4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/1

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7138 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/2

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7052 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/2

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7157 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/3

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7168 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/4

—

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkével,

—

az Európa 2020 stratégiával, valamint

—

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekkel (2),

—

az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra (3),

—

„Az oktatás és a képzés szerepe az Európa 2020 stratégiában – az oktatás és a képzés hozzájárulása a gazdasági fellendüléshez, a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz” című 2012. november 26-i tanácsi következtetésekre (4),

—

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra (5),

—

a „Gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében” című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre adott válaszként megfogalmazott, az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról szóló, 2013. február 15-i tanácsi következtetésekre (6),

—

az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásra (7),

—

a tanulószerződéses gyakornoki képzés európai szövetségéről szóló, 2013. október 15-i tanácsi nyilatkozatra (8),

—

az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9),

—

a 2014. évi éves növekedési jelentésre (10), és

—

a „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című bizottsági közleményre (11),

1.

az oktatás és képzés stratégiai szerepet játszik az európai gazdasági fellendülés támogatásában. Noha jó eredményeket sikerült elérnünk az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott kiemelt oktatási cél teljesítését illetően (12), továbbra is sokat kell tennünk azért, hogy visszájára fordítsuk a válság hatásait, és kezeljük a mögöttes strukturális problémákat;

2.

a legfrissebb adatok szerint ezek a strukturális problémák részben a megfelelő készségek hiányára vezethetők vissza, így a megoldást többek között oktatási és képzési rendszereinkben kell megtalálnunk;

3.

az Unió munkaképes korú lakosságának ötöde alacsony írás- és olvasási, valamint számolási készségekkel rendelkezik, ez a tényező pedig súlyosan korlátozza az érintett személyek foglalkoztathatóságát, és bár sikerült ugyan némi előrehaladást elérni az alapkészségeket illetően, még mindig magas azoknak a tanulóknak a száma, akik gyengén teljesítenek matematikából (13);

4.

annak ellenére, hogy az előrejelzések szerint a jövőben szinte minden állás betöltéséhez szükség lesz legalább alapvető digitális készségekre, sok tanuló számára mind a mai napig nem elérhető az e készségek megszerzéséhez szükséges digitális technológia és tartalom, a felnőttek jelentős száma pedig semmilyen digitális készséggel nem rendelkezik;

1.

sürgősen kezelni kell mind az ifjúsági munkanélküliség, mind pedig a nem megfelelő készségszintek jelentette alapvető kihívásokat. Amellett, hogy az oktatás és a képzés rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdításában, számottevően hozzájárulnak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedéshez, a versenyképesség és a foglalkoztathatóság javításához, továbbá a termelékenység és az innováció fokozásához;

2.

bár az említett kihívások kapcsán születtek már elismerésre méltó eredmények, az Uniónak és a tagállamoknak még több erőfeszítést kell tenniük az oktatás és a képzés javítására, és továbbra is be kell ruházniuk a hatékony és színvonalas oktatásba és képzésbe;

3.

az Európa 2020 stratégia jövőbeni felülvizsgálata és az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés „Oktatás és képzés 2020” keretrendszerének közelgő félidős áttekintése révén meg kell erősíteni azt a stratégiai szerepet, amelyet az oktatás és a képzés játszik az európai szemeszterben;

1.

a rendelkezésre álló minden eszközzel elő kell segíteni azokat a hosszú távú beruházásokat, amelyek az oktatás és a képzés korszerűsítésére, valamint a készségek nemzeti és európai szintű fejlesztésére irányulnak, és emellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni az oktatásba való beruházások hatékonyságára és minőségére;

2.

el kell érni, hogy minden korcsoport jobb és relevánsabb készségekkel rendelkezzen; ezt mindenekelőtt úgy valósíthatjuk meg, hogy megerősítjük az egész életen át tartó tanulás modelljét, és elősegítjük, hogy mindenki – így a hátrányos helyzetű tanulók is – egyenlő esélyekkel részesülhessen színvonalas oktatásban és képzésben;

3.

meg kell könnyíteni az iskolából a munka világába való átmenetet; ezt elsősorban úgy érhetjük el, hogy előmozdítjuk a munkaalapú tanulási rendszereket, és adott esetben elérhetőbbé tesszük a színvonalas szakmai gyakorlatokat vagy tanulószerződéses gyakorlati képzéseket;

4.

az érintett felekkel együttműködve folytatni kell az oktatási módszerek korszerűsítését és fejlesztését, mégpedig úgy, hogy ehhez a legfrissebb kutatási eredményeket vesszük alapul és maradéktalanul kihasználjuk a digitális tanulás kínálta lehetőségeket, többek között azáltal, hogy a nemzeti körülményeknek megfelelően:

1.

törekedjenek a kulcskompetenciák megszerzésének javítására és az iskolában gyengén teljesítők arányának csökkentésére;

2.

segítsék elő egyrészt az alapvető készségek megszerzését, másrészt pedig az olyan intézkedések elfogadását, amelyek célja, hogy az egész életen át tartó tanulás modelljének megerősítése révén új készségek elsajátítását és a készségek fejlesztését tegyék lehetővé, külön hangsúlyt helyezve az alacsonyan képzettekre;

3.

folytassanak hatékony és inkluzív oktatási és képzési politikát, amely kellőképpen figyelembe veszi a hátrányos helyzetű tanulók szükségleteit;

4.

az érdekelt felek széles körét buzdítsák arra, hogy folytassanak tényeken alapuló érdemi párbeszédet az oktatás és képzés finanszírozásának fenntartható és hatékony módjairól;

5.

a tanulószerződéses gyakorlati képzés európai szövetségéről szóló tanácsi nyilatkozatban és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásban megfogalmazott fő oktatási és képzési vonatkozású üzenetekre válaszolva tegyék meg a megfelelő lépéseket;

6.

tárják fel, hogy az átláthatóság biztosítására és a tanulmányok elismerésére a formális oktatásban alkalmazott eszközökben miként lehetne figyelembe venni a tanulás új formáit is, ideértve a színvonalas, web-alapú tanulás keretében megszerzett készségek érvényesítését is;

7.

nyújtsanak támogatást az oktatási és képzési intézményeknek ahhoz, hogy a hagyományos oktatási szemléleteket kiegészítve kihasználják az új technológiákban és digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket, és ezzel egyúttal kielégítsék az eltérő tanulói szükségleteket, ideértve a hátrányos helyzetű tanulók igényeit is;

8.

többek között rugalmas képzésekkel, ösztönzők rendszerével és a tanári alapképzési tantervek frissítésével támogassák a tanárokat és az oktatási intézmények vezetőit a magas szintű digitális készségek és innovatív tanítási gyakorlatok elsajátításában;

9.

a fenti oktatási és képzési kihívások kezeléséhez maradéktalanul használják ki az új generációs pénzügyi eszközöket, különösen az Erasmus+ programot és az európai strukturális és beruházási alapokat;

10.

tekintve, hogy az oktatás és a képzés növekedésbarát ágazatot jelentenek, törekedjenek az e területbe való beruházások megkönnyítésére, mindeközben pedig tartsák szem előtt az Európa 2020 országspecifikus ajánlásainak oktatási és képzési vonatkozásait;

1.

a beruházások eredményesebb és célzottabb felhasználása révén erősítsék meg azt a szerepet, amelyet az oktatás és a képzés tölt be az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájában, hogy ezáltal növelhető legyen a készségek szintje, javuljanak a tanulási eredmények, és felszámolhatóvá váljanak a készségek terén mutatkozó hiányosságok;

2.

a szerzői jog és az engedélyezés kérdéseire kellő figyelmet fordítva ösztönözzék az oktatási tartalmak létrehozói közötti nemzeti és európai szintű partnerségeket, hogy ezáltal bővüljön a különböző nyelveken elérhető, színvonalas nyitott oktatási segédanyagok és egyéb digitális oktatási segédanyagok kínálata;

3.

használják ki még jobban az eTwinning platformot, az Open Education Europa elnevezésű új portált pedig továbbra is az EU-ban készült nyitott oktatási segédanyagok hivatkozási pontjaként alkalmazzák;

4.

a Tanács 2013. novemberi irányadó vitáján elhangzottak fényében rendezzenek csúcstalálkozót az új technológiákkal és a nyitott oktatási segédanyagokkal – és ezen belül is mindenekelőtt a minőségbiztosítással és az új tanulási módok révén elsajátított készségek értékelésével és tanúsításával – kapcsolatos kihívások tárgyában;

5.

növeljék az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keret hozzáadott értékét és hatékonyságát, valamint optimalizálják a keret irányítását és a keret alkalmazásában megvalósított munkamódszereket, mégpedig azáltal, hogy:

1.

gyűjtsön adatokat és készítsen elemzést az oktatás gazdasági és társadalmi hatásáról és előnyeiről, hogy ebben a témában egy beszámolóval hozzá tudjon járulni a jövőben folytatandó tanácsi vitához;

2.

a készségek és képesítések európai térségéről folytatott nyilvános konzultáció keretében ösztönözzön nyilvános vitát az új technológiáknak és a digitális tartalomnak a jelenlegi gyakorlatra és az uniós eszközökre és szakpolitikákra gyakorolt hatásáról, ideértve az olyan kérdéseket is, mint a minőségbiztosítás, az értékelés és a tanúsítás.

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/7

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/8

4.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/9