ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2014.051.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 51

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

57. évfolyam
2014. február 22.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

AJÁNLÁSOK

 

Európai Központi Bank

2014/C 051/01

Az Európai Központi Bank ajánlása (2014. január 23.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/24 ajánlás módosításáról (EKB/2014/2)

1


 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Központi Bank

2014/C 051/02

Az Európai Központi Bank véleménye (2013. november 19.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (CON/2013/77)

3


 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Tanács

2014/C 051/03

A Tanács határozata (2014. február 17.) az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról

9

 

Európai Bizottság

2014/C 051/04

Euroátváltási árfolyamok

10

2014/C 051/05

A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

11

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2014/C 051/06

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Kanada és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról szóló tanácsi határozatokra irányuló javaslatokról

12

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2014/C 051/07

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében

15


 

V   Hirdetmények

 

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2014/C 051/08

Pályázati felhívás – EACEA/10/14 – Az Erasmus+ Program keretében – 3. kulcstevékenység: A szakpolitikai reform támogatása – Jövőbeni kezdeményezések – Uniós szakpolitikai kísérletek az oktatás és a képzés, valamint az ifjúság terén: transznacionális együttműködés az innovatív szakpolitikák magas szintű hatóságok vezetésével történő végrehajtása érdekében

17

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2014/C 051/09

Tájékoztató – Nyilvános konzultáció – A Dél-afrikai Köztársaság földrajzi árujelzői

22


HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

AJÁNLÁSOK

Európai Központi Bank

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2014. január 23.)

az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről szóló EKB/2011/24 ajánlás módosításáról

(EKB/2014/2)

(2014/C 51/01)

AZ EURÓPAI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5.1. cikkére és 34.1. cikke harmadik francia bekezdésére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikkére,

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikkének első mondata előírja a nemzeti központi bankok („NKB-k”) által támogatott Európai Központi Bank („EKB”) számára, hogy vagy az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóságoktól, vagy pedig közvetlenül a gazdasági szereplőktől gyűjtse be a Központi Bankok Európai Rendszere („KBER”) feladatainak ellátásához szükséges statisztikai adatokat. Az 5.1. cikk második mondata arról rendelkezik, hogy e célból működjön együtt a közösségi intézményekkel vagy testületekkel és a tagállamok vagy harmadik országok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel. Az 5.2. cikk úgy rendelkezik, hogy az Alapokmány 5.1. cikkében előírt feladatokat – a lehetséges mértékben – az NKB-k látják el.

(2)

Azon esetekben, amikor a nemzetközi szabályokkal és bevett gyakorlatokkal összhangban az adatszolgáltatók az NKB-któl eltérő, hatáskörrel rendelkező hatóság számára szolgáltatják az előírt információkat, ezeknek a hatóságoknak és az érintett NKB-iknak együtt kell működniük egymással az EKB statisztikai követelményei betartásának biztosítása érdekében. Az ilyen együttműködésnek ki kell alakítania az adatszolgáltatás állandó struktúráját, kivéve, ha ezt az eredményt a nemzeti jogszabályok már elérték. Ez a követelmény jelenleg az írországi Central Statistics Office és a Banc Ceannais na hÉireann/Central Bank of Ireland közötti, valamint a máltai National Statistics Office és a Bank Ċentrali ta’ Malta/Central Bank of Malta közötti együttműködését érinti. Továbbmenve, 2014. január 1-től Finnországban a Statistics Finland fogja átvenni a külső statisztikák területén szükséges információk gyűjtésével és összeállításával kapcsolatos feladatokat a Suomen Pankkitól. A fenti statisztikai követelményeknek való megfelelés érdekében a Suomen Pankkinak és a Statistics Finlandnak együtt kell működnie egymással.

(3)

Annak érdekében, hogy az EKB/2011/24 ajánlásnak a Statistics Finland is a címzettje legyen, valamint tekintettel arra, hogy az EKB a honlapján létre fogja hozni, fenn fogja tartani és közzé fogja tenni a tagállamok azon hatáskörrel rendelkező hatóságainak listáját, amelyeket az NKB-k a külső statisztikák gyűjtésében és/vagy összeállításában érintettként bejelentettek az EKB számára, és amelyek a jövőben az EKB/2011/24 ajánlás címzettjeinek kell lenniük, az EKB/2011/24 ajánlást megfelelően módosítani szükséges,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I.   SZAKASZ

Módosítás

Az EKB/2011/24 ajánlás IV. szakasza helyébe az ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon az alábbiak lépnek:

„IV.   SZAKASZ

Záró rendelkezések

(1)

Ez az ajánlás 2014. június 1-jétől az EKB/2004/16 ajánlás helyébe lép.

(2)

Az EKB/2004/16 ajánlásra való hivatkozásokat az erre az ajánlásra való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)

Ennek az ajánlásnak a címzettjei az írországi Central Statistics Office, a máltai National Statistics Office, és a finnországi Statistics Finland, továbbá azon hatáskörrel rendelkező hatóságok, amelyeket időről időre megbízhatnak a tagállami külső statisztikák gyűjtésével és/vagy összeállításával, amelyek szerepelnek a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak az EKB által a honlapján létrehozott, fenntartott és közzétett listáján.

(4)

A címzetteknek ennek az ajánlásnak 2014. június 1-jétől, illetve a (3) bekezdésben hivatkozott, a hatáskörrel rendelkező hatóságok listájára történő felvételüket követően kell megfelelniük, amennyiben ennek időpontja 2014. július 1-je utánra esik.”

II.   SZAKASZ

Címzettek

Ezen ajánlás címzettje Írországban a Central Statistics Office, valamint Máltában a National Statistics Office, és Finnországban a Statistics Finland.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. január 23-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.


III Előkészítő jogi aktusok

Európai Központi Bank

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/3


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2013. november 19.)

a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(CON/2013/77)

(2014/C 51/02)

Bevezetés és jogalap

2013. szeptember 24-én az Európai Központi Bank (EKB) a Tanácstól azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számlákhoz való hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: az irányelvjavaslat).

Az EKB véleményalkotási hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel az irányelvjavaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének negyedik francia bekezdésében és 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdításával és a pénzügyi rendszer stabilitására irányuló politikák zavartalan végrehajtásával kapcsolatos feladatköreit. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.    Az irányelvjavaslat célja és tartalma

Az irányelvjavaslat közös uniós keretet hoz létre a fizetési számlák elérhetőségével és használatával kapcsolatos fogyasztói jogok védelmére. Az e keretet alkotó szabályok az alábbi területekre terjednek ki: a) az Unióban vezetett fizetési számlák után a fogyasztóknak felszámított díjak átláthatósága és összehasonlíthatósága (2); b) a pénzforgalmi szolgáltatók által a fogyasztóknak a fizetési számlák közötti váltás vonatkozásában nyújtott szolgáltatások (3); c) az Unióban jogszerűen lakóhellyel rendelkező fogyasztók joga, hogy az Unióban alapszintű fizetési számlát nyissanak és azt használják, állampolgárságuktól vagy a lakóhelyük szerinti tagállamtól függetlenül (4); d) kapcsolódó kérdések, mint például az illetékes hatóságok kijelölése és feladatai, valamint szankciók a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettségszegése esetére (5).

2.    Általános észrevételek

Az EKB határozottan támogatja az irányelvjavaslatot. Korábban más esetekben az EKB támogatta a pénzügyi műveletek tekintetében külön átláthatósági követelmények előírását – a követelmények betartásának tényleges nyomon követésével kísérve – a különféle termékek és szolgáltatások összehasonlításának megkönnyítése, és ennélfogva a pénzügyi szereplők közötti verseny erősítése céljából (6). Az EKB egyben olyan előírások meghatározását is támogatta, amelyek a határokon átnyúló fizetések teljesítésének elősegítését szolgálják (7). Végezetül az irányelvjavaslatnak a fogyasztók számára egyszerűbb hozzáférést kell biztosítania a fizetési számlákhoz, és hozzá kell járulnia egy egész Unióra kiterjedő fizetési térség létrehozásához, amely célt az EKB következetesen támogat (8).

3.    Különös megjegyzések

3.1.   Meghatározott fogalmak

Az irányelvjavaslatban meghatározott fogalmakat (9) össze kell hangolni a 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: pénzforgalmi irányelv, PSD-irányelv) és a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) (a továbbiakban: a SEPA-rendelet) szereplő fogalommeghatározásokkal, kivéve, ha az ekként meghatározott fogalmaktól való eltérést objektív okok indokolják. Vonatkozik ez különösen a „tartós adathordozó” és a „beszedés” meghatározására. A pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokon alapuló egységes terminológia használata javítani fogja a következetességet és elő fogja segíteni az uniós jogi aktusok megértését. Az egyértelműség és a következetesség érdekében továbbá ésszerűnek tűnik a „számlaváltás” fogalmának egyszerűen az irányelvjavaslat 10. cikkében szereplő szolgáltatások tekintetében történő meghatározása (11).

3.2.   Az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások listája és a hatóságok információbekérési hatáskörei

Az irányelvjavaslat hatálya alá tartozó alapvető pénzforgalmi szolgáltatások listájának azokat a pénzforgalmi szolgáltatásokat kell tartalmaznia, amelyek a legjellemzőbb, nemzeti szinten díjköteles pénzforgalmi szolgáltatásoknak legalább a 80 %-át teszik ki. Azonban az ennél messzebbre menő – meghatározott számú szolgáltatásnak a listára való felvételét előíró – feltételek túlzónak bizonyulhatnak. Emellett pontosítást igényel az, hogy az illetékes hatóságok jogosultak információkat bekérni a pénzforgalmi szolgáltatóktól a fizetési számlákkal összefüggésben nyújtott egyedi szolgáltatások jövedelmezőségéről abból a célból, hogy összeállíthassák a legjellemzőbb pénzforgalmi szolgáltatások listáját (12). Ebből a célból szükség lehet konkrét adatszolgáltatási kötelezettségek megállapítására, amelyeknek egyidejűleg biztosítaniuk kell a pénzforgalmi szolgáltatók azon jogát, hogy az üzleti titkokat versenytársaiktól megóvják (13).

3.3.   Az alapszintű fizetési számla nyitására vonatkozó jog – korlátozások a számla pénzneme tekintetében

Az irányelvjavaslat bevezeti az Unióban jogszerűen tartózkodó fogyasztók számára azt a jogot, hogy bármely tagállamban alapszintű fizetési számlát nyissanak és használjanak (14). Azonban az irányelvjavaslat 15. cikkének szóhasználata úgy is értelmezhető, hogy az magában foglalja azt is, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezhetőek lehetnek arra, hogy kérésre bármely tagállam pénznemében denominált alapszintű fizetési számlát nyissanak. Tekintve, hogy egy ilyen átfogó követelmény végrehajtása gazdaságilag nem feltétlenül megvalósítható, elegendő a fizetési számla megnyitásának és használatának e jogát azon tagállam pénznemében vezetett fizetési számlákra korlátozni, amelyikben a pénzforgalmi szolgáltató található (15).

3.4.   Határon átnyúló együttműködés

Végezetül az irányelvjavaslatnak való tényleges megfelelés biztosítására a tagállamon belüli illetékes nemzeti hatóságok javasolt együttműködési kötelezettségét (16) ki kell terjeszteni az eltérő tagállambeli illetékes hatóságok határon átnyúló együttműködésének kötelezettségére. Ez annak biztosítását szolgálja, hogy a nemzeti végrehajtási intézkedések és gyakorlatok ne térjenek el egymástól olyan mértékben, amely veszélyeztetné az irányelvjavaslat azon célját, hogy a fizetési számlák Unión belüli egységes piacának megvalósítása érdekében közelítse egymáshoz a jogszabályokat és intézkedéseket (17).

Azokban az esetekben, ahol az EKB az irányelvjavaslat módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a konkrét szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. november 19-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2013) 266.

(2)  Lásd az irányelvjavaslat II. fejezetét.

(3)  Lásd az irányelvjavaslat III. fejezetét.

(4)  Lásd az irányelvjavaslat IV. fejezetét.

(5)  Lásd az irányelvjavaslat V. és VI. fejezetét.

(6)  Lásd a CON/2007/29 vélemény 2.4. pontját, a CON/2012/103 vélemény 1.1. pontját és a CON/2012/10 véleményben az általános észrevételek 3. pontját. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(7)  Lásd a CON/2001/34 vélemény 11. pontját.

(8)  Lásd a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL L 319., 2007.12.5., 1. o.).

(9)  Lásd az irányelvjavaslat 2. cikkét.

(10)  Az Európai Parlamenti és Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról (HL L 94., 2012.3.30, 22. o.).

(11)  Lásd az 1–3. javasolt módosítást. Lásd még a CON/2013/32 vélemény 3.3. pontját.

(12)  Lásd az irányelvjavaslat 3. cikke (2) bekezdésének 4) és 5) pontját.

(13)  Lásd a 4. javasolt módosítást.

(14)  Lásd az irányelvjavaslat 15. cikkét.

(15)  Lásd az 5. javasolt módosítást.

(16)  Lásd az irányelvjavaslat 20. cikkének (2) bekezdését.

(17)  Lásd a 6. javasolt módosítást.


MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás

2. cikk l) pontja

„l)

»tartós adathordozó« bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a pénzforgalmi szolgáltató számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;”

„l)

»tartós adathordozó« bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a pénzforgalmi szolgáltató számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;”

Magyarázat

Ezt a fogalommeghatározást össze kell hangolni a PSD-irányelv 4. cikkének 25. pontjában szereplő fogalommeghatározással, amely nem hivatkozik a pénzforgalmi szolgáltatóra. E fogalommeghatározás szerint a „tartós adathordozó” csak a pénzforgalmi szolgáltatás használója – azaz jelen esetben a fogyasztó – rendelkezésére álló eszközökre vonatkozik.

2. módosítás

2. cikk m) pontja

„m)   »számlaváltás«: a valamely fizetési számlán végrehajtott, átutalásra, rendszeres beszedésre és rendszeres beérkező átutalásokra vonatkozó rendszeres fizetési megbízások mindegyikére vagy némelyikére vonatkozó információknak a fogyasztó kérésére az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő transzfere, ami történhet az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra való átutalásával vagy anélkül, illetve a korábbi számla lezárásával vagy anélkül;”

„m)   »számlaváltás«: az ezen irányelv 10. cikke alapján nyújtott szolgáltatás a valamely fizetési számlán végrehajtott, átutalásra, rendszeres beszedésre és rendszeres beérkező átutalásokra vonatkozó rendszeres fizetési megbízások mindegyikére vagy némelyikére vonatkozó információknak a fogyasztó kérésére az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő transzfere, ami történhet az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra való átutalásával vagy anélkül, illetve a korábbi számla lezárásával vagy anélkül;”

Magyarázat

A „számlaváltás” javasolt fogalommeghatározása arra utal, hogy maga a pénzforgalmi számla kerül áthelyezésre, ami nem lenne helytálló. Ha erre a fogalommeghatározásra szükség van, annak csak a 10. cikkre való egyszerű hivatkozást kell tartalmaznia és nem egy tömörített leírást.

3. módosítás

2. cikk n) pontja

„n)   »beszedés«: a fizető fél fizetési számláját megterhelő pénzforgalmi szolgáltatás, amely során a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezi, a fizető fél beleegyezésével;”

„n)   »beszedés«: a fizető fél fizetési számláját nak megterhelő ésére szolgáló, belföldi vagy határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatás, amely során a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezi, a fizető fél beleegyezésével e alapján;”

Magyarázat

Ezt a fogalmat össze kell hangolni a „beszedés” PSD-irányelvben és SEPA-rendeletben szereplő fogalommeghatározásával, amely e fizetési formára a fizető fél fizetési számlájának megterhelését célzó belföldi vagy határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásként utal.

4. módosítás

3. cikk

„3. cikk

A legjellemzőbb, nemzeti szinten díjköteles pénzforgalmi szolgáltatások jegyzéke és egységesített terminológia

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 20. cikkben említett illetékes hatóságok összeállítsanak egy átmeneti jegyzéket, amely legalább 20 olyan pénzforgalmi szolgáltatást tartalmaz, amelyek a legjellemzőbb, nemzeti szinten díjköteles pénzforgalmi szolgáltatásoknak legalább a 80%-át teszik ki. A jegyzék minden azonosított szolgáltatás esetében tartalmazza a vonatkozó terminológiát és fogalommeghatározást.

[…]

(3)   A tagállamok ezen irányelv hatálybalépését követő 6 hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett átmeneti jegyzékről.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon pénzforgalmi szolgáltatások egységesített uniós terminológiájának (a (3) bekezdés szerint benyújtott átmeneti jegyzékek alapján történő) kidolgozására vonatkozóan, amelyek legalább a tagállamok többségében azonosak. Az egységesített uniós terminológia közös kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmaz majd a közös szolgáltatásokra.

(5)   A (4) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően minden tagállam haladéktalanul beépíti a (4) bekezdés szerint elfogadott egységesített uniós terminológiát az (1) bekezdésben említett átmeneti jegyzékbe, és közzéteszi ezt a jegyzéket.”

„3. cikk

A legjellemzőbb, nemzeti szinten díjköteles pénzforgalmi szolgáltatások jegyzéke és egységesített terminológia

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 20. cikkben említett illetékes hatóságok összeállítsanak egy átmeneti jegyzéket, amely legalább 20 olyan pénzforgalmi szolgáltatásokat tartalmaz, amelyek a legjellemzőbb, nemzeti szinten díjköteles pénzforgalmi szolgáltatásoknak legalább a 80%-át teszik ki. A jegyzék minden azonosított szolgáltatás esetében tartalmazza a vonatkozó terminológiát és fogalommeghatározást

[…]

(3)   Az illetékes hatóságok jogosultak bekérni a pénzforgalmi szolgáltatóktól a (2) bekezdés 1)–5) pontjában foglalt mutatók meghatározásához szükséges információkat. Ennek során biztosítják a bizalmas üzleti információk védelmét.

(3) (4)   A tagállamok ezen irányelv hatálybalépését követő 6 hónapon belül értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett átmeneti jegyzékről.

(4)(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon pénzforgalmi szolgáltatások egységesített uniós terminológiájának (a (3) (4) bekezdés szerint benyújtott átmeneti jegyzékek alapján történő) kidolgozására vonatkozóan, amelyek legalább a tagállamok többségében azonosak. Az egységesített uniós terminológia közös kifejezéseket és fogalommeghatározásokat tartalmaz majd a közös szolgáltatásokra.

(5)(6)   A (4) (5) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően minden tagállam haladéktalanul beépíti a (4) (5) bekezdés szerint elfogadott egységesített uniós terminológiát az (1) bekezdésben említett átmeneti jegyzékbe, és közzéteszi ezt a jegyzéket.”

Magyarázat

Pontosítani kell, hogy az illetékes hatóságok miként kérhetik be a legjellemzőbb pénzforgalmi szolgáltatások listájának összeállítása tekintetében jelentőséggel bíró adatokat, különösen a 3. cikk (2) bekezdésének 4) és 5) pontjában említett mutatók vonatkozásában. Mivel az ilyen adatok egyes kategóriái rendszerint bizalmas üzleti információt képeznek, a pénzforgalmi szolgáltatók számára megfelelő biztosítékokat kell biztosítani.

5. módosítás

15. cikk (1) bekezdése

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy területükön legalább egy pénzforgalmi szolgáltató kínálatában szerepeljen az alapszintű fizetési számla. A tagállamok biztosítják, hogy az alapszintű fizetési számlát ne csak olyan pénzforgalmi szolgáltatók kínálják, amelyek a számlát kizárólag online banki eszközökkel történő használatra bocsátják rendelkezésre.”

„(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a területükön található legalább egy pénzforgalmi szolgáltató fogyasztóknak szóló kínálatában szerepeljen az érintett tagállam pénznemében vezetett alapszintű fizetési számla. A tagállamok biztosítják, hogy az alapszintű fizetési számlát ne csak olyan pénzforgalmi szolgáltatók kínálják, amelyek a számlát kizárólag online banki eszközökkel történő használatra bocsátják rendelkezésre.”

Magyarázat

Annak előírása a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy kérésre bármely tagállam pénznemében fizetési számlát nyissanak, gazdaságilag nem feltétlenül megvalósítható számukra. Elegendő, ha ez a jog az azon tagállam pénznemében vezetett alapszintű fizetési számla nyitására és használatára vonatkozó jogot tartalmazza, amelyben a pénzforgalmi szolgáltató található.

6. módosítás

20. cikk (2) bekezdése

„(2)   Az (1) bekezdésben említett hatóság rendelkezik mindazon hatáskörökkel, amelyek feladatai ellátásához szükségesek. Amennyiben valamely tagállam több illetékes hatóságot hatalmaz fel az ezen irányelvnek való tényleges megfelelés biztosítására és nyomon követésére, úgy a tagállamok biztosítják ezen hatóságok szoros együttműködését annak érdekében, hogy azok mindegyike hatékonyan tudja végrehajtani saját feladatait.”

„(2)   Az (1) bekezdésben említett hatóság rendelkezik mindazon hatáskörökkel, amelyek feladatai ellátásához szükségesek. Amennyiben valamely tagállam több illetékes hatóságot hatalmaz fel az ezen irányelvnek való tényleges megfelelés biztosítására és nyomon követésére, úgy a tagállamok biztosítják ezen hatóságok szoros együttműködését annak érdekében, hogy azok mindegyike hatékonyan tudja végrehajtani saját feladatait. Az illetékes hatóságok a 2007/64/EK irányelv 24. cikkében előírtak szerint együttműködnek egymással.

Magyarázat

Az irányelvjavaslat belső piac erősítésére irányuló célkitűzésének megfelelően a nemzeti illetékes hatóságoknak az Unión belül határokon átnyúlóan is együtt kell működniük – a jelenleg a PSD-irányelvben előírtak szerint – annak biztosítására, hogy csökkenjenek az irányelvjavaslat egyes tagállamokban megvalósuló átültetései között felmerülő eltérések.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Tanács

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/9


A TANÁCS HATÁROZATA

(2014. február 17.)

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról

(2014/C 51/03)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a munkavállalói szervezetek képviselőinek kategóriájában jelölt személyeknek a Bizottság által a Tanácsnak benyújtott jegyzékére,

mivel:

(1)

A Tanács a 2012. július 16-i határozatával (2) a 2012. szeptember 18. és 2015. szeptember 17. közötti időtartamra kinevezte az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjait.

(2)

A központ igazgatótanácsában a munkavállalói szervezetek képviselőinek kategóriájába tartozó bolgár tag helye megüresedett,

ELFOGADTA AZ ALÁBBI HATÁROZATOT:

Egyetlen cikk

A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 17-ig az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjává a következő személyt nevezi ki:

A MUNKAVÁLLALÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI:

BULGÁRIA

Julija SZIMEONOVA

Kelt Brüsszelben, 2014. február 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. TSAFTARIS


(1)  HL L 39., 1975.2.13., 1. o.

(2)  HL C 228., 2012.7.31., 3. o.


Európai Bizottság

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/10


Euroátváltási árfolyamok (1)

2014. február 21.

(2014/C 51/04)

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3707

JPY

Japán yen

140,50

DKK

Dán korona

7,4625

GBP

Angol font

0,82183

SEK

Svéd korona

8,9953

CHF

Svájci frank

1,2195

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

8,3670

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

27,368

HUF

Magyar forint

311,89

LTL

Litván litász/lita

3,4528

PLN

Lengyel zloty

4,1661

RON

Román lej

4,5222

TRY

Török líra

3,0097

AUD

Ausztrál dollár

1,5283

CAD

Kanadai dollár

1,5304

HKD

Hongkongi dollár

10,6313

NZD

Új-zélandi dollár

1,6558

SGD

Szingapúri dollár

1,7376

KRW

Dél-Koreai won

1 469,53

ZAR

Dél-Afrikai rand

15,1355

CNY

Kínai renminbi

8,3495

HRK

Horvát kuna

7,6685

IDR

Indonéz rúpia

16 097,50

MYR

Maláj ringgit

4,5158

PHP

Fülöp-szigeteki peso

61,092

RUB

Orosz rubel

49,0415

THB

Thaiföldi baht

44,603

BRL

Brazil real

3,2577

MXN

Mexikói peso

18,2348

INR

Indiai rúpia

85,1580


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/11


A pénzforgalomba szánt euroérmék új nemzeti előlapja

(2014/C 51/05)

Image

A Spanyolország által kibocsátott új kéteurós, pénzforgalomba szánt emlékérme nemzeti előlapja

A pénzforgalomba szánt euroérmék törvényes fizetőeszköznek minősülnek az euroövezet egészében. A nyilvánosság és a pénzérméket kezelő felek tájékoztatása céljából a Bizottság közzéteszi az új érmék rajzolatának leírását (1). A 2009. február 10-i tanácsi következtetéseknek (2) megfelelően az euroövezeti tagállamok és azok az országok, amelyek az Európai Unióval létrejött monetáris megállapodás alapján euroérmét bocsátanak ki, bizonyos feltételek – többek között a kéteurós címletre való korlátozás – betartása mellett pénzforgalomba szánt euro-emlékérmét bocsáthatnak ki. Technikai jellemzőit tekintve e pénzérme megegyezik a többi kéteurós érmével, de nemzeti előlapján a megemlékezéshez kapcsolódó, nemzeti vagy európai szinten kiemelkedő szimbolikus jelentéssel bíró rajzolat szerepel.

Kibocsátó ország: Spanyolország

A megemlékezés tárgya: A kulturális és természeti világörökség helyszíneinek UNESCO-listája – Güell park

A rajzolat leírása: A rajzolat előterében a Güell Park emblémája, az Antonio Gaudí építész által tervezett gyíkszobor látható, a háttérben a Güell park egyik bejárati pavilonjának körvonalaival. A rajzolat felső körívén a nagybetűs „ESPAÑA” és „PARK GÜELL — GAUDÍ” szavak olvashatók. A bal oldalon látható továbbá a kibocsátás éve: „2014”, a jobb oldalon pedig a verdejel.

Az érme külső gyűrűjén az európai zászló 12 csillaga látható.

Kibocsátandó mennyiség: 8 millió darab

A kibocsátás időpontja: 2014. március


(1)  A 2002-ben kibocsátott pénzérmék nemzeti előlapjait lásd: HL C 373., 2001.12.28., 1. o.

(2)  Lásd a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2009. február 10-i következtetéseit, valamint a pénzforgalomba szánt euroérmék nemzeti előlapjára és kibocsátására vonatkozó közös iránymutatásokról szóló, 2008. december 19-i bizottsági ajánlást (HL L 9., 2009.1.14., 52. o.).


Európai Adatvédelmi Biztos

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/12


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Kanada és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról szóló tanácsi határozatokra irányuló javaslatokról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 51/06)

I.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2013. július 19-én az Európai Bizottság elfogadta a Kanada és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodás megkötéséről és aláírásáról szóló tanácsi határozatokra irányuló javaslatokat (1) (a továbbiakban: a javaslatok), amelyek tartalmazzák a Kanada és az Európai Unió közötti megállapodásjavaslat (a továbbiakban: a megállapodás) szövegét. A javaslatokat 2013. július 23-án elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeit még a javaslatok elfogadása előtt közölje a Bizottsággal. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt az előzetes konzultációt. Mivel azonban erre az egyeztetések lezárását követően került sor, az európai adatvédelmi biztos észrevételeit nem tudták figyelembe venni. Ez a vélemény az említett alkalommal tett észrevételeken alapul.

II.   Általános észrevételek

3.

Amint az korábban több ízben elhangzott (2), az európai adatvédelmi biztos vitatja a PNR-rendszereknek, valamint az utas-nyilvántartási adatok harmadik országokba történő együttes továbbításának szükségességét és arányosságát. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának és az emberi jogok európai egyezményének előírásai szerint az említett mindkét feltételnek teljesülnie kell az alapvető jogok – többek között a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jog – mindenfajta korlátozása esetében. (3) Az ítélkezési gyakorlat szerint azon túlmenően, hogy az ilyen korlátozás közigazgatási szerv általi indokolásának helytállónak és elégségesnek kell lennie (4), bizonyítani kell azt is, hogy nem állnak rendelkezésre kevésbé beavatkozó jellegű módszerek. (5) Az európai adatvédelmi biztos ez idáig nem talált a nem gyanús utasok adatai bűnüldözési célú, tömeges és rutinszerű feldolgozásának szükségességét és arányosságát meggyőzően bizonyító tényt.

4.

Az európai adatvédelmi biztos mindazonáltal üdvözli a megállapodásban előírt adatvédelmi biztosítékokat, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az utas-nyilvántartási adatokról Kanadával kötött korábbi megállapodáshoz képest meghosszabbították az adatmegőrzési időszakot.

5.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos üdvözli a Bizottságnak a megállapodás természetéből fakadó korlátozások mellett a felügyelet és a jogorvoslat vonatkozásában tett erőfeszítéseit. Aggodalmát fejezi ki azonban a bírósági felülvizsgálat korlátozása, valamint amiatt, hogy adott esetben egy nem független belső hatóság biztosíthat közigazgatási jogorvoslatot. Az európai adatvédelmi biztos vitatja továbbá, hogy végrehajtási megállapodás útján megfelelő és tényleges jogok biztosíthatók az érintettek számára.

6.

A megállapodás szabályozza az uniós és az Unióból járatokat üzemeltető más légi fuvarozók által továbbított utas-nyilvántartási adatoknak a „kanadai illetékes hatóság” általi felhasználását. (6) Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy tegyék kötelezővé annak megerősítését, hogy más kanadai hatóság – a megállapodást megkerülve – közvetlenül nem férhet hozzá vagy kérhet hozzáférést e légi fuvarozóktól az utas-nyilvántartási adatokhoz.

IV.   Következtetések

47.

A fent említettek szerint az európai adatvédelmi biztos vitatja a PNR-rendszereknek, valamint az utas-nyilvántartási adatok harmadik országokba történő együttes továbbításának szükségességét és arányosságát. Megkérdőjelezi a választott jogalapot is, és az EUMSZ 218. cikkének (5) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával együtt az EUMSZ 16. cikkét ajánlja a javaslatok jogalapjaként.

48.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kanadán kívül tartózkodó uniós polgárok korlátozottan férnek hozzá a független közigazgatási jogorvoslathoz és a teljes körű bírósági jogorvoslathoz, valamint vitatja, hogy a végrehajtási megállapodás a megfelelő eszköz ezek biztosítására. Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy tegyék kötelezővé annak megerősítését, hogy más kanadai hatóság – a megállapodást megkerülve – közvetlenül nem férhet hozzá vagy kérhet hozzáférést a megállapodás hatálya alá tartozó légi fuvarozóktól az utas-nyilvántartási adatokhoz.

49.

A megállapodás egyedi rendelkezései tekintetében az európai adatvédelmi biztos üdvözli az ezekben foglalt adatvédelmi biztosítékokat. Ugyanakkor a megállapodásban teljesülnie kell az alábbiaknak:

az érzékeny adatok feldolgozásának teljes körű kizárása,

az adatok elemzést követő haladéktalan, és a beérkezésüktől számított legfeljebb 30 napon belül történő törlésének vagy anonimizálásának előírása, valamint a javasolt – az utas-nyilvántartási adatokról Kanadával kötött korábbi megállapodáshoz képest meghosszabbított – adatmegőrzési időszak csökkentése és indokolása,

a feldolgozni kívánt PNR-adatkategóriák számának korlátozása,

annak kifejezett megemlítése, hogy az általános felügyeletet független hatóság gyakorolja.

50.

Ezen túlmenően az európai adatvédelmi biztos javasolja az alábbiaknak a megállapodásban vagy a kísérő dokumentumokban történő pontosítását:

a megállapodás célját meghatározó fogalmak további szűkítése és egyértelműsítése,

annak tisztázása, hogy a „jogszerű” megkülönböztetés milyen típusai lehetségesek,

az adatok megsértésének az Európai Bizottsághoz és az adatvédelmi hatóságokhoz történő kötelező bejelentésére vonatkozó előírás,

az átláthatóságra vonatkozó rendelkezések kiegészítése,

a kizárólag automatikus adatfeldolgozáson alapuló döntések tilalmának kiterjesztése a megállapodáson alapuló valamennyi, az utasokat érintő döntésre,

annak pontos meghatározása, hogy mely kanadai hatóságokhoz továbbíthatók PNR-adatok, követelményként előírva az előzetes bírósági engedélyt vagy közvetlen veszély fennállását, valamint kötelezővé téve megfelelő adatvédelmi biztosítékok belefoglalását a más címzett országokkal vagy hatóságokkal kötött egyezményekbe vagy megállapodásokba, illetve az e biztosítékokról szóló értesítés küldését az Európai Bizottságnak és az uniós adatvédelmi hatóságoknak,

a megfelelő hatóságok megnevezése és a megállapodás nemteljesítésére vonatkozó, visszatartó erejű szankciók meghatározása,

a Kanadán kívül tartózkodó személyek számára a kanadai jog értelmében bírósági felülvizsgálat kérése céljára rendelkezésre álló mechanizmusok pontos meghatározása,

annak tisztázása, hogy akkor is érvényesíthető-e a bírósági felülvizsgálathoz való jog, ha a kapcsolódó határozatról vagy intézkedésről nem tájékoztatták az érintett személyt; különösen akkor, ha a megállapodásnak a hozzáférésre és a helyesbítésre/megjegyzéstételre vonatkozóktól eltérő rendelkezései sérülnek,

a 14. cikk (2) bekezdésében szereplő „egyéb olyan jogorvoslat” pontos meghatározása, „amely révén” az egyén „kártérítésben részesülhet”,

a megállapodás végrehajtásával kapcsolatos felülvizsgálat gyakoriságának és a felülvizsgálatok – a megállapodás szükségességének és arányosságának értékelését kötelezően magában foglaló – tartalmának pontos meghatározása, valamint az uniós adatvédelmi hatóságok kifejezett feltüntetése az uniós felülvizsgálati munkacsoport tagjai között.

Kelt Brüsszelben, 2013. szeptember 30-án.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  COM(2013) 529 final.

(2)  Lásd az európai adatvédelmi biztos 2011. december 9-i véleményét az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma részére történő továbbításáról szóló megállapodás megkötésére vonatkozó tanácsi határozatra irányuló javaslatról, HL C 35., 2012.2.9., 16. o.; az európai adatvédelmi biztos 2011. július 15-i véleményét az Európai Unió és Ausztrália közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról és a légi fuvarozók által az Ausztrál Vámügyi és Határvédelmi Szolgálatnak való továbbításáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról, HL C 322., 2011.12.23., 1. o.; az európai adatvédelmi biztos 2011. március 25-i véleményét az utasnyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében történő felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról; az európai adatvédelmi biztos 2010. október 19-i véleményét az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről; az európai adatvédelmi biztos 2007. december 20-i véleményét az utas-nyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározati javaslat tervezetéről, HL C 110., 2008.5.1., 1. o.; az európai adatvédelmi biztos 2005. június 15-i véleményét az Európai Közösség és a kanadai kormány közötti, az előzetes utasinformáció (API) és az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról, HL C 218., 2005.9.6., 6. o. (valamennyi dokumentum elérhető a következő címen: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/edps/cache/bypass/Consultation/OpinionsC). Lásd még a 29. cikk szerinti munkacsoport utas-nyilvántartási adatokról szóló véleményeit a következő oldalon: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/wpdocs/index_en.htm#data_transfers

(3)  Lásd az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkét, valamint 52. cikkének (1) bekezdését (HL C 83., 2010.3.30., 389. o.), illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 8. cikkét (Ötödik Kiegészítő Jegyzőkönyv), Európa Tanács, 1950.11.4.

(4)  Lásd az Emberi Jogok Európai Bíróságának az S. és Marper kontra Egyesült Királyság ügyben hozott, 2008. december 4-i ítéletét.

(5)  Lásd az Európai Bíróság C-92/09. sz., Volker und Markus Schecke GbR kontra Land Hessen és C-93/09. sz., Hartmut Eifert kontra Land Hessen és Bundesansalt für Landwirtschaft und Ernährung ügyekben hozott, 2010. november 9-i ítéletét.

(6)  Lásd a javaslatok indokolását és a megállapodás 3. cikkének (1) bekezdését.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/15


A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának közleménye a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében

(2014/C 51/07)

A Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma bejelenti, hogy kérelem érkezett hozzá a Cseh Köztársaság északkeleti részén (Lhotka u Ostravy), mellékletben található térképen kijelölt területen történő szénhidrogén-kutatás és -kitermelés érdekében egy feltárási terület kijelölése iránt.

Hivatkozva a címben említett irányelvre, továbbá az ásványkincsek megőrzéséről és felhasználásáról szóló 44/1988 sz. módosított törvény (bányászati törvény) 11. cikkére, valamint a Cseh Nemzeti Tanács geológiai munkákról szóló 62/1988 sz. módosított törvényének 4d. cikkére, a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma felkéri azokat a jogi és természetes személyeket, akik bányászati tevékenységek végzésére jogosító engedéllyel rendelkeznek (ajánlattevők), hogy nyújtsák be versengő kérelmüket az Északkelet-Csehország (Lhotka u Ostravy) területén történő szénhidrogén-kutatás és -kitermelés érdekében egy feltárási terület kijelölése iránt.

Az illetékes elbíráló szerv a Cseh Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma. A fent említett irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint 6. cikkének (2) bekezdésében említett kritériumokat, feltételeket és követelményeket a cseh jogszabályok közül a Cseh Nemzeti Tanács geológiai munkákról szóló 62/1988 sz. módosított törvénye teljes mértékben tartalmazza.

Az érdekelt felek e felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számítva 90 napon belül nyújthatnak be kérelmet. A kérelmeket a következő címre kell küldeni:

RNDr. Martin Holý

ředitel odboru geologie (a geológiai osztály igazgatója)

Ministerstvo životního prostředí (Környezetvédelmi Minisztérium)

Vršovická 65

100 10 Praha 10

ČESKÁ REPUBLIKA

A határidőn túl beérkezett kérelmek elbírálására nincs lehetőség. A beérkezett kérelmek elbírálására a határidő leteltétől számított tizenkét hónapon belül kerül sor. Bővebb információ: RNDr. Tomáš SOBOTA, telefonszám: +420 267122651.


MELLÉKLET

Image

V Hirdetmények

KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/17


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA/10/14

Az Erasmus+ Program keretében

3. kulcstevékenység: A szakpolitikai reform támogatása – Jövőbeni kezdeményezések

Uniós szakpolitikai kísérletek az oktatás és a képzés, valamint az ifjúság terén: transznacionális együttműködés az innovatív szakpolitikák magas szintű hatóságok vezetésével történő végrehajtása érdekében

(2014/C 51/08)

1.   Leírás, célkitűzés és elsőbbséget élvező témakörök

A pályázati felhívás általános célkitűzése, hogy ösztönözze az innovatív szakpolitikai intézkedések rendszerhatásainak kísérleti tevékenységeken keresztül történő értékelését az oktatási és képzési rendszerek, valamint az ifjúsági szakpolitika hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében. E pályázati felhívás célja a támogatásra jogosult országok magas szintű hatóságainak bevonása a releváns bizonyítékok összegyűjtésébe és értékelésébe, hogy a szakpolitikai reformok nagyszabású helyszíni vizsgálatokon alapuló, megbízható és széles körben elismert értékelési módszerekkel alátámaszthatók és felügyelhetők legyenek.

E pályázati felhívás konkrét célkitűzései a következők:

a transznacionális együttműködés és a legmagasabb szintű illetékes hatóságok közötti kölcsönös tanulás előmozdítása a potenciálisan jelentős hatással bíró szakpolitika-végrehajtási rendszerek, struktúrák és folyamatok vizsgálata és javítása érdekében,

érdemi bizonyítékok gyűjtésének és elemzésének elősegítése, lehetővé téve a felelős hatóságok számára az innovatív szakpolitikák végrehajtásának értékelését és felügyeletét,

a hatékony szakpolitikai végrehajtás és felügyelet legfontosabb szempontjainak és feltételeinek meghatározása,

az átadhatóság és méretezhetőség elősegítése.

E pályázati felhívás elsőbbséget élvező témakörei a következők:

a transzverzális készségek értékelése az alap- és középfokú oktatásban

gyakorlati vállalkozói tapasztalatszerzés az iskolában

együttműködés a résztanulmányok és oklevelek gyors és zökkenőmentes, határokon átnyúló, tanulmányi célú elismerését szolgáló innovatív módszerek kialakítására a felsőoktatásban

az alacsonyan képzett felnőttek számának csökkentése

a fiatalok önkéntes tevékenységei fejlesztésének és nemzetközivé tételének ösztönzése.

2.   Támogatható országok

A programban részt vevő alábbi országok valamelyikében székhellyel rendelkező jogi személyek által benyújtott pályázatok támogathatók:

az Európai Unió 28 tagállama,

az EFTA-/EGT-tagországok: Izland, Liechtenstein, Norvégia (1),

Uniós tagjelölt országok: Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (2);

a Svájci Államszövetség (3).

3.   Támogatható pályázók

A „pályázó” kifejezés minden olyan szervezetre és intézményre alkalmazható, amely részt vesz valamely pályázatban, függetlenül a projektben betöltött szerepétől.

E pályázati felhívás szempontjából a következő pályázók tekinthetők támogathatónak:

a)

az oktatásért, képzésért vagy ifjúságért felelős hatóságok (minisztérium vagy annak megfelelő hatóság), amelyek a megfelelő nemzeti vagy regionális kategóriák legmagasabb szintjén működnek (a legmagasabb szint a NUTS 1 vagy NUTS 2 szintet jelenti; azokban az országokban, ahol nincs NUTS 1 vagy 2 szint, ott a legmagasabb NUTS-szintet kell alkalmazni (4)). Az oktatási, szakképzési és ifjúsági ágazattól eltérő ágazatokért (pl. foglalkoztatás, pénzügy, szociális ügyek, egészségügy stb.) felelős legmagasabb szintű hatóságok abban az esetben támogathatók, ha igazolják, hogy konkrét hatáskörrel rendelkeznek azon a területen, amelyen a kísérletet végeznék. A hatóságok megbízhatnak saját képviseletükkel más állami vagy magánszervezeteket, valamint állami hatóságok bejegyzett hálózatait vagy szervezeteit, amennyiben a megbízást írásban rögzítik, és abban kifejezetten hivatkoznak a benyújtandó pályázatra

b)

az oktatás, képzés és ifjúság területén működő állami vagy magánszervezetek és -intézmények

c)

más társadalmi-gazdasági ágazatokban az oktatás, képzés és/vagy ifjúság területéhez kapcsolódó tevékenységet végző állami vagy magánszervezetek és -intézmények (pl. diplomák elismerését végző központok, kereskedelmi kamarák, kereskedelmi szervezetek, kulturális szervezetek, értékelő szervezetek, kutató szervezetek stb.)

4.   A partnerség minimális összetétele

A partnerség minimális összetételére vonatkozó követelmény e pályázat esetében 3 támogatható országból származó 4 szervezet. Konkrétan:

a)

Legalább egy hatóság (minisztérium vagy annak megfelelő hatóság) vagy megbízott testület (a 3. pont a) alpontjának megfelelően) – három különböző országból, vagy egy legalább három különböző támogatható országot képviselő, bejegyzett hatósági hálózat/szervezet. A hálózatnak vagy szervezetnek – a 3. pont a) alpontjában leírtaknak megfelelően – legalább három releváns hatóság felhatalmazásával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a konkrét pályázat kapcsán az ő nevükben eljárhasson.

A pályázatban szerepelnie kell legalább egy tagállam 3. pont a) alpont szerinti hatóságának.

A pályázatban részt vevő vagy képviselt hatóságok felelnek a projekt stratégiai irányításáért és a saját joghatóságukon belül végzett kísérletek irányításáért.

b)

Legalább egy, a szakpolitikai hatás felmérése terén szaktudással rendelkező állami vagy magánszervezet. Ez a szervezet felel a módszertani szempontokért és az értékelési protokollokért. Kellően összehangolt és következetes munka esetén a pályázatban egynél több értékelő szervezet is részt vehet.

5.   Koordinálás

A pályázatot – valamennyi pályázó nevében – csak a következő intézmények/szervezetek egyike koordinálhatja és nyújthatja be:

a)

egy a 3. pont a) alpontjában meghatározott hatóság

b)

egy a 3. pont a) alpontjában meghatározott, bejegyzett hatósági hálózat vagy szervezet

c)

egy a 3. pont a) alpontjában meghatározott, a pályázat benyújtása céljából valamely hatóság által megbízott állami vagy magánszervezet. A megbízott szervezeteknek rendelkezniük kell valamely, a 3. pont a) alpontja szerinti hatóság kifejezett írásbeli jóváhagyásával arra vonatkozóan, hogy a pályázatot annak nevében benyújtsa és koordinálja

A pályázatokat minden pályázó nevében a koordináló hatóság jogi képviselője révén kell benyújtani. Természetes személyek nem pályázhatnak támogatásra.

6.   Támogatható tevékenységek

A tevékenységeket 2014. december 1. és 2015. március 1. között kell megkezdeni.

A projekt időtartamának 24 és 36 hónap között kell lennie.

Az e pályázati felhívás keretében támogatandó tevékenységek legalább az alábbiakat tartalmazzák:

Terepvizsgálatok kidolgozása innovatív intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. Kellő figyelmet kell fordítani a megfelelő bizonyítékok összegyűjtésére, a megbízható ellenőrzés kialakítására, az elismert módszertani megközelítéseken alapuló értékelési és jelentéstételi eljárásokra, amelyeket a szakpolitikai hatások megfelelő hatáskörrel és tapasztalatokkal rendelkező értékelőjének kell kidolgoznia a projektben részt vevő megfelelő partnerekkel egyeztetve.

Ennek magában kell foglalnia a következőket (a felsorolás nem teljes): a vizsgálandó intézkedés(ek), tervezett minták és tevékenységek meghatározása és kiválasztása; az intézkedés várt, mérhető hatásának meghatározása, relevanciájának értékelése (tekintettel a várt eredményekre), többek között olyan példák alapos felkutatásával, amelyekben az adott országban vagy külföldön hasonló szakpolitikai intézkedéseket hajtottak végre; megbízható módszertan és mutatók meghatározása a vizsgált intézkedés nemzeti és uniós szintű hatásainak mérésére.

A terepvizsgálatok párhuzamos végrehajtása a projektben részt vevő különböző országokban, a megfelelő hatóságok (minisztérium vagy annak megfelelő hatóság) vezetésével. Egy ésszerű és reprezentatív kritikus tömeg elérése és egy jelentős bizonyítékmennyiség megszerzése érdekében kellően reprezentatív számú részt vevő szervezet/intézmény bevonása szükséges.

Elemzés és értékelés: a vizsgált intézkedés, valamint a vizsgálati módszertan, a mérhetőség feltételeinek és a tanulságok és bevált gyakorlatok nemzetek közötti átadásának (társaktól való tanulás) hatékonysága, eredményessége és hatása.

A tájékoztatás, a projekt koncepciójának és eredményeinek terjesztése és hasznosítása nemzeti és uniós szinten a projekt időtartama alatt és azt követően, valamint a különböző ágazatok, rendszerek és intézkedések közötti átjárhatóság előmozdítása.

Az oktatás és képzés, valamint az ifjúság területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer szerint és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez kapcsolódóan ajánlott elkészíteni a vizsgálati eredmények hasznosítási tervét.

7.   Az odaítélés kritériumai

A pályázati támogatások odaítélésének kritériumai (lásd a pályázóknak szóló útmutató 8. pontját) a következők:

1.

Megfelelőség (20 %)

2.

A projekt tervének és végrehajtásának minősége (30 %)

3.

A partnerség minősége (20 %)

4.

Hatás, terjesztés, hasznosítás (30 %)

Ez a pályázati felhívás két benyújtási/értékelési szakaszból áll: 1. előpályázati szakasz, és 2. teljes pályázati szakasz. E megközelítés célja az eljárás leegyszerűsítése azáltal, hogy az első szakaszban csak a pályázattal kapcsolatos alapvető információkat kell benyújtani. Csak a támogathatósági feltételeket teljesítő és a megfelelőség elbírálási kritérium esetében a maximális pontszám legalább 60 %-át elérő előpályázatok jutnak a második szakaszba, amelyben már a teljes pályázati csomag benyújtását kérjük a pályázóktól.

A támogatható előpályázatok értékelése a megfelelőség elbírálási szempontja alapján történik. A teljes pályázatok értékelése kizárás, válogatás és az odaítélés három további szempontja (a projekt tervének és végrehajtásának minősége; a partnerség minősége; és a hatás, terjesztés és hasznosítás) alapján történik.

A pályázat végleges pontszáma az előpályázati szakaszban szerzett pontok és a teljes pályázati szakaszban szerzett pontok összege (a jelzett súlyozás alkalmazásával).

8.   Költségvetés

E pályázati felhívás keretében a projektek számára nyújtható társfinanszírozásra rendelkezésre álló költségvetés 10 000 000 EUR, amely a következő módon oszlik meg a két működési terület között:

Oktatás és képzés: 8 000 000 EUR

Ifjúság: 2 000 000 EUR.

Az EU által nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a teljes támogatható költség 75 %-át.

A maximális támogatási összeg projektenként: 2 000 000 EUR.

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet.

9.   Benyújtási eljárás és határidők

A pályázat benyújtása előtt a pályázóknak regisztrálniuk kell szervezetüket az Egységes Regisztrációs Rendszerben (Unique Registration Facility, URF), ahonnan megkapják résztvevő-azonosító kódjukat (PIC-kód). A PIC-kódot fel kell tüntetni a pályázati űrlapon.

A szervezetekkel kapcsolatos valamennyi jogi és pénzügyi információ kezelése az Egységes Regisztrációs Rendszeren keresztül zajlik. A rendszer elérhető az oktatási, audiovizuális, kulturális, uniós polgársági és önkéntességi résztvevői portálon (Education, Audiovisual, Culture, Citizenship and Volunteering Participant Portal). A regisztrációval kapcsolatos információkért keresse fel a portált a következő címen:

http://ec.europa.eu/education/participants/portal

A támogatás iránti pályázatokat az EU hivatalos nyelveinek egyikén kell benyújtani, a hivatalos pályázati csomag segítségével. Kérjük, győződjön meg róla, hogy mind az előpályázati szakaszban, mind a teljes pályázati szakaszban a megfelelő jelentkezési lapot tölti ki.

A pályázati csomag az alábbi internetes címen található:

https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/prospective-initiatives-eacea-102014_en

Csak a megfelelő formanyomtatvány felhasználásával, hiánytalanul kitöltött, helyesen dátumozott, valamint a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával ellátott pályázatok elfogadására van mód.

Határidők:

Előpályázatok: a postai bélyegző kelte legkésőbb 2014. május 20.

Teljes pályázatok: a postai bélyegző kelte legkésőbb 2014. október 2.

A pályázati űrlapokat csomagként, postai úton kell benyújtani. Minden csomagnak a pályázat csak egy teljes, nyomtatott, a koordináló szervezet jogi képviselőjének aláírásával ellátott változatát kell tartalmaznia. Emellett – közvetlenül a nyomtatott változat postázása után – az aláírt pályázat teljes, beszkennelt példányát elektronikus levélben is meg kell küldeni az alább jelzett e-mail címre. Mindkét példánynak tartalmaznia kell minden vonatkozó és alkalmazandó mellékletet és az igazoló dokumentumokat.

A pályázatokat futárszolgálat útján (az ajánlott küldemény átvételét igazoló, a postaszolgálat által kiadott szelvény szolgál bizonyítékul) a következő címre:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

Unit A.1 — Erasmus+: Schools, Prospective initiatives, Programme coordination

Call for Proposals EACEA/10/14

BOU2 02/109

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

valamint elektronikus levélben az EACEA-Policy-Support@ec.europa.eu e-mail címre kell megküldeni.

Kizárólag azokat a pályázatokat vesszük figyelembe, amelyek minden kötelező dokumentumot tartalmaznak, és a határidő lejárta előtt érkeznek be.

További részletekről a pályázóknak szóló útmutatóban tájékozódhat.

10.   További információ

A pályázóknak szóló részletes útmutató és a teljes pályázati csomag elérhető a következő internetes címen:

https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/prospective-initiatives-eacea-102014_en


(1)  Izland, Liechtenstein és Norvégia részvétele az EGT Vegyes Bizottság határozatától függ. Amennyiben az Erasmus+ rendeletet a támogatás odaítéléséről szóló határozat létrejöttéig nem foglalják bele az EGT-megállapodásba, az ezekből az országokból származó résztvevők nem részesülnek támogatásban, és a konzorciumok/partnerségek minimum méretébe sem számítanak bele.

(2)  Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelen pályázati felhívásban való részvétele a Bizottság és az egyes felsorolt országok illetékes hatóságai közötti egyetértési megállapodás aláírásától függ. Amennyiben az egyetértési megállapodást a támogatás odaítéléséről szóló határozat létrejöttéig nem írják alá, az országból származó résztvevők nem részesülnek támogatásban, és a konzorciumok/partnerségek minimum méretébe sem számítanak bele.

(3)  A Svájci Államszövetség részvétele az országgal kötendő kétoldalú megállapodás megkötésétől függ. Amennyiben ezt a kétoldalú megállapodást a támogatás odaítéléséről szóló határozat létrejöttéig nem írják alá, a Svájci Államszövetségből származó résztvevők nem részesülnek támogatásban, és a konzorciumok/partnerségek minimum méretébe sem számítanak bele.

(4)  http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/nuts_nomenclature/correspondence_tables/national_structures_eu


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

22.2.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 51/22


TÁJÉKOZTATÓ – NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ

A Dél-afrikai Köztársaság földrajzi árujelzői

(2014/C 51/09)

A Dél-afrikai Köztársasággal a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, jegyzőkönyv formájában létrejövő megállapodásról (a továbbiakban: a Jegyzőkönyv) folyó tárgyalások keretében a dél-afrikai hatóságok a Jegyzőkönyv szerinti oltalom céljából benyújtották a mezőgazdasági termékek és borok földrajzi árujelzőit tartalmazó mellékelt jegyzékeket. Az Európai Bizottság jelenleg mérlegeli, hogy e földrajzi árujelzők oltalmát a Jegyzőkönyv keretében kell-e biztosítani, mint a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdése értelmében vett földrajzi árujelzőkét.

A Bizottság felhívja a tagállamokat és a harmadik országokat, valamint a valamely tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró jogi és természetes személyeket, hogy a szóban forgó árujelzők oltalma elleni felszólalásaikat megfelelően indokolt nyilatkozat benyújtásával tegyék meg.

A felszólalást tartalmazó nyilatkozatoknak e tájékoztató közzétételének napjától számítva két hónapon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz. A felszólalást tartalmazó nyilatkozatokat a következő e-mail címre kell elküldeni:

AGRI-A3-GI@ec.europa.eu

A Bizottság a felszólalást tartalmazó nyilatkozatokat csak akkor vizsgálja meg, ha a fenti határidőn belül érkeznek be, és:

a)

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat;

b)

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés teljes egészében vagy részben azonos alakú a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) alapján az Unióban már oltalom alatt álló vagy az Unió által az alábbi országokkal kötött szerződésekben szereplő valamely elnevezéssel:

Ausztrália (4)

Chile (5)

Svájc (6)

Mexikó (7)

Korea (8)

Közép-Amerika (9)

Kolumbia és Peru (10)

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (11)

Horvátország (12)

Kanada (13)

Amerikai Egyesült Államok (14)

Albánia (15)

Montenegró (16)

Bosznia-Hercegovina (17)

Szerbia (18)

Moldova (19)

Grúzia (20)

c)

bizonyítják, hogy – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és használatának időtartamára – az oltalomra javasolt elnevezés félrevezetheti a fogyasztót a termék valódi mibenlétének vonatkozásában;

d)

bizonyítják, hogy az oltalomra javasolt elnevezés bejegyzése veszélyezteti egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket az ezen tájékoztató közzétételének napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak;

e)

vagy olyan részletekkel tudnak szolgálni, amelyek alátámasztják, hogy az oltalom alá helyezendő elnevezés szokásossá vált elnevezésnek minősül.

A fent említett kritériumokat az Unió területének vonatkozásában kell értékelni; e terület alatt a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok esetében csak az(ok) a terület(ek) értendő(k), ahol az említett jogok védelem alatt állnak. Ezen elnevezések az Európai Unióban csak akkor kerülhetnek oltalom alá, ha az említett tárgyalások sikeresen lezárulnak, és jogi aktus kerül elfogadásra.

A mezőgazdasági termékek és borok földrajzi árujelzőinek jegyzéke  (21)

A termék típusa

A Dél-Afrikában oltalom alatt álló elnevezés

gyógytea

Honeybush/Heunningbos/Honeybush Tea/Heuningbos Tee

gyógytea

Rooibos/Red Bush/Rooibos Tea/Rooitee/Rooibosch

bor

Banghoek

bor

Bot River

bor

Breedekloof

bor

Cape Agulhas

bor

Cape South Coast

bor

Central Orange River

bor

Ceres Plateau

bor

Citrusdal Mountain

bor

Citrusdal Valley

bor

Eastern Cape

bor

Elandskloof

bor

Franschhoek Valley

bor

Greyton

bor

Hemel-en-Aarde Ridge

bor

Hemel-en-Aarde Valley

bor

Hex River Valley

bor

Hout Bay

bor

Klein River

bor

Kwazulu-Natal

bor

Lamberts Bay

bor

Langeberg-Garcia

bor

Limpopo

bor

Malgas

bor

Napier

bor

Northern Cape

bor

Outeniqua

bor

Philadelphia

bor

Plettenberg Bay

bor

Polkadraai Hills

bor

St Francis Bay

bor

Stanford Foothills

bor

Stilbaai East

bor

Sunday's Glen

bor

Sutherland-Karoo

bor

Theewater

bor

Tradouw Highlands

bor

Upper Hemel-en-Aarde Valley

bor

Upper Langkloof

bor

Voor Paardeberg

bor

Western Cape


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(3)  HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

(4)  A Tanács 2008. november 28-i 2009/49/EK határozata az Európai Közösség és Ausztrália közötti borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 28., 2009.1.30., 1. o.).

(5)  A Tanács 2002. november 18-i 2002/979/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Chilei Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás aláírásáról és egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról (HL L 352., 2002.12.30., 1. o.).

(6)  A Tanács és – a tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapodás tekintetében – a Bizottság 2002. április 4-i 2002/309/EK, Euratom határozata a Svájci Államszövetséggel létrejött hét megállapodás megkötéséről (HL L 114., 2002.4.30., 1. o.), különös tekintettel az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló megállapodásra – 7. melléklet.

(7)  A Tanács 1997. május 27-i 97/361/EK határozata az Európai Közösség és a Mexikói Egyesült Államok között létrejött, a szeszes italok megjelölésének kölcsönös elismeréséről és oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 152., 1997.6.11., 15. o.).

(8)  A Tanács 2010. szeptember 16-i 2011/265/EU határozata az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 127., 2011.5.14., 1. o.).

(9)  Megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról (HL L 346., 2012.12.15., 3. o.).

(10)  Kereskedelmi megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru között (HL L 354., 2012.12.21., 3. o.).

(11)  A Tanács 2001. december 3-i 2001/916/EK határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek között az egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális engedményekről, a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről, valamint a szeszes italok és ízesített italok megnevezésének kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről folytatott tárgyalások eredményének figyelembevételével történő kiigazításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 342., 2001.12.27., 6. o.).

(12)  A Tanács 2001. december 3-i 2001/918/EK határozata az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság között létrejött stabilizációs és társulási megállapodás kereskedelmi vonatkozásainak a felek között az egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális engedményekről, a borelnevezések kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről, valamint a szeszes italok és ízesített italok megnevezésének kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről folytatott tárgyalások eredményének figyelembevételével történő kiigazításáról szóló kiegészítő jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 342., 2001.12.27., 42. o.).

(13)  A Tanács 2003. július 30-i 2004/91/EK határozata az Európai Közösség és Kanada közötti, a borok és a szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 35., 2004.2.6., 1. o.).

(14)  A Tanács 2005. december 20-i 2006/232/EK határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 87., 2006.3.24., 1. o.).

(15)  A Tanács 2006. június 12-i 2006/580/EK határozata az egyrészről az Európai Közösség és másrészről az Albán Köztársaság közötti, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről – 3. jegyzőkönyv egyes borokra vonatkozóan kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedmények létrehozásáról, a borok, szeszes italok és az ízesített borok megnevezéseinek kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről (HL L 239., 2006.9.1., 1. o.).

(16)  A Tanács 2007. október 15-i 2007/855/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Montenegrói Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 345., 2007.12.28., 1. o.).

(17)  A Tanács 2008. június 16-i 2008/474/EK határozata az egyrészről az Európai Közösség és másrészről Bosznia és Hercegovina között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás megkötéséről (HL L 169., 2008.6.30., 10. o.) – 6. jegyzőkönyv.

(18)  A Tanács 2008. április 29-i 2010/36/EK határozata egyrészről az Európai Közösség és másrészről a Szerb Köztársaság között a kereskedelemről és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről szóló ideiglenes megállapodás aláírásáról és megkötéséről (HL L 28., 2010.1.30., 1. o.).

(19)  A Tanács 2012. december 3-i 2013/7/EU határozata az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 10., 2013.1.15., 3. o.).

(20)  A Tanács 2012. február 14-i 2012/164/EU határozata az Európai Unió és Grúzia közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 93., 2012.3.30., 1. o.).

(21)  A dél-afrikai hatóságok által a folyamatban lévő tárgyalások keretében benyújtott, a Dél-afrikai Köztársaságban oltalom alatt álló elnevezéseket tartalmazó jegyzék.