ISSN 1977-0979

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 217

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

58. évfolyam
2015. július 2.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2015/C 217/01

A Bizottság közleménye – Iránymutatás a halászati és az akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatáról

1

2015/C 217/02

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.7628 – Permira/CPPIB/Informatica) ( 1 )

16


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Parlament

2015/C 217/03

Az Európai Parlament közleménye az Európai Polgár díjról CIVI EUROPAEO PRAEMIUM

17

 

Európai Bizottság

2015/C 217/04

Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb: 0,05 % 2015. július 1. – Euroátváltási árfolyamok

19

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2015/C 217/05

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján – Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség módosítása ( 1 )

20

2015/C 217/06

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )

20


 

V   Hirdetmények

 

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

 

EFTA-bíróság

2015/C 217/07

A Liechtensteini Hercegség Állami Bírósága (Staatsgerichtshof des Fürstentums Liechtenstein) által az EFTA-Bírósághoz benyújtott, tanácsadó vélemény iránti 2015. január 20-i kérelem a Liechtensteinische Gesellschaft für Umweltschutz kontra Gemeinde Vaduz ügyben (E-3/15. sz. ügy)

21

2015/C 217/08

Az Eidsivating lagmannsrett 2015. február 11-i tanácsadó vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Matja Kumba T. M’bye és társai kontra Stiftelsen Fossumkollektivet ügyben (E-5/15. sz. ügy)

22

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2015/C 217/09

Értesítés a 2014/25/EU irányelv 35. cikke alapján benyújtott kérelemről – A határidő felfüggesztése – Közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelem

23


 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/1


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Iránymutatás a halászati és az akvakultúra-ágazatban nyújtott állami támogatások vizsgálatáról

(2015/C 217/01)

1.   BEVEZETÉS

1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kiköti: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”

2.

A Szerződés 107. cikkének (2) bekezdése felsorolja a belső piaccal összeegyeztethető támogatástípusokat; ilyen többek között az említett cikk (2) bekezdésének b) pontjában a természeti katasztrófák vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás. A Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése azokat a támogatástípusokat sorolja fel, amelyek a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetőek, ezek közé tartozik például az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben, az említett cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint.

3.

A Szerződés 108. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint a Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálnia kell a tagállamokban létező támogatási programokat. A Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. A Szerződés 108. cikke alkalmazásának részletes eljárási szabályait a 659/1999/EK tanácsi rendelet (1) és a 794/2004/EK bizottsági rendelet (2) határozza meg.

4.

A Szerződés 42. cikke kiköti, hogy a Szerződés versenyszabályokról szóló (állami támogatási szabályokat is tartalmazó) rendelkezései a mezőgazdasági termékek – amelyek a halászati és akvakultúra-ágazat termékeit is tartalmazzák – termelésére és kereskedelmére olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan azt az Európai Parlament és a Tanács meghatározza. Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanács rendelet (3) – amely az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot (ETHA) létrehozza – 8. cikke határozza meg, hogy a Szerződés állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit milyen mértékben kell a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott támogatásokra alkalmazni.

5.

Az 508/2014/EU rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét alkalmazni kell a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott támogatásokra. A rendelet 8. cikkének (2) bekezdése e főszabály alóli kivételről rendelkezik, és előírja, hogy a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó a tagállamok által a halászati és az akvakultúra-ágazat számára e rendelet értelmében és e rendelettel összhangban teljesített kifizetésekre. A rendelet 8. cikkének (3) bekezdése szerint azonban a Szerződés állami támogatásról szóló rendelkezéseit kell alkalmazni a rendelet rendelkezésein túlmutató – a halászati és az akvakultúra-ágazat közpénzből történő finanszírozását megállapító – nemzeti rendelkezésekre. Ebben az esetben a közpénzből való finanszírozás egészére az állami támogatási szabályok vonatkoznak.

6.

Néhány, az 508/2014/EU rendelet alapján teljesített tagállami kifizetés nem minősül a halászati és akvakultúra-ágazat számára történő kifizetésnek, például a rendelet V. címében, az integrált tengerpolitikára vonatkozó, a megosztott irányítás keretében finanszírozott intézkedésekről szóló VIII. fejezet szerinti kifizetések kívül esnek a halászati és akvakultúra-ágazaton. A rendelet V. címében, a halászati és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztéséről szóló III. fejezet szerinti kifizetések általában szintén kívül esnek a halászati és akvakultúra-ágazaton. Ha azonban ezek a kifizetések – a rendelet 63. cikke (2) bekezdése szerint – a rendelet V. címének I., II. és IV. fejezetében meghatározott intézkedésekhez kapcsolódnak, akkor a halászati és akvakultúra-ágazatba tartoznak.

7.

A halászati és akvakultúra-ágazaton kívül eső, az 508/2014/EU rendelet alapján történő kifizetésekre a Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályai alkalmazandók. Ahol ezek a kifizetések állami támogatásnak minősülnek, a megfelelő állami támogatási aktusok szerint kell őket elbírálni. Ebben az esetben nem lehet alkalmazni ezt az iránymutatást, az 1388/2014/EU bizottsági rendeletet (4) és a 717/2014/EU bizottsági rendeletet (5).

8.

Ez az iránymutatás meghatározza azokat az elveket, amelyeket a Bizottság alkalmaz annak elbírálásakor, hogy a halászati és akvakultúra-ágazat támogatásai – a Szerződés 107. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében – a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthetők-e.

9.

A halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott állami támogatás a közös halászati politika szélesebb keretébe illeszkedik. E szakpolitikán belül az Unió az Európai Tengerügyi és Halászati Alapon (ETHA) keresztül ad pénzügyi támogatást a halászati és akvakultúra-ágazatnak. A közpénzből nyújtott támogatás szociális és gazdasági hatása ugyanaz, függetlenül attól, hogy azt (akár részben) az Unió vagy egyedül egy tagállam finanszírozta-e. A Bizottság ezért úgy véli, hogy következetességnek és koherenciának kell lennie az állami támogatások ellenőrzési politikája és a közös halászati politika keretében nyújtott támogatások között. Ebből következően az állami támogatás alkalmazása csak akkor igazolható, ha összhangban van a közös halászati politika céljaival. Az ebben az iránymutatásban található szabályok alkalmazása és értelmezése során a Bizottság a közös halászati politika szabályait veszi figyelembe.

10.

A közös halászati politika, amelynek céljait az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 2. cikke határozza meg, többek között arra irányul, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy kezelésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához.

11.

Az 508/2014/EU rendelet 5. cikke szerint az ETHA célja a halászat és az akvakultúra versenyképességének, környezeti szempontú fenntarthatóságának, gazdasági életképességének és társadalmi felelősségvállalásának elősegítése, a közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása, a halászati és akvakultúra-területek kiegyensúlyozott és inkluzív fejlesztésének előmozdítása, valamint az uniós ITP oly módon történő kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, hogy az kiegészítse a kohéziós politikát és a közös halászati politikát. Összességében az említett célokat a halászati kapacitás növelése nélkül kell megvalósítani.

12.

Az ETHA az 508/2014/EU rendeletben meghatározott bizonyos konkrét témákban és területeken ad pénzügyi támogatást. Az ETHA-ból támogatott intézkedések vagy a közvetlen vagy a megosztott irányítás elvei alapján valósulnak meg.

13.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közleményében (7) a Bizottság az állami támogatások ellenőrzésének modernizálásához három széles körű célt jelentett be: a) fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés ösztönzése a versenyző belső piacon; b) a Bizottság előzetes ellenőrzésének a belső piacot leginkább befolyásoló ügyekre történő összpontosítása, ugyanakkor a tagállamok közötti együttműködés erősítése az állami támogatások végrehajtása terén; valamint c) a szabályok egyszerűsítése és gyorsabb határozathozatal.

14.

A Bizottság a különböző iránymutatások és keretszabályok felülvizsgálatánál közös megközelítésre szólított fel a következők érdekében: a belső piac megerősítése, a közkiadások hatékonyságának növelése az állami támogatásoknak a közös érdekű célokhoz való jobb hozzájárulása révén, az ösztönző hatás alaposabb ellenőrzése, a támogatás minimumra korlátozása, valamint a támogatás versenyre és kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatásainak elkerülése. Az ebben az iránymutatásban meghatározott elvek és feltételek az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közleményben meghatározott célkitűzéseken alapulnak.

2.   ALKALMAZÁSI KÖR, BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   Alkalmazási kör

15.

Ez az iránymutatás a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott össze támogatásra alkalmazandó. Támogatási programokra és egyedi támogatásokra egyaránt vonatkozik.

16.

Ezt az iránymutatást a halászati és akvakultúra-ágazathoz kapcsolódó regionális támogatások összetevőire is alkalmazni kell (8). Vonatkozik továbbá a halászati és akvakultúra-ágazatnak adott minden más olyan támogatásra is, amelyet az ETHA-n kívüli európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) keretében nyújtanak.

17.

Ez az iránymutatás nem vonatkozik az 508/2014/EU rendelet 72. cikkében említett ellentételezési tervek végrehajtásához rendelt kiegészítő finanszírozásként nyújtott támogatásra. Az ilyen támogatás a nevezett tervek részeként az említett rendelet 73. cikkével összhangban kerül jóváhagyásra.

2.2.   Bejelentési kötelezettség

18.

A Bizottság minden tagállamot emlékeztet, hogy új támogatásra vonatkozó terveit a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése és a 659/1999/EK rendelet 2. cikke szerint be kell jelentenie.

19.

A tagállam azonban nem köteles bejelenteni a következőket:

a)

a 994/98/EK tanácsi rendelet (9) 1. cikke alapján elfogadott csoportmentességi rendeleteknek megfelelő támogatások, amelyek a halászati és akvakultúra-ágazatra vonatkoznak, konkrétan:

i.

az 1338/2014/EU rendeletnek megfelelő támogatás; valamint

ii.

a képzési támogatás, a kkv-k finanszírozáshoz jutásának támogatása, a kutatás-fejlesztési támogatás, a kkv-k innovációs támogatása, továbbá hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók támogatása a 651/2014/EU bizottsági rendeletnek (10) megfelelően;

b)

a 717/2014/EU rendeletnek megfelelő csekély összegű támogatás.

20.

A Bizottság emlékezteti a tagállamokat, hogy a – például adójellegű járulékokból történő –finanszírozási rendszereket be kell jelenteni, ha azok szerves részét képezik a támogatási intézkedésnek (11).

21.

A Bizottság emlékezteti a tagállamokat, hogy az 508/2014/EU rendelet 72. cikkében említett ellentételezési tervek végrehajtásához rendelt kiegészítő finanszírozásként nyújtott támogatást az ellentételezési tervek részeként kell bejelenteni a Bizottságnak. A rendelet 73. cikke szerint az így bejelentett állami támogatás a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének első mondata értelmében bejelentettnek minősül.

2.3.   Fogalommeghatározások

22.

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások az irányadóak:

a)

„támogatás”: a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak megfelelő intézkedés;

b)

„támogatási program”: olyan intézkedés, amely alapján – anélkül, hogy további végrehajtási intézkedésekre lenne szükség – egyedi támogatást lehet nyújtani az intézkedésben általában és absztrakt módon meghatározott vállalkozásoknak, valamint olyan intézkedés, amely alapján konkrét projekthez nem kapcsolódó támogatást lehet nyújtani egy vagy több vállalkozásnak határozatlan időre és/vagy határozatlan összegben;

c)

ad hoc támogatás”: nem támogatási program alapján nyújtott támogatás;

d)

„egyedi támogatás”: ad hoc támogatás és támogatási program alapján egyéni kedvezményezettnek támogatás odaítélése;

e)

„támogatásnyújtás időpontja”: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer szerint a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezettre ruházzák;

f)

„támogatási intenzitás”: a támogatás bruttó összege az elszámolható költségek százalékában kifejezve, az adók és egyéb illetékek levonása előtt;

g)

„halászati és akvakultúra-ágazat” az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével kapcsolatos valamennyi tevékenységet;

h)

„halászati és akvakultúra-termék”: az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) I. mellékletében felsorolt termékek;

i)

„kkv” vagy „mikro-, kis- és középvállalkozás”: az 1388/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás;

j)

„nagyvállalkozás”: az 1388/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek nem megfelelő vállalkozás;

k)

„legkülső régiók”: a Szerződés 349. cikkében említett régiók. A 2010/718/EU európai tanácsi határozat (13) szerint Saint-Barthélemy 2012. január 1-jétől nem legkülső régió. A 2012/419/EU európai tanácsi határozat (14) szerint Mayotte 2014. január 1-jétől legkülső régió;

l)

„működési támogatás”: olyan támogatás, amelynek célja vagy hatása egy vállalkozás üzleti likviditásának növelése, előállítási költségeinek csökkentése vagy bevételének növelése, különösen az olyan támogatás, amelyet kizárólag az előállított vagy forgalmazott mennyiség, a termék ára, az előállított egységek száma vagy az előállítási mód szerint számítanak ki.

3.   ELVEK

3.1.   Közös értékelési elvek

23.

Annak elbírálásakor, hogy egy Bizottságnak bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés úgy lett-e kialakítva, hogy a támogatás közös érdekű cél eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.

24.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló közlemény olyan közös elvek azonosítására és meghatározására hívott fel, amelyeket a Bizottság valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének elbírálásakor alkalmazhat. Így a Bizottság egy támogatási intézkedést csak akkor tekint a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha az az alábbi elvek mindegyikének megfelel:

a)

pontosan meghatározott közös érdekű célkitűzéshez való hozzájárulás: a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének megfelelően (3.3. szakasz) az állami támogatási intézkedésnek közös érdekű célt kell szolgálnia;

b)

az állami beavatkozás szükségessége: az állami támogatási intézkedésnek olyan helyzetre kell irányulnia, ahol a támogatás – pl. piaci hiányosság felszámolásával, illetve méltányossággal vagy kohézióval kapcsolatos aggály kezelésével – olyan lényeges fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani, (3.4. szakasz);

c)

a támogatási intézkedés megfelelősége: a tervezett támogatási intézkedés megfelelő szakpolitikai eszköz legyen a közös érdekű cél kezeléséhez (3.5. szakasz);

d)

ösztönző hatás: a támogatásnak úgy kell megváltoztatnia az érintett vállalkozás(ok) magatartását, hogy az(ok) olyan többlettevékenységbe kezdjen(ek), amelyet támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben vagy másképpen vagy más helyszínen végezne(végeznének) (3.6. szakasz);

e)

a támogatás arányossága (a támogatásnak a szükséges minimumra való korlátozása): a támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházás vagy -tevékenység ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia (3.7. szakasz);

f)

a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése: a támogatás negatív hatásait kellőképpen korlátozni kell ahhoz, hogy az intézkedés teljes mérlege pozitív legyen (3.8. szakasz);

g)

a támogatás átláthatósága: a tagállamoknak, a Bizottságnak, a gazdasági szereplőknek és a nyilvánosságnak könnyen hozzá kell férniük az összes vonatkozó intézkedéshez és az azok alapján odaítélt támogatásokkal kapcsolatos lényeges információkhoz (3.9. szakasz).

25.

Bizonyos programkategóriákat ezenkívül a 118–121. pontban kifejtetteknek megfelelően utólagosan is értékelni lehet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja (rendesen legfeljebb négy évre), a későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.

26.

Ha a támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolódó valamely feltétel – beleértve a finanszírozás módszerét is, amennyiben ez az intézkedés elválaszthatatlan részét alkotja –az uniós jog megsértésével jár, a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen (15).

27.

Összeegyeztethetetlen a belső piaccal az a támogatás, amelyet harmadik országokba vagy tagországokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtanak, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az elosztó hálózatok létrehozásához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységhez kötődő más költségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, valamint az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatás.

28.

Az olyan vállalkozásnak nyújtott támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (16). Ez azonban nem vonatkozik a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti, természeti katasztrófák által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásokra.

29.

A közös értékelési elveket általánosságban a közös halászati politika sajátos környezetét figyelembe véve kell alkalmazni. Így ezek minden ezen iránymutatás szerinti támogatásra vonatkoznak, kivéve ha a 4. és 5. szakasz a halászati és akvakultúra-ágazat sajátos megfontolásai miatt derogációt biztosít.

3.2.   A halászati és akvakultúra-ágazat sajátos elvei

30.

A 3.1. szakaszban meghatározott közös értékelési elvek mellett a Bizottság az e szakaszban a halászati és akvakultúra-ágazatra meghatározott sajátos elveket is alkalmazza.

31.

A közös halászati politika szabályait az állami támogatási intézkedések minden kedvezményezettjének be kell tartania.

32.

A támogatási kérelem, vagy annak hiányában bármely hasonló intézkedés befogadhatatlan, ha az 508/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes hatóság megállapította, hogy az érintett szereplő az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több jogsértést vagy bűncselekményt, illetve az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott csalást követett el. Ilyenkor a rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott befogadhatatlansági időszakokat kell alkalmazni. Ez az elv nem alkalmazható az ezen iránymutatás 4., 5.3. és 5.4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket teljesítő támogatásra.

33.

A vállalkozásnak továbbra is teljesítenie kell a közös halászati politika szabályait a támogatási kérelem benyújtását vagy kérelem hiányában a hasonló intézkedést követően a projekt végrehajtási időszaka alatt, és a kedvezményezettnek történő végső kifizetést követő öt év során. A támogatási intézkedéseknek kifejezetten rendelkezniük kell arról, hogy az adott időszakokban a támogatott(ak)nak meg kell felelnie(felelniük) a közös halászati politika szabályainak. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy kedvezményezett az adott időszakokban az 508/2014/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jogsértések közül egyet vagy többet elkövetett, ennek következtében pedig nem kérelmezhet támogatást, a támogatást a kedvezményezettnek vissza kell fizetnie.

34.

Az olyan támogatási intézkedés, amely ugyanolyan típusú mint egy, az 508/2014/EU rendelet szerint finanszírozható művelet, csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha megfelel a rendeletben az adott művelettípusra vonatkozó – különösen a közpénzből nyújtott támogatás intenzitásáról szóló – rendelkezéseknek. Ha a támogatás túllép a rendeletben meghatározott kritériumokon, akkor a támogatás indokoltságát és nélkülözhetetlenségét a tagállamnak bizonyítania kell.

35.

Az 508/2014/EU rendelet 11. cikke szerinti nem támogatható műveleteknek megfelelő tevékenységre nem adható támogatás.

3.3.   Hozzájárulás a közös érdekű célhoz

36.

A támogatási intézkedésnek hozzá kell járulnia a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésében meghatározott közös érdekű célok közül egynek vagy többnek az eléréséhez.

37.

Továbbá minden támogatási intézkedésnek meg kell határoznia a közös halászati politika azon céljait, amelyek eléréséhez hozzájárul, és világosan bizonyítania kell, hogyan fog ezen célok eléréséhez hozzájárulni úgy, hogy közben nem gyakorol negatív hatást a közös halászati politika más céljaira. A közös halászati politika céljait az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke határozza meg, és a célok közé tartozik többek között az is, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és hogy irányításuk összhangban álljon a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához.

38.

A Bizottság úgy véli, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3. és 5.4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket teljesítő támogatási intézkedések egy közös érdekű cél eléréséhez is hozzájárulnak.

3.4.   Az állami beavatkozás szükségessége

39.

Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a közös érdekű cél megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan helyzetekre kell irányulnia, amikor a segítségével olyan lényegi fejlődés érhető el, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. Ez különösen igaz a szűkös állami források összefüggésében.

40.

Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, és ezáltal hozzájárulhatnak a piacok hatékony működéséhez és fokozhatják a versenyképességet. Továbbá ott, ahol a piacok ugyan jó eredményeket tudnak felmutatni, ezek azonban kiegyenlítési és kohéziós szempontból nem bizonyulnak kielégítőnek, a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében alkalmazható állami támogatás.

41.

Az állami támogatás céljában és hatásában nem lehet protektív jellegű, és a halászati és akvakultúra-ágazat racionalizációját és hatékonyságát kell előmozdítania. Az állami támogatás célja a tartós javulás kell, hogy legyen, hogy az ágazat piaci tényezők alapján tudjon működni.

42.

Ezen iránymutatás alkalmazásában a Bizottság úgy tekinti, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3. és 5.4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeknek megfelelő támogatás esetében a piac állami beavatkozás nélkül nem éri el a várt célt, ezért szükség van állami beavatkozásra.

3.5.   A támogatási intézkedés megfelelősége

43.

A javasolt támogatási intézkedésnek az adott célok elérésének elősegítésére alkalmas szakpolitikai eszköznek kell lennie. A támogatási intézkedés nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a közös halászati politika céljaihoz való ugyanazon pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközzel vagy támogatásformával.

44.

A Bizottság úgy véli, hogy az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3. és 5.4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket teljesítő támogatás megfelelő szakpolitikai eszköz. Minden más esetben a tagállamnak bizonyítania kell, hogy más, kevésbé torzító szakpolitikai eszköz nem létezik.

45.

A Bizottság különösen a javasolt támogatási programnak a tagállam által esetlegesen rendelkezésre bocsátott hatásvizsgálatát fogja figyelembe venni. Hasonlóképpen a 6. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei is figyelembe vehetők annak felmérésére, hogy létezik-e más, kevésbé torzító szakpolitikai eszköz.

46.

A támogatás különböző formákban ítélhető oda. Minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatást abban a formában nyújtsák, amely valószínűleg a legkisebb verseny- és kereskedelemtorzulással jár.

47.

Ha a támogatást közvetlen anyagi előnyökkel járó formában nyújtják (például közvetlen támogatás, az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak alóli mentesség vagy kedvezmény), a tagállamnak bizonyítania kell, miért kevésbé megfelelőek az olyan más, potenciálisan kevésbé torzító támogatásformák, mint a visszafizetendő előlegek, vagy az adósság- vagy tőkeinstrumentumokra épülő támogatási formák (például az alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamattámogatások, állami garanciák, a részesedésvásárlás vagy a kedvező feltételek melletti alternatív tőkejuttatás).

48.

A 6. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei is figyelembe vehetők annak felmérésére, hogy létezik-e más, kevésbé torzító támogatásforma.

3.6.   Ösztönző hatás

49.

Támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. A támogatás akkor ösztönző hatású, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az olyan többlettevékenységbe kezd, amelyet támogatás nélkül nem, vagy korlátozott mértékben, esetleg másképpen végezne. A támogatás nem irányulhat egy tevékenység azon költségeire, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja egy gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát (17).

50.

A működési támogatás és a kötelező előírásoknak való megfelelés megkönnyítését szolgáló támogatás elvileg összeegyeztethetetlen a belső piaccal, kivéve, ha az uniós jog vagy ez az iránymutatás kifejezetten másképp rendelkezik, vagy más, kellően indokolt esetekben.

51.

Nem tekinthető ösztönző hatásúnak az olyan műveletre nyújtott támogatás, amelyet a kedvezményezett már azelőtt elkezdett végrehajtani, hogy a nemzeti hatóságoknál a támogatást kérelmezte volna.

52.

Nem kell ösztönző hatásúnak lennie a kompenzációjellegű támogatásnak, például a 4., 5.3. és 5.4. szakasz egyedi feltételeinek, illetve az 5.6. szakasz feltételeinek megfelelő támogatásnak.

53.

Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás akkor tekintendő ösztönző hatásúnak, ha az intézkedés objektív kritériumok alapján és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát, továbbá ha az intézkedést a támogatott projekten vagy tevékenységen zajló munka megkezdése előtt meghozták és hatályba léptették. Az utóbbi követelmény nem alkalmazandó az adóintézkedés formájában megvalósuló módosított támogatási programoknál, ha az intézkedésre – adókedvezmény formájában – már a korábbi programok hatálya is kiterjedt.

3.7.   A támogatás arányossága (a támogatásnak a szükséges minimumra való korlátozása)

54.

A támogatást az ahhoz szükséges minimumra kell korlátozni, amivel a kedvezményezettet egy tevékenység elvégzésére lehet késztetni.

55.

Főszabályként a támogatás akkor tekinthető a minimumra korlátozottnak, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest (nettótöbbletköltség-megközelítés).

56.

A támogatás ezért nem haladhatja meg a projekt nyereségessé tételéhez szükséges legkisebb összeget. A támogatás például nem növelheti a projekt belső megtérülési rátáját (IRR) (18) nagyobbra annál, mint amekkora rendes megtérülési rátát az érintett vállalkozás hasonló beruházási projektek esetében alkalmazna. Ha ezek a ráták nem állnak rendelkezésre, a támogatás nem emelheti a projekt belső megtérülési rátáját a vállalat egészének tőkeköltségei fölé, vagy az érintett ágazatban általánosan megfigyelhető megtérülési ráták fölé.

57.

Ha egy támogatási intézkedés ugyanolyan típusú, mint egy, az 508/2014/EU rendelet szerint finanszírozható művelet, a támogatás arányosságának elvét akkor tartják tiszteletben, ha a támogatás összege nem haladja meg a közpénzből nyújtott támogatásra a szóban forgó rendelet 95. cikkében és I. mellékletében meghatározott alkalmazható maximális intenzitást. Ha egy intézkedésnél a közpénzből nyújtott maximális támogatási intenzitás túlmegy az említett rendelkezésekben meghatározotton, a támogatás arányosságának elve akkor tekinthető tiszteletben tartottnak, ha a tagállam bizonyítja a támogatás indokoltságát és nélkülözhetetlenségét.

58.

Arányosnak minősül a kompenzációjellegű támogatás, például a 4., 5.3. és 5.4. szakasz egyedi feltételeinek, illetve az 5.6. szakasz feltételeinek megfelelő támogatás.

59.

Egyidejűleg több program keretében is nyújtható támogatás, illetve a támogatás halmozható ad hoc támogatással is, ha a tevékenységhez adott közpénzből származó finanszírozás teljes összege nem haladja meg az ebben az iránymutatásban említett megfelelő maximális támogatási intenzitást.

3.8.   A versenyre és a kereskedelemre gyakorolt indokolatlan negatív hatások elkerülése

60.

A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének érdekében korlátozni kell a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait, és a közös érdekű cél eléréséhez való hozzájárulás szempontjából a pozitív hatásoknak meg kell haladniuk azokat.

3.8.1.   Általános szempontok

61.

A halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott támogatás elvileg okozhat termékpiaci torzulásokat, és helyspecifikus hatással is járhat. Ezért vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs problémákhoz, valamint a gazdasági tevékenység különféle földrajzi térségek közötti eloszlását torzító elosztási problémákhoz.

62.

Az ágazat fejlődésére gyakorolt pozitív hatásai miatt a Bizottság úgy véli, hogy ha a támogatás teljesíti az ezen iránymutatás 4., 5.1., 5.3. és 5.4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeket, akkor a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások a minimumra korlátozódnak.

63.

A Bizottság általában úgy ítéli meg, hogy a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt hatások korlátozottabbak, ha a támogatás arányos (a szükséges minimumra korlátozott támogatás), és ha az összes elszámolható költséghez képest minél kisebb a támogatás összege.

3.8.2.   Támogatási programok

64.

A támogatási programok nem vezethetnek a verseny és a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. Konkrétan, még ha a torzulások egyéni szinten korlátozottnak is tekinthetők, a programnak halmozott módon sem szabad súlyos torzulásokat eredményeznie.

65.

Ezért a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás negatív hatásai a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az érintett projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket, valamint a megcélzott ágazat jellemzőit. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja a támogatás hatásait, a tagállam benyújthat rendelkezésére álló hatásvizsgálatokat, valamint hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

3.8.3.   Bejelentett egyedi támogatás

66.

A bejelentett egyedi támogatás hatásainak értékelésénél a Bizottság különös hangsúlyt fektet a piacról való kilépés megelőzéséhez kötődő negatív hatásokra és a jelentős piaci erő fogalmára. Ezeket a negatív hatásokat a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell.

67.

A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében minden tagállamnak bizonyítékot kell benyújtania, amely alapján a Bizottság azonosítani tudja az érintett termékpiacot – vagyis a támogatás kedvezményezettjének magatartásának megváltozása által érintett termékeket –, a földrajzi piacot, a versenytársakat, valamint az érintett ügyfeleket és fogyasztókat.

68.

Az esetleges verseny- és kereskedelemtorzulás értékeléséhez a Bizottság különféle szempontokat használ. Ilyen például az érintett termék piacának szerkezete, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjének kiválasztására irányuló folyamat és a kedvezményezett piaci stratégiája.

3.9.   Átláthatóság

69.

Legalább az alábbi információkat minden tagállamnak közzé kell tennie az állami támogatásokat nemzeti vagy regionális szinten összesítő weboldalon:

a)

a támogatási programnak és végrehajtási rendelkezéseinek teljes szövege vagy az egyedi támogatás jogalapja vagy egy arra mutató link;

b)

a támogatást nyújtó hatóság vagy hatóságok;

c)

az egyedi kedvezményezettek megnevezése, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatás formája és összege, a támogatás nyújtásának időpontja, a vállalkozás típusa (kkv/nagyvállalkozás), a kedvezményezett székhelye szerinti (NUTS II. szintű) régió, valamint a kedvezményezett tevékenysége szerinti (NACE/TEÁOR alágazati szinten meghatározott) fő gazdasági szektor. Ettől a közzétételi követelménytől el lehet tekinteni azon egyedi támogatások odaítélésére vonatkozóan, amelyek nem haladják meg a 30 000 EUR-t (19).

70.

Adókedvezmény formájában megvalósuló támogatási programoknál az egyedi támogatás összegére vonatkozó információ a következő tartományokban adható meg (millió EUR-ban): 0,03 – 0,5; 0,5 felett – 1; 1 felett – 2; 2 felett.

71.

Ezeket az információkat a támogatást odaítélő határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (20). A fenti információkat a tagállamoknak 2017. július 1-je előtt nem kell közzétenniük (21).

4.   A BELSŐ PIACCAL ÖSSZEEGYEZTETHETŐ TÁMOGATÁS

4.1.   A természeti katasztrófa és más rendkívüli események okozta károk helyreállítására irányuló támogatás

72.

A természeti katasztrófa és más rendkívüli események okozta károk helyreállítására irányuló támogatás összeegyeztethető a belső piaccal, ha nem sérülnek a 3. szakaszban meghatározott elvek és megfelel az ebben a szakaszban meghatározott egyedi feltételeknek.

73.

A természeti katasztrófa és a rendkívül esemény fogalmát szűken kell értelmezni (22).

74.

Eddig a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott állami támogatás terén a Bizottság elfogadta, hogy a kivételesen súlyos viharok és árvizek természeti katasztrófát jelenthetnek. Ezenkívül az 1388/2014/EU rendelet lehetővé teszi, hogy az alábbi természetikatasztrófa-típusok csoportmentességet kapjanak: földrengés, lavina, földcsuszamlás, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természetes eredetű erdőtűz.

75.

Az alábbiak olyan rendkívüli eseményekre példák, amelyeket a Bizottság a halászati és akvakultúra-ágazaton kívüli esetekben ismert el: háború, belső zavargások, sztrájk (bizonyos fenntartásokkal és kiterjedésétől függően), jelentős ipari és nukleáris baleset és széles körű veszteségeket okozó tűz. Egy állatbetegség vagy növénykárosító megjelenése általában nem minősül rendkívüli eseménynek. A halászati és akvakultúra-ágazatot érintő bizonyos konkrét esetekben azonban a Bizottság egy új állatbetegség rendkívül széles körű kitörését elismerte rendkívüli eseményként.

76.

A Bizottság a Szerződés 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat továbbra is az e területen korábban folytatott gyakorlatára figyelemmel, eseti alapon fogja értékelni.

77.

Az e szakasz alapján nyújtott támogatásnak még a következő feltételeknek is meg kell felelnie:

a)

a tagállam illetékes hatósága az eseményt hivatalosan természeti katasztrófának vagy rendkívüli eseménynek ismerte el;

b)

a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

78.

A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozásnak kell kifizetni.

79.

A konkrét természeti katasztrófához vagy rendkívüli eseményhez kapcsolódó támogatási programokat az esemény bekövetkeztétől számított három éven belül létre kell hozni. A támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

80.

A gyors reakció megkönnyítése érdekében a Bizottság engedélyezi a földrengés, lavina, földcsuszamlás, árvíz, tornádó, hurrikán, vulkánkitörés és természetes eredetű erdőtűz által okozott károk kompenzálására szolgáló támogatási keretprogramok előzetes létrehozását, feltéve, hogy egyértelműen meghatározásra kerülnek azok a feltételek, amelyek mellett ilyen természeti katasztrófák bekövetkezte esetén támogatás nyújtható. A tagállamoknak ilyenkor is teljesíteniük kell a 130. pontban meghatározott beszámolási kötelezettségüket.

81.

Az elszámolható költség a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény közvetlen következményeként bekövetkezett kár összege, amelyet egy közigazgatási szerv, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság állapított meg. A következő károk költségei számolhatók el:

a)

az eszközökben keletkezett anyagi kár (pl. épület, berendezés, gép, készlet és termelési eszköz); valamint

b)

a halászati és akvakultúrás termelés vagy termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés.

82.

Az anyagi kárt az érintett eszköz javítási költsége vagy a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény előtti gazdasági értéke alapján kell kiszámítani. Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a természeti katasztrófa vagy a rendkívüli esemény által okozott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény előtti értéke és közvetlenül annak bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget.

83.

A bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:

a)

a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény évében vagy a termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő pénzügyi évben termelt halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét meg kell szorozni az adott évben realizált átlagos értékesítési árral, és ezt a szorzatot ki kell vonni a következőből:

b)

a természeti katasztrófát vagy rendkívüli eseményt megelőző három évben előállított halászati és akvakultúra-termékek éves átlagos mennyisége – vagy a természeti katasztrófát vagy rendkívüli eseményt megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagos mennyisége – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzata.

84.

A kár nagyságát az egyedi kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani.

85.

A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések – a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is beleértve – nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5.   A BELSŐ PIACCAL ÖSSZEEGYEZTETHETŐNEK MINŐSÍTHETŐ TÁMOGATÁS

5.1.   Csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó intézkedéskategóriák támogatása

86.

Ha a kkv-knak vagy nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás kategóriája megegyezik a 19. a) pontban említett csoportmentességi rendeletekben leírt valamelyik támogatáskategóriával, amely a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, akkor a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában leírt elvek, e szakasz és a fenti rendeletekben meghatározott egyes támogatáskategóriák kritériumai alapján értékeli a támogatást.

87.

Ha a támogatás nem teljesíti a 86. pontban meghatározott összes kritériumot, akkor a támogatás indokoltságát és nélkülözhetetlenségét a tagállamnak bizonyítania kell. Az ilyen támogatást a Bizottság eseti alapon bírálja el.

88.

A 86. pont alóli kivételként a Szerződéssel összeegyeztethető az 1388/2014/EU rendelet 44. cikkében említett, természeti katasztrófa helyreállítására irányuló támogatás kategóriájával megegyező típusú támogatás, ha megfelel az ezen iránymutatás 4. szakaszában meghatározott egyedi feltételeknek.

5.2.   Egyes horizontális iránymutatások hatálya alá tartozó támogatások

89.

Ha a támogatás egyes horizontális iránymutatások vagy a Bizottság által elfogadott más eszközök (23) hatálya alá esik, akkor a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában meghatározott elvek és az adott eszközökre vonatkozó megfelelő szakaszok alapján bírálja el a támogatást.

5.3.   Kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott kár helyreállítására irányuló támogatás

90.

Ha a támogatás kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott kár helyreállítására irányul, akkor a támogatást a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában meghatározott elvek és az ezen szakaszban meghatározott egyedi feltételek alapján bírálja el.

91.

A 90. pont alóli kivételként az 1388/2014/EU rendelet 20. cikkében említett, kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk enyhítését szolgáló kölcsönös alapoknak nyújtott támogatás kategóriájával megegyező típusú támogatást a Bizottság ezen iránymutatás 5.1. szakasza alapján bírálja el.

92.

Eddig a Bizottság a halászati és akvakultúra-ágazat állami támogatásai területén elfogadta, hogy a viharok, rendkívül magas hullámokat okozó széllökések, a heves és tartós esőzések, árvizek, valamint a hosszabb időn át tartó kivételesen megemelkedett vízhőmérséklet kedvezőtlen éghajlati jelenség lehet. A Bizottság a kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott kár helyreállítására irányuló támogatás nyújtására vonatkozó javaslatokat továbbra is az e területen korábban folytatott gyakorlatára figyelemmel, eseti alapon fogja értékelni.

93.

Az e szakasz alapján nyújtott támogatásnak még a következő feltételeknek is meg kell felelnie:

a)

a kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott kárnak meg kell haladnia az átlagos évi árbevétel 30 %-át, amit az előző három naptári év átlaga vagy a kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag alapján kell kiszámítani;

b)

a kedvezőtlen éghajlati jelenség és a vállalkozás által elszenvedett kár között közvetlen ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia;

c)

az 508/2014/EU rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett kedvezőtlen éghajlati jelenségek miatti veszteségeknél a tagállamnak meg kell indokolnia, hogy az említett rendelet 35. cikke szerint a kedvezőtlen éghajlati jelenségek kockázatait kezelő kölcsönös alapokon keresztül fizetendő pénzügyi kompenzáció helyett miért támogatást kíván nyújtani.

94.

A kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk kompenzálására a Bizottság előzetes támogatási keretprogramokat is engedélyez, feltéve hogy a támogatás nyújtásának feltételei világosan ki vannak kötve. A tagállamoknak ilyenkor is teljesíteniük kell a 130. pontban meghatározott beszámolási kötelezettségüket.

95.

A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozásnak kell kifizetni.

96.

A kedvezőtlen éghajlati jelenséghez kapcsolódó támogatási programokat az esemény bekövetkeztétől számított három éven belül létre kell hozni. A támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

97.

Az elszámolható költség a kedvezőtlen éghajlati jelenség közvetlen következményeként bekövetkezett kár összege, amelyet egy közigazgatási szerv, a támogatást nyújtó hatóság által elismert független szakértő vagy egy biztosítótársaság állapított meg. A következő károk költségei számolhatók el:

a)

az eszközökben keletkezett anyagi kár (pl. épület, jármű, berendezés, gép, készlet és termelési eszköz); valamint

b)

a halászati és akvakultúrás termelés vagy termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisüléséből eredő bevételkiesés.

98.

Az eszközökben keletkezett anyagi kárnál a kár által okozott termeléskiesésnek meg kell haladnia az átlagos évi árbevétel 30 %-át, amit az előző három naptári év átlaga vagy a kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag alapján kell kiszámítani;

99.

Az anyagi kár nagyságát az érintett eszköz javítási költsége vagy a kedvezőtlen éghajlati jelenség előtti gazdasági értéke alapján kell megállapítani. Nem haladhatja meg a javítási költséget vagy a rendes piaci értéknek a kedvezőtlen éghajlati jelenség által kiváltott csökkenését, vagyis az eszköz közvetlenül az esemény előtti értéke és közvetlenül az esemény bekövetkezte utáni értéke közötti különbséget.

100.

A bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:

a)

a kedvezőtlen éghajlati jelenség évében vagy a termelési eszközök teljes vagy részleges megsemmisülésével érintett minden következő pénzügyi évben termelt halászati és akvakultúra-termékek mennyiségét meg kell szorozni az adott évben realizált átlagos értékesítési árral, és ezt a szorzatot ki kell vonni a következőből:

b)

a kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző három évben előállított halászati és akvakultúra-termékek éves átlagos mennyisége – vagy a kedvezőtlen éghajlati jelenséget megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlag – és a realizált átlagos értékesítési ár szorzata.

101.

A kár nagyságát az egyedi kedvezményezettek szintjén kell kiszámítani.

102.

A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések – a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is beleértve – nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5.4.   Az akvakultúra-ágazatban az állatbetegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeihez nyújtott támogatás

103.

Ha a támogatás az akvakultúra-ágazatban az állatbetegségek megelőzésének, megfékezésének és felszámolásának költségeihez való hozzájárulásra irányul, akkor a támogatást a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában meghatározott elvek és az ezen szakaszban meghatározott feltételek alapján bírálja el.

104.

A 103. pont alóli kivételként az 1388/2014/EU rendelet 39. cikkében említett, az állat-egészségügyi és állatjóléti intézkedésekhez nyújtott támogatás kategóriájával megegyező típusú támogatást a Bizottság ezen iránymutatás 5.1. szakasza alapján bírálja el.

105.

E szakasz alapján támogatás csak a következő esetekben nyújtható:

a)

az Állategészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) II. mellékletében vagy a 2006/88/EC tanácsi irányelv (25) IV. mellékletének II. részében szereplő betegségekhez kapcsolódóan; valamint

b)

a következők részeként:

i.

uniós, nemzeti vagy regionális szintű, állatbetegségek megelőzését, megfékezését vagy felszámolását célzó program; vagy

ii.

az illetékes nemzeti hatóság által elrendelt biztonsági intézkedések.

106.

A támogatást közvetlenül az érintett vállalkozásnak kell kifizetni.

107.

Nem nyújtható támogatás, ha megállapítást nyer, hogy a betegséget a kedvezményezett idézte elő akár szándékosan, akár gondatlanságból.

108.

A támogatási programokat az állatbetegség miatti költségek keletkezésének időpontjától számított három éven belül létre kell hozni. A támogatást az említett időponttól számított négy éven belül ki kell fizetni.

109.

A Bizottság előzetes támogatási keretprogramokat is engedélyez, feltéve hogy a támogatás nyújtásának feltételei világosan ki vannak kötve. A tagállamoknak ilyenkor is teljesíteniük kell a 130. pontban meghatározott beszámolási kötelezettségüket.

110.

Az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódó költségek:

a)

egészségügyi vizsgálatok, elemzések, tesztek és más szűrési intézkedések;

b)

oltóanyagok, gyógyszerek és állatok kezelésére szolgáló anyagok megvásárlásának, tárolásának, alkalmazásának vagy szétosztásának költségei;

c)

állatok levágása, kiselejtezése és megsemmisítése;

d)

állati termékek és állatokhoz kapcsolódó termékek megsemmisítése;

e)

a mezőgazdasági üzem és a felszerelések megtisztításának és fertőtlenítésének költségei;

f)

az állatok levágása, kiselejtezése vagy megsemmisítése, valamint az állati termékek és az állatokhoz kapcsolódó termékek megsemmisítése miatt bekövetkezett kár, az ilyen állatoknak és termékeknek a betegség fellépése előtti piaci értékére korlátozva

g)

az állománypótlási nehézségekből eredő bevételkiesés;

h)

kivételes és kellően indokolt esetekben az akvakultúra-ágazatban az állatbetegségek miatt felmerülő egyéb költségek.

111.

A kár ellentételezésére folyósított támogatási és egyéb kifizetések – a biztosítási kötvény alapján történő kifizetéseket is beleértve – nem haladhatják meg az elszámolható költségek 100 %-át.

5.5.   Az adójellegű járulékokon keresztül finanszírozott támogatások

112.

Ha a támogatási programot bizonyos halászati vagy akvakultúra-termékekre származásuktól függetlenül kivetett sajátos díjakból – elsősorban adójellegű járulékokból – finanszírozzák, a Bizottság az ezen iránymutatás 3. szakaszában lefektetett elvek és az e szakaszban meghatározott feltételek alapján fogja elbírálni a programot. Kizárólag az a támogatás tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, amelyből a hazai és az importált termékek egyaránt részesülnek.

5.6.   Működési támogatás a legkülső régiókban

113.

Ha a támogatás legkülső régiókban nyújtott, a régiók elszigeteltsége, szigetjellege és rendkívül távoli fekvése miatti sajátos nehézségek enyhítésére irányuló működési támogatás, akkor a Bizottság a támogatást eseti alapon, a 3. szakaszban meghatározott elvek, e szakasz feltételei és az adott régiókra vonatkozó egyedi jogszabályi rendelkezések alapján fogja elbírálni. Figyelembe fogja venni adott esetben azt is, hogy a támogatás összeegyeztethető-e az adott régiónak szóló ETHA-intézkedésekkel, valamint azt, hogy a támogatás milyen hatást gyakorol a versenyre az érintett régiókban és az Unió többi részében.

114.

A támogatás nem mehet túl azon a mértéken, ami a legkülső régiók elszigeteltsége, szigetjellege vagy rendkívül távoli fekvése miatti sajátos nehézségeinek enyhítéséhez szükséges. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük a más típusú állami beavatkozásokat is, adott esetben beleértve a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek 508/2014/EU rendelet 70–72. cikke szerinti ellentételezését a legkülső régiókban és az említett rendelet 73. cikke szerinti, az ellentételezési tervek végrehajtásához nyújtott támogatást.

5.7.   Egyéb intézkedésekre irányuló támogatás

115.

Ha a támogatás a 4. és az 5.1.–5.6. szakaszban említett támogatástípusok egyikének sem felel meg, akkor elvileg a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

116.

Ha egy tagállam ennek ellenére ilyen támogatást nyújt vagy kíván nyújtani, akkor világosan bizonyítania kell, hogy a támogatás megfelel a 3. szakaszban meghatározott elveknek. A Bizottság eseti alapon történő elbírálás alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősítheti a támogatást.

6.   ELJÁRÁSI ÜGYEK

6.1.   A támogatási programok leghosszabb időtartama és értékelése

117.

A Bizottság csak korlátozott időtartamú támogatási programokat engedélyez. A támogatási programok hossza elvileg nem haladhatja meg a hét évet.

118.

A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Bizottság egyes programok esetében előírhatja, hogy azok időtartamát tovább korlátozzák – általában legfeljebb négy évre –, és végezzék el a 25. pontban említett utólagos értékelésüket. Az utólagos értékelést azon programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges versenytorzulások mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a végrehajtás időben történő felülvizsgálata nélkül fennáll a verseny jelentős korlátozásának vagy torzulásának veszélye.

119.

Az utólagos értékelés céljaira tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy ne nehezedjenek aránytalan terhek a tagállamokra a kisebb támogatási összegek tekintetében, az utólagos értékelési követelmény csak a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező, új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változások esetén kell elvégezni. Az utólagos értékelést a támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell elvégeznie közös módszertan alapján, és azt nyilvánosságra kell hozni. A tagállamoknak a vonatkozó támogatási programokkal együtt be kell jelenteniük az értékelési terv tervezetét is, amely a Bizottság programról készített értékelésének szerves részét képezi majd.

120.

A csoportmentességi rendelet hatálya alá kizárólag nagy költségvetésük miatt nem tartozó támogatási programok esetében a Bizottság az összeegyeztethetőségüket kizárólag az értékelési terv alapján értékeli.

121.

Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az utólagos értékelést kellő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az utólagos értékelés eredményeit az összes hasonló célú, későbbi támogatási intézkedésnek figyelembe kell vennie.

6.2.   Az iránymutatás alkalmazása

122.

A Bizottság – a bejelentés dátumától függetlenül – az összes, 2015. július 1. után nyújtandó támogatás elbírálásához ezt az iránymutatást fogja használni.

123.

A jóváhagyott támogatási programok alapján nyújtott és a Bizottságnak bejelentési kötelezettség értelmében bejelentett egyedi támogatások a jóváhagyott támogatási programra vonatkozó iránymutatás alapján kerülnek elbírálásra.

124.

A jogszerűtlenül nyújtott támogatást a támogatásnyújtás idején hatályos iránymutatás alapján kerülnek elbírálásra.

125.

A halászati és akvakultúra-ágazat számára nyújtott állami támogatások vizsgálatához 2008-ban elfogadott iránymutatás 2015. június 30. után már nem alkalmazandó, kivéve a 123. és 124. pontban említett helyzeteket.

6.3.   Megfelelő intézkedésekre irányuló javaslatok

126.

A Szerződés 108. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság azt javasolja, hogy létező támogatási programjait minden tagállam 2015. december 31-ig igazítsa hozzá ehhez az iránymutatáshoz.

127.

A Bizottság minden tagállamot felkér arra, hogy az ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított két hónapon belül adja kifejezett és feltétel nélküli beleegyezését az ezen iránymutatásban javasolt megfelelő intézkedésekhez.

128.

Ha egy tagállam az említett időszakon belül nem adja kifejezett és feltétel nélküli beleegyezését, akkor a Bizottság azt fogja feltételezni, hogy nem ért egyet a javasolt intézkedésekkel. Ha egy tagállam nem ért egyet a javasolt intézkedésekkel, a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint fog eljárni.

6.4.   Jelentéstétel és ellenőrzés

129.

A Bizottság emlékezteti a tagállamokat arra a kötelességükre, hogy a Bizottságnak éves jelentéseket nyújtsanak be a 659/1999/EK rendelet 21. cikkének, valamint a 794/2004/EK rendelet 5., 6. és 7. cikkének megfelelően.

130.

Az éves jelentésnek meteorológiai információkat is kell tartalmaznia a 4. és 5.3. szakaszban említett természeti katasztrófa vagy kedvezőtlen éghajlati jelenség típusáról, idejéről, viszonylagos nagyságáról és helyéről, valamint információkat kell tartalmaznia az 5.4. szakaszban említett megelőzési, megfékezési és felszámolási programokról. Ez a beszámolási kötelezettség csak az előzetes támogatási keretprogramokra vonatkozik.

131.

Minden egyes tagállamnak részletes nyilvántartást kell vezetnie valamennyi támogatási intézkedéséről. Ezeknek a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell minden szükséges információt annak megállapításához, hogy betartották-e az ebben az iránymutatásban szereplő összes – adott esetben a elszámolhatóságra és a támogatási intenzitásra vonatkozó – feltételt. A nyilvántartást a támogatás nyújtásának időpontjától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

6.5.   Felülvizsgálat

132.

A Bizottság bármikor dönthet ezen iránymutatás felülvizsgálatáról vagy módosításáról, ha a versenypolitikához, más uniós szakpolitikához, nemzetközi kötelezettségekhez vagy piacokon tapasztalható fejleményekhez kapcsolódó vagy más indokolt okból ez szükséges.


(1)  A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

(2)  A Bizottság 2004. április 21-i 794/2004/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2014. december 16-i 1388/2014/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 369., 2014.12.24., 37. o.).

(5)  A Bizottság 2014. június 27-i 717/2014/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 190., 2014.6.28., 45. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1380/2013/EU rendelete a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(7)  A Bizottság 2012. május 8-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése”, COM(2012) 209 final.

(8)  Iránymutatás a regionális állami támogatásokról (2014–2020), (HL C 209., 2013.7.23., 1. o.). Ez az iránymutatás nem vonatkozik a halászati és akvakultúra-ágazatra.

(9)  A Tanács 1998. május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról (HL L 142., 1998.5.14., 1. o.).

(10)  A Bizottság 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(11)  A Törvényszék 2013. október 16-i T-275/11, sz., Télévision française 1 (TF1) kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletének (ECLI:EU:T:2013:535) 41–44. pontja.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(13)  Az Európai Tanács 2010. október 29-i határozata a Saint-Barthélemy sziget Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról (HL L 325., 2010.12.9., 4. o.).

(14)  Az Európai Tanács 2012. július 11-i határozata Mayotte Európai Unióval kapcsolatos jogállásának módosításáról (HL L 204., 2012.7.31., 131. o.).

(15)  Lásd például a Bíróság 2000. szeptember 19-i C-156/98. sz., Németország kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2000:467) 78. pontját, és a Bíróság 2008. december 22-i C-333/07. sz., Régie Networks ügyben hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2008:764) 94–116. pontját.

(16)  A Törvényszék 1995. szeptember 13-i T-244/93 és T-486/93 sz., TWD kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének (ECLI:EU:T:1995:160), 53–63. pontja.

(17)  A Bíróság 2013. június 13-i C-630/11 P–C-633/11 P sz., HGA és társai kontra Európai Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2013:387) 103–123. pontja.

(18)  A belső megtérülési ráta (IRR) nem az adott év mérleg szerinti eredményén alapul, hanem azt a jövőbeni pénzforgalmat veszi figyelembe, amelyet a beruházó a beruházás teljes élettartama során tervez realizálni. Annak a diszkontrátának felel meg, amelynél a pénzforgalom nettó jelenértéke nullával egyenlő. Egy projekt nettó jelenértéke a beruházás élettartama során előforduló pozitív és negatív, (jellemzően a tőkeköltség alapján) jelenértékre diszkontált pénzforgalom különbözete.

(19)  A 30 000 EUR küszöbérték megfelel az 1388/2014/EU rendelet 9. cikkében az információk közzétételére vonatkozóan meghatározott küszöbértéknek. Indokolt ugyanazt a küszöbértéket meghatározni az említett rendeletben és ezen iránymutatásban a halászati és akvakultúra-szektorban alkalmazandó különböző állami támogatási eszközök közötti koherencia biztosítása és a tagállamok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében. A személyes adatok védelmére tekintettel – amelyek sérelmet szenvedhetnek – a 30 000 EUR-s küszöbértéket meghaladó egyedi támogatásokra vonatkozó információ-közzétételi követelmény arányos az elérni kívánt törvényes céllal, különösen a közpénzek felhasználásával kapcsolatos átláthatóság tekintetében.

(20)  Ezeket az információkat a támogatás odaítélésének időpontjától számított hat hónapon belül (adókedvezmény formájában nyújtott támogatás esetén az adóbevallás benyújtási határidejétől számított egy éven belül) kell közzétenni. Jogellenes támogatás esetén a tagállamnak a Bizottság vonatkozó határozatának dátumától számított hat hónapon belül utólag közzé kell tennie ezeket az információkat. Az információkat olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely lehetővé teszi az adatok keresését, kivonatolását és az interneten való egyszerű közzétételét, például CSV vagy XML formátumban.

(21)  Nem kell közzétenni a 2017. július 1-je előtt nyújtott támogatás-odaítéléseket, fiskális támogatásnál pedig a 2017. július 1-je előtt igényelt vagy nyújtott támogatásokat.

(22)  A Bíróság 2006. február 23-i C-346/03. és C-529/03. sz., Giuseppe Atzeni és társai egyesített ügyekben hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2006:130) 79. pontja.

(23)  A horizontális iránymutatások és más eszközök többek között a következők: A képzéshez nyújtott, egyedi bejelentéshez kötött állami támogatásra vonatkozó összeegyeztethetőségi elemzés kritériumai (HL C 188., 2009.8.11., 1. o.); Iránymutatás a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatási intézkedésekre vonatkozóan (HL C 19., 2014.1.22., 4. o.); A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere (HL C 198., 2014.6.27., 1. o.); Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról (HL C 200., 2014.6.28., 1. o.); Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról (HL C 249., 2014.7.31., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 652/2014/EU rendelete az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2014.6.27., 1. o.).

(25)  A Tanács 2006. október 24-i 2006/88/EK irányelve a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).


2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/16


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.7628 – Permira/CPPIB/Informatica)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 217/02)

2015. június 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32015M7628 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Parlament

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/17


Az Európai Parlament közleménye az Európai Polgár díjról CIVI EUROPAEO PRAEMIUM

(2015/C 217/03)

Az Európai Polgár díj kuratóriuma 2015. június 3-án tartotta éves ülését Sylvie Guillaume európai parlamenti alelnök elnökletével.

Az ülésen döntöttek a 2015. évi díjakról, a díjazottak névsora alább olvasható.

A díjazottak kitüntetésüket saját tagállamukban, az Európai Parlament tájékoztatási irodái által szervezett nyilvános ünnepség keretében veszik át. A díjazottak részt vesznek az Európai Parlament 2015. október 14-én Brüsszelben rendezendő központi eseményén is.

CIVI EUROPAEO PRAEMIUM

Díjazottak

Antoine Deltour

Carole Roberts

Člověk v tísni

Davide Martello

Davidovics László

Die gewollte Donau

Don Michele De Paolis

Drago Jančar

Euriade e.V.

Fundación Barraquer

Fundacja Integracji Społecznej PROM

Fundacja Oswoić Los

Gaia Ferrara

Gemeinsam leben und lernen in Europa e.V.

Heart for Romania

Hrvatska gorska služba spašavanja

Ikäihmisten olohuone

Innovaction

Instituto Marquês de Valle Flôr

Istituto di Medicina Solidale Onlus

Katri Raik

Κοινωνική Κουζίνα - ο Άλλος Άνθρωπος

La Ciudad Accesible

Lietuvos neįgaliųjų forumas

Lydia Foy

Manuela Eanes

Mário Ruivo

Medici con l'Africa CUAMM

Miskolci Speciális Felderítő és Mentőcsoport

Μητροπολιτικό Κοινωνικό Ιατρείο Ελληνικού

Netzwerk sozialer Zusammenhalt

НЧ „Бъдеще сега 2006“

PAMINA Nachwuchsschwimmfest

PhDr. Marek Hrubec, PhD.

Rafel SHAMRI

Richmond Foundation

Romska Ungdomsförbundet

Rūta Dimanta

Schone Kleren Campagne

Serge Laborderie

SLYNCS

Takis Hadjidemetriou and Ali Tuncay

Territoires de la Mémoire

Tessy Fautsch

Tina Ellen Lee

Tomo Križnar

Yves D. Robert


Európai Bizottság

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/19


Az Európai Központi Bank által a főbb pénzügyi operációknál alkalmazott kamatláb (1):

0,05 % 2015. július 1.

Euroátváltási árfolyamok (2)

2015. július 1.

(2015/C 217/04)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,1100

JPY

Japán yen

136,63

DKK

Dán korona

7,4607

GBP

Angol font

0,70905

SEK

Svéd korona

9,2460

CHF

Svájci frank

1,0457

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,7435

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,246

HUF

Magyar forint

314,33

PLN

Lengyel zloty

4,1901

RON

Román lej

4,4760

TRY

Török líra

2,9748

AUD

Ausztrál dollár

1,4458

CAD

Kanadai dollár

1,3902

HKD

Hongkongi dollár

8,6053

NZD

Új-zélandi dollár

1,6415

SGD

Szingapúri dollár

1,4982

KRW

Dél-Koreai won

1 246,87

ZAR

Dél-Afrikai rand

13,5328

CNY

Kínai renminbi

6,8838

HRK

Horvát kuna

7,5885

IDR

Indonéz rúpia

14 810,69

MYR

Maláj ringgit

4,1756

PHP

Fülöp-szigeteki peso

50,222

RUB

Orosz rubel

61,5175

THB

Thaiföldi baht

37,537

BRL

Brazil real

3,4451

MXN

Mexikói peso

17,4492

INR

Indiai rúpia

70,6016


(1)  Változó árfolyam esetén a kijelölt nap előtt végrehajtott legközelebbi pénzügyi operáció árfolyamát alkalmazzák, a kamatláb a legmagasabb árfolyam szerint számítandó.

(2)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/20


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének (4) bekezdése alapján

Menetrend szerinti légi járatok üzemeltetésére vonatkozó közszolgáltatási kötelezettség módosítása

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 217/05)

Tagállam

Ciprus

Érintett útvonalak

Lárnaka–Brüsszel Zaventem

A közszolgáltatási kötelezettség hatálybalépésének időpontja eredetileg

2015. március 29.

A módosítások hatálybalépésének napja

2015. október 25.

Az a cím, ahol a közszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos előírás szövege, valamint az azzal összefüggő lényeges információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők

Department of Civil Aviation

27, Pindarou Str.

Alpha Business Centre

Nicosia

CIPRUS

Tel. +357 22404104

Fax +357 22766552

Weboldal: http://www.mcw.gov.cy/dca

Címzett: Antonis Lemesianos

E-mail: alemesianos@mcw.gov.cy


2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/20


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján

Pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2015/C 217/06)

Tagállam

Ciprus

Érintett útvonal

Lárnaka–Brüsszel (Zaventem)–Lárnaka

A szerződés időbeli hatálya

2015. október 25-től2019. október 24-ig

vagy

2016. március 27-től2020. március 26-ig

A pályázatok és az ajánlatok benyújtásának határideje

E pályázati felhívás közzétételétől számított 60 nap

A cím, amelyen a pályázati felhívás szövege, valamint a nyilvános pályázati eljárással és a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő információk és/vagy dokumentumok beszerezhetők

Department of Civil Aviation

27, Pindarou Str.

Alpha Business Centre

Nicosia

CIPRUS

Tel. +357 22404104

Fax +357 22766552

Weboldal: http://www.mcw.gov.cy/dca

Címzett: Antonis Lemesianos

E-mail: alemesianos@mcw.gov.cy


V Hirdetmények

BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

EFTA-bíróság

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/21


A Liechtensteini Hercegség Állami Bírósága (Staatsgerichtshof des Fürstentums Liechtenstein) által az EFTA-Bírósághoz benyújtott, tanácsadó vélemény iránti 2015. január 20-i kérelem a Liechtensteinische Gesellschaft für Umweltschutz kontra Gemeinde Vaduz ügyben

(E-3/15. sz. ügy)

(2015/C 217/07)

A Liechtensteini Hercegség Állami Bírósága (Staatsgerichtshof des Fürstentums Liechtenstein) 2015. január 20-án kelt és a Bíróság Hivatalához 2015. január 22-én beérkezett levelében tanácsadó vélemény iránti kérelemmel fordult az EFTA-Bírósághoz a Liechtensteinische Gesellschaft für Umweltschutz kontra Gemeinde Vaduz ügyben, a következő kérdéseket illetően:

1.

Alkalmazható-e a Liechtensteini Hercegségben az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU irányelve olyan KHV-eljárásokra, amelyek, átmeneti rendelkezések hatálya alatt, még a környezeti hatásvizsgálatról szóló, 1999. március 10-i törvényen (Gesetz über die Umweltverträglichkeitsprüfung) alapulnak (a továbbiakban: „a környezeti hatásvizsgálati törvény korábbi verziója”)?

2.

Amennyiben igen, jelen esetben jogellenesen korlátozott-e a környezetvédelmi szervezeteket a 2011/92/EU irányelvnek a környezetvédelmi hatásvizsgálati törvény korábbi verziójának 20. cikkével együtt értelmezett 11. cikke szerint megillető kereseti jog, ha a kormány külön eljárásban általános jellegű döntést hoz a projekt környezeti megfelelőségéről a környezetvédelmi hatásvizsgálati törvény korábbi verziója 16. cikkének megfelelően, ugyanakkor – feltételek formájában – a projekt környezeti megfelelőségével kapcsolatos kulcsfontosságú problémák megoldását további, külön jogszabályok szerinti engedélyezési eljárásokhoz köti?

3.

Amennyiben igen, a 2011/92/EU irányelv 11. cikkének van-e közvetlen hatása a szóban forgó KHV-eljárás tekintetében, amely a tagállami bíróságnál történő egyéni kereset alapja?

4.

Mi lehet a jelen esetben a jogi következménye annak, ha az irányelvben szereplő kereseti jog a 2. és 3. kérdésben foglaltakra hivatkozva sérül?


2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/22


Az Eidsivating lagmannsrett 2015. február 11-i tanácsadó vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Matja Kumba T. M’bye és társai kontra Stiftelsen Fossumkollektivet ügyben

(E-5/15. sz. ügy)

(2015/C 217/08)

Az Eidsivating lagmannsrett (Eidsvatingi fellebbviteli bíróság, Norvégia) 2015. február 11-én kelt, a Bíróság Hivatalához 2015. február 13-án beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a Matja Kumba T. M’bye és társai kontra Stiftelsen Fossumkollektivet ügyben, az alábbi kérdéseket illetően:

1.

Sérti-e a munkaidő-irányelv (2003/88/EK irányelv) 6. cikkét – lásd még a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontját – a terápiás közösségben végzett átlagos heti 84 óra munkaidő („7 munkanap – 7 pihenőnap” váltott munkarendben)?

2.

Összeegyeztethető-e a munkavállalót a munkaidő-irányelv 6. cikke szerint (lásd a 22. cikket is) megillető jogokkal egy olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a munkavállalónak terápiás közösségben végzett heti 60 órát meghaladó munkaidőhöz adott hozzájárulását nem lehet visszavonni?

3.

A munkaidő-irányelv 22. cikke (1) bekezdésének a) pontja – lásd továbbá b) pontja – szerint szankciónak vagy „hátrányosnak” minősül-e az elbocsátás azt követően, ha a munkavállaló nem egyezik bele egy hétnapos időszak alatti 48 órát meghaladó munkaidőbe?


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

2.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 217/23


Értesítés a 2014/25/EU irányelv 35. cikke alapján benyújtott kérelemről – A határidő felfüggesztése

Közszolgáltató ajánlatkérő által benyújtott kérelem

(2015/C 217/09)

A Bizottsághoz 2015. január 16-án kérelem érkezett a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján. A kérelem beérkezését követő első munkanap 2015. január 19.

A kérelem benyújtója Flughafen Wien, és földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre irányul, amelyek célja Ausztria területén repülőtér vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi fuvarozók részére. A vonatkozó értesítést 2015. március 20-án a Hivatalos Lap C 93. számának 22. oldalán tették közzé.

A 2014/25/EU rendelet IV. mellékletének 1. b) pontja alapján a Bizottságnak 130 nap áll rendelkezésére a kérelemre vonatkozó határozat meghozatalához. Ezen eredeti határidő 2015. július 30-án lejár.

A 2014/25/EU rendelet IV. mellékletének 2. pontja alapján a Bizottság előírhatja az érintett tagállam, a kérelmező, az illetékes független nemzeti hatóság, illetve bármely illetékes nemzeti hatóság számára, hogy megfelelő határidőn belül adjon át minden szükséges információt vagy egészítse ki, illetve pontosítsa a benyújtott információkat. A Bizottság 2015. február 27-én felkérte a Flughafen Wient, hogy 2015. március 13-ig nyújtson be további információkat. A Bizottság 2015. április 20-án felkérte az osztrák hatóságokat, hogy 2015. május 18-ig nyújtsanak be további információkat.

A 2014/25/EU rendelet IV. melléklete 2. pontjának második mondata szerint, amennyiben a Bizottság pontosítási kérésére küldött válasz későn vagy hiányosan érkezik, a fent említett 130 napos határidőt fel kell függeszteni az információkérésben előírt határidő lejárta és a hiánytalan és megfelelő információ beérkezése közötti időtartamra.

Ennek megfelelően a végső határidő a hiánytalan és megfelelő információ beérkezését követő 90 munkanap elteltével jár le.


(1)  HL L 94., 2014.3.28., 243. o.