ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 236

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

59. évfolyam
2016. június 30.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2016/C 236/01

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8039 – Freudenberg/Vibracoustic) ( 1 )

1

2016/C 236/02

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8049 – TPG Capital/Partners Group/TH Real Estate Portfolio) ( 1 )

1

2016/C 236/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8041 – M&G/Anchorage/PHS Group Investment) ( 1 )

2

2016/C 236/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8054 – 3i Group/Deutsche Alternative Asset Management/TCR Capvest) ( 1 )

2


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 236/05

Euroátváltási árfolyamok

3

2016/C 236/06

A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

4

 

Számvevőszék

2016/C 236/07

14/2016. sz. különjelentés – A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség

5

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2016/C 236/08

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése

6

2016/C 236/09

Frissített jegyzék a tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiállított igazolványok mintáiról a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban

11

 

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

 

EFTA Felügyeleti Hatóság

2016/C 236/10

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint az állami támogatási kérdéseket illetően

21

2016/C 236/11

Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Hurtigruten ASA részére a Hurtigruten által 2012 és 2019 között nyújtandó tengeri közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás keretében nyújtott lehetséges támogatással kapcsolatos állami támogatási kérdések tekintetében

29

2016/C 236/12

Norvégia közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében – Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2016. évi engedélyezési program

45


 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 236/13

Pályázati felhívás a többéves munkaprogram keretében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belül a transzeurópai energiaipari infrastruktúra területén a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi támogatás nyújtása céljából (A Bizottság C(2016) 1587 határozata)

47

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 236/14

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8094 – BNP Paribas Fortis Private Equity Belgium/Sofindev IV/DHAM/Novy International) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

48


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8039 – Freudenberg/Vibracoustic)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 236/01)

2016. június 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8039 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8049 – TPG Capital/Partners Group/TH Real Estate Portfolio)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 236/02)

2016. június 23-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8049 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/2


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8041 – M&G/Anchorage/PHS Group Investment)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 236/03)

2016. június 23-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8041 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/2


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8054 – 3i Group/Deutsche Alternative Asset Management/TCR Capvest)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 236/04)

2016. június 24-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8054 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/3


Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. június 29.

(2016/C 236/05)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1090

JPY

Japán yen

113,85

DKK

Dán korona

7,4376

GBP

Angol font

0,82550

SEK

Svéd korona

9,4311

CHF

Svájci frank

1,0854

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

9,3065

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,114

HUF

Magyar forint

316,95

PLN

Lengyel zloty

4,4261

RON

Román lej

4,5253

TRY

Török líra

3,2157

AUD

Ausztrál dollár

1,4911

CAD

Kanadai dollár

1,4407

HKD

Hongkongi dollár

8,6041

NZD

Új-zélandi dollár

1,5565

SGD

Szingapúri dollár

1,4951

KRW

Dél-Koreai won

1 283,15

ZAR

Dél-Afrikai rand

16,6016

CNY

Kínai renminbi

7,3680

HRK

Horvát kuna

7,5273

IDR

Indonéz rúpia

14 577,25

MYR

Maláj ringgit

4,4594

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,106

RUB

Orosz rubel

71,0452

THB

Thaiföldi baht

39,028

BRL

Brazil real

3,6216

MXN

Mexikói peso

20,7331

INR

Indiai rúpia

74,9693


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/4


A pénzforgalomba szánt euróérmék új nemzeti előlapja

(2016/C 236/06)

Image

A pénzforgalomba szánt euróérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euróövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euróövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euróérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország : Spanyolország

A megemlékezés tárgya : UNESCO kulturális és természeti világörökségi helyszín – az Asztúriai Királyság templomai

A rajzolat leírása : A rajzolat előterében a Santa Maria del Naranco templom látható. A belső kör felső részén, ív alakban a kibocsátó ország neve („ESPAÑA”), alatta jobbra a kibocsátás éve („2017”) olvasható. A belső kör bal oldalán a verdejel került feltüntetésre.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség : 4 millió darab

A kibocsátás időpontja :


(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euróérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).


Számvevőszék

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/5


14/2016. sz. különjelentés

„A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség”

(2016/C 236/07)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent „A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség” című 14/2016. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán: http://eca.europa.eu, vagy az EU-Könyvesbolt weboldalán: https://bookshop.europa.eu


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/6


A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (1)

(2016/C 236/08)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdésében említett határátkelőhelyek jegyzékét a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján elérhető a jegyzék rendszeresen frissített változata.

FRANCIAORSZÁG

A HL C 229., 2015.7.14-i számában közzétett információk módosítása

A HATÁRÁTKELŐHELYEK JEGYZÉKE

Légi határok

(1)

Abbeville

(2)

Agen-la Garenne

(3)

Ajaccio-Campo dell’Oro

(4)

Albert-Bray

(5)

Amiens-Glisy

(6)

Angers-Marcé

(7)

Angoulême-Brie-Champniers

(8)

Annecy-Methet

(9)

Annemasse

(10)

Auxerre-Branches

(11)

Avignon-Caumont

(12)

Bâle-Mulhouse

(13)

Bastia-Poretta

(14)

Beauvais-Tillé

(15)

Bergerac-Roumanière

(16)

Besançon-la Vèze

(17)

Béziers-Vias

(18)

Biarritz-Bayonne-Anglet

(19)

Bordeaux-Mérignac

(20)

Brest-Guipavas

(21)

Brive-Souillac

(22)

Caen-Carpiquet

(23)

Calais-Dunkerque

(24)

Calvi-Sainte-Catherine

(25)

Cannes-Mandelieu

(26)

Carcassonne-Salvaza

(27)

Châlons-Vatry

(28)

Chambéry-Aix-les-Bains

(29)

Châteauroux-Déols

(30)

Cherbourg-Mauperthus

(31)

Clermont-Ferrand-Aulnat

(32)

Colmar-Houssen

(33)

Deauville-Saint-Gatien

(34)

Dijon-Longvic

(35)

Dinard-Pleurtuit

(36)

Dôle-Tavaux

(37)

Epinal-Mirecourt

(38)

Figari-Sud Corse

(39)

Grenoble-Saint-Geoirs

(40)

Hyères-le Palivestre

(41)

Issy-les-Moulineaux

(42)

La Môle

(43)

Lannion

(44)

La Rochelle-Laleu

(45)

Laval-Entrammes

(46)

Le Castelet

(47)

Le Havre-Octeville

(48)

Le Mans-Arnage

(49)

Le Touquet-Paris-Plage

(50)

Lille-Lesquin

(51)

Limoges-Bellegarde

(52)

Lognes-Emerainville

(53)

Lorient-Lann-Bihoué

(54)

Lyon-Bron

(55)

Lyon-Saint-Exupéry

(56)

Marseille-Provence

(57)

Metz-Nancy-Lorraine

(58)

Monaco-Héliport

(59)

Montbéliard-Courcelles

(60)

Montpellier-Méditérranée

(61)

Nantes-Atlantique

(62)

Nevers-Fourchambault

(63)

Nice-Côte d’Azur

(64)

Nîmes-Garons

(65)

Orléans-Bricy

(66)

Orléans-Saint-Denis-de-l’Hôtel

(67)

Paris-Charles de Gaulle

(68)

Paris-le Bourget

(69)

Paris-Orly

(70)

Pau-Pyrénées

(71)

Perpignan-Rivesaltes

(72)

Poitiers-Biard

(73)

Pontoise-Cormeilles-en-Vexin, ideiglenes jelleggel:

2015. június 10 (szerda) – 14. (vasárnap), 10.00–15.30

A bourget-i nemzetközi repüléstechnikai és űrhajózási kiállítás idejére nyílik meg ideiglenes jelleggel a pontoise-i repülőtérre közlekedő Schengenen kívüli járatok megkönnyítése érdekében.

2015. június 15 (hétfő) – 21. (vasárnap), 06.00–16.30

Egy idényjellegű Schengenen kívüli járat (Quimper–London) üzemeltetésének idejére nyílik meg ideiglenes jelleggel.

(74)

Quimper-Cornouailles, 2016. május 19-tőlszeptember 4-ig ideiglenesen.

(75)

Rennes Saint-Jacques

(76)

Rodez-Marcillac

(77)

Rouen-Vallée de Seine

(78)

Saint-Brieuc-Armor

(79)

Saint-Etienne-Bouthéon

(80)

Saint-Nazaire-Montoir

(81)

Strasbourg-Entzheim

(82)

Tarbes-Ossun-Lourdes

(83)

Toulouse-Blagnac

(84)

Tours-Saint-Symphorien

(85)

Troyes-Barberey

(86)

Vichy-Charmeil

Tengeri határok

(1)

Ajaccio

(2)

Bastia

(3)

Bayonne

(4)

Bonifacio

(5)

Bordeaux

(6)

Boulogne

(7)

Brest

(8)

Caen-Ouistreham

(9)

Calais

(10)

Calvi

(11)

Cannes-Vieux Port

(12)

Carteret

(13)

Cherbourg

(14)

Dieppe

(15)

Douvres

(16)

Dunkerque

(17)

Granville

(18)

Honfleur

(19)

La Rochelle-La Pallice

(20)

Le Havre

(21)

Les Sables-d’Olonne-Port

(22)

L’Ile-Rousse

(23)

Lorient

(24)

Marseille

(25)

Monaco-Port de la Condamine

(26)

Nantes-Saint-Nazaire

(27)

Nice

(28)

Port-de-Bouc-Fos/Port-Saint-Louis

(29)

Port-la-Nouvelle

(30)

Porto-Vecchio

(31)

Port-Vendres

(32)

Roscoff

(33)

Rouen

(34)

Saint-Brieuc (maritime)

(35)

Saint-Malo

(36)

Sète

(37)

Toulon

Szárazföldi határok

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG IRÁNYÁBA

(Összeköttetés a Csatorna-alagúton keresztül)

(1)

Gare d’Ashford International

(2)

Gare d’Avignon-Centre

(3)

Cheriton/Coquelles

(4)

Gare de Chessy-Marne-la-Vallée

(5)

Gare de Fréthun

(6)

Gare de Lille-Europe

(7)

Gare de Paris-Nord

(8)

Gare de St-Pancras International

(9)

Gare d’Ebbsfleet International

(10)

Gare TGV Haute-Picardie, 2016. július 1-jén.

ANDORRA IRÁNYÁBA

(1)

Pas de la Case-Porta

A korábbi közzétételek listája

 

HL C 316., 2007.12.28., 1. o.

 

HL C 134., 2008.5.31., 16. o.

 

HL C 177., 2008.7.12., 9. o.

 

HL C 200., 2008.8.6., 10. o.

 

HL C 331., 2008.12.31., 13. o.

 

HL C 3., 2009.1.8., 10. o.

 

HL C 37., 2009.2.14., 10. o.

 

HL C 64., 2009.3.19., 20. o.

 

HL C 99., 2009.4.30., 7. o.

 

HL C 229., 2009.9.23., 28. o.

 

HL C 263., 2009.11.5., 22. o.

 

HL C 298., 2009.12.8., 17. o.

 

HL C 74., 2010.3.24., 13. o.

 

HL C 326., 2010.12.3., 17. o.

 

HL C 355., 2010.12.29., 34. o.

 

HL C 22., 2011.1.22., 22. o.

 

HL C 37., 2011.2.5., 12. o.

 

HL C 149., 2011.5.20., 8. o.

 

HL C 190., 2011.6.30., 17. o.

 

HL C 203., 2011.7.9., 14. o.

 

HL C 210., 2011.7.16., 30. o.

 

HL C 271., 2011.9.14., 18. o.

 

HL C 356., 2011.12.6., 12. o.

 

HL C 111., 2012.4.18., 3. o.

 

HL C 183., 2012.6.23., 7. o.

 

HL C 313., 2012.10.17., 11. o.

 

HL C 394., 2012.12.20., 22. o.

 

HL C 51., 2013.2.22., 9. o.

 

HL C 167., 2013.6.13., 9. o.

 

HL C 242., 2013.8.23., 2. o.

 

HL C 275., 2013.9.24., 7. o.

 

HL C 314., 2013.10.29., 5. o.

 

HL C 324., 2013.11.9., 6. o.

 

HL C 57., 2014.2.28., 4. o.

 

HL C 167., 2014.6.4., 9. o.

 

HL C 244., 2014.7.26., 22. o.

 

HL C 332., 2014.9.24., 12. o.

 

HL C 420., 2014.11.22., 9. o.

 

HL C 72., 2015.2.28., 17. o.

 

HL C 126., 2015.4.18., 10. o.

 

HL C 229., 2015.7.14., 5. o.

 

HL C 341., 2015.10.16., 19. o.

 

HL C 84., 2016.3.4., 2. o.


(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/11


Frissített jegyzék a tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiállított igazolványok mintáiról a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban (1)

(2016/C 236/09)

A tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiállított, a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének (2) bekezdése szerinti igazolványok mintáit a Schengeni határ-ellenőrzési kódex (kodifikált szöveg) 39. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján megtalálható a jegyzék havonta frissített változata is.

SVÁJC

A HL C 133., 2014.5.1-jei számban közzétett információ helyébe lépő szöveg

A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÁLTAL KIBOCSÁTOTT KÜLÖNLEGES TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott személyazonosító igazolványok (tartózkodási engedélyek):

B. típusú személyazonosító igazolvány (rózsaszín csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek vezetői, nemzetközi szervezetek magas rangú vezetői és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « B » (à bande rose): chefs de mission diplomatique, permanente ou spéciale, membres de la haute direction des organisations internationales et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „B“ (mit rosafarbigem Streifen): Missionschefs der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen, leitende Beamte internationaler Organisationen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „B“ (a banda rosa): Chefs de mission diplomatique, permanente ou spéciale, membres de la haute direction des organisations internationales et membres de famille qui jouissent du même statut,

C. típusú személyazonosító igazolvány (rózsaszín csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek személyzetének tagjai, nemzetközi szervezetek magas rangú tisztviselői és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « C » (à bande rose): membres du personnel diplomatique des missions diplomatiques, permanentes ou spéciales, hauts fonctionnaires des organisations internationales et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „C“ (mit rosafarbigem Streifen): Mitglieder des diplomatischen Personals der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen, Beamte internationaler Organisationen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „C“ (a banda rosa): membri del personale diplomatico di missioni diplomatiche permanenti o speciali, funzionari di organizzazioni internazionali e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

D. típusú személyazonosító igazolvány (kék csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek adminisztratív és műszaki személyzetének tagjai és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « D » (à bande bleue): membres du personnel administratif et technique des missions diplomatiques, permanentes ou spéciales et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „D“ (mit blauem Streifen): Mitglieder des Verwaltungs- und technischen Personals der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „D“ (a banda blu): membri del personale amministrativo e tecnico di missioni diplomatiche permanenti o speciali e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

D. típusú személyazonosító igazolvány (barna csíkkal): nemzetközi szervezetek szakmai kategóriájú tisztviselői és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « D » (à bande brune) : fonctionnaires de la catégorie professionnelle des organisations internationales et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „D“ (mit braunem Streifen): Beamte der Kategorie Berufspersonal internationaler Organisationen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „D“ (a banda marrone): funzionari appartenenti alla categoria del personale di carriera di organizzazioni internazionali e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

E. típusú személyazonosító igazolvány (ibolyalila csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek kisegítő személyzetének tagjai, nemzetközi szervezetek általános szolgálatainak tisztviselői és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « E » (à bande violette): membres du personnel de service des missions diplomatiques, permanentes et spéciales, fonctionnaires des services généraux des organisations internationales et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „E“ (mit violettem Streifen): Mitglieder des Dienstpersonals der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen, Beamte der allgemeinen Dienste internationaler Organisationen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „E“ (a banda viola): membri del personale di servizio di missioni diplomatiche permanenti e speciali, funzionari dei servizi generali di organizzazioni internazionali e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

F. típusú személyazonosító igazolvány (sárga csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek és konzuli képviseletek tagjainak magán háztartási alkalmazottai, valamint nemzetközi szervezetek tisztviselőinek magán háztartási alkalmazottai számára / Carte de légitimation « F » (à bande jaune): domestiques privés des membres des missions diplomatiques, permanentes ou spéciales et des postes consulaires de carrière et domestiques privés des fonctionnaires des organisations internationales / Legitimationskarte „F“ (mit gelbem Streifen): private Hausangestellte der Mitglieder der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen und der von Berufs-Konsularbeamten geleiteten konsularischen Vertretungen sowie private Hausangestellte der Beamten internationaler Organisationen / Carta di legittimazione „F“ (a banda gialla): personale domestico privato di membri di missioni diplomatiche permanenti o speciali e di rappresentanze consolari dirette da funzionari consolari di carriera nonché personale domestico privato di funzionari di organizzazioni internazionali,

G. típusú személyazonosító igazolvány (türkizkék csíkkal): nemzetközi szervezetek tisztviselői (rövid távú munkaszerződéssel) és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « G » (à bande turquoise) : fonctionnaires des organisations internationales (contrat de travail « court terme ») et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „G“ (mit türkisem Streifen): Beamte internationaler Organisationen mit Arbeitsvertrag von begrenzter Dauer und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „G“ (a banda turchese): funzionari di organizzazioni internazionali con contratto di lavoro a durata determinata e familiari che beneficiano dello stesso statuto,

H. típusú személyazonosító igazolvány (fehér csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek és konzulátusok, valamint nemzetközi szervezetek tisztviselői jogállással nem rendelkező alkalmazottai, továbbá diplomáciai, állandó vagy különképviseletek és konzulátusok, valamint nemzetközi szervezetek tagjainak kíséretére jogosult, kiváltságokat és mentességeket nem élvező személyek számára / Carte de légitimation « H » (à bande blanche): collaborateurs non-fonctionnaires des missions diplomatiques permanentes ou spéciales, des consulats et des organisations internationales, ainsi que les personnes sans privilèges et immunités autorisées à accompagner les membres des missions diplomatiques, permanentes ou spéciales, des consulats et des organisations internationales / Legitimationskarte „H” (mit weissem Streifen): Mitarbeiter ohne Beamtenstatus der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen, der konsularischen Vertretungen und der internationalen Organisationen, sowie Personen ohne Privilegien und Immunitäten, die ermächtigt sind, Mitglieder der diplomatischen, ständigen oder Spezialmissionen, der konsularischen Vertretungen und der internationalen Organisationen zu begleiten. / Carta di legittimazione „H“ (a banda bianca): collaboratori senza statuto di funzionari di missioni diplomatiche permanenti o speciali, di consolati e di organizzazioni internazionali così come persone senza privilegi e immunità autorizzate a accompagnare membri di missioni diplomatiche permanenti o speciali, di consolati e di organizzazioni internazionali,

I. típusú személyazonosító igazolvány (olajzöld csíkkal): a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága személyzetének nem svájci állampolgárságú tagjai és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « I » (à bande olive) : membres du personnel non suisse du Comité international de la Croix-Rouge et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „I“ (mit olivem Streifen): Personal nicht schweizerischer Staatsangehörigkeit des Internationalen Komitees vom Roten Kreuz und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „I“ (a banda oliva): membri del personale non svizzero del Comitato internazionale della Croce Rossa e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

K. típusú személyazonosító igazolvány (rózsaszín csíkkal): konzuli képviseletek vezetői, hivatásos konzulátusi tisztviselők és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « K » (à bande rose) : chefs de poste consulaire de carrière, fonctionnaires consulaires de carrière et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „K“ (mit rosafarbigem Streifen): Berufs-Postenchefs und Berufs-Konsularbeamte der konsularischen Vertretungen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „K“ (a banda rosa): capiposto consolari di carriera e funzionari consolari di carriera di rappresentanze consolari e familiari che beneficiano dello stesso statuto,

K. típusú személyazonosító igazolvány (kék csíkkal): hivatásos konzulátusi alkalmazottak és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « K » (à bande bleue): employés consulaires de carrière et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „K“ (mit blauem Streifen): Berufs-Konsularangestellte und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „K“ (a banda blu): impiegati consolari di carriera e familiari che beneficiano dello stesso statuto ,

K. típusú személyazonosító igazolvány (ibolyalila csíkkal): konzuli képviseletek kisegítő személyzetének hivatásos tagjai és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « K » (à bande violette): membres du personnel de service des représentations consulaires de carrière et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „K“ (mit violettem Streifen): Mitglieder des dienstlichen Hauspersonals von berufs-konsularischen Vertretungen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „K“ (a banda viola): membri del personale di servizio di rappresentanze consolari di carriera e familiari che beneficiano dello stesso statuto,

K. típusú személyazonosító igazolvány (fehér csíkkal): konzuli képviseletek tiszteletbeli vezetői számára / Carte de légitimation « K » (à bande blanche) : chefs de poste consulaire honoraire / Legitimationskarte „K“ (mit weissem Streifen): Honorar-Postenchefs von konsularischen Vertretungen / Carta di legittimazione „K“ (a banda bianca): capiposto onorari di rappresentanze consolari,

L. típusú személyazonosító igazolvány (homokszínű csíkkal): a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége személyzetének nem svájci állampolgárságú tagjai és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « L » (à bande de couleur sable) : membres du personnel non suisse de la Fédération internationale des Sociétés de la Croix-Rouge et du Croissant-Rouge et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte „L“ (mit sandfarbigem Streifen): Personal nicht schweizerischer Staatsangehörigkeit der Internationalen Gemeinschaft der Roten Kreuz- und Roten Halbmond-Gesellschaften und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di legittimazione „L“ (a banda color sabbia): membri del personale non svizzero della Federazione internazionale delle Società della Croce Rossa e della Mezzaluna Rossa e familiari che beneficiano dello stesso statuto,

P. típusú személyazonosító igazolvány (kék csíkkal): a CERN nem svájci állampolgárságú tudományos személyzete és azonos jogállású családtagjaik számára / Carte de légitimation « P » (à bande bleue): personnel scientifique non suisse du CERN et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte « P » (mit blauem Streifen): wissenschaftliches Personal des CERN nicht schweizerischer Staatsangehörigkeit und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di Legittimazione « P » (à banda blu): personale scientifico non svizzero del CERN e familiari che beneficiano dello stesso statuto,

R. típusú személyazonosító igazolvány (szürke csíkkal): kvázi-kormányzati nemzetközi szervezetek vagy más nemzetközi szervezetek nem svájci tagjai és azok ugyanolyan státusszal rendelkező családtagjai / Carte de légitimation « R » (à bande grise): membres du personnel non suisse des organisations internationales quasi gouvernementales ou des autres organismes internationaux et membres de famille qui jouissent du même statut / Legitimationskarte « R » (mit grauem Streifen): Personal nicht schweizerischer Staatsangehörigkeit von quasizwischenstaatlichen Organisation oder anderen internationalen Organen und Familienmitglieder, die den gleichen Status besitzen / Carta di Legittimazione « R » (a banda grigia): membri del personale non svizzero di organizzazioni internazionali quasi intergovernative o di altri organismi internazionali e familiari che beneficiano dello stesso statuto.

S. típusú személyazonosító igazolvány (zöld csíkkal): diplomáciai, állandó vagy különképviseletek személyzetének svájci állampolgárságú tagjai, nemzetközi szervezetek svájci állampolgárságú tisztviselői számára / Carte de légitimation « S » (à bande verte): membres du personnel de nationalité suisse des missions diplomatiques, permanentes et spéciales, fonctionnaires de nationalité suisse des organisations internationales / Legitimationskarte „S“ (mit grünem Streifen): Mitglieder des Personals schweizerischer Staatsangehörigkeit der diplomatischen, ständigen und der Spezialmissionen, Beamte schweizerischer Staatsangehörigkeit internationaler Organisationen / Carta di legittimazione „S“ (a banda verde): membri del personale di nazionalità svizzera di missioni diplomatiche permanenti e speciali, funzionari di nazionalità svizzera di organizzazioni internazionali.

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott B. típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek és állandó képviseletek: képviseletvezető

Nemzetközi szervezetek: magas rangú vezető

Image

Az igazolvány birtokosát diplomáciai státusz illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott C. típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek és állandó képviseletek: a diplomáciai személyzet tagja

Nemzetközi szervezetek: magas rangú tisztviselő

Image

Az igazolvány birtokosát diplomáciai státusz illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott D. típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek és állandó képviseletek: adminisztratív és műszaki személyzet tagja

Image

Az igazolvány birtokosát diplomáciai státusz illeti meg a polgári peres és közigazgatási eljárások alóli mentesség kivételével, amely kizárólag feladatai ellátásával kapcsolatban illeti meg

Nemzetközi szervezetek: szakmai kategóriájú tisztviselő

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott E. típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek és állandó képviseletek: kisegítő személyzet tagja és helyben felvett személyzet tagja

Nemzetközi szervezetek: általános szolgálatok tisztviselője

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott F. típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek, állandó képviseletek és nemzetközi szervezetek: a személyzet tagjának magán háztartási alkalmazottja

Image

Az igazolvány birtokosát nem illeti meg a bírósági eljárások alóli mentesség

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott G. típusú személyazonosító igazolvány

Nemzetközi szervezetek: tisztviselő (rövid távú munkaszerződéssel) és a kirendelt személyzet tagja

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott H. Típusú személyazonosító igazolvány

Nagykövetségek, konzulátusok, állandó képviseletek és nemzetközi szervezetek: kiváltságokat és mentességeket nem élvező személy

Image

Az igazolvány birtokosát nem illeti meg a bírósági eljárások alóli mentesség és nem léphet be a svájci munkaerőpiacra

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott I. típusú személyazonosító igazolvány

Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának munkatársa

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg. Vámügyi kiváltságok nem illetik meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott K. típusú személyazonosító igazolvány

Konzulátusok – K. típusú rózsaszín igazolvány: konzuli képviselet vezetője és hivatásos konzulátusi tisztviselő

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

Konzulátusok – K. típusú kék igazolvány: hivatásos konzulátusi alkalmazottak

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

Konzulátusok – K. típusú ibolyalila igazolvány: kisegítő személyzet tagja és helyben felvett személyzet tagja

Image

Az igazolvány birtokosát nem illeti meg a bírósági eljárások alóli mentesség

Konzulátusok – K. típusú fehér igazolvány: konzuli képviselet tiszteletbeli vezetője

Image

Az igazolvány birtokosát kizárólag konzuli feladatainak ellátásával kapcsolatban illeti meg a bírósági eljárások alóli mentesség

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott L. típusú személyazonosító igazolvány

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége: a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének munkatársa

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg. Vámügyi kiváltságok nem illetik meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott P. típusú személyazonosító igazolvány

Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN): a CERN tudományos személyzetének tagja

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott R. típusú személyazonosító igazolvány

Kvázi-kormányzati nemzetközi szervezetek vagy más nemzetközi szervezetek nem svájci tagjai és azok ugyanolyan státusszal rendelkező családtagjai

Image

Az igazolvány birtokosát nem illeti meg a bírósági eljárások alóli mentesség

A Szövetségi Külügyi Hivatal által kibocsátott S. típusú személyazonosító igazolvány

A személyzet svájci állampolgárságú tagjai – a külképviseleten vagy a nemzetközi szervezetnél betöltött funkciójuktól függetlenül – elvben S. típusú személyazonosító igazolványt kapnak. Nem kapnak ilyen igazolványt a nagykövetségek és konzulátusok helyben felvett személyzetének svájci állampolgárságú tagjai. Nem kapnak ilyen igazolványt a nemzetközi szervezetek svájci állampolgárságú (rövid távú munkaszerződéssel rendelkező) ideiglenes tisztviselői.

Nagykövetségek és konzulátusok: a hivatásos személyzet svájci állampolgárságú tagja

Állandó képviseletek: a személyzet svájci állampolgárságú tagja

Nemzetközi szervezetek: svájci állampolgárságú tisztviselő/munkatárs

Image

Az igazolvány birtokosát feladatai ellátásával kapcsolatban a bírósági eljárások alóli mentesség illeti meg

A korábbi közzétételek listája

 

HL C 247., 2006.10.13., 85. o.

 

HL C 153., 2007.7.6., 15. o.

 

HL C 64., 2009.3.19., 18. o.

 

HL C 239., 2009.10.6., 7. o.

 

HL C 304., 2010.11.10., 6. o.

 

HL C 273., 2011.09.16., 6. o.

 

HL C 357., 2011.12.7., 3. o.

 

HL C 88., 2012.3.24., 12. o.

 

HL C 120., 2012.4.25., 4. o.

 

HL C 182., 2012.6.22., 10. o.

 

HL C 214., 2012.7.20., 4. o.

 

HL C 238., 2012.8.8., 5. o.

 

HL C 255., 2012.8.24., 2. o.

 

HL C 242., 2013.8.23., 13. o.

 

HL C 38., 2014.2.8., 16. o.

 

HL C 133., 2014.5.1., 2. o.

 

HL C 360., 2014.10.11., 5. o.

 

HL C 397., 2014.11.12., 6. o.

 

HL C 77., 2016.2.27., 5. o.

 

HL C 174., 2016.5.14., 12. o.


(1)  A korábbi közzétételek listáját lásd a dokumentum végén.


AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK

EFTA Felügyeleti Hatóság

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/21


Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint az állami támogatási kérdéseket illetően

(2016/C 236/10)

A 489/15/COL sz. határozattal, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, az EFTA Felügyeleti Hatóság értesítette a norvég hatóságokat arról, hogy a fent említett intézkedéssel kapcsolatosan az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekelt felek a közzétételtől számított egy hónapon belül, az alábbi címen tehetik meg a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos intézkedéseiket:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Registry

Rue Belliard 35/Belliardstraat 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket továbbítják a norvég hatóságoknak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

Az eljárás

A norvég hatóságok 2014. március 13-i levelükben a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentették a regionálisan differenciált 2014–2020-as társadalombiztosítási járulékrendszert (1). E bejelentés és az azt követően benyújtott információk alapján (2), a Hatóság 2014. június 18-i 225/14/COL sz. határozatával jóváhagyta a bejelentett támogatási programot.

Az EFTA-Bíróság az E-23/14. sz., Kimek Offshore AS kontra ESA ügyben hozott 2015. szeptember 23-i ítéletével (3) részben megsemmisítette a Hatóság határozatát.

A Hatóság 2015. október 15-én kelt levelében (4) tájékoztatást kért a norvég hatóságoktól. 2015. november 6-án kelt levelükben (5) a norvég hatóságok választ küldtek az információkérésre.

Az intézkedés leírása

A differenciált társadalombiztosítási járulékok általános rendszerének önmagában véve az a célkitűzése, hogy a foglalkoztatás ösztönzése révén csökkentse vagy megakadályozza Norvégia legritkábban lakott régióinak elnéptelenedését. A működési támogatási program azáltal ellentételezi a foglalkoztatási költségeket, hogy bizonyos földrajzi térségekben csökkenti a társadalombiztosítási járulék-kulcsokat. Főszabály szerint a támogatás intenzitása aszerint változik, hogy mely földrajzi térségben vették nyilvántartásba az üzleti egységeket. A norvég jog előírja a vállalkozásoknak, hogy vetessék nyilvántartásba az üzleti alegységeket aszerint, hogy milyen különféle gazdasági tevékenységeket végeznek (6). Ha egy vállalkozás különféle gazdasági tevékenységeket végez, külön alegységeket kell bejegyeztetni. Ezenfelül külön egységeket kell nyilvántartásba venni, ha a tevékenységeket eltérő földrajzi helyszíneken végzik.

A nyilvántartásba vételre vonatkozó főszabály alóli kivételként a rendszer a jogosultsági térségen kívül nyilvántartásba vett vállalkozásokra is alkalmazandó, amennyiben azok a jogosultsági térségben vesznek fel munkavállalókat, és az alkalmazottak a jogosultsági térségen belüli mobil tevékenységben vesznek részt (e határozat alkalmazásban, a továbbiakban: „mobil szolgáltatások”). A szóban forgó határozat ezt a mentességi szabályt vizsgálja. Magának a rendszernek a nemzeti jogi jogalapja a nemzeti biztosítási törvény 23-2. szakasza (7). A mentesség nemzeti jogalapját a 2014. évi nemzeti biztosítási törvény alapján, az adókulcsok stb. meghatározásáról szóló, 2013. december 5-i 1482. sz. norvég parlamenti határozat 1. szakaszának (4) bekezdése állapította meg.

A mentesség kizárólag akkor alkalmazandó, ha az alkalmazott munkaidejének több mint felét a jogosultsági térségben tölti. Továbbá a csökkentett kulcs csak az ott végzett munkarészre vonatkozik.

Az intézkedés értékelése

A Hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a mentességi szabály összeegyeztethető-e az EGT-megállapodás működésével, annak 61. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján, összhangban a Hatóságnak a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásával (a továbbiakban: „az iránymutatás”) (8).

A regionális támogatás továbbá csak akkor lehet hatékony a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdításában, ha ezekben a térségekben többletberuházások vagy gazdasági többlettevékenységek ösztönzésére ítélték oda (9). A regionális működési támogatás kizárólag akkor tartozhat az EGT-megállapodás 61. cikke (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá, ha a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalt sajátos vagy állandó nehézségek csökkentésére ítélik oda (10).

Nem kérdés, hogy magának a programnak a földrajzi hatálya hátrányos helyzetű régiókra szorítkozik. E határozat hatálya a mentességi szabályra korlátozódik. Az a kérdés, hogy összeegyeztethető-e az állami támogatási szabályokkal az említett szabály, amelynek értelmében a program hatálya alá tartozó, és a hátrányos helyzetű régiókon kívül nyilvántartásba vett vállalkozások igénybe vehetik a támogatást, amennyiben a hátrányos helyzetű régiókban végeznek gazdasági tevékenységet. Más szóval, a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalt sajátos vagy állandó nehézségeket kezel-e a mentességi szabály?

A norvég hatóságok feladata annak igazolása, hogy a mentességi szabály hiányában fennáll az elnéptelenedés kockázata (11). A norvég hatóságok hangsúlyozták a mentességi szabály előnyeit a helyi vállalkozások számára. Ezek alacsonyabb áron juthatnak hozzá olyan szakképzett munkaerőhöz, amely különben nem állna rendelkezésre. Továbbá a mentességi szabály fokozott versenyt eredményez a jogosultsági térségekben működő mobil szolgáltatók között, ami szintén előnyös a (mobil szolgáltatóktól eltérő) helyi vállalkozások számára, mivel az olcsóbb mobil szolgáltatások vonzóbbá és nyereségesebbé teszik vállalkozások üzemeltetését a jogosultsági térségekben. A program keretében nyújtott támogatás alkalmazása közvetett eszköz abban az értelemben, hogy a munkavállalók foglalkoztatási költségének csökkentésére használják, az elnéptelenedés mérséklésére vagy megelőzésére szolgáló intézkedésként. Az elképzelés szerint a munkaerőpiac az emberek életét befolyásoló legfontosabb tényező.

A norvég hatóságok emellett azzal érveltek, hogy a jogosultsági térségen kívül bejegyzett cégek időnként munkavállalókat fognak felvenni a jogosultsági térségekben. Ezáltal a cégek olyan munkahelyeket biztosítanak, amelyek – bár ideiglenesebb jellegűek – hozzájárulnak a bérjövedelmek növekedéséhez a jogosultsági régiókban. Ez a gazdasági tevékenységet is ösztönzi. A norvég hatóságok továbbá előadják, hogy azok az alkalmazottak, akik ideiglenesen a jogosultsági térségben tartózkodnak, helyi árukat és szolgáltatásokat vásárolnak, és így hozzájárulnak a helyi gazdasághoz. Ez különösen azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik a rövid és középtávon ingáznak a helyszínre, mivel valószínűleg szállodában szállnak meg, vendéglőben étkeznek stb. A norvég hatóságok becslése szerint a mentességi szabályból származó támogatási összeg a teljes 2015. évi támogatás két százalékát teszi ki. Hangsúlyozzák, hogy ez bizonytalan becslés. A kétszázalékos összeg közel 19 millió EUR-nak felel meg (12). A Hatóság felkéri a norvég hatóságokat, hogy szolgáltassanak pontosabb információkat a szabály pénzügyi hatásáról.

A fenti általános jellegű megjegyzéseken kívül a norvég hatóságok igazolták, hogy a mentességi szabály hiányában az érintett térségben fennáll az elnéptelenedés kockázata. A Hatóság álláspontja szerint ahhoz, hogy egy intézkedés megfeleljen az iránymutatás követelményeinek, jelentősebb hatással kell járnia annál, mint hogy a jogosultági térségben megnövekednek az ideiglenes foglalkoztatási lehetőségek és a költés. Ennek alapján a Hatóság felkéri a norvég hatóságokat, hogy szolgáltassanak további információkat annak igazolására, hogy a mentességi szabály hiányában fennáll az elnéptelenedés kockázata.

Ami a mentességi szabálynak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatását illeti, a norvég hatóságok érvelése szerint a mentességi szabály egyenlő versenyfeltételeket teremt a hátrányos helyzetű térségekben tevékenykedő valamennyi vállalkozás számára, mivel bármely EGT-székhelyű vállalkozásra egyenlően alkalmazandó. Ennek következében biztosítja a versenyt érintő indokolatlan káros hatás elkerülését. A Hatóság álláspontja szerint ez kedvező jellemző az iránymutatás (3) és (53) bekezdése fényében. Mindazonáltal a jogosultsági térségen belül nyilvántartásba vett vállalkozások általában véve állandóbb jellegű nehézségekkel küzdhetnek, mint azok a vállalkozások, amelyek pusztán ideiglenesen a térségbe küldik dolgozni az alkalmazottaikat. A norvég hatóságok érvei szerint előfordulhat, hogy a jogosultsági zónán kívül bejegyzett vállalkozások – többek között a személyzet szállítási és elszállásolási költségei miatt – versenyhátrányba kerülnek a helyi cégekkel szemben. A norvég hatóságok nem terjesztettek elő semmiféle adatot vagy további érvet e feltételezés alátámasztására. A Hatóság felkéri a norvég hatóságokat, hogy pontosítsák tovább, miért nem gyakorol indokolatlan káros hatást a versenyre a mentességi szabály, valamint nyújtsanak be további információkat ennek alátámasztására.

A norvég hatóságok hangsúlyozták, hogy a mentességi szabály nyilvánvalóan ösztönző hatású. Egy támogatás ösztönző hatását nem lehet pusztán feltételezni. Jóllehet nem kell egyedi bizonyítékokat szolgáltatni arra nézve, hogy a program keretében nyújtott támogatás minden egyes kedvezményezettnek egyénileg ösztönzést nyújt olyan tevékenység végzéséhez, amelyet különben nem végeznének, az ösztönző hatásnak legalább szilárd gazdaságelméleti alapokon kell nyugodnia. Nem elegendő pusztán annak állítólagos nyilvánvaló voltára hivatkozni. Bár igaz, hogy a jogosultsági térségen kívül bejegyzett vállalkozások csökkentik a mobil szolgáltatások költségeit a jogosultsági térségekben, a norvég hatóságok nem nyújtottak arra vonatkozó bizonyítékokat vagy érveket, hogy a támogatás nélkül az érintett térségben folytatott gazdasági tevékenység szintje jelentősen csökkenne a támogatás által orvosolni kívánt problémák miatt (13).

A norvég hatóságok kifejtették, hogy a mobil szolgáltatásokat végző vállalkozások bizonyos mértékben nyilvántartásba vettethetnek alegységeket a jogosultsági térségben. Ezenfelül kötelesek ezt megtenni, amennyiben legalább egy alkalmazott munkát végez az anyavállalatnál egy külön térségben, és a vállalkozás ott is felkereshető.

A norvég hatóságok szerint a jogosultsági térségben nyújtott mobil szolgáltatásokra vonatkozó mentességi szabály nélkül indokolatlan eltérő bánásmód valósulna meg attól függően, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalkozás létrehozott-e alegységet a jogosultsági térségben.

Először is nem világos a Hatóság számára, hogy mivel jár az a követelmény, miszerint „legalább egy alkalmazott munkát végez az anyavállalatnál egy külön térségben, és a vállalkozás ott is felkereshető”. A Hatóság ezért felkéri a norvég hatóságokat ennek tisztázására.

Másodsorban az egyenlő bánásmód elve az EGT-jog általános elve. Önmagában véve azonban nem nyújt alapot a mentességi szabály indokolásához. Magának a mentességi szabálynak kell összhangban állnia az EGT-megállapodás működésével.

Következtetésképpen, a fentiekben ismertetett releváns információk hiányában a Hatóságnak kétségei vannak azt illetően, hogy a mentességi szabály összeegyeztethető az EGT-megállapodás működésével.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 489/15/COL

of 9 December 2015

opening a formal investigation into the exemption rule for ambulant services under the scheme on differentiated social security contributions 2014-2020

(Norway)

The EFTA Surveillance Authority (‘the Authority’),

HAVING REGARD to:

the Agreement on the European Economic Area (‘the EEA Agreement’), in particular to Article 61,

Protocol 26 to the EEA Agreement,

the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (‘the Surveillance and Court Agreement’), in particular to Article 24,

Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (‘Protocol 3’), in particular to Article 1(2) of Part I and Articles 4(4) and 6(1) of Part II,

Whereas:

I.   FACTS

1.   Procedure

(1)

The Norwegian authorities notified the regionally differentiated social security contributions scheme 2014-2020 pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3 by letter of 13 March 2014 (14). On the basis of that notification and information submitted thereafter (15), the Authority approved the notified aid scheme by its Decision No 225/14/COL of 18 June 2014.

(2)

By its judgment of 23 September 2015 in case E-23/14 Kimek Offshore AS v ESA  (16) the EFTA Court annulled, in part, the Authority's decision.

(3)

By letter dated 15 October 2015 (17), the Authority requested information from the Norwegian authorities. By letter dated 6 November 2015 (18), the Norwegian authorities replied to the information request.

2.   The scheme as such is not the subject of the formal investigation

(4)

By its judgment the EFTA Court partly annulled the Authority's decision approving the aid scheme. The aid scheme as such is not subject to the renewed scrutiny carried out by the Authority in the present formal investigation. The subject of this formal investigation is merely the part of the scheme (an exemption rule for ambulant services) for which the Authority's approval was annulled.

3.   The scheme

3.1    Objective

(5)

The objective of the general scheme on differentiated social security contributions as such is to reduce or prevent depopulation in the least inhabited regions in Norway, by stimulating employment. The operating aid scheme offsets employment costs by reducing the social security contribution rates in certain geographical areas. As a main rule, the aid intensitites vary according to the geographical area in which the business unit is registered. The rules on registration are explained in greater detail below.

3.2    National legal basis

(6)

The national legal basis for the scheme as such is Section 23-2 of the National Insurance Act (19). This provision sets out the employer's general obligation to pay social security contributions calculated on the basis of gross salary paid to the employee. According to paragraph 12 of that section, the Norwegian Parliament may adopt regionally differentiated rates, as well as specific provisions for undertakings within certain sectors. Thus, it is the National Insurance Act, in conjunction with the annual decisions of the Norwegian Parliament, that forms the national legal basis for the scheme.

(7)

For further detail on the aid scheme as such, reference is made to the Authority's Decision No 225/14/COL.

3.3    Rules on registration

(8)

As a main rule, aid eligibility depends on whether a business is registered in the eligible area. As noted above, the main rule of the scheme is that aid intensities vary according to the geographical area in which the business is registered.

(9)

Norwegian law requires undertakings to register sub-units for each separate business activity performed (20). If an undertaking performs different kinds of business activities, separate sub-units must be registered. Moreover, separate units must be registered if the activities are performed in different geographical locations.

(10)

According to the Norwegian authorities, the ‘separate business activitiy’ criterion is met when at least one employee carries out work for the parent unit in a separate area, and the undertaking may be visited there. Each sub-unit forms its own basis for the calculation of the differentiated social security contribution, depending on their registered location. Thus, an undertaking registered outside the area eligible for aid under the scheme will be eligible for aid if, and in so far as, its economic activities are performed within a sub-unit located within the eligible area.

3.4    Ambulant services – the measure under scrutiny

(11)

By way of exemption from the main rule on registration, the scheme also applies to undertakings registered outside the eligible area where they hire out workers to the eligible area and where their employees are engaged in mobile activities within the eligible area (for the purposes of this decision, this is referred to as ‘ambulant services’). This is the exemption rule under scrutiny in the decision at hand. The national legal basis for that exemption is provided for by section 1(4) of the Norwegian Parliament's Decision No 1482 of 5 December 2013 on determination of the tax rates etc. under the National Insurance Act for 2014.

(12)

The exemption applies only when the employee spends half or more of his working days in the eligible area. Further, the reduced rate is only applicable for the part of the work carried out there. As a principal rule, the tax registration period is one calendar month.

(13)

This entails that if an employee of an Oslo-registered entity (Oslo is in Zone 1, an ineligible zone, where the rate therefore is the standard 14,1 %) completes 60 % of his work one calendar month in Vardø (which is in Zone 5 where the applicable rate is 0 %) and the rest in Oslo, the undertaking will be eligible for the zero-rate on the salary to be paid for the work carried out in Vardø, but not for the work carried out in Oslo.

4.   The judgment of the EFTA Court

(14)

The EFTA Court annuled the Authority's decision in so far as it closed the preliminary investigation as regards the aid measure in section 1(4) of the Norwegian Parliament's Decision No 1482 of 5 December 2013 on determination of the tax rates etc. under the National Insurance Act for 2014. Section 1(4) is drafted in such a way as to conflate, together with the exemption rule (which is the subject of the present decision), an anti-circumvention measure designed to prevent undertakings from claiming aid under the scheme by virtue of simply registering their business within an area with a lower rate of social security contributions, even if they then proceed to conduct ambulatory activities or hire out their employees to work in an area with a higher rate. The anti-circumvention measure is not subject to the present procedure (21).

5.   Comments by the Norwegian authorities

(15)

The Norwegian authorities argue that the exemption rule for ambulant services is compatible with the functioning of the EEA Agreement on the basis of its Article 61(3)(c) and that it is in line with the Authority's Guidelines on Regional State Aid for 2014-2020 (the RAG) (22).

(16)

The Norwegian authorities have explained that the exemption rule accounts for about two percent of the total aid granted under the scheme for 2015. They stress that this calculation is based on uncertain estimates.

(17)

The Norwegian authorities have explained that in Norway, access to employment is the most influential factor when it comes to peoples' choice of residence. The social security contribution is as a main rule calculated on the basis of the rate applicable in the zone in which the employer is considered to carry out business activity. This rule is based on the premise that only undertakings performing economic activity in the eligible area should receive aid, and only to the extent that they are performing business activities in that area. This is a fundamental premise for the aid scheme.

(18)

Where a company is registered, is not, and should not be, decisive. There are many sectors that frequently provide ambulant services. As an example, it would be too burdensome to require all construction firms to register their activities locally wherever they were to carry out work in order to be eligible for reduced social security rates. Neither Article 61(3)(c) nor the RAG or the GBER (23) contain requirements on where regional aid beneficiaries need to be registered. A formalistic approach where the registered location of the beneficiary is decisive in all cases has no basis in Article 61(3)(c). To the contrary, it would be difficult to reconcile with the RAG which focusses on whether the aid promotes economic activity in disadvantaged areas and not whether beneficiaries are registered within the area covered by the scheme. The underlying realities, i.e. whether the undertaking carries out economic activity within the eligible area, should be decisive. Furthermore, undertakings performing ambulant services can to some extent register sub-units in the eligible area. In the absence of the exemption rule for ambulant serices in the eligible area, there would be an unjustified difference in treatment depending on whether the service providing undertaking had established a sub-unit in the eligible area.

(19)

The Norwegian authorities contend that the exemption rule contributes to an objective of common interest in a number of ways. They firstly note that undertakings in the eligible area can access, at a lower cost, specialised labour that would otherwise not be available. Secondly, the rule leads to increased competition between ambulant services in eligible areas. This is beneficial for local undertakings, other than those providing ambulant services, as lower costs for ambulant services make it more attractive and more profitable to run a business in the eligible area. Thirdly, employees with a temporal stay in the eligible area will buy local goods and services and thereby contribute to the local economy. This applies in particular to employees commuting to the location especially in the short or medium term as they are likely to stay in hotels, eat in restaurants etc. Fourthly, undertakings located in central areas may also hire personnel residing in the area where the ambulant services are performed. Even if the jobs are temporary in nature, they will contribute to increased wage income in the eligible regions, which also stimulates economic activity. Finally, undertakings registered outside the eligible zone may have a competitive disadvantage compared to local firms due to i.a. costs of transporting and lodging of personnel.

(20)

In the view of the Norwegian authorities, it is evident that the exemption rule has an incentive effect as it reduces labour costs for ambulant services.

(21)

Finally, the Norwegian authorities stress that the exemption rule creates a level playing field for all undertakings active in the disadvantages areas. The rule applies equally to any EEA-based undertaking. This ensures that undue adverse effects on competition are avoided.

II.   ASSESSMENT

1.   The presence of state aid

(22)

Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.

(23)

This implies that a measure constitutes state aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement if the following conditions are cumulatively fulfilled: (i) there must be an intervention by the state or through state resources, (ii) that intervention must confer a selective economic advantage on the recipients, (iii) it must be liable to affect trade between EEA States and (iv) it must distort or threathen to distort competition.

(24)

In Decision No 225/14/COL, the Authority concluded that the scheme on differentiated social security contributions 2014-2020 constitutes an aid scheme. The Authority refers to its reasoning in paragraphs 68-74 of that decision. The exemption rule for ambulant services is part of the provisions providing for that aid scheme. It increases the scope of the scheme in the sense that it widens the circle of potential beneficiaries to undertakings that are not registered in the eligible areas. As with the other aid granted under the scheme, extending the scheme to the undertakings registered outside of the eligible areas results in state resources conferring selective advantages on undertakings. These advantages are liable to affect trade and distort competition.

2.   Procedural requirements

(25)

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3: ‘the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. … The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision’.

(26)

The Norwegian authorities implemented the exemption rule after the Authority approved it by Decision No 225/14/COL. With the annulment of the Authority's approval of the rule by the EFTA Court, the aid has become unlawful.

3.   Compatibility of the aid

(27)

The Authority must assess whether the exemption rule is compatible with the functioning of the EEA Agreement on the basis of its Article 61(3)(c) in line with the RAG.

(28)

The exemption rule for ambulant services entitles undertakings that are not registered in the eligible area to benefit from reduced social security charges when and to the extent that they carry out economic activities in the registered area. Neither Article 61(3)(c) EEA nor the RAG (nor the regional aid rules in the GBER) formally require that regional aid beneficiaries are registered in the assisted areas.

(29)

Regional aid can be effective in promoting the economic development of disadvantaged areas only if it is awarded to induce additional investment or economic activity in those areas (24). Regional operating aid can only fall under Article 61(3)(c) EEA if it is awarded to tackle specific or permanent handicaps faced by undertakings in disadvantaged regions (25).

(30)

There is no question that the geographical scope of the scheme as such is restricted to disadvantaged regions. The scope of this decision is limited to the exemption rule. The question is whether that rule, which entails that undertakings registered outside the disadvantaged regions covered by the scheme can benefit from aid under the scheme to the extent that they carry out economic activities in the disadvantaged regions is compatible with the state aid rules. In other words, does the exemption rule tackle specific or permanenet handicaps faced by undertakings in the disadvantaged regions?

(31)

It is for the Norwegian authorities to demonstrate the risk of depopulation in the absence of the exemption rule (26). The Norwegian authorities have underlined the benefits of the exemption rule for local undertakings. They can access, at a lower cost, specialised labour that would otherwise not be available. Moreover, the exemption rule leads to increased competition between ambulant services in the eligible areas, which again is beneficial for local undertakings (other than those providing ambulant services) since lower costs for ambulant services make it more attractive and more profitable to run a business in the eligible area. The use of aid under the scheme is an indirect tool in the sense that it is used to reduce the cost of employing workers as a measure to reduce or prevent depopulation. The idea is that the labour market is the most important factor influencing where people live.

(32)

The Norwegian authorities have further argued that the firms registered outside the eligible area occasionally will hire workers in the eligible areas. Thereby the firms will provide jobs that, although of a more temporary nature, will nevertheless contribute to increased wage income in the eligible regions. This also stimulates economic activity. The Norwegian authorities furthermore argue that employees who temporarily stay in the eligible area will buy local goods and services and thereby contribute to the local economy. This applies in particular to employees commuting to the location especially on short or medium term as they are likely to stay in hotels, eat in restaurants, etc. The Norwegian authorities have estimated the amount of aid resulting from the exemption rule to be two percent of the total aid for 2015 which they stress is an uncertain estimate. Two percent amounts to approximately EUR 19 million (27). The Authority invites the Norwegian authorities to provide more precise information about the financial effect of the rule.

(33)

Apart from the above remarks of a general nature, the Norwegian authorities have not demonstrated the risk of depopulation of the relevant area in the absence of the exemtion rule. It is the view of the Authority that a measure, in order to meet the requirements of the RAG, must have effects exceeding a marginal increase of temporary employment possibilities and spending in the eligible area. On this basis, the Authority invites the Norwegian authorities to provide more information to demonstrate the risk of depopulation in the absence of the exemption rule.

(34)

In terms of effect on competition and trade of the exemption rule, the Norwegian authorities argue that the exemption rule creates a level playing field for all undertakings active in the disadvantaged areas as it applies equally to any EEA-based undertaking. The consequence is that it ensures that undue adverse effects on competition are avoided. It is the view of the Authority that this is a positive feature in light of paras. 3 and 53 of the RAG. However, the undertakings registered within the eligible area may, in general, face more permanent difficulties than the undertakings that merely send their employees to work in the area on a non-permanent basis. The Norwegian authorities argue that undertakings registered outside the eligible zone may have a competitive disadvantage compared to local firms due to i.a. costs of transporting and lodging of personnel. The Norwegian authotities have not presented any data or further reasoning to back up this assumption. The Authority invites the Norwegian authorities to further clarify why it is that the exemption rule does not have undue adverse effects on competition and to submit further information to back this up.

(35)

The Norwegian authorities have stressed that it is evident that the exemption rule has an incentive effect. Incentive effect of an aid cannot merely be assumed. While it is not necessary to provide individual evidence that aid under a scheme provides each beneficiary with an incentive, on an individual basis, to carry out an activity it would not otherwise have carried out, the incentive effect must, at the least, be based on sound economic theory. It is not sufficient merely to refer to an alleged obviousness. While it is true that the exemption rule for companies registered outside the eligible areas reduces labour costs for ambulant services in the eligible areas, the Norwegian authorities have not provided evidence or arguments to the effect that it is likely that, in the absence of aid, the level of economic activity in the area would be significantly reduced due to the problems that the aid is intended to address (28).

(36)

The Norwegian authorities have explained that undertakings performing ambulant services to some extent can register sub-units in the eligible area. Moreover, they are required to do so when at least one employee carries out work for the parent unit in a separate area, and the undertaking may be visited there.

(37)

The Norwegian authorities argue that in the absence of the exemption rule for ambulant services in the eligible area, there would be an unjustified difference in treatment depending on whether the service providing undertaking had established a sub-unit in the eligible area.

(38)

Firstly, it is not clear to the Authority what the requirement that ‘at least one employee carries out work for the parent unit in a separate area, and the undertaking may be visited there’ entails. The Authority therefore invites the Norwegian authorities to clarify this.

(39)

Secondly, the the principle of equal treatment is a general principle of EEA law. However, this cannot in and of itself serve as a basis to justify the exemption rule. The exemption rule must itself be compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(40)

In conclusion, the absence of the relevant information, as described above, leads the Authority to have doubts about the compatibility of the exemption rule with the functioning of the EEA Agreement.

4.   Conclusion

(41)

As set out above, the Authority has doubts as to whether the exemption rule for ambulant services under the scheme on differentiated social security contributions 2014-2020 is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(42)

Consequently, and in accordance Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the measure is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(43)

The Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, invites the Norwegian authorities to submit, by 10 January 2016 their comments and to provide all documents, information and data needed for the assessment of the compatibility of the measure in light of the state aid rules.

(44)

The Authority reminds the Norwegian authorities that, according to Article 14 of Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully granted to the beneficiaries will have to be recovered, unless this recovery would be contrary to a general principle of EEA law, such as the protection of legitimate expectations.

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 is opened into the exemption rule for ambulant services under the scheme on differentiated social security contributions 2014-2020.

Article 2

The Norwegian authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure by 10 January 2016.

Article 3

The Norwegian authorities are requested to provide by 10 January 2016, all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the aid measure.

Article 4

This Decision is addressed to the Kingdom of Norway.

Article 5

Only the English language version of this decision is authentic.

Done in Brussels, on 9 December 2015

For the EFTA Surveillance Authority

Sven Erik SVEDMAN

President

Helga JÓNSDÓTTIR

College Member


(1)  Dokumentumszámok: 702438-702440, 702442 és 702443.

(2)  Lásd az alábbi internetcímen elérhető 225/14/COL sz. határozat (2) bekezdését: http://www.eftasurv.int/media/state-aid/Consolidated_version_-_Decision_225_14_COL__NOR_Social_Security_contributions_2014-2020.pdf

(3)  Még nem tették közzé.

(4)  Dokumentumszám: 776348.

(5)  Dokumentumszámok: 779603 és 779604.

(6)  A jogalanyok koordinált nyilvántartásáról szóló törvény (LOV-1994-06-03-15).

(7)  LOV-1997-02-28-19.

(8)  HL L 166., 2014.6.5., 44. o. és a 33. sz. EGT-kiegészítés, 2014.6.5., 1. o.

(9)  Az iránymutatás (6) bekezdése.

(10)  Az iránymutatás (16) bekezdése.

(11)  Az iránymutatás (43) bekezdése.

(12)  A 2013. évi bejelentett költségvetés alapján, lásd a Hatóság 225/14/COL sz. határozatának (49) bekezdését.

(13)  Az iránymutatás (71) bekezdése.

(14)  Documents No 702438-702440, 702442 and 702443.

(15)  See paragraph 2 of Decision No 225/14/COL, available online: http://www.eftasurv.int/media/state-aid/Consolidated_version_-_Decision_225_14_COL__NOR_Social_Security_contributions_2014-2020.pdf

(16)  Not yet reported.

(17)  Document No 776348.

(18)  Documents No 779603 and 779604.

(19)  LOV-1997-02-28-19.

(20)  The Act on the Coordinating Register for Legal Entities (LOV-1994-06-03-15).

(21)  See Order of the EFTA Court of 23.11.2015 in Case E-23/14 INT Kimek Offshore AS v ESA (not yet reported).

(22)  OJ L 166, 5.6.2014, p. 44 and EEA Supplement No 33, 5.6.2014, p. 1.

(23)  The General Block Exemption Regulation (GBER). Commission Regulation (EU) No 651/2014 of 17 June 2014 declaring certain categories of aid compatible with the internal market in application of Articles 107 and 108 of the Treaty (OJ L 187, 26.6.2014, p. 1), incorporated into the EEA Agreement by EEA Joint Committee Decision No 152/2014 (OJ L 342, 27.11.2014, p. 63 and EEA Supplement No 71, 27.11.2014, p. 61) at point 1j of Annex XV to the EEA Agreement.

(24)  Para. 6 of the RAG.

(25)  Para. 16 of the RAG.

(26)  Para. 43 of the RAG.

(27)  Based on the notified 2013 budget, see para. 49 of the Authority's Decision No 225/14/COL.

(28)  Para. 71 of the RAG.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/29


Felhívás észrevételek benyújtására az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a Hurtigruten ASA részére a Hurtigruten által 2012 és 2019 között nyújtandó tengeri közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás keretében nyújtott lehetséges támogatással kapcsolatos állami támogatási kérdések tekintetében

(2016/C 236/11)

A 2015. december 9-i 490/15/COL sz. határozattal, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárást kezdeményezett az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint. A norvég hatóságokat a határozat másolatának megküldésével értesítették.

E felhívással az EFTA Felügyeleti Hatóság értesíti az EFTA-államokat, az uniós tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy a szóban forgó intézkedésre vonatkozó észrevételeiket a közzétételtől számított egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

EFTA Surveillance Authority (EFTA Felügyeleti Hatóság)

Registry (Iktatás)

Rue Belliard 35/Belliardstraat 35

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az észrevételeket megküldik a norvég hatóságoknak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÁS

Háttér

A Hurtigruten ASA (a továbbiakban: Hurtigruten) a Bergentől Kirkenesig terjedő norvég tengerpartszakaszon üzemeltet személy- és teherszállítást ötvöző szállítási szolgáltatásokat.

Közbeszerzési eljárást követően a norvég hatóságok 2011. április 13-án szolgáltatási megállapodást (a továbbiakban: szolgáltatási megállapodás) írtak alá a Hurtigrutennel a szolgáltatásoknak a Bergen–Kirkenes közötti parti útvonalon 2012. január 1-től2019. december 31-ig történő biztosítására. E megállapodás értelmében a Hurtigruten napi rendszerességű hajójáratot működtet az egész év során, amely Bergen és Kirkenes között 32 meghatározott köztes kikötőben is megáll. A Tromsø–Kirkenes és a Kirkenes–Tromsø útvonalon a vállalkozás teherszállítást is biztosít. A szolgáltatásokat bizonyos, a kapacitásra és a hajókra vonatkozó szerződéses követelményeknek megfelelően kell nyújtani. A parti útvonalon használt hajók személyszállítási kapacitásának legalább 320 főnek, a kabinokban való elszállásolási kapacitásnak legalább 120 ágynak, a teherszállítási kapacitásnak pedig (a szabványos rakodómagasságú raktérben) legalább 150 EUR-raklapnak kell lennie. A hajóknak továbbá meg kell felelniük az ajánlattételi dokumentáció 4.4. szakaszában meghatározott jogi és technikai követelményeknek.

A szolgáltatási megállapodásban előírt szolgáltatások nyújtásáért a norvég hatóságok összesen 5 120 millió NOK összegű kompenzációt fizetnek a megállapodás nyolcéves időtartamára.

A nyújtott kompenzáció állami támogatási jellegének értékelése

Az állami támogatás fogalmát illetően az az egyetlen kérdéses feltétel, hogy a szerződés indokolatlan szelektív gazdasági előnyhöz juttatta-e a Hurtigrutent.

A Hurtigrutennek biztosított szelektív gazdasági előny

A Hatóság értékelte az Altmark-ítéletben (1) említett négy feltételt, és megállapította, hogy a jelenlegi szakaszban azok egyike sem teljesül, ezért az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében a Hurtigruten szelektív gazdasági előnyben részesült.

Az első feltétel, azaz a közszolgáltatási kötelezettség egyértelmű meghatározása kapcsán a Hatóság kétli, hogy a szolgáltatási megállapodás 4-2. szakaszában a tartalékkapacitás tekintetében előírt követelményeket Norvégia általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősíthetné, és kéri a norvég hatóságokat, hogy objektív érvekkel indokolják a közszolgáltatási kötelezettség szükségességét, figyelemmel a kereskedelmi személyszállítás szezonális hullámzására.

Ami a második feltételt illeti, miszerint a kompenzáció kiszámításának alapjául szolgáló feltételeket tárgyilagos és átlátható módon előzetesen kell megállapítani, a Hatóságnak a jelenlegi szakaszban kétségei vannak afelől, hogy a tartalékkapacitásra vonatkozó követelmény ténylegesen összefügg a közszolgáltatási kötelezettség keretében szállított személyek számával. Példának okáért nem alkalmaztak objektív és átlátható módszertant az egy kilométerre és egy utasra jutó költség előzetes kiszámításához. A Hurtigruten külön költségvetést alakított ki a közszolgáltatási kötelezettség által érintett útvonalak összes költsége és bevétele számára. E külön elszámolásnak azonban nem célja a kompenzáció paramétereinek előzetes megállapítása, ugyanis azt közvetlenül a Hurtigruten által viselt tényleges veszteségek és költségek (kapacitás- és személyszállítási költségek) függvényében határozzák meg.

A harmadik feltételt illetően a Hatóság kétségbe vonja, hogy a norvég hatóságok biztosították-e, hogy a megítélt kompenzáció ne haladja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségek egészben vagy részben való fedezéséhez szükséges mértéket, figyelemmel az érintett bevételekre és az e kötelezettségek teljesítéséből származó méltányos nyereségre.

A Hatóság a jelenlegi szakaszban nem tudja kizárni annak lehetőségét, hogy a Hurtigruten túlzott mértékű kompenzációban részesült a közszolgáltatás nyújtásáért. A Hatóság ezen előzetes következtetés levonása során a következő tényezőket vette figyelembe:

i.

a Hurtigruten nem tart fenn tartalékkapacitást a közszolgáltatást igénybe vevő utasok számára, hanem üdülési célú hajóúton részt vevő utasoknak értékesíti a kapacitást, miközben azonos szintű közszolgáltatásért járó kompenzációt vesz igénybe;

ii.

a közszolgáltatás nyújtásáért fizetett kompenzáció mértéke jelentősen megnőtt az előző szerződéses időszakhoz képest;

iii.

a Hurtigruten olyan szolgáltatásokért is folytatólagosan kompenzációban részesül, amelyeket már nem nyújt; valamint

iv.

a Hurtigruten igyekszik leszorítani a kikötői díjakat, azonban a közszolgáltatásért járó kompenzáció szintje változatlan marad.

Végül ami a negyedik – közbeszerzési eljárás kiírására vagy a hatékony versenytárs teszt elvégzésére vonatkozó – feltételt illeti, továbbá tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás során a Hurtigruten tette az egyetlen ajánlatot, a Hatóság a jelenlegi szakaszban kétségbe vonja, hogy a szóban forgóhoz hasonló közbeszerzési eljárás elégségesnek tekinthető a közösségnek a legkevesebb költséggel járó szolgáltatás nyújtására vonatkozó elv teljesítéséhez. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a Hurtigruten jelentős versenyelőnnyel rendelkezett, amely megszilárdította pozícióját a közbeszerzési eljárás során, ugyanis már rendelkezett az ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt követelményeknek megfelelő hajóparkkal.

Ezenfelül az ajánlattételhez szükséges dokumentáció szerint a közszolgáltatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó megbízást három alternatíva szerint lehetett megadni. Ez arra mutat, hogy alighanem további információk és/vagy súlyozási kritériumok léteztek az említett alternatívák tekintetében. Mivel ilyen információk nem szerepeltek az ajánlattételi dokumentációban, a Hatóság kétli, hogy a pályázat a jelenlegi formájában ösztönözte volna azokat a potenciális ajánlattevőket (a Hurtigruten kivételével), akik a három különböző alternatívára vonatkozó követelményeknek megfelelően ajánlatott tettek volna valamely, a végül kiválasztott ól eltérő alternatívára.

A norvég hatóságok nem nyújtottak be információt a hatékony versenytárs teszt elvégzésére vonatkozóan.

Az összeegyeztethetőség értékelése

A tengeri közlekedésért mint közszolgáltatásért járó kompenzációt az EGT-megállapodás 59. cikkének (2) bekezdése és a Hatóság közszolgáltatásért járó kompenzáció formájában nyújtott állami támogatásról szóló keretszabálya (2) (a továbbiakban: a keretszabály) alapján kell értékelni.

A keretszabály által előírt elvek csak annyiban vonatkoznak a közszolgáltatásért járó kompenzációra, amennyiben az olyan állami támogatást képez, amelyre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (3) (a továbbiakban: az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló határozat) nem alkalmazandó.

A Hatóság nem kapott információt a norvég hatóságoktól az összeegyeztethetőség tekintetében, így a jelenlegi szakaszban kétségbe vonja, hogy a szolgáltatási megállapodás összeegyeztethető lenne az EGT-megállapodás működésével.

Következtetés

A fenti megfontolások fényében a Hatóság úgy határozott, hogy az EFTA-államok közötti, a Felügyeleti Hatóság és a Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében hivatalos vizsgálati eljárást indít. A Hatóság felkéri az érdekelt feleket, hogy e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be észrevételeiket.

EFTA SURVEILLANCE AUTHORITY DECISION

No 490/15/COL

of 9 December 2015

opening the formal investigation procedure on the Coastal Agreement for Hurtigruten Maritime Services 2012-2019

(Norway)

[NON-CONFIDENTIAL VERSION]

The EFTA Surveillance Authority (‘the Authority’),

HAVING REGARD to:

the Agreement on the European Economic Area (‘the EEA Agreement’), in particular to Articles 59(2) and 61,

Protocol 26 to the EEA Agreement,

the Agreement between the EFTA States on the Establishment of a Surveillance Authority and a Court of Justice (‘the Surveillance and Court Agreement’), in particular to Article 24,

Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement (‘Protocol 3’), in particular to Article 1 of Part I and Articles 4(4), 6 and 13 of Part II,

Whereas:

I.   FACTS

1.   Procedure

(1)

On 28 April 2014 the Authority received by e-mail a complaint about alleged incompatible aid to Hurtigruten ASA (‘Hurtigruten’) under the Coastal Agreement for the Bergen – Kirkenes route (‘Hurtigruten Agreement’ or ‘HA’) for the period 1 January 2012 to 31 December 2019.

(2)

A second complaint referring to the same Coastal Agreement was received on 9 July 2014. The two complaints are independent, but there are certain overlapping issues. Given that both complaints refer to the same HA, the present decision will treat them jointly and refer to them as ‘the complaints’ (reference will also be made to ‘the complainants’) throughout the text.

(3)

By letter dated 13 June 2014 (supplemented by a subsequent letter of 10 July 2014), the Authority requested information from the Norwegian authorities. By letter dated 22 September 2014, the Norwegian authorities replied to the information request. An additional request for information was sent to the Norwegian authorities on 21 November 2014, to which the Norwegian authorities replied by letter dated 16 January 2015.

2.   Background – the Hurtigruten Agreement

(4)

Hurtigruten operates transport services consisting of the combined transport of persons and goods along the Norwegian coast from Bergen to Kirkenes, as illustrated in the diagram below:

Diagram 1 – The Bergen – Kirkenes coastal route

Image

(5)

The operation of the service for parts of the period 1 January 2005 to 31 December 2012 was the subject of the Authority's Decision No 205/11/COL. (4) In that Decision the Authority concluded that the measures involved entailed state aid that was incompatible with the functioning of the EEA Agreement in so far as they constituted a form of overcompensation for a public service obligation, and ordered the recovery of the aid.

(6)

The operation of the service for the period 1 January 2012 to 31 December 2019 was the subject of a tender procedure initiated on 30 June 2010, when the tender specifications were published on Doffin (online database for public procurement). (5)

(7)

Following this tender procedure, and on the basis of a bid submitted on 8 November 2010, a contract for the procurement of services for the Bergen – Kirkenes coastal route for the period 1 January 2012 to 31 December 2019 was signed with Hurtigruten on 13 April 2011. Under this contract, Hurtigruten shall perform daily sailings throughout the year with calls at 32 intermediate defined ports between Bergen and Kirkenes. For the Tromsø – Kirkenes and Kirkenes – Tromsø routes, freight transport shall also be provided. The services shall be operated in line with certain capacity and vessel requirements, as stipulated in the contract. Vessels used on the coastal route shall as a minimum have a passenger capacity for 320 passengers, berth capacity in cabins for 120 passengers and freight capacity for 150 euro pallets in a cargo hold with a normal load height. They shall also meet legal and technical requirements as indicated in section 4.4 of the tender specifications.

(8)

The maritime services for the Bergen – Kirkenes route are based on maximum fares as regards port-to-port passengers (i.e. public service passengers), which must be approved by the Norwegian authorities. According to the HA, ‘“[p]ort-to-port passengers” are passengers who purchase tickets for travelling on a chosen route in accordance with the normal tariff, with any supplement for cabins and/or meals at their option. Prices for supplementary services must correspond to published prices for the selected standard of cabin and meal. The overall price must in such cases equal the sum of the ticket price and individual prices of the selected supplementary services.’ An approved fare is taken to mean the normal fares tariff that applied on this route on 1 October 2004, adjusted in line with the Consumer Price Index. Any subsequent changes to the normal tariff must be approved by the Norwegian authorities.

(9)

For other passengers, Hurtigruten is free to set its prices. According to the HA, ‘“[o]ther passenger” are those who are not “port-to-port passengers”. In other words, they are passengers who purchase travel products for specific routes, defined by the supplier, and which include at least one overnight cabin stay and at least one meal on board, where the supplier has published a combined price for the items included and which cannot be broken down into the individual published prices for the same items, including that the passengers will not be entitled to defined discounts on the travel component of the product. Other passengers also include those purchasing a travel product, defined by the supplier, with at least the above-mentioned supplementary services at a combined price, specified per day, but where the passengers themselves select the route where these conditions apply.’ The same applies to cabin and meal prices, as well as to freight transport.

(10)

For the services covered by the HA, the Norwegian authorities pay a total compensation of NOK 5120 million for the eight years' duration of the agreement, expressed in 2011 prices, in accordance with Statistics Norway's cost index for domestic sea transport. (6) The compensation allocation for each individual year is as follows:

Table 1 – Annual Compensation under the HA

2012

NOK 700 million

2013

NOK 683 million

2014

NOK 666 million

2015

NOK 649 million

2016

NOK 631 million

2017

NOK 614 million

2018

NOK 597 million

2019

NOK 580 million

(11)

According to the HA, Hurtigruten is obliged to keep separate accounts for the activities on the Bergen – Kirkenes route and other activities and routes outside the scope of the HA. (7) In addition, Hurtigruten is obliged to keep separate accounts for the public service obligation routes (‘PSO routes’) of the Bergen – Kirkenes main coastal route and the commercial part of the same route.

3.   The complaints  (8)

(12)

Both complainants have requested confidential treatment.

(13)

The complainants' argument that Hurtigruten receives state aid in the form of overcompensation, violating thus Articles 61 and 59 of the EEA Agreement, is centred around the following allegations:

1.

The compensation for providing the PSO routes has increased substantially as compared to the previous contract period.

2.

Hurtigruten continues to receive compensation for services that are not rendered:

a.

Hurtigruten has cancelled all sailings to and from the port of Mehamn from 6 January 2014 onwards without any objective justification or professional verification, after having itself partially demolished the terminal quay in April 2012, which Hurtigruten was actually using to dock for over 20 months. At the same time, the corresponding compensation granted by the Norwegian authorities has not been reduced, enabling Hurtigruten to receive monthly cost savings amounting to NOK 314 500. As a result, both the second and third Altmark conditions would not be fulfilled. The second condition is not fulfilled because the Norwegian authorities have not established a framework or policy for objectively and professionally evaluating loss of service after technical or operational claims by the company, and have not engaged any agency to verify the contested claims. The third condition would not be fulfilled, according to the complainants, because Hurtigruten is paid full compensation for PSO routes where it enjoys a substantial cost reduction as a result of the interruption of the services.

b.

Numerous complaints from several ports and regional authorities regarding frequent and arbitrary Hurtigruten cancellations have been dismissed by the Norwegian authorities and have not resulted in any reduction of the compensation. According to the complainants, certain ports are especially plagued by cancellations due to low passenger numbers and low profitability, especially during the winter season.

The complainants particularly question the force majeure definition of section 8 of the HA referring to ‘extreme weather conditions’ without the use of objective criteria. (9) They also refer to such conditions as not constituting force majeure in line with section 8 of the HA, which particularly states that ‘[o]bstacles that the contracting party should have considered upon entering into the agreement, or could reasonably be expected to avoid or circumvent, shall not be considered to constitute force majeure’. At the same time, the complainants question Hurtigruten's discretion to abuse the absolute sovereignty of the master of the ship, when justifying cancellations that are not due to scheduled maintenance or technical reasons pursuant to section 4-1(3) of the HA.

In conclusion, the complainants submit that the cancellations that do not result in any reduction of the compensation have an adverse effect on the performance of the PSO routes and do not fulfil the second and third Altmark conditions.

3.

Hurtigruten has shown reluctance to pay port fees, rent and service charges. It stopped paying from January 2014 until May 2014. Furthermore, it attempts to secure special price agreements and seeks repayments of such costs from all relevant ports going back to 2011, while maintaining the public service compensation at the same level.

4.

Hurtigruten does not reserve capacity for public service passengers, but rather sells the berth capacity to cruise passengers. Hence, Hurtigruten is paid twice for the same capacity, which provides it with an advantage of NOK 50 to 100 million per year.

4.   Comments by the Norwegian authorities  (10)

(14)

On the allegation that the compensation for the PSO routes under the HA is much higher than under the former agreement of 2005-2012, the Norwegian authorities submit that this reflects the actual costs of running the service with the conditions set in the tender specifications. In this regard, it is also submitted that Hurtigruten suffered considerable losses in the period 2005-2010 while running its PSO routes.

(15)

Nevertheless, as there was only one bid after the call for tenders, the Norwegian authorities made use of their right to initiate subsequent negotiations, resulting in the reduction of the compensation by NOK [400 - 1200] million in relation to the initial offer, i.e. from NOK [6320 – 5520] million to NOK 5120 million.

(16)

Concerning the allegations regarding Hurtigruten cancellations not resulting in any reduction of the compensation, the Norwegian authorities submit that the HA indeed foresees, in section 3, cancellations within the agreed quotas for technical reasons or cultural events, or due to extraordinary weather conditions in line with the force majeure clause of section 8, which do not lead to reductions in the compensation nor to liquidated damages. (11) It is submitted that the benefit gained by Hurtigruten in 2012 and 2013 by not having the compensation reduced in case of extreme weather conditions is significantly lower than a proportional part of the reduction in compensation of NOK [400 – 1200] million so far (i.e. the benefit was NOK [14 – 19] million in 2012 and around NOK [16 – 22] million in 2013).

(17)

As regards in particular the cancellations due to extreme weather conditions, the Norwegian authorities note that the guiding principle is the safety of the passengers, the crew and the ship, irrespective of whether such conditions are expected. Moreover, also in accordance with section 135 of the Norwegian Maritime Act of 24 June 1994 no. 39, the master of the vessel has the sole responsibility and absolute sovereignty when deciding to avoid servicing ports of call due to extreme weather conditions.

(18)

Nevertheless, the HA also provides in section 9.2 that cancellations for other reasons, including cancelled calls at ports, will result in reduced compensation and possible liquidated damages (or claim for compensation in cases of negligence or intent) (12).

(19)

In any case, according to the Norwegian authorities, the cancellations do not represent savings for the company as such cancellations involve several additional costs in changing the passengers' bookings, and finding alternative transportation of passengers and cargo.

(20)

In reference to the cancellation of services to the port of Mehamn, the Norwegian authorities consider that the decision to leave out the port of Mehamn as from January 2014 and until the port was repaired, was a result of a risk assessment made by Hurtigruten, taking into account the challenging port and weather conditions in line with the force majeure provision of section 8 of the HA. The passengers were informed in advance and a land-based transport of cargo was also established between Mehamn and Kjøllefjord. The question of reduction of compensation must be assessed in line with the force majeure provision of section 8 of the HA, pursuant to the accounting and other reporting requirements of section 4-4 of the HA. The repairs of the port of Mehamn were completed on 9 September 2014, and Hurtigruten has resumed its sailing.

(21)

As far as the allegations regarding the port fees, rent and service charges are concerned, the Norwegian authorities state that their level is based on the new Norwegian Ports Act (NPA) in force as from 1 January 2012 for most ports, replacing the previous NPA of 1984 (13). As from that date onwards, the ports can sell services at fair and non-discriminatory prices on a normal contractual basis.

(22)

The Norwegian authorities acknowledge that Hurtigruten has indeed approached some of the ports arguing that it is overcharged. This is because, as explained, some ports have conceived the new NPA as giving them the legal basis to increase radically their prices.

(23)

It is further stressed that the HA is a net contract, which means that Hurtigruten has the risk for costs and revenues during the period of the agreement and is therefore free to influence its costs, including the port fees, in such a way as to operate the service in the most cost efficient manner. The price adjustment clause of section 5-2 of the HA covers only the compensation under the HA. Any amendments of the port fees and charges to Hurtigruten do not thus lead to compensation reduction.

(24)

In this context, the Norwegian authorities point to the mechanism provided in section 7 of the HA for avoiding overcompensation under particular circumstances. This mechanism ensures that each of the parties may demand renegotiations concerning extraordinary adjustment of the compensation, a change in production or other measures, in the event of amendments to acts, regulations or statutory orders, which the parties could not have reasonably foreseen when signing the contract and which entail material extra costs or savings for the contract procuring the service.

(25)

The Norwegian authorities submit that the requirement of section 4-2, paragraph 1 of the HA for a minimum capacity is understood to mean that Hurtigruten is obliged to have sufficient capacity available for the public service passengers up to the set capacity requirements. On the other hand, Hurtigruten is allowed to sell tickets to other passengers e.g. cruise passengers, in order to avoid sailing with empty berths and to the extent that this does not prejudge the rights of the public service passengers. In any case, as submitted, it has seldom occurred that there is not enough capacity for the public service passengers as the vessels' capacity for other passengers is higher than the actual demand.

(26)

For the contingency, when access is denied to public service passengers, Hurtigruten has introduced a travel guarantee to ensure that these passengers may require either a free travel without berth on the planned journey or a travel with berth on the next scheduled ship, or alternative transport free of charge.

4.1    The BDO report  (14)

(27)

The Norwegian authorities commissioned a report from the consultancy BDO, which looked at Hurtigruten's budgeted and actual financial performance in 2012 and 2013, for, separately: a) the services purchased by the government on the Bergen-Kirkenes route and, b) the totality of services provided by Hurtigruten on the same route (i.e. including both commercial and government-procured services).

(28)

In this exercise, BDO distinguished between capacity costs, passenger costs, and costs relating to marketing and sales activities. Capacity costs were then allocated to the government-procured services on the basis of the share of capacity reserved by the government compared to the total capacity of the fleet, whereas passenger costs were allocated on the basis of actual passenger kilometres sailed by distance travellers over the total number of passenger kilometres for all travellers on the fleet. The marketing and sales costs were allocated to the government-procured services on the basis of the share of actual net passenger revenue relating to the PSO passengers compared to the total number of travellers.

(29)

[…]

II.   ASSESSMENT

1.   The presence of state aid

1.1    The concept of state aid

(30)

Article 61(1) of the EEA Agreement reads as follows:

Save as otherwise provided in this Agreement, any aid granted by EC Member States, EFTA States or through State resources in any form whatsoever which distorts or threatens to distort competition by favouring certain undertakings or the production of certain goods shall, in so far as it affects trade between Contracting Parties, be incompatible with the functioning of this Agreement.

(31)

This implies that a measure constitutes state aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement if the following conditions are cumulatively fulfilled. The measure: (i) is granted by the State or through state resources; (ii) confers a selective economic advantage on the beneficiary; (iii) is liable to have an impact on trade between Contracting Parties and to distort competition.

1.2    State resources

(32)

The Norwegian authorities, following a tender procedure, concluded a contract with Hurtigruten for the performance of maritime services over the period 2012-2019 against remuneration, as stipulated in detail in the HA. It is thus not disputed that the aid measure has been granted by the State or through state resources.

1.3    Impact on trade and distortion of competition

(33)

The measure in question must be liable to have an impact on trade between the Contracting Parties and to distort competition.

(34)

According to established case law, when the financial support granted by a Member State strengthens the position of an undertaking compared to other undertakings competing in intra-EEA trade, then there is at least a potential effect on trade between Contracting Parties and on competition (15). In this regard, the Authority is of the view that any potential economic advantage granted to Hurtigruten through state resources would fulfil this condition. As the Authority stated in its Decision No 205/11/COL the market for domestic maritime services (maritime cabotage) (16), within which Hurtigruten operates, was opened to EEA-wide competition in 1998 (17). Moreover, Hurtigruten is also engaged in the tourism sector, in particular through the offer of cruises/round trips along the Norwegian coast. Other operators offer cruises along the same parts of the Norwegian coast (18). Moreover, Hurtigruten also operates a number of cruises in various European States.

(35)

The only criterion of the notion of state aid that is thus in question is whether the HA has conferred a selective undue economic advantage on Hurtigruten.

1.4    Selective economic advantage on Hurtigruten

(36)

The aid measure must confer on Hurtigruten an advantage that relieves it of charges that are normally borne from its budget.

(37)

It follows from the Altmark judgment that where a State measure must be regarded as compensation for services provided by the recipient undertakings in order to discharge public service obligations, such a measure is not caught by Article 61(1) of the EEA Agreement. In the Altmark judgment, the Court of Justice held that compensation for public service obligations does not constitute state aid when four cumulative criteria are met:

i.

‘First, the recipient undertaking must actually have public service obligations to discharge and such obligations must be clearly defined;

ii.

Second, the parameters on the basis of which the compensation is calculated must be established in advance in an objective and transparent manner […];

iii.

Third, the compensation cannot exceed what is necessary to cover all or part of the costs incurred in the discharge of the public service obligations, taking into account the relevant receipts and a reasonable profit for discharging those obligations;

iv.

Fourth, where the undertaking which is to discharge public service obligations is not chosen pursuant to a public procurement procedure which would allow for the selection of the tenderer capable of providing those services at the least cost to the community, the level of compensation needed must be determined on the basis of an analysis of the costs which a typical undertaking, well run and adequately provided with means of transport so as to be able to meet the necessary public service requirements, would have incurred in discharging those obligations, taking into account the relevant receipts and a reasonable profit for discharging the obligations.’  (19)

1.4.1   The first Altmark condition

(38)

The fulfilment of the first Altmark condition must be assessed with regard to Article 4, paragraph 2 of the Maritime Cabotage Regulation, which sets out the specifications that should be part of the definition of a public service obligation, namely: ports to be served, regularity, continuity, frequency, capacity to provide the service, rates to be charged and manning of the vessel.

(39)

Further, in accordance with section 9 of the Authority's Maritime Guidelines, ‘[p]ublic service obligations may be imposed or public service contracts may be concluded for the services indicated in Article 4 of Regulation (EEC) No 3577/92’ (20).

(40)

In the absence of specific EEA rules defining the scope of the existence of a service of general economic interest (SGEI), the Norwegian authorities have a wide margin of discretion in defining a given service as an SGEI and in granting compensation to the service provider. The Authority's competence in this respect is limited to checking whether Norway has made a manifest error when defining the service as an SGEI (21).

(41)

However, according to the case law, PSOs may only be imposed if justified by the need to ensure adequate regular maritime transport services, which cannot be ensured by market forces alone. It is important for the national authorities therefore to demonstrate that there is a real public service need (22). The Communication on the interpretation of the Maritime Cabotage Regulation confirms that ‘[i]t is for the Member States […] to determine which routes require public service obligations. In particular, public service obligations may be envisaged for regular (scheduled) island cabotage services in the event of market failure to provide adequate services’ (23).

(42)

The Norwegian authorities submit that the public service pursuant to the HA relates to the capacity reserve requirement as defined in section 4-2, and that the public service should not be assessed at the level of the actual use of the service.

(43)

Based on the information provided to the Authority (24), it appears however that in both 2012 and 2013, less than [10 – 30] per cent of the passenger capacity reserved for public service passengers was utilised. This would indicate that the compensation received by Hurtigruten for reserving capacity for PSO passengers in those two years vastly exceeded actual demand for PSO passenger services. Moreover, the BDO report shows that the capacity utilisation for commercial passengers amounted to [35 – 65] per cent and [35 – 65] per cent in 2012 and 2013 respectively. Given this level of spare capacity for commercial passengers (and the low level of capacity utilisation for PSO passengers), the Authority cannot exclude that a capacity reservation provision for PSO passengers may be unnecessary, especially during the winter season, where the utilisation by commercial passengers would naturally be much lower.

(44)

For these reasons, the Authority doubts whether the reserve capacity requirement of section 4-2 of the HA can be classified by Norway as an SGEI and invites the Norwegian authorities to provide objective justification regarding the need for such a PSO, taking into account the seasonal fluctuations of commercial passengers transportation.

(45)

The Authority has not received any information on berth utilisation. As regards the cargo transportation for the Tromsø – Kirkenes – Tromsø route, this is not price regulated and according to section 4-3 of the HA, Hurtigruten has full freedom to set the fares. It is doubtful therefore whether the cargo transportation is in compliance with Article 4(2) of the Maritime Cabotage Regulation, which explicitly mentions the elements needed for an adequate definition of a PSO, i.e. among others the rates to be charged.

(46)

In light of the above, the Authority doubts whether the PSO for cargo transportation has been clearly defined under the HA.

(47)

The Authority however, does not doubt that other obligations are clearly defined in section 4-1 of the HA, as regards the supplier obligations in terms of route production requirements, in section 4-2 of the HA, as regards the vessel requirements and in section 4-3 of the HA, as regards fare and discount requirements, with the exception of cargo transportation.

(48)

In view of the above, the Authority doubts that the first Altmark condition is met.

1.4.2   The second Altmark condition

(49)

The Norwegian authorities must define ex ante the methodology to calculate the compensation for discharging the PSO obligations.

(50)

Pursuant to section 4-2 of the HA ‘[v]essels used on the coastal route shall as a minimum have a passenger capacity for 320 passengers, berth capacity in cabins for 120 passengers and freight capacity for 150 euro pallets (in cargo hold with a normal load height)’.

(51)

It is the view of the Norwegian authorities that this condition has been satisfied given that the compensation is calculated on the basis of the elements specified in Annex D to the tender specification, which provides the following:

Table 2 – The elements in the budget scheme for the public service

A:

Total revenues distance passengers

B:

Passengers cost distance passengers

C:

Net passenger revenues (A+B)

D:

Revenues from on board sales

E:

Net revenues from goods and cars

F:

Other revenues

G:

Total own revenues (C+D+E+F)

H:

Government procurement of service

I:

Total revenue (G+H)

J:

Safety crew

K:

Oil and fuel

L:

Repairs and maintenance

M:

Port costs

N:

Insurance costs

O:

Depreciation own vessels/bareboat

P:

Net financial costs

Q:

Total capacity costs (J+K+L+M+N+P)

R:

Cost of goods sold

S:

Crew not included in the safety crew

T:

Marketing costs and sales provision

U:

Administration costs

V:

Other costs

W:

Total passenger costs (R+S+T+U+V)

X:

Total costs public service (Q+W)

Y:

Net result before taxes (I-X)

(52)

In concluding that the parameters were established in advance in an objective and transparent manner, the Norwegian authorities asked the independent consultant BDO to study Hurtigruten's financial accounts for 2012-2013 and compare the accounts for the public service and the total accounts.

(53)

According to the Norwegian authorities, it is thus ensured that the PSO passengers do indeed receive their transport within the capacities set by the HA and that that capacity should be available to the extent that there is actual demand from PSO passengers.

(54)

At this stage, it is not clear to the Authority whether the capacity reserve requirement is linked to actual PSO passenger numbers. For example, there seems to be no objective and transparent methodology to calculate in advance the cost per passenger/kilometre.

(55)

Hurtigruten, in compliance with the tender specifications, has established a separate budget incorporating all costs and revenues attributed to the PSO routes. According to section 4.9.2 of the tender specifications, this separate accounting aims at ensuring predictability of which cost additions/savings/extra revenues/shortfalls form the basis of any renegotiation, as provided for in sections 6 and 7 of the HA. A further aim is to document that the public procurement process does not entail any unlawful cross-subsidisation. The separate accounting however does not aim at establishing in advance the parameters of the compensation, which shall be directly linked to the actual losses and costs (capacity and passenger costs) incurred by Hurtigruten. (25) Instead, the HA has only fixed the annual compensation to be paid for the maritime services for each individual year from 2012 to 2019 based on a minimum commitment for passengers/kilometres per year, without this having any link to the fixed costs (i.e. the capacity costs).

(56)

In addition, although the compensation is based on the elements stipulated in table 2, as mentioned above, the Authority has not received any information as to how these costs have been calculated. For instance, sections 6 and 7 of the HA contain certain provisions on the adjustment of compensation in case of changes in production or in case of unforeseen events. Even though certain indications are provided, i.e. a calculation based on the costs and revenues ensuing from the changes in production or an aggregated calculation in the case of unforeseen events, the exact parameters of these adjustments are not known in advance and there are no limitations on how much extra compensation can be granted (26).

(57)

In this context, as the EFTA Court pointed out in the Hurtigruten case, the principle of transparency could have been observed: ‘[…] Norway could, if necessary, have made provision, in the notice of invitation to tender, for the possibility of amending the conditions for payment of the successful tenderers in certain circumstances by laying down in particular the precise arrangements for any supplementary compensation intended to cover unforeseen losses and costs (27).

(58)

In addition, section 4-1, item 3 of the HA, provides that ‘[o]mission of up to 10 days of operation in agreed production per ship per annum due to planned maintenance and unforeseen operational disruption linked to agreed production (off-hire) is considered to be proper fulfilment and shall not entail a deduction in the agreed remuneration in accordance with section 9-2’. The Authority fails to see how this loss in production is calculated and certified in advance in a transparent and objective manner. The 10 days ceiling appears arbitrary and as such does not appear to qualify as an objective estimate of provable loss (e.g. cancellations of service to the port of Mehamn).

(59)

The Authority notes that neither HA nor the tender specifications specify whether the compensation awarded includes any profit margin for Hurtigruten, and if so, what the methodology used to calculate this profit margin is, taking into account the risks incurred by the operator in the provision of the service.

(60)

Lastly, concerning Hurtigruten's attempts to negotiate lower port fees whilst the Norwegian authorities maintain the compensation at the same level, the Authority underlines that the amount of compensation awarded should be fully reflected in the parameters established in advance including a reasonable profit. As mentioned above, the Authority is of the preliminary view that no parameters have been established to calculate a reasonable profit margin. Therefore, any attempts by Hurtigruten to get lower prices on the port fees while maintaining the compensation at the same level would seem not to satisfy the second Altmark condition.

(61)

As a result, in view of the above, it is the Authority's preliminary opinion that the second Altmark condition is not fulfilled.

1.4.3   The third Altmark condition

(62)

When granting compensation, the Norwegian authorities should ensure that it does not exceed what is necessary to cover all or part of the costs incurred in discharging the PSO, taking into account relevant receipts and a reasonable profit.

(63)

In this regard, the EFTA Court already held in the Hurtigruten case:

‘If it is shown that the compensation paid to the undertakings operating the public service does not reflect the costs actually incurred by that undertaking for the purposes of that service, such a system does not satisfy the requirement that compensation cannot exceed what is necessary to cover all or part of the costs incurred in the discharge of public services obligations, taking into account the relevant receipts and a reasonable profit for discharging those obligations’  (28).

(64)

Briefly, according to the complainants' arguments, presented in further detail in paragraph (13) above:

i)

Hurtigruten does not reserve capacity for public service passengers, but rather sells the capacity to cruise passengers, while maintaining the public service compensation at the same level;

ii)

The compensation for providing the public service has increased substantially as compared to the previous contract period;

iii)

Hurtigruten continues to receive compensation for services that are not rendered; and, lastly

iv)

Hurtigruten further attempts to get lower prices for the harbour fees, while maintaining the public service compensation at the same level;

(65)

As regards the first point, the Authority reminds the Norwegian authorities that under the third Altmark condition, only the costs incurred in discharging the PSO shall be covered. Any compensation granted to cover costs outside the public service remit cannot be held to constitute compensation for PSO. Therefore, when the capacity (passengers and berth) for PSO passengers is sold to commercial cruise passengers, and given that the BDO report does not provide any information on the capacity utilisation to justify the opposite, it appears that Hurtigruten is paid twice for the same service, which would in principle constitute a form of overcompensation.

(66)

The Authority is conscious that the figures presented in the BDO report are annual figures and therefore correspond to average capacity utilisation throughout the year. Accordingly, there may be periods of the year where capacity utilisation for public service passengers is higher, and where it is indeed also necessary to have in place a capacity reservation mechanism. The Authority, however, cannot rule out that the mechanism used in the HA overcompensates Hurtigruten in that it does not take into account different (e.g. seasonal) levels of capacity utilisation during the year.

(67)

The Authority takes note of the travel guarantee subsequently introduced, as mentioned above in paragraph (26), to ‘compensate’ the public service passengers for their lost travel and correct any alleged overcompensation. However, until the introduction of that travel guarantee, public service passengers appear at times to have been unable to benefit from the public service, although the costs were evidently covered by the compensation already granted to Hurtigruten. Also, at this stage it is not clear to the Authority whether the cost of providing a free travel without berth on the planned journey or a travel with berth on the next scheduled ship or alternative transport free of charge equals the compensation that Hurtigruten has received to cover the cost of public service berth capacity, which is sold to commercial cruise passengers. It appears therefore that such a mechanism, due to the limited (on average) capacity utilisation in both the PSO and cruise segment, is an ineffective and relatively costless service for Hurtigruten that does not offset the advantage gained through the excess capacity reservation, which is freely sold to cruise passengers.

(68)

Concerning the second point, as noted above in paragraph (13), and as evident from the Authority's Decision No 205/11/COL, the Norwegian authorities paid Hurtigruten a total compensation of NOK 1 899.7 million to carry out the same PSO routes during the period 2005-2012. More specifically, the annual compensation for the year 2011 amounted to NOK 236.8 million (29). Taking into account that the compensation for 2012 under the current HA amounted to NOK 700 million, the Authority expresses its doubts as to whether the increase in compensation is justified under the HA. The Norwegian authorities claim that there have been considerable losses for Hurtigruten in the period 2005-2012 to justify the increase of the compensation. However, the Authority is of the preliminary view that due to the fact that the previous HA had not envisaged separation of accounts, it is not possible to determine whether these losses were caused by commercial or PSO activities. In any case, it is questionable how such a higher compensation can be justified, when the scope of the PSO remains the same as in the previous contract period (in terms of sailing frequency and number of ports served) and the capacity reservation has decreased from 400 passengers to 320 and from 150 berths to 120.

(69)

In relation to the third point, the Authority notes that when Hurtigruten keeps on its books compensation that has been granted to cover the costs of transporting PSO passengers, without however rendering the service to them (or when the service is not required), overcompensation cannot be excluded.

(70)

Particularly, section 8 of the HA provides for the operator to keep the compensation granted in case of interruptions of sailings due to events that constitute force majeure. It is generally accepted that the decision to avoid servicing ports of call due to extreme weather conditions lies with the master of the vessel. However, the Authority questions at this stage the fact that, as provided for in section 8 of the HA, ‘[…] any cancelled production ensuing from force majeure shall not be considered as a non-conformity in the production under section 4-1, item 3’ and thus not lead to any reduction in the compensation.

(71)

On the basis of the information provided (30), it appears to the Authority that the phenomenon of extreme weather condition constitutes a normality in the maritime business along the Norwegian coast. It might thus be considered as a foreseen event. However, it is not reflected as such in the compensation calculations. The compensation has been calculated as a lump sum ex ante for the whole contract period, without taking into account an objective estimate of a provable loss due to foreseen extreme weather conditions.

(72)

In reference to the cancellation of services to the port of Mehamn, which, according to the complainant, resulted in Hurtigruten receiving monthly cost savings at the amount of NOK 314 500 over a period of around 8 months, the Authority is not at this stage convinced by the Norwegian authorities' suggestion that this situation should be assessed in the context of the force majeure provision of the HA. According to the information provided by the complainants, the port was damaged in 2012 by Hurtigruten itself, which nevertheless continued serving the port until January 2014. Therefore, the Authority cannot see at this stage how this cancellation could be held to have taken place due to unforeseen events, which would entitle the operator to keep the compensation granted.

(73)

Finally, concerning the last point and Hurtigruten's attempts to negotiate lower port fees whilst the Norwegian authorities maintain the compensation at the same level, it should be noted that there should not be any overcompensation above the level of a reasonable profit. Therefore, a reduction in port fees should result in lower compensation, whereas higher port fees would respectively mean a higher compensation. In light of this, at this stage the Authority is of the opinion that any attempts by Hurtigruten to get better prices of the port fees while maintaining the compensation at the same level, would not ensure that overcompensation is excluded.

(74)

The Norwegian authorities point to section 7 of the HA as establishing a mechanism to avoid overcompensation. Section 7, however, refers to unforeseen costs resulting from events that are independent of Hurtigruten's management decisions, such as amendments to acts, regulations or statutory orders. To claim compensation for such costs, it must be proved by the operator that those costs are genuinely incurred in the discharge of the PSO, and the costs must be well documented, so as to ensure that the ultimate compensation received by Hurtigruten does not exceed its actual costs. The Authority at this stage cannot see how section 7 of the HA can ensure that overcompensation is avoided.

(75)

Lastly, the contract does not contain any claw back clause such that if any agreed profit margin is exceeded, the surplus must be returned to the State or deducted from the compensation paid in the next year or perhaps over the contract period.

(76)

In view of the above, the Authority cannot exclude that Hurtigruten has been overcompensated for the provision of the public service. As a result, the Authority doubts whether the third Altmark condition has been fulfilled.

1.4.4   The fourth Altmark condition

(77)

Referring to the tender procedure carried out which resulted in only one bid, Hurtigruten's, the Norwegian authorities argue that the tender was designed in such a way as to attract more bidders. In this respect, it is argued that the tender was widened to include maritime services that would not run on a daily basis throughout the year and that the required minimum capacity was reduced from 400 to 320 passengers and from 150 to 120 berth bunks. Additionally, the deadline for submitting the bids was extended from 30 September until 8 November 2010 on request from an interested operator, whereas overall there was sufficient time allowed from the deadline for submitting bids (8 November 2010) until the date of commencement of the services (1 January 2013).

(78)

Despite the above arguments as well as the fact that subsequent negotiations took place between the Norwegian authorities and Hurtigruten, which resulted in a reduction of the compensation for the whole contract period in relation to the initial offer, see paragraph (15), the Authority at this stage doubts whether a tender procedure such as the one at issue, where only one bid is submitted, can be deemed sufficient to ensure ‘the least cost to the community’ (31), for the reasons listed below.

(79)

Hurtigruten had already run this particular maritime service consisting of the combined transport of persons and goods along the Norwegian coast from Bergen to Kirkenes for years (32). As the incumbent operator, Hurtigruten thus had a significant competitive advantage that reinforced its position in the tender procedure, given that it had already in its possession vessels adapted to the requirements of the tender specifications.

(80)

Furthermore, according to the tender specifications, the assignment for carrying out the PSO was advertised as three alternatives:

i.

:

Alternative 1

:

Daily sailing throughout the year to 34 ports;

ii.

:

Alternative 2

:

Sailings 7 days a week in summer (8 months), 5 days a week in winter (4 months), to 34 ports; and

iii.

:

Alternative 3

:

Sailings 5 days a week throughout the year to 34 ports.

(81)

However, the tender specifications do not provide any clarifications as to the criteria used to award the service. The Procurement Notice refers to the lowest price as the sole award criterion used for the service in question. Although, in itself the ‘lowest price’ criterion could satisfy the fourth Altmark condition, nevertheless in the case at hand, this reference is very abstract and cannot be assessed in isolation. The fact that there were three alternatives would indicate the existence of further information and/or weighting criteria among those alternatives. In view of the fact that such information was not included in the tender documents, the Authority doubts whether the tender as designed has provided incentives to potential bidders, apart from Hurtigruten, that would have been willing to bid in accordance with the requirements of the three different alternatives and for a different alternative than the one actually chosen (i.e. alternative 1).

(82)

The Norwegian authorities have not submitted any information on the second leg of the fourth Altmark condition, concerning whether the level of compensation needed is determined on the basis of an analysis of the costs of a typical undertaking, well run and adequately equipped.

(83)

In view of the above, the Authority doubts that the fourth Altmark condition is met.

1.4.5   Conclusion on the Altmark conditions

(84)

Based on the information submitted, the Authority cannot, at this stage, conclude that the compensation awarded under the Coastal Agreement for Hurtigruten Maritime Services for the period 2012-2019 complies with all the four conditions in the Altmark judgement. The Authority thus cannot exclude the presence of an advantage within the meaning of Article 61(1) EEA, granted to an undertaking for performing public service obligations.

2.   Conclusion on the presence of aid

(85)

The Authority takes the preliminary view that the compensation awarded under the Coastal Agreement for Hurtigruten Maritime Services for the period 2012-2019 may entail state aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

3.   Procedural requirements

(86)

Pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3: ‘the EFTA Surveillance Authority shall be informed, in sufficient time to enable it to submit its comments, of any plans to grant or alter aid. […] The State concerned shall not put its proposed measures into effect until the procedure has resulted in a final decision’.

(87)

The Norwegian authorities did not notify the HA to the Authority. Should the Authority therefore conclude that the Norwegian authorities have not respected their obligations pursuant to Article 1(3) of Part I of Protocol 3, there would be a breach of the standstill obligation, without prejudice to the application of the SGEI Decision as below mentioned.

4.   Compatibility of the aid

4.1    The legal framework

(88)

The compatibility of public service compensation for maritime transport is assessed on the basis of Article 59(2) of the EEA Agreement in conjunction with the Authority's Framework for state aid in the form of public service compensation (‘the Framework’) (33).

(89)

The principles set out in the Framework apply to public service compensation only in so far as it constitutes state aid not covered by Commission Decision 2012/21/EU on the application of Article 106(2) of the Treaty of the Functioning of the European Union to state aid in the form of public service compensation granted to certain undertakings entrusted with the operation of services of general economic interest (‘SGEI Decision’) (34).

(90)

According to the case-law of the Court of Justice, it is up to the Member State to invoke possible grounds for compatibility and to demonstrate that the conditions of compatibility are met (35). The Norwegian authorities consider that the measure at hand does not constitute state aid pursuant to the Altmark jurisprudence, and therefore has not provided any grounds for compatibility.

4.2    Applicability of Decision 2012/21/EU

(91)

The SGEI Decision lays down the conditions under which certain types of public service compensation are to be regarded as compatible with the functioning of the EEA Agreement pursuant to its Article 59(2) and exempt from the requirement of prior notification under Article 1(3) of Part I of Protocol 3 to the Surveillance and Court Agreement.

(92)

There is one exception from the notification requirement of Article 2 of the SGEI Decision, which might be relevant in the present case:

‘(d)

compensation for the provision of services of general economic interest as regards air or maritime links to islands on which the average annual traffic during the 2 financial years preceding that in which the service of general economic interest was assigned does not exceed 300 000 passengers’;

(93)

The Authority has not received any information from the Norwegian authorities as regards the applicability of the said exception. The Authority therefore doubts whether the Bergen – Kirkenes public service route concern an annual traffic not exceeding the threshold of 300 000 passengers.

(94)

In light of the doubts expressed above under paragraphs (49) to (85) on alleged overcompensation, the Authority further doubts whether the Norwegian authorities have ensured, pursuant to Article 5 of the SGEI decision, that Hurtigruten does not receive compensation in excess of the amount needed to cover the net cost incurred in discharging the public service obligations, including a reasonable profit.

(95)

The Authority additionally invites the Norwegian authorities, in the event of the measure falling under the above exception, to justify whether the provisions of Article 4 (entrustment), Article 6 (control of overcompensation) and Article 7 (transparency) of the SGEI Decision are complied with.

4.3    Applicability of the Framework

(96)

On the basis of the provisions of the Framework, one of the compatibility conditions that must be fulfilled is that the entrustment act which specifies the public service obligation, in this case the HA, shall include ‘[a] description of the compensation mechanism and the parameters for calculating, monitoring and reviewing the compensation’.

(97)

Further, according to the Framework, ‘[t]he amount of compensation must not exceed what is necessary to cover the net cost of discharging the public service obligations, including a reasonable profit’. The Framework also clarifies that ‘[t]he net cost necessary, or expected to be necessary, to discharge the public service obligations should be calculated using the net avoided cost methodology […]’.  (36)

(98)

On the basis of the considerations in paragraphs (49) to (85), at this stage the Authority considers that Hurtigruten may have been overcompensated for the provision of the public service.

(99)

The compatibility of the HA shall also be assessed against the following conditions as provided for by the Framework:

a.   Paragraph 14: proper consideration to the public service needs;

b.   Paragraph 19: compliance with EEA public procurement rules;

c.   Paragraph 20: absence of discrimination;

d.   Paragraph 24 to 38: calculation of the net cost necessary to discharge the PSO;

e.   Paragraphs 39 to 50: efficiency incentives;

f.   Paragraphs 51 to 59: no affectation of trade development to an extent contrary to the interests of the EEA;

g.   Paragraph 60: transparency.

(100)

The Norwegian authorities have not put forward any compatibility considerations. Therefore at this stage, the Authority raises doubts as to whether the compensation awarded under the Coastal Agreement for Hurtigruten Maritime Services for the period 2012-2019 is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

5.   Conclusion

(101)

As set out above, the Authority has doubts as to whether the HA entails state aid within the meaning of Article 61(1) of the EEA Agreement.

(102)

The Authority also has doubts as to whether the HA is compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(103)

Consequently, and in accordance with Article 4(4) of Part II of Protocol 3, the Authority is obliged to open the formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3. The decision to open a formal investigation procedure is without prejudice to the final decision of the Authority, which may conclude that the HA does not constitute aid or that it is aid compatible with the functioning of the EEA Agreement.

(104)

The Authority, acting under the procedure laid down in Article 1(2) of Part I of Protocol 3, invites the Norwegian authorities to submit, within one month of the date of receipt of this Decision, their comments and to provide all documents, information and data needed for the assessment of the HA in light of the state aid rules.

(105)

The Authority requests the Norwegian authorities to forward a copy of this decision to Hurtigruten.

(106)

The Authority must remind the Norwegian authorities that, according to Article 14 of Part II of Protocol 3, any incompatible aid unlawfully granted will in principle have to be recovered, unless this recovery would be contrary to a general principle of EEA law.

HAS ADOPTED THIS DECISION:

Article 1

The formal investigation procedure provided for in Article 1(2) of Part I of Protocol 3 is opened into the Coastal Agreement for Hurtigruten Maritime Services 2012-2019.

Article 2

The Norwegian authorities are invited, pursuant to Article 6(1) of Part II of Protocol 3, to submit their comments on the opening of the formal investigation procedure within one month of the date of receipt of this Decision. They are further requested to provide, also within one month of the date of receipt of this Decision, all documents, information and data needed for assessment of the compatibility of the aid measure.

Article 3

This Decision is addressed to the Kingdom of Norway.

Article 4

Only the English language version of this decision is authentic.

Done at Brussels, on 9 December 2015.

For the EFTA Surveillance Authority

Sven Svedman

President

Helga Jónsdóttir

College Member


(1)  A C-280/00. sz., Altmark Trans GmbH és Regierungspräsidium Magdeburg kontra Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH (Altmark) ügyben hozott ítélet (EU:C:2003:415) 87–93. pontja.

(2)  Elérhető a következő weboldalon: http://www.eftasurv.int/media/state-aid-guidelines/Part-VI---Framework-for-state-aid-in-the-form-of-public-service-compensation.pdf

(3)  HL L 7., 2002.1.11., 3. o., amelyet belefoglaltak az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1h. pontjába.

(4)  OJ L 175, 5.7.2012, p. 19 and EEA Supplement No 37, 5.7.2012, p. 1. See also Joined Cases E-10/11 and E-11/11 Hurtigruten [2012] EFTA Ct. Rep. 758, upholding the Authority's Decision.

(5)  See www.doffin.no.

(6)  If Statistics Norway's cost index is unavailable, Statistics Norway's Consumer Price Index would be used.

(7)  As mentioned in the Authority's Decision No 205/11/COL ‘[i]n addition to the service covered by the Hurtigruten Agreement, Hurtigruten is a commercial operator and offers round trips, excursions, and catering on the route Bergen – Kirkenes. Moreover, in connection with this route, Hurtigruten also provides transport services in the Geiranger fjord, outside the scope of the Hurtigruten Agreement. Furthermore, Hurtigruten operates a number of different cruises in different European states, Russia, Antarctica, Spitsbergen and Greenland’, section 1.2.

(8)  Doc Nos 748323 and 715314.

(9)  The complainants point to the fact that in the call for tender for the 2005-2012 contract period force majeure as a result of extreme weather conditions was defined as wind speeds over 25 m/s (full storm). However, in the current HA, ‘extreme weather conditions’ are defined as ‘conditions where ocean and/or wind conditions are such that the ship's captain judges it to be unsafe to continue the sailing and/or arrive at a specific port’. This, according to the complainants, has resulted in the majority of the cancellations during the period 2012-2013 in select ports to have occurred at wind conditions below 15 m/s.

(10)  Doc Nos 723002 and 742652.

(11)  The Norwegian authorities submit that according to Hurtigruten's reports, ships were out of production for 171 operating days in 2012 and 186.7 operating days in 2013 due to maintenance and unforeseen operational disturbances, for 5 operating days in 2012 and 12.8 operating days in 2013 due to the ships being used for cultural or similar activities, and finally for 87 operating days in 2012 and 99.8 operating days in 2013 due to extraordinary weather conditions.

(12)  On 12 December 2014, Hurtigruten paid back to the Norwegian authorities the amount of NOK [24 – 32] million due to cancellations in 2012 and 2013.

(13)  The previous NPA of 1984 distinguished between port fees and service charges. There were several different port fees, e.g. quay fees covering quay costs, approach fees covering costs of keeping the fairway and port approach open and safe, passenger fees covering costs of special passenger facilities etc. Ports could additionally levy service charges for services they sold, which were not covered by the port fees.

(14)  BDO Memo, ‘An assessment of Hurtigruten's reported income statements’, Oslo 14 January 2015, p. 7.

(15)  Judgment in Philip Morris Holland BV v Commission, 730/79, EU:C:1980:209, paragraph 11; judgment in Regione Friuli Venezia Giulia v Commission, T-288/97, EU:T:2001:115, paragraph 41; and judgment in Altmark Trans GmbH and Regierungspräsidium Magdeburg v Nahverkehrsgesellschaft Altmark GmbH (Altmark), C-280/00, EU:C:2003:415, paragraph 75.

(16)  Council Regulation (EEC) No 3577/92 of 7 December 1992 applying the principle of freedom to provide services to maritime transport within Member States (maritime cabotage) (OJ L 364, 12.12.1992, p. 7).

(17)  The maritime cabotage regulation was incorporated at point 53a in Annex XIII to the EEA Agreement (OJ L 30, 5.2.1998, p. 42).

(18)  Norwegian Cruise Line, MSC Cruises, Royal Caribbean, Holland America Line, etc.

(19)  Paragraphs 87-93.

(20)  Available at http://www.eftasurv.int/?1=1&showLinkID=15132&1=1.

(21)  Available at http://www.eftasurv.int/media/state-aid-guidelines/Part-VI---Compensation-granted-for-the-provision-of-services-of-general-economic-interest.pdf.

(22)  Judgment in Alanir and others, C-205/1999, EU:C:2001:107, paragraph 34.

(23)  Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions updating and rectifying the Communication on the interpretation of Council Regulation (EEC) No 3577/92 applying the principle of freedom to provide services to maritime transport within Member States (maritime cabotage), COM(2003) 595 final, 22.12.2003, section 5.2.

(24)  BDO Memo, page 7.

(25)  Joined Cases E-10/11 and E-11/11 Hurtigruten [2012] EFTA Ct. Rep. 758, paragraph 117.

(26)  Ibid, paragraphs 128-129.

(27)  Ibid, paragraph 127.

(28)  Paragraph 170. See for comparison, judgment in Enirisorse, C-34/01 to C-38/01, EU:C:2003:640, paragraphs 37-40.

(29)  Section 2.

(30)  See footnote 11.

(31)  Paragraph 68, http://www.eftasurv.int/media/state-aid-guidelines/Part-VI---Compensation-granted-for-the-provision-of-services-of-general-economic-interest.pdf.

(32)  For background information on the Hurtigruten Agreement, see Decision No 205/11/COL on the Supplementary Agreement on the Hurtigruten service, section 2, OJ L 175, 5.7.2012, p. 19 and EEA Supplement No 37, 5.7.2012, p. 1.

(33)  Available at http://www.eftasurv.int/media/state-aid-guidelines/Part-VI---Framework-for-state-aid-in-the-form-of-public-service-compensation.pdf.

(34)  OJ L 7, 11.1.2012, p. 3, incorporated at point 1h of Annex XV of the EEA Agreement.

(35)  Judgment in Italy v Commission, C-364/90, EU:C:1993:157, paragraph 20.

(36)  See also paragraphs 27 and 28 of the Framework for alternative calculation methods.


30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/45


Norvégia közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében

Felhívás a Norvégia kontinentális talapzatán található kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására – Előre meghatározott területekre vonatkozó 2016. évi engedélyezési program

(2016/C 236/12)

A norvég Kőolaj- és Energiaügyi Minisztérium – a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében – felhívást tesz közzé kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmek benyújtására.

A kitermelési engedély csak Norvégiában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (EGT-megállapodás) valamely más részes államában bejegyzett részvénytársaságoknak vagy az EGT- megállapodás valamely részes államában lakóhellyel rendelkező természetes személyeknek ítélhető oda.

A norvég kontinentális talapzaton engedéllyel nem rendelkező vállalkozásoknak a kitermelési engedély odaítélésének feltételeként előminősítésen kell részt venniük a norvég kontinentális talapzatra vonatkozó engedély tekintetében.

A Minisztérium egyenlő alapon bírálja el az egyes vállalkozásokat és a csoport tagjaként pályázókat. A kitermelési engedély megadása tekintetében egyaránt kérelmezőnek minősülnek az egyéni kérelmet és csoport tagjaként közös kérelmet benyújtók. A Minisztérium az egyéni és csoportos pályázatok alapján meghatározhatja a kitermelési engedélyben részesítendő engedélyesi csoportokat, beleértve a csoportos pályázatokból egyes pályázók eltávolítását és egyéni pályázók hozzáadását, illetve az engedélyesi csoportok operátorának kinevezését.

A kitermelési engedélyben való részesedési érdekeltség odaítélésének feltétele, hogy az engedélyesek kőolaj-tevékenységi megállapodást kössenek, amelynek része egy közös operatív megállapodás és egy elszámolási megállapodás. Amennyiben a kitermelési engedély rétegtanilag meg van osztva, a két, rétegtanilag megosztott engedély birtokosának közös operatív megállapodást is kell kötnie, amely erre nézve szabályozza a köztük lévő kapcsolatot.

Az említett megállapodások aláírásával az engedélyesek közös vállalkozást alapítanak, amelyen belül a részesedési érdekeltség mindenkor azonos lesz a kitermelési engedélyben meghatározott részesedési érdekeltséggel.

Az engedélyezési dokumentumok alapvetően az előre meghatározott területekre vonatkozó 2015. évi engedélyezési program dokumentumain alapulnak. A keretrendszer esetleges módosításait fő vonalaikban lehetőség szerint még a pályázat előtt ismertetik az iparággal.

A kitermelési engedély megadásának feltételei

A forrásokkal való hatékony gazdálkodás és a norvég kontinentális talapzaton található kőolaj gyors és hatékony feltárásának és kitermelésének előmozdítása céljából, és az ennek biztosítását szolgáló engedélyesi csoportok összetételének meghatározása érdekében a következő kritériumok alkalmazandók a kitermelési engedélyekben való részesedési érdekeltségek odaítélésekor és az operátor kinevezésekor:

a)

A pályázónak geológiai ismeretekkel kell rendelkeznie a szóban forgó földrajzi területtel kapcsolatban, és az engedélyeseknek megfelelő tervekkel kell rendelkezniük a kőolaj hatékony felkutatásának végrehajtására.

b)

A pályázónak idevágó műszaki szakértelemmel kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie arra, hogy szakértelmével megfelelő módon, aktívan hozzájáruljon a szóban forgó földrajzi területen található kőolaj költséghatékony felkutatásához és adott esetben kitermeléséhez.

c)

Figyelembe veszik a kérelmező norvég kontinentális talapzaton szerzett tapasztalatait, illetve más területeken szerzett releváns tapasztalatait.

d)

A pályázónak kielégítő pénzügyi kapacitással kell rendelkeznie a szóban forgó földrajzi területen található kőolaj felkutatásához, illetve adott esetben kitermeléséhez.

e)

Amennyiben a pályázó valamely kitermelési engedély esetében engedéllyel rendelkezik, illetve rendelkezett, a Minisztérium tekintettel lehet arra, ha a pályázó engedélyesként bármely formában hatékonyság vagy elszámoltathatóság hiányáról tett tanúbizonyságot.

f)

Közös vállalkozásnak főként akkor adnak meg kitermelési engedélyt, ha legalább az egyik engedélyes már legalább egy kutatófúrást végzett operátorként a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal rendelkezik a norvég kontinentális talapzaton kívül.

g)

Két vagy több engedélyesnek főként akkor adnak meg kitermelési engedélyt, ha legalább az egyikük rendelkezik az f) pontban említett tapasztalatokkal.

h)

A barents-tengeri kitermelési engedélyek esetében a kinevezett operátorral szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül.

i)

A mélyvízi kitermelési engedélyek esetében mind a kinevezett operátorral, mind pedig legalább még egy engedélyessel szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül. A kitermelési engedéllyel rendelkezők közül az egyik engedélyesnek operátorként már mélyvízi fúrást végeznie kellett.

j)

A magas nyomáson és/vagy magas hőmérsékleten (HTHP) végzendő fúrásokra vonatkozó kitermelési engedélyek esetében mind a kinevezett operátorral, mind pedig legalább még egy engedélyessel szemben feltétel, hogy operátorként már legalább egy fúrást végeznie kellett a norvég kontinentális talapzaton, vagy ennek megfelelő operatív tapasztalattal kell rendelkeznie a norvég kontinentális talapzaton kívül. A kitermelési engedéllyel rendelkezők közül az egyik engedélyesnek végeznie kellett már operátorként legalább egy, magas nyomáson és/vagy magas hőmérsékleten (HPHT) végzendő fúrást.

Pályázható tömbök

A kitermelési engedélyekben való részesedési érdekeltségek esetében azokra az előre meghatározott területen található tömbökre nyújtható be pályázat, amelyekre nem adtak ki engedélyt a Norvég Kőolajigazgatóság (NPD) által közzétett térképek szerint. Olyan területekre is lehet pályázni, amelyek kitermeléséről az előre meghatározott területen belül a felhívás közzététele után lemondtak, az NPD honlapján található aktualizált interaktív térképeknek megfelelően.

Minden egyes kitermelési engedély egy vagy több tömbből vagy tömbszelvény(ek)ből állhat. Kérjük a pályázókat, hogy a pályázatokat azokra a területekre korlátozzák, amelyeken szénhidrogén-kutatási lehetőségeket jelöltek meg.

A felhívás teljes szövege, beleértve a rendelkezésre álló területek részletes térképeit, megtalálható a Norvég Kőolajigazgatóság honlapján: www.npd.no/apa2016

A kőolaj kitermelésére vonatkozó engedély iránti kérelmeket a következő címre kell megküldeni:

Ministry of Petroleum and Energy

PO Box 8148 Dep.

N-0033 Oslo

NORWAY

Két másolatot a következő címre kell megküldeni:

The Norwegian Petroleum Directorate

Box 600

N-4003 STAVANGER

NORWAY

Határidő: 2016. szeptember 6., déli 12.00 óra.

Az előre meghatározott területekre vonatkozó 2016. évi engedélyezési program keretében a norvég kontinentális talapzaton található kőolajra vonatkozó kitermelési engedélyek megadására várhatóan 2017 első negyedévében kerül sor.


(1)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.


V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/47


Pályázati felhívás a többéves munkaprogram keretében az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belül a transzeurópai energiaipari infrastruktúra területén a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi támogatás nyújtása céljából

(A Bizottság C(2016) 1587 határozata)

(2016/C 236/13)

Az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága pályázati felhívást tesz közzé támogatások nyújtása céljából, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a transzeurópai energiaipari infrastruktúra területén a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves munkaprogramban meghatározott prioritásoknak és célkitűzéseknek megfelelően.

A következő felhívás keretében várunk pályázatokat:

CEF-Energy-2016-2

A kiválasztott pályázatok támogatására e pályázati felhívás keretében rendelkezésre álló indikatív összeg 600 millió EUR.

A pályázatok benyújtási határideje 2016. november 8.

A pályázati felhívás teljes szövege a következő internetcímen érhető el:

https://ec.europa.eu/inea/en/https%3A//ec.europa.eu/inea/en/connecting-europe-facility/cef-energy/calls/second-2016-cef-energy-call-proposals-2016-2


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

30.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 236/48


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8094 – BNP Paribas Fortis Private Equity Belgium/Sofindev IV/DHAM/Novy International)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 236/14)

1.

2016. június 21-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a BNP Paribas Fortis Private Equity Belgium NV (a továbbiakban: BNPPF PE, Belgium), a Sofindev IV NV (a továbbiakban: Sofindev, Belgium) és a DHAM NV (a továbbiakban: Korys/Colruyt csoport, Belgium) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Novy International NV (a továbbiakban: Novy, Belgium) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a BNPPF PE esetében: magántőke és mezzanine finanszírozás. Portfólió-vállalatai többek között olyan ágazatokban működnek, mint a fémek és műanyagok szállítása és gyártása, egyetemi indulótőke-alapok, pékáruk, ipari szolgáltatás és ingatlan,

—   a Sofindev esetében: belga kis- és középvállalkozásokra irányuló magántőke-befektetések. Portfólió-vállalatai a tetőfedő és homlokzati anyagok forgalmazása és a helymeghatározáson alapuló szoftvermegoldások fejlesztése terén fejtik ki tevékenységüket,

—   a Korys/Colruyt csoport esetében: kiskereskedelem, nagykereskedelem és az étkeztetési szolgáltatások piacai. Tevékenységei a szoftvermegoldásokra, a fenntartható/megújuló energiával kapcsolatos projektekre és az orvosi/élettudományokkal kapcsolatos piacra is kiterjednek,

—   a Novy esetében: felső kategóriás konyhai berendezések – főleg páraelszívók – tervezése, gyártása és értékesítése.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a M.8094 – BNP Paribas Fortis Private Equity Belgium/Sofindev IV/DHAM/Novy International hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (faxszám: +32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

B-1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.