Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.7103 – USS/Optrust/PGGM/Global Via Infraestructuras/Globalvia)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/C 38/01)

2014. január 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32014M7103 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2014. február 7.

(2014/C 38/02)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3574
JPY	Japán yen	138,79
DKK	Dán korona	7,4623
GBP	Angol font	0,83140
SEK	Svéd korona	8,8595
CHF	Svájci frank	1,2237
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,4120
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,503
HUF	Magyar forint	308,81
LTL	Litván litász/lita	3,4528
PLN	Lengyel zloty	4,1875
RON	Román lej	4,4825
TRY	Török líra	3,0162
AUD	Ausztrál dollár	1,5178
CAD	Kanadai dollár	1,5025
HKD	Hongkongi dollár	10,5532
NZD	Új-zélandi dollár	1,6462
SGD	Szingapúri dollár	1,7223
KRW	Dél-Koreai won	1 459,46
ZAR	Dél-Afrikai rand	15,0675
CNY	Kínai renminbi	8,2310
HRK	Horvát kuna	7,6495
IDR	Indonéz rúpia	16 507,53
MYR	Maláj ringgit	4,5295
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,081
RUB	Orosz rubel	47,1200
THB	Thaiföldi baht	44,612
BRL	Brazil real	3,2395
MXN	Mexikói peso	18,1125
INR	Indiai rúpia	84,7270

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 38/03)

I.   Bevezetés

I.1.   A vélemény háttere

1.

2013. március 27-én a Bizottság elfogadta a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB és 2005/681/IB határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat). A javaslatot a Bizottság egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldte az európai adatvédelmi biztosnak; a javaslatot az európai adatvédelmi biztos 2013. április 4-én vette kézhez.

2.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy ezen észrevételek közül a Bizottság többet is figyelembe vett.

3.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá, hogy a Bizottság egyeztetett vele, és hogy a javaslat preambuluma hivatkozik erre az egyeztetésre.

4.

Az európai adatvédelmi biztossal az európai bűnüldözési képzési rendszer létrehozásáról szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményről (1) is egyeztettek, amelyet e javaslattal párhuzamosan fogadtak el. Az európai adatvédelmi biztos azonban nem fog külön véleményt kiadni erről a közleményről, mivel csupán igen kevés észrevétele van azzal kapcsolatban, amelyek e vélemény IV. részében találhatók.

I.2.   A javaslat célja

5.

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 88. cikkén és 87. cikke (2) bekezdésének b) pontján alapul, és céljai a következők (2): — összehangolni az Europolt a Lisszaboni Szerződés követelményeivel azáltal, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében létrehozza az Europol jogi keretét, — teljesíteni a Stockholmi Program céljait azáltal, hogy az Europolt a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti információcsere csomópontjává teszi, és európai képzési és csereprogramokat hoz létre az összes kapcsolódó bűnüldözési szerv tagjai számára, — új felelősségi körökkel ruházni fel az Europolt azáltal, hogy az Europol átveszi a CEPOL feladatait és jogalapot biztosít az EU Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja számára, — erős adatvédelmi rendszert biztosítani, különösen a felügyeleti struktúra megerősítésével, — fejleszteni az Europol irányítását azáltal, hogy fokozott hatékonyságra törekszik, valamint összehangolja az Europolt az EU decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésében meghatározott elvekkel. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a javaslatnak nagy jelentősége van a személyes adatok feldolgozása szempontjából. A személyes adatok feldolgozását is magában foglaló adatfeldolgozás az Europol létezésének elsődleges oka. Az EU fejlődésének jelenlegi szakaszában az operatív rendőrségi munka tagállami hatáskörben marad. Ez a feladat ugyanakkor egyre inkább határokon átnyúló jelleget ölt, az uniós szint támogatása pedig információk biztosítása, cseréje és megvizsgálása révén valósul meg.

I.3.   A vélemény célja

6.

Ez a vélemény az Europolra vonatkozó jogi keretnek az adatvédelem szempontjából leginkább releváns változásaival foglalkozik. Először elemzi a jogi hátteret, annak alakulását, illetve az Europolt érintő következményeket. Ezt követően részletesen tárgyalja a legfőbb változásokat, amelyek a következők: — az Europol új információs struktúrája, amely a különböző adatbázisok egyesítését jelenti, illetve ennek hatásai a célhoz kötöttség elve szempontjából, — az adatvédelmi felügyelet megerősítése, — a személyes és egyéb adatok továbbítása és cseréje, előtérbe helyezve a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjét.

7.

A későbbiekben a vélemény a jelentés néhány konkrét rendelkezését tárgyalja, és különös hangsúlyt helyez az adatvédelmi biztosítékokról szóló VII. fejezetre (34–48. cikk).

V.   Következtetések

Általános következtetések

167.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a javaslatnak nagy jelentősége van a személyes adatok feldolgozása szempontjából. A személyes adatok feldolgozását is magában foglaló adatfeldolgozás az Europol létezésének elsődleges oka, és a javaslat már eleve erős adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaz. E részletes vélemény elfogadásának célja ezért a javaslat további erősítése.

168.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a jelenlegi Europol-határozat erős adatvédelmi rendszer létrehozását írja elő, és ezt a szintet a javasolt adatvédelmi irányelvről szóló megbeszélésektől függetlenül nem tartja csökkenthetőnek. Ezt tartalmaznia kell a preambulumnak.

169.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat összhangba hozza az Europolt az EUMSZ 88. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményekkel, ami biztosítja, hogy az Europol tevékenységei szempontjából hasznos lesz az összes érintett uniós intézmény teljes körű bevonása.

170.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 48. cikkét, amely előírja, hogy a 45/2001/EK rendeletet – így a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket is – teljes körűen alkalmazni kell a személyzetet érintő és az adminisztratív jellegű adatokra. Mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Europol alapvető feladatköre tekintetében a Bizottság nem írta elő a 45/2001/EK rendelet alkalmazását, és nem korlátozta a javaslatot további különleges szabályokra és eltérésekre, amelyek kellőképpen figyelembe veszik a bűnüldözési ágazat sajátosságait. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor megjegyzi, hogy a javaslat (32) preambulumbekezdése kifejezetten megemlíti, hogy az Europol által alkalmazott adatvédelmi szabályokat meg kell erősíteni és a 45/2001/EK rendeletet megalapozó elvekre kell alapozni. Ezek az elvek e vélemény tekintetében is fontos referenciapontok.

171.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslat preambuluma tartalmazza azt, hogy az Europol tekintetében az uniós intézmények és szervek új adatvédelmi kerete lesz alkalmazandó, amint e keret elfogadásra kerül. Ezenkívül az uniós intézmények és szervek adatvédelmi rendszerének az Europolra történő alkalmazását a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő, először 2010-ben, az adatvédelmi csomag felülvizsgálatának keretében bejelentett jogi aktusban is egyértelműen elő kell írni. Legkésőbb az új általános keret elfogadásának pillanatától az adatvédelmi reform legfontosabb új elemeit (azaz az elszámoltathatóság elvét, az adatvédelmi hatásvizsgálatot, a beépített és az alapértelmezett adatvédelmet, valamint a személyes adatok megsértését) az Europol tekintetében is alkalmazni kell. A preambulumnak ezt is tartalmaznia kell.

Az Europol új információs struktúrája

172.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy – tekintettel a körülmények változására, illetve az Europol növekvő szerepére – rugalmasságra van szükség. A meglévő információ-architektúra nem feltétlenül jelent referenciaértéket a jövőre nézve. Az Europol információs struktúrájának meghatározása az uniós jogalkotó mérlegelési jogkörébe tartozik. Az európai adatvédelmi biztos – az uniós jogalkotó tanácsadójaként – elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a jogalkotó döntéseit milyen mértékben korlátozzák az adatvédelmi elvek.

173.

A javaslat 24. cikkével kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos: — javasolja, hogy a javaslatban a Bizottság határozza meg a stratégiai, tematikus és operatív elemzés fogalmát, és a szövegből töröljék a személyes adatok stratégiai vagy tematikus elemzés céljából történő feldolgozásának lehetőségét, kivéve, ha az alapos indokkal történik, — a 24. cikk (1) bekezdésének c) pontjával kapcsolatban ajánlja az egyes operatív elemzési ügyek konkrét céljának egyértelmű meghatározását, továbbá annak előírását, hogy csak a vonatkozó személyes adatok dolgozhatók fel a meghatározott célnak megfelelően, — ajánlja a javaslat következő elemekkel való kiegészítését: i. az Europol elemzői által végzett minden keresztmegfelelési ellenőrzés mögött egyértelmű indokoknak kell állniuk; ii. az egyeztetést követően végzett adat-visszakeresést szigorúan az előírt minimális adatokra kell korlátozni és megfelelően indokolni kell; iii. biztosítani kell a keresztmegfeleltetésekhez kapcsolódó minden művelet nyomonkövethetőségét; és iv. a gyűjtött adatokat csak az adatgyűjtés eredeti célja tekintetében felhatalmazással rendelkező alkalmazottak módosíthatják. Ez összhangban állna az Europol jelenlegi gyakorlatával.

Az adatvédelmi felügyelet megerősítése

174.

A javaslat 45. cikke elismeri, hogy a javaslatban előírt adatfeldolgozási műveletek felügyelete olyan feladat, amely megkívánja a nemzeti adatvédelmi hatóságok aktív részvételét is (3). Az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti ellenőrző szervek közötti együttműködés döntős fontosságú az e területen megvalósuló hatékony felügyelethez.

175.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslat 45. cikkét. E cikk értelmében a nemzeti hatóságok által végzett adatfeldolgozást a nemzeti ellenőrző szervek felügyelik, ami tükrözi e hatóságok kulcsfontosságú szerepét. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül üdvözli azt a követelményt, amelynek értelmében a nemzeti ellenőrző szerveknek tájékoztatniuk kell az európai adatvédelmi biztost az Europol tekintetében általuk tett lépésekről.

176.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli: — a felügyeletre vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyek erős felépítést biztosítanak az adatfeldolgozás felügyeletéhez, figyelembe veszik a nemzeti és uniós szintű felelősségi köröket, és rendszert hoznak létre az összes érintett adatvédelmi hatóság közötti koordinációhoz, — azt, hogy a javaslat elismeri az európai adatvédelmi biztosnak az összes uniós intézmény és szerv felügyeletére létrehozott hatóságként betöltött szerepét, — az európai adatvédelmi biztos és a nemzeti adatvédelmi hatóságok közötti együttműködésről és koordinációról szóló 47. cikket, ugyanakkor javasolja annak tisztázását, hogy a tervezett együttműködés a kétoldalú és a kollektív együttműködést is magában foglalja-e; egy preambulumbekezdésben még inkább hangsúlyozni kell a különböző ellenőrző szervek közötti együttműködés fontosságát, példákat említve azzal kapcsolatban, hogy miként fokozható a legjobban az ilyen együttműködés.

Adattovábbítás

177.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a Bizottság a javaslat 26. cikkének (1) bekezdését egészítse ki azzal a mondattal, hogy a tagállamok illetékes hatóságai a szükséges ismeret elvével összhangban és a feladataik jogszerű végrehajtásához szükséges mértékben férhetnek hozzá az adatokhoz és kereshetnek azok között. A 26. cikk (2) bekezdését módosítani kell és össze kell hangolni a 27. cikk (2) bekezdésével.

178.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő adattovábbítás elvben csak a megfelelő szintű adatvédelem biztosítása esetén vagy megfelelő biztosítékokat tartalmazó, kötelező erejű megállapodás alapján történhet. A kötelező erejű megállapodás biztosítja a jogbiztonságot és az Europol teljes körű elszámoltathatóságát az adattovábbítás tekintetében. Nagy mennyiségű adatot érintő strukturális és ismétlődő adattovábbítások esetében mindig kötelező erejű megállapodásra van szükség. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor tisztában van azzal, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem írható elő kötelező erejű megállapodás. E helyzetek csak kivételes, valódi szükségszerűségen alapuló helyzetek lehetnek, és csak korlátozott számban engedélyezhetők, továbbá ilyen esetekben erős anyagi és eljárási biztosítékokra van szükség.

179.

Az európai adatvédelmi biztos nyomatékosan ajánlja, hogy töröljék annak a lehetőségét, hogy az Europol feltételezheti a tagállamok hozzájárulását. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül javasolja kiegészíteni a 29. cikk (4) bekezdésének második mondatát azzal, hogy a hozzájárulást „az adattovábbítást megelőzően” kell megadni. Az európai adatvédelmi biztos javasolja továbbá, hogy a 29. cikket egészítsék ki egy olyan bekezdéssel, amelynek értelmében az Europol részletes nyilvántartást vezet a továbbított személyes adatokról.

180.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a javaslatot a személyes adatok Europol általi továbbítását szabályozó, meglévő együttműködési megállapodásokra vonatkozó átmeneti záradékkal egészítsék ki. E záradéknak elő kell írnia e megállapodások ésszerű határidőn belüli felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzák a javaslat követelményeivel. Ezt a záradékot bele kell foglalni a javaslat anyagi jogi rendelkezéseibe, és a záradéknak a javaslat hatálybalépését követő legfeljebb két éven belüli határidőt kell tartalmaznia.

181.

Az átláthatóság érdekében az európai adatvédelmi biztos javasolja továbbá a 31. cikk (1) bekezdésének végére annak beillesztését, hogy az Europol saját weboldalán nyilvánosan hozzáférhetővé teszi és rendszeresen frissíti a nemzetközi, illetve a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak jegyzékét.

182.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a 31. cikk (2) bekezdése kifejezetten említse meg, hogy az eltérések nem alkalmazhatók gyakori, nagy mennyiségű adatot érintő vagy strukturális adattovábbításokra, más szóval többszöri adattovábbításokra (hanem csak alkalmi adattovábbításra).

183.

Az európai adatvédelmi biztos egy külön bekezdés beillesztését javasolja, amely az európai adatvédelmi biztos engedélyével történő adattovábbításokkal foglalkozik. Ez a bekezdés, amelynek logikailag az eltérésekről szóló bekezdés előtt kellene állnia, előírná, hogy az európai adatvédelmi biztos engedélyezheti az adattovábbítást vagy a többszöri adattovábbítást, ha az Europol megfelelő biztosítékokat szolgáltat az egyének magánéletének, alapvető jogainak és szabadságainak védelme, továbbá a kapcsolódó jogok gyakorlása tekintetében. Továbbá ezt az engedélyt az adattovábbítást vagy többszöri adattovábbítást megelőzően kell megadni, egy évet nem meghaladó időtartamra, amely időtartam megújítható.

Egyéb

184.

A vélemény számos egyéb javaslatot tartalmaz, amelyek célja a javaslat további javítása. Az alábbiakban olvasható néhány fontosabb javaslat. a) Azon lehetőség megszüntetése, hogy az Europol közvetlen hozzáféréssel rendelkezzen a nemzeti adatbázisokhoz (23. cikk). b) Ha a hozzáférés európai információs rendszereket érint, a hozzáférés csak „találat/nincs találat” alapon (azaz pozitív vagy negatív válasz alapján) biztosítható. A találathoz kapcsolódó minden információ az után közölhető az Europollal, hogy a tagállam (ha a hozzáférés valamely tagállam által szolgáltatott adatot érint), az uniós szerv vagy a nemzetközi szervezet kifejezett hozzájárulását vagy engedélyét adta az adattovábbításhoz, és az információt a javaslat 35. cikkében említett értékelésnek kell alávetni. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy ezeket a feltételeket a javaslat 23. cikkében határozzák meg. c) A javaslat 35. cikkének megerősítése az információt biztosító tagállam által végzett értékelés kötelezővé tétele által. Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 35. cikk (1) és (2) bekezdésében „a lehető legalaposabban” kifejezés elhagyását, és a 36. cikk (4) bekezdésének ennek megfelelő módosítását. d) A 36. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi személyes adat áttekintésének helyettesítése az ezen adatokra vonatkozó statisztikai adatokkal, az egyes céloknak megfelelően. Mivel az érintettek különleges kategóriái (36. cikk (1) bekezdés) szintén külön figyelmet érdemelnek, az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy ezen adatokra vonatkozóan is foglalják bele a javaslatba a statisztikai adatokat. e) A javaslat tartalmazzon arra irányuló rendelkezést, hogy az Europolnak átlátható és könnyen hozzáférhető, egyértelmű, továbbá világos és tisztán érthető nyelvezetet használó politikával rendelkeznie a személyes adatok feldolgozására és az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozóan. A rendelkezésnek ezenkívül tartalmaznia kell, hogy e politikát könnyen hozzáférhetővé kell tenni az Europol weboldalán, valamint a nemzeti ellenőrző szervek weboldalain. f) Mivel a 41. cikk nem határozza meg egyértelműen valamennyi érintett fél felelősségét, a 41. cikk (4) bekezdése tekintetében világosan meg kell fogalmazni, hogy az adatküldő felelős az alkalmazandó adatvédelmi elveknek való megfelelésért (és nem csak az „adattovábbítás jogszerűségéért”). Az európai adatvédelmi biztos javasolja a 41. cikk ennek megfelelő módosítását. g) A javaslatot a következő anyagi jogi rendelkezésekkel kell kiegészíteni: i. a javasolt adatvédelmi rendeletben leírthoz hasonló hatásvizsgálatot kell végrehajtani minden személyesadat-feldolgozási műveletre vonatkozóan; ii. a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvét alkalmazni kell a személyes adatokat feldolgozó rendszerek létrehozására és fejlesztésére; iii. az adatkezelő politikákat fogad el és megfelelő intézkedéseket hajt végre, hogy biztosítsa és bizonyítani tudja az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést, továbbá biztosítsa az intézkedések hatékonyságának az ellenőrzését; és iv. az Europol adatvédelmi tisztviselőjét és – szükség esetén – az ellenőrző szerveket be kell vonni a személyes adatok feldolgozásáról folytatott megbeszélésekbe. Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül a javaslattal párhuzamosan elfogadott közleménnyel kapcsolatban is tett néhány javaslatot.

---

(1)  COM(2013) 172 final.

(2)  Indokolás, 3. rész.

(3)  Lásd még az európai adatvédelmi hatóságok tavaszi konferenciájának (Lisszabon, 2013. május 16–17.) 4. állásfoglalását.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 38/04)

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2013. június 13-án a Bizottság elfogadta a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat) (1), amelyet az „e-segélyhívó: nem várhat tovább a rendszer kiépítése” című, 2009. augusztus 21-i bizottsági közleményben jelentettek be (a továbbiakban: a 2009-es közlemény) (2).

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, és hogy a javaslat preambuluma hivatkozik erre az egyeztetésre.

3.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a Bizottság számára előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Az európai adatvédelmi biztos értékeli, hogy észrevételeinek többségét figyelembe vették.

1.2.   A javaslat célkitűzése és hatálya

4.

Ez a javaslat kiegészít az e-segélyhívó kiépítésének támogatása céljából végrehajtott egyéb szabályozási intézkedéseket, például az intelligens közlekedési rendszerekről (ITS) szóló 2010/40/EU irányelvet (3), az uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás („e-segélyhívás”) támogatásáról szóló, 2011. szeptember 8-i bizottsági ajánlást (4), valamint a közbiztonsági válaszpontok (KBVP) fejlesztésére vonatkozó előírások elfogadását (5), amellyel kapcsolatban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki közölte észrevételeit (6).

5.

A javaslat előírja, hogy Európában a típusjóváhagyást újonnan megszerző járműveket kötelező fedélzeti e-segélyhívó rendszerrel felszerelni. Szemben a jelenlegi rendszerrel, amelynek értelmében az e-segélyhívót a gépjárműgyártók önkéntes alapon építik be a járművekbe, a javaslat előírja, hogy 2015. október 1-jétől minden új járművet – kezdve az új személyautókkal és könnyű haszongépjárművekkel – kötelezően fel kell szerelni e-segélyhívó eszközzel (7). A javaslat ezért számos kötelezettséget fogalmaz meg a gépjármű- és alkatrészgyártókra vonatkozóan.

4.   Következtetések

63.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a személyes adatok feldolgozása egyike a javaslat által előírt alapvető kötelezettségeknek, és üdvözli, hogy a 112-es e-segélyhívó adatvédelmi következményeivel kapcsolatban tett számos ajánlását figyelembe vették.

64.

A 112-es e-segélyhívó tekintetében az európai adatvédelmi biztos javasolja a következő kérdések pontosítását a javaslatban: — egy külön rendelkezés keretében kifejezett, érdemi hivatkozást kell beilleszteni a javaslatba, megemlítve különösen a 95/46/EK irányelvet, és előírva, hogy a rendelkezések az előbbi irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal összhangban alkalmazandók, — a 29. cikk szerinti munkacsoport munkadokumentumára történő hivatkozást külön kell választani a (13) preambulumbekezdésben az adatvédelmi jogszabályokra tett hivatkozástól, — a 112-es e-segélyhívóra vonatkozó konkrét adatvédelmi biztosítékokat a javaslatban kell kidolgozni, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban, és a 6. cikk különösen: — jelölje ki az adatkezelőt és az adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmekért felelős hatóságot, — határozza meg a minimálisan előírt adatokként és az összes adatként említett adatok listáját (lehetőleg felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási aktus keretében kidolgozva), — biztosítson lehetőséget az érintettek számára az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások inaktiválására, — határozza meg a feldolgozott adatok megőrzési időszakait, — határozza meg, hogy az érintettek miként gyakorolhatják jogaikat. — A 6. cikk (3) bekezdését ki kell egészíteni annak biztosítása érdekében, hogy az abban említett információk a járművel együtt átadott műszaki dokumentáció részét képezik, és a javaslatban elő kell írni, hogy az információk hozzáférhetőségéről a gépjármű vásárlásakor külön dokumentumban kell tájékoztatni a gépjármű-tulajdonost, — A 6. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt egyeztetni kell az európai adatvédelmi biztossal.

65.

Az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások tekintetében az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy azokat a javaslatban úgy kell szabályozni, hogy a 112-es e-segélyhívó rendszer tekintetében előírt adatvédelmi követelményekhez hasonló vagy azoknál szigorúbb követelményeknek feleljenek meg. Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet továbbá arra, hogy: — a javaslatnak elő kell írnia, hogy a 112-es e-segélyhívóval ellentétben az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások önkéntes alapon aktiválhatók és alaphelyzetben inaktiváltak, — a rendeletjavaslatnak külön rendelkezést kell tartalmaznia, amely előírja, hogy a fogyasztó és a szolgáltató között egy megfelelő, különálló szerződés jöjjön létre, és a rendelkezésben tisztázni kell, hogy e szerződésnek ki kell terjednie az adatvédelmi szempontokra is, többek között arra, hogy a fogyasztók számára megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a szolgáltatás(ok)ról és hozzájárulásukat kell kérni a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások biztosításával kapcsolatban végzett adatfeldolgozáshoz. A javaslatnak biztosítania kell, hogy az érintettek szabadon dönthessenek a szolgáltatásokról az adatfeldolgozást megelőzően nyújtott konkrét szerződéses ajánlat révén. A gépjármű-adásvételi szerződéshez tartozó, alku tárgyát nem képező záradékok, illetve az általános szerződési feltételekhez tartozó, kötelezően elfogadandó záradékok nem felelnek meg e követelménynek, — A szerződésnek tartalmaznia kell továbbá azt, hogy a kínált szolgáltatás visszautasítása nem von maga után az elutasításhoz kapcsolódó hátrányos következményeket. Ezt például a szerződésben foglalt adatvédelmi nyilatkozat tartalmazhatja.

66.

Az európai adatvédelmi biztos ezenkívül a következő ajánlásokat teszi: — a javaslatnak egyértelműen elő kell írnia, hogy a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások esetében tilos a folyamatos nyomon követés, — a 112-es e-segélyhívó, valamint az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások keretében feldolgozott adatok kategóriáit egy érdemi rendelkezésben kell meghatározni a javaslatban, és a javaslatnak tartalmaznia kell az „összes adat” (full set of data) fogalommeghatározását; — kizárólag az e-segélyhívó magánszolgáltatáshoz és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz szükséges adatok dolgozhatók fel, az adatminimalizálás elvével összhangban, — egy külön rendelkezésnek emlékeztetnie kell arra, hogy az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások keretében tilos a különleges adatok feldolgozása, — a 112-es e-segélyhívó, az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások keretében feldolgozott adatok megőrzési időszakait egy érdemi rendelkezésben kell meghatározni és előírni a javaslatban, — a 112-es e-segélyhívó, az e-segélyhívó magánszolgáltatás és egyéb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások keretében feldolgozott adatok biztonságát a szövegben bevezetett pontosításokkal kell garantálni.

---

(1)  COM(2013) 316 final.

(2)  COM(2009) 434 végleges.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. július 7-i 2010/40/EU irányelve az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

(4)  A Bizottság 2011. szeptember 8-i 2011/750/EU ajánlása a 112-es egységes európai segélyhívón alapuló, a járműből érkező vészhívások továbbítására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás („e-segélyhívás”) támogatásáról (HL L 303., 2011.11.22., 46. o.).

(5)  A Bizottság 2012. november 26-i 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 91., 2013.4.3., 1. o.).

(6)  Lásd különösen az ITS-irányelvről szóló 2009. július 22-i véleményt, a harmonizált uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás végrehajtásáról szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2011. december 12-i hivatalos észrevételeket, valamint az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatásokról szóló, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről szóló 2012. december 19-i levelet. E dokumentumok megtalálhatók az európai adatvédelmi biztos weboldalán: http://www.edps.europa.eu (a „Consultation” menüpont alatt).

(7)  Lásd a javaslat 4. cikkét és 5. cikkének (1) bekezdését.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 38/05)

1.   Bevezetés

1.

2013. június 26-án a Bizottság javaslatot fogadott el az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozóan (a továbbiakban: a javaslat) (1). A javaslatot egyeztetés céljából 2013. július 8-án elküldte az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

A javaslat célkitűzése „az e-számlázási szabványok elégtelen átjárhatósága által előidézett piacra lépési akadályok mérséklése a közbeszerzések területén” (2). Ennek elérése érdekében „új közös európai szabványt fejlesztenének ki és tennének hozzáférhetővé minden gazdasági szereplő által történő használatra. Az ezen szabványnak megfelelő e-számlák minden ajánlatkérő általi elfogadása kötelező lenne a közbeszerzések területén, a létező műszaki megoldások lecserélése nélkül.” (3).

3.   Következtetések

28.

Az európai adatvédelmi biztos méltányolja, hogy a javaslat bizonyos adatvédelmi kérdéseket is figyelembe vett. E véleményben ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy adatvédelmi szempontból hogyan javítható tovább a javaslat.

29.

Az európai adatvédelmi biztos különösen javasolja, hogy: — építsenek be a javaslatba egy olyan érdemi rendelkezést, amely egyértelművé teszi, hogy a javaslat nem kíván általánosan eltérni az adatvédelmi elvektől, és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok (azaz a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti előírások) az e-számlázással összefüggésben is teljes mértékben alkalmazandók, — módosítsák a javaslat 3. cikke (2) bekezdését annak biztosítása céljából, hogy a jövőben elfogadásra kerülő európai szabványok a „beépített adatvédelem” elvét követik és figyelembe veszik az adatvédelmi követelményeket, továbbá hogy a szabványok tiszteletben tartják különösen az arányosság, az adatminimalizálás és a célhoz kötöttség elvét, — amennyiben a jogalkotó – az átláthatóság és az elszámoltathatóság céljából – személyes adatok közzétételéről kíván rendelkezni, építsenek be a javaslatba olyan kifejezett érdemi rendelkezéseket, amelyek meghatároznák, milyen típusú személyes adatok és milyen cél(ok)ból tehetők közzé; vagy építsenek be a javaslatba uniós vagy nemzeti jogszabályra való hivatkozást, amely viszont megfelelő biztosítékokat nyújt az említettek tekintetében.

---

(1)  COM(2013) 449 final.

(2)  A hatásvizsgálat összefoglalója (SWD(2013) 223 final), 3.1. szakasz, 4. oldal.

(3)  Uo., 5.3.4. szakasz, 7. oldal.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 38/06)

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2013. szeptember 11-én a Bizottság elfogadta az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a továbbiakban: a javaslat) (1). A Bizottság a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban elküldte egyeztetés iránti kérelmét az európai adatvédelmi biztosnak, aki 2013. szeptember 23-án kapta meg azt.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy azt megelőzően nyílt alkalma tanácsot adni a javaslatról, hogy azt elfogadták volna. E vélemény az említett informális egyeztetés keretében megfogalmazott megjegyzésekre épül.

1.2.   A javaslat háttere és céljai

3.

A javaslat elfogadására az európai digitális menetrenddel (2) összefüggésben kerül sor, amelynek átfogó célja fokozni az európai digitális gazdaságból származó gazdasági növekedést és szociális fejlődést. Ennélfogva a javaslat célja az elektronikus hírközlés egységes uniós piacának kialakítása a nyilvánosság számára kínált elektronikus hírközlési szolgáltatások különböző jogi és technikai vonatkozásainak harmonizálása révén.

4.

A javaslat elsősorban a határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását segíti elő azáltal, hogy lehetővé teszi a szolgáltatóknak, hogy az Unió egész területén egységes uniós engedélyezéssel és ezáltal minimális adminisztratív teher mellett kínálják szolgáltatásaikat. Gondoskodik még a WiFi-szolgáltatások számára történő rádiófrekvencia-kiosztás feltételeinek és a helyhez kötött hálózatokhoz való virtuális hozzáférést lehetővé tevő termékek jellemzőinek harmonizációjáról is.

5.

A javaslat emellett harmonizálja a végfelhasználók jogait, többek között a nyílt internethez kapcsolódó jogokat. Harmonizálja továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos információk szolgáltatók általi közzétételét, ezen információk szerződésbe foglalását, valamint az üzemeltetőváltás különböző módjait és a barangolási szolgáltatásokra alkalmazandó díjakat.

6.

E vélemény a javaslat azon vonatkozásaira összpontosít, amelyek várhatóan a legnagyobb hatással lesznek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében lefektetett, magánélethez és személyes adatok védelméhez való jogra, valamint a hírközlés bizalmas jellegére.

2.   Következtetések

43.

Az európai adatvédelmi biztos emlékeztet arra, hogy a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jognak, valamint a hírközlés bizalmas jellegének tiszteletben tartása elengedhetetlen az elektronikus hírközlés egységes európai piacába vetett felhasználói bizalom felépítéséhez. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos a következő kulcsfontosságú ajánlásokat teszi: — A forgalomszabályozási intézkedések korlátozzák a hálózatsemlegességet, amelyet a javaslat az Unión belüli internethasználat alapvető elvének tekint, valamint összeütközésbe kerülnek a végfelhasználóknak a hírközlés bizalmas jellegéhez, a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jogával. Emiatt szigorú előírásokkal kell biztosítani ezen intézkedések átláthatóságát, szükségességét és arányosságát. Különös tekintettel a következőkre: — A forgalomszabályozásnak egy jogszabályi rendelkezés végrehajtása vagy súlyos bűncselekmények megelőzése és megakadályozása céljából történő alkalmazása a hírközlés tartalmának olyan nagymértékű, megelőző jellegű és módszeres nyomon követését vonhatja maga után, amely ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkével, valamint a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével és a 95/46/EK irányelvvel. Az ilyen okokra való hivatkozást el kell távolítani a javaslat 23. cikke (5) bekezdésének a) pontjából, — A javaslat 23. cikke (5) bekezdésének világos tájékoztatást kell adnia a forgalomszabályozási intézkedések keretében megengedett hírközlés-vizsgálati technikákról, — A 23. cikk (5) bekezdésének kifejezetten elő kell írnia, hogy amennyiben az elegendő a rendelkezésben kitűzött célok valamelyikének eléréséhez, a forgalomszabályozási intézkedések az IP-fejlécek kizárólagos elemzésén alapuló hírközlés-vizsgálati technikákra, nem pedig mélyreható csomagvizsgálatra épülnek, — A javaslat 25. cikke (1) bekezdésének és 26. cikkének kötelezővé kell tennie a forgalomszabályozási intézkedésekről nyújtott tájékoztatást a 23. cikk (5) bekezdésében foglalt valamennyi forgalomszabályozási célra vonatkozóan. E rendelkezéseknek elő kell írniuk kifejezetten azt is, hogy a szolgáltatók jelezzék, milyen hírközlés-vizsgálati technikákra építve szabályozzák a forgalmat, valamint magyarázzák el e technikáknak a végfelhasználók magánélethez és adatvédelemhez való jogára gyakorolt hatásait, — A 24. cikk (1) bekezdésében, amely rögzíti a nemzeti szabályozó hatóságok többek között a forgalomszabályozási intézkedések alkalmazásának felügyeletére kiterjedő hatáskörét, szerepeltetni kell annak lehetőségét is, hogy ez utóbbiak együttműködjenek a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal. Hasonlóképpen a 25. cikk (1) bekezdésének meg kell teremtenie a lehetőséget arra, hogy a nemzeti adatvédelmi hatóságok vizsgálat céljából hozzájuthassanak a forgalomszabályozási intézkedésekkel kapcsolatos információkhoz, még azok nyilvánosságra hozatala előtt, — A 2002/58/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és a javaslat 27. cikkének (4) bekezdése közötti összefüggést világosabban kell megfogalmazni, — A javaslat 17. cikke (1) bekezdésének f) pontját és 19. cikke (4) bekezdésének e) pontját módosítani kell oly módon, hogy előírják, hogy az európai virtuális, széles sávú hozzáférésű termékek, valamint az európai, garantált szolgáltatásminőségű (ASQ) összekapcsolási termék úgy kerüljön kialakításra, hogy azok megfeleljenek a beépített adatvédelem elvének.

---

(1)  COM(2013) 627 final.

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai digitális menetrend, COM(2010) 245 végleges/2, 2010. augusztus 26.

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2006/48/EK és a 2009/110/EK irányelv módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslatról, továbbá a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

(2014/C 38/07)

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2013. július 27-én a Bizottság a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2006/48/EK és a 2009/110/EK irányelv módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslattervezetet (a továbbiakban: az irányelvjavaslat), továbbá a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattervezetet fogadott el (1). E javaslatokat 2013. július 28-án megküldte egyeztetésre az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság egyeztetett vele, valamint azt is, hogy az elfogadott jogi aktusok preambuluma hivatkozik erre a véleményre.

3.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a rendeletjavaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy a Bizottság számára előterjessze nem hivatalos észrevételeit. A Bizottság ezen észrevételek közül többet is figyelembe vett. Ennek eredményeként megerősödtek a rendeletjavaslatban szereplő adatvédelmi biztosítékok.

4.

Mivel a rendeletjavaslat adatvédelmi szempontból nem vet fel problémát, az európai adatvédelmi biztos az irányelvjavaslatra összpontosítja észrevételeit.

1.2.   Az irányelvjavaslat célkitűzései és hatálya

5.

Az irányelvjavaslat célja, hogy hozzájáruljon az elektronikus fizetések uniós piacának további fejlesztéséhez, ami lehetővé teszi a fogyasztók, a kiskereskedők és más piaci szereplők számára, hogy az Európa 2020 stratégiával és a digitális menetrenddel összhangban kihasználják az uniós belső piac minden előnyét. A Bizottság megállapítja, hogy ennek eléréséhez, valamint a verseny, a hatékonyság és az innováció előmozdításához az elektronikus fizetések területén jogi egyértelműségre és egyenlő feltételekre van szükség, ami a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők szempontjából a költségek és árak lefelé irányuló konvergálásához, nagyobb választékhoz és a pénzforgalmi szolgáltatások átláthatóságához vezet, továbbá megkönnyíti az innovatív pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását és a biztonságos, valamint átlátható pénzforgalmi szolgáltatások biztosítását.

6.

A Bizottság azt állítja, hogy e célkitűzéseket a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi keret korszerűsítésével és kiegészítésével, valamint olyan szabályok biztosításával kell elérni, amelyek fokozzák az átláthatóságot, az innovációt és a biztonságot a lakossági pénzforgalom területén és a fogyasztók jogos igényeire összpontosítva javítják a nemzeti szabályok konzisztenciáját.

3.   Következtetések

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 84. cikkben bevezetett érdemi rendelkezést, amely kimondja, hogy az irányelvjavaslat keretében történő személyesadat-feldolgozásnak a 95/46/EK irányelvet és a 2002/58/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezések, valamint a 45/2001/EK rendelet teljes körű tiszteletben tartásával kell történnie.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

—	Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra történő hivatkozásokat konkrét védzáradékokban kell meghatározni, amelyek minden olyan helyzetre alkalmazandók, amelyben személyes adatok feldolgozását tervezik.

—	Az irányelvjavaslatban egyértelművé kell tenni, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása személyes adatok feldolgozásával járhat.

—	Az irányelvjavaslatban kifejezetten tisztázni kell, hogy a személyes adatok feldolgozására akkor kerülhet sor, amennyiben az pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásához szükséges.

—	Az irányelvjavaslat egészüljön ki azzal az érdemi rendelkezéssel, hogy a beépített, illetve az alapértelmezett adatvédelemre vonatkozó kötelezettségnek az irányelvjavaslat értelmében kifejlesztett és alkalmazott adatfeldolgozási rendszerek mindegyikébe be kell kerülnie.

—

Az információcsere tekintetében: i. meg kell említeni, hogy a tagállami illetékes hatóságok, az Európai Központi Bank, a nemzeti központi bankok és a 25. cikkben említett egyéb hatóságok milyen célokra dolgozhatnak fel személyes adatokat; ii. pontosítani kell, hogy az irányelvjavaslat értelmében milyen jellegű személyes adatok dolgozhatók fel; továbbá iii. arányos adatmegőrzési időszakot kell megállapítani a feldolgozáshoz, vagy legalább pontos kritériumokat kell bevezetni a megállapítására.

—	A 22. cikkben elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy a dokumentumokat és információkat olyan hivatalos határozatban kérjék, amely megjelöli a kérés jogalapját és célját, valamint azt, hogy a kérés milyen adatokra irányul, továbbá megszabja az adatok átadására vonatkozó határidőt.

—	A 31. cikk egészüljön ki azzal, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői számára nyújtandó tájékoztatás tekintetében meghatározott feltételek a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikke szerinti személyesadat-feldolgozásra vonatkozó tájékoztatásra is vonatkozzanak.

—

Az 58. és 59. cikkben szereplő, „elegendő pénzösszeg rendelkezésre állása” kifejezés esetében egyértelművé kell tenni, hogy a harmadik félnek továbbított adatoknak pl. a számlaegyenleg kivonata helyett egyszerű „igen” vagy „nem” választ kell tartalmazniuk az elegendő pénzösszeg rendelkezésre állását illető kérdésre.

—	Az 58. cikkben az „érzékeny pénzforgalmi adatok” esetében törölni kell az „érzékeny” szót, és helyette a „pénzforgalmi adatok” kifejezést kell használni.

—

Preambulumbekezdésben kell pontosítani, hogy a biztonsági események jelentésére vonatkozó kötelezettség ne sértsen más jogszabályokban foglalt eseményjelentési kötelezettségeket, ne sértse különösen az adatvédelmi jogszabályokban (a 2002/58/EK irányelvben és az általános adatvédelmi rendeletre irányuló javaslatban) a személyes adatok megsértése tekintetében előírt követelményeket, valamint a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelvjavaslat szerint tervezett biztonságiesemény-bejelentési követelményeket.

—	A személyes adatok feldolgozása, valamint az adatok különböző közvetítőkön keresztül történő áthaladása során a 95/46/EK irányelv 16. és 17. cikkével összhangban biztosítani kell az adatfeldolgozás titkossága és biztonságossága elvének tiszteletben tartását.

—	Az irányelvjavaslat egészüljön ki egy olyan érdemi rendelkezéssel, amely előírja azt a kötelezettséget, hogy a magánélet védelmére irányuló hatásvizsgálatok alapján és azok lebonyolítását követően kerüljön sor szabványok kidolgozására.

—	Az irányelvjavaslatba kerüljön be utalás arra vonatkozóan, hogy egyeztetni kell az európai adatvédelmi biztossal, amennyiben a technika állása szerinti ügyfél-azonosításról és a szigorú ügyfél-azonosítás alóli valamennyi kivételről szóló EBH-iránymutatás személyes adatok feldolgozását érinti.

---

(1)  COM(2013) 547 final és COM(2013) 550 final.

Frissített jegyzék a tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiállított igazolványok mintáiról a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban (HL C 247., 2006.10.13., 85. o.; HL C 153., 2007.7.6., 15. o.; HL C 64., 2009.3.19., 18. o.; HL C 239., 2009.10.6., 7. o.; HL C 304., 2010.11.10., 6. o.; HL C 273., 2011.9.16., 11. o.; HL C 357., 2011.12.7., 3. o.; HL C 88., 2012.3.24., 12. o.; HL C 120., 2012.4.25., 4. o.; HL C 182., 2012.6.22., 10. o.; HL C 214., 2012.7.20., 4. o.; HL C 238., 2012.8.8., 5. o.; HL C 255., 2012.8.24., 2. o.; HL C 242., 2013.8.23., 13. o.)

(2014/C 38/08)

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett, a tagállamok külügyminisztériumai által a diplomáciai vagy konzuli képviseletekhez akkreditált személyek és családtagjaik számára kiállított igazolványmintákat a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 34. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján megtalálható a jegyzék havonta frissített változata is.

BELGIUM

A HL C 88., 2012.3.24-i számban közzétett információ helyébe lépő szöveg

Speciális személyazonosító igazolványok

—	Carte d’identité diplomatique (carte D) Diplomatieke identiteitskaart (D kaart) Diplomatischer Personalausweis (D Karte) Diplomata személyazonosító igazolvány („D” igazolvány) érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2013.12.2-től kezdődően kiállított

—	Carte d’identité consulaire (carte C) Consulaat identiteitskaart (C kaart) Konsularer Personalausweis (C Karte) Konzuli személyazonosító igazolvány („C” igazolvány) érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2013.12.2-től kezdődően kiállított

—

Carte d’identité spéciale — couleur bleue (carte P), délivrée avant et après le 1.2.2012 Bijzondere identiteitskaart – blauw (P kaart), uitgereikt vóór en na 1.2.2012 Besonderer Personalausweis – blau (P Karte), ausgestellt vor und nach dem 1.2.2012 (Különleges személyazonosító igazolvány – kék színű – „P” igazolvány) 2012. február 1-je előtt és után kiállított 2012. február 1-je előtt kiállított érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2012. február 1-je után kiállított érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2013.12.2-től kezdődően kiállított

—	Carte d’identité spéciale — couleur rouge (carte S) Bijzondere identiteitskaart — rood (S kaart) Besonderer Personalausweis — rot (S Karte) Különleges személyazonosító igazolvány – piros („S” igazolvány) érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2013.12.2-től kezdődően kiállított

—

Document d’identité E pour les enfants âgés de moins de 5 ans des étrangers privilégiés titulaires d’une carte d’identité diplomatique, d’une carte d’identité consulaire, d’une carte d’identité spéciale — couleur bleue ou d’une carte d’identité spéciale — couleur rouge Identiteitsbewijs E voor kinderen, die de leeftijd van vijf jaar nog niet hebben bereikt, van een bevoorrecht vreemdeling dewelke houder is van een diplomatieke identiteitskaart, consulaire identiteitskaart, bijzondere identiteitskaart, blauw of bijzondere identiteitskaart — rood Identitätsdokument E für Kinder unter fünf Jahren, für privilegierte Ausländer, die Inhaber eines diplomatischen Personalausweises sind, konsalrer Personalausweis, besonderer Personalausweis — rot oder besonderer Personalausweis — blau. („E” személyazonosító okmány olyan külföldiek öt évnél fiatalabb gyermekei számára, akik diplomata személyazonosító igazolvánnyal, konzuli személyazonosító igazolvánnyal, kék színű különleges személyazonosító igazolvánnyal vagy vörös színű különleges személyazonosító igazolvánnyal rendelkeznek) érvényesek maradnak a lejárat napjáig Előlap Hátlap 2013.12.2-től kezdődően kiállított

Közzététel a hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint

ÖSSZEFOGLALÓ A NOVA LJUBLJANSKA BANKA D.D KAPCSÁN HOZOTT RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ, 2013. DECEMBER 18-I HATÁROZATRÓL

(2014/C 38/09)

A Szlovén Központi Bankról szóló törvény (Uradni List RS (UL RS; a Szlovén Köztársaság hivatalos közlönye) 72/06. szám (hivatalos konszolidált verzió) és 59/11. szám) 31. cikkének első bekezdése és 43. cikkének első bekezdése, továbbá 217. cikkének a banktörvény (UL RS 99/10. szám (hivatalos konszolidált verzió), 52/11. szám (helyesbítés), 9/11. szám (ZPlaSS-B), 35/11., 59/11., 85/11., 48/12., 105/12., 56/13., 63/13-ZS-K. és 96/13. szám, a továbbiakban: „ZBan-1”); 253. cikkével összefüggésben értelmezett első bekezdése alapján a Szlovén Központi Bank a Nova Ljubljanska banka d.d. (Trg republike 2, 1520 Ljubljana, Slovenia) (a továbbiakban: NLB) vonatkozásában az előírt mutatók teljesítéséhez szükséges feltételek helyreállítása érdekében rendkívüli intézkedésekről, illetve a bank minősített kötelezettségeinek leírásáról és – új hozzájárulások révén – jegyzettőke-emeléséről hozott egy-egy határozatot.

A Szlovén Központi Bank megállapította, hogy az NLB fokozottan kockázatos környezetben működik, ami akár a bank működési engedélyének visszavonásához is vezethet, mivel az NLB a pénzügyi helyzetének 2013. szeptember 30-i állapotára vonatkozó, a vállalkozás folytatását feltételező értékelés alapján – amely a hitelportfólió független vizsgálata során azonosított további értékvesztési leírások szükségességét is felvetette – nem teljesíti a minimumtőkére vonatkozó követelményeket.

A minősített kötelezettségek leírására vonatkozó rendkívüli intézkedés keretében a Szlovén Központi Bank előírta az NLB 2013 december 18-án meglévő minősített kötelezettségeinek leírását. E kötelezettségek az NLB jegyzett tőkéjét és hitelezőkkel szembeni alárendelt kötelezettségeit foglalják magukban, vagyis azon adósságelemeket, amelyeket az NLB csődje esetén csak az NLB-vel szembeni rendes követelések kielégítése után lehet visszafizetni.

Az NLB-nek a rendkívüli intézkedésekről szóló határozat értelmében leírt minősített kötelezettségei a következők:

a)

az NLB 184 079 267,12 EUR összértékű jegyzett tőkéje, amely 22 056 378 darab szabadon átruházható, névérték nélküli, névre szóló, NLB jelzetű, ISIN SI0021103526 azonosítószámú és a Centralna klirinško depotna družba d.d., Ljubljana (központi értékpapír-elszámoló társaság; a továbbiakban „KDD”) dematerializált értékpapírokra vonatkozó központi nyilvántartó rendszerében kibocsátott és kezelt törzsrészvény között oszlik meg, mint elsőrendű minősített kötelezettség;

b)

az NLB által kibocsátott alábbi pénzügyi eszközökből származó kötelezettségek, mint harmadrendű minősített kötelezettségek: — a NOVALJ FLOAT 49 jelzetű, ISIN NLB XS0208414515 azonosítószámú, 2004. december 17-én kibocsátott, majd a Euroclear Bank SA/NV, Luxembourg és a Clearstream Banking SA Luxembourg elszámolórendszer-számláin dematerializált értékpapírként kezelt „Perpetual Floating Rate Upper Tier Two Subordinated Step-Up Notes” hibridek, — az NLB 26 jelzetű, ISIN SI0022103111 azonosítószámú, 2010. július 14-én kibocsátott és a KDD dematerializált értékpapírokra vonatkozó központi nyilvántartó rendszerében kezelt, 2010. május 24. óta kamatozó alárendelt kötvények, — a Merrill Lynch International Bank Limited, London Branch hitelezővel 2007. június 19-én kötött megállapodás alapján kapott „Subordinated floating rate perpetual loan” (alárendelt változó kamatú tartóshitel-hibrid), valamint — a Dublin Branch of KBC Bank NV-vel 2006. május 31-én kötött megállapodás alapján kapott „Subordinated loan” (alárendelt hitel).

A rendkívüli intézkedésekről szóló határozat következtében az NLB jegyzett tőkéje a minősített kötelezettségek leírása miatt nullára (0) csökkent. A jegyzett tőke csökkenése miatt a rendkívüli intézkedésekről szóló határozat 2013. december 18-án törölte a 22 056 378 darab NLB jelzetű, ISIN SI0021103526 azonosítószámú és a KDD dematerializált értékpapírokra vonatkozó központi nyilvántartó rendszerében kibocsátott és kezelt részvényt.

A minősített kötelezettségek leírása után – 2013. december 18-án – a rendkívüli intézkedésekről szóló határozat értelmében az NLB jegyzett tőkéjét a befizetett új hozzájárulások révén megemelték.

A rendkívüli intézkedésekről szóló határozat alapján a Szlovén Köztársaság 1 551 000 000 EUR-ért megvásárolta az NLB 20 000 000 darab újonnan kibocsátott részvényét. E tőkeemelést követően az NLB jegyzett tőkéje 200 000 000 EUR, amely 20 000 000 darab névérték nélküli részvény között oszlik meg. Az új részvények dematerializáltak, szabadon átruházhatók és a KDD nyilvántartó rendszerében lesznek nyilvántartva.

Az emelést követően az NLB jegyzett tőkéje újból megfelel a Szlovén Központi Bank által előírt tőkemegfelelési mutatóknak.

A ZBan-1 253. cikke harmadik bekezdésének értelmében a rendkívüli intézkedések a 2001/24/EK irányelv szerinti reorganizációs intézkedésnek minősülnek.

A ZBan-1 350a. cikkének értelmében a részvényesek, a hitelezők és a Szlovén Nemzeti Bank rendkívüli intézkedésekről szóló határozatával érintett egyéb személyek kártérítést kérhetnek a Szlovén Nemzeti Banktól, amennyiben bizonyítani tudják, hogy az őket a rendkívüli intézkedés miatt ért kár meghaladja a rendkívüli intézkedés kivetése nélkül felmerülő kárukat. A keresetet a ljubljanai illetékes bíróságon (vagyis a ljubljanai helyi vagy kerületi bíróságon) lehet benyújtani a Szlovén Központi Bankkal szemben.

Az NLB a rendkívüli intézkedésekről szóló határozat ellen a határozatnak az összes igazgatósági tag általi kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezhet a Szlovén Köztársaság közigazgatási bíróságán. A szavazati jogok összesen legalább 10 %-ával rendelkező részvényesek a Szlovén Központi Banknak az NLB felszámolásáról vagy rendkívüli intézkedésekről szóló határozatával szembeni jogorvoslathoz való jog gyakorlása céljából kérhetik, hogy az NLB igazgatósága vagy az esetlegesen kirendelt csődbiztos társasági közgyűlést hívjon össze az NLB képviseletét a ZBan-1 347. cikke értelmében ellátó személyek felmentése, illetve a Szlovén Központi Bankkal szembeni jogorvoslati eljárásban az NLB képviseletét ellátó személyek kinevezése érdekében.

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.7168 – Lukoil/ISAB/ISAB Energy/ISAB Energy Services)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2014/C 38/10)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 366., 2013.12.14., 5. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).