakaszban negyedik átláthatósági kritériumként a tényleges tulajdonos szempontja is be fog épülni az átvilágítás folyamatába.

2019. június 30-ig alkalmazni kell a következő kivételeket:

—	Egy adott ország vagy terület tekintetében teljesítettnek tekinthető az adózási átláthatóság követelménye, amennyiben az 1.1., az 1.2. vagy az 1.3. kritérium közül legalább kettőt teljesít.

Ez a kivétel nem alkalmazandó azokra az országokra és területekre, amelyek az 1.2. kritérium tekintetében „nem felelt meg” minősítéssel rendelkeznek, vagy amelyek az említett kritériumot illetően 2018. június 30-ig nem szereztek legalább „nagyrészt megfelelt” minősítést.

Azon országok és területek esetében, amelyek szerepelnek majd a nem együttműködő országok és területek azon jegyzékében, melynek összeállításán az OECD és a G20-ak tagjai jelenleg dolgoznak, megfontolás tárgyát fogja képezni az uniós jegyzékbe való felvétel, függetlenül attól, hogy az átvilágítandó országok és területek jegyzékébe bekerültek-e.

2. Méltányos adóztatás

Az egyes országoknak és területeknek az alábbi kritériumokat kell teljesíteniük ahhoz, hogy esetükben teljesítettnek minősüljön a méltányos adóztatás követelménye:

2.1.

az adott országban, illetve területen nem lehetnek érvényben olyan preferenciális adóügyi intézkedések, amelyek a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 1997. december 1-jén elfogadott, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexről szóló állásfoglalásban (1) foglalt kritériumok alapján károsnak tekinthetők, és

2.2.

az adott ország, illetve terület nem segítheti elő olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejöttét, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet.

3. Az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések végrehajtása

3.1.

Kiindulási kritériumként az egyes országoknak, illetve területeknek a következőket kell teljesíteniük az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések végrehajtása terén való megfeleléshez:

—	az adott országnak, illetve területnek 2017 végére el kell köteleznie magát az OECD közösen elfogadott, adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardjai és azok következetes végrehajtása mellett.

3.2.

Jövőbeli kritériumként (a közösen elfogadott minimumstandardoknak az átfogó keretrendszerben végzett felülvizsgálatai lezárultát követően) az egyes országoknak, illetve területeknek a következőket kell teljesíteniük az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni intézkedések végrehajtása terén való megfeleléshez:

—	az adott országnak, illetve területnek pozitív értékelést (2) kell kapnia az OECD közösen elfogadott, adóalap-erózióra és nyereségátcsoportosításra vonatkozó minimumstandardjainak tényleges teljesítéséről.

(1) HL C 2., 1998.1.6., 2. o.

(2) Az alkalmazandó módszerek jóváhagyását követően a Tanács annak megfelelően módosítja a kritérium megfogalmazását.

VI. MELLÉKLET

1.3. kritérium (az észszerű időkeret hossza)

A tanácsi következtetések mellékletében szereplő, az országok és területek átvilágításának folyamatára vonatkozó iránymutatások 13. pontjának megfelelően a magatartási kódexszel foglalkozó csoportnak objektív kritériumok alapján meg kell határoznia az 1.3. kritérium kapcsán említett észszerű időkeret hosszát.

2.	Az 1.3. kritérium alkalmazásában a kritérium szövegében említett észszerű időkeret hosszát az alábbiak szerint kell érteni:

Az 1.3. kritérium szuverén államokra vonatkozó i. alpontja esetében az „észszerű időkereten belül” az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményének hatálybaléptetésére utal egy adott ország, illetve terület vonatkozásában, és nem a kötelezettségvállalásra.

Az 1.3. kritérium nem szuverén államokra, illetve területekre vonatkozó i. és ii. alpontja esetében az „észszerű időkereten belül” az i. alpontban az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló módosított egyezményének az adott ország, illetve terület vonatkozásában történő hatálybaléptetésére utal, a ii. alpontban pedig az olyan, egymással összefüggő információcsere-megállapodásokból álló rendszernek az adott ország, illetve terület vonatkozásában történő hatálybaléptetésére, amely kellően széles körű ahhoz, hogy valamennyi tagállamra kiterjedjen.

Az észszerű időkeret hossza e három pont esetében meg fog egyezni az 1.3. kritérium szuverén államokra vonatkozó ii. alpontjában alkalmazott határidővel: 2018. december 31. (azaz ugyanaz a határidő, amely a szuverén harmadik államok esetében az olyan, egymással összefüggő információcsere-megállapodásokból álló rendszer hatálybaléptetésére vonatkozik, amely kellően széles körű ahhoz, hogy valamennyi tagállamra kiterjedjen).

A 2018. december 31-i határidőt nem sértve, az észszerű időkeret nem terjedhet túl az alábbiakhoz szükséges időn:

a)	a nemzeti jog szerinti eljárás egyes lépéseinek lezárása,

b)	a nemzeti jog bármely szükséges módosításának elfogadása és hatálybaléptetése; továbbá

bármely egyéb, formális kötelezettségvállalásból eredő objektív határidő (például egy olyan ország, illetve terület vonatkozásában, amely arra vonatkozó szándékát fejezi ki, hogy magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el az OECD adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezményét, a szóban forgó egyezmény az azon időpontot követő három hónapos időtartam lejárta utáni hónap első napján lép hatályba, amikor a megerősítő, az elfogadási vagy a jóváhagyási okiratot letétbe helyezték).

7.	Az észszerű időkeret csak az adott nem szuverén állam, illetve terület vonatkozásában illetékes, magatartási kódexszel foglalkozó csoport konszenzusos döntése alapján hosszabbítható meg, kizárólag indokolt esetben.

VII. MELLÉKLET

A 2.2. kritérium alkalmazási köre

A 2.2. kritérium alkalmazásában azt a körülményt, ha egy adott országban, illetve területen nem létezik társaságiadó-rendszer, vagy nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték kerül alkalmazásra, úgy kell tekinteni, hogy az 1997. december 1-jén elfogadott, a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex (1) A. pontjának hatálya alá tartozik.

Ebben a vonatkozásban, abban az esetben, amikor a 2.1. kritérium kizárólag azért nem alkalmazandó, mert az érintett ország, illetve terület a magatartási kódex (2) B. pontja szerinti szűrőkritériumot „a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása” (3) miatt nem teljesíti, akkor a magatartási kódex B. pontjában megjelölt öt tényezőt kell alkalmazni analógia útján annak értékelésére, hogy teljesül-e a 2.2. kritérium (4).

3.	A 2.2. kritérium összefüggésében a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása önmagában még nem indokolja annak a következtetésnek a levonását, hogy egy adott ország, illetve terület nem felel meg a 2.2. kritérium feltételeinek.

Egy adott országot, illetve területet abban az esetben kell a 2.2. kritériumot nem teljesítő országnak, illetve területnek tekinteni, ha elutasítja az érdemi párbeszédet vagy nem bocsátja rendelkezésre azokat az információkat vagy magyarázatokat, amelyeknek az átadását a magatartási kódexszel foglalkozó csoport észszerűen kérheti, vagy más módon nem működik együtt a magatartási kódexszel foglalkozó csoporttal, amikor az átvilágítási folyamat során a csoport ellenőrizni próbálja azt, hogy a szóban forgó ország, illetve terület megfelel-e a 2.2. kritériumnak.

A magatartási kódex szerinti teszt analógia útján történő alkalmazásának feltételei

A. ÁLTALÁNOS KERET

1. Az ECOFIN Tanács 2016. november 8-án elfogadott következtetéseiben meghatározott kritériumok

2. A 2.2. kritérium alkalmazási köre (ECOFIN Tanács, 2017. február)

Ebben a vonatkozásban, abban az esetben, amikor a 2.1. kritérium kizárólag azért nem alkalmazandó, mert az érintett ország, illetve terület a magatartási kódex (6) B. pontja szerinti szűrőkritériumot „a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása” (7) miatt nem teljesíti, akkor a magatartási kódex B. pontjában megjelölt öt tényezőt kell alkalmazni analógia útján annak értékelésére, hogy teljesül-e a 2.2. kritérium (8).

A 2.2. kritérium összefüggésében a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása önmagában még nem indokolja annak a következtetésnek a levonását, hogy egy adott ország, illetve terület nem felel meg a 2.2. kritérium feltételeinek.

3. Általános észrevételek

—

A 2.2. kritérium ECOFIN Tanács által meghatározott alkalmazási köre alapján a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása olyan „intézkedés”, amely jelentősen befolyásolja a gazdasági tevékenységek végzésének helyét (a magatartási kódex A. pontja).

—

Ennyiben a 2.2. kritérium segítségével azt lehet megállapítani, hogy ez az „intézkedés” elősegíti-e olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejöttét, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen folytatott tényleges gazdasági tevékenységet.

—

A 2.2. kritériumot csak akkor kell alkalmazni, amikor a kódex alapján végzett standard értékelés (vagyis a 2.1. kritérium) nem alkalmazható, mivel a harmadik országban vagy területen nincs társaságiadó-rendszer, vagy az ország vagy terület nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómértéket alkalmaz.

—	A 2.2. kritérium értelmében a magatartási kódex B. pontjában meghatározott és analógia útján alkalmazandó öt kritérium alapján fel lehet mérni az adott országban vagy területen alkalmazott jogi keretet, valamint egyes gazdasági jelenségeket.

—

Azt a tényt, hogy egy harmadik ország vagy terület által biztosított előnyök jelentősen befolyásolják a gazdasági tevékenységek végzésének helyét, a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazásával, valamint a társaságiadó-rendszer hiányával összefüggésben kell értelmezni, amennyiben ezek közül valamelyik nem teszi lehetővé a magatartási kódex nyomán végzett standard teszt elvégzését. Az utóbbi tényeket magukban véve előnyként kell értelmezni, és értékelni kell e kódex szerinti teszt során.

—	A magatartási kódexszel foglalkozó csoport által az elmúlt évek során kidolgozott, az adóügyi intézkedéseknek az 1998-as magatartási kódex alapján történő értékelésére vonatkozó iránymutatásokat az ilyen teszt elvégzése során következetesen és analógia útján kell alkalmazni (9).

—

Egy országról vagy területről csak akkor lehet megállapítani, hogy nem felelt meg ennek az értékelésnek, ha „az olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejötte, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet” olyan – egyebek mellett az adózás területén kívül alkalmazott – szabályok vagy gyakorlat miatt valósul meg, amelyekkel kapcsolatban észszerűen feltételezhető, hogy az adott országot fel lehet kérni arra, hogy módosítsa őket, vagy ha e struktúrák vagy megoldások létrejötte az ezen tesztnek való megfeleléshez szükséges szabályok és követelmények hiányára vezethető vissza, és észszerűen feltételezhető, hogy az adott országot vagy területet fel lehet kérni azok bevezetésére.

—

A harmadik országot vagy területet nem lehet társasági adótörvény vagy pozitív társasági adó bevezetésére kérni annak érdekében, hogy megfeleljen a teszt feltételeinek, mivel a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása önmagában nem tekinthető az ország vagy terület nemteljesítőként való értékelése kritériumának.

—	A 2.2. kritérium mindazonáltal azt implikálja, hogy azon országok és területek, amelyek nem működnek együtt az Unióval a jogi keretük értékelésében, automatikusan nemteljesítőnek minősülnek.

B. SZŰRŐTESZT

1. A magatartási kódex jelenlegi szövegében a szűrőkritériumról a következő áll:

„Az A. pontban meghatározott alkalmazási körön belül azok az adóintézkedések, amelyek az érintett tagállamban alkalmazott általános adókulcshoz képest lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsról rendelkeznek – ideértve a nulla kulcsos adóztatást is –, potenciálisan károsnak tekintendők, és ezért ennek a magatartási kódexnek a hatálya alá tartoznak.”

2. Iránymutatás az analógia útján történő alkalmazáshoz

—	A szűrőteszt működése meglehetősen világos a 2.2. kritérium alkalmazási körének az Ecofin Tanács által ez év februárjában elfogadott meghatározása nyomán.

—

Ez a teszt pozitívnak minősül, ha „a 2.1. kritérium kizárólag azért nem alkalmazandó, mert az érintett ország, illetve terület a magatartási kódex B. pontja szerinti szűrőkritériumot »a társaságiadó-rendszer hiánya, vagy a nulla vagy közel nulla százalékos nominális társasági adómérték alkalmazása miatt« nem teljesíti”.

C. AZ 1. ÉS A 2. KRITÉRIUM

1. A kódex 1. kritériuma jelenleg a következő:

„Az előnyöket kizárólag adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek számára vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyekkel folytatott ügyletekre tekintettel biztosítják-e”

2. A kódex 2. kritériuma jelenleg a következő:

„az előnyök kiváltságként el vannak-e zárva a hazai piactól, így nem érintve a nemzeti adóalapot”

3. Iránymutatás az analógia útján történő alkalmazáshoz

—	A 2.2. kritérium alkalmazásakor az „előnyöket” a nulla vagy közel nulla százalékos adómérték megléte vagy a társaságiadó-rendszer hiánya jelenti.

—	A kódex ezen kritériumának mind az 1., mind a 2. összetevője két fő elemet tartalmaz: a) jogi úton biztosított kiváltságos helyzet és b) de facto kiváltságos helyzet.

—	Jogi úton biztosított kiváltságos helyzet akkor valósul meg, amikor az adott országban vagy területen a vállalkozások bejegyzésére és működtetésére vonatkozó törvények és szabályok az említett előnyöket csupán az adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek számára biztosítja.

—	Amennyiben egy országban vagy területen hiányzik a gyakorlatban is alkalmazott társaságiadó-rendszer, értékelni kell, hogy a jogi keretrendszer egyes vonatkozásai – ideértve a nem a társaságiadó-rendszert érintő vonatkozásokat is – a gyakorlatban kiváltságos helyzetet eredményeznek.

—	Ennek egy példája az lehet, amikor a teszt tárgyát képező országban vagy területen a vállalatoknak nem adózási követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy adóügyi illetőséghez jussanak, vagy hogy lehetőséget kapjanak a helyi piacra jutásra.

—	Ebből kifolyólag értékelni kell, hogy különböző elbánásban részesülnek-e a hazai vállalatok, illetve az adóügyi illetékességgel nem rendelkező személyek tulajdonában lévő, vagy a helyi piachoz kapcsolódó tevékenységet nem folytató vállalatok.

—

Amennyiben például egy ország vagy terület csak akkor biztosít előnyöket egy vállalat számára, ha az nem végez a helyi gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeket (2. kritérium), vagy csak annyiban, amennyiben az ilyen tevékenységek kifejezetten erre a célra kiadott üzleti engedélytől függnek (1. és 2. kritérium), vagy csak amennyiben e tevékenységeket adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek végzik (1. kritérium), akkor ezek a tényezők értékelhetők úgy, hogy azok egy kiváltságos helyzetet eredményező, meglévő rendszer esetleges részei. Analógia útján ez releváns lehet más (a társasági adótól különböző) adónemek esetében is.

—	A de facto kiváltságos helyzet biztosítása azt jelenti, hogy egy ország nem csak kifejezetten adóügyi illetőséggel nem rendelkező személyek számára biztosít előnyöket, ám ezeket az előnyöket a gyakorlatban kizárólag vagy szinte kizárólag adóügyi illetékességgel nem rendelkező személyek élvezik.

—

A de facto kiváltságos helyzet megítéléséhez azt kell megvizsgálni, hogy az előnyöket élvező adózók közül valójában mennyien nem rendelkeznek adóügyi illetőséggel. Ha például az előnyöket élvező összes vagy szinte az összes adóalanyról – ideértve az olyan helyi vállalatokat is, amelyek részvényei külföldi kézben vannak – elmondható, hogy nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, akkor úgy kell venni, hogy az 1. b) alkritérium és a 2. b) alkritérium teljesült (vagyis az adott országot vagy területet nemteljesítőnek minősítik a magatartási kódex szerinti teszt ezen eleme alapján).

D. A 3. KRITÉRIUM

1. A kódex 3. kritériuma jelenleg a következő:

„az előnyöket az adóelőnyt alkalmazó harmadik országban végzett valós gazdasági tevékenység és számottevő gazdasági jelenlét hiányában is biztosítják-e”

2. Iránymutatás az analógia útján történő alkalmazáshoz

Annak értékeléséhez, hogy az előnyöket valós gazdasági tevékenység és számottevő gazdasági jelenlét hiányában is biztosítják-e, a következőket kell megvizsgálni:

—

az adott ország vagy terület megköveteli-e, hogy (pl. bejegyzése és/vagy működése feltételeként) egy vállalat vagy egyéb vállalkozás valós gazdasági tevékenységet végezzen és számottevő gazdasági jelenléttel bírjon:

—	a „valós gazdasági tevékenység” azon tevékenység természetére vonatkozik, amely előnyben részesül a kérdéses nem adóztatáson keresztül;

—	a „számottevő gazdasági jelenlét” azon tevékenység tényleges megnyilvánulására vonatkozik, amely előnyben részesül a kérdéses nem adóztatáson keresztül.

—

Példaként – és azt feltételezve, hogy a magatartási kódexszel foglalkozó munkacsoport által korábban számításba vett tényezők ezen elemzés szempontjából is relevánsak –, a jelen elemzés során az adott iparág/ágazat jellemzőinek figyelembevétele mellett a következő tényezőket kell megvizsgálni: megfelelő számú munkavállaló, megfelelő mértékű éves költségek megléte; fizikailag is létező iroda és helyiség megléte, beruházások vagy releváns tevékenységek végzése;

—	annak megállapítása, hogy megfelelő jogi és de facto kapcsolat van-e az érintett országban vagy területen végzett valós gazdasági tevékenység, és a nem adóztatott nyereség között;

—

annak megállapítása, hogy a kormányzati hatóságok – köztük az adott ország vagy terület adóhatóságai – képesek-e a valós gazdasági tevékenységre és a számottevő gazdasági jelenlétre irányuló vizsgálatot végezni (és hogy ilyeneket valóban végeznek-e), valamint hogy megosztják-e a releváns információkat más adóhatóságokkal;

—	vannak-e a számottevő gazdasági jelenlét követelményeinek való meg nem felelés esetén alkalmazható szankciók.

E. A 4. KRITÉRIUM

1. A kódex 4. kritériuma jelenleg a következő:

„nemzetközi vállalatcsoporton belül folytatott tevékenységek tekintetében a nyereségmeghatározásra vonatkozó szabályok eltérnek-e a nemzetközileg, különösen az OECD keretében elfogadott elvektől”

2. Iránymutatás az analógia útján történő alkalmazáshoz

—

Annak értékelése során, hogy a nyereségmeghatározásra vonatkozó szabályok egybevágnak-e a nemzetközileg elfogadott elvekkel (az OECD transzferárra vonatkozó irányelveivel, vagy egyéb hasonló számviteli normákkal), elsősorban azt kell megállapítani, hogy ez az elemzés releváns-e – és ha igen, milyen mértékben – a társaságiadó-rendszert nem alkalmazó országok vagy területek tekintetében.

—

E célból jelentőséggel bír annak a figyelembevétele, hogy az, hogy egy ország vagy terület nem alkalmaz társaságiadó-rendszert, nem befolyásolhatja negatívan a helyes nyereségmeghatározást, azaz nem eredményezheti a nemzetközileg elfogadott elvektől való eltérést. Az országoknak és területeknek megfelelő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az adót kivető országok gyakorolhassák adóztatási jogaikat országonkénti jelentéstétel, az átláthatóság biztosítása és az információmegosztás egyéb módjai segítségével.

—	Amennyiben az releváns, meg kell győződni róla, hogy az adott országban vagy területen alkalmazzák-e az OECD keretében elfogadott elveket vagy ahhoz hasonló számviteli normákat a nyereségmeghatározás során.

—

E tekintetben kulcsfontosságú annak megállapítása, hogy az adott országban vagy területen milyen módon hajtják végre és konszolidálják ezeket a szabályokat. A társaságiadó-rendszerrel nem rendelkező adott országok vagy területek esetében figyelembe vehetők az alternatív transzferárazási szabályok; ezekről meg kell állapítani, hogy összemérhetők és kompatibilisek-e a nemzetközileg elfogadott elvekkel (például a nemzetközi számviteli elveknek megfelelő méltányos piaci értéken alapuló megközelítéssel).

—	E kritérium alkalmazásának célja, hogy kiküszöbölje azt, hogy nemzetközi vállalatok az OECD transzferár-irányelveiben meghatározottaktól eltérő transzferár-szabályokat alkalmazzanak annak érdekében, hogy nyereségüket nulla százalékos adómértéket alkalmazó országokba vagy területekre helyezzék át.

—	A 2.9–2.12. számú kérdésekre adott válaszok megfelelő információval szolgálnak a nyereségmeghatározás módjával kapcsolatban és rávilágítanak a nemzetközileg elfogadott normáktól való eltérésekre.

F. AZ 5. KRITÉRIUM

1. A kódex 5. kritériuma jelenleg a következő:

„az adóintézkedések nem átláthatónak tekinthetők-e, ideértve azt az esetet is, amikor a jogszabályi rendelkezéseket a közigazgatás nem átlátható módon enyhítette”

2. Iránymutatás az analógia útján történő alkalmazáshoz

—	Az 5. kritérium annak megállapítására szolgál, hogy egy jogrendszer egyes elemei – ideértve a területén bejegyezni kívánt vállalkozásokra vonatkozó szabályokat is – megfelelő átláthatóságot mutatnak-e.

—

Pontosabban azt kell meghatározni, hogy a jogrendszer egyes elemei által lehetővé tett tevékenységeket – ideértve az adóügyi illetőség odaítélését és a vállalatok létrehozását – mérlegelés alapján engedélyeznek-e, vagy azokat törvény szabályozza, valamint azt is, hogy a jogszabályi rendelkezések – így a nem adóügyi rendelkezések – között vannak-e olyanok, amelyek az adott országban vagy területen a vállalkozások bejegyzéséhez kapcsolódó kérdésekben diszkrecionálisnak ítélhetők.

—	Ez megakadályozza, hogy egy ország vagy terület szabályozási kerete ne rendelkezzen megfelelő mértékű átláthatósággal, tekintve, hogy a kódex szerinti ezen teszt értelmében vett előnyök egy vállalatnak az adott országban vagy területen történő bejegyzése nyomán valósulnak meg.

—

A 2.13–2.16. számú kérdésekre adott válaszok megfelelő információval szolgálnak abban a tekintetben, hogy milyen módon történik az átláthatóság biztosítása egy adott országban vagy területen, illetve hogy a vállalatoknak milyen lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy részesülhessenek ezekből az előnyökből.

(1) A tagállamok és a Közösség saját hatásköreinek sérelme nélkül, ez a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex azokra az intézkedésekre terjed ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a Közösségben végzett gazdasági tevékenységek elhelyezkedésére. (HL C 2., 1998.1.6., 3. o.)

(2) Az A. pontban meghatározott alkalmazási körön belül azok az adóintézkedések, amelyek az érintett tagállamban alkalmazott általános adókulcshoz képest lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsról rendelkeznek – ideértve a nulla kulcsos adóztatást is –, potenciálisan károsnak tekintendők, és ezért ennek a magatartási kódexnek a hatálya alá tartoznak. Ilyen mértékű adóztatás megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén. (HL C 2., 1998.1.6., 3. o.)

(3) Ez megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén.

(4) A 2.2. kritérium szerint: „Az adott ország, illetve terület nem segítheti elő olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejöttét, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet.”

(5) A tagállamok és a Közösség saját hatásköreinek sérelme nélkül, ez a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódex azokra az intézkedésekre terjed ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a Közösségben végzett gazdasági tevékenységek elhelyezkedésére. (HL C 2., 1998.1.6., 3. o.)

(6) Az A. pontban meghatározott alkalmazási körön belül azok az adóintézkedések, amelyek az érintett tagállamban alkalmazott általános adókulcshoz képest lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsról rendelkeznek – ideértve a nulla kulcsos adóztatást is –, potenciálisan károsnak tekintendők, és ezért ennek a magatartási kódexnek a hatálya alá tartoznak. Ilyen mértékű adóztatás megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén. (HL C 2., 1998.1.6., 3. o.)

(7) Ez megvalósulhat a nominális adómérték, az adóalap vagy bármely más releváns tényező révén.

(8) A 2.2. kritérium szerint: „Az adott ország, illetve terület nem segítheti elő olyan offshore struktúrák vagy megoldások létrejöttét, amelyek célja olyan nyereségnek az adott országba vagy területre vonzása, amely nem tükröz az adott országban, illetve területen zajló tényleges gazdasági tevékenységet.”

(9) Lásd. az 1998. december 11-i, „A magatartási kódex (társasági adózás) – a kritériumok értelmezése” című dokumentumot és annak frissített változatait.

19.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 438/31

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2016. július 20.)

egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(Ügyszám: M.7724 – ASL/Arianespace ÜGY)

(az értesítés a C(2016) 4621. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2017/C 438/09)

A Bizottság 2016. július 20-án a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) – és különösen annak 8. cikke (1) bekezdése – értelmében összefonódási ügyben hozott határozatot. A határozat teljes szövegének betekinthető változata az ügy hiteles nyelvén a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen található meg: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I. A FELEK ÉS AZ ÜGYLET

(1)

2016. január 8-án az Európai Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott az Airbus Group S.E. (a továbbiakban: Airbus, Hollandia) és a Safran S.A. (a továbbiakban: Safran, Franciaország) közös irányítása alá tartozó közös vállalkozás, az ASL által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás a Centre National d’Etudes Spatiales (a továbbiakban: CNES) által az Arianespace-ben jelenleg birtokolt teljes részesedés felvásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Arianespace Participation S.A. és az Arianespace S.A. (a továbbiakban együttesen: Arianespace, Franciaország) felett (a továbbiakban: az ügylet). Az Airbus és a Safran együttesen, valamint az ASL a továbbiakban: a felek.

(2)

Az Arianespace-t 1980-ban alapította a fő részvényes CNES, valamint az Ariane programban részt vevő műholdágazat, mégpedig az Airbus, a Safran és tizenegy további európai vállalkozás, amelyek az Ariane hordozórakéta fejlesztését az Európai Űrügynökségben (a továbbiakban: ESA) való részvételük révén finanszírozó tíz európai országot képviselik. Ez a kezdeti tulajdonosi szerkezet mostanáig szinte nem változott. Az Arianespace műholdak és egyéb űreszközök indítását végzi kereskedelmi és intézményi ügyfelek számára a Kourouban (Franciaország) lévő Guyana Űrközpontból (a továbbiakban: CSG). Ebből a célból az ESA átruházta az Arianespace-re az ESA által finanszírozott Ariane és Vega hordozórakéták forgalmazásának kizárólagos jogát. Az Oroszország, az ESA és Franciaország által aláírt megállapodások alapján az Arianespace rendelkezik az orosz Szojuz hordozórakétákat alkalmazó kereskedelmi missziók CSG-ből való indítására vonatkozó szolgáltatások nyújtásának kizárólagos jogával is.

(3)

Az ASL a francia jog szerint bejegyzett, az Airbus és a Safran közös irányítása (50/50) alá tartozó vállalkozás, amely a polgári és katonai hordozórakéták, valamint a műholdas alrendszerek és berendezések ágazatában az anyavállalatai által folytatott tevékenységeket kombinálja. Az ASL csoport létrehozásáról M.7353 ügyszámon 2014. október 8-án érkezett bejelentés a Bizottsághoz, és az ügyletet 2014. november 26-án engedélyezték feltételesen.

(4)

Az Airbus a holland jog szerint bejegyzett vállalkozás, amely a repüléstechnikával, az űrrel és a védelemmel kapcsolatos tevékenységeket végez. Az Airbust jelenleg a frankfurti, a madridi és a párizsi tőzsdén jegyzik. Az Airbus három fő részlegből áll: i. az Airbus Division, amely elsősorban kereskedelmi légi járművek gyártásával foglalkozik (a csoport 2014-es összbevételének 68,4 %-a); ii. az Airbus Helicopters (a csoport összbevételének 9,8 %-a); valamint iii. az Airbus Defence and Space (a továbbiakban: Airbus DS), amely a védelem, a biztonság és a biztonságos űralapú alkalmazások területén termékek széles portfóliójával rendelkezik (a csoport összbevételének 20,9 %-a), amelybe beletartoznak a hordozórakéták alrendszerei (Airbus Defence and Space SAU [a továbbiakban: Airbus DS SAU] nevű spanyol leányvállalatán keresztül) és a műholdak is. Az Airbus DS emellett telekommunikációs és Föld-megfigyelési műholdak üzemeltetésével is foglalkozik.

(5)

A Safran Franciaországban működő és a párizsi tőzsdén jegyzett társaság, amelynek tevékenysége a következő három fő területre összpontosul: i. űrrepülőgép-hajtóművek (a csoport összbevételének 53 %-a); ii. légijármű-felszerelések (a csoport összbevételének 29 %-a); és iii. védelem és biztonság (a csoport összbevételének 18 %-a).

II. ÖSSZEFOGLALÓ

(6)

Az ügyletről 2016. január 8-án érkezett bejelentés a Bizottsághoz.

(7)

2016. február 26-i határozatában a Bizottság megállapította, hogy az ügylet súlyos aggályokat vet fel a belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően, és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el (a továbbiakban: a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozat).

(8)

A részletes vizsgálat megerősítette a bizalmas adatok Arianespace és Airbus közötti cseréjének tekintetében előzetesen megállapított versenyjogi aggályokat.

(9)

A bejelentő fél 2016. május 20-án nyújtotta be a végleges kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: végleges kötelezettségvállalások), amelyek az ügyletet a belső piaccal összeegyeztethetővé teszik.

(10)

A Bizottság ezért javasolja az összefonódás-ellenőrzési rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti, az összefonódást összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat elfogadását.

III. INDOKOLÁS

A. AZ ÉRINTETT TERMÉKPIACOK

1. A hordozórakéták Arianespace által használt piaca

(11)

Az Arianespace a hordozórakéták fővállalkozóitól (az Ariane tekintetében az ASL, a Vega tekintetében az ELV, a Szojuz tekintetében pedig a TsSKB) szerzi be a hordozórakétákat. Az ASL az Ariane hordozórakéták fővállalkozójaként működik.

(12)

Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a hordozórakéták Arianespace által használt piaca európai méretű.

2. Az indítási szolgáltatások piaca

(13)

Az Arianespace műholdak és egyéb űreszközök indítását végzi intézményi és kereskedelmi ügyfelek számára. Az Arianespace geostacionárius átmeneti pályára (a továbbiakban: GTO) és nem geostacionárius átmeneti pályára (a továbbiakban: nem GTO) való indítást egyaránt végez. Az ASL a Rockot hordozórakéták forgalmazásával foglalkozó Eurockot közös vállalkozásán keresztül marginális tevékenységet fejt ki az indítási szolgáltatások piacán. A hordozórakétát kereskedelmi és intézményi ügyfelek számára történő nem GTO indításokra használják.

(14)

Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy i. a GTO missziók és ii. a nem GTO missziók különböző piacnak minősülnek. Ezek mindegyike tovább bontható i. nyitott indításokra és ii. kötött (polgári vagy katonai) indításokra. Ez a következő különálló érintett piacoknak felel meg: i. a GTO indítási szolgáltatások nyitott piaca; ii. a nem GTO indítási szolgáltatások nyitott piaca; iii. a GTO indítási szolgáltatások kötött piaca; valamint iv. a nem GTO indítási szolgáltatások kötött piaca. E határozat alkalmazásában a Bizottság nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a nem GTO indítási szolgáltatások piacai tovább bonthatók-e LEO (alacsony Föld körüli pálya) és MEO (közepes magasságú Föld körüli pálya) indításokra.

(15)

A földrajzi kiterjedés tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy i. az indítási szolgáltatások (a GTO és a nem GTO indítások tekintetében egyaránt) nyitott piacai világméretűek; és ii. az indítási szolgáltatások (a GTO és a nem GTO indítások tekintetében egyaránt) kötött piacai nemzeti vagy regionális méretűek.

3. A műholdak piaca

(16)

Az Airbus kereskedelmi, intézményi és katonai műholdak, valamint konstellációt alkotó műholdak gyártásával foglalkozik.

(17)

Ezzel összefüggésben a Bizottság a következő érintett piacokat vizsgálja: i. az európai intézményi műholdak piaca; ii. az EU-n belüli nemzeti intézményi műholdak piaca; iii. az intézményi műholdak exportpiaca; iv. a kereskedelmi műholdak piaca; és v. a katonai műholdak piaca. E határozat alkalmazásában nyitva hagyható az a kérdés, hogy a műholdak piacát tovább kellene-e bontani a pálya típusa (GTO/nem GTO) alapján, valamint hogy a konstellációt alkotó műholdak külön piacot képeznek-e.

(18)

A Bizottság úgy véli, hogy i. a kereskedelmi műholdak piaca világméretű; ii. az európai intézményi műholdak piaca a beszerző hatóságtól függően európai vagy nemzeti méretű; iii. az intézményi műholdak exportpiaca világméretű; és iv. a katonai műholdak piaca nemzeti méretű.

4. A hasznosteher-adapterek és a hasznosteher-leválasztók piaca

(19)

Az ASL az Ariane 5 (a Galileo konstelláció tekintetében) és a Szojuz (a Globalstar konstelláció tekintetében) hasznosteher-leválasztóinak beszállítójaként működik. Az Airbus DS SAU az Ariane 5 hasznosteher-adaptereinek beszállítójaként végez tevékenységet.

(20)

Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy i. a hasznosteher-adapterek piaca és ii. a hasznosteher-leválasztók piaca különálló termékpiacnak minősülnek. A Bizottság nyitva hagyja azt a kérdést, hogy e piacok pontos földrajzi kiterjedése EGT-méretű vagy világméretű-e.

5. Az űripari biztosítási szolgáltatások piaca

(21)

Az Arianespace a százszázalékos tulajdonában lévő S3R nevű leányvállalatán keresztül biztosítási szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára.

(22)

A Bizottság úgy véli, hogy az űripari biztosítási szolgáltatások termékpiaca pontos kiterjedésének kérdése nyitva hagyható. Ehhez hasonlóan a Bizottság e piac pontos földrajzi kiterjedésének kérdését is nyitva hagyja.

6. A műhold-üzemeltetés piaca

(23)

Az Airbus műhold-üzemeltetést végez i. a Föld-megfigyelési műholdak tekintetében (saját és az európai űrügynökségek nevében) az Airbus DS Geo-Information Services részlegén (korábban Spot Image and Infoterra) keresztül; valamint ii. a katonai telekommunikáció tekintetében (elsősorban az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma nevében) az egyesült királyságbeli Paradigm leányvállalatán keresztül.

(24)

A Bizottság úgy véli, hogy a műhold-üzemeltetés termékpiaca pontos kiterjedésének kérdése nyitva hagyható. A földrajzi kiterjedés tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy e piacok világméretűek.

B. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

(25)

Az Airbus és az ASL olyan piacokon működnek, amelyek vertikálisan vagy más módon kapcsolódnak az Arianespace tevékenységeihez. Különösen az Arianespace indításiszolgáltatás-nyújtóként folytatott tevékenységei és a következők tevékenységei között van kapcsolat: i. az ASL, mint az Ariane hordozórakéta-család beszállítója az Arianespace számára; ii. az Airbus DS SAU, mint a hasznosteher-adapterek beszállítója; iii. az Airbus DS SAU és az ASL, mint a hasznosteher-leválasztók beszállítói; iv. az Airbus, mint műholdgyártó; valamint v. az Airbus, mint műhold-üzemeltető. Az ügylet eredményeként még egy további kapcsolat is létrejön, mégpedig az Arianespace biztosítási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységei és az Airbus, mint i. műholdgyártó és ii. műhold-üzemeltető tevékenységei között.

1. A verseny értékelése: i. az Arianespace, mint indításiszolgáltatás-nyújtó és ii. az Airbus, mint műholdgyártó közötti kapcsolat

Bizalmas adatok cseréje

(26)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban a Bizottság súlyos aggályokat vetett fel azzal a kockázattal kapcsolatban, hogy a bizalmas adatok Arianespace és Airbus közötti cseréje kárt okozhat egyéb műholdgyártók és egyéb indításiszolgáltatás-nyújtók számára.

(27)

A részletes vizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy i. az Arianespace által az Airbus számára egyéb műholdgyártókkal és ii. az Airbus által az Arianespace számára egyéb indításiszolgáltatás-nyújtókkal kapcsolatban átadott bizalmas adatok cseréje tekintetében az ügylet a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet.

(28)

A Bizottság vizsgálatának megállapításai szerint az Arianespace műholdgyártókkal kapcsolatos bizalmas adatokhoz – úgymint a tömegre és menetrendre, a misszió jellegére, a tömegközéppontra és a pálya követelményeire, a műhold-architektúrára stb. vonatkozó műszaki adatokhoz –, valamint üzleti adatokhoz fér hozzá. A műholdgyártók és az Arianespace közötti szerződésekben foglalt jelenlegi titoktartási záradékok (például közzétételre vonatkozó tilalmak) nem elegendőek annak megakadályozásához, hogy az Arianespace bizalmas üzleti adatokat adjon át az Airbus számára. A Bizottság ezért megállapította, hogy az Arianespace valószínűleg meg tudna osztani egyéb műholdgyártókra vonatkozó bizalmas adatokat az Airbus-szal.

(29)

Ezenfelül a műholdgyártók által az Arianespace számára szolgáltatott információk olyan jellegűek, hogy az Airbus az ilyen információkhoz való hozzáférés révén előnyre tehet szert versenytársaival szemben. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Arianespace valószínűleg ösztönözve lenne arra, hogy megosszon az Airbus-szal egyéb műholdgyártókra vonatkozó bizalmas adatokat.

(30)

Emellett az egyéb műholdgyártókra vonatkozóan az Arianespace által az Airbus számára átadott bizalmas adatok cseréje valószínűleg rendkívül káros a műholdak piacain folyó versenyre. Ennek oka, hogy i. kevésbé versenyképes ajánlatok születnének, mivel az Airbus a versenytársaira vonatkozóan szerzett információk alapján módosítani tudná stratégiáját; valamint ii. csökkenne az innováció, mivel a versenytársak kevésbé lennének hajlandóak az innovációra, ha az Airbus könnyen lemásolhatná innovációikat és az innovációból származó előnyöket.

(31)

A Bizottság továbbá megállapította, hogy az Airbus az indításiszolgáltatás-nyújtókra vonatkozó olyan bizalmas adatokhoz fér hozzá, amelyek információkat tartalmaznak az indítási résidők elérhetőségéről és árairól, valamint az új fejlesztésekről. Az Arianespace által az Airbus számára átadott információk cseréjéhez hasonlóan a titoktartási záradékok nem zárják ki az információk anyavállalattal vagy kapcsolt vállalkozással való megosztását. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Airbus valószínűleg meg tudna osztani egyéb indításiszolgáltatás-nyújtókra vonatkozó bizalmas adatokat az Arianespace-szel.

(32)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy jóllehet az Airbus már jelen van az Arianespace-ben, az ügyletet követően az Airbus valószínűleg hajlandóbb lesz átadni egyéb indításiszolgáltatás-nyújtókra vonatkozó információkat az Arianespace számára.

(33)

A Bizottság végül megállapította, hogy az Arianespace által az Airbus számára átadott, egyéb indításiszolgáltatás-nyújtókra vonatkozó bizalmas adatok cseréje valószínűleg rendkívül káros az indítási szolgáltatások piacain folyó versenyre. Ennek oka, hogy mivel az Arianespace egyéb indításiszolgáltatás-nyújtók tekintetében műszaki és üzleti adatokhoz fér hozzá, ennek révén semlegesíteni lehet bármilyen műszaki előnyt, ez pedig oda vezethetne, hogy a versenytársak kevésbé lennének ösztönözve az innovációra és a versenyre.

Az Airbus versenytársainak kizárása a műholdak piacán

(34)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban a Bizottság súlyos aggályokat vetett fel azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy az ügyletet követően az Arianespace arra használhatja fel az indítási szolgáltatások piacán való pozícióját, hogy előnyben részesítse az Airbus műhold-értékesítését, és ennek eredményeképpen megkülönböztetés révén kizárja az Airbus versenytársait a műholdak piacairól.

(35)

A felek például elméletileg kedvezményt nyújthatnának az Airbus műholdjait és az Arianespace indítási szolgáltatásait együtt megvásárló ügyfelek számára, ugyanakkor megemelhetnék e két komponens árát, amennyiben azokat nem együtt vásárolják meg. Az Arianespace továbbá elméletben (azaz ha az ügyfelek vállalják, hogy az Airbus-tól vásárolják meg a műholdat) preferenciális elbánást nyújthatna az Airbus számára a résidők elosztásakor, és kevésbé kedvező indítási résidőket ajánlhatna az Airbus műholdjaitól eltérő műholdak esetében.

(36)

A részletes vizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy a felek által a GTO indítási szolgáltatások világméretű nyitott piacán és a kereskedelmi műholdak világméretű piacán folytatott tevékenységek közötti kapcsolat miatt a kizárási stratégiák tekintetében az ügylet nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

(37)

Először is a Bizottság megállapította, hogy az ügyletet követően a felek valószínűleg nem tudnák sikeresen kizárni az Airbus versenytársait a műholdak piacán. Ennek okai a következők: i. jóllehet jelenleg az Arianespace a piacvezető, léteznek hiteles alternatívák, például a SpaceX és az ILS; ii. az indítási szolgáltatások piaca olyan dinamikus versenykörnyezet, ahová be lehet lépni és ahol a vállalkozások helyzete idővel gyorsan változik; iii. a műhold-üzemeltetők képesek lehetnek részben ellensúlyozni a felek arra irányuló képességét, hogy kizárják a versenytárs műholdgyártókat; iv. a műholdpiacok olyan jellemzőkkel bírnak, amelyek révén valószínűleg megakadályozható – legalábbis rövid távon –, hogy az Airbus kereskedelmi műholdjainak versenytársait kizárják a piacról; és v. a kereskedelmi műholdak gyártóinak tényleges kizárása hosszú távon meglehetősen bizonytalan lenne.

(38)

Másodszor és ami a műholdak tekintetében a versenytársak kizárására vonatkozó ösztönzőt illeti, a Bizottság által végzett elemzés arra mutatott rá, hogy jóllehet vannak olyan elemek, amelyek néhány ösztönző meglétére utalnak, viszont olyan kiegyenlítő tényezők is vannak, amelyek ellensúlyozhatják az ilyen lehetséges ösztönzőket. Ezért, mivel valószínűleg nem áll fenn a kizárásra irányuló képesség, a Bizottság megállapítása szerint nyitva hagyható az a kérdés, hogy a felek valószínűleg ösztönözve lennének-e arra, hogy kizárják az Airbus versenytársait a kereskedelmi műholdak világméretű piacán.

(39)

Harmadszor a Bizottság elemezte, hogy milyen hatást gyakorolna a versenyre, ha olyan kizárási hatásokkal járó stratégiát fogadnának el, amely a legrosszabb eset forgatókönyve szerint azzal járna, hogy az Airbus versenytársainak egyikét elméletben kizárják a piacról. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ebben az esetben – amely kevésbé valószínű – egy ilyen kizárási stratégia elfogadása valószínűleg rendkívül káros hatást gyakorolna a versenyre. Ennek okai a következők: i. a kereskedelmi szegmensben több egyéb szereplő is tevékenykedik; ii. a meglévő kihasználatlan kapacitásokra tekintettel a műholdgyártók könnyen ki tudják bővíteni tevékenységeiket; és iii. a műhold-üzemeltetők rendelkeznek bizonyos fokú kiegyenlítő vevői erővel.

(40)

Ezenfelül a Bizottság azt is megállapította, hogy a felek által i. a nem GTO indítási szolgáltatások világméretű nyitott piacán; valamint ii. az intézményi műholdak exportpiacán és a konstellációt alkotó műholdak elméleti világméretű piacán folytatott tevékenységek közötti kapcsolat miatt a kizárás tekintetében az ügylet nem eredményezi a hatékony verseny jelentős akadályozását. A Bizottság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a felek által i. a GTO és a nem GTO indítási szolgáltatások európai és nemzeti (EU-n belüli) kötött piacán; valamint ii. az intézményi műholdak európai piacán és a katonai/intézményi műholdak nemzeti piacán folytatott tevékenységek közötti kapcsolat miatt a kizárás tekintetében az ügylet nem eredményezi a hatékony verseny jelentős akadályozását.

2. A verseny értékelése: i. az Arianespace, mint indításiszolgáltatás-nyújtó és ii. az ASL, mint az Ariane hordozórakéta-család beszállítója közötti vertikális kapcsolat

(41)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban a Bizottság súlyos aggályokat vetett fel egy olyan lehetséges ügyfélkizárási stratégiával kapcsolatban, amely szerint a felek prioritást adnának az Ariane hordozórakétákkal végzett indításoknak az ELV által gyártott és az Arianespace által forgalmazott Vega hordozórakétákkal szemben.

(42)

A részletes vizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy a felek nem lennének képesek és ösztönözve sem lennének arra, hogy ügyfélkizárási stratégiát alkalmazzanak az ELV-vel szemben, és még ha elméletben el is fogadnának egy ilyen stratégiát, az sem gyakorolna rendkívül káros hatást a versenyre. A Bizottság megállapításai különösen arra mutattak rá, hogy az Ariane indítóállását csak nagyon ritkán fogják ugyanolyan típusú missziókra használni, mint a Vega indítóállását, és még ha elméletben az ELV-vel szemben ügyfélkizárási stratégiát fogadnának is el, az sem gyakorolna semmilyen hatást az Arianespace versenytársaira az indítási szolgáltatások piacain. Ennek oka, hogy az ELV köteles kizárólag az Arianespace számára értékesíteni a hordozórakétáit, az Arianespace összes versenytársa pedig saját hordozórakétáit használja.

3. A verseny értékelése: i. az Arianespace, mint indításiszolgáltatás-nyújtó és ii. az Airbus DS SAU és az ASL, mint a hasznosteher-leválasztók és a hasznosteher-adapterek beszállítói közötti vertikális kapcsolat

(43)

A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban a Bizottság súlyos aggályokat vetett fel egy olyan lehetséges ügyfélkizárási stratégiával kapcsolatban, amely szerint a felek úgy döntenének, hogy csak az ASL-től vagy az Airbus DS SAU-tól szereznék be a hasznosteher-adaptereket és -leválasztókat – még akkor is, ha ez nem az elérhető optimális megoldás – az Arianespace meglévő egyéb hasznosteheradapter- és hasznosteherleválasztó-beszállítói kárára.

(44)

A részletes vizsgálat alapján a Bizottság megállapította, hogy a felek valószínűleg nem lennének olyan helyzetben, hogy a hasznosteher-leválasztók tekintetében kizárják a hozzáférést az értékesítési piacokhoz. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a felek csak a nem az ESA által finanszírozott leválasztók tekintetében tudnának ügyfélkizárási stratégiát elfogadni, és korlátozottan tudnák kizárni versenytársaikat a hasznosteher-leválasztók piacán. Ezen túlmenően, még ha elméletben ügyfélkizárási stratégiát fogadnának is el a hasznosteher-leválasztók tekintetében, ez valószínűleg nem gyakorolna rendkívül káros hatást a versenyre az indítási szolgáltatások piacain, mivel a hasznosteher-leválasztók ára az indítási szolgáltatások összköltségének viszonylag kis részét teszi ki.

(45)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a felek valószínűleg nem lennének olyan helyzetben, hogy a hasznosteher-adapterek tekintetében kizárják a hozzáférést az értékesítési piacokhoz. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a felek az ESA közbeszerzési szabályai által támasztott korlátozások és az új hasznosteher-adapterek fejlesztésének viszonylag magas költségei miatt valószínűleg nem képesek ügyfélkizárási stratégiák révén kizárni az értékesítési piacokhoz való hozzáférést a hasznosteher-adapterek tekintetében. Ezen túlmenően, még ha elméletben ügyfélkizárási stratégiát fogadnának is el a hasznosteher-adapterek tekintetében, ez valószínűleg nem gyakorolna rendkívül káros hatást a versenyre az indítási szolgáltatások piacain, mivel a hasznosteher-adapterek ára az indítási szolgáltatások összköltségének viszonylag kis részét teszi ki.

4. A verseny értékelése: i. az Arianespace, mint biztosításiszolgáltatás-nyújtó, valamint iia. az Airbus, mint műholdgyártó és iib. az Airbus, mint műhold-üzemeltető tevékenységei közötti kapcsolat

(46)

A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a felek által az űripari biztosítási szolgáltatások piacain, valamint i. a műhold-üzemeltetés piacain és ii. a műholdak piacain folytatott tevékenységek közötti vertikális kapcsolat miatt az ügylet sem a fogyasztókizárás, sem az inputkizárás tekintetében nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

5. A verseny értékelése: i. az Arianespace, mint indításiszolgáltatás-nyújtó és ii. az Airbus, mint műhold-üzemeltető közötti vertikális kapcsolat

(47)

A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a felek által az indítási szolgáltatások piacain és a műhold-üzemeltetés piacain folytatott tevékenységek közötti vertikális kapcsolat miatt az ügylet sem a fogyasztókizárás, sem az inputkizárás tekintetében nem vezet a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

6. Következtetés

(48)

A határozat ezért megállapítja, hogy a bizalmas adatok Airbus és Arianespace közötti cseréje tekintetében az ügylet a műholdak és az indítási szolgáltatások piacain a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezet.

C. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(49)

A bizalmas adatok Arianespace és Airbus közötti potenciális cseréjéhez kapcsolódó versenyjogi aggályok kezelése érdekében a felek 2016. május 20-án benyújtották az alábbiakban ismertetett végleges kötelezettségvállalásokat.

(50)

A végleges kötelezettségvállalások rendelkezéseket foglalnak magukban i. a tűzfalak és ii. a foglalkoztatási korlátozások tekintetében az Airbus, az ASL és az Arianespace szintjén, valamint a kötelezettségvállalások tekintetében valamennyi titoktartási megállapodásra vonatkozó döntőbírósági eljárást.

(51)

A tűzfallal kapcsolatos intézkedések az ASL/Arianespace és az Airbus között állnak fenn a következők cseréjének megakadályozása érdekében: a) a verseny szempontjából bizalmas adatok az Airbus csoporttal versenyző műholdgyártók tekintetében; b) a verseny szempontjából bizalmas adatok a hordozórakéták és műholdak kompatibilitása tekintetében; valamint c) a verseny szempontjából bizalmas adatok az Arianespace-től eltérő indításiszolgáltatás-nyújtók indítási szolgáltatásaihoz kapcsolódóan.

(52)

A tűzfalakra vonatkozóan a fentiekben ismertetett rendelkezések további megerősítése érdekében a felek kötelezettségvállalást nyújtottak be, amelynek értelmében tilos az Airbus munkavállalóit az Arianespace vezérigazgatójának, illetve igazgatótanácsi vagy bizottsági tagjának kinevezni. Ezen túlmenően i. az ASL/Arianespace azon munkavállalóira, akik az Airbus csoporttal versenyző műholdgyártók tekintetében bizalmas adatokhoz férnek hozzá, valamint a hordozórakéták és műholdak kompatibilitása tekintetében a verseny szempontjából bizalmas adatokhoz férnek hozzá, [1-5] éves várakozási időszak vonatkozik, mielőtt áthelyezhetnék őket az Airbus DS Satelliteshoz; továbbá ii. az Airbus DS Satellites azon munkavállalóira, akik az Arianespace-től eltérő indításiszolgáltatás-nyújtók indítási szolgáltatásaihoz kapcsolódóan bizalmas üzleti adatokhoz férnek hozzá, [1-5] éves várakozási időszak vonatkozik, mielőtt áthelyezhetnék őket az ASL/Arianespace-hez.

(53)

A Bizottság a határozatában megállapítja, hogy a végleges kötelezettségvállalások megfelelőek és elegendőek ahhoz, hogy az Airbus és az Arianespace közötti információcsere tekintetében megszüntessék a hatékony verseny azonosított jelentős akadályozását a műholdak és az indítási szolgáltatások piacain.

IV. KÖVETKEZTETÉS

(54)

A fent említett okokból a határozat megállapítja, hogy a 2016. május 20-án benyújtott kötelezettségvállalásokkal módosított tervezett összefonódás nem fogja jelentős mértékben akadályozni a hatékony versenyt a belső piacon, illetve annak jelentős részén.

(55)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

19.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 438/39

Értesítés a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2017/C 438/12)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából származó szilícium behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. Panasz

A panaszt 2017. november 8-án nyújtotta be a Ferroatlántica és a Ferropem (a továbbiakban: panaszosok), amelyek termelése a szilícium teljes uniós termelésének több mint 85 %-át teszi ki.

2. Vizsgált termék

A vizsgált termék a tényleges tömegeket tekintve 99,99 tömegszázaléknál kisebb szilíciumtartalmú szilícium (a továbbiakban: vizsgált termék).

A szilíciumot főként a fémiparban használják ötvözőanyagként, valamint az alumíniumiparban elsődleges (ércből készített) és másodlagos (törmelékből készített) alumínium gyártásához. Emellett a vegyiparban is alkalmazzák.

3. A dömping fennállására vonatkozó állítás

Az állítólagosan dömpingelt termék a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából (a továbbiakban: érintett országok) származó, jelenleg a 2804 69 00 KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A megadott KN-kód csak tájékoztató jellegű.

3.1. Bosznia-Hercegovina

A Bosznia-Hercegovina belföldi áraival kapcsolatos megbízható adatok hiányában a dömping fennállására vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Bosznia-Hercegovina vonatkozásában jelentősek.

3.2. Brazília

A Brazília belföldi áraival kapcsolatos megbízható adatok hiányában a dömping fennállására vonatkozó állítás egy számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, értékesítési, általános és igazgatási költségek [SGA-költségek], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözetek Brazília vonatkozásában jelentősek.

4. A kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a vizsgált terméknek az érintett országokból érkező behozatala összességében abszolút értelemben és piaci részesedését tekintve egyaránt nőtt.

A panaszosok által szolgáltatott bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék volumene és árai – egyéb következmények mellett – 2014 óta kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott árszintre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5. Eljárás

Minthogy a tagállamok tájékoztatását követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat nyújtotta be vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országokból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2016. október 1-jétől2017. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra („figyelembe vett időszak”) terjed ki.

5.2. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (2) az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a) Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, az érintett országokban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint az érintett országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintában nem szereplő vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók). A b) pont sérelme nélkül a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem fogja meghaladni a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözetek súlyozott átlagát (3).

b) A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2. A független importőrökre (4) vonatkozó vizsgálat (5)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és egyúttal vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal volumenének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit a vizsgálatban való részvételre.

A vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert uniós gyártók és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezete, nevezetesen a Ferroatlántica, a Ferropem, az RW Silicium GmbH és az Euroalliages részére.

Az említett uniós gyártóknak és az uniós gyártók szervezeteinek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

A Bizottság felkéri a fentiekben nem említett uniós gyártókat és uniós gyártói szervezeteket, hogy jelentkezés és kérdőív igénylése céljából – eltérő rendelkezés hiányában – haladéktalanul, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül lehetőleg e-mailben vegyék fel vele a kapcsolatot.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések elfogadása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő felhasználását, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (6) (korlátozott hozzáférésű) jelöléssel kell ellátni. Az e vizsgálat keretében információt benyújtó feleknek a bizalmas kezelésre irányuló kérelmüket meg kell indokolniuk.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó feleknek azokról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle.

Amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét vagy nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek:

a dömpinggel és az I. melléklettel kapcsolatos kérdésekben: TRADE-SILICONMETAL-DUMPING@ec.europa.eu

más kérdésekben: TRADE-SILICONMETAL-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően ideiglenes vagy végleges megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, ideértve a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen keresztül az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(4) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók kérdőívének I. mellékletét kell kitölteniük. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(5) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(6) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(7) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A BOSZNIA-HERCEGOVINÁBÓL ÉS A BRAZÍLIÁBÓL SZÁRMAZÓ SZILÍCIUM BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK AZ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK MINTÁINAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a Bosznia-Hercegovinában és a Brazíliában működő exportáló gyártóknak az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. a) pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott hozzáférésű), mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Fax

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg a vállalat elszámolási pénznemében a vizsgálati időszakra vonatkozóan az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott szilícium értékesítéséből származó forgalmat (az Unió 28 tagállamába (2) irányuló exportértékesítést országonként lebontva, illetve összesítve, valamint a belföldi értékesítést), valamint az annak megfelelő volument tonnában. Kérjük, adja meg a használt pénznemet.

Volumen tonnában (t)

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott vizsgált termék uniós exportértékesítésére vonatkozó adatok a 28 tagállamra, országonkénti bontásban és összesítve

Összesen:

A tagállamok egyenkénti felsorolása (1):

A vállalata által gyártott vizsgált termék belföldi értékesítésére vonatkozó adatok

(1) Szükség esetén illesszen be további sorokat.

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) 19. cikke értelmében és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a vizsgált termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a vizsgált termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a vizsgált termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. EGYÉNI DÖMPINGKÜLÖNBÖZET

A vállalat kijelenti, hogy – amennyiben nem kerül be a mintába – szeretne kérdőívet, illetve egyéb igénylőlapot kapni, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezheti az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. b) pontja szerint.

☐ Igen

☐ Nem

6. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited” version (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS A BOSZNIA-HERCEGOVINÁBÓL ÉS A BRAZÍLIÁBÓL SZÁRMAZÓ SZILÍCIUM BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.2. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Fax

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg euróban (EUR) a vizsgálati időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott szilícium Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét/volumenét, valamint a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét/volumenét. Kérjük, adja meg a tömeg/volumen mértékegységét.

Mértékegység

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A vizsgált termék Unióba irányuló behozatala

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Bosznia-Hercegovinából való behozatalt követően

A vizsgált terméknek az Unió piacán való viszonteladása a Brazíliából való behozatalt követően

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ (1) VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 438

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. december 19.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 438/01	A Bizottság közleménye – A 2014/23/EU, a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított értékhatároknak megfelelő értékek	1
2017/C 438/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8703 – Porsche Digital/Axel Springer/JV) ( 1 )	4
2017/C 438/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8729 – EQT Fund Management/G+E Getec Holding) ( 1 )	4

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2017/C 438/04	A Tanács következtetései az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékéről	5
2017/C 438/05	Értesítés az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP tanácsi határozatban és 208/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó egyik személy részére	25
	Európai Bizottság
2017/C 438/06	Euroátváltási árfolyamok	26
2017/C 438/07	Az összefonódásokkal foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. július 4-i ülésén megfogalmazott véleménye az M.7724 – ASL/Arianespace ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Litvánia	27
2017/C 438/08	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – ASL/Arianespace (M.7724)	29
2017/C 438/09	A Bizottság határozatának összefoglalója (2016. július 20.) egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (Ügyszám: M.7724 – ASL/Arianespace ÜGY) (az értesítés a C(2016) 4621. számú dokumentummal történt)	31
2017/C 438/10	A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja	37
	Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság
2017/C 438/11	Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése	38

EUR 80 000	BGN	új bolgár leva	156 464
	CZK	cseh korona	2 151 760
	DKK	dán korona	595 608
	GBP	font sterling	65 630
	HRK	horvát kuna	601 232
	HUF	magyar forint	24 852 800
	PLN	új lengyel złoty	344 936
	RON	új román lej	360 160
	SEK	svéd korona	758 768

EUR 144 000	BGN	új bolgár leva	281 635
	CZK	cseh korona	3 873 168
	DKK	dán korona	1 072 094
	GBP	font sterling	118 133
	HRK	horvát kuna	1 082 218
	HUF	magyar forint	44 735 040
	PLN	új lengyel złoty	620 885
	RON	új román lej	648 288
	SEK	svéd korona	1 365 782

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 438/12	Értesítés a Bosznia-Hercegovinából és a Brazíliából származó szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	39
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 438/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8451 – Tronox/Cristal) ( 1 )	49

EUR 221 000	BGN	új bolgár leva	432 232
	CZK	cseh korona	5 944 237
	DKK	dán korona	1 645 367
	GBP	font sterling	181 302
	HRK	horvát kuna	1 660 903
	HUF	magyar forint	68 655 860
	PLN	új lengyel złoty	952 886
	RON	új román lej	994 942
	SEK	svéd korona	2 096 097

EUR 443 000	BGN	új bolgár leva	866 419
	CZK	cseh korona	11 915 371
	DKK	dán korona	3 298 179
	GBP	font sterling	363 424
	HRK	horvát kuna	3 329 322
	HUF	magyar forint	137 622 380
	PLN	új lengyel złoty	1 910 083
	RON	új román lej	1 994 386
	SEK	svéd korona	4 201 678

EUR 750 000	BGN	új bolgár leva	1 466 850
	CZK	cseh korona	20 172 750
	DKK	dán korona	5 583 825
	GBP	font sterling	615 278
	HRK	horvát kuna	5 636 550
	HUF	magyar forint	232 995 000
	PLN	új lengyel złoty	3 233 775
	RON	új román lej	3 376 500
	SEK	svéd korona	7 113 450

EUR 1 000 000	BGN	új bolgár leva	1 955 800
	CZK	cseh korona	26 897 000
	DKK	dán korona	7 445 100
	GBP	font sterling	820 370
	HRK	horvát kuna	7 515 400
	HUF	magyar forint	310 660 000
	PLN	új lengyel złoty	4 311 700
	RON	új román lej	4 502 000
	SEK	svéd korona	9 484 600

EUR 5 548 000	BGN	új bolgár leva	10 850 778
	CZK	cseh korona	149 224 556
	DKK	dán korona	41 305 415
	GBP	font sterling	4 551 413
	HRK	horvát kuna	41 695 439
	HUF	magyar forint	1 723 541 680
	PLN	új lengyel złoty	23 921 312
	RON	új román lej	24 977 096
	SEK	svéd korona	52 620 561

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1795
JPY	Japán yen	132,66
DKK	Dán korona	7,4440
GBP	Angol font	0,88208
SEK	Svéd korona	9,9588
CHF	Svájci frank	1,1652
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,8573
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,685
HUF	Magyar forint	313,67
PLN	Lengyel zloty	4,2070
RON	Román lej	4,6228
TRY	Török líra	4,5253
AUD	Ausztrál dollár	1,5392
CAD	Kanadai dollár	1,5185
HKD	Hongkongi dollár	9,2194
NZD	Új-zélandi dollár	1,6836
SGD	Szingapúri dollár	1,5904
KRW	Dél-Koreai won	1 282,23
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,1661
CNY	Kínai renminbi	7,8055
HRK	Horvát kuna	7,5430
IDR	Indonéz rúpia	16 027,64
MYR	Maláj ringgit	4,8141
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,551
RUB	Orosz rubel	69,1462
THB	Thaiföldi baht	38,499
BRL	Brazil real	3,8734
MXN	Mexikói peso	22,4718
INR	Indiai rúpia	75,7645


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.