ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 216

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

59. évfolyam
2016. június 16.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Központi Bank

2016/C 216/01

Az Európai Központi Bank véleménye (2016. április 6.) az euroövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi határozat iránti javaslatról (CON/2016/22)

1


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 216/02

Euroátváltási árfolyamok

5

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2016/C 216/03

Bejelentés az ír kormány részéről a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (földgázpiaci irányelv) 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Gas Network Ireland szállításirendszer-üzemeltetőként való kijelöléséről – Földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltető

6


 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

EFTA-bíróság

2016/C 216/04

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. október 23-án Izland ellen benyújtott kereset (E-25/15. sz. ügy)

7

2016/C 216/05

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 16-án Izland ellen benyújtott kereset (E-30/15. sz. ügy)

8

2016/C 216/06

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset (E-31/15. sz. ügy)

9

2016/C 216/07

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én a Liechtensteini Hercegség ellen benyújtott kereset (E-32/15. sz. ügy)

10

2016/C 216/08

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset (E-33/15. sz. ügy)

11

2016/C 216/09

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset (E-34/15. sz. ügy)

12

2016/C 216/10

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 22-én benyújtott keresete a Norvég Királyság ellen (E-35/15. sz. ügy)

13

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 216/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.8070 – Bancopopular-e/Assets of Barclays Bank) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

14


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


III Előkészítő jogi aktusok

Európai Központi Bank

16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2016. április 6.)

az euroövezet Nemzetközi Valutaalapban való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi határozat iránti javaslatról

(CON/2016/22)

(2016/C 216/01)

Bevezetés és jogalap

2015. október 30-án az Európai Központi Bank (EKB) felkérést kapott a Tanácstól arra, hogy alkosson véleményt az euroövezet Nemzetközi Valutaalapban (IMF vagy az Alap) való egységes képviseletének fokozatos megteremtésére irányuló intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi határozat iránti javaslatról (a továbbiakban: a javasolt határozat) (1).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 138. cikkén alapul, amely szerint annak érdekében, hogy az eurónak a nemzetközi pénzrendszerben elfoglalt helyét biztosítsa, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az EKB-val folytatott konzultáció után határozatban megfelelő intézkedéseket fogad el a nemzetközi pénzügyi szervezetekben és konferenciákon való egységes képviselet biztosítására. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

A javasolt határozat alapja az öt elnök jelentése (2), amely a gazdasági, pénzügyi és fiskális Unióvá fejlődő gazdasági és monetáris unió (GMU) egységesebb külső képviseletére szólított fel. Az EKB osztozik az euroövezet IMF-ben való külső képviselete fokozatos erősítésének célkitűzésében, egy vagy több euroövezeti választócsoport létrehozásának, valamint az euroövezet egységes álláspontja kifejezésre juttatásának végső céljával.

1.2.

Az EKB teljes mértékben támogatja az euroövezeti politikai koordináció erősítését, ami elengedhetetlen a javasolt határozat 4. és 9. cikkében előírtak szerinti egységes külső képviselet céljához. Noha az elmúlt években a koordináció javult, továbbra is erősítésre szorul, hogy léptékében megfeleljen az euroövezeti gazdaságirányításnak, amely az elmúlt évek során már megerősödött, illetőleg az öt elnök jelentésében ismertetett, elvárt elmélyültebb integrációnak.

1.3.

Az EKB hangsúlyozni kívánja, hogy az euroövezet IMF-en belüli egységes és eredményes képviselete megvalósításának céljából kulcsfontosságú, hogy valamennyi érintett fél a lojális együttműködés elvének teljes mértékű tiszteletben tartásával járjon el. Ebben a vonatkozásban az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése előírja az Unió és a tagállamok számára, hogy egymás kölcsönös tiszteletben tartásával segítsék egymást az EUSZ-ból és az EUMSZ-ből (együttesen: a Szerződések) eredő feladatok végrehajtásában. Ez az elv megköveteli, hogy a tagállamok hozzanak megfelelő intézkedéseket a Szerződésekből eredő vagy az Unió intézményeinek aktusaiból következő kötelezettségek teljesítésének biztosítására, illetve hogy tartózkodjanak az Unió célkitűzéseinek elérését veszélyeztető bármely intézkedéstől. Az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az uniós intézményeknek jóhiszeműen és kölcsönösen együtt kell működniük egymással.

1.4.

Az EKB tudomásul veszi, hogy a javasolt határozat az euroövezet egységes képviseletét az uniós jog alapján kívánja megvalósítani, anélkül, hogy megváltoztatná az IMF-nek a Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya (a továbbiakban: az IMF Alapokmánya) szerinti országképviseleti rendszerét (3). Úgy tűnik, hogy az euroövezet IMF-en belüli teljesen egységes képviselete az IMF Alapokmányának módosítását tenné szükségessé annak érdekében, hogy a tagság olyan nemzetek feletti szervezetek előtt is nyitva álljon, mint az Unió/az euroövezet. Az EKB megjegyzi, hogy a javasolt határozat ilyen reformot nem irányoz elő. Ezért az euroövezet IMF-en belüli egységes képviselete azokra a szakpolitikai területekre korlátozódik, amelyek az Unióra ruháztak.

1.5.

Az EKB megjegyzi, hogy az eurorendszerbeli nemzeti központi bankok (NKB-k) és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) fontos szerepet töltenek be országaik IMF-en belüli képviseletében, az IMF országképviseleti rendszerének keretében. Az IMF Alapokmánya V. cikkének (1) bekezdésével (4) összhangban minden tagországnak ki kell jelölnie egy szervet, amelyen keresztül az IMF-fel kapcsolatot tart. A legtöbb euroövezeti tagállam esetében az NKB-t jelölték ki ilyen szervnek (5). Emellett az NKB-knak jelentős szerepe van tagállamuk IMF döntéshozó testületeiben való képviseletében. A legtöbb euroövezeti tagállamban (6) az NKB elnöke tölti be országának kormányzói tisztségét, míg más tagállamokban helyettes kormányzói tisztséget lát el az IMF Kormányzótanácsában. Mindemellett az NKB elnöke több esetben a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságban (IMFC) helyettes tag. Emellett számos NKB aktívan részt vesz országa (helyettes) ügyvezető igazgatójának jelölésében, és egyes esetekben maguk az NKB-k választják ki ezt a személyt.

Az IMF Alapokmányának megfelelően (7) minden egyes euroövezeti tagállam kijelöli központi bankját letéteményesül a saját valutájából az Alap tulajdonában levő készletek számára. Emellett az eurorendszerbeli központi bankok tartják és kezelik az országuknak az IMF SDR-főosztályában (8) való részvétele révén juttatott különleges lehívási jogait (SDR-ek), és ezek vesznek részt az önkéntes SDR-kereskedelmi megállapodásokban. Mindemellett az eurorendszerbeli NKB-k vesznek részt az IMF pénzügyi tranzakciós tervében, kötelező kvótajegyzéseket teljesítenek országuk IMF-tagsága vonatkozásában, és – szükség szerint és adott esetben – önkéntes kétoldalú hitelkereteket nyújtanak az IMF-nek, mind az Alap általános kölcsönfelvételi egyezményével és az új kölcsönfelvételi egyezménnyel összefüggésben egyaránt.

1.6.

Az uniós jog szempontjából a Szerződések elismerik az NKB-k és az EKB IMF irányában betöltött szerepét. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) alapján az EKB és az NKB-k szükség szerint kapcsolatot létesíthetnek nemzetközi szervezetekkel, valamint lebonyolíthatnak bármilyen banki ügyletet azokkal, beleértve a kölcsönfelvételi és hitelezési műveleteket is (9). Az NKB-k számára megengedett ügyletek végzése a nemzetközi szervezetekkel szemben fennálló kötelezettségeik teljesítésére (10). Az EKB IMF-tartalékpozíciókat és SDR-t tarthat és kezelhet, valamint rendelkezhet ezek összevonásáról (11). Ebben a vonatkozásban az IMF ügyvezető igazgatósága az EKB-t jelölte ki az SDR-ek IMF Alapokmánya szerinti, előírt birtokosaként (12).

1.7.

Az EKB értelmezése szerint a javasolt határozat nem kívánja megváltoztatni azt a szabályozást, amelyet az euroövezeti tagállamok kialakítottak az IMF-tagságukból eredő jogaik gyakorlásának és kötelezettségeik teljesítésének biztosítására. E korlátokon belül az EKB készen áll arra, hogy részt vegyen a Tanács arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy biztosítsa az euroövezet valamennyi IMF-testületben való egységes képviseletét, és betöltse a Tanács döntése szerinti szerepet az euroövezet egységes képviseletében. Az EUMSZ 138. cikkén alapuló minden intézkedésnek kellően figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy e cikk hatálya azokra a szakpolitikai területekre korlátozódik, amelyek az Unióra átruházása kerültek, és amelyeken az EKB és az NKB-k függetlenül gyakorolják az EUMSZ és a KBER Alapokmánya alapján rájuk ruházott konkrét hatásköröket (13).

2.   Különös észrevételek

2.1.   Az eurorendszer függetlensége

2.1.1.

Amint az fentebb említést nyert, az euroövezet IMF-ben való egységes képviselete megvalósításának célkitűzését az eurorendszer – különösen az EUMSZ 127. cikke szerinti – hatásköreinek és – a különösen az EUMSZ 130. cikke és a KBER Alapokmányának 7. cikke szerinti – függetlenségének tiszteletben tartásával kell elérni. A függetlenség uniós jogi elve a politikai nyomás minden fajtájától kívánja megvédeni az eurorendszert annak érdekében, hogy az a számára kijelölt célokat és feladatokat hatékonyan tudja megvalósítani az uniós jog által e célból biztosított különleges jogkörei független gyakorlásán keresztül (14).

2.1.2.

Az EUMSZ 138. cikkének (2) bekezdése nem korlátozhatja az eurorendszer függetlenségét. Ezért ahhoz, hogy a javasolt határozat az EUMSZ 138. cikkének (2) bekezdése értelmében „megfelelő” legyen, biztosítania kell, hogy az eurorendszer feladatainak és hatásköreinek független gyakorlása mindvégig védelmet kapjon abban a folyamatban, amelyben az euroövezet IMF-ben való egységes külső képviselete megszervezésének optimális modelljének megtalálása a cél. Miközben az eurorendszer függetlenségének védelme alatt álló célkitűzések, feladatok és konkrét hatáskörök folyamatosan fejlődnek, a legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük.

2.1.3.

Az eurorendszer elsődleges célkitűzése az árstabilitás fenntartása (az EUMSZ 127. cikke (1) bekezdésének és a KBER Alapokmánya 2. cikkének első mondata, valamint az EUMSZ 282. cikke (2) bekezdésének második mondata). E célkitűzés kijelölése – lényegéből fakadóan – kapcsolódik az eurorendszer számára a függetlenség magas szintjének biztosításához, mivel az EUMSZ központi banki függetlenségre vonatkozó követelménye azt az általánosan elfogadott nézetet tükrözi, hogy az árstabilitás elsődleges célkitűzését leginkább egy pontosan meghatározott feladatkörrel rendelkező, teljesen független központi banki rendszer szolgálja (15). Az EUMSZ 282. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az Unió monetáris politikáját az eurorendszer irányítja. Az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és 282. cikke (1) bekezdésének második mondatával összefüggésben a „monetáris politika” kifejezést nem szabad olyan szűk és technikai értelemben értelmezni, hogy az csak az eurorendszer azon alapvető feladatára vonatkozik, amelyre az EUMSZ 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése hivatkozik. Az ilyen szűk értelmezés nem indokolt és nem is volt cél. Az EKB értelmezése szerint a „monetáris politika” kifejezés az EUMSZ harmadik része VIII. címe 2. fejezetének címét tükrözi, és ezért az EKB úgy tekinti, hogy az magában foglalja az euróval kapcsolatos összes, az EUMSZ vonatkozó rendelkezéseiben – különösen az EUMSZ 127. és 128. cikkében (16) – ismertetett konkrét hatáskört.

2.1.4

Az eurorendszer számára másodlagos feladatok is kiosztásra kerültek: az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül az eurorendszer támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az EUSZ 3. cikkében megállapított uniós célkitűzések megvalósításához (lásd még az EUMSZ 127. cikke (1) bekezdésének második mondatát, az EUMSZ 282. cikke (2) bekezdésének harmadik mondatát, valamint a KBER Alapokmányának 2. cikkét). Az EUSZ 3. cikkében rögzített célkitűzéseket az EUMSZ 119–127. cikkei tovább részletezik.

2.1.5.

Végezetül, és az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzéseken túl, az eurorendszer támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában az EUMSZ 127. cikkének (5) bekezdése szerint. A hitelintézetek biztonságágának és stabilitásának biztosítására iráyuló célkitűzés vezérli az eurorendszert a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos külön feladatait illetően, amelyekkel a Tanács az EKB-t az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése alapján bízta meg. Az EKB 2014 novembere óta látja el ezeket a feladatokat az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson (EFM) belül, amely az EKB-ból és az illetékes nemzeti hatóságokból áll. Ebben a tekintetben az EKB-t szakmai titoktartási kötelezettségek (17) is kötik, és az 1024/2013/EU rendelet 19. cikkével összhangban független eljárásra kötelezett.

2.2.   Az EKB megfigyelői státusa az IMF-en belül

2.2.1.

Az EKB az egyetlen olyan, az EUSZ 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt uniós intézmény, amely nemzetközi jogi személyiséget kapott (18). A KBER Alapokmányának 6.1. és 6.2. cikkeivel összhangban a nemzetközi együttműködés területén a KBER-re ruházott feladatokat illetően az EKB dönti el, hogy a KBER képviselete miként történjen, és hogy az EKB, illetve annak jóváhagyásával az NKB-k részt vehetnek-e nemzetközi monetáris intézményekben. A KBER Alapokmányának 6.3. cikke kimondja, hogy ezek a rendelkezések nem érintik a Tanács által az EUMSZ 138. cikkének (2) bekezdése alapján az euroövezet nemzetközi pénzügyi szervezetekben és konferenciákon való egységes képviseletének biztosítására elfogadott megfelelő intézkedéseket.

Az EKB-nak a továbbiakban is kiemelt szerepet kell kapnia az euroövezet IMF-en belüli képviseletében, azaz olyan szerepkört, amely teljes mértékben figyelembe veszi azt a tényt, hogy az eurorendszer függetlenül gyakorolja az EUMSZ és a KBER Alapokmánya által ráruházott konkrét hatásköröket, ahogy az EKB is függetlenül gyakorolja az 1024/2013/EU rendelettel ráruházott hatásköröket. Ezért ennek a szerepkörnek legalább azokra a jogokra ki kell terjednie, amelyekre az EKB – az eurorendszer képviselőjeként – jelenleg az IMF-ben megfigyelőként jogosult, azaz az IMF testületei előtti felszólalásra és írásbeli nyilatkozatok benyújtására. Szükség lehet ennek a szerepkörnek a további bővítésére, ha az egységes külső képviselet megszervezése nyomán az euroövezet IMF-en belüli jogai bővülnek. Erre tekintettel az EKB megítélése szerint az euroövezet IMF-en belüli egységes képviselete megvalósításának célkitűzése csak az EKB külső képviselet terén fennálló konkrét hatáskörei független gyakorlása hatásainak teljes tiszteletben tartásával érhető el. Az euroövezet véleményeit és az ebből eredő álláspontokat gondosan össze kell hangolni, és azoknak egységes kifejezést kell biztosítani. Ez azonban azzal jár, hogy az egységes képviselet megszervezésének teljes mértékben figyelembe kell vennie a hatáskörök belső elosztását és a különféle uniós intézmények vonatkozó megbízatását, illetőleg a függetlenség Szerződésen alapuló garanciáit, amelyek célja az eurorendszer bármiféle politikai nyomástól való megvédése annak érdekében, hogy a feladatai által kijelölt célokat hatékonyan tudja megvalósítani.

2.2.2.

Mindemellett – a korábbi megjegyzésnek megfelelően – az egységes képviseletet az uniós intézmények közötti lojális együttműködés elvének (az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése) teljes tiszteletben tartásával kell megszervezni. Ezért az EKB azt várja, hogy a Bizottság és a Tanács hozzá fognak járulni az euroövezet egységes képviselete célkitűzésének megvalósításához az eurorendszer megbízatásának és hatásköreinek megfelelően. Az EKB feltételezi, hogy az ilyen egységes képviselet tiszteletben fogja tartani azt a régóta bevett gyakorlatot, amely szorosan bevonja a központi bankokat a közös euroövezeti álláspontok előkészítésébe az IMF döntéshozatali folyamataihoz kapcsolódóan, valamint biztosítja az eurorendszerbeli NKB-k az e folyamatokban való részvételét, figyelemmel az IMF tevékenységébe tartozó területeken fennálló szakértelmükre.

2.2.3.

Az EKB-nek jelenleg az IMF két testületében van állandó képviselete. Az EKB elnöke az IMFC-ben megfigyelő. Az EKB továbbá megfigyelői státusszal rendelkezik az IMF ügyvezető igazgatóságában a feladatmeghatározásához kapcsolódó kérdések tárgyalása esetén (19). Az EKB-t különösen akkor kérik fel arra, hogy képviselőt küldjön az IMF ügyvezető igazgatóságának ülésére, amikor a következő kérdések megvitatása történik: a) euroövezeti szakpolitikák a tagországokkal folyó, IV. cikk szerinti konzultációkkal összefüggésben; b) az Alap által az egyes euroövezeti tagok szakpolitikái felett gyakorolt felügyelet; c) az euroövezet szerepe a nemzetközi monetáris rendszerben; d) világgazdasági kilátások; e) globális pénzügyi stabilitási jelentések; f) világgazdasági és -piaci fejlemények. Emellett az EKB felkérést kap képviselő küldésére az IMF ügyvezető igazgatóságának üléseire azon napirendi pontok tekintetében, amelyeket az EKB és az Alap a vonatkozó feladatmeghatározásuk ellátása tekintetében kölcsönös érdeklődésre számot tartóként ismer el. Az EKB megfigyelői státusa azzal jár, hogy az elnök engedélyével az EKB képviselője szóban és írásban is az IMF ügyvezető igazgatóságához fordulhat azon kérdéskörök vonatkozásában, amelyekre az EKB meghívása szól, miközben a tagállamok számára van fenntartva az IMF fórumokon a teljes napirendet érintő felszólalás és döntéshozatal joga.

2.3.   Technikai jellegű észrevételek és szövegezési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt határozat módosítására tesz javaslatot, külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum angol nyelven, az EKB weboldalán érhető el.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. április 6-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2015) 603 final.

(2)  Lásd: Az öt elnök jelentése az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről, 2015. június 22., elérhető: www.ec.europa.eu

(3)  Az IMF Alapokmányának II. és III. cikke.

(4)  Lásd az IMF Alapokmánya V. cikkének 1. szakaszát, amely előírja, hogy a tagországok az Alappal kizárólag kincstárukon, központi bankjukon, stabilizációs alapjukon vagy más hasonló szerveiken keresztül tartanak kapcsolatot, és az Alap csupán ugyanezekkel vagy ugyanezek útján tart fenn kapcsolatot.

(5)  Lásd például: Ausztria: az Ausztria IMF-kvótájának emeléséről és a teljes kvóta Österreichische Nationalbankra történő átruházásáról szóló, 1971. június 23-i szövetségi törvény (BGBl 309/1971.) 1. és 2. szakasza; Németország: az IMF Alapokmányáról szóló, 1978. január 9-i törvény 3. cikkének (2) bekezdése (BGBl. 1978. II. 13. o.), a 2015. augusztus 31-i rendelet 298. cikkével módosítva (BGBl. I. 1474. o.); Finnország: a Nemzetközi Valutaalapról szóló egyezmény egyes módosításainak jóváhagyásáról szóló 68/1977. törvény 2. szakasza; Szlovénia: a Szlovén Köztársaság Nemzetközi Valutaalapbeli tagságáról szóló törvény 4. cikke; Portugália: az 1989. augusztus 5-i 245/89 törvényerejű rendelet 1. cikkének (1) bekezdése.

(6)  Ez a helyzet például Belgiumban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Máltán, Hollandiában, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Finnországban és Portugáliában.

(7)  Lásd az IMF Alapokmánya XIII. cikke (2) bekezdésének a) pontját.

(8)  Lásd az IMF Alapokmányának XVII. cikkét.

(9)  Lásd a KBER Alapokmánya 23. cikkének első és negyedik francia bekezdését.

(10)  A KBER Alapokmányának 31.1. cikke.

(11)  A KBER Alapokmányának 30.5. cikke.

(12)  Lásd az IMF Alapokmánya XVII. cikkének (3) szakaszát.

(13)  Az EKB vonatkozásában figyelembe kell venni az EKB-ra az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.) ruházott feladatokat is.

(14)  Lásd a C-11/00 sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Európai Központi Bank ügyben hozott ítélet (ECLI:EU:C:2003:395) 134. pontját.

(15)  Lásd az EKB 2014. évi Konvergenciajelentése 2.2.3. fejezete „Működési függetlenség” című szakaszának első mondatát.

(16)  Lásd a CON/2003/20 vélemény 9. pontját a „monetáris politika” kifejezés EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti fogalma tekintetében. Mivel a KBER Alapokmánya a Szerződések szerves része (az EUSZ 51. cikke), a „monetáris politika” kifejezés utal a KBER Alapokmányában lefektetett monetáris politikai intézkedésekre is.

(17)  Lásd az 1024/2013/EU rendelet 27. cikkét.

(18)  Lásd az EUMSZ 282. cikkének (3) bekezdését, a KBER Alapokmányának 9.1. cikkét és az 1024/2013/EU rendelet 8. cikkét. Az EKB nemzetközi jogi személyisége feladataira és a Szerződések vonatkozó rendelkezéseire korlátozódik. Ezért a KBER Alapokmányának 6.1. és 6.2. cikkeivel összhangban a nemzetközi együttműködés területén – a KBER-re ruházott feladatokat illetően – az EKB-nak kell arról döntenie, hogy a KBER képviselete miként történjen, és hogy az EKB, illetve annak jóváhagyásával az NKB-k részt vehetnek-e nemzetközi monetáris intézményekben. A KBER Alapokmányának 6.3. cikke kimondja, hogy ezek a rendelkezések nem érintik a Tanács által az EUMSZ 138. cikkének (2) bekezdése alapján az euroövezet nemzetközi pénzügyi szervezetekben és konferenciákon való egységes képviseletének biztosítására elfogadott megfelelő intézkedéseket.

(19)  A 2004. december 23-i 13414-(05/01) sz., a 2005. december 22-i 13612-(05/108) sz., és a 2010. január 5-i 14517-(10/1) sz. határozattal módosított, 2002. december 27-i 12925-(03/1) sz. határozat.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/5


Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. június 15.

(2016/C 216/02)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1230

JPY

Japán yen

119,29

DKK

Dán korona

7,4356

GBP

Angol font

0,79158

SEK

Svéd korona

9,3540

CHF

Svájci frank

1,0817

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

9,3415

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,073

HUF

Magyar forint

313,86

PLN

Lengyel zloty

4,4119

RON

Román lej

4,5358

TRY

Török líra

3,2905

AUD

Ausztrál dollár

1,5188

CAD

Kanadai dollár

1,4438

HKD

Hongkongi dollár

8,7162

NZD

Új-zélandi dollár

1,5974

SGD

Szingapúri dollár

1,5215

KRW

Dél-Koreai won

1 316,08

ZAR

Dél-Afrikai rand

17,1016

CNY

Kínai renminbi

7,3905

HRK

Horvát kuna

7,5278

IDR

Indonéz rúpia

15 010,63

MYR

Maláj ringgit

4,6054

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,032

RUB

Orosz rubel

73,7390

THB

Thaiföldi baht

39,602

BRL

Brazil real

3,8945

MXN

Mexikói peso

21,1993

INR

Indiai rúpia

75,3670


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/6


Bejelentés az ír kormány részéről a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („földgázpiaci irányelv”) 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Gas Network Ireland szállításirendszer-üzemeltetőként való kijelöléséről – Földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltető

(2016/C 216/03)

A Gas Networks Ireland tulajdonjogi szempontból szétválasztott szállításirendszer-üzemeltetőként kapott tanúsítását követően (lásd a földgázpiaci irányelv 9. cikkét) a Commission for Energy Regulation (CER) mint Írország nemzeti szabályozó hatósága értesítette a Bizottságot az említett vállalatnak a földgázpiaci irányelv 10. cikkének megfelelően szállításirendszer-üzemeltetőként való hivatalos jóváhagyásáról és kijelöléséről.

További információk az alábbi címen érhetők el:

http://www.cer.ie/ (Hiv.: CER/16/113)


V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

EFTA-bíróság

16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/7


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. október 23-án Izland ellen benyújtott kereset

(E-25/15. sz. ügy)

(2016/C 216/04)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. október 23-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Markus Schneider és Clémence Perrin képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság:

1.

Állapítsa meg, hogy azáltal, hogy Izland elmulasztotta megtenni az előírt határidőn belül mindazon lépéseket, amelyek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban foglaltakkal az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az izlandi beruházásösztönző programról szóló, 2014. október 8-i 404/14/COL sz. határozatának 2., 3., 4. és 5. cikkével összeegyeztethetetlennek minősített állami támogatásnak a kedvezményezettjeivel való visszafizettetéséhez szükségesek; nem szüntette meg a további kifizetéseket az e határozat 7. cikkének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül; valamint nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot az előírt határidőn belül az e határozat 8. cikkében meghatározott információkról, Izland nem teljesítette az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 3. jegyzőkönyve II. része 14. cikke (3) bekezdésében, valamint a 404/14/COL sz. határozat 6., 7. és 8. cikkében szereplő kötelezettségeit.

2.

Rendelje el, hogy Izland fedezze az eljárás költségeit.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

Az EFTA Felügyeleti Hatóság szerint Izland nem teljesítette a Hatóságnak az izlandi beruházásösztönző programról szóló, 2014. október 8-i 404/14/COL sz. határozatában (a továbbiakban: visszafizettetési határozat vagy határozat) szereplő kötelezettségeit.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a visszafizettetési határozatban a Hatóság többek között megállapította, hogy az Izland által vállalkozásokkal kötött öt beruházási megállapodás az EGT-megállapodással összeegyeztethetetlennek minősülő, új állami támogatást tartalmazott.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a visszafizettetési határozat arra kötelezi Izlandot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a határozat 2., 3., 4. és 5. cikkében hivatkozott, jogosulatlan állami támogatásnak a kedvezményezettekkel való visszafizettetése érdekében.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a visszafizettetési határozat 7. cikkének harmadik mondata kötelezettséget ró Izlandra, miszerint a határozat értesítésének napjától – vagyis 2014. október 8-tól – minden, a támogatás keretében még fennmaradó kifizetést szüntessen meg.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbá előadja, hogy a visszafizettetési határozat 8. cikke szerint Izlandnak a fent említett cikkben meghatározott információkról 2014. december 9-ig tájékoztatnia kellett volna a Hatóságot.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/8


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 16-án Izland ellen benyújtott kereset

(E-30/15. sz. ügy)

(2016/C 216/05)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 16-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Clémence Perrin és Marlene Lie Hakkebo képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktus és az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.

Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A kereset szerint Izland 2015. március 14-ig nem tett eleget az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. január 14-i indokolással ellátott véleményének, amely kimondta, hogy Izland nem hajtotta végre a nemzeti jogrendjében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett, és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított jogi aktust (az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv).

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az irányelv, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/9


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset

(E-31/15. sz. ügy)

(2016/C 216/06)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 17-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Øyvind Bø és Íris Ísberg képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XVII. mellékletének 9f. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktus és az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.

Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A kereset szerint Izland 2015. június 8-ig nem tett eleget az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. április 8-i indokolással ellátott véleményének, amely kimondta, hogy Izland nem hajtotta végre a belső jogában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XVII. mellékletének 9f. pontjában említett, és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított jogi aktust (a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről szóló 2006/116/EK irányelv módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv).

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az irányelv, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/10


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én a Liechtensteini Hercegség ellen benyújtott kereset

(E-32/15. sz. ügy)

(2016/C 216/07)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 17-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon a Liechtensteini Hercegség ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Øyvind Bø és Marlene Lie Hakkebo képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

A Liechtensteini Hercegség azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás VIII. mellékletének 24f. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktusok:

a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelv,

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelv,

végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy ezekről az intézkedésekről nem tájékoztatta az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktusok és az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.

Az eljárás költségeit a Liechtensteini Hercegség viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A kereset szerint a Liechtensteini Hercegség 2015. augusztus 24-ig nem tett eleget az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. június 24-i indokolással ellátott véleményének, amely kimondta, hogy a Liechtensteini Hercegség nem hajtotta végre a nemzeti jogrendjében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás VIII. mellékletének 24f. pontjában említett, és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított jogi aktusokat (a vezetői engedélyekről szóló, 2006. december 20-i 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2011. november 28-i 2011/94/EU bizottsági irányelv, és

a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. november 19-i 2012/36/EU bizottsági irányelv).

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy a Liechtensteini Hercegség azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/11


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset

(E-33/15. sz. ügy)

(2016/C 216/08)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 17-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Clémence Perrin és Íris Ísberg képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy legalábbis elmulasztotta tájékoztatni azokról az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktus és az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.

Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A kereset szerint Izland legkésőbb 2015. március 14-ig nem tett eleget az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. január 14-i indokolással ellátott véleményének, amely kimondta, hogy Izland nem hajtotta végre megfelelően a belső jogában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XXIII. fejezetének 15q. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – a 2001/83/EK irányelvnek a farmakovigilancia tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. október 25-i 2012/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a jogi aktust).

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az irányelv, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/12


Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2015. december 17-én Izland ellen benyújtott kereset

(E-34/15. sz. ügy)

(2016/C 216/09)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 17-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Izland ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Øyvind Bø és Íris Ísberg képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XXIV. fejezetének 1a. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 6-i 2012/46/EU bizottsági irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy legalábbis elmulasztotta tájékoztatni azokról az EFTA Felügyeleti Hatóságot, nem teljesítette a jogi aktus és az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.

2.

Az eljárás költségeit Izland viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A kereset szerint Izland legkésőbb 2015. július 13-ig nem tett eleget az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. május 13-i indokolással ellátott véleményének, amely kimondta, hogy Izland nem hajtotta végre a belső jogában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás II. melléklete XXIV. fejezete 1a. pontjában említett – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2012. december 6-i 2012/46/EU bizottsági irányelvet (a jogi aktust).

Az EFTA Felügyeleti Hatóság előadja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette az irányelv, valamint az EGT-megállapodás 7. cikke alapján fennálló kötelezettségeit.


16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/13


Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 22-én benyújtott keresete a Norvég Királyság ellen

(E-35/15. sz. ügy)

(2016/C 216/10)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2015. december 22-én keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon a Norvég Királyság ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (35 Rue Belliard, 1040 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Carsten Zatschler, Markus Schneider és Øyvind Bø képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság állapítsa meg a következőket:

1.

A Norvég Királyság nem teljesítette az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. mellékletének 56i. pontjában említett jogi aktus (a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló. 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) alapján fennálló kötelezettségeit azáltal, hogy az előírt határidőn belül elmulasztotta

a)

megfelelő hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását és végrehajtását minden norvégiai kikötő esetében, a 2000/59/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően;

b)

az összes norvég kikötőre kiterjedő hulladékgazdálkodási tervek értékelést és jóváhagyását, és a tervek végrehajtásának ellenőrzését, valamint azok legalább háromévenkénti újbóli jóváhagyásának biztosítását, a 2000/59/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően; valamint

c)

valamennyi norvég kikötő esetében az azokat általában használó hajók igényeinek megfelelő kikötői befogadólétesítmények hozzáférhetőségének – a hajóknak okozott indokolatlan késedelem nélkül történő – biztosítását, a 2000/59/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően.

2.

Az eljárás költségeit az alperes viseli.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

Az EFTA Felügyeleti Hatóság azt állítja, hogy a Norvég Királyság nem teljesítette a 2000/59/EK irányelv (a továbbiakban: az irányelv vagy a kikötői befogadólétesítményekről szóló irányelv) alapján fennálló, a tengeri környezet védelmére vonatkozó legfontosabb kötelezettségeit.

A hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok tengerbe történő ürítésének csökkentése érdekében az irányelv annak biztosítására kötelezi az EGT-államokat, hogy a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok befogadására alkalmas befogadólétesítmények álljanak rendelkezésre az összes kikötőjükben, valamint hogy hulladékgazdálkodási terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre mindegyik kikötő esetében.

A norvég hatóságok 2007. október 23-án bejelentették az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, hogy a kikötői befogadólétesítményekről szóló irányelvet végrehajtották a nemzeti jogban.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kérésére az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség vizsgálatot végzett és 2010. szeptember 28-án jelentést adott ki, amelyben többek között bemutatta a Norvégia irányelvnek való megfelelőségével kapcsolatos hiányosságokat.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2013. július 10-én indokolással ellátott véleményt adott ki, amelyben fenntartotta, hogy Norvégia nem teljesítette többek között az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése, valamint 5. cikkének (1) és (3) bekezdése alapján fennálló kötelezettségeit, és felszólította Norvégiát, hogy legkésőbb 2013. szeptember 10-ig hozza meg az indokolással ellátott véleménynek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság azt állítja, hogy az említett időpontig Norvégia nem tett eleget azon kötelezettségeinek, hogy i. megfelelő hulladékgazdálkodási terveket dolgozzon ki és hajtson végre minden norvégiai kikötő esetében, az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően; ii. jóváhagyja és értékelje az összes norvég kikötőre kiterjedő hulladékgazdálkodási terveket, és ellenőrizze a tervek végrehajtását, valamint biztosítsa azok legalább háromévenkénti újbóli jóváhagyását, az irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően; valamint iii. biztosítsa kikötői befogadólétesítmények hozzáférhetőségét a területén található összes kikötőben, az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírtaknak megfelelően.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

16.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 216/14


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.8070 – Bancopopular-e/Assets of Barclays Bank)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 216/11)

1.

2016. június 9-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Bancopopular-e SA (a továbbiakban: E-Com vagy a vevő) által tervezett vásárlásról, amely szerint e vállalkozás a Barclays Bank PLC (a továbbiakban: Barclays vagy az eladó) vállalkozástól történő vétel útján kizárólagos irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Barclays spanyolországi és portugáliai bankkártyaüzletága (a továbbiakban: a célvállalkozás) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   az E-com esetében: bankkártyák kibocsátásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt Spanyolországban. Kisebb mértékben biztosításközvetítési szolgáltatásokkal és biztosítási termékek értékesítésével is foglalkozik a spanyolországi piacon. Az E-com a Banco Popular és egyes a Värde Partners Inc. (a továbbiakban: Värde) által kezelt kapcsolt magánalapok közös irányítása alatt álló közös vállalkozás,

—   a célvállalkozás esetében: a Barclays spanyolországi és portugáliai bankkártyaüzletága, amely fogyasztói hitelszámlák, fogyasztói hitelkártyák, fogyasztói hitelkártyákhoz kapcsolódó termékek, fogyasztói hitelkártyákhoz kapcsolódó fizetési termékek és fogyasztói hitelkártyán keresztül történő hitelnyújtás rendelkezésre állításából, forgalmazásából és ügyfélszolgálatából áll. A célvállalkozás emellett elszórtan jelen van a biztosítási szolgáltatások spanyolországi és portugáliai forgalmazási piacán is.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.8070 – Bancopopular-e/Assets of Barclays Bank hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.