ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 41

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

60. évfolyam
2017. február 8.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/01

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8339 – Macquarie/Prédica/Pisto) ( 1 )

1

2017/C 41/02

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8321 – Centerbridge/Alpha Bank/Kaican) ( 1 )

1


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/03

Euroátváltási árfolyamok

2


 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/04

Pályázati felhívás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) Közlekedési ágazat programjának a 2014–2020 közötti időszakra nyújtandó pénzügyi támogatást célzó többéves munkaprogram alapján – Támogatásötvözési célú pályázati felhívás (A Bizottság 2017. január 20-i C(2017) 164 végrehajtási határozata)

3

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/05

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről

4

2017/C 41/06

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

5

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8318 – Samsung Electronics/Harman International Industries) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

16

2017/C 41/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8380 – CPPIB/Apax/GL) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

17

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2017/C 41/09

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

18

2017/C 41/10

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

22


 

Helyesbítések

2017/C 41/11

Helyesbítés a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok listájához ( HL C 484., 2016.12.24. )

26


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8339 – Macquarie/Prédica/Pisto)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 41/01)

2017. január 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak francia nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8339 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8321 – Centerbridge/Alpha Bank/Kaican)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 41/02)

2017. január 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32017M8321 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/2


Euroátváltási árfolyamok (1)

2017. február 7.

(2017/C 41/03)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,0675

JPY

Japán yen

119,94

DKK

Dán korona

7,4353

GBP

Angol font

0,86330

SEK

Svéd korona

9,4810

CHF

Svájci frank

1,0658

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,8838

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,021

HUF

Magyar forint

309,71

PLN

Lengyel zloty

4,3035

RON

Román lej

4,4899

TRY

Török líra

3,9785

AUD

Ausztrál dollár

1,4014

CAD

Kanadai dollár

1,4072

HKD

Hongkongi dollár

8,2823

NZD

Új-zélandi dollár

1,4631

SGD

Szingapúri dollár

1,5142

KRW

Dél-Koreai won

1 224,51

ZAR

Dél-Afrikai rand

14,3443

CNY

Kínai renminbi

7,3487

HRK

Horvát kuna

7,4480

IDR

Indonéz rúpia

14 228,17

MYR

Maláj ringgit

4,7354

PHP

Fülöp-szigeteki peso

53,108

RUB

Orosz rubel

63,4442

THB

Thaiföldi baht

37,416

BRL

Brazil real

3,3378

MXN

Mexikói peso

22,0334

INR

Indiai rúpia

71,9730


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/3


Pályázati felhívás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) Közlekedési ágazat programjának a 2014–2020 közötti időszakra nyújtandó pénzügyi támogatást célzó többéves munkaprogram alapján – Támogatásötvözési célú pályázati felhívás

(A Bizottság 2017. január 20-i C(2017) 164 végrehajtási határozata)

(2017/C 41/04)

Az Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatósága pályázati felhívást (CEF–Közlekedés–Támogatásötvözés–2017 [általános keret]) tesz közzé támogatások nyújtása céljából, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) a közlekedési ágazatnak nyújtandó pénzügyi támogatást célzó többéves munkaprogramban meghatározott prioritásoknak és célkitűzéseknek megfelelően.

Ez a pályázati felhívás olyan közös európai érdeket szolgáló projektekre vonatkozik, amelyek a CEF által nyújtott támogatást kombinálják az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az Európai Beruházási Bank, a nemzeti fejlesztési bankok vagy magánbefektetők által biztosított finanszírozással annak érdekében, hogy a projektek megvalósításában maximalizálják a magánszektor részvételéből adódó áttételi hatást és a tőkeáttételt, mindeközben tiszteletben tartva a támogatások kumulálásának tilalmát. A pályázati felhívás indikatív költségvetése 1 milliárd EUR.

A pályázatok benyújtására két határidőt állapítottak meg: 2017. július 14. (17:00:00 brüsszeli idő szerint) és 2017. november 30. (17:00:00 brüsszeli idő szerint).

A pályázati felhívás teljes szövege a következő internetcímen érhető el:

https://ec.europa.eu/inea/en/connecting-europe-facility/cef-transport/apply-funding/2017-cef-transport-calls-proposals


A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/4


Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről

(2017/C 41/05)

Az alább említett dömpingellenes intézkedés közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően nem érkezett megfelelően indokolt felülvizsgálati kérelem, ezért a Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy a szóban forgó intézkedés hatályát veszti.

Ez az értesítés az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés időpontja (3)

Acél drótkötelek és -kábelek

Ukrajna

Moldova

Dömpingellenes vám

A Tanács 102/2012/EU végrehajtási rendelete az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó és a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott – akár az ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Dél-Afrikából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 36., 2012.2.9., 1. o.).

2017.2.10.


(1)  HL C 180., 2016.5.19., 2. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  Az intézkedés az ezen oszlopban feltüntetett napon, éjfélkor veszti hatályát.


8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/5


Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról

(2017/C 41/06)

A Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2016. november 7-én az európai uniós acéldrótkötél-gyártók összekötő bizottsága (EWRIS) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az acél drótkötelek és -kábelek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

Az e felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 7312 10 81, ex 7312 10 83, ex 7312 10 85, ex 7312 10 89 és ex 7312 10 98 KN-kód (TARIC-kódok: 7312108112, 7312108113, 7312108119, 7312108312, 7312108313, 7312108319, 7312108512, 7312108513, 7312108519, 7312108912, 7312108913, 7312108919, 7312109812, 7312109813 és 7312109819) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszettel rendelkező acél drótkötelek és -kábelek, beleértve a zárt sodrású kötelet, de kivéve a rozsdamentes acél drótkötelet és -kábelt (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3.   Meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedések körébe a legutóbb az (EU) 2016/90 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított 102/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) kivetett, majd az 1886/2004/EK tanácsi rendelettel (5) a Marokkóban feladott – függetlenül attól, hogy azokat Marokkóból származóként jelentik-e be vagy sem – behozatalokra, valamint a 400/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (6) a Koreai Köztársaságban feladott – akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – behozatalokra kiterjesztett végleges dömpingellenes vám tartozik.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

4.1.    A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: az érintett ország) nem piacgazdasággal rendelkező országnak minősül, a kérelmező a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban, ebben az esetben Törökországban alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás az így kiszámított rendes érték és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4.2.    A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező állítása szerint a kár megismétlődése valószínű. Ezzel összefüggésben a kérelmező meggyőző bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg a jelenleginél magasabb szintet fog elérni a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országból az Unióba irányuló behozatala, hiszen a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók gyártólétesítményei kihasználatlan kapacitással rendelkeznek.

A kérelmező végezetül azt állítja, hogy a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okozna, ha az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett országból ismét jelentős mértékű dömpingelt árú behozatal érkezne.

5.   Az eljárás

Minthogy az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

5.1.    Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjed ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    A dömping folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett országban működő exportáló gyártóit (7), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban – beleértve azon gyártókat is, amelyek nem működtek együtt a hatályban lévő intézkedésekhez vezető vizsgálatban.

5.2.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

Az érintett ország vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

Mintavétel

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett, Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat a gyártókat is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztására a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kerül sor, amely a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének és az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

A nem piacgazdasággal rendelkező érintett országban működő exportáló gyártókra vonatkozó elbánást tárgyaló szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – az érintett országból érkező behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell kiszámítani.

Az előző vizsgálat során az érintett országra vonatkozó rendes érték megállapításához Törökországot választották megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak. A Bizottság a jelenlegi vizsgálathoz szintén Törökországot tervezi figyelembe venni. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Thaiföldön, Vietnamban és Malajziában találhatók. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket az analóg ország kiválasztására vonatkozóan.

5.2.3.   A független importőrökre  (8) vonatkozó vizsgálat  (9)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az érintett országból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt e vizsgálatban – beleértve azon importőröket is, amelyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálatban vagy vizsgálatokban.

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket – beleértve azokat az importőröket is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban –, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

5.3.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az e hatályvesztési felülvizsgálatban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavétel az alaprendelet 17. cikkének megfelelően történik.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak – beleértve azon uniós gyártókat is, melyek nem működtek együtt a hatályos intézkedésekhez vezető vizsgálat(ok)ban – vagy a nevükben eljáró képviselőknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően, abban az esetben, ha a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége megerősítést nyer, határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűzi ki a meghallgatás iránti kérelem benyújtásának konkrét határidejét.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amely kifejezetten lehetővé teszi a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited (10) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat rendelkezésre bocsátó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt rendelkezésre bocsátó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM vagy DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím olyan működő hivatalos e-mail-cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Az elérhetőségek megadásától kezdve a Bizottság kizárólag e-mailben tartja a kapcsolatot az érdekelt felekkel, kivéve, ha azok kifejezetten kérik kivéve, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail-címek

:

TRADE-R655-SRC-DUMPING@ec.europa.eu

TRADE-R655-SRC-INJURY@ec.europa.eu

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat a meghatározott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, a Bizottság ezeket az információkat figyelmen kívül hagyhatja, és a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletterhekkel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűzi ki a meghallgatás iránti kérelem benyújtásának konkrét határidejét.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – a többek között – a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/.

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik, ténymegállapításai nem a meglévő intézkedések módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikkének (6) bekezdésével összhangban – az intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések esetleges módosítása érdekében szükséges azok felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot – amely az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül valósulna meg – kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal.

10.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni.


(1)  HL C 180., 2016.5.19., 2. o.

(2)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2016/90 végrehajtási rendelete (2016. január 26.) a többek között Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 102/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletnek az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L 19., 2016.1.27., 22. o.).

(4)  A Tanács 102/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. január 27.) az 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Kínai Népköztársaságból és Ukrajnából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó és a Marokkóból, Moldovából és a Koreai Köztársaságból feladott – akár az ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint a Dél-Afrikából származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó, a 1225/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megszüntetéséről (HL L 36., 2012.2.9., 1. o.).

(5)  A Tanács 1886/2004/EK rendelete (2004. október 25.) az 1796/1999/EK tanácsi rendelet által a többek között a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kiterjesztéséről a Marokkóban feladott – függetlenül attól, hogy azokat Marokkóból származóként jelentik-e be vagy sem – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára, továbbá egy marokkói exportőrtől származó behozatalok tekintetében végzett vizsgálat befejezéséről (HL L 328., 2004.10.30., 1. o.).

(6)  A Tanács 400/2010/EU végrehajtási rendelete (2010. április 26.) az 1858/2005/EK rendelettel a többek között a Kínai Népköztársaságból származó acél drótkötelek és -kábelek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Koreai Köztársaságban feladott – akár a Koreai Köztársaságból származóként, akár nem ilyenként bejelentett – acél drótkötelek és -kábelek behozatalára történő kiterjesztéséről, valamint a Malajziában feladott behozatalokra vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 117., 2010.5.11., 1. o.).

(7)  Exportáló gyártó az érintett országbeli minden olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(8)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint a „személy” természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(9)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(10)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


I. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/16


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8318 – Samsung Electronics/Harman International Industries)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 41/07)

1.

2017. január 31-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Samsung Electronics Co., Ltd. (a továbbiakban: Samsung, Dél-Korea) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás értékpapírok vásárlása útján teljes irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Harman International Industries, Incorporated (a továbbiakban: Harman, Egyesült Államok) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a Samsung esetében: szórakoztatóelektronikai, információtechnológiai és mobilkommunikációs, valamint eszköztechnikai üzletágakat működtető globális elektronikai vállalkozás;

—   a Harman esetében: hálózatba kapcsolható termékek és megoldások tervezése és gyártása autógyártók, fogyasztók és a világ minden részén működő egyéb vállalkozások számára; a Harman négy üzletágat működtet: autóelektronika, hi-fi berendezések, professzionális megoldások, hálózati szolgáltatások.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8318 – Samsung Electronics/Harman International Industries hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (faxszám: +32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.


8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/17


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8380 – CPPIB/Apax/GL)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2017/C 41/08)

1.

2017. február 1-jén az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Canada Pension Plan Investment Board (a továbbiakban: CPPIB, Kanada) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részvények vásárlása útján közös irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a jelenleg az Apax Partners LLP (a továbbiakban: Apax, Egyesült Királyság) kizárólagos irányítása alatt álló GlobalLogic Holdings Limited (a továbbiakban: GlobalLogic, Jersey) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a CPPIB esetében: a Canada Pension Plan eszközeit befektető, professzionális befektetéskezelés,

—   az Apax esetében: különböző iparágakban befektetést végző magántőkealapoknak nyújtott befektetési tanácsadói szolgáltatások,

—   a GlobalLogic esetében: szoftverfejlesztési és kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások különböző ágazatokban.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8380 – CPPIB/Apax/GL hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (faxszám: +32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/18


A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

(2017/C 41/09)

Az Európai Bizottság a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján jóváhagyta ezt a kisebb jelentőségű módosítást.

KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (2) 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban álló, kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„KRANJSKA KLOBASA”

EU-szám: PGI-SI-0764-AM01 – 2016.7.6.

OEM ( ) OFJ ( X ) HKT ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

GIZ Kranjska klobasa – „Kranjska klobasa” gazdasági egyesülés

Cím:

Dimičeva ulica 9

1000 Ljubljana

SZLOVÉNIA

Tel.

+386 15659240

E-mail:

giz.mi@siol.net

A kérelmező a GIZ kranjska klobasa (a Kranjska klobasa gazdasági egyesülés), vagyis a „Kranjska klobasa” gyártóinak konzorciuma, amely a „Kranjska klobasa” bejegyzését kérelmezte, és ezért a módosítási kérelem benyújtásához jogos érdeke fűződik.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Szlovénia

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

A termék leírása

A származás igazolása

Az előállítás módja

Kapcsolat

Címkézés

Egyéb [részletezze]

4.   A módosítás(ok) típusa

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását.

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása, amely szükségessé teszi a közzétett egységes dokumentum módosítását.

Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot.

Bejegyzett HKT termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek tekinthető módosítása.

5.   Módosítások

A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok 3.6. szakaszának második pontja értelmében a „Kranjska klobasa” terméken fel kell tüntetni a „Kranjska klobasa” logót, a gyártó logóját, valamint a megfelelő nemzeti és uniós minőségi szimbólumokat. Ez a pont azt is kimondja, hogy a „Kranjska klobasa” előállítására vonatkozó tanúsítványt megszerző valamennyi gyártónak kötelezően fel kell tüntetnie a „Kranjska klobasa” logót a terméken, függetlenül attól, hogy a GIZ kranjska klobasa gazdasági egyesülésnek tagjai-e vagy sem.

A javaslat szerint törölni kell azokat a követelményeket, amelyek értelmében a terméken kötelező feltüntetni mind a nemzeti minőségi szimbólumot, mind a „Kranjska klobasa” logót. E követelmények a „Kranjska klobasa” valamennyi gyártójára vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a GIZ kranjska klobasa gazdasági egyesülésben rendelkeznek-e tagsággal vagy nem.

A nemzeti minőségi szimbólum feltüntetésére vonatkozó követelmény eltörlése azért merült fel, mert a nemzeti jog nem ír elő ilyen kötelezettséget. A „Kranjska klobasa” címkéjén a gyártóknak csupán az uniós szimbólumot kell feltüntetniük, a nemzeti szimbólum használata opcionális.

A „Kranjska klobasa” logó a „Kranjska klobasa – zašpiljeno dobra od 1896” feliratú logóra utal, amely a GIZ kranjska klobasa gazdasági egyesülés tulajdonában áll. A GIZ Kranjska klobasa szervezetben való tagság nem kötelező, a tagsággal nem rendelkező gyártók számára nem indokolt előírni a logó használatát. „Kranjska klobasa” termékük címkézésekor a GIZ kranjska klobasa gazdasági egyesülésben tagsággal nem rendelkező gyártók kötelesek használni az oltalom alatt álló nevet, saját logójukat és az uniós szimbólumot. Amennyiben a GIZ kranjska klobasa gazdasági egyesülés említett logóját is szeretnék feltüntetni, azt beszerezhetik a szóban forgó gazdasági egyesüléstől.

6.   Aktualizált termékleírás (csak oem és ofj esetében)

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„KRANJSKA KLOBASA”

EU-szám: PGI-SI-0764-AM01 – 2016.7.6.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés(ek)

„Kranjska klobasa”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Szlovénia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Kranjska klobasa” I. és II. kategóriájú, durvára darált sertéshúsból (nyak, hát, comb) és sertésszalonnából (hát) készített félszáraz, hőkezelt kolbász. A „Kranjska klobasa” kolbászhúsa nitrites sóval sózott, fokhagymával és borssal fűszerezett, és a végén fapálcikával lezárt, vékony sertésbélbe töltik, így kialakítva egy kolbászpárt. A kolbász meleg füstölésen és hőkezelésen esik át.

Meleg vízben történő rövid felmelegítését követően a kolbászt melegen fogyasztják, mivel a termék így nyeri el érzékszervi jellegzetességeit és magas gasztronómiai értékét. A kolbász felülete vörösesbarna és enyhén füstölt illatú; a kolbászt elvágva a hús vöröses-rózsaszínes, a zsíros részek pedig krémszínűek és tömörek; a kolbász állaga tömött, ropogós és szaftos; aromája intenzív és a füstölt, sózott és fűszerezett sertéshúsra jellemző.

A kolbász kémiai összetétele melegítés előtt a következő:

:

fehérjék teljes mennyisége

:

minimum 17 %

:

zsiradék aránya

:

maximum 29 %

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Sertéshús és -zsír.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Kranjska klobasa” előállítását (a hús és a szalonna kiválasztása és aprítása, a kolbászhús összeállítása, a kolbászhús összegyúrása, a töltés, a kolbászok szárítása, a meleg füstöléssel történő hőkezelés, a gyártási és címkézési folyamat ellenőrzése) a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

Minden „Kranjska klobasa” terméket egységes módon kell felcímkézni:

minden darabon (páron) kell lennie egy egységes formájú, öntapadós szalagnak,

minden csomagolt terméken kell lennie címkének.

A „Kranjska klobasa” szabványosított felirat az alábbiakat tartalmazza:

az oltalom alatt álló elnevezés,

a gyártó logója,

a megfelelő uniós szimbólum.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Kranjska klobasa” előállítása Szlovéniának az Alpok és az Adriai-tenger partja, nyugati irányban az olasz határ, északi irányban az osztrák határ, déli irányban a horvát határ, keleti irányban pedig a magyar határ (a Kárpát-medence mentén) által határolt földrajzi területén történik.

A Német-római Birodalom, majd később az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a „Kranjska” (Krajna) elnevezésű térség volt az egyetlen teljesen szlovén terület. Ennek megfelelően a „Kranjec” (krajnai lakos) kifejezést néha a „szlovén” szinonimájaként használták, és a köznyelvben napjainkban is alkalmazzák Szlovénia lakosságának egy részére. Szlovéniában a „kranjski” (krajnai) melléknév máig számos egyéb kifejezésben és elnevezésben is fennmaradt.

A „Kranjska” a szó a szlovén „krajina” kifejezésből származik, amelynek jelentése „térség” (az első írásos említés 973-ra tehető, „Creina”, azaz „krajnai” formában). A 13. századtól kezdődően a „Kranjska” (németül „Krain” és „Krainburg”) szlovén változat terjed el. 1002-ben a Kranjska régió autonóm grófsággá vált más szomszédos grófságokkal együtt. Közigazgatási szempontból a Német-római Birodalomhoz tartozott. A 14. században Szlovénia jelenlegi területének nagy része a Habsburgok kezébe került. A szlovén területet számos régióra osztották fel: Kranjska (Krajna), Trst (Trieszt), Istra (Isztria), Goriška, Koroška (Karintia) és Štajerska (Alsó Stájerország). Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásával Kranjska, azaz Krajna elveszítette különleges státusát. Szlovénia egy viszonylag fiatal ország, amelynek függetlensége mindössze 1991-ig nyúlik vissza, amikor kivált a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból. Ennélfogva a jelenlegi Szlovén Köztársaság az ősi Kranjska (Krajna) térség „területi örököse”, és ez a térség az ország szerves részét képezi.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület meghatározása közvetlenül kapcsolódik a „Kranjska klobasa” történetéhez.

Az élelmiszertermelés természeti feltételei, valamint az éghajlat jelentős hatással volt a gasztronómiai jellegzetességek alakulására egy olyan területen, ahol a mezőgazdaság az elsődleges létfenntartási forma. Az igen összetett – dombokból, völgyekből, medencékből és síkságokból álló – domborzattal rendelkező területen a lakosság sikeresen megőrizte a sertéstakarmányozásra szánt kultúrák termesztésére használt területeket, a sertéstenyésztés pedig a hentesáruk előállítását hozta magával. A hentesáruk előállításra és a kolbászkészítésre vonatkozó első bizonyítékok igen régi korba vezetnek el, ahogyan azt a nagyszerű középkori freskók, illetve a leltári dokumentumok (például egy szlovén nyelven írt, XVII. századi üzenet, amelyet a vrboveci vár intézője adott át az urának) beszámolói is mutatják. Ezek az emlékek már mind beszámolnak hentesárukról, kolbászokról. A jellegzetes hentesáruk közé tartozott egy húsalapú félszáraz kolbász is, amely a származása szerinti térségben élők szakértelme és ismeretei, valamint a minden egyéb kolbász közül jól felismerhető jellemzője (az íz) okán már a 19. század elején, az Osztrák–Magyar Monarchia idején híressé vált a „Kranjska klobasa” néven.

A „Kranjska klobasa” hírneve a több népet tömörítő Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza. A „Kranjska klobasa” kétségtelenül a legeredetibb és legjellemzőbb szlovén húskülönlegességek közé tartozik. Ezt az interneten végzett keresések is megerősítik, mivel a „Kranjska klobasa” terméket említik a leggyakrabban autentikus szlovén termékként. A „Kranjska klobasa” szerepel a legfrissebb szakirodalomban is (lásd: Meat Products Handbook, Gerhard Feiner, CRC Press, 2006; http://en.wikipedia.org/wiki/Kransky), ahol a jellegzetes szlovéniai, nem fermentált kolbászként mutatják be.

A „Kranjska klobasa” tulajdonságai az Osztrák–Magyar Monarchia idején a „Kranjska” régiót alkotó, jelenleg Szlovéniában található terület lakosainak szakértelmének és ismereteinek köszönhetőek. A „Kranjska klobasa” minősége visszavezethető az első osztályú húsrészek használatára, valamint a tengeri só következetes használatára, amely sóféle az ősi Kranjska területén a kősó állandó, sőt stratégiai versenytársa volt (J. Bogataj, The Food and Cooking of Slovenia, Annes Publishing, London 2008).

A „Kranjska klobasa” (ezen a néven) készítésére vonatkozó legrégebbi beszámolók két szakácskönyvben találhatók meg: Katharina Prato Süddeutsche Küche c. könyvében (1896) és Felicita Kalinšek Slovenska kuharica c. művének hatodik kiadásában (1912). Bár Katharina Prato könyve esetében nem beszélhetünk a „Kranjska klobasa” elkészítésének valódi receptjéről, az erre a kolbásztípusra való hivatkozása valószínűleg az egyik legrégebbi (1896) írásos emlék róla. Slovenska kuharica (1912) című könyvében Felicita Kalinšek már bemutatja a „Kranjska klobasa” készítését.

Szlovéniában számos beszámoló létezik – különösen elmondás alapján – a „Kranjska klobasa” termékről vagy krajnai kolbászról, annak előállítási helyeiről, és híréről a többi regionális kolbászféleség között. Számos népi érvelés létezik a „Kranjska klobasa” pontos eredetéről is, és arról, hol készítették azt az első alkalommal. A történetekben gyakran említik Trzin városát, amely Ljubljana és Kamnik között található, és ahol feltehetően már a 19. században számos hentes szállított a piacokra krajnai kolbászt, amely még Bécsben is kapható volt. Bizonyos szóbeli források arra utalnak, hogy a kolbász Kranj városáról kapta a nevét, más források azt állítják, hogy abban az időben a Krajna régió minden nagy városában, illetve a régió egész területén állítottak elő ilyen kolbászt. Arról is létezik beszámoló, hogy Ferenc József császár Bécsből Triesztbe utazva megállt Naklo pri Kranju faluban, az országút mentén található híres Marinšek fogadóban. Szeretett volna felfrissülni és megkérdezte a fogadóst, mivel tud szolgálni. „Csak egyszerű, házi készítésű kolbászaink vannak, semmi más” – felelte a fogadós. A császár megrendelte a házikolbászt, és amint megízlelte, lelkesen felkiáltott: „De hát ez nem is egyszerű kolbász, ez a krajnai kolbász!”

Szlovénia régióira kulináris szempontból jellemző, hogy a „Kranjska klobasa” terméket mindenhol készítik és árulják, ami bizonyítja, hogy ez a termék Szlovénia egész területére jellemző. A „Kranjska klobasa” közismertsége megjelenik a tipikusan szlovén ételben, a krajnai kolbásszal készült káposztában.

A „Kranjska klobasa” híre eljutott a határokon túlra: erről tanúskodik az, hogy a termék nevét lefordították a korabeli Osztrák–Magyar Monarchia különböző nyelveire (J. de Moor & N. de Rooj/ed., European Cookery, Tradition & Innovation, Utrecht 2004).

2003 óra rendezik meg Szlovéniában a „Kranjska klobasa” fesztivált, valamint a legjobb „Kranjska klobasa” termékek versenyét is.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mkgp.gov.si/fileadmin/mkgp.gov.si/pageuploads/podrocja/Kmetijstvo/zascita_kmetijskih_pridelkov_zivil/KK_spec_F.pdf


(1)  HL L 179., 2014.6.19., 17. o.

(2)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.


8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/22


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2017/C 41/10)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra (1)

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„AIL VIOLET DE CADOURS”

EU-szám: PDO-FR-02103 – 2016.1.7.

OEM ( X ) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Ail violet de Cadours”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Ail violet de Cadours” száraz állapotban forgalomba hozott, legalább 30 % szárazanyag-tartalmú fokhagyma. E fokhagymát a helyi lilafokhagyma-populációból izolált Germidour és Valdour fajtából termesztik.

Fehér színű külső buroklevelein „borseprőszínű” lila csíkokat tartalmaz.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagymát legalább 45 mm átmérőjű, szabályos alakú és kerek fej jellemzi. A fokhagymafejeket egészben, jól megtisztítva kínálják eladásra. A fokhagymafejeken legalább egy teljes, nem szakadt buroklevél található. A gyökereket a fokhagymafejen rövidre vágják, azok hossza legfeljebb 2,5 mm. Tapintáskor a fokhagymafej a gerezdeknél és a gyökértőnél egyaránt kemény. A vágott szárral forgalomba hozott fokhagymafejek esetében a megmaradt szár hossza 10 és 30 mm közötti.

A gerezdek héja lila csíkokkal tarkított bézs színű. Felvágáskor a gerezdek húsa csontfehér és krémszín közötti.

Nyersen jellegzetesen erős fokhagymaszag és intenzív csípős illat jellemzi. Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma sütve fokhagymaillatú. Ízleléskor enyhén csípős ízérzetet kelt, és aromái igen hosszan tartanak. Állaga omlós, zamata kellemesen édes.

A harmonikus kiszerelés kialakítása érdekben a fokhagymafejek színe, alakja és átmérője egységes. A legnagyobb fokhagymafej átmérője 20 mm-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg a legkisebb fokhagymafej átmérőjét.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma értékesítéskori kiszerelését így a következőképpen határozták meg:

legalább 9, nem vágott szárú fokhagymafejet tartalmazó fonat, amelynek tömege a fonott fokhagymafejek számától és átmérőjétől függően 500 g, 1 kg vagy 2 kg;

nem vágott szárú fokhagymafejekből álló, legalább 8 kg tömegű köteg;

nem vágott szárú fokhagymafejekből álló csomó, amelynek tömege 500 g, 1 kg vagy 2 kg;

kézzel összeállított, vágott szárú fokhagymafejeket tartalmazó, 5 kg-os tasak;

60–70 mm közötti vagy 70 mm-nél nagyobb átmérőjű, vágott szárú fokhagymafejeket tartalmazó, kézzel összeállított tálca;

kézzel összeállított, 60–80 mm átmérőjű, vágott szárú fokhagymafejeket tartalmazó kosár;

vágott szárú fokhagymafejekből álló, legfeljebb 1 kg tömegű háló;

vágott szárú fokhagymafejekből álló, legfeljebb 1 kg tömegű tálka.

A fokhagymafejeket az eredeti csomagolásban hozzák forgalomba. A fokhagyma darabonkénti értékesítése kizárólag a tálca és a kosár esetében lehetséges.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A fokhagyma valamennyi előállítási műveletére a földrajzi területen kerül sor.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma csomagolására – a termék minőségének megőrzése érdekében – kötelezően a földrajzi területen kerül sor.

A fokhagymafejek jó egészségi állapotának és legalább egy ép külső héjának megőrzése érdekében az „Ail violet de Cadours” fokhagymát meghatározott körülmények között tárolják, és a lehető legkevesebbet mozgatják.

Ezenfelül a csomagolás szükségessé teszi a gazdasági szereplők helyi szaktudását, amely a következők révén szintén hozzájárul az „Ail violet de Cadours” fokhagyma jellemzőinek kialakulásához:

a fokhagymafejek gondos kiválasztása, ami lehetővé teszi a szín, az átmérő és az alak tekintetében egységes kiszerelés kialakítását;

a fokhagymafejek kézzel történő elhelyezése, ami lehetővé teszi a csomagolások oly módon történő kialakítását, hogy a forgalomba hozatal során a fokhagymafejek a lehető legkevésbé ütődjenek: a fonatok, kötegek és csomók szárának szorosan egymás mellé helyezése egy merev egység létrehozása érdekében, a tasakos, hálós és tálkás kiszerelésű fokhagymafejek lehető legszorosabb lezárása, a fokhagymafejek szorosan egymás mellé helyezése a tálcákon és a kosarakban.

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A jogszabályokban előírt kötelező feliratokon kívül a címkének tartalmaznia kell a következőket:

a csomagoló neve;

a betakarítás éve;

az „Ail violet de Cadours” fokhagyma egyedi azonosítási és nyomonkövethetőségi rendszere.

Ezenkívül a fokhagyma darabonkénti értékesítését lehetővé tevő csomagolásokban minden egyes fokhagymafejet öntapadó matrica elhelyezésével „Ail violet de Cadours” fokhagymaként kell azonosítani.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Haute-Garonne, Gers és Tarn-et-Garonne megye találkozásánál fekszik.

Haute-Garonne megye: Bellegarde-Sainte-Marie, Belleserre, Bragayrac, Brignemont, Cabanac-Séguenville, Cadours, Le Castéra, Caubiac, Cox, Drudas, Empeaux, Garac, Le Grès, Lagraulet-Saint-Nicolas, Laréole, Lasserre, Menville, Mérenvielle, Pelleport, Pradère-les-Bourguets, Puysségur, Saint-Thomas, Sainte-Livrade, Thil, Vignaux.

Tarn-et-Garonne megye: Auterive, Beaumont-de-Lomagne, Beaupuy, Bouillac, Le Causé, Escazeaux, Faudoas, Gariès, Goas, Marignac, Maubec, Sérignac.

Gers megye: Ansan, Ardizas, Aubiet, Augnax, Auradé, Aurimont, Avensac, Bajonnette, Beaupuy, Bédéchan, Bézéril, Blanquefort, Castillon-Savès, Catonvielle, Cazaux-Savès, Clermont-Savès, Cologne, Encausse, Endoufielle, Escorneboeuf, Estramiac, Frégouville, Gimont, Giscaro, Homps, L’Isle-Arné, L’Isle-Jourdain, Juilles, Labastide-Savès, Labrihe, Lahas, Lias, Mansempuy, Maravat, Marestaing, Maurens, Mauvezin, Monbrun, Monferran-Savès, Monfort, Montiron, Noilhan, Pessoulens, Pompiac, Puycasquier, Razengues, Roquelaure-Saint-Aubin, Saint-André, Saint-Antonin, Saint-Brès, Saint-Caprais, Saint-Cricq, Saint-Georges, Saint-Germier, Saint-Orens, Saint-Sauvy, Sainte-Anne, Sainte-Gemme, Sainte-Marie, Sarrant, Ségoufielle, Sérempuy, Seysses-Savès, Sirac, Solomiac, Thoux, Tirent-Pontejac, Touget, Tourrenquets.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma Midi-Pyrénées régióban, Haute-Garonne, Gers és Tarn-et-Garonne között elhelyezkedő termesztési területét télen és tavasszal óceáni hatásnak, nyáron és főként ősszel földközi-tengeri hatásnak kitett, sajátos éghajlat jellemzi. A tél viszonylag rövid és enyhe. A tavaszt szabályosan emelkedő hőmérséklet és jelentős csapadékmennyiség jellemzi, a legtöbb csapadék májusban esik. A nyár meleg és száraz. Az ősz szintén viszonylag enyhe és kevéssé csapadékos. Az övezetben az Autan szél fúj, amely meleg és száraz, különösen nyáron és ősszel előforduló délkeleti szél.

A termelési medencében a táj völgyekkel szabdalt, közepesen lankás. Az oligo-miocén molasszon kialakult talajok magas (legalább 30 %) agyagtartalmú, agyagos-mészköves és agyagos-meszes talajok, amelyek agyagtartalma megfelelő hasznos víztartalmat biztosít. E talajoknak jó a természetes vízelvezető képessége is, amit a lejtősség és a szerkezetük biztosít.

Emberi tényezők

A Keletről származó fokhagyma valószínűleg az első évszázadok alatti római gyarmatosítás során került a térségbe.

A fokhagyma-kereskedelem egyenletesen fejlődött, egészen a lila fokhagyma heti piacának bevezetéséig. Ezt a piacot július közepétől december közepéig szerdánként továbbra is megtartják Cadours-ban.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagymával foglalkozó gazdasági szereplők szaktudása a termesztésétől az elkészítéséig kifejezésre jut.

A Germidour és a Valdour fajtát a lila fokhagyma helyi populációjából izolálták, és az előbbit 1991-ben, az utóbbit pedig 2006-ban jegyezték be a hivatalos fajtajegyzékbe. E fajtákat különösen a rövid dormancia (magnyugalom), valamint a korai csírázás, a merev virágzati szár hiánya, a héjakon fehér alapon lila csíkokat tartalmazó, nagyméretű fej jellemzi.

E fajtákat ősszel, október közepétől december közepéig ültetik olyan parcellákra, amelyeken három éve nem termesztettek hagymaféléket, illetve az előző évben kukoricát vagy cirokot. A nitrogén-, a foszfor- és a káliumbevitelt a növénykultúra igényeitől, valamint ezen elemek talajban való rendelkezésre állásától függően fontolják meg.

A fokhagymát érett állapotban takarítják be.

A szárítás nyomon követése lehetővé teszi annak garantálását, hogy a betakarított termék legalább 20 % vizet veszítsen a tömegéből.

A földrajzi terület mezőgazdasági üzemei kis és közepes területűek. Ezek vegyes növénytermesztést, túlnyomórészt gabonatermesztést folytató mezőgazdasági üzemek, ahol a fokhagymatermesztés jelentős hozzáadott értéket képviselő kiegészítő tevékenység. A családi munkaerő rendelkezésre állása lehetővé tette a fokhagymatermesztés fejlődését.

A jól megtisztított és megfelelően kiszerelt fokhagyma kialakítása érdekében még mindig több műveletszakaszt végeznek kézzel: a sérült külső héjak eltávolításából, de legalább egy tiszta és ép héj megőrzéséből álló hámozást, a gyökerek levágását, az „Ail violet de Cadours” fokhagyma forgalomba hozatalához szükséges kiszerelések elkészítését. A gazdasági szereplők szaktudása különösen e műveletszakaszok során jut kifejezésre, a harmonikus kiszerelés kialakítása érdekében a fokhagymafejek átmérő, alak és szín alapján történő, kézzel végzett gondos kiválogatása mellett.

A termék sajátosságai

Az „Ail violet de Cadours” száraz fokhagyma. Elsődleges jellemzőit a külső buroklevelein található lila színű csíkok jelentik. A fokhagymafejek legalább 45 milliméter átmérőjűek, szabályos alakúak, nem kidomborodóak, vagyis a gerezdek nem láthatóak (legalább az egyik külső buroklevelük nem szakadt el). A gyökértövet rövidre vágják.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma olyan sajátos vizuális, érzékszervi és ízbeli jellemzőkkel rendelkezik, amelyek egyértelműen megkülönböztetik azt a földrajzi területen kívül termesztett Germidour fajtájú száraz, lila fokhagymától. Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma a vizuális jellemzőivel: a nagyobb fejátmérővel, a fej lilább színével, szabályosabb alakjával; valamint érzékszervi jellemzőivel: intenzívebb, jellegzetes fokhagymaszagával és erősebb csípős szagával különül el. A sült fokhagyma kóstolásakor ezenfelül az „Ail violet de Cadours” fokhagyma aromái hosszabban tartanak, csípős ízérzete pedig erősebb.

Tapintáskor a fokhagymafejek a gerezdeknél és a gyökértőnél egyaránt kemények. A fokhagymafejek a betakarítástól a forgalombahozatalig jó egészségi állapotúak.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagymát átmérő, alak és szín tekintetében egységes kiszerelésben hozzák forgalomba.

Amikor az „Ail violet de Cadours” fokhagymát a szárával együtt hozzák forgalomba, a kiszerelés a szárak szorosan egymás mellé helyezéséből fakadóan bizonyos mértékben merev. Amikor az „Ail violet de Cadours” fokhagymát vágott szárral hozzák forgalomba, a fokhagymafejek a csomagolásukban szorosan egymás mellett helyezkednek el.

Ok-okozati kapcsolat

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma a termelési övezetében minden előnyös feltételt megtalált a fejlődéséhez.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagymát elsősorban a színe jellemzi. Színét a külső héjakon lila csíkokat tartalmazó helyi populációkból származó fajták felhasználása, valamint az agyagban gazdag parcellákra ültetés és a májusi legnagyobb csapadékmennyiség eredményezi.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma agyagban gazdag, megfelelő hasznos víztartalommal rendelkező talajokon történő termesztése kedvez a szabályos alakú fokhagymafejek kialakulásának. A fokhagymafejek kidomborodásának elkerülését lehetővé tevő észszerű trágyázás révén az „Ail violet de Cadours” fokhagyma legalább egyik külső buroklevele nem szakad el.

Másrészt a növény vízigénye a termék kialakulásának alapvető fiziológiai szakaszában, az úgynevezett fejképződés során a legnagyobb. Ez egy gyors növekedési szakasz, amely közvetlen hatással van a fokhagymafej átmérőjére, alakjára és a lila szín kifejeződésére. A májusi legnagyobb csapadékmennyiség a növény e kulcsfontosságú időszak alatti víz- és ásványianyag-igényének fedezése révén lehetővé teszi az „Ail violet de Cadours” fokhagyma jellemzőivel rendelkező fokhagymafejek – legalább 45 milliméter átmérőjű, kerek és szabályos alakú, emellett lilás színt mutató fokhagymafejek – kialakulását.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagymafejek keménysége az előkészítésükhöz kapcsolódik, melynek során kiküszöbölik azok egymáshoz ütődését, továbbá a korai csírázás előtt befejeződő rövid forgalombahozatali időszakkal függ össze.

Az „Ail violet de Cadours” fokhagyma jó egészségi állapota számos tényező következménye:

a vetésforgó és a természetesen jó vízelvezető képességű parcellákra ültetés révén a gombák vagy baktériumok okozta betegségek talajban való terjedésének korlátozása;

e betegségek kialakulásának korlátozása a termesztés során az ültetési dátumok szabályozásával és az észszerű trágyázással;

érett állapotban történő betakarítás, majd a szárítás és az Autan szél, amelyek elősegítik a fokhagyma tartósítását.

A merev virágzati szárat nem tartalmazó fokhagymafajták használata lehetővé teszi az „Ail violet de Cadours” fokhagyma szárral együtt történő kiszerelését: fonat, köteg és csomó formájában.

Végezetül az „Ail violet de Cadours” a kézzel végzett gondos hámozásról ismerhető fel, melynek során megőrződnek az egész buroklevelek, és amely lehetővé teszi a fokhagymafej rövidre vágott gyökértövének kialakítását. Valamennyi kézzel végzett művelet lehetővé teszi az átmérő, az alak és a szín tekintetében vizuálisan egységes kiszerelés elkészítését. A gazdasági szereplők hagyományos szaktudása a termék elkészítéséig érvényre juttatja és megőrzi az „Ail violet de Cadours” fokhagyma minőségét.

Így a termesztési terület valamennyi ismertetőjegye, valamennyi természeti és emberi tényező hozzájárul az „Ail violet de Cadours” fokhagyma sajátosságaihoz.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCAilVioletCadoursV2016.doc


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.


Helyesbítések

8.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 41/26


Helyesbítés a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló 389/2012/EU tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok listájához

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 484., 2016. december 24. )

(2017/C 41/11)

A 34.oldalon, a 10. francia bekezdésben:

a következő szövegrész:

„—

Finnországban:

Tulli”,

helyesen:

„—

Finnországban:

Verohallinto”.