AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

20.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 394/5

A Tanács és a Bizottság 2012. évi közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018)

2012/C 394/03

1. BEVEZETÉS

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló tanácsi állásfoglalás (1), vagyis az EU ifjúsági stratégiája előírja, hogy minden hároméves ciklus végén az ifjúságról szóló uniós jelentést kell készíteni, amely kettős célt szolgál: értékeli az elért eredményeket, és alapul szolgál a következő munkaciklus prioritásainak meghatározásához.

Az ifjúságról szóló közös uniós jelentéstervezetet két bizottsági szolgálati munkadokumentum egészíti ki: az egyik a fiatalok helyzetét tekinti át az EU-ban, a másik pedig a megújított keret alapján tett intézkedéseket elemzi.

2. AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGÚJÍTOTT KERETÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA

A Tanács 2009-ben jóváhagyta az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (2010–2018), amely az „EU ifjúsági stratégiája: befektetés és az érvényesülés elősegítése” című közleményen alapul. Az együttműködés megerősítésével és a helyes gyakorlatok megosztásával a megújított keretnek két átfogó célja van:

i.	több esély és az esélyegyenlőség megteremtése minden egyes fiatal számára az oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint

ii.	a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának, társadalmi befogadásának és szolidaritásának előmozdítása.

A megújított keret intézkedésalapú. Amint azt a fenti fadiagram mutatja, a keret nyolc szakpolitikai területet („tevékenységi területet”) ölel fel: oktatás és képzés; foglalkoztatás és vállalkozói tevékenység; társadalmi befogadás; egészség és jólét; részvétel; kultúra és kreativitás; önkéntesség; az ifjúság és a világ.

A keret alapvetően a következő eszközökkel él: tényeken alapuló döntéshozatal; egymástól való tanulás; rendszeres eredményjelentés, az eredmények terjesztése és nyomon követés; a fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd; valamint az uniós programok és források mozgósítása. Ez a keret az ifjúsági munkát (2) az összes tevékenységi terület támogatójának, az ágazatok közötti együttműködést pedig alapelvnek tekinti.

3. EURÓPA 2020 – A FIATALOK TÁMOGATÁSA VÁLSÁG IDEJÉN

A válság, amely Európát sújtja, soha nem tapasztalt mértékű munkanélküliséget, s ebből fakadóan a társadalmi kirekesztődés és a szegénység kockázatát hozta magával az európai fiatalok számára. Az Európa 2020, az intelligens, befogadó és fenntartható növekedés uniós stratégiája meghatározza egy összehangolt európai válasz kereteit annak érdekében, hogy Európa megerősödve kerüljön ki a válságból, és tartósan növelni tudja az európai polgárok jólétét.

Az Európa 2020 nagy hangsúlyt helyez a fiatalokra, és egyik kiemelt célja, hogy csökkentse a korai iskolaelhagyók arányát és növelje a felsőfokú képzésben részt vevők számát. Két másik kiemelt cél is rendelkezik egyértelmű ifjúsági dimenzióval: a szegénység kockázatának csökkentése és a foglalkoztatott népesség arányának növelése.

Emellett a „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés (3) elősegíti a fiatalok mobilitását, és az Új készségek és munkahelyek menetrendje (4), valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni platform (5) szintén foglalkozik a fiatalokkal. E tekintetben a Tanács továbbfejlesztette ezeket a kezdeményezéseket azzal, hogy következtetéseket fogadott el a Mozgásban az ifjúság kezdeményezésről – a fiatalok előtt álló kihívásokra vonatkozó integrált megközelítésről (6), valamint az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról (7).

(A Tanács továbbá 2012. november 26-án politikai megállapodásra jutott a nem formális és az informális tanulás validációjáról szóló tanácsi ajánlásról.)

A gazdaságpolitikai koordináció második európai szemesztere során az Európai Bizottság kiemelte, hogy intézkedésekre van szükség a fiatalok elfogadhatatlanul magas munkanélküliségi arányának csökkentése érdekében. A 2012-es éves növekedési jelentés – amely uniós és nemzeti szinten meghatározza a cselekvési prioritásokat a növekedés és a foglalkoztatás élénkítése érdekében – a fiatalok foglalkoztatásának támogatására hívta fel a tagállamokat. A konkrét ajánlások között a magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat előmozdítása, valamint a vállalkozói készségek elsajátításának javítása is szerepelt. A jelentés a munkajogi szabályozás, valamint az oktatás és a képzés reformját is sürgette. A Bizottság, kifejezve aggodalmát amiatt, hogy a válság próbára teszi az EU társadalmi szövetét, felhívta a tagállamokat arra is, hogy a szociális védelem, a befogadási stratégiák, valamint a munkaerő-piaci és társadalmi integrációt biztosító szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is gondoskodjanak a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelméről (8). Országspecifikus ajánlásokat (9) fogadtak el az egyes tagállamok egyedi helyzetének megfelelően.

Az Európai Bizottság mindezek fényében javaslatot tett a témára koncentráló „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésre (10), melynek célja az erőforrások mozgósítása és az erőfeszítések fokozása a fiatalok munkanélküliségének csökkentése, illetve foglalkoztathatóságuk javítása érdekében. A Bizottság ezzel összefüggésben arra ösztönözte a tagállamokat, hogy hatékonyabban használják fel az Európai Szociális Alapot a fiatalok támogatására. A Bizottság akciócsoportjai nyolc, átlag feletti ifjúsági munkanélküliségi aránnyal küzdő tagállamnak (11) nyújtanak segítséget. A nemrégiben elfogadott „foglalkoztatási csomag” (12) tartalmazza a kezdeményezés tekintetében elért eredményekről szóló első jelentést és a szakmai gyakorlatokra vonatkozó új minőségbiztosítási referenciakeretről szóló konzultáció eredményét is. A Tanács is foglalkozott az ifjúsági munkanélküliséggel és a társadalmi befogadással, és ennek keretében elfogadott egy állásfoglalást a fiatalok aktív befogadásáról: a munkanélküliség és a szegénység elleni küzdelemről (13), valamint következtetéseket fogadott el az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról (14).

A Bizottság azoknak az akadályoknak a megszüntetésére is törekszik, amelyekkel az uniós polgárok, köztük a fiatalok is szembe találják magukat, amikor az uniós polgárokként őket megillető jogokkal, különösen az EU-n belüli szabad mozgás jogával kívánnak élni, többek között önkéntesség, tanulás vagy munkavállalás céljából.

A fiatalok foglalkoztathatóságának, tanulmányi mobilitásának és részvételének ösztönzésére tett erőfeszítések előmozdítása a jelenlegi Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben programok keretében történik, melyek helyébe – 2014-től – az oktatásra, a képzésre, a fiatalokra és a sportra vonatkozó új uniós program lép.

4. A MEGÚJÍTOTT KERET ELSŐ CIKLUSA (2010–2012)

Szinte mindegyik tagállam arról számol be, hogy a megújított keret megerősítette a nemzeti szinten meglévő prioritásokat, több tagállam pedig a keret közvetlen hatását emelte ki. Litvánia például olyan dokumentumként jellemzi a megújított keretet, amely iránymutatással szolgál saját Nemzeti Ifjúságpolitikai Programja kidolgozásához, Ausztria az ifjúságpolitika és a munkaerő-piaci politikák közötti kapcsolat megerősítését emeli ki, a belgiumi flamand közösségben pedig az ifjúsággal folytatott párbeszéd terén értek el további előrehaladást.

A megújított keret az ifjúságpolitikai keret megvalósításának minden szintjén az ágazatokon átívelő megközelítést támogatja. A tagállamok többsége arról számol be, hogy rendelkezik nemzeti ifjúsági stratégiával vagy az ifjúságra vonatkozó ágazatközi tervvel. Két kivétellel az összes tagállamban létezik ifjúsággal foglalkozó minisztériumközi munkacsoport vagy valamely más, intézményesített mechanizmus. Míg az ifjúságról szóló nemzeti jelentések némelyike jó példáról számol be, az ilyen munkacsoportok gyakran az ifjúságpolitikai terület „magjának” különböző szereplőiből és érdekelt feleiből tevődnek össze, az egyéb minisztériumok viszont csak kevéssé vagy egyáltalán nem vesznek részt bennük, ami korlátozza ágazatokon átívelő jellegüket.

A fentiek alapján ajánljuk, hogy a Bizottság és a tagállamok fordítsanak nagyobb figyelmet az ágazatközi együttműködés fejlesztésére, különösen annak megvizsgálása céljából, hogy más releváns ágazatokban miként lehet hasznát venni az ifjúságpolitikával és az ifjúsági munkával kapcsolatos megközelítéseknek és módszereknek. Célszerű támogatni új ágazatközi partnerségek létrehozását, valamint közös projektek és kezdeményezések kifejlesztését az ifjúsági ágazatban.

Az ifjúsági munka számos tevékenységi területet támogat. A tagállamok többsége arról számol be, hogy a Tanács ifjúsági munkáról szóló állásfoglalásával (15) összhangban intézkedéseket hoztak az ifjúsági munka elismerése, támogatása és továbbfejlesztése céljából. 2010 júliusában, a belga elnökség alatt rendezték meg az európai országokat képviselő döntéshozók és az ifjúsági terület érdekelt feleinek részvételével az Ifjúsági Munka Európai Konventjét, amelyen az elkövetkező évek prioritásait és az ifjúsági munka érdekében megteendő intézkedéseket meghatározó nyilatkozatot fogadtak el.

4.1. Fellépések a nyolc tevékenységi területen

A megújított keret a tevékenységi területei mindegyikén javasol kezdeményezéseket a tagállamoknak és/vagy a Bizottságnak. Az alábbiakban áttekintjük a 2010–2012-es munkaciklusban uniós szinten meghozott, valamint a tagállamok által jelentett intézkedéseket (16).

Oktatás és képzés

A Bizottság és a tagállamok az „ET 2020” keretrendszer (17) révén együttműködnek az oktatás és a képzés javítása érdekében. Ezzel összefüggésben a Tanács következtetéseket fogadott el a Bizottság azon 2011. évi közleményére reagálva, amely az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjára vonatkozó stratégiát ismertette (18), a Bizottságban pedig jelenleg zajlik „Az oktatás újragondolása: befektetés a készségekbe jobb társadalmi-gazdasági eredmények elérése érdekében” elnevezésű kezdeményezés kidolgozása, amelynek megvalósítása várhatóan 2012 végén indul majd, célja pedig a készségekkel és kompetenciákkal kapcsolatos szakpolitika alakításának támogatása.

A megújított keret elsősorban a nem formális tanulásra és az informális tanulásra – mint a munkaerőpiac által nagyra értékelt (19) horizontális készségek (20) megszerzését segítő kiegészítő eszközre – összpontosít. A Bizottság 2012 szeptemberében tanácsi ajánlástervezetet nyújtott be a nem formális és az informális tanulás elismeréséről és validációjáról (21), és dolgozik a nem formális és az informális tanulás útján elsajátított készségek nyilvántartását megkönnyítő eszközökön is.

A Bizottság és a tagállamok egyaránt aktívan támogatják az ifjúsági szervezeteket, amelyek sok lehetőséget kínálnak a nem formális tanulásra. Sok tagállam (22) hangsúlyozza az ifjúsági munka szerepét a korai iskolaelhagyókkal való kapcsolatfelvétel és az oktatásba vagy a munkába való visszatérésük segítése terén. Ezzel összefüggésben e tagállamok nemrégiben intézkedéseket hoztak a nem formális és az informális tanulással kapcsolatos figyelemfelhívás és az ilyen tanulás eredményeinek nemzeti szintű elismerése érdekében.

Foglalkoztatás és vállalkozói szellem

A megújított keret hatálybalépését követő első elnökségi triónak a fiatalok foglalkoztatása volt az átfogó tematikus prioritása. Ezen időszak alatt a Tanács állásfoglalásokat fogadott el a fiatalok aktív bevonásáról (23) és az ifjúsági munka szerepéről a fiatalok foglalkoztathatóságának elősegítése terén.

Az ifjúságról szóló nemzeti jelentések szerint több tagállam is módosította munkaügyi jogszabályait, vagy adóügyi ösztönzőket alkalmazott a fiatalok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítése érdekében. Ezeket az intézkedéseket gyakran társítják olyan programokkal, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, akár külföldön is. Sok fiatal részesül pályaválasztási tanácsadásban, amelyet oktatási intézmények, foglalkoztatási szolgálatok vagy ifjúsági tájékoztatási szolgálatok nyújtanak. Sok ország kínál célzott támogatást, képzést, tanácsadást vagy munkahelyi gyakorlatot a munkanélküli vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő fiataloknak. A formális oktatás részeként gyakran állnak rendelkezésre szakmai gyakorlatok, és több ország bír olyan kétvonalas oktatási rendszerrel, amely az iskolai oktatást tanulószerződéses gyakorlati képzéssel ötvözi (24).

A strukturált párbeszéd első ciklusa is a fiatalok foglalkoztatására összpontosult. A fiatalok is javasoltak konkrét intézkedéseket, amelyeket a Tanács figyelembe vett abban az állásfoglalásában (25), amely hangsúlyozza a munkaerő-piaci információkhoz való hozzáférés, a nem formális tanulás, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségügyi keret, valamint a rugalmas biztonságra és a mobilitáshoz való egyenlő hozzáférésre való összpontosítás szükségességét. Az ajánlások és a tagállamok legjobb gyakorlatai ösztönzőleg hatottak későbbi bizottsági kezdeményezésekre, így a nem formális és az informális tanulásról szóló ajánlástervezetre, és tágabb összefüggésében a „Több lehetőséget a fiataloknak” elnevezésű kezdeményezésre.

A legtöbb európai ország a vállalkozói készségek fejlesztését is egyre nagyobb mértékben ösztönzi. Eddig nyolc ország léptetett életbe konkrét stratégiákat, 13 ország pedig az egész életen át tartó tanulásra, az ifjúságra vagy a növekedésre vonatkozó nemzeti stratégiáiba építette be ezt a kérdést (26).

Uniós szinten a fiatalok vállalkozói tevékenységének kérdését az Európai Ifjúsági Hét állította még inkább előtérbe, amely a vállalkozói készségek értékére és a vállalkozásindításra mint életpálya-lehetőségre igyekezett felhívni a figyelmet. Ezenfelül folyamatban van a vállalkozói készségek elsajátításának az oktatás minden szintjén történő fejlesztését támogató számos intézkedés is.

Ajánlatos, hogy a tagállamok és a Bizottság folytassák azokat a közös erőfeszítéseiket, amelyeket az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem és az e területet érintő ágazatközi kezdeményezések továbbfejlesztése érdekében tesznek.

Egészség és jólét

Uniós szinten a fiatalok konkrét célcsoportját képviselik az EU azon egészségügyi kezdeményezéseinek, amelyeket a dohányzás, az alkohollal kapcsolatos ártalmak, a táplálkozási problémák, az elhízás és a kábítószer-használat leküzdése érdekében indított.

Két kivétellel minden tagállam arról számol be, hogy konkrét intézkedéseket hozott a fiatalok egészségéről és jólétéről szóló tanácsi állásfoglalás (27) alapján. Sok tagállam (28) említ specifikus kérdésekre – mint például az alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az egészséges táplálkozás – összpontosító kezdeményezéseket, illetve hangsúlyozza a társaktól való tanulás értékét az egészséges életmód előmozdítása terén.

Társadalmi befogadás

Az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére irányuló uniós kezdeményezések jelentős mértékben hozzájárulnak a fiatalok társadalmi befogadásához is. A tagállamok többsége (29) specifikus célcsoportként szólította meg a fiatalokat a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2010-es európai éve során. E kezdeményezések hangsúlyozzák, hogy a szegénység elleni küzdelmet a lehető legfiatalabb kortól kell elkezdeni, éppen a szegénység nemzedékek közötti átörökítésének megszakítása érdekében.

Sok tagállam (30) megerősíti a társadalmi befogadás ágazatközi megközelítésének – például az oktatási, foglalkoztatási vagy egészségügyi politikával való összekapcsolásának – a fontosságát. Közülük több tagállam beszámol olyan specializált képzési programokról, amelyeket ifjúságsegítők, ifjúsági vezetők, illetve fiatalok számára nyújtanak az interkulturális tudatosság fejlesztése és az előítéletek leküzdése érdekében. Számos tagállam (31) említ példákat a fiatalok lakhatásával kapcsolatos támogató intézkedésekre.

Következésképpen ajánlatos, hogy a tagállamok tegyenek közzé ismereteken és kutatási eredményeken alapuló jelentéseket a fiatalok szociális helyzetéről és életkörülményeiről. E tekintetben ösztönözni lehetne a tagállamokat arra is, hogy hozzanak intézkedéseket a nemzedékek között átörökített szegénység és kirekesztés elleni, ágazatközi együttműködés keretében folytatandó küzdelem érdekében.

Részvétel

A fiatalok részvétele az elmúlt években kiemelkedő helyet foglalt el az Unió ifjúságpolitikai menetrendjében. A részvétel minden tagállamban az ifjúságpolitika kulcseleme, és sok tevékenység valósult meg, így például a fiatalok döntéshozatalba való bevonására szolgáló struktúrák kialakítása, valamint a részvételi mechanizmusok minőségének felülvizsgálata. Tevékenységekre került sor az ifjúság szélesebb körű részvételének előmozdítása érdekében, beleértve releváns tájékoztatóanyagok készítését és több lehetőség biztosítását online párbeszéd folytatására.

A Tanács az EUMSZ 165. cikkével összhangban megerősítette e terület iránti elkötelezettségét azzal, hogy „a fiatalok részvételét a demokratikus életben” a második elnökségi trió (2011 közepe–2012) átfogó prioritásává emelte az ifjúságpolitika terén. A Tanács elfogadott egy állásfoglalást is a fiatalok Európa demokratikus életében való részvétele új és hatékony formáinak ösztönzéséről (32). A strukturált párbeszéd mint eszköz egyre nagyobb jelentőséget kap a fiatalok döntéshozatalba való bevonása terén. Minden tagállam nemzeti munkacsoportokat állított fel, hogy saját országukban konzultációkat szervezzen a fiatalokkal, és azok eredményét beemelje az uniós szintű vitákba.

A „Mozgásban az ifjúság”-ról készült Eurobarométer felmérések (33) és a fiatalok részvételének változó mintáiról szóló készülő tanulmány segítségével a Bizottság lépéseket tesz a részvétellel kapcsolatos tényadatok bővítése érdekében. Kezdeményezett továbbá két olyan eljárást, amelyek a következő hároméves ciklusban valósulnak majd meg: az egyik az európai ifjúsági portál (34) továbbfejlesztése az online-szerepvállalás interaktív fórumává, a másik pedig egy úgynevezett „Mozgásban az ifjúság” kártya, amely ösztönzőkön, valamint tájékoztatási és támogatási szolgáltatásokon keresztül tovább fokozná a fiatalok mobilitását és részvételét.

A fiatalok részvétele a politikai folyamatokban új módokon zajlik, például petíciók aláírása vagy a közösségi médiában, illetve online tett nyilatkozatok formájában.

Következésképpen a tagállamoknak és a Bizottságnak meg kellene állapítaniuk, hogy a részvétel mely formái felelnek meg a fiatalok igényeinek, és biztosítaniuk kellene számukra a támogatás különböző formáit.

Önkéntes tevékenységek

A tagállamok és a Bizottság egy szakértői csoport keretében együttműködést folytatott a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló ajánlás (35) végrehajtása érdekében. Hozzávetőleg a tagállamok fele (36) számol be arról, hogy az ajánlás nyomán jobban fel tudták hívni a figyelmet a fiatal önkéntesek mobilitási lehetőségeire. Számos tagállam számol be arról, hogy az Európai Önkéntes Szolgálat mellett két- vagy többoldalú csereprogramokat is működtet.

Több tagállam (37) jelenti, hogy nemzeti önkéntességi rendszereket vagy új társadalmi szolgálatot vezetett be. Sok tagállam hivatkozik a Fiatalok lendületben programra és különösen az Európai Önkéntes Szolgálatot nevezik meg a külföldön végzett ifjúsági önkéntes tevékenységek fontos, ha nem legfőbb forrásának. Több ország működtet két-vagy többoldalú csereprogramokat. Több országban a kirekesztés megelőzése tágabb ifjúsági stratégiák és finanszírozási rendszerek része, melyek az önkéntes tevékenységekre is kiterjednek.

A tagállamok aktív erőfeszítéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az önkéntes tevékenységek során szerzett tapasztalatok értékét elismerjék, pl. a Youthpass, a munkaerőpiac tájékoztatása vagy társadalmi elismerés révén. Ezenkívül több tagállam stratégiai megközelítéseket alkalmaz az ifjúsági önkéntes tevékenységek például társadalmi célok elérése érdekében történő előmozdítása céljából. Az önkéntesség európai éve (2011) a fiatalok és az ifjúsági szervezetek bevonásával hangsúlyozta ifjúsági dimenzióját.

Tekintettel arra, hogy átfogó adatok bizonyítják, hogy még mindig csak az európai fiatalok töredéke vesz részt határokon átnyúló önkéntes tevékenységekben, felkérjük a tagállamokat arra, hogy vegyék számba az önkéntes tevékenységek végzése előtt álló potenciális akadályokat, és mérlegeljenek olyan lehetséges lépéseket/intézkedéseket, amelyekkel ezek az akadályok leküzdhetők (38).

Kultúra és kreativitás

A tagállamok és a Bizottság ezen a területen az európai kulturális menetrend (39) keretében folytat szoros együttműködést. A Tanács számos következtetésében hangsúlyozta a kreativitás és a kultúra fontosságát és a fiatalok szerepét (40). A megújult keretben készült, a fiatalok kultúrához való hozzáféréséről szóló 2010. évi tanulmány (41) magában foglalt bevált gyakorlatokat és ajánlásokat is egyes akadályok – mint például a költség vagy a távolság – leküzdésére.

Bár a tagállamok elismerik a kultúra, a kreativitás és az ifjúságpolitika közötti kapcsolatokat, az ifjúságról szóló nemzeti jelentések nem számolnak be sok tevékenységről ezen a tevékenységi területen.

A fiatalok és a világ

Az Európa Tanáccsal folytatott ifjúsági partnerség révén a Bizottság magas szintű ifjúságpolitikai szimpóziumokat szervezett keleti és déli szomszédságunkban (42), és részt is vett azokon. A Tanács következtetéseket fogadott el a fiatalok részvételének keleti dimenziójáról (43), azzal a céllal, hogy elmélyítse a kapcsolatokat Kelet-Európával és a Kaukázus térségével. Ezenfelül döntés született a „keleti partnerség ifjúsági kerete” elnevezésű kezdeményezés létrehozásáról, hogy a Fiatalok lendületben program keretében az ifjúsági partnerségek és együttműködés számára több finanszírozási lehetőséget lehessen biztosítani. A 2011-es EU–Kína ifjúsági év keretében Európában és Kínában is szerveztek tevékenységeket. A Bizottság az ENSZ nemzetközi ifjúsági évében és annak 2011-es mexikói csúcstalálkozóján is részt vett; emellett társszervezője volt két szakpolitikai konferenciának is, amelyek megrendezésére egy Kanadával kötött kétoldalú együttműködési megállapodás részeként került sor.

A tagállamok arról számolnak be, hogy már 2010 előtt is aktívak voltak ezen a tevékenységi területen, melynek jelentőségét továbbra is hangsúlyozzák. A tagállamok közel fele (44) arról számol be, hogy foglalkozott e témával a tantervek vagy az ifjúságpolitikai stratégiák keretében. A legtöbb tagállam lehetőséget biztosít a fiataloknak arra, hogy globális kérdésekről eszmecserét folytassanak a politikai döntéshozókkal.

4.2. Végrehajtási eszközök

A megújított keret sajátos eszköztárat alkalmaz a tevékenységek folytatására a fent leírt nyolc területen. A következő bekezdések – a Bizottság által végzett értékelésre és a tagállamok nemzeti jelentéseiben szereplő információkra alapozva – azt értékelik, hogy mennyire alkalmazták sikerrel ezeket az eszközöket a stratégia átfogó céljainak elérése érdekében.

Tényeken alapuló döntéshozatal

A megújított keret mellett a Bizottság – a tagállamok által kinevezett szakértőkkel és az ifjúsági terület érdekelt feleivel együtt – kidolgozta az EU ifjúsági mutatóinak összesítő tábláját, melyet 2011-ben tettek közzé (45). E tábla a nyolc tevékenységi terület mindegyikét lefedő 40 mutatót tartalmaz.

A megújított keret első munkaciklusa alatt a Bizottság két tanulmányt (46), valamint egy, az ifjúságra vonatkozó Eurobarométer gyorsfelmérést készített. Az EU és az Európa Tanács ifjúsági partnersége szintén hozzájárult az ifjúságpolitika tudásalapjának megerősödéséhez Európában, mégpedig az Európai Ifjúságpolitikai Tudáscentrum és annak nemzeti kapcsolattartói, valamint az európai ifjúságkutatók csoportja révén.

Egymástól való tanulás

A megújított keret mellett több különböző esemény is hozzájárult az egymástól való tanuláshoz, többek között társaktól való tanulási tevékenységek, konferenciák és szemináriumok, magas szintű fórumok és szakértői csoportok találkozói, továbbá tanulmányok és elemzések révén.

Amellett, hogy ezt a konferenciákon és az ifjúságügyi főigazgatók találkozóin lezajlott tapasztalatcserék is alátámasztották, egy bizottsági tanulmány (47) kimutatta, hogy az EU ifjúsági mutatóinak kidolgozása nemcsak az ifjúságpolitika elismertségét és láthatóságát növelte, hanem a tagállamokban is pozitív változásokat idézett elő mind az ágazatok közötti együttműködés, mind pedig a tényeken alapuló megközelítés alkalmazása terén. Tagállami képviselőkből álló szakértői csoportok jöttek létre abból a célból, hogy felülvizsgálják a mutatótáblát és végrehajtsák a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlást. Az egymástól való tanulás az ágazatok közötti együttműködésre fókuszáló, társaktól való tanulási tevékenység révén is megvalósult (48).

2012 májusában a társaktól való tanulással foglalkozó új szakértői csoport jött létre, amely a fiatalok kreativitására és innovációs képességére, valamint olyan, a nem formális és az informális tanulás során elsajátított készségeikre összpontosít, amelyek jelentőséggel bírnak a foglalkoztathatóság szempontjából (49). Ez hasznos intézkedés az egymástól való tanulásnak az ifjúság területén alkalmazott nyitott koordinációs módszer keretében történő strukturáltabb továbbfejlesztése szempontjából.

Ajánlott továbbfejleszteni a társaktól való tanulási tevékenységek koordinációját. Célszerű, hogy a Bizottság és a tagállamok mérlegeljék, hogy a tagállami adatokat és legjobb gyakorlatokat miként lehetne jobban hasznosítani a jövőben hatékonyabb egymástól való tanulási gyakorlatok kidolgozása céljából.

Rendszeres eredményjelentés, az eredmények terjesztése és nyomon követés

A jelentéshez a Bizottság online kérdőívet készített, amely a megújított keretben szereplő specifikus, konkrét cselekvési irányokkal foglalkozott. Ez lehetővé tette a tagállamok, valamint Norvégia, Svájc, Montenegró és Horvátország (50) által benyújtott, ifjúságról szóló nemzeti jelentések összehasonlító értékelését. Az Európai Ifjúsági Fórum, a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezetek reprezentatív platformja és a tagállami ifjúsági tanácsok is nyújtottak további információkat.

Az EU ifjúsági jelentéséről készült szolgálati munkadokumentum közzétételén túl az ifjúságról szóló összes nemzeti jelentés megjelenik a Bizottság honlapján. Ezt a jelentést a tagállamokban nemzeti szinten megfelelő módon terjeszteni kell. Ez összhangban áll a megújított kerettel, amely a jelentések eredményeinek széles körű terjesztésére hív fel.

Célszerű, hogy a Bizottság és a tagállamok mérlegeljék, hogy a mutatókat, az adatokat és a legjobb gyakorlatokra vonatkozó tagállami példákat miként lehetne jobban hasznosítani a jövőben annak érdekében, hogy átfogóbb uniós ifjúsági jelentések készüljenek.

A fiatalokkal és az ifjúsági szervezetekkel folytatott strukturált párbeszéd

A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd jó keretet képez a nemzeti szakpolitikai döntéshozók és a fiatalok közötti, ifjúságpolitikai témájú konzultációkhoz, társaktól való tanuláshoz és tapasztalatcseréhez. Félévente uniós ifjúsági konferenciákra kerül sor az elnökséget betöltő ország szervezésében, a Bizottság támogatásával. E konferenciákon az EU egész területéről érkező fiatalok és döntéshozók vesznek részt, hogy megvitassák a strukturált párbeszéd eredményeit, és közös ajánlásokat dolgozzanak ki, amelyek alapul szolgálhatnak olyan folyamatokhoz, amelyek tanácsi állásfoglalások vagy következtetések elfogadását eredményezik.

Az első ciklus legelején minden tagállam létrehozott a fiatalokkal való strukturált párbeszéddel foglalkozó nemzeti munkacsoportokat. A strukturált párbeszéd – amely a fiatalokkal folytatott konzultáció kidolgozott és formális módszere – az ifjúságpolitikai döntéshozatal dinamikus és szerves részévé vált. Az első elnökségi trió (2010–11) során folytatott konzultációk az ifjúságpolitikai döntéshozók és a fiatalok nagy jelentőségű közös ajánlásaihoz vezettek a legsürgetőbb foglalkoztatási kérdésekről.

2011-ben megkezdődött a strukturált párbeszéd második ciklusa, melynek témája a fiatalok részvétele volt. Ez a folyamat nagyszámú ifjúsági vezető és fiatal közvetlen bevonásával zajlott.

A konzultációs folyamatnak és nyomon követésének javítása céljából a nemzeti munkacsoportokban célszerű előmozdítani más helyi, regionális, nemzeti és európai szintű szakértők részvételét is, a strukturált párbeszéd releváns tematikus prioritásától függően. Ezenkívül a strukturált párbeszéd eredményeit számos ágazat érdekeltjeivel meg kell ismertetni. Ebben a folyamatban egyértelmű szerepet kell biztosítani az ifjúságkutatók számára.

Kézzelfogható politikai eredmények elérése érdekében meg kell erősíteni az uniós ifjúsági konferenciát mint a fiatalok, az ifjúsági szervezetek és a politikai döntéshozók közötti strukturált párbeszéd fórumát. Amennyiben lehetséges, elő kell mozdítani az ifjúságkutatók részvételét.

Az uniós programok mozgósítása

A Fiatalok lendületben program a megújult keret támogatásának egyik kulcsfontosságú eszköze. Az egész életen át tartó tanulás programjával együtt hozzájárul a fiatalok tanulmányi mobilitásához. A program a fiatalok, az ifjúságsegítők és az ifjúsági szervezetek nem formális tanulási tevékenységeire összpontosít. A megújult kerettel összhangban előmozdítja a polgári öntudatot és a fiatalok közötti szolidaritást, és az ifjúsági munkára, az önkéntességre és a civil társadalmi tevékenységekre, mint a transzverzális készségek elsajátítására alkalmas keretre helyezi a hangsúlyt. E programban 2010-ben és 2011-ben hozzávetőleg 150 000, illetve 185 000 személy vett részt, ami nyilvánvaló növekedést jelent a program kezdetéhez képest (111 000 résztvevő 2007-ben).

Szinte minden tagállam arról számol be, hogy egyéb uniós finanszírozási forrásokat – mint az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és/vagy a Progress – is felhasznált a fiatalok munkaerő-piaci integrációjának érdekében. A kohéziós alapok felhasználására is sor került a fiatalok aktív polgári szerepvállalása, részvétele és kompetenciái fejlesztésének támogatása érdekében.

Ajánlott, hogy a Fiatalok lendületben program és a jövőbeli uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportügyi program anélkül támogassa a megújított keret végrehajtását, hogy befolyásolná a jövendő többéves pénzügyi keretről folytatandó tárgyalásokat.

5. A MEGÚJÍTOTT KERET KÖVETKEZŐ CIKLUSA (2013–2015)

A megújított keret és az Európa 2020 közötti kapcsolat megerősítése

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről szóló tanácsi állásfoglalásnak megfelelően minden munkaciklusban meg fogják határozni az európai együttműködés prioritásait a keretben azonosított cselekvési területekhez való hozzájárulás érdekében. A következő ciklus prioritásait ennek az ifjúsági jelentésnek az alapján kell meghatározni.

Az első ciklusban az EU elnökségek a „foglalkoztatásra és a vállalkozói tevékenységre”, valamint a „részvételre” összpontosítottak. A megújított keret és tevékenységi területei együttesen felölelik azoknak a kérdéseknek a teljes skáláját, amelyek az oktatásból a munkába történő átmenet időszakát élő fiatalokat – jóllehet különböző mértékben, de – érintik. Ennél is fontosabb azonban, hogy a megújított keret elismeri és megerősíti az e területek és az érdekeltek közötti kölcsönös kapcsolatokat a szakpolitikai koordináció és a szinergiák megvalósítására szolgáló hatékony eszközök kidolgozása érdekében.

Az ifjúságról szóló uniós és nemzeti jelentések alátámasztják a megújított keret és két átfogó célkitűzésének erejét és helytállóságát: i. több esély és az esélyegyenlőség megteremtése minden egyes fiatal számára az oktatásban és a munkaerőpiacon, valamint ii. az aktív polgári szerepvállalás, a társadalmi befogadás és a szolidaritás előmozdítása. Mindkettő összhangban van az Európa 2020 stratégiával, a 2012. évi éves növekedési jelentéssel, valamint a Mozgásban az ifjúság és a Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezéssel.

A következő munkaciklus prioritásainak tükrözniük kell az Európa 2020 jelenlegi átfogó prioritásait és az annak keretében folytatott tevékenységeket. A fiatalok foglalkoztatása továbbra is kiemelt helyet fog kapni az Unió menetrendjében. A 2012. évi éves növekedési jelentés, a prioritásoknak a következő, 2013. évi éves növekedési jelentés keretében történő esetleges felülvizsgálata, valamint a Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés alapján a tagállamoknak elsősorban a foglalkoztatásban, az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalokra kell összpontosítaniuk, és ennek során teljes mértékben ki kell használniuk az uniós finanszírozási lehetőségeket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük a fiatalok munkához, tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez vagy szakmai gyakorlatokhoz való hozzáférésének növelése, valamint foglakoztathatóságának javítása érdekében.

A Bizottság olyan új uniós kezdeményezésekkel támogatja a tagállamok erőfeszítéseit, mint az „Első EURES-állásod”, amely elősegíti a fiatalok külföldi munkavállalását, valamint az ifjúsági garanciák (51) és a szakmai gyakorlat minőségügyi keretének fejlesztéséhez nyújtott támogatás, amelynek keretében az ifjúsági munka értékes szerepet játszhat az oktatási intézményekkel és a foglalkoztatási szolgálatokkal partnerségben. A tanulmányi mobilitás lehetőségeit is növelte az Egész életen át tartó tanulás (52) és a Fiatalok lendületben (53) program segítségével. Ezenfelül a megújított kereten belül kifejlesztett ágazatközi eszközök erősíthetik a partnerségeket azok között a különböző szereplők között, akik a fiatalokat – a tanulásból a munkába való átmenet legkülönbözőbb szempontjai tekintetében – támogatják, a foglalkoztatási szolgálatokat, az oktatási intézményeket, az ifjúsági munkát végzőket, a szociális szolgálatokat, a munkáltatókat és magukat a fiatalokat is beleértve.

A szorosabb helyi szintű együttműködés hasznos lehet a személyre szabott megközelítések kínálata terén, különösen a bonyolult élethelyzetben lévő, illetve a hagyományos módszerekkel nehezen elérhető fiatalok számára. A megújított keret szerepet játszhat a nem formális és az informális tanulás ifjúsági munka révén történő előmozdításában és elismerésében, valamint a transzverzális készségek elsajátításának eszközeként az ifjúsági szervezetekben való részvétel ösztönzésében is. Ezáltal a formális, a nem formális és az informális tanulás különböző formái közötti szinergiák erősítéséhez is hozzájárulhat.

A munkaerő-piaci helyzetnek és a munkanélküliségnek szociális hatásai is vannak. A 2012-es éves növekedési jelentés a jövedelmi szegénység, különösen a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett emberek számának egyértelmű növekedéséről számol be, ami a legszélsőségesebb esetekben akut egészségügyi problémákkal és hajléktalansággal társul. A fiatalok egyre növekvő csoportját fenyegeti a társadalmi kirekesztettség kockázata.

A fiatalokat komoly mértékben fenyegeti a társadalmi kirekesztettség és a szegénység veszélye. Az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt célja, hogy 2020-ra 20 millió fővel – vagyis 25 %-kal – csökkenjen az EU népességén belül a társadalmi kirekesztettség és a szegénység kockázatának kitettek aránya. A népesség többi csoportjához képest a fiatalokat nagyobb mértékben fenyegeti ez a veszély. 2009–2010-ben a veszélyeztetett fiatalok száma kimagaslóan magas volt a teljes népesség körében megállapított számhoz viszonyítva. A fiatalok jóléte is veszélyben van. Miközben a magas munkanélküliségi ráták következtében nőtt az alacsony jövedelmű családok és az aktív kereső nélküli háztartások száma, és a fiatalokat fenyegeti leginkább a szegénység és a társadalmi kirekesztettség, a válság hatással volt a fiatalok egészségi állapotára és jólétére is. A munkanélküliség, az elszegényedés, a nem megfelelő lakhatási körülmények és a családok felbomlása növeli a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, például a depresszió, a túlzott alkoholfogyasztás és az öngyilkosság kockázatát. Mivel az egészségi állapotot és a jólétet hátrányosan befolyásoló tényezők az egész életet végigkísérhetik, különösen súlyos hatást gyakorolhatnak a fiatalokra.

A megújított keret szerepet játszhat abban, hogy minden fiatal részt vegyen a társadalom különböző aspektusaiban. Olyan kihívások sokaságával foglalkozik, amelyek a kirekesztettséghez, az elidegenedéshez, valamint a fiataloknak az önálló és felelősségteljes élet kialakítására irányuló erőfeszítéseihez kapcsolódnak. Helyénvaló, hogy a megújított keret az elkövetkező években fokozottan összpontosítson a fiatalok társadalmi befogadására, valamint egészségére és jólétére. Ennek érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a demokratikus és a társadalmi tevékenységekben való részvételre, és az ifjúsági munkára kell támaszkodnia a fiatalok életvezetési készségeinek, általános személyes fejlődésének és az őket körülvevő társadalomhoz tartozásuk tudatának fejlesztése terén.

Annak érdekében, hogy jobban reagáljanak a fent említett kihívásokra, a tagállamoknak és a Bizottságnak indokolt megvizsgálniuk, hogy milyen módon fejleszthető tovább a szakértelem és a legjobb gyakorlatok példáinak elérhetősége azokon a területeken, amelyeken a nyitott koordinációs módszert fel lehetne használni többletérték létrehozása céljából. Javasoljuk, hogy a fiatalok társadalmi befogadásának, egészségének és jólétének konkrét területeit vonják be ezen együttműködési forma körébe.

További lépések a megvalósítás terén

Az ágazatok közötti együttműködést a fiatalokat érintő valamennyi szakpolitikai területen tovább lehet tökéletesíteni. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell arra, hogy nemzeti és európai szinten továbbfejlesszék az ágazatközi együttműködést. További erőfeszítéseket kell tenni a tényeken alapuló ifjúságpolitika megerősítésére és a bevált gyakorlatok példáinak az egymástól való tanulás révén történő megosztására.

Az ifjúságpolitika keretében folytatni kell a párbeszédet a fiatalokkal, az előttük álló kihívások, valamint a döntéshozókkal és a támogatási szolgáltatásokat nyújtókkal szembeni elvárásaik maradéktalan megértése érdekében. A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszédet tovább lehet fejleszteni a strukturált párbeszéd folyamatának és eredményének további értékelése révén, az európai ifjúsági hét ajánlásaira és ezen jelentés megállapításaira építve, a nemzeti munkacsoportok tagságának inkluzívabbá tételével, és annak biztosításával, hogy a döntéshozók nagyobb mértékben vegyék figyelembe a fiatalok ajánlásait.

A Bizottság ki fogja dolgozni a „Mozgásban az ifjúság kártya” kezdeményezést a fiatalok európai mobilitásának megkönnyítése érdekében. A Bizottság minden fiatalt – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket – megpróbál majd elérni, és meg fogja könnyíteni a velük folytatott párbeszédet az Európai Ifjúsági Portál új interaktív eszközei révén. Az ifjúságpolitika is vizsgálni fogja a lehetséges intézkedéseket a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság és a befogadás kihívásaival megküzdeni próbáló fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek fejlesztése érdekében (54).

A Fiatalok lendületben program és az EU ifjúsággal kapcsolatos jövőbeli programjai különleges szerepet fognak játszani e kezdeményezések támogatásában.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

A megújított keret első hároméves, a 2010–2012-es időszakot lefedő munkaciklusának végrehajtása bebizonyította, hogy a keret a Bizottság, a tagállamok és más érintett érdekelt felek számos tevékenységéhez biztosít tartós és rugalmas keretet. Az ágazatközi, átfogó perspektívájú megújított keretet érdeklődéssel fogadták, és nemcsak az uniós tagállamok, hanem az Unión kívüli országok is merítettek belőle.

A megújított keret eszköze a foglalkoztatást és a vállalkozási tevékenységet, az oktatást és képzést, valamint a társadalmi befogadást is magában foglaló tevékenységi területek közötti kapcsolatok kialakításának, aminek célja, hogy sokoldalú megoldásokat dolgozzanak ki a fiatalok támogatására. Ez helytállónak bizonyult például az ifjúsági munkanélküliség jelenlegi magas szintjének kezelését célzó válaszok keresése és a foglalkoztatásban, az oktatásban vagy a képzésben részt nem vevő, növekvő számú fiatal támogatása szempontjából. Az ifjúsági munka hozzájárult a fiatalok fejlődéséhez és minden cselekvési területen képes még több eredmény elérésére.

A fiatalok részvétele a demokratikus életben az ifjúságpolitika alapeleme. A fiatalokkal folytatott párbeszéd elmélyítése és körének kiszélesítése nemcsak az ifjúságpolitika minőségét és legitimitását, hanem az Unióval és a tagállamokkal szembeni elvárásokat is növeli. Az Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy a fiatalokat bevonja az EU jövőjének alakításába, különösen a számukra – az egymást követő konzultációk és véleményfelmérések alapján – legfontosabb kérdések tekintetében. Ebben az összefüggésben az ifjúsági szervezetek és az ifjúsági munka kulcsszerepet játszik.

Az Európa 2020 stratégiához való további hozzájárulás érdekében a megújított keret második hároméves ciklusának (2013–2015) elsősorban azokkal a kihívásokkal kell foglalkoznia, amelyekkel a fiataloknak a válság következtében kell szembenézniük. A hangsúlyt továbbra is a foglakoztatásra és a vállalkozói tevékenységre, a munkához való hozzáférés növelésére, valamint a fiatalok innovatív és kreatív kapacitásának fejlesztésére kell fektetni. Egyre nagyobb mértékben kell összpontosítania a társadalmi befogadásra, az egészségre és a jólétre is.

A jelenlegi Fiatalok lendületben program hozzájárul a megújított keret céljainak eléréséhez. A fiatalokat célzó jövőbeli uniós programnak is hozzá kell majd járulnia ezen célok eléréséhez.

(1) HL C 311., 2011.12.19., 1. o.

(2) Az ifjúsági munka a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért végzett társadalmi, kulturális, oktatási és politikai tevékenységek széles körét magában foglalja. A hivatásos vagy önkéntes ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők által irányított, „iskolán kívüli” oktatást és szabadidős tevékenységeket takarja; a nem formális tanuláson és az önkéntes részvételen alapul.

(3) COM (2010) 477.

(4) COM (2010) 682.

(5) COM (2010) 758.

(6) HL C 326., 2010.12.3., 9. o.

(7) HL C 135., 2010.5.26., 2. o.

(8) COM (2011) 815.

(9) COM (2012) 299.

(10) COM (2011) 933.

(11) Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Szlovákia.

(12) COM(2012)173, SWD(2012)98, SWD(2012)99.

(13) HL C 137., 2010.5.27., 1. o.

(14) 11838/11.

(15) HL C 327., 2010.12.4., 1. o.

(16) A stratégia cselekvési területein zajló tevékenységeket részletesebben az e közleményt kísérő munkadokumentum írja le.

(17) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(18) HL C 372., 2011.12.20., 1. o.; COM (2011) 567.

(19) Az Eurobarométer felmérése a munkáltatók készségekkel kapcsolatos elvárásairól.

(20) Lásd még az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák keretét (HL L 394., 2006.12.30., 10. o.).

(21) COM (2012) 485, 2012.9.5.

(22) 13707/12 ADD 1, 14. o.

(23) HL C 137., 2010.5.27., 1. o.

(24) 13707/12 ADD 1, 27. o.

(25) HL C 164., 2011.6.2., 1. o.

(26) A vállalkozói készségek iskolai fejlesztése Európában, Európai Bizottság, 2012.

(27) HL C 319., 2008.12.13., 1. o.

(28) 13707/12 ADD 1, 57. o.

(29) 13707/12 ADD 1, 51. o.

(30) 13707/12 ADD 1, 45. o.

(31) 13707/12 ADD 1, 47. o.

(32) HL C 169., 2011.6.9., 1. o.

(33) Mozgásban az ifjúság – Elemző jelentések, a célcsoport életkora 15–30 év.

(34) http://europa.eu/youth.

(35) HL C 319., 2008.12.13., 8. o.

(36) 13707/12 ADD 1, 75. o.

(37) 13707/12 ADD 1, 69. o.

(38) A Tanács 2008. november 20-i ajánlása a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról (HL C 319., 2008.12.13., 8. o.).

(39) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(40) HL C 326., 2010.12.3., 2. o.; HL C 372., 2011.12.20., 19. o.; HL C 169., 2012.6.15., 1. o.

(41) Interarts, EACEA/2008/01.

(42) Sharm-el-Sheikh (2010), Odessza (2011), Tbiliszi (2012), Tunisz (2012).

(43) HL C 372., 2011.12.20., 10. o.

(44) 13707/12 ADD 1, 86. o.

(45) SEC (2011) 401.

(46) Tanulmányok az ifjúság kultúrához való hozzáféréséről (InterARTS, 2010) és a fiatalok részvételéről a demokratikus életben (London School of Economics, 2012).

(47) Az ifjúságot érintő területekre vonatkozó mutatók alkalmazásával kapcsolatos gyakorlatok értékelése. Zárójelentés az Európai Bizottság részére, Oktatási és Kulturális Főigazgatóság (Ecorys, 2011).

(48) Megszervezésére a spanyol elnökség alatt került sor.

(49) HL C 169., 2012.6.15., 1. o.

(50) Ez a négy nem EU-tagállam válaszolt a Bizottságnak az EU-tagjelölt és az EFTA-országokhoz intézett azon felhívására, hogy önkéntes alapon küldjék meg az ifjúságról szóló nemzeti jelentéseiket. Belgium három nyelvi közössége külön-külön tett eleget a kérésnek.

(51) A Bizottság 2012 vége előtt javaslatot szándékozik benyújtani az ifjúsági garanciák létrehozásának irányelveiről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozóan.

(52) 130 000 vállalati gyakorlat 2012-ben más uniós országokban az egyetemi hallgatók és a szakközépiskolai tanulók számára.

(53) Lehetőség 10 000 fiatal számára az Európai Önkéntes Szolgálat révén.

(54) A Tanács következtetései a fiatalok kreativitásának és innovációs képességeinek előmozdításáról (HL C 169., 2012.6.15., 1. o.).

20.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 394/27

Az EGT Vegyes Bizottság azon határozatai, amelyek vonatkozásában az EGT-megállapodás 103. cikke szerinti alkotmányos követelmények teljesültek

2012/C 394/12

Az EGT Vegyes Bizottság határozataiban 2000 márciusától lábjegyzetben jelzik, hogy hatálybalépésük időpontja függ-e a szerződő feleknél fennálló alkotmányos követelmények teljesítésétől. Az alább felsorolt határozatokban ilyen követelményeket jeleztek. Az érintett szerződő felek értesítették a többi szerződő felet belső eljárásuk befejezéséről. A határozatok hatálybalépésének időpontját az alábbi táblázat tünteti fel.

Határozat száma	Elfogadás időpontja	Közzétételi hivatkozás	Integrált jogszabály(ok)	Hatálybalépés időpontja
132/2007	2007.10.26.	2008.4.10. HL L 100., 1. o. 19. sz. EGT-kiegészítés, 1. o.	A Bizottság 1792/2006/EK rendelete (2006. október 23.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében az áruk szabad áramlására, a személyek szabad mozgására, a versenypolitikára, a mezőgazdaságra (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok), a halászatra, a közlekedéspolitikára, az adózásra, a statisztikára, a foglalkoztatásra és szociálpolitikára, a környezetvédelemre, a vámunióra és a külkapcsolatokra vonatkozó egyes rendeletek és határozatok kiigazításáról A Tanács 1791/2006/EK rendelete (2006. november 20.) az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a vállalati jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság (ideértve az állat- és növény-egészségügyi jogszabályokat), a közlekedéspolitika, az adózás, a statisztika, az energia, a környezetvédelem, a bel- és igazságügyi együttműködés, a vámunió, a külkapcsolatok, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az intézmények területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Bizottság 2016/2006/EK rendelete (2006. december 19.) több, a borpiac közös szervezésére vonatkozó rendeletnek Bulgária és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Bizottság 1962/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló okmány 37. cikkének alkalmazásáról A Bizottság 2006/80/EK irányelve (2006. október 23.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében az energiaágazat területére vonatkozó egyes irányelvek kiigazításáról A Bizottság 2006/81/EK irányelve (2006. október 23.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében a kozmetikai termékek címkézésénél használt listán szereplő egy vagy több összetevő mellőzésére vonatkozó 95/17/EK irányelv és a járművek hajtására használt motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó 2005/78/EK irányelv kiigazításáról A Bizottság 2006/82/EK irányelve (2006. október 23.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről szóló 91/321/EGK irányelv és a speciális gyógyászati célokra szánt diétás élelmiszerekről szóló 1999/21/EK irányelv kiigazításáról A Bizottság 2006/83/EK irányelve (2006. október 23.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról szóló 2002/4/EK irányelv kiigazításáról A Tanács 2006/96/EK irányelve (2006. november 20.) az áruk szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/97/EK irányelve (2006. november 20.) az áruk szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/99/EK irányelve (2006. november 20.) a vállalati jog területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/100/EK irányelve (2006. november 20.) a személyek szabad mozgása területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozása tekintetében történő kiigazításáról A Tanács 2006/101/EK irányelve (2006. november 20.) a szolgáltatások nyújtásának szabadsága területén elfogadott 73/239/EGK, 74/557/EGK és 2002/83/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/102/EK irányelve (2006. november 20.) a veszélyes anyagok osztályozásáról, csomagolásáról és címkézéséről szóló 67/548/EGK irányelvnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/103/EK irányelve (2006. november 20.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/104/EK irányelve (2006. november 20.) a mezőgazdaság területén elfogadott egyes irányelveknek (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok) Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/105/EK irányelve (2006. november 20.) a környezetvédelem területén elfogadott 73/239/EGK, 74/557/EGK és 2002/83/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/107/EK irányelve (2006. november 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/108/EGK irányelvnek, valamint az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/108/EK irányelve (2006. november 20.) az energia területén elfogadott 90/377/EGK és 2001/77/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/109/EK irányelve (2006. november 20.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK tanácsi irányelvnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Tanács 2006/110/EK irányelve (2006. november 20.) a statisztika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról A Bizottság 2006/800/EK határozata (2006. november 23.) a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolását és Bulgáriában a vaddisznók e betegség elleni sürgősségi vakcinázását célzó tervek jóváhagyásáról A Bizottság 2006/802/EK határozata (2006. november 23.) a Romániában a vaddisznók klasszikus sertéspestisének felszámolására, valamint e vaddisznók és a gazdaságokban tartott sertések klasszikus sertéspestis elleni sürgősségi vakcinázására irányuló terv jóváhagyásáról A Bizottság 2006/924/EK határozata (2006. december 13.) az állatbetegségek kódolt formájának és bejelentésük kódjainak a 82/894/EGK tanácsi irányelvnek megfelelően történő meghatározásáról szóló 2005/176/EK határozat módosításáról A Bizottság 2006/926/EK határozata (2006. december 13.) a 2001/881/EK határozat az állat-egészségügyi határállomások jegyzéke tekintetében, Bulgária és Románia csatlakozására való tekintettel történő módosításáról A Bizottság 2007/13/EK határozata (2006. december 22.) Bulgária és Románia csatlakozása következtében a 2002/459/EK határozatnak a Traces számítógépes hálózat egységeinek jegyzékét érintő kiegészítések tekintetében történő kiigazításáról A Bizottság 2007/16/EK határozata (2006. december 22.) a Bulgáriában és Romániában levett szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról A Bizottság 2007/17/EK határozata (2006. december 22.) a létesítményeknek a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelme tekintetében való jóváhagyására vonatkozó terveknek a 90/539/EGK tanácsi irányelv értelmében történő jóváhagyásáról A Bizottság 2007/18/EK határozata (2006. december 22.) a 2003/85/EK tanácsi irányelv alapján a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról A Bizottság 2007/19/EK határozata (2006. december 22.) a 2001/89/EK tanácsi irányelv alapján a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról A Bizottság 2007/24/EK határozata (2006. december 22.) a madárinfluenza és a Newcastle-betegség elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról A Bizottság 2007/69/EK határozata (2006. december 18.) egyes mezőgazdasági növényfajok vetőmagjainak forgalmazása tekintetében Románia számára a 2002/53/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezései alkalmazása elhalasztásának engedélyezéséről A Bizottság 2007/136/EK határozata (2007. február 23.) a juh- és kecskefélék bulgáriai azonosítási és nyilvántartási rendszerére vonatkozó átmeneti intézkedések megállapítása a 21/2004/EK tanácsi rendeletben előírtak szerint A Bizottság 2007/228/EK határozata (2007. április 11.) a juh- és kecskefélék romániai azonosítási és nyilvántartási rendszerére vonatkozó átmeneti intézkedések megállapítása a 21/2004/EK tanácsi rendeletben előírtak szerint A Bizottság 2007/329/EK határozata (2007. május 2.) Bulgária csatlakozása miatt a Helianthus annuus fajok vetőmagjainak – melyek esetében nem vizsgálták az Orobanche spp.-vel szembeni ellenállást – forgalmazása tekintetében a 2002/53/EK tanácsi irányelvtől való eltérést biztosító átmeneti intézkedések meghatározásáról	2011.11.9.
150/2007	2007.12.7.	2008.5.8. HL L 124., 6. o. 26. sz. EGT-kiegészítés, 6. o.	A Bizottság 2007/23/EK határozata (2006. december 22.) egyes romániai hús-, tej- és halipari létesítmények tekintetében a 2005-ös csatlakozási okmány VII. melléklete B. függelékének módosításáról A Bizottság 2007/26/EK határozata (2006. december 22.) Bulgária és Románia csatlakozási okmánya VI. melléklete függelékének az egyes bolgár tejfeldolgozó létesítmények tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2007/27/EK határozata (2006. december 22.) a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet követelményeire tekintettel a nyerstej feldolgozó-létesítményekbe való szállítására és e nyerstej romániai feldolgozására vonatkozó egyes átmeneti intézkedések elfogadásáról A Bizottság 2007/29/EK határozata (2006. december 22.) a harmadik országokból 2007. január 1-je előtt Bulgáriába és Romániába bevitt, és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó állati eredetű termékekre vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról A Bizottság 2007/30/EK határozata (2006. december 22.) Bulgáriában, illetve Romániában előállított egyes állati eredetű termékek forgalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról A Bizottság 2007/31/EK határozata (2006. december 22.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes hús- és tejipari termékeknek Bulgáriából egyéb tagállamokba való szállítása tekintetében átmeneti intézkedések megállapításáról A Bizottság 2007/213/EK határozata (2007. április 2.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes hús- és tejipari termékeknek Bulgáriából egyéb tagállamokba való szállítása tekintetében átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2007/31/EK határozat módosításáról A Bizottság 2007/264/EK határozata (2007. április 25.) a 2007/30/EK határozatnak a Bulgáriában előállított egyes tejtermékekre vonatkozó átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról A Bizottság 2007/398/EK határozata (2007. június 11.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó egyes hús- és tejipari termékeknek Bulgáriából egyéb tagállamokba való szállítása tekintetében átmeneti intézkedések megállapításáról szóló 2007/31/EK határozat módosításáról	2011.11.9.
56/2008	2008.4.25.	2008.8.21. HL L 223., 54. o. 52. sz. EGT-kiegészítés, 27. o.	A Bizottság 916/2007/EK rendelete (2007. július 31.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK rendelet módosításáról	2012.1.1.
65/2009	2009.5.29.	2009.9.3. HL L 232., 21. o. 47. sz. EGT-kiegészítés, 22. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetésérről	2012.11.1.
147/2009	2009.12.4.	2010.3.11. HL L 62., 45. o. 12. sz. EGT-kiegészítés, 44. o.	A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról	2012.11.1.
149/2009	2009.12.4.	2010.3.11. HL L 62., 49. o. 12. sz. EGT-kiegészítés, 48. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről	2012.1.1.
35/2010	2010.3.12.	2010.6.10. HL L 143., 30. o. 30. sz. EGT-kiegészítés, 38. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról	2012.1.1.
50/2010	2010.4.30.	2010.7.15. HL L 181., 18. o. 37. sz. EGT-kiegészítés, 23. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/44/EK irányelve (2009. május 6.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról	2012.2.1.
54/2010	2010.4.30.	2010.7.15. HL L 181., 22. o. 37. sz. EGT-kiegészítés, 29. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (átdolgozás)	2012.11.1.
85/2010	2010.7.2.	2010.10.21. HL L 277., 39. o. 59. sz. EGT-kiegészítés, 7. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/111/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2007/64/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke-elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeleti szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról	2012.1.1.
119/2010	2010.11.10.	2011.3.3. HL L 58., 76. o. 12. sz. EGT-kiegészítés, 18. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2007/23/EK irányelve (2007. május 23.) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról A Bizottság 2008/43/EK irányelve (2008. április 4.) a polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról	2012.11.1.
120/2010	2010.11.10.	2011.3.3. HL L 58., 77. o. 12. sz. EGT-kiegészítés, 20. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) A Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről A Bizottság 2009/384/EK ajánlása (2009. április 30.) a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról	2012.11.1.
40/2011	2011.4.1.	2011.6.30. HL L 171., 41. o. 37. sz. EGT-kiegészítés, 48. o.	A Tanács 2010/18/EU irányelve (2010. március 8.) a BUSINESSEUROPE, az UEAPME, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött, felülvizsgált keretmegállapodás végrehajtásáról és a 96/34/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről	2012.5.1.
67/2011	2011.7.1.	2011.10.6. HL L 262., 21. o. 54. sz. EGT-kiegészítés, 27. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/125/EK irányelve (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról A Bizottság 347/2010/EU rendelete (2010. április 21.) a 245/2009/EK bizottsági rendeletnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő módosításáról	2012.11.1.
76/2011	2011.7.1.	2011.10.6. HL L 262., 33. o. 54. sz. EGT-kiegészítés, 46. o.	Az európai parlament és a tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról Az Európai Parlament és a Tanács 988/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és mellékletei tartalmának meghatározásáról Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról A1. határozat (2009. június 12.) a dokumentumok érvényességére, az alkalmazandó jogszabályok meghatározására és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti ellátások biztosítására vonatkozó, párbeszéden alapuló és békéltető eljárás létrehozásáról A2. határozat (2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiküldött munkavállalókra és az illetékes államon kívül ideiglenesen munkát végző önálló vállalkozókra alkalmazandó jogszabályokról szóló 12. cikke értelmezéséről E1. határozat (2009. június 12.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében említett elektronikus úton történő adatcserével kapcsolatos átmeneti időszakra vonatkozó gyakorlati rendelkezések F1. határozat (2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a családi ellátások halmozódása esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályokról szóló 68. cikke értelmezéséről H1. határozat (2009. június 12.) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre való áttérés keretéről, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság határozatainak és ajánlásainak alkalmazásáról H2. határozat (2009. június 12.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság Adatkezelési Technikai Bizottságának működési módszereiről és összetételéről P1. határozat (2009. június 12.) a rokkantsági, az öregségi és a túlélő hozzátartozói ellátások odaítélése esetén a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (4) bekezdésének, 58. cikkének és 87. cikke (5) bekezdésének értelmezéséről S1. határozat (2009. június 12.) az európai egészségbiztosítási kártyáról S2. határozat (2009. június 12.) az európai egészségbiztosítási kártyára vonatkozó technikai előírásokról S3. határozat ( 2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke (1) bekezdésének és 27. cikke (1) bekezdésének, valamint a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikke A) pontja (3) bekezdésének hatálya alá tartozó ellátások meghatározásáról U1. határozat (2009. június 12.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az eltartott családtagok számára tekintettel nyújtott munkanélküli ellátás emelésére vonatkozó 54. cikke (3) bekezdéséről U2. határozat (2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkének (2) bekezdése hatályáról a határ menti munkavállalóktól eltérő, a legutóbbi munkavállalói vagy önálló vállalkozói időszakuk során az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén lakóhellyel rendelkező teljes munkanélküli személyek munkanélküli ellátásokra való jogosultságára vonatkozóan U3. határozat (2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett munkanélküli személyekre alkalmazandó „részleges munkanélküliség” fogalmának hatályáról P1. ajánlás (2009. június 12.) a valamely állam saját állampolgárai által a szociális biztonság tárgyában harmadik országgal megkötött kétoldalú egyezmény alapján élvezett előnyök más tagállamok állampolgárságával rendelkező munkavállalók számára történő biztosításáról rendelkező Gottardo-ítéletről U1. ajánlás (2009. június 12.) a lakóhely szerinti államtól eltérő tagállamban részmunkaidős szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató munkanélküli személyekre alkalmazandó jogszabályokról U2. ajánlás (2009. június 12.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke (1) bekezdése a) pontjának az illetékes államtól eltérő tagállamban szakmai vagy kereskedelmi tevékenységet folytató házastársukat vagy élettársukat kísérő munkanélküli személyekre történő alkalmazásáról	2012.6.1.
83/2011	2011.7.1.	2011.10.6. HL L 262., 54. o. 54. sz. EGT-kiegészítés, 68. o.	A Bizottság 1150/2009/EK rendelete (2009. november 10.) az 1564/2005/EK rendeletnek a közbeszerzési eljárások keretében megjelenő hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták tekintetében a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvekkel összhangban történő módosításáról A Bizottság 1177/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelve (2007. december 11.) a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról	2012.11.1.
85/2011	2011.7.1.	2011.10.6. HL L 262., 57. o. 54. sz. EGT-kiegészítés, 71. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről	2012.11.1.
97/2011	2011.9.30.	2011.12.1. HL L 318., 35. o. 65. sz. EGT-kiegészítés, 7. o.	A Bizottság 2010/425/EU határozata (2010. július 28.) a 2009/767/EK határozatnak a tagállamok által felügyelt/akkreditált megbízható hitelesítésszolgáltatók listájának létrehozása, vezetése és közzététele tekintetében történő módosításáról	2012.5.1.
121/2011	2011.10.21.	2011.12.22. HL L 341., 86. o. 70. sz. EGT-kiegészítés, 22. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról	2012.11.1.
133/2011	2011.12.2.	2012.3.15. HL L 76., 17. o. 15. sz. EGT-kiegészítés, 21. o.	A3 sz. határozat (2009. december 17.) az 1408/71/EGK tanácsi rendelet és a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján teljesített folyamatos kiküldetési időszakok összesítéséről E2 határozat (2010. március 3.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott, az EESSI lényeges részét képező elektronikus jegyzékben felsorolt szervek adataival kapcsolatos változások kezelésére szolgáló eljárás meghatározásáról H3. határozat (2009. október 15.) a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 90. cikkében említett valutaátváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontról H4. határozat (2009. december 22.) a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó igazgatási bizottság könyvvizsgáló bizottságának összetételéről és működésének módjáról H5 sz. határozat (2010. március 18.) a csalások és a hibák elleni küzdelem terén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet és 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében zajló együttműködésről S4. határozat (2009. október 2.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. és 41. cikkének végrehajtására szolgáló megtérítési eljárásokról S5. határozat (2009. október 2.) a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17., 19., 20., 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25., 26. cikke, 27. cikkének (1), (3), (4) és (5) bekezdése, 28., 34. cikke és 36. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján betegség vagy anyaság esetén a 883/2004/EK rendelet 1. cikke va) pontjában meghatározott „természetbeni ellátás” fogalmának értelmezéséről és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 62., 63. és 64. cikke alapján megtérítendő összegek kiszámításáról S6. sz. határozat (2009. december 22.) a 987/2009/EK rendelet 24. cikkében előírt, lakóhely szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételről, és a 987/2009/EK rendelet 64. cikke (4) bekezdésében tárgyalt jegyzékek összeállításáról S7. sz. határozat (2009. december 22.) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendeletről a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletre történő áttérésről, valamint a visszatérítési eljárások alkalmazásáról	2012.6.1.
161/2011	2011.12.2.	2012.3.15. HL L 76., 48. o. 15. sz. EGT-kiegészítés, 54. o.	A Bizottság 2010/485/EUhatározata (2010. szeptember 1.) a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Ausztrália és az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatóságainak megfelelőségéről	2012.9.1.
18/2012	2012.2.10.	2012.6.21. HL L 161., 24. o. 34. sz. EGT-kiegészítés, 29. o.	A Bizottság 1244/2010/EU rendelete (2010. december 9.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról	2012.6.1.
19/2012	2012.2.10.	2012.6.21. HL L 161., 25. o. 34. sz. EGT-kiegészítés, 30. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2010/76/EU irányelve (2010. november 24.) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újraértékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról	2012.11.1.
28/2012	2012.2.10.	2012.6.21. HL L 161., 34. o. 34. sz. EGT-kiegészítés, 40. o.	Az Európai Parlament és a Tanács 2003/35/EK irányelve (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve (2008. január 15.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat)	2012.5.1.
29/2012	2012.2.10.	2012.6.21. HL L 161., 36. o. 34. sz. EGT-kiegészítés, 43. o.	A Bizottság 2010/728/EU határozata (2010. november 29.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (IPPC-irányelv) végrehajtására vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó kérdőív meghatározásáról	2012.5.1.
32/2012	2012.2.10.	2012.6.21. HL L 161., 39. o. 34. sz. EGT-kiegészítés, 46. o.	A Bizottság 2011/30/EU határozata (2011. január 19.) bizonyos harmadik országok könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló jogalanyokra vonatkozó közfelügyeleti, minőségbiztosítási, valamint vizsgálati és szankciórendszerének egyenértékűségéről, továbbá bizonyos harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok európai unióbeli könyvvizsgálati tevékenységére vonatkozó átmeneti időszakról	2012.9.1.
60/2012	2012.3.30.	2012.8.2. HL L 207., 40. o. 43. sz. EGT-kiegészítés, 48. o.	A Bizottság 2011/15/EU irányelve (2011. február 23.) a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról	2012.8.1.
92/2012	2012.4.30.	2012.9.13. HL L 248., 30. o. 50. sz. EGT-kiegészítés, 35. o.	H6. sz. határozat (2010. december 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 6. cikke szerinti időszakok összesítésére vonatkozó egyes elvek alkalmazásáról	2012.6.1.
93/2012	2012.4.30.	2012.9.13. HL L 248., 31. o. 50. sz. EGT-kiegészítés, 36. o.	S8. sz. határozat (2011. június 15.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 33. cikkének megfelelően nyújtott protézisek, jelentős segédeszközök és más jelentős természetbeni ellátások biztosításáról	2012.6.1.

20.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 394/37

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS – EACEA/25/12

MEDIA 2007 – Fejlesztés, terjesztés, promóció és szakképzés

Európai filmek nemzetközi forgalmazásának támogatása

Az automatikus forgalmazás program 2013

2012/C 394/14

1. Célkitűzések és leírás

Ezen ajánlattételi felhívás alapja az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (MEDIA 2007).

A program egyik célkitűzése az aktuális európai filmek szélesebb nemzetközi forgalmazásának elősegítése és támogatása a forgalmazóknak nyújtott pénzalapok formájában a piaci teljesítményük alapján, elősegítve a nem nemzeti produkcióban készülő új európai filmekbe való további befektetéseket.

A program célja a gyártás és forgalmazás közti kapcsolatok ösztönzése, ezáltal az európai filmek piaci részesedésének és az európai vállalatok versenyképességének javítása.

A Bizottság Kreatív Európa programjára vonatkozó javaslatot még nem fogadta el az európai jogalkotó. Mindazonáltal, annak érdekében, hogy miután az európai jogalkotó elfogadta a programot, azt megfelelő ütemben lehessen végrehajtani, és az uniós támogatás kedvezményezettjei a lehető legkorábban előkészíthessék javaslataikat, az Ügynökség úgy döntött, hogy meghirdeti ezt a pályázati felhívást.

A pályázati felhívás nem vonja magával az Ügynökség jogi felelősségét. A pályázat visszavonható, és más típusú pályázati felhívás is közzétehető, megfelelő határidőkkel.

Általánosabb értelemben a pályázati felhívás végrehajtása a következő feltételhez kötött:

—	a Kreatív Európa programra vonatkozó munkaprogram elfogadása a programbizottság véleményének kikérését követően

2. Támogatásra jogosult pályázók

A felhívás az európai művek filmszínházi terjesztésére szakosodott európai társaságoknak szól, amelyek tevékenysége hozzájárul a tanácsi határozatban részletezett MEDIA program fenti célkitűzéseinek az eléréséhez.

A pályázóknak az alábbi országok egyikében kell székhellyel rendelkezniük:

—	az Európai Unió 27 tagországa,

—	az EGT-országok, Svájc és Horvátország,

—	Bosznia-Hercegovina (azzal a feltétellel, hogy a tárgyalási folyamatok lezárulnak és az országnak a MEDIA programban való részvétele formalizálódik).

3. Támogatható tevékenységek

Az „automatikus” támogatási program két lépcsőben történik:

—

Lehetséges támogatási alap létrehozása, a programban résztvevő tagállamokban az adott évben (2012-ben) megvalósuló, nem helyi európai filmekhez kapcsolódó jegyeladások arányában, filmenként rögzített és az egyes országokra alkalmazott felső határral.

Olyan csoportos vagy klubvetítések, ahol nem szabnak ki egyéni jegyárat, nem támogathatók. Minden belépőt a megfelelő nemzeti jelentési és ellenőrző rendszer alá kell vetni, amely lehetővé teszi a nemzeti hatóság számára azok ellenőrzését. Az EACEA fenntartja magának a jogot azon pályázatok elutasítására, amelyek nem tesznek eleget valamennyi feltételnek.

—

A potenciális alap újbóli befektetése: az egyes társaságok által létrehozott alapokat 3 részben (3 féle tevékenység keretében) kell újból befektetni 2014. október 1-ig:

1.	nem nemzeti európai filmek koprodukciója;

2.	forgalmazási jogok megszerzése, pl. minimális garanciák nem hazai európai filmekre; és/vagy

3.	kiadási költségek (nyomtatás, szinkronizálás és feliratozás), promóciós- és reklámköltségek nem nemzeti európai filmekre vonatkozóan.

A film jogosultságához az első szerzői jog kiadásának éve nem lehet korábbi 2009-nél.

1. és 2. típusú tevékenység:

A tevékenységek maximális időtartama 30 hónap, 2013. október 1-től2016. április 1-ig.

3. típusú tevékenység:

A tevékenységek maximális időtartama 42 hónap, 2013. április 1-től2016. október 1-ig.

Az újbóli befektetésre irányuló pályázatokat az alábbi táblázatban felsorolt határidőkig kell az ügynökség számára elküldeni.

Modul (rész)

A projekt dátumai

Az újra-befektetési projekt bemutatásának határideje

A költségek támogathatóságának időszaka

1.	koprodukció

A koprodukciós szerződést legkorábban 2013. október 1-jén lehet aláírni.

A koprodukciós szerződés aláírásától számított 3 hónapon belül, de legkésőbb 2014. október 1-jéig.

2013. október 1–2016. április 1.

2.	minimális garancia

A forgalmazási szerződést/engedélyre vonatkozó megállapodást legkorábban 2013. október 1-jén lehet aláírni.

A forgalmazási szerződés/engedélyre vonatkozó megállapodás (üzletkötésre vonatkozó feljegyzés és a részletes megállapodás egyaránt elfogadott) aláírásától számított 3 hónapon belül, de legkésőbb 2014. október 1-jéig.

2013. október 1–2016. április 1.

3.	promóciós és reklámköltségek

A film első területi filmszínházi bemutatására legkorábban 2013. október 1-jén, legkésőbb pedig 2015. október 1-jén kerülhet sor.

Legkésőbb az első területi filmszínházi bemutatás napjáig és legkésőbb 2014. október 1-jéig.

2013. április 1–2016. október 1.

4. Az odaítélés kritériumai

A lehetséges támogatási alapot a támogatható európai terjesztési vállalatok számára ítélik oda a referencia évben (2012) a nem nemzeti európai filmek terjesztése terén elért eredmények alapján.

A lehetséges támogatási alapot az eladott jegyenként meghatározott összeg alapján számolják ki. Ha a jelen ajánlattételi felhívás szerint létrehozott támogatási alapok összege meghaladja a 20 millió EUR, az egyes lehetséges támogatási alapokat arányosan csökkentik. Ezen csökkentés következtében a lehetséges támogatási alap összege nem csökken az útmutatásban feltüntetett minimum rendelkezésre állási küszöb alá.

A támogatás lehetséges pénzalap („Alap”) formájában áll a forgalmazók rendelkezésére, az aktuális nem nemzeti európai filmekhez kapcsolódóan további befektetésekhez kapcsolódóan.

Az alap újbóli befektetése az alábbi területeken lehetséges:

1.	új, nem nemzeti európai filmek produkciója (itt: az újbóli befektetésre irányuló pályázat benyújtásakor még be nem fejezett filmek);

2.	minimális forgalmazási garanciák teljesítéséhez kapcsolódóan az aktuális nem nemzeti európai filmek vonatkozásában;

3.	forgalmazási költségekhez (itt: promóció és reklám) kapcsolódóan az aktuális nem nemzeti európai filmek vonatkozásában.

5. Költségvetés

A teljes rendelkezésre álló költségvetés 20 442 675 EUR.

A pénzügyi hozzájárulás formája támogatás. A Bizottság által nyújtott támogatás – attól függően, hogy a filmet melyik országban készítették és hol forgalmazzák (lásd az iránymutatásokat) – nem lépheti túl a teljes támogatható összeg 40, 50 vagy 60 százalékát. Nincs megszabott maximális pályázható összeg.

Az Ügynökség fenntartja magának a jogot arra, hogy ne ossza ki a rendelkezésre álló teljes támogatási keretet.

6. A pályázatok benyújtási határideje

A lehetséges támogatási alap „létrehozására” irányuló javaslatokat 2013. április 30-án kell elküldeni (amit a postai bélyegző igazol).

A lehetséges támogatási alap „újra befektetésére” irányuló javaslatokat a fenti táblázatban az egyes modulokhoz megadott határidőn belül kell elküldeni (amit a postai bélyegző igazol), legkésőbb 2014. október 1-ig.

Az ajánlatokat a következő címre kell elküldeni:

Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA)

MEDIA Programme — BOUR 3/66

Avenue du Bourget/Bourgetlaan 1

1140 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Kizárólag a hivatalos pályázati űrlapon benyújtott, a pályázó szervezet nevében jogi kötelezettségvállalásra jogosult személy által megfelelően aláírt pályázatokat fogadják el.

A pályázati űrlapokat és az útmutatóban meghatározott mellékleteket tartalmazó pályázati csomagon világosan fel kell tüntetni az alábbiakat:

MEDIA programme – Distribution EACEA/25/12 – Automatic cinema

A faxon vagy e-mailben benyújtott pályázatok nem fogadhatók el.

7. További részletes információ

A részletes útmutatók a pályázati űrlapokkal együtt a következő internetes címen találhatók meg:

http://ec.europa.eu/culture/media/programme/distrib/schemes/auto/index_en.htm

A pályázatokat a rendelkezésre bocsátott űrlapokon kell benyújtani az összes információval és melléklettel együtt.

20.12.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 394/42

853. sz. HATÁROZAT

(2012. október 12.)

a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Bolgár Köztársaság fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében található „1–22. sz. blokk – Teresz” elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni

2012/C 394/17

BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG

MINISZTERTANÁCS

A földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 5. cikkének 2. pontja, 7. cikke (2) bekezdésének 8. pontja, 42. cikke (1) bekezdésének 1. pontja és 44. cikkének (3) bekezdése, valamint a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvényben meghatározott földfelszín alatti természeti erőforrások kutatásának és/vagy feltárásának engedélyezésére és kitermelésének koncesszióba adására vonatkozó pályázati és ajánlattételi eljárások lefolytatásáról szóló, a Minisztertanács 2010. évi 231. sz. rendeletével megállapított szabályzat 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontja és 16. cikke értelmében,

A MINISZTERTANÁCS A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

A Minisztertanács eljárást indít a Bolgár Köztársaság fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében található, a mellékletben az 1–7. sorszám alatt felsorolt koordinátákkal meghatározott, 4 032 km2 kiterjedésű, „1–22. sz. blokk – Teresz” elnevezésű területen található kőolaj és földgáz kutatására és feltárására vonatkozó engedély megadása céljából.

2.	Az 1. pontban említett engedély megadása versenypályázati eljárás útján történik. A pályázatok elbírálásakor a pályázók nem lehetnek jelen.

3.	A kutatási és feltárási engedély a kutatási és feltárási megállapodás hatálybalépését követő öt évre szól, és hatálya a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghosszabbítható.

4.	A pályázati dokumentáció megvásárlásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 120. napon 17.00.

5.	A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozat benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 140. napon 17.00.

6.	A pályázati dokumentációnak megfelelő pályázatok benyújtásának határideje: az e határozatnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 155. napon 17.00.

A pályázati dokumentáció ára 10 000 BGN. A pályázati dokumentáció a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztériumban (Szófia, Bulgaria, Triadica utca 8., 902. ajtó), a 4. pontban meghatározott határidőig vásárolható meg.

7.1.

A 7. pontban meghatározott összeget a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium bankszámlájára kell befizetni:

A BNB BIC kódja a bolgár nemzeti valutában (BGN) teljesített befizetésekhez: BNBGBGSD

A BNB SWIFT-kódja a külföldi valutában teljesített befizetésekhez: BNBGBGSF

IBAN: BG79 BNBG 9661 3000 1026 01

BNB (Bolgár Nemzeti Bank) – központ

7.2.

Az átutalási megbízáson a következő szöveget kell feltüntetni: За конкурсни книжа за площ „Блок 1—22 Терес”, закупувани в полза на кандидата (a pályázó neve – kötelező feltüntetni) („Az »1–22. sz. Blokk – Teresz« elnevezésű területe vonatkozó versenypályázati eljárás dokumentációjának átvételéért, (…) nevében”).

7.3.	A pályázati dokumentáció átvevője a pályázó nevében nyilatkozatot ír alá arról, hogy vállalja a dokumentációban található adatok titkosságának megőrzését.

8.	A versenypályázati eljárás résztvevőinek eleget kell tenniük a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 23. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek.

9.	A pályázók pályázatainak elbírálása – a pályázati dokumentációban foglaltaknak megfelelően – a javasolt munkaprogramok, a környezetvédelemre szánt erőforrások, a bónuszok, valamint a pályázók igazgatási és pénzügyi kapacitása alapján történik.

10.

A versenypályázati eljárásban való részvétel kapcsán 15 000 BGN letét fizetendő. A letétet az 5. pontban meghatározott határidőig kell befizetni a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium bankszámlájára:

A BNB BIC kódja a bolgár nemzeti valutában (BGN) teljesített befizetésekhez: BNBGBGSD

A BNB SWIFT-kódja a külföldi valutában teljesített befizetésekhez: BNBGBGSF

IBAN: BG17 BNBG 9661 3300 1026 01

BNB (Bolgár Nemzeti Bank) – központ

11.	A versenypályázati eljárásra nem bocsátható pályázat benyújtása kapcsán fizetett letétet a pályázó ilyen értelmű értesítésének napját követő 14 napon belül vissza kell fizetni.

12.	A nyertes pályázó letétjét a megállapodás aláírását követő 14 napon belül, a többi pályázóét a Minisztertanács által a kutatási és feltárási engedély megadására vonatkozóan hozott határozatnak az Állami Közlönyben történő közzétételét követő 14 napon belül kell visszafizetni.

13.

A versenypályázati eljárásban való részvételre vonatkozó szándéknyilatkozatot és a versenypályázati eljárás keretében összeállított pályázatokat a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 46. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően, bolgár nyelven, a Gazdasági, Energiaügyi és Idegenforgalmi Minisztérium nyilvántartási osztályán (Szófia, Bulgaria, Triadica utca 8.) kell benyújtani.

14.	A pályázatoknak teljesíteniük kell a pályázati dokumentációban meghatározott követelményeket és feltételeket.

15.	A versenypályázati eljárást akkor is le kell folytatni, ha csak egyetlen pályázó pályázata bocsátható a versenypályázati eljárásra.

16.

Felhatalmazást kap a gazdasági, energiaügyi és idegenforgalmi miniszter:

16.1.

e határozat szövegének Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából történő megküldésére;

16.2.

a versenypályázati eljárás megszervezésére és lefolytatására.

17.	Ezt a határozatot az Állami Közlönyben és a Minisztertanács internetes oldalain közzé kell tenni.

18.	E határozattal szemben Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 14 napon belül a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság előtt fellebbezésnek van helye.

A miniszterelnök

Boyko BORISOV

A Minisztertanács főtitkára

Rosen ZHELYAZKOV

MELLÉKLET

AZ „1–22. SZ. BLOKK – TERESZ” ELNEVEZÉSŰ TERÜLET HATÁRPONT-KOORDINÁTÁINAK JEGYZÉKE

WGS 84 koordináta-rendszer

sz.	Hosszúság (° ′ ″)	Szélesség (° ′ ″)
1.	29° 07′ 28.85″	42° 48′ 47.00″
2.	30° 34′ 10.00″	42° 48′ 03.00″
3.	29° 58′ 30.00″	42° 33′ 27.00″
4.	29° 49′ 36.00″	42° 29′ 24.00″
5.	29° 34′ 20.00″	42° 26′ 24.00″
6.	29° 20′ 45.00″	42° 14′ 28.00″
7.	29° 07′ 32.31″	42° 11′ 22.71″

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.394.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 394

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. december 20.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2012/C 394/01	A Bizottság véleménye (2012. december 18.) a Németországban, az alsó-szászországi Lingenben található KWL atomerőmű bontása során keletkező radioaktív hulladék ártalmatlanítására vonatkozó tervről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2012/C 394/02	Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	3

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács Európai Bizottság
2012/C 394/03	A Tanács és a Bizottság 2012. évi közös jelentése az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének végrehajtásáról (2010–2018)	5

	Európai Bizottság
2012/C 394/04	Euroátváltási árfolyamok	17

2012/C 394/05	A Bizottság közleménye a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1275/2008/EK bizottsági rendelet végrehajtása keretében(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele) ( 2 )	18

2012/C 394/06	A Bizottság közleménye a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 640/2009/EK Bizottsági Rendelet végrehajtása tárgykörében(Az irányelv értelmében összehangolt szabványok címeinek és hivatkozásainak közzététele) ( 2 )	20

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2012/C 394/07	A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerinti határátkelőhelyek jegyzékének frissítése (HL C 316., 2007.12.28., 1. o., HL C 134., 2008.5.31., 16. o., HL C 177., 2008.7.12., 9. o., HL C 200., 2008.8.6., 10. o., HL C 331., 2008.12.31., 13. o., HL C 3., 2009.1.8., 10. o., HL C 37., 2009.2.14., 10. o., HL C 64., 2009.3.19., 20. o., HL C 99., 2009.4.30., 7. o., HL C 229., 2009.9.23., 28. o., HL C 263., 2009.11.5., 22. o., HL C 298., 2009.12.8., 17. o., HL C 74., 2010.3.24., 13. o., HL C 326., 2010.12.3., 17. o., HL C 355., 2010.12.29., 34. o., HL C 22., 2011.1.22., 22. o., HL C 37., 2011.2.5., 12. o., HL C 149., 2011.5.20., 8. o., HL C 190., 2011.6.30., 17. o., HL C 203., 2011.7.9., 14. o., HL C 210., 2011.7.16., 30. o., HL C 271., 2011.9.14., 18. o., HL C 356., 2011.12.6., 12. o., HL C 111., 2012.4.18., 3. o., HL C 183., 2012.6.23., 7. o., HL C 313., 2012.10.17., 11. o.)	22

2012/C 394/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	25

2012/C 394/09	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	25

2012/C 394/10	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	26

2012/C 394/11	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	26

	AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGGEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁSOK
	EGT Vegyes Bizottság
2012/C 394/12	Az EGT Vegyes Bizottság azon határozatai, amelyek vonatkozásában az EGT-megállapodás 103. cikke szerinti alkotmányos követelmények teljesültek	27

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 394/13	Pályázati felhívás 2013 – Az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) ( 2 )	36

2012/C 394/14	Ajánlattételi felhívás – EACEA/25/12 – MEDIA 2007 – Fejlesztés, terjesztés, promóció és szakképzés – Európai filmek nemzetközi forgalmazásának támogatása – Az automatikus forgalmazás program 2013	37

	Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO)
2012/C 394/15	Nyílt versenyvizsga-felhívás	40

2012/C 394/16	Nyílt versenyvizsga-felhívás	41

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 394/17	853. sz. határozat (2012. október 12.) a földfelszín alatti természeti erőforrásokról szóló törvény 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjával összhangban földfelszín alatti természeti erőforrásnak minősülő kőolajnak és földgáznak a Bolgár Köztársaság fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében található 1–22. sz. blokk – Teresz elnevezésű területen folytatandó kutatására és feltárására vonatkozó engedélyezési eljárás megindításáról, valamint annak bejelentéséről, hogy az engedély kiadása versenypályázati eljárás útján fog történni	42


	(1) EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket
	(2) EGT-vonatkozású szöveg

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,3302
JPY	Japán yen	112,36
DKK	Dán korona	7,4608
GBP	Angol font	0,81610
SEK	Svéd korona	8,6662
CHF	Svájci frank	1,2096
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,3755
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,254
HUF	Magyar forint	286,81
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6963
PLN	Lengyel zloty	4,0736
RON	Román lej	4,4755
TRY	Török líra	2,3682
AUD	Ausztrál dollár	1,2667
CAD	Kanadai dollár	1,3126
HKD	Hongkongi dollár	10,3092
NZD	Új-zélandi dollár	1,5889
SGD	Szingapúri dollár	1,6212
KRW	Dél-Koreai won	1 426,11
ZAR	Dél-Afrikai rand	11,2696
CNY	Kínai renminbi	8,2902
HRK	Horvát kuna	7,5355
IDR	Indonéz rúpia	12 836,19
MYR	Maláj ringgit	4,0618
PHP	Fülöp-szigeteki peso	54,493
RUB	Orosz rubel	40,7900
THB	Thaiföldi baht	40,717
BRL	Brazil real	2,7678
MXN	Mexikói peso	16,8993
INR	Indiai rúpia	72,5690

ESzSz (1)	Az összehangolt szabvány hivatkozása és címe (és referenciadokumentum)	Első közzététel HL	A helyettesített szabvány hivatkozása	A helyettesített szabvány megfelelőségére vonatkozó vélelem megszűnésének időpontja 1. megjegyzés
(1)	(2)	(3)	(4)	(5)
Cenelec	EN 50564:2011 Háztartási villamos készülékek. A teljesítményfogyasztás mérése készenléti állapotban IEC 62301:2011 (Módosítva)	Ez az első közzététel
A szabványt ki kell egészíteni, egyérteleműen feltüntetve benne, mely jogi követelményekre vonatkozik.

A tilalom dátuma és időpontja	2012.11.30.
Időtartam	2012.11.30–2012.12.31.
Tagállam	Hollandia
Állomány vagy állománycsoport	SRX/07D.
Faj	Valódirája-félék (rajiformes)
Terület	A VIId övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS80TQ43

A tilalom dátuma és időpontja	2012.8.19.
Időtartam	2012.8.19–2012.12.31.
Tagállam	Egyesült Királyság
Állomány vagy állománycsoport	WHG/56-14
Faj	Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)
Terület	VI; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizei; a XII és XIV övezet nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS79TQ43

A tilalom dátuma és időpontja	2012.11.26.
Időtartam	2012.11.26–2012.12.31.
Tagállam	Spanyolország
Állomány vagy állománycsoport	BUM/ATLANT
Faj	Kormos marlin (Makaira nigricans)
Terület	Atlanti-óceán
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS77TQ44

A tilalom dátuma és időpontja	2012.11.29.
Időtartam	2012.11.29–2012.12.31.
Tagállam	Németország
Állomány vagy állománycsoport	HKE/2AC4-C.
Faj	Szürke tőkehal (Merluccius merluccius)
Terület	A IIa és IV övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	FS78TQ43