AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

7.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 80/6

A meghallgatási tisztviselő zárójelentése (1)

Lundbeck (AT.39226)

(2015/C 80/06)

I. HÁTTÉR

Az ügy a Lundbeck nevű gyógyszergyártó és négy generikus gyógyszergyártó között 2002-ben, a citalopram elnevezésű antidepresszáns gyártására és értékesítésére vonatkozó megállapodás kapcsán indult.

A Bizottság a dán versenyhatóságtól kapott információk alapján 2003 októberében indította meg vizsgálatát. A gyógyszeripari verseny (2) kapcsán 2008. január és 2009. július között folytatott vizsgálat miatt az említett ügy vizsgálata félbeszakadt.

A Bizottság 2010 januárjában eljárást indított a Lundbeck, 2012 júliusában pedig négy generikus gyártó ellen, és ez utóbbi időpontban elküldte az érintetteknek a kifogásközlést.

II. ÍRÁSBELI ELJÁRÁS

1. Kifogásközlés

A Bizottság 2012. július 24-én kifogásközlést adott ki a Lundbeck, Alpharma, A.L. Industrier, Arrow, Resolution Chemicals, GUK, Merck és Ranbaxy gyógyszercégek ellen (3). A dokumentumban megfogalmazott előzetes álláspont szerint az eredeti gyártó és a generikus gyártó között létrejött megállapodás ún. pay-for-delay megállapodás (azaz célja, hogy késleltesse a generikus gyógyszer forgalomba hozatalát), és ezáltal az EUMSZ 101. cikkét, valamint az EGT-megállapodás 53. cikkét megsértő versenykorlátozásnak minősül.

2. Betekintés az aktákba

A Bizottság 2012 augusztusában DVD-n eljuttatta az aktát a feleknek.

Az Alpharma 2012 szeptemberében, illetve más felek egy későbbi időpontban arra kérték a Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a bizottsági akta ún. Matrix-dokumentumainak valamennyi szerkesztett részét. A kérelem teljesítése érdekében a Versenypolitikai Főigazgatóság felszólította a Matrix-dokumentumok gazdáját, a Lundbecket, hogy tegye azokat közzé. Az ezt követő nyilvánosságra hozatali folyamat több hónapot vett igénybe.

3. Határidő a kifogásközlésre adott válaszokhoz

A Versenypolitikai Főigazgatóság eredetileg 10 hetet adott az érintett feleknek arra, hogy választ adjanak a kifogásközlésre. Ezt a határidőt egy ízben, kb. 3 héttel hosszabbította meg. Az Alpharma ezek után további határidő-módosítást kért, amit azzal indokolt, hogy a kifogásközlésre adott válaszainak megfogalmazása előtt be szeretne tekinteni a Matrix-dokumentumokba. A Versenypolitikai Főigazgatóság ezért újabb, immár végleges határidőt tűzött ki. Tájékoztatta továbbá a feleket, hogy amennyiben a kérdéses dokumentumok csak a végső határidő lejárta után válnak nyilvánossá, úgy válaszaikat később kiegészíthetik. Az Alpharma, az Arrow, a GUK és a Merck azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a Bizottság a határidőt a Matrix-dokumentumok nyilvánosságra hozatala utánra tegye.

Miután a Versenypolitikai Főigazgatóság ezt a kérelmet elutasította, a négy cég a határidő módosításának ügyével hozzám fordult. Azt állították, hogy ha az aktákba való teljes körű betekintés előtt kellene választ adniuk a kifogásközlésre, ezzel sérülne a védelemhez való joguk, mivel a Matrix-dokumentumok a védelemhez felhasználható, döntő fontosságú információkat tartalmaznak.

A határidő felfüggesztése

A felek elvileg tényleg nem kötelesek válaszolni a kifogásközlésre, mielőtt teljes mértékben be tudnának tekinteni az aktába és mielőtt a további betekintésre irányuló kérések rendezése meg nem történt. Ezért a Versenypolitikai Főigazgatóság által kitűzött határidőt felfüggesztettem annak érdekében, hogy megvizsgálható legyen, mennyire fontosak a Matrix-dokumentumok a felek védelméhez, illetve el lehessen bírálni, hogy az eljárás hatékonysága érdekében és a Matrix-dokumentumoknak a felek védelemhez való jogainak fontossága fényében kivételesen elfogadható-e a Versenypolitikai Főigazgatóság azon elképzelése, hogy a felek a kifogásközlésre két ütemben adjanak választ (4).

10.

A további betekintésre irányuló kérelem 29 dokumentumra (IDs) vonatkozott, ami kb. 4 000 szerkesztett oldalt jelentett. A dokumentumok az Egyesült Királyságban kibontakozott Lagap-jogviták, valamint az egyéb európai országokban párhuzamosan zajló jogviták aktáinak részét képezik. A dokumentumok a Matrix nevű vállalat telephelyein, szabadalombitorlás kapcsán végzett vizsgálatok során megismert gyártási folyamatokkal kapcsolatosak. A szövegek egy egyesült királysági, egyezségre vonatkozó végzésen és más nemzeti szabadalmi bírák közzétételt tiltó vagy korlátozó végzésein alapulnak.

11.

Kezdeményezésemre a Versenypolitikai Főigazgatóság a Lundbeckkel és a Matrix-szal közösen menetrendet állított össze arról, hogy a többi fél mikor fér hozzá a kívánt Matrix-dokumentumokhoz. Ezt követően, röviddel 2012 vége előtt valamennyi egyesült királysági dokumentum hozzáférhetővé vált, 2013. január 31-ig pedig a párhuzamos jogvitákkal kapcsolatos dokumentumok is elérhetővé váltak.

A határidő meghosszabbítása

12.

2012. december 18-án úgy döntöttem, hogy a kifogásközlésre adott válaszok határidejét meghosszabbítom. A feleknek így lehetőségük nyílt azután leadni a válaszaikat, miután betekintettek az egyesült királysági jogvita valamennyi Matrix-dokumentumába, vagyis 2013. január 9–14. között, noha még azelőtt, hogy a párhuzamos jogvitákkal kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé váltak.

13.

Döntésem meghozatalakor arra törekedtem, hogy egyaránt figyelembe vegyem a felek érdekérvényesítéséhez való jogát és azt, hogy a köz érdeke a hatékony ügyintézés. Az egyesült királysági jogvita Matrix-dokumentumai véleményem szerint hasznosak voltak a felek védelemhez való jogainak érvényesítéséhez, de nem voltak „döntő fontosságúak”, mint ahogyan azt néhányan állították. A párhuzamos jogvitával kapcsolatos Matrix-dokumentumok azonban kevés plusz információt jelentettek ahhoz képest, mint amit az egyesült királysági jogvita dokumentumai már tartalmaztak. Arra a következtetésre jutottam tehát, hogy a felek védelemhez való joga nem szenved csorbát, ha a kifogásközlésre adandó válaszok elküldése előtt lehetőségük nyílik betekinteni az egyesült királysági jogvita dokumentumaiba. Figyelembe vettem azt is, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság felajánlotta, hogy a Matrix-dokumentumokba való teljes körű betekintés után a felek kiegészíthetik válaszaikat. Mind a négy fél időben benyújtotta a válaszokat, és egyikük sem élt azzal a lehetőséggel, hogy azokat a Matrix-dokumentumok hozzáférhetővé tétele, azaz a határidő lejárta után kiegészítse.

14.

Minthogy semelyik fél sem keresett meg a Matrix-dokumentumok kapcsán, az ügyet lezártnak tekintem.

4. A kifogásközlésre adott válaszokban felmerülő eljárásjogi kifogások

15.

Az Alpharma, az Arrow, a GUK, a Lundbeck és a Merck a kifogásközlésre adott válaszukban eljárásjogi kifogásokat fogalmaztak meg, amelyek kizárólag a Versenypolitikai Főigazgatóságra vonatkoztak. Az Alpharma, a GUK és a Merck úgy ítélte meg, hogy a védelemhez való joguk sérült, mivel a Bizottság vizsgálata túl hosszúra nyúlt (5). Szerintük az eljárás túl hosszú volt, és a Bizottságnak ebből le kell vonnia a megfelelő következtetéseket. A kifogás két részét a lentiekben elemzem.

16.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke kimondja, hogy az Európai Unió intézményeinek ésszerű határidőn belül kell intézniük az adminisztratív ügyeket. Azt, hogy egy ügyintézés hossza ésszerű-e, az egyes esetek sajátos körülményeinek vizsgálatával kell eldönteni, különös tekintettel a kontextusra, a Bizottság különböző eljárási szakaszaira, a feleknek az ügy során tanúsított magatartására és az ügy bonyolultságára (6).

17.

A rendelkezésemre álló információk alapján sem az ügy kontextusa, bonyolultsága vagy a kifogásközlésben említett különböző eljárási szakaszok megléte, sem pedig a felek magatartása nem igazolja az eljárás hosszát, amely a bizottsági vizsgálat megindításától a kifogásközlés elküldéséig 8 év és 9 hónap volt.

18.

Ha megállapításra kerül, hogy egy eljárás valóban aránytalanul hosszúra nyúlt, ez csupán azt eredményezi, hogy a Bizottság nem vethet ki bírságokat. Ehhez a feleknek be kell tudniuk bizonyítani, hogy a Bizottság mulasztása sértette vagy hátrányosan érintette a védelemhez való jogukat (7). A bizonyítási teher a felekre hárul, akiknek meggyőző bizonyítékokat kell szolgáltatniuk.

19.

Miután átnéztem a benyújtott dokumentumokat, arra a következtetésre jutottam, hogy a felek nem bizonyították be a jog által megkövetelt módon, hogy a vizsgálat szokatlanul hosszú volta ténylegesen megsértette a védelemhez való jogukat. Ki kell jelentenem – különösen az Alpharma részletes kifogásaira válaszul –, hogy elsősorban a felek hivatottak azt biztosítani, hogy sem az idő múlása, sem pedig a jogsértést feltételezetten elkövető vállalat eladása ne okozzon nekik nehézségeket vagy ne hozza őket olyan helyzetbe, hogy ne tudják benyújtani az összes lehetséges mentő bizonyítékot. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a vállalkozások felelőssége, hogy könyveikben és archivált irataikban megfelelően vezessék nyilvántartásaikat. Ez lehetővé teszi, hogy tevékenységeikről részletes dokumentáció álljon rendelkezésükre, amely jogi vagy közigazgatási eljárások esetén felhasználható szükséges bizonyítékként. Ez a felelősség akkor is fennáll, ha az érintett vállalkozást jóval a vizsgálat kezdete előtt értékesítették (8). Ugyanígy, a vállalatoknak azt is kötelességük biztosítani, hogy a volt alkalmazottak adott esetben elérhetők legyenek. Úgy tűnik továbbá, hogy az Alpharma nem közölte az ítélkezési gyakorlat (9) által megkövetelt pontossággal azon mentő bizonyítékok jellegét és hatáskörét, amelyek az idő múlása miatt állítólag elvesztek.

20.

Véleményem szerint az, hogy a felek védelemhez való joga nem sérült, nem jelenti egyúttal azt is, hogy a vizsgálat hossza semmilyen következményekkel nem jár. Figyelembe véve a megfelelő ügyintézéshez való jogot, valamint az ítélkezési gyakorlatnak (10) megfelelően arra a következtetésre jutottam, hogy a közigazgatási eljárás első szakasza indokolatlanul hosszú volt. A bírság meghatározásánál ezt a tényt figyelembe kell venni

5. Betekintés az egyéb felek válaszaiba

21.

A Versenypolitikai Főigazgatóság valamennyi fél számára hozzáférést biztosított a többi fél kifogásközlésre adott válaszainak nem bizalmas változatához. A feleknek lehetőségük volt írásbeli megjegyzést benyújtani a szóbeli meghallgatás előtt. Az Alpharma, a Lundbeck és a Ranbaxy a szóbeli meghallgatás előtt, az A.L. Industrier pedig utólagosan nyújtott be kiegészítő dokumentációt.

III. SZÓBELI ELJÁRÁS

22.

Az eljárásban részt vevő valamennyi fél (kivéve a Resolution Chemicals-t) részt vett a szóbeli meghallgatáson, amely 2013. március 14. és 15. között zajlott.

IV. A SZÓBELI MEGHALLGATÁST KÖVETŐ ELJÁRÁS

1. Tényállást közlő levél

23.

A Bizottság 2013. április 12-én tényállást közlő levelet küldött az Alpharma, az Arrow, a GUK, a Lundbeck és a Ranbaxy vállalatoknak, illetve 2013. május 6-án a GUK volt anyavállalatának, a Mercknek, valamint az Alpharma volt anyavállalatának, az A.L. Industrier-nak.A feleknek 10 naptári napon belül kellett a levelet megválaszolniuk.

2. A határidő meghosszabbítása

24.

A levél kézhezvétele után az Alpharma, az Arrow, a GUK és a Lundbeck a Versenypolitikai Főigazgatóságtól kérte a határidő meghosszabbítását, majd a kérelem elutasítása után hozzám fordult.

25.

A GUK azt szerette volna, hogy függesszem fel a tényállást közlő levélre adandó válasz határidejét addig, ameddig kifogásait el nem bírálom. A vállalat ugyanis azt állította, hogy a Bizottságnak kiegészítő kifogásközlést kellett volna közzétennie a tényállást közlő levélben foglalt néhány bizonyítékkal kapcsolatban, illetve új tényállást közlő levelet kellett volna közzétennie, amelyben egyértelműsíti az egyes bizonyítékok tervezett felhasználását (lásd a lenti IV. 4. részt).

26.

A megbízatás értelmében noha hatásköröm kiterjed a GUK és a többi fél által benyújtott kifogások felülvizsgálatára, dönteni semelyik ügyben nincs jogom. Ez azt jelenti, hogy a határidőt nem függeszthetem fel.

27.

Mind a négy fél kapott haladékot a tényállást közlő levél megválaszolására. A határidő a négy vállalat esetében más és más volt, tekintettel eltérő helyzetükre. Az összes fél határidőn belül benyújtotta válaszát.

3. Betekintés az egyéb felek válaszaiba

28.

A Versenypolitikai Főigazgatóság valamennyi fél számára betekintést biztosított a többi fél tényállást közlő levélre adott válaszainak nem bizalmas változatába, amelyekhez a felek megjegyzéseket is fűzhettek. Csak a Lundbeck tett észrevételeket.

4. A tényállást közlő levéllel kapcsolatos eljárásjogi kifogások

29.

Az Arrow, a GUK és a Lundbeck két eljárásjogi kifogást tett a tényállást közlő levéllel kapcsolatban. A Versenypolitikai Főigazgatóság a panaszokat elutasította. A felek ezek után azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy vizsgáljam felül a kifogásaikat.

Szükség van-e kiegészítő kifogásközlésre?

30.

Először is a tényállást közlő levél 62 pontja közül összesen tízzel kapcsolatban a három vállalat azzal érvelt, hogy a Bizottság által felvetett új bizonyíték és tervezett felhasználás nem csupán alátámasztja a kifogásközlésben szereplő kifogásokat, hanem – szerintük – a Bizottság általuk átfogalmazza a meglévő kifogásokat, újabbakat vet fel és megváltoztatja a kötelezettségszegés jellegét. A felek azt kérdezték, vajon az ilyen bizonyíték – ha a Bizottság támaszkodni kíván rá – továbbítható-e tényállást közlő levélben, illetve hogy nem kellene-e inkább kiegészítő kifogásközlést kibocsátani.

31.

Kiegészítő kifogásközlésre akkor van szükség, ha a Bizottság újabb kifogásokat vet fel vagy megváltoztatja a kifogások jellegét (11). Elegendő a tényállást közlő levél is akkor, ha csupán olyan új bizonyítékot ismertet, amelyet hasznosnak ítél meg a kifogásközlésben már szereplő kifogások alátámasztásához (12). Ez utóbbi levél teljes mértékben összeegyeztethető a védelemhez való joggal, különösen amikor a dokumentum a feleknek a közigazgatási eljárás során felhozott érveit (13) hivatott megdönteni.

32.

A tényállást közlő levél azon 10 pontjának elemzése során, amelyekkel kapcsolatban a felek kiegészítő kifogásközlés szükségességére hívták fel a figyelmet, nem találtam egyetlen olyan pontot sem, amely újabb kifogásokat vet fel, vagy megváltoztatja a meglévő kifogások jellegét. E pontok, csakúgy mint a tényállást közlő levél egyéb pontjai, jórészt a felek kifogásközlésre adott észrevételeire adott válaszul kerültek be a levélbe. A kiegészítő kifogásközlés iránti egyes igényeket feltehetően az új bizonyítékok szándékolt felhasználásával kapcsolatos elégtelen tájékoztatás váltotta ki (lásd alább). Új terhelő bizonyítékok feltüntetése mindendesetre nem teszi szükségessé kiegészítő kifogásközlés kibocsátását, még akkor sem, ha e bizonyítékok részben a korábbiaktól eltérő természetűek. Következésképpen álláspontom szerint a 10 panaszolt pont tényállást közlő levélbe történt beiktatása következtében nem sérült a felek védelemhez való joga.

Homályos tényállást közlő levél?

33.

Másodsorban a három fél a tényállást közlő levél 62 pontja közül 23 esetében azt állította, hogy azok homályosak, többértelműek vagy túlságosan sommásan fogalmaznak a tekintetben, hogy mire kívánja használni a Bizottság az új bizonyítékokat. E pontok részben átfedésben vannak azzal a 10 ponttal, amellyel kapcsolatban a felek felvetették a kiegészítő kifogásközlés kibocsátásának szükségességét.

34.

A felek különösen azzal érveltek, hogy nem világos a bizonyítékok és a kifogásközlésben említett kifogások közötti kapcsolat. Fenntartották azon állításukat, miszerint az egyértelműség vélt hiánya akadályozza őket a védekezésben.

35.

Annak érdekében, hogy a címzettek számára biztosítsa az új bizonyítékokkal kapcsolatos álláspontjuk eredményes kifejtését, a tényállást közlő levélben idézni kell a kifogásközlés azon bekezdését, amelyre az új bizonyíték vonatkozik, és meg kell magyarázni azt, hogyan kapcsolódik az új bizonyíték a már közölt kifogásokhoz (14).

36.

Miközben egyetértek azzal, hogy néhány esetben a Bizottság pontosabb tájékoztatást adhatott volna arról, hogy mire kívánja használni az új bizonyítékokat, úgy vélem, hogy a felek védelemhez való joga nem sérült.

37.

Először is a tényállást közlő levél egyetlen eset kivételével minden egyes új bizonyíték esetében utal a kifogásközlés valamely bekezdésére vagy szakaszára, és említést tesz arról, hogyan kívánja felhasználni a Bizottság a bizonyítékot.

38.

Másodsorban azon egyetlen esetben, amikor a tényállást közlő levél nem utal a kifogásközlés meghatározott bekezdésére, valamint azokban az esetekben, amikor a tényállást közlő levél állítólag nem egyértelmű az új bizonyítékok szándékolt felhasználása tekintetében, mind a tényállást közlő levél, mind a kifogásközlés tartalmából logikusan kikövetkeztethető az új bizonyíték valamely konkrét kifogáshoz fűződő kapcsolata (15).

39.

Megerősítik ezt a következtetést a felek tényállást közlő levélre adott válaszai. Ezek azt mutatják, hogy a felek mind a 23 pont esetében képesek voltak megérteni, vagy legalábbis logikusan kikövetkeztetni, hogy milyen jelentőséggel bírnak az új bizonyítékok az ellenük emelt kifogások tekintetében. E vonatkozásban megjegyzem, hogy ahol valamely fél nem válaszolt egy állítólagosan homályos pontra, ott ugyanezt a pontot legalább egy másik fél tárgyalta, és e másik fél helyesen azonosította az új bizonyíték és a hivatkozott kifogás közötti kapcsolatot.

40.

Abban az egy esetben, amikor az egyik fél másik kifogásra hivatkozva válaszol, mint egy másik fél, ennek minden bizonnyal nem a tényállást közlő levél vélt homályosságában keresendő az oka.

41.

Következésképpen úgy vélem, hogy a tényállást közlő levél vitatott pontjai nem érintették a felek védelemhez való jogának hatékony gyakorlását, és a feltételezett hiányosság nem befolyásolta az eljárás kimenetelét.

5. A tényeket közlő levéllel kapcsolatos egyéb eljárásjogi kifogások

Lundbeck

42.

2013. május 22-én, körülbelül egy hónappal a tényállást közlő levélre adott válaszának benyújtását követően a Lundbeck újabb beadvánnyal fordult hozzám, melyben azt állította, hogy a tényállást közlő levél aláásta a Lundbeck tisztességes eljáráshoz és védelemhez való jogát. A beadványban a Lundbeck újra előadta a fent már tárgyalt kérdések legtöbbjét, valamint két új kifogást is felvetett (16).

43.

Először is a Lundbeck állítása szerint a Bizottság nem tett eleget a részrehajlástól mentes és objektív eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségének. Az okfejtés szerint a Bizottság nem vette figyelembe a Lundbeck és a generikus gyógyszergyártók álláspontját megerősítő bizonyítékokat, ugyanakkor minden további nélkül elfogadta a saját álláspontját akárcsak érintőlegesen alátámasztó bizonyítékokat. A Lundbeck állítása szerint a tényállást közlő levél újra nyilvánvalóvá tette, hogy a Bizottság nem volt képes az ügyben feltárt bizonyítékokat pontos, objektív és torzításmentes módon mérlegelni, nem vette figyelembe a releváns bizonyítékok teljes tárházát, köztük a Lundbeck észrevételeit sem, és nem zárta ki a vitatott vagy más szempontból elégtelen bizonyítékokat.

44.

A Lundbeck okfejtésének alapos elemzését követően, és anélkül, hogy az abban felvetett szubsztantív kérdések érdeméről előzetesen nyilatkoznék, a fél vélelmét alaptalannak találom. A megfelelő ügyintézéshez való jog magában foglalja az egyedi ügy minden releváns aspektusának alapos és részrehajlásmentes vizsgálatára vonatkozó kötelezettséget (17). Az azonban, hogy a Bizottság adott esetben nem követi valamely fél érvelését, még nem tanúskodik részrehajlásról. Sőt, a vonatkozó bizonyítékok következetesen eltérő értelmezése sem jelez részrehajlást. Ezenfelül a tényállást közlő levél pusztán új tényeket ad elő az ügyben. Nem tárgyalja az érveket, és nem értékeli a felek által a kifogásközlésre válaszul előterjesztett új bizonyítékokat. Erre a teljes körű indokolással ellátott végleges határozatban kell sort keríteni. Ezen az alapon tehát helytelen lenne a Bizottság eljárásának objektivitását és részrehajlásmentességét elbírálni. Mindazonáltal a Lundbeck álláspontját még a kifogásközlésnek és a Bizottság szóbeli meghallgatás során tett nyilatkozatainak figyelembevételével sem tartom indokoltnak.

45.

Másodsorban a Lundbeck azt állította, hogy sérült az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke (3) bekezdésének d) pontja, mivel a tényállást közlő levél egyetlen olyan harmadik féltől származó információkra támaszkodik, amely nem volt részese az eljárásnak, és a Lundbeck számára nem biztosították annak lehetőségét, hogy ellenőrizze e harmadik felet és állításainak hitelét.

46.

Ezt az állítást ugyancsak megalapozatlannak találom. A közigazgatási eljárás során a Bizottság nem köteles a felek számára biztosítani annak lehetőségét, hogy harmadik felek Bizottság felé tett nyilatkozatait ellenőrizzék. A felek védelemhez való joga biztosíttatik azáltal, hogy a Bizottság által felhasznált nyilatkozatok szerepelnek az ügyhöz tartozó iratokban, azok hozzáférhetők, és az ügyet lezáró határozatot követően az uniós bíróság előtt megtámadhatók (18). Így történt ebben az ügyben is. A Lundbeck a szóbeli meghallgatás előtt hozzáférhetett a kérdéses nyilatkozathoz, és véleményezhette azt.

47.

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a Lundbeck az eljárás igen kései szakaszában vetette fel ezt a kérdést. Amennyiben a Lundbeck védekezése szempontjából relevánsnak találta a harmadik személynek a közigazgatási eljárásban történő meghallgatását, javasolhatta volna a Bizottságnak, hogy hívja meg a harmadik felet a szóbeli meghallgatásra, vagy szervezzen háromoldalú találkozót a legjobb gyakorlatokat összefoglaló dokumentumnak megfelelően (19). A rendelkezésemre álló információk szerint a Lundbeck nem tett ilyen irányú javaslatot.

48.

Ennek alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a Lundbeck védelemhez való joga nem sérült.

Alpharma

49.

2013. június 3-án, a tényállást közlő levélre adott válaszát követően öt héttel levelet kaptam az Alpharmától, amelyben a feladó három fő kérdést vetett fel (20).

50.

Először is az Alpharma azt állította, valószínű, hogy a Bizottság legalább három tekintetben – nevezetesen a pontenciális verseny, az átadott érték és a jogi és gazdasági kontextus tekintetében – jelentősen módosítani fogja a végleges határozatban az Alpharmára vonatkozó megállapításokat. Az Alpharma kérte a Bizottságtól, hogy biztosítson számára lehetőséget arra, hogy a végleges határozat elfogadása előtt észrevételeket fűzzön a módosított megállapításokhoz.

51.

Az Alpharma állításai és az általa idézett három példa fényében alaposan elemeztem a határozattervezetet. Nem találtam jelét annak, hogy a határozattervezet módosítaná a kifogásokat, vagy olyan új bizonyítékokat tárna elő, amelyekkel kapcsolatban a fél nem fejthette ki álláspontját akár a kifogásközlés, akár a tényállást közlő levél kézhezvételét követően. Az a tény, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság elutasította az Alpharma kérését, ezért nem jelenti a fél meghallgatáshoz való jogának megsértését.

52.

Másodsorban az Alpharma azt állítja, hogy a kifogásközlés az Alpharmára vonatkozóan öt előzetes megállapítás – nevezetesen a jogi és gazdasági kontextus, a fizetés és a belépés korlátozása közötti kapcsolat, az átadott érték összege, a pontenciális verseny és a megállapodás hatálya – tekintetében a továbbiakban nem helytálló. Az Alpharma szerint a kifogásközlés olyan, ezen öt megállapításra vonatkozó feltételezett tényeken alapul, amelyek a későbbiekben valótlannak bizonyultak. Az Alpharma szerint e hiányosságokat a tényállást közlő levél sem orvosolta. Sőt mi több, a levél olyan új tényeket vezet be, amelyek ellentmondanak a kifogásközlésben megállapított tényekkel. A tények és feltételezések e zavarbaejtő és egymásnak ellentmondó sokaságával szembesülve az Alpharma úgy véli, hogy a Bizottság nem tárta elő, mely tényeket tekinti helytállóaknak, és ezzel megnehezítette annak megértését, mely bizonyítékokra kíván támaszkodni, és mivel vádolja az Alpharmát. A társaság úgy véli, hogy ilyen körülmények között lehetetlen megfelelően védekeznie. Ezen az alapon az Alpharma felkért arra, tegyek javaslatot a Bizottságnak kiegészítő kifogásközlés kibocsátására, vagy arra, hogy még a végleges határozat elfogatása előtt tisztázza, pontosan milyen kifogásokkal él az Alpharmával szemben, és e kifogásokat mely tények támasztják alá.

53.

Ezt az eljárási kérdést is alapos elemzésnek vetettem alá, figyelmen kívül hagyva az Alpharma beadványában előadott szubsztantív megfontolásokat. Mindazontáltal meg kell állapítanom, hogy a kérelem nem megalapozott.

54.

Azzal a kérdéssel kapcsolatosan, hogy a Bizottság mely tényeket tekinti helytállónak, a fél már kapott választ. Miután ugyanezt a problémát jelezte a Versenypolitikai Főigazgatóság felé, az Alpharma azt a választ kapta, hogy a Bizottság szerint a tényállást közlő levél által tartalmazott új tények helytállóak. Meg kell említeni e tekintetben, hogy a tényállást közlő levélben az Alpharmával kapcsolatban feltüntetett új tények nagy többségét maga az Alpharma bocsátotta rendelkezésre a kifogásközlés kibocsátását követően, jóllehet a Versenypolitikai Főigazgatóság már 2011 márciusában kérte ezen információk benyújtását.

55.

A fél által kézhez kapott tényállást közlő levél továbbá minden egyes új tény esetében feltünteti, hogy az a kifogásközlés mely részével kapcsolatos, és hogyan kapcsolódik az adott kifogáshoz. Az Alpharmának tehát lehetősége volt arra, hogy észrevételezze az új bizonyítékokat és azok kapcsolatát a kifogásokkal. Ellentétben az Alpharma véleményével a Bizottság nem köteles feltüntetni sem a tényállást közlő levélben, sem a kiegészítő kifogásközlésben azt, hogy a kifogásközlésben eredetileg szerepeltetett tények közül a későbbiekben felmerült bizonyítékok tükrében melyeket tekinti immár valótlanoknak. Arra sem köteles a Bizottság, hogy az új tényeket jogi értékelés tárgyává tegye. Amint fent már említettük, a Bizottság csak abban az esetben köteles kiegészítő kifogásközlést kibocsátani, ha módosítani kívánja a meglévő kifogásokat. Következésképpen álláspontom szerint az Alpharma védelemhez való joga nem sérült.

56.

Végül az Alpharma által feltételezettekkel szemben a meghallgatási tisztviselőt megbízatása nem jogosítja fel arra, hogy valamely fél érdekében hivatalosan javasolja a Bizottságnak egyes kifogások pontosítását vagy ezen kifogásokat alátámasztó bizonyos tények általa adott értelmezését.

57.

Harmadsorban, jóllehet mindössze egyetlen pont tekintetében, az Alpharma azt is állította, hogy a tényállást közlő levél nem magyarázza meg megfelelően, mire kívánja felhasználni a Bizottság az új tényeket. Ennek kapcsán utalok az eljárásban részes egyéb felek hasonló állításai vonatkozásában elvégzett elemzésemre (lásd fent a IV.4. szakaszban), és megállapítom, hogy a fél védelemhez való joga nem sérült. Az Alpharma tényállást közlő levélre adott válasza mindenesetre arról tanúskodik, hogy a fél megértette a tényállást közlő levélben foglaltakat.

58.

Az Alpharma végül felhívta a figyelmet a közigazgatási eljárás rendkívüli hosszúságára. Ennek kapcsán ugyancsak a utalok a hasonló állításokra vonatkozó, a II.4. szakasz alatt található elemzésemre.

V. A HATÁROZATTERVEZET

59.

Véleményem szerint a határozattervezet csak olyan kifogásokat tartalmaz, amelyek tekintetében a felek kifejthették álláspontjukat.

60.

Összességében megállapítom, hogy valamennyi fél hatékonyan gyakorolhatta eljárási jogait ebben az ügyben.

Brüsszel, 2013. június 17.

Michael ALBERS

(1) A meghallgatási tisztviselő egyes versenyjogi eljárásokban meglévő feladatáról és megbízatásáról szóló, 2011. október 13-i európai bizottsági elnöki határozat 16. és 17. cikkével összhangban (HL L 275., 2011.10.20., 29. o.). (a továbbiakban: 2011/695/EU határozat).

(2) http://ec.europa.eu/competition/sectors/pharmaceuticals/inquiry/

(3) H. Lundbeck A/S és Lundbeck Limited, Xellia Pharmaceuticals ApS és Alpharma LLC (új nevén Zoetis Products LLC) („Alpharma”), A.L. Industrier AS, Arrow Generics Limited és Arrow Group ApS (a továbbiakban: Arrow), Resolution Chemicals Limited, Generics [UK] Limited, Merck KGaA, és Ranbaxy (UK) Limited és Ranbaxy Laboratories Limited (a továbbiakban: Ranbaxy).

(4) Úgy gondolom, ez a helyzet hasonlít a 2011/695/EU határozat (15) preambulumbekezdésében ismertetett helyzethez, ami igazolja a felfüggesztés elrendelését.

(5) Az Alpharma 2013. június 3-i, hozzám intézett levelében szintén felvetette ezt a problémát.

(6) Lásd a T-228/97. sz. Irish Sugar kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([1999] EBHT II-02969. o.) 278. pontját.

(7) Lásd a T-99/04. sz. AC-Treuhand AG kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2008] EBHT II-1501. o.) 58. pontját.

(8) Lásd a T-587/08. sz. Fresh del Monte Produce Inc. kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2013] közzétételre vár) 698. és 684. pontját.

(9) Lásd a C-105/04 P. sz. Nederlandse Federatieve Vereniging voor de Groothandel op Elektrotechnisch Gebied kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2006] EBHT I 08725. o.) 56–60. pontját.

(10) Lásd a T-240/07. sz. Heineken Nederland BV és Heineken NV kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2011] EBHT II-03355. o.) 290. és 291. pontját.

(11) Lásd a T-111/08. sz. MasterCard Inc. és mások kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2012] közzétételre vár) 268. pontját.

(12) Lásd a T-23/99. sz. LR AF 1998 A/S, volt Løgstør Rør A/S kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2002] EBHT II-1705. o.) 190. és 193. pontját. Lásd még a T-236/01, T-239/01, T-244/01 to T-246/01, T-251/01 és T-252/01. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet ([2004] EBHT II-1181. o.) 45. pontját, valamint a T-340/03. sz. France Télécom SA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet ([2007] EBHT II-107. o.) 30. pontját.

(13) MasterCard Inc. és mások kontra Bizottság, lásd fent, 273. bekezdés.

(14) Lásd a fent hivatkozott LR AF 1998 A/S ügyben hozott ítélet 191. pontját. Lásd továbbá a T-353/06. sz. Vermeer Infrastructuur BV kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (2012) 182. pontját (közzétételre vár).

(15) Ez a helyzet – azaz amikor a tényállást közlő levél és a kifogásközlés közötti kapcsolat nem érthető könnyen – nézetem szerint hasonló ahhoz a helyzethez, amellyel a Bíróság a T-11/89 Shell kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 56. és 62. pontjában (EBHT 1992., 11-757. o.) szembesült. Lásd még a T-191/98. és T-212/98–T-214/98. sz., Atlantic Container Line AB és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítélet (EBHT 2003., II-03275. o.) 162. pontját, valamint a T-13/89 ICI kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1021. o.) 35. pontját. Következésképpen az utóbbi helyzetben alkalmazott teszt itt is megfelelőnek látszik.

(16) Tekintve, hogy a Lundbeck az eljárás igen kései szakaszában intézte hozzám részletes panaszát, a panaszban felvetett kérdéseket csak összefoglalóan tudom tárgyalni.

(17) Lásd a T-31/99. sz. Asea Brown Boveri kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-1881. o.) 99. pontját.

(18) Lásd a T-439/07. sz. Coats Holdings Ltd. kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (2012, közzétételre vár) 174. és 175. pontját.

(19) A Bizottság közleménye az EUMSZ 101. és 102. cikkével kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó legjobb gyakorlatokról (HL C 308., 2011.10.20., 6. o.), 68. és 69. pont.

(20) Tekintve, hogy az Alpharma az eljárás igen kései szakaszában intézte hozzám számos kérdésre kiterjedő, átfogó és rendkívül részletes panaszát, a panaszban felvetett kérdéseket csak összefoglalóan tudom tárgyalni.

7.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 80/13

A Bizottság határozatának összefoglalója

(2013. június 19.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról

(AT.39226 – Lundbeck ügy)

(az értesítés a C(2013) 3803. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2015/C 80/07)

A Bizottság 2013. június 19-én határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét

1. BEVEZETÉS

(1)

E határozat a Lundbeck, dániai originális gyógyszergyártó vállalkozás, valamint négy generikus gyógyszergyártó vállalkozás között 2002-ben és 2003-ban érvényben lévő hat megállapodást érintett. A határozattal érintett generikus gyógyszergyártó vállalkozások:

— Merck KGaA (Generics [UK]): a Lundbeckkel két megállapodása volt, melyek közül egy az Egyesült Királyságra (2002. január 24-től2003. november 1-jéig), egy pedig az Egyesült Királyság kivételével az EGT-re (2002. október 22-től2003. október 22-ig) vonatkozott,

— Arrow: a Lundbeckkel két megállapodása volt, melyek közül egy az Egyesült Királyságra (2002. január 24-től2003. október 20-ig), egy pedig Dániára (2002. június 3-tól2003. április 1-jéig) vonatkozott,

— Alpharma: a Lundbeckkel az EGT-re vonatkozóan egy megállapodása volt (2002. február 22-től2003. június 30-ig), valamint

— Ranbaxy: a Lundbeckkel egy megállapodása volt az EGT-re vonatkozóan (2002. június 16-tól2003. december 31-ig).

Határozatában a Bizottság négy jogsértést állapított meg a Lundbeck és az egyes érintett generikus vállalkozások között létrejött megállapodások kapcsán.

(2)

A jogsértésekkel érintett termék az antidepresszáns hatású citaloprám volt – akár hatóanyag, akár gyógyszer formájában.

(3)

A megállapodások létrejöttekor a Lundbeck citaloprámvegyületre, illetve két originális gyártási eljárásra vonatkozó szabadalmi oltalmai és adatvédelme már megszűnt. A Lundbeck továbbra is számos eljárási szabadalommal rendelkezett, melyek jóvoltából a citaloprám bizonyos – de nem összes – új gyártási módjai tekintetében kizárólagos jog illette meg, amennyiben megállapítható volt, hogy a szóban forgó szabadalmak érvényesek és azokat megsértették. Az originális gyártási eljárásokat vagy a Lundbeck érvényes szabadalmi oltalmával nem védett gyártási eljárást alkalmazó vállalkozások – elvben – azonban szabadon megjelenhettek generikus citaloprámmal az EGT-piacokon, feltéve, hogy a termék, illetve annak gyártási eljárása megfelelt az adott időpontban érvényes EGT-beli szabályozási követelményeknek.

(4)

A megállapodások egy legalábbis potenciális szabadalmi vitával (2) összefüggésben jöttek létre, mely a Lundbeck és az érintett generikus vállalkozás között a hatóanyag vagy gyógyszer citaloprám generikus vállalkozás általi, a megállapodás hatálya alá tartozó földrajzi területen történő (tervezett) forgalmazására vonatkozott. Az érintett megállapodások létrejöttét megelőzően a Lundbeck rendszeresen kifogásolta egy vagy több eljárási szabadalmának megsértését, míg az érintett generikus vállalkozások a szóban forgó szabadalom, illetve szabadalmak tekintetében általában a jogsértés hiányára, vagy a Lundbeck által említett szabadalom, illetve szabadalmak érvénytelenségére hivatkoztak. A megállapodások még azelőtt létrejöttek, hogy ezen kérdésekben bírósági – akár ideiglenes intézkedések formájában – határozat született volna az érintett felek tekintetében, és egy (a Lundbecknek az Alpharmával megkötött EGT-re vonatkozó megállapodásának) kivételével valamennyi megállapodást még a peres eljárások kezdete előtt megkötötték.

(5)

A szabadalmi viták rendezése a magánjellegű viták áthidalásának – elvben – általánosan elfogadott törvényes módja. A rendezések jóvoltából a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási szervek, mint például a szabadalmi hivatalok egyúttal időt és energiát takaríthatnak meg, és így azok a köz érdekét szolgálhatják.

(6)

Az uniós versenyjog szempontjából az bír jelentőséggel, hogy a megállapodások keretében a Lundbeck értéket ruházott át potenciális vagy tényleges generikus versenytársra, ami ez utóbbi fél azon vállalásához fűződött, hogy a megállapodás időtartama alatt nem forgalmaz generikus citaloprámot az érintett földrajzi területen. A Lundbeck által átruházott érték esetében figyelembe vették az árbevételt, illetve a profitot, amelyet a generikus vállalkozás a sikeres piacra lépéstől várt. A kérdéses megállapodásokkal nem rendeztek egyetlen szabadalmi vitát sem, mindössze későbbre halasztották a generikus piacra történő esetleges belépés kapcsán felmerülő kérdéseket. Megállapítást nyert továbbá, hogy a megállapodások keretében a Lundbeck nem vállalat kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy tartózkodik a jogsértési eljárásoktól, amennyiben a generikus vállalkozás a megállapodás lejártát követően generikus citaloprámmal belépne a piacra. Végezetül, a Lundbeck számára a szóban forgó megállapodások olyan kedvező helyzetet teremtettek, amelyet nem érhetett volna el abban az esetben, ha eljárási szabadalmainak érvényt szerez a nemzeti bíróságok előtt: a kérdéses megállapodások alapján az érintett generikus vállalat nem értékesíthetett generikus citaloprámot, függetlenül attól, hogy annak előállításával megsértette-e vagy sem a Lundbeck eljárási szabadalmait.

2. AZ ELJÁRÁS

(7)

A Bizottság 2003 októberében a dán versenyhivatal tájékoztatása alapján szerzett tudomást a szóban forgó megállapodásokról. 2003 decembere és 2005 októbere között a Bizottság további információkat gyűjtött. 2005 októberében a Bizottság helyszíni vizsgálatokat végzett – többek között a H. Lundbeck A/S-nél – az 1/2003/EK rendelet 20. cikkének (4) bekezdése szerint. 2006-ban a Bizottság több féltől is információkat kért be. Az ezekre a megkeresésekre adott válaszokat 2007 folyamán vizsgálták meg.

(8)

2008 januárjában a Bizottság úgy határozott, hogy az 1/2003/EK rendelet 17. cikke alapján széles körű ágazati vizsgálatot indít a gyógyszeripar területén. Az ágazati vizsgálatról szóló zárójelentést 2009. július 8-án tették közzé.

(9)

2009 decemberében a Bizottság további vizsgálatokat végzett. 2010. január 7-én a Bizottság megindította a Lundbeckkel szembeni hivatalos eljárásokat. 2010-ben, illetve 2011 első felében – a jelenlegi határozat elkészítésével párhuzamosan – a Bizottság több alkalommal is tájékoztatási kéréssel fordult a Lundbeckhez, azon generikus vállatokhoz, amelyekkel a szóban forgó megállapodások létrejöttek, illetve ezen vállalatok anyavállalataihoz és harmadik felekhez is. 2012. július 24-én a Bizottság megindította a Lundbeckkel az érintett megállapodásokat megkötő generikus vállalatokkal szembeni vizsgálatokat, valamint kifogásközlést juttatott el a Lundbeckhez és a szóban forgó generikus vállalatokhoz.

(10)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2013. június 5-én és 2013. június 17-én kedvező véleményeket adott a határozattervezetről. A meghallgatási tisztviselő 2013. június 17-én ismertette zárójelentését.

3. A BIZOTTSÁGI JOGI ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓJA

(11)

Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján a Bizottság megállapította határozatában, hogy a szabadalmi megállapodások – bármely más megállapodáshoz hasonlóan – az uniós versenyjog hatálya alá tartoznak.

(12)

Még ha a szabadalmi megállapodásba foglalt korlátozások nem is lépnek túl a szabadalom hatályán, bizonyos körülmények fennállása esetén előfordulhat, hogy a megállapodást a versenyjoggal ellentétesnek kell tekinteni.

(13)

Annak megállapítására, hogy a határozat tárgyát képező egyes megállapodások jellegük alapján alkalmasak-e a verseny korlátozására, a Bizottság megvizsgálta az egyes megállapodások esetében fennálló helyzet sajátos körülményeit, azt tisztázandó, hogy:

—	a generikus és az originális vállalkozás legalább potenciálisan egymás versenytársai voltak-e,

—	a generikus vállalkozás a megállapodás szerint kötelezettséget vállalt-e arra, hogy a megállapodás időtartama alatt korlátozza arra irányuló független törekvéseit, hogy generikus termékkel belépjen az EGT egy vagy több piacára, valamint

—	a megállapodáshoz kapcsolódott-e az originális vállalkozástól származó olyan értékátruházás, amely miatt a generikus vállalkozás számára jóval kisebb vonzerővel bírt, hogy önállóan törekedjen arra, hogy generikus termékkel belépjen egy vagy több EGT-piacra.

A bizottsági értékelés figyelembe vette a megállapodás létrejöttéhez vezető gazdasági tényezőket és jogi hátteret, a megállapodás tényleges tartalmát és céljait, valamint az egyes felek szubjektív, az ügy tényállásával alátámasztott szándékait.

(14)

A jelenlegi ügy kapcsán más fontos tényezőket is számításba vettek, nevezetesen: hogy a Lundbeck által átruházott érték esetében tekintettel voltak az árbevételre, illetve a profitra, amelyet a generikus vállalkozás a sikeres piacra lépéstől várt; hogy a piacra lépésre vonatkozó korlátozásokat a Lundbeck nem érhette volna el eljárási szabadalmainak érvényre juttatásával, hiszen a generikus vállalkozásra háruló, megállapodás szerinti kötelezettségek túlmutatnak az eljárási szabadalmak jogosultját megillető jogokon; valamint hogy a megállapodással a Lundbeck nem vállalat kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy tartózkodik a jogsértési eljárásoktól, amennyiben a generikus vállalkozás a megállapodás lejártát követően generikus citaloprámmal belépne a piacra.

(15)

A Bizottság emellett megvizsgálta a felek azzal kapcsolatban felsorakoztatott érveit is, hogy a Szerződés 101. cikkének (3) bekezdése alapján fennállnak a megállapodásokat igazoló tényezők, de arra a megállapításra jutott, hogy nem teljesültek a hivatkozott rendelkezésben foglalt feltételek. A felek – például – a peres eljárások költségeinek elkerülése nyomán jelentkező, valamint a Lundbeck saját termékeinek két generikus vállalkozással létrejött forgalmazási megállapodásainak köszönhető kedvezőbb terjesztésével elért hatékonyságra hivatkoztak. Az állítólagos hatékonyságnövekedést a felek azonban nem igazolták kellőképpen és különösen nem bizonyították, hogy a generikus vállalkozásokra vonatkozó megállapodásbeli korlátozások szükségesek voltak a szóban forgó hatékonyságnövekedés érdekében. Emellett a felek azt sem bizonyították, hogy a hatékonyságnövekedés ellensúlyozta a fogyasztókat ért azon hátrányokat, melyek a megállapodások szerinti korlátozásokra vezethetők vissza.

(16)

A fenti elemzés alapján a Bizottság megállapította, hogy a határozat által érintett hat megállapodás céljukat tekintve versenykorlátozó, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkét, illetve az EGT-megállapodás 53. cikkét érintő négy elkülönülő jogsértésnek minősül.

4. CÍMZETTEK

(17)

A Bizottság határozatának címzettjei az alábbi vállalatok voltak:

—	Lundbeck Limited

—	H. Lundbeck A/S

—	Generics [UK] Limited

—	Merck KGaA

—	Arrow Generics Limited

—	Arrow Group ApS

—	Resolution Chemicals Limited

—	Xellia Pharmaceuticals ApS

—	Zoetis Products LLC

—	A.L. Industrier AS

—	Ranbaxy (U.K) Limited

—	Ranbaxy Laboratories Limited.

5. BÍRSÁGOK

(18)

A Bizottság összesen 93 766 000 EUR-t kitevő bírságot szabott ki a szóban forgó négy jogsértés miatt a Lundbeckre. A bírságok kiszámítására a bírságok megállapításáról szóló bizottsági iránymutatás (3) általános módszertanával összhangban került sor. Tekintettel arra, hogy a Lundbeck által elkövetett négy jogsértés egyazon termékre – a citaloprámra – vonatkozik, megközelítőleg ugyanazon földrajzi területekhez és időszakokhoz kapcsolódik, illetve azt elkerülendő, hogy több bírság egyidejű kiszabása esetleg aránytalan következményekhez vezessen, a Bizottság saját mérlegelési jogkörében úgy határozott, hogy olyan korrekciós tényezőt alkalmaz, amely az ügy sajátos körülményei között megfelelő elrettentő hatással bír.

(19)

A Bizottság összesen 52 239 000 EUR-t kitevő bírságot szabott ki az érintett négy generikus vállalkozásra (vagy azok jogutódjaira). Minthogy e vállalkozások vállalták, hogy az érintett földrajzi területen nem értékesítenek generikus citaloprámot, és ily módon egyáltalán nem, illetve csak igen korlátozott mértékben értékesítettek az érintett földrajzi területen, a Bizottság a bírságokról szóló iránymutatás 37. pontját alkalmazta. A Bizottság mindenekelőtt az egyes generikus vállalkozások számára megállapodás(ok) keretében átruházott értéket tartotta szem előtt az adott generikus vállalkozásra kiszabott bírság alapösszegei esetében.

(20)

A bírságösszegek tükrözik, hogy a bizottsági vizsgálat hosszú időt vett igénybe, és ez alapján valamennyi fél bírságcsökkentetésben részesült.

(21)

A négy jogsértés tekintetében kiszabott egyes bírságok a következők:

—	a Lundbeck és a Merck jogsértése esetében: H. Lundbeck A/S: 19 893 000 EUR, amelyből a Lundbeck Limiteddel egyetemlegesen: 5 306 000 EUR, Merck KGaA: 21 411 000 EUR, amelyből a Generics [UK] Limiteddel egyetemlegesen: 7 766 843 EUR,

—	a Lundbeck és az Arrow jogsértése esetében: H. Lundbeck A/S: 12 951 000 EUR, Arrow Group ApS: 9 975 000 EUR, amelyből az Arrow Generics Limiteddel egyetemlegesen: 9 360 000 EUR, amely utóbbi összeg esetében a Resolution Chemicals Limiteddel egyetemlegesen: 823 735 EUR,

—	a Lundbeck és az Alpharma jogsértése esetében: H. Lundbeck A/S: 31 968 000 EUR, Zoetis Products LLC és Xellia Pharmaceuticals ApS egyetemlegesen: 10 530 000 EUR, amelyből az A.L. Industrier AS-szel egyetemlegesen: 43 216 EUR,

—	a Lundbeck és a Ranbaxy jogsértése esetében: H. Lundbeck A/S: 28 954 000 EUR, Ranbaxy Laboratories Limited és Ranbaxy (UK) Limited egyetemlegesen: 10 323 000 EUR.

(22)

A Bizottság kötelezte az érintett vállalkozásokat, hogy tartózkodjanak bármilyen azonos vagy hasonló célú vagy hatású cselekedettől vagy magatartástól.

(1) HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2) A határozatban alkalmazott „szabadalmi vita” kifejezés két vagy több fél között, adott szabadalomról kialakult vitára utal, és a vita egyik lehetséges szakaszaként magában foglalja a szabadalmi bíráskodás fogalmát is.

(3) Iránymutatás az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírság megállapításáról (HL C 210., 2006.9.1., 2. o.).

7.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 80/17

BIZOTTSÁGI JAVASLATOK VISSZAVONÁSA

(2015/C 80/08)

Visszavont javaslatok listája

Dokumentum	Intézményközi eljárás	Cím
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
COM(2010) 537	2010/0266/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2010) 539	2010/0267/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2010) 745	2010/0365/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 165/94/EK és a 78/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
COM(2010) 738	2010/0354/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK rendeletnek a forgalmazási előírások tekintetében történő módosításáról
COM(2010) 759	2010/0364/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2010) 761	2010/0366/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2010) 799	2010/0385/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)
COM(2011) 193	2011/0075/NLE	Javaslat: a Tanács rendelete a mezőgazdasági piacok egységes közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások, visszatérítések és árak megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról
COM(2011) 663	2011/0290/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékek belső piacon és harmadik országokban történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló 3/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2013) 159	2013/0087/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetéseknek a 2013-as naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mértékének rögzítéséről
COM(2013) 521	2013/0247/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2014) 175	2014/0097/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott közvetlen kifizetésekre a 2014-es naptári év vonatkozásában alkalmazandó kiigazítási mérték rögzítéséről
Költségvetés és emberi erőforrások
COM(2004) 509	2004/0172/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással és bármely más tiltott tevékenységgel szembeni védelmére vonatkozó kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról
COM(2010) 71	2010/0047/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról
COM(2010) 72	2010/0048/APP	Javaslat: a Tanács rendelete a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
COM(2012) 754	2012/0350/NLE	Javaslat: a Tanács rendelete az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazásának és nyugdíjának, valamint az azokra alkalmazott korrekciós együtthatóknak 2012. július 1-jétől kezdődő hatállyal történő kiigazításáról
COM(2011) 518	2011/0225/NLE	Javaslat: a Tanács rendelete a radioaktívanyag-fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerének létrehozásáról
Gazdasági és pénzügyek, adó- és vámügyek
COM(1998) 30	1998/0025/CNS	Javaslat: a Tanács irányelve tartózkodásihely-változtatás keretében a személygépkocsiknak egy másik tagállamba történő végleges behozatala vagy ideiglenesen a nyilvántartásba vétel államától eltérő tagállamban való használatának adóztatásáról
COM(2002) 456	2002/0246/CNS	Javaslat: a Tanács határozata az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom- kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről szóló 77/270/Euratom határozat végrehajtásáról
COM(2002) 457	2002/0246/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről szóló 77/270/Euratom határozat végrehajtásáról szóló 77/271/Euratom határozat módosításáról
COM(2005) 261	2005/0130/CNS	Javaslat: a Tanács irányelve a személygépkocsikra vonatkozó adókról
COM(2006) 486	2006/0165/CNS	Javaslat: a Tanács irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről szóló 92/84/EGK irányelv módosításáról
COM(2010) 32	2010/0018/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Szén- és Acélközösség és a Török Köztársaság közötti, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek kereskedelméről szóló megállapodással létrehozott Vegyes Bizottságban képviselendő, a megállapodáshoz csatolt 1. jegyzőkönyv II. mellékletét érintő, a 2007. évi Harmonizált Rendszer hatálybalépésére való tekintettel történő módosításra vonatkozó uniós álláspontról
COM(2010) 34	2010/0019/NLE	Javaslat: a Tanács határozata a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozásról szóló, 1998. február 25-i 1/98/EK–Törökország társulási tanácsi határozat 3. jegyzőkönyvének II. mellékletében foglalt, a nem származó anyagokon az előállított termék származóvá minősítése érdekében végzett megmunkálásokat vagy feldolgozásokat tartalmazó listát érintő, a 2007. évi Harmonizált Rendszer hatálybalépésére való tekintettel történő módosításra vonatkozó, a Társulási Tanácsban képviselendő uniós álláspontról
COM(2010) 778	2010/0378/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Horvát Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodással létrehozott stabilizációs és társulási tanácson belül az említett megállapodáshoz csatolt, a „származó termékek” fogalmának meghatározásáról és az igazgatási együttműködés módszereiről szóló 4. jegyzőkönyv módosításával összefüggésben az Európai Unió által képviselendő álláspontról
COM(2011) 169	2011/0092/CNS	Javaslat: a Tanács irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK irányelv módosításáról
Foglalkoztatás, szociális ügyek, valamint munkavállalói készségek és mobilitás
COM(2014) 239	2014/0131/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Unió által a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 103. ülésszakán a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszer- vagy kötelező munkáról szóló 1930. évi 29. számú egyezményének kiegészítésére vonatkozó ajánlással kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
Környezetvédelem, tengerügyek és halászat
COM(2009) 189	2009/0057/COD	Javaslat: a Tanács rendelete az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervről
COM(2009) 399	2009/0112/COD	Javaslat: a Tanács rendelete a Vizcayai-öbölben élő szardella állomány kezelésére és halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról
COM(2010) 572	2010/0290/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösség és a Mikronéziai Szövetségi Államok közötti halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv megkötéséről
COM(2012) 155	2012/0077/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2012) 471	2012/0232/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Skagerrak területén érvényes egyes technikai és ellenőrző intézkedésekről, valamint a 850/98/EK rendelet és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról
COM(2012) 591	2012/0285/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról
COM(2013) 300	2013/0153/NLE	Javaslat: a Tanács határozata a Balti-tenger NOx-kibocsátásellenőrzési területté nyilvánítására vonatkozóan a HELCOM-ban és az IMO-ban képviselendő álláspont kialakításáról
COM(2014) 397	2014/0201/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv, a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv, a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv, az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról
Európai szomszédságpolitika és csatlakozási tárgyalások
COM(2008) 308	2008/0095/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz létrehozására vonatkozó általános rendelkezések meghatározásáról szóló 2006/1638/EK rendelet módosításáról
COM(2012) 92	2012/0041/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az EU-Törökország Társulási Tanácsban az Európai Unió nevében elfogadandó álláspontról
COM(2012) 133	2012/0063/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Uniónak az EGT Vegyes Bizottságban az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 4. jegyzőkönyvének (a származási szabályokról) módosítására vonatkozóan képviselendő álláspontjáról
COM(2012) 329	2012/0159/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról
Kül- és biztonságpolitika
COM(2005) 281	2005/0121/CNS	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemről és együttműködésről szóló keretmegállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv aláírásáról
COM(2013) 289	2013/0155/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
COM(2013) 653		Ajánlás: a Tanács határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között létrejött társulási megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség nevében a Bizottság által történő megkötésének jóváhagyásáról
Egészségügy és élelmiszer-biztonság
COM(2007) 90	2007/0037/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló 11. rendelet és az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról
COM(2013) 262	2013/0137/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról (a növényi szaporítóanyagokra vonatkozó jog)
Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika
COM(2010) 371	2010/0199/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról
COM(2012) 84	2012/0035/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának szabályozását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történő befogadásukat szabályozó intézkedések átláthatóságáról
COM(2012) 241	2012/0124/NLE	Javaslat: a Tanács határozata a tagállamoknak a fegyverkereskedelmi szerződésről szóló ENSZ-konferencián (New York, 2012. július 2–27.) az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatos tárgyalások folytatása érdekében történő felhatalmazásáról
COM(2014) 85	2014/0043/NLE	Javaslat: a Tanács ajánlása az európai turizmus minőségi alapelveiről
Nemzetközi együttműködés és fejlesztés
COM(2008) 244	2008/0270/NLE	Javaslat: a Tanács határozata a 2007. évi Nemzetközi Kávémegállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatjavaslat módosításáról
Intézményközi kapcsolatok
COM(2013) 451	2013/0218/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról
COM(2013) 452	2013/0220/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró, a jogérvényesülés területére vonatkozó egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról
COM(2013) 751	2013/0365/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez történő igazításáról
Jogérvényesülés, fogyasztópolitika és a nemek közötti esélyegyenlőség
COM(2010) 82	2010/0050/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról
COM(2012) 35	2012/0022/APP	Javaslat: a Tanács rendelete az európai alapítvány (FE) statútumáról
Migráció, belügy és polgárság
COM(2009) 102	2009/0033/CNS	Javaslat: a Tanács rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési mechanizmus létrehozásáról
Kutatás, tudomány és innováció
COM(2011) 931	2011/0460/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az ITER projektre vonatkozó kiegészítő kutatási program (2014–2018) elfogadásáról
Kereskedelem
COM(2011) 380	2011/0167/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról
Közlekedés
COM(2000) 802	2000/0326/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai vizek olajszennyezése miatti károk megtérítésére szolgáló alap létrehozásáról
COM(2005) 353	2005/0141/APP	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró között a légi szolgáltatások bizonyos kérdéseiről létrejött megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról
COM(2008) 700		Javaslat: a Tanács határozata a dunai hajózás szabályozásáról szóló, 1948. augusztus 18-án kötött egyezményt (Belgrádi Egyezmény) módosító jegyzőkönyv aláírásáról
COM(2009) 217	2009/0063/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a légiközlekedés-védelmi díjakról
COM(2009) 229	2009/0066/APP	Javaslat: A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozat az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás megkötéséről; és az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai, harmadrészről Izland, és negyedrészről a Norvég Királyság közötti légiközlekedési megállapodás alkalmazásáról szóló, egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről Izland, és harmadrészről a Norvég Királyság közötti kiegészítő kiegészítő megállapodás megkötéséről
COM(2010) 653	2010/0320/NLE	Javaslat: a Tanács határozata az Európai Közösség és tagállamai, az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság közötti, európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodásban az első átmeneti időszak lezárásával kapcsolatban meghatározott feltételeknek a Horvát Köztársaság részéről történő teljesítéséről
COM(2011) 824	2011/0397/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az uniós repülőtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatásokról és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
Egységes szerkezetbe foglalás
COM(2008) 761	2008/0225/COD	Javaslat: a Tanács rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
COM(2009) 446	2009/0123/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács …/…/EK irányelve […] a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról (kodifikált szöveg)
COM(2009) 535	2009/0151/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács …/…/EK rendelete […] a hulladékra vonatkozó statisztikákról (kodifikált szöveg)
COM(2009) 634	2009/0176/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (kodifikált szöveg)
COM(2010) 179	2010/0095/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról (kodifikált szöveg)
COM(2010) 184	2010/0098/CNS	Javaslat: a Tanács (EURATOM) rendelete nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedett határértékének megállapításáról (átdolgozás)
COM(2010) 507	2010/0260/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a mértékegységekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (kodifikált szöveg)
COM(2010) 691	2010/0338/NLE	Javaslat: a Tanács rendelete a forgalomba hozatalra szánt euroérmék címleteiről és műszaki előírásairól (kodifikált szöveg)
COM(2012) 8	2012/0007/COD	Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a veszélyes készítmények osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről (átdolgozás)

7.3.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 80/27

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján

(2015/C 80/12)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK (HKT) BEJEGYZÉSE IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (2)

„TRADITIONAL BRAMLEY APPLE PIE FILLING”

EK-szám: UK-TSG-007-0057-2008.11.5.

1. A kérelmező csoportosulás neve és címe

Név:

UK Apples & Pears Ltd

Cím:

Forest Lodge

Bulls Hill

Walford

Ross-on-Wye

Herefordshire HR9 5RH

UNITED KINGDOM

Tel.

+44 1732529781

Fax

+44 1732529781

E-mail:

info@englishapplesandpears.co.uk

Az UK Apples & Pears Ltd egy 1987-ben létrehozott termesztői szervezet. Jelenleg az Egyesült Királyságban működő árualma- és árukörte-termesztők 73 %-át teszi ki, és aktívan részt vesz az EU által finanszírozott azon programokban, amelyek a friss és feldolgozott alma nagyobb mértékű felhasználását kívánják ösztönözni a friss áruk piacán, valamint a feldolgozóipar, a vendéglátóipar és az élelmiszerellátás területén.

2. Tagállam vagy harmadik ország

Egyesült Királyság

3. Termékleírás

3.1. Bejegyzendő elnevezés(ek) (a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. október 18-i 1216/2007/EK rendelet (3) 2. cikke)

„Traditional Bramley Apple Pie Filling”

3.2. Az elnevezés

☐	önmagában különleges
☒	a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki

Az elnevezés a termék hagyományos összetételére utal: kizárólag Bramley alma vízzel és cukorral, esetleg egy kis citromlé és sűrítőanyagként kukoricaliszt hozzáadásával.

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” (töltelék a hagyományos Bramley almás pitéhez) jellegzetes pikáns íze az alacsony szárazanyagtartalom, a magas almasavszint és az alacsony cukorszint egyedi ötvözetét mutató Bramley főzőalma-fajtának, továbbá az adalékanyagok teljes hiányának köszönhető.

3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?

☒	Bejegyzés az elnevezés fenntartásával
☐	Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül

3.4. A termék típusa

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.5. A 3.1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése)

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” Bramley almadarabok, cukor és víz homogén keverékéből áll. A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” készítése olyan 65 mm és 115 mm közötti méretű, érett egész almákból történhet, amelyek héján semmilyen súlyos hiba, vágás és ütődés nincs. A Bramley almákat legalább 15 mm nagyságú darabokra kell felvágni, de az almadarabok alakja különböző is lehet. A hozzávalók ezen keverékének jól elkülönülő, megfelelően kemény textúrájú gyümölcsdarabokat kell tartalmaznia. Az almadarabok a Bramley’s Seedling fajtára jellemzően változatos színűek és a zöld szín különféle árnyalatait mutatják.

Bramley almapürét és kukoricalisztet is hozzá lehet adni, de ebben az esetben 97 %-ban Bramley almát kell tartalmaznia, a maradék pedig a főzés folyamán hozzáadott folyadék. A püré elkészítéséhez a Bramley alma héját, magházát és húsát hővel és gőzzel kell kezelni. A rostos anyagokat ezután szűréssel távolítják el a püréből, amelynek a Bramley almára jellemző sűrű, sima, zöld-világosbarna folyadéknak kell lennie.

Citromlé hozzáadása is lehetséges.

A végterméknek a Bramley fajtára jellemző pikáns íze van. A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” sokféle edényben kerül értékesítésre nagykereskedések, élelmiszerellátók, pékségek, élelmiszergyártók és kiskereskedők részére.

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” hozzávalói a következők:

Bramley almadarabok – méret: minimum 15 mm

Cukor

Víz

Bramley almapüré – tetszőleges

Kukoricaliszt – tetszőleges

Citromlé – tetszőleges

A felhasznált hozzávalók mennyisége gyártónként változik, az alábbi technikai jellemzőket azonban be kell tartani:

Bramley almadarabok – minimum 40 %

Cukor – maximum 20 %

Víztartalom – vízaktivitás maximum 0,97 aw

pH – 4 alatt

Szilárd anyagok – minimum 2o Bx

Viszkozitás – maximum folyás: 8, Ford-pohár esetében.

3.6. A 3.1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt mezőgazdasági termék vagy élelmiszer előállítási módjának leírása (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése)

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” alapanyaga a Bramley alma. Az almák termesztése az alábbi protokoll szerint történik:

A gyártóüzembe szállított minden egyes almaszállítmány esetében teljes körű nyilvántartást kell vezetni a termesztésről, a betakarításről és a tárolásról. Az első szemle során ellenőrzésre kerül, hogy a szállítmány alkalmas-e a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” alapanyagának, majd az almát vízben úsztatják, ezután pedig – továbbra is a gyártás előtt – megtörténik a gépi osztályozás és a kézi szemlézés.

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” készítéséhez használt almák mérete legalább 65 mm és legfeljebb 115 mm között változhat. A Bramley egyedi formája miatt az alapanyagok precíz előkészítéséhez különleges méret szerinti osztályozási és kezelési eljárások szükségesek.

Az almák legyenek egészségesek, tiszták, súlyos héjhibáktól mentesek, egészek, érettek, továbbá 0,5 mm-nél mélyebb vágásoktól és ütődésektől, illetve keserűfoltosságtól, rothadástól és varasodástól mentesek. A gyümölcs puha jellege miatt az úsztatást és a gépsorokat úgy kell kialakítani, hogy minimálisak legyenek az alacsony energiájú ütődések az előkészítési és feldolgozási eljárás során.

A Bramley Seedling alma íze pikáns és markáns. Színe a Bramley Seedling almára jellemző; ez a szín a nagyon sötét zöldtől a világosabb zöldig terjed, és a teljes almahéjat befedi. Az alma textúrája legyen ropogósan kemény, általánosságban pedig a ropogós, lédús és kemény kategóriába tartozzon.

Gépi hámozás és magtalanítás: A Bramley alma szabálytalan formája miatt különleges méretosztályozó, hámozó, magtalanító és kezelő berendezésekre, valamint kézi tisztításra van szükség a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” kereskedelmi célú előállítására vonatkozó szigorú termékleírás betartásához.

Előkészítés: A kockára vágott Bramley alma egyedi oxidációs tulajdonságokkal rendelkezik és az alábbi különleges technikákat igényli:

A Bramley almákat fel kell vágni az előírt méretre. Az almadarabok rendszerint szabálytalan méretűek, a 15 mm-es „kockák” és a 70 mm hosszú „csíkok” közötti tartományban sokfélék lehetnek, de keresztmetszetük nem lehet kisebb 15 mm-nél. Az almadarabok szabálytalansága része a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” jellemzőinek, amit magának az almának a mérete és alakja, valamint a vágás módja és a vevő vagy fogyasztó preferenciája határoz meg.

Ezután a Bramley almadarabok antioxidáns fürdőbe márthatók az almahús megbarnulásának megelőzése céljából. Az antioxidáns fürdőhöz használt citromlé, citromsav vagy aszkorbinsav kiválasztása tetszőleges, és használatuk a feldolgozás külön szakaszát alkotja. Mivel ez nem hozzávaló és nem adalékanyag, így nincs hatása a végtermék összetételére.

Ezután az alma közvetlenül a töltőtérbe vagy hűtőtárolóba kerül, majd hideg vagy meleg keverék formájában megtörténik felhasználása a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” termékhez.

Ezt követően víz és cukor keverékét adják hozzá az almadarabokhoz és keverik el egyenletesen; ezen a ponton igény esetén kukoricaliszt és/vagy Bramley almapüré és/vagy citromlé hozzáadása is végezhető. Az almapürét 100 %-ban Bramley almákból és tartósítószerek használata nélkül kell készíteni.

3.7. A mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonsága (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése)

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” friss Bramley almadarabok, cukor és víz homogén keverékéből áll, amelyhez tetszőlegesen Bramley almapüré, kukoricaliszt és citromlé adható.

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” jellegzetes pikáns íze a Bramley alma egyedi ízvilágának és az adalékanyagok fent említett teljes hiányának köszönhető. Az almák ízét a cukor és az almasav közötti egyensúly jellemzi. A legtöbb más almafajtának kisebb a savtartalma és magasabb a cukortartalma; ennek köszönhető az az édes íz, amely fogyasztásukat kedveltté teszi – ez az íz azonban az alma főzése során elveszik. A Bramley almáknak viszont magasabb az almasavtartalma és kisebb a cukortartalma; az így kialakuló erősebb, pikánsabb íz a főzés során is megmarad.

A Bramley almák kemény textúrája alapvető tulajdonság, amely hozzájárul a főtt almára jellemző „szájban olvadó” nedves textúra kialakulásához. A desszertalmák esetében rágós, kellemetlen textúra jöhet létre, mert ezek akár 20 %-kal is több szárazanyagot tartalmaznak, mint a Bramley almák.

A Good Housekeeping Institute (Egyesült Királyság) kutatása megerősíti azt, hogy a népszerű receptek alapján történő főzés során a Bramley almák jobban teljesítenek, mint a desszertalmák. A Bramley tesztelését a Granny Smith, a Braeburn és a Golden Delicious almafajtákkal összehasonlítva végezték el. Minden almát ugyanúgy kezeltek a Good Housekeeping receptkönyvből vett receptek – például hagyományos almás pite recept – alapján, és a főtt alma ízét, textúráját és általános minőségét vizsgálták. A kutatási eredmények szerint a hagyományos brit almás piték esetében a Bramley jobban teljesít, mint a desszertalmák.

Az alábbi táblázatban láthatók azok a Good Housekeeping Institute által rögzített átlagos pontszámok, amelyeket (a maximális 9 pontból) a – minden korcsoportot képviselő 12 nőből és férfiből álló, a konyhai csapat tagjait is magában foglaló – fogyasztói bíráló testület adott:

	Golden Delicious	Braeburn	Bramley	Granny Smith
Külső megjelenés	5,2	5,8	6,9	6,2
Íz	6,0	5,2	7,0	5,0
Textúra	5,5	4,9	6,5	5,5
Általános minőség	5,2	5,4	6,7	5,0

A „Traditional Bramley Apple Pie Filling” egyedi jellemzőinek listája:

—	Csak a „hagyományos” hozzávalók, vagyis Bramley alma, víz és cukor felhasználásával készül, tetszőlegesen Bramley püré (100 %-ban Bramley almából készült püré), kukoricaliszt és citromlé hozzáadásával. Adalékanyagokat nem tartalmaz.

—	Egyedi íze a Bramley almafajta magas almasav/cukor arányának köszönhető.

—	Az almák mérete 65 mm-től 115 mm-ig terjed.

3.8. A mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer hagyományos jellege (az 1216/2007/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdése)

A Bramley’s Seedling almafajtát (a szigetek jellegzetes mérsékelt éghajlati viszonyai mellett természetben növő magoncot) 1809 körül fedezte fel Miss Mary Anne Brailsford. A magonc egy southwelli (Nottinghamshire) kertben növekedett.

Az oltott Bramley almafajta gyümölcse először 1876. december 6-án került bemutatásra a Királyi Kertészeti Társaság Gyümölcsbizottsága előtt, ahol a gyümölcs nagy dicséretet kapott.

A viktoriánus korszak során sokat dolgoztak a legfőbb almás pite recept elkészítéséhez használható főzőalmafajták kifejlesztésén. 1883-ban az Országos Alma Kongresszus a Bramley almát választotta az almás pitékhez legjobban illő almafajtának. Így lett a fajtából népszerű hagyomány.

1887 októberében a Manchesterben megrendezett Royal Jubilee Exhibition of Apples bizottsága első osztályú tanúsítványt adományozott a Bramley Seedlings fajtának.

A Bramley’s Seedling egyedi főzőalmafajta (nyersen rendszerint nem fogyasztják, mert a legtöbben túl savasnak találnák). Sajátos íze és egyedi textúrája van, amely tulajdonságoknak köszönhetően jött létre és tart még ma is az almás pite hagyománya.

A briteknek nem tetszett sem az amerikaiak villás módszere, sem a franciák almadarabokból álló díszítése, mivel mindkettőhöz az kell, hogy az alma a főzés után megtartsa alakját, és ezért kevésbé savas, mint egy megfelelő „főzőalma”. Nem tisztázott ugyan, hogy a preferenciák vagy az almák voltak-e előbb, de az összes „főzőalma” közül a legnagyobb savtartalmú „Bramley’s Seedlings” az összes angol teszten kiváló minősítéssel felelt meg. A nagyfokú savasság és az ebből adódó tipikusan markáns, gyümölcsös íz is hozzájárult ahhoz, hogy még ma is használják.

A Bramley almaszeletek barnulását megakadályozó citromleves (vagy más egyéb savas lével történő) kezelés korai hagyománya változatlanul megmaradt és ugyanígy megtalálható a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” kereskedelmi célból ma használt receptjében.

Az Egyesült Királyság jó néhány vezető séfje nyilatkozott közvetlenül az UK Apples & Pears részére arról, hogy az 1883. évi Országos Alma Kongresszus óta tartó népszerűsítés során semmit nem változott a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” receptje:

„Ötven éve dolgozom az élelmiszerek világában, és legjobb tudomásom szerint a hagyományos angol almás pite töltelékét csupán Bramley alma és cukor alkotja, esetleg egy kis citromlé és sűrítőanyagként kukoricaliszt hozzáadásával.” – Prue Leith, OBE

„A Bramley alma 2009-ben volt kétszáz éves, és azóta használják almás piték töltelékéhez, mióta a kereskedelmi célú termesztése megkezdődött a 19. század közepén. Ezalatt a Bramley almás pite töltelékének receptje nem változott, és mindössze Bramley almát, cukrot és keményítőt – pl. kukoricalisztet –, tartósítót – pl. citromlevet – és vizet tartalmaz.” – Phil Vickery

„Legjobb tudomásom szerint a »Traditional Bramley Apple Pie Filling« receptje nem változott: mindössze Bramley almát, cukrot, kukoricalisztet, tartósítót – pl. citromlevet – és vizet tartalmaz. A Bramley fajtát megérdemelten tartják a legjobban főzhető almának. Ez a Nagy-Britanniában őshonos almafajta egyedi tulajdonságainak – például magas savtartalmának és alacsony cukortartalmának – köszönhetően főzés után is megőrzi erős almaízét és főzött állapotban is kiváló textúrájú.” – Antony Worrall Thompson, MOBG

Egyes almáspite-töltelékek – így más Bramley almás piték töltelékei is – több almafajta keverékét tartalmazhatják, és ezek nem felelnek meg a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” általunk meghatározott definíciójának, mert az kizárólag Bramley alma felhasználásával készül. Ehhez hasonlóan a mesterséges tartósítószerek használata sem felel meg a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” általunk meghatározott definíciójának.

3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások (az 1216/2007/EK rendelet 4. cikke)

Ezek az alábbiakban láthatók és kifejezetten a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” kereskedelmi célú gyártására vonatkoznak:

A nyers termék leírása

Bramley’s Seedling alma. Semmilyen más almafajta nem engedélyezett.

Gyümölcsminőség

A feldolgozóhoz csak egészséges, tiszta, egész és érett gyümölcs szállítható. Az almáknak a súlyos héjhibáktól, valamint a 0,5 mm-nél mélyebb vágásoktól és ütődésektől menteseknek kell lenniük.

A szín zöld és a Bramley fajtára jellemző; ez a szín a nagyon sötét zöldtől a világosabb zöldig terjed, és a teljes almahéjat befedi; a szín nem lehet sárga/zöld vagy sárga.

Hibák

A minimális szintre csökkentendő konkrét hibák a következők: súlyos (0,5 mm-nél mélyebb) ütődés; óriásgyümölcs; magházrothadás; keserűfoltosság; nagyon hibás alakú gyümölcs; hideg okozta húsbarnulás; túlzott héjsérülés; parafaszerű magház; rothadt almák. A héjon nem fordulhat elő közönséges kagylós pajzstetű.

Gyümölcsméret

Csak 65 mm és 115 mm közötti gyümölcsméret elfogadható.

Textúra

A textúra legyen jó, kemény és ropogós.

Feldolgozás

A gyümölcs puha jellege miatt a feldolgozási körülményeket úgy kell kialakítani, hogy minimálisak legyenek a mechanikai behatások az előkészítés és feldolgozás során.

A Bramley alma szabálytalan formája miatt különleges méretosztályozó, hámozó, magtalanító és kezelő berendezésekre van szükség a termékleírás betartásához.

A hámozás és magtalanítás után az almákat meg kell vizsgálni és kézzel előkészíteni.

Az alma bemeríthető antioxidáns fürdőbe, amelyet azután leráznak és a fölösleg eltávolítása érdekében lecsepegtetnek.

Használat előtt az almát 5 °C alatti hőmérsékleten kell tárolni.

Előállítás

A fenti hozzávalókon kívül a „Traditional Bramley Apple Pie Filling” csak vizet és cukrot tartalmazhat, amelyhez tetszőlegesen Bramley almapüré és kukoricaliszt adható. Eltérések a recept esetében engedélyezettek, de a hozzávalók esetében nem.

A keverési és pumpálási szakasz eredményeképpen jó gyümölcsállagú homogén keveréket kell előállítani.

A termékleírási paramétereknek való megfelelés ellenőrzése végett a pitetöltelék valamennyi gyártási tétele esetében ellenőrizendő a pH, az összes oldható szárazanyag, a viszkozitás, a szín és az íz. A végfelhasználó elvárásaitól függően az értékek gyártónként változhatnak. A termékeket hűtve kell tárolni/forgalmazni és a teljes nyomonkövethetőség érdekében fel kell címkézni.

4. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek

4.1. Név és cím

Név:

The National Britannia Group

Cím:

Caerphilly Business Park

Caerphilly CF83 3GG

UNITED KINGDOM

Tel.

+44 2920852852

Fax

+44 2920867738

E-mail:

client_support@natbrit.com

Név:

LawLabs Limited

Cím:

Law Labs House

121 Shady Lane

Great Barr

Birmingham B44 9ET

UNITED KINGDOM

Tel.

+44 1212514000

Fax

+44 1212514040

E-mail:

market.lawlabs@bodycote.com

Mindkét fenti ellenőrző szerv EN45011 akkreditációval rendelkezik. BRC globális élelmiszer-biztonsági szabványok szerinti ellenőrzés (friss 4. szám, 2005. január)

http://www.brc.org.uk/standards/default.asp

☒ állami

☐ magán

4.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai

Az ellenőrző szerv a termékleírás teljességének igazolásáért felelős.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 1. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) HL L 275., 2007.10.19., 3. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 80

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	58. évfolyam 2015. március 7.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2015/C 080/01	Értesítés a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP tanácsi határozatban, valamint a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	1
2015/C 080/02	Értesítés az (EU) 2015/375 tanácsi végrehajtási rendelettel végrehajtott, a Szíriában kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintettek részére	2
	Európai Bizottság
2015/C 080/03	Euroátváltási árfolyamok	3
2015/C 080/04	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2013. június 5-i ülésén megfogalmazott véleménye a C.39226 (1) Lundbeck ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Cseh Köztársaság	4
2015/C 080/05	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2013. június 17-i ülésén megfogalmazott véleménye a C.39226 (2) Lundbeck ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Cseh Köztársaság	5
2015/C 080/06	A meghallgatási tisztviselő zárójelentése – Lundbeck (AT.39226)	6
2015/C 080/07	A Bizottság határozatának összefoglalója (2013. június 19.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke szerinti eljárásról (AT.39226 – Lundbeck ügy) (az értesítés a C(2013) 3803. számú dokumentummal történt)	13
2015/C 080/08	Bizottsági javaslatok visszavonása	17

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2015/C 080/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7545 – Blackstone/Koala/Acenden/AMS) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24
2015/C 080/10	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7529 – Mohawk/International Flooring Systems) ( 1 )	25
2015/C 080/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7553 – PAI/Lion Adventure) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	26
	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2015/C 080/12	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján	27

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0963
JPY	Japán yen	131,48
DKK	Dán korona	7,4514
GBP	Angol font	0,72200
SEK	Svéd korona	9,1893
CHF	Svájci frank	1,0700
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,5420
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,297
HUF	Magyar forint	303,78
PLN	Lengyel zloty	4,1178
RON	Román lej	4,4410
TRY	Török líra	2,8275
AUD	Ausztrál dollár	1,3990
CAD	Kanadai dollár	1,3666
HKD	Hongkongi dollár	8,5055
NZD	Új-zélandi dollár	1,4627
SGD	Szingapúri dollár	1,5004
KRW	Dél-Koreai won	1 203,83
ZAR	Dél-Afrikai rand	12,9134
CNY	Kínai renminbi	6,8651
HRK	Horvát kuna	7,6205
IDR	Indonéz rúpia	14 182,39
MYR	Maláj ringgit	3,9923
PHP	Fülöp-szigeteki peso	48,282
RUB	Orosz rubel	65,2170
THB	Thaiföldi baht	35,531
BRL	Brazil real	3,2949
MXN	Mexikói peso	16,6451
INR	Indiai rúpia	68,4064