A FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓ JELENTÉSE

Elvégeztük az Európai Számvevőszék mellékelt pénzügyi beszámolójának könyvvizsgálatát. A beszámoló a 2011. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásból, a nettó eszközállomány változásairól szóló kimutatásból és pénzforgalmi kimutatásból áll, a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalását és egyéb magyarázó megjegyzéseket is tartalmaz, az 4. oldalon kezdődik és a 16. oldalon ér véget.

A vezetők felelőssége a pénzügyi beszámolóért

A pénzügyi beszámolónak a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel és az ezen tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat megállapító, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel, valamint az Európai Unió számviteli szabályaival összhangban történő elkészítése és valós bemutatása, valamint az akár csalásból, akár hibából eredő lényegi hibáktól mentes pénzügyi beszámoló elkészítéséhez a vezetők által szükségesnek ítélt belsőkontroll-mechanizmusok kialakítása a vezetők felelőssége.

A hites könyvvizsgáló felelőssége

A mi felelősségünk a pénzügyi beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a „Commission de surveillance du secteur financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint, hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a pénzügyi beszámoló nem tartalmaz lényegi hibákat.

A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyíték szerzése a pénzügyi beszámolóban szereplő összegekről és információkról. A hites könyvvizsgáló megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaz, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár hiba okozta – lényegi hibák a pénzügyi beszámolóban. Kockázatértékelése során a hites könyvvizsgáló tekintetbe veszi a szervezetnek a pénzügyi beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait; ezt nem azért teszi, hogy véleményt mondjon az ellenőrzött szervezet belső kontrolljának eredményességéről, hanem azért, hogy a körülményeknek megfelelően tervezze meg a könyvvizsgálati eljárásokat. A könyvvizsgálat felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetők számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a pénzügyi beszámoló általános bemutatásáról is.

Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához.

Vélemény

Véleményünk szerint a pénzügyi beszámoló a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletnek, az ezen tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályait megállapító 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletnek, valamint az Európai Unió számviteli szabályainak megfelelően valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2011. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzügyi teljesítményéről és pénzforgalmáról.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZATOK

A 2011. december 31-i mérleg

(EUR)
	Megj.	2011. december 31.	2010. december 31.
Befektetett eszközök
Immateriális javak	3.1.	799 634	479 144
Ingatlanok, gépek és berendezések	3.2.	55 724 407	37 919 629
Hosszú lejáratú követelések		25	25
		56 524 066	38 398 798
Forgóeszközök
Rövid lejáratú követelések	3.3.	423 944	531 239
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	3.4.	48 109 130	55 267 786
		48 533 074	55 799 025
Összes eszköz		105 057 140	94 197 823
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Munkavállalói juttatások	3.5.	53 664 443	53 317 385
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	3.6.	175 000	175 000
		53 839 443	53 492 385
Rövid lejáratú kötelezettségek
Rövid lejáratú céltartalékok	3.7.	898 000	—
Egyéb kötelezettségek	3.8.	10 858 973	7 660 558
		11 756 973	7 660 558
Összes forrás		65 596 416	61 152 943
Nettó eszközök		39 460 724	33 044 880
Felhalmozódott többlet/hiány		33 044 880	–24 068 815
Tárgyév gazdasági eredménye		6 415 844	57 113 695
Nettó eszközök		39 460 724	33 044 880

A magyarázó megjegyzések a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Gazdasági eredménykimutatás a 2011. december 31-én végződő évre vonatkozóan

(EUR)
	Megj.	2011	2010
A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök	4.1.	115 620 434	164 602 733
Igazgatási tevékenységek bevételei	4.2.	19 079 500	18 583 069
Egyéb működési bevételek	4.3.	38 707	14 279
Működési bevételek összesen		134 738 641	183 200 081
Személyi ráfordítások	4.5.	–99 838 855	– 100 326 863
Eszközökhöz kapcsolódó kiadások	3.1–3.2. & 4.6.	–2 894 307	–3 005 731
Egyéb igazgatási kiadások	4.7.	–22 109 488	–23 109 833
Működési kiadások	4.8.	–52 733	–29 665
Működési kiadások összesen		– 124 895 383	– 126 472 092
Működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		9 843 258	56 727 989
Pénzügyi bevételek	4.9.	380 229	53 017
Pénzügyi kiadások	4.10.	–20 025	–15 044
Nyugdíjak változásai (– kiadás, + bevétel)	3.5. & 4.11.	–3 787 618	347 733
Nem működési tevékenységek nyeresége/(vesztesége)		–3 427 414	385 706
A tárgyév gazdasági eredménye		6 415 844	57 113 695

A magyarázó megjegyzések a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Pénzforgalmi kimutatás a 2011. december 31-én végződő évre vonatkozóan

(EUR)
	2011	2010
A tárgyév gazdasági eredménye	6 415 844	57 113 695
Működési tevékenységek – Kiigazítások
Értékvesztés	244 685	215 031
Értékcsökkenés	2 646 567	2 780 834
Kockázatokra és költségekre elkülönített céltartalékok növekedése/(csökkenése)	898 000	– 650 000
Hosszú lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése	—	500
Rövid lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése	99 583	441 676
Uniós szervezetekkel szembeni követelések (növekedése)/csökkenése	7 712	–7 707
Egyéb kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	3 176 197	1 616 394
Uniós szervezetekkel kapcsolatos kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	22 218	15 456
Működési tevékenységből származó nettó pénzáramlás	13 510 806	61 525 879
Befektetési műveletekből származó pénzáramlás
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése (–)	–21 019 575	–4 448 946
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevételek (+)	3 055	9 866
Befektetési műveletekből származó nettó pénzáramlás	–21 016 520	–4 439 080
Munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	347 058	–3 346 479
Pénzeszközökben és pénzeszköz-egyenértékesben bekövetkezett nettó növekedés/(csökkenés)	–7 158 656	53 740 320
Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes az év kezdetén	55 267 786	1 527 466
Pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékes az év végén	48 109 130	55 267 786

A magyarázó megjegyzések a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól a 2011. december 31-én végződő évre vonatkozóan

(EUR)
Nettó eszközök	2011	2010
Egyenleg az év kezdetén	33 044 880	–24 068 815
A tárgyév gazdasági eredménye	6 415 844	57 113 695
Egyenleg az év végén	39 460 724	33 044 880

A magyarázó megjegyzések a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.    Általános bevezető

Az Európai Számvevőszéket (a továbbiakban: a Számvevőszék) az 1975. július 22-i Brüsszeli Szerződés hozta létre. Működését az Unió külső ellenőrzési szerveként 1977 októberében kezdte meg, luxembourgi székhellyel.

Az Európai Számvevőszék küldetése

A Számvevőszék a Szerződés által az Európai Unió pénzügyeinek ellenőrzése céljából létrehozott uniós intézmény. A Számvevőszék az Unió külső ellenőreként elősegíti az Unió pénzügyi gazdálkodásának javítását, és egyben az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el.

Ellenőrzési szolgáltatásai révén a Számvevőszék értékeli az uniós pénzeszközök beszedését és kiadását. Megvizsgálja, hogy megfelelően tartják-e nyilván és teszik-e közzé, illetve jogszerűen és szabályszerűen hajtják-e végre a pénzügyi műveleteket, és hogy e műveletek során érvényesülnek-e a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvei. Ellenőrzéseinek eredményeit a Számvevőszék egyértelmű, releváns és tárgyilagos jelentésekben teszi közzé. A Számvevőszék pénzgazdálkodási témákról véleményeket is ad ki.

A Számvevőszék előmozdítja a jobb elszámoltathatóságot és átláthatóságot, illetve segíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós költségvetés végrehajtásának felügyeletében, különösen a zárszámadás elfogadása során. A Számvevőszék elkötelezi magát amellett, hogy a közellenőrzés és közigazgatás terén a fejlődés élvonalában, hatékony szervezetként működjék.

A Számvevőszéknél a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2.    Jogszabályi háttér és számviteli szabályok

2.1.   A közzététel alapja

A Számvevőszék beszámolójának elkészítése az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet és az ugyanezen rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet rendelkezései szerint történik.

2.2.   Számviteli alapelvek

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és pénzforgalmáról a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A költségvetési rendelet 124. cikke meghatározza a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

—	folyamatosság,

—	óvatosság,

—	számviteli módszerek stabilitása,

—	összehasonlíthatóság,

—	részletesség,

—	bruttó elszámolás,

—	valódiság,

—	eredményelszámolás.

A pénzügyi beszámoló elkészítése az Európai Unió számviteli szabályaival (a Bizottság számviteli szabályaival) összhangban történik, amelyek alapjául a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok (IPSAS) szolgálnak. A számviteli szabályokat a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

2.3.   Idegen pénznemben nyilvántartott egyenlegek és tranzakciók értékelése

Az idegen pénznemben lebonyolított tranzakciókat a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítjuk át euróra.

Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciókból és az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi átváltásából származó árfolyamnyereségek és -veszteségek a gazdasági eredménykimutatásban jelennek meg.

Az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi egyenlegének euróra való átváltása a december 31-én érvényes árfolyam alapján történik.

2.4.   Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a felhalmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja négy év alatt, lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor a bizottsági számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, gyártásához, elkészítéséhez és a vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktivált fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

2.5.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a Számvevőszék élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek a gazdasági eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. Mivel a Számvevőszék nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Épületek	25 év, illetve várható hasznos élettartam
Berendezések, gépek és szerszámok	4, 8 év
Bútorzat és gépkocsipark	4, 8, 10 év
Informatikai berendezések (hardver)	4 év
Bérelt épületek berendezései	a bérlet időtartama
Egyéb szerelvények és berendezések	4, 6, 8 év

2.6.   Munkavállalói juttatások

A „munkavállalói juttatások” tétel a számvevőszéki tagok jövőbeli nyugdíjjogosultságaiból tevődik össze. A Számvevőszék tagjainak járandóságairól szóló, 1977. október 18-i 2290/77/EK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 268., 1977.10.20., 1. o.) 19. cikkének megfelelően az e nyugdíjrendszerben meghatározott juttatások folyósítását szerepeltetni kell az Unió költségvetésében, és a tagállamok közösen szavatolják e juttatások folyósítását.

A jövőben kifizetendő nyugdíjak passzíváinak könyvelése és kimutatása a „munkavállalói juttatásokra” vonatkozó, 12. sz. bizottsági számviteli szabály szerint történik. A források kiszámítási módszere figyelembe veszi a nyugdíjrendszernek az IPSAS 25. sz. számviteli szabályában meghatározott jellemzőit.

Az IPSAS 25. sz. előírása szerint a munkaviszony megszűnte utáni juttatások költségét a jelenben kell értékelni (azaz akkor, amikor a számvevőszéki tag megszerzi nyugdíjjogosultságát). A biztosításmatematikai kötelezettségvállalást folyamatosan kell meghatározni, figyelembe véve mind az aktív életszakasz során kilátásba helyezett juttatásokat, mind pedig az előre látható fizetésemeléseket. A források számításához alkalmazott biztosításmatematikai értékelési modell a „kivetített jóváírási egység módszere”.

A passzívából levonják azt a becsült adóösszeget, mely a jövőbeli nyugdíjkifizetéseket fogja terhelni, hiszen ezek az adók bevételként visszaáramlanak az Unió költségvetésébe.

A nyugdíjpasszívákat a beszámoló fordulónapjára minden évben újraszámolják. A gazdasági eredménykimutatásban a tárgyévi nyugdíjkiadások az év folyamán kifizetett nyugdíjakból és a nyugdíjpasszíva év végi kiigazításából áll; mindkét összegből előzetesen levonják az adókat. A biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket a „gazdasági eredménykimutatás” tünteti fel.

Ami az esetleges „Eszközfedezetet” illeti, a Számvevőszéknek jelenleg nincsenek a nyugdíjkötelezettségek finanszírozását szolgáló eszközei.

2.7.   Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként a Számvevőszéknek meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő.

2.8.   A kiadások kimutatása

Az Európai Unió számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a részletes működési és gyakorlati iránymutatásoknak megfelelően végzik el, amelyek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

3.    Megjegyzések a mérleghez

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

3.1.   Immateriális javak

A 2011-es pénzügyi év során az immateriális javakban a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2011. január 1.	Beszerzés	Értékesítés	Bruttó könyv szerinti érték 2011. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2011. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2011. december 31.
Számítógépes szoftver	1 091 061	189 323	—	1 280 384	– 856 602	423 782
Befejezetlen immateriális javak	0	375 852	—	375 852		375 852
Összesen	1 091 061	565 175	—	1 656 236	– 856 602	799 634

A következő összegek kerültek kiadásként feltüntetésre:

(EUR)
	2011
Kutatási költség	327 243
Nem aktivált fejlesztési költség	1 014 685

Ez a két összeg az „egyéb igazgatási kiadások”, illetve a „személyi ráfordítások” részét képezi.

3.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

A 2011-es pénzügyi év során az ingatlanok, gépek és berendezések eszközcsoportban a következő változások következtek be:

(EUR)
	Bruttó könyv szerinti érték 2011. január 1.	Beszerzés	Értékesítés	Bruttó könyv szerinti érték 2011. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2011. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2011. december 31.
Telkek	776 630	1	—	776 631	—	776 631
Épületek	57 987 876	26 386	—	58 014 262	–30 233 863	27 780 399
Berendezések és felszerelések	212 820	94 016	–4 920	301 916	– 151 996	149 920
Informatikai berendezések (hardver)	4 028 286	309 161	–3 127	4 334 320	–3 593 196	741 124
Bútorzat és gépkocsipark	2 070 064	144 669	– 131 615	2 083 118	–1 323 270	759 848
Egyéb szerelvények és berendezések	1 877 977	8 753	–7 632	1 879 098	–1 802 950	76 148
Befejezetlen tárgyi eszközök	5 568 922	19 871 415	—	25 440 337	—	25 440 337
Összesen	72 522 575	20 454 401	– 147 294	92 829 682	–37 105 275	55 724 407

A „Befejezetlen beruházások” megnevezés olyan eszközöket jelöl, amelyeket részlegesen szállítottak le, vagy pedig teljesen leszállították, de év végével még nem számlázták ki őket. Ide tartoznak pl. az év végén még mindig folyamatban lévő nagy volumenű építési projektek. A leszállított termék elfogadása és a számla beérkezése után az adott eszközt átvezetik a megfelelő címsorra.

A „Befejezetlen beruházások” alatt 2011. december 31-én25 440 337 EUR szerepel, ami a K3 épület 2010-ben megkezdődött építési munkálatainak felel meg.

FORGÓESZKÖZÖK

3.3.   Rövid lejáratú követelések

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Folyó követelések, elsősorban munkatársak nemzeti nyugdíjjogosultságainak áthozatalából adódóan	4 222	27 286
Egyéb követelések, elsősorban bér- és kiküldetési előlegfizetésből adódóan	127 949	131 388
Aktív időbeli elhatárolások ingatlanbérlésre és informatikai szerződésekre	289 518	288 122
Uniós szervezetekkel kapcsolatos időbeli elhatárolások	0	74 476
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	2 255	9 967
Összesen	423 944	531 239

3.4.   Készpénz és készpénz-egyenértékes

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Kézi pénztár	1 000	1 000
Banki folyószámla	1 113 170	3 152 174
Vagyonkezelői számla	46 994 960	52 114 612
Összesen	48 109 130	55 267 786

2010. január 27-én az Európai Számvevőszék vagyonkezelői számlát nyitott a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat banknál. E vagyonkezelői számla révén az Európai Számvevőszék kezelni tudja a K3 épület építési projektje kapcsán a költségvetési hatóság által rendelkezésére bocsátott költségvetést (lásd: 5.3. pont).

A vagyonkezelői számlát az Európai Számvevőszék csak bizonyos, a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat bankkal kötött szerződésben foglalt feltételek mellett használja.

Erről a vagyonkezelői számláról kizárólag a projektmenedzserként eljáró konzorcium operatív bankszámlájára történik kifizetés. Ezt az operatív bankszámlát a projektmenedzser kizárólag arra használja, hogy innen fizesse ki az építővállalatok számláit. A vagyonkezelői számlára 2011-ben érkezett átutalás összege 8 694 225,90 EUR volt, amire 358 436,19 EUR kamat járt.

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.5.   Munkavállalói juttatások

A passzívák számítását az Eurostat végzi, melyet szakképzett független szakértő segít a módszertan követésében és a kapcsolódó biztosításmatematikai előfeltevések meghatározásában.

A jövőben kifizetendő nyugdíjak passzívája nem tartalmazza azokat az adókat, melyek a jövőben esedékes kifizetéskor levonásra kerülnek (lásd még: 2.6. pont).

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Bruttó összeg	66 526 128	65 315 919
Adókulcs (%) (1)	19,33 %	18,37 %
Adó	12 861 685	11 998 534
Adó levonása utáni összeg	53 664 443	53 317 385
A nyugdíjfizetési kötelezettségek nettó összegének változása	347 058	–3 346 479

A tagok számára fenntartott nyugdíjrendszer meghatározott juttatási rendszer. A meghatározott juttatások a következőek:

—	átmeneti járandóság (a megbízatás lejárta után hároméves időszakra folyósítják),

—	öregségi nyugdíj,

—	rokkantsági nyugdíj és támogatás,

—	hozzátartozói nyugellátás (a tag halála után fizetendő, függetlenül attól, hogy ez a nyugdíjba vonulás előtt vagy után történt).

A kedvezményezettek következő körére kell a kötelezettségeket kiszámolni:

—	aktív tagok,

—	átmeneti járandóságban részesülő nem aktív tagok,

—	nem aktív tagok az átmeneti időszakot követően (késleltetett nyugdíj),

—	nyugdíjba vonult tagok,

—	véglegesen megváltozott munkaképességűek,

—	ideiglenesen megváltozott munkaképességűek,

—	túlélő házastársak,

—

árvák.

A nyugdíjfizetési kötelezettség értékeléséhez gazdasági és demográfiai szempontokhoz kötött változók alkalmazására van szükség. A főbb biztosításmatematikai feltételezések a következők:

Biztosításmatematikai feltételezés	2011. december 31.	2010. december 31.
A házas férfiak és nők közötti átlagos korkülönbség	3 év	3 év
Házasság valószínűsége férfiak esetén	89 %	84 %
Házasság valószínűsége nők esetén	24 %	38 %
Családi állapot	Az értékelés időpontjában fennálló állapot	Az értékelés időpontjában fennálló állapot
Az árvaellátás és az elvált házastársnak nyújtott ellátás együtthatója	0 %	0 %
Feltételezett nyugdíjkorhatár	65 év	65 év
A nyugdíjrendszer időtartamára becsült inflációs ráta	1,6 %	1,9 %
Nominális diszkontráta (NDR)	4,6 %	4,4 %
Reál diszkontráta (RDR)	3,0 %	2,5 %
Általános bérnövekedés (GSG)	0 %	0 %
Nyugdíjak általános újraértékelése (GPR)	0 %	0 %
Egyedi fizetésemelkedés (ISP)	Nincs (az új kinevezések kivételével)	Nincs (az új kinevezések kivételével)
Egészséges személyek élettartam-táblázata	2008 ICSLT (2)	2008 ICSLT (2)
Rokkantak élettartam-táblázata	A 3 évvel idősebb egészséges személyeknek megfelelő érték	A 3 évvel idősebb egészséges személyeknek megfelelő érték

Az alábbi táblázat összegzi az egyes fejezetek hatását a nyugdíjkötelezettségek összegének változására.

(EUR)
	2011		2010
Bruttó nyugdíjfizetési kötelezettség a pénzügyi év elején		65 315 919		68 741 798
A kötelezettségeknek az újonnan érkezettek miatti változása		589 246		1 225 850
A kötelezettségeknek az állandó populáció jellemzőivel összefüggő változása		4 523 420		1 001 771
Az „állandó” populáció szolgálati költsége	3 857 619		4 369 423
Az „állandó” populáció kamatköltsége	2 950 635		2 923 684
Év közben kifizetett nyugdíjak	–4 143 682		–3 520 106
Biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek, tapasztalati érték	1 858 848		–2 771 230
Biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek, előfeltevésekkel kapcsolatos változások		–3 860 659		–5 653 500
Kamatláb	–3 860 659		–5 653 500
Élettartam-táblázat	0		0
Általános bérnövekedés	0		0
Biztosításmatematikai előfeltevések egyéb változása	0		0
Módszertani és egyéb változásokból eredő biztosításmatematikai nyereségek és veszteségek		–41 798
Bruttó nyugdíjfizetési kötelezettség a pénzügyi év végén		66 526 128		65 315 919

3.6.   Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

A 175 000 EUR-s összeg a szerződés értelmében a K9 épület bérlésének befejezésekor esedékes.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.7.   Rövid lejáratú céltartalékok

2012. január 11-én a Bizottság úgy határozott, hogy eljárást indít a Bíróságon a Tanács ellen, mivel az nem fogadta el az uniós alkalmazottak díjazásának éves kiigazítását. E határozatot követően az adó és nyugdíjjárulék nélküli nettó bértömeg 1,7 %-át kitevő, szóban forgó összegre rövid lejáratú céltartalékot képeztek.

3.8.   Egyéb kötelezettségek

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Folyó kötelezettségek	100 012	784 111
Bérrel és a személyzettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek	478 469	469 459
Elhatárolt kiadások – nem uniós intézmények	9 704 499	5 484 673
Elhatárolt kiadások – uniós intézmények	519 671	888 211
Konszolidációba bevont uniós szervezetekkel, elsősorban az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben fennálló kötelezettségek	56 322	34 104
Összesen	10 858 973	7 660 558

4.    Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.1.	„A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök”: ide a Bizottság terhére történő havi pénzlehívások tartoznak, amelyeket a Számvevőszék a bankszámlája feltöltése érdekében eszközöl.

4.2.	„Igazgatási tevékenységek bevételei”: ez a címsor túlnyomórészt a számvevőszéki tagok és alkalmazottak illetményéből adó és társadalombiztosítási hozzájárulás címén levont összegeket tartalmazza.

4.3.	Az „Egyéb működési bevételek” többek között árfolyamnyereségből származnak.

4.4.	Bevételek keletkeztek tőzsdei és nem tőzsdei ügyletek révén, az alábbiak szerint: (EUR)   2011 2010 Tőzsdei ügyletekből származó bevételek 12 301 22 440 Nem tőzsdei ügyletekből származó bevételek 134 726 340 183 177 641 Összes bevétel 134 738 641 183 200 081

4.5.	A „Személyi ráfordítások” a tagok, az állandó, a szerződéses és az ideiglenes alkalmazottak illetményét tartalmazza. A korábbi tagok átmeneti járandósága, valamint a tagok nyugdíjával és átmeneti járandóságával kapcsolatos adók a „Nyugdíjak változásai” sorban szerepelnek (lásd: 4.11. pont).

4.6.	Az „Eszközökhöz kapcsolódó kiadások” a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenéséből/amortizációjából tevődnek össze.

4.7.	Az „Egyéb igazgatási kiadások” közé tartozó tételek közül a következők a legfontosabbak: — épületek bérlete és a járulékos költségek, — informatika és távközlés, — kiküldetési költségek, — takarítás és biztonsági szolgálat.

4.8.	A „Működési költségek” többek között az árfolyamveszteségből adódnak.

4.9.	A „Pénzügyi bevételek” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után kapott banki kamat.

4.10.

A „Pénzügyi kiadások” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után fizetett banki költségek.

4.11.

A „Nyugdíjak változásai” minden olyan kiadást tartalmaz, amely a számvevőszéki tagok nyugdíjával kapcsolatos. Ide értendőek tehát a tárgyév folyamán kifizetett nyugdíjak és átmeneti járandóságok, valamint az összes jövőbeli nyugdíjfizetési kötelezettség tárgyév végi kiigazítása. (EUR)   2011 2010 A számvevőszéki tagokkal kapcsolatos nettó nyugdíjfizetési kötelezettségek változása 347 058 –3 346 479 Kifizetett öregségi nyugdíj 2 506 455 2 146 438 Kifizetett hozzátartozói nyugellátások 373 724 380 799 Kifizetett átmeneti járandóságok 1 192 009 920 878 Kifizetett rokkantsági nyugdíjak 71 494 71 991 Tárgyév során kifizetett nyugdíjak részösszege 4 143 682 3 520 106 Korrekciós együttható 121 472 153 662 A kifizetésekből levont adók – 824 594 – 675 022 Nyugdíjak változásai összesen 3 787 618 – 347 733

5.    Egyéb jelentős közzétételek

5.1.   Függő követelések

Az alábbi banki garanciákat beszállítók adták a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően:

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Utazási iroda	50 000	50 000
A K1 épület felújítása	2 500	545 951
A K3 épület projektjének irányítása	6 765 339	3 424 120
Szolgálati járművek bérlése	60 000	60 000
Biztosítótársaság	—	—
Távközlés	20 000	20 000
Összesen	6 897 839	4 100 071

5.2.   Kötelezettségvállalások jövőbeli finanszírozásra

(EUR)
	2011. december 31.	2010. december 31.
Épületek tartós bérlete	6 336 852	7 840 772
Informatikai és egyéb berendezések, valamint autók operatív lízingje	862 449	884 379
Részösszeg	7 199 301	8 725 151
A még fel nem használt előirányzatokra vállalt kötelezettségek (RAL), a 2011-es időbeli elhatárolások levonása után	8 258 004	11 439 075
Összesen	15 457 305	20 164 226

A RAL (Restant à liquider – „kifizetésre vár”) a költségvetési számvitel azon eleme, mely a fennálló kötelezettségvállalások értékét jelenti. Tehát a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbözetről van szó, mely abból adódik, hogy időbeli eltolódás van a kötelezettségvállalás keletkezése és az abból eredő kifizetés folyósítása között.

A RAL-nak az előző évhez képest történt csökkenése az új K3 épület építésével kapcsolatban felhasznált összegnek tudható be.

5.3.   A Számvevőszék építési projektjei

A Számvevőszék 1988-ban költözött be központi épületébe (a K1 épületbe), amelyet az alatta fekvő telekkel együtt már 1990-ben megvásárolt. 1999-ben a Számvevőszék keretmegállapodást kötött Luxemburg állammal, amelynek értelmében 1 EUR összegért cserébe (egyszer megújítható) 49 éves használati jogot szerzett egy második telekre, hogy azon újabb épületet (a K2 épületet) emelhessen. A további bővítés, a K3 épület esetében azonban a projektkivitelezés eltérő feltételei miatt a két félnek, Luxemburg államnak és a Számvevőszéknek új keretszerződést kellett kötnie 2008. február 22-én.

A fent említett két bővítményhez (K2 és K3) kapcsolódó két telket az állam jelképes összegért, 1 EUR-ért eladta a Számvevőszéknek.

Ha a Számvevőszék valaha is megfontolás tárgyává teszi, hogy az egyik vagy másik épületet a Közösség szervein vagy intézményein kívüli harmadik félre ruházza át, a telek tulajdonjoga 1 EUR jelképes áron visszaszáll Luxemburg államra, amelynek ezenkívül opciós joga is van az épület független szakértő által meghatározott áron történő megvételére. Amennyiben Luxemburg állam nem él ezzel az opcióval, telekhasználati jogot fog biztosítani az épület megvásárlóinak.

Luxemburgban az irodaépületekre 15 éves időtartamra adnak ki használati engedélyt; ennek leteltével korszerűsíteni kell őket, hogy megfeleljenek a mindenkori egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A K1 épületen ezért egészségügyi és balesetvédelmi munkálatokat kellett végezni. Ezek a munkálatok véget értek, a végleges hivatalos átadásra 2010-ben sor került. A K2 épületet 2003 novemberében vették használatba, így annak engedélye („autorisation d’exploitation”) 2018-ig érvényes.

A K3 épület építési munkálatai 2010 márciusában kezdődtek. Az első finanszírozási részlet 55 millió EUR-t, a második 11 millió EUR-t, a harmadik 7 millió EUR-t tett ki. A harmadik finanszírozási részlet egy részét 2011-ben fizették ki, a különbözetet pedig a „Restant à liquider” alá könyvelték (lásd: 5.2. pont).

2009. június 15-én, nyílt pályázat eredményeként, a Számvevőszék szolgáltatási szerződést kötött egy konzorciummal a K3 épület megépítésének projektmenedzseri feladataira. A projektmenedzser feladatai közé tartozik többek között az építővállalatok pályáztatása és a velük történő szerződéskötés a Számvevőszék nevében, a kivitelezés felügyelete és a számlák kifizetés előtti ellenőrzése. A projektmenedzser feladata továbbá az építővállalatok kifizetése azt követően, hogy a számlákat a Számvevőszék illetékes részlegei kollaudálták és az utalványozást engedélyezték. Ebben az összefüggésben a projektmenedzser pénzügyi kötelezettséget vállal az építővállalatok irányában. Ennek ellensúlyozására a Számvevőszék és a projektmenedzser között létrejött szerződés arra kötelezi a Számvevőszéket, hogy a költségvetés által megengedett kereten belül elegendő forrással rendelkezzék ahhoz, hogy fedezhetők legyenek a projektmenedzsernek az építővállalatok irányában fennálló kötelezettségei. Ennek biztosítására a Számvevőszék vagyonkezelői szerződést kötött egy helyi bankkal, és így birtokában van annak a pénzeszköznek, amelyet a költségvetési hatóság bocsátott rendelkezésére. Az Unió pénzügyi érdekeit ugyanakkor a vagyonkezelői szerződés beiktatása védi.

5.4.   Peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek

Nincs.

---

(1)  Kerekítve.

(2)  A nemzetközi köztisztviselők élettartam-táblázata (ICSLT).

KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK A 2011-ES PÉNZÜGYI ÉVRŐL

A.   A költségvetési eredmény számítása

A tárgyév költségvetési eredményét a költségvetési teljesítés számadatai alapján számítják ki. A 2011-es költségvetést 2010. december 15-én hagyták jóvá. A 2011-es pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentést az Európai Unió Hivatalos Lapja C 132-es számában 2012. május 5-én tették közzé.

(EUR)
2011. évi előirányzatokból folyósított kifizetések	– 121 249 764
Átvitt kifizetési előirányzatokből kifizetett összegek	–15 070 466
Címzett bevételekkel kapcsolatos előirányzatok terhére folyósított kifizetések	– 195 335
A tárgyévi visszafizetési felszólításokból 2011-ben befolyt összeg	19 515 100
2011 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból 2011-ben befolyt összeg	78 509
Korábbi évek visszafizetési felszólításaival kapcsolatos kiigazítás	3 115
2012-re áthozott kifizetési előirányzatok	–13 562 298
A korábbi évekről áthozott előirányzatok	16 284 607
December 31-én rendelkezésre álló, címzett bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	380 732
Költségvetési eredmény	– 113 815 800

Sem kiegészítésre, sem pedig csökkentésre nem került sor az eredeti és a végleges költségvetés között.

B.   A gazdasági eredmény (eredménykimutatás) és a költségvetési eredmény egyeztetése

(EUR)
A tárgyév gazdasági eredménykimutatása	6 415 844
A gazdasági eredményben igen, de a költségvetési eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	– 106 137 631
Az előző év végi és a tárgyév végi időbeli elhatárolások közötti különbség	–1 990 868
A bizottsági átvezetési számláról származó, a gazdasági eredménykimutatáshoz könyvelt összeg	– 115 620 434
Az év végén kifizetetlen, de a kiadásokhoz könyvelt számlák (6. osztály)	169 423
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése	2 894 307
Céltartalékok	2 020 425
Értékvesztés
2011-ben kibocsátott, a 7. osztályba tartozó visszafizetési felszólítások kapcsán be nem szedett összegek	–5 867
Átvitt kifizetési előirányzatokből kifizetett összegek	15 070 466
Egyéb	–8 699 234
Árfolyamkülönbözetek	24 151
A költségvetési eredményben igen, de a gazdasági eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiigazítás	–14 094 013
(A tárgyév során kifizetett) eszközbeszerzések	–2 205 096
2011 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból a tárgyévben befolyt összeg	78 509
2012-re áthozott kifizetési előirányzatok	–13 562 298
Az előző évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok törlése	1 214 141
December 31-én rendelkezésre álló, célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	380 732
Nyugdíjkifizetések (ezek költségvetési kifizetések, de a céltartalékok terhére vannak elkönyvelve)
Egyéb
Költségvetési eredmény	– 113 815 800

FÜGGETLEN MEGBÍZHATÓSÁGI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék

vezetőinek

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) számára az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi forrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták fel, illetve, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a 2011. január 1-jétől2011. december 31-ig terjedő időszakban rendelkezésre álló és felhasznált pénzügyi forrásokra vonatkozóan alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek.

A könyvvitel és a nyilvántartások vezetése, valamint a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítása és fenntartása a Számvevőszék vezetőinek felelőssége. A mi felelősségünk az, hogy vizsgálatunk alapján kifejtsük véleményünket.

Vizsgálatunkat úgy hajtottuk végre, hogy megfeleljen a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó ISAE 3000 nemzetközi standardnak („Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások”), annak a „Commission de surveillance du secteur financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által elfogadott formájában. Ez a standard megköveteli, hogy a vizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy az kellő bizonyossággal feltárja, ha a források rendeltetésellenes felhasználása lényegesen befolyásolja a Számvevőszék könyvelését.

Munkánk során teszteléssel és mintavételes vizsgálattal elsősorban az arra irányuló bizonyítékokat vizsgáltuk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel,

—	a bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

A vizsgálathoz a következő szabályokat és rendeleteket használtuk kritériumokként:

—	a 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet az Európai Közösségek általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó költségvetési rendeletről (a továbbiakban: a költségvetési rendelet),

—

az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok),

—

az Európai Számvevőszék 2007. július 12-én és július 19-én elfogadott, a Számvevőszék költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokról szóló 36/2007. sz. határozata. Ezek a rendelkezések a Szerződések értelmében vagy az azok alapján létrejött megállapodások értelmében kialakított, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó működési folyamatra vonatkozó eljárások részét képezik.

Különösen az alábbi belső szabályokat alkalmaztuk kritériumokként:

—

7. cikk – Aláírások – „A bevételek megállapításához és beszedéséhez, valamint az összegek lekötéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó tevékenységek megtervezésében, ellenőrzésében és nyilvántartásában részt vevő összes érintettnek dátumozott aláírással kell tanúsítania a folyamatban való részvételét”,

—	9. cikk – Építési projektek – „Mielőtt a Számvevőszék jóváhagyna bármilyen építési projektre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást, a felelős szervezeti egységnek egy indokló dokumentum benyújtásával kell igazolnia, hogy a projekt összeegyeztethető a pénzügyi kerettel”,

—	16. cikk – Kifizetések – „A számvitelért felelős tisztségviselő a végrehajtási szabályok 103. cikke (1) bekezdésében és 104. cikkében leírt kötelező adatok ellenőrzése után teljesíti a költségvetési rendelet 80. cikkében meghatározott kifizetési utalványokat”,

—	23. cikk (1) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „A költségvetési rendelet 21. cikke értelmében a meghatározott célokra vonatkozó előirányzatokat cím és alcím szerint kell meghatározni; az alcímeket pedig jogcímcsoportokra és jogcímekre kell tovább bontani”,

—	23. cikk (2) bekezdés – Előirányzatok átcsoportosítása – „Minden átcsoportosítási kérelemben meg kell indokolni, hogy miért nem elégségesek az előirányzatok. Az átcsoportosítási kérelmet alá kell írnia az adott területért felelős igazgatónak”,

—

24. cikk – Előirányzatok átvitele – „Az adott területért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő elkészíti azt a felsorolást, amely megmutatja a kötelezettségvállalások rendelkezésre álló egyenlegét; az egyenleg összegét a költségvetési elszámolásokban ki kell igazítani a törlendő előirányzatok figyelembevételével, és az egyenlegnek az átviendő előirányzatokat kell mutatnia”,

—	26. cikk – Vagyonleltár – „A tárgyi eszközök nyilvántartását adatbázis segítségével kell végezni”,

—

27. cikk – Minimálisan alkalmazandó vezetési és belsőkontroll-eljárások – „A vezetési és belsőkontroll-eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselők készítik el a Számvevőszék által elfogadott minimális belsőkontroll-standardokkal összhangban. Minden költségvetési műveletet az előzetes ellenőrzésért felelős személy kezel (…). (…) Amennyiben az előzetes ellenőrzésért felelős személy azt állapítja meg, hogy a kérdéses művelet kielégíti a végrehajtási szabályok 47. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott követelményeket, validálja azt, és a validálást dokumentálja is.”

Meggyőződésünk, hogy az elvégzett vizsgálat megfelelő alapot nyújt véleményünk megfogalmazásához.

Az e jelentésben leírt munkánk alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene hinnünk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem a szándékolt célokra használták fel,

—	az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Jelentésünk kizárólag az első bekezdésben meghatározott célt és az Önök tájékoztatását szolgálja, az nem használható fel semmilyen más célra, és nem adható át harmadik félnek, kivéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából.