AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

13.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 428/1

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

(2017. július 13.)

a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek élelmiszerekben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatásról

(2017/C 428/01)

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

Az allergének jegyzéke (az 1169/2011/EU rendelet II. melléklete)

Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás módjai az előrecsomagolt élelmiszerek esetében (elsősorban a rendelet 21. cikke, a 18. cikkel összefüggésben)

3.1.

Amennyiben az élelmiszeren szerepel az összetevők felsorolása

3.2.

Amennyiben az élelmiszeren nem szerepel az összetevők felsorolása

3.3.

Egy allergénből származó több anyag

3.4.

Mentesség

3.5.

Önkéntes kettőzés

Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás módjai az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében

A II. melléklet naprakésszé tétele

1. Bevezetés

Ez a tájékoztató a vállalkozásokat és a tagállami hatóságokat hivatott segíteni az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) (a továbbiakban: a rendelet) foglalt, az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek élelmiszerekben való jelenlétének feltüntetésével kapcsolatos új követelmények végrehajtásában (a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és II. melléklete).

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet a korábbi, 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez (2) képest új követelményeket vezet be az allergének jelölésével kapcsolatban.

Az új szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy a fogyasztókat mindig tájékoztatni kell az élelmiszerekben található allergénekről, még a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében is (a rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 44. cikke alapján). A tagállamok mindazonáltal elfogadhatnak nemzeti jogi rendelkezéseket arról, hogy az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást milyen módon kell nyújtani a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében. Az előrecsomagolt élelmiszerek kapcsán a rendelet előírja az allergénekről való tájékoztatás módjait (lásd a 21. cikket). Ezért az allergének jelölésére vonatkozó, a 2000/13/EK irányelv figyelembevételével készített jelenlegi iránymutatásokat a szabályozás változása következtében naprakésszé kell tenni.

Ez a tájékoztató nincs kihatással az Európai Unió Bírósága által esetlegesen nyújtandó értelmezésekre.

2. Az allergének jegyzéke (az 1169/2011/EU rendelet II. melléklete)

A rendelet II. melléklete felsorolja azokat az élelmezési célú anyagokat vagy termékeket, amelyek allergiát vagy intoleranciát válthatnak ki. Ezek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által elfogadott szakvélemények alapján kerülnek e jegyzékbe. (3)

A II. melléklet kapcsán fel kell hívni a figyelmet a következőkre:

—	A II. melléklet 1. pontjában a „gabonafélék” felsorolása kimerítő jellegű.

—	A II. melléklet 3. pontjában említett „tojás” minden háziszárnyas tojásaira értendő.

—	A II. melléklet 7. pontjában a „tej” a háziállatok tejmirigyeiből származó tejre értendő.

—	A II. melléklet 8. pontjában a „diófélék” felsorolása kimerítő jellegű.

—	A II. melléklet nem csupán anyagokat és termékeket sorol fel, hanem az azokból készült termékeket is. Azonban az olyan mikroorganizmusok, amelyeket a II. mellékletben felsorolt élelmiszer-összetevővel egyező szubsztrátumon tápláltak, nem minősülnek ezekből származó terméknek.

3. Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás módjai az előrecsomagolt élelmiszerek esetében (elsősorban a rendelet 21. cikke, a 18. cikkel összefüggésben)

A 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében:

„A 44. cikk (2) bekezdésében elfogadott szabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

a)	az adatokat a 18. cikk (1) bekezdésében megállapított szabályokkal összhangban az összetevők felsorolásában kell feltüntetni, a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevének egyértelmű megjelölésével; (…)”

3.1. Amennyiben az élelmiszeren szerepel az összetevők felsorolása

A II. mellékletben felsorolt, gluténtartalmú gabonák esetében: ha egy vagy több összetevőt gluténtartalmú gabonából állítottak elő, azokat a gabona típusát (búza, árpa, rozs, zab) egyértelműen megjelölő névvel kell szerepeltetni.

Például: árpamaláta-ecet, zabpehely.

Ha tönkölybúzát, kamutot vagy durumbúzát használtak, a gabona típusát, ez esetben „búza”, egyértelműen fel kell tüntetni. A „búza” szó mellett szerepelhet „durum”, „kamut” vagy „tönköly” is.

Például

búza vagy búza (durum) vagy durumbúza,

búza vagy búza (tönköly) vagy tönkölybúza.

10.

A gabona típusának megadása mellett tetszőlegesen feltüntethető a „glutén” szó.

Például: búzaliszt (glutént tartalmaz) vagy búzaliszt (glutén).

11.

Ha a glutént önmagában, összetevőként használják, az eredetéül szolgáló gabona típusát meg kell adni.

Például

glutén (búza), búzaglutén vagy glutén (búzából),

dextrin (búza) vagy (búzaglutén), dextrin (búzát tartalmaz) vagy (búzaglutént tartalmaz).

12.

Ha a II. mellékletben feltüntetett gabonák valamelyikét (pl. zabot) tartalmazó termék megfelel a 828/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) erre vonatkozó előírásainak, akkor használható a terméken a „gluténmentes” vagy „nagyon alacsony gluténtartalmú” kifejezés. Azonban a II. mellékletben szereplő gabona nevét mindenképpen kiemelten kell jelezni az összetevők felsorolásában a rendelet 9. és 21. cikkének megfelelően.

13.

Diófélék esetében az összetevők felsorolásában meg kell adni a II. melléklet 8. pontjában felsorolt típust, pl. mandula, mogyoró, dió, kesudió, pekándió, brazil dió, pisztácia, makadámia vagy queenslandi dió. Amennyiben a II. mellékletben említett dióféléből származó összetevőt vagy technológiai segédanyagot használtak, az összetevő mellett utalni kell a konkrét dióféle nevére.

Például: aroma (mandula).

14.

A rendelet 21. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint:

„A 44. cikk (2) bekezdésében elfogadott szabályok sérelme nélkül a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(…)

b)	a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevét olyan szedéssel – például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől.”

15.

A 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja némi rugalmasságot biztosít a kiemelés módját illetően, pl. betűtípus, betűstílus vagy háttérszín is használható. Az élelmiszer-vállalkozó döntheti el, hogy milyen kiemelést alkalmaz az allergénnek a többi összetevőtől való megkülönbözetésére. Azt azonban érdemes áttekintetni, hogy mely adatokat kell kiemelni.

16.

Amennyiben egy összetevő neve több szóból áll, elegendő azt a szót kiemelni, amelyik a II. mellékletben felsorolt anyagra vagy termékre utal. Amennyiben egy összetevő neve összetett szó, és tartalmazza egy allergén nevét, akkor elegendő az összetevő nevének azt a részét kiemelni, amelyik a II. mellékletben felsorolt anyagra vagy termékre utal (pl. a tejpor”-ból a „tej”-et).

17.

Amennyiben egy komplex (összetett) összetevő a II. mellékletben felsorolt, allergiát vagy intoleranciát kiváltó anyagot tartalmaz, azt ki kell emelni az összetevők felsorolásában.

Például: a tojássárgáját, epret, cukrot és vizet stb. tartalmazó banántöltelék esetében a „tojás” szót ki kell emelni. A tojásból készült majonézt tartalmazó szendvics esetében a „tojás” szót ki kell emelni.

3.2. Amennyiben az élelmiszeren nem szerepel az összetevők felsorolása

18.

A 21. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében:

„Az összetevők felsorolásának hiányában a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok megjelölésének a „tartalmaz” szóból és a II. melléklet listáján szereplő anyag vagy termék nevéből kell állnia.”

19.

Amennyiben egy olyan élelmiszert, amelyen nem kötelező feltüntetni az összetevők felsorolását (pl. bor) egy másik élelmiszer gyártása vagy előállítása során összetevőként használnak, és azon fel kell tüntetni az összetevők felsorolását, az élelmiszerben lévő allergéneket ki kell emelni a többi összetevőtől való megkülönböztetésük érdekében (a rendelet 21. cikkének (1) bekezdése alapján).

Például: összetevők: …, bor (szulfitot tartalmaz) – ahol a „szulfit” szót ki kell emelni.

3.3. Egy allergénből származó több anyag

20.

A 21. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében:

„Amennyiben egy adott élelmiszernek több összetevője vagy technológiai segédanyaga is egy bizonyos, a II. melléklet listáján szereplő anyagból vagy termékből származik, a jelölésen ezt minden érintett összetevő vagy technológiai segédanyag tekintetében egyértelműen fel kell tüntetni.”

21.

Ez a követelmény azonban nem jelenti azt, hogy a II. mellékletben szereplő anyago(ka)t vagy terméke(ke)t annyiszor kell feltüntetni, ahányféleképpen előfordul(nak). Elegendő egyértelművé tenni, hogy egyes összetevők a II. mellékletben felsorolt anyagból vagy termékből származnak. Ennek azonban közvetlenül kapcsolódnia kell az összetevők felsorolásához, pl. az ilyen információt lehet az összetevők felsorolásának végén, vagy ahhoz közel szerepeltetni.

Például:

Az olyan élelmiszer esetében, amely búzából származó adalékanyagot, hordozót és segédanyagot tartalmaz, nézhet ki a következőképpen a címkézés:

„…

—	adalékanyag (5)

—	adalékanyag (1)

—	hordozó (1)

—	technológiai segédanyag (1)

—

…

(5) búzából – ahol a »búza« szót ki kell emelni.”"

3.4. Mentesség

22.

A 21. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése értelmében:

„Nem kell azonban feltüntetni a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatokat azokban az esetekben, amikor az élelmiszer neve egyértelmű utalást tartalmaz az érintett anyagra vagy termékre vonatkozóan.”

23.

Például ha egy élelmiszert „sajt” vagy „tejszín” néven forgalmaznak, ami egyértelműen utal valamely, a II. mellékletben felsorolt allergénre (pl. tej), és az élelmiszeren nem kötelező feltüntetni az összetevők felsorolását a rendelet 19. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében, az allergént nem kell jelezni a címkén.

24.

Ha azonban egy élelmiszert valamely kereskedelmi védjegy nevével vagy márkanéven hoznak forgalomba, ami nem utal egyértelműen a II. mellékletben szereplő allergénre, a márkanév mellett fel kell tüntetni az allergénre való egyértelmű utalást is a 21. cikk (1) bekezdése utolsó albekezdésének megfelelően.

Például:

Az „Ambert” (az élelmiszer kereskedelmi neve) mellett szerepeltetni kell, hogy „házi jellegű kéksajt” (az élelmiszer nevének közelében), így a „sajt” szóval egyértelmű utalás történik a II. mellékletben szereplő allergén, a tej jelenlétére.

Mivel az élelmiszerek neveit egyes tagállamokban értik a fogyasztók, másokban azonban nem, ezt egyedi alapon kell elbírálni.

25.

Ha egy élelmiszer neve egyértelműen utal a II. mellékletben felsorolt valamely allergénre, és az élelmiszeren feltüntetik az összetevők felsorolását (akár mert kötelező, akár önkéntes alapon), az élelmiszerben jelen lévő allergént ki kell emelni az összetevők felsorolásában.

Például: „Sajt (tej, só, savó, …)” – ahol a „tej” szót ki kell emelni.

26.

Amennyiben egy élelmiszernek a terméken feltüntetett neve egyértelműen utal a II. mellékletben felsorolt anyagra vagy termékre, de tartalmaz a II. mellékletben felsorolt más anyagot vagy terméket is, azokat is jelezni kell, hogy a fogyasztók ezen infromációk birtokában ki tudják választani a számukra biztonságos élelmiszereket.

3.5. Önkéntes kettőzés

27.

Az egyes élelmiszerekre alkalmazandó uniós rendelkezések (6) sérelme nélkül nem szabályos megismételni az allergénekre vonatkozó tájékoztatást az összetevők felsorolásán kívül, feltüntetni a „tartalmaz” szót és a II. mellékletben szereplő anyag vagy termék nevét, sem szimbólumokat vagy szövegdobozokat használni (lásd a rendelet (47) preambulumbekezdését, valamint 21. cikke (1) bekezdését 36. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben).

4. Az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás módjai az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében

28.

Az 1169/2011/EK rendelet 44. cikke kimondja, hogy:

„(1)

Amennyiben az élelmiszereket előcsomagolás nélkül kínálják megvételre a végső fogyasztóknak vagy vendéglátásnak, illetve közétkeztetésnek, vagy ha az élelmiszereket az értékesítés helyén csomagolják a fogyasztó kérésére, vagy előrecsomagolják közvetlen értékesítés céljából:

a)	a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat kötelező megadni;

(…)

(2)	A tagállamok nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el arról, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok elemeit milyen eszközök segítségével kell rendelkezésre bocsátani, valamint adott esetben arról, hogy azokat milyen formában kell közölni és megjeleníteni.”

29.

Vagyis a rendelet az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében is kötelez az allergénekről való tájékoztatásra.

30.

A tagállamok hatásköre nemzeti jogi rendelkezéseket hozni arról, hogy az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatást milyen módon kell nyújtani ezen élelmiszerek esetében. Elvileg minden kommunikációs eszköz engedélyezett az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás céljára, ha lehetővé teszi a fogyasztó tájékozott döntéshozatalát, pl. címke, más kísérő anyag, bármely más eszköz, beleértve a korszerű technológiai eszközöket vagy a verbális kommunikációt (igazolható szóbeli tájékoztatás).

31.

Erre vonatkozó nemzeti rendelkezések hiányában a rendeletben az előrecsomagolt élelmiszerek kapcsán szereplő előírások alkalmazandók az előre nem csomagolt élelmiszerek esetében is. A rendelet 13. cikkének megfelelően az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás mindig jól látható, könnyen olvasható, adott esetben letörölhetetlen, és írásban szerepel. Vagyis az allergénekkel kapcsolatos tájékoztatás nem nyújtható csupán a fogyasztó kérésére. A rendelet 21. cikkében előírt címkézési követelményeknek meg kell felelni (3–21. pont).

5. A II. melléklet naprakésszé tétele

32.

A rendelet 21. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A Bizottság a fogyasztók jobb tájékoztatása, valamint a legújabb tudományos eredmények és technológiai ismeretek figyelembevétele céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 51. cikkel összhangban szisztematikusan átvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi a II. mellékletben szereplő listát.

(…)”

33.

A II. melléklet szerinti lista naprakésszé tétele állhat egy anyag felvételéből vagy törléséből. Az élelmiszerekben előforduló allergének felsorolásából való törlés tekintetében a 2000/13/EK irányelv (7) rendelkezett arról, hogy az érdekeltek benyújthatnak a Bizottsághoz azt igazoló tanulmányokat, hogy valamely allergénről tudományos megállapítást nyert, hogy nem okozhat kellemetlen reakciót. E rendelet nem tartotta fenn e rendelkezéseket. Ez mindazonáltal nem akadályozza az érdekelteket abban, hogy olyan bizonyítékokat mutassanak be a Bizottságnak, melyek szerint a II. mellékletben felsorolt anyagokból származó termékek bizonyos körülmények között vélhetően nem váltanak ki egyéneknél kellemetlen hatást.

34.

Az ilyen beadványokat az EFSA idevágó iránymutatásai, a „Guidance on the preparation and presentation of applications pursuant to Article 6 paragraph 11 of Directive 2000/13/EC” (8) (A 2000/13/EK irányelv 6. cikkének (11) bekezdése szerinti kérelmek összeállítása és benyújtása) alapján kell elkészíteni, és legalább két, elektronikus adathordozón (CD-n vagy USB-memóriakártyán) tárolt példányban kell elküldeni a Bizottság részére a következő címre:

Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság

Európai Bizottság

1049 Brüsszel

BELGIUM

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve (2000. március 20.)az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 109., 2000.5.6., 29. o.).

(3) http://www.efsa.europa.eu/EFSA/Scientific_Opinion/opinion_nda_04_en1,1.pdf

(4) A Bizottság 828/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 30.) a fogyasztóknak az élelmiszerek gluténmentessége vagy csökkentett gluténtartalma tekintetében nyújtott tájékoztatásra vonatkozó követelményekről, HL L 228., 2014.7.31., 5. o.

(6) Pl. a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 14-i 607/2009/EK bizottsági rendelet 51. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezések (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).

(7) Lásd a 2000/13/EK irányelv 6. cikke (11) bekezdésének második albekezdését.

(8) The EFSA Journal 2013.; 11(10):3417.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

13.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 428/10

A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat

(2017/C 428/09)

Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság ünnepélyesen kihirdeti az alábbi szöveget a szociális jogok európai pilléreként

A SZOCIÁLIS JOGOK EURÓPAI PILLÉRE

Preambulum

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikke értelmében az Unió célja többek között népei jóllétének előmozdítása, valamint az, hogy Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodjon, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelemét.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke értelmében politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 151. cikke kimondja, hogy az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi Közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, az Unió és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás elősegítése, az élet- és munkakörülmények javítása – lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását –, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. cikke kimondja, hogy az Unió az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek figyelembevételével elismeri és támogatja a szociális partnerek uniós szintű szerepvállalását; önállóságuk tiszteletben tartása mellett elősegíti a szociális partnerek közötti párbeszédet.

(5)

Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amelyet először az Európai Tanács 2000. december 7-i nizzai ülésén hirdettek ki, számos olyan alapvető elvet védelmez és mozdít elő, amelyek nélkülözhetetlen elemei az európai szociális modellnek. A Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.

(6)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseket tartalmaz többek között a munkavállalók szabad mozgására (45–48. cikk), a letelepedési jogra (49–55. cikk), a szociálpolitikára (151–161. cikk), a szociális partnerek közötti párbeszéd előmozdítására (154. cikk), egyebek között az uniós szinten megkötött és végrehajtott megállapodásokra (155. cikk), a férfiak és nők egyenlő munkáért történő egyenlő díjazására (157. cikk), a minőségi oktatás és szakképzés fejlesztéséhez való hozzájárulásra (165. és 166. cikk), az egészségügy terén a nemzeti politikákat kiegészítő uniós fellépésre (168. cikk), a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra (174–178. cikk), a gazdaságpolitikákra vonatkozó átfogó iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (121. cikk), a foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (148. cikk), valamint általánosabban a jogszabályok közelítésére (114–117. cikk) vonatkozóan.

(7)

Az Európai Parlament a szociális jogok olyan szilárd európai pillérének létrehozására szólított fel, amelynek meg kell erősítenie a szociális jogokat, és pozitív hatást kell gyakorolnia az emberek életére rövid és középtávon, valamint lehetővé kell tennie az európai integráció támogatását a 21. században. (1) 27 tagállam vezetői hangsúlyozták, hogy a gazdasági és társadalmi bizonytalanság kérdését prioritásként kell kezelni, és mindenki számára ígéretes gazdasági jövőképet kell teremteni, meg kell őrizni életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítani a fiatalok számára (2). 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság a római programban elkötelezték magukat a szociális Európa kialakítása mellett. E kötelezettségvállalás a következő alapelveken nyugszik: a fenntartható fejlődés, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a kohézió és a konvergencia előmozdítása, megőrizve ugyanakkor a belső piac integritását; az egyes nemzeti rendszerek különbözőségeinek és a szociális partnerek kulcsszerepének figyelembevételével működő Unió; a nők és a férfiak egyenlőségét előmozdító, valamint mindenki számára jogokat és egyenlő esélyeket biztosító Unió; olyan Unió, amely felveszi a küzdelmet a munkanélküliséggel, a diszkriminációval, a társadalmi kirekesztődéssel és a szegénységgel; olyan Unió, ahol a fiatalok a lehető legjobb oktatásban és képzésben részesülnek és a kontinensen bárhol tanulhatnak és vállalhatnak munkát; kulturális örökségünket megőrző és a kultúrák sokféleségét előmozdító Unió. (3) A szociális partnerek elkötelezték magukat amellett, hogy továbbra is hozzájárulnak a munkavállalók és a vállalkozások szempontjából eredményesen működő Európa megteremtéséhez. (4)

(8)

Az európai egységes piac megvalósítását az elmúlt évtizedekben olyan robusztus szociális vívmányok kidolgozása kísérte, amelyek előrelépést jelentenek a mozgás szabadsága, az élet- és munkakörülmények, a nők és férfiak közötti egyenlőség, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a szociális védelem, valamint az oktatás és képzés terén. Az euro bevezetése stabil közös valutát biztosított az Unió számára, amelyet 19 tagállam 340 millió polgára használ, és amely segíti mindennapi életüket és védi őket a pénzügyi instabilitás ellen. Az Unió jelentős mértékben bővült is, ami javította a gazdasági lehetőségeket, és elősegítette a társadalmi fejlődést az egész kontinensen.

(9)

A munkaerőpiacokon és a társadalmakban gyors fejlődés megy végbe, a globalizációból, a digitális forradalomból, az új munkavégzési módokból, valamint a szociális és demográfiai változásokból pedig új lehetőségek és új kihívások adódnak. A jelentős egyenlőtlenségek, a tartós munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség vagy a nemzedékek közötti szolidaritással kapcsolatos kihívások, gyakran nagyon hasonlóak a különböző tagállamokban, bár a mértékük különböző.

(10)

Európa a pénzügyi és gazdasági válság leküzdésére irányuló egyértelmű szándékáról tett tanúbizonyságot, és a határozott fellépés eredményeként az uniós gazdaság mára stabilabb, a foglalkoztatás szintje soha nem látott mértékű, a munkanélküliség pedig folyamatosan csökken. A válság társadalmi következményei azonban – az ifjúsági munkanélküliségtől és a tartós munkanélküliségtől a szegénység kockázatáig – mélyrehatóak, és ezek kezelése továbbra is sürgős prioritás marad.

(11)

Az Európa előtt álló foglalkoztatási és szociális kihívások nagy része a viszonylag szerény növekedés eredménye, ami a foglalkoztatásban való részvétel és a termelékenység kiaknázatlan lehetőségeiben gyökerezik. A gazdasági és társadalmi fejlődés szorosan összefügg, és a szociális jogok európai pillére létrehozásának azon nagyobb ívű erőfeszítéseket kell támogatnia, amelyek egy inkluzívabb és fenntarthatóbb növekedési modell felépítését célozzák Európa versenyképességének javítása, valamint a beruházások, a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió erősítése révén..

(12)

A szociális jogok európai pillérének célja, hogy iránymutatást nyújtson egyrészt ahhoz, hogy a közvetlenül az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli problémák megoldása hatékony foglalkoztatási és szociális eredmények eléréséhez vezessen, másrészt a szociális jogok törvénybe iktatásához és végrehajtásához.

(13)

A reziliencia fokozása és a gazdasági és monetáris unió elmélyítése érdekében különösen fontos a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény előtérbe helyezése. Ezért a szociális jogok európai pillére elsősorban az euróövezet számára jött létre, ám annak minden tagállam a címzettje.

(14)

A szociális jogok európai pillére a XXI. századi Európa méltányosan és jól működő munkaerőpiacához és szociális jóléti rendszereihez elengedhetetlen elveket és jogokat tartalmazza. Megerősíti az uniós vívmányokban már szereplő jogok egy részét. Olyan új elveket határoz meg, amelyek a társadalmi, technológiai és gazdasági fejleményekből eredő kihívások megoldására irányulnak. Ezen elvek és jogok jogi úton történő érvényesíthetőségéhez elsőként a megfelelő szinteken erre vonatkozó intézkedéseket vagy jogszabályokat kell elfogadni.

(15)

A szociális jogok európai pillérében rögzített elvek az uniós polgárokra és az Unióban jogszerűen tartózkodó nem uniós állampolgárokra vonatkoznak. Amennyiben egy alapelv a munkavállalókra vonatkozik, az minden foglalkoztatott személyt érint, függetlenül foglalkoztatási jogállásától, a foglalkoztatás módjától és időtartamától.

(16)

A szociális jogok európai pillére nem akadályozhatja meg a tagállamokat vagy szociális partnereiket abban, hogy ambiciózusabb szociális normákat állapítsanak meg. A szociális jogok európai pillérében semmi nem értelmezhető úgy, hogy az az uniós jogban vagy a nemzetközi jogban, valamint az Unió vagy a tagállamok által aláírt nemzetközi megállapodásokban, köztük az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai Szociális Chartában, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményeiben és ajánlásaiban elismert jogokat és elveket – saját alkalmazási területükön – korlátozza vagy sérti.

(17)

A szociális jogok európai pillérének megvalósítása közös politikai elkötelezettséget és felelősségvállalást kíván. A szociális jogok európai pillére által meghatározott elveket és jogokat mind uniós, mind tagállami szinten az adott hatáskörökön belül, a különböző társadalmi-gazdasági környezetek és a nemzeti rendszerek különbözőségének, többek között a szociális partnerek szerepének figyelembevételével, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvével összhangban kell végrehajtani.

(18)

Uniós szinten a szociális jogok európai pillére nem jelenti az Unióra a Szerződések által ruházott hatáskörök és feladatok kiterjesztését: azt e hatáskörök korlátain belül kell végrehajtani.

(19)

A szociális jogok európai pillére tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, valamint a tagállamok nemzeti identitását és nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervezetét. A szociális jogok európai pillérének létrehozása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy szociális biztonsági rendszerük alapelveit meghatározzák és államháztartásaikat kezeljék, és nem érinthetik jelentősen e rendszerek pénzügyi egyensúlyát.

(20)

A szociális párbeszéd központi szerepet tölt be a szociális jogok megerősítésében, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés fokozásában. A szociális partnerek minden szinten alapvető szerepet játszanak a szociális jogok európai pillérének megvalósításában, a megállapodások tárgyalására és megkötésére vonatkozó autonómiájuk és a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett.

A szociális jogok európai pillére

I. FEJEZET

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS MUNKAVÁLLALÁSI JOG

1. Oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás

Mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz.

2. Nemek közötti egyenlőség

a)	A nőkkel és a férfiakkal szembeni egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget valamennyi területen biztosítani kell, többek között a munkaerőpiaci részvétel, valamint a foglalkoztatás feltételeinek és a szakmai előmenetelnek a vonatkozásában.

b)	A nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazásra jogosultak.

3. Esélyegyenlőség

A nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és az egyenlő lehetőségekhez a foglalkoztatás, a szociális védelem és az oktatás terén, valamint a nyilvánosság számára elérhető áruk és szolgáltatások igénybevételéhez. Az alulreprezentált csoportok egyenlő lehetőségeit támogatni kell.

4. A foglalkoztatás aktív támogatása

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy időben személyre szabott segítséget kapjon munkavállalási vagy önfoglalkoztatási kilátásainak javításához. Ide tartozik az álláskereséshez, a képzéshez és az átképzéshez nyújtott támogatás igénybevételének joga is. Mindenkit megillet a szociális védelemre és a képzésre való jogosultság a pályamódosítás során.

b)	A fiataloknak a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül joguk van további oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz.

c)	A munkanélkülieknek joguk van a személyre szabott, folyamatos és következetes támogatáshoz. A tartósan munkanélküli személyeknek legkésőbb a munkanélküliség 18. hónapjában joguk van egy személyre szabott, részletes értékeléshez.

II. FEJEZET

TISZTESSÉGES MUNKAFELTÉTELEK

5. Biztonságos és rugalmas foglalkoztatás

A munkaviszony jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalóknak joguk van a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz a munkafeltételek, a szociális védelemben való részesülés és a képzéshez való részvétel tekintetében. Támogatni kell a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való áttérést.

b)	A jogszabályokkal és a kollektív szerződésekkel összhangban biztosítani kell a munkaadók számára a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a gazdasági környezet változásaihoz.

c)	Támogatni kell a munka innovatív, minőségi munkakörülményeket biztosító formáit. Ösztönözni kell a vállalkozói tevékenységet és az önfoglalkoztatást. Meg kell könnyíteni a foglalkozási mobilitást.

d)	Meg kell előzni a bizonytalan munkakörülményekhez vezető munkaviszonyokat, többek között az atipikus szerződésekkel való visszaélés tilalma révén. Minden próbaidőnek észszerű időtartamra kell szólnia.

6. Bérek

a)	A munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést biztosító, méltányos bérekhez.

Megfelelő minimálbéreket kell meghatározni, amelyek a nemzeti gazdasági és szociális feltételek mellett biztosítják a munkavállaló és családja szükségleteinek kielégítését, biztosítva mindamellett a foglalkoztatáshoz jutást és a munkakeresés ösztönzését. Meg kell akadályozni a dolgozói szegénységet.

c)	A béreket a nemzeti gyakorlatnak megfelelően átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, tiszteletben tartva a szociális partnerek autonómiáját.

7. Tájékoztatás a munkaviszony feltételeiről és védelem elbocsátás esetén

a)	A munkavállalóknak joguk van a munkaviszony megkezdésekor írásban tájékoztatást kapni a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a próbaidő alatti időszakot is.

b)	Az elbocsátást megelőzően a munkavállalókat tájékoztatni kell az indokokról, és észszerű felmondási időt kell biztosítani számukra. A munkavállalóknak joguk van a hatékony és pártatlan vitarendezéshez, valamint indokolatlan elbocsátás esetén a jogorvoslathoz, ideértve a megfelelő kártérítést is.

8. Szociális párbeszéd és munkavállalói részvétel

A nemzeti gyakorlatoknak megfelelően konzultálni kell a szociális partnerekkel a gazdasági, foglalkoztatási és szociális politikák kialakításáról és végrehajtásáról. Arra kell őket ösztönözni, hogy – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk tiszteletben tartása mellett – az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek. A szociális partnerek közötti megállapodásokat adott esetben az Unió és tagállamai szintjén kell végrehajtani.

b)	A munkavállalóknak vagy képviselőiknek joguk van arra, hogy kellő időben tájékoztatást kapjanak és konzultáljanak velük az őket érintő kérdésekben, különösen a vállalkozások átruházásával, szerkezetátalakításával és egyesülésével, valamint a csoportos létszámcsökkentéssel kapcsolatban.

c)	Támogatni kell a szociális partnereknek a szociális párbeszéd előmozdítására irányuló kapacitásnövelését.

9. A munka és a magánélet közötti egyensúly

A szülőknek és a gondozási feladatokat ellátó személyeknek joguk van a megfelelő szabadsághoz, a rugalmas munkavégzéshez és a gondozási szolgáltatások igénybevételéhez. Gondozási feladataik ellátása érdekében a nőket és a férfiakat ugyanolyan külön szabadságok illetik meg, és ösztönözni kell őket arra, hogy azokat kiegyensúlyozott módon vegyék igénybe.

10. Egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezet és adatvédelem

a)	A munkavállalóknak joguk van a magas szintű munkahelyi egészségvédelemhez és biztonsághoz.

b)	A munkavállalóknak joguk van a szakmai szükségleteikhez igazított munkakörnyezethez, amely lehetővé teszi számukra a hosszabb munkaerőpiaci részvételt.

c)	A munkavállalóknak joguk van személyes adataik védelméhez a munkaviszony keretében.

III. FEJEZET

SZOCIÁLIS VÉDELEM ÉS TÁRSADALMI BEFOGADÁS

11. Gyermekgondozás és a gyermekek támogatása

a)	A gyermekeknek joguk van a megfizethető, jó minőségű kisgyermekkori neveléshez és gondozáshoz.

b)	A gyermekeknek joguk van a szegénység elleni védelemhez. A hátrányos helyzetű gyermekeknek joguk van az esélyegyenlőséget javító külön intézkedésekhez.

12. Szociális védelem

A munkaviszonyuk jellegétől és időtartamától függetlenül a munkavállalók, és hasonló feltételek mellett az önálló vállalkozók is jogosultak a megfelelő szociális védelemre.

13. Munkanélküli-járadék

A munkanélkülieknek joguk van ahhoz, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatoktól a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedéshez megfelelő aktivizálási támogatásban, valamint észszerű időtartamra szóló álláskeresési járadékokban részesüljenek, az általuk befizetett járulékokkal arányos mértékben és a nemzeti támogathatósági szabályokkal összhangban. Ezek a támogatások nem jelenthetnek visszatartó erőt a foglalkoztatásba való gyors visszatérés tekintetében.

14. Minimumjövedelem

Mindenkinek, aki nem rendelkezik elegendő forrással, joga van a megfelelő minimumjövedelmet garantáló juttatásokhoz, amely az élet minden szakaszában biztosítja a méltósággal élhető életet, valamint az ehhez szükséges termékek és szolgáltatások igénybevételének tényleges lehetőségét. Azon személyek esetében, akik képesek munkát vállalni, a minimumjövedelem-juttatásokat össze kell kapcsolni a munkaerőpiacra történő (újbóli) beilleszkedést ösztönző intézkedésekkel.

15. Időskori jövedelem és öregségi nyugdíjak

a)	A nyugdíjba vonult munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra jogosultak. A nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez.

b)	Idős korban mindenkinek joga van a méltósággal élhető élethez szükséges erőforrásokhoz.

16. Egészségügyi ellátás

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy kellő időben megfizethető és jó minőségű megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz jusson.

17. A fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása

A fogyatékossággal élő személyeknek joguk van olyan jövedelemtámogatásra, amely számukra méltósággal élhető életet, a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételüket lehetővé tevő szolgáltatásokat, valamint a szükségleteikhez igazított munkakörnyezetet biztosít.

18. Tartós ápolás-gondozás

Mindenkinek joga van a megfizethető, hosszú távú, minőségi ápolási-gondozási szolgáltatásokhoz, különösen az otthoni ápoláshoz és a közösségi alapú szolgáltatásokhoz.

19. Lakhatás és segítségnyújtás a hajléktalanok számára

a)	A rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani a jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz.

b)	A kiszolgáltatott személyeknek joguk van a kényszer-kilakoltatással szembeni megfelelő segítségnyújtáshoz és védelemhez.

c)	A hajléktalanok számára megfelelő menedékhelyet és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében.

20. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Mindenkinek joga van a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a vízellátáshoz, a szennyvízelvezetéshez, az energiához, a közlekedéshez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz és a digitális távközléshez. A rászorulókat támogatni kell az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.

(1) Az Európai Parlament 2017. január 19-i állásfoglalása a szociális jogok európai pilléréről (2016/2095 (INI)).

(2) A 2016. szeptember 16-i pozsonyi nyilatkozat.

(3) A 2017. március 25-i Római Nyilatkozat.

(4) A szociális partnerek 2017. március 24-i együttes nyilatkozata.

Az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság

13.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 428/17

Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságának határozata

(2017. augusztus 7.)

az Európai Baloldal Pártja bejegyzéséről

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2017/C 428/11)

AZ EURÓPAI POLITIKAI PÁRTOK ÉS EURÓPAI POLITIKAI ALAPÍTVÁNYOK HATÓSÁGA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az Európai Baloldal Pártja kérelmére,

mivel:

(1)

Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága (továbbiakban: a hatóság) 2017. július 6-án megkapta az Európai Baloldal Pártja (továbbiakban: a kérelmező) arra irányuló kérelmét, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban európai politikai pártként jegyezzék be, 2017. július 11-én, 2017. július 14-én, 2017. július 18-án, 2017. július 25-én, 2017. július 27-én, valamint 2017. augusztus 3-án pedig megkapta a kérelem felülvizsgált részeit,

(2)	A kérelmező benyújtotta az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 3. cikkében rögzített feltételek teljesítését igazoló dokumentumokat, a rendelet mellékletében meghatározott formában tett nyilatkozatot, valamint a kérelmező alapszabályát, amely tartalmazza a rendelet 4. cikkében előírt rendelkezéseket,

(3)	A kérelmet kiegészíti Valérie Bruyaux közjegyzőnek az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 15. cikkének (2) bekezdése értelmében tett, azt igazoló nyilatkozata, hogy a kérelmező székhelye Belgiumban található, valamint hogy alapszabálya megfelel a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseinek,

(4)	A pályázó a 2015/2401/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 1. és 2. cikkével összhangban kiegészítő dokumentumokat nyújtott be,

(5)

Az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 9. cikke értelmében a hatóság megvizsgálta a kérelmet és a benyújtott alátámasztó dokumentumokat, és úgy véli, hogy a kérelmező teljesíti a rendelet 3. cikkében meghatározott bejegyzési feltételeket, valamint hogy az alapszabálya tartalmazza a rendelet 4. cikkében előírt rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Baloldal Pártja bejegyzésre kerül mint európai politikai párt.

A párt e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján európai jogi személyiséget szerez.

2. cikk

Ez a határozat a róla szóló értesítés napján lép hatályba.

3. cikk

E határozat címzettje:

Európai Baloldal Pártja

Square de Meeûs 25

1000 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Kelt Brüsszelben, 2017. augusztus 7-én.

Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatósága nevében

az igazgató

M. ADAM

(1) HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(2) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/2401 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) az európai politikai pártok és alapítványok nyilvántartásának tartalmáról és működéséről (HL L 333., 2015.12.19., 50. o.).

MELLÉKLET

Statutes of the Party of European Left

The non-profit association for which these statutes are written up was founded on 01 July 2004 by:

Bertinotti Fausto, viale Regina Margherita 151 Rome (Italy), born on 22/03/1940 in Milan (Italy)

Marset Campos Pedro, calle Princesa 3 Murcia (Spain), born on 11/09/1941 in Valencia (Spain)

Scholz Helmut, Regensburger straße 21 15738 Zeuthen, (Germany), born in Berlin on 21/06/1954

Frutos Grass Francisco, Avenida Albufera 69 Madrid (Spain), born on 25/01/1939 in Barcelona (Spain)

Núňez José Luis, Calle Alustante 6 Madrid (Spain), born on 18/09/1940 in Ourense (Spain)

Della Valle Gian Luca, Via del Notario 3 San Marino, born on 01/04/1968 in San Marino

Pappas Stylianos, L Manolipi 139 Kesariani Athens (Greece), born on 09/03/1945 in Lamia (Greece)

Losa Myriam. Avenue victor rousseau 58 1190 Brussels, born on 07/07/1967 in Brussels (Belgium)

Giaculli Paola, Via Gi Mercuriale 14 Rome (Italy), born on 16/08/1961 in Empou (Italy)

Migliore Gennaro, Via Castagna Coop. vette F 51 800026 casoria (Italy), born on 21/06/1968 in Naples (Italy)

Mascia Graziella, Via Imperia 19 Milan (Italy), born on 03/09/1953 in Magenta (Italy)

Schubert Katina, Siegweg 22 Bonn 5 (Germany), born on 28/12/1961 in Heildeberg (Germany)

Gehrcke Wolfgang, Ryke straße 39 Berlin (Germany), born on 08/09/1943 in Reichan (Germany)

Gohde Claudia, Diefknbachstraße 584 Berlin (Germany), born on 11/09/1958 in rotemburg (Germany)

Polycarpou Vera, Ezekias Papaioannou 4 Nicosia (Cyprus), born in Afoula (Israel)

Theodorakopoulou Anastasia, Agathoupoleos 49 Athens (Greece), born on 01/10/1954 in Athens (Greece)

Balaure Cornel Florin, Vd Mihai Bravu 6 Bucharest (Romania), born on 17/10/1952 in Bucharest (Romania)

Cretu constantin, Chilia Veche 8 Bucharest (Romania), born on 17/10/1949 in Valea (Romania)

Fritz-Klackl Waltraud, Hintere Zollamtstraße, 11/7 Vienna (Austria)

Meyer Pleite Willy, Dehesa de Pagollano 11550 Chipiona Cadiz (Spain), born on 19/08/1952 in Madrid

Garnier Gilles, Rue de Merlan 28 93130 Noisy le Sec (France), born on 11/02/1959 in Paris (France)

Founding members of the European Left as member organisations were:

Communist Party of Austria

Party of Democratic Socialism, Czech Republic

Estonian Social-Democratic Labour Party,

French Communist Party, France

Party of Democratic Socialism, Germany

Coalition of the Left, the Progress and the Movements — Synaspismos, Greece

Workers-Party, Hungary

Communist Refoundation Party, Italy

Socialist Alliance Party, Romania

Communist Refoundation, San Marino

Communist Party of Slovakia

Communist Party of Spain

United Alternative Left of Catalonia, Spain

United Left, Spain

Swiss Party of Labour, Switzerland.

The association was registered under legal person number 866441216.

The undersigned, representing the Association, and in accordance with the decision of the General Assembly held in Brussels (24 June 2017) and the Congress held in Berlin (16-18 December 2016), are presenting the amendment of the Statute as follows:

Statute

Statute of the Party of the European Left

(Full text of the Statute, as it was adopted at the Founding Congress of the European Left in Rome, May 9, 2004, with the amendments approved by the 2nd Congress in Prague, November 2007, by the 3rd Congress in Paris, December 5, 2010, by the 4th Congress in Madrid, December 14, 2013, by the 5th Congress in Berlin, December 18, 2016, and by the General Assembly meeting in Brussels, June 24, 2017.)

1. General Provisions, Name, Seat and Term

Article 1

Preamble

The ‘Party of the European Left’, abbreviated here to ‘European Left’ (EL) is a flexible, decentralised association of independent and sovereign European left-wing parties and political organizations which works on the basis of consensus.

We unite democratic parties of the alternative and progressive Left on the European continent that strive for the consistent transformation of today's social relationships into a peaceful and socially just society on the basis of the diversity of our situations, our histories and our common values.

Therefore we refer to the values and traditions of the socialist, communist and labour movement, of feminism, the feminist movement and gender equality, of the environmental movement and sustainable development, of peace and international solidarity, of human rights, humanism and antifascism, of progressive and liberal thinking, both nationally and internationally. We work together in the tradition of the struggles against capitalist exploitation, ecological destruction, political oppression and criminal wars, against fascism and dictatorship, in resistance to patriarchal domination and discrimination against ‘others’.

We defend this legacy of our movement which inspired and contributed to securing the social certainties of millions of people. We keep the memory of these struggles alive including the sacrifices and the sufferings in the course of these struggles. We do this in unreserved disputation with undemocratic, Stalinist practices and crimes, which were in absolute contradiction to socialist and communist ideals.

The political and economic developments in the capitalist societies at the beginning of the 21st century create the necessity and the possibility for parties of the Left, for democratic movements and alternative social forces, when working out and realising social alternatives not only to take into account all aspects of globalisation and internationalisation. Europe as a new space for the integration of more and more countries in East and West, in North and South is both an opportunity and a challenge to regain the political initiative for Left forces. We want and have to most closely combine our work on this political level with the social activities of members and sympathizers of the party organisations within the communities, regions and nation states.

We are doing it in sharp rejection of and developing an alternative to capitalism and to the financial hegemonic groups with its worldwide attempts of pushing through neo-liberal policies into the daily life of the peoples by the so-called political and economic elites.

And we want and have to do so being not a force free of contradictions, having differing views on many issues. But we are united in resisting political incapacitation and taking part in common struggles for an alternative that has freedom, equality, justice and solidarity as its goals.

With this international approach we declare:

The Left is willing to take on responsibility in Europe and the world for the shaping of our societies, to work out political alternatives, to promote them among the public and to win the required majorities.

Liberal internationalisation and globalisation are no phenomena of nature but the result of political developments and decisions. Therefore we stand consequently against the neo-liberal policy of dealing with these challenges, against war and militarization. Just now courage and confidence must be given to the people that the world is not a commodity, that a new world of peace, democracy, sustainability and solidarity is possible.

Article 2

Name and seat

The non-profit organization uses the name ‘Party of the European Left’, or in its abbreviated form ‘European Left’ (EL). The name is always preceded or followed by the wording ‘Association sans but lucratif’ or acronym ‘ASBL’, indicating that it is founded in conformity with the Belgian law (‘Loi sur les associations sans but lucrative, les associations internationals sans but lucrative et les fondations’; hereinafter referred to as ‘the Law’ or ‘the Belgian law’) and that it does not pursue any profit goals. The party of the EL gets an official name in each of the official languages of the European Union as well as in the official languages of the states where EL member parties exist.

The names are:

‘Partit de L 'Esquerra Europea’ or ‘Esquerra Europea’ or ‘EE’ in Catalonian

‘Strana evropské levice’ or ‘Evropská levice’ or ‘EL’ in Czech

‘Party of the European Left’ or ‘European Left’ or ‘EL’ in English

‘Euroopa Vasakpartei’ or ‘Euroopa Vasak’ or ‘EV’ in Estonian

‘Parti de la Gauche Européenne’ or ‘Gauche Européenne’ or ‘GE’ in French

‘Partei der Europäischen Linken’ or ‘Europäische Linke’ or ‘EL’ in German

‘Κόμμα της Ευρωπαϊκής Αριστεράς’ or ‘Ευρωπαϊκή Αριστερά’ or ‘EA’ in Greek

‘Európai Baloldali Párt’ or ‘Európai Bal’ or ‘EB’ in Hungarian

‘Partito della Sinistra Europea’ or ‘Sinistra Europea’ or ‘SE’ in Italian

‘Partido da Esquerda Europeia’ or ‘Esquerda Europeia’ or ‘EE’ in Portuguese

‘Partidul Stîngii Europene’ or ‘Stînga Europeana’ or ‘SE’ in Romanian

‘Európska ľavicová strana’ or ‘Európska ľavica’ or ‘EĽ’ in Slovakian

‘Partido de la Izquierda Europea’ or ‘Izquierda Europea’ or ‘IE’ in Spanish

‘Partidul Stîngii Europene’ or ‘Stînga Europeana’ or ‘SE’ in Moldovan respectively in Romanian languages,

‘Avrupa Sol Partisi’ or ‘Avrupa Sol’ or ‘ASP’ in Turkish language,

‘Партыя Eўрaпейскіх лeвых’ or ‘Eўрaпейскія лeвыя’ or ‘EЛ’ in Belarusian language,

‘Europese Linkspartij’ or ‘Europees Links’ or ‘EL’ in Vlamish language,

‘Европейската лява партия’ or ‘Европейската левица’ or ‘ЕЛ’ in Bulgarian language,

‘Euroopan vasemmistopuolue’ or ‘Euroopan vasemmisto’ or ‘EV’ in Finnish language,

‘Europæisk Venstreparti’ or ‘Europæisk Venstre’ or ‘EV’ in Danish language,

‘Stranka evropske levice’ or ‘Evropska levica’ or ‘EL’ in Slovenian language,

‘Europeiska vänsterpartiet’ or ‘Europeiska vänstern’ or ‘EV’ in Swedish language.

The juridical seat of the EL is in 1000 Brussels, the head-office is located in Square de Meeus, 25, in the Brussels judicial region, and might be moved to another place in Belgium after decision by the Executive board.

Article 3

Term

The association is created for an undetermined term.

2. Aims

Article 4

The EL aims to:

—	contribute to common political action of the democratic and alternative Left in EU Member States as well as on the European level;

—

promote the social, emancipatory, ecological, peace-loving as well as democratic and progressive thinking and acting of the parties, their members and sympathisers, and therefore to reinforce the parties' actions to develop emancipatory, democratic, peace, social, ecological and sustainable policies which is essential to transform the societies and to overcome today's capitalism;

—	use democratic forms to struggle for overcoming contemporary capitalist relations;

—	consolidate the cooperation of the parties and political organisations at all levels;

—	promote the confrontation of their analyses and the coordination of their orientations at the European level;

—	cooperate with other political organisations at European level pursuing similar targets;

—	promote a ‘European public relations work’ that actively supports the development of a European identity according to our values and aims;

—

cooperate in the preparation of the European elections and in referenda in the European scale, in full compliance with limitations laid down in the Regulation (EU, Euratom) No 1141/2014 of the European Parliament and of the Council, in particular with the articles 21, 22 (hereinafter called ‘Regulation (EC) No 1141/2014’);

—	initiate, prepare and support Europe-wide initiatives of the EL and its parties — together with other parties, party-networks and NGOs (acting in full compliance with the above-mentioned Regulation (EC) No 1141/2014);

—	all decisions concerning choices and attitudes of EL member parties or political organizations in their own countries remain strictly under the sovereignty of national parties.

The EL supports fully gender equality in all areas of daily life. Feminism, gender-mainstreaming and gender-democracy are basic principles for the functioning and development of the EL.

3. Membership

Article 5

Founding members of the EL are socialist, communist, red-green and other democratic left parties of the Member States and associated states of the European Union (EU) who are working together and establishing various forms of cooperation at all levels of political activity in Europe based on the agreements, basic principles and political aims laid down in its political programme (manifesto). Agreement on the European Left's Statutes is prerequisite for membership to the Party of the European Left.

Membership to the EL is open to any left party and political organisation in Europe that agrees with the aims and principles of the political programme (manifesto) and accepts these statutes. Their membership is granted by decision of the members.

Other parties and political organisations may apply for observer status or might be invited by the members to become observers to the EL.

Number of member parties is unlimited, but the minimum number of full members is three. Should the number fall below this threshold, the Association is obliged to start procedures for its dissolution.

Article 6

The European Left consists of:

—	Member parties and political organizations with full rights;

—	Observer parties or political organizations;

—	Individual members;

—	EL partners.

Article 6bis

List of actual members

The member parties of European Left are:

—	Bulgarian Left, Bulgaria,

—	Communist Party of Austria (KPÖ),

—	Communist Party of Finland (SKP), Finland,

—	Communist Party of Spain (PCE),

—	Communist Refoundation Party (PRC), Italy,

—	Dei LENK (dL), Luxembourg,

—	Die LINKE, Germany,

—	Estonian United Left Party (EÜVP), Estonia,

—	Freedom and Solidarity Party (ODP), Turkey,

—	French Communist Party (PCF), France,

—	Initiative for Democratic Socialism (IDS), Slovenia,

—	Left Alliance, Finland,

—	Left Bloc (BE), Portugal,

—	Left Party (PG), France,

—	Partie Communiste Wallonie-Bruxelles (PCWB), Belgium,

—	Party of Communists of Republic of Moldova (PCRM), Moldova,

—	Party of Democratic Socialism (SDS), Czech Republic,

—	Party of Ecosocialism and Sustainable Development of Slovenia (TRS),

—	Red-Green Alliance (RGA), Denmark,

—	Romanian Socialist Party (RSP), Romania,

—	Swiss Party of Labour (PST/POP/PDA), Switzerland,

—	SYRIZA, Greece,

—	The Belarusian Party of the Left ‘Fair World’ (Fair World), Belarus,

—	United Alternative Left of Catalonia (EUiA), Spain,

—	United Left (IU), Spain,

—	Workers-Party 2006 (WP 2006), Hungary.

The observer parties of European Left are:

—	AKEL, Cyprus,

—	Altra Europa con Tsipras (AET), Italy,

—	Communist Party of Bohemia and Moravia (CPBM), Czech Republic,

—	Communist Party of Slovakia, Slovakia,

—	Left Unity, United Kingdom,

—	New Cyprus Party (YKP), Cyprus,

—	United Cyprus Party (BKP), Cyprus,

—	VEGA, Belgium,

EL- Partners

—	Balpárt, Hungary,

—	Der Wandel, Austria,

—	Ensemble (E!-FdG), France,

Article 7

New members, admission and suspension

(1)

A member party or political organisation of the EL with full rights and duties can become any left party or political organisation that is represented in the European Parliament, or in the National parliaments or in the Parliaments of regions resp. in regional assemblies within the EU member-states.

In EU Member States with no regional level it will be sufficient for a party or political organisation to have representatives on the municipal level, if a municipal parliament represents at least 20 percent of the country's population.

Parties or political organisations, coming from EU Member States or non-EU-Member States, can become members of the European Left with full rights, irrespectively if they have parliamentarian representation on different levels.

(2)

Membership in the EL does not prohibit the membership in other associations, including outside the European Union if their acting is not contrary to the aims and principles of the EL. The structure of the EL allows political organisations which are politically close to the EL to take part in its activities in a flexible manner. If desirable for both sides, EL can establish a cooperation protocol for this purpose, and the respective organisations are entitled the designation ‘EL partner’. The main criterion here is the political consent with the basic positions of the EL; the decision-making process inside the EL on this issue follows the rules for decision about membership issues.

(3)

Applications for membership in the EL are discussed and decided by the Council of Chairpersons on a basis of proposals from the Executive board, and ratified by the General Assembly on suggestion of the Executive board on the basis of the application, the rules and political programme presented by the applicant. The decision by the Council of Chairpersons has to be based on consensus.

(4)

The temporary/provisional suspension from participation in activities, or the cancellation of membership in the EL in case a member party or political organisation seriously violates statutes and political aims are carried out through the same procedures as the admittance.

(5)

The applications for observer status is decided in the same way, except for the need of ratification. Observer parties or political organisations take part in the meetings, to which they are invited, as consultants. They can make proposals to the Executive board for examination and decision making.

(6)

Member parties or political organisations that want to leave the EL have to declare this officially; the same procedure applies to observers and individual members.

Article 8

Individual members

The EL introduces the opportunity of individual membership as a contribution to its future development. In countries where full-right member parties or political organizations exist each member party or political organization is free to decide to carry out this opportunity and to adopt — for its own country — the most convenient approach and practical methods. According to that approach women and men residents of an EU Member State can become individual members of the EL. In countries where full-right member parties or political organizations exist they can form friendship circles associated to these parties of the European Left. Citizens of other European countries associated to the EU can also apply for individual membership. They can join or create a national group of individual members applying for observer status in the EL.

Article 9

Political foundation

The political foundation on European level Transform!Europe is affiliated to the EL.

Article 10

Rights and duties of the member and observer parties

The full members (Member Parties) exercise the rights assigned by law, namely:

—	the right to access the decisions taken by the General Assembly, by the Executive Board and by all other organs of the EL, the accounting records and the list of members;

—	the right to convene the extraordinary General Assembly on condition that at least one fifth of members request this;

—	the right to propose an item on the agenda on condition that the proposal is signed by a number of members equal at least to one twentieth;

—	the right to participate in the General Assembly and in the Congress or to be represented there;

—	the right to vote at the General Assembly and in the Congress;

—	the right to a specific procedure in the case of expulsion;

—	the right to request dissolution or liquidation of the Association should it seriously contravene its statutes or the law or public order;

—	the right to call for an act of the Association to be invalidated;

—	the right to request the court of first instance to decide the mandate of the liquidators;

—	the right to initiate proceedings before a court of first instance against the decisions of the liquidators in relation to the use of assets insofar as the statutes so allow;

—	the right to withdraw from the Association.

In addition, full members have the following rights:

—	right of participation in the meetings and voting about all issues;

—	right of initiative in proposing the documents and positions of the EL Party;

—	right of proposing common activities of the Party.

The Observer Parties and Individual Members have the same rights except for the right of voting. The same applies to the EL Partners.

The Member Parties have following duties:

—	duty to observe the valid documents (Statute, programmatic documents) of the EL Party;

—	duty of paying Membership fees;

—	duty to be in contact with the leading organs of the Party.

The Observer Parties and Individual Members have the same duties except the duty of Membership fee payment.

4. The organs of the EL and the decision-making process

Article 11

The European Left has the following organs:

—	the Congress;

—	the General Assembly;

—	the Council of Chairpersons;

—	the Executive board;

—	the Presidency;

—	the Political Secretariat.

Mode of work

Article 12

The work of the EL organs has to be performed openly and transparently, all political documents adopted are to be published. The EL documents and materials are supplied to all member parties and political organisations. Personal data can only be made public when the Belgian law and/or regulations by the European or Belgian authorities stipulate to do so.

For the concrete mode of work of all bodies as well as regulations concerning the decision-making process rules of procedures have to be worked out and to be adopted by these organs on proposal of the council of chairpersons.

Respecting the values of gender democracy the share of women in all organs (except the Council of Chairpersons) must be 50 %.

Being a pluralistic association, proceedings of the EL have to be chosen that guarantee the rights of different sensitivities.

Article 13

The EL is striving to cooperate closely with parliamentarian groups of the Left in other European bodies and networks.

The EL will establish forms of cooperation with youth organisations of the European Left — both representing national or regional organisations as well as European structures and other international networks.

The Congress

Article 14

The Congress has all powers of the General Assembly, in addition to that it

—	elects the EL chairperson and Vice-chairperson/s on the basis of a proposal by the Council of Chairpersons following a rotation principle;

—	elects the treasurer on the basis of a proposal by the Executive board;

—	elects the Executive board consisting of two members of each party in accordance to the nomination by each respective member party;

—	elects at least three and odd auditors.

Article 15

The Congress shall hold at least one session every three calendar years. It is convened by the Executive board, which can also decide on convening an extraordinary congress. In the year, when the Congress is convened, it fullfils also the duties of General Assembly.

The Congress takes place alternately in different Member States of the European Union or in European states where EL member parties or political organisations exist.

A Congress can be convened at the request of at least 25 % of its delegates.

Article 16

The Congress consists of:

—

12 delegates of each Member party, who have the voting rights. The key for the number of delegates might be changed by every Congress for the next Congress.

The delegates are elected by their parties with respect to the gender equality, i.e. with at least 50 % of women.

Parties do not have to use the full number of delegates.

The Congress can only take decisions if at least half of the members are present or represented, its decisions are taken by the majority of delegates present at its session. Delegates, representing the Member Parties, have full voting rights, each delegate one vote. The proposals it decides upon have to be based on the principle of consensus as stipulated by Article 1 (preamble) of this Statute.

All other participants are observers without the right to vote: i.e.:

—	Representatives of the observer parties resp. organisations;

—	Members of the Executive board, not being delegates;

—	Invitees and guests, including members of the Parliamentarian groups of Left parties in the European Parliament, the National Parliaments or in other European bodies resp. networks

Article 17

In addition, the Executive board is permitted to invite representatives of other parties or organisations to the Congress.

The Council of Chairpersons

Article 18

The Council of Chairpersons is meeting at least once a year.

Members are:

—	the Chairpersons of all member parties

—	the EL Chairperson and Vice-chairperson/s

The Council of Chairpersons can invite other representatives of EL bodies or from EL member parties resp. political organisations to participate in its meeting.

Article 19

The Council of Chairpersons has, with regards to the Executive board, the rights of initiative and of having objection on important political issues.

The Council of Chairpersons adopts resolutions and recommendations that are passed to the Executive board and the Congress.

The Council of chairpersons decides about applications for EL membership.

The decisions of the Council of Chairpersons are adopted by majority of the members present with the respect for the consensus principle (Art. 1 of this Statute); it can only take decisions if at least half of the members are present or represented.

The Executive board

Article 20

The Executive board consists of:

—	the Chairperson and Vice-chairperson/s

—	the Treasurer

—	further Members elected on the basis of a key of two persons from each member party by the Congress at a gender-quoted basis.

Article 21

Executive board meetings take place at least two times a year.

The convening of a meeting of the Executive board can also be asked for by a member party or political organization.

It can only take decisions if the majority of members are present or represented. Its decisions are taken by majority of the members present or represented, with the chairperson or his/her replacement having the casting vote, should the vote be tied.

Article 22

The Executive board carries out the decisions on the basis and orientations of the Congress and General Assembly and in accordance with the Council of Chairpersons

The Executive board is responsible for organizing the daily work of the EL. It is responsible for the creation, composition and functioning of the Political Secretariat. The Executive board has to adopt the rules of its own work, as well as the rules of the work of the Secretariat.

It determines the political guidelines of the EL between the General Assembly meetings. It proposes, plans and convenes political initiatives for the EL, convenes conferences or thematic meetings. It sets permanent or ad hoc working groups on special political issues and questions, chooses their responsible staff and fixes their tasks in accordance with the plan of action established by the Congress.

The Executive board convenes the Congress and General Assembly meetings, fixes the proposals for time-table and venue, and suggests the standing orders and agenda.

The General Assembly

Article 23

The General Assembly is composed by the members of the Executive board and by the members of the Council of Chairpersons. When convening the General Assembly, the Executive board can decide to include more delegates from the Member Parties, but the principle of equal representation of all parties should be respected.

Article 24

The General Assembly meets once a year, with the exception of the years, when the Congress is convened; in these years the Congress meeting replaces the General Assembly meeting.

The General Assembly is convened by the decision of the Executive Board, by the chairperson or his/her replacement, at least 60 days before the date of the meeting unless in case of emergency. In the latter case, the period may not be less than 30 days. Invitations must be sent by email or by regular post and must give the agenda as well as the day, time and place of the meeting.

It can also be convened by a request addressed in writing to the chairperson by at least one fifth of the members.

Any member of the General Assembly unable to attend can be represented at its meeting by another member from the same Member Party, to whom s/he must give written authority to act (letter, fax or email). The authorised representative may not hold more than two authorisations valid for the same general assembly meeting.

The General Assembly may only deliberate an issue if half the members are present or represented.

Article 25

The authority of the General Assembly is determined by Law.

The proposals it decides upon have to be based on the principle of consensus as stipulated by Article 1 (preamble) of this Statute.

It decides the following by majority:

—	modification of the statutes;

—	nomination or removal of Presidency or its members;

—	nomination or removal of auditors and determining their allowance on condition that the statutes so allow; the position of an auditor is not compatible with the function of the Treasurer of EL or a Treasurer any Member or Observer party;

—	approval of the budget and the accounts;

—	dissolution of the Association;

—	exclusion of a member;

—	transformation of the Association into an association with a social aim;

—	all other cases where the statutes provide for its decision.

The General Assembly:

—	determines the political guidelines of the EL between the Congresses and adapts decisons of the Congress to the current political situation;

—	adopts the annual agenda of the EL;

—	determines political platform and strategy of the EL for the elections to the European Parliament;

—	comments on the report of activities for the preceded period and on the program for further work presented by the Executive board;

—	proposes discussions of and/or within member parties or political organisations on political developments or special questions.

Changes of these statutes and the Manifesto are decided by the Congress after a thorough debate on the issue within each member party. If, due to changes in European legislation, a conflict arises between this Statute and the valid European or national regulations in the time between two Congresses, the General Assembly is entitled to adopt, on the basis of proposals made by the Executive board, provisional changes to the Statute which will bring it to correspondence with the European regulations. These changes are considered temporary, and their validity or rejection would be decided by the next EL Congress.

The Presidency

Article 26

The Presidency consists from the Chairperson, Vice-chaiperson(s) and the Treasurer. It fulfills the role of ‘conseil d'administration’ according to the Belgian law, representing the EL legally, financially and administratively.

The Presidency members are appointed by the General Assembly for a period of three years and can be dismissed by the General Assembly at any time.

If the General Assembly has not replaced the Presidency at the end of their mandate, they shall continue to exercise their mandate while awaiting the decision of the General Assembly.

Their mandate only expires in the case of death, resignation or dismissal.

If a position is vacant, a member can be appointed provisionally by the General Assembly. In that case the member will carry out the mandate of the member s/he is replacing. Outgoing members are re-eligible.

If the Chairperson is unable to attend, his/her functions shall be carried out by the vice-chairperson or the oldest member of the Presidency present.

The Presidency shall meet at the instance of the Chairperson or of two members of the Presidency.

It may only take a decision if the majority of its members are present or represented. Its decisions are taken by majority of voters present or represented; should the vote be tied, the Chairperson has the casting vote.

Article 27

The Chairperson is elected by the Congress. A candidate for the EL Chairperson is presented by the Council of Chairpersons until and including the next Congress. The candidacy should follow a rotation principle.

On a proposal of the Council of Chaipersons the Congress elects one or more Vice-chairpersons on a gender quota basis.

Article 28

In case the post of the Chairperson becomes vacant before the next ordinary Congress, the Executive board can name a Chairperson ad interim until the next Congress.

Article 29

The Chairperson represents the EL in the public sphere in the contacts with representatives of organisations and institutions, including the EU authorities, Trade Unions, non-governmental organisations and associations:

The Vice-chairperson/s support/s the Chairperson in fulfilling his/her duties.

The Political Secretariat

Article 30

The Political Secretariat carries out the decisions of the EL organs. It is lead by a coordinator. It consists of the members elected on the basis of proposal by the Council of Chairpersons by the Executive board (with the respect to gender equality). The Secretariat fulfils the duties of a CEO, being tasked with the daily management of the Party including the authority to take the decisions needed for this task.

In particular it is responsible for:

—	supporting the Presidency;

—	running the regular business and preparing the meetings of the Executive board;

—	executing the decisions and respective orders of the Executive board;

—	maintaining close relationships with the whole prime executives of the member policies;

—	maintaining contacts to the member and observer parties and political organizations;

—	supporting the EL working groups;

—	maintaining relations to the media in cooperation with the Presidency;

—	maintaining the contact of the EL with the Parliamentarian Groups in which there will be deputies of Left parties in the EP and other European/international institutions etc.;

—	running the archives;

—	securing transparency of all political work;

—	guiding the work of the EL office;

—	reporting on its work to each Executive board meeting.

5. The Finances of the EL

Article 31

The EL is financing itself by membership fees, contributions and public subsidies. The financing is based on transparency, in particular in terms of bookkeeping, accounts and donations, privacy and protection of personal data, in accordance with the Regulation (EC) No 1141/2014 of the European Parliament and the Council, in particular its Article 23.

The Treasurer prepares the annual budget, which has to be approved by the General Assembly after its adoption in the meeting of treasurers of the member parties. The budget has to be prepared and approved in accordance with the regulations and rules regarding the funding of the political parties on European level. The Treasurer also prepares the annual accounts which then are verified by the group of elected internal auditors. The annual accounts are then approved by the General Assembly.

The (annual) membership fee is set by the general assembly. The membership fee may not be less than one (1) euro per year, and shall not exceed the maximal values according to the Regulation (EC) No 1141/2014 of the European Parliament and the Council, Article 20.

6. Dissolution of the EL

Article 32

The dissolution of the EL requires a decision of the General Assembly.

The General Assembly can only pronounce dissolution in the same circumstances as those for modification of the statutes of the Association. The General Assembly which pronounces the dissolution of the Association shall appoint liquidators and shall determine their authority. The assets, after the discharge of any debts, must be transferred to an association, an institute or a foundation that follows the same goal as this association, by decision of the general assembly.

Article 33

Anything not explicitly provided for in these statutes shall be regulated by the Belgian law (‘Loi sur les associations sans but lucrative, les associations internationals sans but lucrative et les fondations’), and by the applicable European laws and regulations, in particular the Regulation (EC) No 1141/2014 of the European Parliament and the Council on the statute and funding of European political parties and European political foundations.

Article 34

These statutes have been drawn up in French and English. Should there be any discrepancy between the two linguistic versions, the English version shall prevail (1).

(1) New article, reflecting the present practice.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 428

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. december 13.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 428/01	A Bizottság közleménye (2017. július 13.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsorolt, allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok vagy termékek élelmiszerekben való jelenlétére vonatkozó tájékoztatásról	1
2017/C 428/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8727 – CGE/EDPR/TrustWind/DGE/Repsol/WindPlus) ( 1 )	6
2017/C 428/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8612 – CZ/DT/Carl Zeiss Smart Optics) ( 1 )	6
2017/C 428/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8615 – AXA/Unibail-Rodamco/Paunsdorf Center) ( 1 )	7
2017/C 428/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8478 – Zukunft Ventures/Gustav Magenwirth/Brake Force One/Unicorn Energy/JV) ( 1 )	7
2017/C 428/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8711 – Macquarie/Oiltanking/Oiltanking Odfjell Terminal Singapore) ( 1 )	8
2017/C 428/07	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8700 – Engie/Omnes Capital/Prédica Prévoyance/Target) ( 1 )	8
2017/C 428/08	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8583 – Lufthansa Technik/Pepperl+Fuchs/JV) ( 1 )	9

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 428/14	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8718 – Starwood Capital Group/Accor/Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	33
2017/C 428/15	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8716 – Mirova/GE/Idesamgar/Idesamgar 1) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	35

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1766
JPY	Japán yen	133,54
DKK	Dán korona	7,4423
GBP	Angol font	0,88068
SEK	Svéd korona	9,9328
CHF	Svájci frank	1,1671
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,8245
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,596
HUF	Magyar forint	314,33
PLN	Lengyel zloty	4,2044
RON	Román lej	4,6335
TRY	Török líra	4,5040
AUD	Ausztrál dollár	1,5541
CAD	Kanadai dollár	1,5098
HKD	Hongkongi dollár	9,1848
NZD	Új-zélandi dollár	1,6956
SGD	Szingapúri dollár	1,5901
KRW	Dél-Koreai won	1 281,27
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,0156
CNY	Kínai renminbi	7,7875
HRK	Horvát kuna	7,5395
IDR	Indonéz rúpia	16 004,41
MYR	Maláj ringgit	4,7860
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,377
RUB	Orosz rubel	69,2925
THB	Thaiföldi baht	38,369
BRL	Brazil real	3,9051
MXN	Mexikói peso	22,4566
INR	Indiai rúpia	75,7700

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2017.10.10.
Időtartam	2017.10.10.–2017.12.31.
Tagállam	Dánia
Állomány vagy állománycsoport	LIN/04-C.
Faj	Északi menyhal (Molva molva)
Övezet	A IV övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	20/TQ127

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Parlament Tanács Európai Bizottság
2017/C 428/09	A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat	10
	Európai Bizottság
2017/C 428/10	Euroátváltási árfolyamok	16
	Az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság
2017/C 428/11	Az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságának határozata (2017. augusztus 7.) az Európai Baloldal Pártja bejegyzéséről	17
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2017/C 428/12	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	32
2017/C 428/13	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	32


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.