2.6.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2016. március 17.)

az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2016/15)

(2016/C 195/01)

Bevezetés és jogalap

2016. március 8-án az Európai Központi Bank (EKB) a Tanácstól azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében, illetve 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a monetáris politika végrehajtására, illetve a hatáskörrel rendelkező hatóságok által követett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításának támogatására vonatkozó feladatát. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1. Általános észrevételek

A javasolt rendeletnek, amely hatályon kívül helyezné a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2), fő célkitűzése a tájékoztatók készítésére, jóváhagyására és terjesztésére vonatkozó jelenlegi szabályok egyszerűsítése, és így az elkészítésükhöz kapcsolódó költségek és terhek csökkentése. Pontosabban, a javasolt rendelet a kibocsátók egyedi igényeinek megfelelő közzétételi követelményeket fog rögzíteni, és különösen a kis- és középvállalkozások számára megkönnyíti majd a tőkebevonást az egész Unióban. Ezenkívül a javasolt rendelet célja, hogy csökkentse az Unió-szerte tapasztalható sokféle és fragmentált szabályokat, amelyek a 2003/71/EK irányelv egyes tagállamokban való heterogén végrehajtásából erednek. Az EKB általában véve üdvözli és támogatja a javasolt rendelettel követett célokat, és azt a tőkepiaci unió megvalósítása irányában tett kedvező lépésnek tekinti.

2. Különös észrevételek

2.1. Az EKB és a KBER nemzeti központi bankjai (NKB-k) által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátására, valamint a KBER NKB-inek tőkéjét képező részvényekre vonatkozó mentesség

Az EKB üdvözli, hogy az EKB és a KBER NKB-i által kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok kibocsátása kizárásra került a javasolt rendelet hatálya alól (3). Ez a kizárás alapvető jelentőséggel bír annak biztosításához, hogy az eurorendszer monetáris politikai műveleteit ne akadályozzák, ideértve például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok EKB és a KBER NKB-i általi bármely lehetséges kibocsátását. Az EKB üdvözli továbbá a KBER NKB-inek tőkéjét képező részvényekre vonatkozó mentességet (4), amely közvetlen jelentőséggel bír azon NKB-k számára, amelyek részvényei magánbefektetők tulajdonában vannak, és/vagy szabályozott piacon vagy más kereskedési helyszínen jegyzettek.

2.2. Kötelező követelmények a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN) és a globális jogalany-azonosító használatát illetően

A javasolt rendelet célja, hogy biztosítsa a befektetők védelmét és a piac hatékonyságát, miközben erősíti az egységes tőkepiacot (5). Ennek érdekében a befektetők rendelkezésére bocsátott információnak „elégségesnek és objektívnek” kell lennie, és azt „könnyen elemezhető, tömör és érthető formában” kell rendelkezésre bocsátani (6). Ezen információk között szerepelnie kell mind az értékpapírra, mind a kibocsátóra vonatkozó egyedi azonosítónak. Amint az korábban már rögzítésre került (7), az EKB határozottan támogatja a nemzetközileg elfogadott szabványok, így az ISIN és a globális jogalany-azonosító használatát. A kibocsátók, ajánlattevők és kezesek, valamint a nyilvánosan kibocsátott vagy szabályozott pénzügyi piacokon bevezetett értékpapírok egyedi azonosítása csak akkor lehet sikeres, ha nemzetközi szabványokat használnak, például az ISIN-t és a globális jogalany-azonosítót.

Először is, a valamely értékpapír-kibocsátást egyedileg azonosító ISIN a pénzügyi piacokon széles körben használt, bevett azonosító. Az értékpapírok tekintetében az egyedi azonosító szükségességét a javasolt rendelet, a 809/2004/EK bizottsági rendelet (8) és az (EU) 2015/2365 rendelet (9) is elismeri. A javasolt rendelet úgy rendelkezik, hogy az összefoglaló tájékoztatónak tartalmaznia kell egy az értékpapírokra vonatkozó kiemelt információkat magában foglaló részt, amelyben szerepelnie kell az értékpapírok „esetleges biztonsági azonosító szám[ának]” (10). Hasonlóképpen, a 809/2004/EK rendelet rögzíti, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, részvényekre és származtatott értékpapírokra vonatkozó tájékoztatóban szerepelnie kell az „eladásra felajánlott/bevezetett értékpapírok fajtáj[ának] és osztály[ának], ideértve az ISIN-kódot […] és más értékpapír-azonosító számokat is” (11). Ugyanakkor ezen alternatív értékpapír-azonosító kódok jellege nem kerül pontosabban meghatározásra, így értelmezéstől függ, hogy a korlátozott körben alkalmazott kódok alternatívát jelenthetnek-e. A pontosság e hiánya korlátozza ezen információ hasznosságát a befektető számára, és a tőkepiaci unió útjában álló akadályt jelent. Végül, az (EU) 2015/2365 rendelet úgy rendelkezik, hogy az értékpapír-finanszírozási ügyletekre vonatkozó adatszolgáltatásnak ki kell terjednie többek között a szóban forgó értékpapírok ISIN-jére (12). Az euroövezetben kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nagy többsége rendelkezik ISIN-kóddal, míg az ISIN nélküli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok általában meghatározott piacokon és ágazatokban koncentrálódnak, és azokat meghatározott célokra használják. A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy úgy tűnik, bizonyos körülmények között az ISIN nélküli értékpapírok kibocsátásának célja, hogy csökkentse az ilyen műveletek nyomon követhetőségét, lehetővé téve ugyanakkor, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó szabályozás hatálya alá tartozzanak. Ezenkívül aggodalmak merültek fel a tekintetben, hogy előfordulhat, hogy annak érdekében bocsátanak ki ISIN nélküli értékpapírokat, hogy elkerüljék bizonyos információk felfedését a felügyeleti hatóságok és a politikai döntéshozók előtt. Ezen okokból az EKB az egyes piacok és országok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében javasolja a fennálló esetleges információhiányok kiküszöbölését azáltal, hogy kötelezővé teszik az ISIN feltüntetését a javasolt jogszabály hatálya alá tartozó értékpapírokra vonatkozó tájékoztatókban.

Másodszor, az EKB támogatja az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által is elfogadott (13) globális jogalany-azonosító rendszer olyan módon történő használatát, amely összhangban áll a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) ajánlásaival (14). A globális jogalany-azonosító lehetővé teszi az értékpapír tekintetében a kibocsátók, ajánlattevők és kezesek egyedi azonosítását, és ezáltal kulcsfontosságú információkat biztosít a befektető számára. Ezenkívül a globális jogalany-azonosító használata a jogi személyek és struktúrák azonosítása terén gyorsan terjed, ezért az EKB célszerűnek tartaná használatának kiterjesztését azáltal, hogy kötelezővé teszik a globális jogalany-azonosító használatát a javasolt jogszabály hatálya alá tartozó értékpapírokra vonatkozó tájékoztatókban vagy regisztrációs okmányokban.

Az EKB véleménye szerint az ISIN és a jogalany-azonosító jelentésére vonatkozó kötelezettséget rögzíteni kell mind a javasolt rendeletben, mind bármely kapcsolódó, a javasolt rendeletet végrehajtó, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusban, amelyet a Bizottságnak a tájékoztatók formátumának meghatározása érdekében el kell fogadnia (15). Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál e tekintetben (16).

2.3. A tájékoztatók online tárolási mechanizmus útján történő közzététele

A javasolt rendelet az ESMA feladatává teszi, hogy honlapján közzétegye az illetékes hatóságoktól kapott valamennyi tájékoztatót. A közzétételt az ESMA-nak egy központi tárolási mechanizmuson keresztül kell biztosítania (17). Az EKB értelmezése szerint e tárolási mechanizmus keresési funkcióval is fog rendelkezni. Az EKB véleménye szerint a tárolási mechanizmusnak a tájékoztatókban szereplő információkat géppel olvasható módon is be kellene mutatnia, metaadatok felhasználásával, legalábbis bizonyos kulcsfontosságú attribútumokat illetően, mint például az értékpapírok, a kibocsátók, az ajánlattevők és kezesek azonosítása, mivel ezek az információk alapvető jelentőségűek annak biztosítása szempontjából, hogy a(z intézményi) befektetők megbízható, megfelelő időben és hatékonyan elemezhető adatokhoz férjenek hozzá. Az EKB szövegezési javaslatokkal szolgál e tekintetben (18).

2.4. A nagy címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására irányuló ösztönzők megszüntetése

Egyes kibocsátók jelenleg – annak érdekében, hogy a 2003/71/EK irányelv szerinti előnyös bánásmódban részesüljenek, – a központi értéktár szintjén minimális és/vagy többszörös összegre vonatkozó kiegyenlítési szabályokat írnak elő az általuk kibocsátott bizonyos értékpapírokra vonatkozóan. Ugyanakkor a központi értéktár szintjén az e szabályoknak nem megfelelő kiegyenlítésekre is sor kerülhet, például a szabványos összegekben történő kereskedési tevékenységek központi szerződő fél általi nettósítására vagy egyéb, kereskedéshez nem kapcsolódó tevékenységekre, például a társasági események feldolgozására. Ennek következtében az ilyen kiegyenlítésekre vonatkozó utasítások, bár nem ellentétesek a 2003/71/EK irányelv követelményeivel, nem végezhetők el a nemzeti pénzügyi piaci infrastruktúrák technikai platformjai által biztosított szabványos feldolgozás útján. Ezt általában nem hatékony és kockázatos kézi áthidaló megoldások (nem automatikus feldolgozási (nem-STP) technikai eljárások) alkalmazásával vagy összetettebb technikai funkcionalitások révén küszöbölik ki.

A fentiekre tekintettel az EKB üdvözli a nagy, azaz 100 000 euro fölötti címletértékű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátására irányuló ösztönzők megszüntetését (19). Az EKB továbbá azt az álláspontot képviseli, hogy a minimális címleteknek és minimális összegeknek a kiegyenlítési szinten történő előírása ellentétes a 2003/71/EK irányelv szellemével. Noha ez az irányelv ilyen korlátozásokat csak az első ajánlattételi vagy kereskedési szinten ír elő, egyes uniós kibocsátók azokat a központi értéktár szintjén is előírják, ami további terheket jelent a pénzügyi piaci infrastruktúrák hatékonyságára nézve, valamint azok használói, vagyis a központi értéktárak, központi szerződő felek és azok résztvevői számára, mivel ezeknek adott esetben nem-STP technikai eljárásokat kell alkalmazniuk vagy további összetett funkcionalitásokat kell kifejleszteniük a nem szabványos kiegyenlítések kezelésére. Ezenkívül a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) és az eurorendszer TARGET2-Securities kiegyenlítési platformjának elindításával összefüggésben a minimális kiegyenlítési összegre vonatkozó szabályokból eredő jelenlegi hatékonysági problémák fel fognak erősödni a határon átnyúló értékpapír-kiegyenlítési tevékenység várható fokozódása következtében.

2.5. Technikai jellegű észrevételek és szövegezési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt rendelet módosítására tesz javaslatot, egy külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum e vélemény mellékletét képezi, és angol nyelven elérhető az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 17-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2015) 583 final.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(3) Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját.

(4) Lásd a javasolt rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontját.

(5) Lásd a javasolt rendelet (7) preambulumbekezdését.

(6) Lásd a javasolt rendelet (21) preambulumbekezdését.

(7) Lásd az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentéséről és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló CON/2014/49 vélemény 2.4. bekezdésének hatodik albekezdését. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8) A Bizottság 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(10) Lásd a javasolt rendelet 7. cikke (7) bekezdése a) pontjának első francia bekezdését.

(11) Lásd a 809/2004/EK rendelet III. mellékletének 4.1. pontját, V. mellékletének 4.1. pontját, XII. mellékletének 4.1.1. pontját, XIII. mellékletének 4.2. pontját.

(12) Lásd az (EU) 2015/2365 rendelet 4. cikke (10) bekezdésének b) pontját.

(13) Lásd az EBH ajánlását a jogalany-azonosító használatáról (EBA/REC/2014/01), elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu, és az ESMA „Implementation of the Regulation (EU) No 648/2012 on OTC derivatives, central counterparties and trade repositories (EMIR)” (A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU rendelet végrehajtása) című kérdések és válaszok dokumentumát (ESMA/2016/242), 2016. február 4., 73. o., elérhető az ESMA honlapján: www.esma.europa.eu.

(14) Lásd az FSB „A Global Legal Entity Identifier for Financial Markets” (Egy globális jogalany-azonosító a pénzügyi piacok számára) című jelentését, 2012. június 8., elérhető az FSB honlapján: www.financialstabilityboard.org

(15) Lásd a javasolt rendelet 13. és 42. cikkét.

(16) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 2., 3., 4. és 5. javasolt módosítást.

(17) Lásd a javasolt rendelet 20. cikkének (6) bekezdését.

(18) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 6. javasolt módosítást.

(19) Lásd az e vélemény mellékletében szereplő 1. javasolt módosítást.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU irányelve (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.).

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2.6.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/4

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

0,00 % 2016. június 1.

Euroátváltási árfolyamok (2)

2016. június 1.

(2016/C 195/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1174
JPY	Japán yen	122,07
DKK	Dán korona	7,4385
GBP	Angol font	0,77358
SEK	Svéd korona	9,2796
CHF	Svájci frank	1,1055
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,3083
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,027
HUF	Magyar forint	314,11
PLN	Lengyel zloty	4,3978
RON	Román lej	4,5178
TRY	Török líra	3,2938
AUD	Ausztrál dollár	1,5370
CAD	Kanadai dollár	1,4586
HKD	Hongkongi dollár	8,6818
NZD	Új-zélandi dollár	1,6373
SGD	Szingapúri dollár	1,5375
KRW	Dél-Koreai won	1 331,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	17,5384
CNY	Kínai renminbi	7,3498
HRK	Horvát kuna	7,5118
IDR	Indonéz rúpia	15 273,74
MYR	Maláj ringgit	4,6409
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,110
RUB	Orosz rubel	74,7806
THB	Thaiföldi baht	39,846
BRL	Brazil real	4,0211
MXN	Mexikói peso	20,6531
INR	Indiai rúpia	75,3780

(1) Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

2.6.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/10

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 195/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„POULET DU PÉRIGORD”

EU-szám: FR-PGI-0005-01374 – 2015.9.24.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés

„Poulet du Périgord”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Poulet du Périgord” lassú növekedésű, kopasznyakú (sárga csirke) és/vagy nem kopasznyakú (fehér csirke) fajtáktól származó csirke.

A legalább 81 napig nevelt „Poulet du Périgord” húsos csirke, amelynek jól fejlett, tömör izomtömege jól eloszlik a vékony csontvázon. A vékony, egységesen sárga vagy fehér színű bőr elegendő, de nem túlzottan vastag bőr alatti zsírréteget fed. A zsír egyenletesen oszlik el a bőr alatt, nem alakulnak ki lerakódások a hasüregben vagy a szárny tövénél.

A csirke forgalomba hozható egyben vagy darabolva, frissen vagy fagyasztva. A csirke fólia-, vákuum- vagy védőgázas csomagolást kaphat.

A „Poulet du Périgord” vágott test a következő kiszerelésekben kerül forgalomba:

—	bontva (megkopasztva, zsigerelve, fejjel, lábakkal és belsőségekkel együtt),

—	konyhakész formában (megkopasztva, zsigerelve, fej nélkül, lábbal együtt vagy anélkül),

—	úgynevezett „métifet” vagy „méti-fait” formában, azaz megkopasztva, zsigerelve, lábbal vagy anélkül, a szárny alá hajtott fejjel.

A vágott test tömege konyhakész formában legalább 1 kg, bontva legalább 1,3 kg.

Az egész baromfitestek kiszerelése jó minőségű, különös gonddal elkészített és hibátlan.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az állatoknak adott takarmány a baromfitenyésztés teljes időtartama alatt kizárólag növényekből, ásványi anyagokból és vitaminokból áll.

A keverékben a növények között kötelezően szerepelnie kell a következőknek:

—	kukorica, kortól függően változó arányban,

—	legalább egy másik gabonafajta, többek között búza, árpa, tritikálé, cirok, zab,

—	a takarmányadag kiegyensúlyozása céljából fehérjenövények.

A nevelési időszak alatt három szakaszt kell megkülönböztetni, amely alatt az állatok fiziológiai szükségleteinek megfelelően a gabona különböző arányban szerepel a takarmányban:

— Kezdeti időszak, az 1-től a 28. napig:

A kezdeti takarmányt (súlyban kifejezve) legalább 50 %-ban gabonakeverék alkotja (gabonafélék és gabona-melléktermékek). A gabonák között kötelezően jelen kell lennie a kukoricának és legalább egy szálas gabonának (búza, árpa, tritikálé, zab) vagy a ciroknak.

A kukorica e gabonakeveréken belüli minimális arányát (súly alapján) a sárga csirke esetében 25 %-ban, a fehér csirke esetében pedig 15 %-ban határozták meg.

— Növekedési időszak, a 29-től az 52. napig:

A növekedési időszak takarmányát (súlyban kifejezve) legalább 70 %-ban gabonakeverék alkotja (gabonafélék és gabona-melléktermékek). A gabonák között kötelezően jelen kell lennie a kukoricának és legalább egy szálas gabonának (búza, árpa, tritikálé, zab) vagy a ciroknak.

A kukorica e gabonakeveréken belüli minimális arányát (súly alapján) a sárga csirke esetében 30 %-ban, a fehér csirke esetében pedig 15 %-ban határozták meg.

— Befejező időszak, az 53. naptól a vágás napjáig, vagyis legalább a 81. napig:

A befejező időszak takarmányát (súlyban kifejezve) legalább 80 %-ban gabonakeverék alkotja (gabonafélék és gabona-melléktermékek). A gabonák között kötelezően jelen kell lennie a kukoricának és legalább egy szálas gabonának (búza, árpa, tritikálé, zab) vagy a ciroknak.

A kukorica e gabonakeveréken belüli minimális arányát (súly alapján) a sárga csirke esetében 30 %-ban, a fehér csirke esetében pedig 15 %-ban határozták meg.

A takarmány agyaggal (bentonittal) való kiegészítését minden takarmánytípusnál általánosan alkalmazzák. Az agyag takarmányon belüli mennyiségét legalább 2 kg/t-ban határozták meg.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Poulet du Périgord” csirke tenyésztése és vágása a földrajzi területen történik.

A périgord-i vágóhidakon a vágott testek válogatásához olyan különleges szakmai eljárásokat fejlesztettek ki és őriztek meg, amelyek hozzájárulnak a termék hírnevéhez és a termék kiszerelésének végleges minőségéhez.

A forrázás és kopasztás, a zsigerelés, az összefűzés és a szárítás műveleteit a legnagyobb gonddal kell végezni, mivel csak a hibátlan vágott testeket hozzák forgalomba egészben. Ebből a célból az összefűzés előtt és a szárítás után két válogatásra kerül sor.

A „métifet” vagy „méti-fait” csirkék esetében a zsigerelést és a befejező műveleteket kézzel végzik.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csirke darabolását és csomagolását a vágás helyszínén végzik. Ez lehetővé teszi a műveletek egymást követő elvégzését, és megakadályozza, hogy a hús minősége a levegővel való érintkezés miatt romoljon. Mivel mind a friss, mind a mélyfagyasztott húsokat hibátlan kiszerelésben kell forgalomba hozni, a hússal végzett műveleteket és a hús mozgatását korlátozni kell, annál is inkább, mivel a „Poulet du Périgord” bőre vékony. A mélyfagyasztásra a vágás után legkésőbb 24 órával kell, hogy sor kerüljön. Az említett különböző tényezők gyors csomagolást tesznek szükségessé, amelynek a földrajzi területen történő elvégzése lehetővé teszi a kiszereléssel kapcsolatos előírások betartását.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A címkén szerepelnie kell az OFJ szerinti „Poulet du Périgord” elnevezésnek.

A címkéken és az értékesítési dokumentumokon kötelezően fel kell tüntetni a közös logót:

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület a következő megyékre terjed ki:

—	Charente megyén belül a következő kantonok: Aubeterre-sur-Dronne, Chalais, Montbron, Montemboeuf, Montmoreau-Saint-Cybard, Villebois-Lavalette,

—	Charente-Maritime megyén belül Montguyon kanton,

—

Corrèze megyén belül a következő kantonok: Argentat, Ayen, Beaulieu-sur-Dordogne, Beynat, Brive-la-Gaillarde-Centre, Brive-la-Gaillarde-Nord-Est, Brive-la-Gaillarde-Nord-Ouest, Brive-la-Gaillarde-Sud-Est, Brive-la-Gaillarde-Sud-Ouest, Corrèze, Donzenac, Égletons, Juillac, Larche, Lubersac, Malemort-sur-Corrèze, Meyssac, Seilhac, Treignac, Tulle-Campagne-Nord, Tulle-Campagne-Sud, Tulle-Urbain-Nord, Tulle-Urbain-Sud, Uzerche, Vigeois,

—

Dordogne,

—	Gironde megyén belül a következő kantonok: Castillon-la-Bataille, Coutras, Lussac, Pujols, Sainte-Foy-la-Grande;

—

Haute-Vienne megyén belül a következő kantonok: Aixe-sur-Vienne, Ambazac, Châlus, Châteauneuf-la-Forêt, Eymoutiers, Laurière, Limoges-Beaupuy, Limoges-Isle, Limoges-Landouge, Limoges-Couzeix, Limoges-Cité, Limoges-Le Palais, Limoges-Condat, Limoges-Panazol, Limoges-Corgnac, Limoges-Puy-las-Rodas, Limoges-Grand-Treuil, Limoges-Vigenal, Limoges-Émailleurs, Limoges-Carnot, Limoges-Centre, Limoges-La Bastide, Nexon, Nieul, Oradour-sur-Vayres, Pierre-Buffière, Rochechouart, Saint-Germain-les-Belles, Saint-Junien-Est, Saint-Junien-Ouest, Saint-Laurent-sur-Gorre, Saint-Léonard-de-Noblat, Saint-Mathieu, Saint-Yrieix-la-Perche,

—

Lot megyén belül a következő kantonok: Bretenoux, Cahors-Nord-Est, Cahors-Nord-Ouest, Cahors-Sud, Cajarc, Castelnau-Montratier, Catus, Cazals, Gourdon, Gramat, Labastide-Murat, Lacapelle-Marival, Lalbenque, Lauzès, Limogne-en-Quercy, Livernon, Luzech, Martel, Montcuq, Payrac, Puy-l’Évêque, Saint-Céré, Saint-Germain-du-Bel-Air, Saint-Géry, Salviac, Souillac, Vayrac,

—	Lot-et-Garonne megyén belül a következő kantonok: Cancon, Castelmoron-sur-Lot, Castillonnès, Duras, Fumel, Lauzun, Marmande-Est, Marmande-Ouest, Monclar, Monflanquin, Sainte-Livrade-sur-Lot, Seyches, Tonneins, Tournon-d’Agenais, Villeneuve-sur-Lot-Sud, Villeréal, Le Mas-d’Agenais.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

A földrajzi terület Franciaország délnyugati részén található, központja Dordogne megye.

Az e meghatározás szerinti Périgord hegyek lábánál elterülő, nagy kiterjedésű lankás vidék, alapvetően északkeleti és délnyugati lejtőkkel. A terület különböző ellenálló képességű kőzeteit átszelő számos vízfolyás eltérő irányú és profilú kis völgyek hálózatát alakította ki, amely a périgord-i domborzat egyik legfontosabb, meghatározó eleme. Gabonatermesztésre igazán csak a völgyek hordalékos talaja alkalmas. A gyakran meredek és fás, bokros domboldalakat inkább állattenyésztésre használják.

A komplex geológiai adottságokból kifolyólag számos ásvány (vas, arany, mészkő, kaolin) lelőhelye található a területen. Közülük néhányat a bentonit és montmorillonit jellegű, különleges tulajdonságú szmektikus agyag kinyerése céljából hasznosítanak.

A földrajzi terület éghajlata alapvetően mérsékelt óceáni klíma, vagyis hatással van rá az észak-atlanti éghajlati rendszer, ugyanakkor kontinentális és mediterrán hatások is erőteljesen befolyásolják.

A kukoricatermesztés az egész földrajzi területen igen elterjedt. A szálas gabonákat is széles körben termesztik, főleg közönséges búzát és tritikálét.

Ami az emberi tényezőket illeti, a baromfitenyésztés a 14. századtól kezdődően indult jelentős fejlődésnek Périgord-ban.

Périgord csak a 19. században vált igazi baromfitenyésztő vidékké, a tenyésztés azonban ma is hagyományos módon, családi gazdaságokban folyik.

A háztáji csirkék védelmével foglalkozó első érdekszövetkezet – „Syndicat de défense du Poulet Fermier du Périgord” – 1953-ban jött létre Périgord-ban. A szövetkezet a korabeli műszaki szabályzatában előírja, hogy a szárnyasokat „a Périgord-ban szokásos háztáji módszer szerint” kell tenyészteni.

A „Poulet du Périgord” csirkét még ma is a régi, extenzívebb tenyésztési körülmények megteremtésével nevelik. Az állatokat a szabadban tartják, és a tenyésztéshez úgynevezett „rusztikus, lassú növekedésű” fajtákat használnak fel.

A takarmányt a baromfik életkorától függetlenül legalább két gabonát tartalmazó keverék alkotja, amelyben kötelezően szerepel a kukorica, valamint a búza, az árpa, a tritikálé, a cirok és a zab közül legalább egy gabonaféle. A périgord-i baromfitenyésztők minden nap néhány maréknyi egész gabonamagot szórnak az épületben lévő alomra.

A takarmányadagot bentonittal egészítik ki, mely agyagfajta jól ismert Périgord-ban a baromfik emésztését elősegítő tulajdonságáról, és amely megtalálható a terület ásványlelőhelyein.

A termék sajátosságai

A „Poulet du Périgord” csirke egységes színű bőre jól fejlett, tömör, a csontvázon jól eloszló izomzatot takar. Mivel az elegendő mennyiségű, de nem túlzottan sok zsír egyenletesen oszlik el a bőr alatt és az izomszövetben (szövetközi zsír), nem alakulnak ki lerakódások a hasüregben vagy a szárny tövénél.

Az egész baromfitestek kiszerelése jó minőségű, különös gonddal elkészített és hibátlan.

E sajátosságok tartós hírnevet kölcsönöznek a „Poulet du Périgord” csirkének.

Ok-okozati kapcsolat

A „Poulet du Périgord” csirke földrajzi eredete és a termék közötti kapcsolat a minőségen és a hírnéven alapul.

A földrajzi terület – enyhe óceáni éghajlata és alacsony, illetve közepes tengerszint felett magassága folytán – baromfitenyésztésre alkalmas vidék.

A hordalékos talajú völgyeket gabonatermesztésre használják, a sok helyen meredek és fás-bokros domboldalakat pedig baromfikifutóként hasznosítják.

Az említett gabonafélék nagyon régóta rendszeresen és igazoltan jelen vannak a périgord-i gazdaságok által folytatott váltógazdálkodásban, ennek következtében a baromfitakarmány részévé váltak, sajátos és különösen kiegyensúlyozott táplálék-összetételt biztosítva a csirkeneveléshez.

A felhasznált gabonafélék között a legnagyobb arányban termesztett kukorica kiemelt helyet foglal el: magja héj nélküli, így könnyebben emészthető, következésképpen jobban feldolgozható; magas zsír- és keményítőtartalma miatt különösen nagy energiatartalmú gabonaféle, amelynek felhasználása ajánlatos, ha a cél húsos vagy akár kövér csirkék tenyésztése.

A takarmányadag agyaggal (bentonittal) való rendszeres kiegészítése nagyon jó egészségi állapotot és jobb környezeti feltételeket biztosít az istállóban, elősegítve a baromfik harmonikusabb és szabályosabb növekedését. A périgord-i csirketenyésztők által alkalmazott fenti eljárás a lassú növekedésű fajtáktól származó „Poulet du Périgord” csirkék izomtömegének kifejlődése és zsírossága szempontjából különösen fontos és indokolt.

Annak köszönhetően, hogy minden táplálékot kiegészítenek bentonittal, az állatok egész élettartamuk alatt jobban feldolgozzák az elfogyasztott takarmányt. A takarmány jobb feldolgozása elősegíti az összes szövet, különösen az izomszövet jobb fejlődését, illetve a zsír jobb eloszlását. Ezért az egész baromfitesten kevesebb hasüregi zsírcsomó és kevesebb bőr alatti zsír található. A bőr vékonyabb, az egész vágott testen egységesebb színű, és látni engedi az izomtömeget.

Ez az eljárás együtt jár azzal a hagyományos gyakorlattal, hogy az épületben lévő alomra minden nap néhány maréknyi egész gabonamagot szórnak. Ez az ősi módszer, amely régen arra szolgált, hogy a gazdasszonyok könnyebben összetereljék a baromfit, erősíti a tenyésztő és a szárnyasok közötti kapcsolatot, fejleszti a csibék csipegető ösztönét, továbbá megkönnyíti a kifutó áttekintését. Ez a szokás élénkebb fizikai aktivitásra sarkallja az állatokat, amely erőteljesebb izomzat kialakulását és az izomszöveti zsír jobb eloszlását vonja maga után.

Ezenkívül a csirkék fiatal korától kezdve elősegíti a zúza működését, ennélfogva hozzájárul a takarmány összetevőinek jobb feldolgozásához és az izomzat kifejlődéséhez.

Továbbá a csibéket arra ösztönzi, hogy folyamatosan kapirgálják az almot, ami hozzájárul annak szellőzéséhez és hosszabb ideig tartó szárazon tartásához, figyelembe véve e baromfik tenyésztési idejét.

Végül az istállón belüli alom tisztasága elősegíti a csirkék tollasodását, ami pedig megkönnyíti a kopasztást, így az egész vágott testek hibátlan minőségűek lesznek.

Az a tény, hogy a baromfit a gyakran meredek és fás kifutókon tartják, szintén hatással van a „Poulet du Périgord” csirke tulajdonságaira: szilárdabb csontozatot eredményez, amelyen a bőr alatti zsír rovására jelentősebb izomtömeg (mell és comb) alakul ki.

Mindezekre az elemekre La Mazille, a régió híres szakácsnője hívta fel a figyelmet 1929-ben, a helyi recepteket egybegyűjtő kötetében: „A périgord-i szárnyasok kiváló minőségének egyik fő oka a kukoricával való táplálás és hízlalás módjában keresendő.”

A „Poulet du Périgord” csirke hírnevét a 19. század óta, először Dordogne-ban (1862), majd az azzal szomszédos összes megyében (Limoges 1862, Agen 1863, Niort 1866) megrendezett versenyek bizonyítják, amelyeken többnyire a périgord-i tenyésztőket díjazták.

Ami a közelmúltat illeti, a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakkiállításon az utóbbi évtizedben elért eredmények megerősítik a „Poulet du Périgord” csirke kiváló nemzetközi pozícióját, mind az egész csirke, mint a darabolt termékek tekintetében:

— Egész csirke: arany (2005, 2010), ezüst (2004, 2005, 2010), bronz (2006).

— Csirkemell: arany (2010), bronz (2005, 2006).

— Csirkecomb: arany (2003, 2007), ezüst (2009), bronz (2004, 2010).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://info.agriculture.gouv.fr/gedei/site/bo-agri/document_administratif-7f021529-d866-4d12-9860-ec61a860a6b0

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

2.6.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/15

(2016/C 195/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ŠOLTANSKO MASLINOVO ULJE”

EU-szám: HR-PDO-0005-01346 – 2015.6.19.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés

„Šoltansko maslinovo ulje”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Horvátország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Šoltansko maslinovo ulje” [šoltai olívaolaj] néven ismert extra szűz olívaolaj kinyerése közvetlenül az olajfa terméséből, kizárólag mechanikus úton történik.

Forgalomba hozatalakor a „Šoltansko maslinovo ulje” fizikai-kémiai jellemzői a következők:

—	a szabad zsírsavak aránya ≤ 0,70 %, a peroxidszám pedig ≤ 7,0 mmol O2/kg. A fajlagos kioltás UV-fényben K270 ≤ 0,220, K232 ≤ 2,50 és ∆K≤ 0,010

és érzékszervi jellemzői:

—	sárgászöld szín, olívalevélre és zöld gyümölcsre emlékeztető illat (zöld gyümölcsösség), rendszerint virág- és gyümölcsaromák mellett. Leginkább a banánra emlékeztető gyümölcsaroma érezhető benne. Kellemesen keserű és csípős íze van.

Az érzékszervi hibáktól mentes olajnál a gyümölcsösség, keserűség és csípősség mediánja egyaránt ≥ 1, ahol a pozitív érzékszervi jellemzők mediánjainak összege ≥ 5.

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Šoltansko maslinovo ulje” előállítása az őshonos Levantinka (szinonima: Šoltanka) és Oblica olívafajtákból történik. A Levantinka fajta aránya legalább 50 %, míg a Levantinka (szinonima: Šoltanka) és Oblica fajták együttes aránya legalább 95 % kell, hogy legyen. A fennmaradó 5 % vagy ennél is kisebb arányt a šoltai olajfaültetvényeken termesztett egyéb fajták adhatják; tekintettel alacsony arányukra, ezek nem befolyásolják a termék végleges tulajdonságait.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Šoltansko maslinovo ulje” előállításának összes műveletét – a talajműveléstől kezdve a betakarításon át az olajsajtolásig – a 4. pontban említett földrajzi területen kell elvégezni.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

A termékre jellemző tulajdonságok és az olaj minőségének megőrzése érdekében a „Šoltansko maslinovo ulje” palackozását a 4. pontban említett földrajzi területen kell végezni. Mivel Šolta egy sziget, ezért az olívaolaj szállítása részben tengeri úton történik. Ez azt jelenti, hogy a fény, hőmérséklet és más természeti tényezők kedvezőtlenül befolyásolhatják a termék minőségét, és így megváltozhatnak az olívaolaj érzékszervi tulajdonságai. Emiatt nem lehet a „Šoltansko maslinovo ulje” csomagolását a meghatározott földrajzi területen kívül végezni. Egy ellenőrzési rendszer garantálja a termék származását és nyomonkövethetőségét, amit az előállítási területen kívül nehezebb lenne elérni. A „Šoltansko maslinovo ulje” csomagolásához legfeljebb 1 liter űrtartalmú, sötét üvegű palackok használandók.

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Šoltansko maslinovo ulje” előállítási területét Šolta szigete és a Maslinica körüli hét szigetecske jelenti: Polebrnjak, Saskinja, Balkun, Kamik, Šarac, Grmej és Stipanska, amelyek Šolta település részét képezik. Šolta szigete Split-Dalmácia megyében, a dalmát szigetcsoport középső részén található. A szárazföldtől és Čiovo szigetétől északon a Split-csatorna, Brač szigetétől keleten a Split-kapu, Drvenik Veli szigetétől pedig nyugaton a Šolta-csatorna választja el.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A földrajzi terület sajátosságai

Természeti tényezők:

Šolta szigetének talajai a karsztvidéki mediterrán éghajlat jellemzőit mutatják. E talajokat a mészkő-dolomit alapkőzet, a hullámos felszínű domborzat és az éghajlat ötvözete alakította ki. A talajképző tényezőknek ez a keveréke hozta létre ennek a karsztos mediterrán vidéknek a sajátos talajtípusát, valamint a terra rossa és a regosol talajokat.

Šolta szigete egy keskeny földrajzi területen fekszik, az úgynevezett kelet-adriai eumediterrán zóna szívében. Éghajlat és növényzet tekintetében ez a térség az Adriai-tenger partvidékének része; sajátos mikroökológiai viszonyait a legalacsonyabb csapadékmennyiség és a legmagasabb éves átlaghőmérséklet jellemzi. Šolta szigetének éghajlatára leginkább az enyhe telek és a száraz nyarak jellemzők azzal, hogy az év legcsapadékosabb hónapjában háromszor annyi csapadék esik, mint a legszárazabb nyári hónapban. A legszárazabb hónapban 40 mm-nél is kevesebb csapadék esik. A nyár forró, száraz és napsütéses. Šolta szigetén 16 °C az éves átlaghőmérséklet és 847 mm az átlagos csapadékmennyiség. A sziget a közepesen meleg, száraz térség részét képezi. A csapadék nagy része késő ősszel és kora télen, vagyis az erős ciklonhatás idején, valamint a tavaszi hónapokban (március-április) esik. Júliusban esik a legkevesebb csapadék. Évi 2 713 és átlagosan napi 7,4 napsütéses órájával Šolta szigete Horvátország legnaposabb részének számít.

Šolta szigetének jellemző szelei a bóra, a sirokkó és a misztrál. A bóra leginkább a télre és a kora tavaszra jellemző száraz, hűvös és viharos szél. A sirokkó meleg, páradús és monoton szél, amelyet komoly esőzés követ. A misztrál leginkább a nyári időszakra jellemző, kialakulásának oka a tenger és a szárazföld eltérő sebességű felmelegedése.

Emberi tényezők:

Mivel Šolta szigetén az olajfaültetvények telepítése főként az egyéb mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan, megközelíthetetlen karsztos terepen történik, ezért a termelők a mai napig hagyományos módon végzik a művelést és a betakarítást: a területet kézi erővel, hagyományos szerszámokkal (kapával és csákánnyal) ássák fel, a gyomokat pedig sarlóval vagy kaszával vágják le. Az olívabogyókat kézzel rázzák le a fákról, majd gereblyézik össze úgy, hogy az olívabogyók a fák alá kiterített hálóba, műanyag fóliára vagy ponyvára hullanak. Az olívabogyók kézi betakarításához műanyagból készült gereblyéket és kézi farázókat szabad használni. Šolta szigetén a helyi olívatermesztők által az olívatermés növelése érdekében alkalmazott módszerek egyike az oltás. Ez egy vegetatív szaporítási eljárás, amelynek során az Oblica fajta egyik ágára ráoltják a Levantinka (szinonima: Šoltanka) fajta egy ágát.

A termék sajátossága

A „Šoltansko maslinovo ulje” sajátossága és minősége az őshonos Levantinka (szinonima: Šoltanka) fajtából és az előállításához használt Oblica fajtából adódik. A Šolta szigetén található olajfaültetvényeket tekintve ezek a fajták adják a szortiment több mint 95 %-át. A Levantinka (szinonima: Šoltanka) fajta sehol máshol nincs olyan nagy arányban jelen, mint Šolta szigetén.

A Šolta szigetéről származó olívaolaj minták illékony komponenseinek vizsgálata a fenolvegyületek nagy számát mutatta ki; ezek adják az olívalevelek és a zöld gyümölcs illatát, az úgynevezett zöld gyümölcsösséget. A leggyakrabban előforduló vegyületek közé tartozik az (E)-2-hexenál és a (Z)-3-hexenol, míg a hexil-acetát a gyümölcs (banán) aromát adja.

A kutatások szerint a Levantinka (szinonima: Šoltanka) és az Oblica fajtákból nyert olívaolajban nagy mennyiségű polifenol (természetes antioxidáns) található; ez akadályozza az olaj megromlását, illetve sokáig biztosítja az olaj friss és aromás jellegét (M. Žanetić et al; Influences of polyphenolic compounds on the oxidative stability of virgin olive oils from selected autochthonous varieties [A polifenol-vegyületek hatásai az egyes őshonos fajtákból nyert szűz olívaolaj oxidatív stabilitására], Journal of Food, Agriculture and Environment, 2013).

A kutatások szerint a Levantinka (szinonima: Šoltanka) az illat és az íz jellemzői egyensúlyban vannak egymással, míg az Oblica fajta esetében a hangsúlyos gyümölcsillathoz kevésbé keserű és csípős íz társul (M. Žanetić et al; Ispitivanje fenolnih spojeva i senzorski profil dalmatinskih djevičanskih maslinovih ulja [A dalmát szűz olívaolajok fenolvegyületeinek és érzékszervi jellemzőinek vizsgálata], Pomologia Croatica, 17. kötet, 1-2. szám, 2011).

A Šolta szigetéről származó olívaolajról szóló első írásos feljegyzések nagyon régiek. A Mihovilović nevű szerző azt írja, hogy „… Šolta szigete Split városához tartozott, és 1409-től 1797-ig – a velencei uralkodás idején – a Šolta szigetén végzett mezőgazdasági tevékenység biztosította Split városának ellátását. Šolta szigetéről bor, olívaolaj, gabonafélék, aszalt gyümölcs és lencse érkeztek” (M. A. Mihovilović, Otok Šolta-monografija [Šolta szigete – Monográfia], 1990).

A Szent István egyházközségi szemle megállapítása szerint „Šolta kiváló termőhelye a Levantinka, Görög, illetve – ahogy a szárazföldön nevezik – Šoltanka fajtának, amelynek termesztését számos olívatermesztő végzi nagy sikerrel.” (Župska smotra sv. Stjepana [Szent István egyházközségi szemle], Nada, Grohote, 1979).

A „Šoltansko maslinovo ulje” elnevezés még ma is megtalálható a köznyelvben (szállítólevelek és számlák, Eko Rast Šolta szövetkezet, Kapja i Bokun kóstoló helyiség, 2011, 2013 és 2014).

Ok-okozati kapcsolat:

A „Šoltansko maslinovo ulje” minősége az ok-okozati kapcsolatot létrehozó következő tényezőkből adódik: éghajlat, őshonos fajták jelenléte, termelői know-how és tapasztalat az előállítási folyamatok terén, valamint az olívatermesztés történelmi hagyománya.

A meghatározott földrajzi területen uralkodó éghajlati viszonyok – forró, száraz, napsütéses nyarak és enyhe telek – segítik elő a Levantinka (szinonima: Šoltanka) és az Oblica olívafajták termesztését, ezért a Šolta szigetét jellemző „Csa” éghajlati altípust olívatermesztési éghajlatnak is nevezik. A Šolta szigetét érő szeleknek is nagy hatásuk van a sziget olajfaültetvényeire. A hideg és száraz bórának – azaz a bórával érkező hideg és száraz légtömegeknek – köszönhetően a kártevők és kórokozók Šolta szigetén nem okoznak jelentős kárt az olajfaültetvényekben. A komoly esőzést hozó páradús és meleg sirokkó a nyári hónapokra jellemző szél, és azért különösen fontos és hasznos, mert ez biztosítja az olívatermesztéshez szükséges mennyiségű nedvességet. A májusban és júniusban fújó misztrál a virágzási és beporzási időszakban játszik fontos szerepet, mert az olajfák ekkor borulnak virágba és hoznak termést.

A „Šoltansko maslinovo ulje” sajátossága és minősége a Šolta szigetén található olajfaültetvények fajtaösszetételén alapul, mivel a Šolta szigetén található olajfaültetvényeket tekintve a Levantinka (szinonima: Šoltanka) és az Oblica fajták adják a szortiment több mint 95 %-át; a Levantinka (szinonima: Šoltanka) fajta a legelterjedtebb, hiszen ez teszi ki a sziget olajfáinak 50–60 %-át. A „Šoltansko maslinovo ulje” jellemzője az enyhén banánillatra emlékeztető gyümölcsaroma, valamint az enyhén keserű és csípős íz.

Šolta szigetén a termelők az idők során felhalmozódott komoly know-how és tapasztalat segítségével művelik a nehezen megközelíthető karsztos terepet, ahol az olajfaültetvények találhatók. Az olajfaültetvények művelése a mai napig kézi erővel, illetve kisméretű, hagyományos szerszámokkal történik. A kézi betakarítás azt jelenti, hogy az olívabogyók kiválogatása már az olajfaültetvényeken, azaz helyben megtörténhet, hogy csak az egészséges és legjobb bogyókból készüljön a „Šoltansko maslinovo ulje”, így biztosítva az olaj állandó minőségét. Emellett Šolta szigetén a termelők egyik módszere az, hogy az Oblica fajtát beoltják a Levantinka (szinonima: Šoltanka) fajtával és ezáltal úgynevezett vegyes olajfákat alakítanak ki. Ezzel javítható az Oblica fajtájú fák termékenysége és növelhető a terméshozam.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.mps.hr/UserDocsImages/HRANA/SOLTANSKO%20MASLINOVO%20ULJE/Izmijenjena%20specifikacija%20proizvoda%20Šoltansko%20maslinovo%20ulje_16.3.2016_133943.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 195

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. június 2.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Központi Bank
2016/C 195/01	Az Európai Központi Bank véleménye (2016. március 17.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2016/15)	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 195/02	Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,00 % 2016. június 1. – Euroátváltási árfolyamok	4
	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EFTA Felügyeleti Hatóság
2016/C 195/03	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezése	5
2016/C 195/04	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség hatályon kívül helyezése	6
2016/C 195/05	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek megállapítása	7
2016/C 195/06	Az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatója a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére	8

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 195/07	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7965 – World Fuel Services Corporation/Certain aviation fuels assets belonging to Exxon) ( 1 )	9
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 195/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	10
2016/C 195/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	15


	(1) EGT-vonatkozású szöveg