AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

14.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/5

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

(Ügyszám: AT.39813 – Baltic Rail)

(2017/C 383/07)

(1)

A határozattervezet arra vonatkozik, hogy az AB Lietuvos geležinkeliai (a továbbiakban: LG) eltávolított egy 19 km hosszú vasúti sínszakaszt Mažeikiai (Litvánia) és a lett határ között (a továbbiakban: a sínszakasz). A határozattervezet szerint ez az EUMSZ 102. cikkének megsértését jelenti, mivel objektív indokolás nélkül piaci belépési korlátokat hozott létre, gyengítve ezzel a (potenciális) versenyt a kőolajtermékek vasúti szállításának szolgáltatási piacán Bugeniai (a továbbiakban: a finomító, Litvánia), valamint a következő tengeri kikötők között: Klaipėda (Litvánia), Riga (Lettország) és Ventspils (Lettország).

(2)

A Bizottság a finomító tulajdonosa, az AB ORLEN Lietuva (a továbbiakban: OL) által küldött panaszt követően vizsgálatot indított. A sínszakasz nem sokkal azelőttig, hogy eltávolították volna, azon fő útvonal részét képezte, amelyen a finomítóból Lettországba vagy Lettországon keresztül szállították a kőolajtermékeket. A sínszakasz eltávolítása után a finomítóból vasúti úton Lettországba szállítandó kőolajtermékeket más útvonalon, egy távolabbi határátkelőhelyen át kellett szállítani.

(3)	2011. március 8. és 10. között a Bizottság helyszíni vizsgálatokat végzett az LG-nél és egy másik vállalkozásnál.

(4)	2013. március 6-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet (2) 11. cikkének (6) bekezdése és a 773/2004/EK bizottsági rendelet (3) 2. cikkének (1) bekezdése alapján eljárást indított az LG-re vonatkozóan.

(5)

2015. január 5-én a Bizottság az LG-re vonatkozó kifogásközlést fogadott el (a továbbiakban: a kifogásközlés). A Bizottság kifogásközlésben adott előzetes értékelésének lényege, hogy az LG a sínszakasz objektív szükségszerűség nélküli eltávolításával megszegte az EUMSZ 102. cikkét, belépési korlátokat hozva létre a kőolajtermékek a finomító és a klaipėdai, rigai és ventspilsi tengeri kikötők közötti vasúti szállításának downstream piacán.

(6)	2015. január 9-én az LG számára CD-ROM-on keresztül iratbetekintést biztosítottak.

(7)

2015. február 4-én a 773/2004/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően az OL számára biztosították a kifogásközlés betekinthető változatát. Ezt követően az OL hozzáférést kért bizonyos információkhoz, amelyeket az említett verzióból kitakartak (4). A Versenypolitikai Főigazgatóság 2015. február 25-én eljuttatta az OL-nek a kifogásközlés egy olyan verzióját, amelyben kevesebb adatot takartak ki. Az OL nem kért további hozzáférést a kifogásközlés szövegéhez, azonban a kifogásközléshez fűzött írásos észrevételeiben kritikát fogalmazott meg az ebben a második „betekinthető” változatban kitakart adatok mennyiségével kapcsolatban. Az OL észrevételeivel ellentétben azonban e verzió kitakart adatainak mennyisége nem akadályozta az OL-t abban, hogy panaszosként éljen az eljárással való szoros kapcsolat fenntartására vonatkozó jogával.

(8)	2015. április 8-án az LG választ adott a kifogásközlésre és az OL által a kifogásközléshez fűzött észrevételekre.

(9)	Az LG és az OL 2015. május 27-én szóbeli meghallgatáson vett részt.

(10)

A kifogásközlésre adott válaszban és a szóbeli meghallgatás folyamán az LG azt állította, hogy a kifogásközlés „nem határozta meg megfelelően a károkozás elméletét”, és nem olyan kellőképpen meghatározott, pontos jogi kritériumok alapján vizsgálta az LG magatartását, amelyek leírják az állítólagos visszaélésszerű magatartás jellegét, és hivatkoznak a releváns ítélkezési gyakorlatra. Ehelyett az LG szerint a kifogásközlésben a Bizottság „a saját kétségei és az LG nyilatkozatainak felületes értékelése alapján arra a homályos következtetésre jutott, hogy a sínszakasz eltávolítását nem támasztották alá objektív indokok”.

(11)

E kritika lényegében érdemi kérdéseket érint, nem pedig a tisztességes eljárás követelményét. A kifogásközlés kerete vagy tartalma nem korlátozta jogellenes módon az LG-t abban, hogy gyakorolja a védelemhez és különösen a meghallgatáshoz való jogát. Ezért a jogszerű eljárás vonatkozásában a megfogalmazott kritikák nem meggyőzőek.

(12)

2015. október 23-án a Versenypolitikai Főigazgatóság tényállást közlő levelet küldött az LG-nek, amelyhez a Bizottság által felhasználni kívánt további bizonyítékokat csatolt. 2015. december 2-i írásos válaszában az LG lényegében – többek között – azt válaszolta, hogy a Bizottságnak pontosabban kellett volna feltüntetnie, miért és mennyiben ítéli meg úgy, hogy az adott bizonyítékok megerősítik a kifogásközlésben előterjesztett érveket és/vagy közömbösítik az LG által a kifogásközlésre adott válaszban leírt érveket.

(13)

A tényállást közlő levél kellőképpen világosan és pontosan írja le a kérdéses kiegészítő bizonyítékokat (több helyen kifejezetten hivatkozva a kifogásközlésre), akárcsak az egyes bizonyítékokból levonható következtetéseket. E következtetések előzetes megállapítások voltak, mivel az LG lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket fűzzön hozzájuk. A Bizottság kellő részletességgel mutatta be ezeket ahhoz, hogy az LG adott esetben azonosítsa, az általa leírt érvek közül melyekhez kapcsolódtak az egyes lehetséges következtetések. Ezért úgy ítélem meg, hogy az LG által a tényállást közlő levélhez fűzött eljárási kritika nem indokolt.

(14)	A 2011/695/EU határozat 16. cikke szerint megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak azokat a kifogásokat érinti-e, amelyekre vonatkozóan az LG-nek lehetősége nyílt álláspontja ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

(15)	Összességében véve úgy ítélem meg, hogy az ügyben tiszteletben tartották az eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2017. szeptember 29.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikke alapján (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat).

(2) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(3) A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.) (a továbbiakban: 773/2004/EK rendelet).

(4) E kérést nekem címezték, ám a 2011/695/EU határozat 3. cikke (7) bekezdésének előírásai értelmében továbbították a Versenypolitikai Főigazgatóságnak.

14.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/7

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2017. október 2.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke szerinti eljárással kapcsolatban

(Ügyszám: AT.39813 – Baltic rail)

(az értesítés a C(2017) 6544. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2017/C 383/08)

A Bizottság 2017. október 2-án az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódó határozatot fogadott el. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat betekinthető változatát közzéteszik angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/competition/index_hu.html

1. Bevezetés

A Bizottság megállapította, hogy az AB Lietuvos geležinkeliai nevű (a továbbiakban: LG), állami tulajdonban lévő litván vasúttársaság visszaélt a vasúti pályahálózat-működtetői szerepéből adódó erőfölényével azáltal, hogy eltávolított egy Litvániából a lett határhoz vezető vasúti sínszakaszt, megakadályozva ezzel azt, hogy egy versenytárs lett vasúttársaság belépjen a litván piacra. A Bizottság bírságot vetett ki az LG-re, és a jogsértés megszüntetésére kötelezte.

2. Eljárás

2010. július 14-én a Bizottsághoz az 1/2003/EK rendelet 7. cikke szerinti panasz érkezett az LG-vel szemben, amelyet az AB ORLEN Lietuva (a továbbiakban: OL) nyújtott be.

2011. március 8. és 10. között a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján helyszíni vizsgálatokat végzett az LG-nél.

2013. március 6-án a Bizottság úgy határozott, hogy a 773/2004/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikkének (1) bekezdése és az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (6) bekezdése szerinti eljárást indít az LG-vel szemben.

2015. január 5-én a Bizottság kifogásközlést fogadott el az LG-vel szemben. A szóbeli meghallgatásra 2015. május 27-én került sor.

2015. október 23-án a Bizottság tényállást közlő levelet küldött az LG-nek, melyre az 2015. december 2-án válaszolt.

3. Tények

Az LG jogszabályban rögzített monopóliummal rendelkezik a litván vasúti infrastruktúra üzemeltetésére vonatkozóan.

A panaszos, az OL egy olyan finomítóval rendelkezik, amely Litvániában, a lett határ közelében található. Az OL a termékeinek a finomítóból való szállítása tekintetében a vasútra támaszkodik. Termelésének nagyobb részét a Klaipeda nevű litván kikötőbe szállítják tengeri úton történő export céljából. Az OL az LG fontos ügyfele.

2008-ban az OL megvizsgálta annak lehetőségét, hogy egy lett vasúttársaság (az LDZ) szolgáltatásait használva a lett tengeri kikötőkre váltson át. E célból az OL teheráruját a finomítóból a határig vezető 34 km-es útvonalon keresztül szállították volna Lettországba. 2008 szeptemberében az LG felfüggesztette a forgalmat az útvonal 19 km-es szakaszán (a továbbiakban: a sínszakasz) egy 40 méteres részt érintő állítólagos deformálódás miatt. 2008 októberében az LG teljes egészében leszerelte a 19 km-es sínszakaszt, amelyet azóta sem építettek újra.

4. Jogi értékelés

10.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a sínszakasz teljes egészében való leszerelésével az LG olyan módszerekhez folyamodott, amelyek a szokásos verseny feltételeitől eltértek, mivel: az LG tisztában volt azzal, hogy az OL az LDZ szolgáltatását felhasználva a lett tengeri kikötőkre való váltást tervez; az LG nagyon sietve, a szükséges források biztosítása nélkül és a rekonstrukcióhoz szükséges szokásos előkészítő lépések megtétele nélkül végezte el a sínszakasz leszerelését; a sínszakasz felszámolása ellentétes volt a bevett gyakorlattal; az LG lépéseket tett annak érdekében, hogy meggyőzze a litván kormányt arról, hogy ne építsék újra a sínszakaszt.

11.

A Bizottság megállapította, hogy a sínszakasz biztosította a legrövidebb és leggyorsabb útvonalat a finomítótól egy tengeri kikötőig. A Lettországhoz és az LDZ logisztikai bázisához való közelgése miatt ez az útvonal igen előnyös lehetőséget kínált az LDZ számára a litván piacra való belépéshez.

12.

A sínszakasz eltávolítása hátrányosan érintette az LDZ versenyhelyzetét az LG viszonylatában, valamint jelentős mértékben megnehezítette a litván piacra való belépését. A sínszakasz felszámolása után a finomítóból a (litván vagy lett) tengeri kikötőkbe vezető vasúti szállítás csak a Litvánia területén belüli jóval hosszabb útvonalon lehetséges. Emiatt az LDZ-nek lettországi logisztikai bázisától nagy távolságra kellene működnie, és a versenytársa, az LG infrastruktúra-szolgáltatásaitól függene. E körülmények között az LDZ olyan jelentős üzleti kockázatokkal szembesül, amelyeket kevésbé valószínű, hogy vállal.

13.

Az LG a lépéseit azzal indokolta, hogy a deformálódás bekövetkezését követően az egész sínszakaszt fel kellett újítani, mielőtt megindulhatott volna újra a forgalom. Az LG szerint a felújításhoz először teljes egészében el kellett távolítani a sínszakaszt. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy az adott magyarázatok nem állnak egymással összhangban, időnként kifejezetten ellentmondanak egymásnak, és nem meggyőzőek. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az LG-nek nem sikerült objektíven indokolnia a sínszakasz eltávolítását.

5. Pénzbírságok

14.

A folyamatban lévő jogsértés súlyosságára és időtartamára való tekintettel a Bizottság 27 873 000 EUR összegű pénzbírságot vetett ki az LG-re.

6. Korrekciós intézkedések

15.

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy több olyan lehetséges strukturális vagy magatartásbeli korrekciós intézkedés képzelhető el, amely révén vagy helyreállítható a sínszakasz felszámolása előtti versenyhelyzet, vagy pedig megszüntethetők a tengeri kikötőkhöz vezető útvonalak tekintetében a lehetséges versenytársak számára jelentkező hátrányok.

16.

A Bizottság utasította az LG-t a jogsértés megszüntetésére, valamint arra, hogy a határozat értesítésének időpontjától számított három hónapon belül nyújtson be számára javaslatot az erre irányuló intézkedésekről.

(1) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.). Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkévé vált.

(2) A Bizottság 773/2004/EK rendelete (2004. április 7.) a Bizottság által az EK-Szerződés 81. és 82. cikke alapján folytatott eljárásokról (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.).

14.11.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 383/12

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 383/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„MOULES DE BOUCHOT DE LA BAIE DU MONT-SAINT-MICHEL”

EU-szám: PDO-FR-0547-AM01 – 2017.4.5.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Comité AOP „Moules de bouchot de la Baie du Mont-Saint-Michel”

Le Port Est

35960 Le Vivier-Sur-Mer

FRANCE

Tel.: +33 299163840

E-mail: contact@moules-aop.com

A csoportosulást a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” engedélyesei, gazdálkodói és csomagolói alkotják. A csoportosulás ebből kifolyólag jogosult a módosítás iránti kérelem benyújtására.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék elnevezése
—	☐	A termék leírása
—	☒	Földrajzi terület
—	☒	A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: Az elérhetőségek aktualizálása, a gazdasági szereplők típusai és az ellenőrzés.

4. A módosítás(ok) típusa

—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5. Módosítás(ok)

„Földrajzi terület” rovat

—

A szöveg a következő mondattal egészül ki: „A »Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel« előállításának valamennyi szakasza – a kagylók tenyésztésétől a csomagolásig – a földrajzi területen zajlik”.

A módosítás azt hivatott pontosabban rögzíteni, hogy az előállítás mely szakaszainak kell kötelező jelleggel az OEM földrajzi területén lezajlaniuk.

—

A földrajzi terület kiterjesztése Dol-de-Bretagne település AM és ZC kataszteri térképrészletére. A település e része megfelel a jelenleg bejegyzett övezet körülhatárolásánál alkalmazott kritériumoknak, és a jelenlegi földrajzi terület közvetlen folytatása. A földrajzi terület kiterjesztésének igényét az indokolja, hogy beépíthető övezetek hiányában a földrajzi terület településein nehéz építkezni. Márpedig a kagyló mielőbbi feldolgozása érdekében a kagylótenyésztés helyszínének közelében feltétlenül rendelkezni kell feldolgozó- és csomagolóüzemekkel.

—	A földrajzi területen fekvő települések jegyzéke kiegészül Hirel településsel. E módosítás célja egy hiba javítása. Ez a település szerepel az egységes dokumentumban, a termékleírásból azonban kimaradt.

„A származás igazolása” rovat

—

Az eredetmegjelöléssel ellátott terméket előállítani kívánó gazdasági szereplők azonosítási nyilatkozatára vonatkozó szabályok tekintetében el kell hagyni a „tértivevényes ajánlott levélben vagy átvételi elismervénnyel leadva” és „az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) igazgatója által jóváhagyott formanyomtatvány szerint” kitételeket.

Ezek az eljárási elemek ugyanis a termékleíráshoz kapcsolódó ellenőrzési tervbe tartoznak, nem pedig magába az eredetmegjelöléssel ellátott termék termékleírásába.

—

A különböző gazdasági szereplők azonosítási nyilatkozatának vonatkozásában a bejegyzett termékleírás megemlíti, hogy meg kell jelölni a feldolgozó- és a csomagolóüzemek azonosító adatait, „adott esetben feltüntetve, hogy máshonnan származó kagylók feldolgozására is használják őket”. Javasolt a máshonnan származó kagylókra vonatkozó részek törlése.

A nyilatkozat célja ugyanis a gazdasági szereplő tartós termelőeszközeinek leírása. Az üzemek használata azonban idővel változhat. Ez a pontosítás tehát az azonosítási nyilatkozat esetében nem célszerű, és szükségessé teheti a nyilatkozatok többszöri módosítását.

Az eredetmegjelöléssel ellátott és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre nem jogosult kagylók nyomonkövethetősége más módon biztosított.

—

A gazdasági szereplők által vezetendő nyilvántartások tekintetében a szöveg a következőkről rendelkezik: „A tárolt kagylóról vezetett nyilvántartás minden egyes tározó és medence tekintetében rögzíti a tárolóedények, illetve a kosarak elosztási tervét, mindegyik esetében a származás helye szerinti cölöpsorokkal, a betárolás és az elszállítás időpontjával, valamint a kagyló rendeltetési helyével.” Ez a bekezdés a következőképpen módosul: „A tárolt kagylóról vezetett nyilvántartás minden egyes tározó és medence tekintetében rögzíti:

—	a származás helye szerinti cölöpsorokat,

—	a betárolás időpontját, valamint

—	az elszállítás időpontját.”

Az OEM többévi működése során megállapítást nyert, hogy a termékleírás jelenlegi megszövegezése nem megfelelő, mivel a tárolóedények, illetve a kosarak elosztási terve a mindennapokban nem kivitelezhető, és a kagyló rendeltetési helye a tárolás időpontjában nem ismert. A rendeltetési hely és a nyomonkövethetőség a feladáskor biztosított.

—

A csomagolásra kész kagyló szállítása tekintetében a termékleírásban már előírt szállítólevél kiegészül „a »Moules BMSM AOP« rövidítés” betoldásával.

A kagyló földrajzi területen belüli nyomonkövethetőségének javítása érdekében e rövidítés betoldása javasolt a teljes elnevezés kiírása helyett, lehetővé téve a gyors olvashatóságot. A rövidítés kizárólag ebben az esetben használható, elkerülendő a forgalomba hozott termékek nem egyértelmű címkézését.

—

Ezenkívül „A szállítólevelet a forgalomba hozatalkor használttól eltérő színű szalaggal rögzítik a tárolóeszközre. Ezen szerepel az »AOP« (OEM) rövidítés, a kagyló mosását és nagyság szerinti osztályozását végző vállalkozás azonosító adataival együtt.” bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A szállítólevelet mellékelik a tárolóeszközhöz, a forgalomba hozatalkor használttól eltérő színű szalaggal rögzítve. A szalagon szerepel az »AOP« (OEM) rövidítés, valamint a csoportosulás által jegyzett sorszám.”.

A szalagon a kagyló mosását és nagyság szerinti osztályozását végző vállalkozás azonosító adatai helyébe a csoportosulás által jegyzett sorszám lép, amely önmagában biztosítja a szalagok számai és a gazdasági szereplők közötti nyomonkövethetőséget. Ez a módosítás idővel jobb nyomon követést tesz lehetővé.

—

Az értékesítési egységek címkézésénél az „Emellett az egyes csomagolt tételek azonosítása jelölési rendszer segítségével történik, amelyet az »Institut national de l’origine et de la qualité« hagy jóvá és a csoportosulás ad ki.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A címkét közvetlenül a csomagolást követően helyezik fel oly módon, hogy ne lehessen különválasztani a terméktől.”.

A kagyló csomagolási módjainak sokféleségére tekintettel a csoportosulás úgy döntött, hogy a jelölési rendszert a gazdasági szereplő választása szerint egy, a termékről eltávolíthatatlan címke váltja fel. A címkének tartalmaznia kell a kötelező információkat, amelyek nem változnak.

—

„A dobozokat az eredetmegjelölés nevével kell azonosítani, előre feltüntetve azt a tárolóeszközön.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A címkét közvetlenül a csomagolást követően helyezik fel oly módon, hogy ne lehessen különválasztani a terméktől.”.

Mára már újfajta csomagolások is használatosak. A dobozokkal kapcsolatos kötelezettség végrehajtása az ebből eredő, csomagolást érintő készletgazdálkodás és a többletköltségek miatt nehézségeket okozhat. Az OEM azonosítása egy eltávolíthatatlan címke segítségével történik, amelyet közvetlenül a csomagolást követően helyeznek fel, ami megfelel a nyomonkövethetőségre vonatkozó célkitűzésnek, miközben némi rugalmasságot biztosít a tárolóeszköz megválasztását tekintve.

Hasonlóképpen el kell hagyni („az eredetmegjelölésnek a tárolóeszközre előre rányomott nevével azonosított”) zsákokra vonatkozó kötelezettséget is. A nyomonkövethetőség továbbra is biztosított a szalag felhelyezésével, amelyen szerepel a csoportosulás által jegyzett sorszám, mint a csomagolásra kész kagyló szállítása esetében.

—	Emellett a jobb olvashatóság és érthetőség biztosítása érdekében sor került néhány szerkesztési jellegű módosításra. Kikerültek azok az elemek is, amelyek az általános szabályozás mellett feleslegesek.

„Az előállítás módja” rovat

—

A kagyló gyűjtésének technikája vonatkozásában a szöveg kiegészül azzal, hogy „természetes környezetben történő gyűjtés”-ről van szó. Ez az OEM által védett kagyló termelése vonatkozásában hallgatólagos gyakorlat volt. A pontosítás lehetővé teszi, hogy a termékleírás összhangba kerüljön a „Moules de Bouchot” HKT termékleírásával.

—

A cölöpökre helyezést illetően a következő mondatokat el kell hagyni: „A kagylólárva legkésőbb a lárvák áttelepítésének éve október hónapjának 31. napjáig maradhat a tenyésztőtelepen.” és „A kagylólárvák tenyésztőtelepéről legkésőbb október 31-ig el kell távolítani minden kagylót és kötelet.”.

A termékleírás továbbá arról rendelkezik, hogy az eredetmegjelölés csak a legkésőbb október 31-ig betelepített cölöpök esetében használható. Így ez a rendelkezés az OEM céljára szánt termelés szempontjából nem releváns. Másfelől – az őszi és téli viharok miatt – a tenyésztőtelepen hagyott kötelek nagy valószínűséggel tönkremennének.

—

„A kötél vagy tömlős háló legalsó részének legalább 30 cm-re a talaj fölött kell lennie.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „a kötél vagy tömlős háló legalsó részének legalább olyan magasságban kell lennie a talaj fölött, hogy a kagylók ne érintkezzenek a talajjal.”.

A cölöpökön történő tenyésztés alapvető feltétele, hogy a kagyló ne érintkezzen a talajjal. Amellett, hogy a talajjal való érintkezés hatással lenne a kagyló ízére, a talaj és a kötél legalsó része közötti minimális távolság ahhoz is elengedhetetlen, hogy használni lehessen a kagyló begyűjtésére szolgáló halászeszközt, és biztosítani lehessen az összes kagyló cölöpről történő levételét. Ha a begyűjtés után hátramaradnának kagylók, bizonyos kagylóparaziták révén fertőzésgócokat jelenthetnének. E technikai korlátok figyelembevétele érdekében a termelők elkerülhetetlenül tartanak egy bizonyos minimális távolságot. Ugyanakkor a kötél vagy a tömlős háló legalsó részének talajtól való távolsága a cölöpre helyezést követően a homok mozgásából adódóan változhat.

—

Törölni kell az egyes cölöpök esetében alkalmazandó kagylóarányra vonatkozó nemzeti szabályozásra való hivatkozást: – „A tengeri gazdálkodás engedélyezési rendszeréről szóló, 1983. március 22-i módosított rendelet értelmében az eredetmegjelölés vonatkozásában meghatározásra kerül, hogy” –, mivel ezt a szöveget hatályon kívül helyezték.

—

A hatályos termékleírásban az egyes cölöpökre előírt maximális kagylóarány a következőképpen módosul aszerint, hogy az öböl mely szektorában helyezkednek el a cölöpök:

„—	100 lineáris méter hosszú soronként 65 % a Vivier-sur-Mer-i mederszakasztól keletre Cherrueix-ig, a Banc des Hermelles-től északnyugatra fekvő övezetben és a Banc des Hermelles-től északkeletre fekvő övezetben;

—	100 lineáris méter hosszú soronként 55 % a körülhatárolt tenyésztési terület többi részén.”

bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—	100 lineáris méter hosszú soronként 65 % a Vivier-sur-Mer-i mederszakasztól keletre Cherrueix-ig, a Banc des Hermelles-től északnyugatra fekvő övezetben és a Banc des Hermelles-től északkeletre fekvő övezet legdélebbi részén található 99 soron;

—	100 lineáris méter hosszú soronként 55 % a tenyésztési terület többi részén.”.

A módosítás megszünteti a félreérthetőséget, tekintve, hogy az említett szektorok meghatározását hiányosan vezették át, ami miatt úgy tűnhetett, hogy a 65 %-os arány a Banc des Hermelles-től északkeletre fekvő övezet egész (cölöpök elhelyezésére szolgáló) területére alkalmazandó, miközben csak az övezet legdélebbi részére vonatkozik.

—

A cölöpök hossza tekintetében el kell hagyni a „legfeljebb 5,5 méter magas” kitételt.

A cölöpök hosszát az OEM bejegyzésének kérelmezésekor a szokásos gyakorlat alapján határozták meg. A cölöpök hosszának korlátozását azonban technikailag valójában semmi nem indokolja. Emellett a hosszabb cölöpök még hasznosak is, mivel azokat mélyebbre lehet nyomni, és ezáltal jobban ellenállnak a tengeráramlatoknak, amelyek kiszakíthatják a cölöpöket. A cölöpökön legfeljebb 3,5 méter magasságban történő elhelyezésre vonatkozó korlátozás nem változik.

—

A következő mondat kiegészül a „cölöpön történő” betoldással: „Amennyiben a cölöpön történő tenyésztés időtartama meghaladja a huszonnégy hónapot, a kagylók nem viselhetik a »Moules de bouchot de la baie du Mont Saint-Michel« eredetmegjelölést.”.

A pontosításra ellenőrzési célokból kerül sor annak érdekében, hogy egyértelmű legyen azon referencia-időtartam, amelyet követően a kagylókat már nem lehet az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel forgalomba hozni. Ebbe nem számít bele a kagylólárvák tenyésztőtelepen történő tenyésztésének ideje.

—

A következő mondat kiegészül az „átlagos” jelzővel: „A cölöptelepek egésze […] tekintetében az átlagos éves betakarított mennyiség cölöpönként legfeljebb 60 kg lehet.”.

A módosítás az ellenőrzés tárgyát hivatott egyértelműsíteni. A maximális éves betakarított mennyiséget a cölöptelep átlaga alapján, nem pedig az egyes cölöpök esetében ellenőrzik.

—

A betakarítási időszak vonatkozásában „A kagylók betakarítását a cölöpökre helyezés évét követő év június 15. és február 15. között kell elvégezni.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A kagylók betakarítását a cölöpökre helyezés évét követő év június 15. és a rákövetkező február 15. között kell elvégezni.”.

A módosítás egy szövegezési hiba javítását célozza. A cölöpökre helyezés az első (n) évben, legkésőbb október 31-én történik. A betakarítás a következő (n+1.) évben legkorábban június 15-én kezdődik és a rákövetkező (azaz az n+2. év) február 15-ig tart.

A „telepítés évét követő év” kifejezés tehát június 15-re vonatkozik, nem pedig február 15-ére, amint azt a hatályos változat sugallja.

—

„A legalább 18 hónapig nevelt kagylók a cölöpökre helyezés évét követő év június 15. és július 31. között takaríthatók be.” mondatot a következőképpen helyesbítették: „A 19,5 hónap és 24 hónap közötti ideig cölöpökön nevelt kagylók június 15. és július 31. között takaríthatók be.”.

A módosított bekezdés az úgynevezett „kétéves” kagylókra vonatkozik, és pontosítja, hogy ezeket a betakarítási időszak kezdetén kell betakarítani. A hatályos termékleírás megszövegezése téves, mivel az n. évben a cölöpökre helyezett kagylók a következő (n+1.) év betakarítási időszakának kezdetén nem lehetnek 18 hónapja a cölöpökön.

Az érintett kagylók tenyésztésének időtartama a cölöpökre helyezés lehetséges időpontjai alapján került újraszámításra:

—	cölöpökre helyezés legkésőbb az n. év október 31-én, azaz az n+2. év június 15-éig legalább 19,5 hónap,

—	a több mint 24 hónapos kagylók nem hozhatók forgalomba az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,

—	a betakarítás kezdetére és végére vonatkozó szabályok a jobb érthetőség és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében két külön bekezdésbe kerültek,

—

a kagyló betakarítást követő tárolásának lehetősége tekintetében a bejegyzett termékleírás „zárt tartály segítségével” történő tárolást ír elő. A „zárt” megjelölés törlendő. A tartályoknak ugyanis nem kell zártaknak lenniük, amikor a kagylókat tározókba helyezik. A rácsos tartályok lehetővé teszik a víz áramlását. A kagylók nem tudnak kijutni a tartályokból.

A tengeri telepeken tárolt kagylótartályok szintén nem zártak, de azokat zárt létesítményben kell elhelyezni, elkerülendő, hogy a tengeráramlás elsodorja a kagylókat.

—

„A kagylók osztályozásához használt osztályozósziták rácsai közötti minimális vastagság 12 mm.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A kagylókat legalább 12 mm-es szitával osztályozzák.”.

E módosítás azt hivatott pontosítani, hogy az osztályozás kötelező művelet. A technikák fejlődésére tekintettel az „osztályozószitára” való hivatkozást el kell hagyni annak érdekében, hogy a termelők bármilyen típusú rostálóeszközt használhassanak. A rostálás 12 mm-es célértéke nem változik, a módosítás tehát kizárólag az eszközt érinti. Ezenkívül az „osztályozzák” kifejezésnek „A kagylókat […] szétválasztják egymástól, megmossák, osztályozzák és válogatják” mondatba való beillesztésével a szöveg pontosítja, hogy ez a művelet kötelező.

—

A kagyló csomagolási szakaszával kapcsolatban „A csomagolásra kész kagylókból álló tételek legfeljebb 20 %-ban tartalmazhatnak 4 cm-nél kisebb kagylókat.” mondat helyébe a következő szöveg lép: „A csomagolásra kész kagylókból álló tételek legfeljebb 20 tömegszázalékban tartalmazhatnak 4 cm-nél kisebb kagylókat.”. A francia szövegben a „doivent” szó helyébe a „peuvent” szó lép, tekintve, hogy tűréshatárról van szó, nem kötelezettségről. A szöveg az ellenőrzési módszer egyértelművé tétele érdekében pontosítja, hogy a 4 cm-nél kisebb kagylók aránya tömegszázalékban van kifejezve.

—

„A csomagolásra kész kagylók húsaránya rendkívüli körülmények fennállása esetén – meghatározott betakarítási időszak vonatkozásában – az INAO illetékes nemzeti bizottságának javaslatára hozott tárcaközi rendelettel módosítható. Ezen értékek azonban semmi esetre sem lehetnek 5 %-kal a 2. pontban (A termék leírása) meghatározott minimális arány alatt.”

bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereire vonatkozó szabályozás alkalmazásában a csoportosulás rendkívüli körülmények miatt kérelmezi a termelési feltételek ideiglenes módosítását, a húsarány nem határozható meg az 5 %-os csökkentést jelentő 114 alatti értékben, hogy ezáltal meg lehessen őrizni az eredetmegjelöléssel ellátott kagylók sajátosságait.”.

A bekezdést az 1151/2012/EU rendelet és a vonatkozó végrehajtási rendeletek hatálybalépésének figyelembevétele érdekében kell aktualizálni. A csoportosulás fenn kíván tartani egy minimális értéket a húsarány tekintetében. Ez ugyanis a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” OEM sajátosságainak alapját képező kritériumok egyike, amely hozzájárult a kagyló hírnevéhez. A csoportosulás szerint a 114-es értéket el nem érő kagylók eredetmegjelöléssel történő forgalmazását még rendkívüli körülmények esetén sem szabad lehetővé tenni.

—

„A kagylók végső csomagolása és értékesítése legfeljebb 15 kg-os kiszerelésben történik.” mondat kiegészül a „végső” jelzővel. E módosítás célja annak pontosítása, hogy a 15 kg-os felső határ nem vonatkozik a csomagolásra kész kagyló területen belüli szállításához használt tartályokra, hanem csak a végső csomagolásra.

—	Azt a mondatot, amely szerint „A végső csomagoláshoz 2–15 kg-os zsákokat vagy 0,5–7 kg-os dobozokat lehet használni.” el kell hagyni. Ez a mondat ugyanis a használható tárolóeszköz-típusokat ismerteti, de nem határoz meg kötelezettséget.

—	Emellett a jobb olvashatóság és érthetőség biztosítása érdekében sor került néhány szerkesztési jellegű módosításra. Kikerültek azok az elemek, amelyek az általános szabályozás mellett feleslegesek, valamint azok a leíró jellegű részek, amelyek a termék leírása szempontjából nem lényegesek.

„Címkézés” rovat

—

Az eredetmegjelölés nevének feltüntetésére vonatkozó rendelkezés módosul annak előírása érdekében, hogy az elnevezés egészére egyforma betűtípust kell alkalmazni, és a betűméretnek nagyobbnak kell lennie a címkén szereplő többi elem betűméreténél. A csoportosulás a címkén jobban ki kívánja emelni az eredetmegjelölés nevét.

—

A következő mondatot el kell hagyni: „Az uniós bejegyzésig az »AOC« logót az eredetmegjelölés neve mellett, közbeékelt feliratok nélkül kell feltüntetni.”. Mivel átmeneti rendelkezésről volt szó, ennek a szabálynak már nincs létjogosultsága, miután a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” oltalom alatt álló eredetmegjelölést 2011 júniusában bejegyezték.

—

Az egyes csomagolásokon feltüntetendő elemek tekintetében a szöveg a következőkkel egészül ki: „a csomagolt termék súlya; a gazdálkodó neve; a csomagolóközpont azonosító adatai; a csomagolás dátuma; a csomagolt tétel sorszáma.”

Ez a módosítás „A származás igazolása” részben foglalt kötelezettségeket veszi át, és a címkéken feltüntetendő információkat hivatott pontosan meghatározni.

—

Ami az eredetmegjelölés nevének feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget illeti, ezt a kötelezettséget „a kísérődokumentumok” esetében el kell hagyni.

„A származás igazolása” rovat módosításával összhangban – amely szerint a kagyló kísérődokumentumai esetében engedélyezett a „Moules BMSM AOP” rövidítés használata – törölni kell a teljes név kiírására vonatkozó kötelezettséget.

—

A „Moules de bouchot de la baie du Mont Saint-Michel” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel kapcsolatos kommunikáció egységesebbé tétele érdekében a szöveg kiegészül a következőkkel: „A kommunikációs anyagokon az elnevezés mellett fel kell tüntetni az »appellation d’origine protégée« (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) feliratot és az Európai Unió OEM szimbólumát.”.

„Egyéb” rovat

—	„Az elérhetőségek aktualizálása”: Aktualizálásra kerültek az illetékes állami szerv és a kérelmező csoportosulás elérhetőségei. A csoportosulás neve az OEM bejegyzését követően változott, ezt a módosítás naprakésszé teszi.

—

„A gazdasági szereplők típusai”: A félreérthetőség elkerülése és a kagylótenyésztő szakemberek szóhasználatának követése érdekében „A földrajzi területről való származást igazoló elemek” pontban módosul a gazdasági szereplők típusainak megnevezése: a „termelő” szó helyébe a „gazdálkodó” kifejezés, a „feladóközpont” szó helyébe pedig a „csomagolóközpont” kifejezés lép.

—	„Ellenőrzés”: Az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatait felváltják az ellenőrzésért felelős hatóság kapcsolattartási adatai. A módosítás célja, hogy az ellenőrző szerv megváltozása esetén ne kelljen módosítani a termékleírást.

—	A fent ismertetett módosítások figyelembevétele érdekében frissült a fő ellenőrizendő elemeket tartalmazó táblázat.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„MOULES DE BOUCHOT DE LA BAIE DU MONT-SAINT-MICHEL”

EU-szám: PDO-FR-0547-AM01 – 2017.4.5.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés

„Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” alapvetően a Mytilus edulis fajhoz tartozó, élő, ehető kékkagyló (kevesebb mint 5 %-ban a Mytilus galloprovincialis fajhoz tartozó kagyló vagy a Mytilus galloprovincialis és a Mytilus edulis fajok hibridjei). Héja sima és sötét színű, alakja szabályos, húsa sárgás-narancssárgás, rákoktól és homokszemektől mentes. A hús állaga lágy és omlós, íze édeskés.

A kagyló átlagos hosszúsága legalább 4 cm, a főtt hús szénhidráttartalma meghaladja a 4 %-ot, a húsarány Lawrence és Scott index szerinti értéke legalább 120.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

—

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” előállítása és feldolgozása a meghatározott földrajzi területen történik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás a meghatározott földrajzi területen történik. A kagyló csomagolása fontos művelet, amely ronthatja az eredetmegjelöléssel ellátott termék minőségét, eredetiségét és következésképpen hírnevét, amennyiben nem tartják tiszteletben a fent meghatározott követelményeket.

Mivel ugyanis a kagyló romlandó, a tenyésztést követően gyorsan kell dolgozni a kagylóval, és rövid értékesítési láncokra van szükség. A kagylók mosását és osztályozását követően legfeljebb 18 óra telhet el, így a meghatározott területen végzett csomagolás lehetővé teszi a termék jellemzőinek és sajátosságainak megőrzését.

A kagylók feladása és értékesítése legfeljebb 15 kg tömegű kiszerelésben történik.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden egyes csomagoláson fel kell tüntetni a következőket:

—	a címkén szereplő legnagyobb karakter méretét meghaladó nagyságú egyforma betűtípussal a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” oltalom alatt álló eredetmegjelölés neve,

—	az „appellation d’origine protégée” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) felirat,

—	közvetlenül az eredetmegjelölés neve előtt vagy után, közbeékelt feliratok nélkül az Európai Unió OEM szimbóluma,

—	a csomagolt termék tömege,

—	a termelő neve,

—	a csomagolóközpont azonosító adatai,

—	a csomagolás dátuma, valamint

—	a csomagolt tétel sorszáma.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület a Mont-Saint-Michel-öböl parti részén található, a Carolles település harangtornyát és a Pointe de la Chaîne-t összekötő vonaltól délre és az Ille-et-Vilaine és La Manche megyét elválasztó határvonaltól nyugatra, és Cancale, Cherrueix, Le Vivier-sur-Mer, Mont-Dol, Hirel, Saint-Benoît-des-Ondes és Saint-Méloir-des-Ondes településeket, valamint Dol-de-Bretagne AM és ZC kataszteri térképrészletét foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A „Moules de bouchots de la baie du Mont-Saint-Michel” eredetmegjelölés által érintett települések a Normann-Breton-öböl belsejében, a Mont-Saint-Michel-öböl parti részén helyezkednek el.

A nagy kiterjedésű, igen enyhe lejtésű parti résszel rendelkező, a francia partok közül a legnagyobb apály-dagály ingadozású Mont-Saint-Michel-öböl az élőhelyek (polderek, szikes mocsarak, homokpadok, torkolatvidékek stb.) mozaikja, amelyet a szárazföldi és tengeri környezet, valamint a szárazföld és a tenger közötti átmenet kölcsönhatása jellemez.

A nagy kiterjedésű, sekély vízben található víztömegek tavasszal erősen felmelegszenek, és a finom, illetve finom-közepes szemcséjű homoktól erősen zavarosak. Az öbölbe érve, ahol már nem érvényesül az apály-dagály ingadozás és a szél okozta hullámzás hatása, a víztömegek mozgása igen lassúvá válik.

A Mont-Saint-Michel-öböl további sajátossága, hogy nincs helyben jelentős endemikus Mytilidae kagylóállomány. A Mytilus galloprovincialis csak elszórtan van jelen, a Mytilus edulis pedig nem tud szaporodni.

A különleges természeti feltételekkel magyarázható, hogy a régió néhány szakembere az 1950-es évek végén bevezette a cölöpös kagylótenyésztést. A termelők, akik tisztában voltak a környezet és a termék szempontjából a túltermeléssel járó kockázatokkal, úgy döntöttek, hogy szigorúan szabályozzák a cölöpös kagylótenyésztést. Végezetül a kagylótenyésztők eljárást alakítottak ki a betakarítás megkezdésére és lezárására annak érdekében, hogy analitikai és érzékszervi vizsgálatok elvégzésével megelőzzék a kagylók túl korai, a megfelelő méret elérését megelőző betakarítását.

A termék sajátosságai

A „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” a Mytilus edulis fajhoz tartozó, cölöpökön nevelt kagyló, amely – elsősorban a kagylóhéj telítettségénél, a kagyló magas szénhidráttartalmánál, valamint sárga-narancssárga színű, lágy és omlós állagú, édeskés ízű húsánál fogva – egyértelműen megkülönböztethető a más öblökből származó, azonos fajhoz tartozó és azonos tenyésztési móddal előállított kagylóktól.

Jellemzőinek köszönhetően a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” viszonyítási alapot jelent a piacon, amelyet tükröz a többi termelési központ termékeihez képest magasabb eladási ára.

Ok-okozati kapcsolat

Az Aiguillon-öbölből származó kagylótenyésztők az 1950-es években a cölöpökön nevelt kagyló tenyésztésére alkalmas új területek után kutatva a Mont-Saint-Michel-öböl adottságait – igen enyhe lejtésű és szabályos tengerpartjának, valamint a vízen vagy a földön megközelíthető hagyományos útvonalaknak köszönhetően – különösen kedvezőnek találták.

A batimetrikus feltételekből adódóan a cölöpös kagylótenyésztés előnyei erőteljesen megmutatkoznak, az említett feltételek következtében meghatározott hőtani sajátosságokkal rendelkező, zavaros víztömegek gazdag táplálékforrást jelentenek a kagylók számára, így nincs szükség kiegészítő tápanyagokra. Mivel a víztömegek igen hosszú ideig maradnak az öböl belsejében, a fitoplanktonok több egymást követő generációja – hosszabb időszakon keresztül – él együtt a kagylókkal és látja el őket bőséges táplálékkal.

Az öbölben található különböző ökoszisztémák szintén bő táplálékforrást jelentenek a kagylók számára. Mindennek köszönhetően a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” kagylók telítettek és sajátos érzékszervi tulajdonságokkal rendelkeznek. A különböző táplálékforrások közül a tengerpart homokpadjainak felszínén élő mikroalgák kiemelkedő szerepet töltenek be abból a szempontból, hogy a megfigyelések szerint a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” kagylók emésztőrendszerében talált kovasavtartalmú maradványok 96 %-ban az üledékeket benépesítő moszatok 4 fajtájából kerülnek ki.

A víztömegekben, amelyekből hiányzik a Mytilus galloprovincialis és amelyekben a Mytilus edulis nem tud szaporodni, az öbölbe telepített kagylóknak hely és táplálék szempontjából nem kell versengeniük más fajokkal, és így gyorsan növekedhetnek.

Végül pedig a szakemberek által az erőforrások megfelelő kezelése és a környezet megóvása érdekében hozott különböző intézkedések lehetővé teszik, hogy az említett erőforrásokat a „Moules de bouchot de la baie du Mont-Saint-Michel” hasznosíthassa.

A Mont-Saint-Michel-öböl földrajzi környezete természetes összetevői révén – amelyek megfelelő hasznosítására a kagylótenyésztők a kezdetektől nagy figyelmet fordítottak – egyedi jellemzőket kölcsönöz a Mytilus edulis fajhoz tartozó, cölöpökön nevelt kagylónak.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-ac05965a-3df9-44d9-91fb-c7f52e9e6f0f/telechargement

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 383

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. november 14.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 383/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8676 – Hellman&Friedman/Nets) ( 1 )	1
2017/C 383/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8621 – Apollo Management/Aegon Ireland) ( 1 )	1
2017/C 383/03	Eljárásindítás (Ügyszám: M.8444 – ArcelorMittal/Ilva) ( 1 )	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 383/04	Euroátváltási árfolyamok	3
2017/C 383/05	A Versenykorlátozó Magatartásokkal és Erőfölénnyel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság 2017. szeptember 5-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39813(1) – Baltic Rail ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Dánia	4
2017/C 383/06	A Versenykorlátozó Magatartásokkal és Erőfölénnyel Foglalkozó Tanácsadó Bizottság 2017. szeptember 29-i ülésén megfogalmazott véleménye – Az AT.39813(2) – Baltic Rail ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Dánia	4
2017/C 383/07	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (Ügyszám: AT.39813 – Baltic Rail)	5
2017/C 383/08	A Bizottság határozatának összefoglalója (2017. október 2.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke szerinti eljárással kapcsolatban (Ügyszám: AT.39813 – Baltic rail) (az értesítés a C(2017) 6544. számú dokumentummal történt)	7

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 383/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8724 – The Carlyle Group/Palmer & Harvey McLane [Holdings]) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	9
2017/C 383/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8672 – easyJet/Certain Air Berlin Assets) ( 1 )	11
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 383/11	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	12

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1656
JPY	Japán yen	132,07
DKK	Dán korona	7,4416
GBP	Angol font	0,89018
SEK	Svéd korona	9,7705
CHF	Svájci frank	1,1591
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,4913
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,567
HUF	Magyar forint	312,04
PLN	Lengyel zloty	4,2349
RON	Román lej	4,6562
TRY	Török líra	4,5318
AUD	Ausztrál dollár	1,5256
CAD	Kanadai dollár	1,4809
HKD	Hongkongi dollár	9,0906
NZD	Új-zélandi dollár	1,6877
SGD	Szingapúri dollár	1,5867
KRW	Dél-Koreai won	1 305,01
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,9688
CNY	Kínai renminbi	7,7410
HRK	Horvát kuna	7,5500
IDR	Indonéz rúpia	15 810,86
MYR	Maláj ringgit	4,8856
PHP	Fülöp-szigeteki peso	59,724
RUB	Orosz rubel	69,3309
THB	Thaiföldi baht	38,535
BRL	Brazil real	3,8362
MXN	Mexikói peso	22,3482
INR	Indiai rúpia	76,2910


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.