ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 328

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

59. évfolyam
2016. szeptember 6.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

 

EURÓPAI PARLAMENT
ÜLÉSSZAK: 2015–2016
2015. április 15-i ülés
Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 162., 2016.5.4 .
ELFOGADOTT SZÖVEGEK

1


 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Európai Parlament

 

2015. április 15., szerda

2016/C 328/01

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az örmény népirtás századik évfordulójáról (2015/2590(RSP))

2

2016/C 328/02

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása a nemzetközi roma nap alkalmából – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése (2015/2615(RSP))

4


 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

EURÓPAI PARLAMENT

 

2015. április 15., szerda

2016/C 328/03

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Franciaország EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros referenciaszámú kérelme) (COM(2015)0068 – C8-0058/2015 – 2015/2056(BUD))

8

2016/C 328/04

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról és a 2004/689/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05126/2015 – C8-0025/2015 – 2015/0802(CNS))

12

2016/C 328/05

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról és a 2000/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05125/2015 – C8-0026/2015 – 2015/0801(CNS)

14

2016/C 328/06

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetről (05479/2015 – C8-0047/2015 – 2015/0010(APP))

15


Jelmagyarázat

*

Konzultációs eljárás

***

Egyetértési eljárás

***I

Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat

***II

Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat

***III

Rendes jogalkotási eljárás: harmadik olvasat

(Az eljárás típusát a tervezet által javasolt jogalap határozza meg.)

A Parlament módosításai:

Az új szövegrészeket félkövér és dőlt betűtípus mutatja. A törléseket a ▌jel vagy áthúzás jelöli. A módosított szövegrészeknél az új szöveget félkövér és dőlt betűtípus, a törléseket pedig törlés vagy áthúzás jelöli.

HU

 


6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/1


EURÓPAI PARLAMENT

ÜLÉSSZAK: 2015–2016

2015. április 15-i ülés

Ezen ülések jegyzőkönyve a Hivatalos Lap következő számában jelent meg: HL C 162., 2016.5.4 .

ELFOGADOTT SZÖVEGEK

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Európai Parlament

2015. április 15., szerda

6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/2


P8_TA(2015)0094

Az örmény népirtás 100. évfordulója

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az örmény népirtás századik évfordulójáról (2015/2590(RSP))

(2016/C 328/01)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948-as egyezményére,

tekintettel az örmény kérdés politikai rendezéséről szóló 1987. június 18-i állásfoglalására (1),

tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására (2),

tekintettel az Örmény Köztársaság és a Török Köztársaság közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvre, valamint az Örmény Köztársaság és a Török Köztársaság közti kapcsolatok fejlesztéséről szóló, 2009. október 10-én, Zürichben aláírt jegyzőkönyvre,

tekintettel Őszentsége Ferenc pápa 2015. április 12-én tett nyilatkozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel 2015-ben van az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtás 100. évfordulója;

B.

mivel egyre több tagállam és nemzeti parlament ismeri el az Oszmán Birodalomban elkövetett örmény népirtást;

C.

mivel az Európa egységesítését célzó mozgalom egyik fő indítéka a háborúk és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények újbóli előfordulásának megakadályozása Európában;

D.

mivel Törökország és Örményország hozzáfogtak diplomáciai kapcsolataik rendezéséhez, és ennek keretében 2009-ben jegyzőkönyveket írtak alá Zürichben a két ország közötti kapcsolatok kialakításáról és fejlesztéséről;

E.

mivel rendkívül fontos a múlt emlékezetének megőrzése, mert igazság és emlékezet nélkül nem kerülhet sor megbékélésre;

1.

a századik évforduló küszöbén tisztelettel adózik az Oszmán Birodalomban népirtás áldozatául esett másfél millió, ártatlan örmény emléke előtt; az európai szolidaritás és igazságosság szellemében részt vesz az örmény népirtás 100. évfordulójáról való megemlékezésben; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot a megemlékezésben való részvételre;

2.

emlékeztet 1987. június 18-i állásfoglalására, amelyben többek közt elismerte, hogy az 1915–1917 közötti, az örmények ellen az Oszmán Birodalom területén elkövetett tragikus cselekmények a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948-as ENSZ-egyezmény értelmében népirtásnak minősülnek; minden esetben elítéli az emberiesség elleni bűncselekményeket és népirtást, és határozottan helyteleníti az azok tagadására irányuló próbálkozásokat;

3.

tisztelettel adózik minden népirtás és emberiesség elleni bűncselekmény ártatlan áldozatainak emléke előtt; javasolja a népirtásról való nemzetközi megemlékezés napjának létrehozását, emlékeztetve arra, hogy minden népnek és nemzetnek szerte a világon joga van a békéhez és a méltósághoz;

4.

hangsúlyozza, hogy a népirtások és az emberiesség elleni bűncselekmények időben történő megelőzésének és hatékony megbüntetésének a nemzetközi közösség és az Európai Unió fő prioritásai között kell lenniük;

5.

üdvözli és a jó irányba tett lépésnek tekinti a Török Köztársaság köztársasági elnöke, Recep Tayyip Erdoğan és a Török Köztársaság miniszterelnöke, Ahmet Davutoğlu nyilatkozatait, melyekben részvétüket fejezték ki, és elismerték az Oszmán Birodalomban élő örmények ellen elkövetett kegyetlenségeket; ösztönzi Törökországot, hogy az örmény népirtás 100. évfordulójával kapcsolatos megemlékezést tekintse lehetőségként a saját múltjával való megbékélésre irányuló erőfeszítéseinek – pl. az archívumok megnyitása – folytatására, valamint hogy ismerje el az örmény népirtást, ezáltal is megteremtve a török és az örmény nép közötti tényleges megbékélés lehetőségét;

6.

üdvözli az örmény népirtás 100. évfordulójáról való, a béke és a megbékélés jegyében történő megemlékezés kapcsán Őszentsége Ferenc pápa által 2015. április 12-én kihirdetett üzenetet;

7.

felhívja Törökországot, hogy maradéktalanul teljesítse a kulturális örökség védelmére irányuló kötelezettségeit, és különösen, hogy jóhiszeműen állítson össze teljes körű nyilvántartást az elmúlt évszázad során saját joghatósága alatt elpusztított vagy lerombolt örmény vagy egyéb kulturális örökségről;

8.

felhívja Örményországot és Törökországot, hogy támaszkodjanak az európai nemzetek közti sikeres megbékélések példáira, valamint hogy összpontosítsanak olyan menetrend kialakítására, amely a népek közti együttműködésre helyezi a hangsúlyt; bízik abban, hogy ez hozzájárul az örmény és török nép történelmi, az igazság és tisztelet szellemében való megbékéléshez; támogatja a kapcsolatok rendezése céljából Törökország és Örményország között elindított civil kezdeményezéseket; sürgeti Törökországot és Örményországot, hogy rendezzék kapcsolataikat a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvek feltételek nélküli ratifikálásával és végrehajtásával, a határ megnyitásával és kapcsolataik hatékony javításával, különös tekintettel a határokon átnyúló együttműködésre és a gazdasági integrációra;

9.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Örmény Köztársaság kormányának és parlamentjének, valamint a Török Köztársaság kormányának és parlamentjének.


(1)  HL C 190., 1987.7.20., 119. o.

(2)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076.


6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/4


P8_TA(2015)0095

Nemzetközi roma nap – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása a nemzetközi roma nap alkalmából – cigányellenesség Európában és a második világháború alatti roma népirtás Unió általi elismerése (2015/2615(RSP))

(2016/C 328/02)

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, nevezetesen a második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

tekintettel többek között az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, valamint 6. és 7. cikkére,

tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 decemberében hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

tekintettel a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról szóló 2011. március 9-i állásfoglalására (1), „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című 2011. április 5-i bizottsági közleményre (COM(2011)0173), a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretének végrehajtásáról szóló 2014. április 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0209), valamint a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló 2013. december 9-i tanácsi ajánlásra,

tekintettel az Alapjogi Ügynökség által végzett 2011. évi roma kísérleti felmérés eredményeire,

tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményre és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,

tekintettel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a cigányellenesség és a romák elleni rasszista erőszak Európán belüli növekedéséről szóló, 2012. február 1-jén elfogadott nyilatkozatára,

tekintettel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) 13. számú, a cigányellenesség és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló általános politikai ajánlására,

tekintettel az átfogó cselekvési tervre, amelyet az EBESZ-ben részt vevő államok, köztük az EU tagállamai és tagjelölt államai fogadtak el, amely a romák és szintik helyzetének az EBESZ térségében történő javítását helyezi előtérbe, és amelyben az államok többek között vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy a romák és a szintik teljes mértékben és egyenrangú szereplőként vegyenek részt társadalmainkban, továbbá arra, hogy megszüntessék hátrányos megkülönböztetésüket,

tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a 10–12 millió főre tehető létszámukkal a romák Európa legnagyobb etnikai kisebbsége;

B.

mivel a „roma” szót ezen állásfoglalásban közös kifejezésként használjuk az Európa-szerte élő különböző – akár letelepedett, akár nem – rokon csoportok leírására, ideértve a roma, vándorló, szinti, manus, kalo/kale, romnicsel, beás, askáli, egyiptomi, jenis, dom és lom népcsoportokat is, akik kultúrájuk és életmódjuk szempontjából sokszínűek lehetnek;

C.

mivel a cigányellenesség, a romák ellen irányuló rasszizmus speciális fajtája a faji felsőbbrendűségen alapuló ideológia, az emberi méltóságtól való megfosztás és a történelmi megkülönböztetés által táplált intézményes rasszizmus egy formája, amely többek között erőszak, gyűlöletbeszéd, kizsákmányolás, megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés legkirívóbb fajtája formájában nyilvánul meg;

D.

mivel a cigányellenesség az egyik fő oka annak a hátrányos megkülönböztetésnek és marginalizációnak, amelyet a roma emberek a történelem során számos európai országban elszenvedtek;

E.

mivel számos roma még mindig elképesztően rossz körülmények között él, és szélsőséges mértékű társadalmi kirekesztéssel és hátrányos megkülönböztetéssel szembesül;

F.

mivel az európai romák – akik egyetlen anyaország nélkül is történelmileg számos európai országban mindig is a társadalom részei voltak, és Európához annak polgáraiként járultak hozzá – helyzete különleges az európai nemzeti kisebbségek között, ami indokolja az európai szintű egyedi intézkedéseket; mivel a romák Európa kultúrájának és értékeinek részét képezik;

G.

mivel a roma nők a nemük és etnikai származásuk okán gyakran vannak kitéve többszörös és interszekcionális megkülönböztetésnek, továbbá korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, illetve a döntésekben való részvételhez; mivel a hátrányos megkülönböztetés a többségi társadalmon belül növekvő romaellenes rasszizmussal összefüggésben nyilvánulhat meg, vagy akár a női közösségeken belül nemük alapján;

H.

mivel a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről 2020-ig szóló 2011. április 5-i bizottsági közlemény felszólította a tagállamokat a romák integrációja átfogó megközelítésének kidolgozására vagy továbbfejlesztésére, illetve számos közös cél elfogadására; mivel a 2013. december 9-i tanácsi ajánlás felkéri a tagállamokat, hogy hozzanak hatékony szakpolitikai intézkedéseket a romákkal való egyenlő bánásmód biztosítása és alapvető jogaik tiszteletben tartása érdekében, ideértve az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való egyenlő hozzáférésüket is;

I.

mivel január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának napját az ENSZ Nemzetközi Holokauszt Emléknappá nyilvánította;

J.

mivel becslések szerint legalább 500 000 romát semmisítettek meg a nácik, illetve más rezsimek és szövetségeseik a második világháború során, és mivel néhány országban a roma népesség több mint 80 %-át elpusztították; mivel legalább 23 000 romát gázosítottak el az auschwitz-birkenaui tábor cigánytáborában (Zigeunerlager) a második világháború során, és egyetlen éjszaka, 1944. augusztus 2. és 3. között 2 897 romát, többségében nőket, gyermekeket és időseket gyilkoltak meg abban a táborban; mivel ezért roma szervezetek augusztus 2-át választották az e népirtás valamennyi roma áldozatáról való megemlékezés napjává;

K.

mivel a nácik, illetve más rezsimek és szövetségeseik által a második világháború során a romák ellen elkövetett népirtás tényéről nagyrészt még mindig nem vesznek tudomást, és ezért nem ismeri el a nagyközönség, és gyakran nem ismerik el vagy nem tanítják az iskolákban, a roma népet ezzel a második világháború során elkövetett népirtás „elfeledett” áldozataivá téve;

L.

mivel az emberiesség elleni bűncselekményekről és a súlyos emberi jogi jogsértésekről való megemlékezés elengedhetetlen része a béke, a megbékélés, a demokrácia és az emberi jogok ügyében való fellépésnek Európában; mivel az Európában történt roma népirtás teljes elismerést érdemel, összhangban a náci rezsim és más rezsimek által elkövetett bűncselekmények súlyával, amelyek célja az európai roma népesség, valamint a zsidók és más megcélzott csoportok fizikai megsemmisítése volt;

M.

mivel a második világháború alatt történt roma népirtás elismerése és az arról való megemlékezés fontos ahhoz, hogy a romáknak adott esetben jóvátételt nyújtsanak a náci rezsim, más rezsimek és szövetségeseik által a második világháború alatt ellenük elkövetett atrocitások miatt;

N.

mivel a második világháború alatt történt roma népirtás elismerése és az ennek szentelt európai emléknap kijelölése fontos szimbolikus lépést jelentene a cigányellenesség elleni küzdelemben, és hozzájárulna a roma történelem általános ismertségének növeléséhez Európában;

1.

mélységes aggodalmát fejezi ki a cigányellenesség növekedése miatt, ami többek között a romaellenes retorikában és a romákkal szemben Európában elkövetett erőszakos támadásokban – köztük gyilkosságokban – nyilvánul meg, ami az Európai Unió normáival és értékeivel összeegyeztethetetlen, és jelentős akadályát képezi a romák sikeres társadalmi integrációjának és emberi jogaik teljes tiszteletben tartása biztosításának;

2.

hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetést és a marginalizálódást soha nem az ilyen megkülönböztetést vagy marginalizálódást elszenvedő egyén vagy csoport belső gyengesége okozza, hanem az elsősorban annak következménye, hogy a többségi társadalom nem ismeri el az egyének jogait, és nem biztosítja az egyének számára az e jogok érvényesítéséhez szükséges struktúrákat;

3.

felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvet a romákkal szembeni megkülönböztetés megakadályozása és felszámolása érdekében, különösen a foglalkoztatás, az oktatás és a lakhatáshoz való hozzáférés terén;

4.

hangsúlyozza a cigányellenességgel szembeni küzdelem szükségességét valamennyi szinten és minden eszközzel, és kiemeli, hogy ez a jelenség a rasszizmus egy különösen tartós, erőszakos, rendszeresen visszatérő és mindennapos formája; felhívja a tagállamokat, hogy a jó gyakorlatokat támogató nemzeti romaintegrációs stratégiáik keretében fokozzák tovább a cigányellenességgel szembeni küzdelmet;

5.

üdvözli a roma közösségek és nem kormányzati szervezetek részvételét a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásában, és felhív a nemzeti romaintegrációs stratégiák kialakításában, nyomon követésében, értékelésében és végrehajtásában való további részvételükre;

6.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák konkrét intézkedéseket tartalmazzanak a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatban, valamint hogy az értékelés és az éves nyomon követés figyelembe vegye a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség szempontjait a nemzeti romaintegrációs stratégiák valamennyi szakasza tekintetében;

7.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének végrehajtása során a gyermekeket tekintsék prioritásnak, és ismét hangsúlyozza a roma gyermekek tekintetében a lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a méltó életkörülményekhez való egyenlő hozzáférés előmozdításának fontosságát;

8.

felhívja a tagállamokat, hogy ténylegesen hajtsák végre a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatot a cigányellenesség, a romaellenes retorika és a romákkal szembeni erőszakos támadások, valamint a romákkal szemben elkövetett népirtás elnézésének, letagadásának és durva trivializálásának sikeres leküzdése érdekében;

9.

emlékeztet arra, hogy a romák részei az európai kultúrának és közös értékeknek, és ezért arra bátorítja a tagállamokat és a többi európai országot, hogy a polgárokkal és különösen a fiatalokkal folytatott párbeszéd útján foglalkozzanak a roma nép történelmével, és különösen a második világháború alatti roma népirtással;

10.

teljes mértékben és egyértelműen elítéli a romákat érő hátrányos megkülönböztetés és rasszizmus valamennyi formáját, és hangsúlyozza, hogy hatékonyan kezelni kell a cigányellenesség kérdését annak érdekében, hogy a más területen hozott intézkedések eredményesek legyenek;

11.

e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kövesse nyomon és értékelje, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e az Unió alapvető értékeit; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásáról valamennyi tagállamban, hogy kövesse nyomon és értékelje a tagállamok ezen értékeknek való megfelelését, továbbá gondoskodjon válaszlépések megtételéről ezek bármely esetlegesen bekövetkező szisztematikus megsértése esetén;

12.

ünnepélyesen elismeri ezért a második világháború alatt történt roma népirtás történelmi tényét;

13.

felhívja a tagállamokat, hogy hivatalosan ismerjék el ezt a népirtást és a romák üldözésének a második világháború idején előfordult más formáit, például a deportálást és az internálást;

14.

kijelenti, hogy európai napot kell kijelölni a romák ellen a második világháború során elkövetett népirtás áldozatainak emlékére, és hogy ezt a napot Európai Roma Holokauszt Emléknapnak kell hívni;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országoknak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek.


(1)  HL C 199. E, 2012.7.7., 112. o.


III Előkészítő jogi aktusok

EURÓPAI PARLAMENT

2015. április 15., szerda

6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/8


P8_TA(2015)0090

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevétele – az EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros referenciaszámú kérelem – Franciaország

Az Európai Parlament 2015. április 15-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontja alapján történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámú kérelme) (COM(2015)0068 – C8-0058/2015 – 2015/2056(BUD))

(2016/C 328/03)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0068 – C8-0058/2015),

tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (EGAA-rendelet),

tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 12. cikkére,

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra (3) (2013. december 2-i intézményközi megállapodás) és különösen annak 13. pontjára,

tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0124/2015),

A.

mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

B.

mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók számára nyújtott pénzügyi támogatásnak dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2013. december 2-i intézményközi megállapodást az EGAA igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében;

C.

mivel az EGAA-ról szóló rendelet elfogadása tükrözi az Európai Parlament és a Tanács között elért megállapodást, mely szerint újra bevezetik a válsághoz kapcsolódó igénybevétel kritériumát, 60 %-ra növelik a javasolt intézkedések becsült összköltségéhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást, az értékelésre és a jóváhagyásra rendelkezésre álló idő lerövidítése révén növelik az EGAA-kérelmek feldolgozásának hatékonyságát a Bizottságban, az Európai Parlamentben és a Tanácsban, az önálló vállalkozók és a fiatalok bevonásával szélesítik a támogatásra jogosult intézkedések és kedvezményezettek körét, valamint támogatják az új vállalkozások létrehozását elősegítő kezdeményezéseket;

D.

mivel Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámmal az EGAA igénybevétele iránti kérelmet nyújtott be, mivel a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 49. ágazatban („Szárazföldi, csővezetékes szállítás”) működő Mory-Ducros SAS vállalat Franciaország kontinentális területén lévő 84 üzemében 2 513 munkavállaló elbocsátására került sor;

E.

mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

1.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Franciaország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó pénzügyi hozzájárulásra;

2.

megállapítja, hogy a francia hatóságok 2014. október 6-án benyújtották az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2015. február 23-án közzétette; üdvözli, hogy az értékelési folyamat gyorsan – kevesebb mint öt hónap alatt – lezajlott;

3.

megjegyzi, hogy a teljes kiadás összege 10 087 000 EUR, amelyből 35 000 EUR az ellenőrzésre és az igazolásra szánt összeg, és hogy az EGAA pénzügyi hozzájárulása 6 052 200 EUR, ami a teljes kiadások 60 %-a;

4.

úgy véli, hogy a Mory-Ducros SAS vállalatnál történt elbocsátásokra az általános európai termelési visszaesés miatt került sor, ami csökkentette a szállítás nagyságrendjét, és árháborút idézett elő a szállítási ágazatban, aminek következtében a működési árrés folyamatos szűkült, és ami miatt Franciaország 2007-től fogva jelentős veszteségeket szenvedett el az ágazatban; rámutat, hogy mindezt csődbemenetelek egész sorozata követte, köztük a Mory-Ducros vállalaté is; úgy véli, hogy ezek az események közvetlenül a globális pénzügyi és gazdasági válsághoz kötődnek;

5.

hangsúlyozza, hogy a Mory-Ducros SAS vállalat felszámolását követő megállapodás eredményeként az újonnan létrehozott MORY Global a 84 kirendeltségből 50-et szerzett meg, és a 4 911 munkavállalóból 2 107-et sikerült újrafoglalkoztatnia, és ezért 2 804 munkavállalót kellett valóban elbocsátani;

6.

kiemeli, hogy a javasolt fellépések által várhatóan megcélozandó kedvezményezettek több mint 17 %-a az 55–64 éves korosztályba tartozik, és hogy a javasolt támogatási intézkedésekben való részvételük hozzájárulna, hogy elkerüljék a hosszú távú munkanélküliséget és a társadalmi kirekesztést;

7.

megjegyzi, hogy a „Szárazföldi, csővezetékes szállítás” ágazat tekintetében a mai napig még egy kérelmet nyújtottak be (EGF/2011/001 AT/Nieder- und Oberösterreich), amely szintén a globális pénzügyi és gazdasági válságra alapult;

8.

üdvözli, hogy a munkavállalók gyors támogatása érdekében a francia hatóságok a személyre szabott szolgáltatások végrehajtását már 2014. február 24-én, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás odaítéléséről szóló határozat, illetve még a kérelem benyújtása előtt megkezdték;

9.

megjegyzi, hogy az elbocsátott munkavállalóknak nyújtandó, személyre szabott szolgáltatások egyetlen intézkedést foglalnak magukban, amelyet egyablakos ügyintézés (Cellule de reclassement) formájában három szerződő ügynökség fog megvalósítani; megjegyzi, hogy Franciaország csak ennek az egyablakos ügyintézési pontnak a finanszírozását kéri az EGAA-tól; elvárja, hogy a Bizottság és a francia hatóságok szigorúan betartsák azt az elvet, hogy az ügynökségeknek az elért eredmények alapján, részletekben fizetnek;

10.

megjegyzi, hogy a Cellule de reclassement-t működtető három szerződött ügynökséget a csődgondnok választotta ki az elbocsátott munkavállalók képviselőivel való konzultációt követően, azt a célt tartva szem előtt, hogy tevékenységük Franciaország kontinentális területének minél nagyobb részét lefedje, és a munkavállalói célcsoportból a lehető legtöbb fő visszailleszkedését biztosítsa;

11.

úgy véli, hogy az ügynökségek tevékenységének rendszeres írásos jelentések bekérése révén történő ellenőrzése biztosítja az EGAA-támogatás szabályszerű felhasználását, vagyis azt, hogy az egyablakos ügyintézési rendszer keretében a résztvevők személyre szabott karrierépítési tanácsokat, kellő számú állásajánlatot és vállalkozásindítási szaktanácsot kapjanak;

12.

emlékeztet arra, hogy az EGAA-támogatás arra szolgál, hogy a munkavállalóknak továbbképzésen keresztül új munkahelyet találjanak, és semmi esetre sem arra, hogy egyes ügynökségeket és azok működési költségeit támogassák;

13.

tudomásul veszi, hogy a szerződött felek feladata, hogy segítséget és útmutatást nyújtsanak az elbocsátott munkavállalóknak, és segítsenek nekik azon lehetőségek megtalálásában, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkaerőpiacon maradjanak és új munkahelyet találjanak;

14.

úgy véli, hogy az 55–64 éves korosztályban a munkavállalók jobban ki vannak téve a tartós munkanélküliség és a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázatának; ezért úgy véli, hogy ezeknek a munkavállalóknak sajátos szükségleteik vannak a személyre szabott megközelítés tekintetében;

15.

emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerő-piaci kilátásokat és a szükséges készségeket, a csomagnak pedig összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

16.

üdvözli, hogy az Európai Szociális Alapot olyan további tényleges intézkedésekre (például a hosszabb képzésekre) fordítják, amelyek nem szerepelnek a Franciaország által benyújtott kérelemben;

17.

helyteleníti, hogy nincsenek pénzeszközök az EGAA-val kapcsolatos kommunikációs és promóciós intézkedésekre; úgy véli, hogy a fellépésekről szóló reklámok és információk fontos szerepet játszanak nem csak a kedvezményezettek bevonzásában, hanem kiemelik az Unió szociális téren megvalósuló tevékenységét is;

18.

elvárja, hogy annak ellenére, hogy a francia hatóságok nem kérelmeztek finanszírozást előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos intézkedésekre, eleget fognak tenni az EGAA-rendelet a támogatott intézkedésekről szóló tájékoztatásra és népszerűsítésre vonatkozó előírásainak;

19.

megállapítja, hogy az EGAA-ból finanszírozandó, személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjával kapcsolatos tájékoztatás információkat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy e szolgáltatások milyen módon egészítik ki a strukturális alapokból finanszírozott tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a francia hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy az éves jelentések tartalmazzák a fenti adatok összehasonlító értékelését a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

20.

nagyra értékeli a Parlament támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérése nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást; tudomásul veszi az új ütemezés miatti szoros határidőket és az ügyre vonatkozó utasításokra gyakorolt esetleges hatást;

21.

jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

22.

utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 855. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(3)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Franciaország „EGF/2014/017 FR/Mory-Ducros” referenciaszámú kérelme)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2015/738 határozat.)


6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/12


P8_TA(2015)0091

Határozat a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról *

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról és a 2004/689/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05126/2015 – C8-0025/2015 – 2015/0802(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

(2016/C 328/04)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács tervezetére (05126/2015),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 160. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0025/2015),

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0066/2015),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét annak módosított formájában;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás 1

Határozattervezet

3 preambulumbekezdés

A Tanács tervezete

Módosítás

(3)

A Tanács a szociális védelem modernizálása és fejlesztése érdekében az együttműködés megerősítéséről szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben2  (1) támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy a magas szintű tisztviselői csoport munkáján alapuló, megerősített együttműködés tekintetében hozzanak létre egy mechanizmust ezen intézkedés végrehajtására. A Tanács kiemelte, hogy ezen együttműködésnek a szociális védelem minden formájára ki kell terjednie, és szükség esetén segítenie kell a tagállamokat szociális védelmi rendszerüknek a nemzeti prioritásaikkal összhangban történő továbbfejlesztésében és erősítésében. Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szociális védelem megszervezése és finanszírozása, és jóváhagyta a szociális védelmi rendszerek átfogó, kihívást jelentő modernizálásának négy, a Bizottság által megállapított általános célkitűzését, nevezetesen a következőket: biztosítani, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen és biztos jövedelmet nyújtson; lehetővé tenni a biztonságos nyugdíjakat és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát; előmozdítani a társadalmi befogadást, valamint biztosítani a magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátást; hangsúlyozta továbbá, hogy e négy célkitűzésre irányuló valamennyi tevékenység során általánosan érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének elvét. Végezetül a Tanács elfogadta, hogy valamennyi célkitűzésre egységes finanszírozási szempontok vonatkozzanak.

(3)

A Tanács a szociális védelem modernizálása és fejlesztése érdekében az együttműködés megerősítéséről szóló, 1999. december 17-i következtetéseiben2  (2) támogatta a Bizottság azon javaslatát, hogy a magas szintű tisztviselői csoport munkáján alapuló, megerősített együttműködés tekintetében hozzanak létre egy mechanizmust ezen intézkedés végrehajtására. A Tanács kiemelte, hogy ezen együttműködésnek a szociális védelem minden formájára ki kell terjednie, és szükség esetén segítenie kell a tagállamokat szociális védelmi rendszerüknek a nemzeti prioritásaikkal összhangban történő továbbfejlesztésében és erősítésében. Emlékeztetett arra is, hogy a tagállamok hatáskörébe tartozik a szociális védelem megszervezése és finanszírozása, és jóváhagyta a szociális védelmi rendszerek átfogó, kihívást jelentő modernizálásának négy, a Bizottság által megállapított általános célkitűzését, nevezetesen a következőket: biztosítani, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen és biztos jövedelmet nyújtson; lehetővé tenni a biztonságos nyugdíjakat és a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát; előmozdítani a társadalmi befogadást, valamint biztosítani a magas színvonalú és fenntartható egészségügyi ellátást mindenki számára ; hangsúlyozta továbbá, hogy e négy célkitűzésre irányuló valamennyi tevékenység során általánosan érvényesíteni kell a férfiak és nők egyenlőségének elvét. Végezetül a Tanács elfogadta, hogy valamennyi célkitűzésre egységes finanszírozási szempontok vonatkozzanak.

Módosítás 2

Határozattervezet

7 preambulumbekezdés

A Tanács tervezete

Módosítás

(7)

Az Európai Tanács a 2013. júniusi ülésén elfogadott következtetéseiben kijelentette, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a GMU-n belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, különösen megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett.

(7)

Az Európai Tanács a 2013. júniusi ülésén elfogadott következtetéseiben kijelentette, hogy meg kell erősíteni a GMU szociális dimenzióját. Első lépésként fontos hatékonyabban nyomon követni és figyelembe venni a GMU-n belüli szociális és munkaerő-piaci helyzetet, különösen megfelelő szociális és foglalkoztatási mutatók alkalmazásával az európai szemeszter keretében. Fontos továbbá a foglalkoztatási és a szociálpolitika , illetve a társadalmi-gazdasági politikák jobb koordinálásáról is gondoskodni, a tagállami hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett.


(1)  HL C 8., 2000.1.12., 7. o.

(2)  HL C 8., 2000.1.12., 7. o.


6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/14


P8_TA(2015)0092

Határozat a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról *

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról és a 2000/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozattervezetről (05125/2015 – C8-0026/2015 – 2015/0801(CNS)

(Különleges jogalkotási eljárás– konzultáció)

(2016/C 328/05)

Az Európai Parlament,

tekintettel a Tanács tervezetére (05125/2015),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 150. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0026/2015),

tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0065/2015),

1.

jóváhagyja a Tanács tervezetét;

2.

felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.

felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


6.9.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 328/15


P8_TA(2015)0093

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret módosítása ***

Az Európai Parlament 2015. április 15-i jogalkotási állásfoglalása a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló tanácsi rendelettervezetről (05479/2015 – C8-0047/2015 – 2015/0010(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

(2016/C 328/06)

Az Európai Parlament,

tekintettel a tanácsi rendeletre irányuló tervezetre (05479/2015),

tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0047/2015),

tekintettel 2014. április 15-i állásfoglalására – Tárgyalások a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről: levonandó tanulságok és következő lépések (1),

tekintettel eljárási szabályzata 86. cikkére, valamint 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére,

tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2015),

1.

egyetért a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosítására irányuló, jelen állásfoglaláshoz mellékelt tanácsi rendelettervezettel;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.


(1)  Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0378.


MELLÉKLET

A TANÁCS

(EU, Euratom) 2015/… RENDELETE

a 2013–2014-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2020/EU, Euratom rendelet módosításáról

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU, Euratom) 2015/623 határozat.)