AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/2

A Bíróság (nagytanács) 2014. március 18-i ítélete (az Oberlandesgericht Braunschweig [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – az International Jet Management GmbH elleni büntetőeljárás

(C-628/11. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - EUMSZ 18. cikk - Az állampolgárság alapján történő bármely hátrányos megkülönböztetés tilalma - Valamely harmadik államnak a valamely tagállamba tartó kereskedelmi célú járatai - Tagállami szabályozás, amely az e tagállam által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező uniós légi fuvarozók számára minden egyes, harmadik államból induló járat vonatkozásában engedély beszerzését írja elő))

2014/C 142/02

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberlandesgericht Braunschweig

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

International Jet Management GmbH

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oberlandesgericht Braunschweig – AZ EUMSZ 18. cikk értelmezése – Valamely harmadik államból valamely tagállamba tartó kereskedelmi légi járatok – Tagállami szabályozás, amely az e tagállam által kiadott működési engedéllyel nem rendelkező légi fuvarozók számára minden egyes, harmadik államból induló járat vonatkozásában engedély beszerzését írja elő – Az e szabályozást tiszteletben tartását elmulasztó közösségi légi fuvarozó terhére kiszabott pénzbírság

Rendelkező rész

Az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának általános elvét kimondó EUMSZ 18. cikket alkalmazni kell az alapeljárásbelihez hasonló olyan helyzetre, amelyben az első tagállam megköveteli a második tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozótól, hogy szerezze be az első tagállam légterébe való berepülésre vonatkozó engedélyt ahhoz, hogy harmadik országokból érkező és az ezen első tagállamba tartó nem menetrend szerinti járatokat működtessen, holott az ezen első tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozók esetében nem követel meg ilyen engedélyt.

Az EUMSZ 18. cikket akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az első tagállam azon szabályozása, amely – a szabályozás be nem tartása esetén pénzbírság terhe mellett – megköveteli a második tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozótól, hogy szerezze be az első tagállam légterébe való berepülésre vonatkozó engedélyt ahhoz, hogy harmadik országokból érkező és az ezen első tagállamba tartó nem menetrend szerinti járatokat működtessen, holott az ezen első tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozók esetében nem követel meg ilyen engedélyt, és amely ezen engedély kiadását olyan nyilatkozat bemutatásától teszi függővé, amely azt igazolja, hogy az ezen első tagállam által kiadott működési engedéllyel rendelkező légi fuvarozók vagy nem kívánják, vagy nem tudják működtetni ezeket a járatokat.

(1) HL C 80., 2012.3.17.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/3

A Bíróság (ötödik tanács) 2014. március 20-i ítélete – Európai Bizottság kontra Lengyel Köztársaság

(C-639/11. sz. ügy) (1)

((Tagállami kötelezettségszegés - Gépjárművek nyilvántartásba vétele - EUMSZ 34. cikk és EUMSZ 36 cikk - 70/311/EGK irányelv - 2007/46/EK irányelv - Jobb oldali közlekedés valamely tagállamban - A személygépkocsik jobb oldalon található kormányberendezésének a nyilvántartásba vételt megelőzően bal oldalra történő áthelyezésére vonatkozó kötelezettség))

2014/C 142/03

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Wilms, G. Zavvos és K. Herrmann meghatalmazottak)

Alperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna és M. Szpunar meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Litván Köztársaság (képviselők: D. Kriaučiūnas és R. Krasuckaitė meghatalmazottak)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – Az EUMSZ 34. cikkének, a gépjárművek és pótkocsijuk kormányberendezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. június 8-i 70/311/EGK módosított tanácsi irányelv (HL L 133., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 90. o.) 2a. cikkének, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 263., 1. o.) 4. cikke (3) bekezdésének megsértése – A jobb oldalon kormánykerékkel rendelkező gépjárművek nyilvántartásba vételét megtiltó tagállami szabályozás

Rendelkező rész

A Lengyel Köztársaság – mivel új vagy korábban más tagállamban nyilvántartásba vett olyan személygépkocsik esetén, amelyeknek a kormányberendezése a jobb oldalon található, a nyilvántartásba vételt attól tette függővé, hogy a kormánykereket helyezzék át a bal oldalra – nem teljesítette a gépjárművek és pótkocsijuk kormányberendezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. június 8-i 70/311/EGK tanácsi irányelv 2a. cikkéből, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 4. cikkének (3) bekezdéséből, valamint az EUMSZ 34. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Lengyel Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

3)	A Litván Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 73., 2012.3.10.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/4

A Bíróság (ötödik tanács) 2014. március 20-i ítélete – Európai Bizottság kontra Litván Köztársaság

(C-61/12. sz. ügy) (1)

2014/C 142/04

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Steiblytė, G. Wilms és G. Zavvos meghatalmazottak)

Alperes: Litván Köztársaság (képviselők: D. Kriaučiūnas és R. Krasuckaitė meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Észt Köztársaság (képviselő: M. Linntam meghatalmazott), Lett Köztársaság (képviselők: I. Kalniņš és A. Nikolajeva meghatalmazottak), Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna és M. Szpunar meghatalmazottak)

Tárgy

Tagállami kötelezettségszegés – Az EUMSZ 34. cikk, a gépjárművek és pótkocsijuk kormányberendezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. június 8-i 70/311/EGK tanácsi irányelv (HL L 133., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 90. o.) 2. cikke a) pontjának, valamint a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) (HL L 263., 1. o.) 4. cikke (3) bekezdésének megsértése – A jobbkormányos új személygépjármű nyilvántartásba vételét tiltó nemzeti szabályozás, e járműveknek a keretirányelvben és a különös irányelvekben meghatározott valamennyi követelménynek való megfelelése ellenére – A korábban más tagállamban nyilvántartása vett jobbkormányos személygépjárművek nyilvántartásba vételének elutasítása

Rendelkező rész

A Litván Köztársaság – mivel megtiltotta a jobbkormányos személygépkocsik nyilvántartásba vételét, és/vagy azt követelte meg, hogy a nyilvántartásba vételt megelőzően az új vagy a más tagállamban korábban nyilvántartásba vett személygépkocsik jobb oldalra szerelt kormánykerekét helyezzék át a bal oldalra – nem teljesítette a gépjárművek és pótkocsijuk kormányberendezésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. június 8-i 70/311/EGK tanácsi irányelv 2a. cikkéből, a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 4. cikkének (3) bekezdéséből, valamint az EUMSZ 34. cikkből eredő kötelezettségeit.

2)	A Bíróság a Litván Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

3)	Az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Lengyel Köztársaság maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 118., 2012.4.21.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/5

A Bíróság (tizedik tanács) 2014. március 20-i ítélete (a Tribunal Supremo [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Caixa d’Estalvis i Pensions de Barcelona kontra Generalidad de Cataluña

(C-139/12. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Hatodik héairányelv - Adómentességek - Értékpapír értékesítésére irányuló olyan ügyletek, amelyek ingatlanok tulajdonjogának átruházására is kiterjednek - A héától eltérő közvetett adóval terhelés - EUMSZ 49. cikk és EUMSZ 63. cikk - Tisztán belső jellegű helyzet))

2014/C 142/05

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Supremo

Az alapeljárás felei

Felperes: Caixa d’Estalvis i Pensions de Barcelona

Alperes: Generalidad de Cataluña

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tribunal Supremo – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 13. cikke B. része d) pontjának értelmezése – A 13. cikk B. része d) pontjának 5. alpontjában foglalt, értékpapírra vonatkozó ügyletek adómentessége – Kivétel – Értékpapír értékesítésére irányuló olyan ügyletek, amelyek ingatlanok tulajdonjogának átruházására is kiterjednek – Alapvetően ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok tőkéjében való többségi részesedés megszerzését a héától eltérő, közvetett adóval terhelő nemzeti szabályozás

Rendelkező rész

Az 1991. december 16-i 91/680/EGK tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés, mint a természetes személyek jövedelemadójáról szóló, 1991. június 6-i 18/1991. sz. törvénnyel (Ley 18/1991 del Impuesto sobre la Renta de las Personas Físicas) módosított, az értékpapírok kereskedelméről szóló, 1988. július 28-i 24/1988. sz. törvény (Ley 24/1988 del Mercado de Valores) 108. cikke, amely az alapvetően ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok tőkéje többségi részesedésének megszerzését az alapeljárásban szereplőhöz hasonló, a héától eltérő, közvetett adóval terheli.

(1) HL C 174., 2012.6.16.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/6

A Bíróság (nagytanács) 2014. március 18-i ítélete (az Employment Tribunal, Newcastle upon Tyne [Egyesült Királyság] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – C. D. kontra S. T.

(C-167/12. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szociálpolitika - 92/85/EGK irányelv - A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések - 8. cikk - Anya, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket - Szülési szabadság ezen anya számára történő kiadásának megtagadása - 2006/54/EK irányelv - A férfi és a női munkavállalók közötti egyenlő bánásmód - 14. cikk - A béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anyával szemben a szülési szabadság kiadása terén alkalmazott kedvezőtlenebb bánásmód))

2014/C 142/06

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Employment Tribunal, Newcastle upon Tyne

Az alapeljárás felei

Felperes: C. D.

Alperes: S. T.

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Employment Tribunal Newcastle upon Tyne – A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) (HL L 348., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 110. o.) 1. cikke (1) bekezdésének, 2. cikke c) pontjának, 8. cikke (1) bekezdésének és 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezése – A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 23. o.) 14. cikkének és 2. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának, valamint 2. cikke c) pontjának értelmezése – A nőkkel szembeni, várandóssággal vagy szülési szabadsággal összefüggő kedvezőtlenebb bánásmód 92/85/EGK irányelv szerinti tilalma – Hatály – Nem biológiai anya, aki béranya segítségét vette igénybe – Szülési szabadsághoz való jog

Rendelkező rész

A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvet (tizedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) úgy kell értelmezni, hogy a tagállamoknak nem kell ezen irányelv 8. cikke alapján szülési szabadságot biztosítaniuk a munkavállalónak olyan anyai minőségében, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket, akkor sem, ha e gyermeket a szülést követően szoptathatja vagy ténylegesen szoptatja.

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával, valamint (2) bekezdésének c) pontjával együtt olvasandó 14. cikkét úgy kell értelmezni, hogy nem valósít meg nemen alapuló hátrányos megkülönböztetést a munkáltató azzal, hogy megtagadja a szülési szabadság kiadását attól az anyától, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket.

(1) HL C 194., 2012.6.30.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/7

A Bíróság (nagytanács) 2014. március 18-i ítélete (a The Equality Tribunal [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Z kontra A Government Department, the Board of Management of a Community School

(C-363/12. sz. ügy) (1)

((Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Szociálpolitika - 2006/54/EK irányelv - A férfi és a női munkavállalók közötti egyenlő bánásmód - Anya, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket - Szülési vagy örökbefogadási szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság ezen anya számára történő kiadásának megtagadása - A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - Fogyatékosságon alapuló bármely megkülönböztetés tilalma - Gyermek kihordására képtelen, béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló anya - A fogyatékosság fennállása - A 2006/54 és a 2000/78 irányelv érvényessége))

2014/C 142/07

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

The Equality Tribunal

Az alapeljárás felei

Felperes: Z

Alperesek: A Government Department, the Board of Management of a Community School

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – The Equality Tribunal (Írország) – A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 23. o.) 4. és 14. cikkének értelmezése – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 3. cikke (1) bekezdésének és 5. cikkének értelmezése – Biológiai anya, aki béranya szolgáltatásait vette igénybe –Fizikai rendellenességben szenvedő személy, aki emiatt nem hozhat világra gyermeket – A szülési szabadsághoz való jog

Rendelkező rész

Úgy kell értelmezni a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, és különösen annak 4. és 14. cikkét, hogy nem minősül nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, ha a női munkavállalótól – olyan anyai minőségében, aki béranyaságról szóló megállapodás keretében vállalt gyermeket – megtagadják a szülési szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság kiadását.

Az örökbefogadási szabadság kiadása tekintetében a béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló ilyen anya helyzete nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

Úgy kell értelmezni a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet, hogy nem minősül fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek, ha megtagadják a szülési vagy az örökbefogadási szabadsággal egyenértékű fizetett szabadság kiadását az olyan női munkavállalótól, aki gyermek kihordására nem képes, és aki béranyaságról szóló megállapodást kötött.

Ezen irányelv érvényességét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre tekintettel nem lehet vizsgálni, azonban az említett irányelvet lehetőség szerint ezen egyezménnyel összhangban kell értelmezni.

(1) HL C 311., 2012.10.13.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/8

A Bíróság (nagytanács) 2014. március 18-i ítélete – Európai Bizottság kontra Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa

(C-427/12. sz. ügy) (1)

((Megsemmisítés iránti kereset - A jogalap megválasztása - EUMSZ 290. cikk és EUMSZ 291. cikk - Felhatalmazáson alapuló jogi aktus és végrehajtási aktus - 528/2012/EU rendelet - A 80. cikk (1) bekezdése - Biocid termékek - Európai Vegyianyag-ügynökség - A díjak Bizottság általi megállapítása))

2014/C 142/08

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Smulders, C. Zadra és E. Manhaeve meghatalmazottak)

Alperesek: Európai Parlament (képviselők: L. Visaggio és A. Troupiotis meghatalmazottak), az Európai Unió Tanácsa (képviselők: M. Moore és I. Šulce meghatalmazottak)

Az alpereseket támogató beavatkozók: Cseh Köztársaság (képviselők: M. Smolek, E. Ruffer és D. Hadroušek meghatalmazottak), Dán Királyság (képviselők: V. Pasternak Jørgensen és C. Thorning meghatalmazottak), Francia Köztársaság (képviselők: G. de Bergues, D. Colas és N. Rouam meghatalmazottak), Holland Királyság (képviselők: M. Bulterman és M. Noort meghatalmazottak), Finn Köztársaság (képviselők: H. Leppo és J. Leppo meghatalmazottak), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (képviselők: C. Murrell és M. Holt meghatalmazottak, segítőjük: B. Kennelly barrister)

Tárgy

Megsemmisítés iránti kereset – A biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 167., 1. o.), 80. cikke (1) bekezdésének megsemmisítése, mivel az azt írja elő, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) fizetendő díjakat megállapító intézkedéseket az EUMSZ 291. cikk szerinti végrehajtási aktussal kell elfogadni, és nem az EUMSZ 290. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal – A jogalap megválasztása – Azon szabályozási jogkörök átruházása, amelyet az uniós jogalkotó a Bizottságra ruházhat

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	A Bíróság az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.

3)	A Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Francia Köztársaság, a Holland Királyság, a Finn Köztársaság, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága maguk viselik saját költségeiket.

(1) HL C 355., 2012.11.17.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/8

A Bíróság (hetedik tanács) 2014. március 20-i ítélete – Rousse Industry kontra Európai Bizottság

(C-271/13. P. sz. ügy) (1)

((Fellebbezés - Állami támogatások - A Bolgár Köztársaság által követelésekről való lemondás formájában nyújtott támogatás - Az e támogatást a közös belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat - Az „új támogatás” fogalma - Indokolási kötelezettség))

2014/C 142/09

Az eljárás nyelve: bolgár

Felek

Fellebbezők: Rousse Industry (képviselők: A. Angelov és S. Panov advokati)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság (képviselők: C. Urraca Caviedes és D. Stefanov meghatalmazottak)

Tárgy

A Törvényszék (negyedik tanács) T-489/11. sz., Rousse Industry kontra Bizottság ügyben 2013. március 20-án hozott ítélete ellen benyújtott fellebbezés, amely ítéletben a Törvényszék elutasította a Bulgária által a Ruse Industry vállalkozás javára nyújtott SA.28903 (C 12/10) (ex N 389/09) számú állami támogatásról szóló, 2011. július 13-i 2012/706/EU bizottsági határozat (HL 2012. L 320., 27. o.) részleges megsemmisítésére irányuló felperesi kérelmet – Követelésekről való lemondás formájában nyújtott állami támogatás – E támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő határozat – A fellebbező jogait hátrányosan befolyásoló eljárási szabálytalanság – Az uniós jog Törvényszék általi megsértése

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	A Bíróság a Rousse Industry AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 207., 2013.7.20.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/9

A Sozialgericht Duisburg (Németország) által 2014. január 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ana-Maria Talasca, Angelina Marita Talasca kontra Stadt Kevelaer

(C-19/14. sz. ügy)

2014/C 142/10

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Sozialgericht Duisburg

Az alapeljárás felei

Felperesek: Ana-Maria Talasca, Angelina Marita Talasca

Alperes: Stadt Kevelaer

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

a)	Összeegyeztethető-e az európai közösségi joggal az SGB (német szociális törvénykönyv) II. könyve 7. § -a (1) bekezdésének második mondata?

b)	Amennyiben a válasz nemleges, meg kell-e változtatnia a Németország Szövetségi Köztársaságnak a jogszabályt vagy közvetlenül egyéb rendelkezéseket kell-e alkalmazni, és ha igen, akkor melyeket?

c)	Hatályban maradhat-e az SGB II. könyve 7. § -a (1) bekezdésének második mondata addig, amíg a Németországi Szövetségi Köztársaság szervei el nem végzik a (feltehetően) szükséges jogszabály-módosítást?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/10

A Fővárosi Ítélőtábla (Magyarország) által 2014. január 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Balázs István és Papp Dániel elleni büntetőeljárás

(C-45/14. sz. ügy)

2014/C 142/12

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Ítélőtábla

Az alapeljárás felei

Vádlottak: Balázs István, Papp Dániel

Másik fél: Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését abban a kérdésben igényli, hogy a magyar büntetőeljárási törvény 2. § -ában foglalt törvényes vád szabályozása illetve szabályozásának hiánya

1.	sérti-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében megfogalmazott „A hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog” érvényesülését;

eredményezi-e az Európai Unió Alapjogi Chartája 50. cikkében valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 14. cikk (7) bekezdésében, illetve a Rómában, 1950. november 4. napján kelt Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény hetedik kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott „A kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalma”;

3.	illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája 54. cikkében foglalt „A joggal való visszaélés tilalma” megsértését?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/10

Az Amtsgericht Rüsselsheim (Németország) által 2014. január 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jürgen Kaiser kontra Condor Flugdienst GmbH

(C-46/14. sz. ügy)

2014/C 142/13

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Rüsselsheim

Az alapeljárás felei

Felperes: Jürgen Kaiser

Alperes: Condor Flugdienst GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Be kell-e mutatnia és bizonyítania kell-e a légifuvarozónak ahhoz, hogy a rendelet (1) 5. cikkének (3) bekezdése szerinti kimentési lehetőséget igénybe vehesse, hogy minden ésszerű intézkedést megtett valamely rendkívüli körülmény járattörlésben vagy jelentős járatkésésben megnyilvánuló, várható következményeinek elkerülése érdekében, vagy hogy nem volt lehetősége ilyen ésszerű intézkedések megtételére?

(1) A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/11

Az Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen (Németország) által 2014. február 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG kontra Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung

(C-51/14. sz. ügy)

2014/C 142/14

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen

Az alapeljárás felei

Felperes: Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG

Alperes: Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Kimerítően szabályozza-e az 1998/78/EGK rendelet (1) 14. cikkének (3) bekezdése a raktározási költségek kompenzációja tekintetében a cukorhelyettesítést, és e rendelkezés alapján nem feltétel, hogy a helyettesítő cukrot ugyanannak a tagállamnak a területén letelepedett másik gyártó állítsa elő?

2)	Igenlő válasz esetén: a raktározási költségek visszatérítésének feltételéül szabja-e az 1998/78/EGK rendelet 14. cikkének (3) bekezdése, hogy a helyettesítendő C cukrot a cukortermelőnél „ténylegesen pótolják”?

3)	Amennyiben a 2670/81/EGK rendelet (2) 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó a cukorhelyettesítés esetére: a raktározási költségek visszatérítésének feltételéül szabja-e a 2670/81/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése, hogy a helyettesítendő C cukrot a cukortermelőnél „ténylegesen helyettesítsék”?

4)	Másodlagosan: érvényes-e a 2670/81/EGK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti rendelkezés annyiban, amennyiben az megköveteli, hogy a helyettesítő cukrot „ugyanannak a tagállamnak a területén letelepedett másik gyártó állít[sa] elő”?

(1) A cukor tárolási költségeinek kiegyenlítésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 18-i 1998/78/EGK bizottsági rendelet (HL L 231., 5. o.).

(2) A kvótán felüli cukortermelésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1981. szeptember 14-i 2670/81/EGK rendelet (HL L 262., 14. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 5. kötet, 85. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/12

(C-52/14. sz. ügy)

2014/C 142/15

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberverwaltungsgericht für das Land Nordrhein-Westfalen

Az alapeljárás felei

Felperes: Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG

Alperes: Bundesanstalt für Landwirtschaft und Ernährung

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az elévülés megszakadása tekintetében az a hatóság-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett hatáskörrel rendelkező hatóság, amelyik hatáskörrel rendelkezik a szabálytalansággal kapcsolatos bármely vizsgálatra vagy eljárásra, függetlenül attól, hogy ő folyósította-e a pénzeszközöket? Közigazgatási jogi intézkedés meghozatalára vagy szankció kiszabására kell-e irányulnia a szabálytalansággal kapcsolatos vizsgálatnak vagy eljárásnak?

2)	Lehet-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett „érintett személy” valamely vállalkozás tanúként kihallgatott alkalmazottja is?

A cukortermelés cukortermelő általi nyilvántartásában elkövetett, rendszerint csak a megfelelően elvégzett piacszervezési ellenőrzés keretében feltételezett, illetve megállapított konkrét hibákról (tényállások) kell-e szónak lennie „a szabálytalansággal kapcsolatos bármely [olyan] vizsgálat[…] vagy eljárás[…] [esetében], amelyről az érintett személyt tájékoztatták” (a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése)? Az ellenőrzést lezáró, illetve az ellenőrzés eredményét kiértékelő, bizonyos tényállásokkal kapcsolatban további kérdéseket fel nem vető zárójelentés is „a szabálytalansággal kapcsolatos [olyan] vizsgálatnak” minősülhet-e, amelyről az érintett személyt tájékoztatták?

Megköveteli-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett „ismételt szabálytalanságok” tényállása, hogy a szabálytalanságként értékelt cselekmények vagy mulasztások szoros időbeli összefüggésben álljanak egymással ahhoz, hogy még „ismétlésként” legyenek értékelhetők? Igenlő válasz esetén: megszűnik-e ezen szoros időbeli összefüggés többek között azáltal, hogy a cukormennyiség nyilvántartásával kapcsolatban elkövetett szabálytalanság a cukorágazat egy gazdasági évén belül csak egyszer történik meg, majd csak a cukorágazat következő vagy későbbi gazdasági évében ismétlődik újra?

5)	Befejeződhet-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében vett ismétlődés tényállása azáltal, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a tényállás összetettségének ismeretében nem, adott esetben nem rendszeresen vagy nem alaposan ellenőrizte a vállalkozást?

Mikor kezdődik a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti nyolcéves kétszeres elévülési idő folyamatos vagy ismételt szabálytalanságok esetében? A szabálytalanságnak tekintendő egyes cselekmények befejezésekor kezdődik-e ezen határidő (a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése) vagy az utolsó ismételt cselekmény befejezésekor (a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)?

7)	Megszakíthatja-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti nyolcéves kétszeres elévülést a hatáskörrel rendelkező hatóságnak a szabálytalansággal kapcsolatos vizsgálata vagy eljárása?

8)	A támogatások megállapítására hatást gyakorló különféle tényállások esetében tényállásonként (szabálytalanságonként) külön-külön kell-e meghatározni a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti rendelkezés alapján számítandó elévülési időket?

9)	Jelentőséggel bír-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében vett kétszeres elévülési idő folyása szempontjából a hatóság szabálytalanságról való tudomása?

(1) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom rendelet (HL L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/13

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2014. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hauptzollamt Hannover kontra Amazon EU Sàrl

(C-58/14. sz. ügy)

2014/C 142/16

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof

Az alapeljárás felei

Felperes: Hauptzollamt Hannover

Alperes: Amazon EU Sàrl

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni a Kombinált Nómenklatúra (1) 8543 7010 alszáma szerinti árumegnevezést, hogy csak azok a gépek tartoznak alá, amelyek kizárólag fordító, illetve szótárfunkcióval rendelkeznek?

Amennyiben az első kérdésre adott válasz nemleges:

Azokat a gépeket is a Kombinált Nómenklatúra 8543 7010 alszáma alá kell-e sorolni, amelyeknél a fordító, illetve szótárfunkció nem jelentős a fő funkcióhoz (itt: olvasófunkció) képest?

(1) A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 284., 1. o.; helyesbítés: HL L 204., 2011. augusztus 9., 26. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/13

A Finanzgericht Hamburg (Németország) által 2014. február 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Firma Ernst Kollmer Fleischimport und -export kontra Hauptzollamt Hamburg-Jonas

(C-59/14. sz. ügy)

2014/C 142/17

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Finanzgericht Hamburg

Az alapeljárás felei

Felperes: Firma Ernst Kollmer Fleischimport und -export

Alperes: Hauptzollamt Hamburg-Jonas

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 2988/95/EK, Euratom rendelet (1) 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerinti elévülési idő megkezdődéséhez szükséges és a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság abban az esetben, ha a közösségi jog valamely rendelkezésének megsértését csak a kár bekövetkezését követően fedezik fel, a gazdasági szereplő cselekményével vagy mulasztásával együttesen feltételezi–e azt is, hogy az Unió általános költségvetése vagy az Unió által kezelt költségvetések kárt szenvedjenek, és ezért az elévülési idő csak a kár bekövetkeztétől kezdődik, vagy az elévülési idő a kár bekövetkeztének időpontjától függetlenül elkezdődik már a gazdasági szereplőnek a közösségi jog valamely rendelkezésének megsértését jelentő cselekményével vagy mulasztásával?

Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az elévülési idő csak a kár bekövetkeztekor kezdődik: Már – a véglegesen kifizetett export-visszatérítés visszakövetelésével összefüggésben – akkor is fennáll-e a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kár, ha az exportőrnek anélkül fizetik ki az 565/80/EGK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti, az export-visszatérítéssel megegyező összeget, hogy már felszabadították volna az 565/80/EGK rendelet 6. cikke szerinti biztosítékot, vagy csak a biztosíték felszabadításának, illetve az export-visszatérítés végleges kifizetésének időpontjában következik be a kár?

(1) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/14

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2014. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Finanzamt Linz kontra Bundesfinanzgericht, Außenstelle Linz

(C-66/14. sz. ügy)

2014/C 142/18

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Finanzamt Linz

Alperes hatóság: Bundesfinanzgericht, Außenstelle Linz

Beavatkozók: IFN-Holding AG, IFN Beteiligungs GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésével (korábban az EK 88. cikk (3) bekezdése) összefüggésben értelmezett EUMSZ 107. cikkel (korábban EK 87. cikk) az olyan nemzeti intézkedés, amely alapján egy belföldi részesedés megvásárlása esetén – az adóalapot és ezáltal az adóterhet csökkentő – cégértékleírást kell elvégezni a csoportos adózás keretében, miközben a jövedelem- és társasági adózás más eseteiben nem végezhető el ilyen cégértékleírás egy részesedés megvásárlása esetén?

Ellentétesek-e az EUMSZ 54. cikkel (korábban EK 48. cikk) összefüggésben értelmezett EUMSZ 49. cikkel (korábban EK 43. cikk) az olyan tagállami jogszabályok, amelyek alapján egy belföldi részesedés megvásárlása esetén cégértékleírást kell elvégezni a csoportos adózás keretében, miközben egy nem belföldi illetőségű (különösen valamely más uniós tagállamban székhellyel rendelkező) társaságban fennálló részesedés megvásárlása esetén nem végezhető el ilyen cégértékleírás?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/14

A Bundessozialgericht (Németország) által 2014. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jobcenter Berlin Neukölln kontra Nazifa Alimanovic és társai

(C-67/14. sz. ügy)

2014/C 142/19

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundessozialgericht

Az alapeljárás felei

Felperes: Jobcenter Berlin Neukölln

Alperesek: Nazifa Alimanovic, Sonita Alimanovic, Valentina Alimanovic, Valentino Alimanovic

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A 883/2004/EK rendelet (1) 70. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében vett különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokra is vonatkozik-e – az exportálhatóság 883/2004/EK rendelet 70. cikkének (4) bekezdése szerinti kizárásának kivételével – az egyenlő bánásmód 883/2004/EK rendelet 4. cikke szerinti követelménye?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: lehetőség van-e – és adott esetben milyen mértékben – a 883/2004/EK rendelet 4. cikke szerinti egyenlő bánásmód követelményének olyan, a 2004/38/EK irányelv (2) 24. cikkének (2) bekezdését átültető nemzeti jogszabályok rendelkezései útján történő korlátozására, amely alapján egyáltalán nem vehetők igénybe ezen ellátások, ha az uniós polgár másik tagállamban való tartózkodásának joga kizárólag álláskeresés céljából áll fenn?

Ellentétes-e az EUMSZ 18. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 45. cikk (2) bekezdésével az olyan nemzeti rendelkezés, amely az álláskeresőként szabad mozgáshoz való joguk gyakorlására hivatkozni képes uniós polgároktól a kizárólag álláskeresési célú tartózkodási jog időtartamára kivétel nélkül és a fogadó állammal fennálló kapcsolattól függetlenül megtagad valamely, a létbiztonságot szolgáló és egyúttal a munkaerőpiachoz való hozzáférést is megkönnyítő szociális ellátást?

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

(2) Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve (HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/15

A Tribunalul Sibiu (Románia) által 2014. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dragoș Constantin Târșia kontra Statul român, prin Ministerul Finanțelor și Economiei, Serviciul Public Comunitar Regim Permise de Conducere și Inmatriculare a Autovehiculelor

(C-69/14. sz. ügy)

2014/C 142/20

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Sibiu

Az alapeljárás felei

Felperes: Dragoș Constantin Târșia

Alperes: Statul român, prin Ministerul Finanțelor și Economiei, Serviciul Public Comunitar Regim Permise de Conducere și Inmatriculare a Autovehiculelor

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Értelmezhető-e úgy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17., 20., 21. és 47. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 110. cikke, a[z uniós] jog által előírt jogbiztonság elve és a Bíróság ítélkezési gyakorlata, hogy azzal ellentétes az olyan szabályozás, mint az 554/2204. sz. törvény 21. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabályozás, amely a[z uniós] jog elsőbbsége elvének megsértése esetén kizárólag a közigazgatási peres eljárásban teszi lehetővé a nemzeti bíróság által hozott ítéletekkel szembeni perújítást, és a nemzeti bíróság által a közigazgatási peres eljárástól eltérő (polgári, büntető) peres eljárásban hozott ítéletekkel szembeni perújítást nem teszi lehetővé a[z uniós] jog elsőbbsége elvének e határozatok általi megsértése esetén?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/16

Gerechtshof 's-Hertogenbosch (Hollandia) által 2014. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra Directeur van het onderdeel Belastingregio Belastingdienst/X van de rijksbelastingdienst

(C-72/14. sz. ügy)

2014/C 142/21

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof 's-Hertogenbosch

Az alapeljárás felei

Felperes: X

Alperes: Directeur van het onderdeel Belastingregio Belastingdienst/X van de rijksbelastingdienst

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A Fitzwilliam-ügyben hozott ítéletben (1) a Bíróság megállapította, hogy az egyik tagállam illetékes intézménye által kiállított E101 igazolás akkor is köti a többi tagállam társadalombiztosítási szerveit, ha ezen igazolás tartalmi szempontból esetleg nem helytálló. A jelen ügyhöz hasonló olyan ügyekre is vonatkozik-e ezen megállapítás, amelyekben nem alkalmazhatók a rendelet (2) alkalmazandó jogszabályok meghatározására vonatkozó szabályai?

Jelentőséggel bír-e az első kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy az illetékes intézmény nem szándékozott E101 igazolást kiállítani, de adminisztratív okokból szándékosan és jól megfontoltan olyan dokumentumokat használt, amelyek formájuk és tartalmuk alapján E101 igazolások látszatát keltették, miközben az érdekelt úgy vélte, és ésszerűen is úgy vélhette, hogy ilyen igazolást kapott?

(1) A C-202/97. sz. FTS-ügyben 2000. február 10-én hozott ítélet (EBHT 2000., I-883. o.).

(2) A szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelet (HL L 149. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/16

A Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia) által 2014. február 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – UAB „Eturas” és társai kontra Lietuvos Respublikos konkurencijos taryba

(C-74/14. sz. ügy)

2014/C 142/22

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas (Litvánia legfelsőbb közigazgatási bírósága)

Az alapeljárás felei

Felperesek: UAB „Eturas” és társai

Alperes: Lietuvos Respublikos konkurencijos taryba (litván versenytanács)

Érintett harmadik felek: UAB „Aviaeuropa”, UAB „Grand Voyage”, UAB „Kalnų upė”, UAB „Keliautojų klubas”, UAB „Smaragdas travel”, UAB „700LT”, UAB „Aljus ir Ko”, UAB „Gustus vitae”, UAB „Tropikai”, UAB „Vipauta”, UAB „Vistus”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének (1) bekezdését, hogy olyan helyzetben, amelyben a gazdasági szereplők a jelen ügyben bemutatott típusú közös számítógépes információs rendszerben vesznek részt, és a Versenytanács megállapítja, hogy a kedvezmények korlátozásáról szóló rendszerüzenetet és a kedvezmény mértéke bevitelének műszaki korlátozását vezették be ebben a rendszerben, feltételezhető, hogy e gazdasági szereplők tudtak a számítógépes információs rendszerben bevezetett rendszerüzenetről, vagy tudniuk kellett arról, és azzal, hogy nem kifogásolták ilyen kedvezménykorlátozás alkalmazását, hallgatólagos jóváhagyásukat fejezték ki az árkedvezmény korlátozása tekintetében, és ezért felelősségre vonhatók az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti összehangolt magatartásban való részvételért?

Amennyiben az első kérdésre nemleges válasz adandó, milyen tényezőket kell figyelembe venni annak megállapításakor, hogy a közös számítógépes információs rendszerben részt vevő gazdasági szereplők az alapügyhöz hasonló körülmények között részt vettek-e az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti összehangolt magatartásban?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/17

A Landgericht Hannover (Németország) által 2014. február 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – TUIfly GmbH kontra Harald Walter

(C-79/14. sz. ügy)

2014/C 142/23

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Hannover

Az alapeljárás felei

Felperes: TUIfly GmbH

Alperes: Harald Walter

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Úgy kell-e értelmezni a 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 7. cikkét, hogy a járat azzal a következménnyel járó, be nem jelentett korai indulására is kiterjed a rendelet hatálya, hogy az utasok nem tudják igénybe venni a járatot?

2)	Úgy kell-e értelmezni a rendeletet, hogy az ok szempontjából – az 5. cikk kivételével – nem bír jelentőséggel, hogy mire vezethető vissza a késés?

3)	Akkor is érintetté válik-e a rendelet célja, mégpedig az időveszteséggel okozott kár megtérítése, ha az utas korábban érkezik, és ez érinti a járat előtti időbeosztást?

4)	A rendelet alkalmazásával jár-e a járat előrehozására vonatkozó tájékoztatás hiánya, minek eredményeként az utasok a tervezettnél később érkeztek a nyaralóhelyre?

5)	Magas szintű védelemre kell-e irányulnia a rendelet céljának azzal a következménnyel, hogy védelemben részesül az utas idővel való rendelkezésének korlátozása? A korai indulás tekintetében is így van-e ez?

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/17

A Raad van State (Hollandia) által 2014. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nannoka Vulcanus Industries BV kontra College van Gedeputeerde Staten van Gelderland

(C-81/14. sz. ügy)

2014/C 142/24

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Fellebbező fél: Nannoka Vulcanus Industries BV

Ellenérdekű fél: College van Gedeputeerde Staten van Gelderland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az következik-e (a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló, 1999. március 11-i) 1999/13/EK (tanácsi) irányelv (1) II. B. mellékletéből, hogy az olyan berendezések üzemeltetőjének, amelyeknél állandó szilárd anyag tartalom feltételezhető és használható a kibocsátáscsökkentés referencia pontjának meghatározásához, az említett mellékletben rögzített ütemtervtől eltérően határidő-hosszabbítást kell adni, hogy megvalósíthassa a kibocsátáscsökkentési tervét, ha kis oldószertartalmú vagy oldószermentes helyettesítő anyagok fejlesztése még folyamatban van?

Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

2)	Szükséges-e a csökkentési terv megvalósítására szóló határidő-hosszabbítás 1999/13/EK irányelv II. B. melléklete értelmében vett megadásához a berendezés üzemeltetőjének meghatározott aktusa vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság engedélye?

3)	Milyen kritériumok alapján határozandó meg az irányelv II. B. melléklete értelmében vett határidő-hosszabbítás mértéke?

(1) HL L 85., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 118. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/18

Az Administrativen sad Sofia-grad (Bulgária) által 2014. február 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CEZ Razpredelenie Bulgaria AD kontra Komisia za zashtita ot diskriminatsia

(C-83/14. sz. ügy)

2014/C 142/26

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Administrativen sad Sofia-grad

Az alapeljárás felei

Felperes: CEZ Razpredelenie Bulgaria AD

Alperes: Komisia za zashtita ot diskriminatsia

További felek: Anelia Nikolova, Darzhavna komisia za energiyno i vodno regulirane

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvben (1) és az Európai Unió Alapjogi Chartájában használt „etnikai származás” fogalmát, hogy az felöleli a roma származású bolgár állampolgárok például Dupnitsa város „Gizdova mahala” városrészében lakó kompakt csoportját?

Alkalmazandó-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett „hasonló helyzet” fogalma a jelen tényállásra, amelynek esetében a kereskedelmi fogyasztásmérőket a romák lakta városrészekben 6–7 méteres magasságban, miközben a kompakt romalakosság nélküli más városrészekben rendszerint kevesebb mint 2 méteres magasságban helyezik el?

Úgy kell-e értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontját, hogy a kereskedelmi fogyasztásmérők 6–7 méteres magasságban történő elhelyezése a romák lakta városrészekben a roma származású lakossággal szembeni kevésbé kedvező bánásmódot jelent a más etnikai származású lakossághoz képest?

4)	Amennyiben kevésbé kedvező bánásmódról van szó, úgy kell-e értelmezni az említett rendelkezést, hogy e bánásmód az alapeljárás tényállása esetében teljes mértékben vagy részben azon a körülményen alapul, hogy az a roma etnikai csoportra vonatkozik?

A 2000/43 irányelv alapján megengedhető-e az olyan nemzeti rendelkezés, mint a Zakon za zashtita ot diskriminatsia (a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemről szóló törvény, a továbbiakban: ZZD) kiegészítő rendelkezései 1. § -ának 7. pontja, amelynek értelmében minden olyan intézkedés, tevékenység vagy mulasztás, amely közvetlenül vagy közvetetten jogokat vagy jogos érdekeket sért „kedvezőtlen bánásmódnak” minősül?

Alkalmazandó-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „látszólag semleges gyakorlat” fogalma a CEZ Razpredelenie Bulgaria AD azon gyakorlatára, hogy 6–7 méteres magasságban helyezi el a kereskedelmi fogyasztásmérőket? Hogyan kell értelmezni a „látszólag” fogalmát – úgy, hogy a gyakorlat nyilvánvalóan semleges, vagy úgy, hogy az csak első pillantásra tűnik semlegesnek, vagyis színleg semleges?

Szükséges-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett közvetett megkülönböztetés fennállásához, hogy a semleges gyakorlat a személyeket faji- vagy etnikai származásuk alapján különösen hátrányos helyzetbe hozza, vagy elegendő, ha ezen gyakorlat csak bizonyos etnikai származású személyeket érint hátrányosan? Ezzel összefüggésben megengedhető-e a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az olyan nemzeti rendelkezés, mint a ZZD 4. cikkének (3) bekezdése, amelynek értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetés áll fenn, ha egy személyt az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonságok miatt (az etnikai származást is beleértve) hátrányosabb helyzetbe hoznak?

Hogyan kell értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „különösen hátrányosan érint” fogalmát? A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában használt „kevésbé kedvező eljárás” fogalmának felel-e meg az, vagy csak az eltérő bánásmód különösen jelentős, nyilvánvaló és súlyos eseteit öleli fel? Különösen hátrányos helyzetnek minősül-e a jelen ügyben ismertetett gyakorlat? Amennyiben nem áll fenn a hátrányos helyzetbe hozás különösen jelentős, nyilvánvaló és súlyos esete, elegendő-e ez a közvetett hátrányos megkülönböztetés hiányának megállapításához (annak vizsgálata nélkül, hogy a konkrét gyakorlat egy jogszerű célra tekintettel igazolható, megfelelő és szükséges-e)?

A 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja alapján megengedhetők-e az olyan nemzeti rendelkezések, mint a ZZD 4. cikkének (2) és (3) bekezdése, amelyek a közvetlen hátrányos megkülönböztetés fennállásához „kedvezőtlenebb bánásmódot”, a közvetett hátrányos megkülönböztetés fennállásához pedig „hátrányosabb helyzetbe hozást” kívánnak meg anélkül, hogy az irányelvhez hasonlóan különbséget tennének a konkrét kedvezőtlen bánásmód súlya szerint?

10)

Úgy kell-e értelmezni a 2000/43 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a CEZ Razpredelenie Bulgaria AD szóban forgó gyakorlata objektív módon igazolható a villamosenergia-hálózat biztonságának biztosítására és a fogyasztott villamos energia megfelelő megállapítására tekintettel? A panaszeljárásban szereplő ellenérdekű fél azon kötelezettségére figyelemmel is megfelelő-e az említett gyakorlat, hogy a fogyasztók számára lehetővé tegye a villamosenergiafogyasztás-mérők állásának leolvasását? Szükséges-e az említett gyakorlat, ha a híradásokból egyéb műszaki és pénzügyi megoldások is ismertek a kereskedelmi fogyasztásmérők biztonságának biztosítására??

(1) HL L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/20

A Juzgado de lo Social no 1 de Granada (Spanyolország) által 2014. február 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Marta León Medialdea kontra Ayuntamiento de Huetor Vega

(C-86/14. sz. ügy)

2014/C 142/27

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de lo Social no 1 de Granada

Az alapeljárás felei

Felperes: Marta León Medialdea

Alperes: Ayuntamiento de Huetor Vega

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A határozatlan időre alkalmazott nem állandó munkavállaló jogalkotásban és jogalkalmazásban kialakított fogalma összhangban áll-e az 1999/70 irányelv (1) szerinti határozott időre alkalmazott munkavállaló fogalmával?

Összeegyeztethető-e a közösségi joggal a nemzeti jog nemzeti bíróság általi azon értelmezése és alkalmazása, amely szerint a közigazgatásban a jogszabályok megkerülésével létrejött, olyan határozott idejű munkaszerződések esetében, amelyek határozatlan idejű, nem állandó foglalkoztatásra irányuló munkaszerződésekké alakultak át, a közigazgatási szerv jogosult munkaköröket egyoldalúan betölteni vagy megszüntetni anélkül, hogy a munkavállaló irányában végkielégítésre vonatkozó kötelezettsége állna fenn, illetve anélkül, hogy a határozott időtartamú foglalkoztatás visszaélésszerű alkalmazását korlátozó, egyéb intézkedések lennének alkalmazhatók?

3)	A közösségi joggal összeegyeztethetőnek minősülne-e a közigazgatási szerv ugyanezen eljárása abban az esetben, ha a munkakör betöltése vagy megszüntetése esetén megfizetné a jogszabályoknak megfelelően megkötött, határozott idejű szerződések megszüntetése esetén előírt végkielégítést?

A közösségi joggal összeegyeztethetőnek minősülne-e a közigazgatási szerv ugyanezen eljárása abban az esetben, ha a munkakör betöltésének vagy megszüntetésének feltétele lenne az objektív okokkal alátámasztott, említett végkielégítés megfizetése mellett közölhető felmondások tekintetében előírt eljárások és indokok alkalmazása?

(1) Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv (HL L 175., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/20

A Corte Suprema di Cassazione (Olaszország) által 2014. február 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – A2A SpA kontra Agenzia delle Entrate

(C-89/14. sz. ügy)

2014/C 142/28

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte Suprema di Cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: A2A SpA

Alperes: Agenzia delle Entrate

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell értelmezni az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (1) 14. cikkét, valamint a hivatkozott rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (2) 9., 11. és 13. cikkét, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely egy állami támogatásnak a 2002. június 7-én közölt bizottsági határozatból következő visszatérítése tekintetében kimondja, hogy a kamatot a hivatkozott 794/2004 rendelet V. fejezetében (különösen pedig 9. és 11. cikkében) foglalt rendelkezések alapján, tehát kamatos kamat alapján számított kamatláb alkalmazásával kell meghatározni?

(1) HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 1. kötet 339. o.

(2) Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet 4. kötet 3. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/21

A Judecătoria Câmpulung (Románia) által 2014. február 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Liliana Tudoran, Florin Iulian Tudoran, Ilie Tudoran kontra SC Suport Colect SRL

(C-92/14. sz. ügy)

2014/C 142/29

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Judecătoria Câmpulung

Az alapeljárás felei

Felperesek: Liliana Tudoran, Florin Iulian Tudoran, Ilie Tudoran

Alperes: SC Suport Colect SRL

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvben (1), valamint a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell-e a 2006. október 5-én, Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt kötött azon hitelmegállapodásra is, amely a jelenben is joghatást vált ki, mivel rendelkezései jelenleg képezik végrehajtási eljárás tárgyát a szerződésben meghatározott hitel egymást követő engedményezései következtében?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv szerinti tisztességtelen kikötésnek minősülnek-e az olyan kikötések, mint amilyen az adós fizetési késedelmének fennállására vonatkozó „hitelfelvevői fizetőképességre”, valamint a kamatláb egy év elteltét követő, a Banca Comercială Română által meghatározott és székhelyén kihirdetett változó kamatláb 1,90 százalékponttal történő megemelésére vonatkozó kikötések?

Ellentétes-e a jogalanyok uniós jogból származó jogainak hatékony bírói jogvédelmére vonatkozó, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított elvvel a hitelintézetekről és a tőkemegfelelőségről szóló, 2006. decemberi 99. sz. Ordonanța de Urgență (sürgősségi rendelet) 120. cikkéhez hasonló nemzeti jogi rendelkezés, amely elismeri a szerződési feltételek adóssal történő megtárgyalása lehetőségének kizárásával, írásban kötött olyan banki hitelmegállapodás végrehajtható okirati minőségét, amely alapján a végrehajtó egyszerű vizsgálattal és a végrehajtás lefolytatására vonatkozóan nemperes eljárásban szerzett engedéllyel, valamint a bíróság hitel összegének értékelésére vonatkozó korlátozott lehetőségének fennállása mellett megindíthatja a végrehajtást az adós dolgaira vonatkozóan?

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, hogy azzal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mint amilyen a korábbi Cod de procedură civilă (polgári eljárásjogi törvénykönyv) 372. és azt követő cikkei, amelyek a hitelező számára oly módon teszi lehetővé a tisztességtelen szerződési feltételekből eredő kötelezettség teljesítésének a követelését, hogy a hitelező a szerződési feltételek valamely független bíróság által történő vizsgálata nélkül a fogyasztó tiltakozása ellenére a biztosítékul szolgáló dologra vonatkozóan az ingatlan dolog eladása útján végrehajtást kezdeményezhet?

A hitelintézetekről és a tőkemegfelelőségről szóló, 2006. decemberi 99. sz. Ordonanța de Urgență banki hitelmegállapodás végrehajtható okirati minőségét elismerő 120. cikkéhez hasonló szabályozás sérti-e az EUMSZ 49. cikkben előírt letelepedés szabadságát, valamint az EUMSZ 45. cikkben előírt szolgáltatásnyújtás szabadságát, mivel eltántorítja az uniós állampolgárokat egy olyan tagállamban való letelepedéstől, amely valamely magánjogi intézménnyel kötött banki szerződést valamely ítélettel azonos végrehajtható okirati minőséggel ruház fel?

6)	Az előző kérdésekre adott igenlő válasz esetén a nemzeti bíróság hivatalból tekintheti-e úgy, hogy nem végrehajtható az olyan okirat, amely alapján az ilyen szerződésben megjelölt hitelre vonatkozóan végrehajtási eljárás indul?

(1) HL L 95., 29. o., magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

(2) HL L 133., 66. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/22

A Kúria (Magyarország) által 2014. február 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Flight Refund Ltd kontra Deutsche Lufthansa AG

(C-94/14. sz. ügy)

2014/C 142/30

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Kúria

Az alapeljárás felei

Felperes: Flight Refund Ltd

Alperes: Deutsche Lufthansa AG

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A Montreali Egyezmény 19. cikke alapján fennálló kártérítési igény érvényesíthető-e európai fizetési meghagyásos eljárásban?

Európai fizetési meghagyás kibocsátására jogosult – a tagállami bírósággal egy tekintet alá eső – közjegyző és a kötelezett ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a bíróság joghatóságát a Montreali Egyezmény 19. cikke alapján fennálló kártérítési igény vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK (2006. december 12.) számú, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló rendeletének (1) (a továbbiakban: 896/2006/EK rendelet), a Tanács 44/2001/EK (2000. december 22.) számú, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendeletének (2) (a továbbiakban: 44/2001/EK rendelet), és/vagy a Nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló 1999. évi Montreali Egyezménynek (a továbbiakban Montreali Egyezmény) a joghatóságra vonatkozó szabályai alapozzák-e meg? Hogyan viszonyulnak egymáshoz e joghatósági szabályok?

A Montreali Egyezmény joghatósági szabályainak érvényesülése esetén bármely további kapcsolóelem hiányában is mód van a felperes választása szerint az egyik szerződő állam területén lévő bíróság előtti igényérvényesítésre, vagy annak a bíróságnak, amely előtt az igény érvényesítése történik, a tagállami eljárásjogi szabályok alapján illetékességgel kell rendelkeznie?

Hogyan kell értelmezni továbbá a Montreali Egyezmény azon vagylagos joghatósági szabályát, ami a fuvarozó olyan üzleti telephelyére utal, amelynek révén a szerződést megkötötték?

A rendelet tárgyának való megfelelés hiányában vagy joghatóság hiányában kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén helye lehet-e a kibocsátott európai fizetési meghagyás hivatalbóli felülvizsgálatának; vagy az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban joghatóság hiányában a per hivatalbóli vagy kérelemre történő megszüntetésének?

Amennyiben valamely magyar bíróságnak van joghatósága a per lefolytatására, úgy a tagállami eljárásjog szabályait az uniós joggal és a Montreali Egyezménnyel összhangban úgy kell-e értelmezni, hogy az eljárásjogi szabályoknak ki kell jelölniük legalább egy olyan bíróságot, amely más kapcsolóelem hiányában is köteles az ellentmondás folytán perré alakult eljárás érdemi lefolytatására?

(1) HL L 399., 1. o

(2) HL L 12., 2001.1.16., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet 4. kötet 42. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/23

A Tribunal de grande instance de Nîmes (Franciaország) által 2014. február 28-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Jean-Claude Van Hove kontra CNP Assurance SA

(C-96/14. sz. ügy)

2014/C 142/31

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal de grande instance de Nîmes

Az alapeljárás felei

Felperes: Jean-Claude Van Hove

Alperes: CNP Assurance SA

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (1) 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására vonatkozó feltétel e rendelkezés szerinti fogalma kiterjed a kölcsönvevő teljes munkaképtelensége esetén a hitelezőnek fizetendő összegek átvállalásának garantálását célzó biztosítási szerződésben kikötött olyan feltételre, amely kizárja a biztosítottat e garanciából, amennyiben megállapítják róla, hogy képes nem kereső tevékenység folytatására?

(1) HL L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/23

A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) által 2014. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SMK Kft. kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

(C-97/14. sz. ügy)

2014/C 142/32

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Az alapeljárás felei

Felperes: SMK Kft.

Alperesek: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Értelmezhető-e a HÉA-irányelv (1)2010. január 1. napjáig hatályos 55. cikke úgy, hogy ez a cikk csak olyan szolgáltatást igénybevevő adóalanyokra vonatkozik, amelyeket a szolgáltatás végzésének tényleges helye szerinti tagállamban nem vettek vagy nem kellett volna nyilvántartásba venni a HÉA céljából?

2)	Amennyiben az első kérdésre igenlő a válasz, úgy kizárólag a HÉA-irányelv 52. cikke alkalmazható-e a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározására?

Amennyiben az első kérdésre a válasz nemleges, úgy a HÉA-irányelv 2010. január l-ig hatályos 55. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy amennyiben a bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő adóalany több tagállamban is rendelkezik vagy rendelkeznie kellene HÉA azonosítószámmal, kizárólag a szolgáltatást igénybe vevő döntésén múlik, hogy melyik adószám alatt veszi igénybe a bérmunka-szolgáltatást (ideértve azt a esetet is, amikor a szolgáltatást igénybe vevő adóalany letelepedettnek minősül a szolgáltatás tényleges teljesítési helye szerinti tagállamban, de ettől eltérő tagállamban is rendelkezik HÉA azonosítószámmal)?

Amennyiben a harmadik kérdésre adott válasz az, hogy a szolgáltatást igénybevevő döntési joga korlátlan, úgy kell-e értelmezni a HÉA-irányelv 55. cikkét, hogy:

—

a szolgáltatást az igénybevevő által megadott HÉA azonosítószám alatt lehet teljesítettnek tekinteni 2009. december 31. napjáig, ha az igénybevevő más tagállamban is nyilvántartott (letelepedett) adóalany, és a termékeket feladták, illetve elszállították azon tagállamból, ahol a szolgáltatásokat ténylegesen nyújtották,

—

befolyásolja-e a szolgáltatás teljesítési helyének meghatározását, ha az igénybevevő más tagállamban letelepedett adóalany, de a késztermékeket a szolgáltatásnyújtás tagállamából feladva, elfuvarozva értékesíti közbenső vevőjének, aki a terméket továbbértékesíti a Közösség egy harmadik tagállamába anélkül, hogy a bérmunka-szolgáltatás igénybevevője a készterméket a saját telephelyére visszaszállította volna?

Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő döntési joga nem korlátlan, befolyásolja-e a HÉA-irányelv 2010. január 1. napjáig hatályos 55. cikkének alkalmazhatóságát

—	az a tény, hogy a megmunkálandó alapanyagokat a megmunkálási szolgáltatás igénybevevője milyen körülmények között szerzi be és bocsátja a megmunkálást végző rendelkezésére,

—	az a tény, hogy a megmunkálásra irányuló munkavégzés eredményeként létrejövő készterméket melyik tagállamból, melyik adószáma alatt értékesíti a szolgáltatást igénybevevő adóalany,

—

az a tény, hogy – mint az az alapügyben történt – a megmunkálás eredményeként létrejövő késztermék még a megmunkálás országában történő tartózkodása alatt láncügylet keretén belül többször értékesítésre kerül, a terméknek a megmunkálás országából történő kiszállítására pedig közvetlenül a termék végső beszerzője részére kerül sor?

(1) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről; HL L 347., 1. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/24

A Fővárosi Törvényszék (Magyarország) által 2014. március 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és társai kontra Magyar Állam

(C-98/14. sz. ügy)

2014/C 142/33

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperesek: Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Lixus Szerencsejáték Szervező Kft., Lixus Projekt Szerencsejáték Szervező Kft., Lixus Invest Szerencsejáték Szervező Kft., Megapolis Terminal Szolgáltató Kft.

Alperes: Magyar Állam

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Az Szjtv. (a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény) 2011. évi, a játékadó mértékének emelésével kapcsolatos módosításai kapcsán:

Összeegyeztethető-e az EUMSZ 56. cikkével az olyan non-diszkriminatív tagállami jogalkotás, amely a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatákkal kapcsolatosan fizetendő közvetlen adót, az ún. játékadót, egyszeri aktussal, felkészülési idő nélkül a korábbi mérték ötszörösére emeli, és emellett még százalékos mértékű játékadót is bevezet, melynek folytán a játéktermeket üzemeltető szerencsejáték-szervezők működése korlátozott mértékűvé vált?

Értelmezhető-e úgy az EUMSZ 34. cikke, hogy annak hatálya alá tartozik az olyan non-diszkriminatív tagállami jogalkotás, amely a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatákkal kapcsolatosan fizetendő közvetlen adót, az ún. játékadót, egyszeri aktussal, felkészülési idő nélkül a korábbi mérték ötszörösére emeli, és emellett százalékos mértékű játékadót is bevezet, melyre tekintettel a pénznyerő automaták az Európai Unió területéről Magyarországra való behozatala korlátozott mértékűvé válik?

3.	Amennyiben az 1. és/vagy a 2. kérdésre a válasz igenlő, az EUMSZ 36. cikk, az EUMSZ 52. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 61. cikk vagy a kényszerítő indokok alkalmazásában a tagállam hivatkozhat-e kizárólag a költségvetés helyzetének rendezésére?

4.	Amennyiben az 1. és/vagy a 2. kérdésre a válasz igenlő, figyelemmel az EUSZ 6. cikk (3) bekezdésére, az általános jogelvek a tagállami korlátozással, az adószabályra való felkészülési idő biztosításával kapcsolatosan figyelembe veendők-e?

Amennyiben az 1. és/vagy a 2. kérdésre a válasz igenlő, értelmezhető-e a C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pêcheur egyesített ügyekben hozott ítélet oly módon, hogy az EUMSZ 34. és/vagy 56. cikkeinek megsértése tagállami kártérítési felelősséget alapozhat meg annak alapján, hogy ezen szabályok – közvetlen hatályuk miatt – tagállami személyek számára jogot biztosítanak?

A 98/34/EK (1) irányelv értelmezhető-e akként, hogy de facto műszaki szabálynak minősül az olyan tagállami adószabály, amely egy közvetlen adó, a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatákkal kapcsolatosan fizetendő játékadó mértékét egyszeri alkalommal az ötszörösére emel, és emellett még százalékos mértékű adót is bevezet?

Amennyiben a 6. kérdésre adandó válasz igenlő, a 98/34/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének és/vagy a 98/34/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének tagállami megszegésére a tagállami személy hivatkozhat-e a tagállammal szemben mint kártérítési felelősséget megalapozó mulasztásra, célja-e az Irányelvnek egyéni jogok biztosítása? A tagállami bíróságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie annak megítélésekor, hogy követett-e el az alperes kellően súlyos jogsértést, és az milyen típusú kárigényt alapozhat meg?

Az Szjtv. 2012. évi, a pénznyerő automata játéktermekben való üzemeltetését tiltó (és azt csak játékkaszinókban megengedő) módosításával kapcsolatosan:

Összeegyeztető-e az EUMSZ 56. cikkével az olyan non-diszkriminatív tagállami jogalkotás, amely a pénznyerő automaták játéktermekben való működtetését az érintett szerencsejáték-szervezők számára átmeneti és felkészülési idő biztosítása és/vagy megfelelő kártalanítás nyújtása nélkül, azonnali hatállyal betiltja, és ezzel egyidejűleg a pénznyerő automaták működtetésére a játékkaszinók számára monopóliumot biztosít?

Értelmezhető-e úgy az EUMSZ 34. cikke, hogy annak irányadónak és alkalmazandónak kell lennie olyan esetre is, amikor a tagállam olyan non-diszkriminatív jogszabályt alkot, amely ugyan közvetlenül nem tiltja meg a pénznyerő automaták Európai Unió területéről való beszerzését, de azok tényleges használatát, hasznosítását a szerencsejáték-szervezés útján korlátozza, tiltja, anélkül, hogy erre a tevékenységet folytató érintett szerencsejáték-szervezők számára átmeneti és felkészülési időt vagy kártalanítást nyújtana?

Amennyiben a fenti 1. és 2. kérdésre a válasz igenlő, az EUMSZ 36. cikk, az EUMSZ 52. cikk (1) bekezdése és az EUMSZ 61. cikk vagy a kényszerítő indokok alkalmazásában a tagállami bíróságnak mely kritériumokat kell figyelembe vennie akkor, amikor arról hoz döntést, hogy a korlátozás szükséges, alkalmas és arányos volt-e?

Amennyiben az 1. és/vagy a 2. kérdésre a válasz igenlő, figyelemmel az EUSZ 6. cikke (3) bekezdésére, az általános jogelvek a tagállami tiltással, a felkészülési idő biztosításával kapcsolatosan figyelembe veendők-e? Az alapvető jogok – mint a tulajdonhoz való jog és a kártalanítás nélküli tulajdonmegfosztás tilalma – a jelen ügyben megvalósuló korlátozással kapcsolatosan figyelembe veendőek-e, ha igen, hogyan?

Amennyiben az 1. és/vagy a 2. kérdésre a válasz igenlő, értelmezhető-e a C-46/93. és C-48/93. sz., Brasserie du Pêcheur egyesített ügyekben hozott ítélet oly módon, hogy az EUMSZ 34. és/vagy 56. cikkei megsértése tagállami kártérítési felelősséget alapozhat meg annak alapján, hogy ezen szabályok – közvetlen hatályuk miatt – tagállami személyek számára jogot biztosítanak?

6.	A 98/34/EK irányelv értelmezhető-e akként, hogy egyéb követelménynek minősül az olyan tagállami szabály, amely a pénznyerő automaták működtetését játékkaszinókra korlátozva a játéktermi működést betiltja?

Amennyiben a 6. kérdésre adandó válasz igenlő, a 98/34/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének és/vagy a 98/34/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének tagállami megszegésére a tagállami személy hivatkozhat-e a tagállammal szemben mint kártérítési felelősséget megalapozó mulasztásra? A tagállami bíróságnak milyen szempontokat kell mérlegelnie annak megítélésekor, hogy követett-e el az alperes kellően súlyos jogsértést, és az milyen típusú kárigényt alapozhat meg?

Alkalmazandó-e a közösségi jognak azon elve, miszerint a tagállamok kötelesek kártérítést fizetni a személyeknek a közösségi jognak a tagállamoknak felróható megsértéséből eredő károkért arra az esetre is, amikor a jogalkotással érintett területre a tagállam szuverenitása áll fenn? Iránymutatásul szolgálnak-e ilyen esetben is az alapvető jogok és a tagállomok alkotmányos hagyományaiból fakadó általános jogelvek?

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról; HL L 204., 37. o., magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet 20. kötet 337. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/26

A Vilniaus apygardos administracinis teismas (Litvánia) által 2014. március 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Bronius Jakutis és Kretingalės kooperatinė ŽŪB kontra Nacionalinė mokėjimo agentūra prie Žemės ūkio ministerijos és Lietuvos valstybė

(C-103/14. sz. ügy)

2014/C 142/34

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Vilniaus apygardos administracinis teismas

Az alapeljárás felei

Felperesek: Bronius Jakutis és Kretingalės kooperatinė ŽŪB

Alperesek: Nacionalinė mokėjimo agentūra prie Žemės ūkio ministerijos és Lietuvos valstybė

Harmadik felek: Lietuvos Respublikos Vyriausybė és Lietuvos Respublikos žemės ūkio ministerija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A közvetlen kifizetések régi és új uniós tagállamokbeli szintjének 73/2009 rendelet (1) 7. és 121. cikkével összefüggésben alkalmazott 10. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése tekintetében:

a)	úgy kell-e értelmezni a 73/2009 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével és 121. cikkével összefüggésben alkalmazott 7. cikkének (1) bekezdését, hogy 2012-ben a régi tagállamokban az 5 000 eurót meghaladó közvetlen kifizetések szintje 90%?

b)	Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó, ez azt jelenti, hogy 2012-ben a régi és az új tagállamokban nem volt egyenlő a közvetlen kifizetések szintje, ahogy azt a 73/2009 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének és 121. cikkének tartalma és célkitűzései előirányozzák?

A 73/2009 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének vége („[…] figyelembe véve a 7. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazott valamennyi csökkentést”) és a DS/2011/14/REV2. sz. bizottsági munkadokumentum, amelyben összehasonlítás céljából a közvetlen kifizetések eltérő alapját határozták meg – az új tagállamokban a közvetlen kifizetések szintjét moduláció alkalmazása nélkül értékelték (a 121. cikk értelmében 90%), míg a régi uniós tagállamokban modulációt alkalmaztak (a 7. cikk (1) bekezdése értelmében 100% mínusz 10%) -, ellentétes-e a csatlakozási okmánnyal és az uniós jog elveivel, többek között a bizalomvédelem elvével, a megfelelő ügyintézés elvével, a tisztességes verseny elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint a közös agrárpolitika EUMSZ 39. cikkben meghatározott célkitűzéseivel?

A 73/2009 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének, 132. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése elejének, valamint az ezek alapján elfogadott uniós jogi intézkedéseknek a csatlakozási okmánnyal és az uniós elvekkel való összeegyeztethetetlensége tekintetében:

A 73/2009 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének vége („[…] figyelembe véve a 7. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazott valamennyi csökkentést”), a 132. cikk (2) bekezdése utolsó albekezdésének eleje („2012-től kezdődően, figyelembe véve a 7. cikknek a 10. cikkel összefüggésben való alkalmazását […]”), valamint az ezek alapján elfogadott DS/2011/14/REV2. sz. bizottsági munkadokumentum és C(2012) 4391 végleges bizottsági végrehajtási határozat ellentétes-e a csatlakozási okmánnyal, amely nem írja elő a közvetlen kifizetések modulációját és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések csökkentését az új tagállamokban és/vagy azt az évet, amikorra előirányozták a régi és az új uniós tagállamok közvetlen kifizetéseinek egyenlőségét?

A 73/2009 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése és a 132. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése, valamint a DS/2011/14/REV2. sz. bizottsági munkadokumentum és a C(2012) 4391 végleges bizottsági végrehajtási határozat annyiban, amennyiben tartalmuk és célkitűzéseik értelmében a régi tagállamoknál jelentősen kevesebb támogatásban részesülő új tagállamokban 2012-ben alkalmazzák a közvetlen kifizetések modulációját és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések csökkentését, ellentétesek-e az uniós jog elveivel, többek között a bizalomvédelem elvével, a tisztességes verseny elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével, valamint a közös agrárpolitika EUMSZ 39. cikkben meghatározott célkitűzéseivel, különösen a mezőgazdaság nagyobb termelékenységére irányuló célkitűzéssel?

A 73/2009 rendelet 132. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdésének módosítása („2012-től kezdődően, figyelembe véve a 7. cikknek a 10. cikkel összefüggésben való alkalmazását”), amelyre helyesbítési eljárás keretében került sor (HL L 43., 7. o.; ezzel a módosítással nem technikai jellegű változtatásra került sor, és a rendelkezés tartalma alapvetően megváltozott, mivel az új és a régi uniós tagállamokban 2012-re előirányozták a közvetlen kifizetések egyenlővé válását), sérti-e az uniós jogi elveket, többek között a bizalomvédelem elvét, a jogbiztonság elvét, a megfelelő ügyintézés elvét és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét?

[Az 1259/99 rendelet 1c. cikkének a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány] II. melléklete 6. fejezete („Mezőgazdaság”) A. része 27. pontja b) alpontja által megállapított szövegében] alkalmazott „dydis” [„szint”] kifejezés ugyanazt jelenti-e, mint a 73/2009 rendelet 132. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdésében alkalmazott „lygis” [„szint”] szó?

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem közzétett, és megfelelő indokolást nem tartalmazó DS/2011/14/REV2. sz. bizottsági munkadokumentum és C(2012) 4391 végleges bizottsági végrehajtási határozat – amelyeket kizárólag arra a feltételezésre alapozva fogadtak, hogy a közvetlen kifizetések szintje 2012-ben egyenlő lesz az új és a régi tagállamokban – ellentétesek-e a csatlakozási okmánnyal, és sértik-e az uniós jogi elveket, többek között a jogbiztonság elvét, a bizalomvédelem elvét és a megfelelő ügyintézés elvét? Amennyiben igen, meg kell-e semmisíteni a bizottsági végrehajtási határozat 1. cikkének (4) bekezdését, mivel ellentétes a 73/2009 rendelettel és a csatlakozási okmánnyal?

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 16. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/28

A Conseil d'État (Franciaország) által 2014. március 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – FCD – Fédération des entreprises du commerce et de la distribution, FMB – Fédération des magasins de bricolage et de l’aménagement de la maison kontra Ministre de l’écologie, du développement durable et de l’énergie

(C-106/14. sz. ügy)

2014/C 142/35

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperesek: FCD – Fédération des entreprises du commerce et de la distribution, FMB – Fédération des magasins de bricolage et de l’aménagement de la maison

Alperes: Ministre de l’écologie, du développement durable et de l’énergie

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Az 1907/2006 (REACH) rendelet (1) 7. cikke (2) bekezdéséből, valamint 33. cikkéből eredő kötelezettségek, amennyiben az e rendelet értelmében vett valamely „árucikk” több olyan elemből áll, amelyek maguk is megfelelnek az „árucikk” e rendeletben rögzített meghatározásának, csak az összeállított árucikk tekintetében alkalmazandók, vagy az „árucikk” meghatározásának megfelelő minden egyes elem tekintetében?

(1) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 396., 1. o., helyesbítések: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.; HL L 141., 2008.5.31., 22. o.; HL L 36., 2009.2.5., 84. o. és HL L 118., 2010.5.12., 89. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/28

A Varhoven administrativen sad (Bulgária) által 2014. március 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – „GST – Sarviz AG Germania” kontra Direktor na direktsia „Obzhalvane i danachno osiguritelna praktika” Plovdiv pri Tsentralno upravlenie na NAP

(C-111/14. sz. ügy)

2014/C 142/36

Az eljárás nyelve: bolgár

A kérdést előterjesztő bíróság

Varhoven administrativen sad

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél:„GST – Sarviz AG Germania”

Ellenérdekű fél: Direktor na direktsia „Obzhalvane i danachno osiguritelna praktika” Plovdiv pri Tsentralno upravlenie na NAP

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK irányelv (1) 193. cikkét, hogy a héát vagy az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany, vagy a termékértékesítés beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője csak akkor köteles megfizetni, ha az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást nem abban a tagállamban letelepedett adóalany teljesíti, mint amelyikben a héát meg kell fizetni, amennyiben ezt az érintett tagállam előírja, nem köteles azonban egyidejűleg mindkét személy megfizetni azt?

Amennyiben abból kell kiindulni, hogy a héát csak a két személy egyike – vagy az eladó, illetve a szolgáltató, vagy a termékértékesítés beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője – köteles megfizetni, ha ezt az érintett tagállam előírja, úgy azokban az esetekben is követni kell-e az irányelv 194. cikke szerinti szabályt, amelyekben a szolgáltatás igénybevevője tévesen alkalmazta a fordított adózási eljárást, mert abból indult ki, hogy a szolgáltató nem létesített állandó telephelyet a Bolgár Köztársaság területén a héa céljából, a szolgáltató azonban végül mégis létesített állandó telephelyet a teljesített szolgáltatásnyújtás tekintetében?

Úgy kell-e értelmezni a közös héarendszer létrehozásában és működésében alapvető jelentőségű adósemlegesség elvét, hogy az lehetővé teszi az alapügyben szereplő olyan adóellenőrzési gyakorlatot, amely alapján a héát a szolgáltatás igénybevevője által alkalmazott fordított adózási eljárás ellenére újból kivetették a szolgáltatóra is, ha figyelembe vesszük, hogy a szolgáltatás igénybevevője már felszámította a szolgáltatást terhelő héát, nem áll fenn az adóbevétel-kiesés veszélye, és a nemzeti jogszabályban az adójogi dokumentumok tekintetében rögzített helyesbítési szabály nem alkalmazható?

Úgy kell-e értelmezni az adósemlegesség elvét, hogy az nem teszi lehetővé, hogy az adóhatóság valamely nemzeti jogszabály alapján megtagadja a többszörösen kivetett héa visszatérítését az olyan szolgáltatást nyújtó szolgáltatótól, amelynek tekintetében annak igénybevevője a ZDDS 82. cikkének (2) bekezdése alapján felszámította a héát, ha az adóhatóság a megfelelő adójogi dokumentum hiánya miatt tagadta meg a szolgáltatás igénybevevőjétől a többszörösen kivetett héa levonásának jogát, a nemzeti jogszabályban rögzített helyesbítési szabály azonban a rendelkezésre álló jogerős adóellenőrzési határozat miatt már nem alkalmazható?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/30

A Törvényszék 2014. március 20-i ítélete – Faci kontra Bizottság

(T-46/10. sz. ügy) (1)

((„Verseny - Kartellek - Az ESBO/észter hőszabályozók európai piaca - Az EK 81. cikk és az EGT-megállapodás 53. cikke megsértését megállapító határozat - Az árak rögzítése, a piacok és az ügyfelek felosztása, valamint bizalmas üzleti információk cseréjére - A jogsértés egyik ágának bizonyítéka - Bírságok - Egyenlő bánásmód - Megfelelő ügyintézés - Ésszerű határidő - Arányosság”))

2014/C 142/37

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Faci SpA (Milánó, Olaszország) (képviselők: S. Piccardo ügyvéd, S.Crosby solicitor, és S. Santoro ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: kezdetben K. Mojzesowicz, F. Ronkes Agerbeek és J. Bourke, később F. Ronkes Agerbeek, J. Bourke és F. Castilla Contreras és végül F. Ronkes Agerbeek, F. Castilla Contreras és R. Sauer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az [EK] 81. cikke és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/C.38.589. hőstabilizátorok ügy) 2009. november 11-én hozott C (2009) 8682 végleges bizottsági határozat megsemmisítése, illetve másodlagosan a felperessel szemben kiszabott bírság megsemmisítése vagy összegének csökkentése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Faci SpA-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 100., 2010.4.17.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/30

A Törvényszék 2014. március 20-i ítélete – Reagens kontra Bizottság

(T-181/10. sz. ügy) (1)

((„A dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Kartelljogi eljárás keretében a bizonyos vállalkozások fizetőképtelenségének figyelembevételére irányuló kérelmekkel kapcsolatos dokumentumok - A hozzáférés megtagadása - Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmével kapcsolatos kivétel - Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmére vonatkozó kivétel - Nyomós közérdek - Konkrét és egyedi vizsgálat lefolytatásának kötelezettsége - Részleges hozzáférés”))

2014/C 142/38

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Reagens SpA (San Giorgio di Piano, Olaszország) (képviselik kezdetben: B. O’Connor solicitor, L. Toffoletti, E. De Giorgi és D. Gullo ügyvédek, később: B. O’Connor, L. Toffoletti és E. De Giorgi)

Alperes: Európai Bizottság (képviselik kezdetben: P. Costa de Oliveira és J. Bourke, később: P. Costa de Oliveira és F. Ronkes Agerbeek meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A „COMP/38589 – hőstabilizátorok” eljárás iratainak bizonyos dokumentumaihoz való hozzáférést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) alapján a felperestől megtagadó 2010. február 23-i Gestdem 2009/5145. sz. bizottsági határozat megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

A Törvényszék megsemmisíti a „COMP/38589 – hőstabilizátorok” eljárás iratainak bizonyos dokumentumaihoz való hozzáférést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Reagens SpA-tól megtagadó 2010. február 23-i Gestdem 2009/5145. sz. bizottsági határozatot abban a részében, amelyben az megtagadta a vállalkozások kérelmeinek nem bizalmas változatához, valamint az Európai Bizottság első kérdőívéhez való hozzáférést.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Törvényszék a Reagens SpA-t kötelezi saját költségei felének, valamint a Bizottság költségei felének viselésére.

4)	A Törvényszék a Bizottságot kötelezi saját költségei felének, valamint a Reagens SpA költségei felének viselésére.

(1) HL C 179., 2010.7.3

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/31

A Törvényszék 2014. március 21-i ítélete – Yusef kontra Bizottság

(T-306/10. sz. ügy) (1)

((„Közös kül- és biztonságpolitika - Az Oszáma bin Ládennel, az Al-Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések - 881/2002/EK rendelet - Valamely személy pénzkészleteinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása az Egyesült Nemzetek valamely szerve által összeállított listára való felvétele következtében - Szankcióbizottság - A 881/2002 rendelet I. mellékletébe történő későbbi felvétel - E felvétel törlésének Bizottság általi megtagadása - Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset - Alapvető jogok - A meghallgatáshoz, a hatékony bírósági jogorvoslathoz és a tulajdon tiszteletben tartásához való jog”))

2014/C 142/39

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Hani El Sayyed Elsebai Yusef (London, Egyesült Királyság) (képviselők kezdetben: E. Grieves barrister és H. Miller solicitor, később: E. Grieves, H. Miller, P. Moser QC és R. Graham solicitor)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: E. Paasivirta, M. Konstantinidis és T. Scharf meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: az Európai Unió Tanácsa (képviselők kezdetben: E. Finnegan és R. Szostak, később: E. Finnegan meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 265. cikk alapján annak megállapítása iránt benyújtott kereset, hogy a Bizottság – jogellenesen – elmulasztotta visszavonni az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a tálibokkal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről és a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 54. alkalommal történő módosításáról szóló, 2005. október 5-i 1629/2005/EK bizottsági rendeletet (HL L 260., 9. o.), annak a felperest érintő részében.

Az ítélet rendelkező része

Az Európai Bizottság – mivel elmulasztotta orvosolni a Hani El Sayyed Elsebai Yusef pénzeszközeinek befagyasztása során vétett eljárási hibákat és érdemi szabálytalanságokat – nem teljesítette az EUM-Szerződésből és az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendeletből eredő kötelezettségeit.

2)	A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Bizottság a saját költségein felül viseli H. Yusef költségeit, valamint a költségmentesség címén a Törvényszék pénztára által megelőlegezett összegeket.

4)	Az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 260., 2010.9.25.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/32

A Törvényszék 2014. március 25-i ítélete – Deutsche Bank kontra OHIM (Leistung aus Leidenschaft)

(T-539/11. sz. ügy) (1)

((Közösségi védjegy - A Leistung aus Leidenschaft közösségi szóvédjegy bejelentése - Reklámjelmondatból álló védjegy - Feltétlen kizáró okok - A megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Egyenlő bánásmód - Indokolási kötelezettség - Első alkalommal a Törvényszék előtt felhozott bizonyítékok))

2014/C 142/40

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Deutsche Bank AG (Frankfurt, Németország) (képviselők: R. Lange, T. Götting és G. Hild ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: G. Schneider meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Leistung aus Leidenschaft szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában 2011. augusztus 3-án hozott határozata (R 188/2011–4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Deutsche Bank AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 13., 2012.1.14.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/33

A Törvényszék 2014. március 25-i ítélete – Deutsche Bank kontra OHIM (Passion to Perform)

(T-291/12. sz. ügy) (1)

((Közösségi védjegy - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - Passion to Perform szóvédjegy - Reklámjelmondatból álló védjegy - Feltétlen kizáró okok - A megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - Egyenlő bánásmód))

2014/C 142/41

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Deutsche Bank AG (Frankfurt, Németország) (képviselők: R. Lange, T. Götting és G. Hild ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: I. Harrington meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM negyedik fellebbezési tanácsának a Passion to Perform szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában 2012. április 24-én hozott határozata (R 2233/2011–4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Deutsche Bank AG-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 273., 2012.9.8.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/33

A Törvényszék 2014. március 26-i ítélete – Still kontra OHIM (Fleet Data Services)

(T-534/12. és T-535/12. sz. egyesített ügyek) (1)

((Közösségi védjegy - A Fleet Data Services és Truck Data Services közösségi ábrás védjegyek bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - A megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja - Meghallgatáshoz való jog - A 207/2009/EK rendelet 75. cikkének második mondata))

2014/C 142/42

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Still GmbH (Hamburg, Németország) (képviselő: S. Waller ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Poch meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Fleet Data Services ábrás megjelölés, illetve a Truck Data Services ábrás megjelölések közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában 2012. szeptember 10-én hozott határozatai (R 130/2012–1. és 4/2012–1. sz. ügyek) ellen benyújtott két kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a kereseteket elutasítja.

2)	A Törvényszék a Still GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 32., 2013.2.2.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/34

A Törvényszék 2014. március 21-i ítélete – FTI Touristik kontra OHIM (BigXtra)

(T-81/13. sz. ügy) (1)

((Közösségi védjegy - A BigXtra közösségi szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - A megkülönböztető képesség hiánya - A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja))

2014/C 142/43

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: FTI Touristik GmbH (München, Németország) (képviselő: A. Parr ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: A. Pohlmann meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a BigXtra szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában 2012. november 29-én hozott határozata (R 2521/2011–1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék az FTI Touristik GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 108., 2013.4.13.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/34

A Törvényszék 2014. március 5-i végzése – Chrysamed Vertrieb kontra OHIM – Chrysal International (Chrysamed)

(T-46/12. sz. ügy) (1)

((Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A lajstromozás iránti kérelem visszavonása - Okafogyottság))

2014/C 142/44

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Chrysamed Vertrieb GmbH (Salzburg, Ausztria) (képviselők: kezdetben T. Schneider, később M. Koch és végül I. Rungg ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: G. Schneider meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó a Törvényszék előtti eljárásban: Chrysal International BV (Naarden, Hollandia) (képviselők: A. Killan, M. Marell és M. Senftleben ügyvédek)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának a Chrysal International BV és a Chrysamed Vertrieb GmbH közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2011. november 22-én hozott határozata (R 64/2011–1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Törvényszék a Chrysamed Vertrieb GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 98., 2012.3.31.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/35

A Törvényszék 2014. február 3-i végzése – Imax kontra OHIM – Himax Technologies (IMAX)

(T-198/13. sz. ügy) (1)

((Közösségi védjegy - Felszólalás - A felszólalás visszavonása - Okafogyottság))

2014/C 142/45

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Imax Corporation (Mississauga, Kanada) (képviselők: V. von Bomhard ügyvéd és K. Hughes solicitor)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Himax Technologies, Inc. (Hsinhua, Tajvan)

Az ügy tárgya

Az OHIM ötödik fellebbezési tanácsának a Himax Technologies, Inc. és az Imax Corporation közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2013. január 23-án hozott határozata (R 740/2012–5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Rendelkező rész

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A felek maguk viselik költségeiket.

(1) HL C 171., 2013.6.15.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/35

2014. január 27-én benyújtott kereset – BR IP Holder kontra OHIM – Greyleg Investments (HOKEY POKEY)

(T-62/14. sz. ügy)

2014/C 142/46

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: BR IP Holder LLC (Canton, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: F. Traub jogász és C. Rohsler solicitor)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Greyleg Investments Ltd (Baltonsborough, Egyesült Királyság)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának az R 1091/2012-4. sz. ügyben 2013. november 22-én hozott határozatát;

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy: a 30. osztályba tartozó „cukrászárukra” vonatkozó HOKEY POKEY szóvédjegy – 9 275 678. sz. közösségi védjegybejelentés

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a korábbi, lajstromozatlan HOKEY POKEY védjegy, amelyet állítólag az Egyesült Királyságban használnak „cukrászáruk, különösen fagylaltok” tekintetében.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást teljes egészében elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a közösségi védjegyrendelet 8. cikke (4) bekezdésének megsértése.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/36

2014. február 14-én benyújtott kereset – Société Générale kontra Bizottság

(T-98/14. sz. ügy)

2014/C 142/47

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Société Générale SA (Párizs, Franciaország) (képviselők: P. Zelenko, J. Marthan és D. Kupka ügyvédek)

Alperes: az Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az Európai Bizottság „EIRD”-ügyben 2013. december 4-én hozott C (2013) 8512 végleges határozata 2. cikkének c) pontját, annyiban, amennyiben az bírságot szab ki a Société Générale-lal szemben;

—	csökkentse az e határozattal a Société Générale-lal szemben kiszabott bírság összegét megfelelő mértékűre;

—	mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első, a Bizottság által az eladások értéke kiszámításához alkalmazott módszerének meghatározásakor elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára vonatkozó jogalap, mivel a megtámadott határozatban az e módszer alapján figyelembe vett értékek nem tükrözik az eljárás alá vont bankoknak a jogsértés által érintett piacon a jogsértés időszaka alatt fennálló pozícióját (első rész). A felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság ezzel megsértette a gondosságra vonatkozó kötelezettségét (második jogalap) és veszélyeztette az egyenlő bánásmód elvét (harmadik jogalap), valamint a jogos bizalom elvét (negyedik rész).

2.	A második, a Bizottság által az eljárás alá vont bankok eladásaira vonatkozóan figyelembe vett értékek kiszámításakor alkalmazott módszer kiválasztásával kapcsolatos indokolás hiányára vonatkozó jogalap

A harmadik, arra vonatkozó jogalap, hogy a Törvényszéknek alkalmaznia kellett volna a korlátlan felülvizsgálati jogkörét a felperessel szemben kiszabott bírságnak az eljárás alá vont bankoknak a jogsértés által érintett piacon a jogsértés időszaka alatt fennálló pozícióját tükröző, megfelelő mértékű összegre való csökkentésének érdekében.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/37

2014. február 14-én benyújtott kereset – Universal Utility International kontra OHIM (Greenworld)

(T-106/14. sz. ügy)

2014/C 142/48

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Universal Utility International GmbH & Co.KG (Kaarst, Németország) (képviselő: J. Mietzel ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2013. december 13-i határozatát (R 1658/2013-4. sz. ügy);

—	másodlagosan, a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül abban a részében, amely helyben hagyta a védjegybejelentés 35. és 39. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában történő elutasítását;

—	harmadlagosan, a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül abban a részében, amely helyben hagyta a védjegybejelentés 35. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában történő elutasítását;

—	az OHIM-ot kötelezze az eljárási költségek – ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is – viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a Greenworld szóvédjegy a 4., 35. és 39. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában – 11 616 588. sz. közösségi védjegybejelentés.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a védjegybejelentést elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok:

—	A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése

—	A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/37

2014. február 17-én benyújtott kereset – Burazer és társai kontra Európai Unió

(T-108/14. sz. ügy)

2014/C 142/49

Az eljárás nyelve: horvát

Felek

Felperesek: Drago Burazer (Zágráb, Horvátország), Nikolina Nežić (Zágráb), Blaženka Bošnjak (Sv. Ivan Zelina, Horvátország), Bosiljka Grbašić (Križevci, Horvátország), Tea Tončić (Pula, Horvátország), Milica Bjelić (Dubrovnik, Horvátország), Marijana Kruhoberec (Varaždin, Horvátország) (képviselő: Mato Krmek ügyvéd)

Alperes: Európai Unió

Kereseti kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

ítéletben állapítsa meg, hogy az Európai Unió köteles megtéríteni a felpereseknek azáltal okozott kárt, hogy az Európai Bizottság nem teljesítette a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés teljesítésének nyomon követésére vonatkozó, a Csatlakozási Okmány 36. cikkéből (VII. melléklet 1. pont) eredő kötelezettségét a bírósági végrehajtói szakmának a Horvát Köztársaság jogrendszerébe való bevezetése tekintetében;

—	a jelen ítélet jogerőssé válásáig függessze fel a kereseti összegre vonatkozó határozathozatalt;

—	a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az alábbi jogalapokra hivatkoznak.

Az Európai Bizottság megsértette az Európai Unió tagállamai és a Horvát Köztársaság között, a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés (HL 2013. L 300., 7. o.]) szerves részét képező Csatlakozási Okmány 36. cikkét (VII. melléklet 1. pont) azáltal, hogy nem akadályozta meg a bírósági végrehajtói szakma létrehozatalára és szervezetére vonatkozó azon jogszabályok hatályon kívül helyezését, amelyet a Horvát Köztársaság az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások során fogadott el. A Csatlakozási Okmány 36. cikke kötelezi a Bizottságot a Horvátország által a csatlakozási tárgyalások során tett valamennyi kötelezettségvállalás szoros nyomon követésére (monitoring), így következésképpen a Horvát Köztársaság által a bírósági végrehajtói szakma létrehozatalára és az e szakma teljeskörű gyakorlásához szükséges valamennyi feltételnek a horvát jogrendszerben legkésőbb 2012. január 1-jéig történő megteremtésére vonatkozóan tett jogi kötelezettségvállalás nyomon követésére. Az Európai Bizottság azonban nem jogosult arra, hogy jóváhagyja a Horvátország által tett ezen kötelezettségvállalás egyoldalú módosításait.

2.	E jogsértéssel az Európai Bizottság közvetlenül kárt okozott a bírósági végrehajtónak kinevezett felpereseknek, akiknek jogos bizalmuk fűződött ahhoz, hogy 2012. január 1-jén megkezdhetik működésüket.

A Bizottság a kötelezettségszegés révén súlyosan és nyilvánvalóan túllépte a számára biztosított mérlegelési jogkör korlátait, és így a felperesek (kinevezett bírósági végrehajtók) jogos bizalmát megsértve jelentős vagyoni és nem vagyoni kárt okozott, amelyet az Unió EUMSZ 340. cikk második bekezdésének megfelelően köteles megtéríteni.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/38

2014. február 17-én benyújtott kereset – Škugor és társai kontra Európai Unió

(T-109/14. sz. ügy)

2014/C 142/50

Az eljárás nyelve: horvát

Felek

Felperesek: Davor Škugor (Sisak, Horvátország), Ivan Gerometa (Vrsar, Horvátország), Kristina Samardžić (Split, Horvátország), Sandra Cindrić (Karlovac, Horvátország), Sunčica Gložinić (Varaždin, Horvátország), Tomislav Polić (Kaštel Novi, Horvátország), Vlatka Pižeta (Varaždin) (képviselő: Mato Krmek ügyvéd)

Alperes: Európai Unió

Kereseti kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

—	a jelen ítélet jogerőssé válásáig függessze fel a kereseti összegre vonatkozó határozathozatalt;

—	a költségekről jelenleg ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az alábbi jogalapokra hivatkoznak.

2.	E jogsértéssel az Európai Bizottság közvetlenül kárt okozott a bírósági végrehajtónak kinevezett felpereseknek, akiknek jogos bizalmuk fűződött ahhoz, hogy 2012. január 1-jén megkezdhetik működésüket.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/39

2014. február 19-én benyújtott kereset – Finnország kontra Bizottság

(T-124/14. sz. ügy)

2014/C 142/51

Az eljárás nyelve: finn

Felek

Felperes: Finn Köztársaság (képviselők: J. Heliskoski és S. Hartikainen)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2013. december 12-i C(2013) 8743 végleges bizottsági végrehajtási határozatot (HL L 338., 81. o.) annyiban, amennyiben az a Finn Köztársasággal szemben az 1974/2006/EK rendelet 55. cikkének be nem tartása miatt 927 827,58 euró összegű finanszírozási kiigazítást rendel el,

—	kötelezze a Bizottságot az eljárásban felmerült költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes egy jogalapra hivatkozik: a Bizottság tévesen értelmezte és alkalmazat az 1974/2006 rendelet (1) 55. cikkét. Tévesen tekintette úgy, hogy Finnországban a használt gépek és berendezések vásárlására vonatkozóan megállapított feltételek nem állnak összhangban az 1974/2006 rendelet 55. cikk (1) bekezdésének b) pontjával.

(1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 1974/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 368., 15. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/40

2014. február 14-én benyújtott kereset – Gappol Marzena Porczyńska kontra OHIM – GAP (ITM) – (GAPPol)

(T-125/14. sz. ügy)

2014/C 142/52

A keresetlevél nyelve: lengyel

Felek

Felperes: PP Gappol Marzena Porczyńska (Łódź, Lengyelország) (képviselő: J. Gwiazdowska jogtanácsos)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: GAP (ITM), Inc. (San Francisco, Egyesült Államok)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) első fellebbezési tanácsának 2013. december 2-án az R 686/2013-1. sz. ügyben hozott határozatát;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a „GAPPol” szóelemet tartalmazó ábrás védjegy a 20., 25. és 37. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában – a 8 346 165. sz. közösségi védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „GAP” közösségi szóvédjegyek, a „GAP” szóelemet tartalmazó közösségi ábrás védjegyek, valamint a „GAP” nemzeti szóvédjegyek és a „GAP” szóelemet tartalmazó nemzeti ábrás védjegyek a 25. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/40

2014. február 28-án benyújtott kereset – Németország kontra Bizottság

(T-134/14. sz. ügy)

2014/C 142/53

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: T. Henze és J. Möller meghatalmazottak, valamint T. Lübbig ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

az EUMSZ 264. cikk alapján semmisítse meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatásra és az energiaigényes vállalkozások számára csökkentett EEG-pótdíjra vonatkozó eljárásban (SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. állami támogatás – Németország) 2013. december 18-án hozott C (2013) 4424 végleges európai bizottsági határozatot;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: a 659/1999/EK rendelet (1) 4. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésének megsértése

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes anélkül indította meg a hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a tényállás teljes körű feltárására vonatkozó gondossági kötelezettségének eleget tett volna. Amennyiben a Bizottság a tényállást gondosan feltárta volna, nem lett volna ok a hivatalos vizsgálati eljárás megindítására.

A második jogalap: a tényállás megítélése során felmerült nyilvánvaló mérlegelési hiba

A második jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság az alapul fekvő tényállást, nevezetesen a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény működési módját, különösen az e törvény szerinti pénzügyi forgalmi rendszert tévesen ítélte meg. Továbbá a Bizottság az „államot” mint jogalkotót és mint a felügyeleti hatóságok fenntartóját tévesen ítélte meg, és ebből helytelenül vezette le azt, hogy ellenőrzési viszony áll fenn.

A harmadik jogalap: a külön kompenzációs rendszer nem jelent kedvezményt az energiaigényes vállalkozásokra nézve

A felperes előadja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, amennyiben a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával szemben azt feltételezte, hogy az energiaigényes vállalkozások kedvezményben részesülnek.

A negyedik jogalap: nem állami forrásokból nyújtott kedvezmény

Ennek keretében előadják, hogy a Bizottság az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését annyiban is tévesen alkalmazta, amennyiben azt feltételezte, hogy az állami hatóságok ellenőrzést gyakorolnak a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényben szabályozott rendszerben részt vevő különböző magánvállalkozások vagyona felett.

Az ötödik jogalap: az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk téves értelmezése és alkalmazása

A felperes az ötödik jogalap keretében arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a szabályos közigazgatási eljárás elvét és a bizalomvédelem elvét azáltal, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvényt az EUMSZ 30. cikk és az EUMSZ 110. cikk alapján vizsgálta, noha e törvény működési módját több mint 10 éve ismeri. A Bizottság azért is tévesen alkalmazta az EUMSZ 30. cikket és az EUMSZ 110. cikket, mert nem az e rendelkezések értelmében vett közteherről és nem hátrányosan megkülönböztető helyzetről van szó.

(1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/41

2014. február 28-án benyújtott kereset – SolarWorld és társai kontra Tanács

(T-141/14. sz. ügy)

2014/C 142/54

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: SolarWorld AG (Bonn, Németország); Brandoni solare SpA (Castelfidardo, Olaszország); és Solaria Energia y Medio Ambiente, SA (Madrid, Spanyolország) (képviselők: L. Ruessmann ügyvéd, és J. Beck Solicitor)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg a kereset elfogadhatóságát és megalapozottságát;

—	semmisítse meg a 1238/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (1) 3. cikkét;

—	a jelen ügyet egyesítse a T-507/13. sz. üggyel; és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet 3. cikke nyilvánvaló értékelési hibában szenved, és sérti a dömpingellenes alaprendelet (2) 8. cikkét abban a tekintetben, hogy mentesít az intézkedések alól olyan kínai gyártókat, akiktől a Bizottság a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogának és a megfelelő ügyintézés elvének, valamint a felperesek védekezéshez való jogának a megsértésével együttes kötelezettségvállalást fogadott el, valamint sérti a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdését és 19. cikkének (2) bekezdését.

A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet 3. cikke nyilvánvaló értékelési hibában szenved, és sérti a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkét abban a tekintetben, hogy az intézkedések alól mentesít olyan kínai gyártókat, akiktől a Bizottság jogellenes együttes kötelezettségvállalást fogadott el.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet 3. cikke sérti az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdését abban a tekintetben, hogy bizonyos kínai gyártókat mentesít a kérdéses intézkedések alól a 2013/707/EU végrehajtási határozat (3) és a 2013/423/EU bizottsági határozat (4) által elfogadott és megerősített, olyan kötelezettségvállalásra vonatkozó ajánlat alapján, amely horizontális árrögzítő megállapodás.

(1) A Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. december 2-i 1238/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 325., 1. o.)

(2) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o.)

(3) A Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló, 2013. december 4-i 2013/707/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL L 325., 214. o.)

(4) A Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, 2013. augusztus 2-i 2013/423/EU bizottsági határozat (HL L 209., 26. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/42

2014. február 28-án benyújtott kereset – SolarWorld és társai kontra Tanács

(T-142/14. sz. ügy)

2014/C 142/55

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg a kereset elfogadhatóságát és megalapozottságát;

—	semmisítse meg a 1239/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (1) 2. cikkét;

—	a jelen ügyet egyesítse a T-507/13. sz. üggyel; és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet 2. cikke nyilvánvaló értékelési hibában szenved, és sérti a dömpingellenes alaprendelet (2) 13. cikkét abban a tekintetben, hogy mentesít az intézkedések alól olyan kínai gyártókat, akiktől a Bizottság a felperesek tisztességes eljáráshoz való jogának és a megfelelő ügyintézés elvének, valamint a felperesek védekezéshez való jogának a megsértésével együttes kötelezettségvállalást fogadott el, valamint sérti a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdését és 29. cikkének (2) bekezdését.

A második, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott rendelet 2. cikke nyilvánvaló értékelési hibában szenved, és sérti a dömpingellenes alaprendelet 13. cikkét abban a tekintetben, hogy az intézkedések alól mentesít olyan kínai gyártókat, akiktől a Bizottság jogellenes együttes kötelezettségvállalást fogadott el.

(1) A Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2013. december 2-i 1239/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 325., 66. o.).

(2) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 188., 93. o.).

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/43

2014. február 28-án benyújtott kereset – Yingli Energy (China) és társai kontra Tanács

(T-160/14. sz. ügy)

2014/C 142/56

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Yingli Energy (China) Co. Ltd (Baoding, Kína); Baoding Tianwei Yingli New Energy Resources Co. Ltd (Baoding); Hainan Yingli New Energy Resources Co. Ltd (Haikou, Kína); Hengshui Yingli New Energy Resources Co. Ltd (Hengshui, Kína); Tianjin Yingli New Energy Resources Co. Ltd (Tianjin, Kína); Lixian Yingli New Energy Resources Co. Ltd (Baoding); Baoding Jiasheng Photovoltaic Technology Co. Ltd (Baoding); Beijing Tianneng Yingli New Energy Resources Technology Co. Ltd (Peking, Kína); Yingli Energy (Beijing) Co. Ltd (Peking); Yingli Green Energy Europe (Düsseldorf, Németország); Yingli Green Energy South East Europe GmbH (Grünwald, Németország); Yingli Green Energy France SAS (Lyon, Franciaország); Yingli Green Energy Spain, SL (La Moraleja, Spanyolország); Yingli Green Energy Italia Srl (Róma, Olaszország); és Yingli Green Energy International AG (Kloten, Svájc) (képviselők: A. Willems, S. De Knop és J. Charles ügyvédek).

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg a kereset elfogadhatóságát;

—

semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. december 2-i 1238/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 325., 1. o.) a felperesekre vonatkozó részében;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hét jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy dömpingellenes intézkedéseket írtak elő a Kínai Népköztársaságban feladott kristályos szilícium fotovillamos modulokra és alapvető részeikre, jóllehet az eljárás megindításáról szóló értesítés csak a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulokat és alapvető részeiket említette, megsértették az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) 5. cikkének (10) bekezdését és 5. cikkének (11) bekezdését.

A második, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy dömpingellenes intézkedéseket írtak elő olyan kristályos szilícium fotovillamos modulokra és azok olyan alapvető részeire, amelyek nem képezték a dömpingellenes vizsgálat tárgyát, megsértették a 1225/2009/EK tanácsi rendelet 1. és 17. cikkét.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy a piacgazdasággal rendelkező országokból származó termékekre vonatkozó dömpingkülönbözetet a nem piacgazdasággal rendelkező országokra vonatkozó módszerrel számolták ki, megsértették a 1225/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkét.

4.	A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy két különböző termékre (azaz, a kristályos szilícium fotovillamos modulokra és az elemekre) vonatkozóan egyetlen vizsgálatot folytattak, megsértették a 1225/2009/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdését.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy a piacgazdasággal rendelkező országokra alkalmazandó bánásmód alkalmazása iránt a felperesek által előterjesztett kérelmet több, mint három hónappal a vizsgálat megindítását követően bírálták el, azt követően, hogy a dömpingkülönbözet kiszámításához szükséges valamennyi információt benyújtották, megsértették a 1225/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontját.

Az hatodik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy nem számszerűsítették külön a dömpingelt behozatal által, valamint az egyéb tényezők által az uniós gazdaság tekintetében bekövetkezett károkat, és következésképpen magasabb vámtételt állapítottak meg, mint amely a dömpingelt behozatal által az uniós gazdaság tekintetében okozott kár megszüntetéséhez szükséges, megsértették a 1225/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikkét, valamint 9. cikkének (4) bekezdését.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy nem ismertették azokat a főbb tényeket és megfontolásokat, amelyek alapján végleges dömpingellenes intézkedést kívántak előírni, megsértették az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 20. cikkének (2) bekezdését.

(1) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/44

2014. február 28-án benyújtott kereset – Yingli Energy (China) és társai kontra Tanács

(T-161/14. sz. ügy)

2014/C 142/57

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	állapítsa meg a kereset elfogadhatóságát;

—

semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2013. december 2-i 1239/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletet (HL L 325., 66. o.) a felperesekre vonatkozó részében;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy kiegyenlítő intézkedéseket írtak elő a Kínai Népköztársaságban feladott kristályos szilícium fotovillamos modulokra és alapvető részeikre, jóllehet az eljárás megindításáról szóló értesítés csak a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulokat és alapvető részeiket említette, megsértették az 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) 10. cikkének (12) és (13) bekezdését.

A második, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy kiegyenlítő intézkedéseket írtak elő olyan kristályos szilícium fotovillamos modulokra és azok olyan alapvető részeire, amelyek nem képezték a szubvencióellenes vizsgálat tárgyát, megsértették az 597/2009/EK tanácsi rendelet 1. és 27. cikkét.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az intézmények azáltal, hogy két különböző termékre (azaz, a kristályos szilícium fotovillamos modulokra és az elemekre) vonatkozóan egyetlen vizsgálatot folytattak, megsértették az 597/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikkének c) pontját.

(1) Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 188., 93. o.)

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/45

2014. március 3-án benyújtott kereset – PRS Mediterranean kontra OHIM – Reynolds Presto Products (NEOWEB)

(T-166/14. sz. ügy)

2014/C 142/58

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: PRS Mediterranean (Tel Aviv, Izrael) (képviselők: A. Spath és V. Töbelmann ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Reynolds Presto Products, Inc. (Richmond, Egyesült Államok)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2013. november 28-i határozatát (R 889/2012-2. és R 635 2012-2. sz. egyesített ügyek);

—	az alperest kötelezze az eljárás költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a felperes.

Az érintett közösségi védjegy: a NEOWEB szóvédjegy a 19. osztályba tartozó áruk vonatkozásában – 6 184 568. sz. közösségi védjegybejelentés.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: GEOWEB nemzeti szóvédjegyek az 1., 17. és 19. osztályba tartozó áruk vonatkozásában és az Európai Unió valamennyi tagállamában a kereskedelemben használt GEOWEB lajstromozatlan védjegy.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak részben helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a közösségi védjegyrendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának, 8. cikke (3) bekezdésének és 8. cikke (5) bekezdésének megsértése.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/46

2014. március 20-án benyújtott kereset – Stahlwerk Bous kontra Bizottság

(T-172/14. sz. ügy)

2014/C 142/59

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Stahlwerk Bous GmbH (Bous, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az alperes SA.33995 (2013/C) (korábbi 2013/NN) sz. ügyben (állami támogatás – Németország – támogatás a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia számára és csökkentett EEG-pótdíj az energiaigényes vállalkozások számára) az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát (az értesítés az észrevételek benyújtására vonatkozó felhívással történt) (HL 2014. C 37., 73. o.);

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy az alperes az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos eljárás megindításáról szóló határozatát nem az EUMSZ 296. cikk második bekezdésének megfelelően indokolta. Az eljárást megindító határozatban nincs külön anyagi, ténybeli és jogi szempontokon alapuló értékelés azzal kapcsolatban, hogy megvalósult az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti valamennyi tényállási elem.

A Szerződések megszegése

—

A felperes ennek keretében úgy érvel, hogy a Bizottság eljárást megindító határozata sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését. Ennek kapcsán kifejti, hogy az Európai Unió Bírósága már a C-379/98. sz. PreussenElektra-ügyben 2001. március 13-án hozott ítéletében (HL 2001., I-2099. o.) úgy határozott, hogy a megújuló energiák elsőbbségéről szóló törvény (a továbbiakban: EEG) nem jelent támogatást. Az EEG lényegében változatlanul van érvényben. Különösen az állami támogatási jogi értékelés szempontjából lényeges szempontok maradtak változatlanok. Ugyanez vonatkozik az alperes 2002. május 22-i határozatára (HL C 164., 5. o.), amelyben az alperes megállapította, hogy az EEG nem képez támogatást.

—

A felperes továbbá úgy érvel, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem meríti ki az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt, állami támogatási jogi tényállásokat. E tekintetben előadja, hogy az EEG-pótdíj korlátozása nem olyan kedvezmény, amelyet valamely vállalkozás szokványos piaci feltételek között nem kapott volna meg, e korlátozás nem szelektív jellegű, esetében nem állami vagy állami forrásból nyújtott támogatásról van szó, továbbá se nem torzítja a versenyt, se nem érinti esetlegesen a tagállamok közötti kereskedelmet.

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/47

2014. március 20-án benyújtott kereset – WeserWind kontra Bizottság

(T-173/14. sz. ügy)

2014/C 142/60

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: WeserWind GmbH Offshore Construction Georgsmarienhütte (Bremerhaven, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik.

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/47

2014. március 20-án benyújtott kereset – Dieckerhoff Guss kontra Bizottság

(T-174/14. sz. ügy)

2014/C 142/61

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Dieckerhoff Guss GmbH (Gevelsberg, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/48

2014. március 20-án benyújtott kereset – Walter Hundhausen kontra Bizottság

(T-175/14. sz. ügy)

2014/C 142/62

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Walter Hundhausen GmbH (Schwerte, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/49

2014. március 20-án benyújtott kereset – Georgsmarienhütte kontra Bizottság

(T-176/14. sz. ügy)

2014/C 142/63

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Georgsmarienhütte GmbH (Georgsmarienhütte, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/50

2014. március 20-án benyújtott kereset – Harz Guss Zorge kontra Bizottság

(T-177/14. sz. ügy)

2014/C 142/64

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Harz Guss Zorge GmbH (Zorge, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/51

2014. március 20-án benyújtott kereset – Friedrich Wilhelms-Hütte Eisenguss kontra Bizottság

(T-178/14. sz. ügy)

2014/C 142/65

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Friedrich Wilhelms-Hütte Eisenguss GmbH (Mülheim an der Ruhr, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/52

2014. március 20-án benyújtott kereset – Schmiedewerke Gröditz kontra Bizottság

(T-179/14. sz. ügy)

2014/C 142/66

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Schmiedewerke Gröditz GmbH (Gröditz, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/53

2014. március 21-én benyújtott kereset – Schmiedag kontra Bizottság

(T-183/14. sz. ügy)

2014/C 142/67

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Schmiedag GmbH (Hagen, Németország) (képviselők: H. Höfler, C. Kahle és V. Winkler ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

—	az alperest kötelezze az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes lényegében a következőkre hivatkozik:

Lényeges alaki szabályok megsértése

—

A Szerződések megszegése

—

A közös piaccal való összeegyeztethetőség

—	Amennyiben a Törvényszék arra az álláspontra jutna, hogy állami támogatásról van szó, a felperes megítélése szerint az az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontja alapján összeegyeztethető a közös piaccal.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/53

2014. március 21-én benyújtott kereset – Atlantic Multipower Germany kontra OHIM – Nutrichem Diät + Pharma (NOxtreme)

(T-186/14. sz. ügy)

2014/C 142/68

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Atlantic Multipower Germany GmbH & Co. OHG (Hamburg, Németország) (képviselő:W. Berlit ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Nutrichem Diät + Pharma GmbH (Roth, Németország)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) negyedik fellebbezési tanácsának az R 764/2013-4. sz. ügyben 2014. január 29-én hozott határozatát;

—	helyezze hatályon kívül a törlési osztály 2013. április 12-i határozatát (ügyiratszám: 6333C);

—	a beavatkozót kötelezze az eljárási költségek – ideértve a fellebbezési eljárás során felmerült költségeket is – viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A törlés iránti kérelemmel érintett közösségi védjegy: az 5., 29., 30. és 32. osztályba tartozó árukra vonatkozó „NOxtreme” szóvédjegy – 10 177 889. sz. közösségi védjegy.

A közösségi védjegy jogosultja: a felperes.

A közösségi védjegy törlését kérelmező fél: Nutrichem Diät + Pharma GmbH.

A törlés iránti kérelem indokolása: az 5., 29. és 32. osztályba tartozó árukra vonatkozó, az „X-TREME” szóelemet tartalmazó nemzeti és közösségi ábrás védjegy.

A törlési osztály határozata: a törlési osztály a kérelemnek helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok:

—	A 207/2009 tanácsi rendelet 42. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 57. cikkének (2) és (3) bekezdése;

—	A 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/56

A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2014. március 26-i ítélete – CP kontra Parlament

(F-8/13. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Tisztviselő - Egységvezető - Próbaidő - Az egységvezetői szolgálati jogviszonyban való meg nem erősítés - Nem vezetői állásba történő újrabeosztás - A Parlament belső szabályai))

2014/C 142/75

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: CP (képviselők: L. Levi és A. Tymen ügyvédek)

Alperes: Parlament (képviselők: O. Caisou-Rousseau és V. Montebello-Demogeot meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperest az egységvezetői szolgálati jogviszonyában meg nem erősítő és őt a Belső Politikák Főigazgatóságra áthelyező határozat megsemmisítése iránti kérelem

Az ítélet rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti a 2012. március 23-i határozatot, amellyel az Európai Parlament nem erősítette meg CP-t az egységvezetői szolgálati jogviszonyában, továbbá áthelyezte őt az „Az Unió belső politikái” főigazgatóságra.

2)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	Az Európai Parlament maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni a CP részéről felmerült költségeket is.

(1) HL C 108., 2013.4.13., 39. o.

12.5.2014

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 142/56

A Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) 2014. február 27-i végzése – Walton kontra Bizottság

(F-32/13. sz. ügy) (1)

((Közszolgálat - Ideiglenes alkalmazott - Távozási díj - Az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága által megállapított lemondás - A lemondás időpontjának meghatározása - Jogerő - A kinevezésre jogosult hatóság peres jogorvoslat hiányában véglegessé váló határozatai - Az előzetes igazgatási eljárás be nem tartása - Nyilvánvaló elfogadhatatlanság))

2014/C 142/76

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Robert Walton (Oxford, Egyesült Királyság) (képviselő: F. Moyse ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall et A.-C. Simon meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperesnek távozási díj címén járó, a Bizottság által ki nem fizetett különbözet kifizetésére irányuló kérelmet elutasító határozat megsemmisítése iránti kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja.

2)	R. Walton maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 207., 2013.07.20., 58. o.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 142

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	57. évfolyam 2014. május 12.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Az Európai Unió Bírósága
2014/C 142/01	Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 135., 2014.5.5.	1