AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/2

Euroátváltási árfolyamok (1)

2017. április 5.

(2017/C 108/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0678
JPY	Japán yen	118,49
DKK	Dán korona	7,4354
GBP	Angol font	0,85510
SEK	Svéd korona	9,5748
CHF	Svájci frank	1,0708
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,1665
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,058
HUF	Magyar forint	309,91
PLN	Lengyel zloty	4,2315
RON	Román lej	4,5397
TRY	Török líra	3,9404
AUD	Ausztrál dollár	1,4085
CAD	Kanadai dollár	1,4291
HKD	Hongkongi dollár	8,2957
NZD	Új-zélandi dollár	1,5319
SGD	Szingapúri dollár	1,4948
KRW	Dél-Koreai won	1 202,72
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,6327
CNY	Kínai renminbi	7,3638
HRK	Horvát kuna	7,4578
IDR	Indonéz rúpia	14 227,37
MYR	Maláj ringgit	4,7314
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,532
RUB	Orosz rubel	59,6596
THB	Thaiföldi baht	36,860
BRL	Brazil real	3,2974
MXN	Mexikói peso	20,0177
INR	Indiai rúpia	69,2930

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/3

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. július 18-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39824 – Tehergépjárművek ügyre vonatkozó határozattervezetről

Előadó: Lettország

(2017/C 108/03)

1.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet tárgyát képező versenyellenes magatartás az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke értelmében vállalkozások közötti megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak minősül.

2.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezetben szereplő termékre és a megállapodások és/vagy összehangolt magatartások által érintett földrajzi területre vonatkozó értékelésével.

3.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezetben érintett vállalkozások részt vettek az EUMSZ 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egységes és folytatólagos megsértésében.

4.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a két határozattervezetben ismertetett jogsértéshez kapcsolódó megállapodások, és/vagy összehangolt magatartások célja az EUMSZ 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti versenykorlátozás volt.

5.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezetben ismertetett megállapodások, és/vagy összehangolt magatartások alkalmasak voltak arra, hogy érzékelhető hatást gyakoroljanak az uniós tagállamok közötti kereskedelemre.

6.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottságnak a határozattervezetben ismertetett jogsértés időtartamára irányuló értékelésével.

7.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetével annak címzettjei tekintetében.

8.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy a határozattervezet címzettjeire bírságokat kell kiszabni.

9.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást alkalmazza a határozattervezet tekintetében.

10.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottság határozattervezetével a kivetett bírság kiszámításához használt értékesítés értékének meghatározása vonatkozásában.

11.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a határozattervezetben kiszabott bírságok alapösszegeit illetően.

12.	A tanácsadó bizottság egyetért a határozattervezetben kiszabott bírságok kiszámítása során figyelembe vett időszak meghatározásával.

13.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nincsenek olyan súlyosbító körülmények, amelyeket a jogsértésre vonatkozóan figyelembe kellene venni.

14.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal abban, hogy nincsenek olyan enyhítő körülmények, amelyeket a jogsértésre vonatkozóan figyelembe kellene venni.

15.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a határozattervezetben a 2006. évi engedékenységi közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

16.	A tanácsadó bizottság egyetért azzal, hogy a Bizottság a határozattervezetben a 2008. évi vitarendezési közlemény értelmében csökkentette a kiszabott bírságok összegét.

17.	A tanácsadó bizottság egyetért a Bizottsággal a határozatban kiszabott bírságok végső összegeit illetően.

18.	A tanácsadó bizottság javasolja véleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/4

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Tehergépjárművek

(AT.39824)

(2017/C 108/04)

(1)	Ez a jelentés egy kartellügyre vonatkozó vitarendezési határozattervezetet érint, amelyet a 773/2004/EK rendelet (2) 10a. cikkében meghatározott eljárás szerint kell elfogadni (a továbbiakban: a határozattervezet).

(2)	A határozattervezet címzettje 15 jogi személy (a továbbiakban: a határozattervezet címzettjei), melyek valamennyien az alábbi öt vállalkozás valamelyikéhez tartoznak: az MAN, a Volvo, a Daimler, az Iveco és a DAF (a továbbiakban: vitarendezési eljárásban résztvevő vállalkozások) (3).

(3)

A határozattervezet szerint a vitarendezési eljárásban résztvevő vállalkozások összehangolt megállapodásokban vettek részt, amelyek a közepes és nehéz tehergépjárművek Európai Gazdasági Térségen belüli árazására és a bruttó árainak emelésére valamint a felülvizsgált kibocsátási előírások által előírt technológiák bevezetésével járó költségek időzítésére és áthárítására irányultak.

(4)	Az ügyet egy mentességi kérelem indította el. A 2011 elején folytatott helyszíni vizsgálatokat követően a Bizottság három engedékenység iránti kérelmet kapott.

(5)

2014. november 20-án a Bizottság a 773/2004/EK rendelet 2. cikke értelmében eljárást indított a vitarendezési eljárásban résztvevő vállalkozásokkal és egy másik vállalkozással (a továbbiakban: hatodik vállalkozás) szemben. A jelentés készítésekor folyamatban van a hatodik vállalkozást érintő eljárás a 773/2004/EK rendelet általános (nem vitarendezési) rendelkezései alapján (4).

(6)	Szintén 2014. november 20-án a Bizottság kifogásközlést fogadott el az AT.39824 ügyben. A kifogásközlésről 2014. november 20. és 24. között értesítették a határozattervezet címzettjeit, valamint a hatodik vállalkozáshoz tartozó három gazdasági egységet (a továbbiakban: a kifogásközlés címzettjei).

(7)

A kifogásközlés minden címzettje hozzáférést kért a Bizottság vizsgálati anyagaihoz. A Versenypolitikai Főigazgatóság 2014 decemberében a megtekinthető iratok főbb tartalmát hozzáférhetővé tette a címzettek számára. A bizottsági iratok azon részét illetően, amelynél különleges titoktartási intézkedések voltak indokoltak, a Versenypolitikai Főigazgatóság korlátozott hozzáférési eljárásokat szervezett (a Versenypolitikai Főigazgatóság székhelyén és azon kívül), ami lehetővé tette a külsős ügyvédeknek, hogy beazonosítsák azokat a dokumentumokat, amelyek betekinthető változatát kérték az ügyfeleik nevében. A korlátozott hozzáférési eljárások 2014 decemberében kezdődtek. A korlátozott hozzáférési eljárás során meghatározott dokumentumok betekinthető változata iránti kérelmeket 2015 februárjában és márciusában nyújtották be a Versenypolitikai Főigazgatóságnak. 2016 februárjában a Versenypolitikai Főigazgatóság rendelkezésre bocsátotta a megfelelő betekinthető változatokat.

(8)

2015. szeptember 1. és 2016. június 3. között a Bizottság vitarendezési megbeszéléseket folytatott a kifogásközlés címzettjeivel, akik 2015 júliusában nem hivatalos úton felvették a kapcsolatot a Bizottsággal és kifejezték érdekelődésüket, hogy esetleg vitarendezési beadványokat nyújtanának be a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkével összhangban.

(9)

2016. június 15. és 21. között a határozattervezet címzettjei vitarendezési beadványt nyújtottak be a Bizottsághoz a 773/2004/EK rendelet 10a. cikkének (2) bekezdése alapján. Mindegyik beadvány egyebek mellett tartalmazta annak elismerését, hogy a szóban forgó határozattervezet címzettje megfelelő tájékoztatásban részesült a Bizottság ellene felhozott kifogásairól és megfelelő lehetőséget kapott arra, hogy véleményét ismertesse a Bizottsággal.

(10)	Nem érkezett be hozzám kérelem vagy kifogás ezzel az üggyel kapcsolatban (5).

(11)	A 2011/695/EU határozat 16. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a határozattervezet címzettjeinek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

(12)	A fentiek alapján úgy tekintem, hogy az ügyben tiszteletben tartották a határozattervezet címzettjeit megillető eljárási jogok hatékony gyakorlását.

Brüsszel, 2016. július 18.

Wouter WILS

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.) 16. és 17. cikke alapján.

(2) 773/2004/EK bizottsági rendelete (HL L 123., 2004.4.27., 18. o.), amelyet különösen a 622/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 171., 2008.7.1., 3. o.) módosított. Lásd még a Bizottság közleményét az 1/2003/EK tanácsi rendelet 7. és 23. cikke szerint kartellügyekben hozott határozatok elfogadása érdekében folytatott vitarendezési eljárások lefolytatásáról (HL C 167., 2008.7.2., 1. o.) (a továbbiakban: vitarendezési közlemény).

(3) A megfelelő, vitarendezési eljárásban résztvevő vállalkozások szerint csoportosítva a határozattervezet címzettjei a következők: i. az MAN SE, az MAN Truck & Bus AG, az MAN Truck & Bus Deutschland GmbH; ii. az AB Volvo (publ), a Volvo Lastvagnar AB, a Volvo Group Trucks Central Europe GmbH, a Renault Trucks SAS; iii. a Daimler AG; iv. a Fiat Chrysler Automobiles N.V, a CNH Industrial N.V., az Iveco S.p.A., az Iveco Magirus AG; v. a PACCAR Inc., a DAF Trucks N.V., és a DAF Trucks Deutschland GmbH.

(4) Lásd a vitarendezési közlemény 2.2. szakaszát, különösen a 19. pontot.

(5) A 2011/695/EU határozat 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kartellügyek azon felei, akik részt vesznek a 773/2004/EK rendelet 10a. cikke szerinti vitarendezési megbeszéléseken, a vitarendezési eljárás bármely szakaszában a meghallgatási tisztviselőhöz fordulhatnak eljárási jogaik hatékony gyakorlásának biztosítása érdekében. Lásd még a vitarendezési közlemény 18. pontját és a 2011/695/EU határozat 3. cikkének (7) bekezdését.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/6

Bizottsági határozat összefoglalása

(2016. július 19.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban

(AT.39824 – Tehergépjárművek ügy)

(az értesítés a C(2016) 4673. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2017/C 108/05)

A Bizottság 2016. július 19-én határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat fő tartalmát – ideértve a fő szankciókat –, tekintetbe véve a vállalkozások ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy üzleti titkaikat megőrizzék.

1. BEVEZETÉS

(1)

A határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének egységes és folytatólagos megsértésével kapcsolatos.

(2)

A határozat címzettjei az alábbi vállalkozások: Az MAN SE, az MAN Truck & Bus AG, az MAN Truck & Bus Deutschland GmbH (a továbbiakban együttesen: MAN); a Daimler AG (a továbbiakban: Daimler); a Fiat Chrysler Automobiles N.V., a CNH Industrial N.V., az Iveco S.p.A., az Iveco Magirus AG (a továbbiakban együttesen: Iveco); az AB Volvo (publ), a Volvo Lastvagnar AB, a Renault Trucks SAS, a Volvo Group Trucks Central Europe GmbH, (a továbbiakban együttesen: Volvo/Renault); a PACCAR Inc., a DAF Trucks Deutschland GmbH, a DAF Trucks N.V., a DAF (a továbbiakban együttesen: DAF).

2. AZ ÜGY LEÍRÁSA

2.1. Eljárás

(3)

Az MAN 2010. szeptember 20-i mentességi kérelmét követően a Bizottság 2011. január 18. és 21. között helyszíni vizsgálatokat végzett különböző tehergépjármű-gyártók létesítményeiben. 2011. január 28-án a Volvo/Renault, ezt követően 2011. február 10-én délelőtt 10.00-kor a Daimler, majd 2011. február 10-én 22.22-kor az Iveco bírságcsökkentést kérelmezett.

(4)

2014. november 20-án a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 11. cikkének (6) bekezdése értelmében eljárást kezdeményezett a DAF, a Daimler, az Iveco, az MAN és a Volvo/Renault ellen, valamint kifogásközlést fogadott el, amelyről értesítette az említett vállalkozásokat.

(5)

A kifogásközlés elfogadása után a címzettek nem hivatalos úton felvették a kapcsolatot a Bizottsággal, és azt kérték, hogy az ügy vitarendezési eljárás keretében folytatódjon. A Bizottság a vitarendezési eljárás megindításáról határozott erre az ügyre vonatkozóan, miután minden egyes címzett megerősítette hajlandóságát a vitarendezési megbeszélésekben való részvételre. Ezt követően az MAN, a DAF, a Daimler, a Volvo/Renault és az Iveco a 773/2004/EK bizottsági rendelet (2) 10a. cikkének (2) bekezdése szerinti vitarendezés iránti hivatalos kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(6)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. július 18-án kedvező véleményt adott, és a Bizottság 2016. július 19-én elfogadta a határozatot.

2.2. Címzettek és időtartam

(7)

A határozat címzettjei az alább feltüntetett időszakokban részt vettek a Szerződés 101. cikkét megsértő összejátszásban, és/vagy azzal kapc\solatban felelősség terheli őket: A bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 26. pontjának alkalmazásában a Volvo/Renault részleges mentességet kapott az 1997. január 17. és 2001. január 15. közötti időszakra.

Vállalkozás	Időtartam
MAN SE, MAN Truck & Bus AG, MAN Truck & Bus Deutschland GmbH	1997. január 17. – 2010. szeptember 20.
Daimler AG	1997. január 17. – 2011. január 18.
Fiat Chrysler Automobiles N.V. CNH Industrial N.V., Iveco S.p.A., Iveco Magirus AG	1997. január 17. – 2011. január 18.
AB Volvo (publ), Volvo Lastvagnar AB, Renault Trucks SAS, Volvo Group Trucks Central Europe GmbH,	1997. január 17. – 2011. január 18.
PACCAR Inc. DAF Trucks Deutschland GmbH, DAF Trucks N.V.,	1997. január 17. – 2011. január 18.

2.3. A jogsértés összefoglalása

(8)

A jogsértés által érintett termékek a 6 és 16 tonna közötti tömegű tehergépjárművek (közepes tehergépjárművek), valamint a 16 tonnánál nehezebb tehergépjárművek (nehéz tehergépjárművek), a merev és a vontató tehergépjárműként egyaránt (a továbbiakban a közepes és nehéz tehergépjárművek együttesen: tehergépjárművek) (3). Az ügy nem érinti a tehergépjárművekkel kapcsolatos vevőszolgálati tevékenységeket, egyéb szolgáltatásokat és garanciákat, sem a használt tehergépjárművek, egyéb termékek vagy szolgáltatások értékesítését.

(9)

A jogsértés az EGT-ben alkalmazott árazásra és a bruttó áremelésekre vonatkozó összehangolt megállapodásokból állt; valamint a közepes és nehéz tehergépjárművekre vonatkozó EURO 3–6 szabványok által előírt szennyező anyag-kibocsátást szabályozó technológia bevezetésével járó költségek időzítéséből és áthárításából. A címzettek anyavállalatai közvetlenül részt vettek az árak, áremelések és az új kibocsátási szabványok 2004-ig történő bevezetésének egyeztetésében. Legalább 2002 augusztusától kezdődően az egyeztetések a német leányvállalatokon keresztül zajlottak, amelyek arról eltérő mértékben tettek jelentést anyavállalataiknak. Az egyeztetést többoldalú és kétoldalú szinten is működtették.

(10)

Ezek az összehangolt megállapodások megállapodásokat és/vagy összehangolt magatartásokat tartalmaztak az árazásról és bruttó áremelésekről annak érdekében, hogy összehangolják a bruttó árakat az EGT területén, valamint az EURO 3–6 szabványok által előírt szennyező anyag-kibocsátást szabályozó technológia bevezetésével járó költségek időzítését és áthárítását.

(11)

A jogsértés az EGT teljes területére kiterjedt és 1997. január 17-től2011. január 18-ig tartott.

2.4. Korrekciós intézkedések

(12)

A Bizottság a határozatban a bírságok megállapításáról szóló 2006. évi iránymutatást (4) alkalmazza. A határozat az MAN kivételével a fenti (7) bekezdésben említett összes vállalkozásra bírságot szab ki.

2.4.1. A bírság alapösszege

(13)

A bírság összegének meghatározásakor a Bizottság figyelembe vette – a (8) bekezdésben szereplő meghatározás szerinti – nehéz és közepes tehergépjárművek EGT-n belüli, az érintett vállalkozások által lefolytatott értékesítését a jogsértést megelőző utolsó évben; azt a tényt, hogy az árösszehangoló megállapodások a legkárosabb versenykorlátozások közé tartoznak; a jogsértés időtartamát; a címzettek magas piaci részesedését a nehéz és közepes tehergépjárművek európai piacán; azt a tényt, hogy a jogsértés az EGT egész területére kiterjedt, valamint egy kiegészítő összeget, amely arra szolgál, hogy visszatartsa a vállalkozásokat az árösszehangoló gyakorlatokban történő részvételtől.

2.4.2. Az alapösszeg kiigazításai

(14)

A Bizottság nem alkalmazott súlyosbító vagy enyhítő körülményeket.

2.4.3. Az engedékenységi közlemény alkalmazása

(15)

A Bizottság az MAN számára teljes bírságmentességet biztosított. A Bizottság a kiszabott bírságokat a Volvo/Renault esetében 40 %-kal, a Daimler esetében 30 %-kal, az Iveco esetében pedig 10 %-kal csökkentette.

2.4.4. A vitarendezési közlemény alkalmazása

(16)

A vitarendezési közlemény alkalmazásának eredményeként a bírság mértékét a határozat valamennyi címzettje esetében 10 %-kal csökkentették.

3. KÖVETKEZTETÉS

(17)

Az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a következő bírságokat szabta ki:

0 EUR

az MAN SE, az MAN Truck & Bus AG és az MAN Truck & Bus Deutschland GmbH vállalkozásokra egyetemlegesen kiszabott bírság

b)	670 448 000 EUR

az AB Volvo (publ), a Volvo Lastvagnar AB és a Renault Trucks SAS vállalkozásokra egyetemlegesen kiszabott bírság, ebből

a Volvo Group Trucks Central Europe GmbH egyetemleges felelősségét a Bizottság 468 855 017 EUR-ban határozta meg.

c)	1 008 766 000 EUR

a Daimler AG-re.

d)	494 606 000 EUR

az Iveco S.p.A.-ra, ebből:

1.	a Fiat Chrysler Automobiles N.V. egyetemleges felelősségét a Bizottság 156 746 105 EUR-ban határozta meg,

2.	a Fiat Chrysler Automobiles N.V. és az Iveco Magirus AG egyetemleges felelősségét a Bizottság 336 119 346 EUR-ban határozta meg, és

3.	a CNH Industrial N.V. és az Iveco Magirus AG egyetemleges felelősségét a Bizottság 1 740 549 EUR-ban határozta meg,

e)	752 679 000 EUR

a PACCAR Inc. és a DAF Trucks N.V vállalkozásokra egyetemlegesen kiszabott bírság, ebből

a DAF Trucks Deutschland GmbH vállalkozás egyetemleges felelősségét a Bizottság 376 118 773 EUR-ban határozta meg.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2) HL L 123., 2004.4.27., 18. o.

(3) A katonai célú tehergépjárművek kivételével.

(4) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/12

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. július 29.)

az E-25/15. számú,

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(EFTA-állam kötelezettségeinek nem teljesítése – Állami támogatás – A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkének (3) bekezdése – Jogellesen nyújtott támogatás visszafizettetésének elmulasztása)

(2017/C 108/10)

Az E-25/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy Izland azáltal, hogy elmulasztotta megtenni az előírt határidőn belül mindazon lépéseket, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglaltakkal az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az izlandi beruházásösztönző programról szóló, 2014. október 8-i 404/14/COL sz. határozatának 2., 3., 4. és 5. cikkével összeegyeztethetetlennek minősített állami támogatásnak a kedvezményezettjeivel való visszafizettetéséhez szükségesek; nem szüntette meg a további kifizetéseket az e határozat 7. cikkének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül; valamint az előírt határidőn belül nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot az e határozat 8. cikkében körvonalazott információkról, nem teljesítette az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkének (3) bekezdése alapján, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság 404/14/COL sz. határozatának 6., 7., és 8. cikke alapján fennálló kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen előadó bíróból és Páll Hreinsson bíróból álló Bíróság 2016. július 29-én ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következőképpen szól:

A Bíróság:

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy elmulasztotta megtenni az előírt határidőn belül mindazon lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglaltakkal az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az izlandi beruházásösztönző programról szóló, 2014. október 8-i 404/14/COL sz. határozatának 3., 4. és 5. cikkével összeegyeztethetetlennek minősített állami támogatást visszafizettesse annak kedvezményezettjeivel; megszüntesse a további kifizetéseket az e határozat 7. cikkének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül; valamint tájékoztassa az EFTA Felügyeleti Hatóságot az e határozat 8. cikkében körvonalazott információkról, nem teljesítette az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkének (3) bekezdése alapján, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság 404/14/COL sz. határozatának 6., 7., és 8. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/13

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. július 29.)

az E-30/15. számú,

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(EFTA-állam kötelezettségeinek nem teljesítése – Végrehajtás elmulasztása – Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló 2011/62/EU irányelv)

(2017/C 108/11)

Az E-30/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesített az említett jogi aktus, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen előadó bíróból és Páll Hreinsson bíróból álló Bíróság 2016. július 29-én ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következőképpen szól:

A Bíróság:

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesített az említett jogi aktus, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/15

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2016. július 29.)

az E-32/15. számú,

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Liechtensteini Hercegség ügyben

(Kötelezettség teljesítésének EFTA-állam általi elmulasztása – A végrehajtás elmulasztása – A 2006/126/EK irányelv – A 2011/94/EU irányelv – A 2012/36/EU irányelv)

(2017/C 108/13)

Az E-32/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Liechtensteini Hercegség ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy a Liechtensteini Hercegség azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. mellékletének 24f. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), valamint a 2006/126/EK irányelv módosításáról szóló 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelv és a 2006/126/EK irányelv módosításáról szóló 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette az említett jogi aktus alapján fennálló kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen bíróból és Páll Hreinsson előadó bíróból álló Bíróság 2016. július 29-én ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következőképpen szól:

A Bíróság:

Kimondja, hogy a Liechtensteini Hercegség azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. mellékletének 24f. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), valamint a 2006/126/EK irányelv módosításáról szóló 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelv és a 2006/126/EK irányelv módosításáról szóló 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az említett jogi aktus alapján fennálló kötelezettségeit.

2.	Kötelezi a Liechtensteini Hercegséget az eljárás költségeinek viselésére.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/16

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2017. február 1-jén Izland ellen benyújtott kereset

(E-2/17. sz. ügy)

(2017/C 108/14)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2017. február 1-jén keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler és Maria Moustakali képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság a következők megállapítására kéri az EFTA-Bíróságot:

Izland azáltal, hogy i. a 25/1993. sz. törvény 10. cikkében, továbbá a 448/2012 izlandi rendelet 3. cikke e) pontjában és 4. cikkében meghatározott, nyers tojás és nyerstojás-termékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszert tart fenn; ii. a 25/1993. sz. törvény 10. cikkében, továbbá a 448/2012 izlandi rendelet 3. cikkének f) pontjában, 4. és 5. cikkében meghatározott, pasztörizálatlan tej és pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszert és további előírásokat tart fenn, és a 104/2010 izlandi rendelet 7a. cikke szerint tiltja az importált, pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek forgalmazását; és iii. a 448/2012 izlandi rendelet alkalmazásával összefüggésben bevezetett olyan igazgatási gyakorlatot követ, mely előírja az importőröknek nyilatkozattételt, továbbá a kezelt tojások és a tejtermékek esetében behozatali engedély megszerzését, nem tett eleget az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 1.1.1. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével és annak I. mellékletének ágazati kiigazításaival hozzáigazított – jogi aktusból (a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv) és különösen az említett irányelv 5. cikkéből eredő kötelezettségeinek.

2.	Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland megsértette a 89/662/EGK irányelv szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy i. nyers tojás és nyerstojás-termékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszert tart fenn; ii. pasztörizálatlan tej és pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszert és további előírásokat tart fenn, és tiltja az importált, pasztörizálatlan tejből készült tejtermékek forgalmazását; és iii. olyan igazgatási gyakorlatot követ, mely előírja az importőröknek a nyilatkozattételt, továbbá a kezelt tojások és a tejtermékek esetében behozatali engedély megszerzését.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy az állati eredetű termékek EGT-n belüli kereskedelmére és az állategészségügyi ellenőrzésekre irányadó szabályokat EGT-szinten harmonizálták. Az állati eredetű termékek EGT-n belüli kereskedelmének állategészségügyi ellenőrzését a 89/662/EGK tanácsi irányelv szabályozza. Az irányelv fő célkitűzése az állategészségügyi ellenőrzések megszüntetése az EGT belső határain, a származási helyen végzett ellenőrzések erősítése mellett. A rendeltetési hely szerinti EGT-állam illetékes hatóságai megkülönböztetéstől mentes, szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel csak a vonatkozó EGT-jogszabállyal való összeegyeztethetőséget vizsgálhatják.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a jelenlegi intézkedések fenntartásával Izland olyan további előírásokat szab ki, amelyek nem megengedettek az állategészségügyi ellenőrzések harmonizált kerete szerint.

—

Az EFTA Felügyeleti Hatóság szerint az EFTA-Bíróság az E-17/15. sz., Ferskar kjötvörur ehf. kontra Izlandi Állam ügyben a nyershús Izlandra való behozatala tekintetében hozott ítéletében már kimondta az ilyen előírások EGT-joggal való összeegyeztethetetlenségét. A szóban forgó izlandi jogszabály hasonló korlátozásokat tartalmaz a tojás- és tejtermékek tekintetében.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/17

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2017. február 1-jén Izland ellen benyújtott kereset

(E-3/17. sz. ügy)

(2017/C 108/15)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság a következők megállapítására kéri az EFTA-Bíróságot:

Izland azáltal, hogy a 25/1993. sz. törvény 10. cikkében és a 448/2012 izlandi rendelet 3., 4. és 5. cikkében meghatározott, nyers húsra és hústermékekre vonatkozó engedélyezési rendszert tart fenn, nem tett eleget az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezetének 1.1.1. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével és annak I. mellékletének ágazati kiigazításaival hozzáigazított – jogi aktusból (a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv) és különösen az említett irányelv 5. cikkéből eredő kötelezettségeinek.

2.	Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland megsértette a 89/662/EGK tanácsi irányelv szerinti kötelezettségeit azáltal, hogy többek között nyers hús és hústermékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszert tart fenn.

—

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a nyers hús és a hústermékek behozatalára vonatkozó engedélyezési rendszer fenntartásával Izland olyan további előírásokat szab ki, amelyek nem megengedettek az állategészségügyi ellenőrzések harmonizált EGT-kerete szerint.

—	Az EFTA Felügyeleti Hatóság szerint az EFTA-Bíróság az E-17/15. sz., Ferskar kjötvörur ehf. kontra Izlandi Állam ügyben a nyershús Izlandra való behozatala tekintetében hozott ítéletében már kimondta az ilyen előírások EGT-joggal való összeegyeztethetetlenségét.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/18

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8312 – Panasonic Corporation/Ficosa International)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 108/16)

2017. március 27-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Panasonic Corporation (a továbbiakban: Panasonic, Japán) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Ficosa International (a továbbiakban: Ficosa, Spanyolország) felett.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	A Panasonic elektronikus technológiák és megoldások kifejlesztésével és műszaki kivitelezésével foglalkozik különféle ágazatokban.

—	A Ficosa tevékenysége főként különböző járműtípusokba szerelt rendszerek és alkatrészek tesztelésére, fejlesztésére, gyártására és értékesítésére irányul.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8312 – Panasonic Corporation/Ficosa International hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/19

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8391 – Toyota Industries Europe/Vive)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 108/17)

2017. március 29-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Toyota Industries Corporation (a továbbiakban: TICO, Japán) százszázalékos tulajdonában lévő leányvállalat, a Toyota Industries Europe AB által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Vive B.V. (a továbbiakban: Vive, Hollandia) felett. A Vive a Vanderlande Industries Holding B.V. (a továbbiakban: Vanderlande) egyetlen részvényese.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

— a TICO esetében: gépjárművek, motorok, gépjármű-légkondicionálókhoz használt kompresszorok, öntödei alkatrészek, elektronikus komponensek, anyagkezelő berendezések, logisztikai szolgáltatások és textilipari gépek gyártása és értékesítése,

— a Vive/Vanderlande esetében: ipari folyamatellenőrző és automatizáló berendezések tervezése, gyártása, értékesítése és integrálása repülőterek, raktározás és csomagkezelés számára.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8391 – Toyota Industries Europe/Vive hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2) HL C 366., 2013.12.14., 5. o.

6.4.2017

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 108/20

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 108/18)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ΠΕΥΚOΘΥΜΑΡΟΜΕΛΟ ΚΡΗΤΗΣ” (PEFKOTHYMAROMELO KRITIS)

EU-szám: PDO-EL-02142 – 2016.05.17.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés

„Πευφκοθυμαρόμελο Κρήτης” (Pefkothymaromelo Kritis)

2. Tagállam vagy harmadik ország

Görögország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pefkothymaromelo Kritis” kakukkfű- és fenyőméz természetes keveréke. Előállítása Krétán történik az egyedi kaptárgondozás és/vagy a későn virágzó kakukkfű, valamint a főként a kalábriai fenyőn (Pinus brutes Ten.) és az aleppói fenyőn (Pinus halepensis Mill.) élő Marchalina hellenica L. nevű rovar által kiválasztott mézharmat természetes együttes jelenlétének eredményeként.

Fizikai-kémiai jellemzők:

Vezetőképesség: ≥ 0,600 mS/cm; glükóz- és fruktóztartalom összege: ≥ 50 %; szacharóztartalom ≤ 3 %; relatív nedvességtartalom: ≤ 17 %, diasztázaktivitás: ≥ 8 DN, hidroxi-metil-furfurol (HMF): ≤ 25 mg/kg; szabad savtartalom: 20-50 meq/kg; vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom: ≤ 0,1 g/100 g. A méz színe stabil, a Pfund-skála szerint 70 és 130 mm közötti értékkel jellemezhető. A termékben a kimutatási határ (10 mg/kg) alatt van az atkaölőszer- és növényvédőszer-maradványok mennyisége.

Mikroszkopikus jellemzők:

Noha tulajdonságai miatt a „Pefkothymaromelo Kritis” mézharmatméznek (erdei méznek) számít, üledékében az adott mézmintától függően akár 20 különböző nektártermelő növényfaj pollenje is megtalálható. Ezek közül a legfontosabb növényfaj a fejecskés kakukkfű (Coridothymus capitatus L.), amely minden mintában megtalálható, és a nektártermelő fajoktól származó pollentartalom legalább 10 %-át teszi ki.

A mézharmatban lévő gombaelemek aránya a teljes pollentartalomra vetítve (HDE/P arány) 0,5 és 6,5 között változik. A mézharmatban lévő gombaelemek főként Cladosporium- és Fumago-, ritkábban Altenaria- és Stemphylium-spórákat tartalmaznak. A fenyőmézet tartalmazó más mézkeverékekben megtalálható Coleosporium nemzetség jellegzetes, hegyes végű spórái nem fordulnak elő.

Érzékszervi jellemzők:

A termék egyedi aromáját főként a kakukkfűmézből származó aromaanyagok adják. A közepesen átlátszó és édes méz lágy, tartós zamata a fenyőméznek köszönhető. Az aromában virágjegyek és enyhe fa- és gyantaillat is fellelhetők. A közepesen intenzív illatban enyhe gyümölcsös és viaszos jelleg is érződik, a méz a begyűjtéstől számított legalább 12 hónapig folyékony marad.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A méheket csak a kolónia túlélésének biztosításához szükséges mértékben etetik, és az etetést a virágzás kezdete vagy a mézharmat elérhetősége előtt legalább egy hónappal abbahagyják. A méhészek cukorrépából készült cukorsziruppal, cukorlepénnyel és fehérjetakarmánnyal (pollenpogácsával) etetik a méheket, amikor nem áll rendelkezésre számukra élelem (nektár, pollen). A méhtakarmány a meghatározott földrajzi területen kívülről is származhat. A méhek kiegészítő etetése semmilyen formában nincs hatással a méz jellemzőire és minőségére.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás valamennyi szakaszát a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani. A termék minőségének és egyedi jellegének biztosítása érdekében a kaptárokat a kakukkfűvel való táplálás után fenyőerdőbe szállítják, illetve a késői virágzású kakukkfű előfordulási területére viszik, amikor a fenyőfákon mézharmat található. A mézet a lehető legkevesebb füstöléssel gyűjtik be, amikor a sejtek legalább 3/4-e már lefedett. A mézet mézpergetővel gyűjtik össze, majd ülepítő tartályokba továbbítják, hogy kitisztuljon; a mézet nem melegítik 45 °C-nál magasabb hőmérsékletre. A betegségek megelőzése és kezelése érdekében megfelelő higiéniás intézkedéseket tesznek, szükség esetén biztonságos, jóváhagyott szereket használnak.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolást a 4. pontban meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani. Ennek a követelménynek a betartása segíti elő a méz eredetének ellenőrzését és igazolását, csökkenti a más mézekkel való keverés kockázatát, megakadályozza, hogy a névvel visszaéljenek más területről származó mézek értékesítésekor, és biztosítja a 3.6. bekezdésben meghatározott konkrét szabályok betartását. A követelmény célja továbbá, hogy megelőzzék a mézre jellemző fizikai-kémiai (HMF, diasztázaktivitás) és érzékszervi tulajdonságok megváltozásának kockázatát, amely akkor áll fenn, amikor a Kréta szigetéről történő tengeri szállítás közben a termék – különösen a nyári hónapokban – magas hőmérsékletnek van kitéve.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A termék minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a terméket forgalmazó minden méhésznek és gazdasági szereplőnek használnia kell a Kréta szigetét, a repülő maliai méhet és a „Πευφκοθυμαρόμελο Κρήτης ΠΟΠ” [„Pefkothymaromelo Kritis PDO”] szöveget tartalmazó logót (1. ábra). A logót a kérelmező méhésztestületek osztják ki. A termelők emellett kapnak egy kódszámot az előállított méz egyes tételeinek, az előállítás helyének és a méhész nyilvántartási számának jelölésére. A címke tartalmazza a logót, a kódszámot és minden szükséges jelzést. A méhészek szövetsége tájékoztatja a vizsgáló szervet a címkék kiosztására vonatkozó részletes szabályokról. Ezek a szabályok azonban nem különböztethetik meg hátrányosan azokat a termelőket, akik az előírásnak megfelelően állítják elő a „Pefkothymaromelo Kritis” mézet, de nem tagjai az említett testületeknek.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Kréta szigetének teljes területe, beleértve Iráklio, Lasithi, Rethimno és Haniá prefektúrát.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A természeti tényezők

Kréta rendkívüli morfológiai sokfélesége, foglaló speciális éghajlata (részben a mediterrán, részben az észak-afrikai éghajlati övezethez tartozik), valamint elszigetelt földrajzi helyzete számos különböző növényfaj kialakulását segítette elő. A legfrissebb adatok szerint a sziget nagyjából 1 800 növényfajnak ad otthont, melyekből 180 endemikus. A rengeteg mézelő növényfaj lehetővé tette a méhészet fellendülését, és mára a sziget négyzetkilométerenkénti 33 kaptárával a világ egyik legnagyobb kaptársűrűségével rendelkező területe.

A tömérdek növényfaj közül sok aromás faj virágzik június–júliusban, és néhány helyen a virágzási szezon augusztusig is elhúzódik. A legjelentősebb ilyen növényfaj a fejecskés kakukkfű (Coridothymus capitatus). A forró, száraz éghajlat miatt ezekben a hónapokban nagyon kevés a csapadék, ennek köszönhetően kevés a nektár, az előállított méz pedig sűrű és nagyon aromás. Ez a körülmény, valamint a Marchalina hellenica által kiválasztott mézharmat teszi lehetővé, hogy a méhészek két különböző méztípus (kakukkfű- és fenyőméz) keverékét állítsák elő, így létrehozva a köztes tulajdonságokkal rendelkező, egyedi terméket. A kizárólag Görögországban és Törökországban megtalálható mézharmat-előállító rovar a kalábriai fenyő (Pinus brutia Ten.) és az aleppói fenyő (Pinus halepensis Mill.) kártevője.

Az emberi tényező

A méhek viselkedését és a szigeten ősszel uralkodó különleges körülményeket ismerve a méhészek az alábbi speciális előállítási technikát alkalmazzák: amikor kakukkfű a méhlegelő, a méhész hagyja, hogy a fészek szabadon növekedjen, és a méhek a mézet koszorúban tárolják fölötte. A méhészek ebben a szakaszban szelektíven ürítik a lépeket, és csak azokat távolítják el, amelyek tökéletesen lefedett kakukkfűmézet tartalmaznak. Később, amikor a méhek a fenyőről gyűjtik be a mézharmatot, a pollenhiány miatt a méhek ösztönösen zsugorítják a fészket. A méhészek nem avatkoznak be a folyamatba, hanem hagyják, hogy a fészek zsugorodjon, és a méhek mézet tároljanak a helyén. Ezt azért tehetik meg, mert a hőmérséklet még ősszel is elég magas ahhoz, hogy a méhek az ősszel virágzó növényekről, például a szentjánoskenyérfáról (Ceratonia siliqua), a borostyánról (Hedera helix), a közönséges spárgáról (Αsparagus officinalis), a tengerihagymáról (Urginea maritima) és más növényekről nektárt gyűjtsenek a populáció megújításához. Ha a méhek nem tudnák megújítani a populációjukat ősszel, a kolónia nem élné túl a telet. A méhészeket a sziget különleges éghajlati viszonyai, a pollent és nektárt bőségesen adó virágok, valamint a méhek ösztönös viselkedése segíti abban, hogy a kaptárokat ilyen egyedi módon gondozhassák. A „Pefkothymaromelo Kritis” előállításához szükség van a későn virágzó kakukkfű, valamint a fenyőmézharmat természetes együttes jelenlétére is, ami Krétán általános jelenség.

A termék sajátosságai

A „Pefkothymaromelo Kritis” jellegzetességét fizikai-kémiai, mikroszkopikus és érzékszervi tulajdonságai adják.

— fizikai-kémiai jellemzők: vezetőképesség (≥ 0,600 mS/cm), nedvességtartalom (≤ 17 %), glükóz- és fruktóztartalom összege (≥ 50 %) és szín (Pfund-skála szerint: 70–130 mm),

— mikroszkopikus jellemzők: kakukkfűpollen aránya ≥ 10 %, mentes a Coleosporium-spóráktól,

— érzékszervi jellemzők: egyedi aroma és kellemes, kevésbé intenzív édes íz.

A kis HMF-koncentráció (≤ 25 mg/kg), kis szacharózkoncentráció (≤ 3 %) és az atkaölő és növényvédő szerek kimutathatósági határ alatti szintje (≤ 10 μg/kg) képezi a termék minőségének és sajátosságainak alapját.

A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői közötti ok-okozati kapcsolat

Krétát időtlen idők óta aromás növények és kakukkfű borítja, a Marchalina hellenica L. nevű fenyőkártevő által kiválasztott mézharmat pedig legalább a 18. század óta ismert (Gennadius, 1883). A Μarchalina hellenica L. fenyőmézharmat-kiválasztási időszaka a kakukkfű nektártermelése utánra esik, néhány területen pedig egybeesik azzal, ennek eredményeként jön létre a kakukkfű- és fenyőméznek a származási hellyel szoros kapcsolatban lévő egyedi, természetes keveréke. A vezetőképesség, a glükóz- és fruktóztartalom összege, az enyhe íz és a lassú kristályosodás a fenyőmézharmatból ered, míg az aromás anyagok és a kakukkfűpollen a különféle honos és endemikus virágoknak köszönhető, amelyek a sziget forró és száraz éghajlata miatt kis mennyiségű, koncentrált, aromás nektárt termelnek. Ennek eredményeként a „Pefkothymaromelo Kritis” sűrű (azaz alacsony a nedvességtartalma), aromás, számos krétai növényfaj pollenjét tartalmazza, és a fenti egyedi tulajdonságokkal rendelkezik.

A krétai méhészek a „Pefkothymaromelo Kritis” előállítása során kihasználják a talaj- és éghajlati viszonyok, a jellegzetes növényzet, a fenyőmézharmat jelenlétének és a méhek ösztönös viselkedésének különleges kombinációját. A technika az egymás utáni generációk által összegyűjtött tudáson alapszik, mivel a tevékenységet a környezethez, a méhek viselkedéséhez és az éghajlati feltételekhez kellett igazítani. Miközben a körültekintően végrehajtott kaptárgondozás kulcsfontosságú tényező, a végterméket minőségi jellemzői is egyedivé teszik, ezt bizonyítja a HMF-index, a szacharóztartalom, valamint az atkaölőszer- és növényvédőszer-maradványok hiánya.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(E rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.minagric.gr/images/stories/docs/agrotis/POP-PGE/prod_pefkothimaromelo_kriti.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 108

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	60. évfolyam 2017. április 6.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2017/C 108/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8419 – Segro/PSPIB/SELP/Target assets) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 108/02	Euroátváltási árfolyamok	2
2017/C 108/03	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2016. július 18-i ülésén megfogalmazott véleménye az AT.39824 – Tehergépjárművek ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Lettország	3
2017/C 108/04	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Tehergépjárművek (AT.39824)	4
2017/C 108/05	Bizottsági határozat összefoglalása (2016. július 19.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárással kapcsolatban (AT.39824 – Tehergépjárművek ügy) (az értesítés a C(2016) 4673. számú dokumentummal történt)	6
	Számvevőszék
2017/C 108/06	5/2017. sz. különjelentés: Ifjúsági munkanélküliség – hoztak változást az uniós szakpolitikák? Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés értékelése	9
	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2017/C 108/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	10
2017/C 108/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	10
2017/C 108/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	11

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2017.2.16.
Időtartam	2017.2.16. – 2017.12.31.
Tagállam	Franciaország
Állomány vagy állománycsoport	SBR/678-
Faj	Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)
Övezet	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	04/TQ2285

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2017.1.1.
Időtartam	2017.1.1. – 2017.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	BUM/ATLANT
Faj	Kormos marlin (Makaira nigricans)
Övezet	Atlanti-óceán
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	05/TQ127

	V Hirdetmények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	EFTA-bíróság
2017/C 108/10	A Bíróság ítélete (2016. július 29.) az E-25/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben (EFTA-állam kötelezettségeinek nem teljesítése – Állami támogatás – A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikkének (3) bekezdése – Jogellesen nyújtott támogatás visszafizettetésének elmulasztása)	12
2017/C 108/11	A Bíróság ítélete (2016. július 29.) az E-30/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben (EFTA-állam kötelezettségeinek nem teljesítése – Végrehajtás elmulasztása – Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló 2011/62/EU irányelv)	13
2017/C 108/12	A Bíróság ítélete (2016. július 29.) az E-31/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben (EFTA-állam kötelezettségeinek nem teljesítése – Végrehajtás elmulasztása – A szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló 2011/77/EU irányelv)	14
2017/C 108/13	A Bíróság ítélete (2016. július 29.) az E-32/15. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Liechtensteini Hercegség ügyben (Kötelezettség teljesítésének EFTA-állam általi elmulasztása – A végrehajtás elmulasztása – A 2006/126/EK irányelv – A 2011/94/EU irányelv – A 2012/36/EU irányelv)	15
2017/C 108/14	Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2017. február 1-jén Izland ellen benyújtott kereset (E-2/17. sz. ügy)	16
2017/C 108/15	Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2017. február 1-jén Izland ellen benyújtott kereset (E-3/17. sz. ügy)	17
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2017/C 108/16	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8312 – Panasonic Corporation/Ficosa International) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	18
2017/C 108/17	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8391 – Toyota Industries Europe/Vive) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	19
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2017/C 108/18	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	20


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.