7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/1

---

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás az új könnyűgépjárművek nyilvántartásba vett adatainak nyomon követéséről és bejelentéséről

(2017/C 218/01)

FELELŐSSÉGKIZÁRÓ NYILATKOZAT Ezen iránymutatásokat tartalmazó közlemény célja, hogy megkönnyítse a könnyűgépjárművek CO2-kibocsátására vonatkozó ellenőrzési adatok összegyűjtését, benyújtását és értékelését azzal, hogy ismerteti a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a Bizottság általi értelmezését. Ez a közlemény a hatóságoknak és az üzemeltetőknek hivatott segítséget nyújtani, ugyanakkor kizárólag az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel az uniós jogszabályok irányadó értelmezésére.

1.   BEVEZETÉS

A könnyűgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében, a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 8. cikke és az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 8. cikke alapján a tagállamoknak az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozóan minden évben rögzíteniük kell bizonyos adatokat, és azokat a Bizottság részére továbbítaniuk kell. Ezen adatok alapján kerülnek meghatározásra az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek gyártóira vonatkozó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értékek és fajlagos kibocsátási célértékek, és ezek szolgálnak annak értékelésére is, hogy a gyártók teljesítik-e a szóban forgó célértékeket. Az 1014/2010/EU bizottsági rendelet (3) és a 293/2012/EU bizottsági rendelet (4) célja, hogy az adatok gyűjtésére és szolgáltatására vonatkozó szabályok megállapításával biztosítsa a tagállamok által továbbítandó adatok egységességét.

A Bizottság 2010-ben közleményt (5) tett közzé annak érdekében, hogy megkönnyítse az előírt adatoknak a 443/2009/EK rendelet alkalmazása során történő összegyűjtését, benyújtását és értékelését, továbbá iránymutatást adjon a tagállamoknak a benyújtandó adatokról és az alkalmazandó formátumról, valamint az alkalmazott számítási módszerről. Ez a bizottsági közlemény a következőket figyelembe véve aktualizálja a COM(2010) 657 végleges közleményt:

—	a 333/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6);

—	az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében a 253/2014/EU rendelettel (7) módosított 510/2011/EU rendelet;

—	az (EU) 2017/1153 bizottsági végrehajtási rendeletben (8) és az (EU) 2017/1152 bizottsági végrehajtási rendeletben (9) meghatározott, a könnyűgépjárművekre vonatkozó, világszinten harmonizált vizsgálati eljárás (WLTP) bevezetéséhez szükséges megfeleltetési módszertan.

Az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok, az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási előírások és a WLTP bevezetése hatással vannak az adatszolgáltatásra, valamint a könnyűgépjárművek gyártói átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának és fajlagos kibocsátási célértékének kiszámítására szolgáló módszertanra. 2017. szeptember 1-jétől a könnyűgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának és tüzelőanyag-fogyasztásának WLTP szerinti mérésére szolgáló, a (EU) 2017/1151 bizottsági rendeletben (10) meghatározott új szabályozási vizsgálati eljárás fokozatosan felváltja az új európai menetciklust (NEDC), amelyet jelenleg a 692/2008/EK bizottsági rendelet (11) alapján használnak.

A WLTP bevezetésével reálisabb és megbízhatóbb tüzelőanyag-fogyasztási és szén-dioxid-kibocsátási adatok állnak majd rendelkezésre, ami kulcsfontosságú az Európai Parlament által a gépjárműipari ágazatban végzett kibocsátási mérésekre vonatkozó vizsgálatot követően megfogalmazott ajánlásban sürgetett alacsony kibocsátású mobilitási stratégia megvalósításához. A vonatkozó változásokat figyelembe véve, valamint az alacsony kibocsátású mobilitásra vonatkozóan a Bizottság által 2016 júliusában elfogadott stratégia (12) hatékony végrehajtásához való hozzájárulás érdekében a Bizottság közleményének célja, hogy megkönnyítse az adatok összegyűjtését, benyújtását és értékelését azáltal, hogy iránymutatást ad a tagállamoknak a szolgáltatandó adatokról és az alkalmazandó formátumról, valamint világossá teszi a gyártók számára a fajlagos kibocsátási célértéknek való megfelelésük értékeléséhez használt számítási módszertant. Az érintettek ezenkívül eseti alapon további útmutatást kaphatnak.

2.   ADATOK

2.1.   Adatforrások

A WLTP 2018-ban történő teljes bevezetéséig a tagállamok számára a megfelelőségi nyilatkozatok, illetve ha a személygépkocsik nyilvántartásba vételére nem e dokumentum szolgál, akkor a típus-jóváhagyási dokumentumok képezik az ellenőrzési adatok gyűjtésének fő forrását. Mivel a típus-jóváhagyási dokumentumokban értéktartományok is szerepelhetnek, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a típus-jóváhagyási dokumentumokból szerzett adatok megfeleltethetők legyenek a megfelelőségi nyilatkozatokban szereplőknek.

A WLTP bevezetésével ki kell számítani a fajlagos szén-dioxid-kibocsátási értéket, amelyet az egyes járművekre vonatkozóan csak a megfelelőségi nyilatkozatban kell rögzíteni. Ezen értékek hatékony nyomon követése és ellenőrzése érdekében az új személygépkocsik esetében is a jármű-azonosító számot kell a nyomon követés alapjául használni (az új könnyű haszongépjárművek esetében már jelenleg is így történik). Ennek következtében 2018-tól a megfelelőségi nyilatkozat lesz a szén-dioxid-kibocsátás WLTP-n alapuló nyomon követésére vonatkozó adatok gyűjtésének és jelentésének egyetlen adatforrása (a jármű-azonosító számokat önkéntes alapon már 2017-re is meg lehet adni; a WLTP-t ekkor vezetik be fokozatosan).

Meg kell jegyezni, hogy a jármű-azonosító szám feldolgozása az 1014/2010/EU rendelet 9a. cikkének (2) bekezdésével összhangban nem fogja magában foglalni a jármű-azonosító számokkal összekapcsolható személyes adatok és a jármű-azonosító számok személyes adatokkal való összekapcsolására alkalmas más adatok feldolgozását.

2.2.   A gyártók listája

A vonatkozó jogszabályokban meghatározott és alább részletezett adatokat minden olyan gyártó tekintetében nyomon kell követni és nyilvántartásba kell venni, amelynek új járműveit nyilvántartásba vették az Unióban. Minden gyártónak teljesítenie kell a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet szerinti fajlagos kibocsátási célértékeket. Éppen ezért fontos az egyes gyártók egyértelmű azonosítása (13). A főbb gyártók azonosításának egységesítése érdekében elkészült a gyártók nevét tartalmazó közös jegyzék, amelyet évente frissítenek (14). A tagállamoknak az 1014/2010/EU rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében és a 293/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a szóban forgó jegyzéket kell alapul venniük az adatszolgáltatáshoz. Mivel a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet az EU-n belül és az EU-n kívül működő gyártókra egyaránt vonatkozik, földrajzi alapon semmilyen különbséget nem szabad tenni a gyártók között. Az 1014/2010/EU rendelet 7. cikkével és a 293/2012/EU rendelet 8. cikkével összhangban azonban kivételt kell tenni abban az esetben, ha a járművek nem rendelkeznek EK-típusjóváhagyással, csak kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásával vagy egyedi jóváhagyással. A tagállamoknak ilyenkor nem a gyártók nevét, hanem a szóban forgó cikkekben említett elnevezéseket kell alkalmazniuk, azaz az „AA-IVA” elnevezést az egyedileg jóváhagyott gépjárműtípusok és az „AA-NSS” elnevezést a kis sorozatban gyártott, nemzeti szinten jóváhagyott gépjárműtípusok esetében.

2.3.   Adatszolgáltatási követelmények

A 443/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése és az 510/2011/EU rendelet szerint a tagállamok illetékes hatóságainak az említett rendeletek II. mellékletében meghatározott valamennyi adatról kötelesek jelentést tenni. Amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatforrásból bármilyen lényeges adat hiányzik, az illetékes hatóságoknak fel kell kérniük a gyártókat az adatállomány kiegészítésére. Az illetékes hatóságok felelősek annak biztosításáért, hogy a nyilvántartásba vétel időpontjában valamennyi lényeges adat rendelkezésre álljon, és azokat a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) részére a 2.4. pontban meghatározott határidőn belül továbbítsák. A kis sorozatban gyártott járműtípusokra vonatkozó nemzeti típusjóváhagyások vagy egyedi típusjóváhagyások alkalmazási körébe tartozó járművek esetében csak a nyilvántartásba vett járművek számát kell kötelezően bejelenteni, a többi információt önkéntes alapon lehet jelenteni.

Mivel a tagállamok kötelesek gondoskodni az ellenőrzési adatoknak az 1014/2010/EU rendelet 4. cikke és a 293/2012/EU rendelet szerinti karbantartásáról, összegyűjtéséről, ellenőrzéséről, hitelesítéséről és továbbításáról, elvárható, hogy a nemzeti hatóságok kellő gondossággal járjanak el annak biztosítása során, hogy a Bizottsághoz eljuttatott adatok a lehető legpontosabbak legyenek.

A WLTP bevezetésével új adatszolgáltatási követelmények merülnek fel. Tekintettel arra, hogy milyen jelentős mértékben ki kell igazítani a jármű-nyilvántartási és szén-dioxid-nyomonkövetési rendszereket, a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy 2017-ben fokozatosan vezessék be az új nyomonkövetési paramétereket, és a teljes új adategyüttest csak 2018-tól írják elő. A 2017-re vonatkozóan 2018-ban bejelentendő adatoknak legalább a célértékeknek való megfeleléshez és a megfeleltetési eljárással való visszaélések megelőzéséhez szükséges adatokat tartalmazniuk kell. Az adatszolgáltatási követelményeket az alábbiak szerint fokozatosan vezetik be, és 2017-ben, illetve 2018-ban válnak kötelezővé:

—	2017-től, azaz a 2018-ban továbbítandó adatkészlet esetében az alábbi további adatszolgáltatási követelmények válnak kötelezővé: — az ellenőrzési tényező (amennyiben rendelkezésre áll (15)), — a „De” eltérési tényező (amennyiben rendelkezésre áll (16)),

—

2018-tól, azaz a 2019-ben továbbítandó adatkészlet esetében az alábbi további adatszolgáltatási követelmények válnak kötelezővé: — a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás (WLTP), — az ökoinnovációs technológia (technológiák) révén elért, WLTP szerinti CO2-kibocsátáscsökkentés összesen, — a jármű-azonosító szám, — a WLTP-vizsgálati tömeg, — a nyilvántartásba vett jármű kategóriája (17), — járműcsalád-azonosító szám.

3.   ADATTOVÁBBÍTÁS

Az illetékes hatóságok, a gyártók és a Bizottság közötti, időben megvalósuló és hatékony kommunikáció érdekében célszerű, ha az adatok továbbításáért felelős, a 443/2009/EK rendelet (18) 8. cikkének (7) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságok legalább két tisztviselőjüket kapcsolattartónak nevezik ki, és a Bizottsághoz eljuttatják e személyek nevét és elérhetőségeit. A tisztviselők számára hozzáférést kell biztosítani az EEA európai környezeti információs és megfigyelőhálózat (Eionet) központi adattárához (Central Data Repository) (19).

Az 1014/2010/EU rendelet 2. cikke értelmében a tagállamnak értesítenie kell a Bizottságot, amikor az adatokat feltöltik a központi adattárba. Ehhez a tagállamoknak célszerű e-mailt küldeniük a Bizottság EC-CO2-LDV-IMPLEMENTATION@ec.europa.eu funkcionális elektronikus postafiókjába, valamint másolatot az EEA CO2-monitoring@eea.europa.eu funkcionális elektronikus postafiókjába. Az adatokat a Bizottság megbízásából az EEA által kezelt adatbázisban tárolják majd. A Bizottság a gyártókkal közölt ideiglenes és végleges adatkészleteket az interneten keresztül hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.

A tagállamoknak minden naptári év február 28-ig kell a 443/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével és az 510/2011/EU rendelettel összhangban jóváhagyniuk és megküldeniük a teljes adatkészletet.

3.1.   Formátum

Az adatokat két külön XML-fájlban kell továbbítani: az egyikben az összesített adatoknak, a másikban a részletes adatoknak kell szerepelniük a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet II. mellékletében előírtak szerint. A CIRCABC-n (20) közzétett iránymutatások további részletekkel szolgálnak az XML-fájlokkal kapcsolatban.

3.2.   Ellenőrzés

Az adatokat és az XML-formátum szerinti kódokat a tagállamok önállóan ellenőrzik. A CIRCABC honlapon (21) azonban közzétételre kerül a szöveges formátumú változat, és a Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy annak segítségével minőségbiztosítási céllal a továbbítást megelőzően ellenőrizzék az adott jelentéstételi évre vonatkozó adatokat.

4.   SZÁMÍTÁSI MÓDSZER

Az alábbiakban található annak leírása, hogy miként kell kiszámítani a gyártók teljesítményét, különös figyelemmel a 2020. évre, amikor a fokozatos bevezetés, az extra kibocsátási egységek (a személygépkocsik esetében) és az ökoinnovációs csökkentések (a személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében) hatályba lépnek. Bár a számítási módszer a 443/2009/EK rendelet új személygépkocsikra vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik, az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó 510/2011/EU rendelet szerint ugyanazt a megközelítést kell követni, figyelembe véve az említett rendeletben foglalt különös rendelkezéseket. A mellékletben konkrét példa található a módszer alkalmazására.

4.1.   Átlagos fajlagos kibocsátások

Annak érdekében, hogy 2020-ban az egyes gyártók – köztük a 443/2009/EK rendelet 11. cikkének (1) és (4) bekezdésében említett gyártók – esetében az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításakor figyelembe lehessen venni az említett rendelet 4. cikke szerinti, a fokozatos bevezetésre vonatkozó százalékos arányt (95 %), a járműveket fajlagos szén-dioxid-kibocsátásuk alapján kell kiválasztani. Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához csak az újonnan nyilvántartásba vett járművek 95 %-át kell kiválasztani, azokat, amelyek a legalacsonyabb kibocsátással rendelkeznek.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értéke az az érték, amelyet a kibocsátásnak – adott esetben – az ökoinnováció révén elérhető, a Bizottság által a 12. cikk és a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (22) alapján jóváhagyott megtakarítással való csökkentésével kapunk. A 12. cikk (1) bekezdése szerint az ökoinnovációs csökkentések évente összesen legfeljebb 7 g CO2/km-rel csökkenthetik a gyártó átlagos fajlagos kibocsátását. Az e küszöb feletti ökoinnovációs csökkentéseket már nem veszik figyelembe.

A gyártó 2020 és 2022 közötti átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásának kiszámításakor figyelembe kell venni a 443/2009/EK rendelet 5a. cikkében meghatározott kategóriába tartozó járműveket is, amelyek esetében a szóban forgó időszakban gyártónként legfeljebb 7,5 g CO2/km kibocsátást lehet megállapítani.

Mindez egészen pontosan azt jelenti, hogy a fajlagos kibocsátás kiszámításának az egyes gyártókra vonatkozó átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátási célértékek kiszámítása céljából való meghatározásakor a Bizottság a 443/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit az alábbi sorrendben alkalmazza:

Járművek kiválasztása az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához (tekintettel a 2020. évi fokozatos bevezetésre)

a)	12. cikk: a fajlagos kibocsátás értékéből a 725/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban le kell vonni a megfelelőségi nyilatkozatokban megadott ökoinnovációs csökkentés értékét;

b)

4. cikk: a nyilvántartásba vett új személygépkocsikat az a) pont szerint meghatározott szén-dioxid-kibocsátásuk alapján növekvő sorrendbe kell állítani, és az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához az összes, nyilvántartásba vett személygépkocsinak azt a 95 %-át kell figyelembe venni, amelyik a legalacsonyabb kibocsátással rendelkezik.

Az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás kiszámítása

c)	4. cikk: ki kell számítani a b) pont szerint kiválasztott összes jármű átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátását az 5a. cikk extra kibocsátási egységekre vonatkozó rendelkezéseinek, illetve a 12. cikk ökoinnovációs technológiákra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül;

d)

5a. cikk: a 2020., a 2021. és a 2022. naptári év tekintetében az olyan személygépkocsik esetében, amelyeknek az NEDC szerint mért szén-dioxid-kibocsátási értékeken alapuló, fajlagos szén-dioxid-kibocsátása 50 g CO2/km-nél kisebb, a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást meg kell szorozni a 443/2009/EK rendelet 5a. cikkében meghatározott vonatkozó tényezővel;

e)

5a. cikk: a 2020., a 2021. és a 2022. naptári év tekintetében az olyan személygépkocsik esetében, amelyeknek a fajlagos szén-dioxid-kibocsátása 50 g CO2/km-nél kisebb, az ökoinnovációs technológiák révén elért CO2-kibocsátáscsökkentést meg kell szorozni az 5a. cikkben meghatározott vonatkozó tényezővel;

f)

a 12. cikk (1) bekezdése: a következő képlet segítségével meg kell határozni az ökoinnovációs csökkentéseket: ahol: eii az egyes, nyilvántartásba vett járművek ökoinnovációs csökkentése (az ökoinnovációs technológiával nem rendelkező járműveket úgy kell tekinteni, hogy esetükben a csökkentés 0 g CO2/km); rsc, i a nyilvántartásba vett járművek száma szorozva adott esetben az 5a. cikk szerinti extra kibocsátási tényezővel; N a nyilvántartásba vett járművek közül a b) pont szerint kiválasztott járművek száma, amelyekért a gyártó felelős. Ha az ökoinnovációs csökkentés meghaladja a 7 g CO2/km-t, akkor a csökkentést a 12. cikk (1) bekezdése szerint erre az értékre kell korlátozni;

g)

5a. cikk: a következő képlet segítségével meg kell határozni az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentéseket: ahol: CO2,∅ az összes kiválasztott jármű átlagos szén-dioxid-kibocsátása a c) pontnak megfelelően kiszámított ökoinnovációs csökkentések és extra kibocsátási egységek figyelembevétele nélkül; ei a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás; rsc,i a nyilvántartásba vett járművek száma szorozva adott esetben az 5a. cikk szerinti extra kibocsátási tényezővel; N a nyilvántartásba vett járművek közül a b) pont szerint kiválasztott járművek száma, amelyekért a gyártó felelős. Amennyiben az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentés meghaladja az 5a. cikkben említett 7,5 g CO2/km felső korlátot, a csökkentést erre az értékre kell korlátozni. Ha az egyik évben az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentés 7,5 g CO2/km alatt marad, az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentésre vonatkozó felső korlátig fennmaradó részt a következő év(ek)ben kell figyelembe venni;

h)	a c), az f) és a g) pontot figyelembe véve ki kell számolni az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást.

4.2.   Fajlagos kibocsátási célérték

Amikor a Bizottság a fajlagos kibocsátási célértéknek a gyártó számára, az I. mellékletben szereplő képlet alapján történő meghatározása céljából kiszámítja az átlagos tömeget, az összes jármű tömegét figyelembe veszi, és nem alkalmazza a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet 4. és 5. cikkének a fokozatos bevezetésre és az extra kibocsátási egységekre vonatkozó rendelkezéseit.

A 443/2009/EK rendelet, illetve az 510/2011/EU rendelet 2. cikkének (4) bekezdése alapján az olyan gyártó, amelynek – valamennyi kapcsolt vállalkozásával együtt – kevesebb mint 1 000 új személygépkocsiját veszik nyilvántartásba az Unióban, mentességet kaphat a fajlagos kibocsátási célérték teljesítése alól. Az ilyen értelemben vett kapcsolt vállalkozásnak való minősítés kritériumait az említett rendeletek 3. cikkének (2) bekezdése határozza meg. Amennyiben azonban a gyártó a 443/2009/EK rendelet 11. cikke alapján 2014. április 8. után vagy az 510/2011/EU rendelet 11. cikke alapján 2014. március 1. után célérték tekintetében mentességet kért és kapott, a gyártónak teljesítenie kell az említett mentességgel összefüggésben meghatározott célértéket, függetlenül attól, hogy a gyártónak kevesebb mint 1 000 új személygépkocsiját veszik nyilvántartásba az Unióban.

5.   CSOPORTOSULÁS

5.1.   Csoportosulások

A 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet 7. cikke értelmében a gyártók csoportosulásokat hozhatnak létre. A 7. cikk (5) és (6) bekezdése a csoportosulások két típusát határozza meg. A 7. cikk (5) bekezdése a nyílt csoportosulásokról rendelkezik, amelyeket olyan gyártók alkotnak, amelyek egymásnak nem kapcsolt vállalkozásai. Az ilyen csoportosulások bármely csatlakozni kívánó gyártó előtt nyitva állnak, feltéve, hogy a 7. cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek.

Az olyan csoportosulásokat, amelyekben a részt vevő valamennyi gyártó kapcsolt vállalkozások ugyanazon csoportjának a tagja, zárt csoportosulásoknak nevezzük, és a 7. cikk (6) bekezdésében foglaltak vonatkoznak rájuk.

A csoportosulást létrehozni kívánó gyártóknak a 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet 7. cikkének megfelelően bizonyítaniuk kell, hogy teljesítik a zárt csoportosulás létrehozására vonatkozó feltételeket, és az ezt alátámasztó információkat a csoportosulásra vonatkozó kitöltött nyilatkozattal együtt el kell juttatniuk a Bizottság EC-CO2-LDV-IMPLEMENTATION@ec.europa.eu funkcionális elektronikus postafiókjába.

A Bizottság úgy tekinti, hogy a csoportosulásról szóló megállapodás abban az évben alkalmazandó először, amikor az adott csoportosulás létrejöttéről értesítést kapott. Amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy az értesítésben megjelölt időpont előtt megszüntetik a csoportosulást, vagy a 7. cikk értelmében a csoportosulás létrehozására vonatkozó feltételek valamelyike nem teljesül, értesíteni kell a Bizottságot, és a csoportosulás a következő naptári évtől megszűnik.

5.2.   A csoportosulás teljesítménye

A 443/2009/EK rendelet, illetve az 510/2011/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében a csoportosulásokat „a 4. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából” hozzák létre, és a 7. cikk (7) bekezdésének megfelelően „a 4. cikk szerint kötelezettségeiknek való megfelelés alkalmazásában egyetlen gyártónak minősülnek”. A csoportosulás teljesítményének kiszámításakor ezért a csoportosulást úgy kell kezelni, mintha egyetlen gyártó lenne. A járműveknek a fokozatos bevezetéssel összefüggésben való kiválasztása, valamint az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátás és a fajlagos kibocsátási célérték kiszámítása is a 4. pontban leírt sorrendet követi.

Amennyiben a meglévő csoportosulások a 2020-tól 2022-ig terjedő időszak során módosulnak, az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentést, amelyből a csoportosulás tagjai a korábbi csoportosulás(ok)ban profitáltak, figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentésre vonatkozó felső korlátig mekkora fennmaradó rész vonatkozik a csoportosulás(ok)ra a következő év(ek)ben.

6.   ÁTÁLLÁS AZ NEDC-RŐL A WLTP-RE

A 443/2009/EK rendelet és az 510/2011/EU rendelet az NEDC során mért kibocsátásokon alapul. Ezért a WLTP bevezetésének eredményeként a szóban forgó rendeleteket hozzá kell igazítani a WLTP-hez, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kibocsátáscsökkentési követelmények az NEDC-eljárás szerint mért kibocsátásokra való hivatkozással meghatározott követelményekhez hasonlóan szigorúak maradjanak. Ez a pont azt határozza meg, hogy a fajlagos kibocsátási célértékeket és az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentésre vonatkozó felső korlátot (a személygépkocsik esetében) hogyan kell WLTP-értékeknek megfeleltetni, és az ökoinnovációs csökkentéseket hogyan kell hozzáigazítani a WLTP-értékekhez.

6.1.   A szén-dioxid-kibocsátások kiválasztása

A 2017–2020. naptári évek ellenőrzési adatainak vonatkozásában a gyártó átlagos fajlagos kibocsátásait az NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékek alapján kell kiszámítani annak meghatározásához, hogy a gyártó megfelel-e a fajlagos kibocsátási célértékeinek. 2021. január 1-jétől annak meghatározásához, hogy a gyártó megfelel-e a fajlagos kibocsátási célértékeinek, az átlagos fajlagos kibocsátásokat a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékek alapján kell kiszámítani. A 2019. és a 2020. naptári év vonatkozásában a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékeken alapuló átlagos fajlagos kibocsátásokat csak tájékoztatásul kell kiszámítani az egyes gyártók esetében.

6.2.   A fajlagos kibocsátási célérték megfeleltetése

A gyártó fajlagos kibocsátási célértékét 2021-től a WLTP szerinti kibocsátásmérés alapján határozzák meg. A célérték megállapításához 2020-ban össze kell hasonlítani a gyártó NEDC-en alapuló célértéknek való megfelelését az adott évi átlagos WLTP szerinti kibocsátásaival. A WLTP szerinti referencia-célérték meghatározásához az átlagos WLTP szerinti kibocsátásokat kell – azokat növelve vagy csökkentve – referenciaértékként használni, például ha 2020-ban a gyártó átlagos NEDC szerinti kibocsátása alacsonyabb, mint az NEDC-n alapuló célérték, akkor a WLTP szerinti referencia-célérték magasabb lesz, mint a referenciaérték, vagy ha a gyártó túllépi az NEDC-n alapuló célértékét, akkor a referenciaértéket csökkentik, azaz az új WLTP szerinti referencia-célérték alacsonyabb lesz, mint a referenciaérték. Annak biztosítása érdekében, hogy a WLTP-n alapuló fajlagos kibocsátási célértékek idővel összehasonlíthatóak maradjanak, figyelembe kell venni a gyártó flottájának átlagos tömegében évente bekövetkező változásokat.

A WLTP szerinti referencia-célérték és a fajlagos kibocsátási célértékek kiszámítására szolgáló képleteket a(z) (EU) […/…] bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelettel (23) módosított 443/2009/EK rendelet és az (EU) […/…] bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelettel (24) módosított 510/2011/EU rendelet I. melléklete határozza meg.

6.3.   Az extra kibocsátási egységek szerinti csökkentésre vonatkozó felső korlát megfeleltetése

Az extra kibocsátási egységek, amelyeket a gyártó átlagos fajlagos kibocsátásának meghatározása céljából egynél több járműként kell figyelembe venni, és amelyek ezáltal ösztönzik az alacsony kibocsátású járműveket, a 443/2009/EK rendelet 5a. cikkében előírtak szerint rendelkezésre állnak majd a 2020 és 2022 között időszakban. 2020-ban még csak az NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékekre lesz szükség e módszer végrehajtásához, ugyanakkor ahhoz, hogy 2021-ben és 2022-ben továbbra is élvezhessék az extra kibocsátási egységek előnyeit, a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen években nyilvántartásba vett járműveknek mind az NEDC, mind a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátási értéke rögzítve legyen a megfelelőségi nyilatkozatban.

A 2021. és a 2022. évre vonatkozóan ez a következőket jelenti:

—	az NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékre annak meghatározásához lesz szükség, hogy a jármű jogosult-e extra kibocsátási egységekre, egy extra kibocsátási egységekre jogosult jármű NEDC szerinti kibocsátásának ugyanis 50 g CO2/km-nél alacsonyabbnak kell lennie;

—	a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékre az extra kibocsátási egységek hatásának kiszámításához lesz szükség, a gyártó 2021-re és 2022-re vonatkozó átlagos fajlagos kibocsátásainak meghatározása céljából.

A 443/2009/EK rendelet 5a. cikke 7,5 g CO2/km-ben állapítja meg a 2020 és 2022 közötti időszakban felhasználható extra kibocsátási egységekre vonatkozó felső korlátot. Valószínű, hogy a felső korlát egy részét 2020-ban, azaz az NEDC szerinti feltételek mellett felhasználják, míg a fennmaradó rész rendelkezésre áll 2021-re és 2022-re. Az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet 5. cikke módszertant határoz meg a WLTP szerinti szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó felső korlát 2021. és 2022. évre rendelkezésre álló fennmaradó részének újraszámításához. Ezt követően a felső korlát fennmaradó részét kell használni az e közlemény 4.1. pontjának g) alpontjában meghatározott számításhoz.

6.4.   Az ökoinnovációs technológia révén elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés kiigazítása

Az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet (személygépkocsik) 6. cikke és az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet (könnyű haszongépjárművek) 5. cikke értelmében 2021. január 1-jétől a gyártó átlagos fajlagos kibocsátásainak kiszámításakor a 443/2009/EK rendelet, illetve az 510/2011/EU rendelet 12. cikkének értelmében vett ökoinnovációk révén elért olyan szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést lehet csak figyelembe venni, amelyre nem vonatkozik a WLTP. A 2021., a 2022. és a 2023. naptári évek tekintetében az e közlemény 4.1. pontjának f) alpontja szerint kiszámított ökoinnovációs csökkentéseket az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelet (személygépkocsik) 6. cikkével és az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelet (könnyű haszongépjárművek) 5. cikkével összhangban ki kell igazítani. A 2024. naptári évtől az ökoinnovációs csökkentéseket kiigazítások nélkül kell az átlagos fajlagos kibocsátások kiszámításakor figyelembe venni.

6.5.   Az NEDC szerinti szén-dioxid-kibocsátási értékek meghatározása és korrekciója az átlagos fajlagos kibocsátások kiszámításához

Az (EU) 2017/1153 végrehajtási rendeletben (személygépkocsik) és az (EU) 2017/1152 végrehajtási rendeletben (könnyű haszongépjárművek) (a továbbiakban: megfeleltetési rendeletek) meghatározott megfeleltetési eljárások olyan jármű-szimulációs eszköz alkalmazását is magukban foglalják, amely fel fogja váltani a fizikai járművizsgálatokat. Fennáll annak a kockázata, hogy a megfeleltetési eszköz irreálisan alacsony szén-dioxid-kibocsátási értékeket ad. A rendeletek ezért korrekciós mechanizmusról rendelkeznek annak érdekében, hogy az ilyen helyzetekkel ne lehessen visszaélni.

A megfeleltetési rendeletek I. mellékletének 3.2.8. pontja szerint a típusjóváhagyó hatóságnak/műszaki szolgálatnak meghatározott esetekben De eltérési tényezőt és ellenőrzési tényezőt kell meghatározniuk, amelyet rögzíteniük kell a típusbizonyítványban (lásd a WLTP rendelet I. mellékletének 4. függelékében megállapított típusbizonyítvány kiegészítésének függelékét), a gyártónak pedig a megfelelőségi nyilatkozat 49. pontjában.

A De eltérési tényezőt és az ellenőrzési tényezőt a tagállamoknak 2017-től kell nyomon követniük.

A De eltérési tényezőt az alábbi esetekben kell meghatározni és rögzíteni:

—	a megfeleltetési rendeletek I. mellékletének 3.2.6. pontja szerinti véletlenszerű kiválasztás eredményeként fizikai járművizsgálatot végeznek (a véletlenszerű kiválasztás eredményei a megfeleltetési eszköz eredményeit tartalmazó jelentésből);

—	a típusjóváhagyó hatóság által a megfeleltetési rendeletek I. mellékletének 3.2.7. pontjával összhangban benyújtott külön kérés eredményeként fizikai járművizsgálatot végeznek.

Az ellenőrzési tényezőt az alábbi esetben kell meghatározni és rögzíteni:

—	a típusjóváhagyó hatóság fizikai járművizsgálat (3.2.8. pont) eredményeként általa elvégzett ellenőrzést követően megállapítja és megerősíti, hogy eltérést talált a bemeneti adatokban.

A típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat De eltérési tényezőre és ellenőrzési tényezőre vonatkozó rovatait minden más esetben üresen kell hagyni.

Ha a De eltérési tényező meghaladja a 0,04-ot, vagy ha az ellenőrzési tényező 1, akkor az érintett gyártó átlagos fajlagos kibocsátásait a megfeleltetési rendeletek 7. cikkével összhangban korrigálni kell.

Az ellenőrzési tényezőt 0-ra kell beállítani, ha a bemeneti adatokat ellenőrzik, és megerősítik, hogy azok érvényesek, vagy ha a bemeneti adatok eltérése a gyártó kárára történik.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 443/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról (HL L 140., 2009.6.5., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 510/2011/EU rendelete (2011. május 11.) az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról (HL L 145., 2011.5.31., 1. o.).

(3)  A Bizottság 1014/2010/EU rendelete (2010. november 10.) az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyomon követéséről és bejelentéséről (HL L 293., 2010.11.11., 15. o.).

(4)  A Bizottság 293/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 3.) az új könnyű haszongépjárművek nyilvántartásba vett adatainak az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellenőrzéséről és bejelentéséről (HL L 98., 2012.4.4., 1. o.).

(5)  A Bizottság közleménye az új személygépkocsik nyilvántartásba vett adatainak nyomon követéséről és bejelentéséről, COM(2010) 657 végleges.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 333/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a 443/2009/EK rendeletnek az új személygépkocsikra vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról (HL L 103., 2014.4.5., 15. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 253/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az 510/2011/EU rendeletnek az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó 2020. évi CO2-kibocsátás-csökkentési célérték elérésére alkalmas módozatok meghatározása tekintetében történő módosításáról (HL L 84., 2014.3.20., 38. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2017/1153 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és az 1014/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 679. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2017/1152 végrehajtási rendelete (2017. június 2.) a szabályozási vizsgálati eljárás változását tükröző megfeleltetési paraméterek meghatározására szolgáló módszertan megállapításáról és a 293/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 175., 2017.7.7., 644. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2017/1151 rendelete (2017. június 1.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 692/2008/EK bizottsági rendelet és az 1230/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról, valamint a 692/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 175., 2017.7.7., 1. o.).

(11)  A Bizottság 692/2008/EK rendelete (2008. július 18.) a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és végrehajtásáról (HL L 199., 2008.7.28., 1. o.).

(12)  COM(2016)501 final

(13)  A megfelelőségi nyilatkozat 0.5. bejegyzése; a 443/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja és az 510/2011/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének f) pontja: „»gyártó«: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a jóváhagyó hatóságnak felelősséggel tartozik a 2007/46/EK irányelv szerinti EK-típusjóváhagyási eljárás minden vonatkozásáért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért.”

(14)  https://circabc.europa.eu/sd/a/00e8fe6c-3ad8-4e9f-9a39-437501f609a4/Manufacturer_list.xls

(15)  Ez a paraméter nem áll rendelkezésre az összes jármű esetében, további részletekért lásd e közlemény 6.5. pontját.

(16)  COM(2016)501 final

(17)  A személygépkocsik esetében 2018-tól kötelező, a tehergépjárművek esetében már kötelező.

(18)  Az 510/2011/EU rendelet 8. cikkének (8) bekezdése előírja, hogy a könnyű haszongépjárművek ellenőrzési adatainak összegyűjtéséért és közléséért is ugyanaz az illetékes hatóság legyen felelős.

(19)  http://cdr.eionet.europa.eu/

(20)  http://circa.europa.eu/Members/irc/env/gge_ldv/library

(21)  http://circa.europa.eu/Members/irc/env/gge_ldv/library

(22)  A Bizottság 725/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. július 25.) a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiák jóváhagyási és minősítési eljárásának megállapításáról (HL L 194., 2011.7.26., 19. o.).

(23)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(24)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

---

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/11

---

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Útmutató a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/02)

1.   BEVEZETÉS

(1)

A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1286/2014/EU rendelet) (1) egységes szabályokat állapít meg a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek (a továbbiakban: PRIIP-ek) előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (a továbbiakban: KID) formájára és tartalmára, illetve a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek előállítói, értékesítői és az ilyen termékekkel kapcsolatos tanácsadást végző személyek által a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátására vonatkozóan.

(2)

A KID közös szabványt vezet be a lakossági befektetői információk közlésére vonatkozóan a PRIIP-ek széles köre tekintetében, és lehetővé teszi a lakossági befektetők számára, hogy megértsék és összehasonlíthassák a PRIIP-ek fő jellemzőit és kockázatait, potenciális jövőbeli teljesítményét, ezáltal lehetővé téve a lakossági befektetők számára, hogy megalapozott befektetési döntéseket hozzanak.

(3)

E közlemény célja, hogy az esetleges értelmezésbeli különbségeknek az Unió egészére kiterjedő megszüntetése révén további segítséget nyújtson az 1286/2014/EU rendelet végrehajtásához, illetve a rendeletnek való megfeleléshez. A közlemény a PRIIP-ekre vonatkozó keret végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által 2016. július 11-én megrendezett technikai szintű találkozó keretében az érintettektől kapott visszajelzésekre, valamint az ezt követően a Bizottsághoz, az Európai Bankhatósághoz, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósághoz és az Európai Értékpapírpiaci Hatósághoz beérkező megkeresésekre épül.

(4)

Ez a közlemény nem tartalmaz új jogi normákat, és nem is hoz létre ilyeneket. A Bizottság álláspontja nem érinti az Európai Unió Bíróságának az 1286/2014/EU rendeletre, vagy az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vagy végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó esetleges jövőbeli értelmezéseit.

2.   IRÁNYMUTATÁSOK

(5)

Az 1286/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó termékek A PRIIP-ek előállítóinak, és az ilyen termékekkel kapcsolatban tanácsadást végző vagy az ilyen termékeket lakossági befektetők részére értékesítő személyeknek kell megvizsgálniuk, hogy mely termékeknek kell megfelelniük az 1286/2014/EU rendelet rendelkezéseinek. Vizsgálatuknak figyelembe kell vennie különösen az egyes termékekre jellemző egyedi gazdasági jellemzőket és szerződési feltételeket.

(6)

Lakossági befektetők számára ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott termékek A lakossági befektető által fizetés nélkül megszerezhető termék – azaz amelynél nincs kezdeti fizetési kötelezettség, és nem áll fenn a lakossági befektetőt terhelő jövőbeli pénzügyi kötelezettség kockázata sem – nem minősül befektetésnek az 1286/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, következésképp esetében nincs szükség KID-re.

(7)

Több lehetőséget kínáló lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek Tekintettel a több lehetőséget kínáló PRIIP-ek egyedi jellemzőire és konkrétan arra, amikor az 1286/2014/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében előírt információk nem adhatók meg egyetlen, tömör, önálló dokumentumban minden egyes alapul szolgáló befektetési lehetőségekre vonatkozóan, az 1286/2014/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése eltérést engedélyez a KID formátuma tekintetében. Az eltérés hatályából adódóan az ilyen több lehetőséget kínáló PRIIP-ek előállítóinak az 1286/2014/EU rendelet összes többi rendelkezésének meg kell felelniük. Következésképp az (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) (a továbbiakban: felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet) 10. cikkének b) pontjával összhangban készített KID-nek a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben meg kell felelnie az 1286/2014/EU rendelet 13. és 14. cikkének is.

(8)

Biztosítási alapú befektetési termékek, amelyek mögöttes befektetési lehetőségei között PRIIP-ek és PRIIP-nek nem minősülő termékek egyaránt szerepelnek Az 1286/2014/EU rendelet értelmében a KID-et minden biztosítási alapú befektetési termék esetében egységes szabályok alapján kell a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátani, függetlenül attól, hogy az érintett PRIIP-ek mögöttes befektetési lehetőségei maguk is PRIIP-ek-e.

(9)

A „lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója” fogalommeghatározásában szereplő, meglévő lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket érintő változások Az 1286/2014/EU rendelet 4. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint a „lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék előállítója” a lakossági befektetési csomagterméket, illetve biztosítási alapú befektetési terméket előállító szervezet, illetve a meglévő lakossági befektetési csomagterméken, illetve biztosítási alapú befektetési terméken változtatást végrehajtó szervezet, mely változtatások magukban foglalják többek között a termék kockázati és nyereségprofiljának vagy a lakossági befektetési csomagtermékbe, illetve biztosítási alapú befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségeknek a módosítását. Ez a meghatározás példákat tartalmaz a meglévő PRIIP-eken végrehajtott olyan változtatásokra, amelyek alapján egy szervezet az 1286/2014/EU rendelet alkalmazásában PRIIP előállítójának minősül, de a példák nem teljeskörűek. Az 1286/2014/EU rendelet annak biztosítására irányul, hogy a KID-ben közölt információk pontosak, helytállóak, egyértelműek és nem megtévesztők legyenek a lakossági befektetők számára, és hogy a lakossági befektetők képesek legyenek a különböző PRIIP-ek összehasonlítására, és teljes mértékben megértsék azok egyedi jellemzőit. Egy meglévő PRIIP másodlagos értékpapírpiaci jegyzése még nem jelent automatikusan olyan változtatást, amely érintené az adott PRIIP kockázati és nyereségprofilját vagy a hozzá kapcsolódó költségeket.

(10)

Területi hatály Az 1286/2014/EU rendelet az Európai Unió területén belül a PRIIP-ek összes előállítójára, valamint a lakossági befektetők részére elérhető PRIIP-ekkel kapcsolatban tanácsadást végző összes személyre és az ilyen termékek összes értékesítőjére alkalmazandó, ideértve a harmadik országbeli ilyen szervezeteket és személyeket is. Következésképp amennyiben az Unió területén belül lakossági befektetők harmadik országbeli PRIIP-et jegyeznek vagy vásárolnak, az 1286/2014/EU rendeletben megállapított előírásokat alkalmazni kell. Ilyen esetekben a PRIIP-pel kapcsolatos tanácsadást végző személynek vagy az e terméket értékesítő személynek az 1286/2014/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésével összhangban a lakossági befektetők rendelkezésére kell bocsátania a KID-et. Amennyiben alkalmazandók, eleget kell tenni azon ágazati szabályoknak, amelyek meghatározzák a feltételeket, amelyek mellett a PRIIP-ek harmadik országbeli előállítói, illetve a PRIIP-ekkel kapcsolatos tanácsadást végző harmadik országbeli személyek vagy az ilyen termékeket értékesítő harmadik országbeli személyek tevékenységüket az Unióban végezhetik (3). Amennyiben a PRIIP-et csak az Unión kívüli befektetők részére teszik elérhetővé, a KID-et nem kell rendelkezésre bocsátani.

(11)

2018. január 1-jén érvényes ajánlatok Az 1286/2014/EU rendelet nem tartalmaz semmilyen átmeneti rendelkezést a lakossági befektetők részére 2018. január 1-jét megelőzően elérhetővé tett, és a lakossági befektetők részére ezen dátumot követően is elérhető PRIIP-ek tekintetében, így a rendelet ezen PRIIP-ekre is alkalmazandó.

(12)

2017. december 31-ig lezáruló ajánlatok Amennyiben a PRIIP 2018. január 1-je után már nem elérhető a lakossági befektetők részére, és a hatályos elkötelezettségeket érintő változások kizárólag az ezen dátumot megelőzően elfogadott szerződéses feltételek hatálya alá tartoznak, a KID-et nem kell rendelkezésre bocsátani. Amennyiben az említett szerződéses feltételek lehetővé teszik a PRIIP-ből való kiszállást, de az adott PRIIP 2018. január 1-jét követően más lakossági befektetők részére nem elérhető, a KID-et nem kell rendelkezésre bocsátani.

(13)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások általi alkalmazása Azon átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (a továbbiakban: ÁÉKBV) és alternatív befektetési alapok, amelyek a nemzeti jog alapján kiemelt befektetői információk készítésére kötelezettek, az 1286/2014/EU rendelet 32. cikkének (1) bekezdése értelmében 2019. december 31-ig mentesülnek a rendelet hatálya alól. Az 1286/2014/EU rendelet ugyanakkor nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné a kiemelt befektetői információknak a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal történő helyettesítését.

(14)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok lefordítása Az 1286/2014/EU rendelet 7. cikke értelmében annak biztosítása érdekében, hogy a lakossági befektetők meg tudják érteni, a KID-et a PRIIP forgalmazási helye szerinti tagállam által előírt nyelven kell rendelkezésre bocsátani. Önmagában az a tény, hogy a PRIIP-pel kapcsolatos tanácsadást végző vagy az ilyen terméket értékesítő személy weboldala nem csak azon tagállambeli lakossági befektetők által érhető el, ahol az említett személy a terméket forgalmazza, nem keletkeztet olyan kötelezettséget, amely alapján a KID-et a szóban forgó többi tagállam által előírt nyelven is rendelkezésre kellene bocsátani. Az 1286/2014/EU rendelet kifejezett módon nem rendelkezik arról, hogy ki a felelős a KID lefordításáért abban az esetben, ha a PRIIP-et határokon átnyúló módon teszik elérhetővé. Az 1286/2014/EU rendelet 11. cikke alapján azonban egyértelmű, hogy a PRIIP előállítója felelős a fordítás pontosságáért. Továbbá az 1286/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a lefordított, KID-et közzé kell tenni a PRIIP előállítójának weboldalán.

(15)

A mögöttes befektetési lehetőségre vonatkozó információkért viselt polgári jogi felelősség Az 1286/2014/EU rendelet 11. cikke nem zárja ki PRIIP-ek előállítóinak polgári jogi felelősségét a különböző befektetési lehetőségekre vonatkozó konkrét információk tekintetében, amennyiben a szóban forgó információ megtévesztőnek, pontatlannak vagy a jogilag kötelező erejű, szerződéskötést megelőző és szerződéses dokumentumok vonatkozó részeivel vagy az 1286/2014/EU rendeletben vagy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben megállapított követelményekkel összhangban nem állónak bizonyul.

(16)

Forgalmazási csatornák Az 1286/2014/EU rendelet nem tesz különbséget a lakossági befektető részére tanácsadással vagy tanácsadás nélkül értékesített, illetve a lakossági befektető által saját kezdeményezésére vagy másképp megszerzett PRIIP-ek között. A lakossági befektetők részére elérhetővé tett PRIIP-ek esetében a termék előállítójának el kell készítenie az adott termékre vonatkozó KID-et, és közzé kell tennie azt a weboldalán, az adott termékkel kapcsolatos tanácsadást végző vagy az ilyen terméket értékesítő személynek pedig a lakossági befektető rendelkezésére kell bocsátania a KID-et.

(17)

Kizárólag közvetítőkön keresztül forgalmazott lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek Az 1286/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a PRIIP előállítójának akkor is el kell készítenie a KID-et és közzé kell tennie azt a weboldalán, ha a PRIIP-et kizárólag a termék előállítójától eltérő személyek értékesítik.

(18)

Lakossági befektetési csomagtermék, illetve biztosítási alapú befektetési termék forgalmazása kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nélkül A PRIIP-pel kapcsolatos tanácsadást végző személynek, illetve az ilyen termék értékesítőjének az 1286/2014/EU rendelet 13. cikkével összhangban a lakossági befektetők rendelkezésére kell bocsátania a KID-et. A PRIIP-nek a KID nélküli forgalmazása az 1286/2014/EU rendelet megsértésének minősül.

(19)

PRIIP-nek nem minősülő terméket és PRIIP-et egyaránt tartalmazó ajánlat Amennyiben a PRIIP-nek nem minősülő terméket PRIIP-pel együtt kínálják, és az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének a)–h) pontjában említett információkat a PRIIP-nek nem minősülő termék nem érinti, elegendő ha a szóban forgó PRIIP-re vonatkozó KID a PRIIP-nek nem minősülő termékre csak a „További fontos információk” szakaszban hivatkozik.

(20)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formai módosítása Az 1286/2014/EU rendelet nem teszi lehetővé a KID formai módosítását, így az egyes szakaszok címei vagy azok sorrendje sem módosítható.

(21)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum terjedelme Az 1286/2014/EU rendelet egyértelműen megállapítja, hogy a KID-et rövid, tömören megírt dokumentumként kell elkészíteni, amely kinyomtatva legfeljebb három A4-es oldal terjedelmű lehet.

(22)

Az illetékes hatóság meghatározása Az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésnek a) pontja csak azt írja elő, hogy a PRIIP előállítójának illetékes hatóságával kapcsolatos információk szerepeljenek a KID-ben. Illetékes hatóság alatt a PRIIP előállítójának székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát kell érteni, függetlenül attól, hogy PRIIP szóban forgó előállítója határokon átnyúló tevékenységet végez-e vagy sem.

(23)

A „kérésre készülő” (on demand) vagy „valós idejű” (real time) kiemelt információkat tartalmazó dokumentum Az 1286/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a PRIIP előállítójának a felülvizsgálat alapján szükségesnek mutatkozó változtatások esetén módosítania kell a KID tartalmát. A KID módosított változatát haladéktalanul elérhetővé kell tenni. Sem az 1286/2014/EU rendelet, sem a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem kötelezi a PRIIP előállítóját arra, hogy „kérésre készülő” vagy „valós idejű” KID-et bocsásson rendelkezésre. A felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet eltérő rendelkezése hiányában a PRIIP előállítója által a KID tekintetében végzett felülvizsgálatok és módosítások gyakorisága a PRIIP jellegétől függ, feltéve, hogy a KID-ben foglalt információk továbbra is pontosak és nem megtévesztők. Mindazonáltal megengedett a „kérésre készülő” vagy „valós idejű” KID előállítására alkalmas rendszerek használata, feltéve, hogy az ilyen rendszerek által előállított KID-ek megfelelnek az 1286/2014/EU rendelet szabályainak, ideértve a PRIIP előállítójának weboldalán való közzétételre vonatkozó szabályokat is.

---

(1)  HL L 352., 2014.12.9., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L 100., 2017.4.12., 1. o.)

(3)  Ezen szabályok közé tartoznak például a következők: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (HL L 26., 2016.2.2., 19. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.); Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/15

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8504 – EDF Energy Services/ESSCI)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/03)

2017. június 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8504 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/15

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8485 – Hitachi Group/Honda/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/04)

2017. június 30-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8485 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/16

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8429 – BNP Paribas/Caisse des Dépôts et Consignations/Société Générale/Euronext/Euroclear/S2IEM/CACEIS/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/05)

2017. június 30-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8429 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/16

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8467 – BNP Paribas/Commerz Finanz)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/06)

2017. június 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8467 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/17

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8439 – Wärtsilä/CSSC/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/07)

2017. június 30-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8439 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/17

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8490 – Blackstone/CPPIB/Ascend Learning)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/08)

2017. június 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8490 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/18

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2017. július 6.

(2017/C 218/09)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1385
JPY	Japán yen	129,01
DKK	Dán korona	7,4369
GBP	Angol font	0,88013
SEK	Svéd korona	9,6310
CHF	Svájci frank	1,0975
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,5298
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,147
HUF	Magyar forint	309,37
PLN	Lengyel zloty	4,2478
RON	Román lej	4,5933
TRY	Török líra	4,1367
AUD	Ausztrál dollár	1,5008
CAD	Kanadai dollár	1,4728
HKD	Hongkongi dollár	8,8918
NZD	Új-zélandi dollár	1,5697
SGD	Szingapúri dollár	1,5749
KRW	Dél-Koreai won	1 317,44
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,3470
CNY	Kínai renminbi	7,7443
HRK	Horvát kuna	7,4055
IDR	Indonéz rúpia	15 242,24
MYR	Maláj ringgit	4,8938
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,733
RUB	Orosz rubel	68,4881
THB	Thaiföldi baht	38,800
BRL	Brazil real	3,7639
MXN	Mexikói peso	20,9250
INR	Indiai rúpia	73,7325

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/19

---

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok jegyzékének frissítése (1)

(2017/C 218/10)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 16. cikkének (2) bekezdésében említett határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálatok jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (kodifikált szöveg) 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

GÖRÖGORSZÁG

A HL C 360., 2013.12.10-i számában közzétett információk módosítása

A határellenőrzésért felelős nemzeti szolgálat: Ελληνική Αστυνομία (Helliniki Astynomia) – görög rendőrség, Λιμενικό Σώμα (Limeniko Soma) – görög kikötői rendőrség, Τελωνεία (Telonia) – vámőrség, Πολεμικό Ναυτικό (Polemiko Naytiko – Görög Haditengerészet).

A korábbi közzétételek listája

HL C 247., 2006.10.13., 17. o.

HL C 77., 2007.4.5., 11. o.

HL C 153., 2007.7.6., 1. o.

HL C 164., 2007.7.18., 45. o.

HL C 153., 2007.7.6., 21. o.

HL C 331., 2008.12.31., 15. o.

HL C 87., 2010.4.1., 15. o.

HL C 180., 2012.6.21., 2. o.

HL C 98., 2013.4.5., 2. o.

HL C 256., 2013.9.5., 14. o.

HL C 360., 2013.12.10., 17. o.

---

(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.

(2)  HL L 77., 2016.3.23., 1. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/20

---

ÉRTESÍTÉS ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL

A nem bevont famentes papír behozatala tekintetében a Török Köztársaság által alkalmazott intézkedéseknek az (EU) 2015/1843 rendelet értelmében vett, kereskedelmet gátló akadályokra irányuló uniós vizsgálati eljárása

(2017/C 218/11)

Az Európai Bizottság az (EU) 2015/1843 (1) rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően úgy határozott, hogy uniós vizsgálati eljárást indít egy iparági szövetség által benyújtott, kereskedelmet gátló akadályról szóló panaszt követően.

1.   Érintett termékek

A harmonizált rendszer következő vámtarifaszámai alá tartozó nem bevont famentes papír: 4802.55.15.10.00, 4802.55.25.10.00, 4802.55.30.10.00, 4802.55.90.10.00, 4802.56.20.20.00, 4802.56.80.10.00 és 4802.57.0.10.00.

2.   Érintett ország

Török Köztársaság

3.   A panasz összefoglalása

A panasz a nem bevont famentes papírra vonatkozóan Törökország által 2015. szeptember 28-án bevezetett importfelügyeleti rendszerre irányul. A szóban forgó – a panasz szerint különleges importengedélyezési kötelezettséget bevezető – importfelügyeleti rendszer csak a legfeljebb tonnánként 1 200 USD vámértékű, Törökországba importált papírra alkalmazandó – az Európai Unióból származó valamennyi import ebbe a kategóriába tartozik.

A panasz szerint az engedélyezési eljárás során kért különleges információk miatt az importőrök számára lehetetlen ilyen behozatali engedélyt szerezni. A behozatali engedély kiállításához a török hatóságok állítólag olyan információkat kérnek, amelyek csak a papírgyártók számára elérhetők. Emiatt az importőröknek állítólag nincs más lehetőségük, mint tonnánként 1 200 USD feletti vámértéket bejelenteni az importált papírra még akkor is, ha a tényleges importérték a fenti összeg alatti.

A panasz szerint a tényleges érték feletti érték bejelentése – másodlagos hatásként – további költségeket ró a termék importőrére, mivel a behozatalkor fizetett hozzáadottérték-adó visszatérítése állítólag a tényleges eladási ár alapján beszedett hozzáadottérték-adó összegének megfelelően történik, és a tényleges eladási ár mindig alacsonyabb a bejelentett importárnál. A fenti árak különbségére kivetett hozzáadottérték-adó ezért a panasz szerint az importált papírra kivetett pótlólagos adónak minősül.

A panasz szerint a Törökország által elfogadott intézkedések nem összeegyeztethetők a vámunióról szóló megállapodás 5. és 50. cikkével, az 1994. évi GATT III. cikkének (2) bekezdésével és XI. cikkének (1) bekezdésével, valamint a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásával.

4.   Az eljárás

Az érdekelt felek írásos formában nyújthatnak be információkat vagy azokat alátámasztó bizonyítékokat a panasz által felvetett konkrét kérdésekkel kapcsolatban.

A Bizottság továbbá meghallgat minden érdekelt felet, aki írásban kéri ezt, feltéve, hogy e feleket közvetlenül érinti az eljárás eredménye.

5.   Határidő

Az üggyel kapcsolatos bármilyen információt és meghallgatási kérelmet az ezen értesítés megjelenését követő 45 napon belül kell írásban eljuttatni a Bizottsághoz a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Trade

TRADE.F.2 – Trade Barrier Complaints

CHAR 6/135

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: trade-tbr@ec.europa.eu

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1843 rendelete (2015. október 6.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján az Uniót megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelempolitika területén követendő uniós eljárások megállapításáról (HL L 272., 2015.10.16., 1. o.).

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/22

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8537 – Moody's/Bureau van Dijk Electronic Publishing)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/12)

1.

2017. június 29-én az Európai Bizottság az 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Moody's Corporation (a továbbiakban: Moody’s, Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez a tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Bureau Van Dijk Electronic Publishing BV (a továbbiakban: BvD, Hollandia) felett.

2.	Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: —   a Moody’s esetében: hitelminősítés, valamint a pénzügyi piacokhoz kapcsolódó kutatás, eszközök, elemzés és szakmai szolgáltatások, —   a BvD esetében: vállalati információkkal és egyéb üzleti intelligenciával kapcsolatos szolgáltatások.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8537 – Moody's/Bureau van Dijk Electronic Publishing hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/23

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8498 – Toray/Mitsui/Soda)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 218/13)

1.

2017. júnus 29-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Toray Industries, Inc. (a továbbiakban: Toray, Japán) és a Mitsui & Co., Ltd. (a továbbiakban: Mitsui, Japán) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások közös irányítást szereznek az összefonódási rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Soda Aromatic Co., Ltd. (a továbbiakban: Soda, Japán) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — a Toray egy japán székhelyű globális vállalat, amely több mint 20 országban végez szintetikus szálak és textilek, műanyagok és vegyi anyagok, informatikával kapcsolatos termékek és szénszál kompozit anyagok gyártása, feldolgozása és értékesítése terén aktív tevékenységet, továbbá környezetvédelmi, mérnöki és élettudományokkal összefüggő szolgáltatásokat nyújt, — a Mitsui logisztikai és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó globális japán csoport, amely jelentős nemzetközi infrastrukturális és egyéb projektek kidolgozásával foglalkozik különböző területeken, például: acél-, ásványi és fémerőforrások, szállítási rendszerek, vegyi anyagok, energia, élelmiszer, egészségügy, fogyasztóvédelem, informatika, kommunikáció és vállalatfejlesztés világviszonylatban, — a Soda illatok, ízek és aromák előállítása, értékesítése, kutatása és fejlesztése terén aktív japán vállalat, amely Ázsiában és Európában folytat tevékenységet.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8498 – Toray/Mitsui/Soda hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni az Európai Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

---

7.7.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/24

---

Helyesbítés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azon ülésére vonatkozó információkkal kapcsolatban, amely elfogadta a Hivatalos Lap 2017. június 30-i C 209. számában megjelentetett documentumokat

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 209., 2017. június 30. )

(2017/C 218/14)

A fedőlap első oldalán, az „I. Állásfoglalások, ajánlások és vélemények” cím alatt:

a következő szövegrész:

helyesen:

A fedőlap első oldalán, a „III. Előkészítő jogi aktusok” cím alatt:

a következő szövegrész:

helyesen:

Az 1. oldalon:

a következő szövegrész:

helyesen:

A 15. oldalon:

a következő szövegrész:

helyesen:

---