AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

22.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/5

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Liberty Global/BASE Belgium

(M.7637)

(2016/C 141/05)

2015. augusztus 17-én az Európai Bizottság bejelentést kapott a Liberty Global Broadband I Limited (a továbbiakban: a bejelentő fél) irányítása alá tartozó Telenet NV (a továbbiakban: Telenet) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerezne a BASE Company NV (a továbbiakban: BASE) vállalkozás felett (a továbbiakban: a tervezett ügylet).

2015. október 5-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) (összefonódás-ellenőrzési rendelet) 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében eljárás megindításáról szóló határozatot fogadott el. A Bizottság e határozatban jelezte, hogy a tervezett ügylet az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozik, és hogy komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi távközlési szolgáltatások potenciális belgiumi piacait illetően az ügylet összeegyeztethető-e a belső piaccal és az EGT-megállapodással. Ugyanezen a napon a Bizottság döntő fontosságú dokumentumokat osztott meg a bejelentő féllel.

A bejelentő fél kérésére és az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének első mondata alapján a Bizottság 2015. október 6-án 10 munkanappal meghosszabbította a tervezett ügylet felülvizsgálatának második szakaszára rendelkezésre álló határidőt. 2015. október 30-án a határidőt a bejelentő fél egyetértésével, valamint az összefonódás-ellenőrzési rendelet 10. cikke (3) bekezdése második albekezdésének harmadik mondatával összhangban további 10 munkanappal meghosszabbították.

4.	2015. október 27-én indoklással ellátott kérelem alapján engedélyeztem a Proximus NV van publiek recht számára a 2011/695/EU határozat 5. cikke szerinti érdekelt harmadik személyként történő meghallgatását.

5.	A bejelentő fél 2015. szeptember 14-én – a vizsgálat első szakaszában – kötelezettségvállalási javaslatot nyújtott be a Bizottság által azonosított versenyjogi aggályok orvoslására. 2015. szeptember 18-án a bejelentő fél módosított kötelezettségvállalásokat nyújtott be.

A Bizottság a piaci tesztelés elvégzésével kapott eredmények alapján úgy vélte, hogy a módosított kötelezettségvállalások nem oszlatják el teljes mértékben és kategorikusan a Bizottság által az első vizsgálati szakaszban nevesített súlyos kétségeket, és ezért azok az első vizsgálati szakaszban nem teljesítették a megfelelő korrekcióval szemben támasztott követelményeket.

7.	A vizsgálat második szakaszának megindítását követően 2015. október 27-én a bejelentő fél újabb kötelezettségvállalás-csomagot nyújtott be. A bejelentő fél ugyanaznap tájékoztatta a Bizottságot a Medialaan NV-t potenciális előzetes vevőként bekapcsoló megállapodásokról.

8.	Másnap a Bizottság megindította e javaslatok piaci tesztelését.

Ezt a – sorban második – piaci tesztelést követően a bejelentő fél 2015. november 26-án és 2015. december 2-án benyújtotta felülvizsgált kötelezettségvállalásait. 2015. december 18-án sor került a végleges kötelezettségvállalás-csomag (a továbbiakban: a végleges kötelezettségvállalások) benyújtására.

10.	A Bizottság nem tett közzé a 802/2004/EK rendelet (3) 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogásközlést. Ugyanezen rendelet 14. cikkével összhangban nem került sor hivatalos szóbeli meghallgatásra.

11.

A Bizottság a határozattervezetben megállapítja, hogy a végleges kötelezettségvállalások maradéktalanul orvosolják a hatékony verseny jelentős akadályozását, amelyet a Bizottság a tervezett ügylet következményeként azonosított. A határozattervezet következésképp a tervezett ügyletet – feltételezve a végleges kötelezettségvállalások teljesülését – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, valamint 8. cikkének (2) bekezdése, illetve az EGT-megállapodás 57. cikke értelmében a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.

12.	A 2011/695/EU határozat 16. és 17. cikkének megfelelően megvizsgáltam, hogy a határozattervezet csak olyan kifogásokat érint-e, amelyekre vonatkozóan a feleknek lehetőségük nyílt álláspontjuk ismertetésére, és ezt megerősítő következtetésre jutottam.

13.	Összességében megállapítom, hogy ebben az ügyben a felek hatékonyan tudták eljárási jogaikat gyakorolni.

Brüsszel, 2016. január 26.

Joos STRAGIER

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i 2011/695/EU európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikke alapján (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.).

(2) A Tanács 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(3) A Bizottság 2004. április 21-i 802/2004/EK rendelete a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 133., 2004.4.30., 1. o.).

22.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/7

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2016. február 4.)

egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról

(M.7637 sz. ügy – Liberty Global/BASE Belgium)

(az értesítés a C(2016) 531. számú dokumentummal történt)

(csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 141/06)

A Bizottság 2016. február 4-én a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) – és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése – értelmében összeolvadási ügyben hozott határozatot. A határozat teljes szövegének nyilvános (adott esetben ideiglenes) változata az ügy hiteles nyelvén megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, az alábbi címen: http://ec.europa.eu/comm/competition/index_en.html

I. A FELEK

(1)

A Liberty Global Broadband I Limited (a továbbiakban: Liberty Global) irányítása alá tartozó Telenet NV (a továbbiakban: Telenet) Belgiumban működő vezetékes hálózatüzemeltető, amely a flamand régióbeli, illetve Brüsszel egyes területein élő ügyfeleinek kínált vezetékes internet-, vezetékes telefon-, valamint kábeltelevíziós szolgáltatásokra szakosodott. A Telenet emellett virtuális mobilhálózat-üzemeltetőként (a továbbiakban: MVNO) is működik, és mint ilyen, kiskereskedelmi mobiltávközlési szolgáltatások nyújtásával is foglalkozik Belgiumban. Mobilügyfélkörének jelentős része a Telenet kábelszolgáltatási területén, vagyis a flamand régióban és Brüsszel egyes területein él.

(2)

A BASE Company NV (a továbbiakban: BASE) a KPN holland távközlési vállalatcsoport egyik leányvállalata. A BASE Belgiumon belüli mobiltávközlési szolgáltatásokat kínáló mobilhálózat-üzemeltető. A BASE emellett hálózatához nagykereskedelmi hozzáférést is kínál a Belgiumban működő MVNO-k számára. A BASE 50 %-os tulajdonrésszel rendelkezik a VikingCo NV-ben (a továbbiakban: Mobile Vikings). A Mobile Vikings a BASE mobilhálózatát használó, és „Mobile Vikings” márkanévvel mobilszolgáltatások értékesítésével foglalkozó MVNO. A Mobile Vikings másik 50 %-a a VikingCo International NV tulajdonában van.

II. A MŰVELET

(3)

2015. április 18-án a KPN Mobile International B.V. és a KPN Mobile N.V. mint eladó, illetve a Telenet mint vevő, adásvételi szerződést kötött, melynek értelmében a Telenet a BASE részvénytőkét képező, kibocsátott és forgalomban lévő részvényeinek teljes állományát megszerezné. Az adásvételi szerződés alapján a Telenet kizárólagos irányítást fog szerezni a BASE felett.

(4)

2015. augusztus 17-én a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott a Telenet által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a BASE felett.

III. AZ ÉRINTETT TERMÉK- ÉS FÖLDRAJZI PIACOK

(5)

A művelet a belgiumi távközlési ágazat nagy- és kiskereskedelmi piacán nyújtott szolgáltatásokat érinti.

(6)

A Bizottság a kiskereskedelmi mobiltávközlési szolgáltatásnyújtás tekintetében átfogó termékpiacot határozott meg. A Bizottság meghatározása szerint a mobiltávközlési szolgáltatások e kiskereskedelmi piaca terjedelmét tekintve országos piac. A művelet versenyre gyakorolt hatásának értékelésekor a Bizottság mindazonáltal figyelembe vette, hogy a Telenet szinte kizárólag a kábelszolgáltatási területének megfelelő földrajzi területen vesz részt a versenyben.

(7)

A kiskereskedelmi televíziószolgáltatásokat illetően a Bizottság az érintett termékpiacot a televíziószolgáltatások kiskereskedelmének átfogó piacaként határozta meg. A földrajzi kiterjedést illetően a Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy e piac esetében országos, regionális, vagy a Telenet kábelszolgáltatási területének megfelelő kiterjedésű piacról van-e szó.

(8)

A kiskereskedelmi vezetékes internet-hozzáférési szolgáltatásokat illetően a Bizottság a piacot a vezetékes internet-hozzáférési szolgáltatások kiskereskedelmének átfogó piacaként határozta meg, és nyitva hagyta azt a kérdést, hogy e piac földrajzi kiterjedése országos, regionális, vagy a Telenet kábelszolgáltatási területére korlátozódik-e.

(9)

A Bizottság a vezetékes telefonszolgáltatások kiskereskedelmének piacát átfogó termékpiacként határozta meg, és nyitva hagyta azt a kérdést, hogy e piac földrajzi kiterjedése országos, regionális, vagy a Telenet kábelszolgáltatási területére korlátozódik-e.

(10)

A Bizottság azt is felmérte, hogy Belgium esetében indokolt-e az úgynevezett vezetékes-mobil többszolgáltatásos szolgáltatáscsomagok tekintetében külön kiskereskedelmi piacot meghatározni, vagyis egy olyan kiskereskedelmi piacot, ahol az ügyfelek a mobiltávközlési szolgáltatásokat egy vagy több vezetékes távközlési szolgáltatással (televízió-, vezetékes internet-, vezetékes telefonszolgáltatással) együtt veszik meg. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Belgiumban jelenleg nem létezik ilyen piac, aminek hátterében többek között az áll, hogy az ügyfelek által vásárolt mobil-vezetékes szolgáltatások száma alacsony. Ha a többszolgáltatásos szolgáltatáscsomagok e kiskereskedelmi piaca mégis létezne, a Bizottság az esetleges konglomerátum-hatások versenyértékelése keretében figyelembe vette volna a művelet e piacra gyakorolt hatásait.

(11)

A nagykereskedelmi tevékenységek kapcsán a Bizottság a mobilhálózatokhoz való hozzáférés, illetve az azokban történő híváskezdeményezés esetében határozott meg – országos kiterjedésű – piacot.

(12)

A Bizottság a televízió- és internetszolgáltatások nagykereskedelmi hozzáférése tekintetében is önálló piacokat azonosított, nyitva hagyta azonban a kérdést, hogy ezek kiterjedésüket tekintve országos, vagy a Telenet kábelszolgáltatási területére korlátozódó piacoknak minősülnek-e.

(13)

A Bizottság még az alábbiak esetében azonosított, illetve határozott meg érintett piacokat: nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatások mobilhálózatokban, nagykereskedelmi nemzetközi barangolási szolgáltatások, nagykereskedelmi hívásvégződtetési szolgáltatások vezetékes hálózatokban, belföldi hívásokhoz kapcsolódó nagykereskedelmi tranzitszolgáltatások vezetékes hálózatokban, nem földrajzi számok esetében nagykereskedelmi hívásvégződtetési és hosting szolgáltatások, valamint bérelt vonalakhoz való nagykereskedelmi hozzáférés. A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy a művelet e piacok egyike kapcsán sem vet fel versenyjogi aggályokat.

IV. A VERSENY ÉRTÉKELÉSE

1. Horizontális értékelés: a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán jelentősen korlátozódna a hatékony verseny.

(14)

A BASE és a Telenet kiskereskedelmi tevékenységei kizárólag a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán állnak átfedésben egymással. E piacon a BASE saját mobilhálózattal rendelkező mobilhálózat-üzemeltetőként van jelen. 2014-ben a bevétel szempontjából [10–20] %-os, az előfizetőket tekintve pedig [20–30] %-os piaci részesedést tudhatott magáénak.

(15)

A Telenet szintén kínál kiskereskedelmi mobiltávközlési szolgáltatásokat, mobilhálózattal azonban nem rendelkezik. MVNO-ként működik, és egy másik belgiumi mobilhálózat-üzemeltető, a Mobistar mobilhálózatához rendelkezik nagykereskedelmi hozzáféréssel. A Telenet 2006-ban még mint alapfelszereltségű MVNO kezdte meg a kiskereskedelmi mobiltávközlési szolgáltatások nyújtását, majd 2012-ben teljes felszereltségű MVNO-vá vált. 2014-ben a bevétel szempontjából [5–10] %-os, az előfizetőket tekintve pedig [5–10] %-os piaci részesedést tudhatott magáénak. A Telenet MVNO-ként elért sikeréhez több egyedi tényező is hozzájárult, így többek között az, hogy amikor a Telenet megkezdte MVNO-kénti működését, vezetékes televízió- és internetszolgáltatói tevékenységének jóvoltából már megalapozott piaci jelenléttel és bejáratott márkanévvel rendelkezett Belgiumban.

(16)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a művelet a mobiltávközlési szolgáltatások belgiumi kiskereskedelmi piacán jelentkező nem koordinatív versenyellenes hatásokból adódóan a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezetne. A belgiumi kiskereskedelmi mobilpiac erősen koncentrált piac, ahol magas belépési korlátok érvényesülnek. 2014 végén a három belgiumi mobilhálózat-üzemeltető és a Telenet együttesen az összbevételek [90–100] %-át adták. A bevételek alapján a BASE a harmadik legnagyobb, az előfizetőket tekintve pedig a második legnagyobb mobilhálózat-üzemeltető volt 2014 végén. A Telenet számított – mind a bevételeket, mind az előfizetőket tekintve – a legnagyobb belgiumi MVNO-nak. A bevételek és előfizetők száma alapján a belgiumi mobilszolgáltatók között a negyedik legnagyobb volt. A művelet révén létrejövő egység az előfizetőket tekintve – a Proximus mögött – a második legnagyobb, bevétel alapján pedig – a Proximus és a Mobistar mögött – a harmadik legnagyobb mobilhálózat-üzemeltetővé lépne elő.

(17)

A Bizottság megállapította, hogy a BASE és a Telenet a kiskereskedelmi mobilpiacon, különösképpen a lakossági (nem üzleti) piaci szegmensben kifejezetten aktív és agresszív versenyzőként viselkednek. A műveletet követően az összefonódással létrejövő egység kevésbé agresszív módon versenyezne, ekképpen pedig csökkentené a versenyt a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán.

(18)

A Telenet emellett kiskereskedelmi szinten még a televíziószolgáltatások, a vezetékes internet-hozzáférési szolgáltatások és a vezetékes telefonszolgáltatások piacán is jelen van. E piacokon a BASE nem aktív, mivel 2014 decemberében felhagyott e vezetékes szolgáltatások nyújtásával. Következésképp a Bizottság megállapította, hogy e piacokon a művelet nem vet fel horizontális versenyjogi aggályokat, és a kiskereskedelmi televíziószolgáltatások, vezetékes internet-hozzáférési szolgáltatások, valamint a vezetékes telefonszolgáltatások terén a BASE-t mint olyan (tényleges vagy potenciális) versenytényezőt, amellyel a Telenetnek számolnia kell, a művelet nem iktatná ki.

2. Vertikális értékelés: a BASE mobilhálózatához, illetve a Telenet kábelhálózatához való nagykereskedelmi hozzáférés szűkebbé válása (inputkizárás) következtében a hatékony verseny nem korlátózódna jelentős mértékben.

(19)

A mobilhálózatokhoz való hozzáférés és a hívások mobilhálózatokban történő kezdeményezésének nagykereskedelmi piaca kapcsán a Bizottság megvizsgálta, hogy az összefonódással létrejövő egység kizárná-e a BASE hálózatán működő MVNO-kat a szóban forgó mobilhálózathoz való hozzáférésből (inputkizárás). Először is: a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a művelet következtében mit sem változna az összefonódással létrejövő egység inputkizárási képessége, hiszen az MVNO-k hozzáférését a BASE már a művelet végrehajtása előtt is megtagadhatta. Másodszor: a Bizottság megállapította, hogy a művelettel az összefonódással létrejövő egység késztetése, hogy inputkizárást folytasson, csak szerény mértékben változna. Végezetül: a Bizottság megállapította, hogy még ha az összefonódással létrejövő egység alkalmazna is inputkizárást az MVNO-kkal szemben, az nem járna komolyabb következményekkel, hiszen az MVNO-k (a Telenetet leszámítva) nem töltenek be kellően meghatározó szerepet a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán kialakult versenyben. Ezen okokból kifolyólag a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a belgiumi mobilhálózatokhoz való hozzáférés és a hívások mobilhálózatokban történő kezdeményezésének nagykereskedelmi piacát érintő inputkizárás következtében a művelet nem vezetne a hatékony verseny jelentős akadályozásához.

(20)

A televízió- és internetszolgáltatásokhoz való nagykereskedelmi hozzáférés piaca kapcsán a Bizottság felmérte, hogy a művelet befolyásolná-e a Telenet azon képességét, illetve hajlandóságát, hogy a kábelhálózatához való hozzáférés megakadályozásával kizárjon más távközlési szolgáltatókat, amelyek számára e hálózat inputként szolgálhat a kiskereskedelmi vezetékes távközlési – például vezetékes telefon-, vezetékes internet- és televízió- – szolgáltatások nyújtásához. A Bizottság figyelembe vette, hogy a belgiumi távközlési hatóságok kötelezettségként írták elő a Telenetnek, hogy kábelhálózatához hozzáférést kell biztosítania kiskereskedelmi televíziószolgáltatások, valamint kiskereskedelmi televíziószolgáltatásokkal együtt nyújtott kiskereskedelmi internet-hozzáférési szolgáltatások biztosítása céljából. E szabályozási mozzanat miatt a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Telenetnek nem áll módjában megtagadni a kábelhálózatához való hozzáférést a televíziószolgáltatások, valamint a televíziószolgáltatásokkal együtt nyújtott vezetékes internetszolgáltatások nyújtása esetében, és e helyzet a művelettel sem változna meg. Az önálló termékként értékesített internetszolgáltatások kapcsán a Bizottság figyelembe vette, hogy a Telenetnek módjában és érdekében áll, hogy ne tegye hozzáférhetővé kábelhálózatát, mivel az önálló termékként értékesített vezetékes internetszolgáltatások esetében a Telenetet nem kötelezi előírás arra, hogy nagykereskedelmi hozzáférést biztosítson hálózatához. Ez volt azonban már a helyzet a művelet előtt is, és erre a művelet végrehajtása egyáltalán nem lenne hatással. Ennélfogva a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a művelet nem akadályozná jelentős mértékben a hatékony versenyt a Telenet kábelhálózatához való nagykereskedelmi hozzáférést érintő inputkizárás eredményeként.

3. Konglomerátum-értékelés: a művelet nyomán nem jelentkeznének a vezetékes és mobilszolgáltatások csomagban történő értékesítésre visszavezethető konglomerátum-hatások.

(21)

A Bizottság megvizsgálta, hogy számolni kell-e a művelet nyomán jelentkező konglomerátum-hatásokkal. A művelet egy mobilhálózat-üzemeltetőt és egy vezetékes hálózattal rendelkező üzemeltetőt kapcsol össze, így a Bizottság megvizsgálta, hogy az összefonódással létrejövő egységnek módjában állhat-e kizárni a versenytársakat azzal, hogy csomagban értékesít vezetékes és mobilszolgáltatásokat.

(22)

A Bizottság figyelembe vette, hogy a Telenet kínálatában már a műveletet megelőzően is megtalálható a vezetékes-mobil szolgáltatásokat egyben kínáló többszolgáltatásos csomagok mind a négy eleme (televízió-, vezetékes internet-, vezetékes telefon- és mobiltávközlési szolgáltatások). A Telenetnek tehát már most is módjában áll, hogy vezetékes-mobil csomagokat értékesítsen az ügyfeleknek. A Bizottság azt is figyelembe vette, hogy a művelet jóvoltából egyetlen vezetékes piacon sem változna meg a Telenet pozíciója, mivel a BASE e piacok egyikén sem aktív. A művelet jóvoltából ugyanakkor bővülne az összefonódással létrejövő egység mobilszolgáltatásokat igénybe vevő ügyfélköre, hiszen az a BASE és a Telenet ügyfeleit már egyaránt magában foglalná. Ez két módon is megkönnyítheti a vezetékes-mobil szolgáltatások csomagban történő értékesítését. Egyfelől megkönnyítheti a Telenet számára, hogy vezetékes-mobil csomagokat értékesítsen a BASE azon előfizetőinek, akik mind ez idáig még nem vásároltak vezetékes szolgáltatásokat a Telenettől. Másfelől megkönnyítheti a Telenet számára, hogy vezetékes-mobil csomagokat értékesítsen a BASE azon előfizetőinek, akik már jelenleg is vásárolnak vezetékes szolgáltatásokat a Telenettől.

(23)

E két lehetséges, a műveletnek köszönhetően feltehetően könnyebben kivitelezhető magatartás közül az első kapcsán (kizárás vezetékes-mobil csomagok értékesítésével a Telenettől vezetékes szolgáltatásokat egyelőre még nem vásárló BASE-mobilelőfizetőknek) a Bizottság az alábbiakat vette figyelembe. Először is: erősen kétséges, hogy az összefonódással létrejövő egység a művelet jóvoltából képessé válna kizáráshoz folyamodni azáltal, hogy csomagban értékesít szolgáltatásokat. A BASE ügyfeleinek jelentős hányada a Telenet kábelszolgáltatási területén kívül él, az pedig valószínűtlen, hogy az összefonódással létrejövő egység a kábelszolgáltatási területén kívül kínálna vezetékes-mobil szolgáltatásokat. Kevés olyan BASE-ügyfél van ráadásul, akiknek a Telenet jelenleg nem értékesít vezetékes szolgáltatást, amellett hogy a BASE ügyfelei közül sokan előre fizető ügyfelek, akiknek ahhoz, hogy vezetékes-mobil csomagokat lehessen kínálni, mindenekelőtt számlás előfizetőkké kell válniuk. Ez tovább nehezíti a vezetékes-mobil csomagok keresztértékesítését. Az összefonódással létrejövő egység ezenfelül nem fog erőfölényes helyzetbe kerülni a kiskereskedelmi mobilpiacon, így tehát kétséges, hogy rendelkezne a kellő piaci erővel, hogy a csomagban történő értékesítéssel kizáráshoz folyamodjon. Végezetül: az összefonódással létrejövő vállalkozás versenytársai alkalmazhatnak válaszstratégiákat, például maguk is kínálhatnak vezetékes-mobil csomagokat, vagy vonzóbb árakon mobilszolgáltatásokat azt elkerülendő, hogy az ügyfelek az összefonódással létrejövő egységtől vásároljanak vezetékes-mobil csomagokat.

(24)

Másodszor: a Bizottság szerint kérdéses volt, hogy a Telenetnek érdekében állna-e az, hogy a BASE mobilügyfeleinek keresztértékesítse vezetékes szolgáltatásait, hiszen azokat minden valószínűség szerint diszkont árakon kellene kínálnia, ami a Telenet számára költségeket jelentene.

(25)

Végezetül: a Bizottság megállapította, hogy a szóban forgó magatartás valószínűleg nem gyakorolna kedvezőtlen hatást az árakra és a választékra, hiszen erősen kétséges, hogy a versenytársak kivonulnának a piacról vagy képtelenek lennének hatékony módon részt venni a versenyben. A csomagban történő értékesítéssel a művelet következtében szerény mértékű értékesítési volumen zárható ki. A mobilszolgáltatások túlnyomó részét Belgiumban ráadásul még jellemzően továbbra is önmagukban, nem pedig csomagban értékesítik. A belgiumi piacon még a Proximus és a Mobistar van jelen mobilhálózat-üzemeltetőként, és számukra szintén adott a csomagban történő értékesítés lehetősége. A Proximus messze a legnagyobb távközlési szolgáltató a belgiumi kiskereskedelmi piacon, és ő maga is foglalkozik vezetékes és mobilszolgáltatások csomagban történő értékesítésével. A Mobistar még a műveletet követően is a második legnagyobb mobilhálózat-üzemeltető lenne a bevételeket tekintve a Proximus mögött. Lehetősége lenne, hogy a Telenet kábelhálózatához való nagykereskedelmi hozzáférésre építve vezetékes szolgáltatásokat kínáljon, amelyre vonatkozó szándékát már be is jelentette. A Telenet számára szabályozási kötelezettség, hogy a többi üzemeltetőnek hálózati hozzáférést biztosítson, hogy azok televíziószolgáltatásokat, illetve televíziószolgáltatásokkal kiegészített vezetékes internetszolgáltatásokat kínálhassanak.

(26)

A második típusú magatartás kapcsán (kizárás vezetékes-mobil csomagok értékesítésével a Telenettől vezetékes szolgáltatásokat vásárló BASE-mobilelőfizetőknek) a Bizottság az alábbiakat vette figyelembe. Először is: a művelet következtében a Telenet azzal, hogy egyetlen számlához kapcsolva vagy csomagba értékesítene szolgáltatásokat a BASE azon előfizetőinek, akik már így is vásárolnak szolgáltatásokat a Telenettől, nem fog számottevően kedvezőbb pozícióba kerülni ahhoz, hogy kizárja versenytársait. Miként az a (22) pontban is szerepel, a megszerezhető előnynek valójában több tényező is határt szab, nevezetesen, hogy a BASE előfizetőinek egy jelentős hányada a Telenet kábelszolgáltatási területén kívül élő, valamint előre fizető ügyfél. A Telenet ráadásul még a műveletet követően sem kerülne erőfölényes helyzetbe a kiskereskedelmi mobilpiacon, és az összefonódással létrejövő egység vetélytársai számára adott a lehetőség, hogy a csomagban történő értékesítésre reagálva válaszstratégiákat alkalmazzanak. Másodszor: tekintettel a kizárást célzó stratégia hosszú távon jelentkező előnyeinek spekulatív jellegére, kérdéses volt, hogy a Telenetnek egyáltalán érdekében állhat-e az, hogy az említett módon járjon el. Végezetül – a (24) pontban kifejtettek szerint – e magatartás valószínűleg nem gyakorolna kedvezőtlen hatást az árakra, illetve vonná maga után a versenytársak kizárását, akik egyébiránt azt elkerülendő, hogy az ügyfelek az összefonódással létrejövő egység csomagjait válasszák, maguk is kínálhatnak csomagokat vagy alacsonyabb árú mobilszolgáltatásokat.

4. A verseny értékelésére vonatkozó következtetés

(27)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a művelet a mobiltávközlési szolgáltatások belgiumi kiskereskedelmi piacán jelentkező nem koordinatív versenyellenes hatásokból adódóan a hatékony verseny jelentős akadályozásához vezetne. A Bizottság megállapította, hogy a vertikális és konglomerátum-hatások szempontjából a művelet nem vezetne a hatékony verseny jelentős akadályozásához a vezetékes és mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi vagy nagykereskedelmi piacain.

V. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(28)

A Bizottság által a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piaca kapcsán azonosított versenyjogi aggályok eloszlatására a Liberty Global kötelezettségvállalásokat ajánlott fel.

1. A kötelezettségvállalások ismertetése

(29)

A Liberty Global által tett végleges kötelezettségvállalások két elemből álltak. Először is: a Telenet egy és ugyanazon vevő javára lemond a BASE két, összesen mintegy […] aktív előfizetőből álló ügyfélköréről. Másodszor: a Telenet MVNO-megállapodást köt az ügyfélköröket megvásárló féllel, amelynek jóvoltából a vevő a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piacán a BASE hálózatát használva MVNO-ként működhet. A végleges kötelezettségvállalások „előzetes vevői” záradékot tartalmaztak (a Telenet nem zárhatja le a műveletet addig, amíg meg nem kötik az ügyfélkörökről való lemondást tartalmazó megállapodást), és előírták, hogy a Bizottságnak a végleges kötelezettségvállalásokban foglalt követelmények teljesülésének függvényében jóvá kell hagynia az MVNO-megállapodást.

(30)

A Liberty Global azzal a javaslattal élt a Bizottság felé, hogy a Medialaan legyen a megelőző korrekciós intézkedés során vevőként eljáró fél. A Liberty Global emellett benyújtotta a Bizottságnak i. a BASE-ügyfélkörök értékesítéséről a Medialaannal kötött megállapodás másolatát, valamint ii. a Medialaannal kötött MVNO-megállapodás másolatát.

(31)

A végleges kötelezettségvállalások értelmében a Telenet átruházza a Medialaanra egyrészt a „JIM Mobile” márka ügyfélköre feletti tulajdonjogát, másrészt az alapfelszereltségű MVNO Mobile Vikingsben meglévő 50 %-os részesedését. Ugyan a „JIM Mobile” márka már a Medialaané, a „JIM Mobile” ügyfelei viszont a BASE-hez tartoznak. A Mobile Vikings a BASE hálózatán működő alapfelszereltségű MVNO, amelyben a BASE 50 %-os részesedéssel rendelkezik. A BASE tulajdonában lévő Mobile Vikings-részesedések megszerzésével párhuzamosan, de attól függetlenül a Medialaan a Mobile Vikings másik 50 %-os részesedését is megszerezte. A végleges kötelezettségvállalások, illetve a Medialaan azoktól függetlenül végrehajtott akvizíciója összességében azt eredményeznék, hogy a Mobile Vikings a Medialaan közvetlen vagy közvetett százszázalékos tulajdonában kerülne.

(32)

A végleges kötelezettségvállalások az alábbi kikötések beemelését írták elő az MVNO-megállapodásba: i. a Telenet közreműködésével a Medialaan meghatározott időn belül teljes felszereltségű MVNO-vá alakul át; ii. az MVNO-megállapodás időtartama a teljes felszereltségű MVNO-vá alakulástól számított öt év; iii. az MVNO-megállapodás értemében az MVNO előre fizetett, használatalapú szolgáltatási modell szerint működne, opciós lehetőséggel, hogy adatkapacitáshoz jusson a BASE-től (a hang- és SMS-szolgáltatások alapjául továbbra is a használatalapú modell szolgálna); iv. a kapacitásopció értelmében a Medialaan fix éves díj fejében megszerezheti a BASE-hálózat kapacitásának 20 %-át, illetve lehetősége van további (5 %-os, majd még 5 %-os) kiegészítő kapacitás megszerzésére; v. a kapacitásopció igénybevétele esetén az MVNO-megállapodás a kapacitásopció alkalmazásának első évétől számított öt évre meghosszabbodik; vi. az MVNO-megállapodás rögzített tartamú kizárólagossági időszakot állapít meg, amely az ügyfélkörökről való lemondással veszi kezdetét, és amely időszak alatt a Medialaan nem hagyatkozhat más host mobilhálózat-üzemeltetőre; vii. a kapacitásopció szerint abban az esetben, ha a Medialaan túllépi a BASE-től vásárolt kapacitást, a kizárólagossági időszakot követően jogában áll (a BASE-től származó kiegészítő kapacitás vásárlásának alternatívájaként) másik mobilhálózat-üzemeltetőtől beszerezni a szükséges pótkapacitást.

2. A benyújtott kötelezettségvállalások, valamint a vevő értékelése

(33)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a végleges kötelezettségvállalások orvosolják a Bizottságnak a mobiltávközlési szolgáltatások kiskereskedelmi piaca kapcsán megfogalmazott horizontális aggályait.

(34)

A Bizottság szerint azáltal, hogy a Medialaan javára lemondtak két ügyfélkörről (a „JIM Mobile” ügyfelei és a Mobile Vikings), egy olyan mobilhálózat-üzemeltető jöhet létre, amely kellő mérettel és mozgástérrel rendelkezne ahhoz, hogy agresszívan részt vegyen a mobiltávközlés kiskereskedelmi piacán kialakult versenyben és a lehető legnagyobb mértékben azt a versenynyomást keltené, amelyet a művelet előtt a Telenet fejtett ki.

(35)

Az MVNO-megállapodásról a Bizottság úgy vélte, hogy az előre fizetett, használatalapú szolgáltatási modell […], és így lehetővé teszi a Medialaan számára, hogy kedvező gazdasági feltételek mellett működjön. A kapacitásopcióról a Bizottság úgy látta, hogy a szóban forgó opció lehetőséget biztosít a Medialaan számára a további növekedésre, illetve hogy hatékony módon részt vegyen a versenyben.

(36)

Értékelése keretében a Bizottság megvizsgálta a Medialaant mint javasolt vevőt. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Medialaan megfelelő vevő lenne, nem függne a Telenettől és rendelkezne a szükséges pénzügyi forrásokkal, szakértelemmel, illetve kellő ösztönzőkkel, hogy érdemben részt vegyen a mobiltávközlés kiskereskedelmi piacán folyó versenyben. A Bizottság konkrétan úgy vélte, hogy a „JIM Mobile-” és Mobile Vikings-ügyfelek Medialaanra történő átruházása, valamint a Medialaan teljes felszereltségű MVNO-vá alakulása megvalósítható a végleges kötelezettségvállalásokban rögzített időkereten belül és lehetővé tenné, hogy a Medialaan hatékony versenytársként lépjen fel. A Bizottság ezenfelül azt is megállapította, hogy a Medialaan „JIM Mobile” ügyfelei és a Mobile Vikings kapcsán végzett akvizíciója prima facie nem vet fel versenyjogi aggályokat.

(37)

A Bizottság emellett ismét áttekintette a Telenet és a Medialaan közötti MVNO-megállapodást, és arra jutott, hogy a megállapodás feltételei összhangban álltak a végleges kötelezettségvállalások követelményeivel.

(38)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a végleges kötelezettségvállalások orvosolnák a mobiltávközlés kiskereskedelmi piaca kapcsán a Bizottság által azonosított horizontális aggályokat. A Bizottság jóváhagyta a Medialaant mint megfelelő vevőt és kijelentette, hogy az MVNO-megállapodás összhangban áll a végleges kötelezettségvállalásokkal.

VI. KÖVETKEZTETÉS

(39)

A fent említett okoknál fogva a határozat megállapítja, hogy – a bejelentő fél által tett kötelezettségvállalások teljesülésének függvényében – a tervezett összefonódás nem akadályozza jelentős mértékben a hatékony versenyt a belső piacon vagy annak jelentős részén.

(40)

Következésképpen az összefonódást – az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 8. cikkének (2) bekezdésével, továbbá az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban – a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani.

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete).

22.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/13

A Bizottság közleménye az AT.40023 – Határokon átnyúló hozzáférés a fizetős televízióhoz ügyben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően

(2016/C 141/07)

1. Bevezetés

(1)

A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 9. cikke szerint ha a Bizottság olyan határozatot szándékozik elfogadni, amely a jogsértés befejezését írja elő, és az érintett vállalkozások olyan kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel, hogy a Bizottság által számukra az előzetes értékelésben kifejezett elvárásoknak eleget tesznek, a Bizottság határozatával ezeket a kötelezettségvállalásokat a vállalkozások számára kötelezővé teheti. Az ilyen határozat határozott időre fogadható el és azt mondja ki, hogy a Bizottság részéről semmilyen további intézkedés nem indokolható.

(2)

Ugyanezen rendelet 27. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság közzéteszi az ügy tömör összefoglalóját és a kötelezettségvállalások fő tartalmát. Az érdekelt harmadik felek a Bizottság által meghatározott határidőn belül nyújthatják be észrevételeiket.

2. Az ügy összefoglalója

(3)

2015. július 23-án a Bizottság kifogásközlést (a továbbiakban: Kifogásközlés) fogadott el többek között a Paramount Pictures International Limited (mint a Viacom Global (Netherlands) B.V. összefonódás általi jogutódja) (a továbbiakban: PPIL) és a Viacom Inc. (a továbbiakban: Viacom) (a továbbiakban együttesen: Paramount) magatartása tekintetében. A Kifogásközlés az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti előzetes értékelésnek is minősül.

(4)

A Kifogásközlés szerint a Paramount licencmegállapodást kötött a Sky UK Limited fizetős televízióstartalom-szolgáltatóval, mely megállapodás rendelkezései:

—

megtiltják a Sky-nak vagy korlátozzák a Sky-t abban, hogy kiskereskedelmi fizetős televízióstartalom-szolgáltatásait elérhetővé tegye az EGT-n belül, de az Egyesült Királyságon és Írországon kívül lakóhellyel rendelkező vagy elhelyezkedő olyan ügyfelek számára, akiktől felszólítás nélkül ilyen kérést kapott, és/vagy

—

előírják a Paramount számára, hogy azt EGT-n belül, de az Egyesült Királyságon és Írországon kívül található műsorszolgáltatóknak megtiltsa vagy korlátozza, hogy elérhetővé tegyék kiskereskedelmi fizetős televízióstartalom-szolgáltatásaikat az Egyesült Királyságban és Írországban lakóhellyel rendelkező vagy elhelyezkedő olyan ügyfelek számára, akiktől felszólítás nélkül ilyen kérést kaptak (mindkét típusú rendelkezés a továbbiakban: Vitatott Rendelkezések).

(5)

A Kifogásközlés előzetes következtetése szerint a Paramount magatartása megsérti az EUMSZ 101. cikkét és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 53. cikkét, mivel: i. a rendelkezések célja az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése és az EGT-megállapodás 53. cikkének (1) bekezdése szerinti versenykorlátozás; ii. a rendelkezések gazdasági és jogi háttere nem tartalmaz olyan körülményeket, amelyek azt igazolnák, hogy e rendelkezések nem torzítják a versenyt; és iii. a rendelkezések nem teljesítik az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése és az EGT-megállapodás 53. cikkének (3) bekezdése szerinti kivételek feltételeit.

(6)

A Kifogásközlésnek szintén tárgyát képezi az egyrészről a Sky, másrészről pedig a Disney, az NBCUniversal, a Sony, a Twentieth Century Fox és a Warner Bros által tanúsított magatartás. A Bizottság jelenleg is vizsgálja a Disney, az NBCUniversal, a Sony, a Twentieth Century Fox, a Warner Bros és a Sky magatartásának az EUMSZ 101. cikkének és az EGT-megállapodás 53. cikkének való megfelelőségét (ideértve a Sky-nak a Paramount és a Sky közötti licencmegállapodások fent említett rendelkezései tekintetében tanúsított magatartását is).

3. A felajánlott kötelezettségvállalások fő tartalma

(7)

A Paramount nem ért egyet a Kifogásközlésben szereplő aggályokkal. Mindazonáltal a Bizottság versennyel kapcsolatos aggályainak eloszlatására kötelezettségvállalásokat ajánlott fel az 1/2003/EK rendelet 9. cikkének megfelelően. A kötelezettségvállalások fő elemei a következők lennének:

A Paramount nem létesít, nem újít meg vagy nem hosszabbít meg olyan Fizetős Televíziós Tartalmakra Vonatkozó Licencmegállapodást (2), amely az EGT bármely területét érintő További Kötelezettségeket keletkeztet (vagy újít meg). Ezek meghatározásai a következők:

—

a Kifogásközlésben meghatározott típusú szerződéses kötelezettségek, amelyek megakadályoznak vagy korlátoznak egy Műsorszolgáltatót abban, hogy az EGT-n belül, de az ezen Műsorszolgáltató számára a licencmegállapodás által engedélyezett területen kívül lakóhellyel rendelkező vagy elhelyezkedő egyedi ügyfelektől felszólítás nélkül érkező kérésre válaszoljanak („a Műsorszolgáltató Kötelezettsége”),

—

a Kifogásközlésben meghatározott típusú szerződéses kötelezettségek, amelyek előírják a Paramount számára, hogy megtiltsa vagy korlátozza az Európai Gazdasági Térségen belül, de egy másik Műsorszolgáltató számára engedélyezett területen kívül elhelyezkedő Műsorszolgáltatók számára, hogy az ezen Műsorszolgáltató számára engedélyezett területen belül lakóhellyel rendelkező vagy elhelyezkedő egyedi ügyfelektől felszólítás nélkül érkező kérésre válaszoljanak („Paramount Kötelezettsége”);

A Paramount:

—	nem törekszik bíróság vagy igazságszolgáltatási fórum előtti eljárást érvényesíteni vagy indítani a Műsorszolgáltató Kötelezettségének megsértése miatt, meglévő Fizetős Televíziós Tartalomra Vonatkozó Licencmegállapodások tekintetében, valamint

—	közvetlenül vagy közvetetten nem tartja tiszteletben vagy nem érvényesíti a Paramount Kötelezettségét meglévő Fizetős Televíziós Tartalomra Vonatkozó Licencmegállapodások tekintetében.

(8)

A Paramount kötelezettségvállalásai egyaránt vonatkoznak a lineáris fizetős televízióstartalom-szolgáltatásokra, és – a műsorszolgáltatóval kötött licencszerződésben (vagy külön licencszerződés(ek)ben) szereplő mértékben – az előfizetéses digitális videotéka (SVOD) szolgáltatásokra.

(9)

A kötelezettségvállalások időtartama az attól a naptól számított öt év, amelyen a Paramount hivatalos értesítést kap az 1/2003/EK rendelet 9. cikke alapján hozott bizottsági határozatról.

(10)

A kötelezettségvállalások teljes anyagát közzétették angol nyelven a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

4. Felkérés észrevételek megtételére

(11)

A piaci tesztelés függvényében a Bizottság olyan határozatot kíván az 1/2003/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének értelmében elfogadni, amely megállapítja a fent összefoglalt és a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján közzétett kötelezettségvállalások kötelező jellegét.

(12)

Az 1/2003/EK rendelet 27. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket a tervezett kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban. Ezen észrevételeknek e közzététel napjától számított egy hónapon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. A Bizottság felkéri továbbá az érdekelt harmadik feleket, hogy nyújtsák be észrevételeik betekinthető változatát is, amelyből az üzleti titkokat és egyéb bizalmas részeket törölték, vagy azokat adott esetben betekinthető összefoglalóval vagy az „üzleti titok” vagy a „bizalmas” szóval helyettesítették.

(13)

Kérjük a válaszadókat, hogy válaszaikat és észrevételeiket lehetőleg indokolják meg, és ismertessék a vonatkozó tényeket is. Amennyiben a javasolt kötelezettségvállalások bármely részével kapcsolatban problémát állapítanak meg, kérjük, tegyenek javaslatot e probléma megoldására.

(14)

Az észrevételeket az AT.40023 – Határokon átnyúló hozzáférés a fizetős televízióhoz hivatkozási szám feltüntetésével lehet a Bizottsághoz eljuttatni e-mailben (e-mail: COMP-GREFFE-ANTITRUST@ec.europa.eu), faxon (faxszám: +32 22950128) vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Antitrust Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o. Az EK-Szerződés 81. és 82. cikke 2009. december 1-jei hatállyal az EUMSZ 101., illetve 102. cikkévé vált. A két-két rendelkezés tartalmilag azonos. E közlemény értelmében az EUMSZ 101. és 102. cikkére való hivatkozást értelemszerűen az EK-Szerződés 81. és 82. cikkére történő hivatkozásként kell érteni.

(2) „Fizetős Televíziós Tartalmakra Vonatkozó Licencmegállapodás”: olyan megállapodás, amely kizárólagos jelleggel egy műsorszolgáltatónak (mint hasznosító) engedélyezi a hasznosítási engedély tulajdonosa meghatározott jövőbeni filmkibocsátásainak (és esetleg más audiovizuális tartalmaknak) a hasznosítását egy korlátozott időszakon belül, melynek során a műsorszolgáltató fizetős televíziós tartalom formájában, és – amennyiben ezt az ilyen műsorszolgáltatóval kötött linencmegállapodás (vagy külön linencmegállapodás(ok)) tartalmazza vagy tartalmazzák – előfizetéses digitális videotéka (SVOD) formájában közzé teheti a filmeket.

22.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/16

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 141/08)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„PÃO DE LÓ DE OVAR”

EU-szám: PT-PGI-0005-01341 – 2015.5.28.

OEM ( ) OFJ ( X )

1. Elnevezés(ek)

„Pão de Ló de Ovar”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Portugália

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.3. osztály Kenyér, édes tészták, torták, cukrászsütemények, kekszek és egyéb sütőipari termékek

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pão de Ló de Ovar” elnevezésű pékáru tojásból (főleg tojássárgájából), cukorból és lisztből készül.

A fehér papírral bélelt öntőformába csomagolt, „parasztkenyér” alakú termék jellemzője a könnyű, krémes, puha és sárga tészta (ló), a finom, enyhén nedves és aranybarna kéreg, valamint a nedves belső rész (pito). Fizikai-kémiai jellemzői és érzékszervi tulajdonságai a következők:

Fizikai paraméterek: a „Pão de Ló de Ovar” kétféle méretének átlagértékei:

	„Pão de Ló de Ovar” Miniatura vagy Infantes		„Pão de Ló de Ovar” Normál
	Min.	Max.	Min.	Max.
Tömeg (g)	100	125	485	1 500
Magasság (cm)	3	8	7	14
Átmérő (cm)	11	12	16	28

A kis méretű „Pão de Ló de Ovar”Infantes [„baba”] néven is ismert.

Kémiai összetétel: átlagértékek:

	Min.	Max.	Min.	Max.
Cukor (%)	37,80	49,20	Oldódó 29,20	Oldódó 39,20
Cukor (%)	37,80	49,20	Oldhatatlan 5,40	Oldhatatlan 13,40
Zsír (%)	12,80	18,20
Összes víz (%)	24,50	33,10
Fehérje (%)	7,40	14,60	Oldódó 1,30	Oldódó 2,70
			Oldhatatlan 7,90	Oldhatatlan 10,10
			Vízaktivitás 0,831	Vízaktivitás 0,937

Mivel élettartama során a termék veszít nedvességtartalmából, a fenti értékek 2,5 %-kal csökkenhetnek.

Érzékszervi tulajdonságok

Szín	Kéreg: sárga és barna közötti színűre sütve
	Nedves rész vagy pito: arany tojássárga színű, esetleg narancsos vagy enyhén barnás árnyalatokkal
	Száraz rész: tojássárga színű, esetleg narancsszínű árnyalatokkal
Külső megjelenés	Kéreg: egységes; a felszín kissé egyenetlenné válhat ott, ahol a tészta megsüllyedt, és kis számban tésztabuborékok is előfordulhatnak
	Nedves rész vagy pito: krémes, enyhén folyós, vagy a pão de ló megvágásakor folyhat is
	Száraz rész: lyukacsos
Illat	Pão de Ló: enyhén tojásillatú, karamelles (de nem égett) felhanggal
Íz	Pão de Ló: édes és tojásízű
Textúra	Pão de Ló: közepesen tömör állagú, szájban olvadó és puha, így biztosítva azt, hogy a fogyasztó maximálisan érezze a folyós rész krémességét

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Friss tojás, fehér cukor, búzaliszt (55-ös) és só. A só hozzáadása szabadon választható.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A keverék előkészítése

Ebben a szakaszban nagyon fontos a végtermék minőségének kialakítása terén szerzett tapasztalat, mivel a készítőnek tudnia kell azt, hogy a keverék mikor „pont jó”.

Az öntőforma előkészítése és megtöltése

Az öntőforma gondosan beigazított sütőpapírral van bélelve. Ehhez jártasság és kézügyesség szükséges.

A keveréket ezután beleöntik az öntőformába, amihez szintén szükség van a készítő szakértelmére és tapasztalatára.

Sütés

Folyamatosan figyelni kell a sütőbe helyezett „Pão de Ló de Ovar” alakulását, mivel a különleges jellemzőnek számító pito mennyisége a sütési idő függvénye.

Kihűlés

Kihűléséig a „Pão de Ló de Ovar” az öntőformában marad. A kihűlést követően történik meg a papír felvágása.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A címke kötelező elemei a következők:

1.	A „Pão de Ló de Ovar – Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy „Pão de Ló de Ovar OFJ” felirat

2.	Az alább látható „Pão de Ló de Ovar” logó

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Ovar városa (Esmoriz, Cortegaça, Maceda, Arada, Ovar, São João, São Vicente és Válega községek).

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

Már a 18. század vége óta Ovar városa, illetve más néven Villa de Ovar a „Pão de Ló de Ovar” előállításához kapcsolódó know-how őrzője.

A „Pão de Ló de Ovar” előállítása azért korlátozódik Ovar városára, mert hagyományosan itt készítették és itt szerzett hírnevet – a helybeliek által 1781 óta vezetett dokumentáció szerint – a nagyheti ünnepségekhez kapcsolódva, és mert a térség egyik történelmi hagyományának számít.

Manuel Lírio atya – akinek lehetősége volt az Irmandade dos Passos megrongálódott feljegyzéseinek tanulmányozására – erősítette meg a tényt, hogy a „Pão de Ló de Ovar” előállítása már a 18. század vége óta folyik Villa de Ovar határain belül. A „kitépett lapokkal, meglazult kötéssel, gyűrötten, piszkos rongyokként nagy összevisszaságban heverő” könyveket tanulmányozó Lírio atya tolla nyomán a következőket rögzíti az Os Passos: subsídios para a história de Ovar: „1781-ben Pão de Ló de Ovar adományokat kaptak azok a papok, akik a szent szobrokat vitték a nagyheti körmenetben. Tanúbizonyság ez arra, hogy milyen régóta létezik ez a sütemény”.

Hírnevét a természetes és regionális tényezők ötvözete, a kiváló minőségű tojások és a végeredmény kialakításában létfontosságú know-how alkalmazása adja.

A „Pão de Ló de Ovar” a „parasztkenyér” alak, a könnyű, krémes, puha és sárga tészta (ló), a kézműves módszereknek köszönhető finom, enyhén nedves és aranybarna kéreg, valamint a nedves belső rész (pito) alapján különböztethető meg más sütőipari termékektől.

A belül nedves könnyű, krémes, puha és sárga tészta előállítási módja több szakaszból áll, ahol az ovari pékek hozzáértésében gyökerező készítési rituálék nélkülözhetetlenek ahhoz az egyenletes sütéshez, amellyel biztosíthatók a végtermék szükséges tulajdonságai.

A tészta készítéséhez először fel kell verni a tojásokat, a cukrot és a (tetszőlegesen hozzáadott) sót legfeljebb 20 percig, amíg a keverék fehéres színt nem kap. Ezután történik meg az átszitált liszt hozzáadása és lassú, egyenletes bekeverése.

Az ebben a szakaszban alkalmazott know-how nagyon fontos a végtermék minőségének kialakításában, hiszen ettől függenek a „Pão de Ló de Ovar” jellegzetes tulajdonságai.

Ezt követi a fekete vagy vörös agyagból készült öntőforma kibélelése papírral; ez kifejezetten erre a termékre jellemző szakasz. A béleléshez használt sütőpapírból (100–120 g/m2) nyolcszori hajtással kell négy szabályos redőt kialakítani. A megfelelő illeszkedés érdekében mindezt nagy odafigyeléssel kell végezni. A redőknek egyenlő távolságra kell lenniük egymástól; ezután a papírt recés élű ollóval kell körbevágni.

Második lépésként következik a keverék áthelyezése a papírral kibélelt öntőformákba. Itt mutatkozik meg a készítési know-how és jártasság, hiszen a normál sülés érdekében a helyes mennyiséget kell betenni az öntőformába anélkül, hogy a keverék kifolyna a papír fölött.

Harmadik lépésként a sütemények bekerülnek az elektromos sütőbe, ahol a késztermék kívánt folyadéktömegétől függően 50–120 percen át sülnek 140 és 200 °C közötti hőmérsékleten. Ez a szakasz nagyon fontos a termékminőség kialakításában – a siker kulcsát az alkalmazott know-how jelenti, hiszen ezzel biztosítható az, hogy a kívánt textúra elérése érdekében a sütés pontosan a kellő időn át történjen, ezért állandó odafigyelésre van szükség.

A sütést akkor kell befejezni, amikor a kéreg már aranybarna és enyhén nedves, az alatta lévő rész pedig krémes. A Pão de Ló esetében a sütés időtartama határozza meg a pito mennyiségét, ezáltal pedig a termék egyedi jellegét.

A „Pão de Ló de Ovar” különlegességét a keverék előkészítéséhez, öntőformába való behelyezéséhez és az éppen a kellő időtartamon át történő sütéséhez szükséges know-how adja.

A „Pão de Ló de Ovar” – amelynek története egészen a 18. század végéig nyúlik vissza – a keverék előkészítéséhez és megsütéséhez alkalmazott know-how közvetlen eredménye.

A szájhagyomány úgy tartja, hogy a 19. század során különböző családok foglalkoztak Ovarban a regionális édesség, vagyis a „Pão de Ló de Ovar” készítésével. 1877-ben a Vila de Ovar bemutatásával foglalkozó, Aveiro e seu Distrito című munkájában Marques Gomes megjegyzi, hogy „egyre nagyobb elismertségnek örvendenek Aveiro rivális édességei, a pão de ló és az ovos molles”. A „Pão de Ló de Ovar” egyértelműen a kiváló minőség és a piacbővülés ténye miatt szerzett magának elismerést hagyományos portugál süteményként.

Általános népszerűségének növeléséhez hozzájárultak az Orfeão de Ovar szervezésében tartott 1949-es, 1950-es és 1972-es bemutatók is.

Az emlékekben és az ízlelőbimbókon sokáig megmaradó „Pão de Ló de Ovar” az 1980-as évek óta már a legtöbb portugál élelmiszer-ipari vásáron bemutatásra került, és kiválóan szerepelt a fontosabb rendezvényeken. A fővárosban különösen az 1890-es években vált népszerűvé, amikor az ünnepi időszakok során a fragatas de Ovar [helyi vitorlás hajók] legénysége nagy kosarakba rakott „Pão de Ló de Ovar” ajándékozásával kedveskedett a hajótulajdonosoknak és azok ügyfeleinek.

A Pão de Ló Celeste de Ovar – amelynek nagyobb mennyiségben történő előállítása és forgalmazása 1917-ben indult meg – szintén nagyban hozzájárult a „Pão de Ló de Ovar” hírének terjedéséhez.

Az egyedi terméknek számító „Pão de Ló de Ovar” specifikus tulajdonságait a készítők szakértelme adja, ami a formára és ízre vonatkozóan láthatatlan köteléket alakít ki a termék és a készítési helyek között.

A „Pão de Ló de Ovar” – a 18. század vége óta kizárólag Ovar városához kapcsolódó – hírneve és ismertsége jól dokumentált.

Meg kell említeni, hogy a „Pão de Ló de Ovar” előállításához kapcsolódó know-how mindig is Ovar város határain belül maradt.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.dgadr.mamaot.pt/images/docs/val/dop_igp_etg/Valor/CE_Pao_lo_Ovar.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

22.4.2016

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/21

(2016/C 141/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„ORIEL SEA SALT”

EU-szám: IE-PDO-0005-01318 – 2015.2.26.

OEM ( X ) OFJ ( )

1. Elnevezés(ek)

„Oriel Sea Salt”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Írország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

2.6. osztály: Só

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

Az „Oriel Sea Salt” a Port Oriel-i öbölben (Clogherhead, Drogheda, Louth megye, Írország) kitermelt tengeri só elnevezése. Finomszemcsés, kristályfehér, adalékanyagoktól mentes tengeri só. A finom szemcséket mikrométerben (μm) mérik. A szemcsék 90 %-ának mérete 90–500 μm, míg a fennmaradó 10 %-é 500–1 000 μm. Közel porszerű az állaga. Ez a szemcseméret (nem kisebb vagy nagyobb kristály) lehetővé teszi, hogy a tengeri só gyorsabban átjárja az ételt, mert könnyen eloszlik és felszívódik.

A tengeri só íze intenzíven sós. Lágy ízű, nem csípős vagy savanyú, mivel olyan zárt túlnyomásos rendszerben termelik ki, amely biztosítja, hogy a tengeri só csak akkor kerül kapcsolatba levegővel, földdel vagy emberekkel, ha csomagolásra készen kikerül ebből a rendszerből. Ez garantálja, hogy az egyedülálló szemcseméretének, állagának és lágy ízének köszönhetően az „Oriel Sea Salt” tökéletes összetevőjű szűz tengeri só. Az ízt és állagot vizsgáló független vaktesztek igazolták intenzív ízét, amely lehetővé teszi, hogy akár 30 %-kal kevesebb tengeri só kerüljön összetevőként felhasználásra az élelmiszer-ipari termékekben.

Az „Oriel Sea Salt” természetes módon kristályfehér, így nem igényel mosást vagy öblítést. Ez biztosítja, hogy a termékben megmaradjanak olyan természetes tengeri ásványok, mint a magnézium, a kálium és 65 nyomelem. (A tengeri só mosása gyakori, ha szabad levegőn vagy talajrétegen termelik ki).

Az „Oriel Sea Salt” vizsgálati tanúsítványa, az értékek az alábbi táblázatban szereplő értékek +/– 10 %-ának felelnek meg.

Az Oriel Sea Salt elemzése Vizsgálat: ICP MS		Oriel Sea Salt
		mg/kg
NaCl	Nátrium-klorid	Több mint 88 %(m/m)
H2O	Víz	Kevesebb mint 5 %
Ca	Kalcium	Kevesebb mint 5 mg/kg
Mg	Magnézium	500–800 mg/kg
K	Kálium	Kevesebb mint 3 000 mg/kg
Cu	Réz	Kevesebb mint 2 mg/kg
Zn	Cink	Kevesebb mint 2 mg/kg
Cr	Króm	Kevesebb mint 1,3 mg/kg
Ni	Nikkel	Kevesebb mint 0,5 mg/kg
Pb	Ólom	Kevesebb mint 0,4 mg/kg
Mn	Mangán	Kevesebb mint 0,1 mg/kg
Cd	Kadmium	Kevesebb mint 0,04 mg/kg
Fe	Vas	Nyomokban
P	Foszfor	Nyomokban
B	Bór	Nyomokban
Co	Kobalt	Nyomokban
Hg	Higany	Nyomokban

3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Az Ír-tengerből természetes módon kitermelt tengeri só.

3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az előállítás és eljárás lépései:

A végtermék egységes minőségének biztosítása érdekében a kitermeléssel, párologtatással, szétválasztással és kristályosítással kapcsolatos valamennyi eljárásra a meghatározott területen kerül sor, ellenőrzött és felülvizsgált körülmények között. Ez a következőket foglalja magában:

—	a tengervíz szivattyúzása és szűrése a szűrőrendszeren keresztül,

—	a sóoldat sűrítése a zárt túlnyomásos rendszerben,

—	a tengeri só kristályosítása a zárt túlnyomásos rendszerben,

—	a finom szemcséjű tengerisó-kristályok begyűjtése.

3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Port Oriel, Clogherhead a mélytengeri szorosokba benyúló Clogher Head földnyelv északnyugati részén helyezkedik el. A konkrét körülhatárolt terület a Clogher Head déli csúcsától (északi szélesség 53°47′42″, nyugati hosszúság 6°13′04″) a Dunany Point északi csúcsáig (északi szélesség 53°51′41″, nyugati hosszúság 6°14′18″) terjed. 9,26 km a Dundalk Bay-i élő kagyló osztályozott termelési területen (2014) (a Tengeri Halászati Védelmi Hatóság [The Sea Fisheries Protection Authority] területkódja: LH-DB-DB).

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

A tengeri só íze és a külsejére jellemző jegyek szorosan kapcsolódnak a termék származásához. Ahogy a termőföld és az időjárás befolyásolja a szőlőtermést, úgy befolyásolják az Oriel Sea Salt tengeri sót a mélytengeri áramlatok, a víz tisztasága, ásványianyag-tartalma és minősége, valamint az említett tulajdonságok kialakítására, megőrzésére és finomítására szolgáló folyamatok.

A tengeri só kitermelése évszázadokra nyúlik vissza ebben a régióban. Az alábbi részlet a Louth megyei Archaelogical & Historical Journal című lapból származik. „1667. január 28-án Dungannon vikomt bérbe adott egy földterületet a middlesexi Chiswickből származó Cooke ezredesnek mint sógyártónak Carlingforde városának közelében sótelep létrehozása céljából.” Port Oriel neve évszázadokon át a gazdag halászati vizeket jelentette, ahol a helyiek mélytengeri halakra halásznak közvetlenül a sziklákon és a kikötőben. A só a kifogott halnak fogyasztás, tárolás és a piacra szállítás céljából történő tartósításához szükséges alapvető hozzávalónak számított. (A Newry Street közelében az 1797. évi térképen szerepel egy sótelep, és a sókapukat/zsilipkapukat leíró helyi dokumentált tények is fennmaradtak.)

A Golf-áramlat Írország nyugati partja mellett halad el, majd amikor találkozik a Norvég-tenger hidegebb vizével, megkerüli az északi és északkeleti földnyelvet, és nyolc kilométerrel a Port Oriel-i öblön túl eléri a végpontját. Az áramlat ezen a ponton megszűnik, amikor találkozik a Boyne folyó (Írország második legnagyobb folyója) tengerbe ömlő masszív víztömegével.

Port Oriel a mélytengeri szorosokba közvetlenül benyúló Clogher Head földnyelv északnyugati részén helyezkedik el. A vizsgálatok szerint a szóban forgó vizek sótartalma hasonló az általában csak a mélytengeri vizekre jellemző sótartalomhoz. Ez a magas sótartalom a Golf-áramlat e területre jellemző szokatlan mélytengeri áramlatainak köszönhető. A Port Oriel vize egységesen 3,5–3,6 % sűrűségű, ami megegyezik a mélytengeri vizek sűrűségével.

Port Oriel vize az Ír Tengeri Intézet (The Marine Institute of Ireland) értékelése szerint sok éve kiváló nemzetközi minőségű, azaz a legtisztább tenger. A kagylófélék, rákok és homárok halászata virágzó tevékenység a Port Oriel-i öbölben és környékén, és a mészhéjú állatok bősége is hozzájárul a víz magas minőségéhez és ásványianyag-tartalmához. Ez a terület továbbá a Dundalk Bay-i élő kagyló osztályozott termelési területen (2014) belül található (a Tengeri Halászati Védelmi Hatóság [The Sea Fisheries Protection Authority] területkódja: LH-DB-DB).

Az „Oriel Sea Salt” tulajdonságai közvetlenül az adott földrajzi területen található szokatlan mélytengeri áramlatokhoz és az ilyen sekély vizekre általában nem jellemző magas ásványianyag-tartalomhoz kapcsolódnak, illetve a Golf-áramlat áramlatainak és az ár-apálymozgásoknak köszönhetők, amelyek Írország északi partját megkerülve a nagyobb Dundalki öbölbe, majd a Port Oriel-i öbölbe érkeznek. Ezt a jó minőségű és magas ásványianyag-tartalmú vizet begyűjtik és finomítják az alkalmazott eljárás során, és addig nem kerül kapcsolatba levegővel, földdel vagy emberekkel, amíg nem lesz belőle kristályfehér, mosatlan, ásványi anyagokban gazdag só. Ennek eredményeképpen finomszemcsés tengeri só jön létre.

Összefoglalás:

Az előállított tengeri só jellemzői a termék származásának köszönhetőek, és közvetlen kapcsolatban vannak a víz sótartalmával, minőségével és a vízben található ásványi anyagok sűrűségével. Ez tükröződik az „Oriel Sea Salt” finom szemcséiben, intenzív ízében és magasabb ásványianyag-tartalmában.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(A rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.agriculture.gov.ie/gi/pdopgitsg-protectedfoodnames/products/

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 141

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	59. évfolyam 2016. április 22.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2016/C 141/01	A rendelet alkalmazhatatlansága egy bejelentett összefonódásra (Ügyszám M.7940 – Netto/Grocery store at Armitage Avenue Little Hulton) ( 1 )	1
2016/C 141/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7726 – Coty/Procter & Gamble Beauty Businesses) ( 1 )	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 141/03	Euroátváltási árfolyamok	2
2016/C 141/04	Az Összefonódásokkal Foglalkozó Tanácsadó Bizottság 2016. január 21-i ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/M.7637 Liberty Global/BASE Belgium ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Cseh Köztársaság	3
2016/C 141/05	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Liberty Global/BASE Belgium (M.7637)	5
2016/C 141/06	A Bizottság határozatának összefoglalója (2016. február 4.) egy összefonódásnak a belső piaccal és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (M.7637 sz. ügy – Liberty Global/BASE Belgium) (az értesítés a C(2016) 531. számú dokumentummal történt) ( 1 )	7

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1355
JPY	Japán yen	124,50
DKK	Dán korona	7,4411
GBP	Angol font	0,78693
SEK	Svéd korona	9,1845
CHF	Svájci frank	1,0989
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,2015
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,024
HUF	Magyar forint	310,70
PLN	Lengyel zloty	4,3085
RON	Román lej	4,4815
TRY	Török líra	3,1962
AUD	Ausztrál dollár	1,4496
CAD	Kanadai dollár	1,4346
HKD	Hongkongi dollár	8,8088
NZD	Új-zélandi dollár	1,6262
SGD	Szingapúri dollár	1,5252
KRW	Dél-Koreai won	1 286,36
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,0999
CNY	Kínai renminbi	7,3525
HRK	Horvát kuna	7,4870
IDR	Indonéz rúpia	14 903,44
MYR	Maláj ringgit	4,4105
PHP	Fülöp-szigeteki peso	52,822
RUB	Orosz rubel	73,8545
THB	Thaiföldi baht	39,743
BRL	Brazil real	4,0043
MXN	Mexikói peso	19,6232
INR	Indiai rúpia	75,2595

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2016/C 141/07	A Bizottság közleménye az AT.40023 – Határokon átnyúló hozzáférés a fizetős televízióhoz ügyben az 1/2003/EK tanácsi rendelet 27. cikke (4) bekezdésének megfelelően	13
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2016/C 141/08	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	16
2016/C 141/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	21