27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/1

---

A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2014. március 10.)

a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről

2014/C 88/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. és 166. cikkével együtt értelmezett 292. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A fiatalokat különösen erőteljesen sújtja a válság. Az elmúlt években a fiatalok körében a munkanélküliségi ráta számos tagállamban történelmi csúcsokat ért el, és rövid távon nem látható semmilyen jel annak csökkenésére. A fiatalok foglalkoztathatóságának és termelékenységének támogatása kulcsfontosságú a munkaerőpiacra való belépésükhöz.

(2)

Az oktatási rendszerből a munka világába történő zökkenőmentes átmenet elengedhetetlen a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek növelése szempontjából. A fiatalok oktatásának javítása és a munka világába való átmenet megkönnyítése azért szükséges, hogy 2020-ra megvalósuljon az Európa 2020 stratégiában szereplő azon kiemelt cél, hogy a 20 és 64 év közötti nők és férfiak körében a foglalkoztatási ráta elérje a 75 %-ot. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 8. iránymutatás (1) felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a fiatalok – elsősorban a nem dolgozó, illetve az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok – támogatására olyan programokat, amelyek segítik az első munkába állást, a munkatapasztalatok szerzését, vagy további oktatási és továbbképzési lehetőségeket – például szakmai gyakorlatokat – kínálnak, és a fiatalok munkanélkülivé válása esetén gyorsan avatkozzanak be.

(3)	Az elmúlt két évtizedben a szakmai gyakorlatok fontos munkaerő-piaci belépési ponttá váltak.

(4)

Társadalmi-gazdasági költségek merülnek fel, ha a rendes munkaviszonyt – főként ismétlődő – szakmai gyakorlatokkal helyettesítik, nevezetesen, ha a pályakezdő állásokat általában gyakornokoknak ajánlják fel. Ezenkívül az alacsony színvonalú szakmai gyakorlatok – különösen a kevés tanulási lehetőséget biztosítók – nem vezetnek a termelékenység jelentős növekedéséhez, és pozitív jelzésértékük sincs. Szociális költségek is felmerülhetnek a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok esetében, amelyek korlátozhatják a hátrányos helyzetben lévők szakmai előmeneteli lehetőségeit.

(5)

Bizonyított tény, hogy a szakmai gyakorlat minősége és a foglalkoztatási eredmények között kapcsolat áll fenn. A szakmai gyakorlatoknak a munka világába való átmenet megkönnyítése tekintetében fennálló értéke az általuk kínált tananyag és munkafeltételek minőségétől függ. A színvonalas szakmai gyakorlatok közvetlen termelékenységi haszonnal járnak, javítják a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelést és elősegítik a mobilitást, különösen azáltal, hogy a vállalkozások és a gyakornokok számára egyaránt csökkentik az álláskereséshez és -közvetítéshez kapcsolódó költségeket.

(6)

Az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás (2) annak biztosítására kéri fel a tagállamokat, hogy minden 25 év alatti fiatal a munkanélkülivé válását vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapon belül színvonalas állásajánlatot kapjon, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesüljön.

(7)	Számos tanulmány és felmérés mutatott rá arra, hogy a szakmai gyakorlatok jelentős hányadát érintik minőséggel kapcsolatos problémák, és legfőképpen azokat, amelyek esetében nincs a szakmai gyakorlat tananyagáért és a munkafeltételekért közvetlenül felelős oktatási vagy képzési intézmény.

(8)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos gyakornokot a képzettségi szintje alatti munka végzésére utasítanak. Egy minőségi szakmai gyakorlatnak tartalmas és releváns tanagyagot kell kínálnia. Ez többek között azt jelenti, hogy pontosan meg kell határozni az elsajátítandó készségeket, a gyakornokot felügyelni és mentorálni kell, fejlődését pedig nyomon kell követni.

(9)

A munkafeltételekkel kapcsolatban is fény derült problémákra, például a hosszú munkaidő, a társadalombiztosítási ellátás hiánya, az egészséget és a biztonságot érintő kockázatok fennállása, a foglalkozási kockázatok, az alacsony javadalmazás és/vagy juttatás vagy ezek hiánya, az alkalmazandó jogszabályok nem megfelelő ismertetése és a szakmai gyakorlat rendkívül hosszú időtartama tekintetében.

(10)

A szakmai gyakorlatok bizonyos tagállamokban és bizonyos ágazatokban nincsenek szabályozva, ahol pedig létezik szabályozás, az igen sokféle, és a benne található minőségbiztosítási elemek és a megvalósítás gyakorlatai is eltérőek. A szakmai gyakorlatot biztosító számos félnek van lehetősége a gyakornokokat alacsonyan vagy egyáltalán nem fizetett munkaerőként alkalmazni, egyrészt szabályozási keret vagy eszköz híján, másrészt a szakmai gyakorlatok munkafeltételeinek és tananyagának átláthatósága hiányában.

(11)

A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere támogatni fogja a szakmai gyakorlatok munkafeltételeinek javítását és a tananyag fejlesztését. A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének fő eleme az írásos szakmai gyakorlati megállapodás, amely tartalmazza az oktatási célokat, rögzíti a megfelelő munkafeltételeket, a jogokat és kötelezettségeket, valamint a szakmai gyakorlat ésszerű időtartamát.

(12)

Az alacsony színvonalú szakmai gyakorlatok egyik oka az információhiány: ez a probléma sokkal elterjedtebb a szakmai gyakorlatok, mint a rendes munkaviszony esetében. A gyakornoki helyekre vonatkozó pályázati felhívásokkal kapcsolatos szigorúbb átláthatósági követelmények elősegítenék a munkafeltételek javítását és ösztönöznék a határokon átnyúló mobilitást.

(13)

A szociális partnerek kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakképzési politikák és programok kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében. A szociális partnerek, az egész életen át tartó pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtó szervezetek és a megfelelő hatóságok közötti együttműködés célja az lehetne, hogy célzottan tájékoztassák a gyakornokokat a szakmai előmeneteli lehetőségekről, a munkaerő-piaci készségigényekről, valamint a gyakornokok jogairól és kötelezettségeiről. Emellett a szociális partnerek szerepet vállalhatnak a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere megvalósításának elősegítésében, különösen azáltal, hogy könnyen érthető és lényegre törő megállapodásmintákat dolgoznak ki és tesznek elérhetővé a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan, különösen a mikrovállalkozások számára, azok egyedi céljaihoz igazítva. Az európai szociális partnerek az ifjúsági foglalkoztatásra vonatkozó 2013. júliusi cselekvési tervben nyugtázták a Bizottság azon szándékát, hogy ebben a témában tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot terjeszt elő, és jelezték, hogy támogatni fogják a szakmai gyakorlatok minőségének javítására irányuló tagállami intézkedéseket.

(14)

Az egyik kihívást az jelenti, hogy hogyan fokozható a gyakornokok határokon átnyúló mobilitása az Unióban, amely elősegítheti egy valódi európai munkaerőpiac kialakítását. A szabályozás terén tapasztalható eltérések akadályozzák a határokon átnyúló gyakornoki mobilitás fokozását. Ezenkívül bizonyos esetekben a gyakornokok határokon átnyúló mobilitásának közigazgatási és jogi akadályai is számos fogadó tagállamot érintenek. E tekintetben fontos tájékoztatni a gyakornokokat a határokon átnyúló mobilitással kapcsolatos jogaikról, és különösen a 2004/38/EK irányelvben (3) meghatározott jogokról. A referenciaként használható elvek és iránymutatások biztosításával a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere elősegíti a nemzetközi szakmai gyakorlatokon való részvételt.

(15)	A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének kidolgozása javítani fogja az átláthatóságot. Ezenkívül támogathatná az EURES portálnak a fizetett szakmai gyakorlatokra való kiterjesztését, és ezáltal a mobilitás elősegítését.

(16)

Az európai alapokból pénzügyi támogatás nyújtható a szakmai gyakorlatokat ösztönző és kínáló tagállami programoknak. Ezenkívül az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Szociális Alap (ESZA) által társfinanszírozott ifjúsági garancia keretében támogatni fogja azokat a szakmai gyakorlatokat, amelyek az ifjúsági munkanélküliség által leginkább sújtott uniós régiókból származó fiatalokat célozzák. Az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés felhasználható a tagállamok által kínált szakmai gyakorlati programok számának növelésére és minőségének javítására. Ez magában foglalja a szakmai gyakorlatok költségeihez való esetleges hozzájárulást, beleértve – bizonyos feltételek mellett – a támogatások egy részét. Emellett olyan egyéb jellegű képzések – például nyelvtanfolyamok – költségei is támogathatók, amelyeken a gyakornokok a szakmai gyakorlat keretein kívül vesznek részt.

(17)

A Bizottság egyedi ESZA technikai segítségnyújtási támogatási programot indított azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat a szakmai gyakorlatoknak az ESZA támogatásával történő kialakításában. A támogatási program keretében stratégiai, működtetési és szakpolitikai tanácsadást kapnak azon nemzeti és regionális hatóságok, amelyek új szakmai gyakorlati programok létrehozását vagy a meglévő programok korszerűsítését tervezik.

(18)	A Tanács a fiatalok foglalkoztatásáról folytatott strukturált párbeszédről szóló, 2011. májusi állásfoglalásában kijelentette, hogy a szakmai gyakorlatok tekintetében minőségi keretrendszerre van szükség annak érdekében, hogy garantálni lehessen az így szerzett tapasztalat oktatási értékét.

(19)

A Tanács „Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósítása” című, 2011. június 17-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere révén szolgáljon iránymutatással arra vonatkozóan, hogy milyen feltételek mellett biztosítható a szakmai gyakorlatok magas minőségi színvonala.

(20)

Az Európai Parlament az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. június 14-i állásfoglalásában felkérte a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtson be egy, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, és határozzon meg minimumkövetelményeket a minőségi szakmai gyakorlatok biztosítására és az azokban való részvételre vonatkozóan.

(21)	Az Európai Tanács a 2012. június 28–29-i ülésén felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EURES portál szakmai gyakorlatokra való kiterjesztésének a lehetőségét.

(22)	Az Európai Tanács a 2012. december 13–14-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy mihamarabb zárja le a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének kidolgozását.

(23)

A Bizottság a 2012. december 6–7-i ifjúsági foglalkoztatási intézkedéscsomag keretében konzultációt indított a szociális partnerekkel a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről. Az uniós szociális partnerek válaszukban arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy nem áll szándékukban önálló megállapodás kidolgozására irányuló tárgyalásokat kezdeményezni az EUMSZ 154. cikke alapján.

(24)	Az Európai Tanács a 2013. június 27–28-i ülésén ismételten megerősítette, hogy 2014 elején bevezetésre kerül a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere.

(25)	A minőségi keretrendszer fontos referenciapont annak meghatározásában, hogy a szakmai gyakorlatokra vonatkozó, az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás értelmében mi számít színvonalas kínálatnak.

(26)	A 2014. évi éves növekedési jelentés szerint támogatni kell az iskolából a munkába való átmenetet, nevezetesen a jó minőségű gyakornoki képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés elérhetőségének növelésével.

(27)

Ezen ajánlás alkalmazása során a szakmai gyakorlatok határozott időre szóló, fizetett vagy fizetés nélküli olyan munkahelyi gyakorlatként értelmezendők, amelyek tanulási és képzési elemet is tartalmaznak, és igénybevételük célja az, hogy az érintettek a foglalkoztathatóságuk javítása és a rendes munkaviszonyba való átmenet elősegítése érdekében gyakorlati és szakmai tapasztalatokat szerezzenek.

(28)

Ezen ajánlás hatálya nem terjed ki a formális oktatási, illetve a szakképzési tanterv részét képező munkahelyi tapasztalatszerzésekre. Ezen ajánlás hatálya nem terjed ki azokra a szakmai gyakorlatokra, amelyek tartalmát nemzeti jog szabályozza, és amelyek teljesítése kötelező követelmény egy adott foglalkozás (például orvos, építész stb.) végzéséhez.

(29)	Jellegére és célkitűzésére tekintettel ezen ajánlás nem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a tagállamokat abban, hogy a gyakornokok vonatkozásában az ajánlottaknál kedvezőbb rendelkezéseket tartsanak fenn, illetve alakítsanak ki,

AJÁNLJA, HOGY A TAGÁLLAMOK:

1.

Javítsák a szakmai gyakorlatok minőségét, különösen az elméleti és gyakorlati tananyag, valamint a munkafeltételek tekintetében, azzal a céllal, hogy – a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére vonatkozó alábbi elvek gyakorlati alkalmazása révén – megkönnyítsék az oktatásból, a munkanélküliségből és az inaktivitásból a munka világába történő átmenetet:

A szakmai gyakorlatról szóló írásos megállapodás megkötése

2.	Tegyék kötelezővé, hogy a szakmai gyakorlatok alapját a gyakornok és a gyakorlatot biztosító fél között a szakmai gyakorlat megkezdésekor megkötött írásos megállapodás képezze;

3.

Tegyék kötelezővé, hogy a szakmai gyakorlatról szóló megállapodás megjelölje az oktatási célkitűzéseket, a munkafeltételeket, azt, hogy a gyakorlatot biztosító fél támogatásban vagy juttatásban részesíti-e a gyakornokot, továbbá a felek vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok szerinti jogait és kötelezettségeit, végül a szakmai gyakorlat időtartamát, ahogy az a 4-12. számú ajánlásban szerepel;

Tanulási és képzési célkitűzések

4.	A tanulási és képzési célkitűzések tekintetében mozdítsák elő a bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy a gyakornokok gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek és elsajátítsák a szükséges készségeket; a gyakornokok számára kijelölt feladatoknak lehetővé kell tenniük e célkitűzések elérését;

5.	Ösztönözzék a szakmai gyakorlatot biztosító felet, hogy a gyakornokok számára mentort jelöljön ki, aki segítséget nyújt nekik a kijelölt feladataik elvégzése során, valamint nyomon követi és értékeli a gyakornoki munka előrehaladását;

A gyakornokok munkafeltételei

6.	Gondoskodjanak arról, hogy a gyakornokok vonatkozó uniós és nemzeti jog szerinti jogait és munkafeltételeit – beleértve a maximális heti munkaidőt, a minimális napi és heti pihenőidőt és adott esetben a minimális szabadnap-jogosultságokat – tiszteletben tartsák;

7.	Ösztönözzék a szakmai gyakorlatot biztosító feleket annak tisztázására, hogy nyújtanak-e egészség- és balesetbiztosítást, valamint betegszabadságot érintő ellátást;

8.	Írják elő, hogy a szakmai gyakorlatról szóló megállapodás egyértelművé tegye, hogy jár-e támogatás vagy juttatás, és amennyiben igen, milyen összegben;

Jogok és kötelezettségek

9.

Ösztönözzék az érintett feleket annak biztosítására, hogy a szakmai gyakorlatról szóló megállapodás meghatározza a gyakornok és a szakmai gyakorlatot biztosító fél jogait és kötelezettségeit, beleértve adott esetben a szakmai gyakorlatot biztosító félnek az adatok bizalmas kezelésére és a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó szabályait;

Ésszerű időtartam

10.	Gondoskodjanak arról, hogy a szakmai gyakorlatok időtartama ésszerű legyen és ne lépje túl a hat hónapot, kivéve azokat az eseteket, amikor az egyes tagállamok gyakorlatát figyelembe véve kellően indokolt a hosszabb időtartam;

11.	Egyértelműsítsék azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek alapján a szakmai gyakorlat meghosszabbítható vagy megújítható a szakmai gyakorlatról szóló eredeti megállapodás lejártát követően;

12.

Ösztönözzék annak kikötését a szakmai gyakorlatról szóló megállapodásban, hogy a szakmai gyakorlat időtartamának és a vonatkozó nemzeti gyakorlatnak megfelelően meghatározott időpontban előzetesen megküldött írásbeli felmondással mind a gyakornoknak, mind pedig a szakmai gyakorlatot biztosító félnek joga van megszüntetni a megállapodást;

A szakmai gyakorlatok megfelelő elismerése

13.	Mozdítsák elő a szakmai gyakorlat során elsajátított tudás, készségek és kompetenciák elismerését és érvényesítését, továbbá ösztönözzék a szakmai gyakorlatot biztosító feleket, hogy az előzetes értékelések alapján tanúsítvánnyal igazolják azokat;

Átláthatósági követelmények

14.

Ösztönözzék a szakmai gyakorlatot biztosító feleket, hogy a gyakornoki programok pályázati felhívásában tüntessék fel a szakmai gyakorlatra vonatkozó szabályokkal és feltételekkel kapcsolatos információkat, mindenekelőtt azt, hogy a gyakornokok részesülnek-e valamilyen támogatásban és/vagy juttatásban, illetve egészség- és balesetbiztosításban; továbbá ösztönözzék a szakmai gyakorlatot biztosító feleket, hogy nyújtsanak tájékoztatást munkaerő-felvételi politikájukról, többek között az elmúlt években felvett gyakornokok számáról;

15.	Ösztönözzék a foglalkoztatási szolgálatokat és a pályaorientációval foglalkozó egyéb szervezeteket, hogy a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos tájékoztatás során átláthatósági követelményeket alkalmazzanak;

Határokon átnyúló szakmai gyakorlatok

16.

Segítsék elő a gyakornokok határokon átnyúló mobilitását az Európai Unióban, többek között a szakmai gyakorlatok nemzeti jogi keretének meghatározásával, a gyakornokok más tagállamokban történő fogadására és más tagállamokba történő küldésére vonatkozó egyértelmű szabályok meghatározásával, valamint az adminisztratív követelmények csökkentésével;

17.	Vizsgálják meg, hogy van-e lehetőség a kibővített EURES-hálózat használatára és a fizetett szakmai gyakorlatokat érintő információknak az EURES-portálon történő cseréjére;

Az európai strukturális és beruházási alapok felhasználása

18.

A szakmai gyakorlatok számának növelése és minőségének javítása érdekében a 2014–2020-as programozási időszakban vegyék igénybe az európai strukturális és beruházási alapokat, nevezetesen az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, valamint adott esetben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést, többek között az összes érintettel megvalósuló hatékony partnerségeken keresztül;

A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének alkalmazása

19.	Tegyenek megfelelő intézkedéseket a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének mielőbbi alkalmazása céljából;

20.	2015 végéig tájékoztassák a Bizottságot az ezen ajánlás alapján hozott intézkedésekről;

21.	Mozdítsák elő a szociális partnerek aktív részvételét a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének alkalmazásában;

22.	Mozdítsák elő a foglalkoztatási szolgálatok, az oktatási intézmények és a képzésszolgáltatók aktív részvételét a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének alkalmazásában.

TUDOMÁSUL VESZI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY:

23.	Szorosan működjön együtt a tagállamokkal, a szociális partnerekkel és az egyéb érintettekkel ezen ajánlás mielőbbi alkalmazása érdekében;

24.	A tagállamokkal együttműködve és különösen a Foglalkoztatási Bizottságon keresztül figyelemmel kísérje a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének ezen ajánlás szerinti alkalmazása terén tett előrehaladást, és elemezze a hatályos szakpolitikák hatását;

25.	A tagállamok által szolgáltatott információk alapján jelentést tegyen az ajánlás alkalmazásának előrehaladásáról;

26.	Az ajánlás végrehajtásának elősegítése érdekében együttműködjön a tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, valamint az ifjúsági és gyakornoki programokat kínáló szervezetekkel és az egyéb érintettekkel;

27.

Többek között a bevált gyakorlatoknak a tagállamok közötti megosztásán keresztül bátorítsa és támogassa a tagállamokat, hogy a szakmai gyakorlatok számának növelése és minőségének javítása érdekében a 2014–2020-as programozási időszakban vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot és az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, illetve más európai alapokat;

28.	A tagállamokkal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a fizetett szakmai gyakorlatokat bevonják az EURES-be, és külön weboldal jöjjön létre a szakmai gyakorlatok nemzeti jogi kereteiről.

---

(1)  A Tanács 2010. október 21-i 2010/707/EU határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).

(2)  HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(3)  Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/5

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2014. március 26.

2014/C 88/02

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3791
JPY	Japán yen	141,25
DKK	Dán korona	7,4651
GBP	Angol font	0,83360
SEK	Svéd korona	8,9032
CHF	Svájci frank	1,2216
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,3320
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,459
HUF	Magyar forint	312,27
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1803
RON	Román lej	4,4717
TRY	Török líra	3,0445
AUD	Ausztrál dollár	1,4934
CAD	Kanadai dollár	1,5398
HKD	Hongkongi dollár	10,6995
NZD	Új-zélandi dollár	1,6018
SGD	Szingapúri dollár	1,7479
KRW	Dél-Koreai won	1 482,41
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,7398
CNY	Kínai renminbi	8,5631
HRK	Horvát kuna	7,6645
IDR	Indonéz rúpia	15 736,96
MYR	Maláj ringgit	4,5498
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,857
RUB	Orosz rubel	48,8965
THB	Thaiföldi baht	44,945
BRL	Brazil real	3,1784
MXN	Mexikói peso	18,0986
INR	Indiai rúpia	82,8850

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/6

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

2014/C 88/03

A Lettország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Lettország

A megemlékezés tárgya: Riga – Európa Kulturális Fővárosa 2014

A megemlékezés tárgya: Az érme központi képe Riga városának körvonalait, a város történelmi központját ábrázolja, amely felkerült az UNESCO Világörökségének listájára. Az ábra felső részén „EIROPAS KULTURAS GALVASPILSETA” (Európa kulturális fővárosa) szerepel, az alsó részén pedig az ünnepelt város neve és a kibocsátás éve „RIGA – 2014”, és alatta a kibocsátó ország jele olvasható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség: 1 millió darab

A kibocsátás hozzávetőleges időpontja: 2014. szeptember

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: (HL C 373, 2001.12.28., 1. o.).

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/7

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

2014/C 88/04

A Portugália által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Portugália

A megemlékezés tárgya: Az április 25-i forradalom 40. évfordulója

A rajzolat leírása: A két görbe általános szegfűformát ábrázol, a virág azt a mozgalmat szimbolizálja, amely a forradalom nevét is adta. A kibocsátó ország „PORTUGÁLIA” neve és címere található a virág felett. A kép közepén az esemény dátuma „25 DE ABRIL” (április 25.) és alatta a forradalom óta eltelt idő „40 ANOS” (40 év), valamint a kibocsátás időpontja „2014” szerepel. A betűk és számok formáját a 40 évvel ezelőtti plakátokon és más politikai üzenethordozókon használt betűk és számok formája ihlette, az esemény után közvetlenül átélt eufórikus időszakot szimbolizálja.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség: 500 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2014. április

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/8

---

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

2014/C 88/05

A Portugália által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalmba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Portugália

A megemlékezés tárgya: A Családi Gazdálkodás Nemzetközi Éve

A rajzolat leírása: A rajzolat közepén a hagyományos mezőgazdálkodásban jellemzően használatos szerszámok láthatók mezőgazdasági termékek kíséretében: középen egy csirke, amelyet tökök öveznek, egy kosár burgonya, valamint más zöldségek és virágok. A bal oldalon félkörben a megemlékezés tárgya „AGRICULTURA FAMILIAR” (családi gazdálkodás), a jobb oldalon pedig félkörben a kibocsátó ország „PORTUGAL” olvasható, amely után „2014” a kibocsátás éve következik. Alul a bal oldalon az „INCM” verdejel látható.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség: 500 000 darab

A kibocsátás időpontja: 2014. október

---

(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/9

---

NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS

2014/C 88/06

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az alábbi nyílt versenyvizsgát szervezi:

EPSO/AD/278/14 – Tanácsosok (AD 7) a következő területeken:

1.	Digitális kriminalisztika

2.	Operatív elemzés

A versenyvizsga-felhívás 24 nyelven jelenik meg az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2014. március 27-i C 88 A. számában.

További információk az EPSO honlapján találhatók: http://blogs.ec.europa.eu/eu-careers.info/

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/10

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. november 15.)

az E-10/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(EGT-állam által elkövetett kötelezettségszegés – A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg))

2014/C 88/07

Az E-10/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – a KERESET tárgya annak kimondása, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XVIII. melléklete 21b. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)) 2. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjai és a 2. cikk (2) bekezdés a)–b) pontjai nemzeti jogba történő helyes átültetéséhez szükséges intézkedéseket, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen előadó bíróból és Páll Hreinsson bíróból álló Bíróság 2013. november 15-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következőket mondja ki:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XVIII. melléklete 21b. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg)) 2. cikk (1) bekezdés a)–d) pontjai és a 2. cikk (2) bekezdés a)–b) pontjai nemzeti jogba történő helyes átültetéséhez szükséges intézkedéseket, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/11

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. november 15.)

az E-9/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvég Királyság ügyben

(EGT-állam által elkövetett kötelezettségszegés – A 2010. július 5-i 2010/48/EU bizottsági irányelv a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról)

2014/C 88/08

Az E-9/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvég Királyság ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy mivel a Norvég Királyság az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. melléklete II. fejezetének 16a. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a 2010. július 5-i 2010/48/EU bizottsági irányelv a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy nem jelentette be azok elfogadását az EFTA Felügyeleti Hatóságnak (mindkettő alól kivételt jelent a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelv II. mellékletének 3. bekezdése, amelyet csak 2013. december 31-ig kell végrehajtani), így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen bíróból és Páll Hreinsson előadó bíróból álló Bíróság 2013. november 15-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következőket mondja ki:

A Bíróság:

1.

Az E-9/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Norvég Királyság ügyben kimondja, hogy mivel a Norvég Királyság az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIII. melléklete II. fejezetének 16a. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (a 2010. július 5-i 2010/48/EU bizottsági irányelv a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló 2009/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról) végrehajtásához szükséges intézkedéseket (mindkettő alól kivételt jelent a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelv II. mellékletének 3. bekezdése, amelyet csak 2013. december 31-ig kell végrehajtani), így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi a Norvég Királyságot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/12

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. november 15.)

az E-11/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Szerződő fél kötelezettségmulasztása – Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről)

2014/C 88/09

Az E-11/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – a KERESET tárgya annak kimondása, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem ültette át helyesen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. melléklete 13b. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről) 9. cikk (1)-(2) bekezdését és 10. cikkét, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből és előadó bíróból, valamint Per Christiansen és Páll Hreinsson bírákból álló Bíróság 2013. november 15-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következőket mondja ki:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem ültette át helyesen az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. melléklete 13b. pontjában hivatkozott – és az EGT-megállapodáshoz annak 1. jegyzőkönyvével hozzáigazított – jogi aktus (az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről) 9. cikk (1)-(2) bekezdését és 10. cikkét, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/13

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. november 27.)

az E-6/13. számú

Metacom AG kontra Rechtsanwälte Zipper & Collegen ügyben

(A határokon átnyúló ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága – 77/249/EGK tanácsi irányelv – Önképviselet – Bejelentési kötelezettség a nemzeti jogban – Bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei)

2014/C 88/10

Az E-6/13. számú, Metacom AG kontra Rechtsanwälte Zipper & Collegen ügyben – a Fürstliche Landgericht des Fürstentums Liechtenstein (a Liechtensteini Hercegség hercegi bírósága) által a Bírósághoz az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 34. cikke szerint benyújtott KÉRELEM az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv értelmezéséről – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen előadó bíróból és Páll Hreinsson bíróból álló Bíróság 2013. november 27-én ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következő:

1.

A saját nevében, a letelepedési tagállamától eltérő EGT-tagállamban eljáró ügyvéd hagyatkozhat a szolgáltatásnyújtás szabadságára és a 77/249/EGK tanácsi irányelvre, ha ügyvédi minőségében jár el és ha a fogadó tagállam nemzeti jogrendje lehetővé teszi, hogy egy ügyvéd saját nevében ügyvédi minőségben járjon el a jogi eljárás során.

2.

Ellentétes a 77/249/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 36. cikkével egy olyan nemzeti szabály, mint a liechtensteini ügyvédekről szóló törvény 59. cikke, miszerint egy másik EGT-tagállamban letelepedett ügyvéd minden esetben és a saját ügyében köteles nem csak okiratokat benyújtani saját ügyvédi képesítésének igazolására, de a fogadó állam illetékes hatóságait az adott államban a szolgáltatás nyújtása előtt előzetesen értesíteni is, valamint ezt a bejelentést évente megújítani.

3.	Az ügyvéd által határokon át nyújtott szolgáltatásokért való jogi díjak kérésének lehetőségénél az olyan nemzeti szabályoknak való meg nem felelést, mint a liechtensteini ügyvédekről szóló törvény 59. cikke, nem lehet figyelembe venni.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/14

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. december 6.)

az E-15/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének EGT-állam általi elmulasztása – Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/22/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról)

2014/C 88/11

Az E-15/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIX. mellékletének 7d. pontjában hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével a megállapodáshoz igazított, a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy azokról nem tájékoztatta haladéktalanul az EFTA Felügyeleti Hatóságot, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen és Páll Hreinsson (előadó-bíró) bíróból álló Bíróság 2013. december 6-án az alábbi ítéletet hozta, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy elmulasztotta elfogadni az előírt határidőn belül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz csatolt XIX. melléklet 7d. pontjában hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével a megállapodáshoz igazított, a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, 2009. április 23-i 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/15

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. december 6.)

az E-16/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének szerződő fél általi elmulasztása – Végrehajtás elmulasztása – A szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 2008/122/EK irányelv)

2014/C 88/12

Az E-16/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIX. melléklete 7b. pontjában hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges intézkedéseket, vagy azokról nem tájékoztatta haladéktalanul az EFTA Felügyeleti Hatóságot, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből és előadó bíróból, Per Christiansen és Páll Hreinsson bíróból álló Bíróság 2013. december 6-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem hajtotta végre megfelelően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XIX. melléklete 7b. pontjában hivatkozott jogi aktust (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, szálláshelyek időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, ezek viszontértékesítésére és cseréjére vonatkozó szerződések egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről szóló, 2009. január 14-i 2008/122/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv), nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/16

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. december 6.)

az E-17/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének szerződő fél általi elmulasztása – 2009/44/EK irányelv – végrehajtás elmulasztása)

2014/C 88/13

Az E–17/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. melléklete 16b. pontja első francia bekezdésében és XII. melléklete 4. pontjának első francia bekezdésében hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkének végrehajtásához szükséges összes intézkedést, vagy azokról nem tájékoztatta haladéktalanul az EFTA Felügyeleti Hatóságot, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen (előadó bíró) és Páll Hreinsson bírókból álló Bíróság 2013. december 6-án ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás IX. melléklete 16b. pontja első francia bekezdésében és XII. melléklete 4. pontjának első francia bekezdésében hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikkének végrehajtásához szükséges összes intézkedést, nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/17

---

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE

(2013. december 6.)

az E-18/13. számú

EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben

(Kötelezettség teljesítésének szerződő fél általi elmulasztása – 2001/81/EK irányelv – végrehajtás elmulasztása)

2014/C 88/14

Az E–18/13. számú, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland ügyben – KÉRELEM annak kimondására, hogy mivel Izland az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. melléklete 21ar. pontjában hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges összes intézkedést, vagy azokat nem jelentette be haladéktalanul az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, így nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit – a Carl Baudenbacher elnökből, Per Christiansen (előadó bíró) és Páll Hreinsson bírókból álló Bíróság 2013. december 6-án ítéletet hozott, melynek rendelkező része a következő:

A Bíróság:

1.

Kimondja, hogy Izland azáltal, hogy az előírt határidőn belül nem fogadta el az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás XX. melléklete 21ar. pontjában hivatkozott jogi aktus (az EGT-megállapodás 1. jegyzőkönyvével az EGT-megállapodáshoz igazított, az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló, 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) végrehajtásához szükséges összes intézkedést, vagy nem jelentette be azok elfogadását az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, nem teljesítette a hivatkozott jogi aktusban és az EGT-megállapodás 7. cikkében foglalt kötelezettségeit.

2.	Kötelezi Izlandot az eljárás költségeinek viselésére.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/18

---

A Staatsgerichtshof des Fürstentums Liechtenstein 2013. október 29-i, tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a Casino Admiral AG kontra Wolfgang Egger ügyben

(Ügyszám E-24/13)

2014/C 88/15

A Staatsgerichtshof des Fürstentums Liechtenstein (a Liechtensteini Hercegség állami bírósága) 2013. november 6-án kelt és a Bíróság hivatalához 2013. november 8-án beérkezett levelében tanácsadó vélemény iránti kérelemmel fordult az EFTA-Bírósághoz a Casino Admiral AG kontra Wolfgang Egger ügyben az alábbi kérdéseket illetően:

1.	Milyen általános követelményekről rendelkeznek az EGT- és az uniós jogszabályok (különösen az EUMSZ 43. és 49. cikke, valamint az azokból fakadó, átláthatóságra vonatkozó kötelezettség) a kaszinókoncessziók odaítélési eljárását illetően?

2.

Előírják-e az EGT- és az uniós jogszabályok a koncessziót odaítélni szándékozó hatóságok számára, hogy utóbbiaknak már a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzétételekor fel kell tüntetniük azt, hogy milyen módon kívánják kiegészíteni és közelebbről meghatározni a törvényben és a rendeletben rögzített előírásokat?

3.

Létezik-e – különösképpen a szóban forgó közbeszerzési eljárás kapcsán – arra vonatkozó általános kötelezettség, amely értelmében előzetes értesítést kell adni a koncesszió odaítélése során alkalmazott elbírálási kritériumok relatív súlyozásáról? Amennyiben igen, az EGT- és az uniós jogszabályok értelmében mely információkat kell kötelezően feltüntetni az előzetes értesítésben?

4.	Teljesültek-e a szóban forgó ügyben az EGT- és az uniós jogszabályok szerinti előírások?

5.

Abban az esetben, ha az EFTA-Bíróság a szóban forgó közbeszerzési eljárást az EGT- és az uniós jogszabályok szerinti követelményekkel összeegyeztethetetlennek tartja: a) Rendelkeznek-e az EGT- és az uniós jogszabályok konkrét jogi következményekről ilyen jellegű eljárásbeli hibák esetére? b) Orvosolhatóak-e az ilyen jellegű eljárásbeli hibák? Ha igen, milyen feltételekkel? c) Teljesültek-e a jelen esetben azon előírások, amelyek lehetővé teszik a teljes közbeszerzési és koncesszióodaítélési eljárás mellőzését?

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/19

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.7153 – BNPP/LaSer)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2014/C 88/16

1.

2014. március 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a BNP Paribas SA (a továbbiakban: BNPP, Franciaország) által annak BNP Paribas Personal Finance (a továbbiakban: BNPP PF, Franciaország) leányvállalatán keresztül tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a LaSer SA (a továbbiakban: LaSer, Franciaország) felett. A LaSer jelenleg a BNP PF és a Galerie Lafayette SA közös irányítása alá tartozik.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — a BNP Paribas csoport esetében: lakossági banki szolgáltatások, pénzügyi (ide tartozik a BNPP PF tevékenysége), finanszírozási és befektetési szolgáltatások, valamint vagyonkezelési és biztosítási szolgáltatások világszerte, — a LaSer esetében: elsősorban fogyasztási hitelek, többek között áruhitel, személyi kölcsön és megújuló hitel nyújtása, valamint fizetési szolgáltatások biztosítása Franciaországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, Dániában, Norvégiában és Hollandiában. A társaság ezenfelül hűségprogramok létrehozásával és kapcsolatimarketing-szolgáltatások nyújtásával is foglalkozik.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.7153 – BNPP/LaSer hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5 o.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/20

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2014/C 88/17

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„COPPA PIACENTINA”

EK-sz.: IT-PDO-0117-01102-08.04.2013

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcímei

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006 EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

A termék leírása

—

Az összefoglaló lapról (a leírás 4.2. pontja) törlésre került az a mondat, amely a „Coppa Piacentina” előállításához sertéscomb felhasználását írja elő. A módosítás a HL C sorozatának 2010.11.16-i 311/20 számában közzétett összefoglaló lap és a termékleírás közötti eltérést hivatott helyrehozni. Valójában a „Coppa Piacentina” termékleírásának 3. pontjában ismertetett, a termék alapanyagára vonatkozó követelmények között mindig is az szerepelt, hogy olasz zsírsertések felső nyaktáji izmait kell felhasználni, és nem pedig combot, ahogyan az az összefoglaló lapon szereplő információkból következik.

Az előállítás módja

Törlésre került az az előírás, hogy a nyaki terület izmos részét kötelező még melegen levágni (ez már csak fakultatív): e módosítás nyomán a műveletet olyan speciális bontóhelyiségekben is végezhető, amelyekben könnyebben biztosítható a feldolgozáshoz szükséges nyersanyag rendelkezésre állása.

Engedélyezésre került – a törvényben meghatározott mennyiségben – nitrit felhasználása: ezáltal a „Coppa Piacentina” OEM előállítási műveletei során a termék hatékonyabban védhető a kórokozókkal és az oxidáció jelenségével szemben.

A terméknek az érlelés során történő jobb stabilizálása érdekében a sózáshoz használt fűszerkeverék összetevői közé bekerült a cukor. A termék engedélyezett maximális cukortartalma 100 kg friss húshoz 1,5 kg.

Azon módosítás révén, amely a sertésgyomor korábbi kizárólagos használata mellett egyéb, sertésből származó anyag használatát is engedélyezi, lehetővé válik, hogy a gyártás során bármilyen megfelelő anyag használható legyen. Ezt a módosítást a megváltozott piaci feltételek tették szükségessé, amelyek miatt rendkívül nehézkesen elérhető (sőt, bizonyos helyzetekben egyáltalán nem elérhető) a korábban előírt töltőanyagok adott típusa.

A spárgával történő kötözés mellett a terméket hálóba is lehet csomagolni. Így a termék egységesen tud száradni és minősége is jobb lesz.

Az érlelőhelyiségek nedvességtartalmára vonatkozóan bevezetésre kerülő 10 %-os tűréshatár az OEM termék minőségi javulását segíti elő. Napjainkban jellemző az egyre érettebb, a termékleírásban szereplő minimális időn túl érlelt termékek iránti kereslet. Megállapítást nyert, hogy ezekben az esetekben nem megfelelő nedvességtartalmú helyiségben történő hosszabb érlelés során a termékbe levegő szivároghat, és ott oxidációt idézhet elő. A fenti okoknál fogva célszerűnek bizonyult az érlelőhelyiség nedvességtartalmára vonatkozó paraméterek rugalmasabbá tétele.

Célszerűnek tűnt lehetővé tenni, hogy az érlelést ne csak alagsori helyiségekben lehessen végezni, hanem a megfelelő szellőzés révén érlelésre alkalmas feltételeket biztosító egyéb helyiségekben is. Az ugyanis, hogy a termék – egyébként meghatározatlan időre – nem kerül alagsori helyiségbe, nem befolyásolja a hagyományos érlelés optimális kimenetelét. A „Coppa Piacentina” érlelési szakasza jellemzően hosszabb ideig, legalább hat hónapig tart: az OEM kivételes minőségének elérését a területre jellemző nedves éghajlat biztosítja, valamint a gyártók azon képessége, hogy a tökéletes késztermék érdekében valamennyi szakaszban kiválasszák a megfelelő nedvességtartalmat és hőmérsékletet. A területen élő gyártók tapasztalata biztosítja az optimális érlelési feltételeket, ugyanakkor a termék és a terület közötti folyamatos kapcsolatot, attól függetlenül, hogy az érlelőhelyiség alagsorban helyezkedik-e el.

Végezetül a termék minimális hamutartalmának 4 %-ról 1 %-ra történő csökkentése az élelmiszerek sótartalmának folyamatos csökkentésére irányuló tendencia figyelembevételével engedélyezett minimális sótartalomnak megfelelően történik, amivel a hamutartalom szoros összefüggésben áll.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„COPPA PIACENTINA”

EK-sz.: IT-PDO-0117-01102-08.04.2013

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Coppa Piacentina”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály –

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Coppa Piacentina” sertéshúsból készült, sózott és természetes módon érlelt, nyersen eltartható termék. A felső nyaki terület izmos részéből állítják elő. A késztermék henger alakú, a végein kissé elkeskenyedik, állaga tömör, nem rugalmas; felülete szeleteléskor homogén, színe rózsaszínes-fehérrel pöttyözött vörös.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Coppa Piacentina” termék Emilia Romagna és Lombardia tartományokban született, nevelt és levágott sertésekből készül. A „Coppa Piacentina” az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés hatálya alá esik.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A takarmány adagolására és összetételére vonatkozóan részletes előírásokat kell betartani. A sertések takarmányozása két szakaszból áll, és többségében a 3.3. pontban meghatározott földrajzi makroterületről származó gabonafélék alkotják. A sertések átlag napi fejadagja nagyrészt kukoricakásából áll, ezenkívül tartalmaz árpát, korpát, szóját és ásványi anyagokat. A sajtkészítés melléktermékei (savó, alvadék, író) többségében a meghatározott földrajzi területen található sajtüzemekből származnak.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Coppa Piacentina” előállításának valamennyi műveletét, a sózást, a kötözést, a szárítást és az érlelést a 4. pontban meghatározott területen kell végezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás, a szeletelés és a darabolás művelete kizárólag a 4. pontban feltüntetett feldolgozási területen, a kijelölt ellenőrző szerv felügyelete alatt végezhető. A termék eredeti fő sajátosságainak megőrzése érdekében a csomagolás, a szeletelés és a darabolás műveleteit csak kifejezetten jó termékismerettel rendelkező szakemberek végezhetik az előállítási területen. Ha a szeletelt vagy darabolt, ezáltal nem védett termék ismeretlen környezeti feltételek között, levegővel érintkezik, előfordulhat, hogy oxidálódik, következésképp a szeletek vagy a vágott felületek megbarnulnak, amitől a sovány rész elveszíti jellegzetes élénkvörös színét, a zsíros rész megavasodik, és ez a termék jellegzetes aromájának megváltozásához vezet.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztásra bocsátott terméken fel kell tüntetni a „Coppa Piacentina” jelzést.

A „Coppa Piacentina” eredetmegjelölést jól olvashatóan, letörölhetetlen betűkkel, a címkén elhelyezett összes többi felirattól jól megkülönböztethető módon kell feltüntetni, közvetlenül utána a „Denominazione di Origine Protetta” (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés) feliratnak kell szerepelnie.

Tilos bárminemű, nem kifejezetten előírt minősítés használata.

Mindazonáltal megengedett olyan – nevekre, társasági formákra vagy magántulajdonban lévő márkajelzésekre – utaló jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése, valamint feltüntethető annak a sertéstelepnek a neve, ahonnan a termék származik.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Coppa Piacentina” előállítási területe Piacenza megye teljes területén belül a tengerszint feletti 900 méternél alacsonyabban fekvő vidékeket foglalja magában.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A „Coppa Piacentina” előállítása a római korig nyúlik vissza, mindmáig fennmaradt, és Piacenza megye területére koncentrálódik.

A „Coppa Piacentina” előállítási területének jelentősége egy olyan vidéki kultúra kialakulására vezethető vissza, amely egész Padániára – a termék nyersanyagának származási területére (Emilia Romagna és Lombardia) – jellemző. Az alapanyag származási helyén a zootechnika fejlődése a széles körben elterjedt gabonatermesztéshez, valamint a szakosodott sajtüzemek feldolgozó rendszereihez kötődik: ezeknek köszönhető, hogy fejlődésnek indulhatott a helyi sertéstenyésztés.

Piacenza megyében a helyi termelők a húsrészek kiválogatásában és feldolgozásában magas fokú tapasztalatra tettek szert, ami máig fennmaradt. Különös szakértelmet igényel a húsrészek megfelelő tisztítása és körülvágása, a zsírmaradékok és a sovány húsok vékony darabkáinak eltávolítása. Ezzel a művelettel készítik elő az izomrészeket a következő műveletekre: a sózásra és a kötözésre.

A hűvös és vízben gazdag völgyek, és az erdős növényzettel borított dombok jó hatással vannak az érlelőhelyiségek körülményeire.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Coppa Piacentina” a végein kissé elkeskenyedő, henger alakú termék. Állaga tömör, nem rugalmas. Kellemes és lágy íze az érlelés előrehaladtával tökéletesedik. Külső részét az érlelési időszakban kialakuló vékony penészréteg borítja. A szeletek színe vörös, márványszerűen halványrózsaszínnel pöttyözött.

A „Coppa Piacentina” előállítása az olasz zsírsertésből származó izomrészek felhasználásával történik.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Coppa Piacentina” jellegzetes tulajdonságait a környezeti feltételek, továbbá természeti és emberi tényezők határozzák meg. Nevezetesen, a nyersanyag jellemzői szoros összefüggésben állnak a körülhatárolt ellátási területtel, amelyen belül a „Coppa Piacentina” előállításához használt húsrész minősége szempontjából meghatározó olasz zsírsertés tenyésztési technikái kialakultak.

Ezenkívül a „Coppa Piacentina” Piacenza megye területére behatárolható előállítása a helyi gyártókhoz kötődik, akik az idők során a húsrésznek a jellegzetes, a végein kissé elkeskenyedő formájúra előkészítő körülvágásában sajátos szakértelemre tettek szert.

A gyártóknak a hús sózása terén szerzett szaktudása, illetve a „Coppa Piacentina” egyes érlelési szakaszainak alapos ismerete további bizonyíték a „Coppa Piacentina” termék és előállítási területe közötti kapcsolatra.

A környezeti tényezők szoros összefüggésben állnak az előállítási terület jellemzőivel: különösen fontos a – késztermék jellemzőire rendkívül meghatározó hatással bíró – éghajlat, amely kiemelt szerepet kap a termék érlelési szakaszainak eredményes kimenetelében.

Ennélfogva az „alapanyag – termék – eredetmegjelölés” együttese máshol nem reprodukálható ismertetőjegyekkel kapcsolódik az érintett terület gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(az 510/2006/EK rendelet (4) 5. cikkének (7) bekezdése)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül az olasz mezőgazdasági és erdészeti minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di Produzione all'esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/25

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2014/C 88/18

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi (1) rendelet 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

MÓDOSÍTÁS IRÁNTI KÉRELEM A 9. CIKK ALAPJÁN

„SALAME PIACENTINO”

EK-sz.: IT-PDO-0117-01104-08.04.2013

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   A termékleírás módosítással érintett szakaszcímei

—		A termék elnevezése
—	☒	A termék leírása
—		Földrajzi terület
—		A származás igazolása
—	☒	Az előállítás módja
—		Kapcsolat
—		Címkézés
—		Nemzeti előírások
—		Egyéb (részletezze)

2.   A módosítás típusa

—	☒	Az egységes dokumentum vagy az összefoglaló lap módosítása
—		Azon bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának módosítása, amely esetében sem az egységes dokumentum, sem az összefoglaló nem került közzétételre
—		A termékleírás oly módon történő módosítása, amely nem teszi szükségessé a közzétett egységes dokumentum módosítását (az 510/2006 EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdése)
—		A termékleírás hatóságilag elrendelt, kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések miatti átmeneti módosítása (510/2006/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdés)

3.   Módosítás(ok)

A termék leírása

—

Az összefoglaló lapról (Leírás 4.2. pont) törlésre kerül az a mondat, amely a „Salame Piacentino” előállításához friss sertéscomb felhasználását írja elő. A módosítás a HL C 2010.5.11-i 122/17 számban közzétett összefoglaló lap és a termékleírás közötti eltérést hivatott helyrehozni. Valójában a „Salame Piacentino” termékleírásának 3. pontjában ismertetett, a termék alapanyagára vonatkozó követelmények között mindig az olasz zsírsertés különböző részei szerepeltek, és nem az összefoglaló lapból kikövetkeztethető sertéscomb.

Az előállítás módja

—	A nitritfelhasználás törvényben meghatározott mennyiségének betartása mellett történő bevezetése a nitrátokkal együtt jobb hatékonyságot biztosít a kórokozókkal és az oxidáció jelenségével szemben a „Salame Piacentino” OEM előállítási műveletei során.

—	A sózáshoz használt fűszerkeverék összetevői között bevezetésre kerül a szerecsendió, a hagyományos előállítási recept szerinti alternatíva visszaállítása érdekében.

—

Az erjesztőbaktériumok alkalmazását engedélyező módosítás célja annak biztosítása, hogy az erjedési folyamat időben meginduljon, ami manapság, tekintettel az érvényben lévő higiéniai követelményekre, az előállító helyiségekben és a gépekben mind kisebb mennyiségben előforduló baktériumflóra miatt egyre nehézkesebb.

—

A „Salame Piacentino” OEM hagyományos előállítási módjának folyamatos betartása érdekében meghatározásra kerül a „Salame Piacentino” felső mérethatára. A hagyományos „Salame Piacentino” kis méretű. Célszerűnek látszik tehát kifejezetten a szalámi felső mérethatárára vonatkozó megszorítás bevezetése oly módon, hogy a termékleírásban előírt érlelési idő optimális legyen az említett hagyományos mérethez képest, ami lehetővé teszi a termék homogén és ideális érlelését. Ezenkívül a termék legnagyobb méretének meghatározásával biztosítható, hogy a szeletelésre szánt termék legnagyobb súlyának 2 kg-ra történő emelése semmiképp ne módosítsa a termék minőségi jellemzőit, valamint az is, hogy a szeletelésre szánt szalámiszeletek megjelenése és egyenletes érlelése megegyezzen az egészben forgalmazott termékével.

—	A szeletelésre szánt termékhez rugalmas zsinegből készült hálót kell használni. Ez a zsineg megkönnyíti a szeletelés műveletét, mert a szeletelést megelőzően könnyebben eltávolítható a termékről.

—

Az érlelőhelyiségek nedvességtartalmára vonatkozólag bevezetésre kerülő + 10 % tűréshatár az OEM termék minőségének javítását segíti elő. Napjainkban jellemző az egyre érettebb, a termékleírásban szereplő minimális időn túl érlelt termékek iránti kereslet. Ezekben az esetekben megállapítást nyert, hogy a nem megfelelő nedvességtartalmú helyiségben történő hosszabb érlelés során a termékbe levegő szivároghat, és ott oxidációt idézhet elő. A fenti okoknál fogva célszerűnek bizonyul rugalmasabban kezelni az érlelőhelyiség nedvességtartalmára vonatkozó paramétereket.

—	Bizonyos, a selejtképződéshez, illetve a kis méretű termék szeletelésekor elérhető alacsony kihozatalhoz kapcsolódó problémák kiküszöbölése érdekében szükségesnek bizonyul a szeletelésre szánt termék legnagyobb engedélyezett súlyának megemelése.

—	A termék minimális hamutartalmának 4 %-ról 1,5 %-ra történő csökkentése az élelmiszerek sótartalmának folyamatos csökkentésére irányuló tendencia figyelembe vételével engedélyezett minimális sótartalomnak megfelelően történik, amivel a hamutartalom szoros összefüggésben áll.

—

A késztermék pH-értékének 5,4-ről 5,2-re történő csökkentése az erjesztőbaktériumoknak a fentiekben ismertetett módosítás értelmében engedélyezett használatának felel meg. A pH-érték minimális, 0,2-es módosítása nem befolyásolja hátrányosan a termék minőségi és organoleptikus (érzékszervi) tulajdonságait.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (3)

„SALAME PIACENTINO”

EK-sz.: IT-PDO-0117-01104-08.04.2013

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Salame Piacentino”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Olaszország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály –

Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Salame Piacentino” sós, természetesen érlelt, sertésbélbe töltött, nyersen fogyasztandó terméket jelöl. A „Salame Piacentino” előállítása sovány sertéshús felhasználásával történik, 10–30 % sertészsír hozzáadásával. A késztermék henger alakú, a szeletek színe élénkvörös, halványrózsaszín zsírszemcsékkel pöttyözött, jellegzetes, rendkívül intenzív, inkább édes aromájú, a felvágottak jellegzetes illatával.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Salame Piacentino” termék Emilia Romagna és Lombardia tartományokban született, nevelt és levágott sertésekből készül. A „Salame Piacentino” az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerinti kivétel hatálya alá esik.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A takarmány adagolására és összetételére vonatkozó részletes előírásokat be kell tartani. A sertések takarmányozása két szakaszból áll, többségében a 3.3. pontban meghatározott földrajzi makroterületről származó gabonafélék alkotják. A sertések átlag napi fejadagja nagyrészt kukoricakásából áll, ezenkívül tartalmaz árpát, korpát, szóját és ásványi anyagokat. A sajtkészítés melléktermékei (savó, alvadék, író) többségében a meghatározott földrajzi területen található sajtüzemekből származnak.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Salame Piacentino” előállításának valamennyi műveletét, a sózást, gyúrást, töltést, szárítást és érlelést a 4. pontban meghatározott területen kell végezni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A csomagolás, szeletelés és darabolás művelete kizárólag a 4. pontban feltüntetett feldolgozási területen, a kijelölt ellenőrző szerv felügyelete alatt végezhető. A termék eredeti fő sajátosságainak megőrzése érdekében a csomagolás, szeletelés és darabolás műveleteit csak kifejezetten jó termékismerettel rendelkező szakemberek végezhetik az előállítási területen. A szeletelt vagy darabolt, be nem töltött termék ismeretlen környezeti feltételek között, levegővel történő érintkezése esetén előfordulhat, hogy oxidálódik, következésképp a szeletek vagy a vágott felületek megbarnulnak, amitől a sovány rész elveszíti jellegzetes élénkvörös színét, a zsíros rész megavasodik, és ez a termék jellegzetes aromájának megváltozásához vezet.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A fogyasztásra bocsátott terméken fel kell tüntetni a „Salame Piacentino” jelzést.

A „Salame Piacentino” eredetmegjelölést jól olvashatóan, letörölhetetlen betűkkel, a címkén megjelenő összes többi felirattól jól megkülönböztethető módon kell feltüntetni, közvetlenül utána a „Denominazione di Origine Protetta” (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés) feliratnak kell szerepelnie.

Tilos bárminemű, nem kifejezetten előírt minősítés használata.

Mindazonáltal megengedett olyan – nevekre, társasági formákra vagy magántulajdonban lévő márkajelzésekre – utaló jelölések használata, amelyeknek nincs dicsérő vagy a fogyasztókat megtévesztő jelentése, valamint a sertéstelep nevének feltüntetése, ahonnan a termék származik.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Salame Piacentino” előállítási területe a különleges klimatikus körülmények miatt Piacenza megye teljes területéből a tengerszint feletti 900 méternél alacsonyabban fekvő vidékeket foglalja magában.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A „Salame Piacentino” előállítása a római korig nyúlik vissza, mindmáig fennmaradt, és Piacenza megye területére koncentrálódik.

A „Salame Piacentino” előállítási területének jelentősége egy olyan vidéki kultúra kialakulására vezethető vissza, amely egész Padániára – a termék nyersanyagának származási területére (Emilia Romagna és Lombardia) – jellemző. Az alapanyag származási helyén a zootechnika fejlődése a széleskörű gabonatermesztéshez, valamint a különösen szakosodott sajtüzemek feldolgozó rendszereihez kötődik, mindezek meghatározták a helyi sertéstenyésztéshez kapcsolódó gyártást.

Piacenza megyében a helyi gyártók a húsrészek kiválasztásában, valamint a sovány és zsíros részek feldolgozásában sajátos készségekre tettek szert, ami máig fennmaradt. Ezenkívül a hűvös és vízben gazdag völgyek és az erdős növényzettel borított dombok jó hatással vannak az érlelőhelyiségek körülményeire.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Salame Piacentino” az érlelés során kialakuló édes és intenzív aromájával tűnik ki. A szelet sovány részének színe élénkvörös, fehér zsírszemcsékkel pöttyözött. A „Salame Piacentino” előállításához felhasznált nyersanyag az olasz zsírsertésre jellemző tulajdonságokkal rendelkező sertések különböző, megfelelően tisztított és válogatott részeiből származik.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Salame Piacentino” jellegzetes tulajdonságait a környezeti feltételek, továbbá természeti és emberi tényezők határozzák meg. Nevezetesen, a nyersanyag jellemzői szoros összefüggésben állnak a körülhatárolt ellátási területtel, amelyen belül a „Salame Piacentino” előállításához használt húsrészek minősége szempontjából meghatározó olasz zsírsertés tenyésztési technikái kialakultak.

Ezenkívül a „Salame Piacentino” Piacenza megye területére behatárolható előállítása a helyi gyártókhoz kötődik, akik az idők során a sovány húsrészek kiválasztásában és azok zsíros részekkel és fűszerekkel történő összekeverésében sajátos készségekre tettek szert. A gyártóknak a hús feldolgozása és darálása terén szerzett szaktudása, illetve a „Salame Piacentino” egyes érlelési szakaszainak irányításában való jártassága további bizonyíték a „Salame Piacentino” termék és előállítási területe közötti kapcsolatra.

A környezeti tényezők szoros összefüggésben állnak az előállítási terület jellemzőivel: különösen a késztermék jellemzőire meghatározó hatással bíró éghajlat, amely fontos szerepet kap a termék érlelési szakaszainak eredményes kimenetelében.

Ennélfogva az „alapanyag – termék – eredetmegjelölés” együttese máshol nem reprodukálható ismertetőjegyekkel kapcsolódik az érintett terület gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (4) 5. cikk (7) bekezdés)

A termékleírás egységes szerkezetbe foglalt szövege az alábbi internetes oldalon tekinthető meg:

http://www.politicheagricole.it/flex/cm/pages/ServeBLOB.php/L/IT/IDPagina/3335

vagy

közvetlenül a Mezőgazdasági, Élelmiszerügyi és Erdészeti Minisztérium honlapján (http://www.politicheagricole.it), (a képernyő jobb felső sarkában) a „Qualità e sicurezza” (Minőség és biztonság) címszóra, majd a „Disciplinari di Produzione all'esame dell'UE” („Az uniós vizsgálatnak alávetett termékleírások”) menüpontra kattintva.

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(4)  L. 3. lábjegyzet.

---

27.3.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 88/30

---

Helyesbítés állami támogatás engedélyezéséhez az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 50., 2014. február 21. )

2014/C 88/19

A 12. oldalon, az SA.37391. számú állami támogatásra vonatkozó szöveg törlésre kerül és helyébe a következő szöveg lép:

---