18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 427/1

(1)

A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet 2009-ben a 207/2009/EK tanácsi rendeletben (3) kodifikáltak, létrehozta az Európai Unió saját védjegyoltalmi rendszerét, amely a tagállami szinten rendelkezésre álló védjegyoltalmakkal párhuzamosan az Unió szintjén biztosít védjegyoltalmat; a nemzeti védjegyrendszereket a 89/104/EGK tanácsi irányelv (4) harmonizálta, amelyet a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) kodifikáltak.

(2)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ennek keretében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép. A „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezés helyébe „Az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala” elnevezés (a továbbiakban: a Hivatal) lép, hogy megfelelőbben tükrözze a Hivatal által ténylegesen végzett munkát.

(3)

A Bizottság az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közlemény kapcsán Európa egészére kiterjedően – beleértve az uniós és a nemzeti szintet, valamint a kettő közötti kapcsolódási pontokat is – elvégezte a védjegyrendszer általános működésének átfogó értékelését.

(4)

A Tanács az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan.

(5)

A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, amely a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítésévé és alternatívájává nőtte ki magát

(6)

Ugyanakkor a nemzeti védjegyek továbbra is szükségesek azon vállalkozások számára, amelyek nem akarják uniós szintű oltalom alá helyezni védjegyeiket, illetve amelyek nem képesek uniós szintű oltalmat szerezni, annak ellenére, hogy a nemzeti oltalom megszerzése nem ütközik esetükben akadályba. A védjegyoltalomért folyamodó egyes személyek belátására kell bízni annak eldöntését, hogy a megjelölésre kizárólag nemzeti védjegyként igényelnek-e oltalmat egy vagy több tagállamban, vagy kizárólag európai uniós védjegyként, vagy európai uniós és nemzeti védjegyként egyaránt.

(7)

Bár a közösségi védjegyrendszer általános működésének értékelése megerősítette, hogy a rendszer számos aspektusa, köztük azok az alapvető elvek, amelyekre a rendszer egésze épül, kiállták az idő próbáját, és továbbra is megfelelnek a vállalkozások szükségleteinek és elvárásainak, a Bizottság a szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló, 2011. május 24-i közleményében arra a következtetésre jutott, hogy korszerűsíteni kell az Unió védjegyrendszerét: egészében véve hatékonyabbá, eredményesebbé, következetesebbé kell tenni és hozzá kell igazítani az internetkorszak követelményeihez.

(8)

Az európai uniós védjegyrendszer fejlesztésével és módosításával párhuzamosan folytatni kell a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok és joggyakorlat harmonizációját, és azokat a megfelelő mértékben össze kell hangolni az európai uniós védjegyrendszerrel annak érdekében, hogy lehetőség szerint Unió-szerte azonos feltételek legyenek biztosítottak a védjegyek lajstromozása és oltalma tekintetében.

(9)

Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai uniós védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában – azaz nem szükségszerűen grafikai eszközökkel –, széles körben elérhető technológia alkalmazásával történő ábrázolásának megengedettnek kell lennie, amennyiben az ábrázolás egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív.

(10)

A 207/2009/EK rendelet jelenleg nem nyújt ugyanolyan fokú védelmet az eredetmegjelöléseknek és a földrajzi jelzéseknek, mint az egyéb uniós jogi eszközök. Ezért az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében tisztázni kell a feltétlen kizáró okokat, és biztosítani kell, hogy e kizáró okok teljes összhangban legyenek az ezen iparjogvédelmi oltalmi formákról rendelkező releváns uniós jogszabályokkal és nemzeti joggal. Az egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében az említett feltétlen kizáró okok hatályát ki kell terjeszteni a borral kapcsolatos, oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekre és a hagyományos különleges termékekre is.

(11)

Az uniós és nemzeti szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítják a vonatkozó jog alapján arra jogosult személyt egy európai uniós védjegy későbbi lajstromozásával szembeni felszólalásra, hogy e jogok egyben olyan kizáró okot jelentenek-e, amelyet az elbírálónak hivatalból figyelembe kell vennie.

(12)

A jogbiztonság megteremtése érdekében és az elsőbbség elvével (amely szerint a lajstromozott korábbi védjegy elsőbbséget élvez a lajstromozott későbbi védjegyekkel szemben) való teljes összhang biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok érvényesítése nem érintheti a jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait. Ez a megközelítés összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás 16. cikkének (1) bekezdésével.

(13)

Az áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi eredete tekintetében zavart okozhat, ha egy vállalkozás oly módon használ egy uniós védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést kereskedelmi névként, hogy kapcsolat jön létre a nevet viselő vállalkozás és a védjegyjogosult vállalkozástól származó áruk vagy szolgáltatások között. Az európai uniós védjegy bitorlását megvalósító cselekménynek kell ezért tekinteni a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát is, amennyiben a használat célja áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése.

(14)

A jogbiztonság és a specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának joga legyen megtiltani valamely harmadik fél számára egy adott megjelölés összehasonlító reklámban történő használatát, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6).

(15)

A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá az Unió által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel – különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek (GATT) az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkével, valamint a generikus gyógyszerek tekintetében a WTO dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozattal – összhangban az európai uniós védjegy jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos vagy lényegében megegyező megjelölés.

(16)

Ennek érdekében az európai uniós védjegyek jogosultjainak meg kell engedni, hogy a védjegybitorlással érintett áruk belépését és bármilyen vámjogi helyzetbe kerülését megakadályozzák, ideértve az árutovábbítást, az átrakodást, a raktározást, a vámszabad területre való beléptetést, az átmeneti megőrzést, az aktív feldolgozást vagy az ideiglenes behozatalt, még abban az esetben is, ha az említett árukat nem kívánják az Unióban forgalomba hozni. A vámhatóságoknak a vámellenőrzések végzésekor – akár a jogosultak kérelmére is – élniük kell a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) megállapított hatáskörök és eljárások nyújtotta lehetőségekkel. A vámhatóságoknak különösen kockázatelemzési kritériumok alapján kell elvégezniük a vonatkozó ellenőrzéseket.

(17)

Azon két cél összehangolása érdekében, hogy egyrészről gondoskodni kell a védjegyoltalomból eredő jogok hatékony érvényesítéséről, másrészről pedig kerülni kell a nem jogsértő áruk szabad kereskedelmi forgalmának az akadályozását, az európai uniós védjegy jogosultja szóban forgó jogának meg kell szűnnie, ha az európai uniós védjegy bitorlásának kérdésében érdemi határozat meghozatalára illetékes európai uniós védjegybíróság előtt indított későbbi eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítani tudja, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.

(18)

A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a védjegy jogosultja felel az áruk birtokosának okozott károkért, ha – többek között – az érintett árukról a későbbiekben megállapítást nyer, hogy nem sértenek szellemi tulajdonjogot.

(19)

Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes továbbításának biztosítása érdekében. A gyógyszerészeti készítmények aktív hatóanyagainak megnevezésére használt nemzetközi szabadneveket, mint világszinten elismert generikus neveket illetően alapvető fontosságú megfelelően figyelembe venni az európai uniós védjegyjog szempontjából fennálló korlátozásokat. Egy európai uniós védjegy jogosultja következésképp azon az alapon, hogy a valamely harmadik fél által szabad forgalomba bocsátás nélkül az Unióba behozandó gyógyszerek aktív összetevőjének nemzetközi szabadneve és a védjegy között hasonlóságok állnak fenn, nem akadályozhatja meg az adott árunak az Unióba való behozatalát.

(20)

Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyek jogosultjai hatékonyabban vehessék fel a küzdelmet a hamisítás ellen, fel kell jogosítani őket arra, hogy megtiltsák a jogsértő megjelölések árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést megelőzően végzett egyes előkészítő cselekményeket.

(21)

Az európai uniós védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és a jelzések harmadik felek általi tisztességes, vagyis a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban történő használatát. Annak érdekében, hogy konfliktusok esetén a kereskedelmi nevek és az európai uniós védjegyek jogosultjai számára egyenlő feltételek legyenek biztosítottak – tekintve, hogy a kereskedelmi nevek rendszerint korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben –, a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, hogy az kizárólag a harmadik fél személynevének használatát foglalja magában. Az ilyen használatnak emellett általában véve lehetővé kell tennie a leíró, illetve a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát is. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg az európai uniós védjegy annak érdekében történő tisztességes használatát, hogy az árukat vagy a szolgáltatásokat a jogosult árujaként vagy szolgáltatásaként azonosítsák vagy azokra ekként hivatkozzanak. A védjegy harmadik felek általi használata abból a célból, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét az eredetileg az európai uniós védjegy jogosultja által vagy az ő jóváhagyásával az Unióban értékesített eredeti termékek újraértékesítésére, tisztességesnek tekintendő, feltéve, hogy a védjegyhasználatra tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban kerül sor. A védjegy művészi kifejezés céljából való használata harmadik felek által tisztességesnek tekintendő, ha arra tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban kerül sor. E rendeletet továbbá olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen az alapvető jogoknak és szabadságoknak, és köztük is mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának a teljes mértékű tiszteletben tartása.

(22)

A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyjogok védelme érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – nem érintve azonban azt az alapelvet, miszerint egy későbbi védjegyhez kapcsolódó jogok nem érvényesíthetők egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai uniós védjegy jogosultja nem szólalhat fel a későbbi védjegy használata ellen, amennyiben a későbbi védjegyre akkor szereztek oltalmat, amikor a korábbi védjegyhez kapcsolódó jogok nem volt érvényesíthetők a későbbi védjeggyel szemben.

(23)

Méltányossági okokból és a jogbiztonságra tekintettel az európai uniós védjegy olyan alakban történő használatát, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el, elegendőnek kell tekinteni a védjegy által biztosított jogok fenntartásához, függetlenül attól, hogy a védjegyet a használt alakban is lajstromozták-e.

(24)

Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalhoz benyújtott európai uniós védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai uniós védjegybejelentés benyújtására kizárólag a Hivatalnál célszerű lehetőséget biztosítani.

(25)

Európai uniós védjegyoltalom meghatározott árukra vagy szolgáltatásokra terjed ki, és a védjegyjogosultnak biztosított oltalom terjedelmét az áruk vagy szolgáltatások jellege és mennyisége határozza meg. Ezért alapvető fontosságú a 207/2009/EK rendeletben megállapítani az áruk és szolgáltatások megjelölésére és osztályozására vonatkozó szabályokat, valamint gondoskodni kell a jogbiztonság és megfelelő adminisztráció megteremtéséről annak előírása révén, hogy a bejelentő kellően egyértelműen és pontosan határozza meg azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyekre védjegyoltalmat igényel, lehetővé téve ezáltal az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára, hogy pusztán a bejelentés alapján megállapítsák az igényelt védjegyoltalom terjedelmét. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba csak a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt áruk és szolgáltatások összessége tartozik bele. Azon európai uniós védjegyek jogosultjai számára, amelyeket a Hivatal korábbi gyakorlata miatt a Nizzai Osztályozás egy teljes fejezetcíme tekintetében lajstromoztak, biztosítani kell a lehetőséget, hogy módosítsák áru- és szolgáltatásjegyzéküket, biztosítandó, hogy a lajstrom tartalma az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban megfeleljen az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt követelményeknek.

(26)

Az európai uniós védjegyrendszert és a nemzeti kutatások rendszerét racionalizálni kell, kerülve a felesleges késedelmet az európai uniós védjegyek lajstromozása terén, továbbá rugalmasabbá kell tenni a felhasználói igények és preferenciák szempontjából, opcionálissá téve egyúttal az európai uniós védjegyekre vonatkozó kutatást. Az európai uniós védjegyek és a nemzeti kutatások opcionális rendszerét a Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai – ideértve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalt is – közötti együttműködés keretében ki kell egészíteni olyan, mindenre kiterjedő, gyors és hatékony keresőprogramokkal, amelyeket térítésmentesen bocsátanak a nyilvánosság rendelkezésére.

(27)

Az együttes közösségi védjegyekre vonatkozó jelenlegi rendelkezéseket kiegészítendő, és a nemzeti rendszerek és az európai uniós védjegyrendszer közötti jelenlegi egyensúlyhiányt orvosolandó, specifikus rendelkezéseket kell bevezetni azon európai uniós tanúsító védjegyek oltalmának biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik valamely tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszer tagjai számára engedélyezzék a védjegy használatát a tanúsítási feltételeknek megfelelő áruk vagy szolgáltatások jelzésére.

(28)

Az európai uniós védjegyek jelenlegi rendszerének alkalmazása során szerzett tapasztalat rávilágított arra, hogy egyes vonatkozásait tekintve az eljárás javításra szorul. Következésképpen adott esetben bizonyos intézkedéseket kell hozni az eljárások egyszerűsítése és meggyorsítása, valamint szükség esetén a jogbiztonság és a kiszámíthatóság növelése érdekében.

(29)

A jogbiztonság és a nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló világosan meghatározni a Hivatal valamennyi feladatát, beleértve azokat is, amelyek nem kapcsolódnak az európai uniós védjegyrendszer kezeléséhez.

(30)

A joggyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében létre kell hozni a Hivatal és a tagállamok iparjogvédelmi hivatalai – ideértve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalt is – közötti együttműködés megfelelő keretét, meghatározva az együttműködés fő területeit, és lehetővé téve a Hivatal számára, hogy koordinálja az uniós és a tagállami érdekű közös projekteket, és bizonyos felső összeghatárig finanszírozza e projekteket. Az említett együttműködési tevékenységek várhatóan előnyére válnak majd azon vállalkozásoknak, amelyek védjegyrendszereket vesznek igénybe Európában. Az e rendeletben rögzített európai uniós rendszer igénybevevői számára a projekteknek és különösen a kutatási és konzultációs célú adatbázisoknak további, inkluzív, hatékony és térítésmentes eszközöket kell nyújtaniuk az európai uniós védjegy egységes jellegéből eredő speciális követelmények teljesítéséhez.

(31)

A Hivatal irányítására vonatkozó egyes elveket a megfelelő mértékben hozzá kell igazítani az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában elfogadott, a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez.

(32)

A jogbiztonság és az átláthatóság növelése érdekében a Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó egyes rendelkezéseket aktualizálni kell.

(33)

Célszerű elősegíteni a békés, gyors és hatékony vitarendezést oly módon, hogy meg kell bízni a Hivatalt egy olyan közvetítő központ létrehozásával, amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti, akinek célja az európai uniós védjegyekkel és a közösségi formatervezési mintákkal kapcsolatos vitás ügyek közös megegyezéssel történő, békés rendezése.

(34)

Az európai uniós védjegyrendszer felállítása következtében megnövekedett a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaira és egyéb hatóságaira nehezedő pénzügyi teher. A pluszköltségek az európai uniós védjegyeket érintő vagy az ilyen védjegyek jogosultjai által indított felszólalási és törlési eljárások növekvő számához, az európai uniós védjegyrendszerrel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységekhez, valamint az európai uniós védjegyekhez kapcsolódó jogok érvényesítésének biztosítását célzó tevékenységekhez kapcsolódnak. Ennélfogva helyénvaló gondoskodni arról, hogy a Hivatal részleges ellentételezést nyújtson a tagállamoknál amiatt felmerült költségekért, hogy hozzájárulnak az európai uniós védjegyrendszer zavartalan működésének biztosításához. Ennek az ellentételezésnek a kifizetéséhez a tagállamoknak be kell nyújtaniuk a vonatkozó statisztikai adatokat. A költségek ellentételezése nem lehet olyan mértékű, hogy az költségvetési hiányt okozzon a Hivatal számára.

(35)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében kerülendő, hogy a Hivatal számottevő költségvetési többletet halmozzon fel. Ez azonban nem sértheti a Hivatal egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalék fenntartását, amelynek célja a működés folyamatosságának és a feladatok elvégzésének a biztosítása. Ezt a tartalékot kizárólag abból a célból lehet felhasználni, hogy az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően biztosított legyen a Hivatal munkavégzésének folytonossága.

(36)

Tekintettel arra, hogy az európai uniós védjegyrendszer működtetése fejében fizetendő díjak alapvető fontosságúak a Hivatal számára, valamint arra, hogy e rendszer kiegészítő jelleggel kapcsolódik a nemzeti védjegyrendszerekhez, szükséges az említett díjak összegét közvetlenül a 207/2009/EK rendeletben – annak mellékleteként – megállapítani. A díjak összegét úgy kell megállapítani, amelynek révén biztosítható, hogy egyrészt az azokból származó bevétel elvben elegendő legyen ahhoz, hogy a Hivatal költségvetése egyensúlyban legyen; másrészt megvalósuljon az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek egymás mellett élése és egymást kiegészítő jellege, az európai uniós védjegy által lefedett piac méretét és a kis- és középvállalkozások szükségleteit is figyelembe véve; valamint harmadrészt az európai uniós védjegyek jogosultjainak jogai hatékonyan érvényesüljenek a tagállamokban.

(37)

A 207/2009/EK rendelet a rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadása céljából hatásköröket ruház a Bizottságra. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a Bizottságra a 207/2009/EK rendelet alapján ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével. Következésképpen a 207/2009/EK rendelet szövegét is ki kell egészíteni a jelenleg a 2868/95/EK (8), a 2869/95/EK (9), valamint a 216/96/EK (10) bizottsági rendeletben foglalt bizonyos szabályokkal. A 2868/95/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, a 2869/95/EK rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni.

(38)

Mivel a Bizottságra a 207/2009/EK rendelet alapján ruházott hatásköröket össze kell hangolni az EUMSZ 290. cikkével, különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson,többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(39)

Annak érdekében, hogy a Hivatal hatékonyan, eredményesen és gyorsan tudja végezni az európai uniós védjegybejelentések vizsgálatát és a védjegyek lajstromozását, és ehhez átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások álljanak a rendelkezésére, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását szabályozó eljárások részleteiről.

(40)

Annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a védjegyoltalom megszüntetésére és a védjegy törlésére irányuló eljárások részletes szabályairól.

(41)

Annak érdekében, hogy a fellebbezési tanácsok a Hivatal határozatait hatékonyan, eredményesen és teljes körűen vizsgálhassák felül, egy olyan átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárás segítségével, amely figyelembe veszi a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés kötelező tartalmi elemei, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárás, a fellebbezési tanács határozatainak kötelező tartalmi elemei és formája, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetése.

(42)

Az európai uniós védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó követelmények meghatározásáról: a szóbeli eljárások részletes szabályai, a bizonyításra vonatkozó részletes szabályok, a kézbesítésre vonatkozó részletes szabályok, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, a határidők számítására és tartamára vonatkozó szabályok, a határozat visszavonására vagy egy lajstrombejegyzés törlésére vonatkozó eljárások, az eljárások folytatására vonatkozó részletes szabályok, valamint a Hivatal előtti képviselet részletes szabályai.

(43)

Annak érdekében, hogy garantált legyen a fellebbezési tanácsok hatékony és eredményes szervezése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fellebbezési tanácsok szervezésére vonatkozó részletszabályok vonatkozásában.

(44)

A nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes összhangban történő lajstromozásának a biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárások részletes szabályait – beleértve a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) megküldendő információkat is –, valamint az együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési jegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapuló nemzetközi lajstromozásra irányuló eljárás részletes szabályait.

(45)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkkel kapcsolatos részletek meghatározása tekintetében: bejelentések, kérelmek, védjegyokiratok és egyéb igazolások, igények, szabályzatok, értesítések és bármely más olyan dokumentum, amelyre az e rendelet által meghatározott eljárási követelmények vonatkoznak, továbbá az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő és ténylegesen felmerült költségek felső összeghatára, az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Hivatal Hivatalos Lapjában való közzétételre vonatkozó részletek, a Hivatal és a nemzeti hatóságok közötti információcserére vonatkozó szabályok, az írásbeli eljárások során bizonyítékként felhasznált dokumentumok fordítására vonatkozó részletes szabályok, a felszólalási vagy a törlési osztály tagjainak egyike által egyénileg meghozandó határozatok pontos típusai, a Madridi Jegyzőkönyv alapján fennálló értesítési kötelezettség részletei, valamint a nemzetközi lajstromozás alapján benyújtott utólagos területi kiterjesztés iránti kérelemre vonatkozó részletes követelmények. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(46)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a rendelet terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47)

Az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban, és a biztos 2013. július 11-én véleményt nyilvánított.

(48)

A 207/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A címben az „a közösségi védjegyről” szövegrész helyébe az „az európai uniós védjegyről” szövegrész lép.

2.

A rendelet szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

3.

A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

4.

A rendelet szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

5.

A 2., 3. és 4. pontban említett esetek kivételével a rendelet teljes szövegében a „Közösség”, „Európai Közösség”, „Európai Közösségek” és „közösségi” kifejezések helyébe az „Unió”, illetve „uniós” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

6.

A rendelet teljes szövegében a „Hivatal elnöke” kifejezés, továbbá az elnökre történő valamennyi hivatkozás helyébe a „Hivatal ügyvezető igazgatója”, illetve adott esetben az „ügyvezető igazgató” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

7.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A Hivatal

(1)   E rendelettel létrejön az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala (a továbbiakban: a Hivatal).

(2)   Az uniós jogban található, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (védjegyek és formatervezési minták) történő hivatkozásokat a Hivatalra való hivatkozásként kell értelmezni.”

8.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Az európai uniós védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Európai uniós védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy:

9.

A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

10.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

11.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom tartalma

(1)   Az európai uniós védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(2)   A jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait nem érintve az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban olyan megjelölést használ, amely:

(3)   A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

(4)   A jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait nem érintve az európai uniós védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az európai uniós védjegytől.

Az európai uniós védjegy jogosultjának az első albekezdés szerinti joga megszűnik, ha az európai uniós védjegy bitorlása tárgyában a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló 608/2013/EU rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát.”

12.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„9a. cikk

A csomagolás vagy egyéb eszközök használatával kapcsolatos előkészítő cselekmények megtiltásához való jog

Amennyiben fennáll a veszély, hogy az olyan csomagolást, címkéket, függőcímkéket, biztonsági vagy eredetiséget igazoló elemeket vagy eszközöket, illetve egyéb olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezték, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, és e használat sértené az európai uniós védjegy jogosultjának a 9. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti jogait, az európai uniós védjegy jogosultjának jogában áll megtiltani a következő cselekményeket, ha azokra gazdasági tevékenység körében kerül sor:

9b. cikk

A jogok harmadik felekkel szembeni érvényesíthetőségének kezdőidőpontja

(1)   Az európai uniós védjegyoltalomból eredő jogok alapján harmadik felekkel szemben a védjegy lajstromozása meghirdetésének napjától lehet fellépni.

(2)   Megfelelő összegű kártérítés igényelhető az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követő olyan cselekmények miatt, amelyek a lajstromozás meghirdetését követően a meghirdetés tényéből adódóan megtilthatók lennének.

(3)   Az ügyben eljáró bíróság a lajstromozás meghirdetéséig az ügy érdemében nem hoz határozatot.”

13.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az európai uniós védjegyoltalom korlátai

(1)   Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el más, harmadik személyt attól, hogy gazdasági tevékenység körében használja:

(2)   Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik fél általi használat tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban történik.”

14.

A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”

15.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„13a. cikk

A később lajstromozott védjegy jogosultjának továbbhasználati joga mint védekezés a védjegybitorlási perben

(1)   Az európai uniós védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg a később lajstromozott európai uniós védjegy használatát, amennyiben az említett későbbi védjegy az e rendelet 53. cikkének (1), (3) vagy (4) bekezdése, 54. cikkének (1) vagy (2) bekezdése vagy 57. cikkének (2) bekezdése értelmében nem lenne törölhető.

(2)   Az európai uniós védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg a később lajstromozott nemzeti védjegy használatát, amennyiben a később lajstromozott nemzeti védjegy a(z) … (13) irányelv 8. cikke, 9. cikkének (1) vagy (2) bekezdése vagy 46. cikkének (3) bekezdése értelmében nem lenne törölhető.

(3)   Amennyiben egy európai uniós védjegy jogosultja az (1) vagy (2) bekezdés értelmében nem tilthatja meg a később lajstromozott védjegy használatát, a később lajstromozott védjegy jogosultja védjegybitorlási perben nem tilthatja meg az említett korábbi európai uniós védjegy használatát.”

16.

A 15. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

17.

A 16. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha a 17–24. cikk másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegyoltalmat mint a vagyoni forgalom tárgyát teljes egészében és az Unió egész területére nézve úgy kell tekinteni, mint az abban a tagállamban lajstromozott nemzeti védjegyoltalmat, ahol az érintett időpontban a védjegylajstrom szerint”.

18.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Az ügynök nevében lajstromozott védjegy átruházása

(1)   Ha az európai uniós védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – a jogosult ügynöke vagy képviselője saját nevében lajstromoztatta, a jogosult követelheti az európai uniós védjegyoltalom javára történő átruházását, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy az eljárása helyénvaló volt.

(2)   A jogosultnak az e cikk (1) bekezdése szerinti átruházási kérelmét a következőkhöz nyújthatja be:

20.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

21.

A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A védjegylajstromba a (3) bekezdés alapján tett bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

22.

A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)   A védjegylajstromba az (5) bekezdés alapján tett bejegyzést a felek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.”

23.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„22a. cikk

A használati engedélyek és egyéb jogok védjegylajstromba való bejegyzésére vonatkozó eljárás

(1)   A 17. cikk (5a) és (5b) bekezdése, az annak alapján elfogadott szabályok és a 17. cikk (5d) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a 19. cikk (2) bekezdésében említett dologi jogoknak vagy az átruházásuknak, a végrehajtás 20. cikk (3) bekezdésében említett tényének, a 21. cikk (3) bekezdésében említett fizetésképtelenségi eljárás alá vonásnak, valamint a 22. cikk (5) bekezdésében említett használati engedélynek vagy az átruházásának a bejegyzésére a következő feltételek mellett:

(2)   Az (1) bekezdésben említett jogok bejegyzésére irányuló kérelmet mindaddig be nem nyújtottnak kell tekinteni, amíg az előírt díjat meg nem fizetik.

(3)   A használati engedély bejegyzése iránti kérelemben kérhető a használati engedélynek az alábbiak egyikeként való lajstromba történő bejegyzése:

Amennyiben a használati engedélynek a c), d) vagy e) pont szerinti használati engedélyként való bejegyzését kérik, a használati engedély bejegyzése iránti kérelemben fel kell tüntetni azokat az árukat és szolgáltatásokat, valamint az Európai Uniónak azt a részét, és azt az időtartamot, amelynek vonatkozásában a használati engedélyt megadják.

(4)   Ha nem teljesülnek a 19–22. cikkben, az e cikk (1) és (3) bekezdésében, valamint az e rendelet alapján elfogadott egyéb alkalmazandó szabályokban a bejegyzésre előírt feltételek, a Hivatal értesíti e kérelmezőt a hiányokról. Ha a kérelmező a hiányokat a Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a bejegyzés iránti kérelmet elutasítja.

(5)   Az (1) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az európai uniós védjegybejelentésekre.”

24.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A használati engedélyeket és egyéb jogokat érintő lajstrombejegyzés törlésére vagy módosítására irányuló eljárás

(1)   A 22a. cikk (1) bekezdése alapján a védjegylajstromba tett bejegyzést az érintett személyek bármelyikének kérelmére törölni vagy módosítani kell.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett európai uniós védjegy lajstromszámát, valamint az azon jogra vonatkozó adatokat, amellyel kapcsolatban a bejegyzés törlését vagy módosítását kérik.

(3)   A használati engedély, dologi jog vagy végrehajtási intézkedés törlése iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az előírt díjat meg nem fizették.

(4)   A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek bizonyítják, hogy a bejegyzett jog már nem áll fenn, vagy hogy a használó vagy egy másik jog jogosultja beleegyezik a bejegyzés törlésébe vagy módosításába.

(5)   Ha nem teljesülnek a bejegyzés törlésére vagy módosítására előírt követelmények, a Hivatalnak értesítenie kell a kérelmezőt a hiányról. Ha a kérelmező a hiányt Hivatal által megjelölt határidőn belül nem pótolja, a Hivatal a bejegyzés törlése vagy módosítása iránti kérelmet el utasítja.

(6)   E cikk (1)–(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az iratokba a 22a. cikk (5) bekezdése alapján bevezetett bejegyzésekre.”

25.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

A bejelentések benyújtása

(1)   Az európai uniós védjegybejelentéseket a Hivatalhoz kell benyújtani.

(2)   A Hivatalnak a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt kell kiállítania, amelynek tartalmaznia kell legalább a bejelentés ügyszámát, a megjelölés ábrázolását, leírását vagy egyéb azonosítását, a benyújtott iratok típusát és számát, valamint az átvételük napját. Az átvételi elismervény elektronikus úton is kiállítható.”

26.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

27.

A 27. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„27. cikk

A bejelentés napja

Az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat a bejelentő a Hivatalhoz benyújtotta, feltéve, hogy a bejelentési díjat a fent említett iratok benyújtásától számított egy hónapon belül megfizetik.”

28.

A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„28. cikk

Az áruk és a szolgáltatások megnevezése és osztályozása

(1)   Azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében védjegyoltalmat igénylik, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a Nizzai Osztályozás) összhangban kell osztályozni.

(2)   A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell meghatároznia azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a védjegyoltalmat igényli, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára az igényelt védjegyoltalom terjedelmének pusztán az árujegyzék alapján történő meghatározását.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az e cikk szerinti egyértelműségi és pontossági követelménynek.

(4)   A Hivatalnak a nem egyértelmű vagy pontatlan jelölések vagy kifejezések tekintetében el kell utasítania a bejelentést, ha a bejelentő a Hivatal által erre szabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra.

(5)   Az általános kifejezések használatát – beleértve a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba a kifejezés szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt minden áru vagy szolgáltatás beletartozik. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető úgy, hogy azok az adott kifejezés vagy fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat is magukban foglalnak.

(6)   Amennyiben a bejelentő a védjegyoltalmat egynél több osztály tekintetében igényli, az árukat és a szolgáltatásokat a Nizzai Osztályozás osztályai szerint csoportosítva és a csoportokat az osztályok számának megfelelő sorrendbe rendezve kell megjelölnie, minden csoport előtt feltüntetve az adott osztály számát.

(7)   Az áruk és a szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán azon az alapon, hogy a Nizzai Osztályozás azonos osztályában szerepelnek. Az áruk és a szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán azon az alapon, hogy a Nizzai Osztályozás eltérő osztályában szerepelnek.

(8)   Azon európai uniós védjegyek jogosultjai, amelyek tekintetében a bejelentést 2012. június 22. előtt nyújtották be, és amelyeket valamely Nizzai osztály teljes fejezete tekintetében lajstromoztak, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetcímének szó szerinti jelentése által jelölt áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra is védjegyoltalmat igényeljenek, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a Nizzai Osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásában az adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásban.

A nyilatkozatot az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani a Hivatalhoz, egyértelműen, pontosan és konkrétan megjelölve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyek nem tartoznak egyértelműen az adott osztály fejezetcímében szereplő fogalom szó szerinti jelentése által jelölt fogalomkörbe, és amelyekre a jogosult szándéka eredetileg kiterjedt. A Hivatalnak meg kell tennie a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott nyilatkozattételi lehetőség nem érinti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

Azon európai uniós védjegyeket, amelyek tekintetében a második albekezdésben előírt határidőn belül nem nyújtanak be nyilatkozatot, az említett határidő lejártát követően úgy kell tekinteni, hogy az oltalmuk csak az adott osztály fejezetcímében szereplő fogalom szó szerinti jelentése által egyértelműen jelölt árukra és szolgáltatásokra terjed ki.

(9)   A lajstrom módosítása esetén az európai uniós védjegy által a 9. cikk szerint biztosított kizárólagos jogok ellenére a védjegy harmadik felek általi használata árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban továbbra is megengedett, amennyiben a védjegynek a szóban forgó árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos használata:

Ezenfelül a lajstromba bejegyzett árujegyzék módosítása nem jogosítja fel az európai uniós védjegy jogosultját arra, hogy egy későbbi védjeggyel szemben felszólaljon, vagy annak törlését kérje, amennyiben:

29.

A 29. cikk a következőképpen módosul:

30.

A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„30. cikk

Az elsőbbség igénylése

(1)   Az elsőbbség igénylésére vonatkozó kérelmet az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és a kérelemnek tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát. Az elsőbbségi igényt alátámasztó iratokat a bejelentés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza, hogy milyen iratokat kell benyújtani egy korábbi bejelentéssel kapcsolatos elsőbbségnek az e cikk (1) bekezdése szerinti igényléséhez. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az ügyvezető igazgató határozhat úgy is, hogy a bejelentő által az elsőbbségi igény alátámasztására benyújtandó iratoknak nem szükséges mindazt tartalmazniuk, amit a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott előírások megkövetelnek, ha a Hivatal az előírt információkhoz más forrásból is hozzájuthat.”

31.

A 33. cikk a következőképpen módosul:

32.

A 34. cikk a következőképpen módosul:

33.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

34.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

35.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

36.

A 38. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„38. cikk

Kutatási jelentés

(1)   A Hivatalnak az európai uniós védjegybejelentő kérésére a bejelentés benyújtásakor európai uniós kutatási jelentést kell készítenie, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi európai uniós védjegyeket és európai uniós védjegybejelentéseket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik.

(2)   Ha az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor a bejelentő kéri, hogy a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai készítsenek kutatási jelentést, és a megfelelő összegű kutatási díjat a bejelentési díj megfizetésére nyitva álló határidőn belül megfizették, a Hivatal köteles az európai uniós védjegybejelentés másolatát haladéktalanul megküldeni minden olyan tagállam központi iparjogvédelmi hivatala részére, amely a Hivatallal közölte, hogy az európai uniós védjegybejelentésekre vonatkozóan saját védjegylajstroma alapján kutatást végez.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett valamennyi tagállami központi iparjogvédelmi hivatal é köteles megküldeni az általa készített kutatási jelentést, amelyben megjelöli az általa fellelt olyan korábbi nemzeti védjegyeket, nemzeti védjegybejelentéseket, illetve nemzetközi megállapodás alapján az érintett tagállam(ok)ra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket, amelyek a 8. cikk alapján a megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozásának akadályát képezhetik, vagy nyilatkozik arról, hogy a kutatás során ilyen jogokat nem tárt fel.

(4)   A Hivatalnak a 124. cikkben említett igazgatótanáccsal (a továbbiakban: igazgatótanács) folytatott konzultációt követően meg kell határoznia a jelentések tartalmát, illetve azok elkészítésének módját.

(5)   A Hivatal minden egyes központi iparjogvédelmi hivatal részére az adott hivatal által a (3) bekezdésnek megfelelően megküldött minden kutatási jelentés után köteles díjat fizetni. A díj valamennyi említett hivatal tekintetében azonos, és annak összegét a tagállamok képviselőinek háromnegyedes többségével elfogadott határozatával a költségvetési bizottságnak kell megállapítania.

(6)   A Hivatal a kért európai uniós kutatási jelentést, valamint a kért és beérkezett nemzeti kutatási jelentéseket köteles megküldeni az európai uniós védjegy bejelentője részére.

(7)   A Hivatalnak az európai uniós védjegybejelentés meghirdetését követően értesítenie kell az európai uniós kutatási jelentésben megjelölt korábbi európai uniós védjegyek jogosultjait vagy bejelentőit az európai uniós védjegybejelentés meghirdetéséről. Az értesítést attól függetlenül meg kell tenni, hogy a bejelentő kérte-e az európai uniós kutatási jelentés megküldését, kivéve, ha a korábbi védjegy jogosultja vagy bejelentője az értesítés mellőzését kéri.”

37.

A 39. cikk a következőképpen módosul:

38.

A 40. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„40. cikk

Észrevétel

(1)   Bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés az 5. és 7. cikkben meghatározott, hivatalból vizsgálandó okból nem részesülhet védjegyoltalomban.

Az első albekezdésben említett személyek, csoportok és szervezetek a Hivatal előtti eljárásban nem minősülnek ügyfélnek.

(2)   Észrevétel a felszólalás benyújtására rendelkezésre álló időszak lejárta előtt, illetve, amennyiben a védjegy ellen felszólalást nyújtottak be, a felszólalás tárgyában hozott jogerős határozat meghozatala előtt nyújtható be.

(3)   Az (1) bekezdésben említett észrevétel benyújtása nem érinti a Hivatal azon jogát, hogy szükség esetén hivatalból a lajstromba vételt megelőzően bármikor ismét megnyissa a feltétlen kizáró okok vizsgálatát.

(4)   Az (1) bekezdésben említett észrevételt közölni kell a bejelentővel, aki arra nyilatkozatot tehet.”

39.

A 41. cikk a következőképpen módosul:

40.

A 42. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Ha a felszólalást korábbi európai uniós védjegy jogosultja nyújtotta be, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőző öt évben a felszólalás alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő és a felszólalásban hivatkozott árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve, hogy a korábbi európai uniós védjegyet a szóban forgó időpontnál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”

41.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„42a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza a felszólalás 41. cikk szerinti benyújtására és 42. cikk szerinti vizsgálatára vonatkozó eljárás szabályait.”

42.

A 43. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza a bejelentés módosítására vonatkozó eljárás szabályait.”

43.

A 44. cikk a következőképpen módosul:

44.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

Lajstromozás

(1)   Ha a bejelentés megfelel az e rendeletben megállapított feltételeknek, és azzal szemben nem nyújtottak be felszólalást a 41. cikk (1) bekezdésében megállapított határidőn belül, vagy a felszólalási eljárás a felszólalás visszavonása vagy elutasítása miatt, vagy más módon jogerősen lezárult, a megjelölést – a 87. cikk (2) bekezdésében említett adatok lajstromba történő bejegyzésével együtt – európai uniós védjegyként lajstromozni kell. A lajstromozást meg kell hirdetni.

(2)   A Hivatalnak védjegyokiratot kell kiállítania. A védjegyokirat elektronikus úton is kiállítható. A Hivatalnak az okiratról díjfizetés ellenében hiteles vagy nem hiteles másolatot kell kiadnia, amennyiben az említett másolatot nem elektronikus úton állítják ki.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett védjegyokirat részletes tartalmát és alaki követelményeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

45.

A 47. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„47. cikk

Megújítás

(1)   Az európai uniós védjegyoltalmat a jogosult vagy az általa erre kifejezetten felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették.

(2)   A Hivatal az európai uniós védjegyoltalom jogosultját és azt a személyt, akinek az európai uniós védjegy tekintetében a lajstromba joga van bejegyezve, legalább hat hónappal az oltalom lejártának napját t megelőzően értesíti a lajstromozás lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a Hivatal nem vonható felelősségre, és az nem érinti a védjegyoltalom lejártát.

(3)   A megújítási kérelmet az oltalom lejártának napját megelőző hat hónapon belül kell benyújtani. A megújítás alapdíját, valamint adott esetben az első áru-, illetve szolgáltatási osztály feletti minden egyes osztály után fizetendő osztályonkénti díj(ak)at szintén e határidőn belül kell megfizetni. Ennek elmulasztása esetén az oltalom lejártának napjától számított további hat hónapon belül a kérelmet még be lehet nyújtani és a díjakat be lehet fizetni, feltéve, hogy ugyanezen határidőn belül befizetésre kerül a megújítási díj késedelmes megfizetéséért, illetve a megújítási kérelem késedelmes benyújtásáért felszámított pótdíj is.

(4)   A megújítási kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

Ha sor került a (3) bekezdésben említett befizetésre, az megújítási kérelemnek tekintendő, feltéve, hogy a befizetéskor megadták a befizetés céljának megállapításához szükséges összes információt.

(5)   Ha a kérelmet az európai uniós védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében nyújtják be, illetve a díjat csak ezek után fizetik meg, az oltalmat csak ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kell megújítani. Ha a megfizetett díjak nem fedezik a megújítást a megújítani kért összes áru- és szolgáltatási osztály tekintetében, a Hivatalnak meg kell újítania az oltalmat, feltéve, hogy kétséget kizáróan megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztály vagy osztályok tekintetében kívánják a védjegyoltalom megújítását fedezni. Ha hiányoznak a feltételek, amelyek alapján megállapítható, hogy a megfizetett összeggel mely osztály vagy osztályok tekintetében kívánják a megújítást fedezni, a Hivatalnak az osztályokat az osztályozás sorrendjében kell figyelembe vennie.

(6)   A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a lajstromba.

(7)   Ha a megújítási kérelmet a (3) bekezdésben előírt határidőn belül nyújtják be, azonban a megújításra vonatkozó, e cikkben előírt egyéb feltételek nem teljesülnek, a Hivatalnak a feltárt hiányokról tájékoztatnia kell a kérelmezőt.

(8)   Amennyiben a megújítási kérelmet nem nyújtják be, vagy azt a (3) bekezdésben előírt határidő lejárta után nyújtják be, illetve ha a díjakat nem fizetik meg, vagy azokat csak a megjelölt határidő lejárta után fizetik meg, vagy a (7) bekezdésben említett hiányokat a megjelölt határidőn belül nem pótolják, a Hivatal megállapítja, hogy az oltalom lejárt, és erről értesíti az európai uniós védjegy jogosultját. A lejárat megállapításának jogerőssé válásával a Hivatal törli a védjegyet a lajstromból. A törlés az érvényben lévő védjegyoltalom lejártának napját követő naptól hatályos. Ha a megújítási díjakat megfizették, az oltalmat azonban nem újították meg, a díjakat vissza kell téríteni.

(9)   Egyetlen megújítási kérelemben kérhető két vagy több védjegy oltalmának megújítása is, az egyes védjegyekre előírt díjak megfizetésével, feltéve, hogy a védjegyjogosultak vagy a képviselőik a kérelemmel érintett összes védjegy esetében azonosak.”

46.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

47.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„48a. cikk

Név- vagy címváltozás

(1)   Az európai uniós védjegyjogosult nevének vagy címének olyan változását, amely nem minősül az európai uniós védjegy 48. cikk (2) bekezdése szerinti módosításának, és amely nem az európai uniós védjegyoltalom teljes vagy részleges átruházásának következménye, a jogosult kérelmére a lajstromba be kell jegyezni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a név- vagy címváltozás bejegyzése iránti, az e bekezdés első albekezdése szerinti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az ugyanazon jogosultat megillető két vagy több védjeggyel kapcsolatos név- vagy címváltozás bejegyzése iránt egyetlen kérelem is benyújtható.

(3)   Ha a változás bejegyzésére vonatkozó követelmények nem teljesülnek, a Hivatal tájékoztatja az európai uniós védjegyjogosultat a hiányról. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányt nem pótolják, a Hivatal a kérelmet elutasítja.

(4)   Az (1)–(3) bekezdés a bejegyzett képviselő nevének vagy címének megváltozása esetén is alkalmazandó.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés alkalmazandó az európai uniós védjegybejelentésekre. A változást a Hivatalnál őrzött, az adott európai uniós védjegybejelentéssel kapcsolatos iratokban rögzíteni kell.”

48.

A 49. cikk a következőképpen módosul:

49.

Az 50. cikk a következőképpen módosul:

50.

Az 53. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

51.

Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha az európai uniós védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek az Unióban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(2)   Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.”

52.

Az 56. cikk a következőképpen módosul:

53.

Az 57. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az európai uniós védjegy jogosultja kérheti a törlési eljárásban félként részt vevő, korábbi európai uniós védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, és amelyre a korábbi védjegy jogosultja kérelmében bizonyítékként hivatkozik, vagy ha a használat elmaradását kellőképpen igazolja, feltéve, hogy a korábbi európai uniós védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ha az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor vagy az európai uniós védjegybejelentés elsőbbségi napján a korábbi európai uniós védjegy lajstromozása óta legalább öt év eltelt, a korábbi európai uniós védjegy jogosultjának igazolnia kell továbbá azt is, hogy a 42. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor vagy az európai uniós védjegybejelentés elsőbbségi napján teljesültek. Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”

54.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„57a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza az európai uniós védjegy oltalma megszűnésének 56. cikkben említett megállapítására, illetve az annak 57. cikkben említett törlésére irányuló eljárás, továbbá az ügynök nevében lajstromozott európai uniós védjegy 18. cikkben említett átruházására irányuló eljárás szabályait.”

55.

Az 58. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hivatalnak a 130. cikk a)–d) pontjában, valamint adott esetben f) pontjában felsorolt, határozathozatalra jogosult munkatársai, illetve szervezeti egységei által hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye. Az említett határozatok csak a 60. cikkben említett fellebbezési határidő lejártával válnak hatályossá. A fellebbezés benyújtásának halasztó hatálya van.”

56.

A 60. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„60. cikk

A fellebbezés határideje és alaki követelményei

(1)   A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezés díját meg nem fizetik. A fellebbezést annak az eljárásnak a nyelvén kell benyújtani, amelynek során a fellebbezéssel érintett határozatot meghozták. A fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő írásbeli nyilatkozatot a határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.

(2)   Az ellenérdekű fél – válaszában – olyan okra hivatkozva is kérheti a megtámadott határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, amely a fellebbezésben nem szerepel. Ez a nyilatkozat a fellebbezőnek az eljárástól való elállása esetén hatálytalanná válik.”

57.

A 62. cikket el kell hagyni.

58.

A 64. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A fellebbezési tanács határozata a 65. cikk (5) bekezdésében említett határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.”

59.

A 65. cikk a következőképpen módosul:

60.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„65a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

61.

A VIII. cím címe helyébe a következő szöveg lép:

„AZ EGYÜTTES EURÓPAI UNIÓS VÉDJEGYRE ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”.

62.

A rendelet a 66. cikk előtt a következő fejezetcímmel egészül ki:

„1. fejezet

Együttes európai uniós védjegy”.

63.

A 66. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E fejezet eltérő rendelkezése hiányában az I–VII. és a IX–XIV. cím alkalmazandó az együttes európai uniós védjegyre.”

64.

A 67. cikk a következőképpen módosul:

65.

A 69. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„69. cikk

Észrevétel

Az együttes európai uniós védjegybejelentéssel kapcsolatban a 40. cikk szerint benyújtott írásbeli észrevétel azon kizáró okokra is alapítható, amelyek alapján az együttes európai uniós védjegybejelentést a 68. cikk szerint el kell utasítani.”

66.

A 71. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 69. cikk szerint tett írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.”

67.

A VIII. cím a következő fejezettel egészül ki:

„2. fejezet

Európai uniós tanúsító védjegy

74a. cikk

Európai uniós tanúsító védjegy

(1)   Az európai uniós tanúsító védjegy olyan európai uniós védjegy, amelynek oltalmát a bejelentéskor e minőségében igénylik, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult által az anyagösszetétel, az áruk gyártási módja vagy a szolgáltatásnyújtás módja, illetve a minőség, a pontosság vagy egyéb jellemzők tekintetében – a földrajzi eredet kivételével – tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse az ilyen tanúsítással nem rendelkező áruktól és szolgáltatásoktól.

(2)   Európai uniós tanúsító védjegy iránti bejelentést bármely természetes vagy jogi személy – ideértve az intézményeket, hatóságokat és közjogi szerveket is – tehet, feltéve, hogy nem folytat olyan gazdasági tevékenységet, amely a tanúsítással érintett áruk, illetve szolgáltatások forgalomba hozatalára, illetve nyújtására is kiterjed.

(3)   E fejezet eltérő rendelkezése hiányában az I–VII. és a IX–XIV. cím alkalmazandó az európai uniós tanúsító védjegyre.

74b. cikk

Az európai uniós tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzat

(1)   Az európai uniós tanúsító védjegy bejelentője a bejelentés napjától számított két hónapon belül köteles benyújtani a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.

(2)   A védjegy használatára vonatkozó szabályzatban meg kell határozni a védjegy használatára jogosult személyek körét, a védjegy által tanúsítandó jellemzőket, ezen jellemzők tanúsító szerv általi vizsgálatának módját. A szabályzatban meg kell továbbá határozni a védjegyhasználat ellenőrzésének módját, valamint a védjegyhasználat feltételeit, ideértve a jogkövetkezményeket is.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az e cikk (2) bekezdésében említett szabályzat részletes tartalmát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

74c. cikk

A bejelentés elutasítása

(1)   Az európai uniós védjegybejelentés elutasításának a 36. és 37. cikkben meghatározott okain túlmenően az európai uniós tanúsítóvédjegy-bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 74a. és a 74b. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

(2)   Az európai uniós tanúsítóvédjegy-bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a megjelölés a jellegét vagy jelentését illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, különösen, ha azt a fogyasztók a védjegyre vélhetően nem tanúsító védjegyként tekintenének.

(3)   A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén eleget tesz az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

74d. cikk

Észrevétel

Európai uniós tanúsító védjegybejelentéssel kapcsolatban a 40. cikk szerint benyújtott írásbeli észrevétel azon kizáró okokra is alapítható, amelyek alapján az európai uniós tanúsítóvédjegy-bejelentést a 74c. cikk szerint el kell utasítani.

74e. cikk

Az európai uniós tanúsító védjegy használata

Az európai uniós tanúsító védjegynek a 74b. cikkben említett, használatra vonatkozó szabályzat alapján a védjegy használatára jogosult személyek általi használata megfelel az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, feltéve, hogy az e rendeletben az európai uniós védjegy használatára vonatkozóan meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek.

74f. cikk

A védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

(1)   A használatra vonatkozó szabályzat módosítása esetén az európai uniós tanúsító védjegy jogosultjának a módosított szabályzatot be kell nyújtania a Hivatalhoz.

(2)   A módosítás nem jegyezhető be a lajstromba, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 74b. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha a módosítás következtében felmerülne a 74c. cikkben említett kizáró okok valamelyike.

(3)   A 74d. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.

(4)   E rendelet alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

74 g. cikk

Átruházás

A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve, európai uniós tanúsító védjegy csak olyan személyre ruházható át, aki megfelel a 74a. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

74h. cikk

Jogosultság bitorlási per indítására

(1)   Bitorlás miatt per indítására kizárólag az európai uniós tanúsító védjegy jogosultja vagy az általa erre kifejezetten felhatalmazott személy jogosult.

(2)   Az európai uniós tanúsító védjegy jogosultja a védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

74i. cikk

Megszűnési okok

Az 51. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően a Hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai uniós tanúsító védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az alábbi körülmények bármelyike előáll:

74j. cikk

Törlési okok

Az 52. és 53. cikkben említett törlési okokon túlmenően a Hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az európai uniós tanúsító védjegyet akkor is törölni kell, ha lajstromozására a 74c. cikkben foglalt rendelkezések megsértésével került sor, kivéve, ha a védjegyjogosult a 74c. cikk követelményeinek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

74k. cikk

Átalakítás

A 112. cikk (2) bekezdésében foglaltakat nem érintve, az európai uniós tanúsító védjegy iránti bejelentés vagy a lajstromozott európai uniós tanúsító védjegy átalakítására nem kerülhet sor, amennyiben az érintett tagállam joga nem teszi lehetővé a hitelesítési jegyeknek vagy a tanúsító védjegyeknek a(z) … (14) irányelv 28. cikke szerinti lajstromozását.”

68.

A 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„75. cikk

A Hivatal határozatai és közlései

(1)   A Hivatal határozatait indokolni kell. A határozatok csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni. Ha a Hivatal szóbeli eljárást folytat le, a határozat szóban is meghozható. Ezt követően a határozatot írásban közölni kell a felekkel.

(2)   A Hivatal határozataiban, közléseiben, illetve értesítéseiben fel kell tüntetni a Hivatal felelős szervezeti egységét vagy osztályát, valamint az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevét. Ezeket a Hivatal tisztviselőjének vagy tisztviselőinek aláírásával, illetve aláírás helyett a Hivatal nyomtatott vagy bélyegzett hivatalos pecsétjével kell ellátni. A Hivatal által faxkészüléken vagy egyéb távközlési eszközön keresztül küldött határozatok, közlések és értesítések esetében – az ügyvezető igazgató döntése alapján – a Hivatal illetékes szervezeti egységének vagy osztályának, illetve az ügyért felelős tisztviselő vagy tisztviselők nevének feltüntetése vagy a pecsét alkalmazása helyett más azonosítási eszközök is alkalmazhatók.

(3)   A Hivatal fellebbezéssel megtámadható határozataihoz írásbeli tájékoztatást kell csatolni arról, hogy a fellebbezést a szóban forgó határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, írásban kell benyújtani a Hivatalhoz. A tájékoztatásban fel kell hívni a felek figyelmét az 58., 59. és 60. cikk rendelkezéseire is. A felek nem hivatkozhatnak arra, hogy a Hivatal elmulasztotta tájékoztatni őket a fellebbezési eljárás lehetőségéről.”

69.

A 76. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az 52. cikk szerinti törlési eljárásokban a Hivatalnak a vizsgálatát a felek által előterjesztett okokra és érvekre kell korlátoznia.”

70.

A 77. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a szóbeli eljárás részletes szabályait, a 119. cikk szerinti részletes nyelvhasználati szabályokat is beleértve.”

71.

A 78. cikk a következőképpen módosul:

72.

A 79. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„79. cikk

Kézbesítés

(1)   A Hivatal kézbesítés útján hivatalból közli az érintettekkel a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az ügyvezető igazgató elrendeli.

(2)   A fellebbezési határidőt megállapító határozatok és az idézések kivételével az ügyvezető igazgató meghatározhatja, hogy mely iratokat kell tértivevényes ajánlott levélként kézbesíteni.

(3)   A kézbesítés többféleképpen is történhet, többek között elektronikus úton is. Az elektronikus úton való kézbesítés részletes szabályait az ügyvezető igazgató határozza meg.

(4)   Amennyiben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény formájában kerül sor, az ügyvezető igazgató dönt a nyilvános hirdetmény közzétételének módjáról, és meghatározza annak az egy hónapos időszaknak a kezdő időpontját, amelynek lejártával az irat kézbesítettnek tekintendő.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a kézbesítés részletes szabályait.”

73.

A rendelet szövege a következő cikkekkel egészül ki:

„79a. cikk

Értesítés a jogvesztésről

Amennyiben a Hivatal azt állapítja meg, hogy e rendelet vagy valamely e rendelet alapján elfogadott jogi aktus következtében, anélkül, hogy határozat született volna, jogvesztés áll elő, a 79. cikk szerint tájékoztatnia kell erről az érintett személyt. Utóbbi a tájékoztatás kézbesítésétől számított két hónapon belül határozat meghozatalát kérheti az ügyben, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Hivatal ténymegállapítása nem helytálló. A Hivatalnak csak abban az esetben kell ilyen határozatot hoznia, ha nem ért egyet az azt kérő személlyel; ellenkező esetben módosítania kell ténymegállapítását, és erről tájékoztatnia kell a határozathozatalt kérő személyt.

79b. cikk

A Hivatalnak címzett közlések

(1)   A Hivatal részére elektronikus úton is továbbíthatók közlések. Az elektronikus úton benyújtható közlések körét és az elektronikus benyújtás technikai feltételeit az ügyvezető igazgató határozza meg.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a Hivatal előtt folyó eljárásokban a felek által alkalmazandó kommunikációs eszközöket – köztük az elektronikus kommunikációs eszközöket is –, valamint a Hivatal által rendelkezésre bocsátandó formanyomtatványokat.

79c. cikk

Határidők

(1)   A határidőket teljes években, hónapokban, hetekben vagy napokban kell meghatározni. A határidő számítása az érintett esemény bekövetkezésének napját követő nappal kezdődik. A határidő időtartama nem lehet kevesebb egy hónapnál, és nem haladhatja meg a hat hónapot.

(2)   Az ügyvezető igazgató minden naptári év kezdete előtt meghatározza, hogy a Hivatal az iratok átvételére mely napokon nem áll nyitva, illetve, hogy a Hivatalnak otthont adó településen mely napokon nem kézbesítik a közönséges levélpostai küldeményeket.

(3)   Az ügyvezető igazgatónak kell megállapítania a Hivatalnak otthont adó tagállamban a postai kézbesítés tekintetében előálló általános üzemszünet esetében az üzemszünet időtartamát, illetve tényleges üzemszünet esetére a Hivatalnak az engedélyezett elektronikus távközlési eszközökhöz való kapcsolódása időtartamát.

(4)   Ha valamely kivételes körülmény, például természeti katasztrófa vagy sztrájk megszakítja vagy megzavarja a Hivatal és az eljárásban részt vevő felek közötti kommunikációt, az ügyvezető igazgató úgy határozhat, hogy az egyébként az ilyen esemény kezdetének általa megállapított napján vagy azt követően lejáró minden határidő az általa megállapított napig kitolódik az eljárásban részt vevő olyan felek esetében, akiknek lakóhelye vagy székhelye, illetve kijelölt képviselőjének üzleti tevékenységének helye az érintett tagállamban van. A meghosszabbított határidő megállapításakor az ügyvezető igazgatónak fel kell mérnie, hogy mikorra várható a kivételes esemény megszűnése. Ha az esemény a Hivatal székhelyét érinti, az ügyvezető igazgatónak a fentiekre vonatkozó döntésével együtt közölnie kell, hogy a döntés az eljárásban részt vevő összes félre vonatkozik.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a határidők számítására és tartamára vonatkozó részletes szabályokat.

79d. cikk

Hibák és nyilvánvaló tévedések kijavítása

(1)   A Hivatal a határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az általa vétett technikai hibákat hivatalból vagy valamely fél kérelmére kijavítja.

(2)   Amennyiben a védjegy lajstromozásával vagy a lajstromozás meghirdetésével kapcsolatos hibák kijavítását a védjegyjogosult kéri, a 48a. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   A védjegy lajstromozásával és a lajstromozás meghirdetésével kapcsolatos hibák kijavítását a Hivatal meghirdeti.”

74.

A 80. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„80. cikk

A határozat visszavonása

(1)   Ha a Hivatal által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat a Hivatalnak tulajdonítható nyilvánvaló hibát tartalmaz, a Hivatal gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy a jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem volt nyilvánvaló.

(2)   Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység dönt, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve a határozat visszavonását a lajstromba történt bejegyzés, illetve a határozathozatal napjától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban részt vevő felekkel és a szóban forgó európai uniós védjegyhez kapcsolódó jogok lajstromba bejegyzett jogosultjaival folytatott konzultációt követően. A Hivatal nyilvántartást vezet e törlésekről és visszavonásokról.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a határozatok visszavonására és a lajstrombejegyzések törlésére vonatkozó eljárás szabályait.

(4)   Ez a cikk nem érinti a felek 58. és 65. cikk szerinti fellebbezési jogát, illetve a hibák és a nyilvánvaló tévedések 79d. cikk szerinti kijavításának lehetőségét. Amennyiben a Hivatal hibát tartalmazó határozata ellen fellebbezést nyújtanak be, a fellebbezési eljárás a határozatnak a Hivatal általi, e cikk (1) bekezdése szerinti visszavonása nyomán okafogyottá válik. Ez utóbbi esetben a fellebbezési díjat vissza kell téríteni a fellebbező fél részére.”

75.

A 82. cikk a következőképpen módosul:

76.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„82a. cikk

Az eljárás félbeszakadása

(1)   A Hivatal előtti eljárás félbeszakad:

(2)   A Hivatal előtti eljárás akkor folytatódik, ha megállapítást nyert, hogy mely személy jogosult annak folytatására.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza, hogy milyen feltételekkel folytatódhat a Hivatal előtti eljárás.”

77.

A 83. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„83. cikk

Általános elvek alkalmazása

Az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokban foglalt eljárási rendelkezések hiányában a Hivatal a tagállamokban általánosan elfogadott eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.”

78.

A 85. cikk a következőképpen módosul:

79.

A 86. cikk (2) bekezdésében a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Minden tagállam kijelöl egy, az (1) bekezdésben említett határozat hitelességének ellenőrzéséért felelős hatóságot, amelynek elérhetőségeit közli a Hivatallal, a Bírósággal és a Bizottsággal. A végrehajtást a határozat záradékolása útján, formalitásként kizárólag a határozat hitelességének vizsgálatára szorítkozva, a szóban forgó hatóság rendeli el.”

80.

A 87. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„87. cikk

Az európai uniós védjegyek lajstroma

(1)   A Hivatalnak lajstromot kell vezetnie az európai uniós védjegyekről, és folyamatosan aktualizálnia kell azt.

(2)   A lajstrom az európai uniós védjegybejelentéssel és lajstromba vétellel kapcsolatos alábbi tételeket tartalmazza:

(3)   A lajstrom továbbá az alábbi bejegyzéseket is tartalmazza, az adott bejegyzés rögzítésének időpontjával együtt:

(4)   Az ügyvezető igazgató a 123. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel elrendelheti az e cikk (2) és a (3) bekezdésében említettektől eltérő adatok lajstromba történő bejegyzését is.

(5)   A lajstrom elektronikus formában is vezethető. A Hivatalnak a (9) bekezdésben meghatározott célokra össze kell gyűjtenie, rendszereznie kell, közzé kell tennie és tárolnia kell a (2) és (3) bekezdésben említett tételeket, ideértve a személyes adatokat is. A Hivatalnak biztosítania kell, hogy a nyilvánosság számára a lajstrom mindig könnyen hozzáférhető legyen.

(6)   A európai uniós védjegy jogosultját a lajstromban bekövetkező változásokról értesíteni kell.

(7)   A Hivatalnak kérelemre és díjfizetés ellenében hiteles vagy nem hiteles lajstromkivonatot kell kiadnia.

(8)   A (2) és (3) bekezdésben szereplő bejegyzésekben foglalt adatok – ideértve a személyes adatokat is – kezelésére az alábbiak céljából kerülhet sor:

(9)   A (2) és (3) bekezdésben említett bejegyzésekben foglalt valamennyi adat – ideértve a személyes adatokat is – közérdekű adatnak minősül és bármely harmadik fél által hozzáférhető. A jogbiztonság érdekében a lajstrom bejegyzéseit korlátlan ideig meg kell őrizni.”

81.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„87a. cikk

Adatbázis

(1)   A 87. cikk szerinti lajstrom vezetésére vonatkozó kötelezettség mellett a Hivatal köteles összegyűjteni és elektronikus adatbázisban tárolni a bejelentők, illetve kérelmezők vagy az eljárásban részt vevő bármely fél által e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott bármely más jogi aktussal összhangban megadott valamennyi adatot.

(2)   Az elektronikus adatbázis a védjegylajstromban a 87. cikk szerint szerepeltetett adatokon túl is tartalmazhat személyes adatokat, amennyiben ezeknek az adatoknak a megadását ez a rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott egyéb jogi aktus előírja. Ezeknek az adatoknak az összegyűjtésére, tárolására és kezelésére az alábbi célok érdekében kerülhet sor:

(3)   Az elektronikus adatbázishoz való hozzáférés feltételeit, valamint az adatbázis tartalmának – az e cikk (2) bekezdésében említett személyes adatok kivételével, de a 87. cikkben felsoroltakat ideértve – géppel olvasható formában történő elérhetővé tételének módját, ideértve a hozzáférés díját is, az ügyvezető igazgatónak kell megállapítania.

(4)   A (2) bekezdésben említett személyes adatokhoz való hozzáférést korlátozni kell, és azok nem hozhatók nyilvánosságra, kivéve, ha az érintett fél kifejezett hozzájárulását adta a közzétételhez.

(5)   Valamennyi adatot korlátlan ideig meg kell őrizni. Ugyanakkor az érintett fél a védjegyoltalom lejártát vagy a vonatkozó, ellenérdekű fél részvételével zajló eljárás befejezését követő 18 hónap elteltével kérheti a személyes adatoknak az adatbázisból való törlését. Az érintett fél bármikor jogosult a pontatlan vagy hibás adatok javítását kérni.

87b. cikk

A határozatokhoz való online hozzáférés

(1)   A Hivatal határozatait a lakosság tájékoztatása céljából, valamint az átláthatóság és kiszámíthatóság érdekében online elérhetővé kell tenni. Minden olyan fél, aki a határozat elfogadásához vezető eljárásban részt vett, kérheti, hogy a határozatban szereplő bármely személyes adatát töröljék

(2)   A lakosság szellemi tulajdonjogi kérdésekben való tájékozottságának fokozása érdekében, valamint a bírósági gyakorlatok egymáshoz való közeledésének előmozdítása céljából a Hivatal internetes hozzáférést biztosíthat a feladatkörével összefüggő nemzeti és európai uniós bírósági ítéletekhez. A Hivatal köteles tiszteletben tartani az eredeti közzététel személyes adatokra vonatkozó feltételeit.”

82.

A 88. cikk a következőképpen módosul:

83.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„88a. cikk

Az iratok megőrzése

(1)   A Hivatal az európai uniós védjegybejelentésekkel, illetve az európai uniós védjegyek lajstromozásával kapcsolatos valamennyi eljárás iratát köteles megőrizni. Az iratmegőrzés módját az ügyvezető igazgató állapítja meg.

(2)   Ha az iratokat elektronikus formában tárolják, az elektronikus iratokat vagy azok biztonsági másolatait korlátlan ideig meg kell őrizni. Az eljárásban részt vevő felek által benyújtott és az ilyen elektronikus iratok alapját képező eredeti dokumentumokat meg kell semmisíteni azok Hivatal általi kézhezvételétől számított meghatározott időtartamot követően, amelyet az ügyvezető igazgatónak kell megállapítania.

(3)   Abban az esetben, ha, illetve amilyen mértékben az iratokat vagy azok részeit az elektronikustól eltérő bármely más formában tárolják, az ilyen iratok részét képező dokumentumokat vagy bizonyítékokat annak az évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben a bejelentést elutasítják, visszavonják, vagy azt visszavontnak kell tekinteni, illetve amelyben az európai uniós védjegyoltalom a 47. cikknek megfelelően teljes egészében megszűnik, az európai uniós védjegyoltalomról való, 50. cikknek megfelelő teljes lemondást bejegyzik, vagy az európai uniós védjegyet az 57. cikk (6) bekezdése vagy a 100. cikk (6) bekezdése alapján teljes egészben törlik a védjegylajstromból.”

84.

A 89. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„89. cikk

Időszaki kiadványok

(1)   A Hivatalnak rendszeres időközönként ki kell adnia:

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett kiadványok elektronikus formában is megjelentethetők.

(2)   Az Európai Uniós Védjegyértesítő az ügyvezető igazgató által meghatározott módon és gyakorisággal jelenik meg.

(3)   A Hivatal Hivatalos Lapját a Hivatal nyelvein kell megjelentetni. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató döntése alapján bizonyos információk az Európai Unió hivatalos nyelvein tehetők közzé a Hivatal Hivatalos Lapjában.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

85.

A 90. cikk a következőképpen módosul:

86.

A 92. cikk (2)–(4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e cikk (3) bekezdésének második mondatában foglaltakat nem érintve az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve székhelye, üzleti tevékenységének fő helye, vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az Európai Gazdasági Térségben van, az e rendeletben szabályozott valamennyi eljárásban – az európai uniós védjegybejelentés benyújtását kivéve – köteles a 93. cikk (1) bekezdésének megfelelő képviselőt a Hivatal előtti képviseletével megbízni és köteles e képviselőn keresztül eljárni.

(3)   Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek székhelye, üzleti tevékenységének fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az az Európai Gazdasági Térségben van, a Hivatal előtt alkalmazottja is képviselheti. A jogi személy e bekezdés hatálya alá tartozó alkalmazottja a jogi személlyel gazdasági kapcsolatban álló más jogi személyeket is képviselhet, akkor is, ha ez utóbbi jogi személyek székhelye, üzleti tevékenységük fő helye vagy valóságos és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye nem az az Európai Gazdasági Térségben van. Az e bekezdés értelmében személyeket képviselő alkalmazottaknak a Hivatal, vagy adott esetben az eljárásban részt vevő fél kérelmére az iratokhoz csatolandó, aláírással ellátott képviseleti meghatalmazást kell benyújtaniuk a Hivatalhoz.

(4)   Közös képviselőt kell kinevezni, ha több bejelentő, vagy több harmadik fél jár el együttesen.”

87.

A 93. cikk a következőképpen módosul:

88.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„93a. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

89.

A X. címben az 1. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályok alkalmazása”.

90.

A 94. cikk a következőképpen módosul:

91.

A 96. cikk c) pontjában a „9. cikk (3) bekezdésének második mondatában” szövegrész helyébe a „9b. cikk (2) bekezdésében” szövegrész lép.

92.

A 99. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A 96. cikk a) és c) pontjában említett perekben az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására irányuló, nem viszontkereset formájában előterjesztett kifogás akkor fogadható el, ha az alperes arra hivatkozik, hogy az európai uniós védjegy megszűnése megállapításának a védjegybitorlási per megindításakor fennálló tényleges használat hiánya miatt helye lett volna.”

93.

A 100. cikk a következőképpen módosul:

94.

A 101. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e rendelet által nem szabályozott, védjegyre vonatkozó valamennyi kérdésre az érintett európai uniós védjegybíróságnak a vonatkozó nemzeti jogot kell alkalmaznia.”

95.

A 102. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az európai uniós védjegybíróság az alkalmazandó jog alapján rendelkezésre álló, az ügy körülményeire tekintettel általa alkalmasnak ítélt intézkedéseket és végzéseket is alkalmazhat.”

96.

A 108. cikket el kell hagyni.

97.

A 113. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„113. cikk

Az átalakítás iránti kérelem benyújtása, közzététele és továbbítása

(1)   Az átalakítás iránti kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani a 112. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdése szerinti, vonatkozó határidőn belül, és abban fel kell tüntetni az átalakítás 112. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti okát, azokat a tagállamokat, amelyek vonatkozásában az átalakítást kérelmezik, valamint az átalakítás tárgyát képező árukat és szolgáltatásokat. Ha az átalakítást az oltalmi idő megújítás nélküli lejártát követően kérelmezik, a 112. cikk (5) bekezdésében megállapított három hónapos határidő azt a napot követő napon kezdődik, amelyen a megújítási kérelmet a 47. cikk (3) bekezdése alapján még be lehet nyújtani. Az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az átalakítás díját meg nem fizetik.

(2)   Amennyiben az átalakítás iránti kérelem valamely már meghirdetett európai uniós védjegybejelentésre vagy egy európai uniós védjegyre vonatkozik, a kérelem kézhezvételét be kell jegyezni a lajstromba, és az átalakításra irányuló kérelmet közzé kell tenni.

(3)   A Hivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen a 112. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint az e cikk (6) bekezdésének megfelelően elfogadott végrehajtási jogi aktusban megállapított alaki feltételeknek. Ha a kérelemre vonatozó követelmények nem teljesülnek, a Hivatalnak tájékoztatnia kell a kérelmezőt a hiányokról. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányokat nem pótolják, a Hivatal az átalakítás iránti kérelmet elutasítja. Ha a 112. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni, a Hivatal csak azon tagállamok vonatkozásában utasítja el elfogadhatatlanként az átalakítás iránti kérelmet, amelyek esetében az említett rendelkezés kizárja az átalakítást. Ha az átalakítás díját nem fizették meg a 112. cikk (4), (5) vagy (6) bekezdése szerinti három hónapos határidőn belül, a Hivatalnak értesítenie kell a kérelmezőt, hogy az átalakítás iránti kérelem nem tekinthető benyújtottnak.

(4)   Ha a Hivatal vagy egy európai uniós védjegybíróság elutasította az európai uniós védjegybejelentést, vagy valamely tagállam nyelvére való hivatkozással feltétlen okok miatt törölte az európai uniós védjegyet, az átalakítást a 112. cikk (2) bekezdése értelmében minden olyan tagállam esetében ki kell zárni, amelynek az említett nyelv hivatalos nyelve. Ha a Hivatal vagy egy európai uniós védjegybíróság elutasította az európai uniós védjegybejelentést, vagy az egész Unióra irányadónak talált feltétlen okok, illetve valamely korábbi európai uniós védjegy vagy más európai uniós iparjogvédelmi jog miatt törölte az európai uniós védjegyet, az átalakítást a 112. cikk (2) bekezdése értelmében minden tagállam esetében kizárják.

(5)   Ha az átalakítás iránti kérelem megfelel az e cikk (3) bekezdésében említett feltételeknek, a Hivatalnak az átalakítás iránti kérelmet és a 84. cikk (2) bekezdésében említett adatokat továbbítania kell azon tagállamok központi iparjogvédemi hivatalainak, többek között a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak, amelyek vonatkozásában a kérelmet elfogadhatónak találták. A Hivatalnak értesítenie kell a kérelmezőt a továbbítás időpontjáról.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza a következőket:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

98.

A 114. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A 113. cikk alapján továbbított uniós védjegybejelentést vagy uniós védjegyet nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az e rendeletben vagy az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokban előírtaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.”

99.

A 115. cikk (1) bekezdésében az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A Hivatal az Unió ügynöksége”.

100.

A 116. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az (1) bekezdésben foglaltakat nem érintve, a Hivatal kirendelt nemzeti szakértőket vagy a Hivatal által nem alkalmazott egyéb személyzetet is igénybe vehet. Az igazgatótanácsnak határozatot kell elfogadnia, amelyben meghatározza a nemzeti szakértők Hivatalhoz történő kirendelésének szabályait.”

101.

A 117. cikkben az „a Hivatalra” szövegrész helyébe az „a Hivatalra és személyzetére” szövegrész lép.

102.

A 119. cikk a következőképpen módosul:

103.

A 120. cikk (1) bekezdésében az „a végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe „az e rendelet alapján elfogadott jogi aktus” szövegrész lép.

104.

A 122. cikket el kell hagyni.

105.

A 123. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„123. cikk

Átláthatóság

(1)   A Hivatal birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) alkalmazandó.

(2)   Az igazgatótanács részletes szabályokat fogad el az 1049/2001/EK rendelet alkalmazására vonatkozóan.

(3)   A Hivatal által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az európai ombudsman révén támadhatók meg, illetve azokkal szemben kereset indítható az Európai Unió Bírósága előtt.

(4)   A személyes adatok Hivatal általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) alkalmazandó.

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)."

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).”"

106.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„123a. cikk

A minősített adatokra és a nem minősített érzékeny adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

A Hivatalnak a Bizottságnak az európai uniós minősített adatok (EU-minősített adatok – EUCI) és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó, az (EU, Euratom) 2015/443 (18) és az (EU, Euratom) 2015/444 (19) bizottsági határozatban meghatározott biztonsági szabályaiban foglalt biztonsági elveket kell alkalmaznia. A biztonsági elvek alkalmazása többek között a minősített információk cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket érinti.

(18)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.)."

(19)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.)”."

107.

A XII. cím a következő fejezettel egészül ki:

„1a. fejezet

A Hivatal feladatai és a konvergencia elősegítése érdekében folytatott együttműködés

123b. cikk

A Hivatal feladatai

(1)   A Hivatal feladatai a következők:

(2)   Az (1) bekezdésben ráruházott feladataival összefüggésben a Hivatal intézményekkel, hatóságokkal, szervekkel, iparjogvédelmi hivatalokkal, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytat együttműködést.

(3)   A felek közötti békés vitarendezés elősegítése érdekében a Hivatal önkéntes közvetítői szolgáltatást nyújthat.

123c. cikk

A módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében folytatott együttműködés

(1)   A védjegyoltalom és a formatervezésiminta-oltalom területén alkalmazott módszerek és eszközök konvergenciájának elősegítése érdekében a Hivatalnak, a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak együtt kell működniük egymással.

A (3) bekezdésben foglaltakat nem érintve, ez az együttműködés különösen az alábbi tevékenységi területekre terjed ki:

(2)   Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatótanácsnak meghatározza és koordinálja az (1) és (6) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós és tagállami érdekű projekteket, továbbá felkéri a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalait és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalt a projektekben való részvételre.

A projektek meghatározásának tartalmaznia kell az egyes részt vevő tagállami központi iparjogvédelmi hivatalok, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal, illetve a Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait. A Hivatalnak konzultálnia kell a felhasználók képviselőivel, különösen a projektek meghatározásának és a projektek eredményei értékelésének szakaszában.

(3)   A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal kívülmaradhatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett projektekben való együttműködésből, illetve korlátozhatják vagy ideiglenesen felfüggeszthetik azt.

Amennyiben az első albekezdés szerinti valamely lehetőséggel élnek, a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak írásbeli nyilatkozatot kell benyújtaniuk a Hivatalhoz döntésük okairól.

(4)   Azt követően hogy, elkötelezték magukat az egyes projektekben való részvételre, a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak – a (3) bekezdésben foglaltakat nem érintve – érdemben részt kell venniük a (2) bekezdésben említett projektekben, azok fejlesztésének, működésének, átjárhatóságának és aktualizálásának biztosítása érdekében.

(5)   A Hivatal olyan mértékben nyújthat pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett projektekhez, amely a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak – a (4) bekezdés alkalmazásában – az említett projektekben valóérdemi részvételének biztosításához szükséges. A pénzügyi támogatás nyújtható vissza nem térítendő támogatás vagy természetbeni támogatás formájában. A finanszírozás teljes összege nem haladhatja meg a Hivatal éves bevételének 15 %-át. A vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjei a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. A Hivatalra alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (23) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (24) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők.

(6)   A védjegyrendszerrel kapcsolatos tájékozottság javítása és a hamisítás elleni küzdelem érdekében a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai önkéntes alapon együttműködnek egymással. Az együttműködésnek magában kell foglalnia különösen a megszilárdult szabványok és gyakorlatok alkalmazására, illetve az oktatási és képzési tevékenységek szervezésére irányuló projekteket. Az ilyen projektek támogatására fordítható pénzügyi támogatás az (5) bekezdésben említett finanszírozás összesített összegének a részét képezi. A (2)–(5) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(20)  A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.)."

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 386/2012/EU rendelete (2012. április 19.) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal, ideértve a közszféra és a magánszektor képviselőinek a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjaként történő összehívásával való megbízásáról (HL L 129., 2012.5.16., 1. o.)."

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.)."

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.)."

(24)  A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).”"

108.

A XII. cím 2. és 3. fejezetének helyébe a következő szöveg lép:

„2. fejezet

Igazgatótanács

124. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az 5. fejezet alapján a költségvetési bizottsághoz rendelt feladatok körét nem érintve az igazgatótanács a következő feladatokat látja el:

(2)   Az igazgatótanácsnak a személyzeti szabályzat 110. cikkének és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 142. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot kell elfogadnia, melyben a kinevezésre jogosult hatóság megfelelő hatáskörei gyakorlására az ügyvezető igazgatónak felhatalmazást ad és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei gyakorlására adott felhatalmazás felfüggeszthető.

Az ügyvezető igazgató e hatáskörök gyakorlására további felhatalmazást adhat.

Rendkívüli körülmények esetén az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei gyakorlására az ügyvezető igazgatónak adott felhatalmazást, valamint e hatáskörök gyakorlására az utóbbi általi további felhatalmazást, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy arra nézve felhatalmazást adhat valamely tagjának, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjának.

125. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlamentet képviselő egy személyből, valamint azok helyetteseiből áll.

(2)   Az igazgatótanács tagjai – az eljárási szabályzatra is figyelemmel – tanácsadók és szakértők segítségét is igénybe vehetik.

126. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az feladatainak ellátásában akadályoztatva van.

(2)   Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása négy évre szól. A hivatali idő egyszer megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk a megbízatásuk ideje alatt szűnik meg, ezzel egyidejűleg a megbízatásuk is automatikusan lejár.

127. cikk

Ülések

(1)   Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)   Az igazgatótanács eltérő rendelkezése hiányában az ügyvezető igazgató részt vesz annak tanácskozásain.

(3)   Az igazgatótanács évente legalább egyszer rendes ülést tart. Ezen túlmenően ülést tart elnökének kezdeményezésére, illetve a Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának kérelmére.

(4)   Az igazgatótanács elfogadja eljárási szabályzatát.

(5)   Az igazgatótanács határozatait tagjainak abszolút többségi szavazatával hozza meg. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (4) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(6)   Az igazgatótanács üléseire megfigyelőket hívhat meg.

(7)   Az igazgatótanács titkárságát a Hivatal biztosítja.

3. fejezet

Ügyvezető igazgató

128. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)   A Hivatalt az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)   Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács és a költségvetési bizottság hatáskörének sérelme nélkül – feladatainak ellátása során függetlenül köteles eljárni, utasításokat kormányoktól vagy más szervezettől nem kérhet és nem is fogadhat el.

(3)   Az ügyvezető igazgató a Hivatal jogi képviselője.

(4)   Az ügyvezető igazgatónak különösen az alábbi feladatokat látja, és e feladatokat átruházhatja:

(5)   Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában egy vagy több ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Az ügyvezető igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács által megállapított eljárásnak megfelelően az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek valamelyike helyettesíti.

129. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és felmentése, valamint hivatali idejének meghosszabbítása

(1)   Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében a Hivatal ideiglenes alkalmazottjaként látja el feladatkörét.

(2)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács által nyílt és átlátható kiválasztási eljárás lefolytatását követően javasolt jelöltek listájáról a Tanács nevezi ki egyszerű többséggel. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából a Hivatalt az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgató kizárólag a Tanács által az igazgatótanács javaslata alapján hozott határozattal menthető fel a tisztségéből.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig az igazgatótanács értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint a Hivatal előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(4)   A Tanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve egy alkalommal, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)   Az az ügyvezető igazgató, akinek a megbízatását meghosszabbították, megbízatása összesített hivatali idejének lejártakor nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltésére vonatkozó kiválasztási eljárásban.

(6)   Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali időt a Tanács egy alkalommal, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja.”

109.

A 130. cikk a következőképpen módosul:

110.

A 131. cikkben a „36., 37. és 68. cikk”-re történő hivatkozás helyébe a „36., 37., 68. és 74d. cikk”-re való hivatkozás lép.

111.

A 132. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

112.

A 133. cikk helyébe a következő lép:

„133. cikk

A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység

(1)   A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység felelős a lajstrombejegyzésekkel kapcsolatos döntésekért.

(2)   A lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vezeti a hivatásos képviselők 93. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékét is.

(3)   A szervezeti egység határozatait a tagok egyike hozza meg.”

113.

A 134. cikk a következőképpen módosul:

114.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„134a. cikk

Általános hatáskör

Az e rendelet által előírt azon határozatokat, amelyek nem tartoznak az elbírálók, a felszólalási osztály, a törlési osztály vagy a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység hatáskörébe, az ügyvezető igazgató által e célra kinevezett szervezeti egységnek vagy tisztviselőnek kell meghoznia.”

115.

A 135. cikk a következőképpen módosul:

116.

A 136. cikk helyébe a következő lép:

„136. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjainak függetlensége

(1)   A fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit – a Hivatal ügyvezető igazgatójának kinevezésére a 129. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően – öt évre kell kinevezni. Ezen időtartam alatt nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság az őket kinevező intézmény kérelme alapján ilyen értelmű határozatot hoz.

(2)   A fellebbezési tanácsok elnökének megbízatása az igazgatótanács által adott kedvező teljesítményértékelést követően egy alkalommal további öt évre vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatár eléréséig meghosszabbítható.

(3)   Az egyes fellebbezési tanácsok elnökeinek megbízatása az igazgatótanács által adott kedvező teljesítményértékelést követően további ötéves időszakokra vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatár eléréséig meghosszabbítható a fellebbezési tanácsok elnökével való konzultációt követően.

(4)   A fellebbezési tanácsok elnökének az alábbi vezetői és szervezési feladatai vannak:

A fellebbezési tanácsok elnöke látja el a Nagytanács elnöki feladatait.

(5)   A fellebbezési tanácsok tagjait az igazgatótanács nevezi ki öt évre. A tagok megbízatása az igazgatótanács által adott kedvező teljesítményértékelést követően további ötéves időszakokra vagy – ha az érintett személy a nyugdíjkorhatárt az újabb megbízatás időtartama alatt éri el – a nyugdíjkorhatár eléréséig meghosszabbítható a fellebbezési tanácsok elnökével való konzultációt követően.

(6)   A fellebbezési tanácsok tagjai nem menthetők fel, kivéve, ha felmentésüket alapos ok indokolja, és a Bíróság, azt követően, hogy az igazgatótanács a fellebbezési tanácsok elnökének javaslatára, az érintett tagot adó tanács elnökével folytatott konzultációt követően az ügyet elé utalta, ilyen értelmű határozatot hoz.

(7)   A fellebbezési tanácsok elnökének, az egyes fellebbezési tanácsok elnökeinek és azok tagjainak függetlenül kell eljárniuk. Az elnököket és a tagokat a munkájuk során semmilyen utasítás nem köti.

(8)   A fellebbezésekről, illetve az ügyvezető igazgató által elé terjesztett jogi kérdésekről a 135. cikk alapján a Nagytanács által hozott határozatok és vélemények kötelező erejűek a Hivatal határozathozatalra jogosult, 130. cikkben említett munkatársai, illetve szervezeti egységei számára.

(9)   A fellebbezési tanácsok elnöke, valamint az egyes fellebbezési tanácsok elnökei és tagjai nem lehetnek elbírálók, sem pedig a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység vagy a törlési osztályok tagjai.”

117.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„136a. cikk

A fellebbezési tanácsok elnöksége és a Nagytanács

(1)   Az elnökség tagjai a következők: a fellebbezési tanácsok elnöke mint az elnökség elnöke, az egyes tanácsok elnökei, valamint a tanácsok azon tagjai, akiket a tanácsok teljes tagsága – ide nem értve a fellebbezési tanácsok elnökét és az egyes tanácsok elnökeit – saját soraiból választ meg az adott naptári évre. Az így megválasztott tanácstagok száma a tanácsok teljes – a fellebbezési tanácsok elnöke és az egyes tanácsok elnökei nélkül számított – taglétszámának egynegyede kell, hogy legyen, szükség esetén e számot felfelé kerekítve.

(2)   A 135. cikk (2) bekezdése szerinti Nagytanács kilenc tagból áll, akik a következők: a fellebbezési tanácsok elnöke, az egyes tanácsok elnökei, adott esetben az ügynek a Nagytanács elé történő utalást megelőzően kijelölt előadója, valamint – a fellebbezési tanácsok elnökének és az egyes tanácsok elnökeinek kivételével – a fellebbezési tanácsok valamennyi tagjának nevét tartalmazó listáról rotációs alapon kiválasztott tagok.”

118.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„136b. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben részletesen meghatározza a fellebbezési tanácsok munkájával kapcsolatos szervezeti kérdéseket, ideértve az elnökség felállítását és szerepét, a Nagytanács összetételét és az ügyek Nagytanács elé utalására vonatkozó szabályokat, valamint azokat a feltételeket, amelyek mellett a 135. cikk (2) és (5) bekezdésének megfelelően a tagok egyike hoz határozatokat.”

119.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„137a. cikk

Közvetítői központ

(1)   A 123b. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a Hivatal közvetítői központot (a továbbiakban: a központ) hozhat létre.

(2)   Bármely természetes vagy jogi személy önkéntes alapon igénybe veheti a központ szolgáltatásait az e rendeleten és a 6/2002/EK rendeleten alapuló jogviták békés rendezése céljából.

(3)   A felek együttes kérelem alapján veszik igénybe a közvetítést. A megfelelő díj megfizetéséig a kérelem nem tekinthető benyújtottnak. A fizetendő összeget az ügyvezető igazgatónak kell megállapítania a 144. cikk (1) bekezdésével összhangban.

(4)   A Hivatal felszólalási osztályai, törlési osztályai vagy fellebbezési tanácsai előtt folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos jogviták esetében közvetítés iránti együttes kérelem a következők valamelyikének benyújtását követően bármikor benyújtható: felszólalás, a megszűnés megállapítására irányuló kérelem vagy törlési kérelem, valamint a felszólalási vagy a törlési osztályok határozataival szembeni fellebbezés.

(5)   A közvetítés iránti együttes kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően fel kell függeszteni a szóban forgó eljárást, és – a vonatkozó díj befizetésére megállapított határidő kivételével – a határidők megszakadnak. A határidők az eljárás folytatódásának napjától továbbfolynak.

(6)   A feleket fel kell kérni, hogy a (12) bekezdésben említett jegyzékből együttesen jelöljenek ki egy olyan közvetítőt, aki nyilatkozatot tett arról, hogy rendelkezik az adott közvetítéshez szükséges nyelvismerettel. Amennyiben a felek a felkérést követő 20 napon belül nem jelölnek ki közvetítőt, a közvetítést sikertelennek kell tekinteni.

(7)   A feleknek a közvetítővel közösen kötött közvetítési megállapodásban kell rögzíteniük a közvetítés részletes szabályait.

(8)   Mihelyst a felek egyezségre jutnak, vagy a felek egyike kijelenti, hogy nem kívánja folytatni a közvetítésben való részvételt, vagy a közvetítő megállapítja, hogy a feleknek nem sikerült egyezségre jutniuk, a közvetítőnek le kell zárnia a közvetítői eljárást.

(9)   A közvetítőnek tájékoztatnia kell a feleket és a Hivatal érintett munkatársát, illetve szervezeti egységét, mihelyst a közvetítői eljárás lezárult.

(10)   A közvetítés keretében lefolytatott megbeszéléseknek és tárgyalásoknak a közvetítésben érintett valamennyi személyre – különösen a közvetítőre, a felekre és a felek képviselőire – vonatkozóan bizalmasak. A közvetítés során benyújtott valamennyi dokumentumot és információt külön kell tárolni a Hivatalnál zajló minden egyéb eljárás irataitól, és azok nem lehetnek ilyen iratok részei.

(11)   A közvetítést a felek megállapodása alapján az Unió egyik hivatalos nyelvén kell lefolytatni. Amennyiben a közvetítés a Hivatal előtt folyamatban lévő jogvitákkal kapcsolatos, a közvetítést – hacsak a felek nem állapodnak meg másként – a Hivatalnál folyó eljárás nyelvén kell lefolytatni.

(12)   A Hivatalnak jegyzéket kell összeállítania azokról a közvetítőkről, akik a jogviták rendezéséhez támogatást nyújtanak a feleknek. A közvetítőknek függetlennek kell lenniük, valamint megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkezniük. A jegyzékben mind a Hivatal alkalmazásában álló, mind azoktól eltérő közvetítők szerepelhetnek.

(13)   A közvetítőknek pártatlanul kell ellátniuk a feladataikat, és kijelölésük esetén nyilatkozniuk kell minden vélt vagy valós összeférhetetlenségről. A Hivatalnak a 130. cikkben felsorolt, határozathozatalra jogosult munkatársai és szervezeti egységeinek tagjai nem vehetnek részt olyan ügyekkel kapcsolatos közvetítésben, amelyeket illetően:

(14)   A közvetítők a közvetítés sikertelensége miatt folytatódó eljárásokban nem lehetnek a 130. cikkben felsorolt, határozathozatalra jogosult munkatársak vagy szervezeti egységek tagjai.

(15)   A Hivatal együttműködhet közvetítéssel foglalkozó, más elismert nemzeti vagy nemzetközi szervvel.”

120.

A 138. cikk helyébe a következő cikk lép:

„138. cikk

Költségvetési bizottság

(1)   A költségvetési bizottság az e fejezetben ráruházott feladatokat látja el.

(2)   A 125. cikk és a 126. cikk, valamint a 127. cikk (1)–(4) és (5) bekezdése, amennyiben az az elnök és az elnökhelyettes megválasztására vonatkozik, továbbá a 127. cikk (6) és (7) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési bizottságra.

(3)   A költségvetési bizottságnak tagjai abszolút többségével kell meghoznia határozatait. Ugyanakkor a 140. cikk (3) bekezdése és a 143. cikk alapján a költségvetési bizottság hatáskörébe utalt határozatok meghozatalához a tagok kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.”

121.

A 139. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„139. cikk

Költségvetés

(1)   A Hivatal bevételi és kiadási előirányzatait pénzügyi évenként kell elkészíteni, és azokat a Hivatal költségvetésében fel kell tüntetni. Minden pénzügyi év az adott naptári évnek felel meg.

(2)   A költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az egyéb bevételi források sérelme nélkül a bevételek az e rendelet I. melléklete alapján fizetendő díjak teljes összegéből, a 6/2002/EK rendeletben előírt díjak teljes összegéből, az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás esetében az e rendelet 145. cikkében említett, a Madridi Jegyzőkönyv szerinti díjak teljes összegéből és a Madridi Jegyzőkönyv részes feleinek kifizetett egyéb összegekből, az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás esetében a 6/2002/EK rendelet 106c. cikkében említett Genfi Szöveg értelmében fizetendő díjak teljes összegéből és a Genfi Szöveg részes feleinek kifizetett egyéb összegekből, valamint az Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának külön megnevezésében szereplő, szükséges mértékű támogatásból állnak.

(4)   A Hivatalnak minden évben ellentételeznie kell a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainál, a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnál és bármely egyéb, a tagállamok által kinevezendő érintett hatóságnál azon konkrét feladatok miatt felmerülő költségeket, amelyeket azok az európai uniós védjegyrendszer működtetésének részeként látnak el a következő szolgáltatások és eljárások keretében:

(5)   A (4) bekezdésben említett költségek ellentételezésének a Hivatal éves bevétele 5 %-ának kell megfelelnie. Az e bekezdés harmadik albekezdésében foglaltakat nem érintve, a Hivatal javaslata alapján és a költségvetési bizottsággal való konzultációt követően az elosztási kulcsot az igazgatótanács feladata meghatározni az alábbi igazságos, méltányos és releváns mutatók alapján:

A (4) bekezdésben említett költségek alátámasztására a tagállamok minden év március 31-ig benyújtják a Hivatalnak az előző évre vonatkozó, az e bekezdés első albekezdésének a)–d) pontjában említett számadatokra vonatkozó statisztikai adatokat, amelyeknek szerepelniük kell az igazgatótanácsnak benyújtandó javaslatban.

Méltányossági alapon úgy kell tekinteni, hogy az egyes tagállamokban a (4) bekezdésben említett szerveknél felmerült költségek legalább az e bekezdésben előírt teljes ellentételezés 2 %-ának felelnek meg.

(6)   A Hivatal számára az egy adott évben felmerült, a (4) bekezdésben említett költségek ellentételezése tekintetében előírt kötelezettség csak olyan mértékig alkalmazandó, amennyiben nem keletkeztet az adott évben költségvetési hiányt.

(7)   Költségvetési többlet esetén – a (10) bekezdésben foglaltakat nem érintve – a Hivatal javaslatára és a költségvetési bizottsággal való konzultációt követően az igazgatótanács a Hivatal éves bevételének legfeljebb 10 %-ára emelheti az (5) bekezdésben meghatározott százalékos arányt.

(8)   Az e cikk (4)–(7) bekezdésében és (10) bekezdésében, valamint a 123b. és a 123c. cikkben foglaltakat nem érintve, az esetben, ha öt egymást követő év során jelentős költségvetési többlet keletkezik, a költségvetési bizottságnak a Hivatal javaslata alapján és összhangban a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett éves munkaprogrammal és többéves stratégiai programmal, kétharmados többséggel határoznia kell az … (25) óta keletkezett többletnek az Unió költségvetésébe való átviteléről.

(9)   A Hivatalnak évente kétszer jelentést kell készítenie az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára pénzügyi helyzetéről, beleértve a 123c. cikk (5) és (6) bekezdése, valamint a 139. cikk (5) és (7) bekezdése alapján végrehajtott pénzügyi műveleteket is. E jelentés alapján a Bizottság megvizsgálja a Hivatal pénzügyi helyzetét.

(10)   A Hivatal köteles tartalékalapról gondoskodni, amelynek – a működése folyamatosságának és a feladatai ellátásának biztosítása érdekében – fedeznie kell egyéves működési kiadásait.”

122.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„141a. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) szerinti küzdelem elősegítése érdekében a Hivatal köteles csatlakozni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadni a Hivatal teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások azon kedvezményezettjeinél, vállalkozóknál és alvállalkozóknál, akik/amelyek a Hivatalon keresztül uniós forrásokban részesültek.

(3)   A 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (27) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat – köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása érdekében, hogy a Hivatal által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység, amelynek következtében sérültek az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakat nem érintve, a Hivatal harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban szerepelniük kell olyan rendelkezéseknek, amelyek kifejezetten felhatalmazzák az Európai Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

(5)   A költségvetési bizottságnak a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát kell elfogadnia, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát.

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)."

(27)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”"

123.

A 144. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„144. cikk

Díjak és esedékesség

(1)   Az ügyvezető igazgató feladata megállapítani a Hivatal által nyújtott, az I. mellékletben meghatározottaktól eltérő szolgáltatásokért felszámítandó összeget, valamint az Európai Uniós Védjegyértesítőért, a Hivatal Hivatalos Lapjáért és a Hivatal egyéb kiadványaiért felszámítandó összeget. A díjak összegét euróban kell megállapítani és közzé kell tenni a Hivatal Hivatalos Lapjában. Az egyes díjak összege nem haladhatja meg a Hivatal által nyújtott konkrét szolgáltatás szükségszerűen felmerülő költségeit.

(2)   Azon díjak befizetése, amelyek esedékességét e rendelet nem állapítja meg, az azok fejében nyújtott szolgáltatás iránti kérelem átvétele napján esedékes.

Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával meghatározhatja, hogy az első albekezdésben említettek közül mely szolgáltatások nyújtása nem függ a megfelelő díjak előzetes befizetésétől.”

124.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„144a. cikk

A díjak megfizetése

(1)   A Hivatalt megillető díjak megfizetésére a Hivatal bankszámlájára teljesített befizetéssel vagy átutalással kerülhet sor.

Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával megállapíthatja, hogy az első albekezdésben meghatározottaktól eltérő mely konkrét fizetési módok alkalmazhatók még; ennek keretében rendelkezhet például a Hivatalnál vezetett folyószámlán való betételhelyezés lehetőségéről.

A második albekezdés szerint meghatározott lehetséges fizetési módokról a Hivatal Hivatalos Lapjában tájékoztatást kell közzétenni.

Minden fizetést – a második albekezdés szerint megállapított egyéb fizetési módok esetében is – euróban kell teljesíteni.

(2)   Minden fizetés esetében fel kell tüntetni a befizető nevét és azokat az adatokat, amelyek alapján a Hivatal azonnal meg tudja állapítani a befizetés rendeltetését. Meg kell adni mindenekelőtt az alábbi információkat:

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett befizetés rendeltetése nem állapítható meg azonnal, a Hivatal felkéri a befizetőt, hogy azt az általa megjelölt határidőn belül írásban közölje. Ha a befizető a felhívásnak kellő időben nem tesz eleget, a befizetést nem teljesítettnek kell tekinteni. A befizetett összeget vissza kell téríteni.

144b. cikk

A befizetés napjának megállapítása

(1)   A 144a. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett esetekben a Hivatal számára való befizetést azon a napon kell teljesítettnek tekinteni, amikor a befizetett vagy átutalt összeg ténylegesen jóváírásra kerül a Hivatal bankszámláján.

(2)   Amennyiben lehetőség van 144a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett fizetési módok alkalmazására, az ügyvezető igazgató feladata megállapítani, hogy a befizetés mely napon tekintendő teljesítettnek.

(3)   Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés alapján valamely díj befizetése csak a befizetési határidő lejártát követően tekinthető teljesítettnek, akkor a határidőt betartottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a Hivatal megfelelő igazolást kap arról, hogy azok a személyek, akik a fizetést valamely tagállamban a befizetési határidőn belül eszközölték, szabályos megbízást adtak valamely banklétesítménynek a fizetendő összeg átutalására, és azon felül a szóban forgó díj 10 %-ának megfelelő, de 200 EUR összeget meg nem haladó pótdíjat fizettek. A pótdíjat abban az esetben nem kell megfizetni, ha a megfelelő megbízást a banklétesítménnyel a fizetési határidő lejárta előtt legalább 10 nappal közölték.

(4)   A Hivatal igazolást kérhet a befizetést teljesítő személytől a banklétesítménynek adott, (3) bekezdésben említett megbízás közlésének dátumáról, és a megfelelő esetben felszólíthatja az esedékes pótdíj általa meghatározott határidőn belüli befizetésére. Ha a befizető a felhívásnak nem tesz eleget, az igazolás nem kielégítő vagy az előírt pótdíjat kellő időben nem fizette meg, akkor a befizetésre előírt határidőt elmulasztottnak kell tekinteni.

144c. cikk

Elégtelen befizetések, valamint a jelentéktelen összegek visszatérítése

(1)   A befizetést főszabályként csak akkor lehet a határidőn belül teljesítettnek tekinteni, ha a díj teljes összegét a határidőn belül megfizették. Ha nem fizették meg a teljes díjat, a befizetett összeget a határidő lejárta után vissza kell fizetni.

(2)   Ha a fizetésre előírt határidő lejártát megelőzően ez lehetséges, a Hivatal mindazonáltal lehetőséget adhat arra, hogy a hiányzó összeget a befizető megfizesse, vagy – ha ezt indokoltnak tartja – a befizető jogait nem érintve, a csekélynek minősülő hiányzó összeg megfizetésétől el is tekinthet.

(3)   Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával eltekinthet az esedékessé vált pénzösszegek behajtását célzó intézkedésektől, ha a behajtandó összeg elhanyagolható mértékű vagy a behajtás túlságosan bizonytalan.

(4)   A díj túlfizetése esetén a többletet nem kell visszafizetni, ha annak összege elhanyagolható mértékű, és az eljárásban érdekelt fél a visszafizetést kifejezetten nem igényelte.

Az ügyvezető igazgató a költségvetési bizottság jóváhagyásával meghatározhatja azt az összeget, amely alatt a díjtúlfizetések nem kerülnek visszatérítésre.

A második albekezdés szerint meghatározott összeghatárokról a Hivatal Hivatalos Lapjában tájékoztatást kell közzétenni.”

125.

A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelet alapján elfogadott jogi aktusokat” szövegrész lép.

126.

A 147. cikk a következőképpen módosul:

127.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„148a. cikk

Értesítés az alapbejelentés vagy az alapul szolgáló lajstromozás törléséről

(1)   A Hivatal a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt évig terjedő időszakon belül köteles értesíteni a Nemzetközi Irodát a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegylajstromozás érvényességét érintő bármely tényről és határozatról.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben egyenként meghatározza a Madridi Jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban értesítési kötelezettség hatálya alá tartozó tényeket és határozatokat, valamint az ilyen értesítések megfelelő időpontját. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 163. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

128.

A 149. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„149. cikk

A nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem

(1)   A Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése szerinti, a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem benyújtható a Hivatalon keresztül is. A kérelmet azon a nyelven kell benyújtani, amelyen a nemzetközi bejelentést e rendelet 147. cikke szerint benyújtották. A kérelemnek tartalmaznia kell a megjelölésre való jogosultságot alátámasztó információkat, a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdésének ii. pontjával, valamint 3b. cikke (2) bekezdésével összhangban. A Hivatal értesíteni köteles az utólagos kiterjesztés iránti kérelem benyújtóját arról a napról, amelyen a kiterjesztés iránti kérelem a Hivatalhoz beérkezett.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben részletesen meghatározza az e cikk (1) bekezdése szerinti területi kiterjesztési kérelemre vonatkozó követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 163. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Amennyiben a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos területi kiterjesztése iránti kérelem nem teljesíti az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban foglalt követelményeket, a Hivatalnak fel kell szólítania a kérelmezőt a feltárt hiányoknak az általa meghatározott határidőn belüli pótlására. Ha a hiányokat a Hivatal által szabott határidőn belül nem pótolják, a Hivatal megtagadja a kérelemnek a Nemzetközi Irodához való továbbítását. A Hivatal nem tagadhatja azonban meg a kérelem Nemzetközi Irodának való továbbítását, amíg a kérelmezőnek alkalma nem nyílt pótolni a kérelemben észlelt hiányokat.

(4)   Amint teljesülnek a (3) bekezdésben említett követelmények, a Hivatal továbbítani köteles a nemzetközi lajstromozás alapján benyújtott utólagos területi kiterjesztés iránti kérelmet a Nemzetközi Irodának.”

129.

A 153. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„153. cikk

A nemzetközi bejelentésben igényelt szenioritás

(1)   Az Uniót megjelölő nemzetközi bejelentés bejelentője a nemzetközi bejelentésben – a 34. cikknek megfelelően – igényelheti a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is – szenioritását.

(2)   A 34. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban meghatározott, a szenioritás igénylésének alátámasztására benyújtandó dokumentációt attól a naptól számított három hónapon belül kell benyújtani, amikor a Nemzetközi Iroda a Hivatalt értesíti a nemzetközi lajstromozásról. E tekintetben a 34. cikk (6) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának a 92. cikk (2) bekezdése értelmében kötelező képviselettel rendelkeznie a Hivatal előtt, akkor az e cikk (2) bekezdése szerinti közlésnek tartalmaznia kell a képviselőnek a 93. cikk (1) bekezdése szerinti kijelölését is.

(4)   Amennyiben a Hivatal megállapítja, hogy a szenioritás iránti, e cikk (1) bekezdése szerinti igénylés nem felel meg a 34. cikk rendelkezéseinek vagy az e cikkben előírt egyéb követelményeknek, fel kell szólítania a szenioritás kérelmezőjét a hiányok pótlására. Ha az első mondatban foglalt követelmények nem teljesülnek a Hivatal által előírt határidőn belül, az adott nemzetközi lajstromozáson alapuló szenioritás joga elvész. Ha a hiányok csak az áruk és szolgáltatások egy részét érintik, a jogosult a szenioritásra való jogot csak az említett áruk és szolgáltatások tekintetében veszíti el.

(5)   A Hivatal értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát a szenioritásra való jog (4) bekezdés szerinti elvesztéséről. Értesítenie kell továbbá a Nemzetközi Irodát a szenioritás igénylésének visszavonásáról vagy korlátozásáról is.

(6)   A 34. cikk (4) cikke alkalmazandó, kivéve, ha a Hivatal az e cikk (4) bekezdésével összhangban elveszettnek nyilvánítja a szenioritás jogát.”

130.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„153a. cikk

A szenioritás igénylése a Hivatal előtt

(1)   Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás jogosultja a lajstromozás 152. cikk (2) bekezdése szerinti meghirdetése napjától kezdődően – a 35. cikknek megfelelően – igényelheti a Hivatalnál a tagállamok valamelyikében lajstromozott korábbi védjegy – ideértve a Benelux-országokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is – szenioritását.

(2)   Amennyiben a szenioritást az (1) bekezdésben említett napot megelőzően igénylik, úgy kell tekinteni, hogy a szenioritás igénylése a szóban forgó napon érkezett be a Hivatalhoz.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése szerinti szenioritási igénynek meg kell felelnie a 35. cikkben foglalt követelményeknek, és tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek alapján e követelmények teljesülése megvizsgálható.

(4)   Amennyiben a szenioritás igénylésére vonatkozó, a (3) bekezdésben említett és a (6) bekezdés alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban foglalt követelmények nem teljesülnek, a Hivatalnak fel kell szólítania a nemzetközi lajstromozás jogosultját, hogy pótolja a hiányokat. Ha a Hivatal által megjelölt határidőn belül a hiányokat nem pótolják, a Hivatal az igénylést elutasítja.

(5)   Amennyiben a Hivatal a szenioritás igénylését elfogadta vagy törölte, vagy ha az igénylést visszavonták, a Hivatal arról tájékoztatni köteles a Nemzetközi Irodát.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az e cikk (1) bekezdése szerinti szenoritás-igénylés kötelező tartalmi elemeit, valamint az e cikk (5) bekezdése alapján közlendő információkkal kapcsolatos részleteket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

131.

A 154. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„154. cikk

Áruk és szolgáltatások megjelölése, valamint a feltétlen kizáró okok szempontjából történő vizsgálat

(1)   Az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást – az európai uniós védjegybejelentésekkel azonos módon – a 28. cikk (2)–(4) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés és a feltétlen kizáró okok szempontjából történő vizsgálatnak kell alávetni.

(2)   Amennyiben az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásról megállapítást nyer, hogy e rendelet 28. cikkének (4) bekezdése vagy 37. cikkének (1) bekezdése alapján nem részesülhet oltalomban azon áruk és szolgáltatások egy része vagy azok egésze tekintetében, amelyekre a Nemzetközi Irodánál azt lajstromozták, a Hivatalnak a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést küld a Nemzetközi Irodának.

(3)   Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultjának a 92. cikk (2) bekezdése értelmében kötelező képviselettel rendelkeznie a Hivatal előtt, akkor az e cikk (2) bekezdésében említett értesítésnek tartalmaznia kell egy, a 93. cikk (1) bekezdése értelmében történő képviselő-kijelölésre vonatkozó felkérést is.

(4)   Az ideiglenes elutasításról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló okokat, és meg kell jelölnie azt a határidőt, amelyen belül a nemzetközi lajstromozás jogosultja észrevételeit előterjesztheti, és amelyen belül adott esetben képviselőt kell meghatalmaznia. A határidő az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásának napján kezdődik.

(5)   Amennyiben a Hivatal azt állapítja meg, hogy az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozási bejelentés nem tartalmazza egy második nyelv e rendelet 161b. cikkével összhangban való megjelölését, a Hivatal a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést küld a Nemzetközi Irodának.

(6)   Amennyiben a nemzetközi lajstromozás jogosultja az előírt határidőn belül nem orvosolja az oltalom elutasításának okát, nem jelöl ki képviselőt vagy nem jelöl meg második nyelvet, a Hivatalnak azon áruk és szolgáltatások egy része vagy azok egésze tekintetében, amelyekre a nemzetközi oltalmat lajstromozták, el kell utasítania az oltalmat. Az oltalom elutasítása az európai uniós védjegybejelentés elutasításának helyébe lép. A határozattal szemben az 58–65. cikkel összhangban fellebbezés nyújtható be.

(7)   Amennyiben a Hivatal a 156. cikk (2) bekezdésében említett felszólalási időszak kezdetéig nem ad ki e cikk (2) bekezdése szerinti, hivatalból közölt ideiglenes elutasításról szóló értesítést, a Hivatal értesítést küld a Nemzetközi Irodának, annak közlésével, hogy befejeződött a 37. cikk alapján a feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálat, de a nemzetközi lajstromozással szemben felszólalásnak vagy észrevételnek van helye. Ez az ideiglenes értesítés nem érinti a Hivatal azon jogát, hogy a feltétlen kizáró okok alapján történő vizsgálatot hivatalból bármikor újra lefolytassa azt megelőzően, hogy az oltalom elismeréséről szóló végleges értesítést kiadná.

(8)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az oltalom hivatalból közölt ideiglenes elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő értesítés és az oltalom végleges elismeréséről vagy elutasításáról szóló, a Nemzetközi Irodának megküldendő végleges közlemény kötelező tartalmi elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

132.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„154a. cikk

Együttes és tanúsító védjegyek

(1)   Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési jegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást – az esetnek megfelelően – együttes európai uniós védjegyként vagy európai uniós tanúsító védjegyként kell kezelni.

(2)   A nemzetközi lajstromozás jogosultjának közvetlenül a Hivatalhoz kell benyújtania a védjegy használatáról rendelkező, a 67., illetve a 74b. cikk szerinti szabályzatot, a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról a Hivatalnak küldött értesítés napjától számított két hónapon belül.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési jegyre vonatkozó alapbejelentésen vagy -lajstromozáson alapuló nemzetközi lajstromozásra vonatkozó eljárások részleteit.”

133.

A 155. cikk a következőképpen módosul:

134.

A 156. cikk a következőképpen módosul:

135.

A 158. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Amennyiben az e rendelet 57. vagy a 100. cikke, valamint e cikk alapján valamely, az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás joghatásait jogerős határozattal érvénytelennek nyilvánították, a Hivatal erről a Madridi Jegyzőkönyv 5. cikkének (6) bekezdésével összhangban értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben részletesen meghatározza a Nemzetközi Iroda számára az e cikk (3) bekezdése alapján adandó értesítés tartalmát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

136.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„158a. cikk

Az átruházás bejegyzésének joghatása

A nemzetközi lajstromozás jogosultjának személyét érintő változásnak a nemzetközi lajstromba történő bejegyzése ugyanolyan joghatást vált ki, mint a védjegyoltalom átruházásának a 17. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158b. cikk

A használati engedély és más jog bejegyzésének joghatása

A nemzetközi lajstromozással összefüggésben a használati engedélynek vagy a védjegyjogosult rendelkezési jogára vonatkozó korlátozásnak a nemzetközi lajstromba történő bejegyzése ugyanolyan joghatást vált ki, mint a dologi jogoknak, a végrehajtásnak a fizetésképtelenségi eljárásnak vagy a használati engedélynek a 19., 20., 21., illetve 22. cikk szerinti bejegyzése a lajstromba.

158c. cikk

Az átruházás, a használati engedély és a jogosult rendelkezési jogának korlátozása bejegyzésére irányuló kérelem vizsgálata

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változásnak, a használati engedélynek vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá a használati engedély módosításának vagy törlésének, vagy a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének a bejegyzésére irányuló, hozzá benyújtott kérelmeket a Hivatal továbbítja a Nemzetközi Irodához, amennyiben azokhoz az átruházásra, a használati engedélyre, illetve a rendelkezési jog korlátozására vonatkozó megfelelő bizonyítékot mellékelnek, illetve annak bizonyítékát, hogy a használati engedély módosult vagy törlésre került, vagy hogy a rendelkezési jog korlátozását megszüntették.”

137.

A 159. cikk a következőképpen módosul:

138.

A 161. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3)   Ahhoz, hogy egy európai uniós védjegybejelentés a Madridi Jegyzőkönyv 9d. cikkével összhangban a származási hivatal kérésére a Nemzetközi Iroda által törölt nemzetközi lajstromozás átalakítása iránti kérelemnek minősüljön, az adott európai uniós védjegybejelentésben e tényre utalni kell. Az utalást a bejelentés benyújtásakor kell megtenni.

(4)   Amennyiben a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti vizsgálat során a Hivatal azt állapítja meg, hogy a bejelentés benyújtására nem a nemzetközi lajstromozás Nemzetközi Iroda általi visszavonásától számított három hónapon belül került sor, vagy azok az áruk, illetve szolgáltatások, amelyek viszonylatában az európai uniós védjegy lajstromozását kérik, nem szerepelnek az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló árujegyzékben, a Hivatalnak fel kell szólítania a bejelentőt a hiányok pótlására.

(5)   A (4) bekezdésben említett hiányok Hivatal által szabott határidőn belüli pótlásának elmulasztása a nemzetközi lajstromozás, illetve az utólagos kiterjesztés napjához és – ha ez alkalmazható – a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjához fűződő jogok elvesztését eredményezi.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben meghatározza az e cikk (3) bekezdésében említett átalakítási kérelem kötelező tartalmi elemeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 163. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

139.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„161a. cikk

Kapcsolattartás a Nemzetközi Irodával

A Nemzetközi Irodával a kapcsolattartás a Nemzetközi Iroda és a Hivatal megállapodásának megfelelő módon és formában zajlik, lehetőleg elektronikus úton. Formanyomtatványra való hivatkozás esetén az elektronikus formában rendelkezésre álló formanyomtatványt is érteni kell.

161b. cikk

Nyelvhasználat

E rendeletnek és az e rendelet alapján elfogadott szabályoknak az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásra történő alkalmazása során a nemzetközi bejelentés benyújtásának nyelve az eljárás nyelve a 119. cikk (4) bekezdése értelmében, a nemzetközi bejelentésben megjelölt második nyelv pedig a 119. cikk (3) bekezdése értelmében vett második nyelv.”

140.

A 162. cikket el kell hagyni.

141.

A 163. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„163. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”

142.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„163a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak 42a. cikkben, a 43. cikk (3) bekezdésében, az 57a. cikkben, a 65a. cikkben, a 77. cikk (4) bekezdésében, a 78. cikk (6) bekezdésében, a 79. cikk (5) bekezdésében, a 79b. cikk (2) bekezdésében, a 79c. cikk (5) bekezdésében, a 80. cikk (3) bekezdésében, a 82a. cikk (3) bekezdésében, a 93a. cikkben, a 136b. cikkben, a 154a. cikk (3) bekezdésében és a 156. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól …-tól/től (28) kezdődő hatállyal. Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát kövesse és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt megfelelő konzultációkat folytasson szakértőkkel, így többek között tagállami szakértőkkel is.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 42a. cikk, a 43. cikk (3) bekezdése, az 57a. cikk, a 65a. cikk, a 77. cikk (4) bekezdése, a 78. cikk (6) bekezdése, a 79. cikk (5) bekezdése, a 79b. cikk (2) bekezdése, a 79c. cikk (5) bekezdése, a 80. cikk (3) bekezdése, a 82a. cikk (3) bekezdése, a 93a. cikk, a 136b. cikk, a 154a. cikk (3) bekezdése és a 156. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

143.

A 164. cikket el kell hagyni.

144.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„165a. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   …-ig (29), majd ezt követően ötévenként a Bizottság értékeli e rendelet végrehajtását.

(2)   Az értékelés során felül kell vizsgálni a Hivatal és a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal közötti együttműködés jogi kereteit, különös tekintettel a 123. cikkben meghatározott finanszírozási mechanizmusra. Az értékelésben ki kell térni továbbá a Hivatal és munkafolyamatai hatásának, eredményességének és hatékonyságának vizsgálatára is. Az értékelés során foglalkozni kell különösen a Hivatal megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel.

(3)   A Bizottság az értékelő jelentést és az az alapján levont következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(4)   Minden második értékelés alkalmával a Hivatal által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell.”

145.

A rendelet szövege az e rendelet I. mellékletében foglalt melléklettel egészül ki.

1.

az 1. szabály (3) bekezdését el kell hagyni;

2.

a 2. szabályt el kell hagyni;

3.

a 4. szabályt el kell hagyni;

4.

az 5. szabályt el kell hagyni;

5.

az 5a. szabályt el kell hagyni;

6.

a 9. szabály (3) bekezdése a következőképpen módosul:

7.

a 11. szabály (2) bekezdését el kell hagyni;

8.

a 12. szabály k) pontját el kell hagyni;

9.

a IV. címet el kell hagyni;

10.

a XI. címben a K. részt el kell hagyni;

11.

a 62. szabály (2) bekezdésében „a Közösségen belül” kifejezés helyébe „az Európai Gazdasági Térségen belül” kifejezés lép;

12.

a 71. szabály (1) bekezdésében „a Közösség területén” kifejezés helyébe „az Európai Gazdasági Térségen belül” kifejezés lép;

13.

a 76. szabály (2) bekezdését el kell hagyni;

14.

a 78. szabály a következőképpen módosul:

15.

a 84. szabályt el kell hagyni;

16.

a 87. szabályt el kell hagyni;

17.

a 112. szabály (2) bekezdését el kell hagyni.

az 1. cikk 8., 18., 19., 20., 21., 22., 23.,24. és 26. pontja, valamint a 207/2009/EK rendelet 26. cikke (1) bekezdésének d) pontjával és (3) bekezdésével összefüggésben; az 1. cikk 29. és 30. pontja a 207/2009/EK rendelet 30. cikkének (1) és (3) bekezdésével összefüggésben; az 1. cikk 31. pontja a 207/2009/EK rendelet 33. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben; a 207/2009/EK rendelet 34. cikkének (1a), (4) és (6) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 32. pontja; az 1. cikk 33. és 34. pontja, a 207/2009/EK rendelet 37. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 35. pontja; a 207/2009/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdésének második mondatával, valamint (3) és (4) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 37. pontja; a 207/2009/EK rendelet 44. cikkének (2), (3), (4a) és (8) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 43. pontja; a 207/2009/EK rendelet 48. cikke (5) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben az 1. cikk 46. pontja; a 207/2009/EK rendelet 48a. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és (2)–(5) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 47. pontja; a 207/2009/EK rendelet 49. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 48. pontja; a 207/2009/EK rendelet 50. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 49. pontja; az 1. cikk 61., 62. és 63. pontja; a 207/2009/EK rendelet 67. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 64. pontja; a 207/2009/EK rendelet 74b. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatos rendelkezése kivételével az 1. cikk 67. pontja; az 1. cikk 68. pontja; a 207/2009/EK rendelet 78. cikkének (3) és (5) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 71. pontja; a 207/2009/EK rendelet 79. cikkének (1)–(4) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 72. pontja; a 207/2009/EK rendelet 79b. cikkének (2) bekezdésével és a 207/2009/EK rendelet 79c. cikkének (5) bekezdésével kapcsolatos rendelkezése kivételével az 1. cikk 73. pontja; a 207/2009/EK rendelet 80. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 74. pontja; a 207/2009/EK rendelet 82. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 75. pontja; a 207/2009/EK rendelet 82a. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 76. pontja; az 1. cikk 77. pontja; a 207/2009/EK rendelet 85. cikke (1), (6) és (7) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 78. pontja; a 207/2009/EK rendelet 87. cikke (2) bekezdésének m) pontjával és (3) bekezdésének y) pontjával összefüggésben az 1. cikk 80. pontja; a 207/2009/EK rendelet 89. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 84. pontja; a 207/2009/EK rendelet 113. cikke (6) bekezdésének kivételével az 1. cikk 97. pontja; az 1. cikk 98. pontja; a 207/2009/EK rendelet 119. cikkének (5), (5a), (6), (8) és (9) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 102. pontja; az 1. cikk 103. pontja; a 207/2009/EK rendelet 128. cikke (4) bekezdésének o) pontjával összefüggésben az 1. cikk 108. pontja; a 207/2009/EK rendelet 132. cikke (2) bekezdésének harmadik mondatával összefüggésben az 1. cikk 111 pontja; az 1. cikk 113. pontja; az 1. cikk 125. pontja; a 207/2009/EK rendelet 147. cikkének (1) és (3)–(8) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 126. pontja; a 207/2009/EK rendelet 148a. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 127. pontja; a 207/2009/EK rendelet 149. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 128. pontja; a 207/2009/EK rendelet 153. cikkével összefüggésben az 1. cikk 129. pontja; és a 207/2009/EK rendelet 153a. cikkének (1)–(5) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 130. pontja; az 1. cikk 132. pontja; a 207/2009/EK rendelet 158. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 135. pontja; az 1. cikk 136. pontja; a 207/2009/EK rendelet 159. cikkének (4)–(9) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 137. pontja; a 207/2009/EK rendelet 161. cikkének (3)–(5) bekezdésével összefüggésben az 1. cikk 138. pontja, és az 1. cikk 139. pontja.

18.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 427/79

—

az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez és a rendelkezések hozzáigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez,

—

az európai védjegy iránti kérelem benyújtására és a védjegy lajstromoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítése,

—

a jogbiztonság növelése egyes rendelkezések tisztázása és a kétértelműségek megszüntetése révén,

—

a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (a továbbiakban: BPHH) és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretének kialakítása a joggyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében,

—

a keretrendszer összehangolása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével.

—

a nemzeti és az uniós védjegyoltalom egymást kiegészítő jellegének hangsúlyozása,

—

az alkalmazott terminológia összehangolása a Lisszaboni Szerződés előírásaival (a „közösségi védjegy” kifejezést felváltja az „európai uniós védjegy” kifejezés),

—

a hivatali idők és az irányítási elvek kiigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012 júliusában elfogadott közös megközelítés alapján,

—

a tagállami központi iparjogvédelmi hivataloknál tett európai uniós védjegybejelentés lehetőségének megszüntetése,

—

a kutatásokra, a bejelentések közzétételére, a harmadik felek észrevételeire, az ellenérdekű fél esetén saját hatáskörben hozott jogorvoslatra, az eljárás folytatására, valamint a nemzetközi lajstromozás esetén biztosított felszólalási időszakra vonatkozó technikai előírások ésszerűsítése,

—

a megjelölések tekintetében az európai uniós védjegyként történő lajstromba vétel feltételeként előírt „grafikai ábrázolhatóság” követelményének törlése,

—

a feltétlen kizáró okok hatályának kiterjesztése az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre, a borral kapcsolatos hagyományos kifejezésekre, a hagyományos különleges termékekre és a növényfajta-oltalomra,

—

a viszonylagos kizáró okok hatályának kiterjesztése az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre,

—

az európai uniós védjegyek jogosultjainak feljogosítása arra, hogy megakadályozzák azon címkék és csomagolások vagy hasonló cikkek forgalmazását és értékesítését, amelyeket a későbbiekben esetleg védjegybitorlással érintett termékekkel vagy szolgáltatásokkal kombinálva használhatnak fel,

—

külön rendelkezés beillesztése, amely kifejezetten előírja, hogy az európai uniós védjegyjogok az adott védjegyhez kapcsolódó korábbi joggal szemben nem érvényesíthetők,

—

az európai uniós védjegyoltalom kiterjesztése a megjelölés kereskedelmi névben vagy vállalkozás nevében történő használatára,

—

átfogó rendelkezések az áruk és a szolgáltatások megnevezéséről és osztályozásáról, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban,

—

az európai uniós tanúsító védjegy megszerzésének lehetővé tétele,

—

a BPHH átnevezése a következőre: az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala;

—

a Hivatal feladatainak átfogó meghatározása,

—

megfelelő jogalap biztosítása a Hivatal számára a közvetítői központ létrehozásához,

—

a Hivatal és a központi iparjogvédelmi hivatalok között az alkalmazott módszerek és eszközök közelítésének elősegítése érdekében folytatott együttműködés jogi keretének kidolgozása, ideértve az együttműködési projektek Hivatal általi finanszírozásához szükséges jogalap biztosítását,

—

a rendelet összehangolása az EUMSZ 290. cikkével, lehetőség szerint úgy, hogy minél több rendelkezést – köztük például a díjak összegét meghatározó rendelkezéseket – az alaprendeletbe emeljenek be.

—

a hamisított áruk belépését szabályozó rendelkezés bevezetése, különösen az interneten értékesített, kis csomagban szállított árukkal összefüggésben, amikor csak a hamisított áruk feladója jár el gazdasági tevékenység körében,

—

noha a Tanács egyetért azzal, hogy az európai uniós védjegy jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére – függetlenül attól, hogy szabad forgalomba bocsátják-e azokat vagy sem –, amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áruk vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel lényegében megegyező megjelölés, egyúttal úgy rendelkezik, hogy ez a jogosultság megszűnik, ha a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítani tudja, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát,

—

az európai uniós védjegyjogokra vonatkozó általános kivétel bevezetése abban az esetben, ha a harmadik fél a védjegyet nem kereskedelmi célra használja, valamint az európai uniós védjegyjogokhoz kapcsolódó további kivételek bevezetése, például olyan esetekben, amikor egy harmadik fél abból a célból használja az európai uniós védjegyet, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét az eredetileg az európai uniós védjegy jogosultja által vagy jóváhagyásával értékesített eredeti termékek újraértékesítésére, vagy hogy megfelelő alternatívát szolgáltasson az európai uniós védjegy jogosultjának termékei vagy szolgáltatásai tekintetében, illetve ha a védjegyhasználat célja paródia, művészi kifejezés, kritika vagy észrevételek tétele,

—

a BPHH ügyvezető igazgatójának az igazgatótanács általi kiválasztása és kinevezése,

—

kompenzációs mechanizmus bevezetése, amely biztosítja a tagállamok számára az európai uniós védjegy alkalmazásához kapcsolódó szolgáltatásnyújtás és eljárások nyomán felmerülő költségeik megtérülését.