ISSN 1977-0979 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
59. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Számvevőszék |
|
2016/C 473/01 |
||
2016/C 473/02 |
||
2016/C 473/03 |
||
2016/C 473/04 |
||
2016/C 473/05 |
||
2016/C 473/06 |
||
2016/C 473/07 |
||
2016/C 473/08 |
HU |
|
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Számvevőszék
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/1 |
Az Európai Unió kutatási közös vállalkozásainak 2015-ös éves számvevőszéki ellenőrzéséből származó eredmények összefoglalása
(2016/C 473/01)
TARTALOMJEGYZÉK
|
Bekezdés |
Oldal |
||
BEVEZETÉS |
1–7. |
2 |
||
A SZÁMVEVŐSZÉK VÉLEMÉNYEIT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
8–9. |
2 |
||
ELLENŐRZÉSI EREDMÉNYEK |
10–22. |
3 |
||
Vélemények a beszámolók megbízhatóságáról |
10. |
3 |
||
Vélemények a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
11–12. |
3 |
||
Figyelemfelhívó megjegyzés az ITER projekt költségeihez történő uniós hozzájárulásról |
13. |
3 |
||
A Számvevőszék ellenőrzési jelentéseiben tett megjegyzések |
14–20. |
3 |
||
A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása |
21–22. |
4 |
||
KÖVETKEZTETÉSEK |
23–25. |
4 |
||
|
5 |
|||
|
6 |
BEVEZETÉS
1. |
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke alapján a Számvevőszék 7 uniós kutatási közös vállalkozás esetében végzett ellenőrzést és adott ki véleményt a 2015. december 31-én véget ért pénzügyi évre vonatkozó beszámolójuk megbízhatóságáról, valamint az azok alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről:
|
2. |
Ez az összefoglaló áttekintést nyújt ezen ellenőrzések eredményeiről. Az összefoglaló célja, hogy megkönnyítse az egyes közös vállalkozásokról szóló 2015-ös ellenőrzési jelentések összehasonlítását és elemzését. A számvevőszéki vélemények és megjegyzések, valamint a közös vállalkozások válaszai teljes egészükben a közzétett ellenőrzési jelentésekben olvashatóak. Ez az összefoglaló nem minősül ellenőrzési jelentésnek vagy véleménynek. |
3. |
A közös vállalkozások tagjai a – Bizottság által képviselt – Európai Unión kívül a közös vállalkozások tevékenységeinek finanszírozásához hozzájáruló különböző köz- és magánpartnerek lehetnek. A közös vállalkozások vagy a kétoldalú modellt követik az Európai Bizottság és ágazati partnerek részvételével, vagy a háromoldalú modellt, amelyben a tagállamok is részt vesznek. A közös vállalkozások fontos szerepet játszanak az uniós kutatási politika meghatározott elemeinek végrehajtásában. |
4. |
A közös vállalkozások uniós finanszírozását az Unió kutatási költségvetése biztosítja a hetedik kutatási keretprogram (FP7) és a „Horizont 2020” (H2020) révén (1). A többi partner pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokkal segíti a közös vállalkozások tevékenységét. |
5. |
A közös vállalkozások teljes 2015-ös költségvetése 1,3 milliárd euró volt (2014: 1,1 milliárd euró), vagyis az Unió általános költségvetésének közel 1 %-a (2014: 1,6 %). |
6. |
A közös vállalkozások 2015 év végén 455 (2014: 432) állandó és ideiglenes tisztviselőt foglalkoztattak. |
7. |
A közös vállalkozások tevékenységéről, költségvetéséről és létszámáról az I. melléklet szolgál tájékoztatással. |
A SZÁMVEVŐSZÉK VÉLEMÉNYEIT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
8. |
A beszámolók megbízhatóságára vonatkozó ellenőrzést illetően 2015 volt a második olyan év, amikor két közös vállalkozás (az F4E és a SESAR) éves beszámolóját az uniós költségvetési rendelet (2) 208. cikkének (4) bekezdése és az ügynökségekre vonatkozó új pénzügyi keretszabályzat 107. cikkének (1) bekezdése (3) szerint független külső ellenőr (könyvvizsgáló) ellenőrizte. A nemzetközi ellenőrzési standardokkal összhangban a Számvevőszék áttekintette a könyvvizsgáló munkáját és elegendő bizonyosságot szerzett arról, hogy a közös vállalkozások beszámolóinak megbízhatóságáról alkotott ellenőri véleményében támaszkodhat a könyvvizsgáló munkájára. A többi közös vállalkozás esetében a Számvevőszék saját ellenőrzést végzett az éves beszámolóra vonatkozóan. |
9. |
Az előző évekhez hasonlóan a Számvevőszék saját felelősségére végzett ellenőrzést a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére nézve. A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, az egyes közös vállalkozások szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a közös vállalkozások által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzését. Mindez kiegészül más ellenőrök munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
ELLENŐRZÉSI EREDMÉNYEK
Vélemények a beszámolók megbízhatóságáról
10. |
A közös vállalkozások végleges beszámolói minden lényeges szempontból híven és az alkalmazandó pénzügyi szabályzatok előírásainak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözik a 2015. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat. |
Vélemények a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
11. |
A Számvevőszék véleménye szerint a 2015. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók hat közös vállalkozásnál (F4E, BBI, Tiszta Égbolt, IMI, FCH és SESAR) minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek. |
12. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás beszámolója alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről a Számvevőszék korlátozott véleményt adott. Az ECSEL Közös Vállalkozásnál az utólagos ellenőrzések végrehajtására vonatkozó rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a közös vállalkozás egységes megbízható súlyozott hibaarányt vagy fennmaradó hibaarányt tudjon kiszámítani. Ezért a Számvevőszék nem tudott következtetést levonni arról, hogy ez a fő kontrollmechanizmus elegendő bizonyossággal szolgál-e a közös vállalkozás által irányított FP7 projektek mögöttes tranzakcióinak jogszerűségéről és szabályszerűségéről. |
Figyelemfelhívó megjegyzés az ITER projekt költségeihez történő uniós hozzájárulásról
13. |
A Számvevőszéknek az F4E Közös Vállalkozásra vonatkozó megbízhatósági nyilatkozata figyelemfelhívó megjegyzést (4) tartalmaz az ITER projekt költségeihez történő uniós hozzájárulásról. 2010-ben a Tanács 6,6 milliárd eurót hagyott jóvá mint az ITER építési szakaszához történő uniós hozzájárulás várható teljes összegét. Az ITER tevékenységeinek összetett volta jelentősen növeli annak kockázatát, hogy az uniós hozzájárulás összege megnő, elsősorban a projekt hatókörének változásaiból és a végrehajtási késedelmekből adódóan. 2015-ben az F4E Közös Vállalkozás nagyszabású műveletbe fogott, hogy kiszámítsa a projekt építési szakaszához történő uniós hozzájárulás befejezéskor várható becsült összegét. A számítás eredménye mintegy 2 375 millió eurós várható költségnövekedés lett. Az F4E Közös Vállalkozás még nem aktualizálta az ITER projekt építési szakasza utáni hozzájárulására vonatkozó értékelését. 2016. június 15–16-i ülésén az ITER-tanács jóváhagyta az ITER projekt frissített integrált ütemtervét, amely szerint a projekt építési szakaszának stratégiai mérföldkövét („Első plazma”) 2025 decemberére kell elérni. |
A Számvevőszék ellenőrzési jelentéseiben tett megjegyzések
14. |
Véleményeitől függetlenül a Számvevőszék 61 (2014-ben: 123) megjegyzést tett valamennyi közös vállalkozásra vonatkozóan, így kívánva rávilágítani egyes fontos kérdésekre, illetve javítási lehetőségekre. A megjegyzések áttekintése a II. mellékletben található. A Számvevőszék észrevételeiben felvetett főbb kérdéseket az alábbiakban foglaljuk össze. |
15. |
Három esetben (BBI, FCH, ECSEL) a közös vállalkozásnak az Unión kívüli egyéb tagjai nem nyújtották be a H2020 projektekben való részvételükkel kapcsolatos természetbeni hozzájárulásuk értékéről szóló kötelező jelentéseket. Ezért ezekben az esetekben a közös vállalkozások 2015-ös természetbeni hozzájárulásainak a beszámolóban szereplő összegei becslésen alapulnak. |
16. |
A költségvetés végrehajtásáról szolgáltatott tájékoztatás részletessége közös vállalkozásonként eltérő: ebből is világos, hogy egyértelmű bizottsági iránymutatásra van szükség arra nézve, hogy a közös vállalkozások milyen információkat adjanak meg éves beszámolójukban, illetve a költségvetési és pénzügyi irányításról szóló éves jelentésükben. |
17. |
Négy esetben (Tiszta Égbolt, IMI, FCH, SESAR) a támogatási megállapodások késedelmes aláírása miatt a kötelezettségvállalási/kifizetési előirányzatok 2015-ös felhasználási aránya elmaradt a várttól. Négy esetben (BBI, FCH, SESAR, ECSEL) a legtöbb 2015-ös kötelezettségvállalás globális szinten történt , ami azt tükrözi, hogy az év során az egyes támogatás-odaítélési eljárások nem zárultak le. |
18. |
A Számvevőszék beszámol az FP7, a TEN-T és H2020 programok közös vállalkozások általi többéves költségvetés-végrehajtásáról . További részletes információ a kötelezettségvállalások és kifizetések többéves végrehajtásáról a közös vállalkozások éves tevékenységi jelentéseiben található. |
19. |
A közös vállalkozások pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezettek be, és utólagos ellenőrzéseket végeznek a kedvezményezettekre nézve. Ezek az ellenőrzések kulcsfontosságú eszközök a mögöttes tranzakciók, többek között az Unión kívüli egyéb tagok pénzbeli és természetbeni hozzájárulásai jogszerűségének és szabályszerűségének értékeléséhez. Az utólagos ellenőrzések lehetővé tették a közös vállalkozások számára (az F4E és az ECSEL kivételével), hogy – minden esetben 2 % alatti – fennmaradó hibaarányt állapítsanak meg. |
20. |
Az F4E Közös Vállalkozást illetően jelentős előrelépés történt az ITER projektköltségével és ütemtervével kapcsolatos kérdésekben, noha az F4E 2015-ben is folytatta monitoring- és kontrollrendszereinek fejlesztését. Az F4E Közös Vállalkozás 2015-ben erősítette a versenyt az operatív közbeszerzési eljárások során (a közbeszerzések 55 %-a zajlott nyílt eljárással, míg 2014-ben 42 %-uk), de az eljárások versenyjellegének erősítéséhez még további erőfeszítésre van szükség. |
A korábbi évek megjegyzéseinek hasznosulása
21. |
A legtöbb esetben a kutatási projektek eredményeinek monitoringjával és jelentésével kapcsolatban a közös vállalkozások az éves tevékenységi jelentéseikben hoztak nyilvánosságra konkrét mutatókat (teljesítménymutatókat és több területet érintő kérdések monitoringjának mutatóit), amint azt a H2020 szabályai előírják. |
22. |
2015 júliusában a Bizottság iránymutatásokat bocsátott a közös vállalkozások rendelkezésére az összeférhetetlenségi szabályokról, többek között az összeférhetetlenségi nyilatkozat egységes sablonjával, hogy a közös vállalkozások beépítsék azt saját eljárásaikba. |
KÖVETKEZTETÉSEK
23. |
A Számvevőszék valamennyi közös vállalkozás vonatkozásában hitelesítő véleményt adott az elszámolások megbízhatóságáról a 2015. december 31-én véget ért pénzügyi évre nézve. |
24. |
A Számvevőszék a hét közös vállalkozás közül hatnak hitelesítő véleményt adott a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről a 2015. december 31-én véget ért pénzügyi évre nézve. Az ECSEL közös vállalkozás tekintetében a Számvevőszék korlátozott véleményt adott a mögöttes tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. |
25. |
A közös vállalkozások a Számvevőszék korábbi években tett megjegyzéseire reagálva korrekciós intézkedéseket hajtottak végre és ezek révén tovább javították eljárásaikat. A további javulás érdekében azonban a közös vállalkozásoknak még számos kérdést kell rendezniük. |
(1) A SESAR Közös Vállalkozás a transzeurópai hálózatok közlekedési programján (TEN-T) keresztül is részesült támogatásban.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(3) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.) 107. cikke.
(4) A figyelemfelhívó megjegyzések szerepe, hogy rávilágítsanak egy-egy olyan kérdésre, amely nem jelent ugyan lényeges hibát a beszámolóban, de jelentősége folytán elengedhetetlen a beszámoló megértéséhez.
I. MELLÉKLET
A közös vállalkozások tevékenysége, költségvetése és létszáma
KÖZÖS VÁLLALKOZÁS |
Felügyelő főigazgatóság |
Szakpolitikai terület |
Fő tevékenység |
Költségvetés |
Létszám |
||
2014 (millió euró) |
2015 (millió euró) |
2014. évi létszámterv |
2015. évi létszámterv |
||||
BBI |
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság |
Kutatás |
Bioalapú termékek és bioüzemanyagok kutatása és fejlesztése |
n.a. |
21,1 |
n.a. |
10 |
TISZTA ÉGBOLT |
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság |
Kutatás |
Légiközlekedési kutatás és fejlesztés |
153,6 |
245,9 |
37 |
42 |
ECSEL (2014. június 27-től) |
DG CONNECT |
Kutatás |
Elektronikai alkatrészek és rendszerek kutatása és innovációja |
n.a. |
107,7 |
28 |
31 |
FUSION FOR ENERGY (F4E) |
Energiaügyi Főigazgatóság |
Kutatás |
A fúziós energia kutatása és fejlesztése |
567,6 |
526,1 |
262 |
262 |
FCH – ÜZEMANYAGCELLA- ÉS HIDROGÉNTECHNOLÓGIA |
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság |
Kutatás |
Üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai kutatás és fejlesztés |
97,5 |
95,1 |
26 |
24 |
IMI – INNOVATÍV GYÓGYSZEREK KUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉS |
Kutatási és Innovációs Főigazgatóság |
Kutatás |
Gyógyszeripari kutatás és fejlesztés |
170,8 |
195,4 |
37 |
44 |
SESAR |
Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság |
Kutatás |
Légiforgalom-irányítási kutatás és fejlesztés |
121,9 |
140,1 |
42 |
42 |
Összesen |
1 111,4 |
1 331,4 |
432 |
455 |
II. MELLÉKLET
A Számvevőszék 2015-ös megjegyzései
KÖZÖS VÁLLALKOZÁS |
Költségvetési és pénzgazdálkodás |
A közös vállalkozások felügyeleti és kontrollrendszereinek legfontosabb kontrollmechanizmusai |
Egyéb kérdések és a korábbi észrevételek hasznosulása |
|||||||||||||
A beszámoló bemutatása |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
Többéves költségvetés végrehajtása az FP7/TEN-T keretében |
Többéves költségvetés végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
Belső kontrollrendszerek és számviteli rendszerek |
Operatív közbeszerzések és támogatások |
Az operatív közbeszerzési szerződések és támogatások átfogó kontrollja és monitoringja |
Csalás elleni stratégia |
Jogi keret |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
Összeférhetetlenség |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának ellenőrzései |
Éves tevékenységi jelentés |
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika |
Befogadási megállapodás |
A személyzeti szabályzat végrehajtási szabályai |
|
BBI |
x |
x |
|
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
|
|
|
|
|
TISZTA ÉGBOLT |
x |
xx |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
ECSEL |
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
|
|
|
|
|
F4E |
x |
x |
|
|
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
|
x |
x |
x |
x |
FCH |
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
IMI |
x |
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
SESAR |
|
x |
x |
x |
x |
|
|
x |
|
x |
x |
x |
|
|
|
|
Részösszegek |
6 |
7 |
5 |
6 |
7 |
1 |
1 |
7 |
1 |
6 |
6 |
4 |
1 |
1 |
1 |
1 |
Összesen |
24 |
9 |
28 |
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/7 |
JELENTÉS
a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/02)
TARTALOMJEGYZÉK
|
|
Oldalszám |
BEVEZETÉS |
1–4. |
8 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
5. |
8 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
6–13. |
8 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
11. |
9 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
12. |
10 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
14–20. |
10 |
A beszámoló bemutatása |
14–16. |
10 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
17–18. |
10 |
A BBI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
19–20. |
10 |
EGYÉB |
21–24. |
11 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
21. |
11 |
Csalás elleni stratégia |
22–24. |
11 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
25–26. |
11 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
25. |
11 |
Összeférhetetlenség |
26. |
11 |
MELLÉKLET |
12 |
BEVEZETÉS
1. |
A brüsszeli székhelyű Bioalapú Iparágak (BBI) Közös Vállalkozás 2014 májusában (1) jött létre tízéves időszakra, és 2015. október 26. óta működik önállóan. |
2. |
A BBI Közös Vállalkozás célkitűzése olyan európai kutatási és innovációs tevékenységek programjának végrehajtása, amelyek bioalapú anyagok előállítására használható megújuló biológiai források rendelkezésre állását értékelik, majd ennek alapján fenntartható bioalapú értéklánc létrehozásának támogatása (2). Ezeket a tevékenységeket a teljes bioalapú értéklánc összes szereplőjének együttműködésével kell végrehajtani, beleértve az elsődleges termelő és a feldolgozó iparágakat, a fogyasztói láncokat, a kkv-ket, a kutatási és technológiai központokat és az egyetemeket. |
3. |
A Közös Vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a bioalapú iparágak konzorciuma (BIC) által képviselt ágazati partnerek. |
4. |
Az Európai Unió a BBI Közös Vállalkozás kutatási tevékenységeihez és igazgatási költségeihez (3) legfeljebb 975 millió euróval járul hozzá a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) költségvetéséből (4). A Közös Vállalkozás többi tagjának legalább 2 730 millió euro forrást kell biztosítania a Közös Vállalkozás működésének időszaka alatt (5), beleértve legalább 182,5 millió euro készpénzes hozzájárulást, a kiegészítő tevékenységekhez (6) való legalább 1 755 millió euro természetbeni hozzájárulást, valamint a Közös Vállalkozás tevékenységeihez történő természetbeni hozzájárulást (7). |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
5. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök ide vonatkozó munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
13. |
A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
14. |
A BBI Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak minden év január 31-ig jelentést kell benyújtaniuk az irányító testület számára a megelőző pénzügyi évben befizetett természetbeni hozzájárulásaik értékéről (13). Ezen információk alapján és az Európai Bizottság által a Közös Vállalkozásnak nyújtott útmutatás szerint a tagok természetbeni hozzájárulását a Közös Vállalkozás beszámolójában fel kell tüntetni. |
15. |
A végleges beszámoló elkészítéséig a Közös Vállalkozás nem kapta meg tagjaitól a szükséges jelentéseket. Ezért a 2015-ös természetbeni hozzájárulásoknak a beszámolóban feltüntetett teljes összege a Közös Vállalkozásnak a tagok számára 2015 végéig felmerült költségekre vonatkozó becslésein alapul (14). |
16. |
A BBI Közös Vállalkozás által kiadott beszámoló nem tartalmazza sem a költségvetési eredménykimutatást, sem a gazdasági eredménykimutatást is tartalmazó átvezetési táblázatot. A költségvetési eredménykimutatást közzétették a Közös Vállalkozás 2015-ös költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésben (15), ennek részletességi szintje azonban eltér a legtöbb más Közös Vállalkozásétól, ami arra utal, hogy egyértelmű bizottsági iránymutatásra lenne szükség a közös vállalkozások költségvetési beszámolására vonatkozóan. |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
17. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 209,4 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 21,1 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 87 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 89 % volt (16). |
18. |
2015-ben az összes operatív kötelezettségvállalás (180,4 millió euro) globális szinten történt és két 2015-ös pályázati felhíváshoz kapcsolódott, amelyekre az odaítélési eljárások folyamatban voltak 2015. december 31-én. |
A BBI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében
19. |
Az uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási tevékenységekre szánt összesen 975 millió euróból a Közös Vállalkozás 230 millió euro értékben (23,6 %) tett operatív kötelezettségvállalásokat 2015. december 31-ig. Ez az összeg tartalmazza a Bizottság 17,7 millió eurós előfinanszírozási kifizetését, amelyet még az előtt folyósított, hogy a Közös Vállalkozás 2015 októberében pénzügyileg önállóvá vált. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 0,8 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
20. |
Az Unión kívül a többi tagnak az operatív tevékenységek fedezetére szolgáló, összesen 975 millió euro (17) természetbeni és készpénzes hozzájárulásából semmilyen összegről nem számoltak be a Közös Vállalkozás tagjai 2015. december 31-ig. A BBI Közös Vállalkozás a 2015-ös beszámolóban 3,5 millió eurós becsült összeget szerepeltetett az operatív tevékenységekhez kapcsolódó természetbeni hozzájárulásokra és 0,3 millió eurót a készpénzes hozzájárulásokra vonatkozóan (18). A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 0,8 millió euróval járult hozzá. |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
21. |
A BBI Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és jelenleg programot dolgoz ki a támogatások kedvezményezettjeinek utólagos ellenőrzésére, amelyet 2017-ben terveznek bevezetni (19). Ezek az ellenőrzések szolgálnak a mögöttes tranzakciók – ideértve a Közös Vállalkozásnak az Uniótól különböző tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásait is – jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésének fő eszközeiként. |
Csalás elleni stratégia
22. |
A BBI Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 12. cikke szerint a költségvetést hatásos és hatékony belső kontrollrendszer alatt kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését. |
23. |
A Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első csalás elleni közös stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015 márciusában a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (20). A kutatás terén érvényes csalás elleni stratégiának része egy cselekvési terv, amelyet a kutatási közös vállalkozások hajtanak végre. |
24. |
A BBI Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséről és feltárásáról (előzetes ellenőrzések a kifizetésekre nézve, összeférhetetlenségi politika és tervezett utólagos ellenőrzések a támogatások végső kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás végrehajtja a cselekvési terv olyan intézkedéseit, mint például a Bizottság adatbázisainak felhasználása a támogatásból kizárt szervezetek azonosítására vagy a potenciális kettős finanszírozás (21) feltárására, az elfogadott ütemtervvel összhangban. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
25. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (22), a BBI Közös Vállalkozás konkrét mutatókat hozott nyilvánosságra kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (23). 2015-re vonatkozóan azonban kevés részletes adatot közöltek, mivel az első BBI-projektek még csak kezdeti szakaszban voltak. |
Összeférhetetlenség
26. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
A Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) A Tanács 2014. május 6-i 560/2014/EU rendelete a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 130. o.).
(2) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a Melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(3) A BBI Közös Vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg az 58,5 millió eurót; fedezetüket a pénzügyi hozzájárulások biztosítják, melyek éves alapon, egyenlően oszlanak meg az Unió, illetve a Közös Vállalkozás többi tagja között.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(5) Az 560/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése.
(6) Az 560/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának előírása szerint a kiegészítő tevékenységek a Közös Vállalkozás munkatervén és költségvetésén kívül eső, de a BBI-kezdeményezés céljainak elérését elősegítő tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulások. Ugyanezen rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységek során felmerült költségeket egy független külső könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és azokat nem ellenőrzi sem a Közös Vállalkozás, sem pedig uniós szerv.
(7) A Közös Vállalkozás tevékenységeihez történő természetbeni hozzájárulások összege függ a többi kapott hozzájárulás összegétől.
(8) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(9) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(10) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(11) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(12) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(13) Az 560/2014/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (4) bekezdése.
(14) A természetbeni hozzájárulások becslésen alapuló összege 3,5 millió euro. Noha a Közös Vállalkozás a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján becsülte meg a természetbeni hozzájárulások összegét, azt sem független külső ellenőr (az 560/2014/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése) nem igazolta, sem a Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója nem validálta.
(15) A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló 2015-ös jelentés, 17. o.
(16) A 2015-ös éves beszámolóban a kifizetésekre feltüntetett felhasználási arány csak 2 %, attól számolva, amikor a Közös Vállalkozás pénzügyileg önállóvá vált. A teljes 2015-ös pénzügyi évre azonban a kifizetésekre a felhasználási arány 89 %. A BBI Közös Vállalkozás 2015-ös költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésének 3. fejezete részletes áttekintést nyújt a költségvetés végrehajtásáról.
(17) 792,5 millió euro természetbeni hozzájárulás és 182,5 millió euro készpénz.
(18) Az Uniótól eltérő tagok pénzügyi hozzájárulása az operatív költségekhez az 560/2014/EU rendelet melléklete 12. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és (4) bekezdésével összhangban.
(19) Lásd: A BBI 2015-ös éves tevékenységi jelentése, 40. o. A „Horizont 2020” projektekre vonatkozó ellenőrzési módszertant a „Horizont 2020” közös utólagos ellenőrzési stratégiája fejti ki. A „Horizont 2020” keretében a Közös Vállalkozás által támogatott projektek utólagos ellenőrzései 2017-ben kezdődnek.
(20) Például egy közös támogató központ létrehozása, központosított ellenőri szolgálattal és az uniós kutatási szervezeteknél összehangolt működési folyamatokkal.
(21) Ennek az intézkedésnek a keretében a kettős finanszírozás elkerülésére a nem uniós támogatási források felhasználása is értékelésre kerül.
(22) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke és a 2013/743/EU tanácsi határozat II. melléklete (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(23) A BBI Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 1.3.1. szakasz, 8–16. o. és 12. melléklet, 47–58. o.
MELLÉKLET
Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás (Brüsszel)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról – és különösen a 2013/743/EU határozat III. része. A „Horizont 2020” célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a „Horizont 2020” és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. A Tanács 2014. május 6-i 560/2014/EU rendelete a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról. |
||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre (a Tanács 560/2014/EU rendelete) |
Küldetés: Az iparág által kidolgozott Stratégiai innovációs és kutatási terv (SIRA) végrehajtása a „Horizont 2020” keretében A BBI Közös Vállalkozás pályázatokat szervez olyan kutatási, demonstrációs és alkalmazási tevékenységek támogatására, amelyek lehetővé teszik a biomassza elsődleges előállítását, a feldolgozó ipart és a végső felhasználást lefedő teljes értéklánc mentén a szereplők együttműködését. Konkrét feladatok:
Célok: Fenntartható és versenyképes bioalapú iparágak kifejlesztése Európában olyan fejlett biofinomítókra alapozva, melyek fenntarthatón szerzik be a biomasszát, a következők révén:
|
||||||||||||||||||||||
Irányítás |
A BBI Közös Vállalkozás irányító szervei a következők: i. az irányító testület, ii. az ügyvezető igazgató; iii. a tudományos bizottság, iv. az államok képviselőinek csoportja:
|
||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben |
Költségvetés 209 422 797 euro kötelezettségvállalásokra 21 075 192 euro kifizetésekre Létszám 2015. december 31-én A létszámtervben 22 álláshely szerepelt (ideiglenes és szerződéses alkalmazottak), ebből a betöltött álláshelyek száma 13 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (7), igazgatási feladatok (2), vegyes feladatok (4). |
||||||||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Lásd: A BBI Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése: www.bbi-europe.eu |
||||||||||||||||||||||
Forrás: A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
A Közös Vállalkozás tudomásul vette a Számvevőszék jelentését.
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/15 |
JELENTÉS
a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/03)
TARTALOMJEGYZÉK
|
Bekezdés |
Oldal |
BEVEZETÉS |
1–6. |
16 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
7. |
17 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
8–15. |
17 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
13. |
18 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
14. |
18 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
16–22. |
18 |
A beszámoló bemutatása |
16. |
18 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
17–18. |
19 |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a 7. keretprogramban |
19–20. |
19 |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
21–22. |
19 |
EGYÉB |
23–27. |
19 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
23. |
19 |
Csalás elleni stratégia |
24–26. |
20 |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által végzett ellenőrzések |
27. |
20 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
28–29. |
20 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
28. |
20 |
Összeférhetetlenség |
29. |
20 |
MELLÉKLET |
21 |
BEVEZETÉS
1. |
A brüsszeli székhelyű Repüléstechnikára Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezés Megvalósítására Irányuló Közös Vállalkozás (Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás) 2007 decemberében jött létre (1) 10 éves időszakra, és 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését. 2014. május 6-án (2) a Tanács új alapító rendeletet fogadott el, amely hatályon kívül helyezte az eredeti rendeletet, és a „Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás” elnevezésű Közös Vállalkozást (3) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram alá tartozó új feladatokkal bízta meg (4), valamint 2024. december 31-ig meghosszabbította a Közös Vállalkozás működésének időszakát. |
2. |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás célja, hogy hozzájáruljon a hetedik kutatási keretprogram kutatási tevékenységeinek lezárásához (5) és a légiközlekedési technológiák környezeti hatásainak mérsékléséhez, valamint egy erős, globális szinten versenyképes európai légiközlekedési iparág és ellátási lánc kialakításához. A Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás célkitűzései a „Horizont 2020” társadalmi kihívások „Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” pillére alá tartoznak (6). |
3. |
A Közös Vállalkozás által koordinált kutatási tevékenységek a) a hetedik keretprogram projektjeinek végrehajtását folytató hat technológiai és demonstrációs terület, más néven integrált technológiademonstrációs rendszer (ITD) és b) a „Horizont 2020” projekteket végrehajtó kilenc új technológiai és demonstrációs terület mentén vannak szervezve:
|
4. |
A Közös Vállalkozás tagjai az új rendelet alapján az Bizottság által képviselt Európai Unió, az ITD-k/IADP-k/TA-k ágazati vezetői, továbbá nyílt versenypályázaton kiválasztandó, kiemelt partneri státusú tagok (7). A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozásnak a hetedik keretprogram szerinti társult tagjai addig őrzik meg tagságukat, ameddig le nem zárulnak a 71/2008/EK rendelet alapján megkezdett kutatási tevékenységeik. |
5. |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozásnak a hetedik keretprogramhoz kapcsolódó kutatási tevékenységeihez és igazgatási költségeihez (8) az Unió legfeljebb 800 millió euróval járult hozzá. A Közös Vállalkozás többi tagjának – nem számítva a pályázati felhívások révén odaítélt összegeket – legalább az uniós hozzájárulással megegyező összegig kellett hozzájárulnia a költségvetéshez (9). |
6. |
A „Horizont 2020” keretében a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozáshoz való uniós pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 1 755 millió euro lehet. A Közös Vállalkozás ágazati vezetői és kiemelt partnerei a Közös Vállalkozás időtartama során legalább 2 193,7 millió euro magánszektorbeli hozzájárulást fizetnek be (10), beleértve az ugyanezen az időszak alatt a kiegészítő tevékenységekhez kapcsolódó legalább 965,2 millió euro hozzájárulást (11) (12). Az igazgatási költségek nem haladhatják meg a 78 millió eurót, és azokat egyenlően kell felosztani az Unió, illetve a Közös Vállalkozás magánszektorbeli tagjai között. |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
7. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a Közös Vállalkozás által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzési felülvizsgálatát. Mindez kiegészül más ellenőrök ide vonatkozó munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
15. |
A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
16. |
A természetbeni hozzájárulásoknak a végleges beszámolóban feltüntetett összege a Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjaitól kapott információkon alapul (18). A „Horizont 2020” operatív kiadásokhoz kapcsolódóan bejelentett 47 millió euro értékű természetbeni hozzájárulásokból 19 millió eurónyit igazoltak a tanácsi rendelettel összhangban, de ezt az irányító testület még nem validálta, valamint 28 millió euro értékű hozzájárulás tekintetében még nem történt meg az igazolás és validálás (19). |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
17. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 440,7 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 245,9 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,5 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 81 % volt (20). A kifizetési előirányzatok alacsonyabb felhasználási aránya a Tiszta Égbolt 2 programjai végrehajtásának késedelméből adódik (a Közös Vállalkozás egyik tagjával kötött jelentős volumenű támogatási megállapodás késedelmes megkötése, valamint a pályázati eljárások útján kiválasztott projektek késedelmes kezdete miatt). |
18. |
A 2015-ben tett összes operatív kötelezettségvállalásból (430,6 millió euro) 226 millió euro (52,7 %) lezárt támogatás-odaítélési eljárásokon alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt. A fennmaradó 203,5 millió euro (47,3 %) a Horizont 2020 globális kötelezettségvállalásaihoz tartozott: kiemelt partnerek kiválasztására kiírt két pályázathoz, és két olyan pályázati felhíváshoz, amelyeknél az odaítélési eljárás 2015. december 31-én még folyamatban volt. |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a 7. keretprogramban
19. |
A hetedik keretprogram során uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási tevékenységekre szánt 800 millió euróból a Közös Vállalkozás 2015 végéig 756,96 millió euro értékben tett kötelezettségvállalást (94,6 %), és 740,3millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 92,5 %-a) fizetett ki. Mivel a Közös Vállalkozás a hetedik keretprogram keretében már nem jogosult pályázati felhívás kiírására, a fennmaradó kötelezettségvállalások szükség esetén a tagokkal kötött támogatási megállapodások keretében kerülnek felhasználásra (az irányító testület által jóváhagyott finanszírozási lista és az egyes ITD-k általános felhasználási aránya alapján) (21). A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 12,6 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
20. |
A többi tag operatív tevékenységekhez való hozzájárulása a 2015. december 31-i állapot szerint 550,9 millió euro volt, az irányító testület ebből 501,6 millió eurót (91 %) validált. A fennmaradó, validálásra váró összegek a következők voltak: a korábbi évekből (2008–2014) származó 37,9 millió euro, és a tagok által 2015-ben nyújtott 12,6 millió euro összegű természetbeni hozzájárulás. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 13,5 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a Horizont 2020 keretében
21. |
A Horizont 2020 keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási tevékenységekre szánt 1 755 millió euróból a Közös Vállalkozás 436,7 millió euro értékben tett operatív kötelezettségvállalást, és 89,8 millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 20,5 %-a) fizetett ki. A kifizetések alacsony szintjét elsősorban a Horizont 2020 megállapodásokra vonatkozó tárgyalások késedelme okozta. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 3,3 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
22. |
A többi tagnak az operatív és az igazgatási költségekhez való természetbeni és készpénzben történő hozzájárulásaira (a kiegészítő tevékenységekhez való hozzájáruláson kívül) rendelkezésre álló minimum 1 229 millió euróból 2015. december 31-ig a Közös Vállalkozás felé 47 millió euro, az operatív tevékenységekhez történő természetbeni hozzájárulásról számoltak be. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 3,5 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
23. |
A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a támogatások kedvezményezettjeinél. Ezek az ellenőrzések jelentik a mögöttes tranzakciók – ideértve a Közös Vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásait is – jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésének fő eszközét. Az utólagos ellenőrzésekre nézve a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány 1,52 % volt (22). |
Csalás elleni stratégia
24. |
A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzata szerint a Közös Vállalkozás költségvetését eredményes és hatékony belsőkontroll-standardok alatt kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését (23). |
25. |
A Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015-ben a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (24). A kutatás terén érvényes csalás elleni stratégiának része egy cselekvési terv, amelyet a kutatási Közös Vállalkozások hajtanak végre. |
26. |
A Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez és feltárásához (a kifizetések előzetes ellenőrzése, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás végrehajtja a cselekvési terv olyan intézkedéseit, mint például a Bizottság adatbázisainak felhasználása a támogatásból kizárt szervezetek azonosítására vagy a potenciális kettős finanszírozás (25) feltárására, az elfogadott ütemtervvel összhangban. |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által végzett ellenőrzések
27. |
2015-ben IAS ellenőrizte a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás által végzett uniós finanszírozású kutatás eredményeinek terjesztését, különös figyelemmel a hetedik keretprogram projektjeinek monitoringfolyamataira. Az IAS számos területen javasolt javítást: a tagokkal kötött támogatási megállapodások keretében a tagok által elért kutatási eredmények használatával és terjesztésével kapcsolatos tervezés és beszámolás; a kiemelt partnerek által a kutatási eredmények terjesztéséről és kiaknázásáról készített beszámolók értékelése; a teljesítménnyel kapcsolatos monitoring és beszámolás; és a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozásnál a kutatási eredmények központi terjesztése és a kedvezményezettek kiadványainak minőségellenőrzése. Az IAS javasolta továbbá, hogy hozzák létre a terjesztési és hasznosítási tervek és a kapcsolódó tevékenységek központi adattárát. A Közös Vállalkozás cselekvési tervet dolgozott ki az ajánlások nyomán további intézkedések megtételére. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
28. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (26), a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás egyedi mutatókat hozott nyilvánosságra kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (27). |
Összeférhetetlenség
29. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) A Tanács 2007. december 20-i 71/2008/EK rendelete a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 1. o.).
(2) A Tanács 2014. május 6-i 558/2014/EU rendelete a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 77. o.).
(3) A jelentésben a „Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás” megnevezést használjuk, kivéve, ha különbséget kell tenni a két program között.
(4) A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.) által elfogadott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram.
(5) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.) által elfogadott hetedik keretprogram.
(6) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(7) A kiemelt partnerek kiválasztására kiírt első pályázat eredményeként 2015-ben 76 új partner csatlakozott a programhoz, és ezzel a Tiszta Égbolt 2 program meghaladta a 66 társult tagból álló Tiszta Égbolt program méretét. 2015-ben a Közös Vállalkozás a kiemelt partnerek kiválasztására elindította a második pályázati felhívást is.
(8) A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás igazgatási költségeit az uniós költségvetés és a többi tag fele-fele arányban viselte, a többi tag a fennmaradó 50 %-ot készpénzben fizette be. A Közös Vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatták meg az összes készpénz-hozzájárulás és a tagok és partnerek természetbeni hozzájárulásainak 3 %-át.
(9) Az uniós hozzájárulás elosztása a következőképpen történik: a) egy legfeljebb 400 millió eurós összeg az ITD-k ágazati vezetőit és egy legfeljebb 200 millió eurós összeg a társult tagokat illeti meg. Az ITD-k ágazati vezetőinek és a társult tagoknak legalább az uniós hozzájárulással megegyező összegig kell hozzájárulniuk; b) egy legalább 200 millió eurós összeg a versenypályázati felhívások keretében kiválasztott partnereket illeti meg.
(10) Az 558/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése.
(11) Az 558/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontja értelmében a kiegészítő tevékenységek a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás munkatervén kívül eső, de a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés céljaihoz hozzájáruló tevékenységek. A rendelet 4. cikkének (4) bekezdése értelmében a kiegészítő tevékenységek során felmerült költségeket egy független külső könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és azokat nem ellenőrzi sem a Közös Vállalkozás, sem pedig uniós szerv.
(12) Az 558/2014/EU rendelet melléklete 15. cikkének (3) bekezdése szerint „a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás működési költségeit az alábbiak fedezik: a) az Unió pénzügyi hozzájárulása; b) a vezető szervezetek és a kiemelt partnerek, valamint kapcsolt szervezeteik természetbeni hozzájárulásai a közvetett tevékenységek végrehajtása kapcsán felmerült, a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás hozzájárulásával és az Unió e költségek fedezéséhez nyújtott egyéb hozzájárulásaival csökkentett költségeik formájában.”
(13) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(14) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(15) A Bizottság 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról (HL L 38., 2014.2.7., 2. o.).
(16) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(17) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(18) Az 558/2014/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.
(19) A Közös Vállalkozás végleges beszámolója, 30. o.
(20) A kifizetési előirányzatok felhasználási arányának kiszámításakor nem vették figyelembe a 2015-ben fel nem használt és szükségtelenné vált 17,4 millió eurónyi kifizetési előirányzatot. Ha ezt az összeget beleszámítjuk a teljes kifizetési költségvetésbe, a felhasználási arány 75 %-os. Lásd: a Közös Vállalkozás végleges beszámolója, 58. o.
(21) Lásd: A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás 2015-ös jelentése a költségvetési és pénzgazdálkodásról, 22. o.
(22) A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 90. o. A 2015-ben elvégzett utólagos ellenőrzések a Közös Vállalkozás által a 7. keretprogram keretében támogatott projektekre vonatkoztak. A „Horizont 2020” projektekre vonatkozó ellenőrzési módszertant a „Horizont 2020” közös utólagos ellenőrzési stratégiája fejti ki. A „Horizont 2020” keretében a Közös Vállalkozás által támogatott projektek utólagos ellenőrzései 2016-ben kezdődnek.
(23) A Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 12. cikke.
(24) Például egy közös támogató központ létrehozása, központosított ellenőri részleggel, és az uniós kutatási szervezetek és a kapcsolódó informatikai rendszerek összehangolt működési folyamataival.
(25) Ennek az intézkedésnek a keretében a kettős finanszírozás elkerülésére a nem uniós támogatási források felhasználása is értékelésre kerül.
(26) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke és a 2013/743/EU tanácsi határozat II. melléklete (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(27) A Tiszta Égbolt Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 5. melléklet, 134–137. o.
MELLÉKLET
Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás (Brüsszel)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.). A „Horizont 2020” célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a „Horizont 2020” és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. A Tanács 2014. május 6-i 558/2014/EU rendelete a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 77. o.). |
||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre (a Tanács 558/2014/EU rendelete) |
Célok A Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás céljai a következők:
|
||||||||||
Irányítás |
A Közös Vállalkozás irányító szerve az irányító testület, amely a következőkből áll:
Az irányító testület feladatait és felelősségeit az alapokmány (az alapító rendelet I. melléklete) 8. cikke határozza meg. Az Unió a szavazati jogok 50 %-ával rendelkezik. A szavazati jogok oszthatatlanok. Minden más képviselő egyenlő számú szavazattal rendelkezik. A programirodát az ügyvezető igazgató vezeti, akinek feladatairól és felelősségeiről az alapokmány 10. cikke rendelkezik. Az ágazat közvetlen képviselettel rendelkezik az irányító testületben és a Közös Vállalkozás többi szervében, vagyis az ITD és IADP irányító bizottságokban, amelyek feladatairól és felelősségeiről az alapokmány 11. cikke rendelkezik. Az államok képviselőinek csoportja és a tudományos bizottság is a Közös Vállalkozás szervei, de csak tanácsadó szereppel. |
||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben |
Költségvetés 440 705 606 euro (kötelezettségvállalási előirányzatok) 245 990 262 euro (kifizetési előirányzatok) Létszám 2015. december 31-én A létszámtervben 42 álláshely szerepelt (36 ideiglenes és 6 szerződéses alkalmazott), ebből a betöltött álláshelyek száma 36 volt, a következő megoszlásban: operatív tevékenységek (21) és vegyes tevékenységek, beleértve az irányítási, pénzügyi, ellenőrzési, kommunikációs és HR-feladatokat (15). |
||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Lásd: a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése: www.cleansky.eu |
||||||||||
Forrás: A Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
16. |
Amellett, hogy a tagok a becsléseiket 2016. január 31-éig benyújtották, a tényleges nyilatkozatok csak később érkeztek be, mivel sok partner számára nehézséget okozott a tényleges adatok benyújtása ilyen rövid határidő mellett, a hosszabb belső folyamatok eredményeként. 2016. szeptember 30-ig a Közös Vállalkozás a legtöbb partner pénzügyi jelentését megkapta és értékelte, amelyek révén az előzőleg jelzett, validált természetbeni hozzájárulás összege már 17,4 millió euróval nőtt a végleges beszámolóhoz képest. Minden további, a H2020 operatív költségeihez kapcsolódó validált természetbeni hozzájárulást az igazgatótanács elé fognak terjeszteni véleményezésre 2016 évvége előtt, és ezeknek meg kell felelniük a partnereknek a 2016. évi ideiglenes beszámoló nettó forgóeszközei között feltüntetett validált magánhozzájárulásainak. |
27. |
A Közös Vállalkozás 2016 januárjában megkapta a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett ellenőrzések eredményeit és javaslatait tartalmazó jelentését. Augusztusig a Közös Vállakozás megegyezett az IAS-szel a tagok által elért kutatási eredmények használatával és terjesztésével kapcsolatos tervezést és beszámolást illető kérdések részleges lezárásában, és kitűzte a 2017-ben esedékes teljes megvalósításhoz kapcsolódó határidőket is. A teljesítménnyel kapcsolatos monitoringgal és beszámolással kapcsolatos teendőket teljes mértékben megvalósították, és a kérdéskört az IAS lezárta. A kutatási eredmények központi terjesztése 2016 novemberében fog megvalósulni. |
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/24 |
JELENTÉS
a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/04)
TARTALOMJEGYZÉK
|
|
oldal |
BEVEZETÉS |
1–5. |
25 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
6. |
25 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
7–18. |
25 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
12. |
26 |
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott korlátozott vélemény alapja |
13–16. |
27 |
Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
17. |
27 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
19–26. |
27 |
A beszámoló bemutatása |
19–20. |
27 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
21–22. |
28 |
Az ECSEL Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében |
23. |
28 |
Az ECSEL Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
24–26. |
28 |
EGYÉB |
27–30. |
28 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
27. |
28 |
Csalás elleni stratégia |
28–30. |
28 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
31–32. |
29 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
31. |
29 |
Összeférhetetlenség |
32. |
29 |
MELLÉKLET |
30 |
BEVEZETÉS
1. |
A brüsszeli székhelyű ECSEL Közös Vállalkozást (Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés) 2014 májusában hozták létre (1) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2) keretében, a 2024. december 31-ig tartó időszakra. Az ECSEL Közös Vállalkozás a 72/2008/EK rendelet, illetve a 74/2008/EK rendelet által létrehozott ENIAC, illetve ARTEMIS Közös Vállalkozások helyébe lépett és azok jogutódjaként működik, a két utóbbi közös vállalkozás hivatalos lezárására 2014. június 26-án került sor. Az ECSEL Közös Vállalkozás 2014. június 27-én kezdte meg önálló működését. |
2. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás célja annak elősegítése, hogy az Európai Unió elektronikai alkatrészekkel és rendszerekkel foglalkozó iparága megerősödjön, és globálisan versenyképessé váljon. Célja továbbá az elektronikai alkatrészek és rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása a kulcsfontosságú piacok számára és a társadalmi kihívások kezeléséhez, valamint a félvezető és intelligens rendszerek európai gyártási kapacitásainak fenntartása és növelése. Végül törekszik a stratégiák összehangolására a tagállamokkal a magánberuházások vonzása és az állami támogatások hatékonyságának biztosítása érdekében a párhuzamosságok és a szétaprózódás elkerülésével, valamint a kutatási és innovációs szereplők részvételének megkönnyítésével (3). |
3. |
A Közös Vállalkozás alapító tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az ECSEL-ben részt vevő államok (Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Izrael, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Egyesült Királyság), valamint a beágyazott és kiberfizikai rendszerek, az intelligens rendszerek integrációja, valamint a mikro- és nanoelektronika területén tevékenykedő vállalatokat és egyéb kutatóintézményeket képviselő Aeneas, az ARTEMIS-IA és az EPoSS Egyesület által képviselt magánszektorbeli tagok. |
4. |
A „Horizont 2020” program keretében az Unió legfeljebb 1 185 millió euróval járul hozzá az ECSEL Közös Vállalkozáshoz. Az ECSEL-ben részt vevő államok hasonló összeggel járulnak hozzá a Közös Vállalkozáshoz és a magánszektor hozzájárulásának legalább 1 657,5 millió eurót kell kitennie. Az igazgatási költségeket teljes mértékben a pénzügyi hozzájárulások fedezik (4), míg az operatív költségeket az uniós tagállamok és az ECSEL-ben részes országok pénzügyi hozzájárulásai, valamint a magánszektorbeli tagok természetbeni hozzájárulása fedezi. |
5. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás felelős a hetedik kutatási keretprogramból finanszírozott olyan ENIAC és ARTEMIS projektekhez kapcsolódó kötelezettségvállalások kifizetéséért, amelyek a két közös vállalkozás 2014. június 26-i hivatalos megszüntetésekor még nem voltak lezárva (lásd: 23. bekezdés). |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
6. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a Közös Vállalkozás (vagy a nevében eljáró könyvvizsgáló magáncégek) által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzési felülvizsgálatát. Mindez kiegészül más ellenőrök ide vonatkozó munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott korlátozott vélemény alapja
Korlátozott vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
18. |
A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
19. |
A Közös Vállalkozás Uniótól és társult partnerektől eltérő tagjainak minden év január 31-ig jelentést kell benyújtaniuk az irányító testület számára a megelőző pénzügyi évek mindegyikében befizetett természetbeni hozzájárulásaik értékéről (13). Ezen információk alapján és az Európai Bizottság által a Közös Vállalkozásnak nyújtott útmutatás szerint a tagok természetbeni hozzájárulását a Közös Vállalkozás beszámolójában fel kell tüntetni. |
20. |
A végleges beszámoló elkészítéséig a Közös Vállalkozás magánszektorbeli tagjai nem tudtak beszámolni a Horizont 2020 projektek végrehajtása során ténylegesen felmerült költségek összegéről (14). Ezért a Horizont 2020 programmal kapcsolatos 2015-ös természetbeni hozzájárulásoknak a beszámolóban feltüntetett összege a Közös Vállalkozásnak a tagok számára 2015 végéig felmerült költségekre vonatkozó becslésein alapul (15). |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
21. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 108,5 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 168 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 91 % volt (16). |
22. |
A 2015-ben tett valamennyi operatív kötelezettségvállalás (102,5 millió euro) globális kötelezettségvállalás volt, amelyekhez a vonatkozó támogatási megállapodásokat még nem írták alá. A 2015-ös globális kötelezettségvállalások szintje a „Horizont 2020” projektek 2015-ös pályázati felhívásaival kapcsolatos tárgyalási eljárások időigényességéből következik. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében
23. |
2014. június 26-i megszűnésükig az ARTEMIS és az ENIAC Közös Vállalkozás 623 millió euro értékben tett kötelezettségvállalásokat (17) a hetedik keretprogramból finanszírozandó operatív tevékenységekre. Az ECSEL Közös Vállalkozásba történő befizetések 2015 végéig 293 millió eurót (18) (az operatív kötelezettségvállalások 47 %-a (19)) tettek ki. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében
24. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás által a „Horizont 2020” keretében indított tevékenységekre vonatkozóan az operatív és az igazgatási költségek fedezésére szolgáló legfeljebb 1 185 millió eurós uniós hozzájárulásból (20) a Közös Vállalkozás 2015 végéig 257,5 millió eurónyi (22 %) kötelezettségvállalást tett és 56 millió eurónyi kifizetést teljesített (a kötelezettségvállalások 22 %-a). A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 1,4 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
25. |
Az ECSEL-ben részt vevő 28 országnak az uniós pénzügyi hozzájárulással arányban álló és legalább 1 170 millió euro összegű pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani az ECSEL Közös Vállalkozás operatív költségeihez (21). 2016 áprilisáig a 2014-es pályázati felhívásban résztvevő 20 ország közül kilenc arról számolt be, hogy nem teljesített kifizetést az adott időszakban, míg tizenegy ország összesen 15,8 millió euro mértékű kifizetésről (főként előfinanszírozás) számolt be. |
26. |
A többi tagtól elvárt természetbeni hozzájárulás legalább 1 657,5 millió euro (22). A magánszektorbeli tagoktól származó 2015-ös természetbeni hozzájárulások becsült összege 58,7 millió euro. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a magánszektorbeli tagok 2015. december 31-ig3,6 millió euro készpénzzel járultak hozzá (23). |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
27. |
Az ECSEL Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket dolgoz ki a „Horizont 2020” támogatások kedvezményezettjeire vonatkozóan. A hetedik kutatási keretprogram alá tartozó projektek esetében a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések végrehajtásával a nemzeti finanszírozó hatóságokat bízták meg (24). Ezek az ellenőrzések jelentik a mögöttes tranzakciók – ideértve a Közös Vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásait is – jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésének fő eszközeit. |
Csalás elleni stratégia
28. |
A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzata szerint a Közös Vállalkozás költségvetését eredményes és hatékony belsőkontroll-standardok alatt kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését (25). |
29. |
A Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015 márciusában a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (26). A kutatás terén érvényes csalás elleni stratégiának része egy cselekvési terv, amelyet a kutatási Közös Vállalkozások hajtanak végre. |
30. |
Az ECSEL Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséről és feltárásáról (előzetes ellenőrzések a kifizetésekre nézve, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás azonban még nem végezte el a csalás elleni aktualizált stratégia által bevezetett új intézkedések átfogó elemzését. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
31. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (27), az ECSEL Közös Vállalkozás konkrét mutatókat hozott nyilvánosságra kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (28). |
Összeférhetetlenség
32. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) A Tanács 2014. május 6-i 561/2014/EU rendelete az ECSEL Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 152. o.).
(2) A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.) által elfogadott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram.
(3) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(4) Az ECSEL Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az alábbi hozzájárulások fizetendők a 2014–2017-es időszak során az ENIAC Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 72/2008/EK rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 21. o.) és az ARTEMIS Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló 74/2008/EK rendelet (HL L 30., 2008.2.4., 52. o.) keretében indított intézkedések befejezéséhez: a) 2 050 000 euro az Uniótól; b) 1 430 000 euro az Aeneas egyesülettől; c) 975 000 euro az ARTEMISIA egyesülettől.
(5) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(6) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(7) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(8) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(9) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(10) Az ARTEMIS és az ENIAC irányító testülete által elfogadott utólagos ellenőrzési stratégiák értelmében a Közös Vállalkozás évente legalább egyszer megvizsgálja, hogy a tagállamoktól kapott információk kellő bizonyossággal szolgálnak-e a végrehajtott tranzakciók szabályszerűségéről és jogszerűségéről.
(11) Lásd még: az ECSEL Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésének 9. fejezete.
(12) Az 561/2014/EU rendelet 13. cikke.
(13) Az 561/2014/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (4) bekezdése.
(14) A Közös Vállalkozás alapszabálya 16. cikkének (3) bekezdése úgy határozza meg a természetbeni hozzájárulást, hogy az a magánszektorbeli tagok számára felmerülő költségek összege mínusz az ECSEL Közös Vállalkozás és a résztvevő országok pénzügyi hozzájárulása és bármely más uniós hozzájárulás ezekhez a költségekhez. Amint azt azonban az Európai Bizottság 2016 júliusában kiadott iránymutatása elismeri, az ECSEL Közös Vállalkozás konkrét esetében „a projektekhez történő pénzügyi hozzájárulást csak a projekt végén lehet megállapítani, amikor a magánszektorbeli tagok ki tudják számítani saját természetbeni hozzájárulásaikat (pl. számos részes ország csak a projekt végén ismeri el a költségeket)”.
(15) A Horizont 2020 programmal kapcsolatos 2015-ös természetbeni hozzájárulások becsült összege 58,7 millió euro. Noha a Közös Vállalkozás a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján becsülte meg a természetbeni hozzájárulások összegét, azt sem független külső ellenőr (az 561/2014/EU rendelet 4. cikkének (5) bekezdése) nem igazolta, sem a Közös Vállalkozás irányító testülete nem validálta.
(16) A 152,4 millió euro értékű (91 %) végrehajtott kifizetési előirányzatok a következőből tevődtek össze: 64,7 millió euro a hetedik kutatási keretprogramhoz tartozó ENIAC-projektekre, 27,5 millió euro a hetedik kutatási keretprogramhoz tartozó ARTEMIS-projektekre, 55,7 millió euro a „Horizont 2020” alá tartozó, a 2014-es pályázatok szerinti ECSEL-projektekre és 4,5 millió euro az igazgatási kiadásokra.
(17) 181 millió euro az ARTEMIS és 442 millió euro az ENIAC számára.
(18) 114,5 millió euro az ARTEMIS és 178,5 millió euro az ENIAC számára.
(19) 63 % az ARTEMIS és 40 % az ENIAC számára.
(20) Az 561/2014/EU rendelet 3. cikkének (1) bekezdése.
(21) Az 561/2014/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése.
(22) Az 561/2014/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése.
(23) A tárgyév végén még nem érkezett be az egyik iparági szövetség 188 000 eurós készpénz-hozzájárulása. Az összeget 2016-ban teljes egészében kifizették.
(24) Lásd még: a fenti 14. bekezdés.
(25) Az ECSEL Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 12. cikke.
(26) Például egy közös támogató központ létrehozása, központosított ellenőri szolgálattal és az uniós kutatási szervezeteknél összehangolt működési folyamatokkal.
(27) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke.
(28) Az ECSEL Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése, 5., 6. és 7. melléklet, 71–77. o.
MELLÉKLET
ECSEL Közös Vállalkozás (Brüsszel)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke) |
A Tanács 2014. május 6-i 561/2014/EU rendelete az ECSEL Közös Vállalkozás létrehozásáról. Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete. |
||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre (a Tanács 561/2014/EU rendelete) |
Célok Az ECSEL Közös Vállalkozás céljai a következők:
|
||||||||||||||||
Irányítás |
A Közös Vállalkozás irányító szerve az irányító testület. A programirodát az ügyvezető igazgató vezeti. Az iparágat a magánszektorbeli tagok testülete képviseli. A hatóságok testületét az Unió képviseletében a Bizottság, valamint a résztvevő országok alkotják. |
||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben |
Költségvetés 107 654 814,00 euro kötelezettségvállalásokra 161 500 000,00 euro kifizetésekre Létszám 2015. december 31-én A létszámtervben 30 álláshely szerepelt (14 ideiglenes és 15 szerződéses alkalmazott, valamint 1 kirendelt nemzeti szakértő), ebből a betöltött álláshelyek száma 28 volt, a következő megoszlásban: operatív feladatok (13), igazgatási feladatok (12), vegyes feladatok (3). |
||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Lásd: az ECSEL Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése (www.ecsel.eu). |
||||||||||||||||
Forrás: Az ECSEL Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
20. |
A 2015. évre vonatkozóan a természetbeni hozzájárulásokat az igazgatótanács által elfogadott, 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó végleges beszámolóban tüntették fel, az idevonatkozó, az igazgatótanács által 2016 júniusában szintén jóváhagyott módszertan rendelkezéseinek megfelelően. |
30. |
A kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2015. május 13-án a Közös Vállalkozás igazgatótanácsa jóváhagyta (GB-2015-34 sz. határozat). 2015 őszétől az ECSEL Közös Vállalkozás valamennyi, támogatásokat érintő eljárásokban dolgozó alkalmazottja részt vett az Európai Bizottság által szervezett szakképzéseken. Új képzések is tervben vannak. 2016-ban az ECSEL Közös Vállalkozás továbbra is számos tevékenységet végez a belső ellenőrzési környezet javítása érdekében, a csalások megelőzésére vonatkozó belső politikára tekintettel. |
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/33 |
JELENTÉS
a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/05)
TARTALOMJEGYZÉK
|
|
Oldal |
BEVEZETÉS |
1–3. |
34 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
4. |
34 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
5–17. |
34 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
10. |
35 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
11. |
35 |
Figyelemfelhívó megjegyzés |
12–17. |
36 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
18–19. |
37 |
A beszámoló bemutatása |
18. |
37 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
19. |
37 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK FŐ KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL |
20–25. |
37 |
Operatív közbeszerzések és támogatások |
21–22. |
38 |
Az operatív közbeszerzési szerződések és támogatások átfogó kontrollja és monitoringja |
23–25. |
39 |
EGYÉB |
26–30. |
39 |
Csalás elleni stratégia |
26. |
39 |
Jogi keret |
27–29. |
39 |
Éves tevékenységi jelentés |
30. |
40 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
31–36. |
40 |
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika |
31–33. |
40 |
Befogadási megállapodás |
34–35. |
40 |
A személyzeti szabályzat végrehajtási szabályai |
36. |
40 |
MELLÉKLET |
41 |
BEVEZETÉS
1. |
A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER (1) Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: F4E) 2007 márciusában hozták létre (2) 35 éves időtartamra. Míg a fő magfúziós létesítményeket a franciaországi Cadarache-ban fogják kiépíteni, a Közös Vállalkozás székhelye Barcelonában van. |
2. |
A Közös Vállalkozás feladatai (3):
|
3. |
A Közös Vállalkozás tagjai: az Euratom, amelyet az Európai Bizottság képvisel, az Euratom tagállamai, valamint azok a harmadik országok, amelyek a szabályozott magfúzió területén együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal (2015. december 31-ig: Svájc). |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
4. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában. Mindez kiegészül más ellenőrök ide vonatkozó munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
Figyelemfelhívó megjegyzés
|
17. |
A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
18. |
A pénzügyi kimutatásokhoz tartozó megjegyzések 4.3.1.1. „ITER beszerzési megállapodások (ITER IO)” fejezetében található táblázat és információk az aláírt beszerzési megállapodásokat (3. oszlop) és a már jóváírt beszerzési megállapodásokat (4. oszlop) mutatják be. Az itt szereplő tájékoztatás azonban nem tér ki a folyamatban levő munkák tényleges előrehaladási fokára. A 2015-ös éves beszámolóban az F4E ezeket az információkat kiegészítette a folyamatban levő munkákra vonatkozó, a kifizető ügynökségekhez kapcsolódó szerződések kiadásainak teljes összegét figyelembe vevő becsléssel, valamint az ITER Nemzetközi Szervezettel kötött egyes beszerzési megállapodások esetében a mérföldkövek teljesítését mutató grafikonnal (21). A 2015-ös beszámolóban szereplő becslés dacára további munkára van szükség ahhoz, hogy pontosabb adatok kerülhessenek bemutatásra a Közös Vállalkozás által eddig elvégzett tevékenységek állapotáról és értékéről (22). |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
19. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 467,9 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 586,08 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 100 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 99,9 % volt. Az eredeti 2015-ös költségvetésben szereplő kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva a felhasználási arány azonban csak 49 % volt (23). A rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatokból (467,9 millió euro) 52 %-ot közvetlen egyedi kötelezettségvállalás alapján, míg a fennmaradó 48 %-ot globális kötelezettségvállalások alapján használták fel (24). Az eredeti 2015-ös költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatokhoz viszonyítva a felhasználási arány 82 % volt (25). |
MEGJEGYZÉSEK A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS FELÜGYELETI ÉS KONTROLLRENDSZEREINEK FŐ KONTROLLMECHANIZMUSAIRÓL
20. |
Számos területen jelentős előrelépés történt; fontos eredménynek számít, hogy az F4E 2015-ben kiszámította a projekt kiépítési szakaszához való hozzájárulás előzetes becsült összköltségét (lásd: 14. és 15. bekezdés). A számvevőszéki ellenőrzés idejére (2016 áprilisa), a Közös Vállalkozás tevékenységeinek irányításával kapcsolatban több alapvető fontosságú intézkedés folyamatban volt:
|
Operatív közbeszerzések és támogatások
21. |
A tárgyalásos eljárások a 2015-ben indított 84 operatív közbeszerzési eljárás 45 %-át tették ki (a 2014-es 58 %-kal szemben). Noha a Közös Vállalkozás 2015-ben csökkentette a tárgyalásos eljárások százalékos arányát, erőfeszítésekre van még szükség az operatív közbeszerzési eljárások esetében a versenyeztetés növeléséhez. A támogatásokra felhívásonként átlagban 1,4 pályázat érkezett. |
22. |
A Számvevőszék öt operatív közbeszerzési eljárást ellenőrzött. Jelentős előrelépés történt a költségbecsléseknek a beszerzési eljárások megindításakor történő aktualizálásában. Mindazonáltal a következő hiányosságokat állapítottuk meg:
|
Az operatív közbeszerzési szerződések és támogatások átfogó kontrollja és monitoringja
23. |
A Közös Vállalkozás rendelkezik egy a vállalkozók szintjén történő ellenőrzések elvégzéséhez szükséges rendszerrel (33), amelyek célja a minőségbiztosítási előírások betartásának vizsgálata (34). |
24. |
Az operatív szerződések általános kontrollja és nyomon követése (beleértve a pénzügyi és szabályszerűségi vizsgálatot) szerepelt a belső ellenőrzési részleg és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2015-ös ellenőrzési terveiben (35). |
25. |
2015-ben az F4E az általa odaítélt támogatások három kedvezményezettjénél végzett utólagos ellenőrzéseket (36). Az F4E megfelelő lépéseket tesz ugyan a megállapított hibák korrigálására (37), azonban az eddig elvégzett utólagos ellenőrzések kis száma (38) és az F4E által odaítélt támogatásoknak a Közös Vállalkozás költségvetésére gyakorolt csekély hatása (39) miatt nem került sor a fennmaradó hibaarány kiszámítására. |
EGYÉB
A csalás elleni stratégia
26. |
2015. június 8–9-én az F4E irányító testülete csalás elleni stratégiát és ehhez kapcsolódóan cselekvési tervet fogadott el. 2015. december 9-én a Közös Vállalkozás ezenkívül egy határozatot is elfogadott a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokról. A számvevőszéki ellenőrzés idejére (2016. április) a legtöbb intézkedést végrehajtották, és a Közös Vállalkozás összes részlege között volt erről kommunikáció, illetve a részlegek képzésben is részesültek. |
Jogi keret
27. |
Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló új rendeletet (40)2012. október 25-én fogadták el, és 2013. január 1-jével lépett hatályba (41). Az új költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendelet (42)2013. december 8-án lépett hatályba. |
28. |
2015. december 2-án az F4E irányító testülete végül módosította pénzügyi szabályzatát és annak végrehajtási szabályait, hogy azokat az új uniós pénzügyi keretekhez igazítsa. 2016 februárjában az Európai Bizottság kedvező véleményt bocsátott ki az F4E által a pénzügyi szabályokban bevezetett módosításokról, de arra kérte a Közös Vállalkozást, hogy vegye fontolóra egyes, az Unió költségvetési rendeletétől és a 208. cikk szerinti szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről való konkrét eltérésekre vonatkozó rendelkezések továbbfejlesztését a végrehajtási szabályokban (43). |
29. |
Az F4E új pénzügyi szabályzata és annak végrehajtási szabályai visszamenőleges hatállyal 2016. január 1-jén léptek hatályba. Az új közbeszerzési és támogatási szabályok 2016. június 1-jén léptek hatályba. Az F4E jelenleg felülvizsgálja azon munkaeljárásaira és folyamataira vonatkozó szabályokat, amelyeket érintenek az új követelmények. |
Éves tevékenységi jelentés
30. |
Az F4E irányító testületének elnöke a Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésében említést tesz az ITER projekt eddigi költségtúllépéseiről és késedelméről, valamint arról, hogy 2016 végéig új költségvetés és ütemterv elfogadása várható. Ezenkívül az F4E igazgatója megerősíti, hogy a belső kontrollrendszert továbbfejlesztik a Számvevőszék által megállapított kockázatok megfelelő csökkentése céljából, különösen a Közös Vállalkozás által az ITER projekt kiépítési szakaszára nyújtott hozzájárulás összegét illetően (44). |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
Szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és iparpolitika
31. |
A fúzióval kapcsolatos energetikai ágazati szakpolitika és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal és az információk terjesztésével kapcsolatos szakpolitika végrehajtásáról szóló határozatot a Közös Vállalkozás irányító testülete 2013. június 27-én fogadta el. |
32. |
A Közös Vállalkozás minden beszerzési tevékenységre vonatkozóan beszerzési stratégiai dokumentumot dolgozott ki. Elkészült a beszerzési stratégia végrehajtásának (az egyes beszerzési tevékenységek során létrejövő ismeretanyag tulajdonjogára irányuló) nyomon követéséhez használandó ellenőrzőlista. |
33. |
A számvevőszéki ellenőrzés idejére (2016. április) az F4E már végrehajtotta az irányító testület 2013. június 27-i határozatában szereplő rendelkezések nagy részét, öt azonban még nem került maradéktalanul végrehajtásra (45), háromnak a végrehajtása pedig még folyamatban volt (46). E politikák végrehajtásának hatásvizsgálata is szerepel a tervekben, de mindeddig nem készült ilyen vizsgálat. |
Befogadási megállapodás
34. |
A Spanyol Királysággal 2007. június 28-án aláírt befogadási megállapodás értelmében az állandó irodahelyiségeket 2010 júniusáig kellett volna a Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátani. |
35. |
Az F4E és a spanyol kormány közötti kapcsolatfelvételt követően a Közös Vállalkozás 2015. március 10-én kapott hivatalos ajánlatot. 2015 decemberében a befogadó állam arról tájékoztatta az F4E irányító testületét, hogy a 2015. március 10-i ajánlat formálissá tételét érintő miniszteri szintű tárgyalások még nem zárultak le, ugyanakkor tárgyalások megkezdését is javasolta az F4E irodáinak jelenleg helyet adó épület tulajdonosával azzal a szándékkal, hogy ez legyen a Közös Vállalkozás állandó székhelye. A számvevőszéki ellenőrzés idején (2016. Április) a Közös Vállalkozás még vizsgálta az új ajánlatot. |
A személyzeti szabályzat végrehajtási szabályai
36. |
2015-ben a Közös Vállalkozás folytatta, hogy analógia alapján elfogadott többet is a személyzeti szabályzat uniós végrehajtási szabályai közül (47). A személyzeti szabályzat egyes specifikus végrehajtási szabályainak elfogadása azonban még várat magára (48). |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
A Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor).
(2) A 2013. december 13-i 2013/791/Euratom tanácsi határozattal (HL L 349., 2013.12.21., 100. o.) és a 2015. február 10-i (Euratom) 2015/224 tanácsi határozattal (HL L 37., 2015.2.13., 8. o.) módosított, a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozat (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).
(3) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(4) Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét 2007 októberében hozták létre egy 35 éves kezdeti időszakra az ITER-projekt megvalósítása érdekében, amelynek célja, hogy bemutassa a fúziós energia elméleti és gyakorlati felhasználhatóságát. Tagjai: az Euratom, a Kínai Népköztársaság, az Indiai Köztársaság, Japán, a Koreai Köztársaság, az Orosz Föderáció és az Amerikai Egyesült Államok.
(5) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(6) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(7) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(8) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(9) Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 107. cikke.
(10) Az ITER helyzetéről szóló 2010. július 7-i tanácsi következtetések (Hiv.: 11 902/10).
(11) A Bizottság 2010. május 4-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ITER-projekt helyzetéről és a továbbhaladás lehetséges irányairól (COM(2010) 226 végleges).
(12) Ez különösen abból adódik, hogy az ITER Nemzetközi Szervezet (ITER IO) számára nyújtandó természetbeni hozzájárulások közül számosat innovatív műszaki megoldások és technikai kihívások jellemeznek, valamint a műszaki specifikációk és a hatókörök változásaiból, amelyek az ITER IO hatáskörébe tartoznak, és amelyekre az F4E nem sok, vagy semmilyen befolyást sem gyakorol.
(13) Amint arról a Fusion for Energy Közös Vállalkozásnak az Európai Unió Tanácsa részére benyújtott 2015. novemberi teljesítési beszámolója és a Fusion for Energy Közös Vállalkozásnak az Európai Unió Tanácsa részére benyújtott 2015. novemberi 4. éves értékelése is beszámol.
(14) Ami az ITER Nemzetközi Szervezet számára nyújtandó természetbeni hozzájárulásokkal kapcsolatos projektmódosítási kérelmet illeti, a változásokból adódó költségnövekedések kompenzálására korábban működő (a MAC-10 iránymutatásokon alapuló) rendszer nem bizonyult hatékonynak, mivel kedvezőtlenül érintette az F4E projekthez való hozzájárulásának költségét. 2015 márciusában az ITER tanácsa úgy döntött, hogy a régi rendszer helyett egy új tartalékalap-rendszert vezet be, amelynek révén kiegyenlíthetők a belföldi ügynökségek projekthez való hozzájárulásai körének változásaiból adódó költségeltérések.
(15) A Számvevőszék 2013-as jelentése (HL C 452., 2014.12.16., 44. o.), 12. bekezdés, 12. lábjegyzet.
(16) A becsült összegbe értendő egy, az ITER Nemzetközi Szervezet számára 2020 előtt nyújtandó, 300 millió eurós kiegészítő készpénz-hozzájárulás is, valamint egy az uniós beszerzések Japánnak történő átadásával kapcsolatos 75 millió eurós összeg is, amellyel az eredeti költségalapterv nem számolt. Lásd: a Fusion for Energy Közös Vállalkozásnak az Európai Unió Tanácsa részére benyújtott 2015. novemberi teljesítési beszámolója.
(17) Az újonnan becsült összeg 35 %-kal több, mint a Tanács által 2010-ben jóváhagyott összeg. Az, hogy a növekedés meghaladja az F4E 2014. novemberi beszámolójában szereplő 428 millió eurós növekedést is (lásd: a 2014-es jelentésünk 14. bekezdése) a 2015-ös vizsgálat szélesebb hatókörének tudható be, ez ugyanis a teljes kiépítési szakasz előzetes becsült összköltségét kívánta meghatározni, míg a korábbi vizsgálat csak az odaítélt szerződések költségeltéréseinek becslésével foglalkozott.
(18) 2015. március 5-én az ITER IO Tanács új főigazgatót nevezett ki és jóváhagyta az ITER IO 2015-ös cselekvési tervét.
(19) Az F4E irányító testülete jóváhagyta az F4E cselekvési tervének fő vonalait, köztük különösen az ITER IO új főigazgatója által tervezett új, integrált szervezet létrehozását támogató intézkedéseket, és kérte a cselekvési terv végrehajtását esetleg befolyásoló jogi kérdések megvizsgálását.
(20) Elsősorban a tartalékalappal kapcsolatos mechanizmus kialakítása, az ügyvivő projektigazgatóság és az épületekkel kapcsolatos integrált projektekért felelős csoportok.
(21) Lásd: a Közös Vállalkozás 2015-ös előzetes beszámolója, 33–35. o.
(22) A számvevőszéki ellenőrzéskor (2016 áprilisa), az F4E megállapodott az ITER Nemzetközi Szervezettel abban, hogy módosítják a beszerzési megállapodás életciklusában adott kreditek keretét, hogy ezzel is pontosabban tükröződjön az egyes belföldi ügynökségek által megtett előrehaladás.
(23) A kötelezettségvállalási előirányzatokra eredetileg 953,6 millió euro szerepelt a 2014. december 3-án elfogadott költségvetésben. Ezt később a 2015. június 9-i és december 2-i költségvetés-módosítások 467,9 millió euróra csökkentették, főleg az ITER építési költségvetéséhez kapcsolódó tevékenységek végrehajtásának késedelme miatt.
(24) Arra, hogy az egyedi kötelezettségvállalás alapján történő végrehajtás aránya alacsony, az ITER-projekt általános csúszása ad magyarázatot.
(25) A kifizetési előirányzatokra eredetileg 645,09 millió euro szerepelt a 2014. december 3-án elfogadott költségvetésben. Ezt később a 2015. június 9-i és december 2-i költségvetés-módosítások 526,08 millió euróra csökkentették.
(26) A következőkre vonatkozó belső ellenőrzések: pénzügyi folyamatok, a támogatások kezelése, a szakértői szerződések, az ITER-épületekkel kapcsolatos közbeszerzés előtti operatív tevékenységek és közbeszerzések, az ITER-épületekre vonatkozó szerződések kiválasztása, meghívása és végrehajtásuk nyomon követése, a közbeszerzési megállapodások előkészítése, a közbeszerzési eljárás 3. tételére (Tokamak épületek) vonatkozó versenypárbeszéd felülvizsgálata, valamint korlátozott mértékű felülvizsgálat a szerződések kezelésére nézve.
(27) Egy ajánlás az ITER-épületekkel kapcsolatos beszerzések ellenőrzésére, kettő a közbeszerzési eljárás 3. tételére vonatkozó versenypárbeszéd felülvizsgálatára, kettő pedig a szerződések kezelésével kapcsolatos korlátozott mértékű felülvizsgálatra vonatkozóan.
(28) A támogatások kezelésére, a közbeszerzés előtti operatív tevékenységekre és a pénzügyi folyamatokra vonatkozó ellenőrzések hasznosulása.
(29) A – fontos ajánlások kategóriájába sorolt – „a közbeszerzési dokumentáció javítására” irányuló 5. ajánlás és a – nagyon fontos ajánlások kategóriájába sorolt – „a beszerzésben segédkező harmadik felek által biztosított eredmények megfelelő elfogadásának biztosítására” irányuló 6. ajánlás.
(30) A – kritikus ajánlások kategóriájába sorolt – „Cost Estimate at Completion (előzetes becsült összköltség) koncepciójának elfogadására és alkalmazására” irányuló 7. ajánlás és a – nagyon fontos ajánlások kategóriájába sorolt – „a projekttel kapcsolatos tervezésre, beszámolásra és monitoringra használt informatikai eszközök kialakításának és tartalmának korszerűsítésére” irányuló 9. ajánlás.
(31) Az ITER-épületek független projektértékelése (2015. szeptember-november), amelyet az F4E irányító testületének 2015 decemberében mutattak be.
(32) Az F4E úgy határozza meg az előzetes becsült összköltséget, hogy az egy tervezett tevékenységnek, a munkalebontási struktúra valamely elemének vagy egy projektnek a terv szerinti befejezéskor várható összköltsége. Az alkalmazott költségbecslés az EAC50: „az a költségérték, amely esetében 50 % a valószínűsége, hogy a projekt az adott összegnél kevesebb költségből, és 50 % annak a valószínűsége, hogy ennél nagyobb összegből lesz megvalósítható”.
(33) A 2015-ben folyamatban lévő 19 minőség-ellenőrzésből 15-öt zártak le 2016 áprilisáig, három továbbra is folyamatban van, egyet pedig töröltek. Az ellenőrzések 33 esetben állapították meg az eljárások be nem tartását, és 127 területről ítélték úgy, hogy az tökéletesítésre szorul.
(34) Az ellenőrzések a következőkre terjedtek ki: a minőségi terv, adott előírások megsértése, a közbeszerzés-ellenőrzés és az alvállalkozói szerződések kezelése, a dokumentáció és adatkezelés, a változások és az eltérések kezelése, az építési munkák minőségellenőrzési terve, a projektek részletes ütemterve, szerződésekre vonatkozó kockázatkezelés, valamint a műszaki munkákkal kapcsolatos minőség-ellenőrzési terv.
(35) Lásd: 20. bekezdés, harmadik és negyedik franciabekezdés.
(36) A kilenc ellenőrzött támogatás (minden kedvezményezett esetében három) összege 1 millió euro volt, ami az összes kedvezményezett 5 %-ának, és a megkötött támogatási megállapodások összértéke 1,4 %-ának felel meg (a 2016. áprilisi állapot szerint 66 kedvezményezett volt, és az F4E létrehozása óta 76 millió eurót vettek kötelezettségvállalásba). A feltárt hibák pénzügyi hatása 26 000 euro volt a Közös Vállalkozás javára.
(37) Vagy az összeg ellentételezésével vagy terhelési értesítés kibocsátásával.
(38) Öt kedvezményezett és összesen 5,7 millió euro ellenőrzött összeg, ami mind az összes kedvezményezetthez, mind az F4E megalakulása óta megkötött támogatási szerződésekhez képest 7,5 %-ot tesz ki.
(39) A 2015. december 31-i állapot szerinti, a megalakulás óta 4,4 milliárd euro összegű kötelezettségvállalás 1,7 %-a (lásd: a 2015-ös költségvetési és pénzgazdálkodási jelentés I. melléklete).
(40) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(41) A 996/2012/EU, Euratom rendelet 214. cikke a hivatkozott kivételekkel.
(42) A Bizottság 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról (HL L 38., 2014.2.7., 2. o.).
(43) Különös tekintettel a következőkre: az annak megállapításához alkalmazott kritériumok, hogy lehet-e költségvetési kötelezettségvállalás előtt jogi kötelezettségvállalást tenni (a pénzügyi szabályzat 70. cikkének (2) bekezdése); az ITER Nemzetközi Szervezettel, belföldi ügynökségekkel vagy az ITER Nemzetközi Szervezetet vagy az F4E-et befogadó tagállamokkal való közbeszerzési eljárás nélküli szerződéskötés kritériumai (a pénzügyi szabályzat 85b. cikke); a pénzügyi szabályzat 85e. cikke szerinti kiegészítő szállítások esetében a szerződések legfeljebb hároméves időtartamától való eltérést indokoló feltételek; az azon szervezeteket tartalmazó lista irányító testület általi összeállításának és a lista további felhasználásának szabályai, amelyeknek pályázati felhívás nélkül ítélhető oda támogatás (a pénzügyi szabályzat 90c. cikke).
(44) A 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentés (HL C 422., 2015.12.17., 33. o.) 27. bekezdése.
(45) Útmutató a versenypárbeszédben való részvételért nyújtott pénzügyi kompenzációról.
(46) Nukleáris kötelezettségek alóli felmentés meghosszabbítása; átállás a többnyire teljesítményalapú beszerzésekre; a kétlépcsős versenypárbeszéd lehetőségének megvizsgálása.
(47) Különösen a következőkre nézve: munkaerő-felvétel, nyugdíjak, díjazások és támogatások, munkakörülmények, orvosi költségek, etikai és magatartási szabályok, valamint az Unión kívüli munkaerő-felvétel és személyzet.
(48) Többek között az ideiglenes alkalmazottak felvételére, szerződéses alkalmazottak alkalmazására és felvételére, tisztviselők értékelési eljárásaira és előreléptetésére, a fegyelmi eljárásokra és igazgatási vizsgálatokra nézve.
MELLÉKLET
Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (Barcelona)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 45. és 49. cikke) |
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés közös vállalkozásokról szóló V. fejezete, különösen: 45. cikk „Az atomenergia fejlesztése szempontjából a Közösségben alapvető jelentőséggel bíró vállalkozások közös vállalkozásokként hozhatók létre jelen Szerződés értelmében, a következő cikkeknek megfelelően”. 49. cikk „A közös vállalkozásokat tanácsi határozattal hozzák létre. A közös vállalkozások jogi személyiséggel rendelkeznek.” |
||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre (a 2013/791/Euratom tanácsi határozattal és az (Euratom) 2015/224 tanácsi határozattal módosított 2007/198/Euratom tanácsi határozat) |
Célok
Feladatok
|
||||||||||||||||||||||
Irányítás |
Irányító testület, igazgató, és más testületek Az irányító testület a kitűzött célok megvalósítását illetően felügyeli a Közös Vállalkozást, és a Közös Vállalkozás tevékenységei során gondoskodik a Közös Vállalkozás és annak tagjai közötti szoros együttműködésről. Az irányító testülettel és az igazgatóval együtt, aki a Közös Vállalkozás napi szintű vezetéséért felelős vezető tisztségviselő és a Közös Vállalkozás törvényes képviselője, a Közös Vállalkozás több testülettel rendelkezik: irodai, műszaki tanácsadó testület, a közbeszerzéssel és szerződésekkel foglalkozó bizottság, igazgatási és irányítóbizottság, ellenőrző bizottság, belső felülvizsgálati testület. Belső ellenőr:2012. január 1-je óta a belső ellenőrző részleg és az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata. Külső ellenőrzés: Európai Számvevőszék. A zárszámadásért felelős hatóság: az Európai Parlament, a Tanács ajánlása alapján. |
||||||||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
A 2015-ben végzett tevékenységekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos részletes információkkal kapcsolatban lásd: az F4E honlapja (http://www.fusionforenergy.europa.eu/) |
||||||||||||||||||||||
Forrás: Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
14. |
Az ITER-projekt kiépítésének közvetlen költségeit tükröző, frissített előzetes becsült összköltséget az F4E által az Európai Unió Tanácsa részére benyújtott 2015. évi beszámoló tartalmazta. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a jelentett előzetes adat nem tartalmazta az ITER-szervezet részére 2020 után készpénzben nyújtandó hozzájárulásokat. Az ITER-szervezet részére készpénzben nyújtandó hozzájárulások szükséges mértékével kapcsolatos bizonytalanság oka az, hogy az ITER-szervezet akkor még az ITER felülvizsgált ütemezésének, valamint az ahhoz kapcsolódó forrásigényeknek a meghatározásán dolgozott, amelyeket az ITER tanácsa akkor még nem hagyott jóvá. 2016-ban az F4E szorosan együttműködött az ITER-szervezettel azon, hogy a forrásokat az első plazmával kapcsolatos mérföldkő teljesítéséhez szükséges tevékenységekre összpontosítsák. Az ITER-szervezet ezzel egyidejűleg kidolgozta az ITER működése szakaszos tervezésének új ütemezését. Ez utóbbit egy, az ITER tanácsa által kinevezett független szakértői csoport felülvizsgálta, és 2016 júniusában az ITER tanácsa ad referendum jóváhagyta (1) az ITER egészen az első plazma megvalósításának 2025. decemberi időpontjáig terjedő frissített ütemezését. Jóllehet az F4E-nek az ITER-projekt kiépítésével kapcsolatos közvetlen költségeit tükröző előzetes becsült összköltség az új ütemezés szerint lényegében változatlan a 2015 decemberében jelentett becslésekhez képest, az ITER-szervezettel közösen elvégzett munka lehetővé teszi az ITER-szervezet részére 2020 után készpénzben nyújtandó támogatás mértékének nagyobb megbízhatósággal történő meghatározását. Az F4E elkészítette továbbá a kiépítési szakasz befejezéséhez szükséges finanszírozás indikatív becslését, és azt 2016 júniusában az irányító testület elé terjesztette. Ezt a becslést az ITER tanácsának 2016. novemberi ülését figyelembe véve tovább pontosítják. Végül pedig a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett közleményt készít elő az ITER-projekt előmozdításának módjáról, amelyben felhatalmazást kér az ITER tanácsának 2016. novemberi ülésén képviselendő európai uniós álláspont tekintetében. |
16. |
Ugyan az ITER és az F4E 2015. évi cselekvési terveiben meghatározott intézkedések közül sok konkrét jellegű, számos olyan intézkedés is van közöttük, amely folyamatos fejlesztéshez kapcsolódik és folytatólagos jellegű. Az ITER 2015. évi cselekvési tervében foglalt hat fő intézkedéscsoportból négy végrehajtása befejeződött, kettőé pedig folyamatban van. Az F4E az ITER tanácsának 2016. júniusi ülésén hozott döntések fényében felülvizsgálta a 2015. évi cselekvési tervet, és úgy ítéli meg, hogy a terv lényegében változatlan maradt. Ezenkívül az F4E új igazgatója az irányító testület kérésére fejlesztési tervet dolgoz ki, amely tartalmazza a 2015. évi cselekvési terv még végrehajtás alatt álló elemeit, valamint a 2016-ban megjelent új prioritásokat, többek között az Egyenes út az első plazmához elnevezésű projektet. |
18. |
Ami a folyamatban lévő munka értékét illeti, az F4E az elért ITER-krediteknek az előre jelzett ITER-kreditekhez viszonyított értékét veszi alapul. Az F4E tárgyalásokat folytat az ITER-szervezettel egy, az egyes beszerzési megállapodásokhoz jobban igazodó kreditkiosztási profil elfogadásáról. |
19. |
Az ITER-projekt végrehajtásában bekövetkezett késések miatt az ITER részes feleinek új alapkoncepciót kellett elfogadniuk, amely az első plazma megvalósításának időpontját 2025 decemberére teszi. A késések az F4E szempontjából mind az egyedi kötelezettségvállalásokat, mind a kifizetéseket közvetlenül érintették, és az év elején vártnál alacsonyabb végső végrehajtási százalékot eredményeztek. A reálisabb ütemezés elfogadásával a költségvetés tervezése és végrehajtása javul, továbbá jobban igazodik az F4E által teljesítendő mérföldkövekhez. |
20. |
Központi, egységes adatmonitoring és -ellenőrzési rendszer
2015-ben az F4E irányító testületét egy információs rendszer lehetséges megvalósításáról tájékoztatták. Az azt követő hónapokban előkészítő tevékenységeket hajtottak végre az F4E információs rendszerei, az adatok minősége és a folyamat kidolgozottsága akkori helyzetének felmérése érdekében. 2016 elején, az új igazgató hivatalba lépésekor hatástanulmányt és a különböző lehetőségek költség-haszon elemzését is magában foglaló külső értékelést hajtottak végre. Az F4E-t arról tájékoztatták, hogy a legköltséghatékonyabb és legkevésbé kockázatos megközelítés a költségkezelés megfelelő informatikai eszközeinek fokozatos bevezetése lenne. A tervezés és a költségellenőrzés terén várt javulás elérése érdekében átfogó adatmodellt fognak használni a különböző informatikai alkalmazások integrációjának alapjaként. Ez lehetővé teszi az előzetes becsült összköltség Project Management, Deviation Control (Projektmenedzsment, eltérés-ellenőrzés) nevű adatbázisának meglévő moduljaiból származó adatok, valamint az F4E különböző projektjei pénzeszköz-elosztási táblázatának integrációját. Az F4E megkezdte a külső értékelés ezen ajánlásainak végrehajtását. Contract Tracker (Szerződéskövető) Az F4E megvalósította a beszállítókkal történő dokumentációcserét szolgáló Contract Tracker portált. A portálon a projektcsoportok megfigyelhetik és ellenőrizhetik a szerződések keretében megvalósítandó eredményeket. A portál és a Primavera Scheduling platform együttes használatával megfigyelhetők továbbá a mérföldkövek, valamint a projekt általános előrehaladása. A rendszer immár a harmadik generációját éli, és minden új szerződés esetén kiigazítják. 2015-ben az F4E emellett egy, az összes szerződésmódosítás kezelésére szolgáló eltéréskezelési és szerződésmódosítási eszköz kidolgozása mellett döntött. Az eszközt 2015-ben dolgozták ki, 2016-ban tesztelték, és két fő moduljának (az F4E részéről a beszállítók felé fennálló, illetve a beszállítók részéről fennálló eltérésekkel foglalkozó modul) terjesztése 2016 júliusában kezdődött meg. Az eltéréskezelési és szerződésmódosítási eszköz kiterjed az eltéréskezelési folyamat végrehajtására, beleértve a pénzügyi hatások megfelelő rögzítését, a költségvetés rendelkezésre állásának a kötelezettségvállalások létrehozása előtti ellenőrzését, valamint a tartalékalappal fennálló kapcsolatot. Az eszköz összeköttetésben van a Contract Tracker platformmal, így az az F4E és a beszállító megjelenítheti az adott szerződéshez kapcsolódó összes eltérést, valamint a szerződés állapotát. EVM Ami a folyamatban lévő munka értékét illeti, az F4E az elért ITER-krediteknek az előre jelzett ITER-kreditekhez viszonyított értékét veszi alapul (lásd a 18. bekezdésre adott választ). A belső ellenőrzések végrehajtása 2016 júniusára az F4E végrehajtotta az összes belső ellenőrzési cselekvési tervet. Ez annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy az F4E vezetése fokozott figyelmet fordított erre a területre, amit 2016 júniusában az F4E ellenőrző bizottsága is kiemelt. A belső ellenőrző részleg jelentései A neutrális sugárzással kapcsolatos rendszerekre és cryoplant rendszerekre vonatkozó két vizsgálat 2016 júniusában lezárult. A cryoplant rendszerek és az üzemanyagciklus területén kötött szerződések ellenőrzése nyomán a belső ellenőrző részleg hét ajánlást fogalmazott meg, amelyből az F4E vezetése hatot (két nagyon fontos, két fontos és két kívánatos ajánlást) elfogadott. A neutrális sugárzás és az elektronciklotron-tápegységek területén kötött szerződések ellenőrzése nyomán 15 ajánlást fogalmaztak meg, amelyből az F4E vezetése 13-at (öt nagyon fontos és nyolc fontos ajánlást) elfogadott. Az ellenőrző bizottság 2016. júniusi ülésén mindkét jelentést és az F4E vezetése által javasolt megfelelő cselekvési terveket megvitatták és pozitívan értékelték. A Belső Ellenőrzési Szolgálat jelentései A Belső Ellenőrzési Szolgálat elvégezte a közbeszerzési eljárás 3. tételére vonatkozó versenypárbeszéd korlátozott mértékű felülvizsgálatának második hasznosulásvizsgálatát, amelynek keretében felülvizsgálta az első hasznosulásvizsgálat időpontjában még le nem zárult két intézkedést. 2016. június 15-i zárójelentésében a Belső Ellenőrzési Szolgálat tudomásul vette, hogy e két ajánlás tekintetében az F4E nemrégiben megfelelő enyhítő intézkedéseket dolgozott ki. Mivel az intézkedéseket nemrég hajtották végre, azok eredményességét a Belső Ellenőrzési Szolgálat szemléje során nem tudták értékelni, újbóli értékelésükre 2016 második felében kerül sor az ajánlások végrehajtásának lezárása tükrében. A Belső Ellenőrzési Szolgálat beszerzési megállapodások végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatának – amelyhez a terepmunkát 2015 októberének első hetében végezték el – véglegesítése folyamatban van. Az F4E 2016. június 7-én megkapta a jelentés előzetes tervezését, július 8-án pedig az F4E igazgatójának részvételével sor került az ellenőrzést lezáró ülésre. Az előzetes tervezetben nem fogalmaztak meg kritikus fontosságú ajánlásokat. Vállalati kockázatkezelés 2016 júniusában – a legutóbbi frissítés végrehajtásának és az F4E irányító testületei részére történő bemutatásának időpontjában – mindössze három nagyon nagy kockázat állt fenn, amelyeket az F4E felső vezetői szorosan figyelemmel kísérnek. E három kockázatot hét intézkedés hivatott enyhíteni. A 2016. júniusi frissítés során az F4E öt új intézkedést határozott meg a két meglévőn felül, amelyek végrehajtása az eredetileg tervezettnél tovább elhúzódik. Az F4E hangsúlyozza, hogy a vállalati kockázat kezelése folyamatos tevékenység, amely az F4E ellenőrzési környezetének részét képezi. |
21. |
Az F4E a tárgyalásos eljárások alkalmazásának minél nagyobb mértékű csökkentésére törekszik. Az ITER-projekthez kapcsolódó tevékenységek csúcstechnológiás kutatás felé orientált jellegéből eredően azonban a verseny sajnálatos módon gyakran korlátozott. Az F4E előtt a verseny és az iparág bevonásának fokozására nyitva álló lehetőségek többségét kihasználták. A más hasonló, maguk nemében első csúcstechnológiás európai projektekkel folytatott kommunikáció számos közös vonást és aggodalmat tárt fel ezen a területen. Számos európai szervezet részvételével vitafórumot kezdeményeztek a megtérülés összes szereplő számára történő maximalizálására irányuló közös stratégia kidolgozása érdekében. |
22. |
Az F4E álláspontja szerint az Európai Számvevőszék által a kiválasztott beszerzési eljárások kapcsán tett megjegyzések az alábbi okokra vezethetők vissza: Előzetes becsült összköltség (EAC) Az adott költségvetési mezőben szereplő érték csupán a projekt hatókörét foglalta magában, a kockázati tartalékokat nem. A bizonytalanságokat és a szerződés végrehajtása során esetlegesen felmerülő kockázatokat is figyelembe vevő EAC50-et később számították ki. A beszerzési eljárások egyikének késése A három hónapos késés fő oka a pályázatok benyújtási határidejének, valamint a szándéknyilatkozatok és pályázatok pontosítására rendelkezésre álló időszaknak a meghosszabbítása volt. A szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény F4E weboldalán való megemlítésének elmulasztása Hiba merült fel a szerződés odaítélésének közzététele során. A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt megfelelően közzétették a Hivatalos Lapban, amely a közzététel jogi hivatkozását képezi, míg a weboldalon történő közzététel kiegészítő csatornának tekinthető. |
28. |
Az F4E a Bizottsággal való egyeztetést követően 2016 végéig erre vonatkozó rendelkezésekkel tervezi kiegészíteni a végrehajtási szabályait. |
29. |
Az új előírásokat átültették az F4E munkaeljárásaiba (politikáiba, folyamataiba, eljárásaiba stb.). |
30. |
Az F4E folyamatosan dolgozik belső ellenőrzései fejlesztésén, és ennek érdekében az erőforrásait az első plazmára vonatkozó mérföldkő elérése érdekében megvalósítandó ITER-eredményekre összpontosítja, betartva a 2020-ig meghatározott költségvetési plafont. Ezenkívül az F4E-n belül a humánerőforrások kiemelt területekhez való hozzárendelésének optimalizálására, valamint az ITER-szervezettel együttműködve a tervek és interfészek lehető legnagyobb mértékű befagyasztására irányuló intézkedések vannak folyamatban, mivel ez utóbbi a múltban jelentős költségtényező volt. A költségek alakulásának hatékonyabb monitoringja és az összes szerződésmódosítás kezelése érdekében projetköltség-ellenőrzési rendszert dolgoznak ki. Az F4E ezenkívül a projektmenedzsment-infrastruktúra és az ellenőrzési részleg létrehozása, valamint a havi projektirányítási ülések bevezetése révén továbbfejlesztette a projekt előrehaladásának és eredményeinek (kulcsfontosságú mérföldkövek elérése, költségvetés tervezetthez képesti végrehajtása stb.) monitoringját. Végül pedig 2016 októberében egy új, kereskedelmi és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó részleg létrehozásával továbbfejlesztették a tulajdonosi és felelősségi szerkezetet. A felső vezetői csoportot megerősítik. Az elkövetkező hónapokban tovább ésszerűsítik a szervezetet és a folyamatokat. |
32. |
Az egységes szellemi tulajdonról (SIP) szóló dokumentumot elfogadták, és az több hónapja használatban van. Az SIP használatának formalizálása érdekében ezt kifejezett lépésként belefoglalták az összes új, az új pénzügyi szabályzat, illetve belső szabályzat szerinti, beszerzési eljárásokra vonatkozó folyamatba, amelyeket 2016. április és június között felülvizsgáltak és frissítettek. |
33. |
Az F4E befejezte a cselekvési terv megvalósítását, és a 32 intézkedésből 28-at végrehajtott. Négy intézkedést töröltek: egy intézkedés elavulttá vált, egyet projektfejlesztések váltottak fel, kettőt pedig az érdekeltekkel folytatott sikertelen tárgyalások nyomán töröltek. Az F4E tevékenységeinek (valamint az ITER-projekt egészének) hatásvizsgálatát a Bizottság 2016–2017-ben fogja elvégezni. |
35. |
Miután a spanyolországi minisztérium tudomásul vette, hogy az előzőleg javasolt épület nem biztosítana elegendő munkaterületet az F4E barcelonai központban dolgozó személyzete számára, tárgyalásokat kezdtek a meglévő épületre vonatkozó új szerződésről. Az F4E 2016. április 15-én formális ajánlatot kapott a minisztériumtól a meglévő épületre vonatkozóan. Az ajánlat a jelenlegi helyiségekre vonatkozó hosszú távú haszonbérleti szerződést, valamint a jelenlegi irodahelyiségek körülbelül 1 000 m2-rel történő bővítését foglalta magában. Április 28-án az ajánlatot benyújtották az F4E irányító testülete irodájához, amely üdvözölte azt. Május 17-én a minisztérium eljuttatta az F4E-hez az új haszonbérleti szerződést, amelyet az épület tulajdonosa már aláírt. Május 24-én az F4E igazgatója aláírta az ajánlatot, június 8-án pedig a minisztérium visszajuttatta azt az F4E-hez a spanyolországi kutatási, fejlesztési és innovációs államtitkár aláírásával. 2016 júniusának végén tartott ülésén az F4E irányító testülete tudomásul vette az F4E irodahelyiségeire vonatkozó hosszú távú haszonbérleti szerződésnek a Spanyol Királyság és az épület tulajdonosa közötti megkötését, és jóváhagyta az F4E számára kijelölt irodahelyiségek felújítását. |
36. |
A személyzeti szabályzat 110. cikkének megfelelően, valamint az abban meghatározott határidők betartásával az F4E az alábbiakról szóló végrehajtási szabályokat fogadott el és hagyott jóvá 2015-ben és 2016 első felében:
A fennmaradó végrehajtási szabályok esetében vagy függőben van az ügynökségekre és közös vállalkozásokra vonatkozó határozatminták Európai Bizottság általi elfogadása, vagy a végrehajtási szabályok az Európai Bizottság felülvizsgálata alatt állnak. |
(1) Az ad referendum jóváhagyás olyan jóváhagyási folyamatot jelent, amely a megfelelő szükséges költségvetési forrásoknak a megfelelő költségvetési és/vagy pénzügyi hatóság (a továbbiakban: költségvetési hatóság) általi jóváhagyásától függ.
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/47 |
JELENTÉS
az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/06)
TARTALOMJEGYZÉK
|
Bekezdés |
Oldal |
BEVEZETÉS |
1–5. |
48 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
6. |
48 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
7–14. |
49 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
12. |
50 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
13. |
50 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
15–23. |
50 |
A beszámoló bemutatása |
15–17. |
50 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
18–19. |
50 |
A FCH Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében |
20–21. |
50 |
A FCH Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
22–23. |
51 |
EGYÉB |
24–28. |
51 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
24. |
51 |
Csalás elleni stratégia |
25–27. |
51 |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) |
28. |
51 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
29–30. |
52 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
29. |
52 |
Összeférhetetlenség |
30. |
52 |
MELLÉKLET |
53 |
BEVEZETÉS
1. |
Az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiával foglalkozó közös technológiai kezdeményezést megvalósító Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH Közös Vállalkozás), melynek székhelye Brüsszelben van, 2008 májusában jött létre (1) a 2017. december 31-ig tartó időszakra, és 2010. november 15-én kezdte meg pénzügyi szempontból önálló működését. 2014 májusában (2) a Tanács hatályon kívül helyezte az eredeti rendeletet, és a „Második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás” (FCH2 Közös Vállalkozás) (3) elnevezésű Közös Vállalkozás működésének időszakát a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz kapcsolódóan (4) a 2024. december 31-ig tartó időszakra meghosszabbította. |
2. |
Az FCH Közös Vállalkozás célja, hogy az iparral és a kutatószervezetekkel együttműködésben és azokkal összehangolva támogassa a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket a tagállamokban és a hetedik kutatási keretprogramhoz társult államokban (5), a piacképes felhasználások fejlesztése és ezáltal az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további ipari erőfeszítések elősegítése céljából. A „Horizont 2020” égisze alatt az FCH2 Közös Vállalkozás célja, hogy egy erős, fenntartható és világviszonylatban versenyképes uniós üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai iparág kialakításával hozzájáruljon a „Biztonságos, tiszta és hatékony energia”, valamint az „Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés” társadalmi kihívásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásához, valamint az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiával foglalkozó közös technológiai kezdeményezés céljainak teljesítéséhez (6). |
3. |
A Közös Vállalkozás tagjai az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió, az Ipari csoport (Hydrogen Europe (7)) és a Kutatási csoport (New European Research Grouping on Fuel Cells and Hydrogen (N.ERGHY)). |
4. |
Az Európai Unió az FCH Közös Vállalkozás tevékenységeihez a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből legfeljebb 470 millió euróval járul hozzá (ebből az igazgatási költségekre elkülönített rész nem haladhatja meg a 20 millió eurót), s ehhez van szabva az Ipari és a Kutatási Csoportok hozzájárulása. |
5. |
Az Európai Unió az FCH2 Közös Vállalkozás tevékenységeihez a „Horizont 2020” program költségvetéséből legfeljebb 665 millió euróval járul hozzá (ebből az igazgatási költségek nem haladhatják meg a 19 millió eurót (8)). Az Ipari és a Kutatási Csoportok a tervek szerint legalább annyi természetbeni hozzájárulást biztosítanak az FCH Közös Vállalkozás által finanszírozott projektekhez és kiegészítő tevékenységekhez, mint az Unió (9), legalább 380 millió euro összegben, amiből legalább 285 millió euro kapcsolódik kiegészítő tevékenységekhez (10). |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
6. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a Közös Vállalkozás (vagy a nevében eljáró könyvvizsgáló magáncégek) által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzési felülvizsgálatát. Mindez kiegészül más ellenőrök releváns munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
14. |
A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
15. |
A Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjainak minden év január 31-ig jelentést kell benyújtaniuk az irányító testület számára a megelőző pénzügyi évek mindegyikében befizetett természetbeni hozzájárulásaik értékéről (16). Ezen információ alapján és az Európai Bizottság által a Közös Vállalkozásnak nyújtott iránymutatás szerint a tagok természetbeni hozzájárulását a Közös Vállalkozás beszámolójában el kell számolni. |
16. |
A végleges beszámoló elkészítéséig a Közös Vállalkozás nem kapta meg a „Horizont 2020” projekteket megvalósító tagjaitól az előírt jelentéseket. Ezért a „Horizont 2020” programmal kapcsolatos 2015-ös természetbeni hozzájárulásoknak a beszámolóban feltüntetett összege a Közös Vállalkozásnak a tagok számára 2015 végéig felmerült költségekre vonatkozó becslésein alapul (17). |
17. |
Az FCH Közös Vállalkozás által kiadott beszámoló nem tartalmazza sem a költségvetési eredménykimutatást, sem a gazdasági eredménykimutatást is tartalmazó átvezetési táblázatot. Mindkét kimutatást közzétették azonban Közös Vállalkozás 2015-ös költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésben, bár ezek részletességi szintje eltér a legtöbb más Közös Vállalkozásétól, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség a közös vállalkozások költségvetési beszámolására vonatkozóan. |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
18. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 132,6 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 95,1 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 87 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 83 % volt (18). A kötelezettségvállalási előirányzatok vártnál alacsonyabb végrehajtási arányát elsősorban a 2015-ös pályázati felhívások eredménye okozta. Több projektjavaslat nem felelt meg a minőségi előírásoknak és elutasításra került, ami 13,7 millió euro fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatot eredményezett. |
19. |
A 2015-ben tett összes operatív kötelezettségvállalás (193,5 millió euro) 42,6 %-a lezárult támogatás-odaítélési eljárásokon és szerződéseken alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt. A fennmaradó 57,3 % olyan globális kötelezettségvállalás volt, amelynél az odaítélési eljárás még nem fejeződött be. A 2015-ös globális kötelezettségvállalások magas szintje a „Horizont 2020” projektek 2015-ös pályázati felhívásaival kapcsolatos értékelési és tárgyalási eljárások időigényességéből következik. |
A FCH Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében
20. |
Az FCH Közös Vállalkozásnak a 7. keretprogram keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási tevékenységeire szánt 470 millió eurós teljes keretösszegből a Közös Vállalkozás 2015 végéig 453,1 millió euróra tett operatív kötelezettségvállalást, és 316 millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 69,8 %-a) fizetett ki. A Közös Vállalkozásnak a 7. keretprogram folyamatban lévő projektjeire vonatkozó kifizetési terve szerint 2019 végéig 137 millió euro értékű még nem teljesített operatív kifizetést (vagyis 30,2 %-ot) fognak felhasználni. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 9 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
21. |
A többi tag 470 millió euro keretösszegű, operatív és igazgatási költségekre szánt természetbeni és készpénzes hozzájárulásából 2015. december 31-éig a FCH Közös Vállalkozás felé 342,3 millió euro értékű, operatív tevékenységekre szánt természetbeni hozzájárulásról számoltak be, és ebből 185,6 millió eurót, vagyis 54,2 %-ot validált az irányító testület. Az, hogy a természetbeni hozzájárulások közül még olyan soknak hátra van a validálása, a 7. keretprogram projektjeinek költségbeszámolási és hitelesítési ciklusából adódik. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 13 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
A FCH Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében
22. |
A „Horizont 2020” keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és igazgatási tevékenységekre szánt 665 millió eurós keretösszegből a Közös Vállalkozás 83,6 millió euro értékben tett operatív kötelezettségvállalást, és 29,4 millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 35 %-a) fizetett ki. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 781 000 euro készpénzzel járult hozzá. |
23. |
A többi tag 665 millió euro keretösszegű természetbeni és készpénzes hozzájárulásából a Közös Vállalkozás becslése szerint 2015. december 31-éig3,9 millió euro értékű, operatív tevékenységekre szánt természetbeni hozzájárulás érkezett be. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 781 000 euro készpénzzel járult hozzá. |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
24. |
A FCH Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a támogatások kedvezményezettjeire nézve. Ezek az ellenőrzések szolgálnak a jogszerűségi és szabályszerűségi értékelés fő eszközeiként a mögöttes tranzakciókra, köztük a Közös Vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásaira nézve is. Az utólagos ellenőrzésekre nézve az FCH Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány 0,98 % volt (19). |
Csalás elleni stratégia
25. |
A FCH Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 12. cikke szerint a költségvetést eredményes és hatékony belső kontrollal összhangban kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését. |
26. |
Az Európai Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015 márciusában a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (20). A kutatás terén érvényes csalás elleni stratégiának része egy cselekvési terv, amelyet a kutatási Közös Vállalkozások hajtanak végre. |
27. |
Az FCH Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez és feltárásához (előzetes ellenőrzések a kifizetésekre nézve, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások végső kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás végrehajtja a cselekvési terv olyan intézkedéseit, mint például a Bizottság adatbázisainak felhasználása a támogatásból kizárt szervezetek azonosítására vagy a potenciális kettős finanszírozás (21) feltárására, az elfogadott ütemtervvel összhangban. |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS)
28. |
Az IAS 2015 novemberében fejezett be egy ellenőrzést az FCH2 Közös Vállalkozásnál a „Horizont 2020” javasolt támogatásainak értékelési és kiválasztási folyamatára vonatkozó eljárásokra nézve. Az IAS azt javasolta, hogy a Közös Vállalkozás tegye egyértelműbbé és átláthatóbbá a támogatási javaslatok témáinak kiválasztását. Az FCH2 Közös Vállalkozás 2016 során a következő, 2017-es pályázati felhívásokra továbbfejlesztett eljárásokat vezet be. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
29. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (22), az FCH2 Közös Vállalkozás egyedi mutatókat hozott nyilvánosságra kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (23). |
Összeférhetetlenség
30. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) Az 1183/2011/EU tanácsi rendelettel (HL L 302., 2011.11.19., 3. o.) módosított 2008. május 30-i 521/2008/EK tanácsi rendelet az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 153., 2008.6.12., 1. o.).
(2) A Tanács 2014. május 6-i 559/2014/EU rendelete a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 108. o.).
(3) Ez a jelentés „Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás” néven hivatkozik a szervezetre, kivéve, ha különbséget kell tenni a két program között.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(5) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
(6) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(7) Korábbi elnevezése a New Energy World Industry Grouping (NEW-IG) ipari csoport.
(8) Az FCH2 Közös Vállalkozás igazgatási költségei nem haladhatják meg a 38 millió eurót; fedezetüket a pénzügyi hozzájárulások biztosítják, melyek éves alapon, egyenlően oszlanak meg az Unió és a Közös Vállalkozás Uniótól eltérő tagjai között.
(9) Az 559/2014/EU rendelet melléklete 13. cikkének (3) bekezdése szerint: „Az FCH2 közös vállalkozás működési költségeit az alábbiak fedezik: a) az Unió pénzügyi hozzájárulása; b) a közvetett tevékenységekben részt vevő, az Uniótól eltérő tagokat alkotó jogalanyok, illetve ezek kapcsolt jogalanyai által nyújtott természetbeni hozzájárulás, az általuk végzett közvetett tevékenységek költségei formájában, levonva azokból az Unió vagy az FCH2 Közös Vállalkozás által e költségekhez nyújtott esetleges hozzájárulást”.
(10) Az 559/2014/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében a kiegészítő tevékenységek olyan természetbeni hozzájárulások, amelyek a Közös Vállalkozás munkatervében és költségvetésében nem szerepelnek, de az FCH közös technológiai kezdeményezés céljainak eléréséhez hozzájárulnak. Ugyanezen rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerint a kiegészítő tevékenységek során felmerült költségeket egy független külső könyvvizsgálónak kell hitelesítenie, és azokat nem ellenőrzi sem a Közös Vállalkozás, sem pedig uniós szerv.
(11) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(12) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(13) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(14) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(15) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(16) Az 559/2014/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése és 4. cikkének (4) bekezdése.
(17) A „Horizont 2020” programmal kapcsolatos 2015-ös természetbeni hozzájárulások becslésen alapuló összege 3,9 millió euro. Noha a Közös Vállalkozás a rendelkezésre álló legpontosabb információk alapján becsülte meg a természetbeni hozzájárulások összegét, azt sem független külső ellenőr (az 559/2014/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése) nem igazolta, sem a Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója nem validálta.
(18) Az FCH Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 28. o.
(19) Az FCH Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 41. o. A 2015-ben elvégzett utólagos ellenőrzések a Közös Vállalkozás által a 7. keretprogram keretében támogatott projektekre vonatkoztak. A „Horizont 2020” projektekre vonatkozó ellenőrzési módszertant a „Horizont 2020” közös utólagos ellenőrzési stratégiája fejti ki. A „Horizont 2020” keretében a Közös Vállalkozás által támogatott projektek utólagos ellenőrzései 2016-ben kezdődnek.
(20) Például egy közös támogató központ létrehozása, központosított ellenőri szolgálattal és az uniós kutatási szervezeteknél összehangolt működési folyamatokkal.
(21) E cselekvési terv keretében a kettős finanszírozás elkerülésére a nem uniós támogatási források felhasználása is értékelésre kerül.
(22) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke és a 2013/743/EU tanácsi határozat II. melléklete (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).
(23) Az FCH Közös Vállalkozás éves tevékenységi jelentése, 5., 6. és 7. melléklet, 78–83. o.
MELLÉKLET
A második Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás (FCH)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke) |
A hetedik keretprogramról szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, amely arról rendelkezik, hogy az Unió a köz- és magánszféra közötti hosszú távú partnerségek kialakításához hozzájárulást nyújthat közös technológiai kezdeményezések formájában, amely – a Szerződés 187. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg; valamint a„Horizont 2020” programról szóló 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek célja, hogy a „Horizont 2020” programból és a magánforrásokból származó finanszírozást a köz- és magánszféra partnersége keretében ötvözze az olyan területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat Európa tágabb versenyképességi céljaihoz, ösztönözheti a magánbefektetéseket, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. A Tanács 2014. május 6-i 559/2014/EU rendelete az FCH2 Közös Vállalkozás létrehozásáról. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre az 559/2014/EU tanácsi rendelet szerint. |
Célok A második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás céljai a következők:
Különösen arra törekszik, hogy:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Irányítás az 559/2014/EU tanácsi rendelet szerint |
Az FCH2 Közös Vállalkozás szervei a következők:
Az FCH2 Közös Vállalkozás külső tanácsadó testületei a következők:
Az FCH2 Közös Vállalkozás belső és külső ellenőrei, valamint a zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság a következők:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben Az FCH2 Közös Vállalkozás 2015-ös végleges beszámolója |
Költségvetés (kötelezettségvállalási előirányzatok) 132,6 millió euro Költségvetés (kifizetési előirányzatok) 95,1 millió euro Létszám 2015. december 31-én A 2015-ös létszámtervben 26 álláshely szerepelt (24 ideiglenes és 2 szerződéses alkalmazott), amelynek 2015 végén mindegyikét betöltötték, a következő megoszlásban: operatív feladatok (18 teljes munkaidős egyenérték), igazgatási feladatok (8 teljes munkaidős egyenérték). |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Lásd: az FCH2 Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése, http://www.fch.europa.eu/page/annual-activity-reports |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Az FCH2 Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
15-16. |
Az FCH 2 Közös Vállalkozás irányító testülete által 2015 novemberében jóváhagyott, a Horizont 2020 operatív tevékenységeire szánt természetbeni hozzájárulásra vonatkozó módszertannal és az Európai Bizottság 2016. júliusi állásfoglalásával összhangban a következő megállapodás született:
A módszertannal összhangban a 2015.12.31.-i beszámolóban a kötelezettségek alatt szerepel az operatív tevékenységekre szánt természetbeni hozzájárulás becsült összege is. Mivel a projektek kapcsán az első beszámoló 2016 szeptemberében esedékes, a Közös Vállalkozás 2015-ben nem validált egyetlen költséget sem. |
17. |
Az Európai Bizottság iránymutatást fog kiadni azzal kapcsolatban, mit kell szerepeltetni a végrehajtásról szóló jelentésekben, és az FCH az éves beszámolót ennek megfelelően fogja benyújtani 2016-ban. |
28. |
A témák kiválasztására és megszövegezésére vonatkozó eljárást 2016. június 29-én jóváhagyta az FCH 2 Közös Vállalkozás irányító testülete, és az 2016-ban már alkalmazásra került a 2017. évi pályázati felhívásnál. |
30. |
A munkavállalókra vonatkozó közös szabályoknak az Európai Bizottság sablonján alapuló jóváhagyása folyamatban van. Hasonlóképpen, a Közös Vállalkozás egyéb testületeire vonatkozó szabályok elfogadás céljából benyújtásra kerülnek az irányító testülethez a 2016. év végéig. |
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/57 |
JELENTÉS
az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszával együtt
(2016/C 473/07)
TARTALOMJEGYZÉK
|
Bekezdés |
Oldal |
BEVEZETÉS |
1–5. |
58 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
6. |
58 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
7–14. |
58 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
12. |
60 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
13. |
60 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
15–21. |
60 |
A beszámoló bemutatása |
15. |
60 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
16–17. |
60 |
Az IMI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében |
18–19. |
60 |
Az IMI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
20–21. |
60 |
EGYÉB |
22–26. |
61 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
22. |
61 |
Csalás elleni stratégia |
23–25. |
61 |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) |
26. |
61 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
27–28. |
61 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
27. |
61 |
Összeférhetetlenség |
28. |
62 |
MELLÉKLET |
62 |
BEVEZETÉS
1. |
Az Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezést Megvalósító Európai Közös Vállalkozás (IMI Közös Vállalkozás), amelynek székhelye Brüsszelben van, 2007 decemberében jött létre (1) tízéves időszakra, és 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését. 2014 májusában (2) a Tanács hatályon kívül helyezte az eredeti rendeletet, és az „Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Közös Technológiai Kezdeményezést Megvalósító Második Közös Vállalkozás” (IMI2 Közös Vállalkozás) (3) elnevezésű Közös Vállalkozást a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (4) alá tartozó új feladatokkal bízta meg, valamint 2024. december 31-ig meghosszabbította a Közös Vállalkozás működésének időszakát. |
2. |
Az IMI Közös Vállalkozás a hetedik kutatási keretprogramhoz kapcsolódóan (5) a gyógyszerfejlesztési folyamat hatékonyságának és eredményességének jelentős mértékű javítására törekszik, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat által gyártott innovatív gyógyszerek eredményesebbé és biztonságosabbá váljanak. A „Horizont 2020” programhoz kapcsolódóan az IMI2 Közös Vállalkozás célja az egészség javítása az innovatív gyógyszerek kifejlesztésének és a páciensek számára történő elérhetőségének felgyorsítása révén, különösen az olyan területeken, ahol kielégítetlen orvosi vagy társadalmi igény mutatkozik. Ennek megvalósítása érdekében serkenti az egészségügyi kutatásokban részt vevő fő szereplők, többek között az egyetemek, gyógyszeripari és más ágazatok, kis- és középvállalkozások (kkv-k), betegképviseleti szervezetek és orvosi szabályozó szervezetek bevonásával folytatott együttműködést (6). |
3. |
A Közös Vállalkozás alapító tagjai az Európai Unió (EU), amelyet az Európai Bizottság képvisel, valamint az Európai Gyógyszergyártók Szövetsége (EFPIA). A programhoz más tagok és társult partnerek is csatlakozhatnak. |
4. |
Az Európai Unió az IMI Közös Vállalkozás kutatási tevékenységeihez és igazgatási költségeihez (7) – a hetedik kutatási keretprogram költségvetéséből – legfeljebb egymilliárd euróval járul hozzá. A gyógyszeripari ágazat szereplőitől érkező hozzájárulásoknak egyenlőnek kell lenniük az uniós hozzájárulással. |
5. |
Az EU az IMI2 Közös Vállalkozás tevékenységeihez – a „Horizont 2020” költségvetéséből – legfeljebb 1 638 millió euróval járul hozzá, amelyből 1 425 millió euro a gyógyszeripari ágazat hozzájárulásával megegyező mértékű hozzájárulás, illetve 213 millió euro az IMI2-höz társult partnerként csatlakozó más vállalatok hozzájárulásával megegyező mértékű hozzájárulás. A tagok egyenlő mértékben járulnak hozzá az igazgatási költségekhez (amelyek az IMI2 Közös Vállalkozás esetében nem haladhatják meg a 85,2 millió eurót). |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
6. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a Közös Vállalkozás által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzési felülvizsgálatát. Mindez kiegészül más ellenőrök releváns munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
14. |
A Számvevőszék véleményei függetlenek az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A beszámoló bemutatása
15. |
Az IMI Közös Vállalkozás által kiadott végleges éves beszámoló nem tartalmazza sem a költségvetési eredménykimutatást, sem a gazdasági eredménykimutatást is tartalmazó átvezetési táblázatot. Mindkét kimutatást közzétették azonban Közös Vállalkozás 2015-ös költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentésben, bár ezek részletességi szintje eltér a legtöbb más Közös Vállalkozásétól, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra lenne szükség a közös vállalkozások költségvetési beszámolására vonatkozóan. |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
16. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 315,3 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 195,4 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 91 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 73 % volt. A kifizetési előirányzatoknak a vártnál alacsonyabb végrehajtási arányát főként több olyan „Horizont 2020” projekttel kapcsolatos tárgyalások késedelme okozta, amelyekre nézve 2016 elején történtek előfinanszírozási kifizetések (13). |
17. |
A 2015-ben tett összes operatív kötelezettségvállalás (420,3 millió euro) 50,2 %-a támogatás-odaítélési eljárásokon és szerződéseken alapuló egyéni kötelezettségvállalás volt. A fennmaradó 49,8 % olyan globális kötelezettségvállalás volt, amelynél az odaítélési eljárás nem fejeződött be. A 2015-ös egyéni kötelezettségvállalások szintje a „Horizont 2020” 2015-ös pályázati felhívásaival kapcsolatos tárgyalási eljárás késedelméből következik. |
Az IMI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram keretében
18. |
Az IMI Közös Vállalkozásnak a 7. keretprogram keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységeire szánt egymilliárd euróból a Közös Vállalkozás 2015 végéig 966 millió euróra vállalt kötelezettséget, és 538,1 millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 55,7 %-át) fizetett ki. A még nem teljesített operatív kifizetések magas, 427,9 millió eurós szintjét (44,3 %) elsősorban az okozta, hogy a Közös Vállalkozás első éveiben lassan és késve indultak be a tevékenységek; ezt az összeget a 2021 végéig érvényes aláírt támogatási megállapodások jövőbeli kifizetéseinek fedezésére használják majd fel. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 27,2 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
19. |
A többi tag egymilliárd euro értékű természetbeni és készpénzben történő hozzájárulásából 2015. december 31-éig az IMI Közös Vállalkozás felé 503,1 millió euro értékű, az operatív tevékenységekbe történő természetbeni hozzájárulásról számoltak be, és ebből 321,8 millió eurót, vagyis 63,9 %-ot validált az irányító testület. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 14,2 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
Az IMI Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében
20. |
A „Horizont 2020” keretében uniós forrásból finanszírozandó operatív és adminisztratív tevékenységekre szánt 1638 millió euróból a Közös Vállalkozás 351,7 millió euro értékben tett operatív kötelezettségvállalást, és 45,9 millió eurót (az operatív kötelezettségvállalások 13 %-át) fizetett ki. A kifizetések alacsony szintjét elsősorban a „Horizont 2020” megállapodásokra nézve az ágazati partnerrel folytatott tárgyalások késedelme okozta. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez az Unió 1,2 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
21. |
A többi tag összesen 1 638 millió euro értékű természetbeni és készpénzben történő hozzájárulásaiból 2015. december 31-éig az IMI Közös Vállalkozás felé 68,6 millió euro értékű hozzájárulásról számoltak be. A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez a többi tag 2,8 millió euro készpénzzel járult hozzá. |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
22. |
Az IMI Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a támogatások kedvezményezettjeire nézve. Az ellenőrzések mindezen fajtái szolgálnak a jogszerűségi és szabályszerűségi értékelés fő eszközeiként a mögöttes tranzakciókra, köztük a Közös Vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénz- és természetbeni hozzájárulásaira nézve is. Az utólagos ellenőrzésekre nézve az IMI Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány 1,5 % volt (14). |
Csalás elleni stratégia
23. |
A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 12. cikke szerint a költségvetést eredményes és hatékony belső kontrollal összhangban kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését. |
24. |
A Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015 márciusában a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (15). A kutatás terén érvényes csalás elleni stratégiának része egy cselekvési terv, amelyet a kutatási Közös Vállalkozások hajtanak végre. |
25. |
Az IMI Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez és feltárásához (előzetes ellenőrzések a kifizetésekre nézve, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás végrehajtja a cselekvési terv olyan intézkedéseit, mint például a Bizottság adatbázisainak felhasználása a támogatásból kizárt szervezetek azonosítására vagy a potenciális kettős finanszírozás (16) feltárására, az elfogadott ütemtervvel összhangban. |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS)
26. |
2015 februárjában az IAS ellenőrzést végzett az IMI2 Közös Vállalkozásnál a támogatáskezelés előzetes kontrolleljárásaira nézve. Ajánlásaiban az IAS azt javasolja, hogy a Közös Vállalkozás kockázatalapúbb és kiegyensúlyozottabb megközelítés révén tegye eredményesebbé az előzetes kontrollját, és erősítse meg a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványok (17) kontrolleljárásait. Az IMI2 Közös Vállalkozás végrehajtja az IAS ellenőrzési ajánlásait, és ezekben a kérdésekben figyelembe veszi a Számvevőszék észrevételeit. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
27. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (18), az IMI2 Közös Vállalkozás konkrét mutatókat hozott nyilvánosságra kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (19). |
Összeférhetetlenség
28. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) A Tanács 2007. december 20-i 73/2008/EK rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 30., 2008.2.4., 38. o.).
(2) A Tanács 2014. május 6-i 557/2014/EU rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 54. o.).
(3) Ez a jelentés az „Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezést Megvalósító Közös Vállalkozás” néven hivatkozik a szervezetre, kivéve, ha különbséget kell tenni a két program között.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).
(5) Az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 412., 2006.12.30., 1. o.).
(6) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(7) Az igazgatási költségeket a Közös Vállalkozás tagjainak kell finanszírozniuk. A hetedik kutatási keretprogram keretében zajló tevékenységek költségeihez az alapító tagok egyenlő mértékű hozzájárulást nyújtanak, amely hozzájárulás egyikük részéről sem haladhatja meg az Unió által az IMI Közös Vállalkozásnak fizetett teljes hozzájárulás 4 %-át. Minden más tag a kutatási tevékenységekhez nyújtott teljes hozzájárulása arányában nyújt hozzájárulást.
(8) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(9) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(10) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(11) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(12) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(13) Lásd: a 2015-ös költségvetési és pénzügyi jelentés melléklete, 11. o.
(14) Az utólagos ellenőrzés módszereinek részletes leírását több utólagos ellenőrzéssel és a vizsgált összegek nagyságával együtt lásd: az IMI 2015-ös éves tevékenységi jelentése, 107–110. o. A 2015-ben elvégzett utólagos ellenőrzések a Közös Vállalkozás által a 7. keretprogram keretében támogatott projektekre vonatkoztak. A „Horizont 2020” projektekre vonatkozó ellenőrzési módszertant a „Horizont 2020” közös utólagos ellenőrzési stratégiája fejti ki. A „Horizont 2020” keretében a Közös Vállalkozás által támogatott projektek utólagos ellenőrzései 2016-ben kezdődnek.
(15) Például egy közös támogató szolgálat létrehozása, központosított ellenőri szolgálattal és az uniós kutatási szervezeteknél összehangolt működési folyamatokkal.
(16) Ennek az intézkedésnek a keretében a kettős finanszírozás elkerülésére a nem uniós támogatási források is értékelésre kerülnek.
(17) Az IMI támogatásiszerződés-mintájában (II. melléklet, 2. rész: Beszámolás és kifizetések, 7. o.) a következő áll: „[…] 4. Minden résztvevőnek a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványt kell benyújtania akkor, ha elszámolt költségeinek összege minden olyan elszámolt költséggel együtt, amelyre nézve korábban nem nyújtott be pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványt, eléri a 375 000 eurót, valamint minden esetben a projekt végén, bármely korábban nem tanúsított összegre nézve”.
(18) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke.
(19) Lásd: Az IMI 2015-ös éves tevékenységi jelentése, 5., 6. és 7. melléklet, 118–132. o.
MELLÉKLET
Innovatív Gyógyszerkészítmények Közös Vállalkozás (Brüsszel)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör Kivonat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikkéből |
Az Unió közös vállalkozásokat vagy más olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok szabályszerű végrehajtásához szükségesek. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el a 187. cikkben említett rendelkezéseket. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el a 183., 184. és 185. cikkben említett rendelkezéseket. A kiegészítő programok elfogadásához az érintett tagállamok egyetértése szükséges. |
||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre A Tanács 2014. május 6-i 557/2014/EU rendelete az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 54. o.). |
Célok Az 557/2014/EU tanácsi rendelet 2. cikke alapján az IMI2 Közös Vállalkozás céljai a következők:
|
||||||||||||||||
Irányítás |
Az IMI2 közös vállalkozás irányító szervei a következők: i. az irányító testület, ii. az ügyvezető igazgató; iii. a tudományos bizottság, iv. az államok képviselőinek csoportja, valamint v. az érdekeltek fóruma. Az irányító testület további tanácsadó csoportokat hozhat létre. Az irányító testületnek tíz tagja van, akik egyenlően képviselik a Közös Vállalkozás két tagját, azaz az Európai Bizottság által képviselt Európai Uniót és az Európai Gyógyszergyártók Szövetségét (EFPIA). Az irányító testület általános felelősséget visel az IMI2 közös vállalkozás stratégiai irányításáért és működéséért, és felügyeli tevékenységeinek megvalósulását. Az ügyvezető igazgató az irányító testület határozataival összhangban az IMI2 Közös Vállalkozás napi szintű vezetéséért felel, munkáját egy programiroda segíti. Az ügyvezető igazgató az IMI2 Közös Vállalkozás jogi képviselője és ő hajtja végre a Közös Vállalkozás költségvetését. A tudományos bizottság, az államok képviselőinek csoportja és az érdekeltek fóruma az IMI2 Közös Vállalkozás tanácsadó szervei. Az irányító testület által létrehozott stratégiai irányítási csoportok gondoskodnak az IMI2 tevékenységének koordinálásáról bizonyos stratégiai területeken, s munkájukkal áttekinthetőbbé és hatékonyabbá teszik a pályázati felhívások új témaköreinek kidolgozását. |
||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben |
Költségvetés 315 255 931 euro kötelezettségvállalásokra 195 397 810 euro kifizetésekre Ezek az összegek tartalmazzák a 2014-ről átvitt előirányzatokat, nem tartalmazzák viszont az év során visszatéríttetett összegeket. Létszám 2015. december 31-én A 2015-ös létszámtervben 35 ideiglenes alkalmazotti és 9 szerződéses alkalmazotti állás szerepelt, ebből 31, illetve 4 volt betöltve. Ezen erőforrások 80 %-ának közvetlen feladata az operatív tevékenységek támogatása. |
||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Az IMI Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése az interneten lesz elérhető: www.imi.europa.eu |
||||||||||||||||
Forrás: Az IMI2 Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
12. és 13. |
Az IMI örömmel veszi a Számvevőszék pozitív következtetését beszámolójának megbízhatóságáról, illetve a 2015-ös éves beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Az IMI továbbra is elkötelezett amellett, hogy a finanszírozást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére, valamint a projektek résztvevőibe vetett bizalomra alapozza, biztosítva ugyanakkor a megfelelő ellenőrzést és elszámoltathatóságot. |
15. |
A 2015-ös, végleges költségvetési és pénzügyi jelentés 2016. március 30-án elküldésre került az összes érdekeltnek. Ugyanakkor az ellenőrök által kért módszertani javítások csak a 2016. évi jelentésben hajthatók végre. 2015 szeptemberében az IMI Közös vállalkozás az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez szervezte ki a számvitelért felelős tisztviselői feladatkört. A részletezettségben mutatkozó eltérés a Bizottság jelentéstételi gyakorlatából adódik. Az IMI Közös Vállalkozás határozottan támogatja a Számvevőszék ajánlását a költségvetési jelentéstételre vonatkozó iránymutatás meghatározásával kapcsolatban. |
20. |
Az IMI2 (Horizont 2020) program keretében 45,9 millió euro került kifizetésre előfinanszírozásként az aláírt támogatási megállapodásokhoz kapcsolódóan. Az első költségtérítési igények 2016 első negyedévében voltak várhatók. |
21. |
Az IMI2 Közös Vállalkozásról szóló tanácsi rendelet előírja, hogy az EFPIA-szervezeteknek 1,425 milliárd euro összegű természetbeni hozzájárulást kell biztosítaniuk a programhoz. Az IMI2 program keretében aláírt 11 támogatási megállapodás összesen 123,5 millió euro összegű kötelezettségvállalást tartalmaz természetbeni hozzájárulásként. Az IMI2 a kapott könyvvizsgálói igazolás előzetes áttekintését követően 47,2 millió eurót hagyott jóvá. |
23. |
Az IMI2 Közös Vállalkozás csalás elleni stratégiáját 2015. július 22-én fogadta el az irányító testület. A stratégia összhangban áll a kutatásra vonatkozó közös csalás elleni stratégiával, amelyet 2015. február 7-én fogadtak el. Az IMI2 Közös Vállalkozás csalás elleni stratégiája meghatározza azokat az alapelveket és intézkedéseket, amelyek mentén kezelni kívánja a kutatásra vonatkozó közös csalás elleni stratégiában is szereplő közös kockázatokat, továbbá olyan konkrét célokat tűz ki, amelyek illeszkednek saját működési formájához (köz-magán társulás) és operatív feladatainak jellegéhez. |
26. |
Az IMI-nek sikerült előrelépnie az IAS-szel egyeztetett intézkedések végrehajtásában, a 2015. március 13-án elfogadott akciótervnek megfelelően. Az IMI végrehajtott egy ajánlást a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványok kontrolleljárásainak megerősítéséről, amelyet az IAS is elismert. Ennek keretében az IMI bevezetett egy standard operatív eljárást, egy belső iránymutatást a pénzügyi kimutatások tanúsítványainak felülvizsgálatára vonatkozóan, továbbá egy részletesebb iránymutatást a kedvezményezettek és a pénzügyi kimutatások tanúsítványainak vizsgálatát végző ellenőrök számára. Egy külön iránymutatás is készült a tanúsított módszertan alapján dolgozó és a projekt végén pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványt készítő EFPIA-szervezetek számára. Az IAS megerősítette, hogy az IMI vezetősége végrehajtotta az előzetes kontroll kockázatalapú megközelítésére vonatkozó ajánlást a meglévő rendszer kockázatértékelése, valamint a belső eljárások leegyszerűsítése révén. |
16.12.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 473/66 |
JELENTÉS
a SESAR Közös Vállalkozás 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról, a Közös Vállalkozás válaszaival együtt
(2016/C 473/08)
TARTALOMJEGYZÉK
|
Bekezdés |
Oldal |
BEVEZETÉS |
1–5. |
67 |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK |
6. |
67 |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT |
7–14. |
68 |
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról |
12. |
69 |
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről |
13–14. |
69 |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL |
15–20. |
69 |
A 2015-ös költségvetés végrehajtása |
15–16. |
69 |
A SESAR Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram és a TEN-T keretében |
17–19. |
69 |
A SESAR Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében |
20. |
70 |
EGYÉB |
21–25. |
70 |
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek |
21. |
70 |
Csalás elleni stratégia |
22–24. |
70 |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) |
25. |
70 |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA |
26–27. |
70 |
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése |
26. |
70 |
Összeférhetetlenség |
27. |
70 |
MELLÉKLET |
|
72 |
BEVEZETÉS
1. |
A brüsszeli székhelyű SESAR Közös Vállalkozás 2007 februárjában jött létre (1), hogy a SESAR (Egységes európai égbolt – légiforgalom-irányítási kutatóprogram) projekt technológiai komponensét irányítsa, és 2007. augusztus 10-én kezdte meg önálló működését. 2014 júniusában (2) a Tanács módosította az eredeti rendeletet és a Közös Vállalkozás működésének időtartamát 2024. december 31-ig meghosszabbította. |
2. |
Az európai légiforgalom-irányítás (Air Traffic Management, ATM) modernizálását célzó SESAR-projekt három szakaszból épül fel:
|
3. |
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (3) kapcsolódóan a Tanács megbízta az SJU-t a légiforgalom-irányításhoz kapcsolódó kutatás és innováció folytatásával a meghatározott teljesítménycélok elérése érdekében, különös tekintettel az egységes európai égbolt keretében folytatott koordinált megközelítésre. A „Horizont 2020” keretében 2015-ben indították el a SESAR II programot („SESAR 2020”) (4). |
4. |
A SESAR Közös Vállalkozás köz-magán társulás formájában működik. Alapító tagjai az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió (EU), valamint az ügynöksége által képviselt Eurocontrol. A részvételi szándék kifejezésére vonatkozó felhívás eredményeképpen a Közös Vállalkozásnak jelenleg tizenöt tagja van a léginavigációs ágazat magán- és állami vállalatai közül. Vannak köztük repülőgépgyártók, földi és fedélzeti berendezéseket gyártók, léginavigációs szolgáltatók és reptéri hatóságok. |
5. |
A SESAR I program 2008 és 2015 közötti fejlesztési szakaszának költségvetése 2 100 millió euro, amelyet egyenlő részben biztosít az Európai Unió, az Eurocontrol, valamint a résztvevő légiközlekedési ágazati magán és állami partnerek (5). Az uniós hozzájárulást a hetedik kutatási keretprogramból és a TEN-T-ből finanszírozzák. A SESAR II program 2014-től 2024-ig tartó, a „Horizont 2020” keretében finanszírozott kiépítési szakaszára vonatkozó uniós költségvetés 585 millió euro. Az új Horizont 2020 tagsági megállapodások alapján az Eurocontrol hozzájárulása várhatóan 500 millió euro körüli lesz, és a többi légiközlekedési ágazati partner hozzájárulása 720,7 millió körül fog alakulni. Az Eurocontrol és a többi érintett fél az általuk biztosított források közel 90 %-át természetbeni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre. |
A MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZATOT ALÁTÁMASZTÓ INFORMÁCIÓK
6. |
A Számvevőszék ellenőrzési módszere analitikus ellenőrzési eljárásokat, a Közös Vállalkozás szintjén végrehajtott tranzakciók tesztelését, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerekben alkalmazott fő kontrollmechanizmusok értékelését foglalja magában, beleértve a Közös Vállalkozás (vagy a nevében eljáró könyvvizsgáló magáncégek) által a kedvezményezetteknél végzett utólagos ellenőrzések minőségellenőrzési felülvizsgálatát. Mindez kiegészül más ellenőrök ide vonatkozó munkájából származó bizonyítékokkal, valamint a vezetői teljességi nyilatkozatok elemzésével. |
MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT
A vezetés felelőssége
Az ellenőr felelőssége
Vélemény a beszámoló megbízhatóságáról
Vélemény a beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről
|
14. |
A Számvevőszék véleménye független az alábbi megjegyzésektől. |
MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL
A 2015-ös költségvetés végrehajtása
15. |
A végrehajtható végleges 2015-ös költségvetés 81,7 millió euro összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 136,9 millió euro összegű kifizetési előirányzatot tartalmazott. A kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 100 %, a kifizetési előirányzatoké pedig 82,3 % volt. A kifizetési előirányzatok vártnál alacsonyabb végrehajtási arányának oka az volt, hogy az első „Horizont 2020” pályázatokat késve írták ki és a kapcsolódó támogatási megállapodásokat csak 2016 elején tudták aláírni. |
16. |
A 2015-ben tett összes operatív kötelezettségvállalás (74,5 millió euro) 29 %-a lezárult támogatás-odaítélési eljárásokon és szerződéseken alapuló egyedi kötelezettségvállalás volt. A fennmaradó 71 % olyan globális kötelezettségvállalás volt, amelynél az odaítélési eljárás még nem fejeződött be. A 2015-ös globális kötelezettségvállalások magas szintje abból következik, hogy az első, 51,5 millió euro értékű „Horizont 2020” pályázatokat 2015 második felében írták ki, és a kapcsolódó megállapodásokat 2016-ban fogják aláírni. |
A SESAR Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a hetedik keretprogram és a TEN-T keretében
17. |
A hetedik keretprogramhoz és a TEN-T programhoz tartozó 892,8 millió eurós teljes operatív és igazgatási költségvetésből (12) a SESAR Közös Vállalkozás 827,4 millió euro összegben tett kötelezettségvállalásokat és 651,1 millió euro összegű kifizetést teljesített (a kötelezettségvállalások 78,7 %-a). A 176,3 millió euro összegű (27,1 %) fennmaradó kötelezettségvállalásokat a hetedik keretprogram és a TEN-T folyamatban levő, várhatóan 2016 végéig lezáruló támogatási megállapodásaihoz kapcsolódó jövőbeni kifizetésére fogják felhasználni (13). |
18. |
A többi tagnak az operatív és az igazgatási költségekhez való természetbeni és készpénzben történő hozzájárulásaira tervezett 1 254,5 millió euróból (670,2 millió ez Euroncontroltól, 584,3 millió euro a légiközlekedési ágazattól) 2015. december 31-ig a Közös Vállalkozás felé 986 millió euro hozzájárulásról számoltak be (500,9 millió ez Euroncontroltól, 485,1 millió euro a légiközlekedési ágazattól). A bejelentett hozzájárulásokból 742,7millió eurót (75,3 %) validált az irányító testület (384,5 millió euro az Euroncontroltól és 394,2 millió euro a légiközlekedési ágazattól). Az Eurocontrol által nyújtott, az irányító testület által még nem validált természetbeni hozzájárulás (152,4 millió euro) viszonylag magas halmozott összege annak tudható be, hogy az Eurocontrol késve nyújtotta be 2014-es pénzügyi kimutatásait a Közös Vállalkozásnak. |
19. |
2015 végén a Közös Vállalkozás igazgatási költségei 64,5 millió eurót tettek ki, amelynek fedezete az alábbiakból tevődött össze: 21,9 millió eurót (33,9 %) tettek ki az uniós, 21,4 millió eurót (33,9 %) az Eurocontrol, valamint 21,2 millió eurót (32,9 %) a légiközlekedési ágazat hozzájárulásai. |
A SESAR Közös Vállalkozás többéves költségvetésének végrehajtása a „Horizont 2020” keretében
20. |
Ahogy azt fentebb is jeleztük (5. és 16. bekezdés) 2015 végén még nem kötötték meg a „Horizont 2020”-hoz kapcsolódó támogatási megállapodásokat és kétoldalú megállapodásokat az Eurocontrollal és a légiközlekedési ágazattal. |
EGYÉB
Fő kontroll- és felügyeleti rendszerek
21. |
A Közös Vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, és utólagos ellenőrzéseket végez a támogatások kedvezményezettjeire nézve. Ezek az ellenőrzések szolgálnak a mögöttes tranzakciók – ideértve a Közös Vállalkozásnak az Uniótól eltérő tagjaitól származó készpénzes és természetbeni hozzájárulásait is – jogszerűségi és szabályszerűségi értékelésének fő eszközeiként. Az utólagos ellenőrzésekre nézve a Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány 0,7 % volt (14). |
Csalás elleni stratégia
22. |
A Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzata szerint a költségvetést hatásos és hatékony belső kontrollrendszer alatt kell végrehajtani, beleértve a csalások és szabálytalanságok megelőzését, felderítését, korrekcióját és nyomon követését (15). |
23. |
Az Európai Bizottság csalás elleni stratégiájának 2011. júniusi elfogadását követően a kutatás terén az első közös csalás elleni stratégiát 2012 júliusában fogadták el, majd 2015 márciusában a „Horizont 2020” keretében bevezetett változások figyelembevételével aktualizálták (16). 2015-ben a Közös Vállalkozás saját csalás elleni stratégiát alakított ki az Európai Bizottság által biztosított módszertannal, valamint a Közös Vállalkozás által 2015-ben végzett csalás elleni egyedi kockázatértékelés eredményeit figyelembe vevő cselekvési tervvel összhangban. |
24. |
A SESAR Közös Vállalkozásnál már működnek belső kontrolleljárások azzal a céllal, hogy ésszerű bizonyossággal szolgáljanak a csalások és szabálytalanságok megelőzéséhez és feltárásához (előzetes ellenőrzések a kifizetésekre nézve, összeférhetetlenségi politika és utólagos ellenőrzések a támogatások kedvezményezettjeinél). A Közös Vállalkozás végrehajtja a cselekvési terv olyan intézkedéseit, mint például a Bizottság adatbázisainak felhasználása a támogatásból kizárt szervezetek azonosítására vagy a potenciális kettős finanszírozás (17) feltárására, az elfogadott ütemtervvel összhangban. |
A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS)
25. |
2015-ben az IAS ellenőrizést végzett a SESAR Közös Vállalkozásnál az operatív irányításra és a mesterterv aktualizálására vonatkozóan. Az IAS a következő ajánlásokat tette: a SESAR Közös Vállalkozás erősítse meg a mesterterv aktualizálását és az éves beszámolást, javítsa a SESAR üzemeltetésirányítóval folytatott koordinációt a monitoringra és beszámolásra vonatkozóan, valamint nevezzen ki új SESAR munkacsoportokat. A Közös Vállalkozás részletes cselekvési tervet dolgozott ki az ajánlások végrehajtására. |
A KORÁBBI ÉSZREVÉTELEK HASZNOSULÁSA
A kutatási projektek eredményeinek monitoringja és jelentése
26. |
Amint azt a „Horizont 2020” szabályai előírják (18), a Közös Vállalkozás konkrét mutatókat közölt kutatási eredményeiről az éves tevékenységi jelentésében (teljesítménymutatókat és horizontális kérdésekre vonatkozó monitoringmutatókat) (19). |
Összeférhetetlenség
27. |
2015 júliusában a Bizottság az összeférhetetlenséggel kapcsolatos iránymutatást adott ki a Közös Vállalkozások számára. Ez tartalmazott az összeférhetetlenségi nyilatkozatokra vonatkozó egységes sablont, amelyet a Közös Vállalkozásnak bele kell foglalnia eljárásaiba. |
A jelentést 2016. október 18-i luxembourgi ülésén fogadta el a Baudilio TOMÉ MUGURUZA számvevőszéki tag elnökölte IV. Kamara.
a Számvevőszék nevében
Klaus-Heiner LEHNE
elnök
(1) Az 1361/2008/EK rendelettel (HL L 352., 2008.12.31., 12. o.) módosított, az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendelet (HL L 64., 2007.3.2., 1. o.).
(2) A Tanács 2014. június 16-i 721/2024/EU rendelete az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 192., 2014.7.1., 1. o.).
(3) A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.) által elfogadott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram.
(4) A Közös Vállalkozás hatáskörét, tevékenységeit és a rendelkezésére álló erőforrásokat a melléklet foglalja össze, tájékoztató jelleggel.
(5) A Közös Vállalkozás igazgatási költségeihez történő pénzügyi hozzájárulás esetében az igazgatási tanács dönt az egyes tagok által az általuk fizetendő hozzájárulás arányában folyósítandó összegekről és meghatározza a hozzájárulások befizetésének határidejét.
(6) Ezek a következőkből állnak: mérleg, eredménykimutatás, pénzforgalmi kimutatás, a nettó eszközállomány változásainak kimutatása, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalása és további magyarázatok.
(7) Ezek a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalásából és további magyarázatokból állnak.
(8) HL L 38., 2014.2.7., 2. o.
(9) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kibocsátott Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokra (IPSAS), illetve adott esetben a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) által kibocsátott Nemzetközi Számviteli Standardokra (IAS)/Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra (IFRS) támaszkodnak.
(10) A 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke.
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
(12) A SESAR Közös Vállalkozás hetedik keretprogramhoz és a TEN-T programhoz tartozó 892,8 millió eurós teljes költségvetése a hetedik keretprogram és a TEN-T program által finanszírozott 700 millió eurós uniós pénzbeni hozzájárulásból, az Eurocontrol által nyújtott 165 millió eurós pénzbeni hozzájárulásból, valamint a légiközlekedési ágazati partnerek 27,8 millió eurós pénzbeni hozzájárulásából áll.
(13) Lásd: 2015-ös éves tevékenységi jelentés, 20. o.
(14) Lásd: a Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése, 68. o.
(15) 25a. cikk.
(16) Például egy közös támogató szolgálat létrehozása, központosított ellenőri szolgálattal és az uniós kutatási szervezeteknél összehangolt működési folyamatokkal.
(17) Ennek az intézkedésnek a keretében a kettős finanszírozás elkerülésére a nem uniós támogatási források felhasználása is értékelésre kerül.
(18) Az 1291/2013/EU rendelet 31. cikke.
(19) Lásd: az éves tevékenységi jelentés 2016. április 21-i tervezete, 8–10. melléklet, 112–116. o.
MELLÉKLET
SESAR Közös Vállalkozás (Brüsszel)
Hatáskör és tevékenységek
A Szerződésből eredő uniós hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. és 188. cikke) |
A hetedik keretprogramról szóló 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat arról rendelkezik, hogy a Közösség a hosszú távú köz-magán társulások kialakításához hozzájárulást nyújthat közös technológiai kezdeményezések formájában, amely – a Szerződés 187. cikke értelmében – közös vállalkozások révén valósítható meg. A legutóbb az 1361/2008/EK rendelettel (HL L 352., 2008.12.31.) módosított, a SESAR Közös Vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK tanácsi rendelet. A Tanács 2014. június 16-i 721/2024/EU rendelete az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló 219/2007/EK rendeletnek a közös vállalkozás időtartamának 2024-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás hatásköre (a legutóbb a 721/2014/EU rendelettel módosított 219/2007/EK tanácsi rendelet) |
Célok A Közös Vállalkozás célja, hogy valamennyi vonatkozó uniós kutatási és fejlesztési tevékenység koordinálása és összpontosítása révén biztosítsa az európai légiforgalom-irányítás rendszerének korszerűsítését. A Közös Vállalkozás felel az ATM-főterv végrehajtásáért és különösen az alábbi feladatok elvégzéséért:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Irányítás (a legutóbb a 721/2014/EU rendelettel módosított 219/2007/EK tanácsi rendelet) |
Igazgatási tanács Az igazgatási tanács feladatai:
Ügyvezető igazgató Az ügyvezető igazgató a ráruházott hatáskörön belül teljes önállósággal végzi feladatát. Belső ellenőrzés Az Európai Bizottság belső ellenőre. Külső ellenőrzés Európai Számvevőszék és független külső könyvvizsgáló az éves beszámoló ellenőrzésére (a Közös Vállalkozás pénzügyi szabályzatának 106. cikkével összhangban) A zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság Európai Parlament és Európai Tanács. |
||||||||||||||||||||||||||||||||
A Közös Vállalkozás rendelkezésére bocsátott erőforrások 2015-ben a SESAR Közös Vállalkozás 2015-ös előzetes beszámolója |
Költségvetés 30 229 774 euro kötelezettségvállalásokra („SESAR 1”, FP7/TEN-T) 126 733 842 euro kifizetésekre („SESAR 1”, FP7/TEN-T) és 51 470 000 euro kötelezettségvállalásokra („SESAR2020”, „Horizont 2020”) 10 300 000 euro kifizetésekre („SESAR2020”, „Horizont 2020”) Létszám 2015. december 31-én A 2015-ös operatív költségvetés szerinti létszámtervben 39 ideiglenes alkalmazotti, illetve 3 kirendelt tagállami szakértői álláshely szerepel. Az álláshelyek száma tehát összesen 42, ebből a 2015-ös év végén 41 álláshely volt betöltve:
Feladatok szerinti bontásban: operatív feladatok: 22 operatív támogatás: 6 igazgatási feladatok: 12 ED: 1 |
||||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenységek és szolgáltatások 2015-ben |
Lásd: a Közös Vállalkozás 2015-ös éves tevékenységi jelentése (http://www.sesarju.eu/) (a végleges éves tevékenységi jelentés közzététele július elejére várható, a tervezetet kikérhető) |
||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: A SESAR Közös Vállalkozástól származó adatok. |
A KÖZÖS VÁLLALKOZÁS VÁLASZA
15. |
A SESAR közös vállalkozás szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy az első Horizont 2020 pályázatok kiírásának két hónapos csúszása az ellenőrzésén kívül eső okokból következett be. A legfőbb ok a támogatások előkészítését és értékelését végző informatikai eszköz jelentős módosulása volt. Ezért a Horizont 2020 támogatási eljárás szigorú betartásából adódóan az első támogatási megállapodásokat csak 2016 januárjában lehetett aláírni. A kapcsolódó, fel nem használt 2015. évi kifizetési előirányzat teljes egészében újra bekerült a 2016-os költségvetésbe. |
16. |
A SESAR közös vállalkozás szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a hetedik keretprogramhoz és a TEN-T-hez tartozó költségvetését illetően az egyedi kötelezettségvállalások teljesítési aránya 92 %. |
18. |
A SESAR közös vállalkozás szeretné hangsúlyozni, hogy az Eurocontrol 2015-ben benyújtotta a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásait. Mivel azonban néhány kulcsfontosságú elem hiányzott, a SESAR közös vállalkozás összességében nem tudta jóváhagyni az Eurocontrol pénzügyi kimutatásait. A hiányzó részek időközben beérkeztek, és az értékelés a végső szakaszában tart. |