20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/1

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

(2013. december 2.)

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

2013/C 373/01

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

a továbbiakban: az intézmények,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

Ezen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem gyakorlati megvalósítása, az éves költségvetési eljárásnak és az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

2.	E megállapodás alkalmazásában a költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű minden intézményre nézve.

E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (1) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) meghatározott költségvetési hatáskörét.

4.	E megállapodás módosításához valamennyi intézmény közös megegyezése szükséges.

E megállapodás három részből áll:

—	Az I. rész a többéves pénzügyi keretre vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket, valamint a többéves pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

—	A II. rész a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre vonatkozik.

—	A III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

6.	E megállapodás 2013. december 23-án lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (3) helyébe lép.

I. RÉSZ

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

A. A többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezések

Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell.

Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt, kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet tekintetében.

A 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása

2017-ben a Bizottság aktualizálja a 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

B. A többéves pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

Sürgősségisegély-tartalék

10.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Mindazonáltal valamennyi, a tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A tartalékból történő átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

11.

Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. Amennyiben a többletkiadást igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban, a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat előterjesztésekor. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

Rugalmassági eszköz

12.

A Bizottság a rugalmassági eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. A javaslat az adott pénzügyi évre vonatkozóan a költségvetési eljárás során terjeszthető elő.

A rugalmassági eszköz igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A megállapodásra az éves költségvetési eljárás keretében kerül sor.

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

13.

Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Rendkívüli tartalék

14.

A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat csak olyan költségvetés-módosítási tervezettel vagy éves költségvetési tervezettel kapcsolatban nyújtható be, amelynek elfogadásához ilyen javaslatra szükség van. A Bizottság – amennyiben azt vizsgálata alátámasztja – a rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó javaslatához egy jelentős összegnek a meglévő költségvetési kereten belüli átcsoportosítására vonatkozó javaslatot csatol.

A rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg annak az uniós költségvetés-módosításnak vagy általános költségvetésnek a jóváhagyásával egyidejűleg, amelynek elfogadását a rendkívüli tartalék megkönnyíteni hivatott. Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikkében az Unió általános költségvetésének jóváhagyására vonatkozóan előírt szavazási szabályokkal összhangban határoz.

II. RÉSZ

AZ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN

A. Az intézményközi együttműködési eljárás

15.	A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködést részletesen a melléklet határozza meg.

Költségvetési átláthatóság

16.

A Bizottság az Unió általános költségvetését kísérő éves jelentést készít, amelyben feltüntet minden olyan nem bizalmas információt, amely az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésre áll:

—	az Unió eszközei és forrásai, ideértve az Uniónak a Szerződések által ráruházott hatáskörnek megfelelően végrehajtott forrásbevonási és hitelezési műveleteiből származó eszközöket és forrásokat is,

—	az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, ideértve a vagyonkezelői alapokat is,

—	a tagállamok által megerősített együttműködés keretében viselt költségek, amennyiben azok nem szerepelnek az Unió általános költségvetésében.

B. Pénzügyi rendelkezések jogalkotási aktusokba foglalása

17.

Valamennyi, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi keretösszegét.

Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 10 %-kal tér el, kivéve, ha olyan új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyeket kifejezett és pontos indokok támasztanak alá, figyelembe véve a program végrehajtása során – különösen értékelések alapján – elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedésnek – a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – az érintett fejezet felső határa alatt kell maradnia.

Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és a tagállamok szerint előzetesen felosztott kohéziós előirányzatokra, amelyek tartalmazzák a program pénzügyi keretösszegét annak teljes időtartamára, sem pedig a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 16. cikkében említett nagyszabású projektekre.

18.

Azok a többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusok, amelyeket nem rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván a jogalkotási aktusba foglalni, ezen összeg a jogalkotó szándéka kifejezésének tekintendő, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét. Erre vonatkozó rendelkezést az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell.

Ha az érintett pénzügyi referenciaösszeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i együttes nyilatkozatában (4) ismertetett egyeztetési eljárás keretében létrejött megállapodás tárgyát képezi, akkor az e megállapodás 17. pontja értelmében vett referenciaösszegnek tekintendő.

C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

19.

A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak:

A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve azok költségvetési vonzatait is.

A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási eljárás során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárást a lehető leggyorsabban lefolytassanak.

A költségvetésben az érintett pénzügyi év január 1-je után hatályba lépő új halászati megállapodásokra vagy halászati megállapodások megújításaira elkülönített összegeket tartalékként kell feltüntetni.

Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, amelyek egy háromoldalú – lehetőleg egyszerűsített – egyeztetés révén tartandó, a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről szóló véleménycsere lefolytatásához szükségesek. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos halászati megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

20.

Az Európai Parlament képviselői – az Európai Parlament halászati megállapodások terén fennálló hatásköreinek figyelembevételével, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) 25. és 26. pontjával összhangban – megfigyelői státuszban részt vehetnek a nemzetközi halászati megállapodások megtárgyalása céljából tartott bilaterális és multilaterális konferenciákon.

21.	A halászati megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokra irányadó eljárás sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra jut a halászati megállapodások megfelelő finanszírozásáról.

D. A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz kapcsolódó kiadások

22.

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 25. cikkében említett, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz tartozó előirányzatokat közvetlenül kell feltüntetni az Unió általános költségvetésében. A válságkezelési intézkedésekre rendelkezésre nem bocsátott összegeket ismételten közvetlen kifizetések céljára kell rendelkezésre bocsátani.

Azok a válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek október 16. és a pénzügyi év vége között merülnek fel, a harmadik bekezdésben foglalt követelményekkel összhangban finanszírozhatók a következő pénzügyi év tartalékából.

Amennyiben a Bizottság a vonatkozó jogalkotási aktusnak megfelelően szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a Bizottság által szükségesnek ítélt intézkedéseket finanszírozó költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

A tartalékból való átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

E. A közös kül- és biztonságpolitika (kkbp) finanszírozása

23.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell feltüntetni. Ezen összeg az előre jelezhető tényleges igények fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet elkészítésének keretében határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által évente készített előrejelzések alapján, és az az előre nem látható eseményekre ésszerű mozgásteret képez. Tartalékra nem különíthető el KKBP-forrás.

24.

A KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az Unió általános költségvetését terhelik, az intézmények az egyeztetőbizottságban minden évben arra törekednek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az Unió általános költségvetését terhelő operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a „KKBP” költségvetési alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg, illetve a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat tünteti fel a költségvetésben.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcímnek a negyedik bekezdésben javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközök, tervezett, de még el nem fogadott eszközök, és minden jövőbeni – de nem tervezett – eszköz, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasságot ennek megfelelően biztosítani kell. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkét, valamint e megállapodás 10. pontját.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket fel kell tüntetni, a következők lehetnek:

—	a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett egyes nagyobb missziók,

—	válságkezelési műveletek, konfliktusmegelőzés, -rendezés és stabilizálás, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása,

—	a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés,

—	sürgősségi intézkedések,

—	előkészítő és nyomonkövetési intézkedések,

—	az Európai Unió különmegbízottjai.

25.

A főképviselő minden évben konzultációt folytat az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választási lehetőségeit tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő pénzügyi vonzatokat, az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését, valamint annak értékelését, hogy a KKBP milyen mértékben koordinált az Unió egyéb külső pénzügyi eszközeivel és milyen mértékben egészíti ki azokat. Ezenfelül a főképviselő az évente legalább öt alkalommal tartott – legkésőbb az egyeztetőbizottságban meghatározott – közös konzultációs ülések révén rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében. Az Európai Parlament és a Tanács határozza meg, hogy ezeken az üléseken kik vehetnek részt, figyelembe véve az ülések során kicserélt információk célját és jellegét.

A Bizottságot meghívást kap az ezeken az üléseken való részvételre.

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el a KKBP területén, amely kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legfeljebb a határozat elfogadását követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az az időtartamra, az alkalmazott személyi állományra, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó költségekről szóló becslést (a továbbiakban: a pénzügyi kimutatás).

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a KKBP-fellépések végrehajtásáról és a pénzügyi év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

F. Az intézmények bevonása a fejlesztéspolitikai kérdések és az európai fejlesztési alap tekintetében

26.

A Bizottság informális párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel fejlesztéspolitikai kérdésekben, azok finanszírozási forrásaitól függetlenül. Az Európai Parlament Európai Fejlesztési Alappal (EFA) kapcsolatos ellenőrzését önkéntes alapon hozzá kell igazítani azokhoz az ellenőrzési jogokhoz, amelyek az Unió általános költségvetése és különösen a Fejlesztési Együttműködési Eszköz tekintetében állnak fenn, az informális párbeszéd keretében meghatározandó részletes szabályok szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság – többek között a fejlesztéspolitika demokratikus ellenőrzésének javítása céljából – javaslatot kíván tenni arra, hogy az EFA 2021-től kezdődően képezze a költségvetés részét.

G. Az intézményeknek a költségvetési eljárás során az igazgatási kiadások terén folytatott együttműködése

27.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet mellékletében az 5. fejezetre megállapított felső határ által elért takarításoknak arányosan kell megoszlaniuk az intézmények, illetve egyéb uniós szervek között, az azok által az igazgatási költségvetésekben képviselt részarány alapján.

Minden intézmény, szerv és ügynökség előterjeszti az éves költségvetési eljárás során az első bekezdésben említett iránymutatásoknak megfelelő, tervezett kiadásokra vonatkozó becsléseit.

A munkaidő heti 40 órára való növeléséből fakadó kapacitástöbblet ellentételezése céljából az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy személyi állományát a 2013. január 1-jei állománytáblához képest fokozatosan 5 %-kal leépíti (7). E létszámcsökkentésnek valamennyi intézményre, szervre és ügynökségre vonatkoznia kell, és 2013 és 2017 között hajtandó végre. A létszámcsökkentés az Európai Parlament és a Tanács költségvetési jogait nem érinti.

III. RÉSZ

AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS

A. Együttes gazdálkodás

28.

A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék – kérelmük alapján – a nemzetközi szervezeteken keresztül elköltött uniós forrásokkal kapcsolatban megkapja az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék EUMSZ szerinti hatáskörei gyakorlásához szükséges bármely információt és dokumentumot, amelyet a Bizottság az e szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások keretében kapott meg.

Értékelő jelentés

29.

A Bizottság az EUMSZ 318. cikkében előírt értékelő jelentésében megkülönbözteti az Európa 2020 stratégiára összpontosuló belső szakpolitikákat a külső szakpolitikáktól, és több teljesítményre vonatkozó adatra – például teljesítményellenőrzési eredményekre – támaszkodik az Unió pénzgazdálkodásának az elért eredményeken alapuló értékelése céljából.

Pénzügyi ütemezés

30.

A Bizottság évente két alkalommal, először áprilisban vagy májusban (a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben vagy januárban (az Unió általános költségvetésének elfogadása után) teljes körű pénzügyi ütemezést terjeszt elő a többéves pénzügyi keret 1. (kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezetét), 2. (csak a „környezetvédelem” és a „halászat” tekintetében), 3. és 4. fejezetére. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő ütemezés az alábbiakat határozza meg:

a hatályos jogszabályok a többéves programok és éves intézkedések megkülönböztetésével:

—	a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie elfogadásuk módját (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás), időtartamukat, a teljes pénzügyi referenciaösszeget és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt,

—

az éves intézkedések (kísérleti projektek, előkészítő intézkedések, ügynökségek) és a Bizottság előjogainak keretében finanszírozott intézkedések esetében pedig a Bizottságnak többéves becsléseket kell benyújtania, valamint meg kell jelölnie a felhatalmazáson alapuló 1268/2012/EU bizottsági rendeletben (8) rögzített engedélyezett felső határok alatt fennmaradó mozgásteret,

b)	függőben lévő jogalkotási javaslatok: folyamatban lévő bizottsági javaslatok, a legutolsó aktualizálással.

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi ütemezés és a saját jogalkotási programja közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy az áprilisi vagy a decemberi program tartalmazza-e azt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot különösen az alábbiakról kell tájékoztatni:

a)	valamennyi már elfogadott új jogalkotási aktus, és valamennyi függőben lévő, azonban az áprilisi és a decemberi programban nem szereplő jogalkotási aktus (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt);

b)	a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedések várhatóan pénzügyi hatással járnak-e.

Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogalkotási javaslatok miatt szükségessé váló új ütemezést.

B. Ügynökségek és európai iskolák

31.

Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak alapos, teljes és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben többek között figyelembe veszi a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költséghatékonysági szempontokat, a szubszidiaritást és az arányosságot, a tagállami és uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. Az Európai Parlament és a Tanács ezen információk alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül a költségvetési együttműködés keretében vállalja, hogy kellő időben megállapodásra jut a javasolt ügynökség finanszírozásáról.

A következő eljárási lépések alkalmazandók:

—

először is, a Bizottság valamennyi, új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatot minden esetben a javaslata elfogadását követő első háromoldalú egyeztetésen terjeszt elő, valamint benyújtja az ügynökség létrehozását indítványozó jogi aktus tervezetét kísérő pénzügyi kimutatást, illetve bemutatja annak a pénzügyi ütemezés hátralévő részét érintő következményeit,

—	másodsorban, a jogalkotási folyamat során a Bizottság segíti a jogalkotót annak értékelésében, hogy a javasolt módosítások milyen pénzügyi következményekkel járnak. E pénzügyi következményeket figyelembe kell venni a vonatkozó háromoldalú jogalkotási egyeztetések során,

—

harmadrészt, a jogalkotási folyamat befejeződését megelőzően a Bizottság aktualizált pénzügyi kimutatást terjeszt elő, amelyben figyelembe veszi a jogalkotó általi esetleges módosításokat; e pénzügyi kimutatásnak szerepelnie kell a végső háromoldalú jogalkotási egyeztetés napirendjén, és azt a jogalkotónak hivatalosan jóvá kell hagynia. Szerepelnie kell továbbá a soron következő (sürgős esetekben egyszerűsített formában zajló) háromoldalú költségvetési egyeztetés napirendjén is annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás a finanszírozásról,

—

negyedszer, a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodást – a Bizottság által a jogalkotási folyamat tartalmát illetően kialakított költségvetési értékelés figyelembevételével – együttes nyilatkozatban kell megerősíteni. E megállapodáshoz az Európai Parlament és a Tanács – saját eljárási szabályzata szerinti – jóváhagyása szükséges.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira.

Amennyiben az ügynökség feladatai a szóban forgó ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen módosulnak, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy utóbbiak időben megállapodásra tudjanak jutni az ügynökség finanszírozásáról.

32.	A költségvetési eljárásban kellően figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés vonatkozó rendelkezéseit.

33.	Amennyiben az igazgatótanács új Európai Iskola létrehozását tervezi, értelemszerűen hasonló eljárást kell lefolytatni annak az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatait illetően.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BERNATONIS

a Bizottság részéről

J. LEWANDOWSKI

a Bizottság tagja

Kelt Strasbourgban, 2013. december 10-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

(1) A Tanács 2013. december 20-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884 o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298, 2012.10.26., 1. o.).

(3) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4) HL C 89., 1975.4.22., 1. o.

(5) HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(7) A Tanács és a Bizottság a 2013. január 1-jei állománytáblájukhoz képest a személyi állomány 1 %-os leépítését már végrehajtotta.

(8) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

MELLÉKLET

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

A. rész A költségvetési eljárás menetrendje

1.	Az intézmények minden évben kellő idővel a költségvetési eljárás kezdete előtt a jelenlegi gyakorlatot követve megvalósítható menetrendről állapodnak meg.

B. rész A költségvetési eljárás prioritásai

2.	A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait.

C. rész A költségvetési tervezet elkészítése és a becslések aktualizálása

3.	A Bizottság kivételével az intézmények felkérést kapnak, hogy március vége előtt fogadják el költségvetési irányszámaikat.

A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely ismerteti az Unió tényleges finanszírozási szükségleteit.

Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:

a)	a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatosan adott előrejelzések,

b)	az előirányzatok felhasználásának képessége, törekedve a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására,

új szakpolitikák bevezetésének lehetősége kísérleti projektek, új előkészítő intézkedések vagy ezek mindegyike révén, illetve a záráshoz közeledő többéves intézkedések folytatásának lehetősége, annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e egy, a költségvetési rendelet (az alap-jogiaktus fogalmának meghatározása, az alap-jogiaktus végrehajtáshoz való szükségessége és a kivételek) értelmében vett alap-jogiaktus elfogadása,

d)	annak biztosításának szükségessége, hogy a kiadásokban az előző évhez képest történt változások összhangban legyenek a költségvetési fegyelem előírásaival.

5.	Az intézmények lehetőség szerint kerülik a jelentéktelen összegű operatív kiadásokat tartalmazó tételek költségvetésben való feltüntetését.

6.	Az Európai Parlament és a Tanács vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek Bizottság általi megítélését, amelyet a Bizottság tervezeteiben és a folyó évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban közöl.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint tekintettel arra a hatásra, amelyet a költségvetési nómenklatúra címeinek és alcímeinek jelentős változtatása vált ki a Bizottság szolgálatai programirányítással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeire, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az egyeztetés során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal.

A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.

Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSZ 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosíthatja a költségvetési tervezetet, ideértve a mezőgazdasági kiadások becsült értékeit aktualizáló módosító indítvány útján történő módosítást is. A Bizottság az aktualizálásról szóló információkat megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfontolásra, amint azok rendelkezésre állnak. A Bizottság – kérelmükre – kellően alátámasztott magyarázattal látja el az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

D. rész Költségvetési eljárás az egyeztetési eljárás előtt

10.	A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztetést kell összehívni, hogy lehetővé tegyék az intézmények számára a költségvetési tervezetről való véleménycserét.

11.

Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni az Európai Parlament és a Tanács által tervezett, új előkészítő intézkedéseket vagy kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások végrehajthatóságát, az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, így az első megvitatásra már ezen a háromoldalú egyeztetésen sor kerülhet.

12.	Az Európai Parlament plenáris ülésen tartott szavazása előtt háromoldalú egyeztetést lehet összehívni.

E. rész Egyeztetési eljárás

13.

Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat fogad el, a Tanács elnökének ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul kell vennie a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. Az egyeztetőbizottságot összehívó levelet legkésőbb annak a parlamenti ülésnek a végét követő hét első munkanapján kell megküldeni, amelyen a plenáris szavazás történt, az egyeztetési időszak pedig az ezt követő napon kezdődik meg. A 21 napos egyeztetési időszakot az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek (1) megfelelően kell számítani.

14.

Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által elfogadott valamennyi módosítással, álláspontját az egyeztetési időszak alatt tervezett első ülés időpontja előtt levélben kell megerősítenie. Ebben az esetben az egyeztetőbizottságnak az alábbi pontokban megállapított feltételeknek megfelelően kell eljárnia.

15.

Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézmény társelnöke elnököl. Saját eljárási szabályzatával összhangban mindkét intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza azok tárgyalási mandátumát. Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.

16.	Az EUMSZ 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság eljárásában, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.

17.	Az egyeztetési eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú egyeztetéseket, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottságon belül elérendő megállapodás előkészítése.

18.	Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú egyeztetésekre felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsszolgáltatásokat is – egyenlő megosztása érdekében.

19.	Az intézmények előre megállapodnak az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában.

20.

Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a költségvetési eljárás különböző lépéseit (2) összevető, közös dokumentumokat (a továbbiakban: a kiindulási dokumentumok). Ezek a dokumentumok tartalmazzák a költségvetési sorok szerinti számadatokat, a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összegeit, illetve azt az egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben a technikailag „nyitottnak” tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek szerepelnek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül külön dokumentum sorolja fel valamennyi, technikailag lezártnak tekintett költségvetési sort (3). Ezeket a dokumentumokat a költségvetési nómenklatúra szerint kell szerkeszteni.

Az egyeztetőbizottságnak benyújtott kiindulási dokumentumokhoz más dokumentumokat is csatolni kell, ideértve a következőket: a tanácsi álláspont és a parlamenti módosítások végrehajthatóságáról szóló bizottsági levél és a tanácsi álláspontra vagy a parlamenti módosításokra vonatkozóan más intézményektől érkező bármely levél.

21.

Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek:

—	meghatározzák, hogy a megvitatandó költségvetési kérdésekre vonatkozóan folytatott tárgyalások mire terjedjenek ki;

—	jóváhagyják a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorokat, a pénzügyi év teljes költségvetésére vonatkozó végleges megállapodás függvényében;

—	megvitatják az első francia bekezdés alapján azonosított kérdéseket azzal a céllal, hogy lehetőleg olyan megállapodások szülessenek, amelyeket az egyeztetőbizottság majd jóváhagy;

—	többek között a többéves pénzügyi keret fejezetei mentén tematikus kérdéseket is megvitatnak.

Minden egyes háromoldalú egyeztetés során vagy közvetlenül azután a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát, és ezzel egyidejűleg megállapodnak a következő ülés napirendjében. E következtetéseket az ülésnek otthont adó intézmény rögzíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül – ideiglenesen elfogadottnak kell tekinteni.

22.

Az egyeztetőbizottság ülésein rendelkezésre kell állnia mind a háromoldalú egyeztetések következtetéseinek, mind pedig esetleges jóváhagyás céljából egy olyan dokumentumnak, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztetések alkalmával ideiglenes megállapodás született.

23.

Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szövegtervezetet az Európai Parlament, illetve a Tanács titkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. E szöveget az egyeztetőbizottságban elért megállapodás időpontját tartalmazó, a két küldöttség elnökei által az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett kísérőlevél, illetve annak mellékletei alkotják, amelyek a következőket foglalják magukban:

—	minden költségvetési tételt illetően a költségvetési sor szerinti számadatok és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összesített számadatai;

—	egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetési eljárás során módosított költségvetési sorok számadatait és végleges szövegét;

—	a költségvetési tervezethez, illetve a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzéke.

Az egyeztetőbizottság a költségvetésre vonatkozóan is jóváhagyhat következtetéseket és esetleges együttes nyilatkozatokat.

24.

A közös szövegtervezetet (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják az Unió intézményeinek hivatalos nyelveire, és azt a közös szövegtervezetről a 23. pontban említett módon létrejött megállapodás időpontját követő tizennégy napon belül jóváhagyás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A költségvetés a közös szövegtervezet elfogadását követően jogász-nyelvészi véglegesítés tárgyát képezi majd, amelynek keretében a közös szövegtervezet mellékleteit összedolgozzák az egyeztetési eljárás során nem módosított költségvetési sorokkal.

25.

Az adott ülésnek (háromoldalú egyeztetés vagy egyeztetőbizottsági ülés) otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági üléseken valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztetéseken pedig igény szerinti tolmácsolás révén.

Az ülésnek otthont adó intézmény gondoskodik a munkadokumentumok sokszorosításáról és kiosztásáról.

A három intézmény szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítése során annak érdekében, hogy véglegesítsék a közös szövegtervezetet.

F. rész Költségvetés-módosítások

Általános elvek

26.

Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és néha sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények megállapodnak a következő elvekről annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosításokra vonatkozó gyors és zökkenőmentes döntéshozatali folyamathoz szükséges megfelelő intézményközi együttműködést, és egyidejűleg lehetőség szerint elkerüljék a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét.

27.	Az intézmények lehetőség szerint törekednek a költségvetés-módosítások számának korlátozására.

Menetrend

28.	A Bizottság az elfogadás végső időpontjának sérelme nélkül előre tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjairól.

29.	Saját belső eljárási szabályzatával összhangban az Európai Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet.

30.

Az eljárás felgyorsítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens lefolytatását. Ezért e két intézmény igyekszik a lehető leghamarabb megállapítani egy előirányzott menetrendet a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző szakaszokról.

Az Európai Parlament és a Tanács figyelembe veszi a költségvetés-módosítás relatív sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy az adott pénzügyi év során hatályba lépjen.

Együttműködés az olvasatok során

31.

Az Európai Parlament és a Tanács jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak az eljárás korai szakaszában történő elfogadását.

Adott esetben és esetleges véleményeltérés esetén az Európai Parlament vagy a Tanács – a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt – vagy a Bizottság – bármely időpontban – javasolhatja egy külön háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum elérése érdekében.

32.

A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet minden esetben fel kell venni az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztetések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, az Európai Parlament és a Tanács pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően ismerteti az azokkal kapcsolatos álláspontját.

33.	Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, akkor az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az EUMSZ-szel és saját eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi az egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során.

Együttműködés az olvasatokat követően

34.	Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítást az EUMSZ-nek megfelelően el kell fogadni.

35.

Ha az Európai Parlament tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztetést kell összehívni:

—	ha a háromoldalú egyeztetés során megállapodás jön létre – és az egyeztetés eredményének az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyásának függvényében –, az egyeztetési eljárást az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással kell befejezni.

—

ha a háromoldalú egyeztetés során nem jön létre megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság ülésezik, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében megállapított huszonegy napos határidő előtt befejezze a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is befejezheti munkáját.

G. rész Fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)

36.

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni kell.

Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2014 és 2020 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.

(1) A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(2) Ezek a lépések a következők: a folyó pénzügyi év költségvetése (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a Tanács álláspontja a költségvetési tervezetről; az Európai Parlament módosításai a Tanács álláspontjához és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat még nem hagyta jóvá teljes egészében valamennyi intézmény).

(3) A technikailag lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács között nincsen nézetkülönbség, és amely vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/12

A Bizottság nyilatkozatai (keretprogram)

2013/C 373/02

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A „Horizont 2020” keretprogram vonatkozásában az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az emberi embrionális őssejtek kutatásának uniós finanszírozásával kapcsolatos döntések továbbra is a hetedik keretprogramban alkalmazott etikai keretek között szülessenek.

Az Európai Bizottság azért javasolja ezen etikai keret továbbvitelét, mert a tapasztalatok alapján felelősségteljes szemléletmód kialakulását eredményezte egy igen ígéretes tudományterületen, és kielégítőnek bizonyult egy olyan kutatási programban, amelyben számos, nagyon eltérő szabályozási hátterű ország kutatói vesznek részt.

A „Horizont 2020” keretprogramról szóló határozat három területet kifejezetten kizár a közösségi finanszírozás hatálya alól:

—	az ember reprodukciós célú klónozására irányuló kutatási tevékenység,

—	az emberek egyéni génállományának módosítását célzó kutatási tevékenység, amelynek eredményeképpen ezek a változtatások örökölhetővé válhatnak,

—	az emberi embrióknak kizárólag kutatási célból vagy őssejtekhez jutás céljából történő létrehozására irányuló kutatási tevékenység, ideértve a szomatikus sejtek maganyagának átvitelén alapuló eljárást is.

2.	Nem részesülhet finanszírozásban olyan tevékenység, amely valamennyi tagállamban tilos. Nem részesülhet finanszírozásban egy adott tagállamban olyan tevékenység, amely az érintett tagállamban tilos.

A „Horizont 2020” keretprogramról szóló határozat és az emberi embrionális őssejtek kutatásának közösségi finanszírozását meghatározó etikai keret mögött semmiféle olyan értékítélet nem húzódik meg, amely az ilyen kutatás tekintetében a tagállamokban irányadó jogszabályi, illetve etikai keretre vonatkozna.

A pályázati felhívásokban az Európai Bizottság kifejezetten nem fogja kérni emberi embrionális őssejtek felhasználását. Az emberi őssejtek felhasználásáról, legyenek azok felnőttekből vagy embriókból származók, az érintett tudósok döntenek az általuk elérni kívánt célkitűzések figyelembevételével. A gyakorlatban az őssejtkutatás közösségi finanszírozása túlnyomórészt a felnőttekből származó őssejtek felhasználásának támogatására fordítódik. Nincs ok azt várni, hogy a „Horizont 2020” keretprogramban ez jelentősen változni fog.

5.	Minden olyan projektnek, amely emberi embrionális őssejtet kíván felhasználni, meg kell felelnie egy tudományos értékelésen, amelyben független tudományos szakértők azt vizsgálják, hogy a kitűzött tudományos célok eléréséhez valóban szükséges-e ilyen őssejteket felhasználni.

A tudományos értékelésen megfelelt pályázatok ezután az Európai Bizottság által szervezett szigorú etikai vizsgálat tárgyát képezik. Az etikai vizsgálat során figyelembe veszik az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket és az olyan vonatkozó nemzetközi egyezményeket, mint az Európa Tanács 1997. április 4-én Oviedóban aláírt, az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló egyezménye és annak kiegészítő jegyzőkönyvei, valamint az UNESCO által elfogadott, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat. Az etikai vizsgálat annak ellenőrzésére is szolgál, hogy a pályázat tiszteletben tartja-e annak az országnak a szabályait, ahol a kutatást el kívánják végezni.

7.	Egyedi esetekben etikai vizsgálat a projekt élettartama alatt is végezhető.

Minden olyan projektnek, amely emberi embrionális őssejteket kíván felhasználni, a projekt megkezdése előtt be kell szereznie az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottság jóváhagyását. Minden nemzeti szabályt és eljárást be kell tartani, beleértve egyebek mellett a szülői hozzájárulásra, a pénzbeni ösztönzés tilalmára stb. vonatkozókat is. Az elbírálás során meg kell győződni arról, hogy a pályázat utal-e az engedélyezés és az ellenőrzés céljából a kutatás elvégzésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága által meghozandó intézkedésekre.

Azokat a pályázatokat, amelyek a tudományos értékelésen, a nemzeti vagy helyi etikai ellenőrzésen és az európai etikai vizsgálaton egyaránt megfeleltek, egyenként a tagállamok vizsgálóbizottsági eljárással összhangban működő bizottsága elé terjesztik jóváhagyásra. Nem kaphat finanszírozást egyetlen olyan, emberi embrionális őssejteket felhasználó projekt sem, amely nem nyeri el a tagállamok jóváhagyását.

10.	Az Európai Bizottság a jövőben is arra törekszik, hogy a közösségi finanszírozásban részesített őssejtkutatás eredményei – végső soron valamennyi ország betegeinek érdekében – a kutatók számára széles körben hozzáférhetők legyenek.

11.

Az Európai Bizottság támogatni fog olyan cselekvéseket és kezdeményezéseket, amelyek kellően megalapozott etikai keretek között hozzájárulnak az emberi embrionális őssejtek kutatásának összehangolásához és ésszerűsítéséhez. Ennek jegyében a Bizottság továbbra is támogatni fogja az emberi embrionális őssejtvonalak európai nyilvántartását. E nyilvántartás támogatása lehetővé teszi az Európában rendelkezésre álló emberi embrionális őssejtek ellenőrzés alatt tartását, hozzájárul ahhoz, hogy a kérdéses őssejteket a tudósok minél jobban hasznosítsák, és segíthet megelőzni az új őssejtvonalak indokolatlan előállítását.

12.

Az Európai Bizottság a jövőben is követni kívánja a jelenlegi gyakorlatot, és nem fog a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban működő bizottság elé terjeszteni olyan pályázatokat, amelyek olyan kutatási tevékenységet tartalmaznak, amelyek emberi embriókat semmisítenek meg, még akkor sem, ha ezt őssejtekhez jutás céljából teszik. E kutatási lépés támogatásának kizárása nem jelenti azt, hogy nem részesülhetnek közösségi finanszírozásban azok a következő kutatási lépések, amelyek emberi embrionális őssejtek felhasználását igénylik.

Nyilatkozat az energiáról

„A Bizottság elismeri a végfelhasználói energiahatékonyság és a megújuló energiák jövőbeli lényeges szerepét, a jobb hálózatok és tárolás fontosságát a bennük rejlő potenciál maximális kihasználása szempontjából, valamint azt, hogy szükség van a piaci elterjedést érintő intézkedésekre a kapacitásépítés, az irányítás javítása és a piaci korlátok lebontása érdekében, az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló megoldások széles körű alkalmazása céljából.

A Bizottság törekedni fog annak biztosítására, hogy a »Horizont 2020« keretprogram energiaügyi kihívásokra fordítandó keretösszegének legalább 85 %-át a nem fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos területekre költsék, ezen belül az energiaügyi kihívásokra fordítandó teljes keretösszeg legalább 15 %-át pedig – az »Intelligens energia – Európa III« program keretében – a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal összefüggő, létező technológiákkal kapcsolatos, a piaci elterjedést érintő tevékenységekre. A program végrehajtása célzott igazgatási struktúra keretében történik, és – mint eddig is – magában foglalja a fenntartható energiapolitika végrehajtásához, a kapacitásépítéshez és a beruházásfinanszírozás ösztönzéséhez adott támogatást.

A fennmaradó rész a fosszilis energiahordozókkal összefüggő technológiák és a fejlesztési opciók támogatására szolgál, mivel az utóbbiak alapvető fontosságúak a 2050-re tervezett célok megvalósításához, valamint a fenntartható energiákra épülő rendszer kialakításához.

A célok megvalósításának menetét a Bizottság ellenőrzi, és az eredményeket rendszeres jelentések formájában összegzi.”

Nyilatkozat a 6. cikk (5) bekezdéséről

„Az éves költségvetési eljárás sérelme nélkül, a Bizottságnak szándékában áll az Európai Parlamenttel folytatott strukturált párbeszéd keretében éves jelentést benyújtani a Horizont 2020 keretprogram II. mellékletében rögzített, prioritások és e prioritásokon belüli egyedi célkitűzések szerinti költségvetési bontás végrehajtásáról, beleértve a 6. cikk (5) bekezdésének alkalmazását is.”

Nyilatkozat a 12. cikkről

„Kérésre a Bizottság ismerteti az elfogadott munkaprogramokat az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt.”

Nyilatkozat a „kiválóság pecsétjéről”

„Az uniós szintű fellépésnek köszönhetően az egész EU-ra kiterjedő versenyeztetéssel választhatók ki a legjobb pályázatok, vagyis magasabbra tehető a kiválóság mércéje, és a közfigyelem előterébe állítható az élvonalbeli kutatás és innováció.

A Bizottság úgy véli, hogy azok a kedvezően elbírált EKK-, Maria Sklodowska-Curie- vagy együttműködésen alapuló projektjavaslatok, csoporttevékenységek, illetve a kkv-támogató eszköz 2. szakasza, amelyek költségvetési korlátozások miatt nem tudtak finanszírozáshoz jutni, ennek ellenére megfelelnek a Horizont 2020 program kiválósági követelményének.

A résztvevők egyetértése esetén ez az információ az illetékes hatóságok tudomására hozható.

A Bizottság ezért kedvezően fogad minden olyan finanszírozási kezdeményezést, amelynek célja e projektek nemzeti vagy regionális szintű, illetve magánszférabeli támogatása. Ebben az összefüggésben a kohéziós politika is fontos szerephez jut a kapacitásépítés tekintetében.”

Nyilatkozat a kiválóság fokozásáról és a részvétel ösztönzéséről

„A Bizottság elkötelezett aziránt, hogy az új »A kiválóság fokozása és a részvétel ösztönzése« fejezet keretében a kutatás és az innováció terén Európában jelenleg tapasztalható megosztottság felszámolására irányuló intézkedéseket dolgozzon ki és hajtson végre. Az említett intézkedések számára előirányzott finanszírozás szintje nem lehet alacsonyabb, mint a hetedik keretprogramban a »részvétel ösztönzését« célzó tevékenységekre fordított összeg.

A COST (Európai együttműködés a tudomány és a technológia területén) új, a részvétel ösztönzése keretében bevezetett tevékenységeit »A kiválóság fokozása és a részvétel ösztönzése« számára elkülönített finanszírozási keretből kell támogatni. A COST nem ide tartozó tevékenységeinek támogatására – költségvetési szempontból azonos nagyságrendben – a 6., »Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak« elnevezésű címre elkülönített költségvetés szolgál.

A politikatámogatási eszközhöz és a nemzeti kapcsolattartó pontok transznacionális hálózataihoz kapcsolódó tevékenységek nagyobb részét szintén a 6., »Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak« címre elkülönített költségvetésből kell támogatni.”

Nyilatkozat a kkv-t támogató eszközről

„A Horizont 2020 keretprogramban nagy súllyal szerepel a kkv-k támogatása, amely az egyik legfontosabb elérendő cél az innováció, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében. Ezért a Bizottság gondoskodni fog a kkv-támogatás Horizont 2020 keretprogramon belüli, nagyfokú láthatóságáról, különösen a kkv-támogató eszköz munkaprogramokba, iránymutatásokba és kommunikációs tevékenységekbe való bevonása révén. A Bizottság mindent megtesz azért, hogy a kkv-k könnyűszerrel és egyenes úton megtalálhassák és kihasználhassák a »Társadalmi kihívások« és »Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén« (LEIT) című fejezetekben számukra biztosított lehetőségeket.

A kkv-támogató eszköz végrehajtása egységes központosított irányítási rendszerben történik, amelynek feladata lesz a projektek értékelése és irányítása (beleértve a szokásos IT-rendszerek és ügyviteli eljárások alkalmazását).

A kkv-támogató eszköznek magához kell vonzania a kkv-k legambiciózusabb innovációs projektjeit. A végrehajtás elsősorban alulról felfelé történik egy, a kkv-k igényeire szabott és folyamatosan működő pályázati felhívás formájában, »A kkv-k innovációi« egyedi célkitűzésben meghatározottaknak megfelelően, figyelemmel a LEIT-programok és a »Társadalmi kihívások« prioritásaira és célkitűzéseire, megengedve – az alulról felfelé irányuló megközelítést alátámasztandó – a két utóbbi fejezet alá tartozó »vegyes« ajánlatok benyújtását is. Az eljárást – a kétéves stratégiai programok figyelembevétele érdekében – kétévente lehet felülvizsgálni/megújítani. A fentiekben leírt eljáráson kívül adott esetben egyedi stratégiai érdekek alapján is szervezhetők pályázati felhívások. Ezek a pályázati felhívások a kkv-támogató eszköz alapvetését és eljárásait alkalmazzák, valamint rendelkezésre bocsátják annak egyetlen kapcsolatfelvételi pontját és kísérő mentori és tanácsadási szolgáltatásait.”

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/16

A Bizottság nyilatkozatai (részvételi szabályok)

2013/C 373/03

Nyilatkozat a gyorsított innovációról

„A Bizottság a 2015-ös kísérleti pályázati felhívást megelőző figyelemfelhívó és kommunikációs fellépések révén kíván megfelelő láthatóságot biztosítani a gyorsított innováció számára a kutatással és innovációval foglalkozó közösség körében.

A Bizottság nem kívánja előre korlátozni a gyorsított innovációval kapcsolatos cselekvések időtartamát. A pályázatok »hatásának« értékelésekor megfelelő mértékben figyelembe fogják venni az olyan tényezőket, mint az idő és a nemzetközi versenyhelyzet, hogy az alkalmazott kutatás különböző területeire jellemző sajátosságoknak megfelelő rugalmasság biztosítható legyen.

A Horizont 2020 félidős értékelésének keretében végzett mélyreható vizsgálaton kívül a gyorsított innovációval kapcsolatos kísérleti pályázat kapcsán a 2015-ös első határidőtől kezdve folyamatosan nyomon fogják követni a gyorsított innovációval kapcsolatos pályázati kiírás keretében a pályázatok benyújtásával, értékelésével, kiválasztásával és költségvetésével összefüggő gyakorlatokat.

Ahhoz, hogy eredményes legyen a kísérlet, és hogy megfelelően lehessen értékelni, akár száz projekt támogatására is szükség lehet.”

Nyilatkozat a „bónusz” végrehajtásának kritériumaira vonatkozó iránymutatásokról

„A kiegészítő díjazás tekintetében a Bizottság a Horizont 2020 program részvételi és terjesztési szabályainak elfogadását követően késedelem nélkül közzéteszi a díjazás végrehajtásának kritériumaira vonatkozó iránymutatásokat.”

Nyilatkozat a 42. cikkel kapcsolatban (részvételi szabályok)

„A Bizottság az eredmények oltalmával kapcsolatban időbeli korlátokat kíván beilleszteni a támogatási megállapodás mintájába, figyelembe véve a hetedik kutatási keretprogram időbeli korlátait.”

Nyilatkozat a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapításáról

„A Bizottság az érdekelt felek igényeire adott válaszként az e nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően kívánja pontosítani a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapítását.

A Horizont 2020 keretében a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek kiszámítására vonatkozó iránymutatás az adott kedvezményezett tekintetében az olyan nagyméretű kutatási infrastruktúrákra érvényes, amelyek összértéke legalább 20 millió EUR, amely érték az egyes kutatási infrastruktúrák azon bekerülési eszközértékeinek összege, amelyek az adott kedvezményezettnek a támogatási megállapodás aláírásának időpontja előtti utolsó lezárt mérlegében szerepelnek, vagy amelyeket a kutatási infrastruktúrák bérleti és lízingelési költségei alapján határoznak meg.

Ez alatt a küszöb alatt nem alkalmazandó a Horizont 2020 keretében a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapítására vonatkozó iránymutatás. Egyes költségelemeket támogatható közvetlen költségként lehet bejelenteni a támogatási megállapodás alkalmazandó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően.

Általában véve minden olyan költség közvetlen költségnek tekinthető, amely megfelel az általános támogathatósági kritériumoknak, és egyúttal közvetlenül kapcsolódik az intézkedés végrehajtásához, ezért közvetlenül ahhoz rendelhető.

Valamely projekthez felhasznált nagyméretű kutatási infrastruktúra esetében jellemzően a beruházási költségekről és a működési költségekről van szó.

A »beruházási költségek« a nagyméretű kutatási infrastruktúra létrehozásával és/vagy felújításával járó költségek, valamint a nagyméretű kutatási infrastruktúra javításával és karbantartásával, továbbá az alkatrészekkel és a nélkülözhetetlen tartozékaival kapcsolatos költségek.

A »működési költségek« elsősorban a nagyméretű kutatási infrastruktúra működtetéséből fakadóan a kedvezményezettre háruló költségek.

Ezzel szemben bizonyos költségek nem tüntethetők fel közvetlen költségként, hanem visszatérítésük a közvetett költségekre vonatkozó átalányfinanszírozással valósul meg, ilyenek például az adminisztratív épületek és székhelyek bérleti, lízingelési vagy amortizációs költségei.

Amennyiben a költségeknek csak egy része származik a projekttel kapcsolatos tevékenységekből, csak a projekthez közvetlenül kapcsolódó részük tüntethető fel.

Ehhez a kedvezményezett által alkalmazott mérési rendszernek pontosan számszerűsítenie kell a projektre eső költség konkrét valós értékét (azaz ki kell mutatnia a projektre eső valós fogyasztást és/vagy használatot). Ez történik akkor, amikor a kalkulációt a szolgáltató által kiállított számla alapján végzik.

A költségek kiszámítása többnyire összefügg a projekthez felhasznált idővel, azaz a kutatási infrastruktúrának a projekt céljaira történő felhasználásának konkrét órákban/napokban/hónapokban kifejezett időtartamával. A munkával eltöltött órák/napok/hónapok végösszegének meg kell felelnie a kutatási infrastruktúra teljes használati potenciáljának (teljes kapacitásának). A teljes kapacitás kiszámításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amikor a kutatási infrastruktúra használható, de nincs használatban. Azonban a teljes kapacitás kalkulálása során figyelembe kell venni az olyan valós korlátokat, mint az egység nyitva tartása, a javítások és a karbantartás ideje (ideértve a kalibrálást és a tesztelést is).

Ha valamely költség közvetlenül összefüggésbe hozható a kutatási infrastruktúrával, de műszaki korlátok miatt a projekttel nem, akkor elfogadható az az alternatíva, hogy e költségeket a projekttel kapcsolatos, pontos műszaki előírásokkal és valós adatokkal alátámasztott és a kedvezményezett analitikus költségelszámolási rendszere alapján meghatározott konkrét használati egységek szerint kalkulálják.

A költségeket és a projekttel való közvetlen összemérhetőségüket megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

A kedvezményezett a közvetlen összefüggést más meggyőző bizonyítékkal is igazolhatja.

A Bizottság szolgálatai ajánlásokat fognak készíteni a közvetlen mérőszámokkal és az igazoló dokumentumokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozóan (például a beruházási költségek tekintetében: számviteli kimutatások, amelyeket a kedvezményezett szokásos számviteli elveinek részét képező amortizációs politikájának leírása kísér, amely ismerteti az eszköz potenciális használatának és gazdaságilag hasznos élettartamának kiszámítását, valamint annak igazolása, hogy az eszközt ténylegesen felhasználták a projekt céljaira; a működési költségek tekintetében: a nagyméretű kutatási infrastruktúrára, a szerződésre, a projekt idejére vonatkozó, egyértelműen kiállított egyedi számla stb.).

A Bizottság nagyméretű infrastruktúrákkal rendelkező kedvezményezett kérésére és figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat, valamint a költséghatékonyság elvét, kész arra, hogy a jogbiztonság érdekében egyszerű és átlátható módon előzetesen megvizsgálja a kedvezményezett közvetlenköltség-számítási módszerét. Az előzetes vizsgálatokat teljes mértékben figyelembe veszik az utólagos ellenőrzések során.

Emellett a Bizottság az iránymutatás használatának értékelése céljából létrehoz egy csoportot, amely az érdekelt felek szervezeteinek képviselőiből áll.

A Bizottság megerősíti, hogy amint elfogadásra kerülnek a Horizont 2020-ra vonatkozó szabályozások, késedelem nélkül elfogadja a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek kiszámításáról szóló iránymutatást.”

Nyilatkozat a 3. és a 4. cikkel kapcsolatban

„A Bizottság a nemzeti jogra való utalásokat kíván beilleszteni a támogatási megállapodásba a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre és a bizalmas kezelésre vonatkozóan, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a különböző érdekek között.”

Nyilatkozat a 28. cikkel kapcsolatban

(nonprofit jogalanyok esetében 100 %-os visszatérítési ráta alkalmazásának lehetősége innovációs cselekvésekre)

„A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy nonprofit jogalanyok is végezhetnek olyan piacközeli gazdasági tevékenységeket, amelyek támogatása torzulásokat okozhat a belső piacon. A Bizottság ezért előzetesen meg fogja vizsgálni, hogy a támogatható tevékenységek gazdasági jellegűek-e, hogy hatékonyan megelőzik-e a gazdasági tevékenységek kereszttámogatását, és hogy a támogatható gazdasági tevékenységek finanszírozási rátája gyakorol-e olyan kedvezőtlen hatást a belső piaci versenyre, amelyet a tevékenységek kedvező hatásai nem ellensúlyoznak”.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/18

A Bizottság nyilatkozata az 5. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban (egyedi program)

2013/C 373/04

„A Bizottság határozottan sajnálja a (7) bekezdés 5. cikkbe történő beillesztését, amely a Horizont 2020 végrehajtására irányuló egyedi programról szóló rendelet 5. cikkében említett munkaprogramok keretében kiírt pályázati felhívások alapján kiválasztott projektekre vagy projektrészekre nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan bevezeti a 182/2011/EU rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárást. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a többéves pénzügyi keret egyik ágazati jogszabálya tekintetében sem javasolta ezt az eljárást. A cél az volt, hogy az uniós finanszírozás kedvezményezettjei számára egyszerűsödjenek a többéves pénzügyi keret programjai. A támogatási határozatok vizsgálóbizottsági eljárás nélküli jóváhagyása gyorsítaná az eljárást, csökkentve a támogatások odaítélésének átfutási idejét a kedvezményezettek számára, és elkerülve a szükségtelen bürokráciát és költségeket. A Bizottság emlékeztet továbbá arra is, hogy a támogatási határozatok meghozatala a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó intézményi előjogai közé tartozik, ezért e határozatokat nem lehet komitológiai eljárással elfogadni.

A Bizottság továbbá úgy véli, hogy az említett bekezdés beillesztése nem szolgálhat precedensként más finanszírozási eszközök tekintetében.”

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/19

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.7057 – Suntory/Glaxosmithkline (Ribena & Lucozade Soft Drinks Business))

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 373/05

2013. november 27-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32013M7057 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/19

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.7044 – Blackstone/Cambourne/Goldman Sachs/Rothesay)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 373/06

2013. november 29-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32013M7044 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/20

Értesítés a 2011/72/KKBP tanácsi határozatban és a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére

2013/C 373/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

az alábbi információkat hozza azon személyek tudomására, akik a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011/72/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szerepelnek.

A Tanács a következőképpen kívánja módosítani a 2011/72/KKBP tanácsi határozat mellékletében, valamint a 101/2011/EU tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő személyek jegyzékbe vételére vonatkozó indokolását, az 1., 4., 5., 25. és 46. pontban felsoroltak kivételével:

„A tunéziai hatóságok igazságügyi nyomozást folytatnak ellene, a következők miatt: bűnrészesség közpénzeknek közhivatalt ellátó személy általi hűtlen kezelésében, bűnrészesség hivatalt ellátó személy által elkövetett, hivatallal való visszaélésben, melynek célja, hogy harmadik félnek jogosulatlan előnyt szerezzenek, és kárt okozzanak az államnak; bűnrészesség közhivatalt ellátó személyre gyakorolt jogtalan befolyásolásban, amelynek célja, hogy más személy részére közvetett vagy közvetlen előnyt szerezzenek.”

A Tanács a következőképpen kívánja módosítani a 2011/72/KKBP tanácsi határozat mellékletének, valamint a 101/2011/EU tanácsi rendelet I. mellékletének 1. pontjában szereplő személy jegyzékbe vételére vonatkozó indokolását:

„A tunéziai hatóságok igazságügyi nyomozást folytatnak ellene, a következők miatt: közpénzeknek közhivatalt ellátó személy általi hűtlen kezelése, hivatalt ellátó személy által elkövetett, hivatallal való visszaélés, melynek célja, hogy harmadik félnek jogosulatlan előnyt szerezzen, és kárt okozzon az államnak; közhivatalt ellátó személyre gyakorolt jogtalan befolyásolás, amelynek célja, hogy más személy részére közvetett vagy közvetlen előnyt szerezzen.”

Az érintett személyek a megfelelő dokumentumok által alátámasztott észrevételeiket 2014. január 7-ig nyújthatják be a Tanácsnak, a következő címen:

Council of the European Union

General Secretariat

DG C 1C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

A Tanács a 2011/72/KKBP határozat 5. cikkével és a 101/2011/EU rendelet 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban elvégzett időszakos felülvizsgálatakor figyelembe fogja venni a beérkezett észrevételeket.

(1) HL L 28., 2011.2.2., 62. o.

(2) HL L 31., 2011.2.5., 1. o.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/22

Euroátváltási árfolyamok (1)

2013. december 19.

2013/C 373/08

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3667
JPY	Japán yen	142,55
DKK	Dán korona	7,4600
GBP	Angol font	0,83490
SEK	Svéd korona	8,9539
CHF	Svájci frank	1,2261
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	8,3830
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,657
HUF	Magyar forint	299,38
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7028
PLN	Lengyel zloty	4,1739
RON	Román lej	4,4813
TRY	Török líra	2,8338
AUD	Ausztrál dollár	1,5445
CAD	Kanadai dollár	1,4650
HKD	Hongkongi dollár	10,5964
NZD	Új-zélandi dollár	1,6715
SGD	Szingapúri dollár	1,7313
KRW	Dél-Koreai won	1 449,92
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,1911
CNY	Kínai renminbi	8,3011
HRK	Horvát kuna	7,6358
IDR	Indonéz rúpia	16 525,38
MYR	Maláj ringgit	4,4770
PHP	Fülöp-szigeteki peso	60,793
RUB	Orosz rubel	44,9955
THB	Thaiföldi baht	44,370
BRL	Brazil real	3,2112
MXN	Mexikói peso	17,7312
INR	Indiai rúpia	85,2490

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/23

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. december 12.)

az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról

2013/C 373/09

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) (1) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló, 2013. december 3-i 2013/743/EU tanácsi határozatra, és különösen annak 6. cikke (1) és (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2006/972/EK tanácsi határozat (2) értelmében megkezdett fellépések és tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű, hogy a 2013/743/EU határozat által létrehozandó Európai Kutatási Tanács (EKT) a 2007/134/EK bizottsági határozattal (3) létrehozott EKT helyébe lépjen és annak jogutódjává váljon.

(2)

A 2013/743/EU határozat 6. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKT egy független tudományos tanácsból és egy célzott végrehajtó struktúrából áll. A célzott végrehajtó struktúrát külső struktúraként, végrehajtó hivatal formájában kell létrehozni, összhangban az 58/2003/EK tanácsi rendelettel (4).

(3)	A Tudományos Tanács tagságának tudósokból, mérnökökből és nagy tekintélyű tanárokból kell állnia. A tagoknak mentesnek kell lenniük minden külső érdektől, és kinevezésüket oly módon kell szervezni, hogy az biztosítsa a Tudományos Tanács munkájának folyamatosságát.

(4)

Az egyedi program kellő időben történő végrehajtása érdekében a 2007/134/EK határozattal létrehozott EKT tudományos tanácsa előzetes álláspontokat alakított ki a 2013/743/EU határozat 7. cikkének megfelelően elfogadandó rendelkezések kapcsán. Az e határozattal létrehozandó Tudományos Tanácsnak el kell fogadnia vagy el kell utasítania ezeket az előzetes álláspontokat.

(5)	Meg kell állapítani a Tudományos Tanács működését szabályozó előírásokat.

(6)	Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a Tudományos Tanács és az EKT célzott végrehajtó struktúrája között zökkenőmentes együttműködés alakuljon ki.

(7)	A Tudományos Tanács részére a munkájához szükséges iratokhoz és adatokhoz hozzáférést kell biztosítani a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően.

(8)	A 2013/743/EU határozat úgy rendelkezik, hogy a Tudományos Tanács tagjai feladataik ellátásáért ellentételezésben részesülnek, ezért erre vonatkozóan rendelkezéseket kell hozni.

(9)	A 2007/134/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Kutatási Tanács létrehozása

A 2014. január 1-től2020. december 31-ig tartó időszakra létrejön az Európai Kutatási Tanács (EKT). Ez a Kutatási Tanács a 2007/134/EK bizottsági határozattal létrehozott EKT helyébe lép, és annak jogutódja lesz.

2. cikk

A Tudományos Tanács tagjai

(1) A Tudományos Tanács tagsága az EKT elnökéből és 21 rendes tagból áll. Az I. mellékletben felsorolt 21 személy az ott említett hivatali időre a Tudományos Tanács rendes tagja.

(2) A tagok minden külső befolyástól mentesen látják el feladataikat. Kellő időben értesítik a Bizottságot bármilyen összeférhetetlenségről, ami a függetlenségüket veszélyeztetheti.

(3) A tagok hivatali ideje legfeljebb négy év, ami egy alkalommal meghosszabbítható. A tagok azonban a maximális időtartamnál rövidebb időre is kinevezhetők a tagság fokozatos cseréjének lehetővé tétele érdekében. A tagok addig maradnak hivatalban, amíg helyükre mást nem neveznek ki, illetve amíg hivatali idejük le nem jár.

(4) Kellően indokolt esetben a Tudományos Tanács hitelességének megőrzése vagy folyamatosságának biztosítása érdekében a Bizottság saját kezdeményezésre visszavonhatja egy tag kinevezését.

3. cikk

A Tudományos Tanács működése

(1) A Tudományos Tanács elfogadja saját eljárási szabályzatát, valamint a bizalmas információk kezelésére, a személyes adatok feldolgozására és az összeférhetetlenségre vonatkozó etikai kódexét a 45/2001/EK rendelettel összhangban.

(2) A Tudományos Tanács a munkája által megkövetelt gyakorisággal tart plenáris üléseket. A plenáris ülések összefoglaló jegyzőkönyveit közzé kell tenni az EKT weboldalán.

(3) Az elnök a Tudományos Tanács eljárási szabályzata alapján határozhat úgy, hogy zárt körű ülést tart.

(4) A Tudományos Tanács meghatározott feladatainak ellátására a Tudományos Tanács tagjainak részvételével állandó bizottságokat, munkacsoportokat és más struktúrákat lehet létrehozni.

(5) A 2007/134/EK határozattal létrehozott Tudományos Tanácsnak a 2013/743/EU határozat 7. cikke értelmében elfogadandó intézkedésekre vonatkozó előzetes állásfoglalásait az e határozattal létrehozott Tudományos Tanács közvetlenül a létrehozása után köteles elfogadni vagy elutasítani.

4. cikk

Az Európai Kutatási Tanácson belüli együttműködés

A Tudományos Tanács és a célzott végrehajtó struktúra koherenciát biztosít az EKT tevékenységeinek stratégiai és működési céljai között. Az EKT elnöke, a Tudományos Tanács két alelnöke és a célzott végrehajtó struktúra igazgatója a hatékony együttműködés érdekében rendszeres időközönként személyes egyeztetést tart.

5. cikk

A dokumentumokhoz és adatokhoz való hozzáférés

(1) A Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra a 45/2001/EK rendelettel összhangban biztosítja az autonóm és független módon működő Tudományos Tanács részére a munkájához szükséges dokumentumokat, adatokat és támogatást.

(2) A Tudományos Tanács tagjai az (1) bekezdéssel összhangban átadott dokumentumokat és adatokat kötelesek bizalmasan kezelni, és kizárólag azon célokra és feladatokhoz felhasználni, amelyek kapcsán megkapták őket.

(3) A Tudományos Tanács a dokumentumok és adatok biztonsága és védelme érdekében meghozza azon szervezeti és technikai intézkedéseket, amelyek alkalmasak az adatokhoz és a dokumentumokhoz való jogosulatlan hozzáférésnek, azok jogellenes átadásának, véletlenszerű vagy jogellenes megsemmisítésének, elvesztésének és módosításának a megakadályozására.

(4) A Tudományos Tanács tagjai a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és tárolása során kötelesek gondoskodni a jogszerűség, a megfelelőség, a relevancia, a pontosság és a szükségesség elve érvényesüléséről, továbbá korlátozni az ilyen tevékenységek időtartamát.

(5) Abban az esetben, ha a dokumentumokhoz és adatokhoz vagy személyes adatokhoz való hozzáférés a személyes adatok védelmével, a bizalmas kezeléssel, a védelemmel vagy közérdekkel összefüggő okból nem biztosítható, a Bizottság és a célzott végrehajtó struktúra írásban ismerteti a Tudományos Tanáccsal a hozzáférés megtagadásának okait, továbbá átad minden olyan, az adott kérdéshez kapcsolódó információt, amelyet az irányadó szabályozás alapján átadhatónak ítél.

6. cikk

A Tudományos Tanács az EKT elnökétől eltérő tagjainak ellentételezése

A Tudományos Tanács – az EKT elnökétől eltérő – tagjainak tiszteletdíjaira, utazási költségtérítésére és napidíjaira vonatkozó szabályokat a II. melléklet tartalmazza.

7. cikk

Hatályvesztés

A 2007/134/EK határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra vonatkozó hivatkozásokat erre a határozatra való hivatkozásokként kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2014. január 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 12-én.

a Bizottság részéről

Máire GEOGHEGAN-QUINN

a Bizottság tagja

(1) HL L 347, 2013.12.20., 965. o.

(2) A Tanács 2006. december 19-i 2006/972/EK határozata az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Ötletek egyedi programról (HL L 400., 2006.12.30., 244. o.).

(3) A Bizottság 2007. február 2-i 2007/134/EK határozata az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról (HL L 57., 2007.2.24., 14. o.).

(4) A Tanács 2002. december 19-i 58/2003/EK rendelete a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete az egyének védelméről, a személyes adatok közösségi intézmények és testületek által való feldolgozásáról, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A Tudományos Tanács tagjai

Név és intézménynév	Hivatali idő vége
Klaus BOCK, Dán Nemzeti Kutatási Alapítvány	2016. december 31.
Nicholas CANNY, Ír Nemzeti Egyetem, Galway	2014. december 31.
Sierd A.P.L. CLOETINGH, Utrechti Egyetem	2015. december 31.
Tomasz DIETL, Lengyel Tudományos Akadémia	2014. december 31.
Daniel DOLEV, Jeruzsálemi Héber Egyetem	2014. december 31.
Athene DONALD, Cambridge-i Egyetem	2016. december 31.
Barbara ENSOLI, Istituto Superiore di Sanità, Roma	2016. december 31.
Pavel EXNER, Cseh Tudományos Akadémia	2014. december 31.
Nuria Sebastian GALLES, Pompeu Fabra Egyetem, Barcelona	2016. december 31.
Reinhard GENZEL, Max Planck Űrfizikai Intézet	2016. december 31.
Carl-Henrik HELDIN, Ludwig Rákkutatási Intézet, Uppsala	2014. december 31.
Timothy HUNT, Cancer Research UK, South Mimms	2014. december 31.
Matthias KLEINER, Dortmundi Műszaki Egyetem	2016. december 31.
Éva KONDOROSI, Magyar Tudományos Akadémia	2016. december 31.
Mart SAARMA, Helsinki Egyetem	2014. december 31.
Nils Christian STENSETH, Oslói Egyetem	2017. december 31.
Martin STOKHOF, Amsterdami Egyetem	2017. december 31.
Anna TRAMONTANO, Római Tudományegyetem	2014. december 31.
Isabelle VERNOS, Centre for Genomic Regulation, Barcelona	2014. december 31.
Reinhilde VEUGELERS, Leuveni Katolikus Egyetem	2016. december 31.
Michel WIEVIORKA, Szociológiai Elemzési és Intervenciós Központ, Párizs	2017. december 31.

II. MELLÉKLET

A 6. cikknek megfelelően a Tudományos Tanács – az EKT elnökétől eltérő – tagjainak ellentételezésére irányadó szabályok

1.	A Tudományos Tanács – az EKT elnökétől eltérő – tagjainak tiszteletdíjait, valamint a feladataik ellátásához kapcsolódó utazási költségeit és napidíjait a célzott végrehajtó struktúra fizeti az alábbi 2–5. pontokban meghatározott feltételeket is magában foglaló szerződés alapján.

2.	A Tudományos Tanács alelnökeinek tiszteletdíja egy plenáris ülésen való teljes részvétel esetén 3 500 EUR, részleges részvétel esetén 1 750 EUR.

3.	A Tudományos Tanács egyéb tagjainak tiszteletdíja egy plenáris ülésen való teljes részvétel esetén 2 000 EUR, részleges részvétel esetén 1 000 EUR.

4.	A kifizetéseket a célzott végrehajtó struktúra igazgatója vagy annak helyettese engedélyezi az EKT elnöke és az igazgató vagy ezek helyettesei által hitelesített jelenléti ív alapján. A jelenléti ív minden tag esetében jelzi, hogy teljes időben vagy részlegesen volt-e jelen az ülésen.

A célzott végrehajtó struktúra a plenáris üléseken kívüli ülések vonatkozásában is térítheti a Tudományos Tanács tagjainak a feladataik ellátásához szükséges utazási költségeket és napidíjakat a velük létrejött szerződés és a Bizottságnak a külső szakértők költségtérítésére vonatkozó belső szabályai (1) szerint.

6.	A tiszteletdíjakat, utazási költségeket és napidíjakat a(z) 2013/743/EU határozat által létrehozott egyedi program működési költségvetéséből kell fedezni.

(1) A Bizottság C(2007) 5858 határozata.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/27

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS – EACEA 24/13

ICI Oktatási együttműködési program

A felsőoktatás és képzés terén folytatott együttműködés az Európai Unió és Ausztrália, az Európai Unió és Japán, valamint az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között

Ajánlattételi felhívás 2013 a közös mobilitási projektek (JMP) és közös diplomát nyújtó projektek számára (JDP)

2013/C 373/10

1. Célkitűzések és leírás

Az általános célkitűzés az Európai Unió és a partnerországok népei közötti kölcsönös egyetértés elősegítése, beleértve egymás nyelvének, kultúrájának és intézményeinek szélesebb körű ismeretét, valamint a felsőoktatás és képzés minőségének a felsőoktatási és képzési intézmények közötti kiegyensúlyozott partnerségek ösztönzése révén történő javítása az Európai Unióban és a partnerországokban egyaránt.

2. Támogatható pályázók

A következő felhívásra felsőoktatási intézmények és/vagy felsőfokú szakképzést nyújtó intézmények konzorciuma pályázhat.

A támogatható pályázóknak a partnerországok egyikében és az Európai Unió 28 tagállamának egyikében kell székhellyel rendelkezniük.

3. Támogatható tevékenységek

E felhívás keretében kétféle tevékenység támogatható: a közös mobilitási projektek és a közös diplomát nyújtó projektek.

A közös mobilitási projektek esetében (JMP) a támogatás célja, hogy az Európai Unió és a partnerországok felsőfokú szakképzési és képzési, vagy felsőoktatási intézményeinek közös konzorciumai számára lehetővé váljon, hogy közös tanulmányi és képzési programokat hajtsanak végre, és megvalósítsák a hallgatói és oktatói mobilitást. A támogatás többek között az adminisztráció átalányösszeggel történő finanszírozása, valamint a hallgatók és a tudományos és adminisztratív személyzet tagjai számára biztosított ösztöndíjak formájában valósul meg. Az ICI-ECP közös mobilitási projektjére pályázatot benyújtó konzorciumban 2 különböző EU-tagállamból legalább 2 felsőfokú szakképzést nyújtó vagy felsőoktatási intézménynek és legalább 2 ugyanilyen, partnerországbeli intézménynek kell részt vennie. A közös mobilitási projektek időtartama legfeljebb 36 hónap. Különös figyelmet kapnak azok a projektek, amelyek keretében gyakorlatra vagy kihelyezett munkára kerül sor.

A közös diplomát nyújtó projektek (JDP) esetében kettős vagy közös diplomát nyújtó programok fejlesztéséhez és megvalósításához biztosítanak támogatást. A támogatás többek között a kidolgozás és az adminisztráció átalányösszeggel történő finanszírozása, valamint a hallgatók és a tudományos és adminisztratív személyzet tagjai számára biztosított ösztöndíjak formájában valósul meg. Az ICI-ECP közös diplomát nyújtó projektjére pályázatot benyújtó konzorciumban 2 különböző EU-tagállamból legalább 2 felsőoktatási intézménynek és legalább 2 partnerországbeli felsőoktatási intézményének kell részt vennie. A közös diplomát nyújtó projektek időtartama legfeljebb 48 hónap. Különös hangsúlyt kapnak a közös diplomát nyújtó projekteket tartalmazó pályázatok.

A tevékenységek kezdetének tervezett ideje: 2014. október.

4. Az odaítélés kritériumai

A projekt jelentősége az EU és a partnerországok közötti kapcsolat szempontjából, valamint a minőséghez és a kiválósághoz való hozzájárulás (20 %). Ennek meghatározása a következők figyelembevételével történik:

a)	A pályázat megfelelősége a felhívásban foglalt célkitűzések, valamint az EU és a partnerország közötti kapcsolat szempontjából.

b)	A projekt hozzájárulása saját területén az oktatás minőségéhez, kiválóságához és az innovációhoz.

A projekt végrehajtásának minősége (80 %). Ennek meghatározása a következők figyelembevételével történik:

c)	Partnerségkezelés és a partnerek közötti együttműködés

d)	Hallgatói mobilitási rendszer

e)	A felsőoktatási kreditek átvitelének és elismerésének rendszere

f)	Fogadó hallgatók és karok, hallgatói szolgáltatások, nyelvi és kulturális felkészítés

g)	Oktatói mobilitási rendszer

h)	Értékelési terv

i)	Terjesztési terv

j)	Fenntarthatósági terv

5. Költségvetés

A rendelkezésre álló uniós költségvetés összege hozzávetőlegesen 2,2 millió EUR. A partnerországok hasonló mértékben finanszírozzák a programokat, az egyes országokra érvényes szabályok alapján (1).

Az EU részéről a finanszírozás maximális összege kettő vagy több EU-ban működő intézmény négyéves közös diplomát nyújtó projektje esetében 350 000 EUR, két EU-ban működő intézmény hároméves közös mobilitási projektje esetében 190 000 EUR, míg három vagy több EU-ban működő intézmény hároméves közös mobilitási projektje esetében 197 500 EUR.

6. Határidő

A pályázatokat mind az Európai Unióhoz, mind a partnerországok végrehajtó intézményeihez be kell nyújtani. Ez utóbbiak a következők: Australian Government – Department of Education (Ausztrália), Japan Student Services Organisation – JASSO (Japán), és National Research Foundation of Korea– NRF (Koreai Köztársaság).

A pályázatokat az EU vezető intézménye nevében legkésőbb 2014. május 15-ig kell elküldeni az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez. Az ennél későbbi dátumú postai bélyegzővel ellátott pályázatokat nem vesszük figyelembe. A pályázatokat a következő címre kell elküldeni:

The Education, Audiovisual and Culture Executive Agency

EU-ICI ECP Call for proposals 24/13

BOUR 02/17

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Az uniós pályázatokat az EU-ban működő vezető intézmény nevében a hiánytalanul kitöltött, dátummal, illetve a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy aláírásával ellátott, megfelelő pályázati formanyomtatványon kell benyújtani.

Az ausztráliai pályázatokat és igazoló dokumentumokat ajánlott levélben kell elküldeni a következő címre:

The Director, Strategic Policy, Europe & Americas

International and Infrastructure Group

Department Education

GPO Box 9880

Canberra ACT 2601

AUSTRALIA

A japán pályázatokat és igazoló dokumentumokat ajánlott levélben kell elküldeni a következő címre:

Tetsuya Yamamoto

Director

Student Exchange Support Division

Student Exchange Department

Japan Student Services Organisation (JASSO)

2-2-1 Aomi, Koto-ku

Tokyo 135-8630

JAPAN

A koreai pályázatokat: https://ernd.nrf.re.kr/index.do

7. További információk

A pályázati útmutató, illetve a pályázati formanyomtatványok a következő honlapon hozzáférhetők:

http://eacea.ec.europa.eu/bilateral_cooperation/eu_ici_ecp/index_en.php

A pályázatokat a megadott formanyomtatványon kell benyújtani, továbbá tartalmazniuk kell minden előírt mellékletet és információt.

(1) A közös projektek finanszírozása a szóban forgó partnerországban rendelkezésre álló költségvetési keretek függvénye.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/30

Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről

2013/C 373/11

Az alább említett dömpingellenes intézkedés közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően nem érkezett megfelelően indokolt felülvizsgálati kérelem, ezért a Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy a szóban forgó intézkedés hamarosan hatályát veszti.

Ez az értesítés az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Műszálas kötél	India	dömpingellenes vám	A Tanács 1242/2010/EU végrehajtási rendelete (HL L 338., 2010.12.22., 10. o.)	2013.12.23.

(1) HL C 85., 2013.3.23., 14. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) Az intézkedés az ezen oszlopban feltüntetett napon, éjfélkor veszti hatályát.

20.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/31

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.7078 – Santander Customer Finance/El Corte Inglés/Financier El Corte Inglés)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 373/12

2013. december 13-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Santander csoporthoz tartozó Santander Customer Finance SA (a továbbiakban: SCF, Spanyolország) és az El Corte Inglés SA (a továbbiakban: ECI, Spanyolország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Financiera El Corte Inglés E.F.C., SA (a továbbiakban: FECI, Spanyolország) felett.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

—	az SCF esetében: a lakossági hitelezési tevékenységek területén nyújt szolgáltatásokat, többek között kártyakibocsátást és kölcsönnyújtást az értékesítési pontokon (kereskedőkön és üzleteken keresztül) és közvetlenül az EGT-beli fogyasztók számára,

—	az ECI esetében: áruházi modellen alapuló kiskereskedelmi forgalmazással foglalkozik Spanyolországban és Portugáliában,

—	a FECI esetében: szakosított hitelintézet, amely fogyasztóknak nyújt személyi kölcsönt és finanszírozást saját márkás kártyákon keresztül áruk és szolgáltatások beszerzéséhez az ECI csoport üzleteiben és egyes kiskereskedelmi üzletekben.

3.	A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.7078 – Santander Customer Finance/El Corte Inglés/Financier El Corte Inglés hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

(1) HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.373.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 373

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. december 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	Európai Parlament Tanács Európai Bizottság
2013/C 373/01	Intézményközi megállapodás (2013. december 2.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról	1

	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 373/02	A Bizottság nyilatkozatai (keretprogram)	12

2013/C 373/03	A Bizottság nyilatkozatai (részvételi szabályok)	16

2013/C 373/04	A Bizottság nyilatkozata az 5. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban (egyedi program)	18

2013/C 373/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7057 – Suntory/Glaxosmithkline (Ribena & Lucozade Soft Drinks Business)) ( 1 )	19

2013/C 373/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.7044 – Blackstone/Cambourne/Goldman Sachs/Rothesay) ( 1 )	19

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2013/C 373/07	Értesítés a 2011/72/KKBP tanácsi határozatban és a tunéziai helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU tanácsi rendeletben előírt intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére	20

	Európai Bizottság
2013/C 373/08	Euroátváltási árfolyamok	22

2013/C 373/09	A Bizottság határozata (2013. december 12.) az Európai Kutatási Tanács létrehozásáról	23

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 373/10	Pályázati felhívás – EACEA 24/13 – ICI Oktatási együttműködési program – A felsőoktatás és képzés terén folytatott együttműködés az Európai Unió és Ausztrália, az Európai Unió és Japán, valamint az Európai Unió és a Koreai Köztársaság között – Ajánlattételi felhívás 2013 a közös mobilitási projektek (JMP) és közös diplomát nyújtó projektek számára (JDP)	27

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 373/11	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések hatályvesztéséről	30

2013/C 373/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.7078 – Santander Customer Finance/El Corte Inglés/Financier El Corte Inglés) ( 1 )	31