ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 212

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

59. évfolyam
2016. június 14.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2016/C 212/01

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8013 – PitPoint/Primagaz/PitPoint.LNG JV) ( 1 )

1

2016/C 212/02

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7941 – Saint-Gobain Glass France/Corning/JV) ( 1 )

1

2016/C 212/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.8063 – Caixabank/Banco BPI) ( 1 )

2


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Tanács

2016/C 212/04

A Tanács határozata (2016. június 9.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság egy szlovák tagjának és egy szlovák póttagjának kinevezéséről

3

2016/C 212/05

A Tanács következtetései (2016. május 30.) a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről

5

2016/C 212/06

A Tanács következtetései az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről

9

2016/C 212/07

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról

14

 

Európai Bizottság

2016/C 212/08

Euroátváltási árfolyamok

18


 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2016/C 212/09

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7815 – Groupe Bouygues/ADP/Meridiam/Ravinala Airports) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

19


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8013 – PitPoint/Primagaz/PitPoint.LNG JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 212/01)

2016. június 7-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak holland nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8013 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít on-line hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/1


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.7941 – Saint-Gobain Glass France/Corning/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 212/02)

2016. május 17-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M7941 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/2


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8063 – Caixabank/Banco BPI)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 212/03)

2016. június 8-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8063 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Tanács

14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/3


A TANÁCS HATÁROZATA

(2016. június 9.)

a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság egy szlovák tagjának és egy szlovák póttagjának kinevezéséről

(2016/C 212/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a tagállamok kormányai által a Tanácsnak benyújtott, a jelöltek nevét tartalmazó listákra,

mivel:

(1)

A Tanács a 2015. október 13-i határozatával (2) kinevezte a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a 2015. október 20-tól2020. október 19-ig terjedő időszakra.

(2)

Szlovákia kormánya további jelöléseket nyújtott be két betöltendő helyre,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a 2015. október 20. és 2020. október 19. közötti időszakra a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság tagjának és póttagjának a következő személyeket nevezi ki:

I.   A MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI

Ország

Tag

Póttag

Szlovákia

Miriam ŠPÁNIKOVÁ

Peter MOLNÁR

2. cikk

A Tanács a még nem jelölt tagokat és póttagokat egy későbbi időpontban nevezi ki.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2016. június 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

G.A. VAN DER STEUR


(1)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(2)  A Tanács határozata (2015. október 13.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság tagjainak és póttagjainak kinevezéséről (HL C 341., 2015.10.16., 4. o.).


14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/5


A TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEI

(2016. május 30.)

a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről

(2016/C 212/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE

az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amely kimondja, hogy „az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”,

FIGYELEMBE VÉVE

a 2015. március 17-én elfogadott Párizsi Nyilatkozatot (1), amely rámutat annak fontosságára, hogy „megerősítsük a gyermekekben és a fiatalokban a kritikus gondolkodás és az ítéletalkotás képességét azzal a céllal, hogy mindenekelőtt az internet és a közösségi média világában tisztában legyenek a realitásokkal, meg tudják különböztetni a tényeket a véleménytől, felismerjék a propagandát, valamint hogy az indoktrináció és a gyűlöletbeszéd minden formájának ellen tudjanak állni”,

az „Oktatás és képzés 2020” keretről szóló 2015. december 15-i közös jelentést (2), amely szerint az új munkaciklusban (2015–2020) kulcsfontosságú prioritást jelent a Párizsi Nyilatkozat nyomon követése, amely „közös elemzés, a társaktól való tanulás, találkozók, a bevált gyakorlatok terjesztése és finanszírozással alátámasztott konkrét intézkedések útján történik”,

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a társadalmi-gazdasági fejlődés és a befogadás Unió-szerte, az oktatás révén való elősegítéséről kialakított 2016. február 24-i állásfoglalását (3), amelynek szerzői elkötelezettek az iránt, „hogy fokozzák a fiatalok digitális jártasságát és médiaműveltségét, valamint a kritikus gondolkodásra való képességüket, szociális készségeikkel és állampolgári kompetenciáikkal párhuzamosan”,

ÉS TEKINTETTEL

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra (4), amely minden polgár által elsajátítandó kulcskompetenciaként nevezi meg a következőket: „digitális kompetencia”, amelynek használata kritikus és megfontolt attitűdöt követel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata tekintetében; „szociális és állampolgári kompetenciák”, amelyek magukban foglalják azt a képességet, hogy meg tudunk érteni különféle nézőpontokat és a hajlandóságot arra, hogy tiszteljük mások értékeit; valamint „kulturális tudatosság és kifejezőkészség”, és ennek részeként az identitásérzés, amely a sokféleség iránti nyitott attitűd és tisztelet alapjául szolgál,

a gyermekbarát internet európai stratégiájáról szóló 2012. novemberi tanácsi következtetésekre (5), amelyekben a Tanács hangsúlyozza, hogy „az oktatási ágazat és a szülők fontos szerepet játszanak abban, hogy segítsék a gyermekeket az internet által kínált lehetőségek előnyös és kreatív kihasználásában, valamint az interneten leselkedő veszélyek észlelésében és kezelésében, valamint hogy a tanároknak és a szülőknek maguknak is segítségre és képzésre van szükségük ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani egyrészt a gyermekek virtuális életében zajló gyors és kiszámíthatatlan változásokkal, másrészt a folyamatosan fejlődő új technológiákkal”,

a terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzéséről szóló 2014. januári bizottsági közleményre (6), amely a radikalizálódás megelőzését célzó főbb intézkedések közül „az online kihívások kezelésében a civil társadalommal és a magánszférával folytatott szorosabb együttműködést, valamint azt emeli ki, hogy fokozottabban kell fellépni annak ösztönzéséért, hogy a fiatalok kritikusan fogadják a szélsőséges üzeneteket”,

„Az európai audiovizuális politika a digitális korszakban” című, 2014. novemberi tanácsi következtetésekre (7), amelyekben a Tanács felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „mozdítsák elő a bevált gyakorlatokat és a médiaműveltségnek a formális oktatásba és képzésbe, valamint a nem formális és az informális tanulásba való beillesztésével kapcsolatos kutatást”,

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fiatalok erőszakos radikalizálódásának megelőzésével és az ellene való küzdelemmel kapcsolatos integrált, ágazatokon átívelő megközelítésben az ifjúsági ágazat által betöltött szerepről szóló következtetések, amelyekben a Tanács felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy támogassák a fiatalokat abban, „hogy az internet és a közösségi média eszközével fellépjenek a szélsőséges hatásokkal szemben, valamint a kritikai gondolkodás és az ahhoz szükséges tudás, készségek és kompetenciák kifejlesztése terén, amelyekre a közölt információk – így többek között a propaganda és a gyűlöletbeszéd – mögött álló különböző források és törekvések megértéséhez van szükségük” (8);

ÚGY ÍTÉLI MEG, HOGY

az internet és különösen a közösségi média korábban soha nem látott, szinte korlátlan lehetőségeket nyújt az ismeretek és az elképzelések megosztása terén. Azáltal, hogy hatalmas mennyiségű információhoz, valamint a források széles köréhez biztosítanak azonnali hozzáférést, az internet és a közösségi média jelentősen befolyásolhatja a véleményalkotást, az attitűdöket és az ítéletalkotást. Egyúttal platformot kínálnak mindenki számára saját tartalom készítéséhez és közzétételéhez, ami elősegíti a tehetségek felfedezését, ösztönzi a kreativitást és előmozdítja az innovációt.

Napjainkban könnyen és folyamatosan hozzáférhetünk az internethez, és az emberek, különösen a fiatalok egyre több időt töltenek online (9). A virtuális közösségek és kapcsolatok különösen a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldő alkalmazások révén egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

A FENTIEK FÉNYÉBEN TOVÁBBÁ MEGJEGYZI, HOGY

a médiaműveltség, azaz az olyan technikai, kognitív, szociális, állampolgári és kreatív képességek összessége, amelyek birtokában a média mind hagyományos, mind új formáihoz hozzáférhetünk, azokat kritikusan tudjuk értelmezni és interaktívan használni tudjuk (10), egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A médiaműveltség szoros összefüggésben áll a demokratikus életben való aktív részvétellel, a polgári szerepvállalással, valamint a kritikus és független ítéletalkotással és a saját tevékenységeinkkel kapcsolatos önreflexió képességével, ezáltal javíthatja a fiatalok ellenálló képességét a szélsőséges üzenetekkel és a félretájékoztatással szemben.

Az IKT magabiztos, kreatív és kritikus használatát is magában foglaló digitális kompetencia a médiaműveltség kulcsfontosságú eleme. Az elégtelen digitális kompetenciával rendelkező személy nemcsak a munkaerőpiacon – ahol szinte minden állás betöltéséhez szükség van bizonyos szintű digitális kompetenciára –, hanem általában a társadalomban is hátrányos helyzetbe kerülhet. Egyértelmű összefüggés van tehát a digitális kompetencia fejlesztése és a befogadóbb, egységesebb társadalom megteremtését célzó törekvések között.

A médiaműveltség – általában a műveltséghez és a kommunikációs készségekhez kapcsolódóan – további kulcskompetenciákat is magában foglal; ilyenek mindenekelőtt a „szociális és állampolgári kompetenciák”, amelyek egyértelműen összefüggnek a kritikus gondolkodással, biztosítva, hogy a polgárok értékelni tudják a sokféleséget, és tiszteletben tartsák mások nézeteit és értékeit. Ide tartozik még a „kulturális tudatosság és kifejezőkészség” is, amelynek alapja az a képesség, hogy az egyén képes legyen saját véleménynyilvánítási módját másokéhoz, többek között az eltérő kulturális háttérrel rendelkező emberekéhez viszonyítani;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

noha a digitális kompetencia egyre inkább nélkülözhetetlenné válik, ennek ellenére riasztóan nagy számú ember még mindig nem rendelkezik alapszintű digitális kompetenciával sem (11), és emiatt a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket. Ez hozzájárulhat „digitális szakadék” kialakulásához, amely társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekhez vezethet, és amely egyértelmű próbatétel elé állítja az oktatási és képzési rendszereinket;

az internet és a közösségi média nemcsak sok előnyt és lehetőséget kínálnak, hanem potenciális fenyegetést és veszélyt is jelentenek, különösen azáltal, hogy a gyermekek és a fiatalok számára nem megfelelő vagy egyenesen káros online tartalmat tesznek hozzáférhetővé, beleértve az erőszakot bagatellizáló tartalmakat és a gyűlöletbeszédet. További nem kívánatos jelenségek az online csábítás és az internetes zaklatás, amelyek jelentősen befolyásolhatják a gyermekek jólétét és fejlődését, és kedvezőtlenül hathatnak az iskolai teljesítményükre;

a közelmúltbeli európai terrorista támadások és más erőszakos szélsőséges megnyilvánulások különösen rámutattak arra, hogy az internet és a közösségi média milyen páratlan lehetőséget nyújt a különböző szélsőséges csoportoknak arra, hogy szabadon terjesszék a gyűlöletre és erőszakra felbujtó üzeneteiket és hallgatóságra leljenek az elégedetlen fiatalok körében. Az erőszakhoz vezető radikalizálódás gyakran több országot is érint, mivel a szélsőséges hálózatok a határoktól függetlenül elérik az erre fogékony fiatalokat. Bár nem valószínű, hogy a magasabb szintű iskolázottság az erőszakos szélsőségesség valamennyi formájának útját állhatná, az oktatás és a képzés hozzájárulhat és hozzá is kell járulnia a radikalizálódás megelőzéséhez;

EGYETÉRT ABBAN, HOGY

az oktatás és képzés általános feladata, hogy felkészítse a fiatalokat a társadalmi életbe és a munkaerőpiacra való beilleszkedésre, továbbá elősegítse az önmegvalósításukat, ezen belül pedig fontos szerepet tölt be azáltal, hogy segíti a fiatalokat a médiaműveltség megszerzésében és abban, hogy a jövő felelősségteljes polgáraivá váljanak;

az oktatás és képzés egyik legfontosabb célja, hogy elfogadtassuk a fiatalokkal az alapvető, például az Európai Unióról szóló szerződésbe foglalt értékek tiszteletét, nyitott gondolkodású és érdeklődő, és ilyennek megmaradó embereket neveljünk, akik képesek önállóan és kritikusan gondolkodni és a tények ismeretén alapuló józan döntéseket hozni, valamint ellenállni a szélsőséges üzeneteknek, az indoktrinációnak és a félretájékoztatásnak, és szembeszállni azokkal;

az oktatás és képzés, valamint az oktató és képző személyzet akkor maradhat naprakész, ha valamennyi szinten lépést tud tartani ezzel a gyors ütemű fejlődéssel, és a tanulókat olyan kompetenciákkal, tudással, készségekkel, magatartásformákkal és értékekkel ruházza fel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az információkat és az egyéb médiatartalmakat biztonságosan és felelősen érjék el, értelmezzék, állítsák elő és használják fel, mindenekelőtt az interneten és a közösségi médiában;

nagy jelentőséggel bírhat az átfogó, az egész iskolaközösséget és más érdekelt feleket is felölelő „komplett iskola” szemlélete, mivel az internet és a közösségi média felelősségteljes használatának elsajátítására gyakran az osztálytermen kívül, nem formális vagy informális keretek között kerül sor;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐ SZEM ELŐTT TARTÁSÁVAL

1.

ösztönözzék, hogy a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztése elegendő figyelmet kapjon az oktatás és képzés minden szintjén, többek között az állampolgári és a médiaoktatás keretében is;

2.

törekedjenek arra, hogy az egész életen át tartó tanulás perspektívájába helyezve minden tanulói korosztályban emelkedjen a digitális kompetencia szintje, mivel ez lényeges előfeltétele a modern társadalmaink demokratikus életében való aktív részvétel képességének, továbbá növeli a foglalkoztathatóságot;

3.

vegyék fontolóra a nemzeti keretek és eszközök mellett az európai polgári digitális kompetenciakeretnek, az Európa Tanács demokratikus kulturális kompetenciakeretének, valamint az UNESCO globális médiaműveltségi és információs jártassági értékelési keretének az alkalmazását;

4.

ösztönözzenek olyan, társadalmi szempontból biztonságos tanulási környezeteket online és offline egyaránt, ahol az ellentmondásos kérdések nyíltan, a szólásszabadság szellemében megvitathatók, és tegyék képessé az oktatókat ilyen viták kezdeményezésére és levezetésére;

5.

az oktatás és képzés minden szintjén támogassák az oktató személyzetet és az iskolavezetőket abban, hogy alap- és folyamatos szakmai továbbképzés keretében fejlesszék saját digitális kompetenciájukat, valamint azokat a pedagógiai készségeket, amelyek szükségesek az új technológiáknak és a nyitott oktatási segédanyagoknak az oktatási folyamatukba való beépítéséhez, illetve a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás kérdéseinek hatékony kezeléséhez minden életkorú és hátterű tanuló esetében;

6.

működjenek együtt a szülőkkel és általában a társadalom más érdekelt feleivel a generációk közötti digitális szakadék csökkentése, valamint a párbeszéd és a kölcsönös megértés közös kultúrájának támogatása érdekében;

7.

erősítsék meg egyrészt az oktatási ágazat, másrészt a médiaágazat, ezen belül az újságírók és más érdekeltek, köztük a civil társadalom és az ifjúsági szervezetek közötti párbeszédet, együttműködést és partnerségeket, mivel a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás hatékony fejlesztéséhez multidiszciplináris megközelítésre van szükség, és e tekintetben emlékeztet a nem formális és az informális tanulás fontos szerepére;

8.

ösztönözzék a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás fejlesztésének innovatív, kreatív és részvételen alapuló módjait az oktatásban és képzésben, például kutassák ki és tárják fel a kultúrában, a művészetekben, az interkulturális megközelítésekben és az iskolai médiatartalom-előállításban rejlő lehetőségeket, mint a más kultúrák iránti nyitottság és az aktív polgári szerepvállalás erősítésének eszközét;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜK KERETEIN BELÜL

1.

az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszeren belül továbbra is mozdítsák elő az egymástól való tanulást, többek között a médiaműveltség és a kritikus gondolkodás terén bevált gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése révén, egyúttal fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű és a marginalizálódás veszélyének kitett tanulók tényleges elérésére;

2.

biztosítsák az uniós szintű szakpolitikai koherenciát a médiaműveltség területén, hogy a különböző releváns szakpolitikai területeken, így az oktatás, ifjúság, kultúra, audiovizuális szakpolitika és a terrorizmus elleni küzdelem terén végzett szakértői tevékenységek kiegészítsék egymást, figyelembe véve az oktatási és képzési ágazat sajátosságait is;

3.

támogassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek azt célozzák, hogy az oktató személyzetet olyan készségekkel és eszközökkel ruházzák fel, amelyek segítségével hatékonyan tudják kezelni a médiaműveltséggel és a kritikus gondolkodással kapcsolatos kérdéseket minden életkorú és hátterű tanuló esetében, többek között a School Education Gateway portál felhasználásával, valamint az eTwinning platformon keresztül az egymástól való tanulás előmozdításával;

4.

folytassák az együttműködést más többoldalú fórumokkal, például az Európa Tanáccsal (12), az UNESCO-val és az OECD-vel, és vegyék figyelembe az ezek keretében végzett munkát, mivel a problémák átnyúlnak az országhatárokon és egyaránt érintik az Európai Unión belüli és kívüli országokat;

5.

ezen erőfeszítések támogatása céljából ösztönözzék az összes érintett uniós alap és program mindenekelőtt az Erasmus+, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért által kínált finanszírozási lehetőségek igénybevételét.


(1)  Nyilatkozat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról, Párizs, 2015. március 17.

(2)  HL C 417., 2015.12.15., 25. o.

(3)  HL C 105., 2016.3.19., 1. o.

(4)  HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(5)  HL C 393., 2012.12.19., 11. o.

(6)  5451/14.

(7)  HL C 433., 2014.12.3., 2. o.

(8)  9640/16.

(9)  Az európaiak több mint fele használ közösségi hálózatokat; a legtöbben közülük fiatalok. A 30 évnél fiatalabb európaiak 84 %-a használja a közösségi médiát, és minél fiatalabb korcsoportot vizsgálunk, ez az arány annál inkább közelít a 100 %-hoz;

(10)  E képességek segítik a kritikus gondolkodás gyakorlását a társadalomban való gazdasági, szociális és kulturális vonatkozású részvétel és a demokratikus folyamatban való aktív szerepvállalás során. E koncepció többfajta médiumot felölel – így például a műsorszolgáltatást, a videót, a rádiót és a sajtót is –, amelyek a hagyományostól kezdve az interneten át a közösségi médiáig különféle csatornákon jelennek meg, emellett pedig minden korosztály igényeit figyelembe veszi.

(11)  Az EU-ban a lakosság 40 %-a nem rendelkezik, vagy csak alacsony szintű digitális készségekkel rendelkezik; ezzel szemben a becslések szerint az EU-ban az állások 90 %-ához szükségesek legalább bizonyos szintű digitális készségek. E készségek megszerzése tehát egyre inkább a foglalkoztathatóvá válás és maradás előfeltétele.

(12)  Különösen a Miniszteri Bizottság által 2016. március 2-án elfogadott, a 2016–2021-es időszakra szóló gyermekjogi stratégia keretében, amelynek témája a gyermekek jogainak védelme és előmozdítása a digitális környezetben.


14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/9


A Tanács következtetései az Europeanának az európai kulturális örökség digitális hozzáférhetőségében, ismertségében és felhasználásában játszott szerepéről

(2016/C 212/06)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY

1.

a kulturális örökség digitalizálása és online hozzáférhetősége, valamint hosszú távú megőrzése alapvetően fontos mind ahhoz, hogy a mai digitális korban mindenki számára elérhetővé váljon a kultúra és biztosítva legyen az ismeretszerzés lehetősége, mind pedig ahhoz, hogy népszerűsítsük a gazdag és sokszínű európai kulturális örökséget, továbbá hogy új és innovatív termékek és szolgáltatások bővülő kínálatával hozzájáruljunk a digitális egységes piac megvalósításához (1),

2.

az Europeana 2008-ban indult útjára a digitalizált kulturális anyagok online elérését biztosító közös, többnyelvű portálként (2), és azóta kapcsolja össze a tagállamok kulturális örökségének digitális gyűjteményeit; a portál mára az európai kulturális örökséghez hozzáférést biztosító és azt bemutató közös európai kulturális projektté vált,

3.

az Europeana és a digitális kulturális örökségre vonatkozó nemzeti szakpolitikák továbbfejlesztését a Tanács (3), a Bizottság (4) és az Európai Parlament (5) is támogatta,

4.

a digitális örökség további felhasználását a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv (6) hatályának – bizonyos feltételek mellett – az örökségvédelmi intézményekre való kiterjesztése és az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló irányelv (7) elfogadása is elősegítette,

NYUGTÁZZA

5.

a Bizottság azon szándékát, hogy a szerzői jogi keret korszerűsítésére irányuló kezdeményezése (8) keretében megvizsgálja annak lehetőségeit és mérlegeli az ahhoz szükséges jogalkotási kezdeményezéseket, hogy könnyebbé váljon a kereskedelemben már nem kapható művek digitalizálása és online elérhetővé tétele – az Unió egészében is;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY

6.

az Europeana a jelenlegi formájában egy olyan internetes platform, amely lehetővé teszi a különböző kulturális örökségvédelmi intézmények birtokában lévő digitális kulturális örökséghez való többnyelvű hozzáférést és annak terjesztését. Ezenfelül olyan többoldalú közvetítő platform (9) is, amelynek célja, hogy értéket teremtsen a végfelhasználók, a tagállamok, a kulturális örökségvédelmi intézmények, a kutatás és a kreatív célú további felhasználás szempontjából.

Az Europeanát jelenleg:

egy olyan konzorcium működteti, amelynek az Europeana Alapítvány (10) a fő koordinátora és egyúttal az uniós finanszírozás fő kedvezményezettje,

az EU az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (11) támogatja mint az európai kulturális örökség digitális forrásaihoz hozzáférést biztosító digitális szolgáltatási infrastruktúrát,

támogatják a tagállamok, amelyek tartalmakat, metaadatokat és szaktudást osztanak meg kulturális örökségvédelmi intézményeiken keresztül, és önkéntes pénzügyi hozzájárulást nyújtanak az Europeana Alapítvány számára,

támogatja az Europeana Hálózati Szövetség, amely az Europeana mindennapi tevékenységeit támogató és stratégiájához tanácsot adó kulturális örökségvédelmi, kreatív és technológiai szakembereket tömöríti;

EGYETÉRT ABBAN, HOGY

7.

a kulturális örökségvédelmi intézmények, a tagállamok és a Bizottság egyéni és közös erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült előrelépést tenni a kulturális örökség digitalizálása, online hozzáférhetővé tétele és (hosszú távú) digitális megőrzése terén (12);

8.

fontos az európai gyűjteményekben őrzött kulturális világörökség digitális megőrzése, mindenekelőtt a konfliktus sújtotta övezetekben található kulturális örökség megsemmisítése és az azokra leselkedő veszélyek miatt;

9.

a kulturális örökség online hozzáférhetőségét célzó törekvéseknek az Europeanán keresztüli koordinációja hozzájárult ahhoz, hogy:

ösztönözzük a kapacitásépítést a kulturális örökségvédelmi szakértők és intézmények hálózatának létrehozásával, amely előmozdítja a tartalmak és metaadatok megosztását szolgáló modellek, szabványok és keretek fejlesztését, elterjedését és egységes használatát,

a kulturális örökségvédelmi intézmények ágazatokon és határokon átnyúlóan megoszthassák gyűjteményeiket egy olyan többoldalú internetes közvetítő platformon keresztül, amelyen jelenleg mintegy 3 700 intézmény több mint 50 millió tárgya érhető el,

ösztönözzük jó minőségű adatok rendelkezésre állását további felhasználás céljára (13), ami javítja a kulturális örökség elérhetőségét a nyílt platformokon és a közösségi médiában, valamint elősegíti további felhasználásukat más ágazatokban.

10.

a digitális örökséghez tartozó gyűjteményeknek az Europeanán keresztüli összekötése az alábbi uniós szintű célokhoz is hozzájárul:

hozzáférés biztosítása a felhasználók széles körének az európai kultúrák, valamint a kulturális világörökség gazdagságához és sokszínűségéhez,

az Európa sokszínű kultúrájával és történelmével foglalkozó kutatások elősegítése és a vonatkozó ismeretek elérhetővé tétele,

a további felhasználás elősegítése új és innovatív, határokon átnyúló online szolgáltatásokban, hozzájárulva a digitális egységes piac megvalósításához;

HANGSÚLYOZZA, HOGY

11.

a tartalmak további felhasználásánál és megosztásánál, illetve az azokhoz való hozzáférésnél teljes körűen tiszteletben kell tartani a szerzői és a szomszédos jogokat;

MEGÁLLAPÍTJA, HOGY AZ ALÁBBI KIHÍVÁSOKKAL KELL SZEMBENÉZNÜNK:

12.

fejleszteni kell az Europeana internetes platform egyes technológiai vetületeit, például a szemantikai átjárhatóságot (14), lehetővé téve, hogy a kulturális örökségvédelmi intézmények rugalmasan, könnyen és fenntartható módon tudják összekapcsolni, megosztani és frissíteni tartalmaikat és metaadataikat;

13.

a digitális kulturális örökség egyik hozzáférési pontjaként működő Europeana többnyelvű hozzáférési pontot felhasználóbarátabbá kell tenni, különösen a tartalom minőségének és fellelhetőségének javításával, és azzal, hogy az elérhető legjobb gyakorlatokkal összhangban továbbfejlesztjük a szemantikus és többnyelvű keresőfunkciókat;

14.

ahhoz, hogy a végfelhasználók számára könnyebben felhasználhatók és interaktívak legyenek az Europeanán keresztül megosztott tartalmak, azokat vonzó és sokszínű formában kell megjeleníteni, különösen úgy, hogy – mint több ponton történő hozzáférést és terjesztést biztosító feleket – a kulturális örökségvédelmi intézményeket és a harmadik feleket is bevonjuk, például olyan transzeurópai kulturális projekteken keresztül, mint az I. világháborúval (1914–1918), a vasfüggöny lehullásával és más 1989-ben történt forradalmi eseményekkel kapcsolatos projektek;

15.

az Europeana kormányzását inkluzívabbá kell tenni, és a stratégiai prioritások meghatározásába, valamint a rendelkezésre álló forrásoktól függően a kulturális, felhasználóközpontú projektek kidolgozásába be kell vonni a tagállami kormányokat, valamint az aggregátorok és a kulturális örökség védelmével foglalkozó intézmények szélesebb hálózatát; adott esetben figyelembe lehet venni a főbb kulturális személyiségek véleményét;

16.

a kulturális örökségvédelmi szakemberek hálózatán – és így az Europeana Hálózati Szövetségen – belül folyamatosan szükség van a tudás megosztására és aktualizálására, és arra, hogy közös megoldásokat határozzunk meg;

17.

a jelenlegi (vissza nem térítendő támogatásokon alapuló) közfinanszírozási modell az alábbi okok miatt nem nyújt kellően stabil alapot az Europeanához kapcsolódó jelenlegi beruházások fenntartásához és jövőbeli minőségének, elérhetőségének és megbízhatóságának biztosításához:

az Europeana Alapítvány saját források nélküli szervezetként jött létre, és a belátható jövőben várhatóan nem tud jelentős bevételre szert tenni az Europeana szolgáltatásaiból,

az uniós támogatási modell esetében mindig vannak nem támogatható költségek, amelyeket más forrásokból kell fedezni, például a tagállamok közvetlen önkéntes hozzájárulásaiból, amelyek 2014 óta egyre csökkennek, és természetüknél fogva ingadoznak;

EZÉRT

18.

meg kell erősíteni az Europeana digitális innovációs és kulturális értékét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belüli alapvető szolgáltatási platform újraformálásával, a következőkre összpontosítva:

az olyan szakmai hálózatok támogatása mint az Europeana Hálózati Szövetség,

technológiai fejlődés megvalósítása,

metaadatok és tartalom megosztására és további felhasználására szolgáló többoldalú internetes közvetítő platform fenntartása, valamint

a kulturális tartalmakhoz való általános többnyelvű hozzáférési pont biztosítása.

Emellett az Europeanát olyan kulturális és felhasználóközpontú projektek megvalósítása révén kell megerősíteni, amelyek az Europeana infrastruktúrájára épülnek, és amelyeket általános szolgáltatásokként az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kell társfinanszírozni a kulturális örökségvédelmi intézmények és a köz- és magánszférát képviselő más felek részvételével;

FELKÉRI AZ EUROPEANA MŰKÖDTETŐJÉT, HOGY:

19.

tegyen jelentős előrelépést az e következtetésekben azonosított kihívások kezelése érdekében;

20.

foglalkozzon a meglévő partnerszervezetekben fennálló lezáratlan kérdésekkel és a potenciális partnerszervezetek aggályaival, különösen azokban az országokban és térségekben, amelyekben a projekt még nem kellően ismert;

21.

térképezze fel a kapcsolódó európai kezdeményezésekkel való együttműködés lehetőségeit, különösen a kutatás területén;

22.

vonja be szorosan a tagállamokat a szakpolitikai irányvonal alakításába és a döntéshozatalba. Az Europeana Alapítvány esetében ez megvalósítható lenne például különösen úgy, hogy az EU Tanácsának előző, soros és következő elnökségét adó tagállam helyet kapna az irányító testületben;

23.

tartson fenn szisztematikusabb kapcsolatot a tagállamokkal, biztosítson jobb, állandó hozzáférést az ország- és intézményspecifikus felhasználói statisztikákhoz, a projekteredmények és a kiadások tekintetében pedig javítsa az elszámoltathatóságot;

24.

folytassa annak feltérképezését, hogy miként lehetne szert tenni saját bevételre;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

25.

2017 októberéig nyújtson be a Tanács számára egy független értékelést az Europeanáról, és fogalmazzon meg egyértelmű iránymutatásokat az Europeana közép- és hosszú távú fejlesztését illetően, és ennek során vizsgálja meg az Europeana jövőbeli tevékenységi körére, fenntartható finanszírozására és kormányzására uniós szinten kínálkozó alternatívákat, ideértve annak a lehetőségét is, hogy az Europeana európai jogi személlyé alakuljon át vagy beépüljön egy már meglévő, európai jogi személyiséggel rendelkező szervezetbe, mindeközben pedig vegye figyelembe az Europeana kettős jellegét, amely egyrészről kulturális, másrészről pedig digitális innovációs projektként betöltött szerepében nyilvánul meg;

26.

2017 októberéig álljon át arra az új finanszírozási modellre, amelyben az Europeana digitális szolgáltatási infrastruktúrát nem az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből finanszírozzák, hanem közbeszerzések és vissza nem térítendő támogatások ötvözésével. E modell keretében az uniós közbeszerzés a stabilitás és interoperabilitás biztosítása érdekében teljes mértékben fedezi az alapvető szolgáltatási platformot, míg a vissza nem térítendő uniós támogatás (a támogatható költségek 75 %-áig) olyan felhasználóközpontú (vagyis az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön belüli általános szolgáltatásokhoz fűződő) projektekhez lesz elérhető, amelyeknek társfinanszírozásában a tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt, közvetlenül és/vagy résztvevő nemzeti szervezeteken keresztül;

27.

az alapvető szolgáltatási platformra vonatkozó közbeszerzési eljárás vonatkozásában állapítson meg olyan feltételeket, amelyek arra kötelezik az Europeana működtetőjét, hogy különösen az alábbiak révén őrizze meg az Europeana jellegét, mely a kulturális és digitális innovációt szolgáló nyilvános infrastruktúraként és közösségként fogalmazható meg:

tegye lehetővé a tagállamok és kulturális örökségvédelmi intézmények folyamatos részvételét az Europeana alapvető szolgáltatási platformjának fejlesztésében,

tartsa tiszteletben azt, hogy a nemzeti kulturális intézmények a metaadatok és a tartalmak jogtulajdonosai;

28.

gondoskodjon arról, hogy az Europeana vissza nem térítendő támogatásban részesülő általános szolgáltatásai az alapvető szolgáltatási platformra épüljenek és azzal összekapcsolódjanak;

29.

2016 decemberéig:

vizsgálja felül a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoport megbízatását és azt 2020-ig újítsa meg,

erősítse meg azt a szerepét, amelyet a digitális kulturális örökségre vonatkozó szakpolitikák felülvizsgálatában és megvitatásában, valamint az Europeana éves munkaprogramjára vonatkozó iránymutatások kidolgozásában tölt be,

szorosan vonja be a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoportot az általános célok és a cselekvési prioritások meghatározásába, továbbá az Europeana alapvető szolgáltatási platform és az általános szolgáltatások tervezett finanszírozási szintjének megállapításába, amelyre az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz éves – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságának véleményezésre benyújtandó – munkaprogramjában kell javaslatot tenni;

A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY:

30.

továbbra is mozdítsák elő a kulturális örökség részét képező gyűjtemények digitalizálását és a digitalizált kulturális örökség lehető legszélesebb körben való elérhetőségét és további felhasználását;

31.

alakítsanak ki vagy tartsanak fenn stratégiákat és működési mechanizmusokat, például nemzeti és regionális aggregátorokat, valamint ösztönözzék a kulturális örökség körébe tartozó, nemzeti és regionális gyűjteményekből származó minőségi tartalmak és metaadatok online hozzáférhetőségét;

32.

ösztönözzék a kulturális örökségvédelmi intézményeket arra, hogy csatlakozzanak az Europeanához és támogassák azt annak révén, hogy egyrészt megosztják tartalmaikat és metaadataikat és részt vesznek a Europeana Hálózati Szövetség munkájában, másrészt pedig az EU által támogatott projektek keretében népszerűsítik és terjesztik a digitális tartalmakat;

33.

vegyenek részt a digitalizálással és a digitális megőrzéssel foglalkozó tagállami szakértői csoport munkájában, amely csoport fórumként szolgál a digitalizált kulturális örökséggel, valamint az Europeana stratégiájával és finanszírozásával kapcsolatos szakpolitikák megvitatására, és emellett törekedjenek arra, hogy biztosítsák a koordinációt az említett szakértői csoportba, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságba és a kulturális kérdésekkel foglalkozó tanácsi előkészítő szervekbe delegált képviselőik között;

34.

vegyék fontolóra, hogy az Europeana Alapítványhoz való önkéntes pénzügyi hozzájárulásokon keresztül támogatják az Europeana tevékenységeit, szem előtt tartva azt, hogy e hozzájárulások szükségesek mindaddig, amíg a közbeszerzés-alapú új rendszer életbe nem lép, és mérlegeljék, hogy ezt követően is önkéntes alapon társfinanszírozzák az uniós támogatásban részesülő Europeana-projekteket;

FELKÉRI AZ EUROPEANA MŰKÖDTETŐJÉT, A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT ARRA, HOGY:

35.

az érdekeltek teljes körében népszerűsítsék az Europeanát mint közérdeket szolgáló európai kulturális projektet és szakmai hálózatot, többek között úgy, hogy a kapcsolódó tevékenységekbe bevonják a kutatási és innovációs, az oktatási, a turisztikai és a kreatív ágazatot is.


(1)  A Tanács 2012. május 10-i következtetései a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (HL C 169., 2012.6.15., 5. o.).

(2)  A Tanács 2008. november 20-i következtetései az EUROPEANA európai digitális könyvtárról (HL C 319., 2008.12.13., 18. o.).

(3)  A Tanács 2012. május 10-i következtetései a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (HL C 169., 2012.6.15., 5. o.), a Tanács 2014. május 21-i következtetései a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről (HL C 183., 2014.6.14., 36. o.), valamint a Tanács következtetései a kulturális örökség vonatkozásában a participatív kormányzásról (HL C 463., 2014.12.23., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2011. október 27-i ajánlása a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről (HL L 283., 2011.10.29., 39. o.).

(5)  Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása: „Europeana: a fejlesztés következő szakasza” (2009/2158(INI)).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/37/EU irányelve a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv módosításáról (HL L 175., 2013.6.27., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).

(8)  Lásd „A korszerű, európaibb szerzői jogi keret felé” című, 2015. december 9-i bizottsági közleményben foglaltakat (15264/15).

(9)  A többoldalú közvetítő platform az egyik legelterjedtebb modellnek számít az internetes gazdaságban. Azzal teremt értéktöbbletet, hogy megkönnyíti két vagy több különálló, de egymástól függő csoport között az interakciót. Ezért egy ilyen platform csak akkor hasznos egy adott felhasználói csoportnak, ha a másik felhasználói csoport is részt vesz benne. (Lásd: http://divergence.academy/business-models/what-is-a-multi-sided-platform/.)

(10)  Az Europeana Alapítvány a holland jog szerint létrehozott magánalapítvány.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1316/2013/EU rendelete az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.), együtt értelmezve a következővel: az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 283/2014/EU rendelete a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

(12)  Becslések szerint mostanra a tagállamok kulturális örökségének 10 %-át (mintegy 300 millió tárgyat) digitalizálták, és ennek közel egyharmada érhető el online.

http://www.enumerate.eu/fileadmin/ENUMERATE/documents/ENUMERATE-Digitisation-Survey-2014.pdf

(13)  A további felhasználáshoz rendelkezésre álló, jó minőségű adatok alatt nagy felbontású képeket; géppel olvasható, nyílt és interoperábilis formátumokat; automatikus keresésre alkalmas gazdag leírásokat és metaadatokat; földrajzi helymeghatározási adatokat és szerzői jogi információkat kell érteni.

(14)  A szemantikai átjárhatóság biztosítja, hogy a különböző programok képesek legyenek információkat cserélni egymással, információkat más információforrásokkal kombinálni, és ezek nyomán azokat a megfelelő módon értelmezve feldolgozni (a páneurópai e-kormányzati szolgáltatások európai interoperabilitási kerete: http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Docd552.pdf?id=19529).

Az Europeana esetében ez magában foglalhatná olyan eszközök és technológiák kifejlesztését, amelyek javítanák a kulturális intézmények által szolgáltatott metaadatok automatikus átvételét és értelmezését, például a művésznevek katalogizálásával, hogy a több néven is ismert művészeket egyazon személyként lehessen azonosítani.


14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/14


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról

(2016/C 212/07)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

TUDOMÁSUL VÉVE

1.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017) elfogadott, 2014. május 21-i állásfoglalást, amely a benne foglalt három fő prioritás egyikeként a sport tisztaságát nevezi meg;

2.

a jó kormányzással foglalkozó szakértői munkacsoport által a jó sportügyi kormányzásra vonatkozóan 2013-ban kidolgozott elveket, valamint e munkacsoportnak a demokráciával, az emberi jogokkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos, különösen a főbb sportesemények közbeszerzési eljárásaival összefüggésben alkalmazandó vezérelveket tartalmazó, 2016 januárjában elkészült dokumentumát (1);

3.

azokat az ajánlásokat, amelyeket a sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői munkacsoport fogalmazott meg 2016 januárjában a főbb sporteseményekre és különösen ezek kívánt hozadékára vonatkozóan, különös hangsúlyt helyezve a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra (2);

4.

a globális kezdeményezéseket (3), köztük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által a 2014. december 12-i 127. ülésén a 2020-ig tartó időszakra vonatkozóan elfogadott olimpiai menetrendet (4), amely olyan ajánlásokat tartalmaz, melyek jelentős figyelmet fordítanak a sport tisztaságával kapcsolatos kérdésekre és kimondják, hogy a fenntartható fejlődés szempontját minden esetben figyelembe kell venni a főbb sportesemények, köztük az olimpiai játékok megrendezésekor;

KIEMELVE, HOGY

5.

a főbb sportesemények (5) vonzó alkalmat teremtenek arra, hogy nemzeti és nemzetközi viszonylatban tisztelegjünk a sportteljesítmény és a sport által képviselt értékek előtt, valamint elismerjük annak előnyeit. A főbb sportesemények megfelelő eszközei lehetnek a sport népszerűsítésének, hiszen ezeket a sportolók, az érdekelt felek és a nagyközönség körében egyaránt hatalmas érdeklődés övezi, és sportolásra ösztönözhetik a felnőtteket és a gyerekeket;

6.

a főbb sportesemények fontos szerepet játszhatnak az érintett régió vagy város fejlődésében, és komoly gazdasági, társadalmi és környezeti előnyökkel járhatnak, ha a tervezést a lehető legkorábbi szakasztól kezdve gondosan végzik. A főbb sportesemények hozadéka és fenntarthatósága nagy jelentőséggel bírhat mind az ilyen események létjogosultsága, mind az azokhoz nyújtott támogatás szempontjából;

7.

a főbb sportesemények összefüggésében felmerülnek a tisztasággal és a kormányzással kapcsolatos olyan releváns kérdések, mint a demokratikus és átlátható döntéshozatal, az elszámoltathatóság, a fenntartható fejlődés és a pozitív hozadékok, az emberi jogok – köztük a gyermekek és a munkavállalók jogai – és a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek – például a doppingnak, a mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának és az erőszaknak – a megelőzése;

8.

tekintettel a főbb sporteseményeket kísérő nagy figyelemre, és azok jelentős pénzügyi és gazdasági vonatkozásaira, fennáll a veszélye, hogy olyan folyamatokat indítanak be, amelyek foltot ejthetnek a sport tisztaságán. Ennélfogva a főbb sporteseményekre nemcsak egyfajta platformként, hanem a feddhetetlenség, az átláthatóság és a jó kormányzás kiemelt próbájaként is tekinthetünk, a fenntarthatóságot és azok hozadékát is szem előtt tartva;

TUDATÁBAN

9.

azoknak a kihívásoknak, amelyekkel a sportszervezetek, a nemzeti, a regionális és a helyi szintű hatóságok, a vállalatok, a média és más partnerek szembesülnek a nyújtott szolgáltatások és a létesítmények fenntarthatóvá tétele tekintetében, valamint a főbb sportesemények megfelelő lebonyolítását illetően azok minden szakaszában (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés, hozadék);

10.

annak, hogy néhány esetben az ajánlatkérő és az ajánlattevő szervezetek döntéshozatali eljárásai és folyamatai a főbb sportesemények minden szakaszában kevéssé átláthatóak, és hogy a nemzetközi sportszövetségek körében kevéssé érvényesülnek a jó kormányzás elvei;

11.

a főbb sporteseményekre vonatkozó pénzügyi, technikai, politikai és jogszabályi követelményeknek, illetve az ezekhez kapcsolódó költségeknek (6), valamint annak, hogy az ajánlatok között egyre nagyobb a verseny, és adott esetben akár „túllicitálás” is előfordulhat, ami rendkívül megnöveli az esemény megrendezésének költségeit, és emiatt gyakran ahhoz vezet, hogy a kisebb uniós országok és városok kirekesztődnek az ilyen eseményekre való ajánlattételnek, illetve azok megrendezésének a lehetőségéből;

12.

egyrészt annak, hogy az Unióban több város és ország visszavonja a főbb sportesemények rendezésére benyújtott pályázatát, másrészt hogy az EU-ban egyre kevesebb jelentős sporteseményre kerül sor, és hogy az európai polgárok is egyre kevésbé támogatják az ilyen események rendezését (7);

13.

annak, hogy az uniós országok és sportszövetségek egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak aziránt, hogy közösen szervezzenek meg főbb sporteseményeket több ország, régió és város bevonásával,

HANGSÚLYOZVA

14.

a főbb sportesemények megvalósításában részt vevő nemzeti, regionális és helyi hatóságok szerepét például a finanszírozás, az infrastruktúra, a környezetvédelem, a biztonság és a védelem, illetve az ilyen sportesemények fenntarthatóságának és hozadékának megtervezése és biztosítása szempontjából;

15.

azt, hogy tekintettel arra, hogy a sportvilág lényegében önszabályozó módon szerveződik, elvárás, hogy a sportszervezetek sporttevékenységeiket a jó kormányzás elismert alapelveivel, így például az átláthatóság, a demokratikus folyamatok és a szolidaritás elvével, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerével összhangban igazgassák;

16.

a hatóságok és a sportszervezetek közötti, az EU és a nemzetközi sportmozgalom közötti megfelelő párbeszéddel támogatott megerősített és folyamatos párbeszéd és együttműködés fontosságát, amelynek eredményeképpen a feddhetetlenség, az átláthatóság, a jó kormányzás és a fenntartható fejlődés tekintetében közös értékeket tudunk képviselni, és olyan közös megállapodások és intézkedések születhetnek, amelyek meghozatalakor a felek kölcsönösen figyelembe veszik egymás feladatait és érdekeit;

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT FIGYELEMBE VÉVE

17.

a főbb sportesemények tekintetében mozdítsák elő és érvényesítsék a feddhetetlenség, az átláthatóság és a jó kormányzás elvét, ezen események minden szakaszára kiterjedően (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés és hozadék), az esemény befejeződését követő időszakban is, és az eseményben közreműködő valamennyi érdekelt felet kezeljék partnerként, például olyan kezdeményezések révén, mint:

a)

átlátható és demokratikus eljárások alkalmazásának a garantálása a főbb sportesemények minden szakaszában, és minden más partnertől is követeljék meg ugyanezt, különös figyelmet fordítva a nyilvánosság tájékoztatására és bevonására, valamint a független jelentéstételre, auditra, értékelésre és elszámoltathatóságra, továbbá arra, hogy az ajánlatról való döntés meghozatala előtt megbízható költség-haszon elemzés készüljön;

b)

átlátható és releváns kritériumok alkalmazása a közreműködő szervezetek részére nyújtandó állami támogatás mérlegelésekor, megkövetelve például a jó kormányzás alapelveinek e szervezetek általi érvényesítését, valamint azt, hogy eljárásaik átláthatóak és demokratikusak legyenek;

c)

annak megkövetelése a főbb sporteseményekben partnerként közreműködő minden érdekelt féltől, hogy feleljenek meg olyan elismert nemzetközi szabványoknak, mint az ISO 26000 és 20121, valamint vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az ENSZ Globális Megállapodás és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;

d)

átlátható és releváns kritériumok alkalmazása a közreműködő szervezetek részére nyújtandó állami támogatás mérlegelésekor a tisztességességgel kapcsolatos olyan konkrét kérdéseket illetően, mint az emberi jogok – köztük a gyermekek és a munkavállalók jogai – és a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek – például a doppingnak, a mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának és az erőszaknak – a megelőzése;

18.

a jó kormányzás részeként biztosítsák a főbb sportesemények hosszú távú és pozitív hozadékát, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságát az uniós tagállamokban a város- és a regionális fejlesztés összefüggésében;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜK KERETEIN BELÜL

19.

építsék be a főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, jó kormányzásának, fenntarthatóságának és hozadékának szempontját a sporttal kapcsolatban a jövőben uniós szinten végzendő munkába, beleértve az információcserének és a főbb sportesemények szempontjából releváns témák megvitatásának az elősegítését;

20.

támogassák a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos kritériumok és eljárások alkalmazását, a fenntarthatóság és a hozadék tekintetében is, adott esetben már létező iránymutatások és ajánlások alapján, valamint összhangban az elismert nemzetközi nyilatkozatokkal és normákkal, amelyeket a tagállamok és a helyi hatóságok a főbb sportesemények állami támogatása tekintetében referenciapontnak tekinthetnének;

21.

azonosítsanak és dolgozzanak ki olyan modelleket a köz- és a magánszféra együttműködésére és ezen együttműködés tekintetében a bevált gyakorlatok cseréjére vonatkozóan, amelyeket a tagállamok és a helyi hatóságok felhasználhatnának akkor, amikor főbb sportesemények megrendezésére vonatkozó partnerségi megállapodást kötnek, különös figyelemmel azokra a sporteseményekre, amelyekre több országban, régióban és városban lévő helyszíneken kerül sor;

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

22.

készítsen tanulmányt főbb sportesemények több uniós országban és régióban lévő helyszíneken történő megrendezéséről, figyelembe véve a lehetséges nemzeti és európai szintű adminisztratív és jogszabályi akadályokat, valamint az ilyen események várható hatásait;

23.

uniós finanszírozási programok – például az Erasmus+ és a Horizont 2020 – keretében támogasson a főbb sportesemények tisztaságával, átláthatóságával és jó kormányzásával kapcsolatos, a fenntarthatóság és a hozadék aspektusát is felölelő transznacionális projekteket és – adott esetben – független kutatásokat;

24.

ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását és közzétételét, a tanulságok levonását, továbbá segítse elő a tudástranszfert az EU tagállamai és a sportmozgalom között a főbb sportesemények tisztaságát, átláthatóságát és jó kormányzását illetően, a fenntarthatóság és a hozadék aspektusára is kiterjedően, valamint támogassa és ösztönözze módszerek és eszközök azonosítását és – szükség esetén – kifejlesztését, köztük a következőket:

a)

megbízható költség-haszon elemzések;

b)

a sportesemények lakosság általi támogatottságának mérése;

c)

a főbb sportesemények társadalmi, gazdasági és környezeti hatásainak és hozadékának mérése;

d)

a főbb sportesemények külső és független értékelése;

25.

dolgozzon ki egy laza nyomonkövetési rendszert – például egy kötelezettségvállalási-listát, vagy használja fel erre a célra az ENSZ Globális Megállapodást – az uniós tagállamokban zajló főbb sporteseményeket rendező szervezetek által a tisztességesség, az átláthatóság és a jó kormányzás tekintetében tett előrelépés mérésére;

FELKÉRIK A NEMZETKÖZI SPORTMOZGALMAT, HOGY A SPORT AUTONÓMIÁJÁNAK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL MÉRLEGELJE, HOGY

26.

folytatja olyan jelentős sportesemények szervezését, amelyek hozzáférhetőek és vonzóak, és ezáltal megfelelőek a sportban rejlő pozitív értékeknek és a sport társadalmi szerepének a tanúsítására, továbbá megfelelő eszközei a társadalmi kohézió előmozdításának;

27.

ösztönzi a jó kormányzás alapelveinek érvényesítését, aminek révén a főbb sportesemények szervezése tekintetében megvalósíthatók az átláthatóság, a demokratikus folyamatok, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint a szolidaritás, továbbá ösztönzi, hogy tagjai feleljenek meg olyan elismert nemzetközi szabványoknak, mint az ISO 26000 és 20121, illetve vegyenek részt olyan kezdeményezésekben, mint az ENSZ Globális Megállapodás és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek;

28.

előmozdítja, érvényesíti és nyomon követi a tisztaság, az átláthatóság és a jó kormányzás elvét a főbb sportesemények tekintetében, ezen események minden szakaszára kiterjedően (megvalósíthatóság, ajánlattétel, előkészítés, szervezés, értékelés és a hozadékok), és az eseményben közreműködő minden érdekelt felet partnerként kezel;

29.

átlátható és demokratikus eljárásokat alkalmaz a főbb sportesemények minden szakaszában, és minden más partnertől is megköveteli ugyanezt, különös figyelmet fordítva a nemzeti, regionális és helyi sportszervezetek és a nyilvánosság tájékoztatására és bevonására, valamint a független jelentéstételre, auditra, értékelésre és elszámoltathatóságra;

30.

az ajánlattételi szakasz tekintetében összeállítja és közzéteszi az alkalmazandó, realisztikus követelmények katalógusát – beleértve a főbb sportesemények megrendezésének elnyerésére vonatkozó átlátható kiválasztási eljárásokat és releváns kiválasztási kritériumokat – a tisztességességgel kapcsolatos olyan konkrét kérdéseket illetően, mint az emberi jogok – köztük a gyermekek és a munkavállalók jogai – és a nemek közötti egyenlőség, valamint a megkülönböztetés minden formájának, illetve a sport tisztaságát fenyegető veszélyeknek – például a doppingnak, a mérkőzések eredménye tiltott befolyásolásának és az erőszaknak – a megelőzése;

31.

a rendező szervezettel kötött szerződés követelményeinek keretében a jó kormányzás részeként aktívan előmozdítja a főbb sportesemények hosszú távú és pozitív hozadékának, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának a biztosítását, valamint az esemény nyomon követését (8);

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT ÉS A NEMZETKÖZI SPORTMOZGALMAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜK KERETEIN BELÜL

32.

folytassák és fokozzák a tagállamok, az Európai Bizottság és a sportmozgalom közötti párbeszédet a főbb sportesemények tisztaságáról, átláthatóságáról és jó kormányzásáról, azok fenntarthatóságára és hozadékára is kiterjedően;

33.

fogadjanak el közös programot, első körben az olimpiai mozgalommal és az illetékes nemzetközi labdarúgó szövetségekkel, azt a későbbiekben más nemzetközi sportszövetségekre is kiterjesztve, hogy ezáltal a főbb sportesemények valamennyi szakaszában javítani lehessen azok tisztaságát, jó kormányzását és átláthatóságát, továbbá az ezen események megszervezéséhez szükséges partnerségekben érintett valamennyi érdekelt fél szempontjait vegyék figyelembe, hogy így biztosítani lehessen a főbb sportesemények pozitív potenciálját, fenntarthatóságát és hozadékát, és vissza lehessen nyerni az uniós polgárok bizalmát;

34.

hajtsanak végre olyan közös tevékenységeket, mint:

a)

a köz- és a magánszféra közötti együttműködésre vonatkozó, főbb sportesemények szervezése során nemzeti szinten alkalmazandó, irányadó modellek kidolgozása;

b)

adott esetben magatartási kódex kidolgozása a főbb sporteseményeket rendező szervezetekben érintett valamennyi köz- és a magánszférabeli szereplő számára;

c)

információcsere és megbeszélések folytatása jövőbeli főbb sporteseményekkel kapcsolatos olyan témákról, mint a fenntarthatóság és a hozadék, a tisztességességgel és a jó kormányzással kapcsolatos kritériumok, a szövetségek konkrét kérései és a kapcsolódó költségek, a lehetséges adminisztratív és jogszabályi akadályok uniós szinten, valamint a védett és biztonságos környezet biztosítása az események számára;

d)

meglévő modellek felhasználása és – adott esetben – új modellek kidolgozása több ország által közösen szervezett jelentős sporteseményekre vonatkozóan;

e)

az események szervezőinek ösztönzése annak felmérésére, hogy az esemény milyen társadalmi, gazdasági és környezeti hatást gyakorol a rendező országra, régióra vagy városra az esemény befejeződését követően;

35.

a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd (9) részeként szervezzenek rendszeresen magas szintű párbeszédet a kormányok képviselőinek, az európai és a nemzetközi olimpiai mozgalom képviselőinek, valamint a főbb események szervezésében érintett európai és nemzetközi sportszövetségek képviselőinek, valamint – adott esetben – független szakértőknek a részvételével. Ennek keretében, egy közös program és – például a 34. pontban említett – közös tevékenységek alapján információkat lehetne cserélni és megbeszélést lehetne tartatni a főbb sporteseményekkel kapcsolatos olyan témákról, amelyek tekintetében a kormányzatok és a sportszervezetek közös felelősséggel bírnak.


(1)  14183/13, valamint a jó kormányzással foglalkozó szakértői munkacsoport – A demokráciával, az emberi jogokkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatos, különösen a főbb sportesemények közbeszerzési eljárásaival összefüggésben alkalmazandó vezérelvek (végleges dokumentum, 2016. január 13.).

(2)  A sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői munkacsoport – A főbb sporteseményekre és különösen ezek kívánt hozadékára vonatkozó ajánlások, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra (a továbbiakban: sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői munkacsoport jelentése).

(3)  Például a testnevelés- és sportügyi miniszterek és vezető tisztviselők 5. nemzetközi konferenciáján (MINEPS V, 2013. május 28–30.) elfogadott berlini nyilatkozat.

(4)  Nemzetközi Olimpiai Bizottság (2014): Olimpiai menetrend a 2020-ig tartó időszakra, 20 + 20 ajánlás.

(5)  A sport gazdasági dimenziójával foglalkozó uniós szakértői munkacsoport a „főbb sporteseményeket” olyan eseményekként határozza meg, amelyeket egy vagy több vendéglátó ország, régió vagy város szervez, és amelyeken különböző nemzetközi küldöttségek vesznek részt egy vagy több sport űzése céljából. Ezeket az eseményeket gyakran komoly logisztikai kihívások övezik. A főbb sportesemények kiemelt helyet kapnak a nemzetközi médiában, több ezer ember vesz részt rajtuk – köztük szurkolók, újságírók, technikai személyzet és tisztviselők – és gyakran több napig tartanak.

(6)  Például az eseményhez, a szállításhoz és a szálláshoz kapcsolódó operatív és infrastrukturális költségek, valamint védelmi és biztonsági költségek.

(7)  Hover, P. és mások (2016): Integrity and sport events, position paper (A sportesemények tisztasága – jelentés) Utrecht: Mulier Instituut (2016. március)

(8)  A sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői munkacsoport jelentése, különösen annak 1–7. és 21. ajánlása.

(9)  HL C 322., 2010.11.27., 1. o.


Európai Bizottság

14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/18


Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. június 13.

(2016/C 212/08)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1268

JPY

Japán yen

119,51

DKK

Dán korona

7,4356

GBP

Angol font

0,79515

SEK

Svéd korona

9,3265

CHF

Svájci frank

1,0888

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

9,3265

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,035

HUF

Magyar forint

312,37

PLN

Lengyel zloty

4,3884

RON

Román lej

4,5178

TRY

Török líra

3,2939

AUD

Ausztrál dollár

1,5228

CAD

Kanadai dollár

1,4390

HKD

Hongkongi dollár

8,7470

NZD

Új-zélandi dollár

1,5949

SGD

Szingapúri dollár

1,5272

KRW

Dél-Koreai won

1 322,63

ZAR

Dél-Afrikai rand

17,1000

CNY

Kínai renminbi

7,4212

HRK

Horvát kuna

7,5305

IDR

Indonéz rúpia

15 011,14

MYR

Maláj ringgit

4,6108

PHP

Fülöp-szigeteki peso

52,002

RUB

Orosz rubel

74,0264

THB

Thaiföldi baht

39,669

BRL

Brazil real

3,8760

MXN

Mexikói peso

21,0672

INR

Indiai rúpia

75,6125


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

14.6.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 212/19


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.7815 – Groupe Bouygues/ADP/Meridiam/Ravinala Airports)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 212/09)

1.

2016. június 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Bouygues csoport (Franciaország), az Aéroports de Paris (a továbbiakban: ADP, Franciaország) és a Meridiam SAS (a továbbiakban: Meridiam, Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Ravinala Airports (Madagaszkár) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—   a Bouygues esetében: az építőipar, a távközlés és a média területén jelen lévő, széles körű ipari tevékenységet folytató csoport,

—   az ADP esetében: Île-de-France régióban – és különösen a Paris-Charles de Gaulle és a Paris-Orly repülőtereken – repülőtéri létesítmény-komplexum kialakítása, üzemeltetése és fejlesztése,

—   a Meridiam esetében: beruházás infrastrukturális projektekbe,

—   a Ravinala Airports esetében: két repülőtér (az Ivato (Antananarivo) és a Nosy Be) finanszírozása, tervezése, fejlesztése, üzemeltetése, fenntartása és karbantartása Madagaszkáron.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye (2) szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket az M.7815 – Groupe Bouygues/ADP/Meridiam/Ravinala Airports hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o.