		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 417

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. december 6.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Számvevőszék
2017/C 417/01	Az uniós ügynökségeknél és egyéb szerveknél a 2016-os pénzügyi évre nézve lefolytatott éves számvevőszéki ellenőrzések eredményeinek összefoglalása	1
2017/C 417/02	Jelentés az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	25
2017/C 417/03	Jelentés az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszával együtt	31
2017/C 417/04	Jelentés az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt	37
2017/C 417/05	Jelentés az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt	42
2017/C 417/06	Jelentés az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	47
2017/C 417/07	Jelentés a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	52
2017/C 417/08	Jelentés a Közösségi Növényfajta-hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt	57
2017/C 417/09	Jelentés az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszaival együtt	63
2017/C 417/10	Jelentés az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	68
2017/C 417/11	Jelentés a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	74
2017/C 417/12	Jelentés az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt	79
2017/C 417/13	Jelentés az Európai Bankhatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt	87
2017/C 417/14	Jelentés az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszával együtt	92
2017/C 417/15	Jelentés az Európai Vegyianyag-ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt	98
2017/C 417/16	Jelentés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt	104
2017/C 417/17	Jelentés az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt	110
2017/C 417/18	Jelentés az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt	115
2017/C 417/19	Jelentés a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Intézet válaszával együtt	120
2017/C 417/20	Jelentés az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt	126
2017/C 417/21	Jelentés az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Intézet válaszával együtt	131
2017/C 417/22	Jelentés az Európai Gyógyszerügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	142
2017/C 417/23	Jelentés a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt	150
2017/C 417/24	Jelentés az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	156
2017/C 417/25	Jelentés az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	160
2017/C 417/26	Jelentés az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	166
2017/C 417/27	Jelentés az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	171
2017/C 417/28	Jelentés az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt	176
2017/C 417/29	Jelentés az Európai Képzési Alapítvány 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Alapítvány válaszával együtt	181
2017/C 417/30	Jelentés az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt	187
2017/C 417/31	Jelentés a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	194
2017/C 417/32	Jelentés az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	201
2017/C 417/33	Jelentés az Euratom Ellátási Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	207
2017/C 417/34	Jelentés az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Alapítvány válaszával együtt	212
2017/C 417/35	Jelentés az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységének 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Eurojust válaszával együtt	218
2017/C 417/36	Jelentés az Európai Rendőrségi Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt	223
2017/C 417/37	Jelentés az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	228
2017/C 417/38	Jelentés az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	233
2017/C 417/39	Jelentés az Európai GNSS Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	241
2017/C 417/40	Jelentés az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	247
2017/C 417/41	Jelentés a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt	252
2017/C 417/42	Jelentés az Egységes Szanálási Testület 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Testület válaszával együtt	256

IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Számvevőszék

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/1

Az uniós ügynökségeknél és egyéb szerveknél a 2016-os pénzügyi évre nézve lefolytatott éves számvevőszéki ellenőrzések eredményeinek összefoglalása

(2017/C 417/01)

TARTALOM

AZ UNIÓS ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EGYÉB SZERVEK NEVÉNEK RÖVIDÍTÉSE

ÖSSZEFOGLALÓ

MAGUNKRÓL

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET

A különféle ügynökségek az Unió különböző tagállamaiban találhatók

Az ügynökségek költségvetése és finanszírozása: növekedés a kiemelt területeken és az önfinanszírozás részaránya

A személyzet létszámának növekedése a kiemelt területeken

Ellenőrzési módok

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

Hitelesítő vélemény valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról

Az EASO kivételével valamennyi ügynökség esetében hitelesítő véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

A Számvevőszék által kiemelt különösen jelentős témák

Egyéb ellenőrzési megállapítások különböző területeken

Emberi erőforrások: egyes esetekben gondot okoznak

A közbeszerzés továbbra is hibára hajlamos terület

Nagyrészt hasonló tevékenységek, mégis eltérő informatikai környezet

Az EMA-n belüli informatikai tanácsadás és projektmenedzsment tökéletesítésre szorul

Javult a költségvetési gazdálkodás, egyes kivételekkel

A külső értékelések általában pozitívak

Hogy átfogóbb képet adjunk, beszámoltunk az IAS ellenőrzési eredményeiről is

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása a legtöbb esetben jó úton halad 19

I. MELLÉKLET –

Az ügynökségek költségvetése és létszáma 20

II. MELLÉKLET –

A Számvevőszéknek a véleményektől független megjegyzései 22

III. MELLÉKLET –

A számvevőszéki véleményektől független még lezáratlan megjegyzések hasznosulása 25

AZ UNIÓS ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EGYÉB SZERVEK NEVÉNEK RÖVIDÍTÉSE

Rövidítés	Teljes név	Székhely
ACER	Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége	Ljubljana, Szlovénia
XBEREC	Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala	Riga, Lettország
CdT	Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja	Luxembourg, Luxemburg
CEDEFOP	Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	Szaloniki, Görögország
CEPOL	Az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége	Budapest, Magyarország
CHAFEA	Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség	Luxembourg, Luxemburg
CPVO	Közösségi Növényfajta-hivatal	Angers, Franciaország
EACEA	Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	Brüsszel, Belgium
EASA	Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	Köln, Németország
EASME	Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség	Brüsszel, Belgium
EASO	Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal	Valletta, Málta
EBA	Európai Bankhatóság	London, Egyesült Királyság
ECDC	Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	Stockholm, Svédország
ECHA	Európai Vegyianyag-ügynökség	Helsinki, Finnország
EEA	Európai Környezetvédelmi Ügynökség	Koppenhága, Dánia
EFCA	Európai Halászati Ellenőrző Hivatal	Vigo, Spanyolország
EFSA	Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság	Párma, Olaszország
EIGE	Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete	Vilnius, Litvánia
EIOPA	Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság	Frankfurt, Németország
EIT	Európai Innovációs és Technológiai Intézet	Budapest, Magyarország
EMA	Európai Gyógyszerügynökség	London, Egyesült Királyság
EMCDDA	A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja	Lisszabon, Portugália
EMSA	Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	Lisszabon, Portugália
ENISA	Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	Heraklion, Görögország
ERA	Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége	Valenciennes, Franciaország
ERCEA	Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége	Brüsszel, Belgium
ESMA	Európai Értékpapír-piaci Hatóság	Párizs, Franciaország
ESZT	Egységes Szanálási Testület	Brüsszel, Belgium
ETF	Európai Képzési Alapítvány	Torino, Olaszország
EUIPO	Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala	Alicante, Spanyolország
eu-LISA	A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség	Tallinn, Észtország
EU-OSHA	Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	Bilbao, Spanyolország
EURATOM	EURATOM Ellátási Ügynökség	Luxembourg, Luxemburg
EUROFOUND	Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	Dublin, Írország
EUROJUST	Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége	Hága, Hollandia
EUROPOL	Európai Rendőrségi Hivatal	Hága, Hollandia
FRA	Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	Bécs, Ausztria
FRONTEX	Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség	Varsó, Lengyelország
GSA	Európai Globális Navigációs Műholdrendszer Ügynökség	Prága, Cseh Köztársaság
INEA	Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség	Brüsszel, Belgium
REA	Kutatási Végrehajtó Ügynökség	Brüsszel, Belgium

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Számvevőszék ellenőrizte 41 európai szerv, hivatal és ügynökség (a továbbiakban: ügynökségek) elszámolásait és az azok alapjául szolgáló tranzakciókat a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan. A Számvevőszék mindegyik ügynökség elszámolásairól, valamint egy kivételével (EASO) mindegyikük alapul szolgáló tranzakcióiról hitelesítő véleményt adott ki.

Noha az ügynökségek beszámolói valós képet adtak azok pénzügyi és gazdasági helyzetéről, és a legtöbb esetben az elszámolások alapjául szolgáló tranzakciók is jogszerűek és szabályszerűek voltak, továbbra is van javítanivaló, amint azt a Számvevőszék a figyelemfelhívó megjegyzéseiben, egyéb megjegyzéseiben és az ellenőrzési eredményekre vonatkozó, az ellenőrzési véleményt nem megkérdőjelező megjegyzéseiben kifejti.

Ez a dokumentum áttekintést nyújt ezen ellenőrzések eredményeiről. Célja, hogy megkönnyítse az ügynökségek számára a Számvevőszék különálló éves jelentéseinek elemzését és összehasonlítását. A számvevőszéki vélemények és megjegyzések, valamint a rájuk adott válaszok a vonatkozó különálló éves jelentésekben találhatók. Az összefoglaló nem minősül ellenőrzési jelentésnek vagy véleménynek.

MAGUNKRÓL

Az Európai Számvevőszék az Unió pénzügyeinek ellenőrzésével foglalkozó uniós intézmény. A Számvevőszék alapvető célja, hogy az Unió külső ellenőreként elősegítse az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, az elszámoltathatóság és átláthatóság fokozását, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. A Számvevőszék feladata az Unió független ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat. E megbízatása keretében a Számvevőszék évente megvizsgálja valamennyi uniós intézmény és ügynökség elszámolásait és az azok alapjául szolgáló tranzakciókat.

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET

A különféle ügynökségek az Unió különböző tagállamaiban találhatók

Az ügynökségek önálló jogi személyek, amelyeket egy másodlagos jogi aktussal hoztak létre olyan műszaki, tudományos vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek segítséget nyújtanak az uniós intézményeknek szakpolitikáik kialakításában és végrehajtásában. Az ügynökségek jól ismertek az egyes tagállamokban, és az uniós polgárok mindennapi életében alapvető fontosságú területeken (pl. egészségügy, biztonság, védelem, szabadság és jogérvényesülés) jelentős befolyást gyakorolnak a szakpolitikára és a döntéshozatalra, valamint a programok végrehajtására. Felépítésük és feladatkörük szerint megkülönböztetünk decentralizált ügynökségeket, egyéb szerveket és a Bizottság végrehajtó ügynökségeit. Összefoglalónkban az egyes ügynökségekre teljes nevük rövidítésével utalunk; ezek felsorolása a jelentés elején található.

A 32 decentralizált ügynökség fontos szerepet játszik az uniós szakpolitikák előkészítésében és végrehajtásában, különösen a technikai, tudományos, operatív, illetve szabályozói feladatok ellátása terén. Létrehozataluk azt szolgálja, hogy a Bizottság a szakpolitikai döntéshozatalra tudjon összpontosítani, valamint hogy az Unió és a tagállami kormányok közötti együttműködés erősítése érdekében egyesíteni lehessen a két fél technikai és más jellegű speciális szakértelmét. A meghatározatlan időtartamra létrehozott decentralizált ügynökségek az Unió különböző országaiban találhatóak (lásd: 1. ábra).

A három másik szerv az EIT, az Euratom és az ESZT. A budapesti EIT független, decentralizált uniós szerv, amely tudományos, üzleti és oktatási erőforrásokat egyesít az Unió innovációs képességének javítására. A luxemburgi Euratom létrehozásának célja az Európai Atomenergia-közösség céljainak támogatása volt. A brüsszeli ESZT az európai bankunió Egységes Szanálási Mechanizmusának főhatósága. Feladata a fizetésképtelen bankok rendezett módon történő szanálása úgy, hogy az a lehető legkevésbé befolyásolja az uniós tagállamok és más államok reálgazdaságát és államháztartását.

A hat bizottsági végrehajtó ügynökség egy vagy több uniós program irányításával kapcsolatos feladatokkal van megbízva, és meghatározott időtartamra hozták létre őket. Székhelyük Brüsszelben (EACEA, EASME, ERCEA, INEA, REA), illetve Luxembourgban (CHAFEA) van.

1. ábra

Az ügynökségek elhelyezkedése a tagállamokban

Az ügynökségek költségvetése és finanszírozása: növekedés a kiemelt területeken és az önfinanszírozás részaránya

A legtöbb ügynökséget majdnem teljes egészében az Unió általános költségvetése finanszírozza, míg néhányan teljesen vagy részben önfinanszírozóak (a bontást lásd: 1. táblázat). Az ERA legkésőbb 2019. június végéig részben önfinanszírozóvá válik.

1. táblázat

Az ügynökségek típus és finanszírozás szerint

	Finanszírozás
	Javarészt az Unió általános költségvetéséből	Javarészt önfinanszírozó	Uniós költségvetés, tagállami hozzájárulások, illetve díjak (részben önfinanszírozó)
Decentralizált ügynökségek	24	2 CPVO, EUIPO	6 EASA, EBA, ECHA, EIOPA, EMA, ESMA
Egyéb szervek	2 EIT, EURATOM	1 ESZT	—
Bizottsági végrehajtó ügynökségek	6 EACEA, REA, ERCEA, EASME, INEA, CHAFEA	—	—

Az összes ügynökség (a sajátos megbízatással és mechanizmussal rendelkező ESZT-t kivéve) 2016-os költségvetése mintegy 3,4 milliárd eurót tesz ki (2015: 2,8 milliárd euro), ami az Unió 2016-os általános költségvetése kb. 2,4 %-ának felel meg (2015: 2,0 %). A növekedés főként az ipari, kutatási és energiaügyi (358 millió euro növekedés), valamint az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (174 millió euro növekedés) vonatkozású témákkal foglalkozó ügynökségekhez kapcsolható. A 3,4 milliárd eurós költségvetésből mintegy 2,3 milliárd eurót az Unió általános költségvetése finanszírozott, míg kb. 1 milliárd eurót a tagállamok, EFTA-országok stb. által fizetett díjak és közvetlen hozzájárulások fedeztek.

Ezenkívül az Egységes Szanálási Mechanizmust támogató ESZM-rendelet által létrehozott ESZT mintegy 11,8 milliárd eurót állított a költségvetésébe hitelintézetek hozzájárulásaiból arra a célra, hogy az Egységes Szanálási Alap 2023-ra végleges formát öltsön.

Az összes ügynökség 2016-os költségvetése így az ESZT-vel együtt mintegy 15,2 milliárd eurót tett ki. Az I. melléklet részletesen tájékoztat az egyes ügynökségek költségvetéséről.

2. ábra

Az ügynökségek finanszírozási forrásai 2016-ban

3. ábra

Az ügynökségek költségvetése (millió euro)

A személyzet létszámának növekedése a kiemelt területeken

2016 végén 10 364 fő állt az ügynökségek alkalmazásában (2015: 9 848 fő) (1), (2). Az előző évhez hasonlóan a létszám leginkább az ipari, kutatási és energiaügyi (110), az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (177), valamint a gazdasági és monetáris (85) témákkal foglalkozó ügynökségeknél növekedett. Az I. melléklet részletesen tájékoztat az egyes ügynökségek munkatársainak létszámáról.

Ellenőrzési módok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (3) 287. cikke kimondja, hogy a Számvevőszéknek meg kell vizsgálnia az Unió által létrehozott valamennyi ügynökség elszámolásait, amennyiben az ilyen vizsgálatot a létesítő okirat nem zárja ki. A Számvevőszék ezért 41 ügynökség esetében ellenőrzést végzett és véleményt adott ki a 2016. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó beszámolójuk megbízhatóságáról, valamint az azok alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.

A jelenlegi jogszabályi keret a 2. táblázatban bemutatottak szerint határozza meg az ügynökségek beszámolójára vonatkozó ellenőrzési módokat.

2. táblázat

Az ügynökségek beszámolóinak ellenőrzési módja

Ügynökségek	Ellenőrzi:
Ügynökségek	Európai Számvevőszék	Könyvvizsgáló társaság + Európai Számvevőszék
Decentralizált ügynökségek	2	30
Egyéb szervek	1 (4)	2
Végrehajtó ügynökségek	6	—

32 ügynökség éves beszámolóját az uniós költségvetési rendelet (5) 208. cikkének (4) bekezdése és az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzat (6) 107. cikkének (1) bekezdése szerint független külső ellenőr (könyvvizsgáló) ellenőrizte. A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban vizsgálta felül a könyvvizsgáló társaságok által végzett munkát. A felülvizsgálat alapján megfelelő bizonyosság állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy a beszámoló megbízhatóságáról adott saját ellenőri véleményünket a könyvvizsgáló társaságok munkájára alapozzuk. A fennmaradó kilenc ügynökségnél egyedül ellenőriztük a beszámolók megbízhatóságát. A korábbi évekhez hasonlóan a valamennyi ügynökség beszámolóinak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése továbbra is kizárólagosan a Számvevőszék felelősségi körébe tartozik.

A Számvevőszék által ellenőrzött ügynökségeken kívül három védelemmel kapcsolatos ügynökség (az Európai Védelmi Ügynökség, az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete és az Európai Unió Műholdközpontja) a Tanács hatásköre alá tartozik, ezeket tagállami hozzájárulásokból finanszírozzák. Ellenőrzésüket nem a Számvevőszék, hanem más független külső könyvvizsgáló végzi. Az uniós elszámoltathatósági és közpénz-ellenőrzési rendszerekről szóló 2014-es állapotfelmérésünk (7) megállapítása szerint nincsen nyomós oka annak, hogy az egyes ügynökségekre más-más ellenőrzési megbízatás vonatkozzon.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

Hitelesítő vélemény valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról

Mind a 41 ügynökség végleges beszámolója minden lényeges szempontból híven és a vonatkozó pénzügyi szabályzat rendelkezéseinek, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2016. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat.

Az EASO kivételével valamennyi ügynökség esetében hitelesítő véleményt adtunk a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről

A Számvevőszék megállapította, hogy 40 ügynökség esetében a 2016. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Az EASO beszámolójának alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről korlátozott véleményt adtunk. A korlátozás két olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozik, ahol a a közbeszerzési elvek betartása nem volt megfelelő.

A Számvevőszék által kiemelt különösen jelentős témák

A két londoni székhelyű ügynökségre (EBA és EMA) nézve figyelemfelhívó megjegyzést (8) fogalmaztunk meg, tekintettel az Egyesült Királyság azon döntésére, hogy kilép az Európai Unióból. Az EBA és az EMA beszámolói és azok kiegészítő mellékletei az aláírásuk napján rendelkezésre álló korlátozott információk alapján készültek, és még nem szolgáltak megbízható becsléssel az Egyesült Királyságban folytatott tevékenységek megszüntetéséből, majd máshová történő áthelyezéséből eredő költségekről. Kitértünk az Egyesült Királyság kilépését követő bevételcsökkenés kockázatára is, valamint arra a kockázatra, hogy az ügynökségek áthelyezése a működés folytonosságát veszélyeztető szakértelem-vesztéshez vezet.

Ezenkívül hét egyéb megjegyzést (9) tettünk arról, hogy milyen hatása lehet az Egyesült Királyság kilépésének több olyan ügynökség bevételeire és tevékenységére, amelyek nem londoni székhelyűek. A CPVO, az EASA, az ECHA, az EIOPA, az ESMA és az EUIPO bevételei csökkenhetnek, ha csökken az Egyesült Királyságban végzett, díjfizetéssel járó tevékenységük. A GSA ügynökség műszaki egységeket működtet az Egyesült Királyságban; ezek státusza még meghatározásra vár.

Az ESZT esetében figyelemfelhívó megjegyzéssel éltünk a hitelintézeteknek az Egységes Szanálási Alapba történő befizetései kiszámításakor használt kontrollkeretre nézve. Hangsúlyoztuk, hogy az alaphoz való hozzájárulások összegeinek kiszámítása a hitelintézetek által a Testület felé a nemzeti szanálási hatóságok révén továbbított információkon alapul. Az ESZM-rendelet azonban nem rendelkezik olyan átfogó és egységes kontrollkeretről, amely biztosítaná az információk megbízhatóságát. Megjegyeztük továbbá, hogy a jogi keretben a hozzájárulások kiszámítására előírt módszertan igen bonyolult, ami veszélyezteti a számítások pontosságát. Ezenkívül a Testület nem adhat ki részletes információkat a hozzájárulások kiszámításával kapcsolatos, az egyes hitelintézetekre vonatkozó kockázatértékelésekről, mivel azok összefüggnek egymással, és más hitelintézetekre vonatkozó bizalmas információkat is tartalmaznak. Ez befolyásolja a számítások átláthatóságát.

Emellett egyéb megjegyzésekkel éltünk az EIT Tudásközpontjainak jogi személyiségű TIT-jei közbeszerzési eljárásainak hiányosságaira, valamint arra nézve, hogy az EIT humán erőforrásai nem elégségesek a megnövekedett munkaterhelés kezelésére.

A Fordítóközpont esetében tett egyéb megjegyzésünk arra vonatkozott, hogy egyre több ügynökség él házon belüli vagy más alternatív megoldással. Ez azt jelenti, hogy a Központ kapacitását nem használják ki a lehető legnagyobb mértékben, és megkettőződnek a fordítási rendszerek európai szintű fejlesztésének és üzemeltetésének költségei. Az, hogy a többi ügynökség alternatív fordítási megoldásokat alkalmaz, veszélyezteti a Központ üzleti modelljét.

Egyéb ellenőrzési megállapítások különböző területeken

Ellenőrzési megállapításaink alapján tettünk továbbá összesen 115 megjegyzést (2015: 90), 34 ügynökségre vonatkozóan (2015: 37): rávilágítottunk egyes fontos kérdésekre, és jeleztük, hogy hol lehetséges javítás. Az egyes ügynökségekre vonatkozó megjegyzések áttekintése a II. mellékletben olvasható.

Emberi erőforrások: egyes esetekben gondot okoznak

A megfelelő személyi állomány kulcsfontosságú eleme az ügynökségek stabil és hatékony működésének, és annak, hogy végre tudják hajtani munkaprogramjukat. Megállapításunk szerint hét ügynökséget érintenek olyan humánerőforrás-gazdálkodási és egyéb személyzeti gondok, mint az erős munkaerő-fluktuáció, a felvételi eljárások hiányosságai, vagy az, hogy ideiglenes alkalmazottak hosszú időn töltenek be álláshelyeket.

Három ügynökségnek (Frontex, CEPOL és BEREC) okozott nehézséget, hogy megfelelő profillal rendelkező jelölteket találjon, valószínűleg a székhelyüknek helyet adó országra alkalmazott bérkorrekciós együttható (66,7 %, 69 %, illetve 76,5 %) miatt. Ahol sikerült megfelelő jelölteket találni, ott a fogadó országból felvett alkalmazottak száma aránytalanul magasabb volt, mint a más tagállamokból származóké. A jelöltek megnyerése érdekében a Frontex 14 alkalmazottat a személyzeti szabályzat által engedélyezettnél magasabb fokozatra vett fel. A másik két ügynökség esetében erős munkaerő-fluktuáció volt észlelhető, ami hatással lehet a működés folytonosságára, és befolyásolhatja azt, hogy az ügynökség képes-e a munkaprogramjában tervezett tevékenységek végrehajtására. A CEPOL esetében a munkaerő-felvételi nehézségeket fokozhatja, hogy versenyhelyzetben áll egy másik budapesti székhelyű uniós szervvel (EIT).

Három ügynökség (EMA, EIT, ECDC) szervezeti gondokkal nézett szembe. 2014 óta az EMA-n belül két jelentős átszervezést hajtottak végre, beleértve a felső és középvezetői beosztásokét is. A kulcsfontosságú informatikai és adminisztrációs személyi állomány átszervezése nem bizonyult sikeresnek, és lényeges bizonytalansági kockázatot idézett elő mind az Ügynökség, mind annak tevékenységei tekintetében. Az EIT igazgatójának személye a 2008-as alapítástól 2014 júliusáig négyszer változott. Az igazgatói állást 2014 augusztusa óta, egy másik vezetői állást pedig 2013 februárja óta ideiglenes jelleggel töltenek be. Ez ellentmond a személyzeti szabályzatnak, amely szerint ideiglenes álláshelyet legfeljebb egyéves időszakra lehet betölteni, és bizonytalanságot okoz mind az érdekeltekkel szemben, mind a stratégiai folytonosság szempontjából. Az ECDC élére 2015 májusában ideiglenes igazgatót neveztek ki, aki a személyzeti szabályzatban meghatározott legfeljebb egyéves időtartamnál tovább, még 2016. december 31-én is hivatalban volt. Ez az ideiglenes kinevezés más alkalmazottak vonatkozásában is 15 további ideiglenes intézkedést vont maga után.

A közbeszerzés továbbra is hibára hajlamos terület

A közbeszerzések alapvető célja a gazdasági szereplők közötti verseny biztosítása a gazdaságilag legelőnyösebb beszerzés megvalósítása érdekében, amelynek átlátható, objektív és egységes módon, az alkalmazandó jogi keret alapján kell végbemennie. Az EASO, az EMCDDA, az eu-LISA, az EMA és a BEREC esetében a vonatkozó különálló éves jelentésekben beszámoltunk arról, hogy az ügynökségek nem tartják be teljes mértékben a költségvetési rendeletben meghatározott közbeszerzési elveket és szabályokat. Megjegyzéseink főként a következőkre vonatkoznak: következetlenségek a pályázati dokumentumokban, meg nem felelés a gazdasági szereplők kiválasztására vonatkozó kritériumoknak, hivatalos eljárások elmaradása, a szerződések odaítélése és aláírása tekintetében egyértelműen felhatalmazott hatóság hiánya.

A Számvevőszék nagyra értékelte, hogy az ügynökségek egyre gyakrabban használnak intézményközi keretszerződést áruk és szolgáltatások beszerzésére, ami növeli az adminisztratív hatékonyságot és méretgazdaságossági előnyökkel jár. Egy szoftverek és szoftverlicencek beszerzésére és szolgáltatásokra vonatkozó intézményközi keretszerződés esetében azonban, amelyet egyfelől egy vállalkozó, másfelől több intézmény és ügynökség nevében eljárva a Bizottság kötött 2014-ben, az ezt követő végrehajtás legalább három ügynökségnél (EMA, EEA, EASO) nem volt optimális. A vállalkozó közvetítőként jár el egyfelől az intézmények és az ügynökségek, másfelől az ezek szükségleteit teljesíteni tudó beszállítók között. Ezekért a közvetítői szolgáltatásokért a vállalkozó a beszállítói árak 2–9 százalékának megfelelő mértékű szolgáltatási díjra jogosult. Az ezen keretszerződés kapcsán ellenőrzött kifizetésekre nézve megállapítottuk, hogy az ügynökségek nem vetették össze rendszeresen az árakat és a felszámított szolgáltatási díjakat a beszállítók árajánlataival és számláival, hogy a keretszerződés végrehajtása nem mindig biztosította a megfelelő versenyt, és ezért nem szavatolta azt sem, hogy csakugyan a leggazdaságosabb megoldást válasszák.

A közbeszerzési eljárások hiányosságairól számoltak be a belső kontrollokkal kapcsolatban is. Öt esetben, négy ügynökségnél (EASO, EIT, EMSA, EIGE) azt állapítottuk meg, hogy a kontrollhiányosságok hatékonysági problémákhoz vezettek, például azért, mert az eljárás idején alábecsülték a beszerzési igényeket.

Noha a teljesítménnyel kapcsolatos szempontok nem állnak az ügynökségekre irányuló éves ellenőrzésünk középpontjában, ellenőreinktől elvárjuk, hogy szem előtt tartsák a gyenge teljesítménnyel és a pénzügyi irányítással kapcsolatos kockázatokat. Hét esetben, hat ügynökségre (eu-LISA, FRONTEX, EU-OSHA, EEA, BEREC, EUIPO) vonatkozóan megjegyzéseket tettünk a közbeszerzési megállapodásoknak a legjobb ár-érték arányt kockáztató, szuboptimális voltára, valamint a szerződésvégrehajtás nyomon követésének hiányosságaira.

Nagyrészt hasonló tevékenységek, mégis eltérő informatikai környezet

Az egyes ügynökségek széles tevékenységi köre megfelelő – néha egyenesen rájuk szabott – informatikai megoldásokat igényel. Fő operatív és adminisztratív tevékenységeiket egyazon jogi keret alapján végzik, ami vélhetővé teszi, hogy hasonló munkafolyamataik támogatására lehetséges hasonló informatikai megoldásokat alkalmazniuk. Míg az ügynökségek nagyon jól előrehaladtak egymáshoz hasonlító költségvetés-irányítási és számviteli rendszerek alkalmazásában, addig más lényeges területeken, például az emberierőforrás-menedzsment és a közbeszerzési szerződések irányítása terén továbbra is számos eltérő informatikai megoldást alkalmaznak. Az ügynökségeknek fontolóra kell venniük az informatikai megoldások további összehangolását ezeken a területeken is, hiszen ezzel nem csupán a költséghatékonyság nőne, hanem csökkennének a belsőkontroll-kockázatok és megbízhatóbb lenne az informatikai irányítás is.

Potenciális nyereségként lehetne elkönyvelni a vezetés felé és az érdekelt felek felé történő beszámolás összehangoltabbá válását, valamint az ellenőrzés hatékonyságát növelő egyre több automatizált ellenőrzési eljárás bevezetését. Az uniós ügynökségek hálózata elkötelezett amellett, hogy ilyen témákban előmozdítsa az együttműködést az egyes ügynökségekkel és a Bizottsággal, a külső ellenőrzés tekintetében pedig a Számvevőszékkel is.

4. ábra

Eltérő informatikai megoldások az egyes ügynökségeknél

Az emberierőforrás-menedzsment rendszerei

A közbeszerzési szerződések irányításának rendszerei

Az EMA-n belüli informatikai tanácsadás és projektmenedzsment tökéletesítésre szorul

Az összes ügynökségre kiterjedő standard éves ellenőrzési munka mellett az EMA esetében megvizsgáltuk az informatikai tanácsadóknak két nagy informatikai projekt (farmakovigilancia és klinikai vizsgálatok) kapcsán történt felvételét; az ügynökség e projektek révén tesz eleget az összetett páneurópai hálózati rendszerek – intenzív technikai informatikai fejlesztést igénylő – felállítása jogszabályi kötelezettségének. Az EMA személyi állományát illetően a létszámterv bővülésének híján az üzleti és informatikai fejlesztés területén szükséges szakértelmet csak tanácsadó cégek igénybevételével lehetett előteremteni, így azonban az ügynökség döntő függésbe került a külső szakértőktől.

Megállapítottuk azt is, hogy a projektek megkezdése előtt az EMA-nak nem volt megfelelő módszertana az ilyen összetett és nagyméretű projektek irányítására, ami ronthatta a vezetőségnek a projektvégrehajtás felügyeletére és nyomon követésére való képességét, és alááshatta a projektek koherenciáját is. Az EMA folytatta a megfelelő módszertan kidolgozását, és legutóbb 2016 szeptemberében finomította azt.

Az EMA csak kevéssé tudta ellenőrizni a tanácsadók tevékenységét és nyomon követni a teljesítés minőségét, egyrészt a tanácsadói szerződések típusa miatt (idő és eszközök), másrészt azért, mert a tanácsadásra részben nem a helyszínen, sőt egy másik tagállamban kerül sor. Az EMA-nak késedelmekkel és a költségek növekedésével kellett szembenéznie a projektek végrehajtása során. Gyakran változott a projektek hatóköre, a költségvetés és a határidők, főként azért, mert a tagállamok változó szükségletei a rendszerkövetelmények módosulását vonták maguk után. Még mindig bizonytalanság van az informatikai rendszerek végső költségei és üzembe helyezésük megkezdése tekintetében.

Az EMA tanácsadói szolgáltatásainak e kísérleti jellegű ellenőrzéséről elmondható, hogy a Számvevőszék a jövőben alkalomadtán jól tudja majd hasznosítani az itt megszerzett fejlett módszertani tapasztalatait, ismereteit és szaktudását.

Javult a költségvetési gazdálkodás, egyes kivételekkel

Az e téren tett megjegyzések száma 2016-ban jelentősen csökkent, de a különálló éves jelentésekben továbbra is a leggyakoribb megjegyzés az átvitt költségvetési kötelezettségvállalási előirányzatok nagy aránya, ami még mindig 23 ügynökségre vonatkozik. Az átvitelek zömét azonban rendszerint a műveletek többéves jellege indokolja. Több ügynökségnek javasoltuk, hogy mérlegelje a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, hiszen az ilyen helyzetek kezelésére a költségvetési rendelet biztosítja ezt az eszközt.

Négy esetben (Frontex, CPVO, CHAFEA, EASME) számoltak be előző évekből átvitt költségvetési előirányzatok törléséről, ami a költségvetési igények túlbecslését jelzi, és eképp a tervezési hiányosságok jele.

Az Unió által tapasztalt migrációs válságra válaszul megszaporodtak a Frontex és az EASO feladatai. Ennek következtében 2016-os végleges költségvetésük az EASO esetében az előző évinek a háromszorosa, a Frontex esetében annál 75 %-kal nagyobb volt. Mindkét ügynökség jelentős adminisztratív és működési kihívásokkal, illetve magas elvárásokkal szembesült, és alig jutott még idejük rendszereik és eljárásaik módosítására és a szükséges munkaerő felvételére, amikor máris eredményekkel kellett előállniuk. Mivel ezért gondot okozott nekik, hogy a költségvetési év során felhasználják a többletforrásokat, jelentős összegű törlésekhez (Frontex), illetve nagyarányú átvitelhez (EASO) folyamodtak. Több esetben ez volt az egyik oka annak, hogy nem tartották be a költségvetési és közbeszerzési szabályokat, illetve hogy nehézséget okozott nekik a Bizottsággal vagy kedvezményezettekkel kötött támogatási megállapodások optimális végrehajtása.

A külső értékelések általában pozitívak

Most először hivatkoztunk kifejezetten – hat esetben – az ügynökségek tevékenységeinek és általános teljesítményének külső értékelésére. Az értékelési eredmények általában kedvezőek voltak, és az ügynökségek cselekvési terveket készítettek az értékelő jelentésekben felvetett kérdések nyomon követésére. Míg a legtöbb ügynökség alapító rendelete előírja a rendszeres időközönként (általában négy-hat évenként) elvégzett külső értékelést, megállapításunk szerint hat ügynökség (EASO, eu-LISA, ETF, ENISA, EIGE, REA) alapító rendeletében nem szerepel ilyen rendelkezés; ezt a kérdést rendezni kell. Megjegyeztük azt is, hogy az EMA alapító rendeletében tíz évenként előírt külső értékelés ritkább annál, mintsem hogy eredményes visszajelzéssel szolgálhatna.

Hogy átfogóbb képet adjunk, beszámoltunk az IAS ellenőrzési eredményeiről is

2016-ban először számoltunk be a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (IAS) ellenőrzési következtetéseiről azzal a céllal, hogy átfogóbb képet adjunk az ellenőrzési eredményekről. Összesen az IAS 14 ellenőrzési jelentésére hivatkoztunk. Az ügynökségek minden esetben megállapodtak az IAS-szal a meghozandó korrekciós intézkedések tervéről.

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása a legtöbb esetben jó úton halad

Ahol csak lehetséges volt, eredményjelentéssel szolgáltunk az ügynökségek által a korábbi évek megjegyzései nyomán tett intézkedésekről. A III. mellékletből kitűnik, hogy a 2015. év végén le nem zárt 140 megjegyzés esetében (2014: 134) legtöbbször már befejeződött vagy még folyamatban van a korrekciós intézkedés.

5. ábra

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

(1) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

(2) A létszámra vonatkozó 2015-ös adatot az ügynökségek által szolgáltatott adatok alapján frissítettük.

(3) HL C 326., 2012.10.26., 47. o.

(4) Az Euratom Ellátási Ügynökség ellenőrzését, tekintettel az Ügynökség korlátozott erőforrásaira és tevékenységére, a Számvevőszék egyedül végzi.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(6) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(7) A Számvevőszék „Hiátusok, átfedések és kihívások: állapotfelmérés az uniós elszámoltathatósági és közpénz-ellenőrzési rendszerekről” című állapotfelmérése

(8) A figyelemfelhívó megjegyzés olyan jelentős kérdésekre hívja fel a figyelmet, amelyek megértése alapvető fontosságú az olvasó számára.

(9) Az egyéb megjegyzés olyan fontos tények közlésére használatos, amelyeket az éves beszámoló nem mutat be, illetve nem tesz közzé.

I. MELLÉKLET

Az ügynökségek költségvetése és személyzete (1)

				Költségvetés (2)		Személyzet (3)
	Az EP állandó bizottságai	Felügyelő főigazgatóság	Szakpolitikai terület	2015	2016	2015	2016
	Az EP állandó bizottságai	Felügyelő főigazgatóság	Szakpolitikai terület	(millió euró)	(millió euró)	2015	2016
Decentralizált ügynökségek
eu-LISA	Állampolgári Jogok, Bel- és Igazságügy	HOME	Belügy	71,7	82,3	134	144
EASO		HOME	Belügy	15,9	53,0	93	125
FRONTEX		HOME	Belügy	143,3	251,0	309	365
EMCDDA		HOME	Belügy	18,5	15,4	100	101
EUROPOL		HOME	Belügy	95,0	104,0	666	737
FRA		JUST	Igazságügy	21,6	21,6	107	105
CEPOL		HOME	Belügy	8,8	10,3	41	51
EUROJUST		JUST	Igazságügy	33,8	43,5	246	245
EBA	Gazdasági és monetáris ügyek	FISMA	Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok	33,4	36,5	156	161
EIOPA		FISMA	Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok	20,2	21,8	133	139
ESMA		FISMA	Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok	36,8	39,4	202	204
ESZT (4)		FISMA	Pénzügyi szolgáltatások és tőkepiacok	22,0	11 865	108	180
EU-OSHA	Foglalkoztatás és szociális ügyek	EMPL	Foglalkoztatás és szociális ügyek	16,9	16,7	65	65
CEDEFOP		EAC	Oktatás és kultúra	18,4	18,0	123	122
EUROFOUND		EMPL	Foglalkoztatás és szociális ügyek	21,2	20,8	111	104
ETF		EAC	Oktatás és kultúra	21,0	21,0	129	130
CdT		DGT	Nyelvi szolgáltatások	49,6	50,5	218	225
ECDC	Környezetvédelem, Közegészségügy és Élelmiszer-biztonság	SANTE	Egészségügy és fogyasztóvédelem	58,5	58,2	260	260
ECHA		GROW	Vállalkozáspolitika	114,8	110,1	572	578
EEA		ENV	Környezetvédelem	49,2	50,5	219	208
EFSA		SANTE	Egészségügy és fogyasztóvédelem	78,8	79,5	434	443
EMA		SANTE	Egészségügy és fogyasztóvédelem	304,0	305,0	775	768
EFCA	Halászat	MARE	Tengerügy és halászat	9,2	10,0	64	64
CPVO	Ipar, kutatás és energiaügy	SANTE	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	14,7	16,1	46	44
EURATOM (4)		ENER & RTD	Energiaügy és innováció	0,1	0,1	17	17
ACER		ENER	Energiaügy	11,3	15,9	80	103
GSA		GROW	Vállalkozáspolitika	363,8	626,4	139	160
EIT		EAC	Innováció és technológia	232,0	283,0	50	59
ENISA		CNECT	Digitális egységes piac	10,0	11,0	69	69
EUIPO		GROW	Belső piac	384,2	421,3	848	910
BEREC		CNECT	Digitális egységes piac	4,0	4,2	26	27
EASA	Közlekedés és idegenforgalom	MOVE	Mobilitás és közlekedés	185,4	193,4	779	774
EMSA		MOVE	Mobilitás és közlekedés	64,8	71,1	246	246
ERA		MOVE	Mobilitás és közlekedés	26,3	27,5	157	155
EIGE	A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség	JUST	Igazságügy	7,9	7,8	42	45
Végrehajtó ügynökségek
EACEA		EAC & CNECT & HOME & ECHO	Oktatás és kultúra	46,9	49,1	441	442
REA		RTD & EAC & GROW & HOME & CNECT & AGRI	Kutatás és innováció	54,6	62,9	618	628
ERCEA		RTD	Kutatás és innováció	39,6	42,6	417	461
EASME		ENTR & RTD & & ENR & ENV & CLIMA & CNECT & MARE	Energiaügy, vállalkozás és innováció	36,4	35,8	373	417
INEA		MOVE & ENER & CNECT & RTD	Mobilitás és közlekedés	18,4	21,7	186	225
CHAFEA		SANTE & JUST & AGRI	Fogyasztóvédelem	7,4	8,7	49	58
Összesen				2 770,40	15 182,70	9 848	10 364
Az ESZT-n belüli „Az alap költségvetése” nélkül				2 770,04	3 382,70	9 848	10 364

(1) Forrás: Az ügynökségektől származó adatok

(2) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők

(4) Az ESZT és az Euratom nem szerepel az Unió összevont beszámolójában

II. MELLÉKLET

A Számvevőszéknek a véleményektől független megjegyzései

		Megjegyzések száma összesen	A beszámoló megbízhatósága	A tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége			Belső kontrollrendszerek				Költségvetési gazdálkodás			Gondos pénzgazdálkodás / Teljesítmény				További megjegyzések
		Megjegyzések száma összesen	A beszámoló megbízhatósága	Közbeszerzési eljárások	Munkaerő-felvétel, előléptetések és fizetések	Egyéb	Közbeszerzési eljárások	A szerződések pénzügyi végrehajtásának figyelemmel kísérése	Egyéb	Az IAS megállapításai	Átvitelek magas szintje	A 2015-ös átvitelek törlésének magas szintje	Egyéb	Közbeszerzési eljárások	Emberierőforrás-menedzsment	A külső értékelés észrevételei	Egyéb	Nincs tényleges külső értékelési előírás	Személyzeti ügyek	Egyéb
	Decentralizált ügynökségek
1	CEPOL	2									1								1
2	EASO	11		1			1	1	3	1	1					1	2
3	EMCDDA	2		1						1
4	eu-LISA	7		1						1	1			2		1	1
5	EUROJUST	1									1
6	EUROPOL	1									1
7	FRA	2							1		1
8	FRONTEX	9			1	1					1	1		1			1		2	1
9	EBA	0
10	EIOPA	0
11	ESMA	0
12	ESZT	6	1								1		3						1
13	CdT	1											1
14	CEDEFOP	0
15	ETF	2														1				1
16	EU-OSHA	3									1			1				1
17	EUROFOUND	4			1					1	1							1
18	ECDC	3			1					1	1
19	ECHA	3								1	1							1
20	EEA	3							1	1				1
21	EFSA	1								1
22	EMA	8	1	1				1							1		3	1
23	EFCA	0
24	ACER	2								1	1
25	BEREC	5		1	1									1				1	1
26	CPVO	3									1	1						1
27	EIT	7					1			1	1						2		1	1
28	ENISA	3									1				1	1
29	EUIPO	3											1	1						1
30	EURATOM	0
31	GSA	3								1	1									1
32	EASA	2				1														1
33	EMSA	1					1
34	ERA	0
35	EIGE	4					2				1					1
	Végrehajtó ügynökségek
36	CHAFEA	2									1	1
37	EACEA	2							1		1
38	EASME	2									1	1
39	ERCEA	3							1	1	1
40	INEA	1									1
41	REA	3								2						1
Részösszegek:		115	2	5	4	2	5	2	7	14	23	4	5	7	2	6	9	6	6	6
Összesen:		115	2	11			28				32			24				18

III. MELLÉKLET

A számvevőszéki véleményektől független még lezáratlan megjegyzések hasznosulása

		Összesen	Végrehajtva	Folyamatban	Végrehajtandó	Nincs szükség intézkedésre
	Decentralizált ügynökségek
1	FRONTEX	11	2	7	1	1
2	EUROPOL	2	1			1
3	eu-LISA	7	1	2	2	2
4	EASO	9	3	3	2	1
5	EUROJUST	2		1		1
6	EMCDDA	1		1
7	FRA	1				1
8	CEPOL	2	1			1
9	EBA	3		1		2
10	EIOPA	2	1			1
11	ESMA	6	4			2
12	ESZT	5		1		4
13	EU-OSHA	2				2
14	CEDEFOP	2	1			1
15	EUROFOUND	1				1
16	ETF	1	1
17	CdT	5		1		4
18	ECDC	4		1		3
19	ECHA	3	1	1		1
20	EEA	4	4
21	EFSA	2	1	1
22	EMA	4	1	3
23	EFCA	1	1
24	CPVO	6		3	1	2
25	ACER	2			1	1
26	GSA	7	1	5		1
27	ENISA	2		1		1
28	EUIPO	6	5			1
29	BEREC	4	2		1	1
30	EASA	2	1			1
31	EMSA	0
32	ERA	2	1	1
33	EIGE	1				1
	Végrehajtó ügynökségek
34	EACEA	1				1
35	REA	0
36	ERCEA	1				1
37	EASME	4	1			3
38	INEA	1				1
39	CHAFEA	3		1		2
	Egyéb szervek
40	EIT	17	2	10	2	3
41	EURATOM	1				1
Összesen		140	36	44	10	50

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/25

JELENTÉS

az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/02)

BEVEZETÉS

Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ACER), melynek székhelye Ljubljanában van, a 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre (1). Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokat segítse a tagállamokban ellátott szabályozói feladataik európai szinten történő elvégzésében és szükség szerint koordinálja azok tevékenységét. A REMIT-rendelet (2) alapján az Ügynökség a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt további felelősségi köröket kapott az európai nagykereskedelmi energiapiac nyomon követésével kapcsolatban.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	11,3	15,9
Összlétszám december 31-én (4)	80	103

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint az Ügynökség 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az Ügynökség 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Ügynökség pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Ügynökség vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az Ügynökség képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége az Ügynökség pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az Ügynökség beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései észszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Ügynökségnek a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. májusi ellenőrzési jelentésében rámutatott, hogy nagy szükség lenne a feladatok és felelősségi körök tisztázására, valamint a közbeszerzési részleg munkaterhelésének elemzésére annak érdekében, hogy hatékonyabbá lehessen tenni a folyamatokat és eljárásokat. Megállapította továbbá, hogy jelentősen javítani kellene a közbeszerzések tervezésén és nyomon követésén. Az Ügynökség és az IAS tervet fogadott el a korrekciós lépésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

18.

Az Ügynökség a III. cím (Operatív kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 4,9 millió eurót, azaz 86 %-ot átvitt a következő évre (2015: 1,4 millió euro, azaz 59 %). Ezek a 2016-ban 4,7 millió eurót kitevő átvitelek a korábbi évekhez hasonlóan főként a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló REMIT-rendelet (8) végrehajtásához kapcsolódtak (2015: 1,1 millió euro). A II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatokból az Ügynökség 1 millió eurót, azaz 38 %-ot (2015: 0,8 millió euro, azaz 35 %) vitt át a következő évre.

19.

Az átvitelek mértékének növekedése aggodalomra ad okot és ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével. Ezek közvetlenül kapcsolódnak az év vége felé befejezett közbeszerzések és az akkor megkötött szerződések felhalmozódásához, amelyek a következő év elején történő szállításokhoz, illetve kifizetésekhez vezetnek. 2016-ban a 299 szerződés közül 98-at novemberben és decemberben írtak alá (5 976 122,47 euro, azaz a 2016-ban megkötött szerződések összértékének 40 %-a). Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, hogy ezek jobban tükrözzék műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.

(2) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.), amely fontos szerepet szán az Ügynökségnek az európai energia-nagykereskedelmi piacokon zajló kereskedelem felügyeletében.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.acer.europa.eu

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivatalos Lapban közzétett költségvetés.

(5) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2014

Az Ügynökség és a szlovén kormány között létrejött székhely-megállapodás szerint Szlovéniában Európai Iskolát kell létrehozni. A megállapodás létrejötte után több mint négy évvel mégsem hoztak létre Európai Iskolát.

Végrehajtandó

2015

Az Ügynökség a III. cím (Operatív kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 1,36 millió eurót, azaz 59 %-ot átvitt a következő évre (2014: 1,57 millió euro, azaz 62 %). Ezek az átvitelek főként a REMIT végrehajtásához – az energiapiacok integritásához és átláthatóságához kapcsolódó többéves, összetett operatív tevékenységhez – kapcsolódtak (1,1 millió euro). Az Ügynökség továbbá a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,79 millió eurót, azaz 35 %-ot átvitt a következő évre (2014: 0,98 millió euro, azaz 41 %), ez az összeg főként a 2015-ben még befejezetlen tanulmányokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódott.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

18.	Az Ügynökség a Belső Ellenőrzési Szolgálattal kötött kölcsönös megállapodásnak megfelelően sikeresen végrehajtotta az intézkedéseket. A 6 ajánlás közül 2 nagyon fontosnak és 3 fontosnak már eleget tett. Az Ügynökség azt tervezi, hogy az utolsó ajánlást 2017 októberéig teljesíti.

19.

Az Ügynökség elismeri az átvitt pénzeszközök magas szintjét, amely a REMIT-tel kapcsolatos beruházásoknak – az évenkéntiség költségvetési elvével össze nem egyeztethető – többéves jellegéből adódik. Az átvitelek magas szintje azon éves szerződési ciklus időzítésének tudható be, amelyet 2013-ban hoztak létre, amikor az Ügynökség az év végén jelentős további költségvetési erőforrást kapott a REMIT projektre. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2016-os pénzügyi évre szóló kötelezettségvállalási előirányzatot a REMIT-tel kapcsolatos kiadások költségvetési fejezetében az Ügynökség maximális, 100 %-os szinten végrehajtotta. Az Ügynökség elemezni fogja a differenciált költségvetési előirányzatok végrehajtását a III. cím vonatkozásában.

20.	Az Ügynökség mérlegeli differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését a III. cím vonatkozásában, hogy jobban tükrözze néhány műveletének többéves jellegét, különösen a REMIT területén, feltéve, hogy az Ügynökségnek nyújtott pénzügyi források stabilak és előreláthatóak.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/31

JELENTÉS

az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete Hivatalának 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/03)

BEVEZETÉS

A rigai székhelyű Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal) az 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata, hogy szakmai és ügyviteli támogató szolgáltatásokat nyújtson Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára, és hogy a szabályozói tanács irányítása alatt információkat gyűjtsön és elemezzen az elektronikus hírközlésről, valamint hogy a nemzeti szabályozó hatóságok körében terjessze a szabályozással kapcsolatos helyes gyakorlatokat, például az uniós szabályozási keret végrehajtására vonatkozó közös koncepciókat, módszertanokat és iránymutatásokat.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a Táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	4,0	4,2
Összlétszám december 31-én (4)	26	27

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint a Hivatal 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a Hivatal 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és a Hivatal pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Hivatal vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy a Hivatal képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a Hivatal beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük a Hivatalnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hivatal az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hivatal beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

2016 márciusában a Hivatal közbeszerzési eljárást indított azzal a céllal, hogy keretszerződést kössön két már létező rigai nemzetközi iskolával az alkalmazottak gyermekei számára. Bár a pályázati kiírás feltételei szerint a Hivatal egyetlen többszereplős lépcsőzetes keretszerződést kívánt kötni két gazdasági szereplővel, az odaítélési kritériumok szerint az iskola kiválasztása a szülők döntésén múlik. Következésképpen a 2016 júliusában megkötött 400 000 euro értékű keretszerződés ellentmondásos koncepciókon alapul, ami jogi bizonytalanságot eredményez a Hivatal és az iskolák oldalán is. Ezenkívül ebben a konkrét esetben a keretszerződés szükségtelen volt.

18.

Az átsorolás következményeként az egyik alkalmazottat magasabb, közvetlenül 2-es fizetési fokozatba sorolták be az 1-es fokozat helyett, ami nem felel meg az uniós személyzeti szabályzat előírásainak.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

19.

2016 márciusában a Hivatal 60 000 euro értékű szerződést írt alá a humánerőforrás-igazgatáshoz kapcsolódó támogatási és tanácsadási szakszolgáltatások igénybevételére. A közbeszerzési eljárás kizárólag az áron alapult. Nem biztosítja a legjobb értékarány érvényesülését, ha a tanácsadó szerződtetése során nem veszik figyelembe odaítélési kritériumként a szakmai hozzáértést és a szakértelmet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

20.

Egy 2016-ban elvégzett vizsgálat szerint az átlagos foglalkoztatási időtartam 2,58 év volt a Hivatalban, a személyi állomány cserélődése pedig elérte a 25 %-ot. Ez a helyzet kihat a Hivatal hatékonyságára, és kockázatot jelent a munkaprogramjai végrehajtására nézve. A helyzet egyik lehetséges oka a fogadó államban alkalmazott bérkorrekciós együttható mértéke (2016. július 1-jén 73 %).

21.

A Hivatal alapító rendelete nem írja elő a teljesítményének időszakos külső értékelését. A Hivatalnak a Bizottsággal együtt fontolóra kellene vennie a legtöbb más ügynökségnél már alkalmazott ötévenkénti értékelés megrendelését. Az alapító rendelet jövőbeli felülvizsgálata során be kellene vezetni ezt a követelményt.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

22.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

(2) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.berec.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2014	A 2014-es költségvetésben előirányzott, a BEREC-ben megfigyelő státusszal rendelkező EFTA (1) tagállami szabályozó hatóságoktól származó hozzájárulások az EFTA-tagállamokkal kötött megállapodások hiányában nem érkeztek be.	Végrehajtandó
2015	2013-ban a Hivatal négyéves keretszerződést kötött professzionális eseményszervezési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Alábecsülték azonban az igényeket, és a szerződés 2014 decemberében elérte az összeghatárt. Új keretszerződés megkötésére irányuló közbeszerzést indítottak, de csak 2015 augusztusában. A köztes időszakban a Hivatal megrendelések és kis értékű szerződések (tárgyalásos eljárások) keretében ugyanettől a szolgáltatatótól szerezte be a szolgáltatásokat (2). Az így beszerzett szolgáltatások teljes összege meghaladta a határértéket (3). Nyílt közbeszerzési eljárást kellett volna alkalmazni, amelynek keretében minden érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot nyújthatott volna be.	Végrehajtva
2015	A Hivatal általunk ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan.	Végrehajtva
2015	Nagyarányú – 134 228 euro, azaz 44 % (2014: 91 757 euro, azaz 40 %) – volt a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatok átvitele. Ezek az átvitelek főként 2015 utánra áthúzódó szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.	n.a.

(1) Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(2) Egyszeri megrendelések és kis értékű szerződések esetében a közbeszerzési szabályok egy, illetve három jelöltre korlátozzák a versenyt.

(3) A megkötött szerződések összértéke körülbelül 80 000 euro, míg az 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló rendelet 137. cikkében meghatározott összeghatár 60 000 euro.

A BEREC HIVATAL VÁLASZA

18.

Lettországban, ahol a Hivatal működését folytatja, nincs akkreditált Európai Iskola. Egy új akkreditált Európai Iskola létrehozása hosszú folyamat, és időközben a BEREC Hivatal közvetlenül lépett kapcsolatba olyan iskolákkal, amelyek fő nyelvként angolul, franciául és németül biztosítanak oktatást, ideiglenes rendelkezésként, hogy így biztosítsák az alkalmazottak gyermekeinek nemzetközi beiskolázását, a Bizottságnak az európai szabályozási ügynökségek alkalmazottaira vonatkozó politikákról rendelkező útmutatásának megfelelően (1). A BEREC Hivatal egyetért a számvevők megállapításaival, miszerint a szolgáltatási keretszerződések alkalmazása nem megfelelő a BEREC Hivatal iskoláztatási helyzetére, és a jövőben közvetlen szolgáltatási megállapodásokat fognak használni az iskolákkal, a közbeszerzés mellőzésével. A BEREC Hivatal értékelné, ha a Bizottság aktualizálná az útmutatásokat, az oktatási szolgáltatások sajátosságait figyelembe véve.

19.

A közös átsorolási bizottság ajánlásai alapján és az átsorolásra jogosult valamennyi ideiglenes alkalmazott aktái alapján a kinevező hatóság elfogadta az átsorolt ideiglenes alkalmazottak listáját.

Ezenfelül, az adminisztratív vezető javaslatára, a kinevező hatóság hosszas megfontolást követően beleegyezett az állást betöltő személy átsorolásába a magasabb fokozat 2. lépcsőjébe az 1. helyett, és ennek megfelelően visszamenőleges kivételt regisztráltak a felállított pénzügyi szabályoktól és eljárásoktól való eltérések kezelésére vonatkozó szabályok alapján.

20.

A BEREC Hivatal messzemenően egyetért a humánerőforrás-gazdálkodási szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződést illető észrevétellel. Az első specifikus szerződés megvalósítása során már felmerült némi nehézség amiatt, hogy a szerződés odaítélése kizárólag az áron és nem a tanácsadó szakmai képesítésén és szakértelmén alapult.

Teljesen egyetértve a számvevők megjegyzéseivel, a BEREC Hivatal felbontotta a keretszerződést, és más stratégiát fog követni a szükséges szolgáltatások beszerzésére.

21.

A BEREC Hivatal elismeri, hogy a személyi állomány fluktuációjának magas aránya kockázati tényező, amelyet a kockázati jegyzékben jelentős kockázatként rögzítettek, különösen figyelembe véve az Ügynökség csekély méretét, ami miatt a fluktuáció még negatívabban hat (a BEREC Hivatal a legkisebb decentralizált uniós ügynökség).

Az igazgatóság folyamatosan dolgozik az enyhítő intézkedések bevezetésén, de hangsúlyozni kell, hogy a fluktuációt befolyásoló bizonyos strukturális és külső horizontális elemek kívül esnek a BEREC Hivatal hatókörén, mivel ezek a BEREC Hivatal regionális/helyi munkakörnyezetéből fakadnak.

A lettországi korrekciós együttható folyamatos csökkenésének az eredményeként nemrégiben bekövetkezett nettó bércsökkenés növelte a kockázati tényezőt.

A BEREC Hivatal által, a helyzet javítására tett vagy tervezett intézkedések csak enyhíthetik a kockázatot, és a személyi állomány megtartása problémakörének megfelelő kezeléséhez külső beavatkozásra van szükség, különösen a korrekciós együtthatók jelenlegi rendszerének terén.

22.

A BEREC Hivatal együttműködött a Bizottsággal az alapító rendelet 25. cikkében előírt értékelési jelentés elkészítésében, és kész együttműködni a Bizottsággal a további értékeléseket illetően. A BEREC Hivatal teljesíti a jogalkotó által esetlegesen bevezetendő követelményeket ezen a területen. A BEREC rendelet jelenleg felülvizsgálat alatt van, és a Bizottság javaslata specifikus rendelkezést tartalmaz az ötévente sorra kerülő értékelésre vonatkozóan.

(1) COM(2005) 5304

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/37

JELENTÉS

az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt

(2017/C 417/04)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontját (a továbbiakban: a Központ, más néven CdT), melynek székhelye Luxembourgban van, a 2965/94/EK tanácsi rendelet hozta létre (1). A Központ feladata az, hogy a hozzá forduló uniós intézményeket és szerveket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse.

A Központra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	49,6	50,5
Összlétszám december 31-én (3)	218	225

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Központ felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Központ beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint a Központ 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a Központ 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és a Központ pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Központ vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy a Központ képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a Központ beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük a Központnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Központ az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Központ beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

16.

A Központ feladata az, hogy az uniós ügynökségeket és szerveket, továbbá a hozzá forduló uniós intézményeket a tevékenységük ellátásához szükséges fordítások elkészítésével segítse. A legtöbb ügynökség és szerv alapító rendelete a Központ fordítási szolgáltatásainak igénybevételét írja elő. Többen közülük (akiktől a Központ bevételének több mint fele származik) egyre gyakrabban használnak házon belüli vagy más alternatív megoldást. Ez azt jelenti azonban, hogy a Központ kapacitását nem használják ki a lehető legnagyobb mértékben, megkettőződnek az európai szintű rendszerfejlesztési és -üzemeltetési költségek, továbbá veszélybe kerülhet a Központ üzleti modellje és üzletmenet-folytonossága.

17.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

18.

2016-ban a Központ készpénz- és rövid távra lekötött bankbetétállományának összege 34,2 millió euróra (2015 végén: 38,3 millió euro), a tartalék összege pedig 31,1 millió euróra (2015 végén: 34 millió euro) csökkent. Ez a csökkenés a korábbi évekből származó halmozott többletet csökkenteni kívánó költségvetési koncepció eredménye.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.

(2) A Központ hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.cdt.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Központtól származó adatok.

(4) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	A Számvevőszék által 2012-ben ellenőrzött 20 szabályozó ügynökség számára alapító rendeletük írja elő, hogy minden fordítási feladatot a Központtal végeztessenek (a Központ alapító rendelete ugyanezt négy további ügynökség számára is előírja). Más ügynökségek számára nem kötelező a Központ szolgáltatásainak igénybevétele. A nem technikai jellegű dokumentumok esetében az ügynökségek helyi szolgáltatások igénybevételével csökkenteni tudnák költségeiket. A Számvevőszék véleménye szerint a jogalkotónak fontolóra kellene vennie, hogy ezt minden ügynökség számára lehetővé tegye.	n.a. [A jogalkotó nem tett ajánlást]
2015	A Központ még nem rendelkezik üzletmenet-folytonossági tervvel, ezért nem felel meg a 10. belsőkontroll-standardnak (1).	Folyamatban
2015	2015 végén a Központ 38,3 millió eurónyi készpénzzel és rövid távra lekötött bankbetéttel (2014 végén: 44 millió euro) és 34 millió eurót kitevő tartalékkal (2014 végén: 40,4 millió euro) rendelkezett. Ez a 2015-ben végrehajtott árcsökkenését tükrözi.	n.a.
2015	Nagyarányú – 2 millió euro, azaz 29 % (2014: 1,5 millió euro, azaz 24 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek főleg a 2015-ben bérelt további helyiségek felújítására, valamint olyan informatikai szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyek esetében a szolgáltatásnyújtás 2015 végéig még nem történt meg.	n.a.
2015	A Központ a 2015 végén rendelkezésre álló előirányzatokból 5,9 millió eurónyit (12 %) törölt. Az előirányzatok törlése a külső fordítások költségeinek túlbecsléséhez kapcsolódik.	n.a.

(1) A Központ belsőkontroll-standardjai a Bizottság által összeállított hasonló standardokon alapulnak.

A FORDÍTÓKÖZPONT VÁLASZA

19.

A Fordítóközpont különféle lépéseket tett a költségvetési többlet csökkentése érdekében. A 2016. évi költségvetést deficites költségvetésként készítették el az árstabilitás céljára képzett tartalék csökkentése érdekében. Az évi költségvetési eredmény mérlege -2,9 millió EUR, amely hozzájárult az árstabilitás céljára képzett tartalék, valamint a készpénzállomány csökkentéséhez.

A tervek szerint a költségvetési többlet csökkenésének üteme 2017-ben tovább gyorsul az új árstruktúra megvalósításának eredményeként, amely csökkenti a Fordítóközpont ügyfelei által a fordításért fizetendő átlagárat.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/42

JELENTÉS

az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt

(2017/C 417/05)

BEVEZETÉS

A szaloniki székhelyű Európai Szakképzésfejlesztési Központot (a továbbiakban: a Központ, más néven Cedefop) a 337/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Legfontosabb feladata a szakképzés uniós szintű fejlesztése. E cél megvalósítása érdekében a Központ szakképzési rendszerekről szóló dokumentációkat állít össze és terjeszt.

A Központra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	18,4	18,0
Összlétszám december 31-én (4)	123	122

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Központ beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Központ az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Központ beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(2) A Központ hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.cedefop.europa.eu

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: a Központtól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 477 994 euro, azaz 28 % (2013: 425 877 euro, azaz 24 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások). Ez nagyrészt abból adódik, hogy a Központ kijavított épületrészeinek felújításához szükséges nagy mennyiségű hálózati és más informatikai berendezés leszállítása vagy kiszámlázása 2015 végéig nem történt meg.

n.a.

2015

A Központ számára a görög állam által biztosított épület egy aktív törésvonalon helyezkedik el, aminek következtében az épület szerkezeti károkat szenvedett. A javítási munkákat és az épület szerkezetének megerősítését a görög hatóságok vállalták, ezek a munkálatok 2015-ben befejeződtek. Ezenkívül a Központ jelenleg az épülettel kapcsolatos különböző biztonsági problémák elhárításán dolgozik. Különös biztonsági problémát jelentenek az épület üveghomlokzata és a Központ konferenciatermeinek tetőablakai, ami a Központ helyiségeinek rendelkezésre állását is befolyásolja.

Végrehajtva

A KÖZPONT VÁLASZA

A Központ tudomásul vette a Számvevőszék jelentését.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/47

JELENTÉS

az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/06)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió budapesti székhelyű Bűnüldözési Képzési Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven CEPOL) a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2219/EU európai parlamenti és tanácsi és határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy a tagállamok rendőrképző intézményeit hálózatként összefogva közös normák alapján képzést nyújtson a rendőri szolgálatok vezető beosztású munkatársai számára.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	8,8	10,3
Összlétszám december 31-én (3)	41	51

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

A lekötött előirányzatok átvitele nagy volt a II. cím (Támogatási tevékenységekhez kapcsolódó kiadások) esetében, 140 055 euro, azaz 30 % (2015: 212 456 euro, azaz 49 %). Ezek főként az év végén megrendelt informatikai tanácsadáshoz, valamint informatikai termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

18.

A magas munkaerő-fluktuáció hatással lehet az üzletmenet folytonosságára, és befolyásolhatja az Ügynökségnek a munkaprogramjában szereplő tevékenységek végrehajtására irányuló képességét. 2016 során 11 munkatárs lépett ki az Ügynökségtől és 21 munkatársat vettek fel. A – különösen a fogadó államtól eltérő tagállamokból érkező – jelentkezések alacsony szintje veszélyezteti az Ügynökségnek a megfelelő jelöltek felvételére irányuló képességét. 2013 és 2016 között a fogadó államból származó munkatársak száma 1-ről 16-ra nőtt, ami 2016-ban az összes alkalmazott 31 %-át tette ki. A más tagállamokból érkező jelentkezések korlátozott számának lehetséges okai közé tartozik a fogadó államban alkalmazott bérkorrekciós együttható (69 %) és egy másik Budapesten található uniós szervvel folytatott verseny.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i 2015/2219/EU rendelete az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 319., 2015.12.4., 1. o.).

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.cepol.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Az Ügynökség általunk ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan.

Végrehajtva

2015

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások), 212 456 euro, azaz 49 % (2014: 383 940 euro, azaz 59 %). Ennek oka az volt, hogy 2015-ben az Ügynökség az Egyesült Királyságból Magyarországra költözött, és ezért új szolgáltatási és áruszállítási szerződéseket kellett kötni. Ezeknek az éves szerződéseknek a hatálya alatt beszerzett legtöbb szolgáltatás esetében a szolgáltatásnyújtás 2015 végéig még nem történt meg.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

18.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. A II. címre vonatkozó átvitel indokolt, figyelembe véve az év végén megrendelt információtechnológiai árukat és szolgáltatásokat. A CEPOL tovább javította költségvetés-kezelését, és törekszik a jövőben is betartani költségvetési rendelet által előírt évenkéntiség költségvetési elvét.

19.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. Az Ügynökség székhelyének az Egyesült Királyságból Magyarországra történő áthelyezése és a személyzet fizetésére következésképpen alkalmazott, jóval alacsonyabb korrekciós együttható miatt megnőtt a felmondások száma. Az áthelyezés előtti időszakhoz képest csökkent az állásokra jelentkezők száma, ám ez nem volt hatással a beérkezett pályázatok színvonalára, illetve arra, hogy az Ügynökség megfelelő jelölteket találjon. Mivel az állások alacsony besorolása és az alacsony korrekciós együttható nem ösztönzi a külföldieket (különösen a Nyugat- és Észak-Európából érkezőket), hogy Magyarországra költözzenek, a földrajzi egyensúly nem mindig biztosítható a felvételi eljárás során. A CEPOL folytatja a személyzet megtartását és az üzletmenet folytonosságát célzó intézkedések végrehajtását, ám amíg az Ügynökség nem tud változtatni a besorolásokon, az alkalmazottak száma várhatóan tovább fog csökkenni.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/52

JELENTÉS

a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/07)

BEVEZETÉS

A Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 2005. január 1-jén hozták létre (2005 és 2008 között a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala – PHEA –, 2008-tól 2013-ig Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség – EAHC – néven működött, 2014. január 1-jétől pedig Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség – CHAFEA – a neve (1). A luxembourgi székhelyű Ügynökség megbízatását 2024. december 31-ig meghosszabbították. Az Ügynökség hajtja végre az Unió egészségügyi programját, a fogyasztóvédelmi programot és a „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezést.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	7,4	8,7
Összlétszám december 31-én (3)	49	58

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Ügynökségnek a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

16.

Az Ügynökség a III. cím (Az Ügynökség operatív tevékenységeivel kapcsolatos kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 1,1 millió eurót, azaz 48 %-ot átvitt a következő évre (2015: 0,9 millió euro, azaz 52 %). Ezek többnyire megrendelt, de az év vége előtt nem teljesített vagy be nem fejezett informatikai szolgáltatásokhoz és egyéb tanulmányokhoz kapcsolódnak. A szükségletek nem megfelelő tervezését jelzi, hogy az Ügynökség a 2015-ről 2016-ra történt átvitelekből 0,2 millió eurót, azaz 17 %-ot törölt.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

17.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) A 2013/770/EU bizottsági határozat (HL L 341., 2013.12.18., 69. o.).

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: http://ec.europa.eu/chafea/

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzése	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2015	Az Ügynökség a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,5 millió eurót, azaz 36,4 %-ot átvitt a következő évre (2014: 0,1 millió euro, azaz 13 %). Ezek az átvitelek főként az Ügynökség irodahelyiségeinek bővítéséhez és az irodák berendezéséhez kapcsolódnak (0,3 millió euro).	n.a.
2015	Az Ügynökség a III. cím (Az Ügynökség operatív tevékenységeivel kapcsolatos kiadások) alatt lekötött előirányzatokból 0,9 millió eurót, azaz 52 %-ot átvitt a következő évre (2014: 0,9 millió euro, azaz 50 %). Ezen átvitelek oka főként az volt, hogy a Bizottság későn, 2015 júniusában adta ki az Ügynökség munkatervét.	n.a.
2015	Az Ügynökség a 2015-re történő átvitelből 0,2 millió eurót, azaz 18 %-ot törölt (2014: 0,1 millió euro, azaz 14 %), ami tervezési hiányosságokra utal.	Folyamatban

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

16.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. Az Ügynökség folytatja az erőfeszítéseket az átvitelek szintjének és a C8 törlések arányának a további csökkentése érdekében.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/57

JELENTÉS

a Közösségi Növényfajta-hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/08)

BEVEZETÉS

Az angers-i székhelyű Közösségi Növényfajta-hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven CPVO) a 2100/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata a növényfajták ipari tulajdonjogára vonatkozó uniós védelem megadása iránti kérelmek nyilvántartásba vétele és vizsgálata, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok illetékes hivatalai elvégezzék a szükséges szakmai vizsgálatokat.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	14,7	16,1
Összlétszám december 31-én (3)	46	44

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

A bevételt illetően értékeljük a Hivatalnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hivatal az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

Egyéb

15.

Véleményétől függetlenül a Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság 2017. március 29-én értesítette az Európai Tanácsot azon döntéséről, hogy kilép az Európai Unióból. A kilépés feltételeit meghatározó megállapodásról a jövőben fognak tárgyalni. A Hivatal költségvetése teljes mértékben önfinanszírozó: bevételei elsősorban a uniós növényfajta-oltalmi jogok kérelmezőitől és tulajdonosaitól származnak. Mivel azonban bevételeinek mindössze kb. 4 %-a származik egyesült királyságbeli székhelyű ügyfelektől, a Hivatal véleménye szerint nem valószínű, hogy az ország kilépése nagy kockázatot jelentene bevételeire nézve. A Hivatal úgy véli továbbá, hogy intézkedések révén biztosítható, hogy megfelelő létesítmények álljanak rendelkezésre a jelenleg az Egyesült Királyságban végzett fajvizsgálatokhoz; így a Hivatal üzletmenet-folytonosságát nem érintené jelentősebb kockázat.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 788 540 euro, azaz 40 % (2015: 395 882 euro, azaz 28 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek főként olyan folyamatban lévő épületfelújításokhoz (284 423 euro), informatikai projektekhez (253 483 euro), valamint ellenőrzési és értékelési költségekhez (137 098 euro) kapcsolódnak, amelyek esetében a szolgáltatások egy részének teljesítése vagy a számlák befogadása csak 2017-ben történik meg.

18.

A 2016-ra átvitt 2015-ös kifizetési előirányzatok törlési aránya is magas (17 %) volt a II. cím esetében (2015: 20 %), ami arra mutat, hogy javítani kell a költségvetési tervezésen.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

19.

A Hivatal alapító rendelete nem írja elő a teljesítményének időszakos külső értékelését. Noha a Hivatal, illetve a Bizottság eseti alapon készített értékelést egy-egy konkrét témáról, a Hivatalnak a Bizottsággal együtt fontolóra kellene vennie a legtöbb más ügynökségnél már alkalmazott legalább ötévenkénti átfogó külső teljesítményértékelés megrendelését. Az alapító rendelet jövőbeli felülvizsgálata során be kellene vezetni ezt a követelményt.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 227., 1994.9.1., 1. o.

(2) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.cpvo.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2014	A Hivatal elektronikus banki szolgáltatásokat használ a legtöbb kifizetéshez. A számvitelért felelős tisztségviselő és két helyettese jogosult elektronikus úton aláírni a kifizetéseket. Nincs szükség második személy aláírására, és ez pénzügyi kockázatot jelent a Hivatal számára.	Végrehajtandó
2014	Bár a Hivatal 1995-ben kezdte meg működését, még nem kötöttek székhely-megállapodást a fogadó tagállammal, ami meghatározná a Hivatal és személyzetének működési feltételeit.	Folyamatban
2015	Nagyarányú – 395 882 euro, azaz 28 % (2014: 394 599 euro, azaz 30 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek főként olyan informatikai projektekhez (134 030 euro), kiküldetési költségekhez (96 368 euro) és belső ellenőrzési költségekhez (82 070 euro) kapcsolódnak, amelyek esetében a szolgáltatások teljesítése vagy a számlák befogadása csak 2016-ban történik meg.	n.a.
2015	A II. cím esetében nagy (20 %) volt a törölt 2014-es átvitelek aránya (2014: 26 %), ami tervezési hiányosságokra utal.	Folyamatban
2015	A fellebbezésekhez kapcsolódó kiadásokat elvileg a fellebbezési díjaknak kellene fedezniük (1). Ezek a díjak azonban a tényleges költségeknek csak kis részét fedezik. 2015-ben a fellebbezési díjakból származó bevétel mindösszesen 11 000 euro volt (2014: 12 500 euro), míg a fellebbezési tanács tagjaival kapcsolatos költségek mintegy 62 037 eurót tettek ki (2014: 80 114 euro).	n.a.
2015	2015. december 31-én a több mint 90 napja kifizetetlen díjak (főként éves díjak) 240 766 eurót tettek ki. A Hivatal nem használt ki minden, a pénzügyi szabályzatában meghatározott lehetőséget, mint pl. behajtást a kifizetetlen díjak beszedésére (2).	Folyamatban

(1) Az 1238/95/EK bizottsági rendelet (HL L 121., 1995.6.1., 31. o.) preambulumbekezdései.

(2) A Hivatal pénzügyi szabályzatának 53. cikke.

A HIVATAL VÁLASZA

A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzéseit.

17.	A 2016. évi jelentős összegű átvitelek nagyrészt egy folyamatban lévő épületfelújítási és informatikai fejlesztési projekthez kapcsolódnak. E projektek megvalósítása működési okokból nem igazítható a naptári évhez.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/63

JELENTÉS

az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszaival együtt

(2017/C 417/09)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EACEA) a 2009/336/EK határozatot hatályon kívül helyező 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata a Bizottság által meghatározott oktatási, audiovizuális és kulturális programok irányítása, ideértve technikai jellegű projektek részletes végrehajtását is.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	46,9	49,1
Összlétszám december 31-én (3)	441	442

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Ügynökségnek a díjak és más jövedelmek beszedésével kapcsolatos eljárásait.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

16.

A vagyonmegóvás hiányosságaira utal, hogy a 2016-os éves eszközleltár készítése során az Ügynökség képtelen volt fellelni 46, összesen mintegy 22 000 euro eredeti beszerzési értékű informatikai eszközt.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 2,3 millió euro, azaz 47 % (2015: 2,8 millió euro, azaz 50 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében (Az ügynökség működésének támogatása). Ezek főként 2016-ban megrendelt, folyamatban levő projektellenőrzésekhez (0,8 millió euro) és informatikai szolgáltatásokhoz (0,9 millió euro) kapcsolódnak, amelyeket az év végén még nem számláztak ki, vagy csak 2017-ban fognak teljesíteni.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A Melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 343., 2013.12.19., 46. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eacea.ec.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 2,8 millió euro, azaz 50 % (2014: 3,2 millió euro, azaz 56 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében (Az ügynökség működésének támogatása). Ezek főként 2015-ben megrendelt, folyamatban levő projektellenőrzésekhez (1 millió euro), informatikai szolgáltatásokhoz (0,8 millió euro), tájékoztatási, kommunikációs és közzétételi szolgáltatásokhoz (0,5 millió euro), valamint fordításhoz (0,2 millió euro) kapcsolódnak, amelyeket az év végén még nem számláztak ki, vagy csak 2016-ban fognak teljesíteni.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

16.

A fel nem lelt informatikai eszközök értéke a 2015-2016-os leltári év során az összes informatikai eszköz mindössze 0,64 %-ának felelt meg, amely hasonló az előző évek eredményeihez. Megjegyzendő, hogy a fel nem lelt eszközök könyv szerinti maradványértéke sokkal kisebb (8 ezer EUR), mint az eredeti beszerzési költség.

Az Ügynökség továbbra is folytatja a rendszeres leltározási tevékenységeket a vagyonmegóvás biztosítása érdekében.

17.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. Az Ügynökség további erőfeszítéseket tesz az átvitelek arányának szabályozása érdekében.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/68

JELENTÉS

az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/10)

BEVEZETÉS

A kölni székhelyű Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EASA) a 216/2008/EK rendelet (1) által hatályon kívül helyezett 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre. Az Ügynökségre speciális szabályozási és végrehajtási feladatokat bíztak a repülésbiztonság területén.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	185,4	193,4
Összlétszám december 31-én (4)	779	774

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

Egyéb

16.

17.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

18.

Noha az ágazati finanszírozású tevékenységek 2016-ban 7,6 milliós eurós hiánnyal zárultak, a költségvetési eredmények évről évre ingadoznak (8), és az Ügynökség 52 millió euro összegű többletet halmozott fel ebből a tevékenységi kategóriából. Az Ügynökség alapító rendelete előírja, hogy a beszedett ágazati díjaknak fedezniük kell az Ügynökség vonatkozó tanúsítási tevékenységekkel kapcsolatos költségeit, felhalmozott többletről azonban nem rendelkezik.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

19.

A 2014–2016-os időszakban az Ügynökség a felhalmozott többletekből 9,4 millió eurót (2016-ban 4,4 millió eurót) fordított az Ügynökség új épületbe való átköltözésével járó 12,4 millió eurós felújítási költségnek (illetve magának a költözésnek) a finanszírozására. A Bizottság az uniós költségvetésből is biztosított 3 millió eurót e célra. A finanszírozásnak az ágazati és az uniós hozzájárulások közötti megosztása összhangban volt az Ügynökség által alkalmazott standard költségmegosztási módszertannal, és azzal az eredménnyel járt, hogy a munkálatok költségét nagyrészben ágazati díjakból fedezték.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(2) HL L 240., 2002.9.7., 1. o.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.easa.europa.eu.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8) 2014-ben 15,3 millió euro, 2015-ben pedig 16,9 millió euro többlet halmozódott fel.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2013

Az Ügynökség 2004-ben kezdte meg működését, és azóta is a fogadó tagállammal történő kapcsolattartás és információcsere alapján működik. Az Ügynökség és a tagállam között azonban mindeddig nem született átfogó székhely-megállapodás. Egy ilyen megállapodás javítaná az Ügynökség és személyzete működési feltételeinek átláthatóságát.

Végrehajtva (1)

2015

Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében, 4,4 millió euro, azaz 20,2 % (2014: 3,6 millió euro, azaz 22 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében, 2 millió euro, azaz 32,0 % (2014: 2 millió euro, azaz 38,1 %). Ezek az átvitelek főként az év végéhez közeli időpontban megrendelt informatikai fejlesztésekre, illetve 2015-ön túlmutató szabályozási tevékenységekre és kutatási projektekre vonatkoznak.

n.a.

(1) Az Ügynökség és a tagállam közötti székhely-megállapodást véglegesítették, majd 2017. augusztus 17-én hatályba is lépett.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

16.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. E kérdés vizsgálata céljából létrejött egy munkacsoport, amely elvégezte a Brexit potenciális kockázatainak és hatásának első elemzését.

20.

Az alapító rendelet és a pénzügyi szabályzat tartalmaz rendelkezéseket az ágazati díjak címzett bevételként való kezelésére vonatkozóan. Ennek megfelelően az Ügynökség a díjakkal és költségekkel összefüggő tevékenységekhez kapcsolódó többletet vagy hiányt felhalmozott többletben számolja el. Ez a felhalmozott többlet a pénzügyi év eredményétől függően évről évre változik. 2010 és 2015 között a többlet, illetve a hiány 5,9 millió hiány és 16,9 millió többlet között ingadozott. Ez a felhalmozott többlet vagy tartalék a hiány fedezésére szolgál és 6 hónapos folyamatos működéshez elegendő. Az Ügynökség módosítani szándékozik mind a pénzügyi szabályzatát, mind a díjakra és költségekre vonatkozó szabályzatát, hogy hivatalosabb formába öntse a felhalmozott többlet ily módon történő kezelését.

21.

Az Ügynökség pénzügyi rendeletének 88. cikkével összhangban az Ügynökség igazgatóságának elnöke tájékoztatta a költségvetési hatóságot (az Európai Parlamentet és a Tanácsot) az Ügynökség új központjával kapcsolatos projektről. Egy részletes jelentés továbbítására, többek között a finanszírozási rendszer közlésére 2013. május 22-én került sor, következésképpen:

—	Az Ügynökség a költségvetési hatósággal közölt információknak megfelelően járt el.

—	A pénzügyi szabályzat 87. cikkének megfelelően készül az épületről egy éves közlemény, amelyet minden évben el is küldtek a költségvetési hatóságnak.

—	Az EP jóváhagyta a jelentést és az Ügynökség finanszírozási mechanizmusával összhangban lévő finanszírozási mechanizmust.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/74

JELENTÉS

a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/11)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EASME) a 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozat (1) hozta létre a 2014. január 1-jétől2024. december 31-ig tartó időszakra. Az Ügynökség fő feladata az, hogy a Bizottság hét főigazgatóságával szoros együttműködésben irányítsa a kutatáshoz és innovációhoz, a kkv-k versenyképességéhez, a környezetvédelemhez és éghajlat-politikához, valamint a tengerügyhöz és halászathoz kapcsolódó uniós fellépéseket.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	36,4	35,8
Összlétszám december 31-én (3)	373	417

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

16.

Mind a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében – 1 250 000 euro, azaz 33 % (2015: 998 324 euro, azaz 14 %) –, mind a III. cím (Operatív kiadások) esetében – 2 550 000 euro, azaz 62 % (2015: 4 millió euro, azaz 65 %) – nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele. A II. cím esetében ez elsősorban bérleti díjakhoz (0,6 millió euro), illetve az év végéig le nem szállított hardver beszerzéséhez (0,5 millió euro) kapcsolódott. A III. cím esetében az átvitelek a LIFE program külső szakértői értékelésével és monitoringjával (1,5 millió euro), folyamatban lévő utólagos ellenőrzésekkel (0,5 millió euro), valamint 2016-ban megrendelt, de az év végéig ki nem számlázott és csak részben teljesített informatikai szolgáltatásokkal (0,5 millió euro) függtek össze. Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükrözik műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

17.

Az I. cím esetében (Személyzeti kiadások) magas volt az előző évről átvitt előirányzatok törlési aránya (32 000 euro, azaz 8,3 %) ami a költségvetési igények túlbecslését jelzi.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 341., 2013.12.18., 73. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.ec.europa.eu/easme/.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/ végrehajtandó/n.a.)
2014	Noha 2014 szeptemberében módosították – 3 millió euróval csökkentették – az Ügynökség eredeti költségvetését, az Ügynökség e csökkentett költségvetési előirányzatoknak is csak 91 %-át kötötte le. Ezt az alacsony felhasználási arányt főként az azzal kapcsolatos szervezeti és működési változások magyarázzák, hogy az Ügynökségnek kibővült feladatköre részeként a Bizottsággal szoros együttműködésben további programokat kellett végrehajtania. Mindazonáltal az, hogy a költségvetésnek csak egy részét használták fel, arra mutat, hogy javítani kell az Ügynökség költségvetésének tervezésén.	Végrehajtva
2014	Ezt tükrözi a 2015-re átvitt lekötött előirányzatok magas és növekvő szintje, 3,8 millió eurós, vagyis 17 %-os összeggel (2013: 1,3 millió euro, azaz 8 %) – amelynek jelentős részét a III. cím (Programtámogatási kiadások) teszi ki 2,6 millió euróval, azaz 72 %-kal (2013: 0,6 millió euro, azaz 35 %) –, ami ellentmond az évenkéntiség költségvetési elvének.	n.a.
2015	A lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében (Programtámogatási kiadások) 4 millió euro, azaz 65 % (2013: 2,6 millió euro, azaz 72 %) volt. Az átvitelek főként speciális szakértői szerződésekhez (3 millió euro) és külső ellenőrzéshez (0,6 millió euro) kapcsolódnak, amelyekből 0,8 millió euro összeget 2015 végén hagytak jóvá. Ezek az átvitelek főként 2016-ban nyújtandó szolgáltatásokra vonatkoznak.	n.a.
2015	2015 decemberében az Ügynökség 2,2 millió eurót fizetett ki 2016-os ingatlanbérletre és kapcsolódó költségekre. Ezeket a kifizetéseket az Ügynökség 2015-ös költségvetéséből teljesítették, ezzel megsértve az évenkéntiség költségvetési alapelvét (1).	n.a.

(1) Az 1653/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 297., 2004.9.22., 6. o.) 7. cikke.

AZ EASME VÁLASZA

17.

Az Ügynökség számos intézkedést fog hozni a lekötött előirányzatok átviteleinek csökkentése érdekében: i. a lehető legnagyobbra növeli a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal és a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság szolgáltatásaira (bérlet, biztonsági kiadások, …) szánt előlegek összegét; ii. az új Bluebell IT-eszköz segítségével szorosabban monitorozza a költségvetés végrehajtását; és iii. 2018-tól az igazgatási költségvetés helyett a működési költségvetésben szerepelteti a LIFE program külső szakértőire szánt költségvetési kiadásokat.

18.

A 32 000 eurós átvitel, illetve a 8,3 % törlése kizárólag egyetlen költségvetési tételre vonatkozott az I. címen (egyéni jogosultságok) belül, és a létszámterv ingadozásával áll összefüggésben. Ez a változó a jövőben várhatóan stabilabb lesz. Az Ügynökség a továbbiakban is a lehető legalacsonyabb szinten tartja az átviteleket, miközben kisebb tartalékot tart fenn mindazon tételek vonatkozásában amelyeknél a fizetendő végösszeg az átvitel tervezésekor nem pontosan ismert.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/79

JELENTÉS

az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/12)

BEVEZETÉS

A vallettai székhelyű Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EASO) a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre abból a célból, hogy előmozdítsa a gyakorlati menekültügyi együttműködést, és segítse a tagállamokat azon európai és nemzetközi kötelezettségük teljesítésében, hogy védelmet nyújtsanak a rászorulóknak. A Hivatal a migrációs válság kapcsán 2015 óta nyújt támogatást Görögországnak és Olaszországnak. 2016-ban az Európai Bizottság javasolta a Hivatal megbízatásának megerősítését és feladatainak jelentős mértékű kibővítését az uniós menekültügyi rendszer alkalmazása során felmerülő strukturális hiányosságok kezelésére (2). A Hivatal hotspotokon tevékenykedő csoportjai 2016 márciusa óta az Unió és Törökország közötti megállapodás gyakorlati végrehajtásán is dolgoznak és támogatják a görög menekültügyi szolgálat munkáját.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

A Hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró) (4)	15,9	53
Összlétszám december 31-én (5)	93	125

Amint a táblázatból kiderül, a Hivatal feladatainak jelentős mértékű növekedése folytán a 2016-os végleges költségvetés több mint háromszor akkora volt, mint az előző évi. 2016-ban ráadásul a rendelkezésre álló személyi állomány létszáma 34 %-kal növekedett, és még folyamatban volt a rendszerek és eljárások új körülményekhez igazítása.

A jelentés értelmezése során szem előtt kell tartani ezeket a kihívásokat, valamint a Számvevőszék mandátumát, amelyre nemzetközi számviteli standardok irányadók.

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

A korlátozott vélemény alapja

Az öt olyan jelentős 2016-os közbeszerzési eljárás közül, amelyek esetében az év során kifizetések merültek fel, a Számvevőszék kettővel kapcsolatban lényeges megállapításokat tett (lásd: 9.1. és 9.2. bekezdés). Ez arra utal, hogy a Hivatal nem jár el kellő szigorral közbeszerzési eljárásai során:

9.1.

Az egyik vizsgált beszerzési eljárásban (utazási szolgáltatások beszerzése egy, a 2016–2020-as időszakra vonatkozó 4 millió eurós szolgáltatási keretszerződés keretében) részt vevő három pályázó közül kettőnek ugyanazon kiválasztási kritériummal kapcsolatban kiegészítő információkat kellett benyújtania. Noha egyikük sem nyújtotta be a kért információt (az EASO létesítményeiben a feladatot elvégző személyek önéletrajza), az eljárásból csak az egyiküket zárták ki emiatt. A másik pályázónak ezzel szemben odaítélték a szerződést azzal a megjegyzéssel, hogy a szóban forgó önéletrajzokat a szerződés odaítélését követően fogja benyújtani. A beszerzési eljárás így nem felelt meg az egyenlő elbánás elvének, és a szerződést egy olyan pályázónak ítélték oda, aki nem tett hiánytalanul eleget valamennyi kiválasztási kritériumnak. Ezért a keretszerződés és a kapcsolódó, 2016-ban teljesített 920 561 euró összegű kifizetés szabálytalannak minősül.

9.2.

2016 februárjában a Hivatal közvetlenül odaítélt egy 3,6 millió euró összegű, 12 hónapos keretszerződést a migrációs válsággal kapcsolatos tevékenységéhez nyújtandó munkaerő-közvetítési szolgáltatásokra. A keretszerződést egyetlen előre kiválasztott gazdasági szereplőnek ítélték oda, az uniós költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás (8) teljes mellőzésével. A keretszerződés odaítélése ezért nem felelt meg a vonatkozó uniós szabályoknak, így a kapcsolódó, 592 273 euró összegű 2016-os kifizetések szabálytalanok.

10.

A 9.1 és 9.2. bekezdésben tárgyalt megállapításokkal kapcsolatos összegek a Hivatal teljes 2016-os kiadásainak 2,9 %-át teszik ki.

Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

11.

Véleményünk szerint – a korlátozott vélemény alapjául szolgáló 9. bekezdésben tárgyaltak hatásainak kivételével – a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

12.

13.

14.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

15.

Célunk, hogy ésszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a Hivatal beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ésszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

16.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

17.

18.

19.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (9) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hivatal beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

20.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

21.

2016 augusztusában a Hivatal nyílt eljárást indított (öt tétel) keretszerződés odaítéléséhez, a különböző országokban felmerülő, kulturális közvetítők/tolmácsok iránti igények kielégítése céljából. A négy aláírt és vizsgált tétel (2–5. tétel) esetében a keretszerződés összértéke négy évre vonatkozóan 60 millió euró volt. E négy tételt ugyanannak az összesített rangsorban az első helyet elért pályázónak ítélték oda. Ez a vállalkozó a három korábbi év egyike tekintetében nem felelt meg a kiválasztási kritériumok pénzügyi követelményeinek (egymillió eurós éves forgalom), ezért erre az évre rendelkezésre állási szerződést írt alá egy nonprofit szervezettel, amely vállalta, hogy „forgalmát” a vállalkozó rendelkezésére bocsátja. A költségvetési rendelet lehetővé teszi, hogy a pályázók más jogalanyok pénzügyi és gazdasági kapacitására támaszkodjanak; ebben az esetben azonban nem volt egyértelmű, hogyan bocsátaná rendelkezésre a szervezet a „forgalmát”, illetve hogy (tevékenységi köreinek ismeretében) ténylegesen hozzá tudna-e járulni a nyújtandó szolgáltatások biztosításához. A Hivatalnak el kellett volna utasítania ezt az ajánlatot, mert az nem felelt meg igazoltan a pályázók gazdasági és pénzügyi kapacitására vonatkozó követelményeknek. Ebből következően a keretszerződés és valamennyi kapcsolódó kifizetés szabálytalan (2016-ban nem történt kifizetés).

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

22.

Az Európai Tanács 2015. április 23-i rendkívüli ülése, valamint a kül- és belügyminiszterek által 2015. április 20-án elfogadott tízpontos migrációs terv felszólította a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az összes migráns ujjlenyomatvételéről. E követelmény teljesítéséhez sürgősen növelni kellett a görög hatóságok ujjlenyomatvételi kapacitását. A Bizottság a Hivatalt bízta meg ezzel a feladattal. Ehhez a Bizottság és a Hivatal közötti támogatási szerződés keretében, 1,1 millió euró értékben 90 ujjlenyomat-szkennelő gépet és 90, ezekkel kompatibilis számítógépet (berendezést) kellett beszerezni, majd a görög államnak adományozni. A támogatási szerződés értelmében a berendezést először a rendőrség informatikai részlegére kellett szállítani Athénba, majd onnan kellett továbbítani a görög szigeteken működő hotspotok felé. A fellépés leírása értelmében a Hivatal munkatársainak a helyszínen kellett biztosítania a megfelelő szállítást, beüzemelést és a tulajdonjog görög rendőrségnek történő átadását. A Hivatal munkatársai azonban nem utaztak a helyszínre ebből a célból, és csak 2017 júliusában érkezett meg a görög illetékes hatóságok megerősítése arról, hogy a felszereléseket 2016. februárban és március elején leszállították a hotspotokra, és azóta rendeltetésszerűen használják őket.

23.

Amennyiben egy ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, az ajánlatkérő szervnek írásban be kell kérnie az annak elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget kell biztosítania észrevételei benyújtására (10). Két, különböző országokban kulturális mediátorok, illetve tolmácsok biztosítására irányuló tétel (a 3. és 5. tétel; lásd még: 21. bekezdés) esetében a következő legolcsóbb ajánlatnál 50, illetve 31 százalékkal alacsonyabb összegű ajánlatok érkeztek be a Hivatalhoz. Bár ez arra utal, hogy ezek az ajánlatok abnormálisan alacsony összegűek voltak, a Hivatal nem ítélte szükségesnek, hogy további magyarázatot kérjen a pályázótól.

24.

2016. októberi ellenőrzési jelentésében a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) kiemelte: az igazgatási kiadások esetében nem megfelelően tervezik meg a beszerzési eljárásokat, valamint az eljárások, illetve a keretszerződéseken belül kötött speciális szerződések monitoringja nem megfelelő. A Hivatal és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

25.

2016-ban a Hivatal működési környezetében több kihívással szembesült: nem csak a költségvetése nőtt meg jelentősen és feladatai bővültek ki, hanem a tranzakciók száma is lényegesen megnőtt, leváltották a számvitelért felelős tisztviselőt (könyvelő) (ezt az időszakot több ideiglenes megoldással kellett áthidalni) és bevezették a papírmentes munkafolyamatot. Ezt a folyamatosan változó és bizonytalan helyzetet nem enyhítette sem a számviteli rendszer újravalidálása, sem a tranzakciók rendszeres utólagos ellenőrzési rendszerének bevezetése (11).

26.

2014-ben a Bizottság több mint 50 uniós intézmény és szerv (beleértve a Hivatalt) nevében eljárva keretszerződést kötött egy vállalkozóval szoftverlicencek beszerzésére, valamint a kapcsolódó karbantartási és támogatási szolgáltatások nyújtására. A vállalkozó közvetítőként jár el a Hivatal és a Hivatal szükségleteit teljesíteni tudó beszállítók között. Ezekért a közvetítői szolgáltatásokért a vállalkozó a beszállítói árak 2–9 százalékának megfelelő mértékű szolgáltatási díjra jogosult. 2016-ban összesen 534 900 eurót fizettek ki a vállalkozónak. A Hivatal nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a vállalkozó felé kibocsátott beszállítói számlákat sem.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

27.

A Bizottság megbízásából külső értékelést végeztek a Hivatal 2011–2014 közötti teljesítményéről, amelynek zárójelentése 2015 decemberében készült el. A zárójelentés megerősítette a Hivatal megbízatásának és feladatainak relevanciáját, továbbá megállapította, hogy főbb feladatait összességében eredményesen hajtotta végre és a várt eredmények döntő részben teljesültek. Az értékelés kitért arra is, hogy szükség van a műveletek hatékonyságának növelésére és a migráció területén működő többi uniós és nemzetközi intézménnyel és szervvel való együttműködésre, illetve a tevékenységek közötti összhangra. A Hivatal jelenleg kibővült megbízatása fényében az igazgatótanáccsal egyetértésben kidolgozott cselekvési tervet hajt végre, az erre vonatkozó záró végrehajtási jelentés a tervek szerint 2017 júniusában készül el.

28.

A Hivatal összesen 852 136 euró értékben 65 konténert vásárolt és üzemelt be, amelyekben a görög és az olasz hotspotokon mobil irodákat alakít ki. A konténerek némelyikét olyan helyen állították fel, ahol később hasonló, nem a Hivatalhoz tartozó konténereket zavargások során leromboltak. A Hivatal a konténerekre ilyen kár esetére nem kötött biztosítási szerződést.

29.

A Hivatal nem hajtotta be időben valamennyi esedékes fennálló követelését. A 2014-re és 2015-re vonatkozó héa-visszatérítést (180 919 euró, illetve 245 960 euró) 2016 végéig még nem fizettették vissza.

KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS

30.

Nagyarányú – 2,5 millió euró, azaz 43,9 % (2015: 1 076 583 euró, azaz 36,9 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Az átvitelek főként az informatikai infrastrukturális fejlesztések, a fordítások és kiadványok, az üzleti tanácsadás és az igazgatótanácsi ülések olyan költségeire vonatkoztak, amelyekre nézve a szerződéseket 2016 vége felé kötötték meg, illetve a számlákat csak 2017-ben állították ki.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

31.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.

(2) COM(2016) 271 final.

(3) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.easo.europa.eu

(4) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(5) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(6) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(7) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(8) A 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.) 104. cikke értelmében a koncessziós és közszolgáltatási szerződésekre (így a keretszerződésekre is) irányuló közbeszerzési eljárásoknak az adott cikkben felsorolt formák egyikét kell ölteniük.

(9) A 966/2012/EU, Euratom rendelet.

(10) Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) 151. cikke.

(11) A Bizottsággal kötött hatáskör-átruházási megállapodások keretében végrehajtott tranzakciók kivételével.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	A Hivatalnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát: nincs bizonyíték arra, hogy a beérkezett pályázatok értékelése előtt meghatározták az interjúkra való behíváshoz, illetve a tartaléklistára való felvételhez szükséges minimális pontszámot, valamint az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit.	Végrehajtva
2013	Az összes kifizetés közül 446-ra (18 %) a költségvetési rendeletben megszabott határidő után került sor. A késedelmes kifizetések átlagos késedelme 21 nap volt.	Végrehajtandó (1)
2013	A 16 belsőkontroll-standard közül hatot még nem alkalmaztak teljes körűen.	Folyamatban (2)
2013	A Hivatalnak tökéletesítenie kell a munkaerő-felvételi eljárások átláthatóságát: az írásbeli, illetve a szóbeli vizsgák kérdéseit a beérkezett pályázatok értékelését követően határozták meg, ami megnöveli annak kockázatát, hogy a kérdéseket befolyásolják az egyes pályázatok; a felvételi bizottságok nem mindig pontozták az álláshirdetésben szereplő mindegyik felvételi kritériumot; a felvételi bizottság tagjai által aláírt összeférhetetlenségi nyilatkozat szerint lehetséges összeférhetetlenséget csak a személyes kapcsolat jelent, míg a szakmai kapcsolatot kifejezetten nem ítéli annak; egy konkrét felvételi eljárás esetében eltérés mutatkozott a pályázati kiírásban feltüntetett, illetve a felvételi kritériumként elbírált egyik alkalmassági kritérium – hány év igazolt szakmai tapasztalat szükséges – között.	Végrehajtva
2014	A Hivatal 1 062 kifizetést (28,6 %) a költségvetési rendeletben megszabott határidő után teljesített. A késedelmes kifizetések átlagos késedelme 24 nap volt.	Végrehajtandó (1)
2014	A Hivatalnál magas a személyzet fluktuációja, 2014-ben 14 munkatárs hagyta el az intézményt, köztük négyen kulcsfontosságú munkakört töltöttek be. A személyzet magas fluktuációja jelentősen veszélyezteti az éves és a többéves munkaprogramokban meghatározott célkitűzések elérését.	Folyamatban (3)
2014	Az ügyvezető igazgató határozata alapján az EASO által szervezett találkozók résztvevőit három kategóriába (A, B és C) sorolják a költségek megtérítése tekintetében. A találkozók résztvevőinek 2014-ben folyósított költségtérítések 997 506 eurót tettek ki. Az A kategóriába tartozó résztvevők, akiknek konkrét feladatuk van a találkozókon, átalányalapú utazásiköltség-térítést és napidíjat kapnak, míg a B kategóriába tartozó résztvevők csak átalányalapú utazásiköltség-térítésre jogosultak. A C kategóriába tartozó résztvevők nem jogosultak semmilyen költségtérítésre. Az A kategóriás költségtérítésre jogosult résztvevők száma a 2013-as 61 %-ról 2014-re 69 %-ra nőtt. A résztvevők kategóriákba sorolására vonatkozóan nincs alátámasztó dokumentáció.	Folyamatban (4)
2015	A Hivatal a jóváhagyott költségvetésből mindössze 14,5 millió eurót, azaz 93,7 %-ot (2014: 12,4 millió euró, azaz 84,7 %) kötött le. Nagyarányú – 1 076 583 euró, azaz 36,9 % (2014: 635 492 euró, azaz 28,7 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások). Az átvitelek főként a 2015 utolsó negyedévében megkötött, informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokra (0,4 millió euró) és a költségvetési hatóság 2015 végi, a létszámterv növelésérére vonatkozó határozatát követően a további munkatársak várható felvételéhez kapcsolódó informatikai infrastrukturális fejlesztésekre (0,3 millió euró) vonatkoznak.	n.a.
2015	A Hivatal igazgatója 2015 novemberében új szabályzatot hagyott jóvá az ideiglenes és szerződéses munkatársak felvételére. Az új szabályzat a korábbi számvevőszéki ellenőrzések során feltárt legtöbb problémás kérdéssel foglalkozik. Végrehajtásának hasznosulásvizsgálatára 2016-ban fog sor kerülni, amikor jelentős számú új munkatársat vesznek fel.	Végrehajtva

(1) 2016-ban a Hivatal 2 007 kifizetést (41,29 %) a költségvetési rendeletben megszabott határidő után teljesített (2015: 1 024, azaz 29,2 %). A késedelmes kifizetések átlagos késedelme 35 nap volt (2015: 29).

(2) 2016 végén még egy belsőkontroll-standard alkalmazása várat magára.

(3) 2016-ban 17 munkatárs lépett ki a Hivatalból és 70 új munkatársat vettek fel. A Hivatal a 2016-os létszámterv alapján 50 új álláshelyet kapott.

(4) A találkozók résztvevőinek 2015-ben folyósított költségtérítések 987 515 eurót tettek ki. Az A kategóriás költségtérítésre jogosult résztvevők száma a 2014-es 69 %-ról 2015-re 52 %-ra csökkent. A találkozók résztvevőinek 2016-ban folyósított költségtérítések 1 012 147 eurót tettek ki. Az A kategóriás költségtérítésre jogosult résztvevők száma a 2015-ös 52 %-ról 2016-ra 37 %-ra csökkent.

A HIVATAL VÁLASZA

9.1.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, de hozzáteszi, hogy arra a tényre alapozta döntését, hogy a kiválasztott vállalat volt az egyetlen, amely megfelelő kapacitással rendelkezett a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez.

9.2.

A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, és a jövőben gondoskodni fog a hasonló helyzetek elkerüléséről. Az EASO az akkor tetőző menekültválság miatt rendkívüli sürgősséggel járt el, amit még fokozott az is, hogy végre kellett hajtania a Tanácsnak a Hivatalra bízott sürgős feladatokkal kapcsolatos határozatait és kompenzálnia kellet a tagállami szakértők hiányát.

Az e rendkívüli körülmények között választott vállalkozó ugyanaz volt, akit egy görögországi székhelyű uniós ügynökség korábban már megbízott. Az EASO ezen ügynökség által elvégzett alkalmassági és pénzügyi ellenőrzésre támaszkodott. A határozatot dokumentálták és egy kivételi kérelemben jóváhagyták.

Időközben az EASO egy új keretszerződés odaítélése céljából új nyílt eljárást indított.

21.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék véleményét. Az EASO törekszik arra, hogy az alkalmazandó rendelkezés keretén belül működjön. A különálló egységek megbízhatóságra vonatkozó esetjog teret hagy az értelmezésnek, és az EASO úgy gondolta, hogy ennek megfelelően járt el.

22.

Az EASO az ujjlenyomatvételi kapacitás Görögországban való sürgős növelésének szükségességére válaszul szerezte be a felszerelést, és adta át a görög rendőrségnek 2016. február 12-én és 2016. március 2-án.

A Hivatal ezért még a támogatási megállapodás 2016. március 3-i aláírása előtt elindította az eljárást. Az EASO munkatársai nem tudták a helyszínen megerősíteni az EURODAC készülékek telepítését, mivel a megállapodást a készülékek szállítása után írták alá, és a rendőrség már megkezdte azok szétosztását az uniós fogadóállomásoknak.

A Hivatal először 2016. május 23-án kért hivatalos megerősítést a görög hatóságoktól a felszerelések fogadóállomásoknak történő kiszállításáról és telepítéséről, de csak 2017. július 20-án kapott választ.

23.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit.

24.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, és utal arra a tényre, hogy a tervben szereplő intézkedések közül már sokat végrehajtottak.

25.

A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, de utal arra a tényre, hogy a beszámolóról egy független külső ellenőr világos véleményt adott ki. Mindazonáltal 2017-re tervezik a beszámolási rendszer újbóli ellenőrzését. A Hivatal középtávon mérlegeli egy utólagos ellenőrzési stratégia bevezetését.

26.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, és tájékoztatja a Számvevőszéket, hogy az Európai Számvevőszék szisztematikus ellenőrzések bevezetésére vonatkozó véleményével összhangban 2018. január 1-jétől szisztematikus ellenőrzéseket vezet be minden 135 000 euro feletti összeg esetén.

28.	A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, de utal arra a tényre, hogy az EASO vezetése úgy döntött, hogy nem költséghatékony biztosítást kötni.

29.	A nemzeti hatóságok az évenkénti héabevallásról áttértek a negyedévenkénti héabevallásra, ami azt eredményezte, hogy negyedéves alapon újból be kellett nyújtani a 2014-es és 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó héavisszaigénylési kérelmeket.

30.

A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, de utal arra a tényre, hogy az év második felében végbemenő költségvetés-módosítások miatt az adott kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kifizetések felhalmozódtak az utolsó negyedév során, ami a Számvevőszék által említett hatásokhoz vezetett.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/87

JELENTÉS

az Európai Bankhatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt

(2017/C 417/13)

BEVEZETÉS

A londoni székhelyű Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EBH) az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy hozzájáruljon a magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlat meghatározásához, valamint a jogilag kötelező erejű uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a betétesek és a befektetők védelmét.

A Hatóságra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hatóságra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	33,4	36,5
Összlétszám december 31-én (3)	156	161

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hatóság felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hatóság beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint a Hatóság 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a Hatóság 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és a Hatóság pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Hatóság vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy a Hatóság képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a Hatóság beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük a Hatóságnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hatóság az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hatóság beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Figyelemfelhívó megjegyzés

16.

17.

Tekintettel a jövőbeli költözésével kapcsolatos döntésekre, a Hatóság 14 millió euro maradványköltséget tüntetett fel függő kötelezettségként a pénzügyi kimutatásában a bérleti szerződés hátralévő időtartamára vonatkozó bérleti díj fedezésére (feltételezve a szerződés megszűnését 2020 végéig), valamint azért, mert a költözéssel kapcsolatban felmerülő más valószínű költségeket, például az alkalmazottak családjukkal együtt történő költözésének költségeit, még nem lehet megbecsülni. A Hatóság költségvetésének 40 %-át az európai uniós alapokból, 60 %-át az uniós tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból finanszírozzák. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése a Hatóság bevételeinek jövőbeli csökkenését eredményezheti.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(2) A Hatóság hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eba.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hatóságtól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	A magas tandíjak fedezésére a Hatóság a személyzeti szabályzatban előírt iskolázatási támogatáson kívül iskoláztatási hozzájárulást nyújt azon alkalmazottai számára, akik gyerekei általános vagy középiskolába járnak. 2012-ben az összes iskoláztatási hozzájárulás kb. 76 000 euro volt. Ezt a személyzeti szabályzat nem tartalmazza, így szabálytalan.	Folyamatban (1)
2015	Nagyarányú – 1 487 794 euro, azaz az e cím alatti összes lekötött előirányzat 28 %-a (2014: 3 431 070 euro, azaz 48 %) – volt a II. cím (Igazgatási kiadások) alatt lekötött előirányzatok átvitele. Ezek magukban foglalják a Hatóság új épületére vonatkozó értéknövekedés-kiegyenlítés alapján fizetendő fennálló héaköveteléssel kapcsolatos megoldatlan kérdést, valamint az Egyesült Királyság ingatlanbecslő hivatala által a kereskedelmi bérleti díjakkal kapcsolatosan kibocsátott számlát (összesített értékük 538 938 euro).	n.a.
2015	Hiányosságok merültek fel az informatikai szükségletek felbecslése terén, különösen a kiszervezett szolgáltatásokat illetően, ami hatással van a Hatóságnak a vonatkozó költségekkel kapcsolatos költségvetési gazdálkodására.	n.a.

(1) 2016 végéig a Hatóság 23, az alkalmazottak gyermekei által látogatott iskolával kötött szerződést.

A HATÓSÁG VÁLASZA

A Hatóság a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/92

JELENTÉS

az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Központ válaszával együtt

(2017/C 417/14)

BEVEZETÉS

A stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (a továbbiakban: a Központ, más néven: ECDC) a 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ fő feladata, hogy összegyűjtse és terjessze az emberi betegségek megelőzésével és az ellenük való védekezéssel kapcsolatos információkat, illetve hogy e témákban tudományos szakvéleményeket bocsásson ki. Feladata továbbá az ezen a területen tevékenykedő szervezetek európai hálózatának összehangolása is.

A táblázat a Központra vonatkozó főbb adatokat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	58,5	58,2
Összlétszám december 31-én (3)	260	260

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Központ beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Központ az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

2015 májusában a Központ igazgatótanácsa ideiglenes igazgatót nevezett ki a Központ vezetésére. 2016. december 31-én a beosztásban eltöltött idő nyolc hónappal haladta meg a Személyzeti Szabályzatban meghatározott legfeljebb egyéves időtartamot. Ez más alkalmazottak vonatkozásában is 15 további ideiglenes intézkedést eredményezett.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLRÓL

18.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. októberi ellenőrzési jelentésében rámutatott, hogy noha elismeri a Központ által a beszerzések belső kontrolljának megerősítése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a beszerzési eljárás terén. Az IAS megállapította, hogy nem megfelelő a közbeszerzések tervezése és nyomon követése, és az éves munkaprogramban, illetve a pénzügyi határozatokban nem szereplő beszerzésekre is sor kerül. Hivatkozik a Központ 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló számvevőszéki jelentésre is, amelyben a Számvevőszék a beszerzési eljárások átláthatóságát érintő észlelt hiányosságokról számolt be. Az Központ és az IAS tervet fogadott el a korrekciós lépésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

19.

Az előző évekhez hasonlóan nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében, 7,9 millió euro, azaz 41 % (2015: 7,5 millió euro, azaz 42 %). Az átvitelek főként többéves projektekhez kapcsolódnak a tudományos tanácsadás (2,4 millió euro), a felügyelet (1,3 millió euro), a közegészségügyi képzés (1,4 millió euro) és a közegészségügyi informatika (2,1 millió euro) területein. A Központ fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükrözik műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(2) A Központ hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.ecdc.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Központtól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2015	A Számvevőszék különböző, az ellenőrzött közbeszerzési eljárások átláthatóságát érintő hiányosságokat talált, melyek többek között a következők: nincs egyértelmű kapcsolat a Központ éves munkaprogramjával, a becsült szerződéses értéket nem indokolták megfelelően, illetve nem adtak meg pénzügyi referenciaértéket (küszöbértéket) a pályázó pénzügyi kapacitásának felméréséhez.	Folyamatban (1)
2015	A költségvetés felhasználási aránya összességében 94 % volt (2014: 99 %). A csökkenés a Svédországban 2014. június 1-jétől a fizetésekre alkalmazott kisebb súlyozási tényezőből és a késedelmes munkaerő-felvételi eljárásokból adódik, mivel ezek az előre jelzettnél alacsonyabb személyzeti költségeket eredményeztek.	n.a.
2015	Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében: 1,6 millió euro, azaz 23 %. (2014: 1,5 millió euro, azaz 25 %). Az átvitelek főként a következőkre vonatkoznak: hardver- és szoftverbeszerzések (0,8 millió euro), valamint az új székhellyel kapcsolatos ingatlan-tanácsadási szolgáltatások (0,3 millió euro), amelyek kifizetése csak 2016-ban válik esedékessé.	n.a.
2015	Nagyarányú volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) alatt: 7,5 millió euro, azaz 42 % (2014: 8,1 millió euro, azaz 49 %). Az átvitelek elsősorban a többéves projektekhez (5 millió euro) és az operatív tevékenységeket támogató informatikai szolgáltatásokhoz (1,7 millió euro) kapcsolódnak, amelyek végrehajtása és kifizetése a tervek szerint történt.	n.a.

(1) 2016-ban két egyedi szerződést kötöttek meg összesen 79 000 euro értékben mögöttes finanszírozási határozat nélkül.

A KÖZPONT VÁLASZAI

18.

A Központ szeretné tisztázni, hogy az igazgató ideiglenes kinevezése a Személyzeti Szabályzatnak és a Központ alapító rendeletének megfelelően történt. Az igazgatói poszt eredeti pályáztatása sikertelen volt, és a működésbeli folytonosság érdekében az ideiglenes kinevezést meghosszabbították a 12 hónapos időkorláton túl. A meghosszabbítás ideje alatt az igazgatótanács kérésére az alkalmazott elfogadta a Személyzeti Szabályzatban előírt pénzügyi kompenzációról való lemondást a magasabb besorolású poszt ideiglenes betöltésének idejére.

19.

Az ECDC a 2017. évi munkaprogramban átdolgozta a közbeszerzésre vonatkozó pénzügyi határozat rendelkezéseit. Szabványosított eljárást állítottak össze az új közbeszerzések belső jóváhagyására, biztosítva, hogy az ECDC igazgatótanácsa jóváhagyja a pénzügyi határozat minden frissítését az eljárás indítását megelőzően. Az ECDC követi a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által tett általános ajánlásokat is, a belső eljárások és az útmutató dokumentumok felülvizsgálatával.

20.	A Számvevőszékkel egyeztetve, a Központ gondosan elemezi a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetésének előnyeit/hátrányait, beleértve a további összetettségből eredő kockázatokat és a további erőforrások szükségességét.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/98

JELENTÉS

az Európai Vegyianyag-ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/15)

BEVEZETÉS

A helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ECHA) az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség fő feladata, hogy biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét, valamint a vegyi anyagok szabad mozgását a belső piacon, egyúttal javítsa a versenyképességet és az innovációt. Az Ügynökség támogatja a vegyi anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésének alternatív vizsgálati módszereit is.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az Táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	114,8	110,1
Összlétszám december 31-én (4)	572	578

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hivatal beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

16.

17.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

18.

Nagyarányú – 10,1 millió euro, azaz 39 % (2015: 7,3 millió euro, azaz 32 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (A REACH rendszerrel kapcsolatos operatív kiadások) alatt, és még ennél is magasabb – 1,3 millió euro, azaz 68 % (2015: 1,5 millió euro, azaz 74 %) – a IV. cím (Biocidokkal kapcsolatos operatív kiadások) esetében. Az átvitelek ilyen magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével. Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok fokozott igénybevételét, mivel azok jobban tükröznék műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

19.

A biocid termékekről szóló rendelet értelmében az ECHA elősegíti a biocid anyagok és termékek piacának működését. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. novemberi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az Ügynökség biocid termékekről szóló rendeleten alapuló eljárásaival és tevékenységeivel kapcsolatos belső kontrollrendszerének kialakítása és megvalósítása eredményes és hatékony. Noha nem tárt fel jelentősebb hiányosságokat, az IAS azonosított néhány területet, ahol további fejlesztésekre lenne szükség. Az Ügynökség és az IAS tervet fogadott el a korrekciós lépésekről.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

20.

Az ügynökségek többségétől eltérően az ECHA alapító rendelete nem írja elő kifejezetten a tevékenységeinek időszakos külső értékelését, pedig ez lényeges eleme a teljesítményértékelésnek.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

21.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.echa.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzése	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2014	Az Ügynökség egyik új tevékenységéhez, a biocid termékekről szóló rendelet végrehajtásához kapcsolódó eljárások kiadásait elvben az e termékek nyilvántartásba vételekor befizetett regisztrációs díjaknak kellett volna fedezniük. A 2014-ben beszedett díjak azonban csak e kiadások 17 %-át fedezték, a fennmaradó részt pedig az Uniónak (6,3 millió euro) és az EFTA-országoknak (0,2 millió euro) az Ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulásából finanszírozták (1).	Folyamatban
2015	Az Ügynökség 50 %-ban fizeti alkalmazottai gyermekeinek napköziköltségét a helsinki Európai Iskolában. Az évenként és gyermekenként legfeljebb 1 000 euro összegű hozzájárulás 2015-ben összesen kb. 95 000 euróra rúgott. Ezt a szociális jellegű intézkedést 2008-ban fogadta el az Ügynökség igazgatója, de ezt a költségvetési hatósággal a költségvetési eljárás keretében még nem közölték (2).	Végrehajtva
2015	Nagyarányú (1,5 millió euro, azaz 74 %) volt a lekötött előirányzatok átvitele a IV. cím (Biocidokkal kapcsolatos operatív kiadások) esetében. Ezek az előirányzatok elsősorban egy nagyszabású informatikai projekthez kapcsolódtak (1,4 millió euro). Ezt a projektet csak 2015 második félévében lehetett beindítani, amikor finanszírozására elegendő díjbevétel gyűlt össze.	n.a.

(1) A 2015-ben beszedett díjak ennek a kiadásnak 62 %-át fedezték.

(2) Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31/62/EGK és 11/62/Euratom rendelet (HL P 45., 1962.6.14., 1385/62. o.) 1. cikke.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

19.

A legmagasabb átviteli összegek a többéves IT-fejlesztési projektekből és az anyagértékeléssel kapcsolatos előadói szerződésekből származnak, amelyek egy hivatalos, 12 hónapos, a közösségi gördülő cselekvési terv márciusban való elfogadásakor kezdődő időszakot foglalnak magukban. Az utóbbi vonatkozásában az Ügynökség 2017-re már létrehozott egy külön költségvetési tételt, ami 2017-től a névleges átviteli arány csökkenéséhez fog vezetni. Ami az IT-kiadásokat illeti, az ECHA a jövőben fontolóra veszi egy külön költségvetési tétel bevezetését.

20.	Az ECHA tudomásul vette.

21.

Az ECHA alapító rendelete (75. cikk (2) bekezdés) az Ügynökség első külső értékelését 2012-re irányozta elő. A Bizottság egy külső szerződéses megbízott (PwC) segítségével időben elvégezte ezt a felülvizsgálatot. Bár az ECHA alapító rendelete kifejezetten nem írja elő, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatással összhangban a Bizottság 2016-ban elkészítetett egy másik külső ECHA-teljesítményértékelési tanulmányt (Deloitte and VVA). A tanácsadói jelentés a következő címen érhető el:

https://ec.europa.eu/growth/sectors/chemicals/reach_en.

Amint a Bizottság elfogadta saját jelentését a REACH felülvizsgálatáról 2017-ben, az ECHA megfelelő utánkövetési intézkedéseket fog hozni a Bizottság hivatalos jelentésében lévő ajánlások végrehajtására.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/104

JELENTÉS

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/16)

BEVEZETÉS

A koppenhágai székhelyű Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EEA) az 1210/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata olyan megfigyelési hálózat létrehozása, amely a Bizottságot, a Parlamentet, a tagállamokat és általában a nyilvánosságot megbízhatóan tájékoztatja a környezet állapotáról. E tájékoztatásnak elsősorban azt kell elősegítenie, hogy az Európai Unió és a tagállamok intézkedéseket hozhassanak a környezet védelmére és fel tudják mérni azok eredményességét.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	49,2	50,5
Összlétszám december 31-én (3)	219	208

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

Az Ügynökség 2016-ban aktualizálta a biztonsági szabályzatát, de sok más belső eljárása elavult maradt. A felső vezetés jóváhagyott egy, az üzletmenet-folytonossági terv felülvizsgálatát és aktualizálását tartalmazó cselekvési tervet. Az Ügynökségnek szándékában áll az új biztonsági szabályzattal összhangban felülvizsgálni a 2009-ben elfogadott iratkezelési szabályzatát is. Az Ügynökség tervei között szerepel továbbá a belsőkontroll-standardok szükséges mértékű felülvizsgálata és aktualizálása is.

18.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) teljesítmény-ellenőrzést végzett a környezet állapotáról szóló 2015. évi jelentés (SOER) előkészítési eljárásairól. A 2016. júliusi ellenőrzési jelentésében az IAS megállapította, hogy ezek az eljárások általában a célnak megfelelőek, az Ügynökség és az IAS azonban tervet fogadott el azok továbbfejlesztésére.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

19.

2014-ben a Bizottság több mint 50 uniós intézmény és szerv (beleértve az Ügynökséget) nevében eljárva keretszerződést kötött egy vállalkozóval szoftverek és szoftverlicencek beszerzésére, valamint a kapcsolódó informatikai karbantartásra és tanácsadásra. A vállalkozó közvetítőként jár el az Ügynökség és az Ügynökség szükségleteit teljesíteni tudó beszállítók között. Ezekért a közvetítői szolgáltatásokért a vállalkozó a beszállító árak 2–9 százalékával megegyező értékű szolgáltatási díjra jogosult. A keretszerződés kifejezetten rögzíti, hogy nem biztosít kizárólagos jogot a vállalkozónak. 2016-ban az Ügynökség összesen 442 754 euro értékű szoftverlicenszet vásárolt e keretszerződés útján. A beszerzett termékek többsége egy különleges, csak kivételes esetben használható kategóriába tartozott, ezért a vonatkozó árakat sem a pályázati eljárás során, sem a keretszerződésben nem tüntették fel. Ez az eljárás nem biztosítja a megfelelő versenyt és a leggazdaságosabb megoldás alkalmazását. Ezenkívül a vállalkozó által felszámított szolgáltatási díjakat nem ellenőrizték megfelelően. A legnagyobb megrendelés (112 248 euro) egy kizárólagos értékesítési joggal rendelkező skandináv viszonteladó által értékesített szoftverlicenszek megújítására vonatkozott. Ebben az esetben nem volt indokolt a szükségtelen többletköltséget eredményező keretszerződés használata.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 120., 1990.5.11., 1. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eea.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok, amelyek tartalmazzák az alaptevékenységhez fűződő és az alaptevékenységhez nem kapcsolódó költségvetést is.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012 és 2013	A támogatási programok keretében bejelentett költségekre vonatkozó helyszíni (előzetes) költségellenőrzésre a kedvezményezettek szintjén csak ritkán kerül sor (1). A meglévő kontrollok ezért csak korlátozott bizonyosságot nyújtanak a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igények támogathatóságára és pontosságára vonatkozóan.	Végrehajtva (2)
2014	A belső ellenőr egyaránt végzett előzetes és utólagos ellenőrzéseket is, noha ezeket a feladatokat nem végezheti ugyanaz a személy. Meg kell jegyezni, hogy az előzetes kontrollok rendszere már 2012 óta vita tárgyát képezi a Számvevőszék és az Ügynökség között.	Végrehajtva
2014	Az Ügynökség biztonsági mentési szolgáltatásokat, köztük e-mailes szolgáltatásokat rendelt meg egy felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó cégtől, és ehhez a DIGIT egy intézményközi szerződését használta. A szerződéses feltételek nem megfelelően határozzák meg az Ügynökség adatainak helyét. A szolgáltató fenntartotta a jogot, hogy értesítés nélkül az Európai Unió területén kívülre továbbítsa az Ügynökség adatait: például a várakozási idő kezeléséhez szükség lehet arra, hogy az útválasztási adatokat különböző régiókban lévő különböző adatközpontokba átmásolják. Következésképpen az Ügynökség nem biztosította, hogy az Európai Közösségek rá is vonatkozó kiváltságai és mentességei garantálva legyenek, és azt sem, hogy a szolgáltató maradéktalanul tiszteletben tartsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke által biztosított adatvédelmi garanciákat.	Végrehajtva (3)
2015	A közbeszerzési eljárások ellenőrzése rámutatott, hogy az Ügynökség egyetlen vállalkozóval kötött keretszerződéseket, akitől rögzített árú egyedi szerződések keretében különböző szolgáltatásokat vett igénybe. Az, hogy egyetlen vállalkozótól kérnek rögzített árú ajánlatot a keretszerződések alapján, megszünteti az árversenyt és növeli a vállalkozótól való függést. Az Ügynökségnek a verseny újbóli megnyitásával több beszállítóval kellene megállapodást, vagy ahol lehetséges, közvetlenül a szolgáltatásra irányuló szerződéseket kötnie.	Végrehajtva

(1) 2012-ben és 2011-ben egyetlen előzetes vizsgálatra került sor, amely során egy kedvezményezett kontrollrendszereit ellenőrizték. 2010-ben egy előzetes ellenőrzés keretében egy kedvezményezett által bejelentett kiadások támogathatóságát vizsgálták.

(2) 2016-ban az Ügynökség két utólagos helyszíni ellenőrzést végzett az európai területi együttműködés kedvezményezettjeinél.

(3) Az Ügynökség folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

ÉSZREVÉTELEK A BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓAN

18.

Az Ügynökség jelentős számú, rendszeresen aktualizált eljárást tart fenn, amelyekhez valamennyi alkalmazott hozzáfér az intraneten keresztül. 2016 második felében a minőségirányításhoz kapcsolódó részt felülvizsgálták, így az eljárások jegyzékét is. 2017 során a jegyzékben szereplő valamennyi eljárást felülvizsgálnak és aktualizálnak, amennyiben szükséges.

19.

Az EEA tudomásul veszi a Számvevőszék válaszát.

ÉSZREVÉTELEK A MEGFELELŐ PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁSRÓL ÉS TELJESÍTMÉNYRŐL

20.

A szóban forgó keretszerződés valóban egy, az Európai Bizottság által, a hatékonysági eredmények javítása céljából lefolytatott intézményközi közbeszerzési eljárás eredménye, amelyről a pénzügyi szabályzat 104a (1) cikke rendelkezik, és így elsősorban és közvetlenül a megfelelő pénzügyi gazdálkodás elvét érinti. Az intézményközi közbeszerzési eljárás szervezésére és irányítására vonatkozó alkalmazandó szabályoknak megfelelően az Ügynökség kötelezettséget vállal, hogy a tenderekhez kapcsolódó intézményközi pályázati felhívásokban való részvételével tartózkodik attól, hogy ugyanezeket a szolgáltatásokat más szerződésen keresztül szerezze be. Ez a kötelezettségvállalás nem kizárólag az átláthatóságot biztosítja a résztvevő ajánlattevők felé, de egyúttal és mindenekelőtt a megfelelő pénzügyi gazdálkodás elvének betartását is, különösen a gazdálkodási és hatékonysági elvek tekintetében, a felhasznált források vonatkozásában. Ez a vállalás önmagában is megfelelő indok a keretszerződés alkalmazására. Továbbá szükséges megjegyezni, hogy a közvetlen termékekre alkalmazott emelés a felek közti szerződéses megállapodás eredménye, így a szerződő fél szerződéses felelősséget vállal a termékek és szolgáltatások nyújtására egy olyan adott áron, amelynek a velük egyenértékű javak aktuális piaci árához való viszonya állandó. Az Ügynökség érdeklődni fog a Bizottságnál arról, hogy a beszerzett licenszek összesített méretük alapján áthelyezhetők-e a keretszerződés helyi vagy vállalati kategóriáiba.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/110

JELENTÉS

az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/17)

BEVEZETÉS

A vigói székhelyű Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EFCA) a 768/2005/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hivatal fő feladata, hogy megszervezze a tagállamok halászattal kapcsolatos ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeinek operatív összehangolását annak érdekében, hogy biztosítsa a közös halászati politika szabályainak eredményes és egységes alkalmazását.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	9,2	10,0
Összlétszám december 31-én (4)	64	64

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hivatal az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hivatal beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(2) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.efca.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

A Hivatal még nem teljesen felel meg a 10. (Üzletmenet-folytonosság), a 11. (Dokumentumkezelés) és a 12. (Információ és kommunikáció) belsőkontroll-standardoknak (1).

Végrehajtva

(1) A Hivatal belsőkontroll-standardjai a Bizottság által összeállított hasonló standardokon alapulnak.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/115

JELENTÉS

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt

(2017/C 417/18)

BEVEZETÉS

A pármai székhelyű Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EFSA) a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság fő feladata, hogy tudományos információkat szolgáltasson az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal kapcsolatos uniós joganyag kidolgozásához, adatokat gyűjtsön és vizsgáljon a kockázatok azonosítása és monitorozása céljából, valamint független tájékoztatást nyújtson ezekről a kockázatokról.

A Hatóságra vonatkozó főbb adatokat az táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hatóságra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	78,8	79,5
Összlétszám december 31-én (4)	434	443

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hatóság beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak megítélése, hogy a Hatóság képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hatóság az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hatóság beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. novemberi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az informatikai projektirányításra irányuló kontrollok megfelelőek, de jelentős hiányosságok tapasztalhatók az informatikai irányítás területén. Ezért javasolta, hogy az EFSA dolgozza át informatikai irányítási politikáját a szervezet egészére kiterjedő informatikai kockázatkezelési keretrendszer és kockázati nyilvántartás bevezetésével, valamint az információbiztonsági feladatkörnek az informatikai részlegtől való elkülönítésével. Az EFSA és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2) A Hatóság hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.efsa.europa.eu

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: a Hatóságtól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2012

Az egy külső tanácsadó által 2012-ben, illetve a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által 2013 februárjában végzett magas szintű kockázatértékelések során egy sor potenciálisan kritikus kockázatot azonosítottak a Hatóság belső kontrolljainak működésében, különösen az adatkezelés, az üzletmenet-folytonosság és az informatikai biztonság területén. A Hatóság 2012-ben belső kontrollrendszerének átfogó önértékelésébe kezdett. A folyamat még nem zárult le, a korrekciós intézkedéseket a tervek szerint 2013-ban hajtják végre.

Végrehajtva

2015

A Hatóság még nem vezetett be egyértelmű és átfogó, minden műveleti területre kiterjedő, a kontrollok gyakoriságát és hatókörét előíró utólagos pénzügyi kontrollstratégiát.

Folyamatban (1)

(1) Az EFSA jelenleg dolgozik egy továbbfejlesztett bizonyosságirányítási rendszer kidolgozásán és belső kontrollrendszerének finomhangolásán. A Hatóság máris jóváhagyott és végrehajtott egy felülvizsgált kontrollstratégiát, amely kockázatalapú értékelést alkalmaz a tudományos értekezletek és kiküldetések kapcsán teljesített tömeges kifizetések tekintetében, és ezt a stratégiát be fogja építeni az EFSA előzetes és utólagos pénzügyi kontrolleljárásába is.

A HATÓSÁG VÁLASZA

Az EFSA üdvözli azokat a korlátozás nélküli véleményeket, amelyeket az Európai Számvevőszék a beszámoló megbízhatóságával, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban bocsátott ki. Ez azt bizonyítja, hogy az EFSA-nál érvényben lévő ellenőrzési rendszer biztosítja az általános megfelelést.

17.

Az EFSA az IAS általi IT irányítási ellenőrzést követően határidőre végre fogja hajtani a cselekvési tervet. Az információbiztonsági funkció pozícionálására, az üzleti részvételre és az IT stratégiára vonatkozó összes intézkedés végrehajtásra került. Ami az IT irányítást illeti, az intézkedések többségét végrehajtották, a fennmaradó intézkedések végrehajtására pedig a tervek szerint 2017 végégig sor fog kerülni.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/120

JELENTÉS

a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Intézet válaszával együtt

(2017/C 417/19)

BEVEZETÉS

A vilniusi székhelyű Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét (a továbbiakban: az Intézet, más néven EIGE) az 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet feladata, hogy gyűjtse, elemezze és terjessze a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó információkat, valamint hogy olyan módszertani eszközöket fejlesszen ki, elemezzen, értékeljen és terjesszen, amelyek segítik a nemek közötti egyenlőség valamennyi közösségi szakpolitikába és az azokból eredő tagállami politikákba való integrálását.

Az Intézetre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Intézetre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	7,9	7,8
Összlétszám december 31-én (3)	42	45

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Intézet felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Intézet beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint az Intézet 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az Intézet 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Intézet pénzügyi szabályzata értelmében a vezetés felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Intézet vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az Intézet képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezhessünk arról, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Intézetnek a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Intézet az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Intézet beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 1,7 millió euro, azaz 51 % (2015: 2,2 millió euro, azaz 60 %) – maradt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében, főleg az év végén átnyúló tanulmányokkal kapcsolatban. Az Intézetnek érdemes lenne fontolóra vennie a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükröznék műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

18.

2016-ban az Intézet nyílt pályázati felhívást tett közzé egy genderstatisztikai eszközeinek és erőforrásainak karbantartására és korszerűsítésére vonatkozó keretszerződés megkötésére legfeljebb 1,6 millió euro értékben. A felhívást az összegek feltüntetése nélkül két tételre bontották. Az Intézet az egyik pályázó kérdését követően feltüntette a honlapján, hogy a tételenkénti becsült maximális összeg 800 000 euro. Ennek ellenére két önálló keretszerződést kötöttek ugyanazzal a pályázóval tételenként maximum 1,6 millió euro értékben, az egyes tételenkénti összegek 50 %-kal való további növelésének lehetőségével: így az Intézet akár 4,8 millió euro értékben, az ajánlati felhívásban meghirdetett összeg háromszorosáért köthet egyedi szerződéseket a keretszerződés maximális időtartama (négy év) során. Ezenkívül a pályázati felhívásban szereplő árverseny kizárólag a napidíjon alapult, a feladatok elvégzéséhez szükséges időt nem vették figyelembe, ezáltal nem volt lehetőség a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatok azonosítására és kiválasztására, valamint a legjobb értékarány biztosítására. Ezek a hiányosságok hatással lehettek a versenyre. 2016-ban a kifizetések teljes összege 87 920 euro volt. Az ellenőrzés nyomán az Intézet módosította mindkét keretszerződést, egyenként 800 000 euróra csökkentve azok maximális összegét (de megtartva a maximum 50 %-kal való további növelés lehetőségét).

19.

Az egyetlen ajánlattevővel folytatott, informatikai eszközök és adatbázisok karbantartására és támogatására irányuló tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívása mindhárom meghatározott output árának felső határát 81 000 euróban (héa nélkül) húzta meg, feltüntetve, hogy az ennél magasabb összegű ajánlatok nem vehetők figyelembe. A kiírt három outputból kettőre érkezett pályázat, amely alapján az Intézet szolgáltatási szerződést kötött 97 410 euro összegben. 2016-ban a kifizetések teljes összege 73 057 euro volt.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

20.

2016 januárjában az Intézet közzétette a külső értékelését. Az értékelés megállapította, hogy az Intézet tevékenységei összhangban állnak a megbízatásával, továbbá a vezetőség viszonylag jól teljesít az irányítás és hatékonyság tekintetében. Az értékelés azonban az Intézet műveleteinek fejlesztését célzó ajánlásokat is tartalmazott, amelyek javasolják például a világosabb prioritások megadását, az outputok célzottabb kialakítását, a releváns külső szereplőkkel megvalósítható szinergiák kihasználását, az igazgatóság szerepének megerősítését és a szakértői fórum szerepének pontosítását. Az Intézet megkezdte az ajánlásokra irányuló cselekvési terv végrehajtását.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.

(2) Az Intézet hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eige.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Intézettől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Továbbra is nagyarányú – 61 % (2014: 54 %) – maradt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében. Ez főként az Intézet tevékenységeinek jellegéből adódik, amelynek kapcsán több hónapos, gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok beszerzésére is sor kerül.

n.a.

AZ INTÉZET VÁLASZA

18.

Az átvitelek szintje az adott szinten maradt a III. cím esetében a szóban forgó öt projekthez kapcsolódó jelentős kihívások miatt, amelyek a 2017. évre való átvitelt eredményezték. Két projekt esetében az európai tanácsi elnökség (amely Egyesült Királyságról Észtországra váltott) késedelmes határozata és a Bizottsággal folytatott hosszas konzultációk szerepe volt döntő. Más projektek a vártnál később kezdődtek el az előző, az új projektek alapját képező projektek és tanulmányok késedelmes lezárása miatt, valamint a sikertelen pályázók megóvták a nyertesekre vonatkozó határozatot, és új értékelést kellett végezni.

Az EIGE figyelembe veszi a tényt, hogy annak ellenére, hogy az összes kihívást vis maior okozta, amely negatívan érintette az EIGE költségvetésének a megvalósítását, az EIGE sikeresen több mint 9 %-kal csökkentette az operatív (C1) átviteleket, ami jó, megemlítendő eredménynek számít.

Ami a differenciált költségvetési előirányzatokat illeti, fontos megjegyezni, hogy a múltban az EIGE-t eltanácsolták az említett megközelítés bevezetésétől a költségvetés évenkénti elve miatt. Ennek ellenére, az Intézet el fogja végezni a megvalósíthatósági elemzést, szilárd alapot adva egy jövőbeli döntéshez, hogy bevezessék-e a differenciált költségvetési előirányzatokat.

19.

Az Intézet tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét az adminisztratív hiba kapcsán, ami miatt a keretszerződésben meghatározott tételenkénti összeget nem módosították megfelelően. Az aláírt keretszerződéseknek nincs hatásuk a költségvetésre, mindkét tételt ugyanannak a szerződő félnek ítéltek oda, és a pályázókat kellőképpen tájékoztatták a tendereztetési fázis során.

Az EIGE egyetlen keretszerződést akart, mivel a specifikus versenyhelyzetet eredményező, kisméretű piac korlátozza a minőségi és jelentős szerződő felek számát. Az egyetlen szerződő fél megoldása melletti döntés jobban garantálta a minőséget és a folytonosságot ennél a rendkívül specifikus projektnél, amelyet kockáztatott volna, ha a lépcsőzetes módszert, illetve a több szereplős keretszerződés pályázatának újbóli megnyitását választják.

A hatékony pénzügyi gazdálkodás elvéhez igazodva, az EIGE módosította a technológiai specifikációk vonatkozó sablonjait. Ezzel egyidőben az EIGE kezelte a kockázatot a specifikus szolgáltatások jövőbeni igénybevételeinél, a munkanapok maximalizálásával.

20.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. Mivel a nyertes pályázó exkluzív jogokat élvez az EIGE által használt szoftvere tekintetében, egyetlen meghívottal lefolytatott, kivételes tárgyalásos eljárás mellett döntöttek. A tárgyalásos eljárás során módosították az eredeti igényt, további szolgáltatásokat irányoztak elő, hogy kielégítsék az EIGE növekvő igényeit és megfeleljenek a költségvetésnek, és amiatt, mivel az EIGE által eredetileg igényelt három szolgáltatás közül az egyiket nem valósította meg a kiválasztott pályázó.

21.

Az Intézet tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét. Néhány korai rendelkezést már megvalósítottak, például az igazgatótanács által 2016. május 18-án elfogadott, 2016–2018. évi tudásmenedzsment és kommunikációs stratégiát, az egységes programozási dokumentumot, amelyben szerepelnek a kommunikáció terén teendő részletes lépések és a felhasználás jobb nyomon követése, a kimeneti teljesítménymutatók mérésére vonatkozó kiindulási szinteket pedig 2016-ban határozták meg.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/126

JELENTÉS

az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt

(2017/C 417/20)

BEVEZETÉS

A frankfurti székhelyű Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság, más néven EIOPA) az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata, hogy magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardokat és gyakorlatot határozzon meg, hozzájáruljon a jogilag kötelező erejű uniós előírások következetes alkalmazásához, ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását a hatáskörrel rendelkező hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét.

A Hatóságra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hatóságra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	20,2	21,8
Összlétszám december 31-én (3)	133	139

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hatóság beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük a Hatóságnak a díjak és más jövedelmek beszedésével kapcsolatos eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hatóság az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hatóság beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

16.

17.	A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett helyesbítő intézkedésről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(2) A Hatóság hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eiopa.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hatóságtól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A helyesbítő intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/ végrehajtandó/n.a.)

2014

Összességében nagy (95 %) volt a lekötött előirányzatok aránya. Nagyarányú maradt a lekötött előirányzatok átvitele is, 5,6 millió euro, azaz 26 % (2013: 5,2 millió euro, azaz 28 %), különösen az operatív költségvetés (III. cím) esetében, ahol ez az összeg 4,7 millió euro, azaz 66 % volt (2013: 3,7 millió euro, azaz 85 %). Az átvitelek elsősorban az év végén kötött, összesen 2,4 millió euro értékű egyedi szerződéseknek tudhatók be, amelyek főként egy adatbázis folyamatos fejlesztésére és karbantartására (1,8 millió euro) és más, 2015-ben nyújtandó informatikai szolgáltatásokra vonatkoznak. A lekötött előirányzatok átvitele részben a 2014. novemberi és decemberi költségvetési átcsoportosításokhoz kapcsolódik, amikor is a Hatóság 1,1 millió euróval (19 %) (1) növelte az operatív költségvetést (III. cím) 858 828 euro (2) személyzeti költségvetésből (I. cím) és 266 360 euro (3) igazgatási költségvetésből (II. cím) történő átcsoportosításával. Az átcsoportosítások célja a zárszámadás elfogadásáért felelős hatóságok által eldöntött jelentős költségvetési megszorításokat követően a Hatóság 2015-ös költségvetési forráshiányából eredő hatások enyhítése volt. Ez a forráshiány lehetetlenné tette volna a Hatóság számára egyik fő operatív tevékenysége, a többéves informatikai stratégia végrehajtásának folytatását.

n.a.

2014

Bár a költségvetési átcsoportosítások, átvitelek és a kapcsolódó kötelezettségvállalások összhangban állnak az uniós költségvetési rendelet egyedi rendelkezéseivel és azokat igazgatósági határozatok alapján hajtották végre, a 2015-ös tevékenységek fedezetéül szolgáló 2014-es kötelezettségvállalások mértéke ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési elvével. A Hatóság éves költségvetéseiben rendelkezésre álló forrásokat jobban hozzá kell igazítani a többéves informatikai stratégia végrehajtásának pénzügyi szükségleteihez.

Végrehajtva

(1) 2015: 0,6 millió euro (16 %).

(2) 2015: 317 737 euro.

(3) 2015: 322 737 euro.

A HATÓSÁG VÁLASZA

A Hatóság tudomásul vette a Számvevőszék jelentését.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/131

JELENTÉS

az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Intézet válaszával együtt

(2017/C 417/21)

BEVEZETÉS

A budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (a továbbiakban: az Intézet, más néven EIT) a 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Intézet célja, hogy a tagállamok és az Európai Unió innovációs képességének erősítésével hozzájáruljon a fenntartható európai gazdasági növekedéshez és a versenyképességhez. Az Intézet a felsőoktatási, a kutatói és az üzleti ágazatokat egybefűző „tudományos és innovációs társulások” (TIT) részére nyújt egyre nagyobb számú támogatást, és ezzel igyekszik ösztönözni az innovációt és a vállalkozói kedvet. A TIT-ek több száz partner tevékenységét koordinálják. Az Intézet által nyújtott támogatásokat a partnerek költségeinek és a TIT-ek koordinációs tevékenységeiből adódó költségek megtérítésére fordítják.

Az 1–3. táblázat az Intézet költségvetésének alakulásával kapcsolatos főbb adatokat és személyzeti adatokat mutatja be (2).

1. táblázat

Az intézetre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró) (3)	232	283
Összlétszám december 31-én (4) (állandó álláshelyek)	50 (62)	59 (63)

2. táblázat

A Főbb adatok alakulása 2011 óta

3. táblázat

Az intézetre vonatkozó 2016-os főbb adatok szereplőnként

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Intézet beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Intézet pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Intézet vezetősége viseli.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessünk arról, hogy az Intézet éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ésszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Intézet az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Intézet beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

A jogi személyiségű TIT-ek közbeszerzési eljárásainak jelentős hiányosságai

16.

A TIT-ek koordinálása és képviselete a jogi személyiségű TIT-ek feladata: ezeket majdnem teljes egészében az Intézet finanszírozza. A Számvevőszék ellenőrzése során különös figyelmet fordított e jogi személyiségű TIT-ek közbeszerzési eljárásaira, mivel ezt nagy kockázatú területnek tartja.

17.

A 2015-ös támogatási szerződések (TSZ) szerint a jogi személyiségű TIT-eknek és/vagy a TIT-partnereknek meg kell győződniük arról, hogy minden beszerzés során érvényesül a legjobb értékarány, illetve adott esetben a beszerzés a lehető legalacsonyabb áron történik. A támogatási szerződés minden 60 000 eurót meghaladó szerződést illetően kimondja: a jogi személyiségű TIT-eknek és/vagy a TIT-partnereknek legalább három gazdasági szereplőt kell felkérniük ajánlattételre és a beszerzési eljárást az átláthatóság igazolása érdekében dokumentálniuk kell. A Számvevőszék megvizsgálta a jogi személyiségű TIT-ek által végrehajtott, teljes mértékben az EIT által finanszírozott közbeszerzési eljárások egy közel 7 millió euró értékű mintáját. Az ellenőrzés jelentős hiányosságokra mutatott rá, pl. a szerződéseket közvetlenül ítélték oda, az ajánlatokból alapvető fontosságú részek hiányoztak, az eredeti szerződéseket jelentős mértékben meghosszabbították, illetve volumenüket megnövelték, a szerződéseket idő és/vagy volumen tekintetében nem korlátozták, illetve a minőség/ár súlyozás megszüntette az árversenyt. Az e szabálytalan közbeszerzési eljárások keretében folyósított 2016-os kifizetések összege 2,2 millió euró volt. Az egyik jogi személyiségű TIT esetében az Intézet is azonosította ezeket a közbeszerzési hiányosságokat, és cselekvési tervet dolgozott ki valamennyi jogi személyiségű TIT jövőbeni beszerzési eljárásának tökéletesítésére.

18.

Jelenleg jogbizonytalanság övezi a kérdést, hogy a jogi személyiségű TIT-ek ajánlatkérőként járnak-e el (8). Ha igen, akkor kötelesek lennének alkalmazni a 2004/18/EK (9) közbeszerzési irányelvben előírt közbeszerzési szabályokat, amelyek szigorúbbak a támogatási szerződésekben rögzített szabályoknál. Az Intézet jelenleg megvitatja ezt a kérdést a bizottsági szolgálatokkal, hogy a jövőben jogbiztonságot tudjon nyújtani a jogi személyiségű TIT-ek számára.

Kapacitás a növekvő munkaterhek elvégzéséhez

19.

Annak ellenére, hogy a költségvetés 309 millió euróról (2008–2013) 2,4 milliárd euróra (2014–2020) nőtt és 2016 végére a TIT-ek száma háromról hatra nőtt, az Intézet engedélyezett álláshelyeinek száma nem változott jelentősen (lásd: 2. táblázat). 4/2016. számú különjelentésében (10) a Számvevőszék rámutatott arra a kockázatra, hogy az Intézet nem rendelkezik kellő kapacitással a növekvő munkaterhek elvégzéséhez. Az Intézet 2015-ös éves tevékenységi jelentésében az ideiglenes igazgató is említést tett erről a kockázatról.

20.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

21.

A Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a jogi személyiségű TIT-ek által folytatott közbeszerzési eljárások utólagos ellenőrzése terén. Az ellenőrizendő közbeszerzési eljárások kiválasztott mintája legalább az egyik jogi személyiségű TIT esetében nem volt reprezentatív a sokaságra nézve. Ezenfelül a Számvevőszék két közbeszerzési eljárás esetében más következtetést vont le azok jogszerűsége és szabályszerűsége tekintetében. E két esetben az Intézet közvetlenül ítélt oda szerződéseket, illetve jóváhagyta azok túlzott mértékű meghosszabbítását.

22.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) „Grant Management: Transition to Horizon 2020” (A támogatások kezelése: átmenet a Horizont 2020 felé) című, 2016. decemberi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az Intézet sikeresen igazította eljárásait a Horizont 2020 szabályaihoz, és különösen a részvételi szabályok és az Intézet indulási folyamatra irányuló kontrolljai voltak általában véve eredményesek az új TIT-ek támogatása szempontjából. Az IAS megállapította továbbá, hogy sürgős fellépésre van szükség a Horizont 2020 jogszabályi kerete megbízható alkalmazásának biztosításához és az új TIT-ek elindulási folyamatának további javításához. Az Intézet és az IAS cselekvési tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

23.

Nagyarányú – 0,4 millió euró, azaz 40 % (2015: 0,4 millió euró, azaz 44 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében. Ezek az átvitelek főként az év végén túlmutató informatikai szolgáltatásokra és olyan, találkozókkal kapcsolatos költségekre vonatkoztak, amelyek számlái még nem érkeztek be.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

24.

A 2015-ös időszakra vonatkozó támogatások odaítélésére csak 2015 áprilisában került sor és a támogatási szerződést csak 2015 júniusában, illetve júliusában írták alá. A 2016-os időszakra vonatkozóan a támogatások odaítélése és a támogatási szerződés aláírása 2016 áprilisában történt meg. A 2016-os javulás ellenére a támogatások odaítéléséről való döntéshozatal és a szerződéskötések késedelme bizonytalanságot teremt és aláássa a partnerek hajlandóságát arra, hogy az év elején forrásokat kössenek le és tevékenységbe kezdjenek.

25.

Korlátozott verseny övezte az új TIT-ek pályázati felhívásait, amelyekre vonatkozóan az EIT stratégiai innovációs terve a 2014–2020 közötti évekre tematikus területeket határozott meg. A két új TIT-re (egészségügy és nyersanyag) vonatkozó 2014-es pályázatra csak hét ajánlat érkezett be. A 2016-os, további két TIT-re (élelmiszer és feldolgozóipar) irányuló pályázati felhívás három ajánlatot vonzott, és ezek közül a feldolgozóipar területére beérkezett egyetlen pályázat minőségi okok miatt nem került kiválasztásra.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

26.

Az Intézet igazgatója a 2008-as alapítástól 2014 júliusáig négyszer változott. Az igazgatói állást 2014 augusztusa óta, egy másik vezetői állást pedig 2013 februárja óta ideiglenes jelleggel töltenek be. Ez nem csak a személyzeti szabályzatnak mond ellent, amely szerint ideiglenes álláshelyet legfeljebb egyéves időszakra lehet betölteni, hanem a gyakori változások és hosszú ideig tartó ideiglenes megoldások bizonytalanságot okoznak mind az érdekeltekkel szemben, mind a stratégiai folytonosság szempontjából.

27.

Az Intézet, amely számára a 2014–2020-as időszakra 2,4 milliárd eurós költségvetést különítettek el, fontos szerepet tölt be a Horizont 2020 programban. A Bizottság Horizont 2020 Közös Támogatási Központot hozott létre azzal a céllal, hogy a programot végrehajtó szervezetek között biztosítsa az egységességet az olyan területeken, mint pl. a jogi szolgálatok, informatikai eszközök, a támogatások kezelése, a kutatási eredmények terjesztése és kiaknázása. Más szervektől – például a Bizottság végrehajtó ügynökségeitől és a köz-magán társulásoktól – eltérően azonban az Intézetnek nincs közvetlen hozzáférése a Közös Támogatási Központhoz, a hozzáférést a Bizottság felügyelő főigazgatóságának eseti alapon jóvá kell hagynia. Ez a korlátozás negatívan befolyásolja az Intézet műveleteinek hatékony végzését.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

28.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.

(2) Az Intézet hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eit.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Intézettől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8) A 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.) 1. cikkének (9) bekezdése.

(9) Az 1336/2013/EU bizottsági rendelettel módosított 2004/18/EK irányelv 7. és 9. cikke.

(10) A Számvevőszék 4/2016. sz. különjelentése: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	A támogatási megállapodásokban nem állítottak fel egyedi küszöbértékeket az egyes konkrét költségkategóriákra (azaz személyzeti költségek, alvállalkozók, jogi szolgáltatások stb.).	Folyamatban (1)
2014	Az Intézet 13,1 millió euróval, vagyis 5,6 %-kal (2013: 3,4 millió euró, azaz 2,5 %) túlbecsülte 2014-es költségvetési igényeit, és a 233,1 millió eurós költségvetésből csak 220 millió euróra nézve történtek kötelezettségvállalások. Az alacsony felhasználási arány fő oka a TIT-tevékenységek finanszírozására szánt támogatási előirányzatok (11,4 millió euró) fel nem használása. A TIT társulásoknak a támogatási megállapodások alapjául szolgáló üzleti tervei nem követelték meg, hogy az Intézet a rendelkezésére álló összes 2014-es előirányzatot felhasználja. A fel nem használt előirányzatok az Intézet pénzügyi szabályzatának megfelelően újra bekerülnek az Intézet 2015–2017-es költségvetéseibe.	Folyamatban (2)
2014	Bár a TIT társulásoknak pénzügyi fenntarthatósági stratégiákat kell kidolgozniuk, egyelőre még működésük ötödik évében is teljes mértékben az Intézet és a TIT-partnerek finanszírozásától függnek.	Folyamatban (3)
2014	Az Intézetet 2009-es létrehozása óta a munkatársak gyakori cserélődése és a vezetői szint instabilitása jellemzi. A három osztályvezetői álláshely közül kettő már 2013 óta betöltetlen. Az egyik ilyen álláshelyet 2013 óta ideiglenes jelleggel töltik be, ami ellentmond az időtartamot egy évben maximalizáló személyzeti szabályzatnak. A másik ilyen álláshely jelenlegi betöltője az ideiglenes igazgatóként is fungáló operatív igazgató, aki ekképp egyszerre három szerepkört tölt be.	Folyamatban
2014	A helyzet ugyan javult 2013-hoz képest, ám az EIT létszámtervének 20 %-a 2014 végén (a 2013 végi egyharmaddal szemben) még mindig betöltetlen.	Végrehajtva
2015	2015-ben az Intézet arról tájékoztatta a TIT-eket, hogy az első öt év során (2010–2014) nyújtott pénzügyi hozzájárulása nem haladta meg az összes vonatkozó TIT-kiadás 25 %-os felső összeghatárát. A TIT-ek kiegészítő tevékenységeinek hiányos fogalommeghatározása azonban megakadályozta az arra vonatkozó egyértelmű értékelést, hogy a kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó költségeket bele kell-e számítani az EIT-hozzájárulás maximális mértékébe.	Végrehajtva
2015	A Számvevőszék 4/2016. sz. különjelentésében megállapította, hogy az a finanszírozási feltétel, hogy az EIT TIT-ekhez való hozzájárulása ne haladja meg a 25 %-ot, nem vagy csak kevés hozzáadott értékkel bír, és megszüntetése jelentősen enyhítené a TIT-partnerek működési és pénzügyi beszámolási terhét (4).	Folyamatban
2015	A 325 000 eurót meghaladó költségtérítést kérő TIT-partnerektől kért, a pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolás (Certificate of Financial Statement, CFS) elviekben hozzájárul a költségnyilatkozatoknak az Intézet általi előzetes ellenőrzéséhez. Ezeknek az igazolásoknak a minősége azonban jelentős ingadozást mutat, ami korlátozza a belőlük nyerhető bizonyosságot, valamint az Intézet részéről további ellenőrzések elvégzését teszi szükségessé.	Folyamatban
2015	Az EIT alapító rendelete úgy rendelkezik, hogy az EIT „köz- és magánforrásokat mobilizál, és forrásait e rendeletnek megfelelően használja fel. Költségvetésének jelentős és egyre nagyobb részét igyekszik magánforrásokból és a saját tevékenységeiből származó bevételből előteremteni”. Annak ellenére, hogy a fenti rendelkezés egyértelműen az EIT költségvetésére vonatkozik, az Intézet 2015-ös költségvetésének 99 %-a a Horizont 2020 pénzügyi keretéből származott.	Végrehajtandó (5)
2015	Bár az Intézetnek lehetősége van arra, hogy a felhasználatlan (az év során nem lekötött vagy az év végéig visszavont) előirányzatokat a következő három év költségvetésében szerepeltesse, nem igazította ki folyamatait időben ahhoz, hogy a 2014-es támogatási megállapodásokból rendelkezésre álló 26,6 millió eurót a 2015–2017-es költségvetésekben felhasználhassa. Ezek az előirányzatok a TIT-ek vártnál kisebb mértékű forrásfelhasználásából erednek.	Folyamatban (6)
2015	Nagyarányú – 0,4 millió euró, azaz 44 % (2014: 0,5 millió euró, azaz 36 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében. Ezek az átvitelek főként az év végén túlmutató informatikai szolgáltatásokra és olyan találkozókra vonatkoztak, amelyek számlái még nem érkeztek be.	n.a.
2015	A Bizottság által az Intézet számára a pénzügyi önállóság elérésére meghatározott eredeti határidő 2010 volt. Az Intézet azonban 2011 júniusában csak részleges pénzügyi önállóságot kapott, azzal a feltétellel, hogy a 60 000 eurót meghaladó támogatási tranzakciók és közbeszerzések esetén megmarad a felügyelő főigazgatóság, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság előzetes jóváhagyási jogköre.	Folyamatban
2015	A 2014-es támogatási megállapodásoknak a három TIT-tel történő aláírása a támogatással finanszírozott intézkedések 2014. január 1-jei indulása után történt meg. Az eredetileg 2014 februárjában aláírt szerződést már 2014. március végén módosították 38 millió euró kiegészítő forrás vonatkozásában.	n.a.
2015	Az Intézet finanszírozza az EIT Digitális Mesteriskola programot, amelyben 16 európai egyetem vesz részt. Az egyetemeknek nyújtott költségtérítés egy hallgatónként legfeljebb 8 000 eurós átalányösszegből (az Erasmus Mundus program rendelkezéseit követve), valamint tényleges költségekből áll, amelyek átalányalapú közvetett költségeket foglalnak magukban. 2015-ben ez alapján az egyetemek számára hallgatónként átlagosan 15 000 eurót fizettek ki (az átalányösszeggel együtt). Ezt a modellt azonban nem határozták meg formális módon, és az nem teszi lehetővé az átalányösszeg és a tényleges költségek által fedezett tevékenységek megkülönböztetését. Az Intézet törekedjék egyértelműen és formálisan meghatározott, egységes módszeren alapuló modell, pl. indoklással alátámasztott egységes átalány bevezetésére a költségek bejelentéséhez.	Folyamatban (7)
2015	A TIT-felügyelőbizottság határozata alapján egy TIT-partner 646 000 euró bruttó összegben fizetett jutalmat 55 munkatársának (100 000 eurós egyéni jutalom is előfordult), amelyet az Intézet 100 %-ban megtérített. Ilyen jutalmak teljes mértékben közforrásból történő fizetése szokatlan gyakorlat, és az ilyen kifizetéseket figyelembe kell venni az egyedi fizetések EIT általi finanszírozására vonatkozó felső határérték esetében, amely a 2016-os támogatási megállapodástól kezdve alkalmazandó.	n.a.
2015	Nem tartották be a gondos pénzgazdálkodás alapelvét, amikor egy TIT-partner személyenként 800 és 3 250 euró közötti napidíjért PR-szolgáltatásokat szerzett be, és ezeket az Intézet teljes egészében megtérítette (8).	Végrehajtandó
2015	Az Intézet egy bizottsági keretszerződést használt innovációs konferenciák szervezésére 2015-ben és 2016-ban. A keretszerződés alapján szolgáltatásokat szerveztek ki alvállalkozóknak olyan árakon, amelyeket a keretszerződésben nem határoztak meg. Ez utóbbi szerződések árai a kezdő tanácsadók 800 eurós napidíjától a vezető tanácsadók 2 250 eurós napidíjáig terjedt (ez utóbbi majdnem négyszerese a bizottsági keretszerződésben megállapított felsővezetői díjnak). Az ilyen árakon beszerzett szolgáltatások költsége konferenciánként több mint 100 000 eurót tesz ki.	Folyamatban

(1) Az EIT szerint a 2016-os támogatási szerződésekhez meghatároztak határértékeket.

(2) Az Intézet 13,1 millió euróval, vagyis 5,0 %-kal (2015: 25 millió euró, azaz 9,4 %) túlbecsülte 2014-es költségvetési igényeit, a 263 millió eurós költségvetésből csak 249,9 millió euróra nézve történtek kötelezettségvállalások. A fel nem használt előirányzatok bekerülhetnek a 2017–2019 közötti költségvetésekbe.

(3) Az EIT a 2015-ös támogatási szerződésekben a TIT-ek által bejelentett támogatható költségeknek átlagosan a 90 %-át finanszírozta. A TIT-ek által különböző forrásokból beszedett összegek csak az EIT-től igényelt finanszírozás 2,5 %-át érték el.

(4) A Számvevőszék 4/2016. sz. különjelentése: Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek a tőle várt hatás eléréséhez módosítania kell működési mechanizmusait és egyes strukturális elemeit.

(5) Az EIT – 2015-ös válasza szerint – továbbra is eltérően értelmezi az EIT-rendeletet.

(6) 2016-ban az Intézet nem tudta visszavonni a kötelezettségvállalást a 2015-ös támogatási szerződésből rendelkezésre álló 14 millió euróra. Ezek az előirányzatok nem kerülhettek be a 2016–2018-as költségvetésbe.

(7) 2016-ban ez alapján az egyetemek számára a teljes tanévre beiratkozott hallgatónként átlagosan összesen 17 000 eurót fizettek ki a tényleges összegeket és az átalányösszegeket kombináló leírt modell alapján.A modell hivatalosan 2016 végén került meghatározásra, alkalmazása 2017-től kezdődik meg.

(8) 2016-ban (2015-ös támogatási tranzakciók) az EIT e szerződéshez kapcsolódóan 410 000 eurót térített vissza.

AZ INTÉZET VÁLASZA

17.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) egyetért azzal, hogy a vizsgált évben két jogi személyiségű TIT (tudományos és innovációs társulás) közbeszerzési eljárása hiányos volt (2015-ös támogatások). Az EIT felismerte a problémát, és az egyik jogi személyiségű TIT közbeszerzési eljárásait illetően kísérleti ellenőrzést végzett 2016-ban, majd célzott ajánlásokat fogalmazott meg az adott terület javítására. A kérdéses jogi személyiségű TIT 2016-ban végrehajtotta az ajánlásokat, felülvizsgálta közbeszerzési politikáját és eljárásait, illetve képzést szervezett a közbeszerzéssel foglalkozó munkatársainak, 2017-től kezdődően így még magasabb lesz a bizonyosság szintje. Hasonló ellenőrzést hajtottak végre minden más jogi személyiségű TIT-nél 2017-ben, amelynek nyomán cselekvési tervek születtek a javulás érdekében. Az EIT úgy véli, hogy a kérdéses kifizetések jogszerűen és szabályosan történtek, mivel a jogi személyiségű TIT-ek eleget téve jogi kötelezettségüknek a kérdéses költségek esetében gondoskodtak a legjobb ár-érték arány érvényesüléséről, és tiszteletben tartották a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveit.

18.

Az EIT azon a véleményen van, hogy a jogi személyiségű TIT-ek nem tartoznak az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alá. Az EIT azonban nemrég egymásnak ellentmondó jogi szakvéleményeket kapott a kérdést illetően, ez pedig valóban jogbizonytalanságot eredményez. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy jogállásuktól függetlenül az EIT és a TIT-ek között a Horizont 2020 támogatási szerződésmintái alapján létrejövő támogatási szerződésekben előírt jogi kötelemként a jogi személyiségű TIT-eknek szerződéseikben kötelességük a legjobb ár-érték arányt biztosítani. Az EIT ezenfelül az uniós közbeszerzési irányelvekben foglalt általános elvek érvényesülésének biztosítása végett a Bizottság szolgálataival egyeztetve követelményeket fog megállapítani a jogi személyiségű TIT-ekre vonatkozóan.

19.

Az EIT egyetért azzal, hogy a reá bízott feladatokhoz és költségvetéséhez képest az Intézet nem rendelkezik annyi álláshellyel, amennyi a kellő kapacitáshoz szükséges. Az EIT már kérte az Európai Bizottságot, hogy a létszámtervben több erőforrást irányozzon elő. Mindazonáltal az EIT figyelemre méltó hatékonysággal működik. Ahogy az a 3. táblázatban látható, az EIT igazgatási kiadásai csupán 1,9 %-át tették ki a teljes 2016-os költségvetésnek, ez pedig jelentősen elmarad a Horizont 2020-ra jellemző 4,6 %-os átlagtól.

21.

Ami a közbeszerzések utólagos ellenőrzésre történő kiválasztását illeti, fontos megjegyezni, hogy a Horizont 2020 nem írja elő reprezentatív alminta ellenőrzését. A Horizont 2020 ellenőrzési programja szerint ha egy adott sokaság több mint 15 tételt tartalmaz, az ellenőröknek legfeljebb 15 tételt kell kiválasztaniuk az alábbiak szerint: „Az elszámolt alvállalkozói költségek 10 %-ának megfelelő vagy annál nagyobb értékű minden tétel ellenőrzése. E tételek további, véletlenszerűen kiválasztott tételekkel való kiegészítése mindaddig, amíg a teljes minta összértéke az alvállalkozói költségek 50 %-ával nem lesz egyenlő vagy a tételek száma összesen el nem éri a 15-öt.” A két szóban forgó szerződés esetében az EIT azon megállapítása alapján fogadta el az elszámolást, hogy a kedvezményezettek eleget tettek a legjobb ár-érték arány biztosítására és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek betartására vonatkozó kötelezettségüknek.

22.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) „Transition to Horizon 2020” (Átmenet a Horizont 2020 felé) című ellenőrzési jelentésében kiadott három ajánlást, amelyek egyike sem kritikus jelentőségű. Az EIT számára röviden a következő ajánlások fogalmazódtak meg: (1) dolgozzon ki és hozzon létre egy általános tudásmenedzsment-rendszert; (2) erősítse meg a TIT-partnerek portfóliójában bekövetkező változásokra irányuló ellenőrzéseket az indulási folyamat tekintetében; és (3) tisztázza az indulási folyamat jelentős állomásait. A feltárt kockázatok egyike sem veszélyezteti a Horizont 2020 jogszabályi keretének megbízható alkalmazását, az EIT pedig tett már lépéseket az IAS ajánlásainak végrehajtására.

23.

A Számvevőszék jelentésében szereplő teljes összeg olyan terv szerinti átviteleket tartalmaz, amelyeket a tevékenységek jellege – például az év végén túlmutató szolgáltatások és 2016 decemberében megrendezett találkozók, amelyek számlái csak 2017 januárjában érkeztek be – szükségessé tett. Ezek a terv szerinti átvitelek nem az EIT költségvetési gazdálkodásának gyengeségeit jelzik, hanem szokásos költségvetési gazdálkodási eszközök.

24.

Az EIT elfogadja, hogy az egyes támogatási szerződéseket viszonylag későn, 2015 végén írták alá, mivel folyamatos egyeztetések zajlottak a TIT-ekkel a Horizont 2020 szerződésmintáit követő új partnerségi keretmegállapodásokról. Az eredetileg tervezettnél tovább tartottak az egyeztetések az Európai Bizottság, az EIT és a TIT-ek között, mivel a konkrét rendelkezéseket a TIT-ek igényeihez kellett igazítani. Eközben az EIT a Számvevőszék 4/2016. sz. különjelentésére tekintettel átdolgozta a TIT-ek üzleti tervei elkészítésének és értékelésének időrendjét, hogy a támogatási szerződések aláírására időben kerüljön sor. A módosított időrendet sikerült tartani 2016-ban, így 2017-ben időben írták alá az egyes támogatási szerződéseket. Négy támogatási szerződést írtak alá, az előfinanszírozási összegeket 2017 februárjában utalta át az EIT a TIT-eknek. A pályázatok benyújtása és a támogatási szerződés aláírása közötti 4–5 hónap (átfutási idő) rövidebb a Horizont 2020 átlagánál.

25.

Fontos megjegyezni, hogy a pályázati felhívások célja a kiváló partnerség, nem pedig az, hogy a felhívásra egy bizonyos számú pályázat érkezzen. A feldolgozóipar kivételével a TIT-ekre kiírt valamennyi pályázat esetében kitűnő partnerség született. Mindazonáltal még a feldolgozóipar területén is – ahol a felhívásra mindössze egyetlen pályázat érkezett – több mint 150 szervezet nyilatkozatban jelezte érdeklődését a TIT-ben való részvétel iránt. Az EIT külső szakértők segítségével és irányító testületének közreműködésével már alaposan kielemezte a 2016-os pályázati felhívás eredményét. Az elemzés eredményeinek fényében az Intézet több olyan intézkedést hozott, amelyekkel a jövőben csökkenthető annak kockázata, hogy egy tematikus területre csak egy pályázatot nyújtsanak be.

26.

Az Intézet nincs abban a helyzetben, hogy véleményezze az EIT igazgatójának felvételére irányuló eljárást, mivel azt az Európai Bizottság irányítja. Az ideiglenes megállapodásra a működés folytonossága miatt szükség van mindaddig, amíg az igazgatót kiválasztják és kinevezik. Ami a másik vezetői állást illeti, az EIT 2015. december 2-án közzétett egy pályázati felhívást azzal a céllal, hogy felállítson egy tartaléklistát a Szakpolitikai és Kommunikációs Osztály vezetői profiljának megfelelő jelöltekből. A felvételi eljárás eredményeként az EIT az állást a tartaléklista első helyén szereplő jelentkezőnek ajánlotta fel, aki azonban elutasította az ajánlatot. Ez a magyarázata annak, hogy az álláshely miért volt még betöltetlen 2016 végén. Az EIT 2017-ben befejezi az ezen vezetői poszthoz kapcsolódó felvételi eljárást, véget vetve az ideiglenes helyzetnek, amelyre a működésbeli folyamatosság biztosítása érdekében volt szükség.

27.

Az EIT jelenleg valóban nem közvetlen és teljes körű résztvevője a Horizont 2020 Közös Támogatási Központnak. A Közös Támogatási Központ bizonyos szolgáltatásait azonban partnerén, az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságon keresztül megfelelően igénybe tudja venni. Az EIT továbbra is együttműködik a Bizottsággal annak érdekében, hogy igénybe vehesse a Közös Támogatási Központ szolgáltatásait és tanácsait.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/142

Jelentés az Európai Gyógyszerügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/22)

BEVEZETÉS

A londoni székhelyű Európai Gyógyszerügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMA) a 2309/93/EGK tanácsi rendelet hozta létre. E rendelet helyébe a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett (1). Az összeurópai hálózatként működő Ügynökség a tagállamok illetékes hatóságai által az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények értékeléséhez és felügyeletéhez rendelkezésre bocsátott tudományos forrásokat hangolja össze.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró)	304	305
Összlétszám december 31-én (3)	775	768

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy ésszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az Ügynökség beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ésszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Ügynökségnek a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Figyelemfelhívó megjegyzés

16.

17.

Tekintettel az Ügynökség jövőbeli költözésével kapcsolatos döntésekre, a pénzügyi kimutatásában 448 millió euró becsült bérleti díjat tüntetett fel függő kötelezettségként a hátralévő, 2017 és 2039 közötti bérleti időszakra, mivel a bérleti szerződés nem tartalmaz felmondási lehetőséget. Ezenkívül további függő kötelezettségeket kell meghatározni a költözéssel kapcsolatban felmerülő más költségek vonatkozásában is, mint például az alkalmazottak családjukkal együtt történő költöztetésének, egyes belső és egyesült királyságbeli külső szakértők esetleges pótlásának és a költözésből adódó, üzletmenet-folytonosságot érintő kockázat mérséklése érdekében tett intézkedéseknek a költségei. Ezen túlmenően az Ügynökség 2016-os költségvetésének 95 %-át gyógyszeripari vállalatok díjaiból finanszírozták, és mindössze 5 %-át európai uniós forrásokból. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése az Ügynökség bevételeinek jövőbeli csökkenését eredményezheti.

18.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

19.

Az új informatikai számviteli rendszer 2011-es bevezetése óta a kötelezettségvállalási munkafolyamatokról és a felhasználásról szóló jelentések nem voltak megfelelően átláthatók. Annak ellenére, hogy a problémára ismételten felhívták az Ügynökség figyelmét, nem tettek korrekciós intézkedéseket.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

20.

Az Ügynökség versenyeztetésen alapuló közbeszerzési eljárás alkalmazása nélkül kötött 25 londoni szállodával a szakértők átmeneti elhelyezésére vonatkozó kedvezményes árú megállapodásokat. Hat szálloda esetében a 2016-ban teljesített kifizetések összege meghaladta azt a pénzügyi szabályzatban meghatározott küszöbértéket, amely fölött nyílt vagy meghívásos versenyeztetésen alapuló közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. Ezért a hat kedvezményes árú megállapodás és a kapcsolódó, 2016-ban teljesített mintegy 2,1 millió euró összegű kifizetés szabálytalannak minősül.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

21.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

Humánerőforrás-gazdálkodás

22.

2014 óta az Ügynökségen belül két jelentős átszervezést hajtottak végre, beleértve a felső és középvezetői beosztások átszervezését is. A kulcsfontosságú informatikai és adminisztrációs személyi állomány átszervezése nem bizonyult sikeresnek, és lényeges bizonytalansági kockázatot idézett elő mind az Ügynökség, mind annak tevékenységei tekintetében. Ezenfelül nem létezik olyan rendszer, amely elemezné a rendelkezésre álló szakképzettséget, azonosítaná a hiányosságokat, továbbá gondoskodna a megfelelő alkalmazottak felvételéről és elosztásáról.

Tanácsadás

23.

A Számvevőszék az összes ügynökségnél elvégzett éves ellenőrzésén kívül elemezte az Ügynökség által két jelentős projekttel kapcsolatban felkért tanácsadó cégek igénybevételét is.

24.

A Parlament és a Tanács megbízta az Ügynökséget a farmakovigilanciáról (1027/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7)) és a klinikai vizsgálatokról (536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8)) szóló rendeletek végrehajtásával, amely összetett páneurópai hálózati rendszerek felállítását teszi szükségessé. Ez intenzív technikai informatikai fejlesztést és részvételt igényel, valamint több érintett és különösen a tagállamok észrevételeit.

25.

Ezeket a feladatokat akkor ruházták az Ügynökségre, amikor a költségvetési fegyelemről szóló, 2013. december 2-án elfogadott intézményközi megállapodással összhangban csökkentenie kellett volna a személyi állományát. Nem volt növekedés az Ügynökség személyi állományának létszámtervében, ami megnehezítette a szükséges szakértelem megteremtését az üzleti és informatikai fejlesztés területén.

Külső tanácsadók széles körű használata

26.

Tekintettel arra, hogy az Ügynökségnek csak 13 alkalmazottja volt az I-Delivery részlegben, tanácsadó cégeket alkalmazott az üzleti tevékenység elemzése, az informatika, a projektirányítás és a minőségbiztosítás területén. 2016 második negyedévében 131 tanácsadó dolgozott az Ügynökség számára annak létesítményeiben, és további 60 házon kívül.

27.

Az Ügynökség ezért a projektek kezdete óta nagymértékben függ a külső szakértőktől, ennek ellenére mégsem készült szabályzat a tanácsadók igénybevételéről. Nem határozták meg például az Ügynökség saját alkalmazottai által végzendő feladatokat (projektirányítás, üzleti elemzés, üzleti architektúra, megoldási architektúra, adatarchitektúra stb.) Ezeket a feladatokat időnként külső tanácsadóknak osztották ki.

Nem megfelelő ellenőrzés a projektfejlesztés és végrehajtás fölött

28.

Amikor az Ügynökséget 2012-ben, illetve 2014-ben megbízták az új feladatokkal, nem volt megfelelő módszertana az ilyen léptékű projektek irányítására. 2014-ben új módszertant vezettek be, amelyet 2016 szeptemberében jelentősen finomítani kellett.

29.

Sok esetben még azelőtt hajtottak végre változtatásokat a tervezett tevékenységeken vagy koncepción, mielőtt erre hivatalos változtatási kérelem útján engedélyt kértek volna. Az ilyen gyakorlat nem csak a vezetőség projektfejlesztés és végrehajtás felügyeletére és nyomon követésére való képességét rontja, de alááshatja a projektek koherenciáját is.

30.

2016 közepéig az összes külső tanácsadóval folyamatos munkavégzésen alapuló megbízási szerződéseket kötöttek, pedig a projekt által megvalósítandó eredményeket világosan meghatározták. A tanácsadói megbízások jelentős részét ráadásul egy másik tagállamban teljesítették, mivel az összes londoni külső erőforrást kimerítették, ami korlátozta az Ügynökség képességét a projektek végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A teljesítések elfogadásakor azonosított minőségi problémák miatti korrekciók további költségekkel jártak az Ügynökség számára.

Késedelem és növekvő költségek

31.

Az Ügynökségnek késedelmekkel és a költségek növekedésével kellett szembenéznie a rendszerek fejlesztése során. A projekthatókörök, a költségvetés és a határidők gyakori változásai főleg a tagállamok változó szükségletei szerint változó rendszerkövetelmények miatt következtek be (9). Még mindig bizonytalanság van a végső költségek és az üzembe helyezés megkezdése tekintetében. Lásd a két fő projektre vonatkozó példákat az alábbi táblázatban:

	GO-LIVE eredeti időpontja	GO-LIVE jelenleg tervezett időpontja	Kiinduló költségvetés	Költségvetés 2016. október 31-én
Eudravigilance gyógyszermellékhatás-adatbázis	2015 3. negyedév	2017 4. negyedév	3,7 millió	14,3 millió
Klinikai vizsgálati és uniós adatbázis	2017 1. negyedév	2018 3. negyedév	6,1 millió	24,3 millió

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

32.

Az alapító rendelet értelmében a Bizottságnak tízévente kell elvégeznie az Ügynökség és tevékenységei külső értékelését. Az utolsó értékelő jelentést 2010-ben adták ki. Az ilyen hosszú időtartam nem biztosít naprakész visszajelzést a teljesítményről az érintetteknek.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

33.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 214., 1993.8.24., 1. o. és HL L 136., 2004.4.30., 1. o. Az utóbbi rendelet értelmében az Ügynökség neve Európai Gyógyszerértékelő Ügynökségről Európai Gyógyszerügynökségre változott.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.ema.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) HL L 316., 2012.11.14., 38. o.

(8) HL L 158., 2014.5.27., 1. o.

(9) A jövőbeli informatikai rendszerek követelményeit kidolgozó és jóváhagyó, tagállami képviselőket is magában foglaló telematikai irányító szervek.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2014	Az Ügynökség díjszabályzata határidőket állapít meg a kérelmezőktől származó díjak beszedésére és az Ügynökség által az illetékes tagállami hatóságok számára történő kifizetésekre (1). A Számvevőszék által vizsgált tranzakciók többségében ezeket a határidőket nem tartották be.	Folyamatban (beszedett díjak) Végrehajtva (kifizetések az illetékes nemzeti hatóságoknak)
2014	2014-ben az Ügynökség adminisztratív eljárást folytatott az információs, kommunikációs és technológiai igazgatója ellen. A jelentés szerint jelentős hiányosságok voltak a vezetői kontrollrendszerben, ami számottevő működési és pénzügyi kockázatot jelentett az Ügynökség számára. A probléma kezelésére cselekvési tervet dolgoztak ki és hajtottak végre. A megtett intézkedések eredményességét azonban az Ügynökség még nem értékelte.	Folyamatban
2014	Az Ügynökség egyik feladata, hogy megfelelő farmakovigilanciai információkkal lássa el a tagállamokat és a lakosságot. Ezeket az információkat az egyes tagállami hatóságoktól gyűjtik be és ellenőriztetik az érintett gyógyszeripari vállalattal. Az Ügynökség azonban nagymértékben hagyatkozik a tagállami hatóságok által alkalmazott kontrollokra és szemlékre. Ezek határozzák meg a lakosság körében terjesztett információk teljességét és pontosságát.	Folyamatban

(1) Az Ügynökség díjszabályzata, 10. cikk (1) bekezdés és 11. cikk (1) bekezdés.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

19.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. A népszavazást követően az Ügynökség egy külön munkacsoportot állított fel a hatás felmérésére és az Ügynökség áthelyezésének előkészítésére. A munkacsoport és az alcsoportok a hatás és az áthelyezés különböző aspektusaira összpontosítanak: tudományos eljárások és a tudományos bizottságok munkája; közbeszerzések; az informatikai rendszerekre gyakorolt hatás; az emberi és pénzügyi erőforrásokra gyakorolt hatás; a személyzet áthelyezésének támogatása; költözés; az üzletmenet folytonosságára vonatkozó megállapodások. A stabil költségvetési előrejelezhetőségre vonatkozó kihívás továbbra is az ismeretlen tényezők nagy mennyisége, például az új székhely elhelyezkedése és a kapcsolódó működési költségek; az új fogadó által kínált feltételek; az Ügynökség hatékony működéséhez szükséges infrastrukturális beruházások szintje; az áthelyezés miatti személyzeti veszteség. Fontos tudomásul venni, hogy csak a székhely-megállapodás megkötését követően lehet a részletes pénzügyi hatásokat megfelelően értékelni.

21.

Az informatikai számviteli rendszer szilárd és megbízható elkötelezettség-munkafolyamattal rendelkezik, amely biztosítja az elszámolások alapjául szolgáló egyedi tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét, továbbá az Ügynökség átfogó költségvetési ellenőrzésen keresztül felügyeli a költségvetés felhasználását. Mindazonáltal a rendszer összetettsége és az évente feldolgozott tranzakciók jelentős száma egy, a Számvevőszék szükségleteinek megfelelő, teljesen átlátható jelentési rendszer megvalósítását költséges és összetett folyamattá teszi. Az Ügynökség munkálatai 2017-ben folytatódnak, azonban azt meg kell jegyezni, hogy ugyanez a csoport vesz majd részt a Brexit előkészületi tevékenységeiben is.

22.

Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék megállapításait, és a könyvvizsgálókkal folytatott megbeszélések szerint fogja azonosítani és végrehajtani a 2017 és 2018 közötti hotelfoglalások kérdésének megoldását. Az Ügynökség hangsúlyozni kívánja, hogy a Számvevőszék észrevételének hatálya alá tartozó eljárást az Ügynökség küldöttei adminisztratív és pénzügyi terheinek minimális mértékűre csökkentése, a szervezet egyszerűsítése és az ülések hatékony működtetésének biztosítása érdekében hozták létre. A küldöttség részére adott költségtérítésre vonatkozó szabályokban az igazgatótanács által jóváhagyott és az Európai Bizottság rendelkezéseivel összhangban álló szállodai költséghatárokat alkalmazzák. E kérdés vonatkozásában közbeszerzés van előkészítés alatt.

23.	A rendszeres ellenőrzés bevezetéséről szóló számvevőszéki vélemény szerint az Ügynökség 2018. január 1-jétől minden 135 000 euro feletti árajánlatra vonatkozóan rendszeres ellenőrzéseket végez.

24.

2014-ben az Ügynökségnek bizonyos rendkívüli körülmények miatt át kellett alakítania informatikai részlegét. Az átszervezés után a termelékenység helyreállt és jelentősen javult. Több vezető tisztviselő nyugdíjba vonulását és munkaviszonyának megszűnését követően szervezeti változások történtek az adminisztrációs részlegben, azzal a céllal, hogy a jelentési lánc és a szakosodás egyszerűsödjön, valamint a különböző érintett szervezeti egységek és szolgálatok hatékonysága növekedjen, továbbá, hogy a szervezetet hozzáigazítsák a programozásra vonatkozó pénzügyi szabályozás követelményeihez. Az Ügynökség úgy véli, hogy a szervezeti változások miatt az Ügynökség működésének stabilitása nem csökkent.

A 2017 és 2020 közötti időszakra szóló HR-stratégia meghatározza a készségértékelés strukturáltabb és szisztematikusabb megközelítésének célkitűzéseit, ideértve egy olyan eszköz bevezetését, amely javítja a készségek és kompetenciák feltérképezésére vonatkozó hiányelemzési hatékonyságot, és támogatja a felvételi tevékenységeket. Az első fázis megvalósítása folyamatban van.

25.	Az Ügynökség tudomásul veszi az észrevételt.

26.	Az Ügynökség tudomásul veszi az észrevételt.

27.	Az Ügynökség tudomásul veszi az észrevételt.

28.	Az Ügynökség tudomásul veszi az észrevételt.

29.

Az Ügynökség ismételten kívánja hangsúlyozni, hogy habár az EMA nem rendelkezik a tanácsadók alkalmazását szabályozó dokumentált politikával, az informatikában 2016 óta alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy az érzékeny profilokra felvett munkatársak (pl. projektmenedzser), illetve az azonos profilra felvett tanácsadók munkáját azonos profilú, vezető tisztviselők felügyelik. Az EMA dokumentálja ezt a politikát.

30.

A projektmenedzsment-módszertanokat a projektek kezdetétől használták, azonban az Ügynökség jelentős új feladatokat végzett el anélkül, hogy megfelelő erőforrás-növelésre került volna sor, amely lehetővé tette volna a szükséges know-how és kapacitás kiépítését az informatika és az üzletfejlesztés terén. A projektek elindítása óta eltelt időszakban az Ügynökség alapvetően átvizsgálta és átszervezte mind az informatikai irányítás, mind a projektmenedzsment módszertanát. Az Ügynökség több mint három éve működik a szakaszos módszertan (gated methodology) szerint, azt folyamatosan javítva.

31.

A tervezett tevékenységekben bekövetkezett változások mindig részletes belső megbeszélések és megállapodások tárgyát képezték olyan irányító szerveknél, mint például az uniós portál, az adatbázis-projekttanács és a klinikai vizsgálatok programtanácsa. Ezenkívül rendszeres program- és projektjelentés volt érvényben, amely lehetővé tette a javasolt megközelítésbeli változtatások felügyeletét. Számos esetben a végrehajtó tanács elvben kötött megállapodásokat, mielőtt az egyes tanácsok feldolgozhatták volna a megállapodás szerinti lépéseket.

32.

2016 közepe előtt az EMA olyan informatikai keretszerződéseket kötött, amelyek nem tették lehetővé a fix áras szerződések széles körű használatát. Az Ügynökség alaposan megfontolt döntést hozott azon külső vállalkozók alkalmazására vonatkozóan, akik meglévő, telephelyen kívüli vállalkozói munkacsoportokra támaszkodnak (ellentétben az egyéni vállalkozók telephelyi felvételével). A helyszíni ellenőrzést munkatársak végezték (projektmenedzserek, műszaki vezetők). Egy másik tagállamban a telephelyen kívüli megfigyelést úgy végezték, hogy közös munkaterület és távoli ülések igénybevételével, valamint szükség esetén a munkatársak telephelyen kívülre küldésével történő távoli megfigyelést alkalmaztak. 2016 közepétől kezdődően új keretszerződést kötöttek meg, amely lehetővé tette a fix áras szerződések jelentősen szélesebb körű felhasználását. 2016 közepétől minden nagy informatikai projektet fix áras szerződésekkel kötnek meg.

33.

Amint azt a Számvevőszék is elismerte, a projekt hatóköre, a költségvetés és a határidők változása elsősorban az egyre gyakrabban változó rendszerkövetelményeknek volt köszönhető, figyelembe véve a tagállamok változó igényeit. Ezek nagyméretű, összetett rendszerek, amelyek az üzleti működést szolgálják, továbbá lehetővé teszik a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai, a klinikai vizsgálati szponzorok és a tagállamok számára jogi kötelezettségeik teljesítését és az Ügynökség operatív tevékenységeinek elvégzését.

34.

A Bizottság jelenleg készíti a 2017 és 2018 közötti időszakra vonatkozó következő értékelést. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Ügynökség sajátosságainak figyelembevételével az Ügynökség által végrehajtott egyes jogszabályokra (például gyermekgyógyászati, farmakovigilanciai, fejlett terápiás gyógyszerkészítményekre vonatkozó rendeletek) vonatkozó jelentési és ellenőrzési követelmények is érvényben vannak. Ezek kiegészítik a fent említett értékelési munkát.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/150

JELENTÉS

a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Központ válaszával együtt

(2017/C 417/23)

BEVEZETÉS

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a Központ, más néven EMCDDA), melynek székhelye Lisszabonban van, a 302/93/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Központ legfontosabb feladata, hogy kábítószerekkel és a kábítószer-függőséggel kapcsolatos információkat gyűjtsön, elemezzen és terjesszen tárgyilagos, megbízható és összehasonlítható, európai szintű tájékoztatás összeállítása, elemzése és közzététele céljából. Az információgyűjtés célja alapot biztosítani a kábítószer iránti kereslet elemzéséhez, e kereslet csökkentésére rendelkezésre álló lehetőségek feltárásához, illetve általánosabban a kábítószerpiaccal kapcsolatos jelenségek vizsgálatához.

A Központra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Központra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	18,5	15,4
Összlétszám december 31-én (4)	100	101

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Központ beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Központ az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Központ beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

Két, 135 000 euro és 650 000 euro maximális értékű keretszerződés esetében a Központ egyik munkatársa megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljárva kinevezte az értékelő bizottságot, döntött a szerződések odaítéléséről és aláírta a szerződéseket. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által adott megbízás azonban legfeljebb 130 000 euro összegre szólt, és nem tett kifejezetten említést keretszerződésekről. 2016-ban az összes kifizetés 35 310 euro volt.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLRÓL

18.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. januári ellenőrzési jelentésében rámutatott, hogy nagy szükség lenne a Központ informatikaiprojekt-irányításának fejlesztésére. Az IAS kiemelte, hogy a Központ nem rendelkezik átfogó, hosszú távú stratégiai elképzeléssel a fő működési folyamatait támogató informatikai rendszerekről, továbbá az informatikai projektirányítási módszertant csak részben igazították a Központ szükségleteihez, és nem megfelelő a rendszerkövetelmények irányításának folyamata. A Központ és az IAS tervet fogadott el a korrekciós lépésekről.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 36., 1993.2.12., 1. o. Ezt a rendeletet és módosításait az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 376., 2006.12.27., 1. o.) hatályon kívül helyezte.

(2) A Központ hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.emcdda.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Központtól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

2012-ben a Központ keretszerződést kötött, amely alapján legfeljebb 250 000 euro teljes összegig egyedi szerződések köthetők, és ezt az ajánlati felhívás is tartalmazta. A Központ azonban nem tartotta be ezt a korlátot. 2015 végére e szerződés keretében az összes kifizetés összege 382 181 euro volt, ami 50 %-kal meghaladta a felső határértéket. A felső határértéket meghaladó kifizetések arra utalnak, hogy javítani kell a Központ keretszerződéseket nyomon követő eljárásán.

Folyamatban

A MEGFIGYELŐKÖZPONT VÁLASZA

20.

A vonatkozó szabályoknak megfelelően a két keretszerződés maximális értékei mindössze a végrehajtásuk érdekében valószínűleg megkötendő specifikus szerződések összesített halmozott összegét jelzik.

Mindemellett az EMCDDA módosítja az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörének átruházására vonatkozó döntését, az ezen átruházás által lefedett tevékenységek részletesebb meghatározása érdekében.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/156

JELENTÉS

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/24)

BEVEZETÉS

A lisszaboni székhelyű Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EMSA) az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy magas szinten biztosítsa a tengeri közlekedés biztonságát, illetve a hajók okozta szennyezés megelőzését, szakmai támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak, valamint ellenőrizze az uniós szabályozás érvényesülését, és felmérje annak eredményességét.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	64,8	71,1
Összlétszám december 31-én (4)	246	246

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

2014-ben az Ügynökség 3,5 millió euro összegű, hatéves időtartamú keretszerződést kötött informatikai termékek és szolgáltatások megvásárlására. Az Ügynökség alulbecsülte a szükségleteket és a várható szerződéses értéket, ami a szerződés keretösszegének 80 %-os kimerítéséhez vezetett 2016 végére. A tervezettnél négy évvel korábban új közbeszerzési eljárást kellett indítani, ami további adminisztrációs költségeket eredményezett.

18.

2016-ban az Ügynökség hét keretszerződést kötött olajszennyezés-kezelési rendszerek beszerzésére. Az egyes keretszerződések (amelyek egy-egy tételként jelentek meg a közbeszerzési eljárásban) egy-egy speciális berendezéstípusra vonatkoztak. A közbeszerzési eljárást azzal a feltevéssel indították, hogy a hét keretszerződés teljes összege 7 millió euro lesz. Ezzel azonban meglehetősen alábecsülték az Ügynökség igényeit: a hét keretszerződést végül egyenként 7 millió euro összegben írták alá, ezáltal a szerződések összértéke 49 millió euro lett.

A jelentést 2017. október 17-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(2) [Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.emsa.europa.eu.

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

AZ EMSA VÁLASZA

18.

Az ehhez a szerződéshez kapcsolódó szükségleteket különösen nehéz volt meghatározni, mivel a beszerzés idején még folyamatban voltak a Kopernikusz programmal kapcsolatos hatáskör-átruházási megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Ezen felül nem volt világos, hogy az IT kiadások támogathatóak lesznek-e ennek a programnak a keretében, és ha igen, milyen mértékben, mégpedig elsősorban az azzal kapcsolatos bizonytalanság miatt, hogy miként kezeljék a Kopernikuszra vonatkozó különleges igényeket egy hibrid és kombinált IT környezetben az EMSA-nál. A szerződés megkötésekor nem lehetett előre látni, hogy a Kopernikusz program kiadásai fel fogják emészteni a fent említett keretszerződésben rendelkezésre álló összeg nagy részét.

19.

Eredetileg egy hat tételből álló közbeszerzési eljárást tervezetek 7 millió eurós általános becsült költségvetéssel (áfa nélkül). A szükségletek eredeti becslése és a tender tényleges kiírása közötti időszakban azonban növekedtek az előre jelzett igények, aminek eredményeként a tendert eltérő számú tétellel és tételenként eltérő költségvetési kerettel írták ki.

Az egész ajánlattételi dokumentációt (kiírási feltételek, szerződéstervezet, az eljárást megindító hirdetmény, az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek szóló jelentés, az odaítélésről szóló határozat és a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató) ennek megfelelően fogadták el, és koherens módon tételenként 7 millió eurót megadva tették közzé.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/160

JELENTÉS

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/25)

BEVEZETÉS

Az athéni és heraklioni székhelyű (1) Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ENISA) a 460/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre, amelynek helyébe több módosítást követően az 526/2013/EU rendelet (3) lépett. Az Ügynökség fő feladata, hogy a nemzeti és uniós kezdeményezésekre támaszkodva fokozza az Uniónak a hálózat- és információbiztonsággal kapcsolatos problémák megelőzésére, illetve az azokra történő reagálásra vonatkozó képességét.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (4).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró)	10	11
Összlétszám december 31-én (5)	69	69

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (8) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 0,3 millió euró, azaz 25 % (2015: 0,15 millió euró, azaz 22 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. A nagymennyiségű átvitelt elsősorban az I. címből (Személyzeti kiadások) és a III. címből (Operatív kiadások) történt átcsoportosítások eredményezték, és az főként az év vége felé végrehajtott informatikai beruházásokra és egy szolgálati jármű beszerzésére vonatkozó kiadásokhoz kapcsolódik.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

18.

Az Ügynökség pénzügyi szabályzatának megfelelően külső értékelést végeztek az ENISA 2014-es és 2015-ös teljesítményéről, az erről szóló zárójelentések 2015 októberében, illetve 2016 májusában készültek el. A 2014-re vonatkozó értékelés megállapítása szerint a 2014-es munkaprogram keretében végrehajtott fő operatív tevékenységek egyértelműen kapcsolódnak az ENISA jogi megbízatásához, és az Ügynökség eredményessége az értékelés szerint jó. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az Ügynökség Heraklion és Athén között megosztva végzi tevékenységét, és ez nehézkes munkafolyamatokat és a kommunikáció, illetve az együttműködés hiányát eredményezi, az értékelés megállapította, hogy indokolt lenne a helyzet javítása. A 2015-re vonatkozó értékelés megállapította: az ENISA tevékenysége és outputjai megfelelően reagálnak az Unióban és a tagállamokban felmerülő, a hálózat- és információbiztonság iránti igényekre, továbbá az Ügynökség eredményesen felel meg az érdekelt felek várakozásainak. A jelentés azt is kiemelte azonban, hogy hatékonyabbá kellene tenni a kommunikációt az ENISA és érdekelt felei között, akik az ENISA megbízatását és hatókörét túl szűknek tartják. Az Ügynökség erre reagálva jelenleg, az igazgatótanáccsal egyetértésben kidolgozott cselekvési tervet hajt végre.

19.

2016-ban az Ügynökség további nyolc munkatársat helyezett át Athénba, így a heraklioni munkatársak száma 14-re csökkent. Amint arra a Számvevőszék 2013-as jelentésében is felhívta a figyelmet, a költségek tovább csökkenhetnének, ha a teljes személyzet egy helyen tevékenykedne.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) Az Ügynökség operatív személyi állománya 2013 márciusában Athénba költözött.

(2) HL L 77., 2004.3.13., 1. o.

(3) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.

(4) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.enisa.europa.eu

(5) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(7) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 0,15 millió euró, azaz 22 % (2014: 0,6 millió euró, azaz 49 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek az informatikai infrastruktúrát érintő, az előzetes terveknek megfelelően az év végéhez közel megrendelt beruházásokhoz kapcsolódtak.

n.a.

2015

Az Ügynökség azt tervezi, hogy 2016-ban Heraklionból Athénba fogja költöztetni igazgatási személyzetének egy részét, noha alapító rendelete értelmében az elsősorban az Ügynökség igazgatásában részt vevő személyzetnek Heraklionban kell maradnia.

Folyamatban

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

17.

Az ENISA feltérképezte az érdekelt feleket és prioritásokat határozott meg. Ezzel egyidejűleg az ENISA egy, az érdekelt felekkel folytatott kapcsolatokat kezelő (SRM) szoftvert is megvalósít, amelynek célja, hogy segítse az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak összehangolását, ezáltal hatékonyabbá téve a kommunikációs stratégiát.

Az átvitel ezért indokolt volt, és az SRM szoftver 2016 decemberében lezárult beszerzéséhez, valamint az Ügynökség szolgálati gépkocsijának beszerzéséhez kapcsolódik.

18.

A hatékonyság növelése érdekében az Ügynökség javította videokonferencia-eszközeit, és egy ún. „Paperless” szoftvert alkalmaz, amely lehetővé teszi számára, hogy mindennapi ügyeit hatékonyabban intézhesse (egy teljesen „papírmentes” elektronikus munkafolyamati szoftverről van szó.) Mindkét intézkedés az Ügynökségen belüli kommunikáció javulásához vezetett.

Ami az ENISA külső kapcsolatait illeti, az Ügynökség tárgyalt arról a fogadó ország hatóságaival, hogy az Ügynökség össze alkalmazottját esetleg az athéni irodájába helyezze át.

Az Ügynökség igazgatótanácsa és igazgatósága ezen kívül folyamatosan tárgyal az Ügynökség jövőjéről, az érdekelt felek elérésének legjobb módjairól, valamint arról, hogyan lehetne az Ügynökség szolgáltatásait javítani az elérhető emberi és pénzügyi erőforrások segítségével. A kommunikációs csoportot egy új, az ún. Ügyfélkapcsolati és Adminisztrációs Osztályba integrálták a belső és külső hatékonyság fokozása céljából. A stratégiai és működési terveket folyamatosan értékelik annak érdekében, hogy az EU számára a lehető legjobb kiberbiztonsági információkat nyújthassák. Ezen felül, 17. pontban leírtaknak megfelelőn az ENISA beszerzett egy SRM eszközt.

19.	2016-ban hét, 2017-ben pedig két alkalmazott kérte az athéni irodába való áthelyezését a heraklioni irodával kapcsolatos korlátozások miatt. 2017 végére várhatóan összesen nyolc alkalmazott lesz Heraklionban.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/166

JELENTÉS

az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/26)

BEVEZETÉS

A lille-i és valenciennes-i székhelyű Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ERA) a 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hozta létre. E rendelet helyébe az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett (1). Az Ügynökség feladata a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósági szintjének növelése és közös biztonsági koncepció kialakítása egy versenyképesebb és magas biztonsági szintű európai vasúti ágazat kialakítása érdekében.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	26,3	27,5
Összlétszám december 31-én (3)	157	155

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 220., 2004.6.21., 3. o. és HL L 138., 2016.5.26., 1. o. Az utóbbi rendelet értelmében az Ügynökség neve Európai Vasúti Ügynökségről Az Európai Unió Vasúti Ügynöksége elnevezésre változott.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.era.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2013

Az Ügynökség alapító rendelete (1) szerint az Ügynökség személyzete a következő személyekből áll:

—	az Ügynökség által a vasúti ágazatban dolgozó szakemberek köréből a vasútbiztonság és a kölcsönös átjárhatóság terén szerzett tapasztalatuk és szakértelmük alapján legfeljebb öt évre felvett ideiglenes alkalmazottak,

—	a Bizottság vagy a tagállamok által legfeljebb öt évre kinevezett vagy kirendelt tisztviselők,

—	más, végrehajtási vagy titkársági feladatokat ellátó tisztviselők.

Végrehajtva (2)

2013 végén az Ügynökség 136 ideiglenes alkalmazottat foglalkoztatott. Az alapító rendelet azt is kimondja, hogy az Ügynökség működésének első tíz évében szükség esetén a rájuk vonatkozó ötéves időtartam az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. Az Ügynökség ezt a lehetőséget 2013 közepéig általános gyakorlatként alkalmazta. Ezenkívül a 2013. szeptember és 2014. március közötti időszakban az Ügynökség újra felvett (nyolcéves időszakra) négy olyan ideiglenes alkalmazottat, akiknek az ERA-val kötött szerződése 2013-ban a maximális nyolc év után lejárt.

2013-ban az Ügynökség – igazgatótanácsa és a Bizottság egyetértésével – új határozatot fogadott el, amelynek értelmében ideiglenes alkalmazottak is rendelkezhetnek határozatlan idejű szerződéssel. Az ERA felülvizsgált alapító rendeletére irányuló javaslat is hasonló rendelkezéseket tartalmaz, de nem egyértelmű, hogy ezt a Parlament és a Tanács elfogadja-e, és ha igen, mikor.

2013

Az Ügynökség Lille-ben és Valenciennes-ben rendelkezik székhellyel. Amint azt a Számvevőszék 2006-os pénzügyi évre vonatkozó különálló éves jelentésében is említette, valószínű, hogy a költségek csökkenthetők lennének, ha minden tevékenység egy közös helyen központosulna. Ez egy olyan átfogó székhely-megállapodás megkötését is megkönnyítené a befogadó állammal, amely pontosítaná az Ügynökség és személyzetének munkafeltételeit.

Folyamatban

(1) A 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 164., 2004.4.30., 1. o.) 24. cikkének (3) bekezdése.

(2) A 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.) választ adott az Ügynökség személyzeti struktúrájával kapcsolatos számvevőszéki észrevételre.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/171

JELENTÉS

az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/27)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven ERCEA) a 2008/37/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy a hetedik kutatási keretprogramon belül az „Ötletek” egyedi programot irányítsa. A 2013/743/EU tanácsi határozat (2) értelmében az Ügynökség lett a „Horizont 2020” kutatási program adminisztratív és gyakorlati végrehajtását szolgáló célzott struktúra, amelyet a rendelet egyben a program „Kiváló tudomány” című I. részének „a felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács (EKT) tevékenységén keresztül” elnevezésű egyedi célkitűzésével összefüggő fellépések végrehajtásával is megbízott.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	39,6	42,6
Összlétszám december 31-én (4)	417	461

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

16.

Az Ügynökség közbeszerzési, illetve munkaerő-felvételi bizottsága által készített nyitó és értékelő jelentések nem rögzítik kimerítően és pontosan a ténylegesen alkalmazott eljárásokat. A nem kielégítő jelentések miatt kétségek merülnek fel az eljárások átláthatóságát illetően.

17.

2016. szeptemberi ellenőrzési jelentésében a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) megállapította, hogy az Ügynökség egy sor stratégiai és műveleti intézkedés útján megerősítette munkaerő-felvételi, -megtartási és -beosztási folyamatát. Az IAS ezzel összefüggésben úgy ítélte meg, hogy az Ügynökség megfelelő humánerőforrás-igazgatási folyamatot alakított ki és alkalmaz annak érdekében, hogy kellőképpen kompetens és elkötelezett munkatársak segítsék célkitűzéseinek elérésében. Bár az IAS nem tárt fel kritikus vagy nagyon fontos problémát, az Ügynökséggel együtt cselekvési tervet fogadott el a folyamat egyes elemeinek továbbfejlesztése érdekében.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

18.

Nagyarányú – 1,3 millió euro, azaz 40 % (2015: 1,5 millió euro, azaz 43 %) – maradt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében, főleg az év végén átnyúló külső ellenőrzésekkel és kommunikációs tevékenységekkel kapcsolatban. Az átvitelek magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 9., 2008.1.12., 15. o.

(2) HL L 347., 2013.12.20., 965. o.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.erc.europa.eu

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 1 457 920 euro, azaz 43,14 % (2014: 1 126 275 euro, azaz 38,50 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) alatt. Ez főként az informatikai szerződések (504 473 euro) többéves jellegéből és a támogatási programok (687 522,50 euro) 2015-ben indított, de év végéig még be nem fejezett utólagos ellenőrzéséből adódik.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

16.

Azt illetően, hogy a jövőben oda kell figyelnie a nyitó (közbeszerzési) feljegyzéseinek egyértelműségére és a munkaerő-felvételi jelentések szövegezésére, az ERCEA továbbra is úgy véli, hogy a Számvevőszéknek az ezen eljárások átláthatóságára vonatkozó következtetése aránytalan, figyelembe véve a jelentés tárgyát képező tények súlyosságát és észlelt előfordulását.

17.	Az ERCEA-nak a humánerőforrás-igazgatást érintő IAS-ellenőrzéssel kapcsolatos cselekvési terve jelenleg megvalósítás alatt van.

18.

Az ERCEA tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését, és úgy véli, hogy az nem igényel korrekciós intézkedéseket, mivel „a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím alatt” indokolt, tekintettel az alapul szolgáló gazdasági ügyletek jellegére és időpontjára. Az ERCEA megjegyzi továbbá, hogy a lekötött előirányzatok átvitele 2015 és 2016 között 43,1 %-ról 40,1 %-ra csökkent.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/176

JELENTÉS

az Európai Értékpapírpiaci Hatóság 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hatóság válaszával együtt

(2017/C 417/28)

BEVEZETÉS

A párizsi székhelyű Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (a továbbiakban: a Hatóság vagy ESMA) az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. A Hatóság feladata az uniós belső pénzügyi piac működésének javítása a szabályozás és a felügyelet magas és egyenletes szintjének, valamint hatékonyságának biztosítása révén, a pénzügyi rendszerek integritásának és stabilitásának előmozdításával, valamint a nemzetközi felügyeleti koordináció megerősítésével, a pénzügyi rendszer stabilitásának és eredményességének fenntartása érdekében.

A Hatóságra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Hatóságra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	36,8	39,4
Összlétszám december 31-én (4)	202	204

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hatóság beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hatóság az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (7) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hatóság beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

16.

Véleményétől függetlenül a Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság 2017. március 29-én értesítette az Európai Tanácsot azon döntéséről, hogy kilép az Európai Unióból. A kilépés feltételeit meghatározó megállapodásról a jövőben fognak tárgyalni. A Hatóság költségvetését 26 %-ban európai uniós forrásokból, 47 %-át a tagállamok közvetlen hozzájárulásaiból és 27 %-át a felügyelt szervezetektől (hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak) származó díjakból finanszírozzák. Az Egyesült Királyság kilépése hatással lehet a Hatóság tevékenységeire, mivel a legjelentősebb felügyelt szervezetek jelenleg itt működnek. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése a Hatóság bevételeinek jövőbeli csökkenését eredményezheti.

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

17.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(2) A Hatóság hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.esma.europa.eu

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hatóságtól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2011	Hiányosságok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hat jogi kötelezettségvállalás megelőzi a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat (483 845 euro).	Végrehajtva
2012	Működésének második évében a Hatóság fontos lépést tett meg az összes belsőkontroll-standard alapkövetelményeinek elfogadásával és alkalmazásával. A standardok teljeskörű alkalmazása azonban még nem valósult meg.	Végrehajtva
2012	Bőven van még mit javítani a közbeszerzési eljárások időzítése és dokumentálása terén.	Végrehajtva
2014	A felügyelt szervezetektől (hitelminősítő intézetek és kereskedési adattárak) 2014-ben beszedett díjak összege (6 623 000 euro), amely a végleges eredménykimutatásban bevételként jelenik meg, az elvégzett felügyeleti tevékenységek becsült, nem pedig tényleges költségén alapult. A felügyelt szervezetektől beszedett díjaknak a lehető legközelebb kell állniuk az e területen felmerült költségek tényleges összegéhez. Ennek elérése érdekében az ESMA jelenleg végzi a tevékenységalapú költségek modellezését.	Végrehajtva
2015	Nagyarányú – 2,2 millió euro, azaz 26 % (2014: 1,4 millió euro, azaz 19 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek főleg olyan informatikai projektekre vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban a szolgáltatásokat még nem teljesítették vagy a számlák csak 2016 folyamán fognak beérkezni.	n.a.
2015	Nagyarányú – 2,3 millió euro, azaz 33 % (2014: 4,1 millió euro, azaz 45 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében is. Ezek az átvitelek főleg olyan informatikai projektekre vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban a szolgáltatásokat még nem teljesítették vagy a számlák csak 2016 folyamán fognak beérkezni (1,7 millió euro), illetve olyan kiküldetési kiadásokra, amelyek megtérítésére csak 2016 folyamán kerül sor (0,1 millió euro).	n.a.

A HATÓSÁG VÁLASZA

A Hatóság tudomásul vette a Számvevőszék jelentését.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/181

JELENTÉS

az Európai Képzési Alapítvány 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Alapítvány válaszával együtt

(2017/C 417/29)

BEVEZETÉS

A torinói székhelyű Európai Képzési Alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány, más néven ETF) az 1360/90/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre (átdolgozás: 1339/2008/EK rendelet). Az Alapítvány célja a szakképzés reformjának támogatása az Európai Unió partnerországaiban. E célból az Alapítvány különböző szakképzési programok végrehajtásában nyújt segítséget a Bizottságnak.

Az Alapítványra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Alapítványra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	21	21
Összlétszám december 31-én (3)	129	130

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Alapítvány felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Alapítvány beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint az Alapítvány 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az Alapítvány 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Alapítvány pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Alapítvány vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az Alapítvány képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az Alapítvány beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Alapítványnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Alapítvány az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Alapítvány beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

17.

2016-ban a Bizottság megbízásából elvégezték az alapítvány külső értékelését. Ez volt az első lépés a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás területén dolgozó négy ügynökség átfogó értékelése során (7). Az értékelés megállapította, hogy az ETF 2011 óta tartó jelentős átszervezésének nem voltak számottevő negatív hatásai, és arról – különösen a stratégia és az eredményesség tekintetében – a belső és külső érintettek is többnyire pozitívan vélekedtek. Az ETF irányítását hatékonynak és eredményesnek ítélték. Az értékelés azt is kiemelte, hogy az ETF 2011 óta folyamatosan növeli a monitoringkapacitását, de a tevékenységeinek és eredményeinek világosabb bemutatása terén még továbbra is van tennivaló. A helyzet javítását elősegíthetné a mutatók egyetlen belső logika mentén való egységesítése és egyszerűsítése, valamint az egységes terminológia használata az egész szervezetben. Az Alapítvány tervet készített az értékelők ajánlásainak megvalósítására.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

18.

A Számvevőszék már az Alapítvány 2011-es éves beszámolójáról készített jelentésében kiemelte, hogy az Alapítvány létesítményeire vonatkozó helyzet nem kielégítő és veszélyezteti tevékenységének zavartalanságát. A helyzet továbbra is megoldatlan maradt, mivel 2011-ben felszámolták az épületegyüttes egyik részét kezelő és használó konzorciumot, üresen hagyva az épületnek ezt a részét. A fogadó országnak sürgősen megoldást kell találnia erre a problémára. A befogadási megállapodás alapján megfelelő létesítményeket kell biztosítaniuk 2027-ig.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 131., 1990.5.23., 1. o.

(2) Az Alapítvány hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.etf.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Alapítványtól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(7) Az értékelés a következő ügynökségekre fog még kiterjedni: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Dublin), Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (Bilbao), Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Szaloniki).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2013

2013 végén az Alapítvány 7,5 millió euróval rendelkezett egyetlen alacsony hitelminősítésű (F3, BBB) banknál vezetett számlákon (1).

Végrehajtva

(1) Az összeg 1,8 millió euróra csökkent.

AZ ALAPÍTVÁNY VÁLASZA

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/187

JELENTÉS

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/30)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (a továbbiakban: a Hivatal, más néven EUIPO), amelynek neve 2016. március 23-ig Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) volt, a legutóbb az (EU) 2015/2424 rendelettel (1) módosított 207/2009/EK rendelet (2) hozta létre. Az alicantei székhelyű Hivatal alaptevékenysége az uniós védjegyeknek és közösségi formatervezési mintáknak az Unió egész területén érvényes lajstromozása.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

a hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (4)	384,2	421,3
Összlétszám december 31-én	848	910

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Hivatal felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

A bevételt illetően értékeljük a Hivatalnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hivatal az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

Egyéb

15.

Véleményétől függetlenül a Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Királyság 2017. március 29-én értesítette az Európai Tanácsot azon döntéséről, hogy kilép az Európai Unióból. A kilépés feltételeit meghatározó megállapodásról a jövőben fognak tárgyalni. A Hivatal költségvetését teljes egészében az Európai Unióban működő gazdasági szereplők által befizetett díjak finanszírozzák. A díjak összege a lajstromozásoknak, valamint a védjegyoltalmak és formatervezési minták megújításának mennyiségétől függően évente változik. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése a Hivatal bevételeinek jövőbeli csökkenését eredményezheti.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

A Hivatal esetében a költségvetés-felhasználási arány alacsony volt (89 %), ami a 2016-os költségvetés kiadásainak pontatlan becslésére utal. A Hivatal költségvetésének – szükség esetén módosítás útján biztosított – pontossága alapító rendeletének és pénzügyi szabályzatának közelmúltbeli módosítása következtében még fontosabbá vált, mivel ezek a módosítások olyan mechanizmusokat vezettek be – mint pl. a többletek tartalékalapokba való áthelyezése (7) és az ezzel kapcsolatos kompenzációs mechanizmusok (8) –, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a költségvetési összegekhez.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

18.

2014-ben a Hivatal pályázati felhívást tett közzé egy négyéves, 30 millió euro becsült piaci volumenű keretszerződés megkötésére, a tevékenységek széles körét lefedő tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozóan (pl. ellenőrzési szolgáltatások, projektmenedzsment, általános tanácsadás és tanulmányok készítése). A közbeszerzési eljárásnak és azt követően a keretszerződés végrehajtásának az irányítása részben nem megfelelően történt. A célok és az elvégzendő feladatok nem voltak elég konkrétak a keretszerződés volumenének pontos becsléséhez. Emiatt azt nem több mint két év és hat hónap alatt teljes mértékben felhasználták. Továbbá annak ellenére, hogy a beszerzendő szolgáltatások egymástól nagymértékben eltértek és az egyes tevékenységek szerinti kiadások mértéke is igen különböző volt, az eljárás során nem alkalmaztak tételeket. Ha alkalmaztak volna, az ösztönözhette volna a kisebb vállalatokat a kisebb értékű tevékenységekre való pályázásra. Emellett azzal, hogy a keretszerződést alkalmazva egyetlen vállalkozótól kértek rögzített árú ajánlatot, megszüntették az árversenyt és növelték a vállalkozótól való függést. Az Ügynökség fontolja meg, hogy amikor csak lehetséges, a verseny újbóli megnyitásával több beszállítóval kössön megállapodást.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

19.

A Hivatal a védjegyeknek és formatervezési mintáknak az európai egységes piacon történő lajstromozásával kapcsolatos megbízatása nagy mennyiségű fordítási munkával jár. A Hivatal alapító rendelete kimondja, hogy a Hivatal működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) biztosítja, így a CdT fő megrendelője a Hivatal. A Hivatal egyre nagyobb mértékben alkalmaz házon belüli megoldásokat, pl. nyelvi és fordítási memóriákat, valamint ezzel kapcsolatos szoftvereket. Ezeknek az eszközöknek a célja a Hivatal költséghatékonyságának, illetve hatékonyságának javítása. Európai uniós szempontból azonban a jelenlegi helyzet a tevékenységek és az azokkal járó költségek megkettőződését eredményezheti.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 341., 2015.12.24., 21. o.

(2) HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

(3) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: https://euipo.europa.eu

(4) A költségvetési adatok tartalmazzák a váratlan eseményekre félretett tartalékot is.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) A Hivatal pénzügyi szabályzata 89. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Hivatal olyan tartalékalapot hoz létre, amely elegendő pénzeszközt tartalmaz ahhoz, hogy működésének folyamatosságát és feladatai elvégzését egy évre biztosítsa: ez az összeg a Hivatal költségvetésében az I., II. és III. cím alatt szereplő becsült előirányzatok összegének felel meg.

(8) A Hivatal alapító rendelete 139. cikkének (4) és (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a tagállami iparjogvédelmi hivataloknál, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál és bármely más, a tagállamok által az európai uniós védjegyrendszer funkcionális részeként, különböző szolgáltatások és eljárások során elvégzett feladatokhoz kapcsolódóan kinevezendő releváns hatóságnál felmerült összegeket a Hivatal minden évben kompenzálni fogja, ez a kötelezettség azonban legfeljebb olyan mértékben alkalmazandó, hogy a tárgyévben ne keletkezzen költségvetési hiány.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/ n.a.)
2013	A Hivatalnak van érvényes üzletmenet-folytonossági és válságkezelési terve, amely megköveteli, hogy folyamatosan mintegy 25 szerepkört készenléti szolgálatban lévő alkalmazottak töltsenek be. A készenléti szolgálattal kapcsolatos juttatások költségvetési előirányzatait a Hivatal költségvetési bizottsága ugyan évente hagyja jóvá, ám a 2013-ban kifizetett összeg (402 458 euro) jelentősen meghaladja az állandó szolgálatot biztosító más szervek által fizetett hasonló juttatásokat.	Végrehajtva
2014	A Hivatal éves beszámolójáról szóló 2013-as jelentésében a Számvevőszék megkérdőjelezte a készenléti szolgálattal kapcsolatos juttatásokra fordított összeget (0,40 millió euro). Az ilyen kifizetések 2014-ben magasabbak voltak (0,44 millió euro). 2014 novemberében a Hivatal felülvizsgálta politikáját és a készenléti szolgálattal kapcsolatos juttatásokra jogosult szerepkörök számát 25-ről 17-re csökkentette. Ennek pénzügyi hatása 2015-től fog megmutatkozni (1). Kilenc munkatárs – közülük heten vezetők – egyenként több mint 11 000 eurót kapott készenléti szolgálattal kapcsolatos juttatásként.	Végrehajtva
2015	Nagyarányú – 12,9 millió euro, azaz 36 % (2014: 14,1 millió euro, azaz 38 %) – volt a lekötött előirányzatok 2016-ra történő átvitele a III. cím esetében. Az átvitelek főként azokra a nemzeti hivatalokkal aláírt együttműködési megállapodásokra vonatkoznak, amelyekkel kapcsolatban a költségelszámolásokat csak az év vége után nyújtják be.	n.a.
2015	A szolgáltatások tárgyalásos eljárás során, hirdetmény közzététele nélkül történő beszerzése a versenyt egyetlen tárgyaló félre korlátozza, ezért csak kivételes körülmények között alkalmazandó. A Hivatal 2015-ben hat keretszerződést hosszabbított meg ezzel az eljárással, az ezekkel kapcsolatos szolgáltatások értéke összesen 1,9 millió euro volt (2014-ben: 12 keretszerződés, összesen 12,6 millió euro értékű szolgáltatásra vonatkozóan) (2). Tekintettel az ilyen szerződések számára, értékére és gyakoriságára, nem tekinthető úgy, hogy a Hivatal ezt az eljárást csak „kivételes” esetekben alkalmazza, és ez nem felel meg teljesen a formális követelményeknek (3).	Végrehajtva
2015	A Hivatal a kirendelt nemzeti szakértők bruttó fizetését részben vagy egészben visszatéríti ezek munkaadóinak. Ez eltér a Bizottság azon gyakorlatától, hogy a kirendelt nemzeti szakértők fizetését továbbra is azok munkaadója fizeti. 2015-ben az ezzel kapcsolatos visszatérítések összege 1,9 millió euro volt.	Végrehajtva
2015	2015. december 31-én kilenc OHIM alkalmazottat szolgálati érdekekből az OHIM fellebbezési tanácsához rendeltek. Az uniós személyzeti szabályzat azonban nem rendelkezik ilyen kirendelésről (4).	Végrehajtva (5)

(1) 2015-ben a Hivatal 285 242 eurót fizetett ki készenléti szolgálatra és az erre jogosult szerepkörök száma 13 volt.

(2) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.) 134. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján meghosszabbított keretszerződések.

(3) Az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 134. cikkének (3) bekezdése szerint.

(4) Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló 31/EGK, 11/Euratom rendelet (HL 45., 1962.6.14., 1385/62. o.) 37. cikkének a) pontja.

(5) 2016-ban a Hivatal további intézkedéseket tett a fellebbezési tanács Hivataltól való függetlenségének biztosítása érdekében.

A HIVATAL VÁLASZA

17.

A Hivatal egyetért azzal, hogy a Hivatal költségvetésének pontossága alapító rendeletének és pénzügyi szabályzatának közelmúltbeli módosítása következtében még fontosabbá vált, mivel ezek a módosítások olyan mechanizmusokat vezettek be – mint pl. a többletek tartalékalapokba való áthelyezése, az uniós együttműködési tevékenységekre vonatkozó küszöbérték és a kompenzációs mechanizmus –, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a költségvetési összegekhez. A Hivatal ezért külön figyelmet fog fordítani arra, hogy a jövőben pontosabb költségvetést állítson össze, szükség esetén költségvetés-módosításokkal, amelyeket egy alkalmas pillanatban kell előterjeszteni a Hivatal irányító szerveinél, megőrizve a költségvetés előrejelző jellegét.

18.

A Hivatal tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzéseit.

A keretszerződés volumenére vonatkozó kiinduló becslést a pályáztatás idején nehéz volt kiszámítani amiatt, hogy a szerződés utolsó 2 évét lefedő célkitűzések és tevékenységek meghatározása közvetlenül kapcsolódott a 2020-ig tartó stratégiai tervhez (1) (SP2020), amely akkor még részleteiben, sőt, egyáltalán nem volt kidolgozva. Meg kell jegyezni azonban, hogy a következő keretszerződésben a Hivatal ezt orvosolta, és ebben a becsült volumen megfelel az alapjául szolgáló tevékenységek részletes listájának.

Ami a tételek alkalmazásának lehetőségét illeti, a Hivatal ezt mérlegelni fogja az ilyen jellegű jövőbeni közbeszerzések esetén.

A Számvevőszéknek az árverseny megszüntetésére és az egyetlen vállalkozótól kért rögzített árú ajánlat következtében a vállalkozótól való függés növekedésére vonatkozó észrevételével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a keretszerződés keretében aláírt egyedi szerződéseknek csak az 50 %-a rögzített árú. Ezzel összefüggésben a Hivatal létrehozott egy önálló csoportot, amelynek szakterülete a szerződések kezelése a hivatal egészében, és kidolgozta a beszállítók kezelésének kereteit, ami lehetővé teszi a rögzített árú ajánlat helyességének értékelését és szükség esetén más szerződéses mechanizmus, például a „Megszabott idő és eszközök” vagy végső esetben az „Idő és eszközök” típusú megrendelést. A verseny újbóli megnyitása ráadásul adminisztratív pluszköltségekkel járna, és más megoldásokhoz képest időigényesebbnek bizonyul.

Az ezt követő keretszerződésekhez a Hivatal egyébként vegyes többszörös keretszerződést alkalmaz, részben rangsorolással, részben újbóli megnyitással az ilyen jellegű szolgáltatásokhoz.

19.

Bár a CdT és az EUIPO alapító jogi aktusai csak azt állapítják meg, hogy a CdT biztosítja a Hivatal működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat, az EUIPO nemcsak a szükséges fordítások terén támaszkodott a CdT szolgálataira, hanem több kiegészítő feladat, köztük a szerkesztési és a terminológiai munkák terén is. Más európai ügynökségekhez és szervekhez hasonlóan azonban a Hivatalt is köti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, ezért úgy véli, hogy a múltban már megrendelt és kifizetett fordításokért fizetni nincs összhangban ezzel az elvvel.

Mint arra a Számvevőszék rámutatott, az EUIPO továbbra is a CdT fő megrendelője, mivel a 2016-os bevételének több mint felét adta, noha a Hivatal használja a szellemi tulajdonra vonatkozó fordítási memóriákat (2), amelyek az elmúlt több mint 20 év szellemitulajdon-jogi fordításaiból jöttek létre. 2016-ban a szellemitulajdon-jogi fordításokhoz szükséges kifejezések 96 %-át le lehetett kérdezni ezekből a memóriákból. A szükséges 4 % szellemitulajdon-jogi fordítás, amelyhez a CdT igénybevételére volt szükség, a Hivatalnak 15,5 millió euróba került.

Az EUIPO megbízatásának megfelelően mindig arra törekedett, hogy a szellemitulajdon-jogi felhasználók számára a legjobb minőséget nyújtsa a lehető legalacsonyabb áron, hogy ezzel támogassa az uniós vállalkozásokat. A Hivatal e tekintetben több mint 50 %-kal csökkentette a védjegyek díjait, ami nyilvánvalóan előnyös a felhasználóink, különösen a kkv-k számára. A fenti gyakorlathoz kapcsolódó megtakarításoknak szerepe volt ebben a jelentős díjcsökkentésben.

A Számvevőszék által az európai uniós szintű erőfeszítések és az azokkal járó költségek esetleges megkettőződésével kapcsolatban jelzett aggályok tekintetében a Hivatal úgy véli, hogy az EUIPO meglévő memóriáinak karbantartása és újrahasznosítása nem jelent komoly erőfeszítést vagy költséget. A Hivatal folyamatosan foglalkozik azzal, hogy a meglévő jogi kereteken belül hogyan tudja garantálni a jó ár-érték arányt.

A CdT fontos partner a Hivatal feladatainak ellátásában, ezért az automatizált fordítás területének fejlődésére való tekintettel a Hivatal döntő fontosságúnak tartja, hogy az intézkedéseket együtt, a közeli és a belátható jövőre szóló kölcsönös stratégiai érdeket szolgálva tegyék meg, hogy olyan modern, fenntartható üzleti modellt alakítsanak ki, amely minden érintett fél számára méltányos és kedvező.

(1) Az SP2020 egy többéves munkaprogram, amely a 2016–2020 közötti időszakba tartozó tevékenységeket és projekteket fedi le.

(2) A fordítási memória a meglévő fordítások újrahasznosítását jelenti, és a tényállásban „előfordításként” szerepel.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/194

JELENTÉS

a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/31)

BEVEZETÉS

A Tallinnban, Strasbourg-ban és St. Johann im Pongauban működő, a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (eu-LISA, a továbbiakban: az Ügynökség) az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség alaptevékenysége a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), valamint az európai ujjnyomat-azonosító rendszer (Eurodac) operatív irányítása.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro) (3)	71,7	82,3
Összlétszám december 31-én (4)	134	144

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

Az Ügynökség 2016-ban 2,8 millió euro értékű készleteket kapott és fogadott el vonatkozó költségvetési és jogi kötelezettségvállalás (szerződés) nélkül. Ezeket a kötelezettségvállalásokat csak utólag pótolták, hogy biztosítsák a beszerzések szabályszerűségét.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

18.

2016. júliusi ellenőrzési jelentésében a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) megállapította, hogy a folyamatok átfogó kialakítása és gyakorlati végrehajtása biztosítja, hogy a SIS II, a VIS és az Eurodac IT-rendszereinek eu-LISA általi működtetése folyamatos és megszakítás nélküli adatcserét tegyen lehetővé az azokat használó nemzeti hatóságok között. Bár az IAS nem emelt ki különösen fontos problémát, úgy vélte, hogy javítani kellene a konfiguráció-, változás-, élesítés-, tesztelés-, probléma-, szolgáltatás- és incidensmenedzsmenthez kapcsolódó folyamatok hatékonyságán. Az Ügynökség és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

19.

Nagyarányú – 5 millió euro, azaz 63 % (2015: 9 millió euro, azaz 50 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Az átvitelek elsősorban 2017-ben teljesítendő épület-karbantartási és tanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. A következő évi tevékenységek fedezésére átvitt összegek magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

20.

Az Ügynökség 2015-ben 21,5 millió euro összegű építési szerződést írt alá strasbourg-i létesítményei kapcsán. Fő fizetési módként szakaszos kifizetésekben állapodtak meg. Az Ügynökség azonban a költségvetés felhasználásának felgyorsítása érdekében 2015 júliusában úgy módosította a szerződést, hogy az az előlegfizetést írta elő elsődleges fizetési módként. 2016 novemberében az Ügynökség kifizette a szerződés teljes összegét, noha a munkálatoknak még csak a fele volt kész.

21.

Az Ügynökség igazgatótanácsának a Bizottságot képviselő tagja az egyik 2016-os ülésen felvetette a növekvő fenntartási költségek kérdését. Bár ez több okra is visszavezethető (köztük a rendszerek folyamatos fejlesztésére és szaporodó funkcióira), a Számvevőszék talált olyan közbeszerzéseket, amelyek esetében az Ügynökség nem vette figyelembe, hogy mely megoldás a leggazdaságosabb. Az Ügynökség például egy keretszerződés keretében teljesített, 4,6 millió eurós licencvásárlás során elmulasztotta annak ellenőrzését, hogy a keretszerződésben megjelölt vállalkozó, aki közvetítőként járt el az Ügynökség és a potenciális szoftverbeszállítók között, felkutatta-e a legjobb árat.

22.

2016 májusában az Ügynökség 194 millió euro összegű keretszerződést kötött egy konzorciummal – legfeljebb hatéves időtartamra – a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és a biometrikus rendszer (BMS) továbbfejlesztésére és karbantartására. A szerződést közbeszerzési eljárás útján ítélték oda. A pályázatok befogadásának egyik fő kritériuma az volt, hogy a pályázó kereskedelmi hozzáféréssel rendelkezzen a BMS-technológiához. Mivel azonban a BMS-technológiát kifejlesztő vállalatot nem terhelte szerződéses kötelezettség arra, hogy minden érdeklődő pályázónak kereskedelmi hozzáférést biztosítson a technológiához, megkérdőjelezhető volt az eljárás versenyszerűsége.

23.

A Bizottság megbízásából 2015. március és december között elvégezték az Ügynökség külső értékelését, amelynek eredményeit a 2016 márciusában közzétett végleges értékelési jelentés mutatta be. Az értékelés megállapította, hogy az Ügynökség hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek operatív irányításához, és eredményesen látja el feladatait. Az értékelők mindazonáltal 64 ajánlást tettek az operatív irányítás minőségének további javítása érdekében, amelyek közül hetet kritikusnak, tizenegyet pedig nagyon fontosnak minősítettek. Az Ügynökség tervet dolgozott ki az ajánlások végrehajtására, ami jelenleg folyamatban van.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

24.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eulisa.europa.eu

(3) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2013	Az Ügynökség alapító rendelete szerint a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak hozzájárulást kell fizetniük az Ügynökség költségvetéséhez. Bár a schengeni szerződéshez társult országok 2013-ban használták az Ügynökség által kezelt rendszereket, a Bizottság tárgyalásai még folyamatban voltak.	Folyamatban
2014	Figyelemfelhívó megjegyzés a beszámoló megbízhatóságával kapcsolatban A 8. bekezdésben adott véleményétől függetlenül a Számvevőszék felhívja a figyelmet a Schengeni Információs Rendszernek (SIS II), a Vízuminformációs Rendszernek (VIS), valamint az Eurodac-rendszernek az Ügynökség beszámolójában szereplő értékelésére. E rendszerek üzemeltetése az Ügynökség alaptevékenysége. A rendszerek teljes fejlesztési költségére vonatkozó megbízható és teljeskörű információk hiányában ezek az Ügynökség beszámolójában a Bizottság nyilvántartásán alapuló és év végén aktualizált könyv szerinti nettó értékükön vannak feltüntetve (kb. 6,6 millió euro az átadás napján és 2,1 millió euro 2014. december 31-én). Ezek az értékek túlnyomórészt hardverrel és készen kapható szoftverkomponensekkel kapcsolatosak, és nem tartalmaznak szoftverfejlesztési költségeket (lásd: az Ügynökség éves beszámolója, 6.3.1. magyarázat).	Végrehajtva
2015	Az Ügynökség egy vállalkozóval kétmillió eurós keretszerződést kötött beszerzési szolgáltatásokról (beszerzési szolgáltatások) képzési, coaching és oktatási szolgáltatások harmadik szolgáltatótól való beszerzésére vonatkozóan (képzési szolgáltatások). A vállalkozó konkrét kérésre megkeresi a megfelelő képzési szolgáltatásokat és azokról a saját szolgáltatási díjával megemelt árú ajánlatot nyújt be. A keretszerződés azonban nem pontosítja, hogy a beszerzési szolgáltatásoknak összhangban kell lenniük az Ügynökség pénzügyi szabályzatában foglalt beszerzési rendelkezésekkel. Az Ügynökségnek jóváhagyásra benyújtott ajánlatokkal kapcsolatos jelenlegi eljárás így nem biztosítja, hogy a szolgáltatások beszerzése a pénzügyi szabályzat minden követelményével összhangban történjék.	Végrehajtandó
2015	Egy 20 millió euro becsült értékű szerződéssel kapcsolatban a szándéknyilatkozati felhívás és a jelölteknek a tárgyalásos eljárásban való részvételre történő előválogatása az engedélyező tisztviselő meghatalmazása nélkül történt.	n.a.
2015	Nagyarányú – 9 millió euro, azaz az összes lekötött előirányzat 50 %-a (2014: 15 millió euro, azaz 87 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. költségvetési cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek főleg a strasbourg-i épület kibővítését érintő nagy volumenű (4,6 millió eurós) szerződésre, valamint többéves szerződések keretében nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.	n.a.
2015	A schengeni társult országokkal (Svájc, Liechtenstein, Izland és Norvégia) még mindig nem került sor az Ügynökség munkájában való részvételükről – többek között a szavazati jogokra és az Ügynökség költségvetéséhez való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezésekről – szóló részletes szabályokat tartalmazó megállapodások megkötésére. Ezek hiányában a schengeni társult országok az Ügynökség költségvetésében a III. címhez (Operatív kiadások) az Európai Unióval megkötött társulási megállapodások egyik rendelkezése alapján járulnak hozzá. Az Ügynökség költségvetésének I. címe (Bérek) és II. címe (Igazgatási kiadások) alá tartozó tevékenységekhez azonban ezek az országok még nem járulnak hozzá.	Folyamatban
2015	A közbeszerzési eljárások ellenőrzése kimutatta, hogy az Ügynökség egyetlen vállalkozóval kötött szerződéses megállapodást, illetve folytatott tárgyalásokat úgy, hogy nem határozta meg pontosan a kért szolgáltatásokat. Ez korlátozza a versenyt és növeli a vállalkozótól való függést. Az Ügynökség lehetőség szerint több beszállítóval kössön megállapodást, illetve pontosabban határozza meg az igényelt szolgáltatásokat.	Végrehajtandó

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

17.	Azért választották ezeket az eljárásokat, hogy megfeleljenek a sürgős operatív igényeknek, valamint válaszként a tagállamok gyorsan növekvő tárolási igényeire.

18.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételeit. Az eu-LISA és a Belső Ellenőrzési Szolgálat a megállapításokra válaszként cselekvési tervet fogadott el, amelynek végrehajtása folyamatban van.

20.

Az 1. és 2. címek előirányzataira vonatkozó átviteleket rendszeresen felülvizsgálják, és a tervezéskor szem előtt tartják, hogy hosszú távon az átviteleket a szükségesre kell csökkenteni, és csak indokolt műveletek esetében végrehajtani.

Mint teljesítménymutató megemlítendő, hogy a 2016-ban átvitt 19 551 594,31 EUR összegű nem differenciált előirányzatokból csak 474 015,04 EUR-t (2,42 %) töröltek.

21.

A fizetési mechanizmus reagált a költségvetési megszorításokra, hogy lehetővé tegye a C1 és C2 előirányzatok teljes felhasználását az n+1 éven belül a nem differenciált előirányzatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően.

Az előlegfizetések egy pénzügyi garancia fedezésére szolgáltak, amelyet a munka előrehaladtának megfelelően adtak ki, az Ügynökség kockázatának minimalizálása céljából. A pénzügyi garanciákon felül a vállalkozó 5 %-os teljesítménygaranciát is adott. A teljesítménygarancia kifejezetten a szerződéses kötelezettségek végrehajtásához kacsolódik.

22.

Ami a VIS alkatrészei karbantartásának a meghosszabbítására vonatkozik, úgy értékelték, hogy az előirányzott változásokat műszakilag és gazdaságilag nem lehetett elválasztani a fő szerződéstől. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a WCC az Elise keresőgép szellemi tulajdonosa. Ezért bármely más beszállító a WCC alvállalkozójának számít, és így nincs abban a helyzetben, hogy kedvezőbb ajánlatot adjon. Továbbá az SC 14 nemcsak az állandó WVV Elise licenceket érintette, hanem azok karbantartását is; a karbantartást nem lehetett harmadik beszállító félre bízni anélkül, hogy kompromittálnák a MWO vállalkozó VIS karbantartására vonatkozó teljes felelősségét.

Megjegyzendő továbbá, hogy az állandó WVV Elise licencek beszerzése jelentős, hosszú távú megtakarításokat eredményezett az Ügynökség számára, amelyet 402 243,22 EUR-ra becsülnek egy négyéves időszakra.

Végül megemlítendő az is, hogy az FWC I.19.1. cikkében lefektetett speciális feltételekben szerepel a „legkiváltságosabb ügyfél” záradék, amely tovább védi az Ügynökség pénzügyi érdekeit, amikor hardvert vagy szoftvert szerez be egy vállalkozótól.

23.	Az Ügynökség elismeri a Számvevőszék által azonosított potenciális kockázatot, de úgy véli, hogy az nem következett be, mert egyik gazdasági szereplő sem emelt kifogást a technológiához való hozzáférésével kapcsolatban. Ezért reális biztosítékunk van arra, hogy a megállapodást betartották.

24.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, és megerősíti, hogy az elfogadott cselekvési terv végrehajtása folyamatban van.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/201

JELENTÉS

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/32)

BEVEZETÉS

A bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven EU-OSHA) a 2062/94/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség feladata, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén információkat gyűjtsön és terjesszen a tagállami és uniós prioritásokról, támogassa a szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő tagállami és uniós szervezeteket, és tájékoztatást nyújtson a megelőző intézkedésekről.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	16,9	16,7
Összlétszám december 31-én (3)	65	65

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 417 279 euro, azaz 30 % (2015: 364 740 euro, azaz 26 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások). Ezek az átvitelek elsősorban az év végéig még nem teljes mértékben teljesített vagy még ki nem számlázott informatikai szolgáltatásokra vonatkoznak. A III. cím esetében a lekötött előirányzatok átvitelének teljes összege 3 370 616 euro, azaz 43 % (2015: 3 383 052 euro, azaz 41 %) volt. Ezek az átvitelek főleg több évig tartó kutatási projektekre és tanulmányokra vonatkoznak. Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükrözik műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

18.

2014-ben az Ügynökség 1,1 millió euro összegű keretszerződést kötött a 2014–2017 közötti időszakban nyújtandó informatikai tanácsadási szolgáltatásokra. Noha a 2016-ban a keretszerződés végrehajtása céljából kötött egyedi szerződések világosan meghatározzák az egyes projektek keretében leszállítandó termékeket és nyújtandó szolgáltatásokat, a tanácsadókat olyan megbízási szerződésekkel alkalmazták, amelyekben nem határoztak meg közvetlenül a teljesítéshez kapcsolódó díjat, hanem a munkával eltöltött napok száma alapján történik az elszámolás. 2016-ban továbbá az informatikai tanácsadói szolgáltatás mintegy 50 %-át az Ügynökség irodáin kívül végezték, ami korlátozta az Ügynökség lehetőségeit a szerződések hatékony végrehajtásának figyelemmel kísérésére. 2016-ban a keretszerződés alapján mintegy 0,4 millió eurót fizettek ki.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

19.

Az Ügynökség alapító rendelete nem írja elő kifejezetten tevékenységeinek külső értékelését. A Bizottság új alapító rendeletre vonatkozó javaslata tartalmazza az értékelés ötévente történő elvégzésének kötelezettségét.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

20.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 216., 1994.8.20., 1. o. A rendeletet legutóbb az 1112/2005/EK rendelet (HL L 184., 2005.7.15., 5. o.) módosította.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.osha.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Továbbra is nagyarányú – 364 740 euro, azaz 26 % (2014: 443 412 euro, azaz 34 %) – maradt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek főleg olyan szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyekre két naptári évet érintő időszakra kötöttek szerződést, valamint olyan informatikai szolgáltatásokra, amelyeket 2015 végéig még nem teljesítettek teljes mértékben vagy még nem számláztak ki.

n.a.

2015

Továbbra is nagyarányú – 3 383 052 euro, azaz 41 % (2014: 4 277 160 euro, azaz 42 %) – maradt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében. Ezek az átvitelek főként több évig tartó, nagyszabású kutatási projektekre, valamint egy 2016 januárjában tartott irányítótestületi ülésre vonatkoznak, amelyet 2015 utolsó negyedévében kellett megszervezni.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

18.

A III. cím esetében a lekötött előirányzatok 41 %-ának átvitelét illetően az EU-OSHA megerősíti, hogy ezek az összegek főként egy évnél hosszabb időtartamú kutatási projektekre és tanulmányokra vonatkoznak, amely tény különösen az ügynökség azon döntésének az eredménye, miszerint fokozatosan kevesebb, nagyobb méretű kutatási tevékenységre térnek át. Az átvitel aránya kisebb mértékben a késedelmes közbeszerzés eredménye, amely során egy eljárást újra kellett indítani, és az értékelési időszakok meghosszabbítására került sor; mindkét történés normális helyzetnek minősül a feltáró kutatásra vonatkozó szolgáltatások beszerzése során. A differenciált költségvetési előirányzatok bevezetésének megfontolását illetően az Ügynökség megvizsgálja ezt a lehetőséget, hogy lássa, a költségvetési gazdálkodás javítható-e.

19.	Az Ügynökség tudomásul vette a számvevők látogatása során tett észrevételeket, és a tanácsaiknak megfelelően az új IKT és tanácsadói keretszerződések során már alkalmazza a munkával töltött idő és felhasznált eszközök alapján meghatározott, specifikus szerződéseket, amennyiben azok alkalmazhatók.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/207

JELENTÉS

az Euratom Ellátási Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/33)

BEVEZETÉS

A luxembourgi székhelyű Euratom Ellátási Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség) 1958-ban hozták létre (1). Az Ügynökség előző alapszabályának helyébe a 2008/114/EK, Euratom tanácsi határozat (2) lépett. Az Ügynökség legfontosabb feladata, hogy – a beszerzési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés elvén alapuló közös ellátási politikán keresztül – biztosítsa az uniós felhasználók rendszeres ellátását nukleáris anyagokkal, elsősorban nukleáris fűtőanyagokkal.

2008-tól egészen 2011-ig az Ügynökség nem rendelkezett saját költségvetéssel működése finanszírozásához. Az Ügynökség feladatainak teljesítéséhez szükséges költségeket a Bizottság viselte. 2012 óta a Bizottság saját költségvetést biztosít az Ügynökségnek, amely azonban kiadásainak csak kis részét fedezi.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az Táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	0,1	0,1
Összlétszám december 31-én (4)	17	17

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

11.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

12.

13.

14.

15.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

16.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 27., 1958.12.6., 534/58. o.

(2) HL L 41., 2008.2.15., 15. o.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: http://ec.europa.eu/euratom/index.html.

(4) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 41 482 euro, azaz 50,5 % (2014: 8 970 euro, azaz 14,9 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében. Ezek főként a 2015 decemberében megrendelt informatikai hardver (szerverek és laptopok) beszerzésével és a naptári év végén átnyúló informatikai tanácsadással kapcsolatosak.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/212

JELENTÉS

az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Alapítvány válaszával együtt

(2017/C 417/34)

BEVEZETÉS

Az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló európai alapítványt (a továbbiakban: az Alapítvány, más néven Eurofound), amelynek székhelye Dublinban van, az 1365/75/EGK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Alapítvány feladata, hogy a témába vágó ismeretek gyarapítása és terjesztése révén hozzájáruljon a jobb élet- és munkakörülmények megtervezéséhez és megteremtéséhez az Unióban.

Az Alapítványra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az Alapítványra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	21,2	20,8
Összlétszám december 31-én (3)	111	104

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Alapítvány beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak megítélése, hogy az Alapítvány képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezhessünk arról, hogy az Alapítvány éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegeket akkor vizsgáljuk meg, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Alapítvány az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Alapítvány beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

A Számvevőszék a 2014-es éves beszámolóról készített jelentésében arról számolt be, hogy az új uniós személyzeti szabályzatra való áttéréssel (2005) összefüggésben a 2005-től 2014-ig tartó időszakban alulfizették az Alapítvány alkalmazottait. Noha az alulfizetés okai eltérőek (2014: a garantált bérminimum biztosításának elmulasztása; 2015: nem megfelelő fizetési szorzótényező alkalmazása a munkabérekre), a Számvevőszék ismét talált alulfizetéseket (43 350 euro), valamint néhány túlfizetést (168 930 euro) is, amelyek 30 aktív és korábbi alkalmazottat érintenek. Az Eurofound korrigálta az összes alulfizetést, de a túlfizetéseket nem fogja visszafizettetni (ez összhangban van a jelenlegi személyzeti szabályzat 85. cikkével). Az Alapítványnak ismét elemeznie kellene a 2005-ös személyzeti szabályzatra való áttéréssel kapcsolatos lehetséges hibákat, és el kellene végeznie bérszámfejtési eljárásainak átfogó értékelését.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

18.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. decemberi ellenőrzési jelentésében rámutatott, hogy nagy szükség lenne az Alapítvány projektirányításának fejlesztésére, főként a szervezetirányítási, monitoring- és beszámolási rendszerével kapcsolatban. Az Alapítvány és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

19.

Növekedett a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) alatt: 2,8 millió euro, azaz 43 % (2015: 2,1 millió euro, azaz 31 %), főleg az év végén átnyúló projektekkel (tanulmányok és kísérleti programok) kapcsolatban. Az átvitelek magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség költségvetési alapelvével. Az Alapítvány fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükrözik műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

20.

Az Alapítvány alapító rendelete nem írja elő kifejezetten tevékenységeinek külső értékelését. A Bizottság új alapító rendeletre vonatkozó javaslata tartalmazza az értékelés ötévente történő elvégzésének kötelezettségét.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

21.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.

(2) Az Alapítvány hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eurofound.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Alapítványtól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzése

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú volt a 2016-ra átvitt lekötött előirányzatok aránya a III. cím (Operatív kiadások) esetében: 2 135 164 euro, azaz 31,2 % (2014: 3 814 156 euro, azaz 53,7 %), elsősorban megadott ütemterv szerint végrehajtott többéves projektekkel kapcsolatban.

n.a.

AZ ALAPÍTVÁNY VÁLASZA

17.	A bérszámfejtési funkció átfogó belső ellenőrzésére 2017 áprilisában került sor. Az Eurofound jelenleg a végleges jelentést várja, és az ajánlásokat kellőképpen figyelembe fogja venni.

18.	Az Eurofound tudomásul veszi a Számvevőszéknek a legutóbbi IAS jelentésből vett idézetét. Az előző évek IAS-szel folytatott gyakorlatának megfelelően az Eurofound az IAS-szel szoros együttműködésben és kapcsolatot tartva végre fogja hajtani az elfogadott cselekvési tervet.

19.

Az előző évekhez hasonlóan és a Számvevőszékkel egyetértésben az Eurofound különbséget tesz a tervezett és nem tervezett átvitelek között. 2016-ban az Alapítvány 3 millió euro átvitelt tervezett (a Számvevőszéknek jelzettnek megfelelően), de az aktuális átvitel összege csak 2,8 millió euro volt. A tervezettnél alacsonyabb számadat oka a projektek időben való végrehajtása, a vállalkozók időben történő kifizetése és a III. cím költségvetésének az I. címben jelentkező hiány pótlására szolgáló csökkentése. Míg az Eurofound a műveletek többéves jellegének a tükrözése miatt továbbra is hasznosnak tartja a tervezett és nem tervezett átvitelek közötti különbségtételt, az Alapítvány mérlegeli differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését.

20.	Míg az Eurofound alapító rendelete nem írja elő tevékenységeinek külső értékelését, 2001 óta mindegyik négyéves munkaprogramját külső értékelésnek vetette alá. A 2013–2016-os munkaprogram értékelése folyamatban van.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/218

JELENTÉS

az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységének 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Eurojust válaszával együtt

(2017/C 417/35)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egységét (a továbbiakban: az Eurojust), melynek székhelye Hágában van, a szervezett bűnözés súlyos formái elleni küzdelem fokozása céljából a 2002/187/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. Az Eurojust célja, hogy fejlessze az uniós tagállamok között, illetve uniós tagállamok és harmadik államok között zajló, határokon átnyúló nyomozások és büntetőeljárások összehangolását.

Az Eurojustra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Főbb adatok az Eurojustról

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	33,8	43,5
Összlétszám december 31-én (3)	246	245

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Eurojust felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Eurojust beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint az Eurojust 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az Eurojust 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

Az EUMSZ 310–325. cikke és az Eurojust pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget az Eurojust vezetősége viseli.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az Eurojust képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az Eurojust beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

13.

A bevételt illetően ellenőrizzük a Bizottságtól kapott támogatást, valamint értékeljük az Eurojustnak a díjak és más jövedelmek beszedésére szolgáló eljárásait, ha rendelkezik ilyenekkel.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Eurojust az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Eurojust beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Támogatási tevékenységekhez kapcsolódó kiadások) esetében: 6 446 530 euro, azaz 40 % (2015: 1,6 millió euro, azaz 22 %). Ezek főként az Eurojust 2017-ben történő új helyszínre költözéséhez kapcsolódóan a következő évre megrendelt beszerzésekhez és áthúzódó munkálatokhoz kapcsolódnak (4 867 482 euro).

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.

(2) Az Eurojust hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.eurojust.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Eurojusttól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

A 2010-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésben a Számvevőszék megjegyezte, hogy az alapító rendeletből jelenleg eredő átfedések megszüntetése érdekében érdemes lenne megfontolni az igazgató és az Eurojust testülete közötti szerep- és felelősségmegosztás újbóli meghatározását. 2011 során nem tettek erre vonatkozó korrekciós intézkedéseket (1).

Folyamatban

2015

Nagy volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében: 1,6 millió euro, azaz 21 % (2014: 1,5 millió euro, azaz 20 %). Ezek az átvitelek főként biztonsági és vendéglátó-ipari szolgáltatásokra (0,3 millió euro), valamint ikt-projektekre, hardverre és karbantartásra (0,6 millió euro) vonatkozó egyedi szerződésekhez, illetve az új székhely tanácsadási és projektköltségeihez (0,3 millió euro) kapcsolódtak; 0,5 millió euro kötelezettségvállalásra pedig az év végén került sor, főleg 2016-ban nyújtandó szolgáltatásokra nézve.

n.a.

(1) Az új Eurojust-rendeletet jelenleg még vizsgálja a jogalkotó.

AZ EUROJUST VÁLASZA

18.

Az Eurojust elfogadja azt a tényt, hogy a II. cím esetén a 2017-re történő átvitelek viszonylag magasak, azonban hivatkozik a Bíróság által nyújtott magyarázatokra. Az Eurojust továbbra is ügyel rá, hogy elkerülje az indokolatlan átviteleket, amelyek nem közvetlenül az új helyre költözés, a folyamatos biztonsági követelmények és a működési költségek eredményei.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/223

JELENTÉS

az Európai Rendőrségi Hivatal 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Hivatal válaszával együtt

(2017/C 417/36)

BEVEZETÉS

A hágai székhelyű Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal, más néven Europol) a 2009/371/IB tanácsi határozat (1) hozta létre. A Hivatal célja, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények, a terrorizmus és az uniós politikák alá tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.

A Hivatalra vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A hivatalra vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró)	95	104
Összlétszám december 31-én (3)	666	737

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Hivatal beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak megítélése, hogy a Hivatal képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

Célunk, hogy ésszerű bizonyosságot szerezhessünk arról, hogy a Hivatal éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ésszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegeket akkor vizsgáljuk meg, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Hivatal az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Hivatal beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

17.

Nagyarányú – 3,5 millió euró, azaz 39 % (2015: 4,2 millió euró, azaz 41 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az előirányzatok főként a Hivatal székhelyének 2016-os kiadásaira vonatkoznak, amelyeket csak 2017-ben fog kiszámlázni a fogadó állam (2 millió euró).

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

18.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 121., 2009.5.15, 37. o.

(2) A Hivatal hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.europol.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Hivataltól származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2011

Kivételek és eltérések rögzítésére a 2011-es kifizetések 7 %-ánál került sor.

Végrehajtva

2015

Nagyarányú – 4,2 millió euró, azaz 41 % (2014: 1,9 millió euró, azaz 27 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek főként épületekhez kapcsolódó munkákkal, például a Hivatal székhelyén az operatív helyiségek funkcionális és műszaki fejlesztésével (1,5 millió euró), illetve megelőző/javítási célú karbantartással és kiegészítő munkálatokkal (0,8 millió euró) kapcsolatosak. 2015 végén ezek a munkálatok még folyamatban voltak, illetve még nem érkeztek meg róluk a számlák.

n.a.

AZ EUROPOL VÁLASZA

18.

Az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét, és továbbra is törekszik a költségvetés hatékony és megfelelő végrehajtására, különös tekintettel az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos átvitelekre. Az Europol székhelyével kapcsolatos, a fogadó állam mint külső fél felügyelete alatt zajló munka miatt az épülettel kapcsolatos költségek kezelése várhatóan több pénzügyi évre kiterjed majd a jövőben. Ennek oka az ezzel járó adminisztratív rendszer, amelyben az Europol a vonatkozó számlákat azután kapja meg, hogy a fogadó állam nemzeti szinten leszerződött az adott vállalkozókkal.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/228

JELENTÉS

az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/37)

BEVEZETÉS

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven FRA), melynek székhelye Bécsben van, a 168/2007/EK tanácsi rendelet (1) hozta létre. Az Ügynökség célja, hogy az Unió és a tagállamok érintett hatóságainak támogatást és szakmai segítséget nyújtson az alapvető jogokat érintő uniós jogszabályok végrehajtása során.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró)	21,6	21,6
Összlétszám december 31-én (3)	107	105

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (6) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

16.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

17.

A (megbízott) engedélyezésre jogosult tisztviselők által adott hivatalos megbízások nem mindig állnak összhangban az ABAC munkafolyamati rendszerében érvényben lévő tranzakcióengedélyezési hatáskörökkel.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

18.

Nagyarányú – 5,2 millió euró, azaz 68 % (2015: 5,7 millió euró, azaz 70 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) esetében. Ez főként az Ügynökség tevékenységeinek jellegére vezethető vissza, amelynek kapcsán több hónapos, gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok finanszírozására is sor kerül. Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükröznék műveleteinek többéves jellegét, valamint a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmeket.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

19.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.fra.europa.eu.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)

2015

Továbbra is nagyarányú – 5 723 282 euró, azaz 70 % (2014: 5 848 956 euró, azaz 75 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében. Ez főként az Ügynökség tevékenységeinek jellegére vezethető vissza, amelynek kapcsán több hónapos, gyakran az év végén is átnyúló tanulmányok elkészíttetésére is sor kerül.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

17.

2015-ben és 2016-ban az Ügynökségen belüli szervezeti változások eredményeként az engedélyezésre jogosult tisztviselő megbízásait aktualizálták. Egy transzkripciós hiba miatt az összes, régi és aktuális megbízást érvényesnek minősítette az ABAC pénzügyi rendszer. A hibát kijavították, és intézkedésekkel gondoskodnak róla, hogy az ABAC-ban kizárólag az aktuálisan érvényes megbízások szerepeljenek.

18.

Ahogy azt az Európai Számvevőszék az előző években említette, az Ügynökség T3-ra vonatkozó átvitelei az Ügynökség operatív projektjeinek többéves jellegét tükrözik, melyek során a kifizetések gondosan megtervezett és szabályozott ütemezés alapján történnek. Az Ügynökség végleges költségvetési eredménye 99 % felett volt az elmúlt években, a C8 előirányzatok törlése mindig nagyon csekély volt (az elmúlt három évben átlagosan 2,4 %), az Ügynökség véleménye szerint mindezek azt jelzik, hogy az átvitelek teljes mértékben jogosak.

Az Ügynökség már értékelte a differenciált előirányzatok alkalmazásának lehetőségét, és arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazásuk nagyon csekély hozzáadott értéket képviselne, mivel az operatív projektek időtartama nem haladja meg a két évet. A megvalósítási szakasz meghosszabbítása valószínűleg nem csak a projektek megvalósítását késleltetné, de jelentősen növelné a likviditási kockázatot is.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/233

JELENTÉS

az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/38)

BEVEZETÉS

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven Frontex) a 2007/2004/EK tanácsi rendeletet (1) hatályon kívül helyező (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) („új alapító rendelet”) hozta létre. Az Ügynökséget, amely megtartotta a Frontex rövidítést és a varsói székhelyét, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségből alakították ki. Az új alapító rendelet kibővíti az Ügynökség megbízatását, hogy biztosítsa a külső határokon az európai integrált határigazgatást a külső határok átlépésének hatékony felügyelete érdekében. Ide tartozik a külső határokon jelentkező migrációs kihívások és potenciális jövőbeli fenyegetések kezelése is, ezáltal hozzájárulva a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez, valamint az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosításához az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett, ugyanakkor megőrizve az Unión belül a személyek szabad mozgását.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	143,3	251
Összlétszám december 31-én (4)	309	365

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (5) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (6) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

16.

Az Unió előtt álló migrációs válságra válaszul jelentősen kibővítették a Frontex megbízatását, és a 2016-os végleges költségvetése 75 %-kal magasabb volt az előző évinél. 2016-ban a rendelkezésre álló személyi állomány létszáma csak 18 %-kal növekedett, és még folyamatban volt a rendszerek és eljárások új körülményekhez igazítása. A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől, amelyeket az Ügynökséggel szemben álló kihívásokat szem előtt tartva kell értelmezni.

MEGJEGYZÉSEK A TRANZAKCIÓK JOGSZERŰSÉGÉRŐL ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGÉRŐL

17.

Az Ügynökség előző, 2016. október 5-ig hatályos alapító rendelete biztosította a részt vevő országokkal végrehajtott közös visszatérési műveletek finanszírozását. A tagállami visszatérési műveletek csak az új alapító rendelet alapján váltak támogatásra jogosulttá. Ennek ellenére az Ügynökség a 2016. január–október közötti időszakban 3,6 millió euro összegű támogatást nyújtott tagállami visszatérési műveletekre. Ezek a kifizetések szabálytalanok voltak.

18.

A személyzeti szabályzat rendelkezései szerint külső kiválasztási eljárás esetén ideiglenes alkalmazottakat csak az SC 1–SC 2, AST 1–AST 4 vagy AD 5–AD 8 besorolási fokozatokra lehet felvenni (8). 2016-ban az Ügynökség 14 alkalmazottat vett fel magasabb AST fokozatba. Ezekre a fokozatokra szabálytalan a munkaerő-felvétel.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

19.

A lekötött előirányzatok átvitele növekedett a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében: 6,4 millió euro, azaz 43 % (2015: 3,2 millió euro, azaz 38 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében: 67,3 millió euro, azaz 37 % (2015: 40,2 millió euro, azaz 35 %). Ez elsősorban az év végén átnyúló szerződésekre és műveletekre vezethető vissza. Az Ügynökség fontolóra vehetné a differenciált költségvetési előirányzatok bevezetését, mivel azok jobban tükröznék a jogi kötelezettségvállalások, a szerződések végrehajtása és a műveletek, valamint a kapcsolódó kifizetések során bekövetkező elkerülhetetlen késedelmeket.

20.

A 2015-ös költségek túlbecslése miatt, amelyet 2016-ban még vissza kellett téríteni a résztvevő országoknak, nagy – 6,4 millió euro, azaz 16 % – volt a törölt 2015-ös átvitelek aránya a III. cím (Operatív kiadások) esetében. Javítani kell az együttműködő országok által benyújtott költségbecslések pontosságát és költségkimutatásaik időbeniségét.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

21.

Az Ügynökség megbízatásának kibővítése kapcsán nagyon fontossá váltak a visszatérési műveletek, és erre a célra 63 millió eurót irányoztak elő a 2016-os költségvetésben. Mivel azonban kevesebb visszatérési műveletet hajtottak végre a tervezettnél, 23 millió eurót, azaz az összeg 37,5 %-át visszafizették az uniós költségvetésbe. Ennek a helyzetnek a kialakulásához a Frontex visszatérési műveleteihez szükséges, charterjáratokra és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó 50 millió eurós keretszerződés megkötésére kiírt közbeszerzési eljárás jelentős késedelme is hozzájárult, amely továbbra is kihat az Ügynökség által irányított visszatérési műveletek számára. Annak ellenére, hogy ezt a közbeszerzési eljárást 2016 márciusában tervezték elindítani, az év végéig nem kezdték el.

22.

2015. december 22-én a Bizottság és az Ügynökség, a három másik társkedvezményezett (EASO, IOM és UNHCR) (9) társkedvezményezettje és koordinátora 5,5 millió euro értékű hároméves, 2016. január 1-jén hatályba lépő támogatási szerződést írt alá a védelem szempontjából érzékeny migrációkezelés nyugat-balkáni és törökországi regionális támogatásáról. A három partnerrel kötött 3,4 millió euro értékű együttműködési megállapodásokat (jogi kötelezettségvállalások) azonban csak 2016. augusztus és november között írták alá. A költségvetési kötelezettségvállalások közül kettőt, amelyeknek fel kellett volna szabadítaniuk a forrásokat a jogi kötelezettségvállalások előtt, csak 2016 októberében és decemberében kötöttek meg. Ezenkívül az 1,2 millió euro összegű költségvetési kötelezettségvállalások csak az előfinanszírozási kifizetéseket fedezik. Ez az eljárás sérti a költségvetési rendelet költségvetés-gazdálkodási szabályait, és a megállapodások késedelmes megkötése bizonytalanságot okozott a partnerek operatív együttműködésében.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

23.

Az Ügynökség 2016-os létszámterve 275 álláshelyet biztosít a tisztviselőknek és ideiglenes alkalmazottaknak (10). 2016 végére ezek közül csak 197-et, azaz az álláshelyek 71 %-át töltötték be, főleg azért, mert 50 új álláshelyet csak 2016 októberében létesítettek, és a felvételi eljárást még nem fejezték be. Az Ügynökségnek hagyományosan nehézséget okoz megfelelő profilú munkatársakat találni, részben a bérkorrekciós együttható mértéke (66,7 %) miatt.

24.

A megbízatás kibővítésének következményeként az Ügynökség személyi állománya a 2016-os 365-ről több mint a kétszeresére, 1 000 főre fog nőni 2020-ra (11). A növekedés azonban nem a szükségletek alapos becslésén alapul.

25.

A tervezett személyiállomány-növekedés további irodaterületeket igényel. Az Ügynökség a szükségletek kielégítése érdekében a Bizottsággal és a fogadó állammal együtt elemzi a lehetőségeket.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

(2) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.frontex.europa.eu

(4) Az Ügynökségnél jelenleg dolgozó alkalmazottak létszámába beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők. A végső 2016-os személyi állományi létszámterv ennél több álláshelyet engedélyezett: 275 helyet a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak és 192 helyet a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számára.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(6) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8) A személyzeti szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése.

(9) Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (Málta), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (Belgrád) és az ENSZ menekültügyi főbiztosa (Genf).

(10) További 192 álláshelyet engedélyeztek a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők számára.

(11) Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Határ- és Parti Őrségről és a 2007/2004/EK rendelet, a 863/2007/EK rendelet, valamint a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (COM/2015/0671 final/2–2015/0310 (COD)).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2012	A megvizsgált felvételi eljárások jelentős hiányosságokat mutattak, amelyek az átláthatóságot és a jelöltekkel való egyenlő bánásmódot is érintették: az írásbeli tesztek és interjúk kérdéseit azután állították össze, hogy a felvételi bizottság értékelte a jelentkezéseket; nem állítottak fel alsó ponthatárokat, amelyeket el kellett volna érni az írásbeli teszteken és az interjúkon való részvételhez és a megfelelt jelöltek listájára való felkerüléshez; a felvételi bizottság nem dokumentálta minden ülését és döntését.	Végrehajtva
2013	A szállítói bizonylatokat az év végén jelentős nehézséggel tudták egyeztetni. A szállítói egyenlegeket rendszeresebben kell figyelni és a különbségeket kellő időben kell elemezni.	Folyamatban
2013	A Frontex 2005-ben kezdte meg működését, és azóta is a fogadó tagállammal történő levél- és iratváltás alapján működik. Az Ügynökség és a tagállam között azonban mindeddig nem született átfogó székhely-megállapodás. Egy ilyen megállapodás elősegítené az Ügynökség és személyzete működési feltételeinek jobb átláthatóságát.	Folyamatban
2014	Jelentős javulás volt tapasztalható az együttműködő országok által a támogatási megállapodások alapján igényelt kiadások előzetes és utólagos ellenőrzését tekintve. Az együttműködő országoktól beérkező, az igényelt kiadásokat alátámasztó dokumentumok azonban nem mindig elégségesek. Továbbá nem kértek be könyvvizsgálói igazolásokat, pedig az Unió költségvetési rendeletének végrehajtási szabályai alapján bizonyos küszöbérték feletti támogatások esetén javasolt ezek bekérése (1). A könyvvizsgálói igazolások további bizonyossággal szolgálnának a támogatási tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről.	Előzetes és utólagos ellenőrzés: folyamatban Könyvvizsgálói igazolások: végrehajtva
2014	A támogatási megállapodások nagy és folyamatosan növekvő számából, valamint az ezekkel kapcsolatos, a FRONTEX által ellenőrizendő és megtérítendő kiadások nagyságrendjéből adódóan felmerül a kérdés, hogy lehetne-e más, hatékonyabb, illetve költséghatékonyabb finanszírozási mechanizmusokat alkalmazni.	Végrehajtandó (2)
2014	Finomítani kell a schengeni társult országok (Svájc, Liechtenstein, Izland és Norvégia) hozzájárulásainak kiszámítását, hogy azok megfelelőbben tükrözzék a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (3). A számításhoz például a Bizottságtól kapott éves támogatás végleges, nem pedig a költségvetésbe vett összegét kell alapul venni.	Folyamatban
2015	Az Ügynökség által Izlandon 2015 októberében elvégzett utólagos ellenőrzés összesen 1,4 millió euro értékben szabálytalan kifizetéseket tárt fel egy 2011 és 2015 között hét közös műveletben részt vevő hajó értékcsökkenése kapcsán. Az izlandi parti őrség egy hajó értékcsökkenésének megtérítését igényelte, pedig a hajó hasznos élettartama már meghaladta az Ügynökség iránymutatásában szereplő időtartamot. Bár az Ügynökség az előző öt évre visszamenőleg jogosult lenne a szabálytalan kifizetések visszatéríttetésére, csak a 2015. január óta folyósított, 0,6 millió eurót kitevő kifizetések visszafizettetését jelentette be.	Folyamatban
2015	A Belső Biztonsági Alapot (ISF) a 2014–2020-as időszakra hozták létre. Két különálló része a határigazgatást, illetve a rendőrségi együttműködést támogató eszköz, amelyek keretében 2,8 milliárd euro, illetve 1 milliárd euro áll rendelkezésre tevékenységek finanszírozására. A Bizottság a határigazgatást támogató eszköz keretében megtéríti a tagállamoknak eszközök – például szárazföldi járművek vagy hajók – vásárlását, akárcsak olyan működési költségeiket, mint az üzemanyag-fogyasztás vagy a karbantartás. Az ilyen költségeket az Ügynökség a közös műveletek résztvevőinek is megtéríti. Ezért fennáll a kettős finanszírozás kezeletlen kockázata (4).	Folyamatban
2015	A lekötött előirányzatok átvitele nagy volt a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében: 3,2 millió euro, azaz 38 % (2014: 4,5 millió euro, azaz 36 %) és a III. cím (Operatív kiadások) esetében: 40,2 millió euro, azaz 35 % (2014: 28,4 millió euro, azaz 44 %). A II. cím esetében ez a nagyarányú átvitel elsősorban az év végén átnyúló informatikai szerződésekre vezethető vissza, míg a III. cím esetében az Ügynökség műveleteinek többéves jellegéből adódott.	n.a.
2015	A határokon átnyúló műveletekben résztvevő államok költségtérítési igénylőlapokon jelentik be felmerült költségeiket: az „állandó költségeket” (értékcsökkenés és karbantartás), a „változó költségeket” (főként üzemanyag) és a „kiküldetési költségeket” (főként juttatások és egyéb személyzeti költségek). A bejelentett költségek valós értékeken alapulnak és országonként más-más normákat követnek, vagyis a résztvevő államok eltérő megközelítést alkalmaznak, s ez az összes érintett fél számára különösen megterhelő rendszert eredményez. A Számvevőszék a 12/2016. sz. különjelentésében azt ajánlotta, hogy az ügynökségek a hatékonyságbeli hiányosságok elkerülésére, amikor csak lehetséges, alkalmazzanak egyszerűsített költségelszámolást (5).	Folyamatban

(1) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(2) A 2007/2004/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében az Ügynökség a közös műveleteket csak támogatások révén társfinanszírozhatja.

(3) Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodás (HL L 243., 2010.9.16., 4. o.); Az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló megállapodás (HL L 188., 2007.7.20., 19. o.).

(4) A Számvevőszék említette ezt a kockázatot „A Külső Határok Alap elősegítette a pénzügyi szolidaritást, de javítani kell az eredmények mérésén és növelni kell az uniós többletértéket” című, 15/2014. sz. különjelentésének 39. bekezdésében és 4. ajánlásában.

(5) A „Vissza nem térítendő támogatások alkalmazása az ügynökségeknél: nem mindig megfelelő vagy eredményessége nem mindig mutatható ki” című 12/2016. sz. számvevőszéki különjelentés 1. ajánlása.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

18.

Tekintettel az uniós tagállamokra nehezedő aránytalan migrációs nyomásra, és a visszatérésről szóló 2015. októberi uniós cselekvési terv, valamint az Európai Tanács 2015. június 15-i és 2016. március 16–17-i következtetései nyomán, az Ügynökség ügyvezető igazgatója 2016-ban elfogadta a 2016/36. sz. határozatot, amely tágabb értelmezést rendel a közös visszatérési művelet (társ)finanszírozási módjaihoz, amennyiben a mindössze egy, aránytalanul nagy migrációs nyomásnak kitett tagállam által végrehajtott országos visszatérési művelet is részesülhet a Frontex költségvetéséből származó (társ)finanszírozásból. Továbbá: A költségvetési hatóság kifejezetten azért módosította a 2016-ra szóló költségvetést, hogy végrehajtsa az előbb említett visszatérési cselekvési tervet.

19.

Az igazgatótanács a 2016. évi munkaprogram és a létszámtervet is magában foglaló költségvetés elfogadásakor támogatta a Frontex új, AST 4-nél magasabb besorolású ideiglenes alkalmazottak szerződtetéséről hozott határozatát.

Azt, hogy 5 AST 4-es besorolású pozíciót 5 AST 5-ös besorolásúvá minősítsenek át, az ügyeletes tisztek napi 24 órás szolgálatának működtetése indokolta. Tekintettel a migrációs áramlatokkal összefüggő felelősségek és az EU külső határain felmerülő biztonsági kihívások szintjére, a Frontexnek vonzó munkahelyet kell kínálnia a szakirányú munkatapasztalattal rendelkező, képesített és tapasztalt jelöltek számára, akik nem rendelkeznek az AD besorolású pozíciók esetében elvárt egyetemi végzettséggel. Továbbá: A fizetés 66,7 %-os korrekciós együtthatójának jelentős hatása van, és minél magasabb a fokozat, potenciálisan annál alkalmasabb jelöltek számára lehet vonzó az állás.

20.	A differenciált előirányzatok alkalmazása számottevő változással jár a költségvetési gazdálkodásban. Figyelembe véve a változásokat és az Ügynökség előtt álló kihívásokat, gondosan meg fogjuk vizsgálni az érveket és ellenérveket egy megbízható belső ellenőrzési keretrendszer fényében.

21.

Az Ügynökség egyetért azzal, hogy az együttműködő tagállamok/schengeni társult országok részéről pontosabb költségbecslésekre és naprakészebb költségjelentésekre van szükség. Az Ügynökség kötelezettséget vállal arra, hogy mindent megtesz a tagállamokkal/schengeni társult országokkal való jobb együttműködésért a költségbecslések összeállítása szintjén. Az Ügynökség ugyanakkor 2017-ben teljes pénzügyi rendszerét felülvizsgálja az egyszerűsítés érdekében, így a támogatásokról szolgáltatási szerződésekre tér át, és bevezeti az átalányfinanszírozást.

22.

Az Ügynökség drasztikusan megemelte a közös légi járatok számát: 2016-ban 232 lett a 2015-ös 66-tal, illetve a 2014-es 39-cel szemben. Ez a 2016. évben 10 700 ember harmadik országokba való visszatérését jelentette, és az ügynökség rajtuk kívül még ezer főt szállított át a görög szigetekről Törökországba a 2016. márciusi EU–Törökország nyilatkozat után. Az Ügynökség által a visszatérés terén nyújtott szolgáltatások korábban nem látott mértékű fellendülése ellenére a 2016-os költségvetésben e célra elkülönített 63,0 millió EUR-ból csak 40,0 millió EUR-t lehetett felhasználni. A fennmaradó 23,0 millió EUR-t főként azért nem sikerült felhasználni, mert a visszatérési műveletekhez szükséges légi járművek és kapcsolódó szolgáltatások bérlésére vonatkozó keretszerződés késedelmet szenvedett amiatt, hogy a projekt a fontossági sorrendben háttérbe szorult az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtásához nyújtott logisztikai támogatás (komphajók és buszok) biztosítására irányuló erőfeszítések mögött. A háttérbe sorolást negatívan befolyásolta a személyzet hiánya, amit tovább erősített a kielégítendő műveleti igények megnövekedése. A tárgyi követelmény a keretszerződésen belül összetett pályázati eljárást és többmilliós költségvetést von maga után. Időközben kiírták a pályázati eljárást egy 4 éves keretszerződés megkötéséhez, de alacsonyabb becsült költségvetéssel (20,0 millió EUR).

23.

A Frontex az Európai Bizottsággal közösen 2014 óta dolgozott az erre a regionális programra vonatkozó támogatási megállapodás összeállításán. Éppen mielőtt megtörtént volna a támogatási megállapodás véglegesítése és aláírása, 2015. augusztusban nehezítő tényezők – többek között a migrációs helyzet drasztikus megváltozása a nyugat-balkáni országokban – a Bizottság részéről ahhoz a kéréshez vezettek, hogy az egész projektet úgy írjuk át, hogy megfelelően tükrözze a migrációs helyzetet. Ennek eredményeképpen a projekt egész koncepcióját sürgősen meg kellett változtatni, és a támogatási megállapodás aláírására csak a szerződési határidő lejártakor, 2015. december végén került sor.

Ezeknek az utolsó pillanatban történt változásoknak a következtében a projektet végrehajtó négy partner (a Frontex, az EASO, az IOM és az UNHCR) csak 2016. januárban tudta megkezdeni a tárgyalásokat az együttműködési megállapodások rendelkezéseiről. Mivel az együttműködési megállapodásokban szerepelnek az egyes partnereknek szóló előirányzatok egészét szabályozó rendelkezések, az együttműködési megállapodások aláírása előtt minden fél részvételével részletes projektköltségvetést kellett kidolgozni és elfogadni. Arra is rá kell mutatni, hogy az aláírás az EASO-val gyors és zökkenőmentes volt, más partnerek viszont megkérdőjelezték az ügynökség ügyvezető igazgatója által elvárt szabályokat, konkrétan az amerikai dollár helyett az euro használatát, és az átláthatóság érdekében több költségvetési adat tervezett nyilvánosságra hozatalát.

Tekintettel a fenti magyarázatra és arra, hogy 2016. januárban megkezdődött a támogatási megállapodás végrehajtása, a végrehajtó partnereknek még a Frontexszel való együttműködési megállapodások aláírása előtt meg kellett kezdeniük a tevékenységek költségeinek viselését. A Frontex megfelelően dokumentálta ezt az esetet mint kivételt, egyrészt hogy indokolja, másrészt hogy dokumentálja azt a tényt, hogy a jogi kötelezettségvállalás mindhárom projektpartner esetében a költségvetési kötelezettségvállalás előtt történt meg.

Az alkalmazási szabályok (RAP) 7.2. cikkével összhangban a címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok automatikusan rendelkezésre fognak állni kötelezettségvállalási előirányzatként és kifizetési előirányzatként egyaránt, amikor az intézményhez megérkezik a bevétel.

24.

Az ügynökség értékeli annak beismerését a Számvevőszék részéről, hogy a nagyon alacsony korrekciós együttható hátrányosan hat a munkaerő-felvételre. Az ügynökség kapcsolatban van az Európai Bizottság érintett szolgálataival, hogy intézkedéseket találjanak ennek orvoslására, és reméli, hogy a személyzeti szabályzat értelmezése valamilyen megoldást tud kínálni a fennálló hátrányos helyzetre.

25.	Az Ügynökség tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését; szeretné tisztázni ugyanakkor, hogy a személyzeti számadatok szerepeltek az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló bizottsági rendeletjavaslathoz csatolt pénzügyi kimutatásban.

26.

Az Ügynökség már 2017 elején a költségvetési hatósághoz fordult, és zöld utat kapott a jelenlegi telephelyének bővítéséhez, hogy további személyzeti létszámot tudjon elhelyezni. Amikor pedig a székhely-megállapodás hatályba lép, a lengyel kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy építési telket adományoz az Ügynökségnek, hogy lehetővé tegye egy új épület megépítését, amely az Ügynökség tulajdonában fog maradni.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/241

JELENTÉS

az Európai GNSS Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/39)

BEVEZETÉS

A 2012. szeptember 1-jén Brüsszelből Prágába áthelyezett (1) Európai GNSS (globális navigációs műholdrendszer) Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven GSA) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet (2) hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosításáról szóló 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hozta létre. Az 1321/2004/EK rendelettel létrehozott GSA hivatalosan 2007. január 1-jén vette át a korábban a GALILEO Közös Vállalkozásra ruházott feladatokat, amelyeket az Ügynökség a módosított 912/2010/EU rendelet hatálya alatt működő Európai GNSS Ügynökség égisze alatt végez tovább. A Bizottság emellett egy hatáskör-átruházási megállapodás révén megbízta az Ügynökséget az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) hasznosításával.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (5).

Táblázat

Az Ügynökségre Vonatkozó Főbb Adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró) (6)	363,8	626,4
Összlétszám december 31-én (7)	139	160

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (8) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (9) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és az Ügynökség az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

15.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során az Unió költségvetési rendelete (10) 208. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által az Ügynökség beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Egyéb

16.

17.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

18.

2016. novemberi ellenőrzési jelentésében az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) megállapította, hogy 2016-ban nem készült az Ügynökség egészére kiterjedő éves kockázatértékelés, és hogy sem az Ügynökség tervezési dokumentumai, sem annak tevékenységi jelentései nem tartalmazzák a vonatkozó jelentős kockázatokat. Az IAS ezenfelül megjegyezte, hogy nem következetes a teljesítménymérési rendszer különböző elemei kapcsán használt terminológia, ami gyengíti a teljesítménymonitoringot. Az Ügynökség és az IAS tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

19.

Nagyarányú – 2,8 millió euró, azaz 46 % (2015: 2,5 millió euró, azaz 42 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím esetében (Igazgatási kiadások). Ezek az átvitelek elsősorban 2016-ban nyújtott, de még ki nem számlázott informatikai szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

20.

Az Ügynökség 2016. december 15-én1,5 milliárd euró értékű keretszerződést írt alá a Galileo műholdas rendszer 2017 és 2027 közötti hasznosítására. A szerződést közbeszerzési eljárás útján ítélték oda. Az eljárásban részt vevő pályázók egyike jogi eljárást indított az Európai Bíróságon az Ügynökség ellen, amelyben vitatja a közbeszerzési eljárás eredményét. A keretszerződés odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárás, valamint az összes kapcsolódó egyedi szerződés és jövőbeni kifizetés jogszerűségéről és szabályszerűségéről az Európai Bíróság fog dönteni. Az első kifizetésekre várhatóan 2017-ben kerül sor.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

21.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) A tagállamok kormányainak képviselői által közös megegyezéssel elfogadott 2010/803/EU határozat (HL L 342., 2010.12.28., 15. o.).

(2) HL L 246., 2004.7.20., 1. o.

(3) HL L 196., 2008.7.24., 1. o.

(4) HL L 276., 2010.10.20, 11. o.

(5) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: https://www.www.gsa.europa.eu/

(6) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(7) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(8) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(9) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2014	A befektetett tárgyi eszközökre (nettó könyv szerinti értékük 1,0 millió euró) nincsen biztosítás.	Folyamatban
2015	A számviteli rendszereket utoljára 2012-ben érvényesítették. Az Ügynökség áthelyezését követően jelentős változásokra számítottak a folyamatok és az információáramlás terén, és ezzel összefüggésben ígéretet tettek az ismételt érvényesítésre, arra azonban nem került sor. Az új könyvelő 2020-ben tervezi végrehajtani a következő érvényesítést.	Folyamatban
2015	Az Ügynökség üzletmenet-folytonossági terveket vezetett be a Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában található biztonsági objektumainál. Nem létezik azonban a prágai székhelyre és az Ügynökség teljes egészére érvényes üzletmenet-folytonossági terv.	Folyamatban
2015	Az Ügynökség általunk ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentésének részletességi szintje eltér a legtöbb más ügynökségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség az ügynökségek költségvetési beszámolására vonatkozóan.	Végrehajtva
2015	Nagyarányú – 2,5 millió euró, azaz 42 % (2014: 3,4 millió euró, azaz 54 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Ezek az átvitelek elsősorban olyan, az Ügynökség számára 2015-ben nyújtott szolgáltatásokra vonatkoztak, amelyek számlái csak 2016-ban érkeztek be, valamint több nagyértékű informatikai szerződésre és egy 2015 végén kötött kockázatértékelési szerződésre. Ezek az eredetileg 2016-ra tervezett projektek azért indultak el már 2015-ben, hogy hasznosítsák a más költségvetési sorok megtakarításai révén felszabaduló forrásokat.	n.a.
2015	Az Ügynökség 2015-ös évi munkaprogramját csak 2015 márciusában fogadták el, a 2014–2020-as többéves munkaprogram elfogadása pedig továbbra is várat magára. A fő tervezési dokumentumok késedelmes elfogadása veszélyezteti az Ügynökség céljainak elérését.	Folyamatban (1)
2015	2015-ben az Ügynökségnél nagy volt a személyzeti fluktuáció: 14 munkatárs távozott és 26 érkezett (2).	Folyamatban

(1) Az Európai GNSS Ügynökség 2017–2020-as programozási dokumentumának elfogadásáról 2017. március 28-án határoztak.

(2) 22016-ban 8 fő lépett ki az Ügynökségtől és 24 főt vettek fel.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZAI

18.

Az Ügynökség megvalósította az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által tett megállapításokat a kockázatkezelésre vonatkozóan. 2016 4. negyedévében az Ügynökség létrehozta a vállalati kockázatkezelési üzletpolitikát és eljárást. Az Ügynökség negyedévente kockázatkezelési testületeket hoz létre, amelyek felülvizsgálják és aktualizálják a vállalati kockázati jegyzéket. A folyamat első eredeményeként, az egyeztett vállalati kockázatok szerep elnek a 2018-2020-as előzetes programozási dokumentum VIII. mellékletében, amelyet 2017 januárjában fogadott el az igazgatási tanács. A teljesítménykezelés optimalizálását illetően az Ügynökség eleget tesz az IAS megállapításainak, mégpedig a 2017 első negyedévében létrehozott teljesítménymutató-fejlesztési és jelentéstételi folyamat, és ennek programozási dokumentumba építése révén.

19.

Meg kell jegyezni, hogy az átvitelek törlési aránya nagyon alacsony (2016-ban 0,7 % valamennyi költségvetési sorra vetítve), a GSA pedig ezt a költségvetési gazdálkodás sokkal jobb mutatójának véli, mint az átvitelek arányát, amely az Ügynökség működésbeli sajátossága és a nagyszámú, nagyértékű, így számos, a tervezetlenekkel szemben tervezett átvitelt képező adminisztratív szerződésekhez kapcsolódó számlázási időszakok miatt elkerülhetetlenül magas.

20.	Az Ügynökség üdvözli az Európai Számvevőszék döntését, miszerint nem avatkozik bele ebben a szakaszban az Európai Bíróság közleményében hivatkozott bírósági eljárásokba. A kérelemről 2017. július 13-án értesítették a GSA-t, T-99/17 EUTELSAT vs. GSA hivatkozással.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/247

JELENTÉS

az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/40)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven INEA) a 2013/801/EU bizottsági határozat (1) hozta létre. Az INEA a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala helyébe lép, és annak jogutódjaként működik. Az Ügynökség a 2014. január 1-jével kezdődő és 2024. december 31-ével végződő időszakra jött létre abból a célból, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF), a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramra, a transzeurópai közlekedési hálózatra és a Marco Polo programra vonatkozó uniós intézkedéseket irányítsa.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat a Táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)	18,4	21,7
Összlétszám december 31-én (3)	186	225

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

13.

14.

15.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

Megjegyzések a költségvetési gazdálkodásról

16.

Nagyarányú – 0,5 millió euro, azaz 48 % (2015: 0,5 millió euro, azaz 51 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében. Ez főként az év végét követően teljesítendő informatikai és ellenőrzési szerződésekből adódott.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

17.

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 12-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 352., 2013.12.24., 65. o.

(2) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.ec.europa.eu/inea.

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év

A Számvevőszék megjegyzései

A korrekciós intézkedés állapota

(Végrehajtva/folyamatban/ végrehajtandó/n.a.)

2015

Nagyarányú – 0,5 millió euro, azaz 51 % (2014: 0,4 millió euro, azaz 56 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím esetében (Operatív kiadások). Ennek fő oka az év végét követően teljesítendő szolgáltatásokat tartalmazó informatikai és ellenőrzési szerződések megkötése volt.

n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

16.

Az INEA úgy véli, hogy a III. cím esetében az átvitel szintje indokolt, tekintettel a kiadások jellegére. Ahogyan a Számvevőszék is utalt erre, a kiadások a 2016. évi, 2017-re is átnyúló informatikai és ellenőrzési szerződésekhez kapcsolódnak, amelyek esetében nem mindig lehetséges, hogy a teljesítés a kezdés évében be is fejeződjön. Az informatikai szerződések tekintetében megjegyzendő, hogy az átvitt összeg 35 %-a olyan szolgáltatásoknak felel meg, amelyeket 2016 utolsó negyedéve során nyújtottak, de 2017 elején számláztak ki. Az ellenőrzési szerződéseknél nagyon hasonló ez az arány, és itt külön meg kell említeni, hogy az ilyen típusú szerződéseknél a végső kifizetést akkor lehet elindítani az ellenőrzést végző vállalat részére, ha a végső ellenőrzési jelentés elfogadásra kerül az ellenőrzött féllel folytatott kontradiktórius eljárás lezárását követően, amelynek időtartamára az INEA nincs ráhatással.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/252

JELENTÉS

a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, az Ügynökség válaszával együtt

(2017/C 417/41)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: az Ügynökség, más néven REA) a 2008/46/EK bizottsági határozat (1) hozta létre. Az Ügynökség a 2008. január 1-jével kezdődő és 2017. december 31-ével végződő időszakra jött létre a kutatás területén folytatott uniós tevékenység igazgatására. 2009. június 15-én az Európai Bizottság az Ügynökséget hivatalosan igazgatási és operatív autonómiával ruházta fel. 2013. december 13-án a Bizottság a 2013/778/EU végrehajtási határozat (2) útján 2024-ig meghosszabbította a REA mandátumát, valamint az új kutatási és innovációs keretprogram, a „Horizont 2020” egyes részeinek irányításával is megbízta az Ügynökséget.

Az Ügynökségre vonatkozó főbb adatokat az alábbi táblázat tartalmazza (3).

Táblázat

Az ügynökségre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euró) (4)	54,6	62,9
Összlétszám december 31-én (5)	618	628

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint az Ügynökség felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez adott esetben kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	az Ügynökség beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (6) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (7) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

11.

12.

Az ellenőrzés olyan eljárások elvégzését jelenti, amelyek révén ellenőrzési bizonyíték nyerhető a beszámolóban szereplő összegekről és információkról, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az eljárások kiválasztása az ellenőr szakmai megítélésén alapul, amely magában foglal egy kockázatelemzést is arról, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a beszámolóban, illetve az Unió jogszabályi keretének való lényeges meg nem felelés a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciókban. Az említett kockázatértékeléskor az ellenőr figyelembe veszi a beszámoló elkészítése és valós bemutatása, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége szempontjából releváns belső kontrollokat. Ezt a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig a belső kontroll eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása céljából teszi. Az ellenőrzés felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetőség számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a beszámoló általános bemutatásáról is.

13.

14.

15.	A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BELSŐ KONTROLLMECHANIZMUSOKRÓL

16.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2016. decemberi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az Ügynökség összességében megfelelő humánerőforrás-gazdálkodási eljárást dolgozott ki. Az Ügynökség és az IAS tervet fogadott el az egyetlen jelentett megállapítással kapcsolatos korrekciós intézkedésről.

17.

A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) egy másik, 2016. májusi ellenőrzési jelentésében megállapította, hogy az Ügynökség a Bizottsággal együtt hatékony belső kontrollrendszert alakított ki a Horizont 2020 program támogatásainak kezelésére. Az Ügynökség és az IAS a Bizottsággal közösen tervet fogadott el az egyetlen nagyon fontosnak tekintett megállapítással kapcsolatos korrekciós intézkedésről.

MEGJEGYZÉSEK A GONDOS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL ÉS A TELJESÍTMÉNYRŐL

18.

A Bizottság megbízásából külső értékelést végeztek az Ügynökség 2012–2015 közötti teljesítményéről, amelynek zárójelentése 2016 májusában készült el. Az értékelés megállapította, hogy az Ügynökség eredményesen, hatékonyan és költséghatékonyan teljesítette a feladatait az értékelt időszakban, hogy a megbízatása továbbra is nélkülözhetetlen marad a Bizottság és az Ügynökség kedvezményezettjei számára, és hogy sikeres volt a Bizottság operatív feladatköreinek átruházása. Az értékelők azonban találtak olyan területeket is, ahol tovább lehetne növelni a tevékenységek eredményességét és hatékonyságát, és felkérték az Ügynökséget és a Bizottságot, hogy javítsák a belső párbeszédet és az együttműködést, a külső kommunikációt, valamint az informatika és a humánerőforrás-gazdálkodás területével összefüggő sajátos kérdések kezelését. Az Ügynökség és a Bizottság tervet fogadott el a korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 11., 2008.1.15., 9. o.

(2) HL L 346., 2013.12.20., 54. o.

(3) Az Ügynökség hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.ec.europa.eu/rea.

(4) A költségvetési adatok a kifizetési előirányzatokon alapulnak.

(5) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: Az Ügynökségtől származó adatok.

(7) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

Az Ügynökség a Számvevőszék jelentését tudomásul veszi.

6.12.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/256

JELENTÉS

az Egységes Szanálási Testület 2016-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Testület válaszával együtt

(2017/C 417/42)

BEVEZETÉS

A brüsszeli székhelyű Egységes Szanálási Testületet (a továbbiakban: a Testület, más néven ESZT) a 806/2014/EU rendelet (1) („az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet”) hozta létre. A Testület feladata a fizetésképtelen hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban: a hitelintézetek) a rendezett módon történő szanálása úgy, hogy az minimális hatást gyakoroljon a bankunióban részt vevő tagállamok reálgazdaságára és államháztartására.

A Testület feladata az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet által a mechanizmus támogatására létrehozott Egységes Bankszanálási Alap (a továbbiakban: az Alap) kezelése. Az Alap létrehozása a 2016–2023-as időszakban fokozatosan történik, és 2023. december 31-re éri majd el azt a célt, hogy a rendelkezésére álló pénzügyi eszközök elérjék az európai bankunió összes hitelintézeténél biztosított betétek összegének legalább 1 %-át.

A Testület önálló, az uniós költségvetésen kívülálló költségvetéssel rendelkezik, amelyet a bankunióban részt vevő tagállamokban működő hitelintézetek hozzájárulásai finanszíroznak. A 2015-ös évre vonatkozó költségvetés csak I. részt (igazgatási költségvetés) tartalmazott. A 2016-os évre vonatkozó költségvetés I. része 65 millió euro, II. része (a hitelintézetek Alaphoz való hozzájárulásai) pedig 11 800 millió euro volt.

A Testületre vonatkozó főbb adatokat a táblázat tartalmazza (2).

Táblázat

A Testületre vonatkozó főbb adatok

	2015	2016
Költségvetés (millió euro)
I. rész (a Testület igazgatási költségvetése)	22	65
II. rész (az Alap költségvetése)	0	11 800
Összlétszám december 31-én (3)	108	180

A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK

A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, tranzakciók közvetlen tesztelését, valamint a Testület felügyeleti és kontrollrendszereiben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével.

VÉLEMÉNY

A Számvevőszék a következőket ellenőrizte:

a)	a Testület beszámolója, amely a 2016. december 31-ével záruló pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokból (4) és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből (5) áll;

b)	a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége;

az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 287. cikke értelmében.

A beszámoló megbízhatósága

Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról

Véleményünk szerint a Testület 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a Testület 2016. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait. Ezek a szabályok a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak.

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

Bevételek

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

Kifizetések

Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről

Véleményünk szerint a 2016. december 31-ével záruló évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége

10.

Az EUMSZ 310–325. cikke és a Testület pénzügyi szabályzata értelmében a vezetőség felel a beszámolónak – a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően történő – elkészítéséért és bemutatásáért, valamint a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért. Ez a felelősség magában foglalja az – akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibáktól mentes – pénzügyi kimutatások elkészítését és bemutatását lehetővé tévő belső kontrollrendszer kialakítását, megvalósítását és fenntartását. A vezetőség felelős továbbá annak biztosításáért, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő tevékenységek, pénzügyi műveletek és információk megfeleljenek az őket szabályozó hatóságok előírásainak. A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért a végső felelősséget a Testület vezetősége viseli.

11.

A beszámoló elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak megítélése, hogy a Testület képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint a tevékenység folytatásának feltételezése.

12.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége a szervezet pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

Az ellenőrnek a beszámoló és a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók vizsgálatával kapcsolatos felelőssége

13.

Célunk, hogy észszerű bizonyosságot szerezhessünk arról, hogy a Testület éves beszámolója nem tartalmaz lényeges hibákat és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűek és szabályszerűek, valamint hogy ellenőrzésünk alapján megbízhatósági nyilatkozatot nyújtsunk be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, illetve a zárszámadásért felelős más hatóságoknak a beszámoló megbízhatóságára, valamint az annak alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy az ellenőrzés kiszűri az esetlegesen fennálló lényeges hibát vagy lényeges meg nem felelést. Ezek eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználók e beszámolók alapján hozott gazdasági döntéseit.

14.

15.

A bevételekre vonatkozóan ellenőrizzük a Testület által az Alaphoz való hozzájárulások és adott esetben az egyéb bevételek kiszámítására és beszedésére alkalmazott eljárásokat (6). Az Alaphoz való hozzájárulásokra irányuló ellenőrzésünk a hitelintézetek által a nemzeti szanálási hatóságok révén közölt információkon alapultak, az információk megbízhatóságának ellenőrzésére azonban nem terjedt ki. Ellenőrzésünk nem terjedt ki továbbá az Alaphoz való azon hozzájárulásokra, amelyek valamely hitelintézetek és nemzeti szanálási hatóságok között közigazgatási fellebbezés vagy bírósági eljárás, illetve valamely hitelintézetek és a Testület között az Európai Unió Törvényszéke előtt bírósági eljárás tárgyát képezik, annak elkerülése érdekében, hogy az eljárások résztvevőinek álláspontját bármilyen módon befolyásoljuk. A közigazgatási fellebbezésekről és bírósági eljárásokról részletes információk a Testület éves beszámolója 7. bekezdésének (i) pontjában találhatók.

16.

A kiadások tekintetében akkor vizsgáljuk meg a kifizetéseket, miután a kiadás felmerült, azt lekönyvelték és elfogadták. Ez a vizsgálat minden kifizetési kategóriára kiterjed, és az előlegfizetésektől eltekintve azon a ponton történik, ahol a kifizetést teljesítik. Az előlegek megvizsgálása akkor történik, amikor a pénzeszközök címzettje igazolást ad a pénzeszközök helyes felhasználásáról, és a Testület az előlegfizetés elszámolásával – a tárgyévben vagy később – elfogadja az igazolást.

17.

E jelentés és a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése során a Testület pénzügyi szabályzata 102. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint figyelembe vettük a független külső ellenőr által a Testület beszámolójára nézve végzett ellenőrzési tevékenységet.

Figyelemfelhívó megjegyzés

18.

Függetlenül a 6–17. bekezdésben ismertetett véleménytől, a Számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaphoz való hozzájárulások összegeinek kiszámítása a hitelintézetek által a Testület felé a nemzeti szanálási hatóságok révén továbbított információkon alapul. Az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet azonban nem rendelkezik olyan átfogó és egységes kontrollkeretről, amely révén biztosítható lenne az információk megbízhatósága. A Számvevőszék megjegyzi továbbá, hogy a hozzájárulások kiszámítására a jogi keretben meghatározott módszertan igen bonyolult, ami veszélyezteti a pontosságot. Ezenkívül a Testület nem adhat ki részletes információkat a hozzájárulások kiszámításával kapcsolatos, az egyes hitelintézetekre vonatkozó kockázatértékelésekről, mivel azok összefüggnek egymással, és más hitelintézetekre vonatkozó bizalmas információkat is tartalmaznak. Ez befolyásolja a számítások átláthatóságát.

19.

A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől.

MEGJEGYZÉSEK A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGÁRÓL

20.

A számvitelért felelős tisztviselő még nem validálta a Testület számviteli rendszerét.

21.

Az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet 92. cikkének (4) bekezdése értelmében a Számvevőszéknek jelentést kell készítenie a Testület, a Tanács és a Bizottság e rendelet szerinti feladatai teljesítésének következtében felmerülő minden függő kötelezettségéről. Erről a kérdésről a Számvevőszék egy külön jelentést fog közzétenni.

MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSRÓL

I. rész (a Testület igazgatási költségvetése)

22.

A felhasználási arány alacsony volt: a rendelkezésre álló előirányzatok 62 %-a (2015: 67 %), azaz 35 millió euro (2015: 15 millió euro). Ez elsősorban a Testület tevékenységeinek jellegéből és a költségvetés hatályos jogszabályi keretéből adódott. Noha a költségvetés a Testület napi működésére és a szanálási esetek igazgatására is biztosít előirányzatot, 2016-ban nem került sor szanálásra. A fel nem használt előirányzatok miatt a hitelintézetek jövőbeni hozzájárulásai csökkenni fognak.

23.

A lekötött előirányzatok átvitele a II. költségvetési cím (Igazgatási kiadások) esetében 3,1 millió euro, azaz az összes lekötött előirányzat 35 %-a (2015: 3,3 millió euro, azaz 70 %) volt. Ezek elsősorban azokat a 2016-ban megkötött informatikai szerződéseket (1,9 millió euro) és 2016-ban végzett biztonsági szolgáltatásokat (0,6 millió euro) érintik, amelyekre vonatkozóan még nem küldték meg a számlákat és nem került sor kifizetésre.

24.

A lekötött előirányzatok átvitele a III. költségvetési cím (Operatív kiadások) esetében 5,3 millió euro, azaz az összes lekötött előirányzat 66 %-a (2015: 1,6 millió euro, azaz 40 %) volt. Ezek elsősorban azokra az Európai Központi Bank által teljesített szolgáltatásokra (1,9 millió euro), jogi szolgáltatásokra (1,5 millió euro) és informatikai szerződésekre (1,3 millió euro) vonatkoznak, amelyek kifizetése 2017-ben válik esedékessé. Az átvitelek ilyen magas szintje ellentétben áll az évenkéntiség alapelvével.

25.

A 2016. július és október közötti időszakban a Testület 2 millió eurót kötött le olyan jogi szolgáltatások beszerzésére, amelyekre vonatkozóan előzőleg nem jött létre finanszírozási határozat, és amelyek az éves munkaprogramban, illetve a költségvetésben sem szerepeltek.

II. rész (az Alap költségvetése)

26.

Abból adódóan, hogy az Európai Központi Bank 2016-ban negatív betéti rendelkezésre állási kamatlábat alkalmazott, az Alap összesen 24 millió euro összegű negatív kamatot fizetett nemzeti központi bankoknak. Emiatt csökkent a jövőbeni szanálásokra rendelkezésre álló hozzájárulások halmozott összege.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

27.

A Testületnek gyorsítania kell felvételi eljárásain, egyértelműen meg kell adnia a jelöltek által teljesítendő alsó küszöbértéket, valamint pontosabban meg kell határoznia a kiválasztási bizottság tagjainak szerepét és felelősségét.

A KORÁBBI ÉVEK MEGJEGYZÉSEINEK HASZNOSULÁSA

A melléklet áttekintést ad a korábbi évek számvevőszéki megjegyzései nyomán tett korrekciós intézkedésekről.

A jelentést 2017. szeptember 19-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.

a Számvevőszék nevében

Klaus-Heiner LEHNE

elnök

(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

(2) A Testület hatásköréről és tevékenységeiről további információk találhatók a weboldalán: www.srb.europa.eu

(3) A létszámba beletartoznak a tisztviselők, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők.

Forrás: A Testülettől származó adatok.

(4) A pénzügyi kimutatások a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, cash flow-kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.

(5) A költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések a költségvetési műveleteket összesítő jelentésekből és azok magyarázataiból állnak.

(6) Az Alap 2015-re vonatkozó és a Testülethez 2016-ban átutalt hozzájárulásainak összegét a nemzeti szanálási hatóságok számították ki, ezért azokra nem terjedt ki a Számvevőszék ellenőrzése.

MELLÉKLET

A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása

Év	A Számvevőszék megjegyzései	A korrekciós intézkedés állapota (Végrehajtva/folyamatban/végrehajtandó/n.a.)
2015	A Testület 2015-ben kezdte meg működését és fokozatosan belső kontrollkörnyezetét is létrehozta. Ugyanakkor még számos alapvető eljárás és kontroll – többek között a kockázatkezelési és -kontrollstratégia, a belsőkontroll-standardok, a belső kontrollrendszer megbízható működésének rendszeres értékelése és a csalás elleni stratégia – kialakítása, elfogadása és bevezetése várat magára.	Folyamatban
2015	A Testület költségvetésének forrásait a hitelintézetek hozzájárulása biztosítja, 2015-ben ennek összege 22 millió euro volt. Az ESZT a lehívott költségvetés 67 %-át vette kötelezettségvállalásba, és 45 %-át használta fel. Az alacsony felhasználási arány jelentős, 7,7 millió euro összegű költségvetési többletet eredményezett.	n.a.
2015	Nagyarányú – 3,6 millió euro, azaz 70,4 % – volt a lekötött előirányzatok átvitele a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében. Az átvitelek elsősorban azokra a szerződésekre vonatkoznak, amelyeket az ESZT új irodáival kapcsolatban 2015-ben kötöttek (pl. informatikai és biztonsági infrastruktúra, irodai berendezések), és amelyek esetében a szolgáltatásokat még nem teljesítették teljes mértékben, illetve még nem minden árut szállítottak ki vagy azok kiszámlázása 2015 végéig nem történt meg.	n.a.
2015	Nagyarányú – 0,6 millió euro (40,3 %) – volt a lekötött előirányzatok átvitele a III. cím (Operatív kiadások) alatt. Az átvitelek elsősorban a hozzájárulások beszedésével kapcsolatos projekt tanácsadási szolgáltatásaira vonatkoznak, amelyeket 2015 végéig még nem teljesítettek teljes mértékben, illetve még nem számláztak ki.	n.a.
2015	2015-ben az ESZT szerződést kötött új brüsszeli irodáira vonatkozóan legalább 15 éves időtartamra, legalább 42,4 millió eurós összértékben. A beszerzési eljárás dokumentálása nem volt megfelelő és az ajánlati felhívásban megadott helyszín Brüsszel egyik legdrágább negyedére korlátozódott, kizárva a kevésbé költséges megoldások lehetőségét.	n.a.

AZ ÜGYNÖKSÉG VÁLASZA

18.

A Testület megjegyzi, hogy a bankhelyreállítási és -szanálási irányelv, valamint az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet a tagállamok kötelezettségévé teszi, hogy többek között a hozzájárulások pontosságának biztosítása érdekében megfelelő szabályozási, számviteli és beszámolási keretrendszert alakítsanak ki. Emellett a számításokhoz szükséges információk túlnyomó többsége az érvényben lévő felügyeleti beszámolási követelményekből ered. A Testület továbbá megbízatása keretében biztosítékokat hozott létre a hitelintézetek által nyújtott adatok helyességének ellenőrzésére. Emellett, bár az adatvédelmi szempontok befolyásolják a számítás átláthatóságát, a számítási módszertan teljes mértékben nyilvános, és a Testület átadta a nemzeti szabályozó hatóságoknak mindazon adatokat, amelyek megosztását a rendelet lehetővé teszi.

20.

A Testület elfogadja az észrevételt. Bár a Testület az Európai Bizottság számviteli rendszerét használja, a Testületre nézve specifikus funkciók első validálásának tervezett időpontja 2017 vége volt. Mivel azonban a Testület 2017. negyedik – 2018. első negyedévében új rendszert vezet be az adminisztratív hozzájárulások számítására és kiszámlázására, a hatékonyság érdekében valamennyi számviteli rendszer validálását egyszerre, 2018. első felében fogja elvégezni.

22.

A Testület egyetért a válságkezelési feladattal járó kihívásokkal, és lépéseket tesz az átláthatóság növelésére a költségvetés végrehajtására vonatkozó beszámolás terén. A Testület 2017-ben átalakította költségvetési rendszerét, hogy egyértelműen megkülönböztesse a tervezett és a rendkívüli kiadásokat. Ez jobban tükrözi a „normál” tevékenységekhez kapcsolódó költségvetés, illetve a válság esetére tervezett költségvetés (rendkívüli költségvetés) megvalósítását. A 2018. évi költségvetési terv már az új struktúrát követi.

23.

A Testület elfogadja az észrevételt. A II. cím alá tartozó kifizetések egy része több bizottsági szolgálat (Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal (OIB), beleértve a biztonsági szolgálatokat, DG HR stb.) által kiállított számláktól függ, azonban egyes IKT projektekhez kapcsolódó beszerzési eljárások csak az év folyamán indultak el. A Testület működésének indulási szakasza nem tette lehetővé az IKT projektek teljes szinkronizálását a költségvetési ciklussal.

24.

A szigorú költségtérítési elv miatt az EKB csak minden év december 31-e után állíthat ki számlát a Testület felé. Emiatt elkerülhetetlen az EKB szolgáltatásokra vonatkozó előirányzatainak átvitele.

A jogi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan előrehozott összeg a szanálási és bírósági ügyekhez kapcsolódó kivételes, előre nem látható kiadásoknak felel meg. Az ilyen típusú kiadások átvitelére számítani kell, ezt a nyújtott szolgáltatások specifikus jellegéhez és a Testület válságkezelői szerepéhez közvetlenül kapcsolódónak kell tekinteni.

A Testület a 24. észrevételre adott válasszal összhangban elfogadja az informatikai szerződésekre vonatkozó észrevételt.

25.

A Testület megjegyzi, hogy a Testület Pénzügyi Szabályzatának megfelelően minden működési kiadás szerepelt az éves munkaprogram I. mellékletét képező finanszírozási határozatban. A Testület ugyanakkor elismeri, hogy a finanszírozási határozatban hozzárendelt tevékenységek nem feleltek meg a beszerzett szolgáltatások körének. A kérdéses szolgáltatások beszerzésére az Alappal kapcsolatos jogi védekezés céljából került sor, míg a finanszírozási határozat a költségvetést a szanálásra való felkészüléssel kapcsolatos szaktanácsadáshoz rendelte hozzá.

26.

A Testület tudomásul veszi az észrevételt. Az eurórendszerhez intézett, a Testület esetében a negatív kamatláb mellőzésére vonatkozó kérés ellenére az Alap központi banki számláira negatív kamatlábat alkalmaztak. A Testület időről időre megvizsgálta a pénzforgalmi számla alternatívájaként számba jöhető lekötött betéteket, ezek azonban nem kínáltak pénzügyileg vonzó alternatívát. 2016 szeptemberében a Testület elfogadott egy befektetési stratégiát, amelyet fokozatosan valósít meg. A jelenlegi piaci viszonyok között azonban nincs mód olyan portfolió összeállítására, amely elfogadható szintű kockázat mellett pozitív hozamelvárást kínál, és megfelel a likviditási követelményeknek is.

27.

A Testület elfogadja az észrevételt, és már lépéseket tett annak érdekében hogy 2017. folyamán orvosolja a hiányosságokat. A Testület kidolgozta és életbe léptette a toborzási kézikönyvét, amely meghatározza a kiválasztási bizottság tagjainak szerepét és feladatait, és rögzíti az elvárt minimumkövetelményekre vonatkozó iránymutatást.