ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2013.028.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 28

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

56. évfolyam
2013. január 30.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 028/01

Euroátváltási árfolyamok

1

 

Számvevőszék

2013/C 028/02

20/2012. sz. különjelentés: A települési hulladékgazdálkodási infrastrukturális projekteket finanszírozó strukturális intézkedések eredményesen segítik-e a tagállamokat az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésében?

2

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2013/C 028/03

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a(z) …/…/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi módosított rendeletjavaslatról (átdolgozás)

3

2013/C 028/04

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a megbízható elektronikus szolgáltatásokról szóló rendelet) vonatkozó bizottsági javaslatról

6

2013/C 028/05

Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

9

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 028/06

Értesítés egyes kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről

12

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2013/C 028/07

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6812 – SFPI/Dexia) ( 1 )

13

 

Helyesbítések

2013/C 028/08

Helyesbítés az Európai Rendőrségi Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt című jelentéséhez (HL C 388., 2012.12.15.)

14

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/1


Euroátváltási árfolyamok (1)

2013. január 29.

2013/C 28/01

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3433

JPY

Japán yen

121,52

DKK

Dán korona

7,4595

GBP

Angol font

0,85360

SEK

Svéd korona

8,6110

CHF

Svájci frank

1,2416

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,4110

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,659

HUF

Magyar forint

297,40

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6991

PLN

Lengyel zloty

4,2090

RON

Román lej

4,3835

TRY

Török líra

2,3805

AUD

Ausztrál dollár

1,2860

CAD

Kanadai dollár

1,3510

HKD

Hongkongi dollár

10,4223

NZD

Új-zélandi dollár

1,6072

SGD

Szingapúri dollár

1,6629

KRW

Dél-Koreai won

1 458,03

ZAR

Dél-Afrikai rand

12,1785

CNY

Kínai renminbi

8,3659

HRK

Horvát kuna

7,5870

IDR

Indonéz rúpia

13 003,25

MYR

Maláj ringgit

4,1421

PHP

Fülöp-szigeteki peso

54,836

RUB

Orosz rubel

40,4900

THB

Thaiföldi baht

40,098

BRL

Brazil real

2,6773

MXN

Mexikói peso

17,1112

INR

Indiai rúpia

72,1960


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


Számvevőszék

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/2


20/2012. sz. különjelentés: „A települési hulladékgazdálkodási infrastrukturális projekteket finanszírozó strukturális intézkedések eredményesen segítik-e a tagállamokat az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésében?”

2013/C 28/02

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent a 20/2012. sz., „A települési hulladékgazdálkodási infrastrukturális projekteket finanszírozó strukturális intézkedések eredményesen segítik-e a tagállamokat az uniós hulladékgazdálkodási politika céljainak elérésében?” című különjelentése.

A jelentés elolvasható, illetve letölthető az Európai Számvevőszék honlapján: http://eca.europa.eu

A jelentés nyomtatott formában ingyenesen megrendelhető a Számvevőszék alábbi címén:

European Court of Auditors

Unit ‘Audit: Production of Reports’

12, rue Alcide de Gasperi

1615 Luxembourg

LUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1

E-mail: eca-info@eca.europa.eu

vagy az EU-Könyvesbolt elektronikus megrendelőlapjának kitöltésével.


Európai Adatvédelmi Biztos

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/3


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a(z) …/…/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi módosított rendeletjavaslatról (átdolgozás)

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2013/C 28/03

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2012. május 30-án az Európai Bizottság javaslatot fogadott el az (egy harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló) […/…/]EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról, a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az EURODAC-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet átdolgozásáról (a továbbiakban: a javaslat) (1).

2.

A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a javaslatot 2012. június 5-én egyeztetés céljából megküldte az európai adatvédelmi biztosnak. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat preambulumában utaljanak erre az egyeztetésre.

3.

Az európai adatvédelmi biztos sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság szolgálatai nem kérték fel arra, hogy a személyes adatok feldolgozásáról szóló bizottsági dokumentumokkal kapcsolatos jóváhagyott eljárás értelmében még a javaslat elfogadása előtt tegye meg nem hivatalos észrevételeit a Bizottság felé (2).

4.

A javaslatot a Bel- és Igazságügyi Tanács 2012. június 7–8-i tanácsán ismertették a belügyminiszterek előtt, jelenleg pedig a Tanácsnál és az Európai Parlamentnél képezi vita tárgyát annak érdekében, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében 2012 végéig rendelet elfogadására kerüljön sor. Az európai adatvédelmi biztos jelen véleményének célja, hogy adatokat szolgáltasson ehhez az eljáráshoz.

7.   Következtetések

87.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy az utóbbi években az Eurodac-adatbázis adataihoz bűnüldözési céllal való hozzáférés iránti igényt a Bizottságban, a Tanácsban és az Európai Parlamentben is széles körű vita kísérte. Meglátása szerint azonban egy ujjlenyomat-adatbázis további hasznos eszköz lehet a bűnözés elleni küzdelemben. Az európai adatvédelmi biztos ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az Eurodac-adatbázishoz való hozzáférés súlyos következményekkel járhat azon személyek személyes adatainak védelmére nézve, akiknek az adatait az Eurodac-rendszerben tárolják. Ennek létjogosultságához világos és vitathatatlan elemekkel kell alátámasztani a magánéletbe való beavatkozást, és bizonyítani kell a feldolgozás arányosságát. Ez még inkább szükséges abban az esetben, ha – mint a javaslatban tervezettek szerint – jelentős mértékben avatkoznak be olyan egyének jogaiba, akik védelemre szoruló, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportot alkotnak.

88.

Az európai adatvédelmi biztos véleménye szerint az eddig benyújtott bizonyítékok – a fent ismertetett különleges helyzet szem előtt tartásával – nem elegendőek és nem kellően naprakészek ahhoz, hogy alátámasszák az Eurodac-adatbázishoz bűnüldözés céljából való hozzáférés engedélyezésének szükségességét és arányosságát. Számos jogi aktus áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy egy tagállam lekérdezhesse a valamely másik tagállam által tárolt ujjlenyomatokat és egyéb bűnüldözési adatokat. A bűnüldözési célú hozzáférés előfeltételeként egy sokkal szilárdabb indokolásra van szükség.

89.

Ebben az összefüggésben az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság készítsen egy új hatásvizsgálatot, amelyben valamennyi vonatkozó szakpolitikai lehetőségre kitér, amelyben megdönthetetlen bizonyítékokkal és megbízható statisztikai adatokkal szolgál, és amely egy, az alapvető jogok szemszögéből készült értékelést is tartalmaz.

90.

Az európai adatvédelmi biztos számos további kérdéskört is meghatározott, amelyek az alábbiak:

Alkalmazandó adatvédelmi jogszabályok

91.

Az európai adatvédelmi biztos álláspontja szerint egyértelműsíteni kell, hogy az egyes adatvédelmi jogokat és kötelezettségeket pontosító javaslat rendelkezései hogyan kapcsolódnak a 2008/977/IB tanácsi kerethatározathoz és a 2009/371/IB tanácsi határozathoz (lásd: 4. szakasz).

A bűnüldözési célú hozzáférés feltételei

A fentiekben leírtak értelmében először azt kell bizonyítani, hogy az Eurodac-adatbázishoz való bűnüldözési célú hozzáférés, mint olyan, szükséges és arányos. Ebben az esetben az alábbi észrevételeket kell szem előtt tartani.

92.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

egyértelműsíteni kell, hogy az Eurodacban tárolt adatok harmadik országokba való továbbítása azok bűnüldözési célú felhasználása esetén is tilos (lásd: 43–44. pont),

az érintettnek nyújtott tájékoztatást ki kell egészíteni a bűnüldözési cél megemlítésével (lásd: 45. pont),

egyértelműen biztosítani kell, hogy a kijelölt hatóságok Eurodac-adatokhoz való hozzáférése kizárólag bűnüldözési célokat szolgál (lásd: 49. pont),

az Eurodac-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés feltétele az igazságügyi szerv előzetes engedélye vagy legalábbis annak előírása, hogy az ellenőrző hatóság felelősségi köreit és feladatait függetlenül lássa el és az ellenőrzés tekintetében utasításokat ne fogadjon el (lásd: 50–51. pont),

az Eurodac-adatok ellenőrző hatóság általi, előzetes ellenőrzés nélküli lekérdezésének indokait ki kell egészíteni a „bűncselekményekkel vagy terrorcselekményekkel kapcsolatos közvetlen veszély megelőzésének szükségessége” kitétellel mint különleges esettel, és az utólagos ellenőrzésre konkrét határidőt kell szabni (lásd: 53–54. pont),

a hozzáférés feltételeit ki kell egészíteni a következőkkel: i. a vízuminformációs rendszer előzetes lekérdezése; ii. „alapos a gyanúja annak, hogy a terrorcselekmény vagy más súlyos bűncselekmény elkövetője menedéket kért” és iii. „érdemi” hozzájárulás a bűnüldözési célok teljesüléséhez; továbbá annak pontosítása, hogy mi értendő „megalapozott feltételezés” alatt (lásd: 56–57. pont),

külön preambulumbekezdésben kell ismertetni azokat a helyzeteket, amikor indokolt, hogy az Europol közvetlen hozzáférést kapjon az Eurodac központi egységéhez, továbbá elő kell írni, hogy a nemzeti kijelölt hatóságokra vonatkozó szigorú feltételek az Europolra is érvényesek legyenek (lásd: 58–59. pont),

biztosítani kell, hogy az ujjlenyomatok bűnüldözési célú összehasonlítására semmilyen esetben sem vonatkozhatnak legalább a Dublini Rendelet alkalmazásának céljára előírt biztosítékok (lásd: 62. pont),

pontosítani kell az adatok megőrzésére vagy törlésére vonatkozó szabályokat (lásd: 64. pont),

pontosítani kell, hogy adott esetben a „találatra” vonatkozó melyik kiegészítő információt kell közölni az Europollal (lásd: 65–66. pont),

egyértelműsíteni kell az Ügynökség igazgatótanácsa által megfogalmazott, az Eurodac-adatok tagállami bűnüldöző szervek adataival való összehasonlítására irányuló kérés pontos célját vagy céljait, valamint azt, hogy a bűnüldöző hatóságok az adatok igazgatótanácshoz való továbbítása előtt anonimizálják azokat; továbbá vissza kell állítani a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat (lásd: 67–68. pont),

az európai adatvédelmi biztos és az Europol ellenőrző szerve számára hozzáférést kell biztosítani az Ügynökség és az Europol által tárolt állományokhoz, valamint elő kell írni, hogy az adatállományok tárolása az Eurodac rendszeres önellenőrzésének lefolytatásához is kötelező legyen (lásd: 79. és 85. pont),

pontosítani kell az Europol adatfeldolgozási tevékenységeinek ellenőrzését (lásd: 81. pont).

Egyéb rendelkezések

93.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

a rendszerműködés folyamatosságát biztosító rendszer helyett egy, a rendszerműködés folyamatosságát biztosító tervre van szükség, és az e tervre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó intézkedések végrehajtásához jogalapot kell teremteni (lásd: 72. pont),

biztosítani kell, hogy a használható ujjlenyomat szolgáltatásának ideiglenes vagy tartós kivitelezhetetlensége ne befolyásolja hátrányosan az adott személy jogállását és semmiképpen ne szolgáltasson kellő alapot a menedékjog iránti kérelem értékelésének megtagadásához vagy a kérelem elutasításához (73. pont),

biztosítani kell az összhangot az Ügynökség, a tagállamok és az Europol adatnyilvántartásra, valamint arra vonatkozó kötelezettségei között, hogy az adatfeldolgozási tevékenységekről dokumentációt kell vezetniük,

javítani kell az adatbiztonságról szóló rendelkezések hatékonyságát (lásd: 82. pont),

az európai adatvédelmi biztost be kell vonni az Ügynökség éves jelentésének elkészítési folyamatába (lásd: 83. pont),

a 43. cikket ki kell egészíteni azzal, hogy a tagállamok és az Europol a Bizottság számára nyújtott információkat kötelesek folyamatosan naprakészen tartani, továbbá annak előírásával, hogy ezt az információt a Bizottság „folyamatosan frissített elektronikus közzététel útján” bocsássa a tagállamok, az Europol és a nagyközönség rendelkezésére (lásd: 86. pont).

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 5-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  COM(2012) 254 végleges.

(2)  Az európai adatvédelmi biztos nem hivatalos véleményét a Bizottság utoljára az Eurodac-rendelet módosításával kapcsolatban kérte ki, 2008-ban.


30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/6


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a megbízható elektronikus szolgáltatásokról szóló rendelet) vonatkozó bizottsági javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2013/C 28/04

I.   Bevezetés

I.1.   A javaslat

1.

2012. június 4-én a Bizottság európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot fogadott el az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatások tekintetében történő módosításáról (a „javaslat”) (1).

2.

A javaslat az Európai Unióban az elektronikus tranzakciók megvalósításának fokozására irányuló, a Bizottság által indítványozott intézkedések részét képezi. A javaslat az Európai Digitális Menetrendben (2) előirányzott, elektronikus aláírásra vonatkozó jogszabályi intézkedések javítására (3. kulcsintézkedés), valamint az elektronikus személyazonosítás és elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerésére vonatkozó koherens keretrendszer előírására (16. kulcsintézkedés) irányuló fellépéseket követi nyomon.

3.

A javaslat várhatóan megerősíti az összeurópai elektronikus tranzakciókba vetett bizalmat és az elektronikus azonosítás, hitelesítés, aláírás és a kapcsolódó megbízható szolgáltatások tagállamközi elismerését, miközben magas szintű adatvédelmet és az egységes piacon való magas szintű felhasználói részvételt biztosít.

4.

A magas színvonalú adatvédelem nélkülözhetetlen elektronikus azonosítási rendszerek és megbízható szolgáltatások igénybevételéhez. Az ehhez hasonló elektronikus eszközök kidolgozásának és alkalmazásának a személyes adatoknak a megbízható szolgáltatók és elektronikus azonosítók kibocsátói általi megfelelő feldolgozásán kell alapulnia. Ez annál is inkább fontos, mivel ez a feldolgozás lesz az alapja többek között a természetes (vagy jogi) személyek lehető legmegbízhatóbb azonosításának és hitelesítésének.

I.2.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

5.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Ezen észrevételek nagy részét a javaslat figyelembe vette. Ennek eredményeként megerősödtek a javaslatban szereplő adatvédelmi biztosítékok.

6.

Az adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a 45/2001/EK rendelet 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság hivatalos egyeztetést is folytat vele.

I.3.   A javaslat háttere

7.

A javaslat – amelynek alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke – előírja a tagállamok közötti elektronikus személyazonosítás és megbízható szolgáltatások kölcsönös elismerésére és elfogadására vonatkozó feltételeket és mechanizmusokat. A javaslat különösen meghatározza a személyazonosítással és a megbízható elektronikus szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos elveket, köztük az elismerésre és az elfogadásra vonatkozó szabályokat. A javaslat előírja továbbá az elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők, elektronikus időbélyegzők, elektronikus dokumentumok, elektronikus kézbesítési szolgáltatások, weboldal-hitelesítés és elektronikus tanúsítványok létrehozására, ellenőrzésére, hitelesítésére, kezelésére és megőrzésére vonatkozó követelményeket.

8.

Ezen túlmenően a rendeletjavaslat meghatározza a megbízható szolgáltatások nyújtásának felügyeletére vonatkozó szabályokat és kötelezi a tagállamokat arra, hogy ebből a célból hozzanak létre felügyeleti szerveket. Ezek a szervek egyéb feladataik mellett értékelik a megbízható elektronikus szolgáltatások nyújtói által végrehajtott műszaki és szervezeti intézkedések megfelelőségét.

9.

A II. fejezet az elektronikus azonosítási szolgáltatásokat tárgyalja, míg a III. fejezetben olyan egyéb megbízható elektronikus szolgáltatásokról esik szó, mint az elektronikus aláírások, bélyegzők, időbélyegzők, dokumentumok, kézbesítési szolgáltatások, tanúsítványok és weboldal-hitelesítések. Az elektronikus azonosítási szolgáltatások a nemzeti azonosítási kártyákhoz kapcsolódnak, és a digitális szolgáltatásokhoz – különösen az e-kormányzati szolgáltatásokhoz – való hozzáférés során vehetők igénybe; ez azt jelenti, hogy az elektronikus azonosítást kibocsátó szerv a tagállam nevében jár el, mely tagállam felelős a szóban forgó egyén és az ő elektronikus azonosítására szolgáló eszközök közötti összefüggés megteremtéséért. Egyéb megbízható elektronikus szolgáltatások tekintetében a szolgáltatás nyújtója, illetve kibocsátója természetes vagy jogi személy, aki e szolgáltatások helyes és biztonságos nyújtásáért felel.

I.4.   A javaslattal kapcsolatban felmerülő adatvédelmi kérdések

10.

A személyes adatok feldolgozása az azonosítási rendszerek és – egy bizonyos fokig – az egyéb megbízható szolgáltatások nyújtásának (pl. az elektronikus aláírások esetében) természetes velejárója. A személyes adatok feldolgozása ahhoz kell, hogy megbízható kapcsolatot lehessen teremteni és természetes (vagy jogi) személy által alkalmazott elektronikus azonosítási és hitelesítési eszközök és e személy között annak igazolása érdekében, hogy az elektronikus tanúsítvány mögött álló személy valóban az, akinek mondja magát. Az elektronikus azonosítások vagy az elektronikus tanúsítványok például természetes személyekre utalnak és e személyeket egyértelműen azonosító adatokat tartalmaznak. Más szóval a javaslat 3. cikkének (12) bekezdésében szereplő elektronikus eszközök létrehozása, ellenőrzése, hitelesítése és kezelése számos esetben a személyes adatok feldolgozására is kiterjed, ezért az adatvédelem kérdésköre is érintett.

11.

Ezért lényeges, hogy az adatok elektronikus azonosítási rendszerek vagy megbízható elektronikus szolgáltatások nyújtásának keretében történő feldolgozása az EU adatvédelmi keretével – különösen a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel – összhangban történjen.

12.

Ebben a véleményben az európai adatvédelmi biztos elemzése három fő kérdésre összpontosít:

a)

a javaslat hogyan tárgyalja az adatvédelem kérdéskörét,

b)

az elektronikus azonosítási rendszerek adatvédelmi vonatkozásainak tagállamok közötti elismerése és elfogadása, és

c)

a megbízható elektronikus szolgáltatások adatvédelmi vonatkozásainak tagállamok közötti elismerése és elfogadása.

III.   Következtetések

50.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatot, mivel az hozzájárulhat a megbízható elektronikus szolgáltatások és az azonosítási rendszerek uniós szinten megvalósuló kölcsönös elismeréséhez (és elfogadásához). Üdvözli továbbá egy olyan közös követelményrendszer létrehozását, amelyet az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóinak és a megbízható szolgáltatóknak egyaránt teljesíteniük kell. A javaslat iránti általános bizalma ellenére az európai adatvédelmi biztos az alábbi általános ajánlásokat kívánja tenni:

A javaslatban szereplő adatvédelmi rendelkezések nem korlátozódhatnak kizárólag a megbízható szolgáltatókra, hanem a javaslat II. fejezetében ismertetett elektronikus azonosítási rendszerekben tárolt személyes adatok feldolgozására is ki kell terjedniük.

A rendeletjavaslatnak közös biztonsági követelményrendszert kell megállapítania a megbízható szolgáltatókra és az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóira vonatkozóan. Ugyanígy a rendeletjavaslattal a Bizottság – amennyiben szükséges – végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szelektív alkalmazása útján meghatározhatja a megbízható elektronikus szolgáltatások és azonosítási rendszerek biztonságára vonatkozó kritériumokat, feltételeket és követelményeket.

A megbízható elektronikus szolgáltatóknak és az elektronikus azonosító eszközök kibocsátóinak szolgáltatásaik igénybe vevői számára biztosítaniuk kell az alábbiakat: i. adataik összegyűjtésével, kommunikációjával és megőrzésével kapcsolatos megfelelő információk, valamint ii. személyes adataik ellenőrzésére és adatvédelmi jogaik gyakorlására alkalmas eszközök.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslatba sokkal szelektívebben kell beépíteni azokat a rendelkezéseket, amelyek felhatalmazzák a Bizottságot arra, hogy a rendeletjavaslat elfogadása után végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján pontosítson, illetve részletezzen konkrét rendelkezéseket.

51.

Az elektronikus azonosítási rendszerek kölcsönös elismerésével kapcsolatos néhány egyedi rendelkezést ugyancsak javítani kell:

A rendeletjavaslatnak pontosítania kell, hogy az egyének tagállamok közötti azonosítása során mely adatok vagy adatkategóriák kerülnek feldolgozásra. E pontosításnak amellett, hogy az arányosság elvének betartását is szem előtt kell tartania, legalább olyan részletesnek kell lennie, mint a más megbízható szolgáltatásokról szóló mellékleteknek.

Az azonosítási rendszerek felállításához előírt biztosítékoknak legalább a minősített megbízható szolgáltatókra vonatkozó követelményeknek meg kell felelniük.

A javaslatnak a nemzeti azonosítási rendszerek közötti interoperabilitás keretének létrehozásához megfelelő mechanizmusokat kell bevezetnie.

52.

Végezetül az európai adatvédelmi biztos a megbízható elektronikus szolgáltatások nyújtására és elismerésére vonatkozó követelményekkel kapcsolatban az alábbi ajánlásokat teszi:

Valamennyi elektronikus szolgáltatás tekintetében pontosítani kell, hogy személyes adatok feldolgozására sor kerül-e, és amennyiben igen, azt, hogy melyek a feldolgozandó adatok vagy adatkategóriák.

A rendeletnek megfelelő biztosítékokat kell tartalmaznia arra, hogy a megbízható elektronikus szolgáltatások felügyeleti szerveinek és az adatvédelmi hatóságoknak a hatáskörei között elkerülhető legyen az átfedés.

Az adatok megsértése és a biztonsági események vonatkozásában a megbízható elektronikus szolgáltatókra háruló kötelezettségeknek összhangban kell állniuk a felülvizsgált elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvben és az adatvédelmi rendeletre irányuló javaslatban megállapított követelményekkel.

Pontosabb megfogalmazásra van szükség azon magán, illetve állami szervek meghatározása esetében, amelyek a javaslat 16. és 17. cikkében említett ellenőrzés elvégzésére harmadik félként jogosultak, illetve a 23. cikkben meghatározott minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas eszközöket ellenőrizhetik; továbbá azon kritériumokkal kapcsolatban, amelyek értelmében e szervek függetlenségét értékelni kell.

A rendelet szövegének pontosabban kell fogalmaznia a javaslat 19. cikkének (2) és (4) bekezdésében (3) említett adatok megőrzési határidejének megállapításával kapcsolatban.

Kelt Brüsszelben, 2012. szeptember 27-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  COM(2012) 238 végleges.

(2)  COM(2010) 245 végleges, 2010.5.19.

(3)  A 19. cikk (2) bekezdésének g) pontja értelmében a minősített megbízható szolgáltató megfelelő időszakon keresztül rögzíti egy adott minősített megbízható szolgáltató által vagy számára kibocsátott adatokra vonatkozó lényeges információkat. A 19. cikk (4) bekezdése értelmében a minősített megbízható szolgáltató tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevő felet az általa kibocsátott minősített tanúsítvány érvényességéről vagy visszavont státuszáról.


30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/9


Az európai adatvédelmi biztos véleményének összefoglalója a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(A vélemény teljes szövege angol, francia és német nyelven megtalálható az európai adatvédelmi biztos honlapján: http://www.edps.europa.eu)

2013/C 28/05

1.   Bevezetés

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

2012. augusztus 16-án a Bizottság elfogadta a 354/83/EGK, Euratom rendeletnek az intézmények levéltári anyagainak a firenzei Európai Egyetemi Intézetben történő elhelyezése tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (1) (a továbbiakban: a javaslat). A javaslatot egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.

Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Ezen észrevételek nagy részét a javaslat figyelembe vette. Ennek eredményeként megerősödtek a javaslatban szereplő adatvédelmi biztosítékok. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság a javaslat elfogadása után hivatalosan egyeztetett vele, továbbá hogy a javaslat preambuluma hivatkozik erre a véleményre.

1.2.   A javaslat célkitűzései és háttere

3.

Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség levéltárainak a nyilvánosság számára történő megnyitásáról szóló, 1983. február 1-jei 354/83/EGK, Euratom tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a levéltárakról szóló rendelet) az uniós intézmények és szervek számára levéltárak létrehozását írja elő, amelyeket 30 év elteltével meg kell nyitniuk a nyilvánosság számára. A levéltárakról szóló rendelet értelmében az egyes intézmények és szervek a levéltári dokumentumaikat az általuk legmegfelelőbbnek ítélt helyen tarthatják.

4.

A javaslat célja a levéltárakról szóló rendelet módosítása, továbbá hogy valamennyi uniós intézmény és szerv számára (a Bíróság és az Európai Központi Bank kivételével) kötelezővé tegye a papíralapú levéltári anyagoknak az Európai Egyetemi Intézetnél (EUI) történő elhelyezését. Ami azt illeti, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament már most is az Európai Egyetemi Intézetnél helyezi el papíralapú levéltári anyagait, szerződéses megállapodások alapján. Így a javaslat – az indokolásban foglaltakkal összhangban – nem változtatja meg a fennálló helyzetet, hanem célja az, hogy „megerősítse az EUI szerepét az intézmények levéltári anyagainak kezelése terén. Stabil jogi és pénzügyi alapot fog biztosítani az EU és az EUI közötti partnerséghez.”

5.

A javaslat nem változtatja meg azokat a jelenlegi szabályokat és eljárásokat sem, amelyek alapján az uniós intézmények és szervek 30 év elteltével megnyitják levéltáraikat a nyilvánosság számára. A javaslat nem érinti a levéltári anyagok tulajdoni viszonyait sem, az anyagok az elhelyező intézmények vagy szervek tulajdonában fognak maradni. Röviden összefoglalva, a javaslat a levéltárakról szóló rendelet korlátozott mértékű és célzott módosítását indítványozza az átfogó korszerűsítés és átdolgozás helyett.

1.3.   Az adatvédelemmel való kapcsolat; az európai adatvédelmi biztos véleményének célkitűzései

6.

Az európai intézmények és szervek feladataik elvégzése érdekében hatalmas mennyiségű adatot – köztük személyes adatokat – dolgoznak fel. A feldolgozott személyes adatok némelyike adatvédelmi szempontból kifejezetten különleges adatnak minősülhet (3) és/vagy előfordulhat, hogy bizalmasan adták át azokat az érintett intézmények vagy szervek számára, nem számítva arra, hogy egyszer nyilvánosan hozzáférhetővé válnak: ilyenek például a személyzet tagjainak orvosi vagy személyes aktáiban foglalt személyes adatok, vagy a fegyelmi vagy zaklatási ügyekben folytatott eljárások, belső ellenőrzések, különböző típusú panaszok vagy petíciók, valamint a kereskedelmi, versenyjogi, csalás elleni vagy egyéb nyomozások kapcsán feldolgozott személyes adatok.

7.

Azokat a személyes adatokat, amelyek első látásra a legnagyobb kockázatot jelentik az érintett egyének számára, egy meghatározott időtartamot követően megsemmisítik, ha azokat már nem használják fel arra az eredeti célra, amelyre az adatgyűjtés történt (vagy egyéb összeegyeztethető „igazgatási” célra).

8.

Ugyanakkor az európai intézmények és szervek által őrzött dokumentumok jelentős részét – és esetlegesen az azokban foglalt személyes adatokat – nem semmisítik meg, hanem végső soron átszállítják az Európai Unió levéltáraiba, és történelmi, statisztikai vagy tudományos célokra a nyilvánosság számára elérhetővé teszik azokat. (4)

9.

Fontos, hogy az európai intézmények és szervek egyértelmű politikával rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön és mi ne kerüljön a levéltárakba, és hogy miként védelmezzék azokat a személyes adatokat, amelyek megőrzésre kerülnek és a levéltáron keresztül a nyilvánosság számára elérhetővé válnak. E politikáknak biztosítaniuk kell az érintett egyének magánéletének és személyes adatainak védelmét, és egyensúlyt kell teremteniük ezen alapvető jogok védelme, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés és a történelmi kutatáshoz kapcsolódó jogos érdekek között.

10.

Annak ellenére, hogy jelenleg számos európai intézmény és szerv rendelkezik iratkezelési, adatmegőrzési és archiválási politikával (lásd például az Európai Bizottság által kiadott belső igazgatási dokumentumot, a közös megőrzési listát (CCL) (5)), ezek a politikák csak korlátozott iránymutatással szolgálnak az adatvédelem terén. A közös megőrzési listát és a hasonló dokumentumokat tovább kell fejleszteni vagy ki kell egészíteni az adatvédelemre vonatkozó konkrétabb és részletesebben kidolgozott iránymutatásokkal.

11.

Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy a meglévő politikákat belső dokumentumokban alakítják ki, a Tanács vagy a Parlament által elfogadott jogalkotási eszközök helyett. A levéltárakról szóló rendelet jelenlegi szövege nem határozza meg pontosan, hogy milyen személyes adatok szállíthatók át a levéltárakba, és végső soron hozhatók nyilvánosságra, a rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében foglalt rövid hivatkozástól eltekintve, amely említést tesz az „1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott magántitokkal és magánszemélyek integritásával kapcsolatos kivételek alá tartozó” dokumentumokról.

12.

Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját ugyanakkor az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokkal – többek között a 45/2001/EK rendelettel és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával – összhangban kell értelmezni. Tehát összetett eseti elemzést kell végezni annak eldöntéséhez, hogy milyen személyes adatok kerülhetnek a levéltárakba.

13.

A 95/46/EK irányelv (7) és az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata egyaránt folyamatban van, amit megfelelő időben a 45/2001/EK rendelet felülvizsgálatának kell követnie. Miközben reméljük, hogy e jogalkotási változások – általános jellegükből adódóan – hozzájárulnak majd az egyértelműséghez, nem valószínű, hogy kellően pontos iránymutatást nyújtanak az európai intézmények és szervek számára archiválási gyakorlataik tekintetében. Magára a levéltárakról szóló rendeletre vonatkozóan az Európai Bizottság csak korlátozott módosításokat javasolt, amelyek nem érintik a 2. cikk (1) bekezdését és más lényeges rendelkezéseket.

14.

Az európai adatvédelmi biztos ebben a véleményben javaslatot tesz néhány célzott módosításra, amelyek beépíthetők a levéltárakról szóló rendelet jelenlegi, korlátozottabb mértékű felülvizsgálata során. Ezenkívül felhívja a figyelmet arra, hogy egyedi intézkedések – többek között megfelelő végrehajtási szabályok – elfogadására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a történelmi célokra történő jogszerű adatmegőrzés összefüggésében megfelelően foglalkozzanak az adatvédelmi aggályokkal.

15.

Mindehhez háttérként a 2. rész röviden felvázolja az EU levéltárainak megnyitásához és digitalizálásához, a névtelenítéshez és a névtelenítés feloldásához kapcsolódó általános adatvédelmi kérdéseket és jelenlegi tendenciákat, valamint az Európai Bizottság nyílt adatkezelési kezdeményezéseit.

10.   Következtetések

65.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat foglalkozik az adatvédelmi aggályokkal, különös tekintettel az alábbiakra:

az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó rendelkezések,

a felügyeleti hatóság meghatározása,

az Európai Egyetemi Intézet (EUI) feldolgozói szerepének meghatározása, és

végrehajtási szabályok elfogadásának előírása, az adatvédelmi kérdések gyakorlati kezelése érdekében.

66.

A fennmaradó adatvédelmi aggályok kezelése érdekében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a levéltárakról szóló rendelet javasolt módosítása:

határozza meg pontosan a végrehajtási szabályok legfontosabb célkitűzéseit és minimális tartalmát, valamint az elfogadásukra irányuló eljárást, ideértve egy olyan irányítási struktúrát, amely biztosítja a harmonizált és összehangolt megközelítés alkalmazását, az elfogadás világos időkeretét, valamint az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést,

határozza meg egyértelműen a levéltárakban őrzött személyes adatok biztonságára vonatkozó szabályokat,

gondoskodjon biztosítékokról az Európai Egyetemi Intézetnél őrzött személyes dokumentumok tekintetében, és

ha kismértékben is, de mindenképpen pontosítsa a levéltárakról szóló rendelet 2. cikkében foglalt, magántitokkal kapcsolatos kivételt.

Kelt Brüsszelben, 2012. október 10-én.

Peter HUSTINX

európai adatvédelmi biztos


(1)  COM(2012) 456 final.

(2)  A Tanács 354/83/EGK, Euratom rendelete (HL L 43., 1983.2.15., 1. o.).

(3)  Például a 45/2001/EK rendelet 10. cikke szerinti „különleges adatkategóriák”.

(4)  A levéltárakról szóló rendelet 1. cikkének (2) bekezdése egyaránt tartalmazza az Európai Közösségek intézményeinek „irattára” és „levéltára” fogalommeghatározását. Az Európai Közösségek intézményeinek irattára „típusától és adathordozójától függetlenül az összes olyan dokumentum, amelyet az intézmények valamelyike vagy annak bármely képviselője vagy alkalmazottja hozott létre vagy kapott a feladatai teljesítése során, és amely az (EU) tevékenységével kapcsolatos”. Az Európai Közösségek intézményeinek levéltára ugyanakkor „az (intézmények) irattárának az a része, amelyet (…) állandó megőrzésre kiválasztottak” …„a (dokumentumok) keletkezése időpontja utáni 15 évvel”, „egy (olyan) előzetes (válogatás alkalmazásával, amelynek célja), hogy a megőrzésre kerülő dokumentumokat elkülönítsék a közigazgatási vagy történeti értékkel nem rendelkező dokumentumoktól”.

(5)  SEC(2007) 970, elfogadtva 2007. július 4-én, jelenleg felülvizsgálat alatt. Lásd még az európai adatvédelmi biztos 2007-ben kiadott észrevételeit a CCL tervezetéről: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Supervision/Adminmeasures/2007/07-05-07_commentaires_liste_conservation_EN.pdf

(6)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(7)  Lásd a Bizottságnak a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát (COM(2012) 11 final). Lásd még az európai adatvédelmi biztos adatvédelmi reformcsomagról szóló, 2012. március 7-i véleményét, amely a következő weboldalon olvasható: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/edps/Consultation/Reform_package;jsessionid=46ACCFDB9005EB950DF9C7D58BDE5377


V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/12


Értesítés egyes kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről

2013/C 28/06

1.   Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (1) 18. cikke (4) bekezdésének értelmében az Európai Bizottság értesítést tesz közzé arról, hogy az alábbi táblázatban szereplő kiegyenlítő intézkedések a megadott napon hatályukat vesztik, amennyiben nem indul felülvizsgálat a következőkben ismertetett eljárásnak megfelelően.

2.   Az eljárás

Az uniós gyártók írásbeli felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be. A kérelemnek elegendő bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatás és a károkozás folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne.

Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az érintett intézkedéseket felülvizsgálja, az importőrök, az exportőrök, az exportáló ország képviselői és az uniós gyártók lehetőséget kapnak arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat kiegészítsék, megcáfolják vagy észrevételezzék.

3.   Határidő

Az európai uniós gyártók a fentiekben foglaltak alapján felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be írásban az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához – European Commission, Directorate-General for Trade (Unit H-1), N-105 8/20, 1049 Bruxelles/Brussel (2), Belgium, amely kérelemnek leghamarabb a jelen értesítés közzétételének napján, legkésőbb pedig az alábbi táblázatban megjelölt időpont előtt három hónappal kell a Főigazgatósághoz beérkeznie.

4.   Ez az értesítés az 597/2009/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

Termék

Származási vagy exportáló ország(ok)

Intézkedések

Hivatkozás

A hatályvesztés napja (3)

Szulfanilsav

India

kiegyenlítő vám

A Tanács 1010/2008/EK rendelete (HL L 276., 2008.10.17., 3. o.)

2013.10.18.

 

 

kötelezettségvállalás

A Bizottság 2006/37/EK határozata (HL L 22., 2006.1.26., 52. o.)

 


(1)  HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(2)  Tel. +32 22956505.

(3)  Az intézkedés az ebben az oszlopban megjelölt napon éjfélkor veszti hatályát.


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/13


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6812 – SFPI/Dexia)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2013/C 28/07

1.

2013. január 18-án a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Société Fédérale de Participations et d'Investissement/Federale Participatie- en Investeringsmaatschappij (a továbbiakban: SFPI, Belgium) belga állami beruházási alap által tervezett összefonódásról, amely szerint ez utóbbi részesedés vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Dexia SA/NV (a továbbiakban: Dexia, Belgium) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az SFPI esetében: stratégiai érdekeltségű köz- vagy magántulajdonú vállalatokba való beruházások, a saját vagy a belga állam nevében,

a Dexia esetében: pénzügyi szolgáltatások, különösen a közfinanszírozás terén, beleértve a projektfinanszírozást és az eszközkezelést számos országban, főként Franciaországban, számos leányvállalatán keresztül.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6812 – SFPI/Dexia hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).


Helyesbítések

30.1.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/14


Helyesbítés az Európai Rendőrségi Hivatal 2011-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról a Hivatal válaszaival együtt című jelentéséhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 388., 2012. december 15. )

2013/C 28/08

A 195. oldalon, az Europol válaszai című rész helyébe a következő szöveg lép:

„AZ EUROPOL VÁLASZAI

12.

2010-ről 2011-re egy 22,6 millió EUR-s érték került átvitelre. Az Europol jelentős előrelépésként értékeli, hogy az egész költségvetésen belül sikerült az átviteleket 15 millió EUR-ra csökkenteni.

A 2011-es év során különleges helyzetek akadályozták a költségvetés végrehajtását, mint például az új épületbe történő költözés 3 hónapos csúszása. 2011 volt a második év az Europol számára, amikor pénzügyileg európai uniós ügynökségként működött, és további meghatározott intézkedéseket tett, hogy a tevékenységeket összhangba hozza a költségvetés évenkéntiségének elvével. Az Európai Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által a tervezési és költségvetési folyamatról 2011-ben készített ellenőrzés is pozitív előrelépésekről tanúskodik e tekintetben.

13.

Hivatkozás az Europol 12. pontban tett válaszára.

14.

A munkaerő-felvétel, közbeszerzési tevékenységek és pénzügyi műveletek terén tapasztalt kivételek rögzítésre kerültek. Az Europol egy saját folyamat keretrendszert dolgozott ki, amely alkalmazandó szabványokon és normákon alapul és elismeri azokat. Ugyanakkor az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését és tovább ésszerűsíti a pénzügyi folyamatok alóli kivételek kezelését és nyilvántartását annak érdekében, hogy teljes mértékben eleget tegyen a Számvevőszék megállapításainak.

15.

Az Europol számviteli rendszerének alapvető folyamatait validálták, beleértve a költségvetési kötelezettségeket, valamint a fizetésekhez kapcsolódó kifizetési folyamatokat. Ugyanakkor az Europol tudomásul veszi a Számvevőszék megjegyzését és kibővíti e tekintetben a validálási tevékenységeit.

16.

Jelentős erőfeszítéseket tettek az érintett eszközök végleges beszámolóhoz történő fellelésére.

Amint a fogadó állam által átadott eszközök értéke kiderült, a megfelelő biztosítási szerződések frissítésre kerültek.

Miután az eszközök átadási folyamata lezárult, az Europol újabb fizikai ellenőrzést kíván végrehajtani, és azonnal intézkedik a továbbiakról annak eredménye fényében.

17.

Az Europol tudomásul veszi, hogy a közbeszerzési eljárások előkészítését és végrehajtását javítani kell, beleértve a vonatkozó dokumentumokat is. A folyamatok finomításán túl 2012 végére várható a támogató szervezeti változások végrehajtása.

18.

Az Europolra alkalmazandó pénzügyi szabályzathoz az Europol végrehajtási szabályokat fog készíteni és elfogadni, mihelyt az európai uniós szintű költségvetési keretrendelet elfogadásra kerül. Az Europol hasonlóképpen alkalmazza az Európai Unió költségvetési keretrendeletének végrehajtási rendelkezéseit.

19.

Az Europol új épülete rongálódási költségei, illetve egy külső katasztrófa-helyreállítási tárhely feltételes kötelezettségként került megjelenítésre a 2011-es végleges éves beszámolóban.

20.

Az Europol nagy jelentőséget tulajdonít a kiválasztást szolgáló szövegek titkosságának. A tesztanyagokhoz való hozzáférés korlátozott.

A tesztekre és az interjúkra való behíváshoz szükséges minimális pontszám 2012 júliusától került bevezetésre.

Az Europol úgy véli, hogy a felvételi bizottságok kinevezésekkel kapcsolatos mindennemű lényeges megállapításai megfelelően dokumentálásra kerülnek. Ugyanakkor az Europol további lépéseket fog tenni, hogy a Számvevőszék által hangsúlyozott további finomításokat azonosítsa.

21.

Az Europol a Számvevőszék megjegyzésére a humánerőforrásokkal kapcsolatos teljesítményvizsgálat keretében válaszol.”