AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

12.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/2

Időközi kiigazítás az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására alkalmazandó súlyozásra nézve (1)

(2014/C 444/02)

2014. FEBRUÁR

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. február	Átváltási árfolyam 2014. február (2)	Súlyozás 2014. február (3)
Angola	185,2	132,841	139,4
Banglades	67,43	106,304	63,4
Brazília	2,730	3,29550	82,8
Közép-afrikai Köztársaság	676,7	655,957	103,2
Gabon	688,6	655,957	105,0
Ghána	2,254	3,17585	71,0
Guyana	177,2	283,400	62,5
Indonézia (Banda Aceh)	9 649	16 551,4	58,3
Indonézia (Jakarta)	10 605	16 551,4	64,1
Malawi	293,5	594,720	49,4
Szudán	7,592	8,07741	94,0
Tunézia	1,461	2,20440	66,3
Üzbegisztán	2 070	2 991,02	69,2
Venezuela	9,144	8,54090	107,1

2014. MÁRCIUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. március	Átváltási árfolyam 2014. március (4)	Súlyozás 2014. március (5)
Fehéroroszország	7 703	13 380,0	57,6
Dzsibuti	191,6	242,696	78,9
Madagaszkár	2 564	3 196,80	80,2
Dél-Afrika	7,041	14,6986	47,9
Svájc (Bern)	1,432	1,21610	117,8
Egyesült Államok (Washington)	1,148	1,36560	84,1

2014. ÁPRILIS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. április	Átváltási árfolyam 2014. április (6)	Súlyozás 2014. április (7)
Guinea	7 344	9 683,32	75,8
Malawi	311,6	569,779	54,7
Paraguay	3 965	6 096,61	65,0
Peru	3,297	3,86834	85,2
Szváziföld	7,370	14,5839	50,5
Kelet-Timor	1,480	1,37590	107,6
Venezuela	9,989	8,65730	115,4
Jemen	256,2	295,667	86,7
Zambia	7,236	8,55505	84,6

2014. MÁJUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. május	Átváltási árfolyam 2014. május (8)	Súlyozás 2014. május (9)
Barbados	3,015	2,78001	108,5
Brazília	2,893	3,06830	94,3
Izland	166,6	154,990	107,5
Izrael	4,808	4,80280	100,1
Jordánia	0,8725	0,980263	89,0
Szamoa	2,786	3,16892	87,9
Szenegál	647,0	655,957	98,6
Dél-Korea	1 386	1 423,99	97,3
Szudán	8,093	8,22737	98,4
Üzbegisztán	2 224	3 147,06	70,7
Venezuela	10,55	8,69946	121,3

2014. JÚNIUS

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. június	Átváltási árfolyam 2014. június (10)	Súlyozás 2014. június (11)
Fehéroroszország	8 094	13 730,0	59,0
Kanada	1,263	1,47960	85,4
Costa Rica	594,9	757,079	78,6
Egyiptom	6,008	9,77075	61,5
Lesotho	6,843	14,2260	48,1
Mexikó	12,01	17,5678	68,4
Moldova	11,22	18,8527	59,5
Nigéria	203,9	211,780	96,3
Norvégia	10,91	8,11850	134,4
Panama	0,8890	1,36380	65,2
Oroszország	50,75	46,9447	108,1
Ukrajna	8,607	15,9030	54,1
Venezuela	11,42	8,58117	133,1

(1) Az Eurostat 2014. szeptember 22-i jelentése az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat 64. cikke, X. és XI. mellélete értelmében az Európai Unió EU-n kívüli képviseleteken szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak díjazására alkalmazott súlyozás (korrekciós együtthatók) időközi kiigazításáról.

A módszertannal kapcsolatos további információk az Eurostat honlapján érhetőek el („Statistics Database” > „Economy and finance” > „Prices” > „Correction coefficients”).

(2) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(3) Brüsszel és Luxemburg = 100.

(4) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(5) Brüsszel és Luxemburg = 100.

(6) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(7) Brüsszel és Luxemburg = 100.

(8) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(9) Brüsszel és Luxemburg = 100.

(10) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(11) Brüsszel és Luxemburg = 100.

12.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/5

Éves kiigazítás az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására alkalmazandó súlyozásra nézve (1)

(2014/C 444/03)

Alkalmazás helye	Gazdasági paritás 2014. július	Átváltási árfolyam 2014. július (2)	Súlyozás 2014. július (3)
Afganisztán (4)
Albánia	84,56	140,200	60,3
Algéria	74,36	108,102	68,8
Angola	188,8	132,977	142,0
Argentína (4)
Örményország	424,3	556,270	76,3
Ausztrália	1,470	1,44600	101,7
Azerbajdzsán	1,025	1,06822	96,0
Banglades	67,08	105,616	63,5
Barbados	2,974	2,73859	108,6
Fehéroroszország	8 208	13 870,0	59,2
Belize	1,915	2,71719	70,5
Benin	622,9	655,957	95,0
Bolívia	6,792	9,41142	72,2
Bosznia-Hercegovina (Banja Luka)	1,190	1,95583	60,8
Bosznia-Hercegovina (Szarajevó)	1,407	1,95583	71,9
Botswana	6,238	12,0192	51,9
Brazília	3,030	2,99050	101,3
Burkina Faso	648,9	655,957	98,9
Burundi	1 425	2 104,54	67,7
Kambodzsa	4 481	5 523,50	81,1
Kamerun	612,9	655,957	93,4
Kanada	1,283	1,45560	88,1
Zöld-foki-szigetek	77,78	110,265	70,5
Közép-afrikai Köztársaság	695,9	655,957	106,1
Csád	745,8	655,957	113,7
Chile	403,6	749,972	53,8
Kína	7,596	8,46890	89,7
Kolumbia	2 213	2 569,89	86,1
Comore-szigetek	334,3	491,968	68,0
Kongó (Brazzaville)	783,5	655,957	119,4
Costa Rica	584,4	742,937	78,7
Horvátország	5,795	7,57300	76,5
Kuba (2)	0,9925	1,36200	72,9
Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa) (2)	1,838	1,36200	134,9
Dzsibuti	181,3	242,056	74,9
Dominikai Köztársaság	36,44	59,0950	61,7
Ecuador (2)	0,9862	1,36200	72,4
Egyiptom	6,036	9,75670	61,9
Salvador (2)	0,9548	1,36200	70,1
Eritrea	23,69	20,7603	114,1
Etiópia	24,25	26,5854	91,2
Fidzsi	1,649	2,50564	65,8
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság	35,89	61,6863	58,2
Gabon	697,9	655,957	106,4
Gambia	32,61	57,0500	57,2
Grúzia	1,572	2,40900	65,3
Ghána	2,378	4,08380	58,2
Guatemala	8,160	10,6115	76,9
Guinea (Conakry)	7 449	9 537,04	78,1
Bissau-Guinea	586,5	655,957	89,4
Guyana	177,0	282,325	62,7
Haiti	50,35	61,9572	81,3
Honduras	21,70	28,5433	76,0
Hongkong	10,72	10,5573	101,5
Izland	173,8	154,850	112,2
India	53,48	81,8630	65,3
Indonézia (Banda Aceh)	9 731	16 369,0	59,4
Indonézia (Jakarta)	10 711	16 369,0	65,4
Irak (4)
Izrael	4,747	4,67080	101,6
Elefántcsontpart	645,7	655,957	98,4
Jamaica	134,2	150,486	89,2
Japán	139,4	138,090	100,9
Jordánia	0,8586	0,965658	88,9
Kazahsztán	200,6	249,760	80,3
Kenya	94,74	119,029	79,6
Koszovó (5)	0,7168	1,00000	71,7
Kirgizisztán	50,77	70,9029	71,6
Laosz	9 408	10 927,0	86,1
Libanon	1 589	2 053,22	77,4
Lesotho	6,871	14,4394	47,6
Libéria (2)	1,372	1,36200	100,7
Líbia (4)
Madagaszkár	2 734	3 208,74	85,2
Malawi	321,1	541,045	59,3
Malajzia	3,088	4,37540	70,6
Mali	657,6	655,957	100,3
Mauritánia	243,9	408,930	59,6
Mauritius	32,50	41,1444	79,0
Mexikó	11,82	17,7087	66,7
Moldova	11,27	19,0345	59,2
Montenegró	0,6414	1,00000	64,1
Marokkó	7,826	11,2075	69,8
Mozambik	32,85	42,2600	77,7
Mianmar	780,3	1 317,74	59,2
Namíbia	9,199	14,4394	63,7
Nepál	93,34	131,120	71,2
Új-Kaledónia	130,6	119,332	109,4
Új-Zéland	1,741	1,55420	112,0
Nicaragua	18,88	35,3468	53,4
Niger	535,4	655,957	81,6
Nigéria	200,4	211,439	94,8
Norvégia	10,92	8,36800	130,5
Pakisztán	71,00	134,336	52,9
Panama (2)	0,8911	1,36200	65,4
Pápua Új-Guinea	3,838	3,30583	116,1
Paraguay	3 997	5 985,99	66,8
Peru	3,315	3,81905	86,8
Fülöp-szigetek	42,56	59,6600	71,3
Oroszország	51,00	45,8969	111,1
Ruanda	708,2	928,137	76,3
Szamoa	2,723	3,10321	87,7
Szaúd-Arábia	3,504	5,10750	68,6
Szenegál	677,8	655,957	103,3
Szerbia	83,95	115,545	72,7
Sierra Leone	6 878	5 967,19	115,3
Szingapúr	2,054	1,70150	120,7
Salamon-szigetek	11,92	9,82683	121,3
Szomália (4)
Dél-Afrika	7,152	14,4394	49,5
Dél-Korea	1 367	1 380,96	99,0
Dél-Szudán (Juba)	3,558	4,01790	88,6
Srí Lanka	124,2	177,165	70,1
Szudán	8,689	8,10479	107,2
Suriname	2,783	4,49460	61,9
Szváziföld	7,447	14,4394	51,6
Svájc (Bern)	1,469	1,21620	120,8
Svájc (Genf)	1,503	1,21620	123,6
Szíria (4)
Tajvan	33,51	40,7109	82,3
Tádzsikisztán	4,510	6,71017	67,2
Tanzánia	1 441	2 251,16	64,0
Thaiföld	32,70	44,2210	73,9
Kelet-Timor (2)	1,400	1,36200	102,8
Togo	557,1	655,957	84,9
Trinidad és Tobago	6,772	8,59430	78,8
Tunézia	1,474	2,28050	64,6
Törökország	2,183	2,89440	75,4
Türkmenisztán	2,396	3,88170	61,7
Uganda	2 507	3 538,38	70,9
Ukrajna	8,681	16,1832	53,6
Egyesült Arab Emírségek	3,984	4,99120	79,8
Egyesült Államok (New York)	1,252	1,36200	91,9
Egyesült Államok (Washington)	1,079	1,36200	79,2
Uruguay	28,79	31,1081	92,5
Üzbegisztán	2 359	3 149,35	74,9
Vanuatu	134,8	130,534	103,3
Venezuela	11,93	8,56984	139,2
Vietnám	15 962	29 051,5	54,9
Ciszjordánia – Gázai övezet	5,255	4,67080	112,5
Jemen	261,2	292,680	89,2
Zambia	7,368	8,28275	89,0
Zimbabwe (4)

(1) Az uniós tisztviselők díjazásának és nyugdíjának az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat 64. és 65. cikke és XI. melléklete szerinti, 2014. évi éves kiigazításáról szóló, 2014. október 30-i Eurostat jelentés, amely 2014. július 1-jétől kiigazítja az EU-n belüli és az EU-n kívüli szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő, munkaviszonyban lévő tisztviselők díjazására, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíjára és a nyugdíjjogosultság átvitelére alkalmazott korrekciós együtthatókat.

A módszertannal kapcsolatos további információk az Eurostat honlapján érhetőek el („Statistics Database” > „Economy and finance” > „Prices” > „Correction coefficients”).

(2) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége (USD az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor).

(3) Brüsszel és Luxemburg = 100 %.

(4) Adatok nem állnak rendelkezésre a helyi instabilitásból adódó nehézségek vagy a megbízható adatok hiánya miatt.

(5) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

12.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/10

Éves kiigazítás az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazására és nyugdíjára 2014. július 1-jétől alkalmazott korrekciós együtthatóra nézve (1)

(2014/C 444/04)

Ország/hely	Javadalmazás	Átvitel (2)	Nyugdíj
Ország/hely	2014.7.1.		2014.7.1.
Bulgária	55,1	56,0	100,0
Cseh Köztársaság	75,0	70,5	100,0
Dánia	133,0	131,3	131,3
Németország	97,2	96,4	100,0
Bonn	94,6
Karlsruhe	95,0
München	107,7
Észtország	78,6	80,1	100,0
Írország	115,9	106,3	106,3
Görögország	86,8	84,7	100,0
Spanyolország	94,5	90,2	100,0
Franciaország	116,8	107,1	107,1
Horvátország	77,6	72,2	100,0
Olaszország	100,4	94,5	100,0
Varese	93,1
Ciprus	81,2	85,8	100,0
Lettország	76,5	74,8	100,0
Litvánia	71,4	71,1	100,0
Magyarország	71,4	64,0	100,0
Málta	83,4	84,2	100,0
Hollandia	107,8	104,7	104,7
Ausztria	107,2	104,4	104,4
Lengyelország	74,1	67,6	100,0
Portugália	82,2	85,2	100,0
Románia	69,5	63,8	100,0
Szlovénia	84,7	81,4	100,0
Szlovákia	79,0	73,1	100,0
Finnország	123,0	114,5	114,5
Svédország	127,5	115,9	115,9
Egyesült Királyság	150,7	120,7	120,7
Culham	116,7

(1) Az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat 64. és 65. cikke és XI. mellélete értelmében az uniós tisztviselők díjazásának és nyugdíjának 2014. évi éves kiigazításáról szóló, 2014. október 30-i Eurostat jelentés, amely 2014. július 1-jétől kiigazítja az EU-n belüli és az EU-n kívüli szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő, munkaviszonyban lévő tisztviselők díjazására, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíjára és a nyugdíjjogosultság átvitelére alkalmazott korrekciós együtthatókat.

A módszertannal kapcsolatos további információk az Eurostat honlapján érhetőek el („Statistics Database” > „Economy and finance” > „Prices” > „Correction coefficients”).

(2) Az átvitelekre alkalmazott korrekciós együtthatók a kiigazítás napján lépnek hatályba.

12.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/13

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2014/C 444/07)

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) (1) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2014. október 28-án nyújtotta be hat uniós gyártó (a továbbiakban: panaszosok), amelyek termelése a vizsgálat tárgyát képező alumíniumfóliák teljes uniós gyártásának legalább 25 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termékek a legfeljebb 0,021 mm vastagságú, alátét nélküli, hengerelt, de tovább meg nem munkált, 10 kg-ot meghaladó tömegű tekercsekben kiszerelt egyes alumíniumfóliák a legalább 0,008 mm és legfeljebb 0,018 mm vastagságú, legfeljebb 650 mm széles tekercsekben kiszerelt alumíniumfólia kivételével (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás

Az állítások szerinti dömpingelt termék a vizsgált termék, amely a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származik és jelenleg az ex 7607 11 19 KN-kód alá került besorolásra. A fenti KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak, a panaszosok a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező ország, ebben az esetben Törökország által alkalmazott ár alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportárak (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra és az okozati kapcsolatra vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok olyan meggyőző bizonyítékokat nyújtottak be, amelyek azt mutatják, hogy a behozott vizsgált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeire, az általa felszámított értékesítési árakra, továbbá piaci részesedésére, ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzete.

5. Az eljárás

Minthogy – a tagállamok értesítését követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt alátámasztják, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék érintett exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártók vizsgálata

5.1.1.1. A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló termelőt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról kapott értesítés időpontjától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártókra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b) A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot a 5.1.2.2. szakasz b) pontjában meghatározott határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1. A piacgazdasággal rendelkező ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen Törökországot választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, megfelelőnek találják-e az említett országot e célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező, az uniós piacra szállító ország még többek között Dél-Korea és Oroszország. A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását folytató egyéb, piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

5.1.2.2. A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt, ilyen irányú kérelmet nyújthatnak be (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet (4) 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával kell kiszámítani.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, a mintavételre kiválasztott exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szövetségének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínai Népköztársaságban működő mintába felvett exportáló gyártók nyújtottak be, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók, akiknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintavételről, illetve a mintavétel elmaradásáról szóló értesítés napjától számított 21 napon belül be kell nyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.1.3. A független importőrök vizsgálata (5) (6)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket a Kínai Népköztársaságból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés időpontjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékok alapján történik, amely során tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatal mennyiségét, az uniós piac áraira gyakorolt hatását, valamint ezen behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozza. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen meghatározott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy ezek szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és ismert szövetségeiknek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés időpontjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekről. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek beküldésére és a levelezésre vonatkozó utasítások

A Bizottsághoz kereskedelemvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információk és/vagy adatok Bizottság felé történő benyújtását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok kereskedelemvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek valamennyi írásbeli beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívre adott válaszokat és a leveleket –, amelyre bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (7) (korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen bizalmas információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és aláírt tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek kifejezik beleegyezésüket a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” elnevezésű dokumentumban foglalt elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályok tekintetében: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2011/june/tradoc_148003.pdf Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail cím olyan működő hivatalos e-mail cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál majd velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a küldendő dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell küldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozóan további szabályokat és információkat, egyebek mellett az e-mailen keresztül történő beadványokra alkalmazandó elveket megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó utasításokban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1040 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A dömpinggel kapcsolatos kérdésekben és az I. melléklet vonatkozásában a következő e-mail címre kell írni: TRADE-CAF-DUMPING@ec.europa.eu

A kárral kapcsolatos kérdésekben és a II. melléklet vonatkozásában a következő e-mail címre kell írni: TRADE-CAF-INJURY@ec.europa.eu

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépes válaszadás elmulasztása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél bizonyítani tudja, hogy a válaszok kívánt formában történő benyújtása indokolatlan mértékű többletterhet vagy indokolatlan többletköltséget jelentene számára. Az érdekelt félnek ilyen esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják a – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8. A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított legkésőbb 9 hónapon belül lehet bevezetni.

9. A személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) Exportáló gyártó az érintett ország(ok)ban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(3) Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkének értelmében megállapított különbözetet.

(4) Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntéseket és a költségeket a piaci feltételeknek megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakítják; ii. a vállalkozások egyetlen átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(5) A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). A fentiek értelmezésében a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(8) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

12.12.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 444/25

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2014/C 444/09)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„JAMBON SEC DES ARDENNES”/„NOIX DE JAMBON SEC DES ARDENNES”

EK-szám: FR-PGI-0105-01173 – 2013.11.6.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. A termékleírás módosítással érintett szakaszcíme

—

☒ A termék elnevezése

—

☒ A termék leírása

—

☐ Földrajzi terület

—

☒ A származás igazolása

—

☒ Az előállítás módja

—

☐ Kapcsolat

—

☒ Címkézés

—

☒ Nemzeti előírások

—

☒ Egyéb (részletezze):

—	a kötelezően a földrajzi területen végrehajtandó műveletek listájának beillesztése,

—	a kérelmet benyújtó csoportosulás és az ellenőrző szerv nevének és adatainak frissítése.

2. A módosítás típusa

—

☒ Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló módosítása

—

☐ Olyan bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre

—

☐ A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (510/2006/EK rendelet 9. cikk (3) bekezdés)

—

☐ A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3. Módosítás(ok)

3.1. A termék elnevezése

Módosult a termék elnevezése, átvéve a hatályos termékleírás 2. fejezetében meghatározott élelmiszer-elnevezést. Az elnevezés mostantól: „Jambon sec des Ardennes”/„Noix de Jambon sec des Ardennes”.

3.2. A termék leírása

—

A sonka minimális előállítási idejének növelése 270 napról 360 napra: e rendelkezés jobb minőségű terméket eredményez, lehetővé téve, hogy az érlelés során még jobban kibontakozzon a sonka gyümölcsös illata és szárított húsra jellemző íze. Az érlelési idő meghosszabbításából következően, tekintettel a száradási idő hosszabbodásával járó súlyveszteségre, 6 kg-ról 5,5 kg-ra csökkent az a minimális súly, amellyel a sonkának rendelkeznie kell a minimális előállítási idő végén.

—

A csontot is tartalmazó felsál-frikandó sonka mint a „Noix de Jambon sec des Ardennes” sonka egyik kiszerelési módjának megszüntetése. A csont jelenléte gondot okoz a darabolás során. A sonkadarabokat egyébiránt egyszerűbb a szárítás előtt kicsontozni, ami elősegítette e gyakorlat elterjedését: a sonkát immár rendszerint a sózás előtt csontozzák ki. Továbbá a csont jelenléte nem szükséges ahhoz, hogy a sonka elnyerje a termékleírásban ismertetett érzékszervi tulajdonságokat.

—	Azon kémiai (nitrátok és nitritek) és mikrobiológiai tulajdonságok megszüntetése, amelyek célja csupán az általános szabályozás betartása.

—	A nem objektív leíró elemek – „finom”, „kitűnő”, „pompás ízeinek élvezetét” – törlése.

—	A termékleírás kiegészítése az engedélyezett kiszerelések teljes körű listájával: egész sonka, kicsontozott egész sonka, kicsontozott, lebőrözött egész sonka, egész sonka kicsontozva adagokban vagy szeletelve, illetve egész, félbevágott vagy szeletelt felsál-frikandó és dió sonka.

—	A termékleírás kiegészítése a kicsontozott, lebőrözött egész sonkával: ez a kiszerelés kizárólag szeletelve történő értékesítésre szolgál.

—

A „kicsontozott adagokban” történő kiszerelés a „félbe vagy negyedbe vágott” sonkát váltja fel, amely nem volt elég pontos, ezért nehezen volt ellenőrizhető. Ezenkívül, figyelembe véve a sonkák sokféleségét, az adagok mérete nem volt egyforma, így annak az OFJ szempontjából nem volt különösebb jelentősége.

—	A pontosabb „formázott” kifejezés a „préselt” kifejezést váltotta fel. Mindkét kifejezés ugyanazt a műveletet jelöli, amely abból áll, hogy a sonkát egy formába préselik, és ezáltal összenyomják a csontok helyén maradt üreget és/vagy a kívánt alakúra formázzák a sonkát.

—	A termékleírásban szereplő lehetőség, miszerint a dió sonka felszeletelhető, immár a felsál-frikandó sonkára is vonatkozik. Valójában mindkét sonkafajta könnyen szeletelhető, mivel nem tartalmaz csontot.

3.3. A származás igazolása

—	Mivel megszűnt a sertéshús földrajzi területen belüli beszerzésére vonatkozó kötelezettség, törlésre kerültek a sertések tenyésztés és vágás során történő nyomonkövethetőségéről szóló bekezdések.

—

A nemzeti jogalkotási és szabályozási változásokra tekintettel „A termék földrajzi területről való származását igazoló elemek” szakasz szövegét frissítették, és ez többek között a termék és előállítási feltételei nyomonkövethetőségére vonatkozó jelentéstételi és nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza.

—

A sózás alkalmával az egész sonkán és a felsál-frikandó sonkán eltüntethetetlen módon (a bőrbe nyomott bélyegzővel vagy plombával) feltüntetik a gyártás hetét. Munkaszervezési okokból, többek között a helyiségek takarítása okán, a sózást hetente egyszer végzik. A hét sorszáma tehát – a sózás időpontjával és a tétel gyártási lapjára felvezetett darabszámmal együtt – lehetővé teszi a napokban kifejezett előállítási idő betartásának ellenőrzését.

—	Mivel a dió sonkán nincs bőr, annak egyedi, eltüntethetetlen megjelölése a sózás szakaszában nem lehetséges. A nyomonkövethetőség biztosítása érdekében minden egyes tételt egyértelműen azonosítanak és a feldolgozott darabszámot, illetve a sózás napját tartalmazó gyártási lappal kísérnek.

—

A sonkákat legkésőbb a minimális előállítási idő végén szortírozzák. Azokat, amelyek nem felelnek meg a termék leírására vonatkozó fejezetben foglalt kritériumoknak, leminősítik, és darabszámukat feljegyzik a tétel gyártási lapjára. Amennyiben megfelelnek, az egész és felsál-frikandó sonkákat beégetett jelzéssel, a dió sonkákat pedig egyedi jelzéssel látják el. A jelölés időpontját és a darabszámot feljegyzik.

—	A termékleírás kiegészül az előállítás különböző szakaszait tartalmazó és az azok nyomonkövethetőségét szolgáló táblázattal: ez lehetővé teszi az egyes darabok útjának figyelemmel kísérését az előállítási folyamat során.

3.4. Az előállítás módja

—	A leselejtezett tenyészállatok hasított teste nem használható fel, mivel az azokból készült termékek nem felelnének meg az OFJ szerinti érzékszervi tulajdonságoknak.

—

A sertéshús földrajzi területen történő beszerzésére vonatkozó kötelezettség megszüntetése: ez az intézkedés több rugalmasságot biztosít a gazdasági szereplőknek, és lehetővé teszi számukra, hogy a nyersanyag termékleírásban ismertetett tulajdonságainak figyelembevételével szerezzék be a sertéshúst. Következésképpen szintén törlésre kerültek a sertések tenyésztésére és vágására, illetve a hasított testek kiválasztására vonatkozó rendelkezések (a sertésnevelő és -hizlaló telepekre, a vágóhidakra és a darabolóüzemekre, valamint az állatállomány-nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezések).

—	A sertések teljes hizlalási időszak alatti takarmányozására vonatkozó kritérium megszüntetése (legalább 75 % gabona és fehérjenövény). A sertéságazat ma már túlnyomórészt teljesíti e kritériumot.

—

A hasított test tömegére vonatkozó kritérium (> 72 kg) megszüntetése: a gazdasági szereplők többsége ma már közvetlenül sonkákat szerez be, mivel az egész hasított testek nem használhatók fel. A technológiai folyamat meghatározása szempontjából nagyobb jelentősége van az előkészített sonka súlyának (legalább 9,5 kg), mint azon hasított test súlyának, amelyből származik.

—

A feldolgozott nyersanyag kiválasztását szolgáló pontos és objektív kritériumok meghatározása:

—	nem fagyasztott hús felhasználására vonatkozó kötelezettség bevezetése a végtermék – amely kizárólag friss sonkából származhat – minőségének biztosítása érdekében;

—	az előkészített, feldolgozásra kerülő sonka súlyának növelése 9-ről 9,5 kg-ra, figyelembe véve a szárítási idő 90 nappal történő meghosszabbítását;

—	a hiányosságokat az előkészített sonkán, nem pedig a hasított testen mérik fel; bizonyos hiányosságok a sonkát nem érintik, mások pedig az előkészítés során a termék minőségének romlása nélkül kijavíthatók (például a szőrtelenítés hiányosságai);

—	a pH-ra (5,5–6,2) és a hús japán skála szerinti színére (2–5. tónus, homogén, nem túl világos, nem túl sötét) vonatkozó kritériumok bevezetése valamennyi egész, felsál-frikandó és dió sonka egységes minőségének biztosítása érdekében;

—	a sovány hús arányának megszüntetése: ez a kritérium nem tűnik alkalmasnak, mivel a hasított test alapján becsülik meg; a sonka zsírjának vastagsága megfelelőbb kritérium, tekintve, hogy a cél száraz sózott hústermékek előállítása: a zsír vastagságát legalább 10 mm-ben határozták meg;

—	a termékleírás kiegészítése a sonka részeinek darabolás és előkészítés utáni tulajdonságaival, amelyeket az eredeti dokumentum nem fejt ki részletesen;

—	a friss sonka egyes részeinek súlya a darabolás és az előkészítés után: a dió esetében a minimális súly 1,5 kg-ról 1,2 kg-ra, a felsál-frikandó esetében pedig 3,5 kg-ról 3 kg-ra csökken, figyelembe véve a sertéssonka anatómiai arányait.

—

Száraz egész sonka és száraz felsál-frikandó, illetve dió sonka előállítása:

—

a termékleírás meghatározza, hogy a sonkát a combcsont fejétől 10 cm-re kell körbevágni, így a sonka anatómiájának megfelelő, gömbölyű forma keletkezik; ez az intézkedés a hatályos megfogalmazást váltja fel, amely szerint a körbevágást a „csípőcsonttól két ujjnyira” kell végrehajtani, és amely adott esetben szubjektív lehet; a 10 cm-re vonatkozó kritériumtól eltekintve a darabolás módszerét a hentesek maguk választják meg, figyelembe véve az egyes sonkák alakját;

—	a termékleírás kiegészül a sonkadarabokon elhelyezett jelzés kötelezővé tételével, amelyen – a származás igazolásáról szóló fejezetben leírt nyomonkövethetőségi követelmények teljesítése érdekében – fel kell tüntetni a sózás hetét és az évet;

—	a nitrátok használatára vonatkozó szabályok enyhítése: ezen anyagok alkalmazása mostantól fakultatív;

—	a sonkafélék elkészítéséhez felhasználható aromák jegyzékének megszüntetése: e jegyzék valójában nem volt teljes körű; a gazdasági szereplők egyéb aromákat is használhatnak, amennyiben figyelembe veszik a késztermékek tulajdonságait;

—

a sózás több alkalommal, száraz só felhasználásával történik; a hatályos termékleírás kizárólag a kézi sózást engedélyezi; a gyártási eljárások fejlődésére tekintettel az első sózást a maradék vér eltávolítását célzó masszírozás alkalmával is el lehet végezni oly módon, hogy a masszírozó gép a húst beszórja sóval; az ezt követő sózásokat kézzel kell végrehajtani, hogy az egyes sonkákra megfelelő mennyiségű só kerüljön, egyenletes eloszlásban; a felsál-frikandó és a dió sonkákat egy alkalommal, ebből következően kizárólag kézzel sózzák;

—	a szárító és érlelő helyiségek higiéniai körülményeire vonatkozó rendelkezések törlésre kerültek, mivel azok az általános szabályozás alá tartoznak;

—

a termékleírás pontosan meghatározta a pihentetési időszak és a szárítási-érlelési időszak hőmérsékleti paramétereit és időtartamát: 6–13 hét 5 °C alatti hőmérsékleten az első esetben, illetve 34–44 hét 10 és 18 °C közötti hőmérsékleten a második esetben; e rendelkezések célja annak biztosítása, hogy a „Jambon sec des Ardennes”/„Noix de Jambon sec des Ardennes” sonka előállítási folyamata megfelelően menjen végbe;

—	a termékleírás már nem tartalmazza, hogy az előállítás idejét „a gyártó határozza meg”, mivel az nem volt kötelező; a módosítás után csak a minimális időtartamok maradtak meg;

—	a „Jambon sec des Ardennes” sonka minimális előállítási ideje 270-ről 360 napra nőtt; ez a módosítás magasabb minőségű terméket eredményez, lehetővé téve, hogy az érlelés során jobban kibontakozzon a sonka gyümölcsös illata és szárított húsra jellemző íze;

—

pontosításra került a sonkák hagyományos kicsontozási technikája (az ún. „goujage”), hogy a termékleírás kellően szabályozza ezt a „Jambon sec des Ardennes”/„Noix de Jambon sec des Ardennes” sonka kiszerelése szempontjából meghatározó szakaszt, amelynek során a csont eltávolítása után a sonka összevarrás nélkül lezárható;

—	a termékleírás a sonka kicsontozása esetén kötelezővé teszi a vákuumcsomagolást vagy a védőgázas csomagolást annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a mikrobák elszaporodása a csont helyén maradt üregben.

—	Törlésre került a sonkagyártók által végrehajtandó, a szárítás egyöntetűségét, a sótartalmat, a sonka illatát és a zsír minőségét vizsgáló önellenőrzésekre vonatkozó rendelkezés. E rendelkezés az ellenőrzési terv keretébe tartozik.

3.5. Címkézés

—	A termék tulajdonságaira, az ellenőrző szervre és a vevőszolgálatra vonatkozó utalások megszüntetése annak érdekében, hogy a termékleírás csak az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel összefüggő címkézési szabályokat tartalmazza.

—	Azon kötelezettség törlése, amely szerint a tanúsító szervnek hitelesítenie kell a címkét: ez a rendelkezés nem tartozik a termékleíráshoz.

—	Az Európai Unió OFJ logójának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség a fogyasztók jobb tájékoztatása érdekében.

3.6. Nemzeti előírások

A nemzeti szabályozás által előírt, a legfőbb ellenőrizendő elemeket tartalmazó táblázat bevezetése.

3.7. Egyéb

—

A jövőben az OFJ-ért felelős és a módosítási kérelmet benyújtó csoportosulás a „Les Charcuteries du Pays d’Ardennes” elnevezésű szervezet. A bejegyzés iránti kérelmet eredetileg benyújtó „Ardennes de France” csoportosulásra vonatkozó információk tehát törlésre kerültek, és azokat a „Les Charcuteries du Pays d’Ardennes” csoportosulás elnevezése és adatai váltották fel.

—	A termékleírás kiegészítése a kötelezően a földrajzi területen végrehajtandó műveletek listájával: a húsok előkészítése, sózás, szárítás és kicsontozás (adott esetben préseléssel).

—	Ellenőrzési struktúra: a csoportosulás úgy döntött, hogy új ellenőrző szervet választ. Az ellenőrző szerv („A.d.F. Certification”) elnevezését és adatait a csoportosulás által kijelölt új szerv – a Certipaq – elnevezése és adatai váltják fel.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (3)

„JAMBON SEC DES ARDENNES”/„NOIX DE JAMBON SEC DES ARDENNES”

EK-szám: FR-PGI-0105-01173 – 2013.11.6.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Jambon sec des Ardennes”/„Noix de Jambon sec des Ardennes”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

a) Fizikai tulajdonságok:

A „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka száraz sóval sózott hústermék. A bedörzsölt só fűszereket, aromákat és cukrot tartalmaz.

Az előállítás minimális időtartama (a sózást követően) a sonka típusától függ: az egész száraz sonka esetében 360 nap, a felsál-frikandó sonka esetében 120 nap, a dió sonka esetében pedig 45 nap.

A sonka súlya a minimális előállítási időt követően:

—	„Jambon sec des Ardennes” sonka, csonttal együtt: 5,5 kg,

—	„Noix de jambon sec des Ardennes” sonka: a felsál-frikandó sonka esetében 3 kg, a dió sonka esetében 800 g.

Az egész sonkának, illetve a felsál-frikandó sonkának és a dió sonkának kellően száraznak és szilárdnak kell lennie. A sonkák tapintásra nem lehetnek kemények és ránézésre nem tűnhetnek duzzadtnak.

A sonka zsírja és a felsál fehér színű, szilárd állagú és kellemes illatú.

b) Kémiai tulajdonságok:

A „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka nedvességtartalma – a zsírmentes termékben – kevesebb mint 65 %.

c) A termék kiszerelése:

A „Jambon sec des Ardennes” sonka forgalomba hozható csomagolva vagy csomagolás nélkül, formázva vagy nem formázva, az alábbiak szerint:

—	egészben: kicsontozva vagy csonttal együtt,

—	egészben, kicsontozva és lebőrözve,

—	kicsontozott adagokban,

—	szeletelve.

A „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka forgalomba hozható csomagolva vagy csomagolás nélkül, formázva vagy nem formázva, az alábbiak szerint:

—

egészben,

—	félbevágva,

—	szeletelve.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

Tenyészkanok és kocák sonkája nem használható fel a „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka előállításához.

a) A friss sonka tulajdonságai a feldolgozás kezdetén:

A friss sonka a darabolás és az előkészítés után a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

—	fagyasztáson nem esett át,

—	9,5 kg feletti súly előkészítve, horpasz és csülök nélkül,

—	a combcsont fejétől legfeljebb 10 cm távolságban kerekre vágva, horpasz nélkül,

—	a csülköt leválasztották, a lábszár ínkötegjének csatlakozását meghagyták, a lábszárat nem fúrták át, és a csípőcsontot részben eltávolították. A sonka a csülökkel együtt teljes egészében is besózható,

—	a sonkán nem jelennek meg a következő hibák: szőrtelenítési hiányosság, repedt vagy megégett bőr, vérömlenyek, véraláfutások, törések, tályogok, ürüléktől vagy a szállítószalag kenőanyagától származó szennyeződések,

—	egyöntetű színű, nem túl világos, nem túl sötét húsból származik, amelynek pH-ja legalább 5,5 és legfeljebb 6,2,

—	a húsok színe a japán skála szerint 2-től 5-ig terjed,

—	fehér, szilárd fedőzsír,

—	a felső zsírrétegnek a combcsont feje felett mért vastagsága legalább 10 mm.

b) A friss felsál-frikandó sonka és dió sonka tulajdonságai a feldolgozás kezdetén:

A „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka névvel jelölt felsál-frikandó sonkának és dió sonkának meg kell őriznie anatómiai teljességét. A sonkát a dió sonka kivételével részben bőr borítja. A felsál-frikandó sonkát a sózás előtt kicsontozzák.

A friss sonka a darabolás és az előkészítés után a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

—	fagyasztáson nem esett át,

—	a dió sonka súlya több mint 1,2 kg, a felsál-frikandó sonka súlya több mint 4 kg,

—	a sonkán nem jelennek meg a következő hibák: szőrtelenítési hiányosság, repedt vagy megégett bőr, vérömlenyek, véraláfutások, törések, tályogok, ürüléktől vagy a szállítószalag kenőanyagától származó szennyeződések,

—	egyöntetű színű, nem túl világos, nem túl sötét húsból származik, amelynek pH-ja legalább 5,5 és legfeljebb 6,2,

—	a felsál-frikandó sonkát fehér színű, szilárd fedőzsír borítja.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A földrajzi területen elvégzett előállítási műveletek: a nyersanyag átvétele és a hús előkészítése, a sózás, a szárítás, a kicsontozás és a préselés.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A (nem kötelező) kicsontozás menete a következő: a csípőcsont eltávolításához a lábszárat fedő bőrön nyílást vágnak az ízületig, majd a sonka megnyitása nélkül leválasztják a combcsontot. A sípcsontot, a szárkapocscsontot és a combcsontot egyidejűleg távolítják el. A bőrt a művelet végén visszazárják. A kicsontozott sonkát ezt követően a sonka érzékszervi tulajdonságainak megőrzése érdekében vákuumcsomagolással vagy védőgázas csomagolással látják el.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka címkéjén a következőket kell feltüntetni:

—	a „Jambon sec des Ardennes” vagy „Noix de jambon sec des Ardennes” OFJ szerinti elnevezést,

—	az Európai Unió „OFJ” logóját,

—	az érlelés időtartamát.

„Nem előrecsomagolt” értékesítés esetén a „Jambon sec des Ardennes” vagy „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka OFJ szerinti elnevezésnek és az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” feliratnak ezenkívül a terméktáblákon és az e célt szolgáló minden felületen szerepelnie kell.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Ardennes megye teljes területét foglalja magában.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

a) Természeti tényezők

Ardennes megye északi részét, amely a Sormonne és a Meuse folyó völgyeinek északnyugat–délkeleti tengelyű, mélyen fekvő területétől északra terül el, az Ardennek hegység, egy nagy kiterjedésű, 505 m legnagyobb magasságú palás masszívum képezi. A megye déli részét Champagne krétás síkságának egyenletesebb domborzatú, szántóföldi növénytermesztésre hasznosított északi elővidéke alkotja. E két tájegység között völgyekkel szabdalt átmeneti területek fekszenek – nyugaton a Thiérache, keleten az Argonne hegység –, amelyeken számos vízfolyás kígyózik keresztül.

Ardennes megye egy olyan területen fekszik, amelynek klímája átmenetet képez a kontinentális jellegű és az óceáni éghajlat között. A csapadékmennyiség jelentős: az Ardennekben akár 1 200 mm, Thiérache és az Argonne hegység területén pedig mintegy 900–1 000 mm. E régiók átlagos hőmérséklete 8–10 °C. Az átlaghőmérséklet nyáron nem emelkedik 17 °C fok fölé, télen pedig mindössze 2 °C.

A domborzat a megye (400 m feletti) északi és (200 m alatti) déli területe közötti magassági hatás révén fontos szerepet játszik a terület éghajlatának alakításában. Az Ardennek savas, palás kőzetei hűvösebb és nedvesebb helyi klímát eredményeznek, amit a jelentős erdőtakaró csak tovább fokoz. Mindemellett a számos vízfolyás által vájt völgyek is mind-mind saját mikroklímával rendelkeznek. E mikroklímákat az éjszakai helyi ködképződés jellemzi (évente akár 120 ködös nap lehet a megyében), illetve a jelentős napi hőingadozás határozza meg.

b) Emberi tényezők

A 19. században az Ardennekben a sertéstenyésztés családi tevékenységnek számított. A gazdaságokban, a mezőgazdasági dolgozók háza táján általában egy-két disznót hizlaltak saját fogyasztásra és helyi értékesítésre. Victor Cayasse a „Folklore de Guignicourt sur Vence et de Faissault” (Guignicourt-sur-Vence et Faissault népművészete) című, 1920. évi művében így ír erről: „minden család évente legalább egy disznót vágott, és egész évben annak sózott, szárított húsán élt”. Jules Lefranc a „Choses et gens de chez nous” című (1911 körül írt) művében elmeséli, hogy őseinek idején milyen szokások voltak érvényben az aprócska Sainte-Vaubourg faluban: „a sózóhelyiség rendszerint a pincében volt (…). Az előkészített húsokat egyenként lehordták a sózómesternek, aki gondosan rétegekbe rakta, borssal és fűszerekkel meghintette, végül szürke sóval beborította azokat. (…) Másfél hónap múlva eltávolították a sót a malachúsról, és (…) fellógatták a sonkákat és a negyed szalonnákat (…)”. A mai sonkamesterek szaktudása a helyi háztáji disznótartás e hagyományából ered. A sonkakészítés mestersége napjainkban is generációról generációra száll, és a sonkamesterek rendszeresen találkoznak egymással, hogy együtt tökéletesítsék termékeiket.

E szaktudás ma is az olyan különböző műveletekben mutatkozik meg, mint a húsdarabok kiválasztása, a száraz sózás módszere, valamint a sonka disznózsír és rizsliszt keverékével való kézi bekenése egy „ablak” meghagyásával, ami biztosítja a lassú száradást és ezáltal azt, hogy a sonka felületén ne képződjön kéreg és az megőrizze puhaságát.

5.2. A termék sajátosságai

A „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka érlelése során gyümölcsös illat és a szárított húsra jellemző íz alakul ki. A sonka teljesen mentes a füstölésre jellemző illattól. A sonka finom gyümölcsös, sárgadinnyés illatot áraszt, amelyet enyhe sós íz kísér. A zsír aromája nagyon enyhe és nem avas.

Kiváló tartásának köszönhetően a sonka könnyen és vékony szeletekre szelhető. A sonka homogén állagú, mérsékelten rugalmas és szilárd, de nem ropogós. A száraz egész sonka, a felsál-frikandó sonka és a dió sonka is kissé leves, kellemesen lágy és a szájban olvadó.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka földrajzi területével való kapcsolat alapját a termék meghatározott minősége és hírneve adja.

Ardennes megye éghajlata a jelentős mennyiségű csapadék és különösen a gyakori köd miatt nedves. E körülmények igen kedvezőek a sonka előállításához. Az ardennes-i éghajlat a „Jambon sec des Ardennes” és a „Noix de jambon sec des Ardennes” sonka előállítása szempontjából három lényeges tulajdonsággal rendelkezik, melyek a páratartalom, a szél és a megfelelő hőmérsékletek. A szárítás és az érlelés ily módon lassú és fokozatos. A tárolás körülményei, kiegészülve az aromákat, a fűszereket és a cukrot is tartalmazó sóval való bedörzsöléssel, lehetővé teszik a sajátos illatok és ízek kialakulását és kiteljesedését. A sonka mindezeknek köszönhetően lágy állagúvá is válik.

Az ardennes-i családok hagyományosan saját fogyasztásra készítették sonkáikat, az Ardennek jellegzetes klímájának köszönhetően. A sózást a hideg hónapokban végezték, mivel akkoriban még nem voltak hűtési lehetőségek. A konyhai szárítás és a padláson történő érlelés már megszűnt, azonban a mai hűtőberendezések és páratartalom-szabályozók segítségével a megfelelő feltételek egész évben előállíthatók és fenntarthatók.

A sonkamesterek máig megőrizték a sonkakészítés mesterségének régi fortélyait.

A „Jambon sec des Ardennes” sonka hírneve a 19. században gyökeredzik. A „Jambon sec des Ardennes” sonka a sózott húskészítmények előállítása kapcsán számos kiadványban példaként szerepel. Gustave Heuze a sertésekről szóló 1866. évi munkájában kifejti, hogy „a legnagyobb megbecsülésnek örvendő francia sonkák Basses-Pyrénées, Bas-Rhin, Haut-Rhin, Meuse, Moselle, Ardennes és Vosges megyében készülnek”.

Ebből egyenesen következik, hogy a „Jambon sec des Ardennes” sonka rendre megjelenik a 19. század végi ünnepi lakomák és étkezések menüjén. A sonkát felszolgálták többek között 1898. augusztus 21-én, a raucourt-i vasút felavatása alkalmából a közlétesítményekért felelős miniszternek adott ebéden, illetve 1924. november 9-én, Nouzonville új városházájának avatásán.

Egy 1929-es hirdetés tanúsága szerint a megye számos hentese és sonkamestere által alapvetően helyi értékesítésre készített „Jambon sec des Ardennes” sonka fokozatosan önálló és a nagykereskedők által forgalmazott termékké vált.

Az auvergne-i sonkakészítő mesterek szervezete által a Gazdasági Közösség és a mezőgazdasági miniszter támogatásával 1994 márciusában végzett felmérés kimutatta, hogy a „Jambon sec des Ardennes” sonka hírneve a szerény mennyiségű termelés ellenére túllépte a megye határait. A felmérés szerint a „Jambon sec des Ardennes” sonka ismertsége 23,4 %, ami az idézett sonkák között (összesen 9) az 5. helyet jelenti.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

http://agriculture.gouv.fr/IMG/pdf/CDCIGPJambonsecdesArdennesetNoixdejambonsecdesArdennesV1_BO_cle86172f.pdf

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3) A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4) Lásd a 3. lábjegyzetet.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 444

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. december 12.

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2428
JPY	Japán yen	147,20
DKK	Dán korona	7,4387
GBP	Angol font	0,79270
SEK	Svéd korona	9,3575
CHF	Svájci frank	1,2012
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,0060
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,633
HUF	Magyar forint	308,14
LTL	Litván litász/lita	3,45280
PLN	Lengyel zloty	4,1798
RON	Román lej	4,4508
TRY	Török líra	2,8153
AUD	Ausztrál dollár	1,5056
CAD	Kanadai dollár	1,4281
HKD	Hongkongi dollár	9,6348
NZD	Új-zélandi dollár	1,5892
SGD	Szingapúri dollár	1,6323
KRW	Dél-Koreai won	1 368,53
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,3385
CNY	Kínai renminbi	7,6916
HRK	Horvát kuna	7,6740
IDR	Indonéz rúpia	15 384,00
MYR	Maláj ringgit	4,3385
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,262
RUB	Orosz rubel	68,6459
THB	Thaiföldi baht	40,792
BRL	Brazil real	3,2593
MXN	Mexikói peso	18,0523
INR	Indiai rúpia	77,5644

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 444/01	Euroátváltási árfolyamok	1

2014/C 444/02	Időközi kiigazítás az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására alkalmazandó súlyozásra nézve	2

2014/C 444/03	Éves kiigazítás az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására alkalmazandó súlyozásra nézve	5

2014/C 444/04	Éves kiigazítás az Európai Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai díjazására és nyugdíjára 2014. július 1-jétől alkalmazott korrekciós együtthatóra nézve	10

2014/C 444/05	Kiigazítás a 2014. július 1-jével az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékére nézve	11

	Számvevőszék
2014/C 444/06	18/2014. sz. különjelentés A EuropeAid értékelési és eredményorientált monitoringrendszerei	12

	V Hirdetmények
	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 444/07	Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes alumíniumfóliák behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	13

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2014/C 444/08	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.7467 – Mitsubishi Heavy Industries/Mitsubishi Corporation/MHI Compressor International) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	24

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2014/C 444/09	Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	25


	(1) EGT-vonatkozású szöveg