15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/1

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/2

—

helyezze hatályon kívül a Törvényszék (második tanács) 2015. szeptember 15-i ítéletét (T-483/12) és utasítsa el a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsának az R 2103/2010-4. sz. ügyben 2012. szeptember 3-án hozott határozata ellen benyújtott keresetet;

—

másodlagosan, a Törvényszék megtámadott ítéletének hatályon kívül helyezése mellett utalja vissza elé az ügyet;

—

kötelezze a felperest (Nestlé Unternehmungen Deutschland GmbH) az eljárási költségek viselésére.

1.

A fellebbező téves értékelési kritériumok alkalmazását kifogásolja a felszólalásban hivatkozott védjegy konkrét használatának 207/2009 rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti megengedett eltérés megítélésével kapcsolatban. E tekintetben a fellebbező kifejti, hogy a Törvényszék az összetéveszthetőség megállapítására vonatkozó kritériumok alapján tévesen határozta meg a felszólalásban hivatkozott védjegy megkülönböztetésre alkalmas alkotóelemeit. Az alkotóelemek védjegyen belüli meghatározó, illetve domináns jellegét, amely az összetéveszthetőség megállapításánál döntő szerepet játszik, az eltérő használat megengedhetőségét illetően nem lehet egyforma megítélés alá vonni. Ebben az összefüggésben nem az összetéveszthetőség veszélyének megállapításáról van szó. Ezzel szemben inkább arról, hogy a használt alak csupán olyan csekély mértékben tér el a lajstromozott védjegytől, hogy a két megjelölés összességében véve egyenértékűnek tekinthető.

2.

A Törvényszék továbbá nem vette figyelembe a felszólalásban hivatkozott védjegy megkülönböztetésre alkalmas alkotóelemeinek meghatározására vonatkozó összes releváns körülményt. A Törvényszék jogilag tévesen vette át a fellebbezési tanács által alkalmazott kritériumokat, maga pedig nem vizsgálta meg egyenként a felszólalásban hivatkozott összetett védjegy számos alkotóelemét.

3.

A fellebbező álláspontja szerint a Törvényszéknek a használt alak meghatározására vonatkozó indokolásában ellentmondások és logikai hibák találhatók. Igaz, hogy a Törvényszék kifejti, hogy a használt megjelölés a lajstromozott alaktól csupán „jelentéktelen alkotóelemeiben” térhet el, és a lajstromozott védjegyet „összességében egyenértékűnek” kell tekinteni ahhoz, hogy a jogfenntartó használatot meg lehessen állapítani. A Törvényszék azonban ezen értékelési kritériumok alkalmazásánál ellentmondásba keveredik és logikai hibákat követ el. A Törvényszék továbbá szigorú vizsgálatot folytat le arra vonatkozóan, hogy az általa megkülönböztetésre alkalmasnak tekintett három elem előfordul-e a használt alakban. E kritériumok alapján a Törvényszék feltételezi a jogfenntartó használatot, és figyelmen kívül hagyja, hogy a használt alakhoz számos új elemet illesztettek, aminek következtében a használt megjelölés és a lajstromozott védjegy már nem tekinthető „összességében egyenértékűnek”.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/3

—

helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének hetedik tanácsa által a T-577/12. sz. ügyben 2015. szeptember 4-én hozott ítéletet;

—

adjon helyt a fellebbezők Európai Unió Törvényszéke elé terjesztett kereseti kérelmeinek;

—

az ellenérdekű felet kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első hatályon kívül helyezési jogalap tekintetében a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 44. pontjában tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a 2012. október 15-i 945/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (1) – mivel utalást tartalmaz a 267/2012/EU rendelet (2) 46. cikkének (2) bekezdésére – úgy kell tekinteni, hogy az jogalapjaként egyértelműen e 46. cikk (2) bekezdését jelöli meg.

2.

A második jogalappal összefüggésben a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott ítéletnek a következő állítással összefoglalható 55–57. pontjában: „a 215. cikk (2) bekezdéséből nem tűnik ki, hogy a természetes vagy jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami szervezetekkel szemben hozott egyedi korlátozó intézkedéseket az EUMSZ 215. cikk (1) bekezdésében előírt eljárás szerint kell elfogadni”. Egyrészt a 215. cikk (1) bekezdése – amely az EUMSZ korlátozó intézkedésekre vonatkozó egyetlen rendelkezése – pontosan kifejti, hogy az ilyen intézkedésekre az e rendelkezésben előírt eljárás alkalmazandó, és e rendelkezés semmilyen más eljárást nem rögzít; másrészt az EUMSZ 291. cikk összeegyeztethetetlen az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésével; másodlagosan az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése nem tekinthető úgy, hogy az a Tanács számára a korlátozó intézkedések elfogadásához az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdéséhez képest kiegészítő jogalapként szolgálhat; végül, szintén másodlagosan, még ha megállapítást is nyerne, hogy az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése a Tanács számára a korlátozó intézkedések elfogadásához az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdéshez képest kiegészítő jogalapként szolgál, az nem változtatna azon, hogy e jogalap alkalmazása a jelen esetben jogellenes.

3.

A harmadik jogalap tekintetében, amelyet másodlagosan arra az esetre nyújtottak be, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az eredetileg az EUMSZ 215. cikken alapuló korlátozó intézkedések elfogadására vonatkozó politika keretében jogilag lehetséges az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének az alkalmazása az egyedi korlátozó intézkedések elfogadásának a megalapozásához, a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az ítélete 75–83. pontjában lényegében azt állapította meg, hogy az Unió Tanácsa – a 291. cikk (2) bekezdése kifejezéseinek az átvételével – „kellően indokolt[an]” alkalmazta ezt az eltérő eljárást, amely a jelen esetben az egyetlen rendelkezésre álló eljárás volt. Egyrészt a megkövetelt indokolásnak kifejezettnek kell lennie; másrészt még annak a feltételezésével is, hogy a hallgatólagos igazolás teljesítheti e követelményt, utóbbi a jelen esetben nem teljesül, mivel a Törvényszék az érintett szövegeket tévesen értelmezte.

4.

A negyedik jogalap tekintetében, amelyet másodlagosan arra az esetre nyújtottak be, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az EUMSZ 215. cikken alapuló korlátozó intézkedések elfogadására vonatkozó politika keretében jogilag lehetséges az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének az alkalmazása az egyedi korlátozó intézkedések elfogadásának a megalapozásához, a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az ítélete 87. pontjában azt állapította meg, hogy a 267/2012 rendelet 46. cikkének (2) bekezdése „fenntartja a Tanács számára az említett rendelet 23. cikke (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek a végrehajtására vonatkozó hatáskört”, amely elegendő az indokolási kötelezettség teljesítéséhez e rendelkezés jogalapjának a megjelölése tekintetében, amely jogalap az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése. A fellebbezők szerint a Törvényszék a 267/2012 rendelet 46. cikke (2) bekezdésének jogilag téves értelmezése alapján jutott erre a következtetésre.

5.

Az ötödik jogalap tekintetében, amelyet másodlagosan arra az esetre nyújtottak be, ha a Bíróság úgy ítélné meg, hogy az EUMSZ 215. cikken alapuló korlátozó intézkedések elfogadására vonatkozó politika keretében jogilag lehetséges az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésének az alkalmazása az egyedi korlátozó intézkedések elfogadásának a megalapozásához, a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék az ítélete 86–88. pontjában tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy értékelte, hogy az uniós jogi aktusokra vonatkozó indokolási kötelezettség nem kötelezi a Tanácsot annak kifejezett megjelölésére, hogy – ami a 267/2012 rendelet 46. cikke (2) bekezdésének a jogalapját illeti –, a 267/2012 rendelet az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdésén alapult.

6.

A hatodik jogalap keretében a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélete 100. és 103. pontjában, valamint 108. és 110. pontjában, amikor azt állapította meg, hogy annak vizsgálatakor, hogy az Unió által elfogadott korlátozó intézkedések tiszteletben tartják-e a jogbiztonság és a jogi előreláthatóság elvét – amelyek értelmében az említett intézkedéseknek egyértelműnek és pontosnak kell lenniük –, figyelembe kell venni az ítélkezési gyakorlat által az uniós jogi aktusok egységes értelmezése kapcsán kialakított szabályokat, amelyek előírják, hogy e jogi aktusokat a többi hivatalos nyelvi változat fényében kell értelmezni és alkalmazni.

7.

A hetedik jogalap keretében a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot az ítélete 134. pontjában, amikor azt állapította meg, hogy a 267/2012 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének d) pontja (a vitatott kritérium) megfelel a jogállamiság elveinek, általánosabban pedig az európai uniós jognak, mivel az „nem önkényes és nem diszkrecionális”, valamint amikor ítéletének 140. pontjában azt állapította meg, hogy „a vitatott kritérium objektív kritériumok bevezetésével korlátozza a Tanács mérlegelési jogkörét, valamint biztosítja az uniós jog által megkövetelt előreláthatósági szintet”. E tekintetben a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a vitatott kritériumot a 2012. március 13-i Melli Bank kontra Tanács ítéletre (C-380/09 P) hivatkozással értelmezte.

8.

A másodlagosan hivatkozott nyolcadik jogalap keretében a fellebbezők azt állítják, hogy még ha a „kapcsolat” kifejezést a Törvényszék ítéletében foglaltak szerint kell is érteni, meg kell állapítani, hogy azt a jelen esetben tévesen alkalmazták.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/5

—

részlegesen semmisítse meg a Tanács 2015. szeptember 11-i, az Állandó Képviselők Bizottsága elnökének 2015. szeptember 11-i következtetésében szereplő határozatát, amely jóváhagyta egy olyan vitaanyagnak az Unió és tagállamai nevében való benyújtását a Bizottság részére, amely egy jövőbeli, a Weddell-tengerben védett tengeri területek létrehozására irányuló javaslatra vonatkozott az Antarktisz tengeri állat- és növényvilágának megóvása érdekében, és amely határozatot az Állandó Képviselők Bizottsága 2554. üléséről 2015. szeptember 23-án készült összefoglaló jegyzőkönyv tartalmazta (11837/15 dokumentum, 65. pont, 19. és 20. o., és 11644/1/15/REV dokumentum), amennyiben a Tanács azt írta elő, hogy a vitaanyagot az Unió és tagállamai nevében nyújtsák be, ahelyett, hogy azt kizárólag az Unió nevében nyújtanák be;

—

az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/6

1)

A héairányelv (1) 133. cikkének második albekezdése alapján alkalmazhatja-e az Egyesült Királyság közintézményekre a hivatkozott cikk d) pontjában szereplő feltételt i. olyan körülmények között, amikor a vonatkozó ügyletek adókötelesek voltak az Egyesült Királyságban 1989. január 1-jén, de ezen időpontban más sporttal kapcsolatos szolgáltatások mentesültek az adó alól, és ii. olyan körülmények között, amikor a vonatkozó ügyleteknek nem biztosítottak a nemzeti jog alapján adómentességet azt megelőzően, hogy az Egyesült Királyság alkalmazni kívánta a 133. cikk d) pontjában szereplő feltételt?

2)

A fenti első kérdésre adandó igenlő válasz esetén alkalmazhatja-e az Egyesült Királyság a héairányelv 133.cikkének d) pontjában szereplő feltételt közjogi nonprofit jellegű szervezetekre anélkül, hogy ugyanakkor alkalmazná e feltételt a közintézménynek nem minősülő nonprofit jellegű szervezetekre is?

3)

A fenti második kérdésre adandó igenlő válasz esetén kizárhatja-e az Egyesült Királyság az összes közjogi nonprofit jellegű szervezetet a 132. cikk (1) bekezdésének m) pontjában szereplő adómentesség hatálya alól anélkül, hogy minden egyes esetben megvizsgálná, hogy az adómentesség biztosítása eredményezheti-e a verseny torzulását a héaalany üzleti vállalkozások kárára?

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/7

1)

A kerethatározat (1) 23. cikke biztosítja-e és/vagy lehetővé teszi-e, hogy új átadási időpontban több alkalommal is megegyezzenek?

2)

Amennyiben igen, biztosítja e azt az alábbi esetek közül bármely esetben vagy valamennyi esetben: ha a keresett személy (2) bekezdés szerinti átadása a tagállamok bármelyikének hatókörén kívül eső elháríthatatlan akadály miatt egyszer már meghiúsult, amelynek következtében új átadási időpontban egyeztek meg, és nyilvánvaló, hogy ezek az akadályok

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/8

—

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-674/11. sz., TV2/Danmark kontra Bizottság ügyben 2015. szeptember 24-én hozott ítélete rendelkező részének 1) pontját (1. kérelem); és

—

a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-674/11. sz., TV2/Danmark kontra Bizottság ügyben 2015. szeptember 24-én hozott ítéletének azon részét, amelyben a Törvényszék helyt ad a felperes első jogalapja harmadik részének (2. kérelem); és

—

a Bíróság a TV2 és a Dán Királyság megsemmisítés iránti keresetét illetően adjon helyt a Bizottság kérelmének; és

—

a Bíróság kötelezze a TV2/Danmarkot és a Dán Királyságot, az elsőfokú eljárás felpereseit, a Viasat költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/9

1)

Úgy kell-e értelmezni az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (1) 1. cikkének (3) bekezdését, hogy nem teljesíthető a büntetés-végrehajtás céljából történő kiadatás, ha nyomós támpontok támasztják alá, hogy a fogvatartási körülmények a kibocsátó tagállamban sértik az érintett személynek az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében biztosított alapvető jogait és az e cikkben előírt alapvető jogelveket, vagy úgy kell-e értelmezni az említett rendelkezést, hogy a végrehajtó tagállam ilyen esetekben a fogvatartási körülmények biztosítása tekintetében nyújtott garanciától teheti függővé vagy köteles függővé tenni a kiadatás teljesíthetőségéről hozandó döntést? A végrehajtó tagállam meghatározathat-e vagy köteles-e meghatározni ezzel kapcsolatban konkrét minimumkövetelményeket a garantálandó fogvatartási körülmények tekintetében?

2)

Úgy kell-e értelmezni az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 5. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését, hogy arra is lehetősége van a kibocsátó igazságügyi hatóságnak, hogy garanciákat nyújtson a fogvatartási körülmények biztosítása tekintetében, vagy e tekintetben a kibocsátó tagállam nemzeti hatásköri rendjét kell követni?

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/9

—

helyezze hatályon kívül a T-125/12. sz., Viasat Broadcasting UK Ltd kontra Bizottság ügyben hozott ítéletet, és

—

semmisítse meg a Dánia által a TV2/Danmark javára végrehajtott intézkedésekről szóló, 2011. április 20-i 2011/839/EU bizottsági határozatot (1) (HL 2011. L 340., 1. o.), és

—

kötelezze az elsőfokú eljárás alperesét a Viasat részéről mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.

másodlagosan,

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, és

—

az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé, és

—

az elsőfokú eljárásban és a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségekről jelenleg ne határozzon.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/10

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Portugál Köztársaság – mivel nem csatlakozott a vezetői engedélyek európai uniós hálózatához – nem teljesítette a 2006/126/EK irányelv (1) 7. cikke (5) bekezdésének d) pontjából eredő kötelezettségeit;

—

a Portugál Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/12

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

Az Orange Polska S. A. maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)

A Polska Izba Informatyki i Telekomunikacji és a European Competitive Telecommunications Association maguk viselik saját költségeiket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/13

1)

A Törvényszék a Société nationale des chemins de fer français (SNCF) keresetét elutasítja.

2)

Az SNCF a saját költségein kívül köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket is.

3)

A Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.

4)

A Mory és a Mory Team maguk viselik saját költségeiket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/13

1)

A Törvényszék a makroökonómia és a pénzügyi közgazdaságtan területén betöltetlen álláshelyek betöltése céljából tisztviselők két felvételi tartaléklistájának létrehozására irányuló EPSO/AD/249/13 nyíltversenyvizsga-felhívást megsemmisíti.

2)

Az Európai Bizottság – saját költségein felül – viseli az Olasz Köztársaság részéről felmerült költségeket.

3)

A Spanyol Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság maguk viselik a beavatkozásukkal összefüggésben felmerült költségeket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/14

1)

A Törvényszék az európai közigazgatás, jog, gazdaság, ellenőrzés (audit), továbbá információs és kommunikációs technológiák szakterületeken tisztviselők felvételi tartaléklistájának létrehozására irányuló EPSO/AD/177/10 nyíltversenyvizsga-kiírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. március 21-én közzétett helyesbítését, valamint a könyvtár-/információtudomány, illetve az audiovizuális technológiák szakterületeken tisztviselők felvételi tartaléklistájának létrehozására irányuló EPSO/AD/178/10 és EPSO/AD/179/10 nyíltversenyvizsga-kiírásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. március 21-én közzétett helyesbítését – a jelen ítélet 68–70. pontjában meghatározott jellegüknek és taralmuknak megfelelően – megsemmisíti.

2)

Az Európai Bizottság – saját költségein felül – viseli az Olasz Köztársaság részéről felmerült költségeket.

3)

A Spanyol Királyság maga viseli a beavatkozásával összefüggésben felmerült költségeket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/15

1)

A Törvényszék a dán nyelvű, angol nyelvű, francia nyelvű, olasz nyelvű, máltai nyelvű, holland nyelvű, illetve szlovén nyelvű fordítók felvételi tartaléklistájának összeállítására irányuló EPSO/AD/160/13, EPSO/AD/162/13, EPSO/AD/262/13, EPSO/AD/263/13, EPSO/AD/264/13, EPSO/AD/265/13 és EPSO/AD/266/13 nyíltversenyvizsga-felhívást megsemmisíti.

2)

Az Európai Bizottság – saját költségein felül – viseli az Olasz Köztársaság részéről felmerült költségeket.

3)

A Spanyol Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság maguk viselik a beavatkozásukkal összefüggésben felmerült költségeket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/16

1)

A Törvényszék megsemmisíti a Spanyolország által végrehajtott SA.21233 C/11. (korábbi NN/11., korábbi CP 137/06.) számú állami támogatási programról – A spanyol adólízingrendszerként is ismert, bizonyos pénzügyi lízingmegállapodásokra alkalmazandó adórendszerről szóló, 2013. július 17-i 2014/200/EU bizottsági határozatot.

2)

Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit, valamint a Spanyol Királyság, a Lico Leasing, SA és a Pequeños y Medianos Astilleros Sociedad de Reconversión, SA részéről felmerült költségeket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/17

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

A Törvényszék a Bice International Ltd-t kötelezi a költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/17

1)

A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)

Az Olympus Medical Systems Corp.-et kötelezi a költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/18

1)

A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)

Az Olasz Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/18

1)

A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2)

Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit, valamint a Cofely Solelec, a Mannelli & Associés SA és a Cofely Fabricom részéről felmerült költségeket.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/19

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/20

1)

A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)

A Törvényszék elnöke a költségekről jelenleg nem határoz.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/20

—

semmisítse meg az (EU) 2015/1295 bizottsági végrehajtási rendeletet; (1) és

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság az 1107/2009/EK rendelet (2) 4. és 6. cikkének, valamint az 1107/2009/EK rendelet I. és II. mellékletének megsértésével fogadta el a megtámadott rendeletet és hagyta jóvá a szulfoxaflór forgalomba hozatalát.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet sérti a méhészek Európai Unió Alapjogi Chartájának (3) 16. és 17. cikke szerinti, tulajdonhoz való jogát és a vállalkozás szabadságát.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet elfogadásával a Bizottság megsértette a gondos ügyintézés elvét, a döntéshozatal konzisztenciáját, valamint a gondossági kötelezettséget.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/21

—

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekt finanszírozására vonatkozó SA.39078 (2014/N) (Dánia) számú állami támogatásról szóló, 2015. július 23-i bizottsági határozatot; és

—

a Bizottságot kötelezze a felperesek költségeinek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az A/S Femern részére a dán szárazföldiszárazföldi vasúti összeköttetésekre nyújtott finanszírozás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az A/S Femern részére az állandó összeköttetés tekintetében nyújtott támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetők a belső piaccal. A Bizottság annak megállapításával, hogy a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekt közös európai érdeket szolgál, a támogatás pedig szükséges és arányos volt, tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el. A Bizottság szintén tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése és a mérlegelési teszt, valamint az állami kezességvállalás bevonása kapcsán.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó kötelezettségét. A felperesek arra hivatkoznak, hogy bizonyítékok vannak az előzetes vizsgálati eljárás időtartamára és körülményeire vonatkozó komoly nehézségek kapcsán. Ezenkívül a felperesek az A/S Femern részére a dán szárazföldi vasúti összeköttetésekre nyújtott finanszírozás, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekthez kapcsolódó közös európai érdek, a támogatás szükségessége és arányossága, valamint a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése és a mérlegelési teszt tekintetében lefolytatott elégtelen és hiányos vizsgálatra hivatkoznak.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget. A Bizottság nem szolgált indokolással a dán szárazföldi vasúti összeköttetésekkel, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekthez kapcsolódó közös európai érdekkel, a támogatás szükségességével és arányosságával, valamint a verseny indokolatlan torzulásának megelőzésével és a mérlegelési teszttel összefüggésben.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/22

—

nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

semmisítse meg a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekt finanszírozására vonatkozó SA.39078 (2014/N) (Dánia) számú állami támogatásról szóló, 2015. július 23-i bizottsági határozatot; és

—

a Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az A/S Femern részére a dán szárazföldi vasúti összeköttetésekre nyújtott finanszírozás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy az A/S Femern részére az állandó összeköttetés tekintetében nyújtott támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetők a belső piaccal. A Bizottság annak megállapításával, hogy a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekt közös európai érdeket szolgál, a támogatás pedig szükséges és arányos volt, tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el. A Bizottság szintén tévesen alkalmazta a jogot, és nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése és a mérlegelési teszt, valamint az állami kezességvállalás bevonása kapcsán.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó kötelezettségét. A felperes arra hivatkozik, hogy bizonyítékok vannak az előzetes vizsgálati eljárás időtartamára és körülményeire vonatkozó komoly nehézségek kapcsán. Ezenkívül a felperes az A/S Femern részére a dán szárazföldi vasúti összeköttetésekre nyújtott finanszírozás, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekthez kapcsolódó közös európai érdek, a támogatás szükségessége és arányossága, valamint a verseny indokolatlan torzulásának megelőzése és a mérlegelési teszt tekintetében lefolytatott elégtelen és hiányos vizsgálatra hivatkozik.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a Bizottság megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget. A Bizottság nem szolgált indokolással a dán szárazföldi vasúti összeköttetésekkel, a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetésre irányuló projekthez kapcsolódó közös európai érdekkel, a támogatás szükségességével és arányosságával, valamint a verseny indokolatlan torzulásának megelőzésével és a mérlegelési teszttel összefüggésben.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/23

—

(1) ítéljen meg a felperesnek kártérítést a következő károkért, amelyek azért következtek be, mert a Törvényszék elmulasztott ésszerű időn belül határozatot hozni: (a) garanciális költségek 936 000 euró összegben; (b) alternatív költségek/elmaradt haszon 1 671 000 euró összegben, valamint (c) nem vagyoni károk 14,8 millió euró összegben;

—

(2) a fenti (1) pontban követelt összegek után, amennyiben releváns, ítéljen meg Európai Központi Bank által a releváns időszakban a fő refinanszírozási műveleteire vonatkozóan alkalmazottnak megfelelő, két százalékponttal növelt mértékű kamatot;

—

(3) ítéljen meg a felperesnek kártérítést az egyenlő bánásmód elvének a Bizottság és a Törvényszék általi megsértése folytán a következő összegekben bekövetkező károkért: (a) garanciális költségek 1 547 000 euró összegben; (b) alternatív költségek/elmaradt haszon 9 292 000 euró összegben, valamint (c) nem vagyoni károk 14,8 millió euró összegben;

—

(4) a fenti (3) pontban követelt összegek után, amennyiben releváns, ítéljen meg Európai Központi Bank által a releváns időszakban a fő refinanszírozási műveleteire vonatkozóan alkalmazottnak megfelelő, két százalékponttal növelt mértékű kamatot; valamint

—

(5) az alpereseket kötelezze a felperes részéről a keresetével összefüggésben felmerült költségek viselésére.

1.

Első jogalap: a felperes az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében az Európai Unióval szemben kártérítésre jogosult annak következtében, hogy a Törvényszék megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése alapján ő megillető jogokat. Az ésszerű időn belüli határozathozatal elmulasztása 2010. február 12. és 2012. szeptember 27. között három típusú kárt okozott a felperesnek: (1) az azon bírság összegére vonatkozó bankgaranciához kapcsolódó megnövekedett költségek, amelyet a felperes a COMP/39165 – „síküveg”-ügyben 2007. november 28-án hozott C(2007)5791 végleges határozat elfogadását követően nem fizetett meg azonnal a Bizottságnak; (2) az abból eredő alternatív költségek, hogy a Bíróság 2014-ben hozott ítéletét követően a felperesnek késedelmesen visszafizetett bírságösszeg után járó alacsony mértékű kamat jóval alatta maradt annak a potenciális hozamnak, amelyet a felperes akkor érhetett volna el, ha e pénzösszeget ahelyett, hogy 2008-ban a Bizottságnak fizeti meg, a saját üzletébe fektette volna be; valamint (3) a felperessel szemben 2007 novemberében tévesen a legmagasabb bírságot kiszabó határozatból eredő nem vagyoni károk, amelyeket 2014 novemberében a Bíróság csak késedelmesen orvosolt, mivel a Törvényszék elmulasztott ésszerű időn belül határozatot hozni.

2.

Második jogalap: a felperes az EUMSZ 268. cikk és az EUMSZ 340. cikk második bekezdése értelmében az Európai Unióval szemben kártérítésre jogosult, mivel mind az Európai Bizottság, mind pedig a Törvényszék nyilvánvalóan megsértette az egyenlő bánásmód elvét, és a felperessel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. A COMP/39165 – „síküveg”-ügyben 2007. november 28-án hozott C(2007)5791 végleges határozat a többi címzettjével szemben kiszabott bírságok kiszámítása során tévesen zárta ki a kötött eladásokat, és elmulasztotta orvosolni azt hátrányos megkülönböztetést, amely ennek következtében érte a felperest, amely nem integrált termelőként egyáltalán nem bonyolított kötött eladásokat. A Törvényszék azzal tetézte a Bizottság által elkövetett hibát, hogy helybenhagyta az e kötött eladásokat kizáró határozatot. E hibát csak a Bíróság orvosolta 2014 novemberében, amikor a határozat értelmében kiszabott bírságot 44,4 millió euróval csökkentette. E csökkentés azonban nem orvosolta a felperes 2007 novembere és 2014 novembere között keletkező kárát, amelyet az okozott, hogy tévesen olyan emelt összegű bírságot szabtak ki vele szemben, amely azt sugallta, mintha különleges felelősség terhelte volna őt a síküveg-kartellért, és amely további pénzügyi költségeket eredményezett. A Bizottság és a Törvényszék jogellenes aktusa az első jogalap keretében kifejtettekkel megegyező három típusú kárt okozta a felperesnek, viszont hosszabb időszakon keresztül, amely 2007 novemberétől 2014 novemberéig tartott.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/24

—

helyezze hatályon kívül az F-21/15. sz. ügyben 2015. szeptember 15-én hozott végzést, amelyben a Közszolgálati Törvényszék (második tanács) részben mint jogilag nyilvánvalóan megalapozatlant, részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasította a felperes által a Régiók Bizottságával szemben 2015. február 5-én benyújtott keresetet;

—

határozzon a keresetről és adjon helyt a felperes keresetében foglalt kérelmeknek,

—

a Régiók Bizottságát kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első, a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 51. cikke 1. § -ának és 53. cikke 1. § -ának, valamint a felek eljárás során való egyenlősége elvének megsértésére alapított jogalap, mivel az ellenkérelem benyújtására biztosított kéthónapos határidőt – amely a távolságra tekintettel járó tíznapos határidővel meghosszabbodik – a keresetlevél kijavításának, nem pedig a keresetlevél kézbesítésétől számították, így a Régiók Bizottsága ellenkérelmét az eljárás aktájába helyezték, noha határidőn túl érkezett; a Közszolgálati Törvényszék ezen ellenkérelem és az eljárási szabályzat 81. cikke alapján utasította el végzéssel a keresetet; és a felperest megfosztották azon lehetőségtől, hogy az eljárási szabályzat 121. cikke alapján mulasztási ítélet meghozatalát kérje.

2.

A második jogalap a következőkön alapul: az indokolási kötelezettség és azon elv megsértése, hogy az európai uniós jog rendelkezéseit az összefüggéseit figyelembe véve kell értelmezni, mivel a Közszolgálati Törvényszék a végzése 64–70. pontjában az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának 56. cikkét úgy értelmezte, hogy nem vette figyelembe sem az 55. cikkét, sem a Régiók Bizottságának e rendelkezés alapján meghozott határozatait, és nem válaszolt azon érvekre, amelyeket a felperes e rendelkezésekre alapított; valamint téves jogalkalmazás annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék az előzőekre tekintettel megsértette a személyzeti szabályzat 55. és 56. cikke, VI. melléklete 3. cikkének, valamint az egyes, rendszeres túlmunkára kötelezett, C és D besorolási osztályba tartozó tisztviselők által végzett túlmunkáért járó átalányjuttatás megítélésének szabályairól szóló 048/03. sz. határozat (a továbbiakban: 48/03. sz. határozat) 2. és 4. cikkét terjedelmét és célját.

3.

A harmadik jogalap a következőkön alapul: a személyzeti szabályzati rendelkezések Európai Alapjogi Chartának megfelelő értelmezésére és a Charta 31. cikkének a 48/03. sz. határozatnak megfelelő értelmezésére vonatkozó elv megsértése; az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettség és az eljárási iratok hitelességének megsértése annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 71–74. pontjában nem vette figyelembe a 48/03. határozat 6. cikkét a Charta 31. cikke (2) bekezdésének értelmezésekor, nem válaszolt jogilag megkövetelt módon a felperes e rendelkezésekre alapított érvelésére, és tévesen ítélte meg a kereset tárgyát és indokát.

4.

A negyedik jogalap a következőkön alapul: az eljárási iratok hitelességének és azon elv megsértése, amely szerint a keresetet a megtámadott aktus elfogadásának idején fennálló körülmények alapján kell elbírálni, mivel a Közszolgálati Törvényszék a végzése 77. pontjában megállapította, hogy a felperes az egyenlő bánásmód elvével kapcsolatos érvelését a vitatott határozat következményeire alapította, és azt mindenesetre e következmények alapján elutasította; valamint az indokolási kötelezettség megsértése; továbbá azon elv megsértése, hogy a személyzeti szabályzati rendelkezéseket az egyenlőség elvének megfelelően kell értelmezni; és az egyenlőség elvének megsértése, annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 77. és 78–80. pontjában nem válaszolt a jogilag megkövetelt módon a felperes érvelésére.

5.

Az ötödik jogalap a következőkön alapul: egyrészt az eljárási iratok hitelességének és a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 50. cikke 1. § -a e) pontjának megsértése annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a végzése 82. pontjában megállapította, hogy a felperes által hivatkozott jogellenességi kifogást nem támasztotta alá semmilyen, e rendelkezésben megkövetelt érvelés, és így az nyilvánvalóan elfogadhatatlan, másrészt ebből következően az első fokon hozott végzés 54–57. pontjának jogellenessége.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/26

—

helyezze hatályon kívül az ítéletet;

—

adjon helyt az első fokon előterjesztett kereseti kérelmeknek;

—

a Parlamentet kötelezze nem vagyoni kártérítés megfizetésére, valamint mindkét fokon az eljárási költségek megfizetésére, ideértve a pert megelőző eljárás költségeit, valamint a fellebbező összes szükséges ráfordítását és kiadását.

1.

Első jogalap: a pártatlanság elvének megsértése (az Európai Unió alapjogi chartájának 47. cikke)

A fellebbező szerint mind a fellebbezés tárgyát képező eljáráshoz vezető bírósági eljárás során, mind magában az ítéletben többször megsértették a pártatlanság elvét. A pártatlanság elvének megsértése mind a járulékos eljárásokban, mind a határozathozatal során elkövetett jogsértések alapján nyilvánvaló.

2.

Második jogalap: az igazságszolgáltatás megtagadása, bizonyos logikai szabályok megsértése és a tények elferdítése a bűncselekmény elkövetése megvizsgálásának megtagadása során.

3.

Harmadik jogalap: bizonyos logikai szabályok megsértése, a tények elferdítése és nyilvánvaló értékelési hiba elkövetése a 2002. április 10-i e-mail rágalmazó állításaival kapcsolatban.

4.

Negyedik jogalap: a tények és a jogvita tárgyának elferdítése, bizonyos logikai szabályok megsértése, a jogszabályok figyelmen kívül hagyása és a felperes személyes adataival kapcsolatos jogsértés.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/27

—

helyezze hatályon kívül megtámadott határozatot;

—

adjon helyt az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeknek.

1.

Első fellebbezési jogalap: a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 81. cikkének helytelen alkalmazása

A fellebbező arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék jogellenesen alkalmazta az eljárási szabályzatának 81. cikkét, és ezáltal megsértette a meghallgatáshoz- és a tisztességes eljáráshoz való jogát.

2.

Második fellebbezési jogalap: az indokolás megváltoztatása az elkésetten előterjesztett érvek figyelembevétele útján

A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék jogellenesen változtatta meg az indokolást, mivel az alperes által elkésetten előterjesztett érveket vett alapul.

3.

Harmadik fellebbezési jogalap: a tények elferdítése

A fellebbező álláspontja szerint a Közszolgálati Törvényszék elferdítette a Számvevőszék által kifejtett álláspontot, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott végzésben kijelentette, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a fellebbező és a többi előléptetésre jogosult tisztviselő érdemeinek összehasonlítása nem a fellebbező előléptetését eredményezte volna, jóllehet a Számvevőszék pusztán azt jelentette ki, hogy a fellebbezőt nem léptetnék elő automatikusan, ha nagyobb számú álláshely állna rendelkezésre.

4.

Negyedik fellebbezési jogalap: előléptetési kritérium helytelen alkalmazása

A fellebbező előterjeszti továbbá, hogy a Közszolgálati Törvényszék az érdemeinek értékelése során jogellenesen alkalmazott a Számvevőszék kritériumait meghaladó, szükségtelenül szigorú előléptetési kritériumot, amely megköveteli annak bizonyítását, hogy a fellebbező egyike volt a legnagyobb érdemekkel rendelkező 53 előléptetésre jogosult tisztviselőnek.

5.

Ötödik fellebbezési jogalap: a viselt felelősség mértékére vonatkozó helytelen összehasonlító értékelés

A fellebbező előterjeszti továbbá, hogy nincs ténybeli megalapozottsága az általa viselt felelősség mértékére vonatkozó Közszolgálati Törvényszék általi értékelésnek, és az tévesen feltételezi, hogy az egységvezetők automatikusan előnyt élveznek.

6.

Hatodik fellebbezési jogalap: az alkalmazandó előléptetési arányszám téves értékelése

A fellebbező ebben a tekintetben azt terjeszti elő, hogy az alkalmazandó előléptetési arányszám kérdése a jogvita lényegét érinti. Ennélfogva ezzel a kérdéssel nem a megengedhetőség vizsgálata keretében kellett volna foglalkozni.

7.

Hetedik fellebbezési jogalap: az egyenlő bánásmód elvének téves alkalmazása

A fellebbező végül arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék helytelenül, és nem az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően alkalmazta az egyenlő bánásmód elvét, mivel figyelmen kívül hagyta, hogy ezt az alapelvet sérti, ha az intézmények a mérlegelési mozgásterükön túllépve, önkényesen és megkülönböztetően eljárva, az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának rendelkezéseit sértő intézkedéseket fogadnak el.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/28

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát a felperest abból eredően ért 2 516 221,50 euró összegű vagyoni és nem vagyoni kár felperes részére történő megfizetésére, hogy felvették a személyek, szervezetek és szervek 423/2007/EK rendelet V. mellékletében és a 961/2010/EU rendelet VIII. mellékletében szereplő listájára;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamatláb 2 százalékponttal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamat megfizetésére 2015. október 17-től a fent nevezett összeg maradéktalan megfizetésének napjáig;

—

a Tanácsot kötelezze az eljárási költségek, különösen a felperes részéről felmerült költségek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/28

—

a következőképpen határozzon:

—

valamint újabb rendelkezések meghozatala keretében

1.

Az első, a hivatkozott jogalapok elfogadhatóságára alapított jogalap, amely két részből áll:

2.

A második, az 54. cikk megsértésére és az érdemek összehasonlító vizsgálatának hiányára alapított jogalap két részből áll:

3.

A harmadik, az érdemek vizsgálatával kapcsolatos értékelési hibára alapított jogalap két részből áll:

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/30

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

másodlagosan rendelje el szakértő kirendelését a felperest ért kár mértékének meghatározása érdekében;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/30

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/31

—

nyilvánítsa a felperesek keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felpereseket ért kár megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

rendelje el szakértő kirendelését a felpereseket ért kár teljességének meghatározása érdekében;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap a Tanács által elfogadott jogi aktusok jogellenességén alapul, amennyiben ez utóbbi elmulasztotta gondossági kötelezettségét azzal, hogy a felperesek jegyzékbe vételével kapcsolatos határozatait homályos és pontatlan indokokra alapította azon ítélkezési gyakorlat ellenére, amely határozatai pontos indokolására hívja fel, valamint azzal, hogy figyelmen kívül hagyta a felpereseknek a szankciós listákon történő fenntartását megelőző meghallgatással kapcsolatos kötelezettségét. Egyébiránt a felperesekkel szemben elfogadott korlátozó intézkedések indokolatlan jellegűek és aránytalanok, valamint sértik a jóhírnévhez való jogukat és a tulajdonhoz való jogukat.

2.

A második jogalap a felpereseket ért nem vagyoni káron alapul, amennyiben a szankciós listákra való felvételük sértette a jóhírnevüket.

3.

A harmadik jogalap a felpereseket a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvételük miatt ért vagyoni károkon alapul, amennyiben a felperesek emiatt számos szerződést és számos jövedelemforrást vesztettek el.

4.

A másodlagosan felhozott negyedik jogalap az Európai Unió objektív felelősségén alapul a felpereseknek a Szíriával szembeni szankciókkal érintett személyek és szervezetek jegyzékeibe való felvételüket követően okozott károkat illetően.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/32

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

rendelje el szakértő kirendelését a felperest ért kár teljességének meghatározása érdekében;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/32

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/33

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/33

—

semmisítse meg az Európai Központi Bank azon 2015. október 5-i határozatát (ECB/SSM/2015 – 9695000CG7B8NLR5984/28), amely megállapítja a Groupe Crédit Mutuelre alkalmazandó prudenciális követelményeket.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Központi Bank 2015. október 5-i határozata (a továbbiakban: határozat) jogszerűtlen, mivel figyelmen kívül hagyja azokat az uniós jogi rendelkezéseket, amelyek az EKB prudenciális felügyelet területén fennálló hatáskörét kizárólag a hitelintézetekre korlátozza. E jogalapnak öt része van:

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a határozatot azon oknál fogva is meg kell semmisíteni, hogy jogszerűtlenül állapította meg, hogy a Crédit Mutuel egésze a prudenciális felügyeletre vonatkozó uniós rendelkezések értelmében vett csoportnak tekintendő. E jogalapnak öt része van:

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a határozatot amiatt is meg kell semmisíteni, hogy az 1. kategóriájú alaptőkét a Crédit Mutuel Arkéa csoportot illetően jogszerűtlenül 8 %-ról 11 %-ra emelte. E jogalapnak két része van:

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/34

—

nyilvánítsa a felperes keresetét elfogadhatónak és megalapozottnak;

—

következésképpen kötelezze az Európai Uniót a felperest ért kár teljességének megtérítésére olyan összegben, amelyet a Törvényszék méltányosan határoz meg;

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/35

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot azon részében, amelyben az helyt adott a felszólalásnak;

—

helyezze hatályon kívül a felszólalási osztály 2014. december 22-i, B 1354630. sz. felszólalással kapcsolatban hozott határozatát azon részében, amelyben az helyt adott a felszólalásnak;

—

adjon helyt a 6 064 001. sz. közösségi védjegybejelentésnek;

—

az OHIM-ot kötelezze saját költségei és a felperes költségeinek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/36

—

helyezze hatályon kívül az OHIM második fellebbezési tanácsának 2015. szeptember 29-én hozott határozatát;

—

helyezze hatályon kívül az OHIM felszólalási osztályának 2014. április 14-én hozott határozatát;

—

változtassa meg a korábbi határozatokat úgy, hogy teljes egészében adjanak helyt a 10 424 323. sz. közösségi védjegybejelentésnek;

—

az alperest kötelezze a jelen eljárás, valamint az OHIM előtti felszólalási és fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/37

—

helyezze hatályon kívül az Európai Gyógyszerügynökség 2015. november 25-i EMA/722323/2015. számú azon határozatát, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján valamely gyógyszerre vonatkozó információhoz hozzáférést biztosított egy harmadik fél számára, amennyiben e határozat olyan kereskedelmi szempontból bizalmasnak minősülő információkra vonatkozik, amelyek hozzáférhetővé tétele sérti a felperes jogait, és ezért az uniós jog értelmében tilos ilyen határozatot hozni;

—

utalja vissza a megtámadott határozatot az EMA-nak, hogy az tegye további megfontolás tárgyává a bizalmas szakaszok felperessel konzultálva történő összeállítását; és

—

az EMA-t kötelezze az összes eljárási költség viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a szóban forgó dokumentumot az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és/vagy 4. cikkének (3) bekezdése védelemben részesíti.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a szóban forgó egész dokumentum kereskedelmi szempontból bizalmasnak minősülő információnak minősül, amely az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján védelem alatt áll.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a dokumentum hozzáférhetővé tétele sértené az EMA döntéshozatali eljárását.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EMA nem végezte el az összevetést a jog által megkövetelt módon.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a jog által megkövetelt módon történő, megfelelő összevetés alapján azt a határozatot kellett volna hoznia az EMA-nak, hogy a dokumentum egyetlen részét sem teszi hozzáférhetővé.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/37

—

helyezze hatályon kívül az F-73/14. sz. ügyben 2015. november 28-án hozott végzést és határozzon az ügyben vagy az ügyet utalja vissza a Közszolgálati Törvényszék elé;

—

az Europolt kötelezze a két eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/38

—

rendelje el, hogy az alperes fizessen vissza 25 616 GBP-t az alperes részére;

—

rendelje el, hogy az alperes a 25 616 GBP főösszeg után az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveleteire 2005. december 1-jén alkalmazott kamatláb (2,09 %) 1,5 százalékponttal megnövelt értékében fizessen kamatot a 2005. december 6-ától a visszatérítendő összeg megérkezéséig terjedő időszakra; és

—

az alperest kötelezze ezen eljárások valamennyi költségének a viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/38

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az

—

az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

1.

Első jogalap: a 659/1999/EK rendelet (1) 6. cikkének (1) bekezdésével és 20. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértése

A felperes előadja, hogy a megtámadott határozat olyan ténybeli és jogi szempontokat vesz alapul, amelyek nem képezték az eljárást megindító határozat tárgyát.

2.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, mivel az illetéket állami támogatásnak tekintették

A felperes véleménye szerint az illetékeket nem lehet állami támogatásnak tekinteni, mivel nem álltak folyamatos állami ellenőrzés alatt, és a nemzeti hatóságok számára sem álltak rendelkezésre. A nemzeti hatóságok csupán továbbították a bajor tejüzemek kifizetéseit a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok lefolytatásával megbízott szerveknek.

3.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése, mivel a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok finanszírozását a bajor tejüzemeket előnyben részesítő támogatásnak minősítették

Ehelyütt meg kell jegyezni, hogy a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok költsége nem olyan tehet, amelyet főszabály szerint a bajor tejüzemeknek kell viselniük. A vizsgálatokra közérdekből került sor. Mindemellett a tejüzemek állítólagos előnyben részesítésével szemben állnak az illetékfizetési kötelezettség formájában megjelenő terhek.

4.

A (másodlagos jelleggel előterjesztett) negyedik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének megsértése

A felperes azzal érvel, hogy az alperes a 2000–2006 időszakban a vitatott támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintette. A vitatott támogatások azóta nem változtak. A körülmények amellett szólnak, hogy az alperes mérlegelési jogköre olyan mértékben korlátozott volt, hogy a 2007. január 1-jétől nyújtott, vitatott támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetőnek kellett volna tekintenie.

5.

A (másodlagos jelleggel előterjesztett) ötödik jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) és (3) bekezdésének megsértése, mivel a tej minősége ellenőrzésére irányuló vizsgálatok finanszírozása új, éppen ezért bejelentési kötelezettség alá tartozó támogatásnak minősítették

6.

A (másodlagos jelleggel előterjesztett) hatodik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése

A felperes végül előadja, hogy a Bizottság a 2000–2006 időszakban megállapította, hogy a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok finanszírozása a belső piaccal összeegyeztethető. Ráadásul még 2012 februárjában a tej minőségének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok finanszírozását létező támogatásnak tekintette. Ezáltal azt a jogos bizalmat keltette, hogy mindenesetre az állítólagos támogatások visszatérítését nem fogja elrendeli.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/40

—

semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az

—

az alperest kötelezze a felperes költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/41

—

nyilvánítsa az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó, Ref. GestDem 2015/4284. sz., 2015. augusztus 19-i határozatát, valamint a főtitkárnak az Európai Bizottság nevében hozott, megerősítő kérelmet elutasító Ares(2015)4311297. sz., 2015. október 15-i határozatát semmisnek; és

—

az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/41

—

helyezze hatályon kívül az EMA által 2015. november 25-án hozott, a felperesekkel 2015. december 3-án közölt azon határozatot, amely az 1049/2001/EK rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján valamely állatgyógyászati készítményre vonatkozó információhoz hozzáférést biztosított egy harmadik fél számára, amennyiben e határozat olyan kereskedelmi szempontból bizalmasnak minősülő információkra vonatkozik, amelyek hozzáférhetővé tétele sérti a felperesek jogait, és ezért az uniós jog értelmében tilos;

—

az EMA-t kötelezze valamennyi eljárási költség viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a szóban forgó dokumentumokat az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése és/vagy 4. cikkének (3) bekezdése a bizalmas jelleg általános vélelme alapján védelemben részesíti.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a szóban forgó dokumentumok egészükben kereskedelmi szempontból bizalmasnak minősülő információnak minősülnek, amely az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján védelem alatt áll.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené az EMA döntéshozatali eljárását.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EMA nem végezte el az összevetést a jog által megkövetelt módon.

5.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy a jog által megkövetelt módon történő, megfelelő összevetés alapján az EMA-nak úgy kellett volna határoznia, hogy a dokumentumok egyetlen részét sem teszi hozzáférhetővé, vagy úgy, hogy a felperesek által javasolt részekhez biztosít hozzáférést.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/42

—

az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) számú állami támogatásról (végrehajtotta Németország a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és az energiaigényes vállalkozások támogatása érdekében) szóló, 2014. november 25-i 2015/1585/EU (C(2014) 8786 végleges) európai bizottsági határozatot,

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap: állami források hiánya

A felperes előadja, hogy az alperes jogellenesen feltételezte azt, hogy az EEG 2012 keretében az energiaigényes vállalkozások számára előírt, kivételt tartalmazó szabály az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett „állami források” felhasználásával jár. Az EEG-pótdíjat ugyanis kizárólag magánszemélyek fizetik, és a beszedett források nem tudhatók be az államnak a folyamatos ellenőrzés hiánya és a hatóságok ezzel összefüggő tényleges beavatkozási lehetőségének hiánya miatt sem.

2.

Második jogalap: szelektivitás hiánya

A felperes azzal érvel, hogy a különös ellentételezési szabályozás – az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal szemben – nem szelektív, hanem az EEG szabályozási rendszerében egy logikus és a rendszerben rejlő kivételnek minősül.

3.

Harmadik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése

E tekintetben a felperes előadja, hogy az alperes megalapozta a felperes jogos bizalmát, mivel a Bizottság tíz éven keresztül nem végezte el az – előtte ismert – EEG-nek a támogatásokra vonatkozó jog szerinti ellenőrzését. Továbbá az alperes más tagállamokban eltekintett hasonló támogatások visszatéríttetésének elrendelésétől.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/43

—

semmisítse meg a vitatott határozat 3. cikkének (1) bekezdését,

—

semmisítse meg a vitatott határozat 6., 7. és 8. cikkét annyiban, amennyiben az elrendeli a támogatás visszatéríttetését, és

—

kötelezze a Bizottságot a felperesek költségeinek viselésére.

1.

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértése

A felperesek arra hivatkoznak, hogy a különös ellentételezési szabályozás már azért sem minősül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, mert hiányzik az állami források átruházása. Továbbá e szabályozás nem jár szelektív gazdasági előnnyel az energiaigényes vállalkozások számára.

2.

Második jogalap: az EUMSZ 108. cikk megsértése

A Bizottság a (részbeni) visszatéríttetés elrendelésével megsértette az EUMSZ 108. cikket, mivel az EEG 2012-t legfeljebb csak létező támogatásnak lehetett volna minősíteni, azonban semmiképpen sem lehetett volna új, jogellenesen bevezetett támogatásnak minősíteni.

3.

Harmadik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése

E tekintetben a felperesek előadják, hogy az állítólag jogellenesen nyújtott támogatások visszatéríttetése sérti a felpereseknek a nemzeti szabályozás jogszerűségébe vetett bizalmát, amelyet különösen az EEG 2000-re vonatkozó bizottsági határozat alapozott meg.

4.

Negyedik jogalap: az EUMSZ 108. cikk (1) bekezdésének az eljárási szabályzat 18. cikkével összefüggésben történő megsértése

A felperesek a negyedik jogalap keretében azt kifogásolják, hogy a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását megelőzően nem tett javaslatot a Németországi Szövetségi Köztársaságnak megfelelő intézkedések meghozatalára.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/44

—

semmisítse meg az SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) számú állami támogatásról (végrehajtotta Németország a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és az energiaigényes vállalkozások támogatása érdekében) szóló, 2014. november 25-i 2015/1585/EU európai bizottsági határozatot, különösen az 1. és 3. cikkben az EEG 2012 szerinti különös ellentételezési szabályozás támogatásnak való minősítését, és a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségének megállapítását, valamint a 2., 6. és 7. cikkben foglalt, a 2013-ban és 2014-ben nyújtott támogatásoknak a kedvezményezett vállalkozásoktól való részbeni visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettséget;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap: az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatás hiánya

A felperes azzal érvel, hogy a törvényben a megújuló energiaforrások elsőbbsége érdekében előírt EEG-pótdíjnak az energiaigényes vállalkozások esetében való csökkentése egy polgári jogi ellentételezési mechanizmus módosítását jelenti. Nem kerül sor állami forrásokból vagy az állam által ellenőrzött forrásokból történő előnynyújtásra.

2.

Második jogalap: mindenesetre új támogatás hiánya

A felperes továbbá azzal érvel, hogy az EEG-pótdíjnak az energiaigényes vállalkozások esetében való csökkentése nem minősül az EUMSZ 108. cikk értelmében vett új támogatásnak, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságban a megújuló energiaforrások támogatását célzó finanszírozási mechanizmust a múltban a Bizottság a támogatásokra vonatkozó joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította, és azt mostanáig nem módosították jelentősen.

3.

Harmadik jogalap: a bizalomvédelem elvének megsértése

A felperes e tekintetben előadja, hogy a Bizottság a határozatával megsértette az érintett vállalkozások jogos bizalmát, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságban a megújuló energiaforrások támogatását célzó finanszírozási mechanizmust a múltban a Bizottság a támogatásokra vonatkozó joggal összeegyeztethetőnek nyilvánította, és azt mostanáig nem módosították jelentősen.

4.

Negyedik jogalap: az alperes hatáskörének hiánya

Végül a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság a határozatával túllépte a ráruházott hatáskört, mivel a Németországi Szövetségi Köztársaságot az elsődleges és a másodlagos jog alapján a megújuló energiaforrások támogatásának kialakítása során megillető mérlegelési mozgásteret meg nem engedett módon korlátozta.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/45

—

nyilvánítsa a keresetet megalapozottnak;

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatnak a 011208436. sz. „YO!” védjegy lajstromozására vonatkozó részét;

—

változtassa meg a megtámadott határozatot úgy, hogy a megjelölés az összes bejelentett áru- és szolgáltatás tekintetében lajstromozásra kerüljön;

—

az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/46

—

semmisítse meg a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyagnak a jóváhagyásáról szóló, 2015. november 17-i (EU) 2015/2069 végrehajtási rendeletet (HL L 301., 42. o.);

—

az alperest kötelezze a jogvita költségeinek a viselésére.

1.

Az első jogalap: az adatvédelem megsértése

A felperesnek a VitiSan® növényvédőszert érintő adataira vonatkozik az 1107/2009/EK rendelet (1) 59. cikke szerinti adatvédelem. Ezen adatoknak a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyag jóváhagyására való felhasználása ezért sérti a felperes adatvédelmi jogait.

2.

A második jogalap: az egyszerű anyagok jóváhagyására vonatkozó eljárás szubszidiaritására vonatkozó elv megsértése

3.

A harmadik jogalap: az egyszerű anyagok jóváhagyására vonatkozó eljárás tekintetében a prioritás elvének a megsértése

4.

A negyedik jogalap: a felperes tulajdonhoz való jogának a megsértése

A felperes adatainak a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyagként való jóváhagyására történő, jogosulatlan felhasználása sérti a felperesnek a szellemi tulajdonhoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17. cikkének (2) bekezdésében előírt jogát.

5.

Az ötödik jogalap: A bizalmas üzleti adatok védelme követelményének a megsértése

A felperes adatainak a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyagként való jóváhagyására történő, jogosulatlan felhasználása sérti továbbá a bizalmas üzleti adatoknak a Charta 7. cikkében előírt védelmét.

6.

A hatodik jogalap: az egyenlő bánásmód általános elvének a megsértése

A felperes adatainak a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyagként való jóváhagyására történő, jogosulatlan felhasználása sérti az egyenlő bánásmód elvét is. Bár a felperesnek a jóváhagyáshoz szükséges adatok megszerzéséhez jelentős mértékű befektetéseket kellett eszközölnie, ezen adatokat az alperes harmadik személyek javára használja fel, akiknek ezeket az erőfeszítéseket nem kellett megtennie.

7.

A hetedik jogalap: a bizalomvédelem elvének a megsértése

A felperes adatainak a nátrium-hidrogén-karbonát egyszerű anyagként való jóváhagyására történő, jogosulatlan felhasználása végezetül sérti a bizalomvédelem elvét. A felperes bízhatott abban, hogy a VitiSan® növényvédőszert érintő adatait kizárólag az adatvédelem tiszteletben tartásával használják fel.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/47

—

semmisítse meg a Bizottság által az SA.38632 (2014/N) (ex 2013/NN) állami támogatás – Németország – EEG 2014 – A megújuló energiaforrásokról szóló törvény reformja ügyben 2014. július 23-án hozott C(2014) 5081 final határozatot, amennyiben az az önellátásra szolgáló létesítményekre vonatkozó, a megújuló energiaforrásokról szóló 2014. évi törvény (EEG 2014) 61. § -ának (3) és (4) bekezdése szerinti szabályozást állami támogatásnak minősíti, továbbá amennyiben az 5. pont második francia bekezdésében (75. o.) e szabályozást csak 2017. december 31-ig nyilvánítja a belső piaccal összeegyeztethetőnek;

—

az alperest kötelezze a költségek viselésére.

1.

Első jogalap: nincs szó bizonyos vállalkozások szelektív előnyben részesítéséről

Első jogalapjukban a felperesek azt állítják, hogy a megtámadott határozat a villamosenergia-önellátásra szolgáló létesítményekre vonatkozó szabályozást (az EEG 2014 61. § -ának (3) és (4) bekezdése) jogellenesen minősítette szelektív intézkedésnek, ezáltal pedig állami támogatásnak.

2.

Második jogalap: nincs szó állami forrásokról

Második jogalapjukban a felperesek azt állítják, hogy a megújuló energiaforrásoknak az EEG-járulékokból finanszírozott támogatását nem állami, hanem magán eszközök útján látják el. Az EEG-járulékoknak sem a beszedése, sem pedig a felhasználása nem áll állami ellenőrzés alatt, mint azt pedig az ítélkezési gyakorlat megköveteli. Ezenkívül a szóban forgó szabályok éppen hogy nem terhelik az államháztartást, mivel az EEG-járulékok teljes összege a létesítmények önellátásának járulékmentessége révén nem csökken.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/48

—

állapítsa meg a kelen kereset elfogadhatóságát és megalapozottságát;

—

elsődlegesen semmisítse meg a Bizottságnak a Luxemburgi Nagyhercegség által a Fiatnak nyújtott, SA.38375. sz. állami támogatásról szóló, 2015. október 21-i határozatát;

—

másodlagosan semmisítse meg a Bizottságnak a Luxemburgi Nagyhercegség által a Fiatnak nyújtott, SA.38375. sz. állami támogatásról szóló, 2015. október 21-i határozatát abban a részében, amelyben az a támogatás visszatéríttetését rendeli el;

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

1.

Az első jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikkét, mivel a Bizottság nem bizonyította a feltételes adómegállapító határozat szelektivitását.

2.

A második jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ107. cikkét, és a Bizottság indokolási kötelezettségét azáltal, hogy a Bizottság nem bizonyította az előnyt, sem a verseny korlátozását.

3.

A harmadik, másodlagos jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EK 93. cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletet, mivel a Bizottság a támogatás visszatéríttetését a jogbiztonság elvének és a védelemhez való jogoknak a megsértésével rendelte el.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/49

—

helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, és azt változtassa meg olyan értelemben, hogy a felszólalást teljes egészében utasítsa el;

—

az alperest, és adott esetben a fellebbezési tanács előtti eljárás többi résztvevőjét kötelezze az eljárás költségeinek viselésére, beleértve a fellebbezési eljárás költségeit.

—

a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/49

—

állapítsa meg a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát;

—

semmisítse meg a Bizottság 2015. október 21-i, a Luxemburgi Nagyhercegséghez („Luxemburg”) címzett, és a SA.38375 (2914/C ex 2014 NN) sz. ügyben hozott határozatának („vitatott határozat”) 1.-4. cikkét;

—

a Bizottságot kötelezze a FCFE költségeinek viselésére.

1.

Az első jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikkét, mivel a Bizottság tévesen alkalmazta a „szelektív előny” fogalmát, és nem bizonyította, hogy az APA felelős a verseny torzításáért.

2.

A második jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 269. cikkének (2) bekezdését és a Bizottság indokolási kötelezettségét azáltal, hogy a Bizottság nem fejti ki, hogy az uniós jogból hogyan vezeti le a szokásos piaci ár elvét, vagy egyáltalán ez az elv mit jelent, és felszínes leírást ad az APA-nak a versenyre gyakorolt hatására vonatkozóan.

3.

A harmadik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti a jogbiztonság elvét, mivel a szokásos piaci ár elvének a Bizottság által való újrafogalmazása teljes bizonytalanságot és zavart teremt azt illetően, hogy egy előzetes árképzési megállapodás, vagy valójában bármely transzferárazási elemzés mely esetben sértheti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.

4.

A negyedik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság jogos bizalmat teremtett azt illetően, hogy az állami támogatások szempontjából a transzferárképzési megállapodásokat az OECG iránymutatásai alapján értékeli, és az, hogy ettől hirtelen eltért, megsértette a bizalomvédelem elvét.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/50

—

semmisítse meg a Hollandia által a Starbucksnak nyújtott SA.38374 (2014/C ex 2014/NN) állami támogatásról szóló, 2015. október 21-i C(2015) 7143 final bizottsági határozatot;

—

a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

1.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hibás alkalmazása, mivel a Bizottság álláspontja szerint az „Advanced Pricing Agreement” (előzetes árképzési megállapodás, APA) szelektív jellegű.

2.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hibás alkalmazása, mivel a Bizottság az uniós jogban állítólag létező, szokásos piaci feltételek elve alapján vizsgálja az előny fennállását. Ilyen elv azonban nem létezik, és nem képezi a támogatás vizsgálatának részét sem.

3.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hibás alkalmazása, mivel a Bizottság megállapítja, hogy az APA a „Transactional Net Margin Method” (tranzakciós nettó nyereség módszere) mint elszámolásiár-módszer választása miatt előnnyel jár a Starbucks Manufacturing EMEA BV számára.

A Bizottság tévesen állítja, hogy az APA keretében megállapított módszer nem minősül megbízható szempontnak a piaci eredmények vonatkozásában. A Bizottság azt sem tudja bizonyítani, hogy az Alkinak fizetett kárpótlás és a zöld kávébab teljes költségei miatt fizetett felár nem bír tényleges értékkel.

4.

Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hibás alkalmazása, mivel a Bizottság megállapítja, hogy az APA a „Transactional Net Margin Method” alkalmazásának módja miatt előnnyel jár a Starbucks Manufacturing EMEA BV számára.

A Bizottság hibásan indul ki abból, hogy az APA keretében megállapított „Transactional Net Margin Method”-ot hibásan alkalmazták, és az előnnyel jár a Starbucks Manufacturing EMEA BV számára. A Bizottság nem bizonyítja, hogy a „Transactional Net Margin Method”-nak a Bizottság szerint megfelelő alkalmazása ahhoz vezetne, hogy az adóztatható nyereség magasabb lenne, és nem állna fenn előny.

5.

A gondossági kötelezettség megsértése, mivel a Bizottság nem értékelte és határozatában nem vette figyelembe valamennyi releváns adatot, és olyan névtelen adatokra támaszkodott, amelyeket mindenesetre nem közöltek a holland kormánnyal.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/51

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/52

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a „francia (FR) nyelvű jogász-nyelvészek (AD7)” számára kiírt „képesítéseken és vizsgákon alapuló EPSO/AD/306/15 nyílt versenyvizsga” (az EU Hivatalos Lapja, 2015. május 21.) keretében a kiválasztásról és kinevezésről hozott határozatokat, közöttük azon határozatot, amelyet a felperesnek címzett 2015. szeptember 24-i e-mail a következőképpen idézett: „az Ön pályázatának vizsgálatát követően […] a fent említett versenyvizsga vizsgabizottságának nem áll módjában Önt a versenyvizsga következő szakaszára bocsátani”.

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/52

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalnak a túlélő hozzátartozói nyugdíj nyújtását a felperestől megtagadó 2015. április 13-i vagy 14-i határozatát;

—

a Közszolgálati Törvényszék, amennyiben szükséges, semmisítse meg a Bizottságnak a felperes panaszát elutasító 2015. szeptember 15-i határozatát;

—

a Közszolgálati Törvényszék rendelje el a felperes vagyoni kárának megtérítését;

—

a Közszolgálati Törvényszék rendelje el a felperes méltányosan 5 000 euróban meghatározott összegű nem vagyoni kárának megtérítését;

—

a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.