ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2013.030.hun |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Tájékoztatások és közlemények |
56. évfolyam |
Közleményszám |
Tartalom |
Oldal |
|
II Közlemények |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK |
|
|
Tanács |
|
2013/C 030/01 |
||
|
Európai Bizottság |
|
2013/C 030/02 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6777 – Yazaki Europe/S-Y Systems Technologies Europe) ( 1 ) |
|
2013/C 030/03 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6738 – Goldman Sachs/KKR/QMH) ( 1 ) |
|
2013/C 030/04 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6731 – Vitronet/Infinity) ( 1 ) |
|
|
III Előkészítő jogi aktusok |
|
|
Európai Központi Bank |
|
2013/C 030/05 |
||
|
IV Tájékoztatások |
|
|
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK |
|
|
Tanács |
|
2013/C 030/06 |
||
2013/C 030/07 |
||
|
Európai Bizottság |
|
2013/C 030/08 |
||
2013/C 030/09 |
||
|
V Hirdetmények |
|
|
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK |
|
|
Európai Beruházási Bank |
|
2013/C 030/10 |
Egyetemikutatás-támogatási intézkedés: a Választási Bizottság 2012. évi EIBURS-döntései |
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg |
HU |
|
II Közlemények
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
Tanács
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/1 |
Az ellenőrzött anyagminták átadásáról szóló 2001/419/IB tanácsi határozat 3. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontok jegyzéke
2013/C 30/01
Ausztria
Bundesminsterum für Inneres |
Bundeskriminalamt |
Josef-Holaubek-Platz 1 |
1090 Wien |
Tel. +43 2483685621 |
Fax +43 2483685690 |
E-mail: BMI-II-BK-6-2-1@bmi.gv.at |
Belgium
Police Fédérale |
DGJ/DJP/Service Central Drogues |
Rue Frits Toussaint 47 |
1050 Bruxelles |
Tel. +32 26427894 |
Fax +32 26427898 |
E-mail: dgj.djp.drugs.synthetiques@police.be |
Bulgária
Supreme Cassation Prosecutor’s Office |
1061 Sofia ‘Vitosha’ Blvd. |
Tel. +359 29219330 |
Fax +359 29885895 |
E-mail: mpp_vkp@prb.bg |
Ciprus
Pharmaceutical Services |
Ministry of Health |
1475 Nicosia |
Tel. +357 608607 / 608 |
Fax +357 22608649 / 793 |
E-mail: phscentral@phs.moh.gov.cy |
apantelidou@phs.moh.gov.cy |
Cseh Köztársaság
The Police of the Czech Republic |
National Drug Headquarters |
P.O. Box 62/NPC |
170 89 Praha |
Tel. +420 974836510 |
Fax +420 974836519 |
E-mail: npdc@mvcr.cz |
Dánia
Danish National Police |
Police Department |
National Centre of Investigation |
Polititorvet 14 |
1780 Copenhagen V |
Tel. +45 33148888 |
Fax +45 33322771 |
E-mail: nec@politi.dk |
Egyesült Királyság
Drugs Intelligence Unit |
Forensic Science Service |
Drugs Team |
Operational Headquarters |
Priory House |
Gooch Street North |
Birmingham |
B5 6QQ |
Tel. +44 1216076821 |
Fax +44 1216224756 |
E-mail: diu@fss.pnn.police.uk |
Észtország
Estonian Forensic Science Institute |
Tervise 30 |
13419 Tallinn |
Tel. +372 6636600 |
E-mail: kohtuekspertiis@ekei.ee |
Finnország
National Bureau of Investigation |
Forensic Laboratory |
P.O. Box 285 |
FI-01301 Vantaa |
Tel. +358 718786336 |
Fax +358 718786303 |
E-mail: kemia.huume.rtl.krp@poliisi.fi |
Franciaország
ANSM |
Pôle Stupéfiants et psychotropes |
143-147 boulevard Anatole-France |
93285 Saint-Denis Cedex |
Tel. +33 155873633 / 3590 |
Fax +33 155873592 |
E-mail: marie-anne.courne@ansm.sante.fr |
stephane.lucas@ansm.sante.fr |
Görögország
Ministry of Finance |
General Directorate of General State Chemical Laboratory |
3rd Chemical Service of Athens Department of Narcotics |
An. Tsoha Street 16 |
115 21 Athens |
Tel. +30 2106479333 |
Fax +30 2106479303 / 6481587 |
E-mail: narkot@ath.forthnet.gr |
Hollandia
Nederlands Forensisch Instituut (Netherlands Forensic Institute) |
Laan van Ypenburg 6 |
2497 GB The Hague |
Postacím:
P.O. Box 24044 |
2490 AA The Hague |
Tel. +31 708886283 / 708886270 |
Fax +31 708886557 |
Írország
Garda National Drugs Unit |
An Garda Síochána |
Dublin Castle |
Dublin 2 |
Tel. +353 16669900 |
Fax +353 16699985 |
Lengyelország
Central Bureau of Investigation, Police Headquarters |
Pulawska 148/150 |
02-624 Warsaw |
Tel. +48 226015049 |
Fax +48 226015019 |
E-mail: cbs@policja.gov.pl |
Lettország
Forensic Research Department of the State Police |
Bruninieku street 72B |
Rīga, LV-1009 |
Tel. +371 67208405 |
E-mail: kimiki@ec.vp.gov.lv |
Litvánia
Lithuanian Criminal Police Bureau |
Saltoniskiu str. 19 |
LT-08105 Vilnius |
Tel. +370 52719768 / 52717928 |
Fax +370 52717917 |
E-mail: lkpb.rastine@policija.lt |
drugs@policija.lt |
Luxemburg
Laboratoire National de Santé |
Division «Toxicologie» |
162A, avenue de la Faiencerie |
1511 Luxembourg |
Tel. +352 466644474 / 466644472 |
Fax +352 221331 |
Magyarország
National Police Headquarters |
Central Drug Administration Unit |
Budapest |
Teve St. 4–6. |
1139 |
Postacím:
Budapest |
P.O. Box 314 |
1903 |
Tel. +36 14435618 |
Fax +36 14435514 |
E-mail: kincsesi@orfk.police.hu |
Engedélyezési programok:
Office of Health Authorisation and Administrative Procedures |
Department of Narcotic Drugs Control |
Budapest |
Zrínyi St. 3. |
1051 |
Tel. +36 13257970 |
Fax +36 13110063 |
E-mail: narcotic@eekh.hu |
Málta
Malta Police Drug Squad |
Police HQ |
Floriana |
Tel. +356 22942021 |
Fax +356 21239909 |
E-mail: neil.harrison@gov.mt |
Németország
Bundesinstitut für Arzneimittel und Medizinprodukte Bundesopiumstelle |
Kurt-Georg-Kiesinger-Allee 3 |
53175 Bonn |
Tel. +49 22820730 |
Fax +49 2282075210 |
E-mail: btm@bfarm.de |
Olaszország
Direzione centrale per i servizi antidroga |
Via Torre di Mezzavia 9 |
00173 Roma RM |
Tel. +39 064651 |
Fax +39 0646523689 / 0646523885 |
E-mail: direzione.antidroga@interno.it |
Portugália
Police Scientific Laboratory |
Head of Toxicology Unit |
Rua Gomes Freire 174.o |
1169-007 Lisboa |
Tel. +351 218641740 |
Fax +351 213150808 |
E-mail: lpc.toxicologia@pj.pt |
Románia
Ministry of Administration and Interior |
General Directorate of the Romanian Police |
Central Laboratory for Drug Analysis and Profiling |
Șos. Ștefan cel Mare No 13-15, 2nd district |
Bucharest |
Tel. +40 212082525-26792 |
Fax +40 213100522 |
E-mail: laborator-co@politiaromana.ro |
Spanyolország
Oficina Central Nacional de Estupefacientes (OCNE) |
Complejo Policial de Canillas |
Comisaría General de Policía Judicial |
C/ Julián González Segador, s/n |
28043 Madrid |
Tel. +34 915822540 / 915822560 |
Fax +34 915822980 |
E-mail: cenci@dgp.mir.es |
Svédország
Swedish National Laboratory of Forensic Science (SKL) |
Statens kriminaltekniska laboratorium |
SE-581 94 Linköping |
Tel. +46 105628300 |
Fax +46 105628047 |
E-mail: skl@skl.polisen.se |
Szlovákia
Presidium of the Police Force |
Bureau of International Police Cooperation |
Račianska 45 |
812 72 Bratislava |
Tel. +421 961056450 |
Fax +421 961056459 |
E-mail: spocumps@minv.sk |
Szlovénia
General Police Directorate |
National Forensic Laboratory |
Vodovodna 95 |
SI-1000 Ljubljana |
Tel. +386 14284493 |
Fax +386 14284986 |
GSM +386 41719892 |
E-mail: nfl@policija.si |
sonja.klemenc@policija.si |
Európai Bizottság
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/4 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám COMP/M.6777 – Yazaki Europe/S-Y Systems Technologies Europe)
(EGT-vonatkozású szöveg)
2013/C 30/02
2012. január 25-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:
— |
a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, |
— |
elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32013M6777 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz. |
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/4 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám COMP/M.6738 – Goldman Sachs/KKR/QMH)
(EGT-vonatkozású szöveg)
2013/C 30/03
2012. december 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:
— |
a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, |
— |
elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6738 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz. |
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/5 |
Bejelentett összefonódás engedélyezése
(Ügyszám COMP/M.6731 – Vitronet/Infinity)
(EGT-vonatkozású szöveg)
2013/C 30/04
2013. január 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak németül nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:
— |
a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek, |
— |
elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32013M6731 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz. |
III Előkészítő jogi aktusok
Európai Központi Bank
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/6 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE
(2012. november 27.)
az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról, valamint az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet módosítására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról
(CON/2012/96)
2013/C 30/05
Bevezetés és jogalap
2012. szeptember 27-én az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az EKB hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (1) (a továbbiakban: az SSM („Single Supervisory Mechanism” – egységes felügyeleti mechanizmus) rendelettervezet). Ugyanezen a napon az EKB az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletet módosító rendeletre irányuló javaslatról (2) (a továbbiakban: az EBH (Európai Bankhatóság) rendelettervezet), tekintettel annak az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló …/…/EU tanácsi rendelettel való kölcsönhatásaira.
2012. november 5-én az EKB az Európai Parlamenttől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 282. cikkének (5) bekezdése alapján felkérést kapott arra, hogy alkosson véleményt az EBH rendelettervezetről.
Az EKB-nak az SSM rendelettervezettel kapcsolatos véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdésén alapul. Az EKB-nak az EBH rendelettervezettel kapcsolatos véleményalkotásra szolgáló hatásköre a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel az EBH rendelettervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének („KBER”) a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában való részvételét. Az EBH rendelettervezet figyelembe veszi az EKB-nak a Szerződés 127. cikke (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően külön feladatokkal történő megbízását, valamint az SSM rendelettervezetet.
Mivel mindkét szövegtervezet az egyes felügyeleti feladatoknak az EKB-ra történő ruházásáról, valamint az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozataláról rendelkezik, továbbá az ezekre a szövegtervezetekre vonatkozó eltérő jogalkotási eljárások ellenére, az EKB a két javaslatról egységes véleményt fogadott el. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.
1. Általános észrevételek
1.1. |
Az SSM rendelettervezet az euroövezet állam- illetve kormányfőinek 2012. június 29-i csúcstalálkozóján megfogalmazott, az SSM-re vonatkozó javaslatok előterjesztésére vonatkozó felkérésnek tesz eleget (3). Az EKB általánosságban üdvözli az olyan javaslatokat, amelyek összhangban vannak az Európai Tanács elnökének 2012. június 26-án kelt jelentésében (4) foglalt főbb megállapításokkal, valamint az Európai Tanács 2012. június 29-i valamint október 18-i következtetéseivel. A gazdasági és monetáris unió szerkezete alapvető megerősítésre szorul a bankok és az egyes euroövezeti tagállamok kormányzatai közti kedvezőtlen összekapcsolódások megszüntetése, valamint az euroövezeti pénzügyi piac töredezettsége jelenlegi folyamatának visszafordítása érdekében. |
1.2. |
Az SSM létrehozatalának hozzá kell járulnia a bankrendszerbe vetett bizalom helyreállításához, valamint a bankközi hitelezésnek és a határon átnyúló hiteláramlásnak a valamennyi résztvevő tagállamra irányadó, az EKB és a nemzeti felügyelők bevonását magába foglaló rendszeren alapuló független integrált felügyeleten keresztül történő újjáélesztéséhez. Az SSM ezen túlmenően – a nemzeti torzulások megszüntetése és az integrált valutaövezet szükségleteinek jobb tükrözése által – hozzá fog járulni a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egységes szabálykönyv hatékony alkalmazásához, valamint a felügyeleti eljárások és gyakorlatok harmonizációjához. E vonatkozásban az EKB készen áll arra, hogy ellássa az SSM rendelettervezetben foglalt, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó új feladatokat. Az EKB úgy véli, hogy a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése képezi a megfelelő jogalapot ez egyes felügyeleti feladatok EKB-ra történő gyors és hatékony telepítéséhez. |
1.3. |
Az EKB támogatja az Európai Tanács elnökének a gazdasági és monetáris unióról, valamint az integrált pénzügyi keretrendszerről szóló időközi jelentésében (5) foglalt következtetéseket. Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy az Európai Tanács a nemzeti szanálási keretrendszerek (6) és a betétbiztosítási keretrendszerek (7) harmonizációjára vonatkozó, a jogalkotási javaslatokban foglalt rendelkezések mihamarabbi, valamint a banki tőkekövetelményekre vonatkozó javaslatok (8) 2012. végéig történő elfogadására hív fel, amely alátámasztaná az SSM végrehajtását. Ezen túlmenően az időközi jelentés rámutatott, hogy egy integrált pénzügyi keretrendszert nem lehet az integráltabb fiskális és gazdasági keretrendszerek felé tett lépések nélkül elképzelni, valamint hangsúlyozta az egységes szanálási mechanizmus elérése érdekében történő további előrelépés szükségességét is. Az EKB véleménye szerint a jól működő pénzpiaci unió elérése érdekében az Európai Bankrendezési Hatóságot a középpontba állító egységes szanálási mechanizmus valóban az SSM szükségszerű kiegészítője. Erre tekintettel egy ilyen mechanizmust kell létrehozni, vagy legalábbis pontos határidőket kell meghatározni annak létrehozatalára addigra, amikor az EKB teljes mértékű felügyeleti felelősséget vállal, azaz a lentebb hivatkozott átmenti időszak végéig. |
1.4. |
Az EKB szemszögéből nézve az SSM rendelettervezetnek az alábbi főbb alapelveknek kell megfelelnie. Először, az EKB-nak az SSM keretein belül képesnek kell lennie a rábízott feladatok eredményes és megalkuvás nélkül történő ellátására a jó hírének kockáztatása nélkül. Másodszor, az EKB-nak függetlennek kell maradnia valamennyi feladata ellátása során. Harmadszor, szigorúan el kell különíteni az EKB-nak a felügyelettel kapcsolatos új feladatait és a Szerződében rá ruházott monetáris politikai feladatokat. Negyedszer, az EKB-nak képesnek kell lennie a nemzeti felügyeleti hatóságok tudásának, szakértelmének és működési forrásainak teljes körű igénybevételére. Ötödször, az SSM-nek a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát alátámasztó alapelvekkel teljes összhangban, valamint a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyvének történő teljes megfelelésben kell működnie. E tekintetben az EKB szintén üdvözli az euorövezeten kívüli tagállamok SSM-be történő bevonásának a lehetőségét a felügyeleti gyakorlatok Európai Unión belül történő nagyobb harmonizációjának biztosítása, és ezáltal a belső piac erősítése érdekében. Hatodszor, az EKB kész megfelelni a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos elszámoltathatóság legmagasabb szintjének. |
1.5. |
Először, annak érdekében, hogy az SSM hatékony felügyelet végezzen, az SSM rendelettervezet a szükséges kapcsolódó felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel összefüggésben az EKB-t egyes felügyeleti feladatokkal bízza meg, valamint az információkhoz történő közvetlen hozzáférést biztosít számára. Ez alapvető annak biztosítása érdekében, hogy az SSM hatékonyan lássa el a feladatait. Az EKB üdvözli a valamennyi hitelintézetre történő kiterjesztést. Ez a bankok közti egyenlő versenyfeltételek fenntartása, valamint a bankrendszer szegmentációjának megelőzése érdekében fontos. Végezetül, a makrporudenciális felügyeleti hatásköröknek az EKB-ra történő javasolt ruházása üdvözlendő, mivel az EKB képes lesz a makro- és a mikroprudenciális politikák használatát koordinálni. Az EKB megjegyzi továbbá, hogy az SSM rendelettervezet biztosítja, hogy az EKB a felügyeleti feladatai ellátása során a hitelintézetek megbízhatóságát és biztonságát, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását ösztönözze (9), amely magában foglalja azt is, hogy a feladatai makroprudenciális jelleggel is bírnak. Az EKB úgy véli, hogy az SSM rendelettervezetnek lehetővé kell tennie az uniós jog által biztosított makroprudenciális eszközök aktiválását, akár az EKB, akár a nemzeti hatóságok kezdeményezésére. Különösképpen a nemzeti hatóságoknak – a pénzügyi stabilitásért való felelősségükre, valamint a nemzetgazdaságokhoz és pénzügyi rendszerekhez való közelségükre és ismereteikre (10) való tekintettel – kell megfelelő eszközökkel rendelkezniük a résztvevő tagállamok adott helyzetével kapcsolatos makroprudenciális kockázatok orvoslása érdekében, az SSM-nek az ilyen kockázatok hatékony kezelése érdekében történő fellépése lehetőségének sérelme nélkül. Tekintettel a makro- és mikroprudenciális felügyelet, valamint a Kormányzótanácsnak a pénzügyi stabilitásért való felelőssége közötti funkcionális elkülönülés fontosságára, meghatározott eljárásokat kell életbe léptetni az SSM keretrendszeren belül a Kormányzótanács bevonása érdekében, tekintettel az EKB makroprudenciális intézkedéseire vonatkozó döntéseire. |
1.6. |
Másodszor, az EKB-nak az SSM rendelettervezet által ráruházott feladatokat a KBER-nek a Szerződés 127. cikkében (11) meghatározott célkitűzései sérelme nélkül kell ellátnia. Az EKB biztosítani fogja, hogy az SSM keretében végzett tevékenységei ne gyakoroljanak hatást a KBER-nek a Szerződésben, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) meghatározott feladatainak ellátására, és azok ne veszélyeztessék az intézményi keretrendszerét. A Szerződés és az Alapokmány (12) értelmében az EKB teljes függetlenséget (13) élvez a feladati gyakorlása során, amely magában foglalja a Szerződés 127. cikk (6) bekezdése alapján ráruházott felügyeleti feladatokat is. E tekintetben a Szerződésnek az EKB függetlenségével kapcsolatos követelménye az egész intézményre vonatkozik, azaz magában foglalja annak testületeit, mint például a felügyeleti testületet és annak tagjait az SSM rendelettervezet alapján meghatározott feladataik ellátása során. Továbbmenve, az EKB függetlensége szintén magába foglalja a felügyelők működési függetlenségét, mint ahogy arra a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság közelmúltban elfogadott hatékony banki felügyeletre vonatkozó alapelvei (14) (a továbbiakban: Alapelvek) is hivatkoznak. |
1.7. |
A felügyelet hatékonyságának a biztosítása érdekében az Alapelvekhez kapcsolódó egy másik szempont a felügyelőknek a feladataik közérdek védelme érdekében történő gyakorlásához nyújtott megfelelő jogi védelem. E tekintetben az EKB számos tagállamban és globális szinten is a felügyelők felelősségének korlátozására irányuló jogalkotói tendenciát, valamint ítélkezési gyakorlatot észlel. Az EKB úgy tekinti, hogy az EKB, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és azok érintett tisztviselőinek felelőssége csak a szándékos kötelességszegés vagy súlyos gondatlanság esetén merül fel. Először, ez a korlátozás tükrözi az egyre növekvő számú tagállam, valamint a világ számos jelentős pénzügyi központja nemzeti bankfelügyeleti szabályozásának közös alapelveit, amelyek korlátozzák a felügyeleti felelősségi kört. Másodszor, ez összhangban lenne az Európai Unió Bíróságának esetjogával, amely kizárólag minősített jogellenesség esetén állapít meg felelősséget. Harmadszor, ez a rendelkezés összhangba hozná az Uniót az Alapelvekben megfogalmazott globális konszenzussal, amely szerint a felügyeleti hatóságnak a felügyelt jogalanyokkal szembeni pozíciója további erősítése érdekében a felügyeleti jogszabályoknak védelmeznie kell a felügyeletet és annak tisztviselőit az intézkedéseik és/vagy a feladataik ellátása során jóhiszeműen elkövetett mulasztások miatt ellenük indított keresetektől, valamint az ilyen intézkedések/mulasztások miatt indított keresetek során történő védekezés költségeitől (15). Negyedszer, az ilyen globális konszenzus a felügyeleti feladatok összetettségén alapul. Egy jól működő bankrendszerben a felügyeleti hatóságok kötelesek az érdekek sokféleségét és a pénzügyi rendszer egészét védelmezni. Továbbmenve, a felügyeleti hatóságoknak – főként a válságok idején – szoros időkorlátokon belül kell működniük. Ötödször, a többes joghatósági környezetben működő SSM-en belüli felelősségi rendszer tisztázása hozzájárulna: i. az SSM-en belüli harmonizált felelősségi rendszerhez; ii. az SSM intézkedőképessége integritásának megőrzéséhez, mivel az SSM összetett struktúráján belüli túlzottan szigorú és sokrétű felelősségi rendszer gyengítheti egy SSM felügyeleti hatóságnak a szükséges intézkedés meghozatalára való akaratát; továbbá iii. a valamely SSM hatóság intézkedése vagy mulasztása miatti állítólagos felelősségre alapozott spekulatív jogorvoslati eljárások korlátozásához. |
1.8. |
Harmadszor, alapvető fontosságú a monetáris politika és az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatok elkülönítése az esetleges összeférhetetlenség megelőzése, valamint az ezen feladatok ellátása során történő önálló döntéshozatal biztosítása érdekében, a KBER intézményi keretrendszerének történő megfelelés biztosítása mellett. E célból megfelelő irányítási struktúrák szükségesek ezen feladatok elkülönülésének biztosítása érdekében, ugyanakkor lehetővé téve a rendszer egésze számára a szinergiák előnyeinek kihasználását. E tekintetben biztosítani kell azt, hogy az SSM rendelettervezet, valamint a Szerződés keretrendszerén belül az új felügyeleti testület az EKB felügyeleti feladatainak súlypontját képezze. Ezen kívül a résztvevő tagállamok illetékes hatóságainak vezetői mellett a felügyeleti testületnek megfigyelői státusban szintén magában kell foglalnia az olyan nemzeti központi bankok képviselőit, amelyek jogszabály erejénél fogva az illetékes nemzeti hatóságok felügyeleti feladatait kiegészítő felügyeleti feladatokat látnak el. Továbbmenve, a felügyeleti testületnek a lehető legnagyobb mértékben rendelkeznie kell a feladatai hatékony ellátásához szükséges eszközökkel és szakértelemmel, ugyanakkor tiszteletben tartva az EKB döntéshozó testületeinek jogszabályban foglalt alapvető feladatait. Ebben az összefüggésben a felügyeleti testület működési keretrendszerének valamennyi résztvevő tagállam illetékes nemzeti hatósága képviselőinek részvételére tekintettel biztosítania kell az egyenlő bánásmódot, beleértve az olyan tagállamokat is, amelyek szoros együttműködést alakítottak ki az EKB-val. Végezetül, figyelembe véve a felügyeleti feladatokat már ellátó különféle nemzeti központi bankok tapasztalatait is, az EKB megfelelő belső szabályokat és eljárásrendeket fog megalkotni az ezeket a feladatokat támogató funkciók megfelelő elkülönülésének biztosítása érdekében. |
1.9. |
Negyedszer, alapvető jelentőségű, hogy az új felügyeleti feladatok ellátása során az SSM képes legyen a nemzeti felügyelők szakértelmére és forrásaira támaszkodni. A részletes minőségi információk és a hitelintézetek összevont ismerete alapvető fontosságú, csakúgy, mint a megbízható mennyiségi információ. Az SSM – a felügyeleti rendszer egységének megőrzése, és a párhuzamosságok elkerülése mellett – megfelelő decentralizációs eljárásokon keresztül képes lesz egyrészt kihasználni a nemzeti felügyelőknek a felügyelt jogalanyokhoz lévő közelségét, másrészt ugyanakkor biztosítani a felügyeletnek a résztvevő tagállamokban szükséges folytonosságát és következetességét. Ebben az összefüggésben az SSM rendelettervezetnek egyértelműbbé kellene tennie a felügyeleti feladatok SSM-en belül történő decentralizációjának gyakorlati kérdéseit, nevezetesen az egyes alapvető szervezeti alapelvek meghatározásával. Különösképpen tisztázni szükséges azt, hogy az EKB a felügyeleti feladatainak ellátása érdekében igénybe veheti az illetékes nemzeti hatóságokat, különösen a kisebb gazdasági, pénzügyi és prudenciális jelentőséggel bíró hitelintézetek vonatkozásában, az EKB útmutatás- és utasításadási jogának, illetve a nemzeti hatóságok feladatinak szükség szerinti magára vállalására vonatkozó jogának sérelme nélkül. Továbbmenve, az SSM rendelettervezetnek meg kell teremtenie a felügyeleti feladatok SSM-en belül történő hatékony szétosztása megfelelő keretrendszerének az alapját, ideértve az illetékes nemzeti hatóságok által elfogadott felügyeleti határozatokra vonatkozó értesítési eljárásokat is. Erre tekintettel az EKB-nak – mindazon sajátos szabályok mellett, amelyeket az SSM rendelettervezetbe kell foglalni – az SSM-ben résztvevő illetékes nemzeti hatóságokkal konzultálva, az ezen keretrendszer végrehajtásához szükséges részletes szabályokban kell tovább pontosítania az SSM-en belüli decentralizáció feltételeit és módozatait. Ezeknek a szabályoknak különösképpen lehetővé kell tenniük a hitelintézetek – mint a felügyeleti intézkedések címzettjei – számára, hogy az esetükben illetékes hatóságot egyértelműen azonosítani tudják. Mindemellett az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak – a szervezeti autonómiájukkal összhangban – képesnek kell lenniük az SSM-en belüli feladataik végrehajtásához szükséges források meghatározására. Végezetül, fontos lesz annak biztosítása, hogy az EKB-nak az SSM-en belüli felügyeltért való felelőssége párosul az SSM egésze, és a felügyelt jogalanyok feletti felügyeleti jogkörrel, valamint az illetékes nemzeti hatóságokkal kötött szoros együttműködési megállapodásokkal, ideértve a vészhelyzetekben irányadó sajátos szabályokat és a megfelelő információáramlást. Erre tekintettel ki kell alakítani az SSM-en belüli információáramlás hatékony szabályait, a hitelintézetek kétszeres jelentéstételi kötelezettségének megelőzése érdekében is. |
1.10. |
Ötödször, az SSM és EBH rendelettervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy az új keretrendszer összhangban lesz az egységes piaccal. Az alábbi két fő alkotóelem hozzájárulhat ezen cél eléréséhez. Először, az SSM rendelettervezetnek lehetővé kell tennie az SSM-hez csatlakozni kívánó tagállamok számára, hogy megfelelő szoros együttműködési mechanizmusokban vegyenek részt, valamint hogy a felügyeleti testület tevékenységeiben teljes mértékben, és az euroövezeti tagállamokkal egyenrangúan vegyenek részt, azaz azokkal azonos jogaik és kötelezettségeik legyenek. Másodszor, az euroövezeti tagállamok hitelintézeteinek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatoknak az EKB-ra ruházása olyan új intézményi keretrendszert teremt, amely szükségessé teheti az Európai Bankhatóság („EBH”) irányításának módosítását is. Az EBH rendelettervezetnek biztosítania kell az EBH irányítási szerkezetének és jogköreinek szükséges módosításait, különösen a nemzeti felügyeleti hatóságok és az EKB közötti egyenlő bánásmód megteremtésével, az EKB függetlenségének megőrzése mellett. Az EKB továbbra is részt fog venni az EBH felügyeleti tanácsában az 1093/2010/EU rendeletben (16) meghatározott feltételek mellett. Mindezen túlmenően az EKB – az SSM-ben betöltött új központi szerepére tekintettel – hozzá fog járulni annak biztosításához, hogy az SSM-ben résztvevő illetékes nemzeti hatóságok kölcsönösen következetes álláspontot foglaljanak el az EBH döntéshozó szerveiben az EKB felügyeleti feladatinak körébe eső kérdésekkel kapcsolatban, ideértve az ebben a körben szükségszerűen kialakítandó egyes szabályokat, az illetékes nemzeti hatóságoknál maradó felügyeleti feladatok sérelme nélkül. Végezetül, az SSM részt nem vevő tagállamokkal történő zavartalan együttműködésének biztosítása érdekében megfelelő megállapodások alakíthatók ki. |
1.11. |
Hatodszor, a demokratikus elszámoltathatóság a függetlenség nélkülözhetetlen egyensúlya. Az EKB-ra már vonatkoznak elszámoltathatósági és jelentéstételi kötelezettségek, amelyeket teljes körűen fenn kell tartani a meglévő feladatai vonatkozásában. Az EKB megjegyzi, hogy az SSM rendelettervezet alapján az új felügyeleti feladatai vonatkozásában hasonló kötelezettségek kerülnek majd megállapításra. Ezen jogszabályi kötelezettségek alapján az Alapelvekkel összhangban az elszámoltathatóság elkülönülő és megfelelő módjait kell létrehozni. Ezen elszámoltathatósági mechanizmusoknak az alábbi megfontolásokat kell tükrözniük. Először, azoknak tiszteletben kell tartaniuk az EKB függetlenségét. Másodszor, az elszámoltathatóságnak a döntéshozatal és a döntések végrehajtásának szintjén kell megtörténnie. Erre tekintettel az elszámoltathatósági mechanizmusokat elsősorban európai szinten kell kialakítani a nemzeti felügyelők meglévő azon elszámoltathatósági mechanizmusainak sérelme nélkül, amelyek a nem az SSM-hez rendelet felügyeleti feladataikra, valamint szükség szerint a felügyeleti testület tagjainak vagy elnökének a nemzeti parlamenttel folytatott eseti eszmecseréjére vonatkoznak. Harmadszor, a felügyeleti információk bizalmasságának megőrzése érdekében szilárd mechanizmusokat kell életbe léptetni. |
2. Átmeneti rendelkezések
A tervezett menetrend fenntartása érdekében az EKB hangsúlyozza a fenti javaslatokkal kapcsolatos megállapodás 2012 vége előtt történő létrejöttének fontosságát, nevezetesen az SSM rendelettervezet 2013. január 1-jén történő hatálybalépését, annak a 2013. év során történő fokozatos gyakorlati végrehajtását, és a 2014. január 1-jével történő teljes végrehajtását. Egy kötelező sorrendiség elengedhetetlen ahhoz, hogy lehetővé tegye az EKB számára a szükséges előkészületi intézkedések megkezdését, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok közötti együttműködés szervezetének decentralizált keretrendszer keretében történő létrehozatalát, a megfelelő források elkötelezését, valamint a felügyeleti feladatoknak egy jóváhagyott bevezetési szabályozási ütemterv alapján történő felvállalására vonatkozó belső felkészülést. E tekintetben az EKB támogatja a Bizottság azon javaslatát, amely szerint az EKB az átmeneti időszak alatt kérelmezheti valamennyi olyan érdemi információ rendelkezésre bocsátását, amely az EKB számára a résztvevő tagállamok hitelintézeteinek átfogó értékeléséhez (beleértve az eszközök minőségének áttekintését) szükséges. Ennek támogatnia kell az SSM által végzett operatív felügyelet megkezdésére történő zavartalan átállást. Az EKB úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt menetrend ambiciózus, de megvalósítható.
3. A reform végrehajtása
A fent említetteknek megfelelően az SSM rendelettervezetnek biztosítania kell az EKB számára mindazon jogköröket, amelyek a ráruházott feladatok hatékony ellátásához szükségesek. Az EKB a Szerződés 132. cikke, valamint a KBER és az EKB Alapokmányának 34.1. cikke alapján olyan szabályozói jogkörökkel rendelkezik, amelyek lehetővé fogják tenni számára ezen feladatoknak az uniós vívmányokkal, valamint a jövőbeni uniós jogalkotással – különösképpen a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyvével (beleértve a az EBH iránymutatásokkal és ajánlásokkal kapcsolatos „tartsd be vagy indokold meg” elven alapuló eljárásokat is) – összhangban történő végrehajtását. Ugyanakkor az SSM rendelettervezet elfogadását, valamint a reformok végrehajtását követően a további fejlesztések hozzájárulnának az EKB felügyeleti feladatai ellátásának gyakorlásához. Először, az SSM rendelettervezetnek lehetővé kell tennie az EKB számára, hogy az illetékes nemzeti hatóságok szankcionálási szabályait és eljárásait tovább részletező rendeleteket fogadhasson el. Azt is biztosítani kell, hogy az EKB jogköre kiterjedjen az illetékes hatóságok számára a nemzeti jog alapján rendelkezésre álló elővigyázatossági intézkedések elfogadására. Másodszor, az uniós bankjogi szabályozás által biztosított főbb prudenciális eszközöket szükség szerint egyre nagyobb mértékben alá kell támasztania a közvetlenül alkalmazandó uniós jognak, mint például a CRR-tervezet rendelkezései esetében ez már megvalósul. Egy közvetlenül alkalmazandó egységes szabálykönyv hozzájárulna az SSM hatékonyságához, valamint az egységes piac működéséhez. Harmadszor, a KBER Alapokmányának 25.1. cikkével összhangban az EKB készen áll a nemzeti jogalkotás további harmonizációjához történő hozzájárulásra, a résztvevő tagállamoknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletéhez, valamint az SSM rendelettervezet alapján az EKB-ra ruházott, a pénzügyi rendszer stabilitásához fűződő feladatokhoz kapcsolódó uniós irányelvek nemzeti végrehajtásához történő tanácsadás által.
4. Az SSM rendelettervezet jövőbeni módosításai
Az SSM rendelettervezet 2015. december 31-i határidővel rendelkezik egy, a végrehajtására vonatkozó jelentésről, amely nagy valószínűséggel a szövegének kiigazításait eredményezi, ami a Szerződés 127. cikk (6) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazását kívánná meg. Annak biztosítása érdekében, hogy az SSM rendelettervezetnek az új körülményekre tekintettel történő jövőbeli technikai kiigazításait gyors és rugalmas módon lehessen elvégezni, az EKB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság fontolja meg az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkének alkalmazását. Ezen 48. cikk alapján az Európai Bizottság felhatalmazhatja a Bizottságot arra, hogy az SSM rendelettervezet jövőbeli technikai módosításairól minősített többséggel (17) határozzon, vagy arra, hogy az ilyen módosításokat rendes jogalkotási eljárás (18) keretében fogadja el. Az SSM rendeletre vonatkozó ilyen egyszerűsített módosítási eljárás lehetővé tenné az SSM-et érintő uniós banki és prudenciális felügyeleti jogalkotás jövőbeli fejleményeinek figyelembevételét.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. november 27-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) COM(2012) 511 végleges.
(2) COM(2012) 512 végleges.
(3) Euroövezeti csúcstalálkozó nyilatkozata, 2012. június 29.
(4) A valódi gazdasági és monetáris unió felé („Towards a genuine economic and monetary union”).
(5) Az Európai tanács elnökének időközi jelentése, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” („Towards a genuine economic and monetary union”), 2012. október 12.
(6) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 77/91/EGK és 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK és 2011/35/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat COM(2012) 280 végleges.
(7) A betétbiztosítási irányelvről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat – COM(2010) 368 végleges.
(8) A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat COM(2011) 453 végleges; és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről („CRR”) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslat COM(2011) 452 végleges.
(9) Az SSM rendelettervezet 1. cikke.
(10) E tekintetben lásd az Európai Központi Bank 2012. január 25-i CON/2012/5 véleményét a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv iránti javaslatról, és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet iránti javaslatról (HL C 105., 2012.4.11., 1. o.).
(11) Lásd a Szerződés 127. cikke (1) bekezdését és a 282. cikke (2) bekezdését, valamint a KBER Alapokmány 2. cikkét.
(12) Lásd a Szerződés 130. cikkét és a 282. cikk (3) bekezdését, valamint a KBER Alapokmányának 7. cikkét.
(13) A központi banki függetlenség elve magában foglalja a működési, intézményi, személyi és pénzügyi függetlenséget (lásd például az EKB 2012. évi Konvergenciajelentését, 21. o.)
(14) Elfogadva 2012 szeptemberében. Elérhető a Nemzetközi Fizetések Bankjának a honlapján: http://www.bis.org
(15) Az Alapelvek 2. számú alapelvének (9) bekezdése.
(16) Az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikkének (1) bekezdés d) pontja (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(17) 48. cikk (7) bekezdés, első albekezdés.
(18) 48. cikk (7) bekezdés, második albekezdés.
IV Tájékoztatások
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
Tanács
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/12 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2013. január 28.)
az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról
2013/C 30/06
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére,
tekintettel a munkáltatói szervezetek képviselőinek kategóriájában jelölt személyeknek a Bizottság által a Tanácsnak benyújtott jegyzékére,
mivel:
(1) |
A Tanács a 2012. július 16-i határozatával (2) a 2012. szeptember 18. és 2015. szeptember 17. közötti időtartamra kinevezte az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjait. |
(2) |
A központ igazgatótanácsában a munkáltatói szervezetek képviselőinek kategóriájába tartozó svéd tag helye megüresedett, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
Egyetlen cikk
A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 17-ig az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjává a következő személyt nevezi ki:
A MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK KÉPVISELŐI:
SVÉDORSZÁG |
Karin THAPPER |
Kelt Brüsszelben, 2013. január 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
S. COVENEY
(1) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(2) HL C 228., 2012.7.31., 3. o.
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/13 |
A TANÁCS HATÁROZATA
(2013. január 28.)
az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsa tagjainak kinevezéséről és felváltásáról
2013/C 30/07
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkére,
tekintettel a litván kormány által benyújtott jelölésekre,
mivel:
(1) |
A Tanács 2012. július 16-i határozatával (2) a 2012. szeptember 18. és 2015. szeptember 17. közötti időtartamra kinevezte az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjait. |
(2) |
Romualdas PUSVAŠKIS lemondását követően a központ igazgatótanácsában a kormányképviselők kategóriájába tartozó egyik tag helye megüresedett. |
(3) |
A hivatali idő fennmaradó részére, azaz 2015. szeptember 17-ig ki kell nevezni a fent említett központ igazgatótanácsának új tagját, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
Egyetlen cikk
A Tanács a hivatali idő hátralévő részére, azaz 2015. szeptember 17-ig az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatótanácsának tagjává a következő személyt nevezi ki:
KORMÁNYKÉPVISELŐ:
LITVÁNIA |
Saulius ZYBARTAS |
Kelt Brüsszelben, 2013. január 28-án.
a Tanács részéről
az elnök
S. COVENEY
(1) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(2) HL C 228., 2012.7.31., 3. o.
Európai Bizottság
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/14 |
Euroátváltási árfolyamok (1)
2013. január 31.
2013/C 30/08
1 euro =
|
Pénznem |
Átváltási árfolyam |
USD |
USA dollár |
1,3550 |
JPY |
Japán yen |
123,32 |
DKK |
Dán korona |
7,4613 |
GBP |
Angol font |
0,85700 |
SEK |
Svéd korona |
8,6325 |
CHF |
Svájci frank |
1,2342 |
ISK |
Izlandi korona |
|
NOK |
Norvég korona |
7,4350 |
BGN |
Bulgár leva |
1,9558 |
CZK |
Cseh korona |
25,619 |
HUF |
Magyar forint |
292,27 |
LTL |
Litván litász/lita |
3,4528 |
LVL |
Lett lats |
0,6995 |
PLN |
Lengyel zloty |
4,1945 |
RON |
Román lej |
4,3843 |
TRY |
Török líra |
2,3876 |
AUD |
Ausztrál dollár |
1,3009 |
CAD |
Kanadai dollár |
1,3577 |
HKD |
Hongkongi dollár |
10,5106 |
NZD |
Új-zélandi dollár |
1,6164 |
SGD |
Szingapúri dollár |
1,6768 |
KRW |
Dél-Koreai won |
1 472,10 |
ZAR |
Dél-Afrikai rand |
12,1048 |
CNY |
Kínai renminbi |
8,4267 |
HRK |
Horvát kuna |
7,5940 |
IDR |
Indonéz rúpia |
13 141,28 |
MYR |
Maláj ringgit |
4,2086 |
PHP |
Fülöp-szigeteki peso |
55,116 |
RUB |
Orosz rubel |
40,7765 |
THB |
Thaiföldi baht |
40,420 |
BRL |
Brazil real |
2,6892 |
MXN |
Mexikói peso |
17,2173 |
INR |
Indiai rúpia |
72,1200 |
(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/15 |
A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2013. január 30.)
a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus antigénjeinek vásárlásáról és tárolásáról
2013/C 30/09
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 80. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 17. cikke második bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2009/470/EK határozat megállapítja a különleges állat-egészségügyi intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást szabályozó eljárást. Ezen intézkedések között szerepel a ragadós száj- és körömfájás elleni kampány is. A 2009/470/EK határozat értelmében uniós támogatás nyújtható a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák uniós tartalékainak létrehozásához; a határozat előírja továbbá, hogy meg kell határozni az uniós hozzájárulás mértékét és feltételeit. |
(2) |
A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékainak létrehozásáról szóló, 1991. december 11-i 91/666/EGK tanácsi határozattal (3) összhangban antigénkészleteket hoztak létre a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák gyors összeállítása érdekében. |
(3) |
A 2003/85/EK irányelv értelmében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az Unió antigén- és vakcinabank-létesítményeiben megfelelő uniós tartalékok álljanak rendelkezésre a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák előállítására használt, koncentrált inaktivált antigénekből. Biztonsági okokból a tartalékokat a gyártó létesítményeiben kijelölt helyeken tárolják. |
(4) |
Arról, hogy a ragadós száj- és körömfájást okozó vírus antigénjeiből hány adagot és mely törzseket, illetve altípusokat kell tárolni az uniós antigén- és vakcinabankban, a 2003/85/EK irányelvben előírt készenléti tervek és a járványügyi helyzet alapján becsült szükségleteket figyelembe véve kell dönteni, adott esetben a ragadós száj- és körömfájást vizsgáló európai uniós referencialaboratóriummal folytatott konzultációt követően (4) (5) (6). |
(5) |
A Bizottság a ragadós száj- és körömfájás-vírusantigének vásárlásáról szóló, 2009. június 22-i 2009/486/EK bizottsági határozattal (7) és a ragadós száj- és körömfájás-vírusantigének vásárlásáról, az uniós tartalékokból történő eltávolításáról és pótlásáról, valamint a 2009/486/EK határozat módosításáról szóló, 2010. június 21-i C(2010) 3913 bizottsági határozattal (8) összhangban, a gyártóval kötött új szerződések alapján átszervezte az uniós antigén- és vakcinabankot. |
(6) |
A 2003/85/EK irányelv 83. cikkének (3) bekezdése és a 2009/470/EK határozat 15. cikke értelmében és amennyiben azt saját érdeke megkívánja, az Unió vakcinával láthatja el a ragadós száj- és körömfájás járványa által sújtott harmadik országokat. Az intézkedés célját képező harmadik országban fennálló járványügyi helyzettől függően előfordulhat, hogy egymással kompatibilis antigének különböző kombinációiból álló, polivalens vakcinákra van szükség. |
(7) |
Észak-Afrika egyes részein és Nyugat-Eurázsiában jelentősen rosszabbodott a helyzet a ragadós száj-és körömfájás vonatkozásában, ami főként az érintett országokba máshonnan behurcolt vírusok elterjedésével, illetve a korábban elterjedt szerotípusokból kialakuló új, az antigén-tulajdonságok szempontjából eltérő vírusok térhódításával magyarázható. |
(8) |
Ezért az Unió szomszédságában fennálló járványügyi helyzetre tekintettel szükség van további antigénmennyiségek vásárlására. |
(9) |
Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 75. cikke, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (10) (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok) 90. cikkének (1) bekezdése szerint mielőtt az Unió a költségvetéséből valamely kiadásra kötelezettséget vállalna, az intézménynek vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságoknak a kiadásokkal járó tevékenység lényeges elemeit tartalmazó finanszírozási határozatot kell elfogadniuk. |
(10) |
Mivel a tervezett közbeszerzés számára elkülönített teljes költségvetési keret, a tervezett szerződések indikatív száma és típusa, valamint a közbeszerzési eljárás elindítására vonatkozó időkeret tekintetében e határozatban előírt rendelkezések a végrehajtási szabályok 90. cikkének (3) bekezdése értelmében megfelelően részletezett keretrendszert alkotnak, e határozat a költségvetési rendelet 75. cikke szerinti finanszírozási határozatnak minősül. |
(11) |
A 2003/85/EK irányelv 80. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottságnak az antigének vásárlására, szállítására és tárolására vonatkozó beszállítói szerződést kell kötnie a gyártóval. A szerződésben elő kell írni, hogy a gyártó az ötéves jótállási időszak végén visszavásárolja az antigéneket. |
(12) |
A 2003/85/EK irányelv előírja, hogy az uniós antigén- és vakcinabankban tárolt antigének vagy engedélyezett vakcinák mennyiségére és altípusaira vonatkozó adatokat bizalmas információként kell kezelni. Az e határozat mellékletében szereplő, a ragadós száj- és körömfájást okozó vírusok megvásárolandó antigénjeinek mennyiségére és altípusaira vonatkozó adatok ezért nem hozhatók nyilvánosságra. |
(13) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, |
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
(1) A Bizottság 2013 első félévében a mellékletben szereplő táblázatban meghatározott mennyiségben rendel a ragadós száj- és körömfájást okozó vírusnak az ugyanazon táblázatban meghatározott altípusokhoz tartozó, koncentrált és inaktivált antigénjeiből.
(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett antigéneket a mellékletben szereplő táblázatnak megfelelően a gyártó létesítményeinek két kijelölt helyszíne közt elosztva tárolják.
(3) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben előírt intézkedéseket a már az uniós antigén- és vakcinabankban tárolt, szóban forgó antigének gyártójával együttműködve hajtja végre.
2. cikk
(1) Az 1. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott intézkedésekhez biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás mértéke a felmerült költségek 100 %-ának, de legfeljebb 3 000 000,00 EUR-nak felel meg.
(2) A Bizottság egy beszállítói szerződést köt a gyártóval az 1. cikk (1) bekezdésében említett antigének vásárlására, az uniós antigén- és vakcinabankba történő szállítására és ott történő tárolására, továbbá az ötéves jótállási időszak végén történő visszavásárlásukra vonatkozóan.
(3) Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság főigazgatója jogosult a (2) bekezdésben előírt szerződést a Bizottság nevében aláírni.
3. cikk
E határozat a költségvetési rendelet 75. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül.
4. cikk
A 2003/85/EK irányelv 80. cikkének (3) bekezdésével összhangban e határozat melléklete nem hozható nyilvánosságra.
Kelt Brüsszelben, 2013. január 30-án.
a Bizottság részéről
Tonio BORG
a Bizottság tagja
(1) HL L 306., 2003.11.22., 1. o.
(2) HL L 155., 2009.6.18., 30. o.
(3) HL L 368., 1991.12.31., 21. o.
(4) http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/strategy/pillars/antigen-vaccine-banks-task-force_en.htm
(5) Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által a ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelemre létrehozott európai bizottság (EuFMD) végrehajtó bizottságának 2012. április 12–13-án, Bukarestben megtartott 83. üléséről készült jelentés, amely a következő internetcímen érhető el: http://www.fao.org/ag/againfo/commissions/eufmd/commissions/eufmd-home/reports/executive-committee/en/
(6) http://www.wrlfmd.org/ref_labs/ref_lab_reports/OIE-FAO%20FMD%20Ref%20Lab%20Report%20Jan-Mar%202012.pdf
(7) HL L 160., 2009.6.23., 27. o.
(8) A határozatot nem tették közzé.
(9) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
(10) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.
V Hirdetmények
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
Európai Beruházási Bank
1.2.2013 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 30/17 |
Egyetemikutatás-támogatási intézkedés: a Választási Bizottság 2012. évi EIBURS-döntései
2013/C 30/10
Az EIBURS, az EBB egyetemikutatás-támogatási programja (EIBUniversity Research Sponsorship Programme) az EBB Intézet Tudásprogramjának része és az EBB egyetemekkel fenntartott intézményi kapcsolatainak ápolására irányul. Az EIBURS keretében olyan egyetemi kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára kiemelten fontos kutatási témákkal, területekkel foglalkoznak. Az EBB legfeljebb évi 100 000 EUR összegben, három éven keresztül folyósítható támogatásaira azok az Európai Unióban, valamint tagjelölt vagy potenciális tagjelölt országokban működő, érintett egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak versenyeljárás keretében, amelyek az EBB számára közvetlenül fontos szakterületeken elismert szaktudással rendelkeznek. A pályázati összeg célja, hogy segítségével a kiválasztott központok bővíthessék tevékenységeiket ezeken a területeken.
A 2012–2015 közötti időszakban három új kutatási terület támogatására nyílik lehetőség az EIBURS-program keretében:
— |
a pénzügyi megtérülésen kívüli hatások mérése, |
— |
pénzügyi műveltség, |
— |
költség-haszonelemzés a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazatban. |
Az EBB 28 hivatalos pályázati ajánlatot kapott az EIBURS 2012–2015 közötti időszakban támogatásra javasolt 3 ösztöndíjára. A következő táblázat a pályázók országok és témák szerinti megoszlását mutatja be:
EIBURS 2012 |
A pénzügyi megtérülésen kívüli hatások mérése |
Pénzügyi műveltség |
Költség-haszonelemzés a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazatban |
ÖSSZESEN |
AT |
|
|
1 |
1 |
BE |
|
1 |
|
1 |
BG |
1 |
1 |
|
2 |
DE |
|
1 |
1 |
2 |
DK |
|
1 |
|
1 |
ES |
3 |
1 |
|
4 |
GR |
1 |
|
|
1 |
IT |
1 |
3 |
2 |
6 |
NL |
1 |
1 |
|
2 |
PT |
|
1 |
1 |
2 |
RO |
|
1 |
|
1 |
UK |
4 |
1 |
|
5 |
ÖSSZESEN |
11 |
12 |
5 |
28 |
2012. november 16-án a Tudásbizottság az EIBURS támogatását a következő kutatási ágakban ítélte oda:
— |
„a pénzügyi megtérülésen kívüli hatások mérése” témában a London School of Economics and Political Science (Egyesült Királyság) részére, valamint |
— |
a „Költség-haszonelemzés a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazatban” témában a Milánói Egyetem részére (Olaszország). |
A Tudásbizottság 2012. december 21-i másik döntése értelmében a „Pénzügyi műveltség” kutatására szánt EIBURS-támogatást a Gröningeni Egyetem (Hollandia) kapja.
Az EIBURS három támogatott intézményének programtevékenységeit az EBB Intézet honlapjának a Tudásprogramról szóló oldala közli majd, amint a szerződéskötés megtörténik az egyetemekkel.
A pályázat eredményéről minden pályázó közvetlen tájékoztatást kapott.
Az EIBURS következő fordulója várhatóan a következő hónapokban indul majd. A javasolt témákat induláskor tesszük közzé.
Az EIBURS-ról és az Egyetemikutatás-támogató EBB-intézkedések, a STAREBEI (STAges de REcherche BEI) és az EBB Egyetemi Hálózatainak többi programjáról, mechanizmusáról bővebb tájékoztatás az EBB Intézet honlapján a Tudásprogramoldal közöl.