ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.392.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 392

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. december 19.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2012/C 392/01

A Bizottság közleménye a tagállamokhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról ( 1 )

1

2012/C 392/02

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6786 – EPH/SPP) ( 1 )

8

2012/C 392/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6771 – Bridgepoint/CPPIB/Dorna) ( 1 )

8

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 392/04

Euroátváltási árfolyamok

9

 

Számvevőszék

2012/C 392/05

16/2012. sz. különjelentés: Az egységes területalapú támogatási rendszer – mint az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek támogatására szolgáló átmeneti rendszer – eredményessége

10

2012/C 392/06

18/2012. sz. különjelentés: A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás

10

2012/C 392/07

19/2012. sz. különjelentés: 2011-es jelentés az Európai Számvevőszék különjelentéseinek hasznosulásáról

11

 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 392/08

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6731 – Vitronet/Infinity) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

12

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/1


A Bizottság közleménye a tagállamokhoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 392/01

1.   BEVEZETÉS

1.

Az exporttámogatások hátrányosan érinthetik a potenciális áruszállítók és szolgáltatók közötti piaci versenyt. A Bizottság – a verseny Szerződés szerinti őreként – emiatt mindig is határozottan elítélte az Unión belüli kereskedelem és az Unión kívülre irányuló export támogatását. Annak megakadályozása érdekében, hogy a tagállamok által exporthitel-biztosításra nyújtott támogatás torzítsa a versenyt, pontosítani kell e biztosítás állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerinti értékelését.

2.

A Bizottság a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás területén arra használta fel az állami támogatás szabályozására irányuló hatáskörét, hogy egyaránt kezelje a különböző tagállamok (az Unión belüli és kívüli kereskedelemben részt vevő) exportőrei, illetve az Unióban működő exporthitel-biztosítók között ténylegesen fennálló vagy potenciálisan felmerülő belső piaci versenytorzulásokat. A Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében, a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett 1997. évi közleményében (1) (a továbbiakban: az 1997. évi közlemény) meghatározta az állami beavatkozásra vonatkozó elveket. Az 1997. évi közlemény hatálya 1998. január 1-jétől kezdve öt évre szólt. A közleményt ezt követően módosították, és alkalmazási időszakát 2001-ben (2), 2004-ben (3), 2005-ben (4) és 2010-ben (5) meghosszabbították. A közlemény jelenleg 2012. december 31-ig alkalmazandó.

3.

Az 1997. évi közlemény alkalmazása során, különösen a pénzügyi válság kapcsán 2009 és 2011 között szerzett tapasztalatok arra utalnak, hogy a Bizottság elvei e téren felülvizsgálatra szorulnak.

4.

Az e közleményben meghatározott szabályok egyrészről hozzájárulnak ahhoz, hogy az állami támogatás ne torzítsa a magán és állami vagy államilag támogatott exporthitel-biztosítók közötti versenyt, másrészről pedig egy olyan környezet megteremtését segítik elő, amely azonos feltételeket biztosít az exportőrök számára.

5.

Célja továbbá, hogy a tagállamok számára részletesen ismertesse azokat az elveket, amelyekre a Bizottság a Szerződés 107. és 108. cikkének értelmezését, valamint e cikkeknek a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra való alkalmazását alapozni kívánja. Indokolt, hogy a Bizottság a lehető legátláthatóbbá tegye e téren követett elveit, valamint biztosítsa a kiszámíthatóságot és az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében meghatározza azokat a feltételeket, amelyeket az állami biztosítóknak teljesíteniük kell, ha a piacképes kockázatokra vonatkozó, rövid lejáratú exporthitel-biztosítás piacára kívánnak lépni.

6.

Nem tartoznak e közlemény alkalmazási körébe az elvben nem piacképes kockázatok.

7.

A 2. szakasz ismerteti e közlemény alkalmazási körét és a fogalommeghatározásokat. A 3. szakasz a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával, valamint a piacképes kockázatok exporthitel-biztosításához nyújtott állami támogatás általános tilalmával foglalkozik. Végül, a 4. szakasz a piacképes kockázatok fogalommeghatározása alóli kivételekről rendelkezik, valamint meghatározza az ideiglenesen nem piacképes kockázatok biztosításába történő állami beavatkozásra vonatkozó feltételeket.

2.   A KÖZLEMÉNY ALKALMAZÁSI KÖRE ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.   Alkalmazási kör

8.

Az e közleményben meghatározott elveket a Bizottság kizárólag a két évnél rövidebb kockázatviselési idejű exporthitel-biztosításra fogja alkalmazni. E közlemény hatálya nem terjed ki semmilyen egyéb exportfinanszírozási eszközre.

2.2.   Fogalommeghatározások

9.

E közlemény alkalmazásában:

„együttbiztosítás”: olyan biztosítás, amelynél a kár meghatározott százalékát a biztosító helyett egy másik biztosító téríti meg;

„hitelezési futamidő”: az exporthitelügylet keretében a leszállított áruk és a teljesített szolgáltatások kifizetésére a vevő számára biztosított időszak;

„kereskedelmi kockázatok”: elsősorban az alábbi kockázatok:

valamely szerződéstől való önkényes elállás a vevő részéről, vagyis valamely magánvevő bármely olyan önkényes döntése, amely jogos indok nélkül szakítja meg vagy szünteti meg a szerződést,

a szerződés tárgyát képező áru elfogadásának önkényes, jogos indok nélküli, magánvevő általi elutasítása,

a magánvevő és kezesének fizetésképtelensége,

elhúzódó nemfizetés, vagyis a szerződésből következő adósság meg nem fizetése a magánvevő és kezese részéről,

„exporthitel-biztosítás”: olyan biztosítási termék, amellyel a biztosító egy adott exportügylet fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos kereskedelmi és politikai kockázatra nyújt biztosítást;

„gyártási időszak”: a megrendelés és az áruk leszállításának vagy a szolgáltatások teljesítésének időpontja között eltelt időszak;

„piacképes kockázatok”: a mellékletben felsorolt országokban lévő állami és magánvevőkre vonatkozó kereskedelmi és politikai kockázatok, amelyek teljes kockázatviselési ideje két évnél rövidebb. E közlemény alkalmazásában minden egyéb kockázat nem piacképes kockázatnak minősül;

„politikai kockázatok”: elsősorban az alábbi kockázatok:

annak kockázata, hogy egy állami vevő vagy egy ország megakadályozza az ügylet lebonyolítását, illetve nem fizet időben,

az egyes vevők hatáskörén vagy felelősségén kívül eső kockázat,

annak kockázata, hogy egy ország nem utalja át az adott országban letelepedett vevők által befizetett pénzösszegeket a biztosított székhelye szerinti országnak,

annak kockázata, hogy a biztosító országán kívül olyan vis maior–eset következik be (például háborús esemény), amelynek hatásait másként még nem biztosították,

„magán-hitelbiztosító”: minden olyan exporthitel-biztosítást nyújtó társaság vagy szervezet, amely nem tartozik az állami biztosítók körébe;

„kvóta-viszontbiztosítás”: olyan viszontbiztosítás, amelynek során a biztosító egy meghatározott üzletág minden kockázatának adott hányadát átruházza a viszontbiztosítóra, és azt a viszontbiztosító átvállalja;

„viszontbiztosítás”: olyan biztosítás, amelyet egy biztosító kockázatkezelési céllal egy másik biztosítótól megvásárol és ezáltal saját kockázatát csökkenti;

„kockázatviselési idő”: a gyártási időszak plusz a hitelezési futamidő;

„adóskockázati biztosítás”: egy vevő számára teljesített összes eladásra vagy egy vevővel kötött egyetlen szerződésre vonatkozó fedezet;

„állami biztosító”: olyan társaság vagy egyéb szervezet, amely egy tagállam támogatásával vagy nevében exporthitel-biztosítást kínál, vagy olyan tagállam, amely exporthitel-biztosítást kínál;

„kiegészítő biztosítás”: egy másik biztosító által megállapított hitellimitre vonatkozó kiegészítő fedezet;

„teljesforgalom-biztosítás”: az adóskockázati hitelbiztosítástól eltérő hitelbiztosítás, vagyis a biztosított hitelre történt összes vagy legtöbb értékesítésére, illetve több vevő számára történt értékesítésből származó fizetési követelésekre kiterjedő hitelbiztosítás.

3.   A SZERZŐDÉS 107. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSA

3.1.   Általános elvek

10.

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”.

11.

Amennyiben az exporthitel-biztosítást állami biztosító nyújtja, akkor az állami forrásokat foglal magában. Az állam bevonása révén a biztosítók és/vagy az exportőrök szelektív előnyre tehetnek szert, ami torzíthatja a versenyt, vagy azzal fenyegethet, és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet. A következő elvek célja, hogy iránymutatást nyújtsanak arról, hogyan értékelik majd az ilyen intézkedéseket az állami támogatási szabályok alapján.

3.2.   Támogatás a biztosítóknak

12.

Állami támogatást foglalhat magában, ha a magán-hitelbiztosítókhoz képest az állami biztosítók bizonyos előnyökben részesülnek. Az előnyök különböző módokon nyilvánulhatnak meg és magukban foglalhatják például a következőket:

a)

állami kezességvállalás hitelfelvételre és veszteségekre;

b)

a megfelelő tartalékképzés követelménye alóli mentesítés, valamint az állam számlájára vagy kezességvállalásával végzett exporthitel-biztosítási műveleteknek az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i 73/239/EGK első tanácsi irányelv (6) hatálya alóli kizárásából eredő egyéb követelmények alóli mentesítés;

c)

a szokásosan fizetendő adókkal (úgymint társasági adó és biztosítási kötvényekre kivetett adó) kapcsolatos kedvezmény vagy azok alóli mentesség;

d)

az állam által nyújtott olyan támogatás vagy tőkejuttatás, illetve olyan más finanszírozási formák, amelyek nem felelnek meg a piacgazdasági befektető elvének;

e)

az állam által a piaci árakat nem tükröző feltételek mellett nyújtott természetbeni szolgáltatások, úgymint az állami infrastruktúrához, eszközökhöz vagy privilegizált információhoz való hozzáférés, illetve ezek használata;

f)

az állam általi direkt viszontbiztosítás vagy az állam által nyújtott direkt viszontbiztosítási garancia, amelyet a magán-viszontbiztosítási piacnál kedvezőbb feltételek mellett nyújtanak, ami vagy a viszontbiztosítás fedezetének alulértékeléséhez, vagy pedig a magánpiacon egyébként létre nem jövő kapacitás mesterséges kialakításához vezet.

3.3.   Az exporthitelekre nyújtott állami támogatás tilalma

13.

Az állami biztosítóknál a piacképes kockázatok tekintetében keletkező, a 12. pontban felsorolt előnyök érintik a hitelbiztosítási szolgáltatások Unión belüli kereskedelmét, és ahhoz vezetnek, hogy a különböző tagállamokban eltérések alakulnak ki a piacképes kockázatokra rendelkezésre álló biztosítási fedezetekben. Ez torzítja a különböző tagállamokban a biztosítók közötti versenyt, és másodlagos hatásokat idéz elő az Unión belüli kereskedelemben, függetlenül attól, hogy az Unión kívülre irányuló vagy az Unión belüli exportról van-e szó (7). Amennyiben az állami biztosítók bármilyen előnyben részesülnek a magán-hitelbiztosítókhoz képest, meg kell határozni az állami biztosítókra vonatkozó működési feltételeket annak érdekében, hogy ne tegyenek szert előnyre állami támogatásból. Ehhez arra van szükség, hogy ne biztosíthassanak piacképes kockázatokat.

14.

Az állami biztosítóknál keletkező előnyökből – legalábbis részben – olykor az exportőrök is részesülnek. Az ilyen előnyök torzíthatják a versenyt és a kereskedelmet, továbbá a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek. Ha azonban teljesülnek a piacképes kockázatokra nyújtott exporthitel-biztosításra vonatkozó, az e közlemény 4.3. szakaszában meghatározott feltételek, a Bizottság úgy fogja tekinteni, hogy az exportőrök nem részesültek jogtalan előnyben.

4.   AZ IDEIGLENESEN NEM PIACKÉPES KOCKÁZATOKRA NYÚJTOTT EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ FELTÉTELEK

4.1.   Általános elvek

15.

A 13. pontnak megfelelően az állami biztosítók nem biztosíthatnak piacképes kockázatokat, ha a 12. pontban ismertetett módon bármilyen előnyben részesülnek a magánbiztosítókhoz képest. Amennyiben az állami biztosítók vagy leányvállalataik piacképes kockázatokat kívánnak biztosítani, ennek során biztosítani kell, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülnek állami támogatásban. Ennek érdekében meghatározott összegű saját tőkével (biztonsági tőkét is magában foglaló szavatoló tőkével) és biztosítástechnikai tartalékkal (káringadozási tartalékkal) kell rendelkezniük, valamint be kell szerezniük a 73/239/EGK irányelvnek megfelelő engedélyt. Továbbá külön kell kezelniük és elkülönítetten kell könyvelniük a piacképes kockázatokra, valamint az állami számlára vagy kezességvállalással nem piacképes kockázatokra nyújtott biztosításokat, amivel igazolják, hogy piacképes kockázatokra vonatkozó biztosításra nem kapnak állami támogatást. A biztosítónak a saját számlájára biztosított üzleti tevékenységgel kapcsolatos könyvelését a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 1991. december 19-i 91/674/EGK tanácsi irányelvvel (8) összhangban kell végeznie.

16.

Ha valamely tagállam piacképes és nem piacképes kockázatokat egyaránt felölelő magánszektorbeli viszontbiztosítási szerződésben félként vagy más formában való részvétel révén viszontbiztosítási fedezetet nyújt egy exporthitel-biztosítónak, bizonyítania kell, hogy a megállapodások nem foglalnak magukban a 12. pont f) alpontja szerinti állami támogatást.

17.

Az állami biztosítók az e közleményben foglalt feltételek szerint nyújthatnak exporthitel-biztosítást ideiglenesen nem piacképes kockázatokra.

4.2.   Kivételek a piacképes kockázatok fogalommeghatározása alól: ideiglenesen nem piacképes kockázatok

18.

A piacképes kockázatok meghatározásának sérelme nélkül, a mellékletben felsorolt országokban letelepedett vevőkkel kapcsolatban bizonyos kereskedelmi és politikai kockázatok ideiglenesen nem piacképes kockázatnak minősülnek a következő esetekben:

a)

amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy az 5.2. szakaszban bemutatott mechanizmus révén ideiglenesen töröl egy vagy több országot a piacképes kockázatú országok mellékletben szereplő jegyzékéből azért, mert az érintett országban vagy országokban a magánbiztosítási piac kapacitása nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére;

b)

amennyiben a tagállam általi értesítés kézhezvételét követően a Bizottság úgy határoz, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (9) fogalommeghatározása szerint kkv-nak minősülő, és 2 millió EUR-t meg nem haladó éves exportárbevételű kis- és középvállalkozásoknál felmerült kockázatok az értesítést benyújtó tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképesek;

c)

amennyiben a tagállam általi értesítés kézhezvételét követően a Bizottság úgy határoz, hogy a legalább 181 napos, de két évnél rövidebb kockázatviselési idejű adóskockázati biztosítás az értesítést benyújtó tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképes;

d)

amennyiben a tagállam általi értesítés kézhezvételét követően a Bizottság úgy határoz, hogy az exporthitel-biztosítási lehetőségek szűkössége miatt bizonyos kockázatok az értesítést benyújtó tagállamban az exportőrök számára ideiglenesen nem piacképesek.

19.

A belső piacon a versenytorzulások minimalizálása érdekében az állami biztosítók biztosíthatják a 18. pont alapján ideiglenesen nem piacképesnek minősülő kockázatokat, feltéve hogy teljesítik a 4.3. szakaszban megállapított feltételeket.

4.3.   Az ideiglenesen nem piacképes kockázatok fedezésére vonatkozó feltételek

4.3.1.   A fedezet minősége

20.

Az állami biztosító által nyújtott fedezet minőségének összhangban kell állnia a piaci normákkal. Konkrétan, csak a gazdaságilag indokolható, vagyis a megalapozott biztosítási elvek alapján elfogadható kockázatok fedezhetők. A kereskedelmi és politikai kockázatok vonatkozásában a fedezeti arány legfeljebb 95 % lehet, a kárfizetési türelmi idő pedig legalább 90 nap.

4.3.2.   Biztosítási elvek

21.

A kockázatértékelés során mindig megalapozott biztosítási elveket kell alkalmazni. Ennek megfelelően a pénzügyileg nem megalapozott ügyletek kockázata nem fedezhető államilag támogatott programokból. Ezen elvekre tekintettel a kockázatelfogadási feltételeknek egyértelműeknek kell lenniük. Már létező üzleti kapcsolat esetében az exportőrnek kedvező kereskedelmi és/vagy fizetési tapasztalatokkal kell rendelkeznie. A vevőnek tiszta kártörténettel kell rendelkeznie, a vevői nemfizetés valószínűségének, valamint belső és/vagy külső hitelminősítésének is elfogadhatónak kell lennie.

4.3.3.   Megfelelő árazás

22.

Az exporthitel-biztosítási szerződés szerinti kockázatviselést megfelelő biztosítási díjjal kell ellentételezni. A magán-hitelbiztosítók kiszorításának minimálisra csökkentése érdekében az államilag támogatott programok keretében az átlagos biztosítási díjaknak a magán-hitelbiztosítók által hasonló kockázatokra felszámított átlagos biztosítási díjaknál magasabbnak kell lenniük. E követelmény révén az állami beavatkozás fokozatosan megszüntethető, mert a magasabb díjak biztosítják, hogy amint a piaci feltételek engedik, az exportőrök visszatérjenek a magán-hitelbiztosítókhoz, és a kockázat újra piacképes lesz.

23.

Az árazás akkor megfelelő, ha az egyes vevőkockázati kategóriához (10) tartozó éves minimumdíjnak (11) (mentesülési díj) megfelelő díjat az alábbi táblázat szerint számítják fel. A mentesülési díj akkor nem kerül alkalmazásra, ha a tagállam bizonyítja, hogy alkalmazása a szóban forgó kockázatra vonatkozóan nem megfelelő. A teljesforgalom-biztosítás esetében a kockázatkategóriának a biztosítás által fedezett vevők kockázata átlagának kell megfelelni.

Kockázatkategória

Éves kockázati díj (12) (a biztosított volumen százaléka)

Kiváló (13)

0,2–0,4

 (14)

0,41–0,9

Kielégítő (15)

0,91–2,3

Gyenge (16)

2,31–4,5

24.

Az együttbiztosítás, a kvóta-viszontbiztosítás és a kiegészítő biztosítás vonatkozásában az árazás kizárólag akkor minősül megfelelőnek, ha a felszámított díj a magán-hitelbiztosító nyújtotta (eredeti) fedezetre vonatkozó díjhoz képest legalább 30 %-kal magasabb.

25.

A szerződés futamidejétől függetlenül a kockázati díjhoz kezelési költséget kell hozzáadni, hogy az árazást megfelelőnek lehessen tekinteni.

4.3.4.   Átláthatóság és jelentéstétel

26.

A tagállamok a 18. pont alapján ideiglenesen nem piacképesnek minősülő kockázatokra létrehozott programokat valamennyi alkalmazandó feltétellel együtt kötelesek közzétenni az állami biztosítók honlapján.

27.

A tagállamoknak a 18. pont alapján ideiglenesen nem piacképesnek minősülő, és az állami biztosítók által fedezett kockázatokról legkésőbb a beavatkozást követő év július 31-ig éves jelentést kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

28.

A jelentésnek tartalmaznia kell valamennyi program alkalmazásáról, így különösen a hitellimitek teljes volumenéről, a biztosított árbevételről, a felszámított díjakról, a nyilvántartott és kifizetett igényekről, a megtérített összegekről szóló információkat, valamint a programokhoz kapcsolódó kezelési költségeket. A jelentéseket a Bizottság közzéteszi a honlapján.

5.   ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK

5.1.   Általános elvek

29.

Az állami biztosítók a 18. pont a) alpontjában felsorolt kockázatokat a 4.3. szakaszban meghatározott feltételekkel biztosíthatják. Ezeket az eseteket nem kell bejelenteni a Bizottságnak.

30.

A 18. pont b), c) és d) alpontjában felsorolt kockázatokat az állami biztosítók a 4.3. szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottságnak történő bejelentést és a Bizottság általi jóváhagyást követően biztosíthatják.

31.

A 4.3. szakaszban meghatározott feltételek valamelyikének nemteljesülése nem jelenti automatikusan az exporthitel-biztosítási vagy biztosítási program tilalmazottságát. Amennyiben egy tagállam el kíván térni valamely feltételtől, illetve bármilyen kétség merül fel azt illetően, hogy a tervezett exporthitel-biztosítási program teljesíti-e az e közleményben meghatározott feltételeket, akkor a programot be kell jelentenie a Bizottságnak.

32.

Az állami támogatási szabályok szerinti elemzés nem minősíti az adott intézkedésnek a Szerződés egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségét.

5.2.   A piacképes kockázatú országok jegyzékének módosítása

33.

Annak meghatározásakor, hogy a magánkapacitás-elégtelenség indokolja-e, hogy az országot a 18. pont a) alpontja értelmében ideiglenesen töröljék a piacképes kockázatú országok jegyzékéből, a Bizottság az alábbi, fontossági sorrendben felsorolt tényezőket veszi figyelembe:

a)

a magán-hitelbiztosítási kapacitás csökkenése: például egy nagy hitelbiztosító azon döntése, hogy nem nyújt fedezetet az érintett országban a vevőkockázatokra, a teljes biztosított összeg jelentős csökkenése vagy 6 hónapos időszakon belül az adott országra vonatkozó elfogadási arány jelentős csökkenése;

b)

az államadósság-minősítés romlása: a hitelminősítés hirtelen változásai 6 hónapos időszakon belül, például független hitelminősítő intézetek általi többszöri leminősítés, vagy a CDS-felárak nagymértékű emelkedése;

c)

a vállalati szektor teljesítményének romlása: különösen az érintett országban a fizetésképtelen vállalkozások számának ugrásszerű emelkedése 6 hónapos időszakon belül.

34.

A Bizottság legalább három tagállam írásbeli kérésére vagy saját kezdeményezésére felülvizsgálhatja a piacképes kockázatú országok jegyzékét abban az esetben, ha a piaci kapacitás már nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére.

35.

Amennyiben a Bizottság módosítani kívánja a piacképes kockázatú országok mellékletben szereplő jegyzéket, konzultációt fog folytatni, valamint információt fog kérni a tagállamoktól, a magán-hitelbiztosítóktól és az érdekelt felektől. A konzultáció bejelentését, illetve a kért információk természetére vonatkozó tájékoztatást a Bizottság honlapján teszik közzé. A konzultációs időszak általában véve 20 munkanapnál nem lesz hosszabb. Amikor az összegyűjtött információk alapján a Bizottság úgy dönt, hogy módosítja a piacképes kockázatú országok jegyzékét, arról írásban tájékoztatja a tagállamokat, és döntését közzéteszi a honlapján.

36.

Egy országnak a piacképes kockázatú országok jegyzékéből történő törlése legalább 12 hónapig érvényes. Az ideiglenesen törölt országra vonatkozó, ezen időszak alatt aláírásra kerülő biztosítási szerződések az ideiglenes törlés lejáratának időpontját követően legfeljebb 180 napig maradhatnak hatályban. Ezen időpontot követően új biztosítási szerződést nem lehet kötni. Három hónappal az ideiglenes törlés időtartamának lejárta előtt a Bizottság megvizsgálja, hogy meghosszabbítja-e az érintett ország jegyzékből történt törlését. Amennyiben a Bizottság a 33. pontban meghatározott tényezőket figyelembe véve arra a megállapításra jut, hogy a piaci kapacitás még mindig nem elegendő a gazdaságilag indokolható összes kockázat fedezésére, úgy a 35. pontban foglaltaknak megfelelően meghosszabbíthatja az érintett ország jegyzékből történt ideiglenes törlését.

5.3.   A 18. pont b) és c) alpontjában szereplő kivételek bejelentési kötelezettsége

37.

A Bizottság számára jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a 18. pont b) és c) alpontjában meghatározott kockázatokra vonatkozóan piaci hiányosság áll fenn, és ebből következően azok a kockázatok nem piacképesek. Szem előtt kell tartani azonban, hogy nem minden tagállamban van fedezeti hiány, valamint a helyzet idővel változhat, mivel a magánszektor érdekeltté válhat e piaci szegmensben. Állami beavatkozás csak olyan kockázatokra engedélyezhető, amelyeket a piac egyébként nem biztosítana.

38.

Ezen okok miatt, ha egy tagállam a 18. pont b) vagy c) alpontjában meghatározott kockázatokat fedezni kívánja, azt a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelentenie a Bizottságnak. A bejelentésben bizonyítania kell, hogy kapcsolatba lépett az országban működő fő hitelbiztosítókkal és hitelügynökökkel (17), és lehetőséget nyújtott számukra annak bizonyítására, hogy az országban rendelkezésre áll a szóban forgó kockázatra vonatkozó fedezet. A Bizottság a kockázatokat az „ideiglenesen nem piacképes” kategóriába sorolja, amennyiben az érintett hitelbiztosítók a tagállamtól érkezett kérés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyújtják be a tagállam által fedezni kívánt kockázattípusokra vonatkozó biztosítási feltételekkel és biztosított volumenekkel kapcsolatos információkat a tagállamnak vagy a Bizottságnak, illetve ha a benyújtott információk nem bizonyítják, hogy a szóban forgó kockázatra vonatkozó fedezet rendelkezésre áll a szóban forgó tagállamban.

5.4.   Bejelentési kötelezettség egyéb esetben

39.

A 18. pont d) alpontjában meghatározott kockázatokra vonatkozóan az érintett tagállamnak bizonyítania kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak benyújtott bejelentésében, hogy az adott tagállamban a magánbiztosítási piacon keletkezett kínálati sokk miatt nem áll rendelkezésre fedezet az exportőrök számára, elsősorban azért, mert egy nagy hitelbiztosító kivonult az érintett országból, vagy más tagállamokhoz viszonyítva csökkent a kapacitás, illetve szűkült a termékskála.

6.   AZ ALKALMAZÁS KEZDETE ÉS IDŐTARTAMA

40.

Az e közleményben szereplő elveket a Bizottság 2013. január 1-jétől2018. december 31-ig alkalmazza, kivéve a 18. pont a) alpontját és az 5.2. szakaszt, amelyek e közlemény elfogadásának napjától alkalmazandók.


(1)  HL C 281., 1997.9.17., 4. o.

(2)  HL C 217., 2001.8.2., 2. o.

(3)  HL C 307., 2004.12.11., 12. o.

(4)  HL C 325., 2005.12.22., 22. o.

(5)  HL C 329., 2010.12.7., 6. o.

(6)  HL L 228., 1973.8.16., 3. o.

(7)  A C-142/87. sz., Belga Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben hozott ítéletében a Bíróság kifejtette, hogy nemcsak az Unión belüli, hanem az Unión kívülre irányuló exportra nyújtott támogatás is befolyásolhatja az Unión belüli versenyt és kereskedelmet. Mindkét műveletfajtát exporthitel-biztosítók biztosítják, következésképpen a nekik nyújtott támogatás érintheti az Unión belüli versenyt és kereskedelmet.

(8)  HL L 374., 1991.12.31., 7. o.

(9)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(10)  A vevőkockázati kategóriák hitelminősítéseken alapulnak. A minősítést nem szükséges hitelminősítő intézettől beszerezni, nemzeti minősítő rendszerek vagy bankok által használt minősítő rendszerek is elfogadhatók. Nyilvános minősítéssel nem rendelkező cégek esetében megbízható információkon alapuló minősítés is alkalmazható.

(11)  Az egyes vonatkozó kockázatkategóriák tekintetében a mentesülési díj tartománya az egyéves CDS-felárak (a CDS a hiteltörlesztés-leállási kockázat elleni biztosítási cseretranzakciók, angolul Credit Default Swaps rövidítése) alapján került megállapításra, amely a három fő hitelminősítő intézet (Standard & Poor’s, Moody's és Fitch) elmúlt öt évre (2007–2011) vonatkozó minősítéseit magában foglaló összetett minősítésen alapul, feltételezve, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosítások átlagos visszafizetési rátája 40 %. Tekintettel arra, hogy a kockázati díjak időben nem állandók, egymáshoz hézagmentesen illeszkedő tartományhatárok lettek kialakítva.

(12)  Egy 30 napos biztosítási szerződésre vonatkozó mentesülés az éves kockázati díj 12-vel való elosztásával kapható meg.

(13)  A kiváló kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti AAA, AA+, AA, AA-, A+, A, A- minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(14)  A jó kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti BBB+, BBB vagy BBB-minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(15)  A kielégítő kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti BB+, BB vagy BB-minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(16)  A gyenge kockázatkategóriába a Standard & Poor’s hitelminősítése szerinti B+, B vagy B-minősítésnek megfelelő kockázatok tartoznak.

(17)  A megkeresett hitelbiztosítóknak és hitelügynököknek mind az általuk kínált termékek tekintetében (például adóskockázatokra szakosodott szolgáltatók), mind pedig a piaci részesedés (például az együttes piaci részesedésük legalább 50 %) tekintetében reprezentatívnak kell lenniük.


MELLÉKLET

A piacképes kockázatú országok jegyzéke

 

Valamennyi tagállam

 

Ausztrália

 

Kanada

 

Izland

 

Japán

 

Új-Zéland

 

Norvégia

 

Svájc

 

Amerikai Egyesült Államok


19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/8


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6786 – EPH/SPP)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 392/02

2012. december 13-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6786 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/8


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6771 – Bridgepoint/CPPIB/Dorna)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 392/03

2012. december 13-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6771 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/9


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. december 18.

2012/C 392/04

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3178

JPY

Japán yen

110,53

DKK

Dán korona

7,4603

GBP

Angol font

0,81280

SEK

Svéd korona

8,7378

CHF

Svájci frank

1,2080

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,3850

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,200

HUF

Magyar forint

288,40

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6961

PLN

Lengyel zloty

4,0928

RON

Román lej

4,4700

TRY

Török líra

2,3476

AUD

Ausztrál dollár

1,2512

CAD

Kanadai dollár

1,2972

HKD

Hongkongi dollár

10,2131

NZD

Új-zélandi dollár

1,5660

SGD

Szingapúri dollár

1,6053

KRW

Dél-Koreai won

1 413,30

ZAR

Dél-Afrikai rand

11,2733

CNY

Kínai renminbi

8,2079

HRK

Horvát kuna

7,5380

IDR

Indonéz rúpia

12 707,71

MYR

Maláj ringgit

4,0236

PHP

Fülöp-szigeteki peso

54,068

RUB

Orosz rubel

40,6850

THB

Thaiföldi baht

40,285

BRL

Brazil real

2,7595

MXN

Mexikói peso

16,7795

INR

Indiai rúpia

72,2880


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


Számvevőszék

19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/10


16/2012. sz. különjelentés: „Az egységes területalapú támogatási rendszer – mint az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek támogatására szolgáló átmeneti rendszer – eredményessége”

2012/C 392/05

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent a 16/2012. sz., „Az egységes területalapú támogatási rendszer – mint az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek támogatására szolgáló átmeneti rendszer – eredményessége” című különjelentése.

A jelentés elolvasható, illetve letölthető az Európai Számvevőszék honlapján: http://eca.europa.eu

A jelentés nyomtatott formában ingyenesen megrendelhető a Számvevőszék alábbi címén:

European Court of Auditors

Unit ‘Audit: Production of Reports’

12, rue Alcide de Gasperi

1615 Luxembourg

LUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1

E-mail: eca-info@eca.europa.eu

vagy az EU-Könyvesbolt elektronikus megrendelőlapjának kitöltésével.


19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/10


18/2012. sz. különjelentés: „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás”

2012/C 392/06

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent a 18/2012. sz., „A Koszovónak a jogállamiság területén nyújtott európai uniós támogatás” című különjelentése.

A jelentés elolvasható, illetve letölthető az Európai Számvevőszék honlapján: http://eca.europa.eu

A jelentés nyomtatott formában ingyenesen megrendelhető a Számvevőszék alábbi címén:

European Court of Auditors

Unit ‘Audit: Production of Reports’

12, rue Alcide de Gasperi

1615 Luxembourg

LUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1

E-mail: eca-info@eca.europa.eu

vagy az EU-Könyvesbolt elektronikus megrendelőlapjának kitöltésével.


19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/11


19/2012. sz. különjelentés: „2011-es jelentés az Európai Számvevőszék különjelentéseinek hasznosulásáról”

2012/C 392/07

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent a 19/2012. sz., „2011-es jelentés az Európai Számvevőszék különjelentéseinek hasznosulásáról” című különjelentése.

A jelentés elolvasható, illetve letölthető az Európai Számvevőszék honlapján: http://eca.europa.eu

A jelentés nyomtatott formában ingyenesen megrendelhető a Számvevőszék alábbi címén:

European Court of Auditors

Unit ‘Audit: Production of Reports’

12, rue Alcide de Gasperi

1615 Luxembourg

LUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1

E-mail: eca-info@eca.europa.eu

vagy az EU-Könyvesbolt elektronikus megrendelőlapjának kitöltésével.


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

19.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 392/12


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6731 – Vitronet/Infinity)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 392/08

1.

2012. december 12-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az RWE Deutschland AG (Németország) és az Aesop Sàrl (Luxemburg) közös irányítása alá tartozó Vitronet Holding GmbH (Németország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Infinity GmbH (Németország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Vitronet Holding GmbH esetében: üvegszálból készült kábelek és hálózatok tervezése és kiépítése, valamint bitfolyamtermékek szállítása,

az RWE Deutschland AG esetében: villamos energia és gáz termelése és elosztása,

az Aesop Sàrl esetében: befektetések kezelése, különös tekintettel a távközlési ágazatra,

az Infinity GmbH esetében: IT-szolgáltatások és –szoftverek (ideértve az adatgazdálkodást és az adattömörítést), valamint hírközlési hálózatok.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az összefonódás kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő tíz napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6731 – Vitronet/Infinity hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).