AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

9.3.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 70/2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2012. december 11.)

a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról

(CON/2012/103)

2013/C 70/02

Bevezetés és jogalap

2012. szeptember 11-én és 18-án az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelettervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

Az EKB üdvözli a rendelettervezetet, amelynek célja a lakossági befektetési termékek átláthatóságának növelése, valamint a lakossági befektetők számára a befektetési termékek főbb jellemzői és az azokban foglalt kockázatok megértésének, továbbá az egyes termékek főbb jellemzői összehasonlíthatóságának a biztosítása. A megfelelő nyilvánosságra hozatal elősegíti a fogyasztóvédelmet, amely központi szerepet játszik a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésében.

Különös megjegyzések

1. Az egyéb európai uniós jogalkotási kezdeményezéssekkel való összhang

1.1.

A nyilvánosságra hozatali követelményeket mind uniós, mind pedig nemzeti szinten megfelelő felügyeleti hatáskörökkel kell kiegészíteni a pénzügyi piacok működésére, a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására, illetve a befektetővédelemre gyakorolt veszélyhelyzet esetén az egyes pénzügyi eszközök értékesítése, forgalmazása vagy eladása megtiltásának illetve korlátozásának érdekében (2). Az EKB hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani azt, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat érintő uniós jogalkotás az európai felügyeleti hatóságokat („EFH-k”) és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat megfelelő beavatkozási hatáskörökkel ruházza fel. Különösképpen, a bank- és biztosításfelügyeletet ellátó felügyelők az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), valamint a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló („EMIR”) európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat (3) (a továbbiakban: a MiFIR-javaslat) alapján a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára rendelkezésre álló beavatkozási hatáskörökhöz hasonló hatásköröket szerezhetnek.

1.2.

A szerződéskötést megelőző információknak a rendelettervezet által bevezetett harmonizációján túlmenően az EKB azt ajánlja, hogy a pénzügyi termékek eladásához kapcsolódó piaci magatartási követelményeket is összhangba kell hozni a pénzügyi szolgáltatások szektorán belül, adott esetben a már javasolt intézkedéseket követően (4).

1.3.

Végezetül, biztosítani kell az eltérő típusú befektetési termékek közti egyenlő versenyfeltételeket, tekintettel az olyan befektetési termékek rovására szolgáló szabályozói arbitrázs elkerülésére, amelyek nem tartoznak a rendelettervezet hatálya alá, mint például a nem-összetett pénzügyi eszközök. A jelenleg is létező uniós szabályozás által meghatározott, a pénzügyi termékek egyéb kategóriáira vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelményeket ki kell egészíteni a rendelettervezet által bevezetett kiemelt információkat tartalmazó szabványosított dokumentummal. Ez különösen az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (5), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és a tanács irányelv (6) által lefedett termékeket érintheti.

2. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előállításával kapcsolatos felelősség

A rendelettervezet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előkészítésével járó felelősséget a befektetési termék előállítójára rója, amely a rendelkezésre bocsátott információk miatt is felelős (7). A lakossági befektetők ugyanakkor a forgalmazókkal, és nem pedig a befektetési termékek előállítóival állnak közvetlen kapcsolatban. Erre tekintettel egy befektetési termék forgalmazójának szintén felelősnek kell lennie annak biztosításáért, hogy a lakossági befektetők számára hatékony mód álljon rendelkezésre az előállítóval szemben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos panasz előterjesztésére, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. Továbbmenve, az EKB véleménye szerint a javasolt előírásoknak biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslati eljárásokat a határon átnyúló jogviták esetére is, különösen abban az esetben, ha az előállító székhelye másik tagállamban, vagy harmadik országban van.

3. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalma

Az EKB azt ajánlja, hogy a rendelettervezet kifejezetten írja elő, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az alábbiakat kell tartalmaznia: i. a befektetési termékre hatást gyakorló partnerkockázat, működési és likviditási kockázat; ii. a termék hatékony stresszforgatókönyvekkel kapcsolatos teljesítményének érzékenysége; és iii. a termék tőkeáttételi összetevője, amennyiben ez az összetevő megsokszorozhatja a vonatkozó kockázatokat. Az ilyen kiegészítő információ-összetevők biztosítani fogják azt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem készteti a befektetőket arra, hogy túlzottan a múltbeli teljesítmény-jellemzőkre hagyatkozzanak, valamint hogy azok a befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok teljes és valós ábrázolását tartalmazzák.

4. Közigazgatási szankciók és intézkedések

Az EKB azt ajánlja, hogy a rendelettervezetet módosítsák a közigazgatási szankciókat bevezető egyéb uniós jogszabálytervezetekkel (8) kapcsolatos harmonizáció biztosítása érdekében, különösen pedig a közigazgatási pénzbírságokra vonatkozó rendelkezések bevezetése által.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. december 11-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2012) 352 végleges.

(2) Lásd a 2012. március 22-i CON/2012/21 EKB vélemény 12.1. bekezdését: i. a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv iránti javaslatról; ii. a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet iránti javaslatról; iii. a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció büntetőjogi szankcióról szóló irányelv iránti javaslatról; iv. a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelet iránti javaslatról (HL C 161., 2012.6.7., 3. o.). Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: http://www.ecb.europa.eu

(3) COM(2011) 652 végleges, lásd a 31. és 32. cikket.

(4) Lásd például a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat 25. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a befektetési vállalkozások által kizárólag az ügyfélmegbízások végrehajtására kínált szolgáltatások engedélyezett keretével kapcsolatos szabályokra vonatkozó szabályokat, COM(2011) 656 végleges, (a továbbiakban: a javasolt MiFID).

(5) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

(6) HL L 335., 2009.12.17., 1. o. Lásd különösen a 183-185. cikkeket.

(7) Lásd a rendelettervezet 5. cikkét.

(8) Lásd a MiFID-javaslat 75. cikke (2) bekezdésének e) és f) pontját. Lásd továbbá az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, javadalmazási politikák és szankciók tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat COM(2012) 350 végleges (a továbbiakban: az ÁÉBKV V javaslat) által az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvbe beillesztendő 99a. cikk (2) bekezdésének e) és f) pontját.

MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás

25. cikk

„25. cikk

1. Négy évvel e rendelet hatálybalépéstét követően a Bizottság felülvizsgálja ezt rendeletet. A felülvizsgálat magában foglalja a rendeletben megállapított szabályok gyakorlati alkalmazásának általános felmérését, kellőképen figyelembe véve a lakossági befektetési termékek piacának fejleményeit. A 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV-k tekintetében a felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy az e rendelet 24. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket meg kell-e hosszabbítani, vagy – az adott esetben szükségesnek mutatkozó módosítások meghatározása alapján – a 2009/65/EK irányelv kiemelt befektetői információkra vonatkozó rendelkezései helyettesíthetők-e vagy egyenértékűnek tekinthetők-e e rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra vonatkozó szabályaival. A felülvizsgálat keretében ki kell térni e rendelet hatályának egyéb pénzügyi termékekre történő kiterjesztésének lehetőségére is.

2. A Bizottság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságával folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

„25. cikk

1. E rendelet hatálybalépését követően a Bizottság felülvizsgálja a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat, az alábbiak érdemi értékelésére tekintettel: i. kiemelt információkat tartalmazó szabványosított dokumentum bevezetése az e rendeletben foglalt szabályokkal összhangban az e rendelet által le nem fedett pénzügyi eszközök osztályai – különösen a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvek által lefedett termékek – vonatkozásában történő bevezetése; és ii. a pénzügyi termékek értékesítéséhez kapcsolódó harmonizált piaci magatartási követelmények bevezetése; iii. az európai felügyeleti hatóságok és a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára a pénzügyi termékek meghatározott kategóriáival kapcsolatos beavatkozási jogkörök biztosítása – beleértve azok betiltását is – a befektetővédelem és a pénzügyi stabilitás érdekében, figyelembe véve a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló xx/xx/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatot (2).

1 2. Négy évvel e rendelet hatálybalépéstét követően a Bizottság felülvizsgálja ezt rendeletet. A felülvizsgálat magában foglalja a rendeletben megállapított szabályok gyakorlati alkalmazásának általános felmérését, kellőképen figyelembe véve a lakossági befektetési termékek piacának fejleményeit. A 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV-k tekintetében a felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy az e rendelet 24. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket meg kell-e hosszabbítani, vagy – az adott esetben szükségesnek mutatkozó módosítások meghatározása alapján – a 2009/65/EK irányelv kiemelt befektetői információkra vonatkozó rendelkezései helyettesíthetők-e vagy egyenértékűnek tekinthetők-e e rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra vonatkozó szabályaival. A felülvizsgálat keretében ki kell térni e rendelet hatályának egyéb pénzügyi termékekre történő kiterjesztésének lehetőségére is.

2 3. A Bizottság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságával folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Magyarázat

Biztosítani kell az eltérő típusú befektetési termékek közti egyenlő versenyfeltételeket, tekintettel az olyan befektetési termékek rovására szolgáló szabályozói arbitrázs elkerülésére, amelyek nem tartoznak a rendelettervezet hatálya alá, mint például a nem-összetett pénzügyi eszközök. A jelenleg is létező uniós szabályozás által meghatározott, a pénzügyi termék egyéb kategóriáira vonatkozó nyilvánosságra hozatali követelményeket ki kell egészíteni a rendelettervezet által bevezetett kiemelt információkat tartalmazó szabványosított dokumentummal. Hasonlóképpen, a pénzügyi termékek értékesítéséhez kapcsolódó piaci magatartási követelményeket a termékek tág értelemben meghatározott köre vonatkozásában harmonizált módon kell bevezetni. Ezzel egy időben az EFH-k és ahatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok számára az egyes pénzügyi termékek meghatározott kategóriáival kapcsolatban beavatkozási jogköröket kell biztosítani – beleértve azok betiltását is – a befektetővédelemmel és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos megfontolásokra tekintettel. Ebben a vonatkozásban tekintettel kell lenni a folyamatban lévő jogalkotási eljárás kimenetelére, amely során az ilyen piaci magatartási követelmények és felügyeleti beavatkozási jogkörök bevezetésre kerülnek a MiFIR javaslat által.

2. módosítás

8. cikk (2) bekezdés

„2. A kiemelt információk között az alábbi információkat kell közölni:

a)	a dokumentum elején elhelyezett szakaszban a befektetési termék nevét és a befektetési termék előállítójának adatait;

a »Milyen befektetésről van szó?« című szakaszban a befektetési termék jellegét és legfontosabb jellemzőit, ideértve:

i.	a befektetési termék típusát;

ii.	a befektetési termék céljait és a célok eléréséhez használt eszközöket;

iii.

tájékoztatást arról, hogy a befektetési termék előállítója törekszik-e valamilyen sajátos környezeti, szociális vagy felelős vállalatirányítási eredmény elérésére akár az üzleti folyamatai, akár a befektetési termék tekintetében, és amennyiben törekszik ilyen eredmény elérésére, az elérni kívánt eredmények leírását, illetve ezek elérésének módját;

iv.	amennyiben a befektetési termék biztosítási szolgáltatást is kínál, ezen biztosítási szolgáltatások részleteit;

v.	a befektetési termék futamidejét, ha ismert;

vi.	a várható hozamra vonatkozó forgatókönyveket, ha ez a termék jellegének fényében relevánsnak tekinthető;

a »Veszíthetek-e pénzt a befektetéssel?« című fejezetben rövid tájékoztatást arról, hogy előfordulhat-e tőkeveszteség, ideértve

i.	az esetleges garanciák vagy tőkevédelem bemutatását, illetve ezek korlátait;

ii.	a tájékoztatást arról, hogy a termék mögött áll-e bármilyen kártalanítási rendszer vagy garanciarendszer;

a »Mire szolgál a befektetés?« című szakaszban tájékoztatást az ajánlott minimális tartási időről és a termék várható likviditási profiljáról, ideértve a befektetés lejárat előtti megszüntetésének lehetőségével és feltételeivel kapcsolatos információkat, figyelembe véve a befektetési termék kockázat/hozam-profilját és a termék által megcélzott piaci fejleményt;

a »Milyen kockázatok vannak, és mit nyerhetek?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék kockázat/hozam-profiljáról, ideértve e profil összefoglaló indikátorát és azon esetleges egyedi kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket, amelyeket az összefoglaló indikátor nem feltétlenül tükröz teljes mértékben;

f)	a »Milyen költségek merülnek fel?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségekről, azaz a befektetőnél felmerülő közvetlen és közvetett költségekről, kiegészítve ezen költségek összefoglaló indikátoraival;

g)	a »Hogyan teljesített a termék eddig?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék múltbeli teljesítményéről, ha ez a termék jellegének és múltjának hossza fényében relevánsnak tekinthető;

h)	nyugdíj-előtakarékossági termékek esetében a »Mit kaphatok nyugdíjbavonulásomkor?« című szakaszban a lehetséges jövőbeli kimenetelek bemutatását.”

„2. A kiemelt információk között az alábbi információkat kell közölni:

a)	a dokumentum elején elhelyezett szakaszban a befektetési termék nevét és a befektetési termék előállítójának adatait;

a »Milyen befektetésről van szó?« című szakaszban a befektetési termék jellegét és legfontosabb jellemzőit, ideértve:

i.	a befektetési termék típusát;

ii.	a befektetési termék céljait és a célok eléréséhez használt eszközöket;

iii.

iv.	amennyiben a befektetési termék biztosítási szolgáltatást is kínál, ezen biztosítási szolgáltatások részleteit;

v.	a befektetési termék típusát, ha ismert;

vi.	a várható hozamra vonatkozó forgatókönyveket, ha ez a termék jellegének fényében relevánsnak tekinthető;

a »Veszíthetek-e pénzt a befektetéssel?« című fejezetben rövid tájékoztatást arról, hogy előfordulhat-e tőkeveszteség, ideértve

i.	az esetleges garanciák vagy tőkevédelem bemutatását, illetve ezek korlátait;

ii.	a tájékoztatást arról, hogy a termék mögött áll-e bármilyen kártalanítási rendszer vagy garanciarendszer;

a »Milyen kockázatok vannak, és mit nyerhetek?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék kockázat/hozam-profiljáról, ideértve e profil összefoglaló indikátorát, valamint az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a termék hozamát kedvezőtlenül befolyásolhatják a felsorolt kockázatok, amelyeket az alábbiak leírásának kell követnie:

i.	a termékre hatást gyakorló partnerkockázat, működési és likviditási kockázat;

ii.	a termék hatékony stresszforgatókönyvekkel kapcsolatos teljesítményének érzékenysége;

iii.	a termék tökeáttételi összetevője, amennyiben ez az összetevő megsokszorozhatja a vonatkozó kockázatokat;

iv.	és azon esetleges bármely egyedi kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket, amelyeket az összefoglaló indikátor nem feltétlenül tükröz teljes mértékben;

f)	a »Milyen költségek merülnek fel?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségekről, azaz a befektetőnél felmerülő közvetlen és közvetett költségekről, kiegészítve ezen költségek összefoglaló indikátoraival;

a »Hogyan teljesített a termék eddig?« című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék múltbeli teljesítményéről, ha ez a termék jellegének és múltjának hossza fényében relevánsnak tekinthető; beleértve az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a múltbéli teljesítmény nem garantálja a termék jövőbeli befektetési eredményeit, valamint hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum többi szakaszában hivatkozott kockázatok érdemi kedvezőtlen hatással bírhatnak a befektetésre;

h)	nyugdíj-előtakarékossági termékek esetében a »Mit kaphatok nyugdíjbavonulásomkor?« című szakaszban a lehetséges jövőbeli kimenetelek bemutatását.”

Magyarázat

Az ilyen kiegészítő információ-összetevők biztosítani fogják azt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem készteti a befektetőket arra, hogy túlzottan a múltbeli teljesítmény-jellemzőkre hagyatkozzanak, valamint hogy azok a befektetési termékekkel kapcsolatos kockázatok teljes és valós ábrázolását tartalmazzák.

3. módosítás

14. cikk

„14. cikk

A befektetési termék előállítója olyan megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panasszal élő lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak.”

„14. cikk

A befektetési termék előállítója és forgalmazója olyan megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki, amelyek biztosítják azt, hogy: i. a lakossági befektetők számára hatékony mód áll rendelkezésre a befektetési termék előállítójával szembeni panasz benyújtására és következésképp jogorvoslati eljárás kezdeményezésére; ii. hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panasszal élő lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak; és iii. hatékony jogorvoslati eljárások állnak rendelkezésre a lakossági befektetők számára a határon átnyúló jogviták esetére, különösen abban az esetben, ha a befektetési termék előállítójának székhelye másik tagállamban, vagy harmadik országban van.”

Magyarázat

A rendelettervezet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum előkészítésével járó felelősséget a befektetési termék előállítójára rója, amely a rendelkezésre bocsátott információk miatt is felelős. A lakossági befektetők ugyanakkor a forgalmazókkal, és nem pedig a befektetési termékek előállítóival állnak közvetlen kapcsolatban. Erre tekintettel egy befektetési termék forgalmazójának szintén felelősnek kell lennie annak biztosításáért, hogy a lakossági befektető számára megfelelő mód álljon rendelkezésre az előállítóval szemben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatos panasz előterjesztésére, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. A jogorvoslati eljárásoknak a határon átnyúló jogviták esetén is hatékonynak kell lenniük, különösen abban az esetben, ha az előállító székhelye másik tagállamban, vagy harmadik országban van.

4. módosítás

19. cikk (2) bekezdés

„2. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek legalább a következő közigazgatási intézkedések és szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörrel:

a)	valamely befektetési termék forgalmazását megtiltó végzés;

b)	valamely befektetési termék forgalmazását felfüggesztő végzés;

c)	nyilvános figyelmeztetés, amelyben szerepel a felelős személy neve és a jogsértés jellege;

d)	a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés.”

„2. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek legalább a következő közigazgatási intézkedések és szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörrel:

a)	valamely befektetési termék forgalmazását megtiltó végzés;

b)	valamely befektetési termék forgalmazását felfüggesztő végzés;

c)	nyilvános figyelmeztetés, amelyben szerepel a felelős személy neve és a jogsértés jellege;

d)	a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés;

jogi személy esetén közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel;

f)	természetes személy esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR, vagy azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euro a hivatalos pénznem, a nemzeti pénznemben az e rendelet hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben.”

Magyarázat

A javasolt módosítások biztosítanák a közigazgatási pénzbírságok kirovásának az egyéb uniós jogszabályokkal, különösen pedig a MiFID-javaslattal és az ÁÉKBV V irányelv-javaslattal történő harmonizációját.

(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

(2) HL L …., …., …. o.”

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

9.3.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 70/14

Portugál nemzeti eljárás a korlátozott légiforgalmi jogok odaítélésére

2013/C 70/07

Az Európai Bizottság – a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló 847/2004/EK rendelet 6. cikkének megfelelően – közzéteszi a harmadik országokkal kötött, légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások által korlátozott légiforgalmi jogoknak a jogosult uniós légi fuvarozók közötti elosztására Portugáliában alkalmazott nemzeti eljárást.

GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM

2012. május 29-i 116/2012 sz. törvényerejű rendelet

A légi közlekedés olyan igényeket elégít ki és olyan feladatokat lát el, amelyeknek az országunk politikai és földrajzi helyzetéből adódó jelentősége alátámasztja az állam az iránti elkötelezettségét, hogy olyan intézményi intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik számára a légi közlekedési tevékenységekkel kapcsolatos, az úgy a köz-, mint a magánérdekek közötti megfelelő egyensúly megteremtésére irányuló legmegfelelőbb különféle lépések megtételét.

A légi közlekedéssel, konkrétan a piachoz való hozzáférés szempontjaival kapcsolatos ügyeket – a nem közösségi légi közlekedés területén – azonban továbbra is az 1992. április 23-i 66/92 sz. törvényerejű rendelet szabályozza.

Az említett nemzeti jogszabály valamennyi aspektusa jelentős változáson ment keresztül azt követően, hogy az Európai Unió a Közösség légi közlekedési piacához való hozzáférést szabályozó rendelkezéseket vezetett be a közösségen belüli légi közlekedés területén három jogalkotási csomag – köztük legutolsóként a Közösségen belüli légi közlekedés liberalizálására irányuló harmadik csomag –, valamint legutóbb a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet közzétételével.

Az utóbbi közösségi rendelet – a rendszer módosításán túl – egyetlen rendeletben egységes szerkezetbe foglalja a korábbi rendszereket, amelyeket a légi fuvarozók engedélyezéséről szóló 2407/92/EGK tanácsi rendelet, a közösségi légi fuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló 2408/92/EGK tanácsi rendelet, valamint a 2409/92/EGK tanácsi rendelet (mindegyik 1992. július 23-án kelt) írt elő.

Annak eredményeként, hogy mostanáig semmilyen változáson nem esett át, a nem közösségi légi közlekedést továbbra is a korábban említett törvényerejű rendelet nemzeti rendelkezései szabályozzák, a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban és a más kapcsolódó kétoldalú és többoldalú, a tagállamok és a harmadik országok között a nemzetközi kapcsolatok területén létrejött jogi és adminisztratív eszközökben, valamint az Európai Unió, a tagállamok és a harmadik országok között létrejött megállapodásokban megállapított szabályok ellenére.

Ilyen módon – a Bíróságnak a C-466/98., C-467/98,. C-468/98., C-469/98., C-471/98., C-472/98., C-475/98. és C-476/98. számú ügyekben hozott határozatai alapján – egyértelmű, hogy a Közösség illetékes mindazon különféle aspektusok tekintetében, amelyek tetten érhetőek a tagállamok és a harmadik országok között létrejött kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban.

A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ezt követően ennek érdekében tették közzé.

Ilyen módon amennyiben az látható, hogy valamely megállapodás tárgyköre részben a Közösség, részben pedig a Közösség tagállamainak hatáskörébe tartozik, alapvető fontosságú a tagállamok és a közösségi intézmények közötti, a korábban említett rendelet által előírt szoros együttműködés biztosítása.

A rendelet előírja továbbá, hogy a tagállamoknak megkülönböztetés-mentes és átlátható eljárásokat kell kialakítaniuk a forgalmi jogoknak a közösségi légi fuvarozók közötti elosztására, ugyanakkor az eljárások alkalmazása során gondoskodniuk kell a légiközlekedési szolgáltatások folytonosságának megőrzéséről.

Ilyen módon egyértelmű, hogy az 1992. április 23-i 66/92 sz. törvényerejű rendelet szerinti nemzeti szabályok – a forgalmi jogoknak a nem közösségi légi közlekedés összefüggésében történő elosztása tekintetében – nincsenek összhangban az új követelményekkel, mivel a törvényerejű rendelet megelőzi az Európai Unió által meghozott újabb, a tagállamok és a harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatási megállapodások tárgyalását és végrehajtását szabályozó rendelkezéseket. Sőt, bizonyos rendelkezései vonatkozásában ellentétes a közösségi joggal, ami azt jelenti, hogy harmonizálni kell és összhangba kell hozni a hatályos közösségi jogszabályok teljes keretrendszerével.

E törvényerejű rendelet fő célja ennélfogva az, hogy olyan nemzeti jogszabályi keretet hozzon létre, amely a forgalmi jogok elosztása tekintetében megfelel az új közösségi keretrendszernek, a nemzeti érdekek szempontjából pedig a közösségi jog elveivel összhangban épül az új közösségi keretrendszerre.

Mivel a nem közösségi légiközlekedési piacra – az egységes szabályozási rendszer kialakulása érdekében – következetes és egymástól függésben lévő jogszabályoknak kell vonatkozniuk, e törvényerejű rendelet célja az, hogy olyan rendszert hozzon létre, amely a forgalmi jogoknak a nem közösségi menetrend szerinti légiközlekedési tevékenységekkel összefüggésben történő elosztása tekintetében egyértelművé teszi és megállapítja a feltételeket és az eljárásokat.

A törvényerejű rendelet előírja, hogy a nem közösségi menetrend szerinti légiközlekedési tevékenységek folytatásának feltétele a Nemzeti Polgári Repülési Hatóság, az INAC, I.P. által kibocsátott működési engedély megléte.

A piachoz való hozzáférés tekintetében a megkülönböztetés-mentes bánásmód elve érvényesül, amelynek jegyében valamennyi közösségi légi fuvarozó hozzáférést kap a Portugália által aláírt légiközlekedési szolgáltatási megállapodásokban szereplő útvonalakhoz.

Ilyen módon – a 2004. április 29-i 847/2004/EK rendelet 5. cikkével összhangban – a törvényerejű rendelet megkülönböztetéstől mentes és átlátható eljárást alakít ki a forgalmi jogok olyan esetekben történő elosztására, amikor valamely légiközlekedési megállapodás vagy annak bármely módosítása mennyiségi korlátozást ír elő a rendelkezésre álló forgalmi jogok felhasználására vagy a forgalmi jogok használatára jogosult légi fuvarozók számára vonatkozóan.

A 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (5) bekezdésében előírt módon azt is kifejezetten előírja, hogy a légi fuvarozók – amennyiben azt a légiközlekedési megállapodások lehetővé teszik és amennyiben az összhangban van a törvényerejű rendelet rendelkezéseivel – kereskedelmi magánmegállapodást, például a légi járatok összevonására és a közös működtetésre vonatkozó megállapodásokat ,köthetnek egymással a menetrend szerinti járatoknak az általuk közösen birtokolt egységes működési engedély alapján történő fenntartása érdekében.

Végezetül megállapítja a nem közösségi menetrend szerinti légi járatokra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos jogkövetkezmények rendszerét, amely a jogsértéseket a védeni kívánt érdekeknek megfelelő mértékben szankcionálja.

Sor került az ágazatot képviselő szervezetekkel és az autonóm körzetek kormányzati szerveivel folytatott konzultációra.

Ennek megfelelően:

A portugál alkotmány 198. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a kormány a következő határozatot hozza:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1) Ez a törvényerejű rendelet a nem közösségi menetrend szerinti légi közlekedésre vonatkozóan megállapítja a piachoz való hozzáférés és a működéssel kapcsolatos forgalmi jogok jogszabályi keretrendszerét.

(2) A törvényerejű rendelet azokra a közösségi légi fuvarozókra vonatkozik, amelyek azokon az útvonalakon kívánnak menetrend szerinti légi járatot üzemeltetni, amelyeknek vagy a kiindulási, vagy pedig a célállomása Portugália.

(3) A törvényerejű rendelet nem vonatkozik a Közösségen belüli útvonalakon működtetett, a 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó légi járatokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások és rövidítések

Ennek a törvényerejű rendeletnek az alkalmazásában az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított fogalmakat kell alkalmazni, a következő fogalmak mellett:

a) menetrend szerinti légi járatok működési engedélye: a légi fuvarozónak a nem közösségi menetrend szerinti légi szolgáltatások működtetéséhez biztosított jog;

b) kijelölés: az az intézkedés, amely révén Portugália értesíti a légi szolgáltatási megállapodásban részt vevő, az azon vállalkozás vagy vállalkozások székhelye szerinti másik államot, amelynek vagy amelyeknek a megállapodás szerinti forgalmi jogokat odaítélték;

c) forgalmi jog: a légi járat két repülőtér között való működtetéséhez való jog. A több, ugyanazon helységet kiszolgáló repülőtér (repülőtér-rendszer) a légi szolgáltatási megállapodásban megállapított módon egyetlen repülőtérnek minősül. A forgalmi jog a kijelölni kívánt légi fuvarozók számát és a gyakorolni kívánt szállítási tevékenység kapacitását és célját azonosító földrajzi vagy fizikai meghatározás, illetve meghatározások kombinációja;

d) IATA: (International Air Transport Association) Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség;

e) INAC, I.P.: Instituto Nacional de Aviação Civil (Nemzeti Polgári Repülési Hatóság);

f) az IATA téli menetrendi időszaka: az október utolsó vasárnapja és a március utolsó vasárnapja közötti időszak;

g) az IATA nyári menetrendi időszaka: a március utolsó vasárnapja és az október utolsó vasárnapja közötti időszak;

h) üzemeltető légi fuvarozó: amely egy utassal vagy az utassal szerződéses jogviszonyban álló más jogi vagy természetes személlyel kötött szerződés szerint repülést végrehajt vagy végrehajtani szándékozik;

i) menetrend szerinti légi járat: azok a repüléssorozatok, amelyek az alábbi jellemzők összességével rendelkeznek:

j) nem közösségi menetrend szerinti légi járat: a portugáliai helyek és a valamely más ország vagy országok területén lévő helyek között működő menetrend szerinti légi járat.

II. FEJEZET

A NEM KÖZÖSSÉGI MENETREND SZERINTI LÉGI JÁRATOK MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYE

I. SZAKASZ

Eljárások

3. cikk

Működési engedély

(1) A nem közösségi menetrend szerinti légi járat működtetésének feltétele az INAC, I.P. által kibocsátott működési engedély megléte.

(2) Az e törvényerejű rendelet hatálya alapján odaítélt működési engedély nem átruházható.

4. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

Az INAC, I.P. az üzemeltetésre rendelkezésre álló forgalmi jogokkal kapcsolatban a következő információkat teszi közzé és tartja naprakészen webhelyén:

a)	a harmadik országokkal tervbe vett légi járatokról szóló kétoldalú tárgyalások programja;

b)	az üzemeltetésre rendelkezésre álló forgalmi jogok jegyzéke;

c)	az ennek a törvényerejű rendeletnek a rendelkezései alapján benyújtott működési engedély iránti kérelmek;

d)	az ennek a törvényerejű rendeletnek a rendelkezései alapján odaítélt engedélyek jegyzéke;

e)	az INAC, I.P. határozatai az engedélyek e törvényerejű rendelet rendelkezései alapján történő módosításáról vagy visszavonásáról;

f)	az e törvényerejű rendelet 13. cikke alapján bíróság elé terjesztett fellebbezésekkel kapcsolatos határozatok.

5. cikk

Alkalmazás

(1) Azoknak a közösségi légi fuvarozóknak, amelyek az előző cikk rendelkezései alapján közzétett forgalmi jogok közül kívánnak egyet vagy többet gyakorolni, e célból a következőket tartalmazó kérelmet kell benyújtaniuk portugál nyelven az INAC, I.P hatósághoz:

a)	a kérelmező megnevezése;

b)	a kérelmező által üzemeltetni kívánt menetrend szerinti légi járat adatai;

c)	a kérelmező által bonyolítani kívánt forgalom jellegének adatai;

d)	annak az IATA menetrendi időszaknak vagy időszakoknak az adatai, amikor a kérelmező működni kíván;

e)	a működés megkezdésének tervezett dátuma.

(2) A kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat:

a)	az 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet vagy a 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott érvényes működési engedély;

b)	érvényes és a kérelem tárgyát képező menetrend szerinti légi járat működtetéséhez megfelelő üzembentartási engedély;

c)	az azt alátámasztó dokumentum, hogy a kérelmezőnek a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében fennálló helyzete megfelel a portugál jogszabályoknak;

d)	az azt alátámasztó nyilatkozat, hogy a kérelmezőnek az adók tekintetében fennálló helyzete megfelel a portugál jogszabályoknak.

(3) A kérelemhez csatolni kell a következő dokumentumokat is:

a)	a kérelmező által kérelmezett járatok üzemeltetési menetrendje, amely meghatározza az üzemeltetés napjait, a menetrendet, a használni kívánt légi járművet, az utaskabin elrendezését, a felkínált ülőhelyek számát és a teherkapacitást;

b)	forgalmi előrejelzés;

c)	a kérelmező által alkalmazni kívánt díjszerkezet;

d)	a kérelmező által a szolgáltatás nyújtása során igénybe venni kívánt – külső és belső – erőforrások és szolgáltatások adatai;

e)	a kérelmező által megkötött vagy megkötni kívánt esetleges bérleti szerződések adatai;

f)	a kérelmező által a kérelmezett szolgáltatások nyújtása érdekében megkötött vagy megkötni kívánt szövetségek, partnerségek vagy megállapodások;

g)	azon feltételek részletei, amelyek alapján a kérelmező – a 11. cikkben előírt módon – a szolgáltatást nyújtani fogja;

h)	helyfoglalási rendszer;

l)	a kérelmező korábbi, a szabályszerűség és a pontosság területén elért teljesítményével kapcsolatos adatok;

m)	az utasvédelem tekintetében meghozott intézkedések részletezése.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező gazdasági és pénzügyi kapacitásával kapcsolatos, az ennek a törvényerejű rendeletnek a 9. cikkében előírt követelménynek való megfelelést alátámasztó dokumentumot.

(5) Ha a légi fuvarozó más légiközlekedési megállapodási megállapodások alapján odaítélt forgalmi jogokat kíván gyakorolni, külön kérelmet kell benyújtani az egyes megállapodásokkal kapcsolatos forgalmi jogokra vonatkozóan.

(6) Az előző bekezdésben említett kérelmek tekintetében közös alátámasztó dokumentáció közösen is benyújtható.

(7) A kérelmezőre nem vonatkozik az előző bekezdésekben említett dokumentumok benyújtásával kapcsolatos kötelezettség, ha e dokumentumok már az INAC, I.P. birtokában vannak, továbbá naprakészek és jogilag érvényesek.

(8) A kérelmeket legalább 60 munkanappal azon IATA menetrendi időszak kezdete előtt kell benyújtani, amelyre vonatkozóan a járatok működtetését ütemezik; kivételt képeznek ez alól a korlátozott forgalmi jogok, amelyek esetében a legrövidebb értesítési időtartam 120 munkanap.

(9) Az INAC, I.P. az előző bekezdésben említett időszak végétől számítva kezdődő 10 munkanapon belül elkészíti a dokumentáció előzetes értékelését, és amennyiben valamely kötelezően előírt alátámasztó dokumentáció hiányzik vagy további információ benyújtása szükséges, értesíti a kérelmezőt arról, hogy a hiányzó dokumentációt vagy a kért információt 10 munkanapon belül be kell nyújtani, a szabálytalanságokat pedig helyre kell hozni, máskülönben a kérelem e határidő lejártával automatikusan elutasításra kerül.

6. cikk

Nyilvánosság

Az előző cikk (9) bekezdésében előírt időszakokat követően az INAC, I.P. a Diário da República II. sorozatában közzétett értesítés formájában nyilvánosságra hozza a kérelmet annak érdekében, hogy bárki, akinek ehhez jogos érdeke fűződik, a közzétételtől számított tizenöt munkanapon belül véleményt nyilváníthasson a kérelemmel kapcsolatban, vagy pedig az előző kérelemmel összhangban kérelmet nyújthasson be.

Az előző bekezdésben említett időszak kizárólag a 11. cikk (1) bekezdésében említett korlátozott forgalmi jogokkal kapcsolatos kérelmek nyilvánosságra hozatala esetében alkalmazandó.

II. SZAKASZ

A működési engedély odaítélése

7. cikk

Feltételek

A nem közösségi menetrend szerinti légi járatok működési engedélye a következő feltételeket együttesen teljesítő légi fuvarozónak ítélhető oda:

a)	rendelkezik az 1992. július 23-i 2407/92/EGK tanácsi rendelet vagy a 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott érvényes működési engedéllyel;

b)	igazolni tudja, hogy rendelkezik az üzemeltetni kívánt légi járatokhoz szükséges technikai, gazdasági és pénzügyi kapacitással;

c)	megfelel a légiközlekedési megállapodás(ok)ban megállapított kijelölést szabályozó feltételeknek;

d)	az általa üzemeltetni kívánt légi járat jellegének megfelelő biztosítási szerződéssel rendelkezik;

e)	a társadalombiztosítási hozzájárulások tekintetében fennálló helyzete megfelel a portugál jogszabályoknak.

8. cikk

Technikai kapacitás

(1) A technikai kapacitás meglétét a vonatkozó egyedi jogszabály szerint azt tanúsító érvényes üzembentartási engedéllyel kell igazolni, hogy a légi fuvarozó a kérelmezett járatok üzemeltetése vonatkozásában megfelel a technikai normáknak.

(2) A légi fuvarozó rendelkezik a kérelmezett járatok üzemeltetésére alkalmas, a saját tulajdonában lévő vagy bérleti szerződés keretében használt légi járművekből álló flottával.

9. cikk

Gazdasági és pénzügyi helyzet

Az 5. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a kérelmező társaság gazdasági és pénzügyi kapacitásának meghatározása az azt alátámasztó bizonyíték értékelése alapján történik, hogy a kérdéses légi járatok működtetése gazdaságilag életképes tevékenység, és nem veszélyezteti a légi fuvarozó pénzügyi kapacitását.

10. cikk

Az engedély odaítélése

(1) Az INAC, I.P. minden engedély iránti kérelemről a teljes alátámasztó dokumentáció kérelmező általi benyújtásától számított legfeljebb 20 munkanapon belül határozatot hoz.

(2) Abban az esetben, ha az INAC, I.P. az 5. cikk (9) bekezdésének rendelkezései szerinti értesítést tesz, az e cikk (1) bekezdésében megállapított határidő felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg az INAC, I.P. meg nem kapja a hiányzó dokumentumokat vagy meg nem történik a közölt információ kiigazítása.

(3) Ha megtörténik az engedélynek az előző cikkekben megállapított feltételek szerinti odaítélése, az engedélyt a Diário da Repúblicában közzé kell tenni.

11. cikk

Korlátozott forgalmi jogok

(1) Versengő kérelmek és a forgalmi jogok gyakorlására engedélyt kapott közösségi légi fuvarozók forgalmi jogainak vagy számának korlátozása esetén a különféle kérelmekről az attól a naptól számított legfeljebb 60 napon belül kell határozatot hozni, hogy valamennyi kérelmező benyújtotta a teljes alátámasztó dokumentációt, feltéve hogy a kérelmek megfelelnek az ennek a törvényerejű rendeletnek a 7. cikkében megállapított követelményeknek.

(2) Az említett határozat meghozása érdekében az INAC, I.P. további információkat kérhet, és – adott esetben – meghallgatásokat tarthat, ami magával hozza az előző bekezdésben említett határidő felfüggesztését.

(3) A működési engedély kizárólag az e törvényerejű rendelet 7. cikkében előírt feltételek alapján bocsátható ki a kérelmező légi fuvarozó részére, amennyiben a kérelem megfelel az e törvényerejű rendelet 5. cikkében megállapított feltételeknek.

(4) A kérdéses légiközlekedési megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a versengő kérelmeket az INAC, I.P. a következő kritériumok alapján értékeli:

a)	a légi közlekedés iránti igény kielégítése, többek között a vegyes vagy csak áruszállítási járatok, a közvetlen vagy közvetett járatok, a járatgyakoriság és a járatnapok tekintetében;

b)	a díjszabási elvek, különösen a jegyárak, az árengedmények és más kedvezmények nyújtása;

c)	a teljes utazási idő, a kiindulásitól a célállomásig;

d)	a légi fuvarozónak felróható szabálytalanság esetén a légi jármű pótlásához szükséges maximális idő;

e)	a szolgáltatás minősége, különösen a légi jármű típusa és kialakítása, valamint az ügyfeleket kiszolgáló értékesítési irodák megléte tekintetében;

f)	a kellő szintű kínálati verseny biztosításához való hozzájárulás;

g)	a járat indításának tervezett dátuma;

h)	a garanciák megléte a szolgáltatás folytonossága tekintetében;

i)	annak lehetősége, hogy növelhető a közösségi légi fuvarozóknak a kérdéses útvonalból való piaci részesedése;

j)	a menetrendek és a légi jármű típusának a repülőtér kapacitásához történő igazítása;

l)	a használt légi jármű környezetvédelmi teljesítménye;

m)	a csatlakozó járatok fejlesztése az utazók számára;

n)	az üzleti helyszín előmozdításához, például az idegenforgalomhoz való hozzájárulás;

o)	a portugál nyelvű értékesítési szolgálat megléte a Portugália és az olyan országok közötti útvonalak esetében, ahol a portugál a hivatalos nyelv;

p)	a többségükben portugálul beszélő és a portugált megértő légiutas-kísérők jelenléte a Portugália és az olyan országok közötti útvonalakon közlekedő járatokon, ahol a portugál a hivatalos nyelv;

(5) A következő kritériumok szintén figyelembe vehetők:

a)	a portugál nyelvű értékesítés megléte;

b)	a többségükben portugálul beszélni tudókból és értőkből álló légiutas-kísérők;

c)	a légi fuvarozó helyzete a portugáliai légiközlekedési adók befizetését illetően;

d)	emellett további kritériumok vehetők figyelembe, amennyiben erről a kérelmezőket kellő időben értesítik azt megelőzően, hogy végleges döntés születne kérelmeikről.

12. cikk

Kiválasztási eljárás

(1) Amint az előző bekezdésben említett értékelési eljárás lezárult, az INAC, I.P. határozattervezetet tesz közzé webhelyén.

(2) Az érdekelt felek a határozattervezet közzétételétől számított 10 munkanapon belül írásos észrevételt nyújthatnak be.

(3) A légi járat működtetésére vonatkozó engedéllyel kapcsolatos végleges határozatot az előző bekezdésben előírt időszak lejártától számított legfeljebb 20 munkanapon belül kell meghozni.

13. cikk

Fellebbezés

Az előző cikkben megállapított kiválasztási kritériumok alapján meghozott végleges határozatot a közigazgatási bíróság előtt lehet megfellebbezni.

14. cikk

Kijelölés

(1) Az engedély közzétételét követően Portugália kijelöli a légiközlekedési megállapodásban részes másik szerződő állam illetékes hatósága számára a kérdéses útvonal működtetésére feljogosított légi fuvarozót, amennyiben ezt a vonatkozó megállapodás így írja elő.

(2) A 15. cikk szerinti helyzetekben az üzemeltető légi fuvarozót kijelölik.

(3) Az engedély által átruházott jogok gyakorlása annak függvénye, hogy a kijelölést a légiközlekedési megállapodás másik szerződő állama elfogadja-e, amennyiben a megállapodás ezt írja elő. A kijelölés elfogadásáról az INAC, I.P. haladéktalanul értesíti az engedély érintett jogosultját.

III. SZAKASZ

A légi járatok működtetésére vonatkozó kereskedelmi magánmegállapodások

15. cikk

Közös működtetési megállapodás

(1) A légi fuvarozók – amennyiben azt a légiközlekedési megállapodás lehetővé teszi, továbbá a légiközlekedési megállapodás rendelkezéseivel összhangban – közös működtetési megállapodást köthetnek a nem közösségi menetrend szerinti járatok működtetésére.

(2) Az előző bekezdésben említett körülmények fennállása esetén a kérelmet a felek között létrejött közös működtetési megállapodásból eredő kötelezettségek alapján közösen kell elkészíteni, alátámasztani és elemezni.

(3) A felek megállapodásának megfelelően szükséges kiigazításokkal ellátott közös kérelem benyújtása nem mentesíti az üzemeltető légi fuvarozót a működési engedély e törvényerejű rendeletben megállapított feltételeinek teljesítése alól.

(4) Az e cikk feltételei alapján odaítélt engedély egységes engedély kibocsátását teszi lehetővé, és magában foglalhatja a később megkötni kívánt közös működtetési megállapodások megkötését, amennyiben ezek a légiközlekedési megállapodás értelmében megengedettek.

III. FEJEZET

AZ ENGEDÉLY MÓDOSÍTÁSA

16. cikk

Érvényesség

(1) Az engedély mindaddig érvényes marad, amíg kielégíti a légiközlekedési megállapodásban tárgyalt feltételeket, és amíg a légi fuvarozó teljesíti az e törvényerejű rendeletben megállapított kötelezettségeit.

(2) A működési engedély érvényessége minden esetben az érvényes működési engedély és üzembentartási engedély meglétének függvénye.

17. cikk

Az engedély módosítása

A működési engedélyt közérdekből vagy az engedély jogosultjának kérelmére az INAC, I.P. módosíthatja, amennyiben az INAC, I.P. jóváhagyja a kért módosítást, és a korlátozott forgalmi jogok elosztásának feltételei továbbra is maradéktalanul fennállnak.

18. cikk

Az engedély visszavonása

(1) Az INAC, I.P. a következő esetekben vonja vissza az e törvényerejű rendelet alapján odaítélt engedélyeket:

a)	ha a légi fuvarozó két egymást követő menetrendi időszakon belül nem kezdi meg működését;

b)	ha a légi fuvarozó a járat üzemeltetését vis maiornak nem minősülő okból felfüggeszti vagy megszakítja, és a járatot nem indítja újra hat hónapon belül;

c)	ha ennek más sajátos okai vannak.

(2) Az INAC, I.P. a következő esetekben vonhatja vissza az e törvényerejű rendelet alapján odaítélt engedélyeket:

a)	ha a légi fuvarozó nem tesz eleget azoknak a feltételeknek, amelyek alapján az engedély odaítélése és az engedély birtoklása történt;

b)	ha a légi fuvarozó hamis adatokat és információkat szolgáltat a 11. cikkben említett ügyekben, amely az említett cikkben megállapított kritériumok helytelen alkalmazásához vezet;

c)	közérdekre való hivatkozással;

d)	a 27. cikkben megállapított díjak megfizetésének elmaradása esetén;

e)	ha a légi fuvarozó a forgalmi jogokat nem hatékony módon használja, vagy ha az adott légi fuvarozó megsérti az uniós vagy a nemzeti versenyjogi előírásokat.

(3) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában vis maiornak minősül minden olyan előre nem látható vagy leküzdhetetlen esemény, amelynek hatásai a légi fuvarozó akaratán és ellenőrzésén kívül esnek, és kedvezőtlen hatással vannak az útvonal működtetésére nézve; ilyenek különösen a következők:

a)	természeti katasztrófák;

b)	az adott járat működtetését megakadályozó meteorológiai feltételek;

c)	a polgári repülés biztonságát fenyegető kockázatok;

d)	váratlan repülésbiztonsági hiányosságok;

e)	a légi fuvarozó működését befolyásoló sztrájkok;

f)	terror- vagy háborús cselekmények (hadüzenettel vagy anélkül);

g)	a jogrend különösen politikai instabilitás következményeként bekövetkező összeomlása.

(4) Az engedély az engedély jogosultjának kérésére is visszavonható.

19. cikk

Felügyelet

Azok a légi fuvarozók, amelyek az e törvényerejű rendelet rendelkezései alapján engedélyt kapnak a nem közösségi menetrend szerinti légi járat működtetésére, minden évben – az INAC, I.P. által megállapított határidőn belül – közlekedési statisztikát, éves működési beszámolót és más, az INAC, I.P. által felügyeleti célból felhasználható vagy az e törvényerejű rendelet megfelelő végrehajtásához szükséges anyagokat nyújtanak be.

20. cikk

Közzététel

Az INAC, I.P. e törvényerejű rendelet szerinti engedélyeket módosító vagy visszavonó határozatait a Diário da República II. sorozatában kell közzétenni.

IV. FEJEZET

A LÉGI JÁRATOK HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÉNEK FELTÉTELEI

21. cikk

Járat- és menetrend

(1) Amennyiben a légi közlekedési megállapodás ezt írja elő, az engedélyezett légi járattal kapcsolatos járat- és menetrendekhez az INAC, I.P. előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) Az engedély jogosultjának tartania kell magát a járat- és a menetrendhez, amelyeket ki kell hirdetni a nagyközönség számára.

22. cikk

Módosítások

(1) Ha a légiközlekedési megállapodás azt írja elő, a jóváhagyott menetrend minden módosításának, például a járatgyakoriság, a járat napja vagy ideje módosításnak, a légi jármű cseréjnek, a járat törlésének vagy a további járatok indításának feltétele az INAC, I.P. előzetes jóváhagyása, kivéve ha e módosításokra előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként kerül sor.

(2) Ha a légiközlekedési megállapodás azt írja elő, akkor az előző bekezdés alkalmazásában az engedélyek jogosultjainak be kell szerezniük a megállapodás másik szerződő állama légügyi hatóságainak szükséges jóváhagyását.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS ÉS A JOGKÖVETKEZMÉNYEK RENDSZERE

23. cikk

Ellenőrzés

(1) Az e törvényerejű rendelet rendelkezései betartásának ellenőrzése az INAC, I.P. feladata, a jogszabály által a más, tevékenységeikről az INAC, I.P. hatóságot tájékoztatni tartozó szervezetekre ruházott külön ellenőrző hatáskörök sérelme nélkül.

(2) A légiközlekedési vállalkozásoknak a vonatkozó kérelem keltének napjától számított 10 munkanapon belül az INAC, I.P. rendelkezésére kell bocsátaniuk az ellenőrzés céljára szükséges valamennyi dokumentumot.

24. cikk

Jogsértések

(1) A 2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelet által jóváhagyott, a polgári légi közlekedés szabályai megsértésének esetére vonatkozó rendszer alkalmazásának vonatkozásában a következő minősül nagyon súlyos jogsértésnek:

a)	a forgalmi jogok olyan szervezet által történő gyakorlása, amely a jogok gyakorlása vonatkozásában nem rendelkezik az e törvényerejű rendelet szerinti engedéllyel;

b)	a forgalmi jogok olyan szervezet által történő gyakorlása, amelyet erre nem jelöltek ki az e törvényerejű rendelettel összhangban;

c)	az engedélynek az engedély jogosultjától eltérő szervezet által történő igénybevétele;

d)	hamis nyilatkozat tétele az engedélyezési eljárás során;

e)	a forgalmi jogok engedéllyel rendelkező, de a kötelezően előírt érvényes biztosítással nem rendelkező szervezet általi gyakorlása;

f)	az éves közlekedési statisztika és az éves működési beszámoló az engedélyes által az INAC, I.P. részére történő benyújtásának elmulasztása, valamint az INAC, I.P. által az e törvényerejű rendelet rendelkezéseinek való megfelelés ellenőrzése érdekében kért dokumentumok benyújtásának megtagadása;

g)	a jóváhagyott menetrendek járatgyakoriság, járatnap vagy járatidő tekintetében történő módosítása, a légi jármű típusának módosítása, járattörlés vagy további járatok indítása az INAC, I.P. előzetes, a 22. cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyása nélkül.

(2) A 2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, a polgári légi közlekedés szabályai megsértésének esetére vonatkozó rendszer alkalmazásának vonatkozásában a következő minősül súlyos jogsértésnek:

a)	a légi fuvarozó nem kezdi meg az arra vonatkozóan kitűzött határidőn belül a nem közösségi menetrend szerinti járat működtetését, vagy nem a 18. cikk (2) bekezdése szerint vis maiornak minősülő okból függeszti fel vagy szakítja meg a járat működtetését;

b)	az engedélyezett légi járatokkal kapcsolatos járat- és menetrendeknek az INAC, I.P. hatósághoz a 21. cikk (1) bekezdése szerinti jóváhagyásra történő benyújtásának elmulasztása;

c)	az INAC, I.P. által jóváhagyott járat- és menetrendek a 21. cikk (2) bekezdésében előírt betartásának elmulasztása;

d)	az INAC, I.P. által jóváhagyott menetrendek a 21. cikk (2) bekezdésében előírt közzétételének elmulasztása;

e)	a 27. cikkben megállapított díjak megfizetésének elmulasztása.

(3) A gondatlanság és a jogsértésre tett kísérlet szintén szankcionálható.

25. cikk

Jogsértési eljárások

(1) A 2007. április 27-i 145/2007 sz. törvényerejű rendelettel összhangban az INAC, I.P. felelőssége a jogsértési eljárások kezdeményezése és lefolytatása, valamint a büntetések kiszabása és a további jogkövetkezmények megállapítása.

(2) Az e törvényerejű rendeletben megállapított jogsértések a polgári légi közlekedés szabályainak megsértésére alkalmazandó, a 2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelet által jóváhagyott rendszer hatálya alá tartoznak.

26. cikk

További jogkövetkezmények

(1) A2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelet II. fejezetének II. szakaszával, valamint az 1982. október 27-i 433/82 sz. törvényerejű rendelettel jóváhagyott, az 1989. október 17-i 356/89 sz. törvényerejű rendelettel, az 1995. szeptember 14-i 244/95 sz. törvényerejű rendelettel, a 2001. december 17-i 323/2001 sz. törvényerejű rendelettel és a 2001. december 24-i 109/2001 sz. törvénnyel módosított, a jogsértések esetében alkalmazandó általános szabályok 21. cikkével összhangban az INAC, I.P. határozhat úgy, hogy a 24. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjában meghatározott jogsértésre kirótt pénzbírság mellett további jogkövetkezményként a 2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelet 14. cikkével összhangban legfeljebb két évre megtiltja a légiközlekedési tevékenységek folytatását.

(2) A jogsértések jogkövetkezményeit a 2004. január 9-i 10/2004 sz. törvényerejű rendelet 13. cikkével összhangban lehet közzétenni.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Díjak

(1) A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor, valamint az engedély odaítélésekor is kezdeti díj fizetendő, amelynek összege az e törvényerejű rendelet 11. és 12. cikkében ismertetett körülmények fennállása esetén 50%-kal nő.

(2) Az e törvényerejű rendelet szerinti működési engedélyek jogosultjai az e törvényerejű rendeletben megállapított jogszabályi keretek végrehajtásának felügyeletével járó költségek alapján kiszámított éves díjat fizetnek.

(3) Az e cikkben előírt díjról a polgári légi közlekedési ágazatért felelős miniszter rendeletben határoz.

(4) Az előző bekezdésben említett rendelet közzétételéig az e cikkben megállapított díjakkal kapcsolatos valamennyi jogszabályi rendelkezés hatályban marad.

28. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 27. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül az 1992. április 23-i 66/92 törvényerejű rendelet hatályát veszti.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a törvényerejű rendelet a közzétételét követő napon lép hatályba.

9.3.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 70/31

Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 70/13

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (2)

„PAN DE ALFACAR”

EK-sz.: ES-PGI-0005-0890-05.09.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés:

„Pan de Alfacar”

2. Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1. A termék típusa:

2.4. osztály:

kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Pan de Alfacar” elnevezéssel ellátott termék legalább egy előállítási szakaszban kézzel készített kenyér, amely a következő formákat öltheti: kifli (bollo), kerek perec (rosco és rosca) vagy cipó (hogaza), melyek mind ugyanabból az alaptésztából készülnek.

A kiflik egyenesek, hosszúkás alakúak, elkeskenyedő, de legömbölyített csücskökkel, egyetlen hosszanti bevágással. A forgalmazott méretek:

—	80 gramm, hossza 20 ± 3,0 cm, szélessége 7,5 ± 2,0 cm,

—	125 gramm, hossza 24 ± 3,0 cm, szélessége 9 ± 2,0 cm,

—	250 gramm, hossza 38 ± 4,0 cm, szélessége 10 ± 2,0 cm.

A kisebbfajta perec (rosco) ellipszis formájú, lapított hengeres metszetű, aszimmetrikus. Egyetlen hosszanti irányú, függőleges bevágás található a legvastagabb részén. A végek összeillesztése kézzel történik, ezen a ponton a tészta vékonyabb, és nem látszik bemetszés. Ez a forma csak egy méretben készül, 250 grammos, méretei: hossza 34 ± 3,0 cm, szélessége 14 ± 2,0 cm, a közrefogott tér hosszabb átmérője 24 ± 3,0 cm.

A nagyobbfajta perec (rosca) kör alakú, metszete hengeres, nagyjából tengelyszimmetrikus. Jól látható a tésztavégek találkozása, amit kézzel alakítanak ki. Tetején körbefutó bemetszés látható, ami az összeillesztésnél megszakad. Ez a forma csak egy méretben készül, 500 grammos, méretei: külső átmérője 28 ± 3,0 cm, a közrefogott tér átmérője 14 ± 2,0 cm.

A cipó (hogaza) tökéletesen kerek, teteje enyhén kidomborodik. A cipó tetején sajátos rajzolat látható, négy egymásra merőleges vágás egy kicsi négyzetet fog közre. A cipó három méretben készül: 250 gramm (17 ± 2,0 cm-es alsó átmérővel), 500 gramm (24 ± 2,0 cm-es alsó átmérővel) és 1 000 gramm (32 ± 3,0 cm-es alsó átmérővel).

A kenyér szárazanyag-tartalma 65 és 80 % között mozog. Tésztája krémes fehér színű, rugalmas és puha. Sűrűn tartalmaz változó nagyságú és szabálytalan elhelyezkedésű hólyagocskákat. Aromája az ecetes és/vagy tejsavas erjedési folyamatokéra jellemző, de csak kevéssé vagy közepesen intenzív. Kérgének vastagsága közepes vagy vastag, meghaladja a másfél millimétert, színe aranyos, nem lisztezett, enyhén csillogó, és felszíne viszonylag sima.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

A „Pan de Alfacar” könnyen nyújtható búzalisztből készül Formula , melynek nyújthatósági és stabilitási aránya (P/L) 0,3–0,6. Az előállítási területen végzett korábbi kelesztésből származó természetes kovász pH-ja 4 és 6 közötti, (ez a kovász a kenyértészta készítéséhez felhasznált liszt 10 és 25 %-a közötti arányt képvisel). A liszthez adott víz alfacari forrásvíz (100 kg liszthez 55–62 litert adnak). A kenyértészta tartalmaz még biológiai élesztőt (Saccharomyces cerevisiae L.) (legfeljebb a tésztához felhasznált liszt tömege 3 %-ának megfelelő mennyiségben), valamint étkezési sót a hatályos technikai és egészségügyi jogszabályokban foglalt felső határok tiszteletben tartásával.

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

—

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A teljes előállítási folyamat a 4. pontban ismertetett földrajzi területen zajlik.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A forgalomba kerülő kenyér az eredetiségét igazoló címkéről ismerhető fel.

A címkén azonos látómezőben kell feltüntetni a „Pan de Alfacar” megnevezést és az Európai Unió logóját.

Az igazoló címkét a „Pan de Alfacar” termékleírásának feltételeit teljesítő gazdasági szereplők kérvényezhetik.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása:

Alfacar és Víznar települések területe. Mindkét település a Vega de Granada térség északkeleti részén található, hasonló természetes környezetben. Vizüket az alfacari forrás adja, az éghajlat közepesen nedves kontinentális mediterrán, a földközi-tengeri hegyvidékekre jellemző, közvetlen környezetét meghatározza a Sierra de Huétor Természetvédelmi terület. A két település együttes kiterjedése 29,4 km2, a lakott területek átlagos tengerszint feletti magassága 980 m.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel:

A „Pan de Alfacar” elnevezés elsősorban, de nem kizárólag a történelmi és kereskedelmi hagyomány miatt kapcsolódott össze a termékkel, melynek hírneve a XX. században szilárdult meg. A kapcsolat azonban a földrajzi környezettel is erős, mivel a termék sajátosságai főleg az eredetével magyarázhatók.

5.1. A földrajzi terület sajátosságai:

Természeti tényezők

—

A helyi földrajzi környezet sajátosságai:

Az előállítási terület a Sierra de Alfaguara alsó lejtőin fekszik, a Sierra de Huétor Természetvédelmi terület tőszomszédságában és nem messze a Sierra Nevada Nemzeti Parktól. Ez a kenyér készítése szempontjából meghatározó mikrokörnyezetet eredményez. Egyrészt sajátos helyi mikroflórája van: olyan élesztőgombák, tejsavas és ecetes baktériumok találhatók itt, amelyek meghatározóak a kenyér készítéséhez használt kovász mikrobiológiai egyensúlya szempontjából. Másrészt sajátos éghajlat jellemzi: hegyvidéki mediterrán klíma (közepesen nedves kontinentális mediterrán), ami a helyi mikrobiológiával együtt teremti meg a kenyértészta kelesztéséhez szükséges biológiai folyamatok feltételeit.

—

Helyi hidrogeológiai adottságok:

A „Pan de Alfacar” előállítási területe egy jelentős víztározón található, amely a jól ismert alfacari forrásban tör felszínre. Ez a forrás az időjárási körülményektől függetlenül mindig azonos hidrotermikus, hidrokémiai és izotópikus jellemzőkkel rendelkezik. A forrásvíz fizikai-kémiai jellemzői a következő három tulajdonságban foglalhatók össze:

—	közepes ásványianyag-tartalom,

—	közepes-magas lúgosság,

—	közepes-magas keménység.

Emberi tényezők

—	A „Pan de Alfacar” előállításában használt hagyományos eljárások a következők:

—	A kenyértészta víztartalmát 55 és 62 % közöttire állítják be, ettől az félpuha lesz.

—	A tészta hőmérséklete gyúrás után 21 és 27 °C közötti.

—	A kovászt liszttel újra átgyúrják, majd kis ideig fatálakban kelesztik.

—	A tésztát egészben és kiszaggatva is pihentetik: gyúrás után egészben pihentetik, 5-től 20 percig terjedő ideig majd a kiszaggatott tésztát is legalább 15 percig hagyják állni.

—	A formákat kézzel alakítják ki.

—	A kelesztés egyszeri, folyamatos, természetes körülmények között történik, legalább egy, legfeljebb két óra hosszan.

—	Az egyes darabokat hosszanti irányban függőlegesen bemetszik.

—	A kenyeret tűzálló kemencékben sütik.

—	A „Pan de Alfacar” nem süthető az aznapi első sütésben.

5.2. A termék sajátosságai:

—	A „Pan de Alfacar” szárazanyag-tartalma 65 és 80 % közötti.

—	Jellemző aromája a kenyértészta erjesztésekor kialakuló aromák együttese (ecetes és/vagy tejsavas erjedés), közepesen vagy kissé intenzív.

—

A „Pan de Alfacar” kenyérbél jellemzői:

—	állaga rugalmas, puha,

—	színe krémfehér,

—	lyukacsossága sűrű, változó nagyságú és szabálytalan elhelyezésű hólyagocskákkal.

—

A „Pan de Alfacar” kérgének jellemzői:

—	vastagsága közepes vagy vastag, meghaladja az 1,5 mm-t,

—	színe aranyos, liszt nélküli, enyhén csillogó, viszonylag sima.

—	A „Pan de Alfacar” megjelenési formái és méretei: A különböző megjelenési formák súlyának és (méretei által meghatározott) térfogatának egymáshoz viszonyított aránya igen jellemző, jelzi a termék sűrűségét.

5.3. A földrajzi terület és a termék minősége vagy jellemzői (OEM esetében) vagy a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője (OFJ esetében) közötti okozati kapcsolat:

—	A „Pan de Alfacar” szárazanyag-tartalma 65 és 80 % közötti. Végleges szárazanyag-tartalmát a természetes és emberi tényezők is befolyásolják. A felhasznált víz, a tészta nedvessége és a sütés ideje határozza meg.

—	A „Pan de Alfacar” jellemző aromái: A „Pan de Alfacar” jellemző aromái a kenyértészta erjedési folyamata során alakulnak ki, emberi és természetes tényezők eredményeképpen.

A meghatározó természetes tényezők:

—	az alfacari forrás vizének sajátos fizikai-kémiai összetétele, ami kedvezően befolyásolja a kovász és a kenyértészta erjedését,

—

a természetes hegyvidéki mediterrán környezet (Sierra de Huétor természetvédelmi terület) szélsőséges időjárási viszonyokat teremt (hőmérséklet és csapadék) az erjedés szempontjából; a terület természetes növényzete egyfajta erdei mikrobiológiát kölcsönöz, amely természetesen megjelenik a kovász, majd a kenyértészta erjedése során.

Másrészt meg kell említeni a főbb emberi befolyásokat:

—	a kenyértésztát egészben is pihentetik,

—	a kovász készítésekor használt faedények ideális körülményeket teremtenek az erjedés finomításához, kedveznek bizonyos mikrobiológiai állományok kialakulásának, továbbá megismételhetővé teszik az erjedési folyamatot,

a műhelyek klímáját (hőmérséklet és páratartalom) szabályozzák, a tészta kelesztésének körülményeit és kelesztési idejét ellenőrzik.

—	A „Pan de Alfacar” kenyérbél jellemzői: Színe, lyukacsossága és textúrája is természetes és emberi tényezők kölcsönhatásában alakul ki.

A legfontosabb természetes tényező:

—	az alfacari forrásvíz. Ennek sajátos fizikai-kémiai jellemzői ösztönzően hatnak a könnyen nyújtható liszt gluténszerkezetére, növelve annak széndioxid-megkötési képességét.

A kapcsolódó emberi tényezők:

—	a tészta nedvességtartalma alapvető, a liszt típusával és a tészta gázmegtartó képességével egyetemben,

—	a tészta egészben történő pihentetése kedvez az egyenlőtlen tésztaszerkezet kialakulásának, megerősíti a gyúrás során kialakított fehérjevázat, amitől javul a tészta gázmegkötő képessége,

—	szakszerű darabolás gázveszteség nélkül,

—	a darabokban való pihentetés éppúgy fontos, mint az egészben történő pihentetés, ugyanis biztosítja a kenyér jó szerkezetét az újabb nyomkodás, formázás előtt,

—	a darabokat kézzel formázzák,

—	a függőleges bemetszés kihat a pékáru térfogatára és a kenyérbél állagára, ugyanis nagyobb gázveszteséget eredményez, mint a ferde bemetszés. Ennek következtében sütés közben kevésbé nő meg a térfogat, és a tészta kissé tömörebb lesz,

—	a kenyerek formája is kihat a gázveszteségre és a tészta állagára.

A felhasznált búzaliszt fajtája és az előállítási folyamat határozza meg az elkészült termék tésztájának színét.

—

A „Pan de Alfacar” kérgének jellemzői:

—	A „Pan de Alfacar”-ra jellemző, 1,5 mm-t meghaladó vastagságú kéreg kialakulása a kelesztésnek, a tészta nedvességtartalmának és a sütéshez használt kemencéknek a függvénye, de az optimális sütési idők betartása is szerepet játszik kialakulásában.

—	A kéreg enyhe csillogása annak köszönhető, hogy a „Pan de Alfacar” nem készülhet első sütésben, így a pékáru sütésekor a kemencében már stabil hőmérséklet és páratartalom alakult ki.

—	A kéreg arany színe a búzalisztből sütött árukéra jellemző, de a sütési idő és hőmérséklet is hozzájárul.

—	A kéreg simasága a tészta nedvességtartalmának és a kelesztési folyamatnak tudható be.

—

A „Pan de Alfacar” megjelenési formái és méretei:

A péksütemények mérete, amely jelzi a kenyér sűrűségét és kigolgozottságát, a felhasznált összetevőknek és az elkészítési folyamatnak köszönhető. Ezeket ugyanazok a természetes és emberi tényezők határozzák meg, mint a kenyérbél jellemzőinél említettek.

—	A „Pan de Alfacar” elnevezés ismertsége: Több kereskedelmi, reklámipari, társadalmi, gazdasági és történelmi tény tanúsítja a „Pan de Alfacar” elnevezés kereskedelmi márkanévként való használatát a XVI. századig visszamenőleg.

—

A „Pan de Alfacar” elnevezés kereskedelmi reklámokban való használata:

A „Pan de Alfacar” elnevezés a szállítóeszközökön és az eladóhelyeken 1970 óta használatos kereskedelmi megjelölés. A „Pan de Alfacar” elnevezés ismertségét vizsgáló tanulmány feltárta, hogy az elnevezés Granada tartomány lakossága körében közhasználatos.

—

A „Pan de Alfacar” elnevezés kereskedelmi hírneve a sajtóban:

1982 óta számtalan újságcikk jelent meg helyi és országos kiadványokban, szakmai magazinokban és internetes nemzetközi kiadványokban, melyek mind tanúsítják a „Pan de Alfacar” elismertségét, az alfacari pékipar XVI. századra visszanyúló hagyományát, a pékek hozzáértését, a termék jellemzőit és a díjakat, melyeket nyert.

—

A „Pan de Alfacar” megkülönböztető tulajdonságainak említése:

A „Pan de Alfacar” minőségéről beszámoló, az általános és a szakmai sajtóban közzétett technikai ismertetőkön túl José Carlos Capel 1991-ben megjelent könyve („El pan: elaboración, formas, mitos, ritos y gastronomía. Glosario de los panes de España” – (A kenyér: készítése, fajtái, mítoszok és rítusok a gasztronómiában)) is említi a »roscos de Alfacar«-t, a kisebbfajta perecet, ami a „Pan de Alfacar” tésztájából készül.

—

A kenyérkészítés jelentősége.

Bosque Laurel földrajztudós is megjegyezte: „1950-ben Alfacar és Víznar települések már uralták a Granada környéki kenyérkészítést, Granada kenyérellátásának fellegvárát képezték. Ez idő tájt a tartományi fővárosban napi 7 000 kg alfacari kenyeret adtak el, amely kitűnő minőségének köszönhetően nagy megbecsülésnek örvend a fogyasztók körében.”

—

Irodalmi utalások a „Pan de Alfacar” társadalmi-gazdasági jelentőségére:

2008-ban monográfia jelent meg a „Pan de Alfacar”-ról „El pan de Alfacar: tahonas y hornos tradicionales” (Az alfacari kenyér: hagyományos sütödék és péküzemek) (Reyes Mesa, J.M. et. al., 2008.), amely áttekinti e termék történetét a XVI. századtól napjainkig.

Több történelmi-földrajzi kiadvány és telekkönyvi kutatás mutat rá a „Pan de Alfacar” jelentőségére. A legfontosabbak: „Libro de Apeo y Repartimiento de Alfacar de 1571 y de Víznar en 1572 tras la reconquista de Granada” (Földmérés és -újraelosztás Alfacarban 1571-ben és Víznarban 1572-ben Granada visszahódítása után) (Tomás López és Vargas Machuca, a „Diccionario Geográfico de Málaga y Granada”-ban (Málaga és Granada Földrajzi szótára) (kézirat, 1795., Biblioteca Nacional, Madrid); „Catastro del Marqués de la Ensenada” (Ensenada márki telekkönyve), 1752.; az „Anales de Granada: descripción del reino de Granada y ciudad de Granada, crónica de la Reconquista (1482-1492) sucesos de los años 1588-1646” (Granada története: a granadai királyság és Granada városa, a visszahódítás krónikája (1482-92) és az 1588–1646 közötti évek történései) (F. Henríquez de Jonquera, 1987.); és végül a „Diccionario Geográfico, Estadístico e Histórico de España y sus posesiones de Ultramar” (Spanyolország és annak tengerentúli területei földrajzi, statisztikai és történelmi szótára) (Pascual Madoz, 1845-1850.).

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet (3), 5. cikkének (7) bekezdése)

Az elnevezéshez tartozó termékleírás teljes szövege (spanyol nyelven) a következő internetcímen olvasható:

http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/export/sites/default/comun/galerias/galeriaDescargas/cap/industrias-agroalimentarias/denominacion-de-origen/Pliegos/Pliego_pan_alfacar.pdf

vagy

közvetlenül az andalúz Mezőgazdasági, Halászati és Környezetvédelmi Minisztérium weboldaláról (http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal), a következő hozzáférési útvonalat követve: „Industrias Agroalimentarias”/„Calidad y Promoción”/„Denominaciones de Calidad”/„Otros Productos”; a termékelírás a termékmegjelölés alatt található.

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.

(3) L. 2. lábjegyzet.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.070.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 70

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	56. évfolyam 2013. március 9.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2013/C 070/01	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6808 – PAI Partners/Industrial Parts Holding) ( 1 )	1

	III Előkészítő jogi aktusok
	Európai Központi Bank
2013/C 070/02	Az Európai Központi Bank véleménye (2012. december 11.) a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (CON/2012/103)	2

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 070/03	Euroátváltási árfolyamok	9

2013/C 070/04	A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2012. június 19-én tartott ülésén megfogalmazott véleménye a COMP/39.966 – gázszigetelt kapcsolóberendezések – bírságok ügyre vonatkozó határozattervezetről – Előadó: Írország	10

2013/C 070/05	A meghallgató tisztviselő zárójelentése – COMP/39.966 – Gázszigetelt kapcsolóberendezések (a bírságok újbóli kiszabása)	11

2013/C 070/06	A Bizottság határozatának összefoglalója (2012. június 27.) amely határozat módosítja az EK-Szerződés 81. cikke (jelenleg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke) és az EGT-megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban 2007. január 24-én hozott C(2006) 6762 végleges határozatnak a Mitsubishi Electric Corporation és a Toshiba Corporation vállalkozásokat érintő részét (COMP/39.966 – Gázszigetelt kapcsolóberendezések – Bírságok ügy) (az értesítés a C(2012) 4381. számú dokumentummal történt) ( 1 )	12

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2013/C 070/07	Portugál nemzeti eljárás a korlátozott légiforgalmi jogok odaítélésére	14

2013/C 070/08	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	26

2013/C 070/09	A tagállamok által közölt információk a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) ( 1 )	27

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Beruházási Bank
2013/C 070/10	Ajánlattételi felhívás – Az EBBI 2. Szociális Innovációs Versenye	28

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2013/C 070/11	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6865 – Oaktree/Countryside) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	29

2013/C 070/12	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6796 – Aegean/Olympic II) ( 1 )	30

	EGYÉB JOGI AKTUSOK
	Európai Bizottság
2013/C 070/13	Módosítás iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján	31

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3090
JPY	Japán yen	125,50
DKK	Dán korona	7,4573
GBP	Angol font	0,87100
SEK	Svéd korona	8,3239
CHF	Svájci frank	1,2355
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,4435
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,443
HUF	Magyar forint	297,64
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7010
PLN	Lengyel zloty	4,1380
RON	Román lej	4,3587
TRY	Török líra	2,3490
AUD	Ausztrál dollár	1,2738
CAD	Kanadai dollár	1,3470
HKD	Hongkongi dollár	10,1525
NZD	Új-zélandi dollár	1,5789
SGD	Szingapúri dollár	1,6317
KRW	Dél-Koreai won	1 427,23
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,8996
CNY	Kínai renminbi	8,1413
HRK	Horvát kuna	7,5908
IDR	Indonéz rúpia	12 676,07
MYR	Maláj ringgit	4,0658
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,221
RUB	Orosz rubel	40,1213
THB	Thaiföldi baht	38,903
BRL	Brazil real	2,5578
MXN	Mexikói peso	16,6598
INR	Indiai rúpia	71,1770