AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

4.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/3

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2017. május 8.)

a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Magyarország által bevezetett intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről

(2017/C 214/04)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (1) és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottság véleményére,

mivel:

(1)	2017. február 20-i levelében Magyarország értesítette a Bizottságot egyes, a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján bevezetett intézkedéseiről.

(2)	A Bizottság az értesítés beérkezésétől számított három hónapon belül megvizsgálta, hogy az intézkedések – különösen arányosságuk és a nemzeti szintű konzultációs eljárás átláthatósága tekintetében – összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

(3)	Az intézkedések vizsgálata során a Bizottság figyelembe vette a magyarországi audiovizuális piacról rendelkezésre álló adatokat, köztük különösen a televíziós piacra gyakorolt hatásokkal kapcsolatosakat.

(4)	A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események jegyzékét Magyarország egyértelmű és átlátható módon, széles körű konzultáció alapján állította össze.

(5)

A magyar hatóságok által átadott részletes információk és nézettségi adatok alapján a Bizottság meggyőződött arról, hogy a Magyarország által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt események jegyzéke a következő, az események társadalmi jelentősége szempontjából mértékadónak tekintett kritériumok közül legalább kettőt teljesít: i. az esemény a tagállamban széles körben különös visszhangot kelt, és nem csupán az adott sport, illetve tevékenység szokásos közönségének fontos; ii. az eseménynek – különösen a kulturális önazonosság erősítésében – általánosan elismert egyedi kulturális jelentősége van a tagállam lakossága számára; iii. az ország csapata résztvevője a nemzetközi jelentőségű verseny vagy bajnokság keretében zajló eseménynek; valamint iv. az eseményről hagyományosan ingyenes televíziós közvetítést adnak, amely nagy nézettségnek örvend.

(6)

A társadalmi szempontból kiemelten jelentős események benyújtott jegyzéke több olyan megjelölt eseményt tartalmaz, amely általában is kiemelten jelentősnek számít társadalmi szempontból; ilyenek például az olyan nyári és téli olimpiai játékok, amelyeken a magyar nemzeti válogatott, illetve egy vagy több magyar versenyző is részt vesz. A magyar hatóságok bemutatták, hogy a nyári és a téli olimpiai játékok iránt nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(7)

A FIFA Világbajnokság és az UEFA Európa-bajnokság nyitómérkőzése, negyeddöntői, elődöntői és döntője szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezek az események széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon, ugyanis nem csupán a sportesemények szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(8)

A jegyzék tartalmazza a magyar nemzeti férfiválogatottnak a FIFA Világbajnokságon és az UEFA Európa-bajnokságon játszott valamennyi mérkőzését, valamint az említett sportesemények selejtező mérkőzéseit és a hivatalos barátságos mérkőzéseket. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezen események iránt nem csupán a labdarúgás szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot keltenek. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(9)

AZ UEFA Bajnokok Ligájának döntője, valamint az UEFA Bajnokok Ligája és az UEFA Európa-liga magyarországi klubcsapat részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. Ezek az események széles körben különös visszhangot keltenek a magyar társadalomban, ugyanis nem csupán a labdarúgó-mérkőzések szokásos közönsége érdeklődik irántuk, hanem a széles nézőközönség is kedveli őket. Ez esetben arról van szó, hogy magyarországi klubcsapat vesz részt fontos nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(10)

Az EHF férfi és női kézilabda-Európa-bajnokságnak a magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok rámutatnak, hogy ezek az események a sportág rajongóin túlmutatóan széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon. A magyar válogatott rendre részt vesz ezek az eseményeken, amelyek nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(11)

A jegyzék tartalmazza az EHF Bajnokok Ligája magyarországi klubcsapat részvételével zajló valamennyi férfi és női kézilabda-mérkőzését. A magyar hatóságok bemutatták, hogy ezen események iránt nem csupán a kézilabda szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot keltenek. Ez esetben arról van szó, hogy magyarországi klubcsapat vesz részt nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezenkívül ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(12)

A FINA férfi vízilabda-világbajnokságnak és a LEN Bajnokok Ligájának a magyar nemzeti válogatott részvételével zajló mérkőzései szintén társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseményeknek számítanak. A magyar hatóságok rámutatnak, hogy ezen események iránt nem csupán a sportág szokásos közönsége érdeklődik, hanem széles körben különös visszhangot keltenek Magyarországon. A széles körű és fokozott érdeklődést az is erősíti, hogy a magyar csapat kiemelkedő sikereket ért el ezeken az eseményeken. Ez esetben arról van szó, hogy a nemzeti válogatott vesz részt nemzetközi mérkőzéssorozaton. Ezek az események nagy televíziós nézettségnek örvendenek, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhetők.

(13)

A jegyzék tartalmazza Formula–1 Magyar Nagydíjat, amely társadalmi szempontból kiemelten jelentős eseménynek számít. A magyar hatóságok bemutatták, hogy az esemény iránt nem csupán a sportág szokásos közönsége érdeklődik, hanem a magyar társadalom egészében széles körben különös visszhangot kelt. Ezenkívül az esemény nagy televíziós nézettségnek örvend, és hagyományosan ingyenesen fogható televíziós csatornákon nézhető.

(14)

A megjelölt intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyeket az elérni kívánt célok – vagyis a tájékozódáshoz való jog védelme, valamint a nyilvánosságnak a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események televíziós közvetítéséhez való széles körű hozzáférése – kijelölnek. A Bizottság következtetésében figyelembe veszi a szóban forgó események tervezett közvetítési módját, a „jogosult műsorszolgáltató” fogalommeghatározását, a magyarországi Médiatanács szerepét az intézkedések végrehajtásával kapcsolatban felmerülő jogviták rendezésében, továbbá azt, hogy a jelentős események jegyzékét létrehozó döntés azokra az eseményekre alkalmazandó, amelyek vonatkozásában a döntés hatálybalépését követően kötnek kizárólagos jogot biztosító szerződéseket. Ezért kimondható, hogy az Európai Alapjogi Charta 17. cikkében meghatározott, a tulajdonhoz való jogra gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(15)

Ugyanebből a megfontolásból a magyarországi intézkedések arányosnak tekinthetők, mert csak a szükséges mértékben szűkítik a szolgáltatásnyújtásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikke szerinti alapszabadsága érvényesülését. A kiemelkedően fontos közérdek annak biztosítása, hogy a nyilvánosság széleskörűen hozzáférjen a társadalmi szempontból kiemelten jelentős események közvetítéséhez. A magyarországi intézkedések továbbá nem valósítanak meg hátrányos megkülönböztetést, és nem zárják le a piacot más tagállamok műsorszolgáltatói, jogtulajdonosai és más gazdasági szereplői előtt.

(16)

A megjelölt intézkedések továbbá összeegyeztethetők az Európai Unió versenyszabályaival is. A jegyzékben szereplő események közvetítésére jogosult műsorszolgáltatók körét objektív kritériumok alapján jelölik ki, ezért az egyes események közvetítési jogának megszerzéséért tényleges verseny folyik vagy folyhat. Megállapítható továbbá, hogy a jegyzékben szereplő események száma nem túlzott, így nem torzítja a versenyt az ingyenesen és a díjfizetés ellenében fogható televíziós csatornák piacain. Ezért kimondható, hogy a piaci verseny szabadságára gyakorolt hatásaikat tekintve az intézkedések nem lépnek túl azokon a kereteken, amelyek az eseményeknek a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti jegyzékre való felvételéből szükségszerűen következnek.

(17)	A Bizottság a Magyarország által bevezetett intézkedésekről tájékoztatta a többi tagállamot, és megállapításait ismertette a 2010/13/EU irányelv 29. cikke alapján létrehozott bizottsággal. A bizottság kedvező véleményt alkotott,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

(1) A Magyarország által a 2010/13/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján hozott, a Bizottságnak az irányelv 14. cikkének (2) bekezdése alapján bejelentett intézkedések összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2) A Magyarország által hozott intézkedéseket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 8-án.

a Bizottság részéről

Andrus ANSIP

alelnök

(1) HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

4.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/9

Értesítés az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2017/C 214/07)

Az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó hatályban levő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2017. március 30-án a varrat nélküli acélcsövek uniós gazdasági ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: ESTA vagy kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

2. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Oroszországból vagy Ukrajnából származó, jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód (TARIC-kódok: 7304110011, 7304191020, 7304193020, 7304220021, 7304230020, 7304240021, 7304291020, 7304293020, 7304318030, 7304395830, 7304399230, 7304399320, 7304518930, 7304599230 és 7304599320) alá tartozó (3), legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, a Nemzetközi Hegesztési Intézet (IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint legfeljebb 0,86 szénegyenértékű (CEV) (4), varrat nélküli vas- és acélcsövek alkotják (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályban levő intézkedés a legutóbb a 795/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (5) és az 1269/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (6) módosított 585/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (7) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően az Ukrajnából származó dömping folytatódásával és az Oroszországból származó dömping megismétlődésével, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

4.1. A dömping folytatódásának és megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

Az Oroszországból származó dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás a belföldi ár és a felülvizsgálat tárgyát képező termék harmadik országokba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul, mivel Oroszországból jelenleg nem érkezik jelentős volumenű import az Unióba.

Ukrajna esetében a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás a belföldi ár és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

A dömping tényét igazoló fenti összehasonlítások alapján a kérelmező azt állítja, hogy valószínűsíthető az Oroszországból származó dömping megismétlődése és az Ukrajnából származó dömping folytatódása.

4.2. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínűsíthető. A fentiekkel összefüggésben a kérelmező meggyőző bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokból az Unióba irányuló behozatala az érintett országokban meglévő kihasználatlan kapacitások miatt valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni.

A kérelmező állítása szerint a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és ha az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országokból újra jelentős mértékű, dömpingáron történő behozatal indulna meg, az valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődéséhez vezetne.

A kérelmező meggyőző bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgált termék Ukrajnából az Unióba érkező behozatala abszolút értékben és piaci részesedés tekintetében egyaránt növekedett. A meggyőző bizonyíték azt mutatja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatali volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat által értékesített mennyiségekre, az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési árak szintjére és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolják az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét. A kérelmező szerint az érintett országokból dömpingelt áron történő behozatal további jelentős növekedése minden valószínűség szerint tovább rontaná az uniós gazdasági pénzügyi helyzetét, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék.

5. Eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

A hatályvesztési felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése nyomán valószínűsíthetően folytatódik-e vagy megismétlődik-e a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országokból származó termék dömpingje, illetve az uniós gazdasági ágazatot ért kár.

5.1. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2016. július 1-jétől2017. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2014. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2. A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országokban működő exportáló gyártóit (8) – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban – az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az érintett országok vizsgálat alá vonandó exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

Tekintettel az ezen hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, Oroszországban és Ukrajnában működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes exportáló gyártót – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett felveszi a kapcsolatot az érintett országok hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fentiekben kérttől eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható.

A Bizottság – adott esetben az érintett országok hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett országok hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének, valamint az országok hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintában szereplő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintában nem szereplő vállalatok együttműködőnek minősülnek („a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók”).

5.2.2. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (9) (10)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban – a vizsgálatban való részvételre.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonandó független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkéri az összes független importőrt – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Ezeknek a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit az általa folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.3.1. Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogszabályi határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (a továbbiakban esetenként: mintavétel). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak a további uniós gyártóknak – beleértve azokat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban –, illetve a nevükben eljáró képviselőiknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók összes ismert szervezetét értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a végleges mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintában szereplő uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és képviseleti szervezeteiket, a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindazonáltal csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Az érdekelt felek kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatásukat. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

5.7. Az írásbeli beadványok benyújtása, a kitöltött kérdőívek megküldése és levelezés

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. Mielőtt az érdekelt felek olyan információkat és/vagy adatokat bocsátanának a Bizottság rendelkezésére, amelyekkel kapcsolatban harmadik felet szerzői jog illet meg, a szerzői jog jogosultjától külön engedélyt kell kérniük, amelyben az kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információknak és/vagy adatoknak az e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket is –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeznek, „Limited” (korlátozott hozzáférésű) (11) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ennek az összefoglalónak megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem bocsát rendelkezésre nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy minden beadványukat és kérelmüket e-mailben – a meghatalmazásokat és a tanúsítványokat szkennelt formában csatolva – nyújtsák be, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy könyvelt levélpostai küldeményben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, az elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím működő, naponta ellenőrzött hivatalos e-mail-cím legyen. Az elérhetőségek megadása után a Bizottság kizárólag e-mailben kommunikál az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik a Bizottságtól a dokumentumok más kommunikációs csatornán történő megküldését, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan könyvelt levélpostai küldeményben kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat, köztük az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Oroszország vonatkozásában a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben és az I. melléklettel kapcsolatban a következő e-mail-címre kell írni: TRADE-SPT-R665-DUMPING-RUSSIA@ec.europa.eu

Ukrajna vonatkozásában a dömpinggel kapcsolatos kérdésekben és az I. melléklettel kapcsolatban a következő e-mail-címre kell írni: TRADE-SPT-R665-DUMPING-UKRAINE@ec.europa.eu

Minden egyéb kérdés és a II. melléklet vonatkozásában a következő e-mail-címre kell írni: TRADE-SPT-R665-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezek az információk figyelmen kívül hagyhatók, és a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, amennyiben az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletteherrel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulnia.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást szervezhet az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszához tartozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt a meghallgatás iránti kérelem benyújtására.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol a felek – többek között a dömping és kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban – előadhatják különböző álláspontjaikat és ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – azok hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az érdekelt felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérheti.

Az ilyen, az ezen értesítés tárgyát képező hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül lefolytatandó felülvizsgálatot kérő felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10. A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL C 363., 2016.10.1., 22. o.

(2) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3) Amint azokat jelenleg a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 1006/2011/EU bizottsági rendelet rendelkezései meghatározzák (HL L 282., 2011.10.28., 1. o.). Az érintett termékek körét az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő termékleírás, valamint a megfelelő KN-kódok termékleírásának együttese határozza meg.

(4) A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67-számú technikai jelentésnek megfelelően állapítják meg.

(5) A Tanács 795/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. augusztus 28.) az 1225/2009/EK végrehajtási rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 585/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 238., 2012.9.4., 1. o.).

(6) A Tanács 1269/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. december 21.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően a többek között Oroszországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 585/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 357., 2012.12.28., 1. o.).

(7) A Tanács 85/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. június 26.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Horvátországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 174., 2012.7.4., 5. o.).

(8) Exportáló gyártó az érintett országokban működő minden olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(9) A mintában kizárólag független, azaz az exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök szerepelhetnek. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha a következő rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(10) A független importőrök által szolgáltatott adatok e vizsgálat keretében a dömping meghatározásán kívül más szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(11) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(12) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited version” (korlátozott hozzáférésű) változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS AZ OROSZORSZÁGBÓL ÉS UKRAJNÁBÓL SZÁRMAZÓ EGYES VARRAT NÉLKÜLI VAS- ÉS ACÉLCSÖVEK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK AZ OROSZORSZÁGBAN ÉS AZ UKRAJNÁBAN MŰKÖDŐ EXPORTÁLÓ GYÁRTÓK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson az Oroszországban és az Ukrajnában működő exportáló gyártóknak az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

Mind a „Limited” (korlátozott hozzáférésű), mind a „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) megjelöléssel ellátott változatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltak szerint vissza kell küldeni a Bizottságnak.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail-cím

Telefonszám

Faxszám

2. FORGALOM, ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN, TERMELÉS ÉS TERMELÉSI KAPACITÁS

Kérjük, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint a felülvizsgálat tárgyát képező, az érintett országból származó termék tekintetében adja meg az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.1. szakaszában meghatározott felülvizsgálati időszakra vonatkozóan az Unió 28 tagállamába (2) irányuló exportértékesítést országonként lebontva és összesítve, a világ többi részére irányuló exportértékesítést (összesítve és az 5 legjelentősebb importáló országra lebontva), valamint a belföldi értékesítést, a termelést és a termelési kapacitást. Kérjük, adja meg a használt pénznemet.

I. táblázat

Forgalom, értékesítési volumen

Tonna

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós exportértékesítésére vonatkozó adatok a 28 tagállamra, országonkénti bontásban és összesítve

Összesen:

A tagállamok egyenkénti felsorolása (1):

A vállalata által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a világ többi részére irányuló exportértékesítésére vonatkozó adatok

Összesen:

Nevezze meg az 5 legjelentősebb importáló országot és az azoknak megfelelő mennyiséget és értéket (1).

(1) Csak belső használatra szolgáló dokumentum. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelem alatt áll. A dokumentum az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.) 19. cikke értelmében és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Szövege kép

Tonna

Érték az elszámolási pénznemben

Kérjük, adja meg a használt pénznemet

A vállalata által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítésére vonatkozó adatok

(1) Szükség esetén illesszen be további sorokat.

II. táblázat

Termelés és termelési kapacitás

Tonna

Vállalatának teljes termelése a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében

Vállalatának termelési kapacitása a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE (1)

Kérjük, adja meg a vállalat, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat tevékenységének pontos leírását (kérjük, sorolja fel őket, és adja meg, hogy milyen viszonyban állnak vállalatával). Ilyen tevékenység lehet többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termék megvásárlása vagy alvállalkozás keretében történő gyártása, illetve a felülvizsgálat tárgyát képező termék feldolgozása vagy az azzal való kereskedés.

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

(1) Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikke szerint két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint „személy”: természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Szövege kép

☐ „Limited version” (korlátozott hozzáférésű változat) (1)

☐ Version „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre)

(Jelölje meg a megfelelő rovatot!)

DÖMPINGELLENES ELJÁRÁS AZ OROSZORSZÁGBÓL ÉS UKRAJNÁBÓL SZÁRMAZÓ VARRAT NÉLKÜLI VAS- ÉS ACÉLCSÖVEK BEHOZATALÁRA VONATKOZÓAN

INFORMÁCIÓK A FÜGGETLEN IMPORTŐRÖK MINTÁJÁNAK KIVÁLASZTÁSÁHOZ

Ez az űrlap arra szolgál, hogy segítséget nyújtson a független importőröknek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2.1. pontjában kért mintavételi információk megadásában.

1. NÉV ÉS KAPCSOLATTARTÁSI ADATOK

Kérjük, adja meg vállalatáról a következő adatokat:

Vállalat neve

Cím

Kapcsolattartó

E-mail cím

Telefonszám

Faxszám

2. FORGALOM ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI VOLUMEN

Kérjük, hogy adja meg euróban (EUR) a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a vállalat teljes forgalmát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott varrat nélküli vas- és acélcsövek Unióba (2) irányuló behozatalával elért forgalmat és e behozatal tömegét/volumenét, valamint az Oroszországból és Ukrajnából történő behozatalt követően a behozatal uniós piacon történő viszonteladásával elért forgalmat és e viszonteladás tömegét/volumenét.

Tonna

Érték euróban (EUR)

A vállalat teljes forgalma euróban (EUR)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló behozatala

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unió piacán való viszonteladása az Oroszországból és Ukrajnából való behozatalt követően

(2) Az Európai Unió 28 tagállama a következő: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság.

Szövege kép

3. VÁLLALATA ÉS AZ AZZAL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGE (1)

A vállalat neve és székhelye

Tevékenység

Kapcsolat jellege

4. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Kérjük, adjon meg minden olyan egyéb információt, amely vállalata szerint segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

5. NYILATKOZAT

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelessége helyszíni vizsgálat keretében ellenőrzésre kerüljön. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során nem együttműködő vállalatnak kell tekinteni. A nem együttműködő importőrök esetében a Bizottság ténymegállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, így az eredmény kedvezőtlenebb lehet e vállalat számára, mint ha együttműködött volna.

A meghatalmazott tisztségviselő aláírása:

A meghatalmazott tisztségviselő neve és beosztása:

Dátum:

4.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/19

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítás elfogadása iránti kérelem közzététele

(2017/C 214/08)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosításra irányuló kérelmet.

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„JAMBON DE LACAUNE”

EU-szám: PGI-FR-02302 – 15.3.2017

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Syndicat des Salaisons de Lacaune

BP8

81230 Lacaune

FRANCIAORSZÁG

Tel.: +33 561737780

Fax +33 561737782

E-mail: midiporc@midiporc.fr

Ennek a szervezetnek tagja valamennyi, a „Jambon de Lacaune” OFJ-hez kapcsolódó gazdasági szereplő (tenyésztő, vágóhíd, élelmiszer-előállító vállalkozó, darabolóüzem, feldolgozó, szeletelő- és csomagolóüzem), ily módon jogosult arra, hogy a termékleírás módosítását kérje.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék leírása
—	☒	A származás igazolása
—	☐	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: kapcsolat, ellenőrző szerv

4. A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása

5. Módosítás(ok):

A származás igazolása

A következő bekezdés

„A termékeket egy, a csoportosulás által meghatározott logó azonosítja.

Kizárólag az OFJ-hez kapcsolódó sonkakészítők és más gazdasági szereplők használhatják ezt a logót a termékeiken.

Minden, a »Jambon de Lacaune« terméket értékesítő gazdasági szereplő nyilvántartást vezet az ezen azonosító alá tartozó címkékről. A címkefelhasználást bizonyos időközönként összehasonlítják az eladott fogyasztói értékesítésre szánt egységek számával.”

Az alábbiak szerint módosul:

Minden, a »Jambon de Lacaune« terméket értékesítő gazdasági szereplő nyilvántartást vezet az OFJ-hez tartozó címkékről, és a felhasznált »Jambon de Lacaune« OFJ-címkék számát bizonyos időközönként összehasonlítja az eladott fogyasztói értékesítésre szánt egységek számával.

Címkézés

A következő bekezdés:

„A címkézésére vonatkozó jogszabályokban előírt feliratokon kívül a címkén a következőket is fel kell tüntetni:

—	Az OFJ neve: »Jambon de Lacaune«;

—	A következő logó:

—	A szárítás/érlelés minimális időtartama: 7, 9 vagy 12 hónap.”

Az alábbiak szerint módosul:

„A címkézésére vonatkozó jogszabályokban előírt feliratokon kívül a címkén a szárítás/érlelés minimális 7, 9 vagy 12 hónapos időtartamát is fel kell tüntetni.”

A logó eltávolítása lehetővé teszi a termelői csoportosulásra való minden hivatkozás megszüntetését. Ez a logó egy együttes védjegy, amely az elnevezés OFJ-ként való bejegyzését megelőzően lehetővé tette a »Jambon de Lacaune« könnyű azonosítását. A bejegyzése óta a »Jambon de Lacaune« elnevezés védett, és a fogyasztók számára egyértelműen azonosított, mivel az európai uniós jogszabályok előírják az elnevezésnek és az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi jelzésre utaló szimbólumának a címkén való feltüntetését.

Az egységes dokumentum annak érdekében kerül módosításra, hogy továbbra is összhangban legyen a termékleírással.

Egyéb

Kapcsolat

Mivel a termékleírás „Címkézés” rovatából törlésre került a csoportosulás logója, a kapcsolatra vonatkozó rovatból is törölni kell a következő mondatot: „A »Jambon de Lacaune« azonosítására szolgál.”. A közös fellépés történetének bemutatásánál már sem a logót, sem pedig az OFJ-ként való bejegyzést megelőző szerepét nem kell említeni.

A mellékletekre való hivatkozás a „Kapcsolat” rovatba került beillesztésre. A hatályban lévő termékleírás tartalmazza a mellékletek listáját, miközben azok már nem szerepelnek az adott bekezdésekben. Ez a hiányosság tehát orvoslásra kerül.

Ellenőrző szerv

Az ellenőrző szerv kapcsolattartási adatait felváltják az ellenőrzésért felelős hatóság kapcsolattartási adatai. A módosítás célja, hogy az ellenőrző szerv megváltozása esetén ne kelljen módosítani a termékleírást.

6. Aktualizált termékleírás (csak OEM és OFJ esetében)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-0abaa381-592d-44ca-81ec-5c5f946c42b5/telechargement

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„JAMBON DE LACAUNE”

EU-szám: PGI-FR-02302 – 15.3.2017

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„JAMBON DE LACAUNE”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1 A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2 Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Jambon de Lacaune” kerek, egész, szabályos alakú, a lábig fokozatosan elnyúló szárított sonka.

A sovány részt vékony, krémszínű hájréteg fedheti. A sonka bőre borostyánszínű, helyenként sötétebb árnyalatú. A sonka felszínén itt-ott kristályos só jelenhet meg.

A szeletelt „Jambon de Lacaune” sonka arányos, szabályos alakú. A homogén, az élénkvöröstől a sötétvörösig terjedő színű sovány hús enyhén márványozott lehet. A körülbelül 1–2 cm vastagságú fedő zsírréteg szilárd, fehér színű, néhány rózsaszínes árnyalatú résszel.

A „Jambon de Lacaune” sonka a textúráját tekintve rugalmas, puha, omlós. A száraz tengeri sóval való sózásnak köszönhető, „épphogy sós” íz finoman érzékelhető. A „Jambon de Lacaune” sonka a szárított, érlelt húsra jellemző illattal és ízzel rendelkezik. A sonka aromái kiegyensúlyozottak. A nagyrészt borsból, cukrokból és kálium-nitrátból készített ízesítő keverék enyhe ízű és nem nyomja el a szárított sonka természetes ízét. A „Jambon de Lacaune” sonkát sohasem füstölik.

A „Jambon de Lacaune” sonka teljes oldható cukortartalma legfeljebb 1 %, nátrium-nitrát- vagy kálium-nitrát-tartalma (E252) pedig legfeljebb 250 mg/kg.

Az előállítás teljes időtartama a friss sonka tömegétől függően változik.

A friss sonka minimális tömege az előkészítés után	A szárítás/érlelés minimális időtartama (a sózástól a szárítóból való kivételig)
9 kg	7 hónap
10 kg	9 hónap
11 kg	12 hónap

A „Jambon de Lacaune” sonkát a következő kiszerelési formákban árusítják:

—	csontozatlan egész sonka;

—	kicsontozott egész sonka;

—	félbevágva, negyedelve vagy szeletelve.

3.3 Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A sertéseket (25 kg feletti tömegtől kezdve) legalább 60 % gabonát, gabonaféléket és hüvelyesek magvait tartalmazó takarmánnyal hizlalják. A takarmányok maximális linolsavtartalmát a szárazanyag 1,9 %-ában határozták meg.

A friss sonkának a következő jellemzőkkel kell rendelkeznie:

—	kizárólag friss állapot (fagyasztott sonka felhasználása tilos);

—	minimum 9 kg tömeg;

—	kerekre vágott forma horpasz nélkül, a bőr a belső oldalon a lábszár felé, félkör alakban kissé leszelve, a csípőcsont részben eltávolítva, a csülök leválasztva vagy a szárkapocs felett lefűrészelve. A bőrt a combcsont felett legfeljebb 6 cm-re kell körbevágni;

—	fehér, szilárd állagú zsír, a fedőréteg vastagsága a combcsont felett legalább 10 mm (bőrrel együtt);

—	a sovány hús színe a japán színskála szerint a 2., 3., 4. vagy 5. tónusnak felel meg.

3.4 Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás műveletei a sonka feldolgozásának kezdetétől (sózás) az érlelés végéig a földrajzi területen zajlanak.

3.5 A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6 A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék címkéjén kötelezően szerepelnie kell a szárítás/érlelés minimális időtartamának: 7, 9 vagy 12 hónap.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Tarn megye következő 11 településéből áll: Barre, Berlats, Escroux, Espérausses, Gijounet, Lacaune, Moulin Mage, Murat-sur-Vèbre, Nages, Senaux, Viane.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

A „Jambon de Lacaune” előállításának földrajzi területe homogén egységet alkot a Lacaune-hegységen belül. A terület egy kelet-nyugati irányú medencét alkot, egyúttal a Gijou folyó vízgyűjtő területét képezi. A területet délről a Montgrand-tól a Montalet-ig húzódó, 1 200 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó fő gerincvonulat, észak felől pedig a Roquecézière-től a Merdélou-csúcsig húzódó, a Sié-hágón áthaladó, 1 000 méter körüli magasságú kisebb gerincvonulat határolja. E két fizikai határvonal egy medencét fog közre, amelyben az óceáni és a mediterrán éghajlat együttes hatása érvényesül. Ezenkívül, magasságánál fogva, a földrajzi területre a hegyvidéki éghajlat is jellemző.

A terület éghajlatát e hármas hatásból adódóan a következők jellemzik:

—	sok csapadék, amely az év során egyenletesen oszlik el;

—	viszonylag alacsony átlaghőmérséklet és kismértékű hőmérséklet-ingadozás;

—	rendszeresen változó irányú és nedvességtartalmú szél, valamint egy napon belül is igen változékony hőmérséklet és páratartalom.

Emberi tényezők

A „Jambon de Lacaune” sonka előállításának történeti eredete az okcitán nyelven a szarvasmarhákat, juhokat és sertéseket levágó személyt jelölő „mazelier” mesterségére vezethető vissza, amelynek a középkorban nagy hagyománya volt Lacaune-ban. A 15. század felé, a szakosodás kialakulásával ez a kifejezés a sertéshúst feldolgozó személyt, vagyis a mai hentest jelölte.

A hentesek-sonkakészítők szaktudása ma a „Jambon de Lacaune” sonka készítésének különböző műveleteiben jut kifejezésre.

A „Jambon de Lacaune” sonka előállításához a sonkakészítő a hosszan tartó szárításhoz szükséges tulajdonságokkal rendelkező, vagyis legalább 9 kg tömegű és legalább 10 mm zsírréteggel borított friss sonkákat választ ki.

A sonkakészítő a sózáshoz kizárólag száraz tengeri sót használ, amelynek kristályai szabálytalan alakúak, így jól megtapadnak a sonkán, és gyorsan és hatékonyan behatolnak a hús belsejébe, elősegítve a sonka egyenletes száradását.

A szaktudás az ízesítő keverék adagolásakor is szerepet kap, amely nagyrészt borsból áll és egyetlen adalékanyagként kálium-nitrátot tartalmaz, mérsékelten erős aromákat kölcsönözve a sonkának.

A sonkakészítő az egyes műveletek során (sózás, érlelés, esetleges hőkezelés, szárítás, a hús disznózsír és rizsliszt keverékével való bekenése, utóérlelés) a sonka viselkedése alapján állítja be a különböző szakaszok időtartamát vagy a hőmérsékletet és a páratartalmat.

A sonkakészítő naponta ellenőrzi a szárítóba helyezett sonkák kinézetét és illatát, és szabályozza a szárítás körülményeit (a levegő hőmérséklete és páratartalma), hogy ezzel elkerülje a szárítás során előforduló nemkívánatos jelenségeket (ragacsosság, kéregképződés, penészképződés, kellemetlen szag stb.). Függetlenül attól, hogy milyen szárítási technikát alkalmaznak és hogy a szárítók természetesek vagy szellőztetettek, a gyártóknak alkalmazkodniuk kell a külső levegő hőmérsékletének és páratartalmának változásaihoz, amit minden nap megmérnek. Ezenkívül a különböző korú sonkák elrendezése és a szárítóban elhelyezett sonkák mennyisége is szerepet játszik.

A termék sajátosságai

A „Jambon de Lacaune” sonka jellemzője a homogén, az élénkvöröstől a sötétvörösig terjedő színű, esetleg enyhén márványozott sovány hús és a szilárd, fehér színű, néhány rózsaszínes árnyalatú résszel tarkított fedő zsírréteg.

Ízeit tekintve a „Jambon de Lacaune” sonkát mérsékelten erős aromák jellemzik, amelyek teret adnak a szárított hús ízének és jellegzetes, épphogy sós zamatának.

Ok-okozati kapcsolat

A „Jambon de Lacaune” sonka és a terület közötti ok-okozati kapcsolat azon az ősi hagyományos, közös szaktudáson alapul, amely a termék minőségét és tartós hírnevét adja.

A „Jambon de Lacaune” sonka földrajzi területén, amelyet a szárításnak hagyományosan kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok jellemeznek, számtalan sózóüzem létesült, amelyek hosszú generációk óta őrzik e szaktudást. A friss sonkák gondos kiválasztása biztosítja, hogy a húst az érlelés végén jellegzetes, szilárd, fehér színű, helyenként rózsaszínes árnyalatú zsírréteg fedi.

Az alföldi sótermelőkkel folytatott hagyományos kereskedelemre épülő régi gyakorlatnak megfelelően a sózás még ma is száraz tengeri sóval történik, amely – tulajdonságainak köszönhetően – szabályos és hatékony száradást biztosít és jellegzetes, épphogy sós ízt kölcsönöz a „Jambon de Lacaune” sonkának.

A túlnyomórészt borsból álló, egyetlen adalékanyagként kálium-nitrátot tartalmazó ízesítő keverék adagolása hozzájárul a „Jambon de Lacaune” sonka jellegzetes, a szárított hús zamatával és mérsékelten erős aromákkal jellemzett ízvilágának kialakulásához.

A legalább 7 hónapig tartó érlelés, valamint a szárítás körülményeinek – a földrajzi terület sonkakészítőinek szaktudásán alapuló – szabályozása lehetővé teszi, hogy a „Jambon de Lacaune” sonka teljesen megérjen, és biztosítja a sovány hús élénkvöröstől sötétvörösig terjedő színének kialakulását és a zsír fehérségének és kissé rózsaszínes árnyalatának megmaradását.

A „Jambon de Lacaune” hírnevéről már egy 20. század elején megjelent írás, Jules Alexis Paul Cousin Voyages gastronomiques au pays de France (Gasztronómiai utazások Franciaországban) című műve is tanúskodik, amely a következőképpen méltatja a lacaune-i Hôtel Central hústermékeit: „[…] sonkából és kiváló kolbászból összeállított, remek helyi hústermék-válogatás […]”.

A francia Gault et Millau útikönyv 1970-es kiadása sem feledkezik meg Lacaune-ról, amelynek sonkái „igen hírnevesek”. A „Jambon de Lacaune” sonkát a Franciaország kulináris örökségét bemutató sorozat Midi-Pyrénées – Produits du terroir et recettes traditionnelles (Midi-Pyrénées – Helyi termékek és hagyományos receptek) című, 1996. évi kiadványa is ismerteti, valamint egyes szakmai művek is, például az 1997-ben kiadott Le jambon sec et les petites salaisons (A szárított sonka és a kis sózott hústermékek) című kiadvány.

Az 1989. márciusi LSA magazin a „legkiválóbb minőségű szárított sonkák” közé sorolja a „Jambon de Lacaune” sonkát, amelyet „a hagyományos előállítási módot megőrző, kiváló eredményre törekvő vállalkozások” készítenek.

Egy 2011-ben készített, az élelmiszerekről alkotott képet és azok ismertségét vizsgáló felmérésből az derült ki, hogy a Midi-Pyrénées és Languedoc-Roussillon régiókban megkérdezettek 77 %-a ismerte a Lacaune földrajzi területén előállított szárított sonkát és száraz kolbászféléket, megerősítve a helyi és hagyományos terméknek tekintett „Jambon de Lacaune” sonka jó hírnevét.

A földrajzi terület sonkakészítőit a „Concours Général Agricole” elnevezésű, Párizsban megrendezett általános mezőgazdasági versenyen is rendszeresen díjazzák. 2010 óta öt különböző „Jambon de Lacaune” sonka kapott díjat: hármat bronzéremmel, egyet ezüstéremmel és egyet aranyéremmel tüntettek ki.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-0abaa381-592d-44ca-81ec-5c5f946c42b5/telechargement

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

4.7.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 214/25

(2017/C 214/09)

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

„SAUCISSON DE LACAUNE”/„SAUCISSE DE LACAUNE”

EU-szám: PGI-FR-02301 – 2017.3.15.

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1. Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Syndicat des Salaisons de Lacaune

BP8

81230 Lacaune

FRANCE

Tel. +33 561737780

Fax +33 561737782

E-mail: midiporc@midiporc.fr

A csoportosulásban a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” OFJ előállítói láncának valamennyi szereplője (tenyésztők, vágóhidak, takarmány-előállítók, daraboló üzemek, feldolgozók, hentesüzemek, csomagolóüzemek) képviselteti magát, és ily módon jogosult arra, hogy a termékleírás módosítását kérje.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

—	☐	A termék leírása
—	☒	A származás igazolása
—	☐	Az előállítás módja
—	☐	Kapcsolat
—	☒	Címkézés
—	☒	Egyéb: kapcsolat, ellenőrző szerv

4. A módosítás típusa

—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.
—	☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.
—	☐	Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása.

5. Módosítás(ok)

A származás igazolása

Az alábbi bekezdés helyébe:

„A termékeket a csoportosulás által meghatározott logóval ellátott címke azonosítja.

A logót kizárólag az OFJ keretében erre feljogosított kolbászkészítők és egyéb szereplők helyezhetik el termékeiken.

A „Saucisson de Lacaune” vagy „Saucisse de Lacaune” termékeket forgalmazó piaci szereplők az azonosító címkéhez kapcsolódó készletnyilvántartást vezetnek. A címkék fogyását rendszeresen összevetik az értékesített fogyasztói értékesítési egységek számával.”

a következő szöveg lép:

A „Saucisson de Lacaune” vagy „Saucisse de Lacaune” termékeket forgalmazó piaci szereplők az OFJ-hez kapcsolódó készletnyilvántartást vezetnek, és rendszeresen összevetik az értékesített fogyasztói értékesítési egységek számát a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” OFJ felhasznált egyedi címkéinek számával.

Címkézés:

Az alábbi bekezdés helyébe:

„A jogszabályokban előírt, kötelezően feltüntetendő elemeken kívül a címkén a következőket kell feltüntetni:

—	Az OFJ elnevezése: „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune”

—	Az alábbi logó: ”

a következő szöveg lép:

„A címkén a jogszabályban előírt elemeken túlmenően nem szerepel más, kötelezően feltüntetendő jelzés.”

A logó megszüntetésével a címkén nem szerepel a termelői csoportosulásra való hivatkozás. A logó egy olyan kollektív szimbólum, amelynek segítségével az OFJ bejegyzését megelőzően könnyen azonosíthatók voltak a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” termékek. Az OFJ bejegyzése óta a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” elnevezés oltalmat élvez, és a fogyasztó könnyen azonosíthatja az Európai Unió szabályozásának köszönhetően, amely előírja, hogy a termék címkéjén szerepelnie kell az elnevezésnek, valamint az OFJ uniós szimbólumának.

Az egységes dokumentum a termékleírással való összhang érdekében módosul.

Egyéb

Kapcsolat:

A termékleírás „Címkézés” fejezetében a csoportosulás logójára vonatkozó előírás megszüntetésével a „Kapcsolat” fejezetben is törlésre kerül a következő mondat: „A logó a »Saucisson de Lacaune«/»Saucisse de Lacaune« termékek azonosítására szolgál”. A termékleírásban nem szükséges említést tenni a logóról a kollektív kezdeményezésről szóló részben, és nem szükséges hangsúlyozni annak hasznosságát az OFJ bejegyzése előtti időszakban.

A termékleírásból törlésre kerülnek a szöveg végén található mellékletek, mert azok hiperlink segítségével érhetők el.

Ellenőrző szerv

6. Aktualizált termékleírás (csak OEM és OFJ esetében)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-940b8f0c-f486-44b4-9609-9019ffbd7cbf/telechargement

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SAUCISSON DE LACAUNE”/„SAUCISSE DE LACAUNE”

EU-szám: PGI-FR-02301 – 2017.3.15.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés(ek)

„Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1 A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2 Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Saucisson de Lacaune” többé-kevésbé szabályos henger alakú, természetes bélbe töltött szárazkolbász. Tömege 200 grammtól több mint 2 kilogrammig terjed. Kiszerelhető csomagolás nélkül, hálóban vagy kötözött formában.

A „Saucisse de Lacaune” szabályos henger alakú, természetes bélbe töltött füstölt kolbász. Többféle alakban forgalmazható:

—	hajlított kolbász: U alakra hajlított, 200–500 gramm tömegű kolbász;

—	egyenes, görbület nélküli, 200–500 gramm tömegű kolbász;

—	„rúdon szárított” füstölt kolbász: egy több gyűrűben rúd köré tekert kolbász, amelynek esetében sem a gyűrűk számát, sem a tömeget nem határozták meg.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász állaga lágy és kemény közötti, kötött. A szeleteken a durvára (legalább 8 mm nagyságúra) darálásnak megfelelő színhús- és szalonnadarabok rajzolódnak ki, és nem tartalmaznak inat és porcot. A szalonnaszemcsék jól elhatárolódnak, kemények és fehér színűek. A színhús színe vöröstől sötétvörösig terjed. A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász külsőre kevéssé zsíros benyomást kelt.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász az érlelt szárított hús karakteres illatával és ízével rendelkezik, és meglehetősen markáns borsos ízjegy jellemzi. Aromaintenzitása mérsékelt marad. Zsíros zamata enyhe.

A „Saucisson de Lacaune” legalább 80 %, a „Saucisse de Lacaune” pedig legalább 70 % színhúsból készül. A feldolgozott érett hús (színhús) aránya legalább 30 %.

A fűszerezés sóból, borsból és szerecsendióból áll. A kálium-nitrát, a tejsavbaktériumok, a cukrok és a nemespenész hozzáadása megengedett.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász az alábbi fizikai-kémiai kritériumoknak felel meg:

—	a zsírtalanított termék nedvességtartalma (zstn): legfeljebb 52 %, illetve a 70 mm-nél nagyobb átmérőjű kolbász esetében legfeljebb 56 %;

—	zsírtartalom (77 %-os zstn-hez viszonyítva): legfeljebb 20 %;

—	kollagén-fehérje arány: legfeljebb 13 %;

—	összes oldhatócukor-tartalom (77 %-os zstn-hez viszonyítva): legfeljebb 2 %;

—	pH: az 1 kg-nál kisebb tömegű termékek esetében legalább 5,2, az 1 kg-nál nagyobb tömegű termékek esetében pedig legalább 5,0.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászt a következőképpen értékesítik:

—	egészben felcímkézve, csomagolás nélkül, illetve makroperforált vagy védőgázas tasakba csomagolva vagy vákuumcsomagolásban;

—	darabolva, vákuum- vagy védőgázas csomagolásban, kivéve, ha fel van szeletelve.

3.3 Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A sertéseket (25 kg feletti tömegtől kezdve) és a kocákat legalább 60 % gabonát, gabonatermékeket és hüvelyesek magvait tartalmazó takarmánnyal hizlalják.

A maximális linolsavtartalmat a szárazanyag 1,9 %-ában határozták meg.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász készítéséhez használt érlelt húsok súlyos, 120 kg-nál nehezebb hasított testtömegű kocák vagy vágósertések hasított testéből származnak. A többi hús legalább 80 kg tömegű hasított testtömegű vágósertésekből származik.

A szalonna a hátszalonnából származik, fehér és kemény. A „Saucisse de Lacaune” kolbászba a szegyből származó szalonna is keverhető.

A felhasznált húsok kizárólag frissek, és a frissen felhasznált szalonnát legkésőbb a vágást követő hatodik napon ledarálják. Fagyasztott hús és szalonna felhasználása esetén a fagyasztásra legkésőbb a vágás után 72 órával sor kerül, a legfeljebb –18 °C-os hőmérsékleten történő tartósítás nem haladja meg a négy hónapot.

3.4 Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A darabok kiválasztásától a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász feldolgozásán (darálásán, töltésén, hőkezelésén) keresztül a szárítás végéig tartó műveletekre a meghatározott földrajzi területen kerül sor.

3.5 A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6 A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Tarn megye következő 11 községéből áll: Barre, Berlats, Escroux, Espérausses, Gijounet, Lacaune, Moulin Mage, Murat-sur-Vèbre, Nages, Senaux és Viane.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők:

A „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” előállításának földrajzi területe homogén egységet alkot a Lacaune-hegységen belül. A terület egy kelet-nyugati irányú medencét alkot, egyúttal a Gijou folyó vízgyűjtő területét képezi. Délről a Montgrand-tól a Montalet-ig húzódó, 1 200 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó fő gerincvonulat, észak felől pedig a Roquecézière-től a Merdélou-csúcsig húzódó, a Sié-hágón áthaladó, 1 000 méter körüli magasságú kisebb gerincvonulat határolja. E két fizikai határvonal egy medencét fog közre, amelyben az óceáni és a mediterrán éghajlat együttes hatása érvényesül. Ezenkívül, magas fekvésénél fogva a földrajzi területre a hegyvidéki éghajlat is jellemző.

A terület éghajlatát e hármas hatásból adódóan a következők jellemzik:

—	sok csapadék, amely az év során egyenletesen oszlik el;

—	viszonylag alacsony átlaghőmérséklet és kismértékű hőmérséklet-ingadozás;

—	rendszeresen változó irányú és nedvességtartalmú szél, valamint egy napon belül is igen változékony hőmérséklet és páratartalom.

Emberi tényezők

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász előállításának történelmi eredete az okszitán nyelven a szarvasmarhákat, juhokat és sertéseket levágó személyt jelölő „mazelier” mesterségére vezethető vissza, amelynek a középkorban nagy hagyománya volt Lacaune-ban. A XV. század felé, a szakosodás kialakulásával ez a kifejezés a sertéshúst feldolgozó személyt, vagyis a mai hentest jelölte.

A kolbászkészítő szaktudása elengedhetetlen ennek az „élő” terméknek a megmunkálásához, és több síkon is megmutatkozik.

A kolbászkészítő a saját módszereitől, a saját berendezéseitől és a feldolgozott anyagok minőségétől – különösen a darálásra való alkalmasságuktól – függően válogatja szét, készíti elő és darálja le a húsokat és a szalonnát. Az érett húsokat választja ki, és jelentős arányban ad színhúst a keverékhez.

A kolbászkészítő szakszerűen kezeli kutterét és/vagy húsdarálóját, annak érdekében, hogy szabályos méretű, legalább 8 mm-es rácson darált, vagy ahhoz hasonló megjelenésű eredményt adó őrlési technikával darált, nagyméretű szemcsékből álló homogén keveréket állítson elő.

A kolbászkészítő egyszerűen, sóval, borssal és esetleg szerecsendióval fűszerezi készítményét, amelybe a kálium-nitráton kívül más adalékanyagot nem tesz.

A keveréket kizárólag természetes bélbe tölti, ezután a füstölt kolbász esetében összesen legalább 10 napig tartó, a többi kolbászféleség esetében pedig összesen legalább 18 napig tartó hőkezelési és szárítási szakasz következik. A hőkezelő berendezésben végbemenő fermentáció megfelelő lefolyásának ellenőrzéséhez a kolbászkészítő tapintásos ellenőrzést végez, ez a „kézbevétel”. A kézzel kifejtett nyomás hatására a kolbász állagának keménynek kell lennie.

A kolbászkészítő az előállítás minden egyes művelete során a kolbász viselkedése alapján állítja be a különböző szakaszok időtartamát vagy a hőmérsékletet és a páratartalmat. A kolbászkészítő emellett naponta ellenőrzi a szárítóba helyezett termékek kinézetét és illatát, és szabályozza a szárítás körülményeit (a levegő hőmérséklete és páratartalma), hogy ezzel elkerülje a szárítás során előforduló nemkívánatos jelenségeket. Függetlenül attól, hogy milyen technikát alkalmaznak és hogy a szárítók természetesek vagy szellőztetettek, a gyártóknak alkalmazkodniuk kell a külső levegő hőmérsékletének és páratartalmának változásaihoz, amit minden nap megmérnek.

A termék sajátosságai

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászban található színhús színe vöröstől sötétvörösig terjed, szemcséi nagyméretűek és szabályosak, a szeletek színhús kinézetűek.

A „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” kolbász érzékszervi szempontból az érlelt szárított hús természetes ízét el nem nyomó, mérsékelt és kiegyensúlyozott aromaintenzitásával, valamint a tapintáskor és az ízleléskor a lágy és a kemény közötti, tömör állagával tűnik ki.

Végezetül a „Saucisson de Lacaune” és a „Saucisse de Lacaune” kolbász arról ismerhető fel, hogy a terméket kizárólag természetes bélbe töltve hozzák forgalomba.

Ok-okozati kapcsolat

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász és a földrajzi terület közötti ok-okozati kapcsolat azon az ősi hagyományos, közös szaktudáson alapul, amely a termék minőségét és tartós hírnevét adja.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász földrajzi területén, amelyet a szárításnak hagyományosan kedvező földrajzi és éghajlati viszonyok jellemeznek, számtalan kolbászkészítő üzem létesült, amelyek nemzedékek hosszú során át megőrizték e sajátos szaktudást. A régi kolbászkészítési szokásoknak megfelelően még ma is érett húsokat dolgoznak fel: a „Saucisson de Lacaune” előállításához legalább 80 % arányban, a „Saucisse de Lacaune” előállításához pedig legalább 70 % arányban színhúst dolgoznak fel, ez kölcsönzi a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” termék jellegzetes, vöröstől sötétvörösig terjedő színhús színét, és ez adja a szeletek színhús kinézetét.

A szaktudás a darabok kiválasztásában és a nagyméretű szemcsék elérését célzó darálási technikák szakszerű alkalmazásában is megnyilvánul.

A természetes bélbe töltés sajátos megjelenést biztosít a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” termékeknek.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász aromaintenzitása mérsékelt marad, mivel a borson és a szerecsendión kívül más fűszert nem tartalmaz. A fűszerek adagolása, valamint a szárító mindennapi szabályozása terén érvényesülő szaktudás lehetővé teszi, hogy a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász az érlelés végére elérje az érlelt szárított hús természetes ízével kibontakozó teljes érettségét.

A hőkezelési és a szárítási műveletek szakszerű alkalmazása kedvez a tapintáskor és az ízleléskor tapasztalható lágy és kemény közötti, tömör állag kialakulásának.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász hírnevéről már egy XX. század elején megjelent írás, Jules Alexis Paul Cousin „Voyages gastronomiques au pays de France” („Gasztronómiai utazások Franciaországban”) című műve is tanúskodik, amely a következőképpen méltatja a lacaune-i Hôtel Central hústermékeit: „[…] sonkából és kiváló kolbászból összeállított, rendkívül figyelemre méltó helyi hústermék-válogatás […]”.

A „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász leírása szerepel a hústermékek, a felvágottak és a húskonzervek 1980. évi és 1986. évi kódexében; e két terméket a Franciaország kulináris örökségét bemutató sorozat „Midi-Pyrénées – Produits du terroir et recettes traditionnelles” („Midi-Pyrénées – Helyi termékek és hagyományos receptek”) című, 1996. évi kiadványa is ismerteti.

Továbbá nemritkán olvashatók a „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbászra hivatkozó újságcikkek, például a Midi Libre2009. augusztus 8-i számában, amely „illatkosár”-ként írja le a terméket.

A földrajzi terület húsüzemeit a „Concours Général Agricole” elnevezésű, Párizsban megrendezett általános mezőgazdasági versenyen is rendszeresen díjazzák. 2012 óta 13 különböző „Saucisson de Lacaune”/„Saucisse de Lacaune” kolbász kapott díjat: ötöt bronzéremmel, kettőt ezüstéremmel és hatot aranyéremmel tüntettek ki.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-940b8f0c-f486-44b4-9609-9019ffbd7cbf/telechargement

(1) HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 214

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. július 4.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 214/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8525 – Apax Partners/Safety-Kleen) ( 1 )	1
2017/C 214/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8499 – Goldman Sachs/Caldic) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 214/03	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,00 % 2017. július 1. – Euroátváltási árfolyamok	2
2017/C 214/04	A Bizottság határozata (2017. május 8.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 14. cikke alapján Magyarország által bevezetett intézkedéseknek az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről	3
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2017/C 214/05	A Magyarország által a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének megfelelően elfogadott, a 2017. május 8-i C(2017) 2907 határozat (1) preambulumbekezdésében említett intézkedések	6

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1369
JPY	Japán yen	128,46
DKK	Dán korona	7,4366
GBP	Angol font	0,87705
SEK	Svéd korona	9,6358
CHF	Svájci frank	1,0943
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,5065
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,140
HUF	Magyar forint	309,25
PLN	Lengyel zloty	4,2355
RON	Román lej	4,5634
TRY	Török líra	4,0322
AUD	Ausztrál dollár	1,4848
CAD	Kanadai dollár	1,4755
HKD	Hongkongi dollár	8,8778
NZD	Új-zélandi dollár	1,5584
SGD	Szingapúri dollár	1,5709
KRW	Dél-Koreai won	1 305,91
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,9926
CNY	Kínai renminbi	7,7253
HRK	Horvát kuna	7,4215
IDR	Indonéz rúpia	15 223,09
MYR	Maláj ringgit	4,8942
PHP	Fülöp-szigeteki peso	57,553
RUB	Orosz rubel	67,4684
THB	Thaiföldi baht	38,632
BRL	Brazil real	3,7737
MXN	Mexikói peso	20,7257
INR	Indiai rúpia	73,7370

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 214/06	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	8
2017/C 214/07	Értesítés az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról	9
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 214/08	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítás elfogadása iránti kérelem közzététele	19
2017/C 214/09	A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti kisebb jelentőségű módosítás elfogadása iránti kérelem közzététele	25


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.