15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/1

1.

Az audiovizuális alkotások, különösen a filmek, fontos szerepet játszanak az európai identitások alakításában. Tükrözik az uniós tagállamok és régiók történelmét és különböző hagyományainak kulturális sokféleségét. Az audiovizuális alkotások egyrészt a jólét és a foglalkoztatás megteremtéséhez komoly lehetőséget kínáló gazdasági javak, másrészt a társadalmainkat tükröző és alakító kulturális javak.

2.

Az audiovizuális alkotások közül gyártási költségeik és kulturális jelentőségük miatt továbbra is kiemelkednek a filmek. A filmgyártás költségvetése jelentősen meghaladja az egyéb audiovizuális tartalmak költségvetését, ezenkívül a filmek gyakran nemzetközi koprodukcióban készülnek, és felhasználási idejük is hosszabb. Az Európán kívüli filmek komoly versenytársnak számítanak. Az európai audiovizuális alkotásokat emellett csak ritkán forgalmazzák származási országuktól eltérő országokban.

3.

A forgalmazás korlátozottsága az európai audiovizuális ágazat nemzeti, illetve regionális piacokra tagoltságából következik. Bár ez Európa nyelvi és kulturális sokszínűségével függ össze, a helyi jelleg az európai audiovizuális művek köztámogatásában is megjelenik; a nemzeti, regionális és helyi finanszírozási programok sok kis gyártó vállalatot támogatnak.

4.

Általánosan elfogadott tény, hogy az európai audiovizuális gyártás fenntartásában fontos szerepet játszanak a támogatások. A producerek nehezen teremtik elő kereskedelmi forrásból a filmprojektek elindításához szükséges összeget. A vállalkozásaikhoz és a filmprojektjeikhez társuló magas kockázat, tetézve az ágazatot jellemző elégtelen nyereséggel, növeli az ágazat állami támogatástól való függőségét. Ha a gyártók csupán a piacra hagyatkoznának, sok film el sem készült volna, mivel a filmgyártás nagy összegű beruházást igényel, és az európai audiovizuális alkotások közönségének száma korlátozott. Ilyen körülmények között az audiovizuális alkotások gyártásának bizottsági és tagállami támogatása fontos szerepet játszik a kultúra és alkotókészség kifejezésre juttatásában, valamint az európai kultúra sokszínűségének és gazdagságának bemutatásában.

5.

A MEDIA, az Európai Unió mozgóképszakmai- és új médiaágazatokra vonatkozó támogatási programja sok különféle, az audiovizuális ágazat különböző területeit lefedő finanszírozási programot kínál, ideértve a producereket, a forgalmazókat, az értékesítőket, a képzések szervezőit, az új digitális technológiák üzemeltetőit, a digitális videotékák üzemeltetőit, a kiállításszervezőket és a fesztiválok, vásárok és promóciós rendezvények szervezőit támogató programokat. A MEDIA ösztönzi az európai filmek forgalmazását és promócióját, különös tekintettel az európai koprodukciós filmekre. Ezek a fellépések a kulturális és kreatív ágazat új európai támogatási programja, a Kreatív Európa program MEDIA alprogramjának keretében folytatódnak.

6.

A tagállamok számos, a filmek, televíziós programok és egyéb audiovizuális alkotások gyártását támogató intézkedést valósítottak meg. A becslések szerint a tagállamok több mint 600 nemzeti, regionális és helyi támogatási program keretében évente összesen 3 milliárd EUR támogatást nyújtanak a filmszakma számára (1). Az ezen intézkedések hátteréül szolgáló érvelés kulturális és ipari megfontolásokon alapul. A tagállamok az intézkedésekkel elsősorban kulturális célból kívánják biztosítani, hogy nemzeti és regionális kultúrájuk és alkotókészségük megjelenjen az audiovizuális médiában (a filmekben és a televízióban). Másrészről oly módon kívánják elérni az iparág dinamikus fejlődéséhez és megerősítéséhez szükséges kritikus mértékű aktivitást, hogy szilárd alapokon nyugvó filmgyártó vállalkozások létrehozását támogatják, valamint gondoskodnak arról, hogy az emberi szakértelem és tapasztalatok állandóan rendelkezésre álljanak.

7.

E támogatás segítségével az Unió világszinten az egyik legnagyobb filmgyártóvá nőtte ki magát. Az uniós filmiparban 2012-ben 1 299 játékfilm készült. Ugyanez a mutató az Egyesült Államokban 817, Indiában pedig 1 255 volt (2011-es adatok). 2012-ben Európában 933,3 millió darab mozijegyet adtak el (2). A szórakoztató filmek európai audiovizuális piacának értéke 2008-ban 17 milliárd EUR-t tett ki (3). Az Európai Unió területén az audiovizuális ágazatban több mint egymillió főt foglalkoztatnak (4).

8.

A filmgyártás és -forgalmazás tehát nemcsak kulturális, hanem jelentős gazdasági tevékenységnek is minősül. Ezenfelül a filmproducerek tevékenysége és a filmforgalmazás is nemzetközi. Mindezek alapján a vissza nem térítendő támogatás, adókedvezmény, illetve más típusú pénzügyi támogatás formájában nyújtott támogatás befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet. Az ilyen jellegű támogatásban részesülő producerek és audiovizuális alkotások pénzügyi előnyben, következésképpen tehát versenyelőnybe kerülhetnek a filmszakmai támogatásban nem részesülő filmekkel szemben. Az ilyen támogatások ennélfogva torzíthatják a versenyt és az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekintendők. Az EUMSZ 108. cikke szerint ezért a Bizottságnak a többi ágazatban végrehajtott állami támogatási intézkedésekhez hasonlóan értékelnie kell az audiovizuális ágazat számára nyújtott támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségét.

9.

Ezzel összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) a kultúrát kifejezetten az uniós politikák közé emelte, ezáltal elismerve a kultúra előmozdításának kiemelt jelentőségét az Európai Unió és tagállamai szempontjából. Az EUMSZ 167. cikkének (2) bekezdése a következőket mondja ki:

„Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken:

[…]

10.

Az EUMSZ 167. cikkének (4) bekezdése a következőket mondja ki:

„Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.”

11.

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése megtiltja az állam által vagy állami forrásból nyújtott olyan támogatást, amely torzítja a tagállamok közötti versenyt és kereskedelmet, vagy azzal fenyeget. Mindazonáltal a Bizottság egyes állami támogatásokat mentesíthet e tilalom alól. Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt egyik ilyen kivétel a kultúrát előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja a verseny- és kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

12.

A Szerződés állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályai tehát figyelembe veszik a kultúra és a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenységek sajátosságait. Az audiovizuális alkotások támogatása valamennyi tagállamban hozzájárul az európai film- és audiovizuális ágazat közép- és hosszú távú fenntarthatóságához, valamint fokozza az európai közönség számára elérhető alkotások kulturális sokszínűségét.

13.

A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény részes feleként az Európai Unió – az uniós tagállamokkal együtt – elkötelezett az iránt, hogy a kulturális dimenziót, mint lényegi összetevőt, beépítse szakpolitikáiba.

14.

A filmek és egyéb audiovizuális alkotások gyártásához nyújtott állami támogatás értékelésének feltételeit eredetileg a 2001. évi filmművészeti közlemény állapította meg (5). E feltételek érvényességét 2004-ben (6), 2007-ben (7) és 2009-ben (8) meghosszabbították. Az érvényesség 2012. december 31-én lejárt. E közlemény a 2001. évi közlemény főbb vonalait követi, és reflektálni kíván a 2001 óta tapasztalt tendenciákra is.

15.

A Bizottság által a 2001. évi szabályok hatálybalépése óta jóváhagyott támogatási programok alapján megállapítható, hogy a tagállamok a legkülönfélébb támogatási mechanizmusokat és feltételeket alkalmazzák. A legtöbb program azt a modellt követi, amelyre vonatkozóan a 2001. évi közlemény értékelési feltételeit kidolgozták, vagyis kiválasztott filmprodukcióknak odaítélt olyan vissza nem térítendő támogatásokról van szó, amelyeknél a maximális támogatást a kedvezményezett filmgyártási költségvetésének százalékában állapítják meg. Azonban egyre több tagállam olyan támogatási programokat vezetett be, amelyeknél a támogatási összeget a kizárólag a támogatást nyújtó tagállamban folytatott filmkészítési tevékenységre fordított kiadások százalékában határozzák meg. E programok gyakran adócsökkentés formáját öltik, vagy más módon kerülnek automatikusan alkalmazásra a támogatásra való jogosultság bizonyos feltételeit teljesítő filmekre. A filmalapokhoz képest, amelyek egyenként, kérelem alapján ítélnek meg támogatást egy-egy filmre, e programok automatikus alkalmazása lehetővé teszi a filmproducerek számára, hogy a finanszírozás jelentős részét előre betervezzék a film tervezési és fejlesztési fázisába.

16.

A támogatott tevékenységek körét tekintve néhány tagállam filmgyártástól eltérő tevékenységekre is nyújt támogatást: így filmforgalmazásra, illetve filmszínházak számára, például a vidéki mozik vagy a művészmozik általános támogatására, felújításuk és korszerűsítésük fedezésére, illetve a digitális filmvetítésre történő átállásra. Néhány tagállam a hagyományos értelemben vett film- és televíziós alkotásokon túllépő audiovizuális projekteket, különösen transzmédia- vagy videojátékszerű interaktív termékeket is támogat. Ilyen esetekben a Bizottság a bejelentett támogatás szükségességének, arányosságának és megfelelőségének értékeléséhez minden esetben a filmművészeti közlemény feltételeit alkalmazta. A Bizottság azt is tapasztalta, hogy a tagállamok között verseny alakult ki annak érdekében, hogy állami támogatások felhasználásával vonzzák a harmadik országbeli filmgyártó nagyvállalatok belföldi beruházásait. A 2001. évi közlemény e kérdésekkel nem foglalkozott.

17.

A Bizottság már a 2001. évi közleményben bejelentette, hogy felül fogja vizsgálni a területhez kötött ráfordítási kötelezettségeknek az állami támogatási szabályok értelmében erre az ágazatra vonatkozóan megengedett felső határát. A filmszakmai finanszírozási programokban szereplő, területhez kötött ráfordítási kötelezettségek azt jelentik, hogy a támogatott film költségvetésének egy bizonyos részét a támogatást nyújtó tagállamban kell felhasználni. A filmművészeti közlemény hatályának 2004. évi meghosszabbításakor megállapították, hogy a filmszakmai finanszírozási programokban szereplő, területhez kötött ráfordítási kötelezettségek kérdése a Szerződés belső piaci elveinek való megfelelés tekintetében további vizsgálatot igényel. Ugyancsak figyelembe kell venni a Bíróság 2001 óta folytatott ítélkezési gyakorlatát az áruk és szolgáltatások származására vonatkozó szabályok tekintetében a belső piac jelentőségére vonatkozóan (9).

18.

A kulturális vizsgálat gyakorlati alkalmazása is kérdéseket vetett fel. A filmgyártásra nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét a Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében vizsgálja, amely rendelkezik a kultúra előmozdítását célzó támogatások nyújtásának lehetőségéről. A 2001. évi közlemény előírta, hogy a támogatást kulturális termékhez kell nyújtani. A filmszakmai támogatási programokban alkalmazott kulturális szempontrendszerek Bizottság általi részletes vizsgálata azonban vita tárgyát képezte a tagállamokkal, különösen a szubszidiaritási elv tekintetében.

19.

Ennek megfelelően amikor a Bizottság 2009-ben meghosszabbította a 2001. évi filmművészeti közleményben szereplő, az állami támogatásokra vonatkozó értékelési feltételek hatályát, azt is megjegyezte, hogy tovább kell foglalkozni e fejlemények hatásaival és felül kell vizsgálni az értékelési feltételeket.

20.

Ez a közlemény a fenti kérdésekkel foglalkozik, továbbá módosítja a 2001. évi közleményben foglalt feltételeket. A közlemény az állami támogatásban részesített tevékenységek szélesebb körére terjed ki, kiemeli a kulturális szakpolitika területén a szubszidiaritás elvét és a belső piaci elvek tiszteletben tartását, magasabb maximális támogatási intenzitást tesz lehetővé az egynél több tagállam által finanszírozott koprodukciók esetében, valamint gondoskodik a filmművészeti örökség védelméről és elérhetőségéről. A Bizottság véleménye szerint e változásokra a 2001 óta bekövetkezett fejlemények miatt szükség van, és ezeknek köszönhetően a jövőben fokozódni fog az európai alkotások versenyképessége és páneurópai jellege.

21.

Az e közlemény hatálya alá tartozó tevékenységek körével kapcsolatban elmondható, hogy a 2001. évi filmművészeti közlemény állami támogatási feltételei a filmgyártásra összpontosítottak. Amint láttuk, néhány tagállam azonban egyéb kapcsolódó tevékenységekre is nyújt támogatást, így például forgatókönyvírásra, fejlesztésre, filmforgalmazásra és a (többek között filmfesztiválokon történő) filmpromócióra. Az Európa kulturális sokféleségének audiovizuális alkotások révén történő védelmére és előmozdítására irányuló célkitűzést csak úgy teljesíthetjük, ha ezeket az alkotásokat bemutatjuk a nézőközönségnek. A támogatás filmgyártásra történő korlátozása ösztönözheti ugyan az audiovizuális tartalmak kínálatának bővülését, viszont nem garantálja az elkészített audiovizuális tartalom megfelelő forgalmazását és promócióját. Ennélfogva tehát helyénvaló, hogy a támogatás – a történet megszületésétől egészen a filmbemutatóig – a filmkészítés összes szakaszára kiterjedhessen.

22.

A mozik számára nyújtott támogatást illetően például a vidéki vagy művészmozik számára biztosított összegek rendszerint elenyészőek, így számukra elegendő a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet által előírt támogatási szint (10). Amennyiben azonban egy tagállam meg tudja indokolni a mozik nagyobb összegű támogatásának szükségességét, a Bizottság a támogatást a jelen közlemény alapján, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a kultúrát előmozdító támogatásként fogja értékelni. A mozik számára nyújtott támogatás előmozdítja a kultúrát, mivel a mozik elsődleges célja a film mint kulturális termék bemutatása.

23.

Néhány tagállam a hagyományos értelemben vett film- és televíziós alkotásokon túlmenően fontolóra vette más audiovizuális projektek támogatását is. A transzmédiás történetmesélés (amely multiplatform vagy több platformot alkalmazó történetmesélésként is ismert) olyan technika, amely több, digitális technológiát alkalmazó platform és formátum – így filmek és videojátékok – segítségével mesél el történeteket. Fontos, hogy ezek a tartalmak összekapcsolódnak egymással (11). Mivel a transzmédiás projektek elkerülhetetlenül kapcsolódnak a filmgyártáshoz, a filmgyártási alkotóelem az e közlemény hatálya alá tartozó audiovizuális alkotásnak tekinthető.

24.

Ezzel szemben a játékprogramok – bár az elkövetkező években a média leggyorsabban növekvő ágazatát jelenthetik – nem minden esetben minősülnek szükségképpen audiovizuális vagy kulturális alkotásnak. E programok a gyártás, a forgalmazás, a marketing és a fogyasztás tekintetében a filmektől eltérő jellemzőkkel rendelkeznek. Ezért a filmgyártásra kialakított szabályok nem alkalmazhatók automatikusan a játékprogramokra. Ezenfelül a filmszakmai ágazattól eltérően a Bizottság még nem hozott kellő számú határozatot a játékprogramok állami támogatása tekintetében, Következésképpen e közlemény nem terjed ki a játékprogramokhoz nyújtott támogatásra. Az általános csoportmentességi rendelet (12) vagy a de minimis rendelet feltételeinek meg nem felelő videojáték-támogatási intézkedéseket továbbra is eseti alapon kell elbírálni. Amennyiben igazolható a kulturális és oktatási célokat szolgáló játékprogramokra irányuló támogatási program szükségessége, a Bizottság analógia útján az e közleménybe foglalt támogatási intenzitási feltételeket fogja alkalmazni.

25.

Az audiovizuális ágazat számára nyújtott támogatás akkor egyeztethető össze az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával, ha a kultúra előmozdítására irányul. Az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvvel összhangban a kulturális tevékenységek meghatározása elsősorban tagállami hatáskörbe tartozik. Az audiovizuális alkotások támogatási programjainak vizsgálata során a Bizottság elismeri: feladata annak ellenőrzésére korlátozódik, hogy a tagállamok működtetnek-e a nyilvánvaló hibák elkerülését lehetővé tevő, hatékony ellenőrzési mechanizmust. Mindez megvalósítható volna egy olyan kulturális kiválasztási folyamat révén, amelynek célja annak eldöntése, hogy mely audiovizuális művek részesüljenek támogatásban, vagy pedig egy olyan kulturális profil alapján, amelynek minden audiovizuális műnek meg kellene felelnie ahhoz, hogy támogatásban részesülhessen. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezménnyel (13) összhangban a Bizottság megjegyzi: az, hogy egy film kereskedelmi célú, nem zárja ki annak kulturális jellegét.

26.

A nyelvi sokszínűség a kulturális sokszínűség fontos része, így valamely tagállam egy vagy több nyelve használatának védelme vagy ösztönzése szintén a kultúra előmozdítását szolgálja (14). A Bíróság kialakult ítélkezési gyakorlata szerint valamely tagállam nyelvének (15) és kultúrpolitikájának (16) előmozdítása egyaránt olyan, közérdeken alapuló kényszerítő indoknak minősülhet, amely indokolhatja a szolgáltatásnyújtás szabadságának korlátozását. A tagállamok ezért a támogatás feltételeként előírhatják többek között, hogy a filmnek egy meghatározott nyelven kell készülnie, ha megállapítást nyer, hogy ez az előírás szükséges és megfelelő valamely, az audiovizuális ágazatra vonatkozó kulturális cél megvalósítása szempontjából, amely egy adott régióban fellelhető különféle – társadalmi, vallási, világnézeti és nyelvi – tényezőkhöz fűződő szólásszabadság előmozdítására is irányulhat. Azon tény, hogy az ilyen kritérium előnyt jelenthet olyan filmgyártó vállalkozások számára, amelyek az említett kritérium szerinti nyelven dolgoznak, a követett célkitűzésben szükségképpen benne rejlőnek tűnik (17).

27.

A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek – amelyek értelmében a támogatást nyújtó hatóságok arra kötelezik a filmproducereket, hogy a filmgyártási költségvetés egy bizonyos hányadát meghatározott területen költsék el – a filmszakmai támogatási programok bizottsági ellenőrzése óta megkülönböztetett figyelmet kaptak. A 2001. évi filmművészeti közlemény alapján a tagállamok előírhatták, hogy a producerek kötelesek akár a film teljes költségvetésének 80 %-át is az adott tagállam területén elkölteni. Azokat a támogatási programokat, amelyek a támogatási összeget a támogatást nyújtó tagállamban folytatott filmkészítési tevékenységre fordított kiadások százalékában határozzák meg, úgy alakítják ki, hogy a lehető legtöbb filmkészítési tevékenységet folytassák a támogatást nyújtó tagállamban. E programoknak tehát elválaszthatatlan velejárója a ráfordítások területhez kötöttsége. A filmművészeti közleményben figyelembe kell venni a jelenleg alkalmazott támogatási programok különböző típusait.

28.

A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek az audiovizuális alkotások belső piacára vonatkozó korlátozásnak minősül. A Bizottság ezért megbízást adott egy külső tanulmány elkészítésére az audiovizuális alkotásokra vonatkozó területi feltételekről. A tanulmány 2008-ban készült el (18). A filmművészeti közlemény hatályának 2009. évi meghosszabbításakor is megállapították, hogy a tanulmány összességében nem szolgált döntő érvekkel: nem vált világossá belőle, hogy a területi feltételek pozitív hatásai ellensúlyozzák-e a kedvezőtlen hatásokat.

29.

A tanulmányban mindazonáltal megállapították, hogy a filmgyártás költségei a területi feltételeket alkalmazó országokban magasabbak az ilyen feltételeket nem alkalmazó országokhoz képest. Azt is megállapították, hogy a területi feltételek akadályozhatják a koprodukciókat, és csökkenthetik ezek hatékonyságát. Összességében a tanulmány arra mutatott rá, hogy a területhez kötött ráfordítási kötelezettségek szigorúbb korlátozása nem eredményez elegendő kedvező hatást ahhoz, hogy indokolni lehessen a jelenlegi korlátozások fenntartását. A tanulmány továbbá nem igazolta azt sem, hogy ezekre a feltételekre a célkitűzések megvalósításához lenne szükség.

30.

A Szerződés által biztosított alapvető szabadságok gyakorlását akadályozó tagállami intézkedés csak akkor elfogadható, ha teljesít bizonyos feltételeket: annak közérdeken alapuló kényszerítő oka van, megfelel az általa kitűzött cél elérésének biztosítására, és nem lép túl az annak eléréséhez szükséges mértéken (19). A filmipar sajátos jellemzői, különösen a produkciók rendkívüli mobilitása, a kulturális sokféleség, valamint a nemzeti kultúra és nyelvek előmozdítása olyan, közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető, amely indokolhatja az alapvető szabadságok gyakorlásának korlátozását. A Bizottság ezért továbbra is elismeri, hogy ilyen feltételek bizonyos mértékben elengedhetetlenek ahhoz, hogy a támogatást nyújtó tagállamban vagy régióban fennmaradjon egy minimális szintű filmgyártási infrastruktúra.

31.

Alig néhány tagállam ír elő olyan, területhez kötött ráfordítási kötelezettségeket, amelyek elérik a filmgyártási költségvetés 2001. évi közleményben engedélyezett 80 %-os felső határát. Több tagállami támogatási program egyáltalán nem tartalmaz területhez kötött ráfordítási kötelezettségeket. Sok regionális program a támogatási összeghez kapcsolódik, és előírja, hogy ezen összeg 100 vagy 150 %-át kell, illetve indokolt felhasználni a támogatást nyújtó tagállamban, anélkül, hogy pontosan meghatározná az alvállalkozásba adott szolgáltatások vagy a gyártáshoz felhasznált termékek eredetét. Néhány program esetében a támogatásban részesülő producer a gyártási költségvetés legalább 20 %-át az adott tagállamon kívül is felhasználhatja. Egyes tagállamok a filmszakmai támogatást csak a helyi ráfordítások százalékában határozzák meg.

32.

A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó kiadási összeget alapvetően az adott tagállam tényleges pénzügyi támogatása összegének hányadában, nem pedig a teljes filmgyártási költségvetés hányadában kívánatos megállapítani. A 2001. évi közlemény területi feltétele esetében ez nem feltétlenül volt így (20).

33.

A filmkészítést támogató tagállamok alapvetően két, jól elkülöníthető támogatási mechanizmust alkalmaznak:

34.

Az (52) bekezdés határértékeket állapít meg az egyes mechanizmusokra vonatkozóan, amelyek betartása esetén a Bizottság elfogadhatja, ha egy tagállam olyan, területhez kötött ráfordítási kötelezettségeket alkalmaz, amelyek továbbra is szükségesnek és arányosnak tekinthetők valamilyen kulturális cél szempontjából.

35.

A vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatás esetén a területhez kötött ráfordítási kötelezettséget a támogatási összeg 160 %-ára kell korlátozni. Ez megfelel a korábbi szabály értelmében a filmgyártási költségvetés 80 %-ában meghatározott felső értéknek, abban az esetben, ha a támogatás intenzitása eléri az (52) bekezdés 1) pontjában megállapított általános felső határt, azaz a filmgyártási költségvetés 50 %-át (21).

36.

A támogatást nyújtó tagállamban folytatott filmkészítési tevékenységre fordított kiadások meghatározott százalékának támogatása arra ösztönzi a gyártókat, hogy a nagyobb összegű támogatás érdekében minél többet költsenek az adott tagállamban. A támogatható filmkészítési tevékenységnek a támogatást nyújtó tagállam területére való korlátozása területi korlátozásnak minősül. Ebből következően a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó határértéknek megfelelő határérték megállapítása érdekében a területhez kötött ráfordítási kötelezettség hatálya alá tartozó kiadás összege nem haladhatja meg a filmgyártási költségvetés 80 %-át.

37.

Ezenfelül – az alkalmazott mechanizmustól függetlenül – bármely program előírhat olyan támogatási kritériumot, amely meghatározza a támogatást nyújtó tagállam területén folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét. Ez a szint nem haladhatja meg a filmgyártási költségvetés 50 %-át.

38.

Mindenesetre az uniós jog értelmében a tagállamok nem kötelesek területhez kötött ráfordítási kötelezettségeket előírni.

39.

A 2001. évi filmművészeti közlemény elfogadásakor még csak néhány tagállam próbálta meg a filmszakmai támogatásokat arra felhasználni, hogy saját országukba vonzzák a nagy külföldi filmprojekteket. Azóta több tagállam is olyan programokat kezdett alkalmazni, amelyek célja, hogy az egyesült államokbeli, kanadai, új-zélandi és ausztráliai telephelyekkel és stúdiókkal folytatott világméretű versenyben Európába vonzzanak tekintélyes filmprodukciókat. A jelen közleményt megelőző nyilvános konzultációban részt vevő felek elismerték, hogy az ilyen filmprodukciók elengedhetetlenül hozzájárulnak a színvonalas audiovizuális infrastruktúra megőrzéséhez, a kiváló stúdiók, felszerelések és stáb alkalmazásához, valamint a technológiák, a know-how és a szaktudás átadásához. A stúdiók külföldi filmprodukciók általi részleges használata azt is elősegíti, hogy rendelkezésre álljon a színvonalas és nagyszabású európai filmprodukciók elkészítéséhez szükséges kapacitás is.

40.

A külföldi filmprodukciók tartós hatással lehetnek az európai audiovizuális ágazatra, hiszen rendszerint széles körben a helyi infrastruktúrát veszik igénybe és helyi stábot alkalmaznak. Ez összességében pozitív hatást gyakorolhat a tagállamok audiovizuális ágazatára. Arra is ki kell térni, hogy – a számos esetben Unión kívüli nagy projektnek tekintett külföldi filmek esetében – valójában európai producerekkel közösen készített koprodukciókkal állunk szemben. E támogatások tehát egyidejűleg hozzájárulnak az európai audiovizuális alkotások ügyének előmozdításához és a tagállami filmgyártáshoz szükséges infrastruktúrák fenntartásához.

41.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az európai produkciókra nyújtott támogatásra vonatkozó feltételek alapján az ilyen támogatás a kultúrát előmozdító támogatásként elvben összeegyeztethető az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontjával. Mivel azonban a nagy nemzetközi produkciókra nyújtott támogatás összege igen magas lehet, a Bizottság figyelemmel fogja kísérni e támogatástípus további fejlődését annak érdekében, hogy a verseny mindenekelőtt a minőségen és az áron, ne pedig az állami támogatásokon alapuljon.

42.

Kevés európai filmet forgalmaznak a gyártási területükön túl. A több országból származó producerek által készített koprodukciók esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy európai filmet több tagállamban is bemutassanak. Tekintettel arra, hogy a több tagállamban vetített európai alkotások esetében fontos a különböző tagállamokból érkező producerek együttműködése, a Bizottság úgy véli, hogy az egynél több tagállam által finanszírozott, több tagállambeli producerrel dolgozó koprodukciók esetében indokolt a magasabb támogatási intenzitás.

43.

A filmeket össze kell gyűjteni, meg kell őrizni, és a következő generációk számára kulturális és oktatási célokból hozzáférhetővé kell tenni (22). Az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2010. november 18-án következtetéseket fogadott el az európai mozgóképörökségről (23), amelyben felkérte a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy az állami támogatásban részesült filmeket – amennyiben lehetséges, valamennyi kapcsolódó anyaggal együtt – letétbe helyezzék egy, a filmművészeti örökséggel foglalkozó intézményben, és biztosítsák, hogy – amennyiben lehetséges – ezek az intézmények élvezhessék a filmek és az ahhoz kapcsolódó anyagok megőrzéséhez és kulturális, nem kereskedelmi célú felhasználásához szükséges jogokat.

44.

Néhány tagállam bevezette azt a gyakorlatot, hogy a támogatás utolsó részletét csak azt követően folyósítják, hogy a filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény igazolta a támogatott film letétbe helyezését. Ez a tapasztalatok alapján hatékonyan szolgálja a letétbe helyezésre vonatkozó szerződéses kötelezettség érvényesítését.

45.

Egyes tagállamok olyan rendelkezéseket is bevezettek támogatási megállapodásaikban, amelyek – meghatározott időszak eltelte után – lehetővé teszik a filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmények számára, hogy a közfinanszírozású filmeket közérdekű feladataik végrehajtása során bizonyos célokra felhasználják, amennyiben ez nem ellentétes a film szokásos felhasználásával.

46.

Ezért a tagállamoknak ösztönözniük kell a producereket és támogatniuk kell őket abban, hogy a finanszírozó szerv által kijelölt, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézményben letétbe helyezzék a támogatott filmalkotás példányát megőrzés céljából (24), valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a film a támogatási szerződésben megállapított idő eltelte után, a jogtulajdonosokkal való megállapodás szerint – a szellemitulajdon-jogokkal összhangban és a jogtulajdonosok méltányos díjazásának sérelme nélkül – meghatározott nem kereskedelmi célokra felhasználható legyen, amennyiben ez nem befolyásolja a film rendeltetésszerű használatát.

47.

A filmekre és egyéb audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatás értékelésekor a Bizottság a fenti megfontolások alapján ellenőrzi a következőket:

48.

A Bizottságnak először is ellenőriznie kell, hogy a támogatás megfelel-e az „általános jogszerűség” elvének, valamint hogy a támogathatósági és odaítélési feltételek nem tartalmaznak-e olyan rendelkezéseket, amelyek ellentétesek az EUMSZ állami támogatástól eltérő területekre vonatkozó rendelkezéseivel. A fentiekbe beletartozik az EUMSZ-ben rögzített alábbi elvek tiszteletben tartásának biztosítása: az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalma, az áruk szabad mozgása, a munkavállalók szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, a szolgáltatásnyújtás szabadsága, valamint a tőke szabad mozgása (az EUMSZ 18., 34., 36., 45., 49., 54., 56. és 63. cikke). Amikor az ezen elveket sértő rendelkezések nem függetleníthetők a program működésétől, a Bizottság a versenyszabályokkal együtt alkalmazva juttatja őket érvényre.

49.

A fenti elvekkel összhangban a támogatási program például nem korlátozhatja a támogatást a saját állampolgárokra; nem követelheti meg a kedvezményezettektől, hogy a nemzeti kereskedelmi jog értelmében alapított nemzeti vállalkozásként működjenek (az egyik tagállamban alapított és a másikban állandó fiók vagy képviselet révén működő vállalkozásoknak is jogosultnak kell lenniük a támogatásra; továbbá csak a támogatás folyósításakor kell teljesülnie a képviseletre vonatkozó követelménynek); illetve nem kötelezheti a filmgyártási szolgáltatásokat nyújtó külföldi vállalkozásokat arra, hogy kiküldött alkalmazottaik tekintetében kijátsszák a 96/71/EK irányelvben meghatározott feltételeket (25).

50.

Az európai filmszakmai ágazat egyedi helyzetére tekintettel, a filmszakmai támogatási programok:

A tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként mindkét esetben meghatározhatják a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét. Ez azonban nem haladhatja meg a teljes filmgyártási költségvetés 50 %-át. Ezenfelül a támogatás területhez kötése semmi esetre sem haladhatja meg a teljes filmgyártási költségvetés 80 %-át.

51.

Az európai audiovizuális alkotások gyártása támogatásának és az ehhez szükséges infrastruktúra biztosításának mögöttes célja az európai identitások alakítása és a kulturális sokféleség előmozdítása. A támogatás tehát a kultúra előmozdítására irányul. Az ilyen támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető lehet a Szerződéssel. A film- és televíziós alkotások gyártásának ágazatában működő vállalkozások az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja értelmében adott esetben a támogatások halmozása esetén érvényes maximális támogatási intenzitások keretén belül más támogatástípusokban is részesülhetnek (pl. regionális támogatás, kkv-k támogatása, kutatási-fejlesztési támogatás, képzési támogatás, illetve foglalkoztatási támogatás).

52.

Az audiovizuális alkotások forgatókönyvírásának, fejlesztésének, gyártásának, forgalmazásának és promóciójának támogatására irányuló, e közlemény hatálya alá tartozó programok esetében a Bizottság a támogatásban részesülő audiovizuális alkotással kapcsolatban az alábbi szempontokat fogja megvizsgálni annak eldöntésekor, hogy a program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető-e a Szerződéssel:

53.

Mozik korszerűsítéséhez, azok digitális átállását is ideértve, akkor nyújtható támogatás, ha a tagállam indokolni tudja a támogatás szükségességét, arányosságát és megfelelőségét. A Bizottság ennek alapján értékeli majd, hogy a program az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján összeegyeztethető-e a Szerződéssel.

54.

A maximális támogatási intenzitás betartásának ellenőrzésekor a támogatott tevékenységre vagy projektre irányuló tagállami támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a támogatást helyi, regionális, tagállami vagy uniós forrásokból nyújtják. A közvetlenül uniós programokból (pl. MEDIA) odaítélt források azonban nem számítanak állami forrásnak, amennyiben az odaítélésről szóló határozat meghozatalába nem vonták be a tagállamokat. Az ilyen forrást tehát nem kell figyelembe venni a támogatási plafon betartásánál.

55.

Az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése értelmében megfelelő intézkedésként a Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok létező filmszakmai támogatási programjaikat e közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 2 éven belül hangolják össze azzal. A tagállamok e közlemény Hivatalos Lapban történő közzétételét követő egy hónapon belül megerősítik a Bizottságnak, hogy egyetértenek a megfelelő intézkedésekre irányuló javaslattal. A válasz elmaradását a Bizottság úgy értelmezi, hogy az érintett tagállam nem ért egyet a javaslattal.

56.

E közleményt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napját követő naptól kell alkalmazni.

57.

A Bizottság e közleményt alkalmazza minden olyan bejelentett támogatási intézkedés esetében, amely tekintetében a közlemény Hivatalos Lapban való közzétételét követően kérik fel határozathozatalra, akkor is, ha a támogatási intézkedést még a közzétételt megelőzően jelentették be.

58.

A jogellenes állami támogatás értékelésére alkalmazandó szabályok megállapításáról szóló bizottsági közleménnyel (29) összhangban a Bizottság a be nem jelentett támogatások esetében a következőképpen jár el:

15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/12

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság)

Merger Registry (Fúziós Iktatási Osztály)

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/13

15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/14

1.

2013. november 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a TRIMET csoport (a továbbiakban: TRIMET, Németország) és az EDF SA (a továbbiakban: EDF, Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások különleges célú gazdasági egységben történő részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Rio Tinto Alcan csoport (Egyesült Királyság) tulajdonában lévő két alumíniumgyár (Saint-Jean-de-Maurienne, Franciaország és Castelsarrasin, Franciaország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.7019 – TRIMET/EDF/NEWCO hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

15.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 332/15

1.

2013. november 8-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Koninklijke Vopak NV (a továbbiakban: Vopak, Hollandia) irányítása alá tartozó Vopak LNG Holding Sweden BV és a Swedegas AB (a továbbiakban: Swedegas, Svédország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a GO4LNG Göteborg AB (a továbbiakban: GO4LNG, Svédország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.7090 – Vopak/Swedegas/GO4LNG JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: