ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.277.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 277

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. szeptember 13.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Régiók Bizottsága

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/01

Állásfoglalás – A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság munkaprogramjához

1

 

VÉLEMÉNYEK

 

Régiók Bizottsága

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/02

A Régiók Bizottsága véleménye – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

6

2012/C 277/03

A Régiók Bizottsága véleménye – A menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozása

12

2012/C 277/04

A Régiók Bizottsága véleménye – A jövő városai: környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városok

18

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/05

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Uniós belügyi pénzügyi eszközök

23

2012/C 277/06

A Régiók Bizottsága véleménye – A jogérvényesülés és Uniós polgárság terén alkalmazott Uniós pénzügyi eszközök

43

2012/C 277/07

A Régiók Bizottsága véleménye – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer

51

2012/C 277/08

A Régiók Bizottsága véleménye – Javaslat a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló rendeletre

61

2012/C 277/09

A Régiók Bizottsága véleménye – Koncessziós szerződések odaítélése

74

2012/C 277/10

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai területi együttműködésre vonatkozó rendeletjavaslat

96

2012/C 277/11

A Régiók Bizottsága véleménye – A repülőterekkel foglalkozó csomag

110

2012/C 277/12

A Régiók Bizottsága véleménye – Az európai összekapcsolódási eszköz

125

2012/C 277/13

A Régiók Bizottsága véleménye – javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

137

2012/C 277/14

A Régiók Bizottsága véleménye – Horizont 2020 (Kutatási és innovációs keretprogram)

143

2012/C 277/15

A Régiók Bizottsága véleménye – Kreatív Európa

156

2012/C 277/16

A Régiók Bizottsága véleménye – Uniós polgári védelmi mechanizmus

164

2012/C 277/17

A Régiók Bizottsága véleménye – Felelősségteljes vállalkozások csomag

171

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/1


Állásfoglalás – A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság munkaprogramjához

2012/C 277/01

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

tekintettel „A Bizottság 2012. évi munkaprogramja – Európa megújítása” című európai bizottsági közleményre, (1)

tekintettel a 2011. december 15-én elfogadott, „A Régiók Bizottsága 2012. évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján” című állásfoglalására, (2)

tekintettel a 2012. tavaszi Európai Tanács számára a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződéstervezetről készült állásfoglalására, (3)

tekintettel a 2012. február 16-án aláírt, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről szóló hatályos jegyzőkönyvre,

mivel a Régiók Bizottsága vázolni kívánja legfontosabb nézeteit az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjához,

Az Európai Unió jövője

1.

meg van győződve arról, hogy miközben az Európai Unió hatalmas kihívásokkal szembesül a jelenleg is zajló pénzügyi, gazdasági, szociális és politikai válság megoldása során, a 2013. évet illetően sürgősen szükség van egy olyan ambiciózus európai bizottsági munkaprogramra, amely fellendíti a fenntartható növekedést, előmozdítja a munkahelyteremtést és emeli az életszínvonalat Európában, valamint hozzájárul a polgárok európai integrációs folyamatba vetett bizalmának visszaállításához;

2.

úgy véli, hogy a fellendülésnek a strukturális reformok két, egyformán jelentős pillérére kell támaszkodnia: a növekedés újraindítására és a költségvetési fegyelem biztosítására;

3.

támogatja a gazdasági integráció elmélyítését és a szakpolitikai prioritások, a bevételek és kiadások jobb összehangolását az összes kormányzati szint között a nemzeti, a regionális és a helyi szint autonómiájának és hatásköreinek tiszteletben tartásával; a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján elutasítja, hogy akár nyíltan, akár burkoltan újból nemzeti szintre helyezzenek vagy központosítsanak szakpolitikákat;

4.

kéri az Európai Bizottságot, hogy álljon ellen azoknak a kísérleteknek, amelyek kormányközi megállapodásokat próbálnak felhasználni az Unió Szerződésben rögzített demokratikus eljárásainak megkerülésére anélkül, hogy megkérdőjelezné a Lisszaboni Szerződés által előirányzott megerősített együttműködéseket;

5.

emlékeztet az RB azon álláspontjára, (4) amely szerint a 2014–2020 közötti időszakra szóló, következő többéves pénzügyi keret gyors, 2012 végén történő elfogadása fontos jelet küldene arról, hogy az EU képes saját növekedési, munkahely-teremtési és versenyképességi stratégiája segítségével megfelelni a globális kihívásoknak. Ezenkívül a gyors elfogadás előfeltétele is annak, hogy garantálják a kohéziós politika folyamatos működőképességét;

6.

megismétli, hogy az uniós költségvetés beruházási költségvetés, hogy el kell utasítani az EU növekedési menetrendjének részét képező programok forráscsökkentésére vonatkozó javaslatokat, illetve hogy új saját forrásokat kell létrehozni, különösen az uniós költségvetésbe befizetett nemzeti hozzájárulások kiváltása érdekében;

7.

megismétli a helyi és regionális önkormányzatok határozott kérését, hogy vonják be őket az uniós alapok egyszerűsítésébe és a költségvetési rendelet felülvizsgálatába, melyeknek célja a bürokrácia csökkentése, az uniós, nemzeti és regionális szintű közforrások fellendítő hatásának növelése, valamint átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása az uniós adófizetők felé;

8.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak elemzést kellene előterjesztenie arról, hogy a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződésnek milyen közvetlen következményei lesznek a helyi és regionális önkormányzatokra, illetve különösen arról, hogy miként őrzik meg a helyi és regionális szintű költségvetési autonómia hatáskörét;

9.

különösen a nemzedékek közötti szolidaritást komolyan fenyegető magas szintű államadósság problémájának kezelése érdekében – támogatja a költségvetési fegyelem biztosítását célzó erőfeszítéseket. A helyi és regionális önkormányzatok megfelelő képességeik segítségével ugyanis – például az európai alapokból társfinanszírozott projektek végrehajtásán keresztül történő beruházások és közbeszerzés segítségével – ezzel egyidejűleg növekedést és ésszerű befektetéseket képesek biztosítani;

10.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy az EUMSZ-nek a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményekről szóló 9. cikkét minden javaslatában érvényesítse; ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszterre vonatkozóan kiegyensúlyozott javaslatokat terjesszen elő, és a pénzügyi és gazdasági válsághoz kapcsolódó jogszabályok esetében mindig tartsa szem előtt ezeket a szerződéses kötelezettségeket;

11.

kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával a közigazgatási eljárások európai okmányának kidolgozása során;

Európa 2020 stratégia és európai szemeszter

12.

hangsúlyozza, hogy miközben az európai szemesztertől azt várjuk, hogy hozzájárulást nyújtson a gazdasági növekedés, a költségvetési fegyelem és a strukturális problémák megoldása terén, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is gondosan előre kellene jelezniük és nyomon kellene követniük az ilyen intézkedéseknek a helyi és regionális önkormányzatok autonómiájára kifejtett hatását;

13.

messzemenően üdvözli az új „NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSI PAKTUMOT”, melyről az Európai Tanács 2012 júniusában határozott, és egyetért azzal, hogy az Európai Tanács sürgeti, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében „az Európai Unió kormányzásának valamennyi szintjén minden ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt fel kell használni” (5);

14.

támogatja az irányítási mechanizmusok javítására irányuló európai bizottsági törekvéseket, és különösen a nemzeti reformprogramok kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében alkalmazandó partnerségi elvet; arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy az egyes országspecifikus ajánlásokban értékelje ezeket a szempontokat is;

15.

emlékeztet arra, hogy a nemzeti reformprogramoknak tartalmazniuk kellene olyan eredményorientált struktúrákat, mint amilyenek a területi paktumok. (6) Ezenkívül el kellene ismerni és támogatni kellene az olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák a versenyképességet és az innovációt helyi és regionális szinten. Ilyen például az „Európai vállalkozói régiók” cím;

16.

számít arra, hogy megerősítheti az Európai Bizottsággal való együttműködést az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó teljes politikai ciklus folyamán, és kéri, hogy részt vehessen az éves növekedési jelentés előkészítésében;

17.

javasolja, hogy az Európai Bizottság készítsen rendszeres helyzetjelentéseket az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásáról, és ebben külön számoljon be a helyi és regionális önkormányzatoknak a végrehajtásba történő bevonásáról;

18.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013-ban, a stratégia félidei értékelésének keretében vázolja fel, hogy miként szándékozik biztosítani a helyi és regionális önkormányzatoknak az ezzel kapcsolatos szorosabb bevonását;

19.

kéri, hogy a fel nem használt strukturális alapoknak az új növekedési menetrendhez történő átcsoportosítása során tartsák tiszteletben a szubszidiaritás elvét, és vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat;

20.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon tovább az olyan alapvető kihívásokkal, mint a fiatalok munkanélkülisége, az 55 évnél idősebb munkavállalók és a szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása, és ennek során vegye tekintetbe a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét; különösen kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy, az „Ifjúsági garancia” rendeletről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó tervezetet; kéri, hogy a nemzeti munkahely-teremtési tervek rendelkezzenek konkrét helyi és regionális dimenzióval;

21.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a gyermekszegénységről és a gyermekjólétről szóló majdani ajánlásba foglalja bele az RB gyermekszegénységről szóló 2012. februári véleményében (CdR 333/2011) vázolt javaslatokat, legfőképpen azt, hogy fogadjanak el átfogó stratégiát a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, amely a nemzeti, regionális és helyi szintet is összefogja, továbbá alakítsanak ki egy megbízható mutatókon alapuló nyomonkövetési keretet, amely kapcsolódik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének meglévő jelentéstételi mechanizmusaihoz. Az RB-nek meggyőződése, hogy az NRP-k és az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamok által készített célzott jelentések alapján 2013-ban értékelni kell, hogy a válság milyen hatást gyakorolt a gyermekszegénységre;

EU-költségvetés

22.

emlékeztet arra, hogy válság és megszorítások idején fontos, hogy az uniós költségvetés minél több állami és magánforrásból származó társfinanszírozást tudjon mozgósítani az összes kormányzati szinten; (7) sajnálja, hogy nincsenek olyan statisztikai adatok, amelyek lehetővé tennék az ilyen mozgósító és multiplikátorhatás alapos kiértékelését;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy jelentést készítsen a közkiadások minőségéről. (8) Javasolja, hogy a költségvetési hiány kalkulációjában különböztessék meg a folyó kiadásokat és a beruházásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú nettó előnyökkel járó beruházásokat ne negatívként számítsák be;

24.

kiemeli, hogy szinergiákra különösen az uniós, a nemzeti és a szubnacionális költségvetések között lehet törekedni, feltéve hogy léteznek megfelelő és eredményes koordinációs mechanizmusok, például átjárhatóság a költségvetési ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervek között, összehangolt államháztartási számviteli szabályok és költségvetési ciklusok, illetve összehasonlítható költségvetési struktúrák. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az ezen a téren elképzelhető konkrét intézkedések feltárására;

Egységes piac, kkv-k és iparágak

25.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013. évi munkaprogramjába foglalja bele egy harmadik egységes piaci intézkedéscsomag kidolgozását, amelynek az egységes piaci intézkedéscsomag összes olyan fennmaradó politikai intézkedését tartalmaznia kellene, amelyek kapcsán eddig nem történt fellépés; illetve törekednie kellene a gazdasági, szociális és kormányzati pillérek egyensúlyára a négy alapvető szabadság terén;

26.

kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának további javítására, biztosítva a munkavállalók jogait. Egy, a képesítések elismerésével kapcsolatos jobb rendszer kialakítását is kéri a szakemberek mobilitásának támogatása érdekében;

27.

arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatát, amely miatt 12 nemzeti parlament elindította a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmust

28.

kiemeli a kkv-k jelentős szerepét a gazdaság helyi és regionális szintű élénkítésében és a foglalkoztatásban; ez tovább fokozható a kkv-knak, az egyetemeknek és a helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós kutatás- és innovációfinanszírozási programokban való részvétele révén;

29.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a kkv-k számára a finanszírozáshoz és közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és csökkentse tovább az adminisztratív terheket;

30.

elvárja az Európai Bizottságtól, hogy bevonja az RB-t az iparpolitikával kapcsolatos kiemelt kezdeményezés felülvizsgálatába;

31.

támogatja az Európai Parlament arra irányuló kérését, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján 2013 januárjáig terjesszen elő irányelvjavaslatot az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek az Unióban legálisan tartózkodó valamennyi fogyasztó számára történő biztosítása érdekében;

32.

ismételten kéri egy európai szociális lakhatási menetrend összeállítását, amely tisztázza a szociális lakhatásra érvényes versenyszabályokat, és eszközt ad a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ahhoz, hogy tisztességes és megfizethető szociális lakhatást biztosíthassanak, előmozdíthassák a társadalmi keveredést, és felvehessék a harcot a diszkriminációval szemben;

33.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a kölcsönösségen alapuló európai társaság statútumára vonatkozó rendelet első tervezetének visszavonása után mielőbb tegyen közzé egy átdolgozott javaslattervezetet;

Energia

34.

szorgalmazza, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet 2013-ban kövessék nyomon annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak lehetőségük legyen megtenni hozzájárulásukat a decentralizált fenntartható energia, valamint az olyan energiainfrastruktúrák, mint az intelligens hálózatok – mint az erőforrás-hatékonyság és a zöld gazdaság alapvető elemei – népszerűsítéséhez; kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy 2030-ig szóló átfogó beruházási keretet, hogy garantálja a szükséges biztonságot mind a piaci szereplők, mind pedig a helyi és regionális önkormányzatok számára;

35.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel egy újabb, decentralizált módon irányított pénzügyi eszköz lehetőségeit, hogy ösztönözze a fenntartható energiáról szóló cselekvési terveknek a regionális és helyi önkormányzatok, ezen belül különösen a Polgármesterek Szövetségének partnerei általi végrehajtását; támogatja azt is, hogy a jövőbeli uniós támogatási programokban az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó pénzügyi támogatási intézkedéseket jobban fogják össze; (9)

36.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok közötti, illetve a tagállami régiók között fennálló összekapcsolódási problémák megoldása érdekében; továbbá ösztönözze olyan intézkedések meghozatalát, amelyek elősegítik a kisléptékű helyi energiatermelés terjedését és az így termelt energia elosztóhálózatokba való betáplálását;

37.

kéri, hogy könnyítsék meg a kis- és középvállalatok és a helyi és regionális önkormányzatok számára az Európai Beruházási Bank kölcsöneihez való hozzáférést az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén történő beruházások érdekében;

Regionális politika

38.

ragaszkodik ahhoz, hogy teljesíteni kell azt a célt, hogy 2013 elején elfogadásra kerüljön a 2014–2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag, hogy ennek köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok 2014. január 1-jén megkezdhessék a strukturális alapok támogatásával működő programokat;

39.

arra kéri az EUROSTAT-ot és a tagállami statisztikai hivatalokat, hogy igyekezzenek kielégíteni a regionális GDP-re vonatkozó naprakészebb, összehasonlítható adatok iránti igényt;

40.

emlékeztet arra, hogy az uniós politikák területi dimenzióját koherensebb és szigorúbb módon kell figyelembe venni; javasolja, hogy az Európai Bizottság térjen ki ezekre a jövőbeli hatáselemzési tevékenységei során, és rendszeresen tegyen jelentést róluk; (10)

41.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy (ahelyett, hogy kizárólag a nemzeti szintre összpontosítana) a szubnacionális szintre is terjessze ki az uniós köztisztviselők ideiglenes kiküldetési rendszerét, annak érdekében, hogy az uniós intézmények munkatársai jobb ismeretekkel rendelkezzenek az uniós jogszabályok és projektek helyi és regionális szintű végrehajtásának gyakorlatáról;

Közlekedés

42.

érdeklődéssel várja az európai kikötői politika jövőjéről szóló javaslatot; kéri, hogy azt vessék alá területi hatásvizsgálatnak, amihez kész hozzájárulni;

43.

rámutat a fenntartható városi mobilitás jelentőségére, és javasolja az elektronikus és intelligens jegyértékesítés népszerűsítését az összes szállítási mód tekintetében – ideértve az autóbuszos, a vasúti, a kompközlekedést, a közös autó- és kerékpárhasználatot és az útdíjakat is –, a rendszerek közötti jobb átjárhatóság és a tömegközlekedés használatának ösztönzése érdekében;

Környezetvédelem

44.

úgy véli, hogy a levegőminőség javulásának lelassulása irányába mutató tendencia jórészt abból ered, hogy az EU kibocsátási forrásokra irányuló politikája nem elég ambiciózus, és túlságosan kevés a tagállami intézkedés. A levegőminőséggel kapcsolatos gondok megoldásával kapcsolatban sok terhet és felelősséget hárítottak a helyi és regionális önkormányzatokra; (11) várja azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályok jövőbeli felülvizsgálata során miként lehet megoldani ezeket a problémákat;

45.

azt várja, hogy az említett felülvizsgálatban egyenlő szintű ambíciókat és egymással párhuzamos ütemterveket dolgozzanak ki a kibocsátási forrásokra irányuló uniós politika és az uniós immissziópolitika számára, és különösen hogy a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet megerősítsék a háttér-koncentrációk csökkentése érdekében; szigorítsák a járművekre vonatkozó szabványokat az NO2/NOx és a finompor tekintetében, foglalkozzanak a hajózásból, a légi forgalomból adódó és a mezőgazdaságra visszavezethető kibocsátással, eközben pedig egyszerűsítsék a mutatókat és a mérési kritériumokat; kéri az uniós levegőminőségi politika beépítését a többi politikaterületbe, különös tekintettel a közlekedési, a lakhatás-, az ipar-, az energia- és az éghajlat-politika területére;

46.

kéri, hogy az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája tartalmazzon egy fejezetet a regionális és városi szintű konkrét alkalmazkodási fellépésekről, illetve nyújtson iránymutatást és támogatást a helyi és regionális szintű döntéshozók számára. Fontolóra kellene venni, hogy létrehozzanak egy, a különösen sérülékeny európai régiók alkalmazkodási stratégiáival foglalkozó munkacsoportot, amelyben az RB, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság, az EKÜ, a JRC, valamint helyi és regionális hálózatok és szövetségek képviselői vennének részt;

Mezőgazdaság és tengerpolitikák

47.

hangsúlyozza, hogy célzott közleményre van szükség a helyileg előállított élelmiszertermékek új uniós minőségtanúsítási rendszeréről, mivel a helyi élelmiszerrendszerek támogatják a helyi és a regionális gazdaságot azzal, hogy munkahelyeket teremtenek a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben;

48.

helyénvalónak tartaná, ha az Európai Bizottság rugalmasabban viszonyulna az Európai Parlament és a Tanács között kialakult, a halászati ágazat többéves terveinek jogi alapjával kapcsolatos jelenlegi patthelyzethez; elvárja, hogy bővítsék ki a kezdeményezések körét a közös halászati politika reformjával kapcsolatos javaslatcsomag keretében a halászati politika nagyobb decentralizációja és olyan végrehajtási intézkedések érdekében, amelyek illeszkednek a part menti régiók és a szárazföldi vizek szükségleteihez és problémáihoz;

49.

integrált tengerpolitikai eszközként támogatja a tengerek vízgyűjtő területeit alapul vevő stratégiai megközelítés kialakítását, de úgy véli, hogy ezeknek a stratégiáknak – például az Atlanti-térségre vonatkozóan 2013-ban elfogadandó stratégiának – határozottabb területi dimenzióval kell rendelkezniük, és hasznosítaniuk kell a makroregionális stratégiai megközelítésből levont tanulságokat;

Uniós polgárság

50.

kéri, hogy vegyék figyelembe a helyi és regionális dimenziót a polgárjogokra építő és azokat megerősítő kezdeményezésekben és az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy visszanyerjék a polgárok bizalmát az EU és annak intézményei iránt, és hangsúlyozza, hogy a gyermekeket és a fiatalokat is be kell vonni, mivel ők is képesek gyakorolni polgárjogaikat és a polgársággal járó felelősségeiket. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy összpontosítson erre a kihívásra a 2013-as polgárok európai éve keretében tervezett tevékenységek során, amelyekhez az RB hozzá kíván járulni;

51.

elkötelezett aziránt, hogy a többi uniós intézménnyel együttműködve hozzájáruljon a sikeres európai polgári kezdeményezések nyomon követéséhez;

Tágabb Európa és Európa a nagyvilágban

52.

kéri, hogy könnyítsék meg az európai szomszédságpolitika országaiban tevékenykedő helyi és regionális szintű szereplők hozzáférését az ezen a téren rendelkezésre álló specifikus uniós alapokhoz, és támogatja a létező programok – többek között az EGTC – megnyitását a szomszédságpolitika országaiban található partnerek előtt is;

53.

újból megerősíti azt a szándékát, hogy folytassa az Európai Bizottsággal való hasznos együttműködését a helyi közigazgatást támogató eszköz keretében azzal a céllal, hogy javítsa a helyi kapacitásépítést és terjessze az EU-val és annak eljárásaival kapcsolatos ismereteket a tagjelölt és a leendő tagjelölt országokban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a programnak az európai szomszédságpolitika országaira való kiterjesztésére;

54.

bízik abban, hogy ajánlásait megfelelően figyelembe veszik az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjának összeállítása során, és megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, illetve az EU Tanácsának ciprusi, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  COM(2011) 777 final.

(2)  CdR 361/2011 fin.

(3)  CdR 42/2012 fin.

(4)  CdR 318/2010, társelőadók: Mercedes Bresso és Ramón Luis Valcárcel Siso.

(5)  Az Európai Tanács 2012. június 28–29-i következtetései, 7. o.

(6)  CdR 72/2011, előadó: Markku Markkula.

(7)  CdR 318/2010, társelőadók: Mercedes Bresso és Ramón Luis Valcárcel Siso.

(8)  Lásd a COM(2012) 299 dokumentum 2.1. pontját.

(9)  CdR 85/2012, előadó: Brian Meaney.

(10)  CdR 273/2011, előadó: Luc Van den Brande.

(11)  CdR 329/2011, előadó: Cor Lamers.


VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/6


A Régiók Bizottsága véleménye – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

2012/C 277/02

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

kiemeli, hogy az uniós migrációs politikának a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása és a migrációs hullámok zömének kiindulópontját jelentő országok iránti szolidaritás talaján kell állnia, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban is, teljes mértékben tiszteletben tartva az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdését;

szükségesnek tartja a migráció valamennyi okának gondos vizsgálatát – az éghajlatváltozáshoz köthető okokat is ideértve –, oly módon, hogy az lehetővé tegye a befogadás megfelelő jogi keretének meghatározását azok számára, akik életüket vagy testi épségüket veszélyeztető természeti katasztrófák vagy éghajlati feltételek miatt menekülnek el származási országukból;

véleménye szerint a migrációval kapcsolatos általános megközelítésnek ezenkívül többszintű kormányzásra kell támaszkodnia annak biztosítása végett, hogy a migrációt a legmegfelelőbb szinten irányítsák, a körülményeknek megfelelően és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, mind származási országukban, mind a célországban a lehető legkedvezőbb feltételeket garantálva az érintett személyek számára;

főként azt kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az általános megközelítés végrehajtásába, támogatva egyrészt a már létező decentralizált együttműködési projekteket, másrészt a például az ARLEM-mal és a CORLEAP-pal folytatott strukturált párbeszédeket;

Előadó

Nichi VENDOLA (IT/PES), Puglia régió elnöke

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

COM(2011) 743 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

kiemeli az általános megközelítés jelentőségét, amely referenciakeretként szolgál az Európai Unió számára a migráció és a mobilitás globális kezelésében, és amely azt a célt kitűzve képes integrálni a migrációs politikákat, hogy az EU külügyi, fejlesztéspolitikai és bevándorlási intézkedései koherens egészet alkossanak;

2.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az általános megközelítésnek olyan aktualizált változatát terjessze elő, amely strukturáltabb, és a migránsokra, valamint az emberi jogoknak a származási, a tranzit- és a célországokban történő tiszteletben tartására összpontosít;

3.

megerősíti, hogy az ahhoz fűződő emberi jog, hogy bárki elhagyhasson bármely országot, beleértve a sajátját, és visszatérjen hazájába (1), mindenféle migrációval kapcsolatos elgondolás lényegi jogalapját képezi, és hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az önkéntes migrációt, függetlenül az ahhoz vezető okoktól és az egyes célországok által támasztott követelményektől (2);

4.

kiemeli, hogy az uniós migrációs politikának a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása és a migrációs hullámok zömének kiindulópontját jelentő országok iránti szolidaritás talaján kell állnia, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban is, teljes mértékben tiszteletben tartva az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdését;

5.

véleménye szerint a harmadik országok állampolgárai beutazási lehetőségeinek meghatározásakor, valamint a befogadási és integrációs politikákban szavatolni kell az emberi jogok hatékony védelmét;

6.

hangsúlyozza, hogy az uniós vagy tagállami szinten kötött visszafogadási, illetve vízumkönnyítési megállapodások, valamint az illegális bevándorlással szembeni valamennyi intézkedés esetében ténylegesen tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményben foglaltakra, annak megfelelően, ahogy azt az Emberi Jogok Európai Bírósága is folyamatosan megerősítette;

7.

hangsúlyozza, hogy a migrációs hullámok feltartóztatásának igénye sohasem szoríthatja háttérbe azt a mindenkit megillető jogot, hogy nemzetközi védelmet élvezhessen az Unióban, amely menedéket kell, hogy nyújtson az üldözések elől menekülő személyeknek, illetve általában azoknak, akik védelemre szorulnak;

8.

megállapítja, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részét sújtó gazdasági válság azt a veszélyt hordozza magában, hogy tovább élezi a határellenőrzési politikák és a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása között eleve fennálló feszültséget;

9.

szükségesnek tartja a migráció valamennyi okának gondos vizsgálatát – az éghajlatváltozáshoz köthető okokat is ideértve (3) –, oly módon, hogy az lehetővé tegye a befogadás megfelelő jogi keretének meghatározását azok számára, akik életüket vagy testi épségüket veszélyeztető természeti katasztrófák vagy éghajlati feltételek miatt menekülnek el származási országukból (4);

10.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye közzé a migrációról és az éghajlatváltozásról szóló munkadokumentumot, a migrációról szóló 2011. május 4-i közleményben található eredeti vállalásának megfelelően (5);

11.

úgy véli, hogy az általános megközelítés hatékonysága érdekében erősíteni kell az együttműködést az Európai Unió, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintek között, illetve a harmadik országokkal;

12.

megismétli a Régiók Bizottsága korábbi kijelentését: „a közös bevándorláspolitika jelentős mértékben és elsőként a helyi és regionális önkormányzatokat érinti: egyrészt mivel fokozottan érintik őket az illegális bevándorlással kapcsolatos nehézségek; másrészt pedig, mert rájuk hárul az embereknek számos, a helyi integrációs folyamat részét képező szolgáltatással történő ellátása. Ezért tevékenyen részt kell venniük a legális bevándorlást szabályozó európai keret, az illegális bevándorlás leküzdését célzó intézkedések és a származási országokkal folytatott fejlesztési együttműködés kidolgozásában” (6);

13.

üdvözli azokat a jelentős előrelépéseket, amelyeket a migránsok harmadik országokba irányuló átutalásainak átláthatóbbá, biztonságosabbá és kevésbé költségessé tétele érdekében tettek, és helyesli azokat az Európai Bizottság által támogatott kezdeményezéseket, amelyek a migránsok hazaáramló pénzeit a termelést elősegítő beruházások irányába igyekeznek terelni;

14.

üdvözli, hogy az általános megközelítés aláhúzza a fejlesztési politikákban, illetve a migrációs hullámok mederben tartásában a diaszpórákra háruló szerepet, és elősegíti a távozást és a célországba való beilleszkedést támogató intézkedéseket;

A regionális és helyi önkormányzatok szerepéről az általános megközelítés gyakorlatba való átültetésében

15.

véleménye szerint a migrációval kapcsolatos általános megközelítésnek ezenkívül többszintű kormányzásra kell támaszkodnia annak biztosítása végett, hogy a migrációt a legmegfelelőbb szinten irányítsák, a körülményeknek megfelelően és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, mind származási országukban, mind a célországban a lehető legkedvezőbb feltételeket garantálva az érintett személyek számára;

16.

úgy véli, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok az átfogó megközelítés kulcsszereplői: a szociális és foglalkoztatási, befogadási, integrációs, valamint az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos politikák érintettjei, ugyanakkor előmozdítói és megvalósítói, ezenkívül beható párbeszédet és különféle formájú együttműködést kezdeményeznek a migrációs hullámok származási és tranzitországaival (7);.

17.

megállapítja, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok máris támogatnak harmadik országbeli – részben a migrációs hullámok származási vagy tranzitországaiban működő – önkormányzatokkal való párbeszédre irányuló kezdeményezéseket és decentralizált együttműködésre épülő projekteket;

18.

kívánatosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlését (ARLEM), valamint a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciáját (CORLEAP) ideális fórumnak tekintsék a földközi-tengeri és kelet-európai területi önkormányzatokkal a bevándorlási és fejlesztési politikával kapcsolatban folytatott párbeszéd kibontakoztatásához;

19.

véleménye szerint a lehető legnagyobb összhangra kell törekedni a tagállamok kétoldalú kezdeményezései és a már létező regionális és kétoldalú párbeszédek között, amelyek az EU külpolitikai eszköztárába tartoznak a bevándorlás terén, és ezt az összhangot a regionális és helyi önkormányzatok által támogatott párbeszéd-kezdeményezések teljes körű elismerésén keresztül is garantálni kell;

20.

arra kéri az intézményeket, hogy ismerjék el a regionális és helyi önkormányzatoknak az adott ország által rájuk ruházott hatásköröknek megfelelő jelentős szerepét az általános megközelítésben, amely szerepet olyan eszközök révén fejthetik ki, amelyek esetében ők maguk fogadják be az uniós finanszírozást, adott esetben a központi kormányzati szervek beavatkozása nélkül, az egyes tagállamok közötti különbségekkel összeegyeztethető módon;

21.

arra kéri az Európai Bizottságot, támogasson innovatív projekteket, hogy – a regionális és helyi önkormányzatokra e téren számos tagállamban háruló felelősségre való tekintettel ez utóbbiak közvetítését kihasználva – elérhetővé váljon a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásának megkönnyítésére irányuló célkitűzés, oly módon, hogy hatékony eszközt találunk a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben fennálló szaktudáshiány kezelésére is;

22.

kívánatosnak tartja, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat a bevándorlásról szóló uniós internetes portál frissítésébe is vonják be, amely így a migránsok számára fontos információkkal gazdagodhatna az őket befogadó régióról, városról, illetve településről;

A bevándorlási politikák és a fejlesztési együttműködési politikák közötti kapcsolatról

23.

elsődleges fontosságot tulajdonít annak, hogy mindig szavatoljuk az uniós migrációs és fejlesztési politika, illetve a külpolitika körébe tartozó bevándorlási és menekültpolitika közötti koherenciát. Különösen fontos, hogy az Unió és tagállamok fellépése a harmadik országokban mindig a szolidaritás és az közös fejlődés elvein alapuljon a migráció mélyebb okainak megszüntetése és a szegénység felszámolása érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az említett országok belső forrásainak mozgósítására, valamint az intézmények megszilárdításának és az irányítás és a jogállamiság tökéletesítésének a támogatására, amelyek a gazdasági és társadalmi változás kulcstényezői;

24.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fejlődő országoknak szánt források elosztását a fejlesztési együttműködés alapelvei, prioritásai és stratégiái alapján végezze, és eközben vegye figyelembe a „többet többért” elvet is;

25.

úgy véli, hogy a kölcsönösség elve összhangban kell, hogy álljon a fejlesztési együttműködés alapelveivel, különösen a mobilitási partnerségek és a migráció és a mobilitás közös ütemterve esetében (8);

26.

véleménye szerint az általános megközelítés gyakorlatba való átültetése során megfelelő védelmet kell biztosítani minden különösen kiszolgáltatott csoportnak, például a kísérő nélküli kiskorúaknak, egyrészt, hogy megfelelő irányba tereljük a harmadik országok intézkedéseit, másrészt, hogy a tagállamokban a befogadás és az integráció megfelelő formáit nyújtsuk, többek között a számos regionális és helyi önkormányzat által a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatok terjesztése révén; kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy valósítsa meg a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó cselekvési tervben szereplő intézkedéseket;

27.

a nemek közötti egyenlőség szempontjait maradéktalanul tekintetbe vevő megközelítés kidolgozását tartja szükségesnek, amely előtérbe helyezi azt a szerepet, amelyet a nők játszanak a migrációban és az egész családnak a befogadó ország társadalmába történő beilleszkedésében;

28.

jelzi, hogy az Unió bevándorlási politikája ellentmondásba kerülhet a fejlesztési együttműködési politikákkal, mivel az Európa 2020 ütemtervben meghatározott demográfiai és gazdasági célok elérése érdekében a harmadik országok magasan képzett munkavállalóinak vonzására törekszik;

29.

kétli, hogy a szelektív migrációs politika okozta agyelszívás hatását ellensúlyozhatná a körkörös migráció, hiszen nem világos, hogy ez az eszköz hatékony lesz-e, illetve hogy konkrétan milyen hatása lehet majd;

30.

egyben úgy véli, hogy a körkörös migráció ellentétbe kerülhet a migránsok integrációjára irányuló célkitűzéssel, és emiatt a kifejezetten ezeket a munkavállalókat megcélzó integrációs stratégiák kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy ténylegesen integrálódhassanak akkor is, ha az Unióban való tartózkodásuk nem ígérkezik hosszú távúnak (9);

31.

úgy véli, hogy a diplomák és a képesítések harmonizált feltételek melletti elismerése alapvető eszköz ahhoz, hogy elkerüljük a készségek pazarlását (brain waste), szavatoljuk a migránsok hatékony integrációját, illetve – a körkörös migráció értelmében – reintegrációját a származási országban;

32.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállami kísérő intézkedéseket a diplomák és a képesítések egyszerűsített elismerésére irányuló folyamatban, és támogassa a készségek informális elismerését, többek között annak érdekében, hogy elősegítsük a harmadik országok állampolgárságával rendelkező munkavállalók mozgását az európai munkaerőpiacon;

33.

reméli, hogy a migrációs hullámok mederben tartása érdekében a harmadik országokkal folytatott együttműködés soha nem vezet oda, hogy megsértsék azt a mindenkit megillető emberi jogot, hogy saját hazáját is beleértve bármely országot elhagyjon, különösen akkor, amikor arra kérik a harmadik országokat, hogy a kivándorlás ellenőrzését a célország törvényei alapján hajtsák végre;

34.

véleménye szerint több forrást kell szánni az oktatás- és egészségügyi fejlesztési együttműködési projektekre, közvetlenül bevonva az egyetemeket és elősegítve a kutatók és általában a tudományos életben dolgozók mobilitását;

35.

támogatja az Európai Parlamentnek az euro–mediterrán Erasmus és Leonardo da Vinci program elfogadása érdekében benyújtott petíciót, amely konkrét eszköze lehet a Földközi-tenger északi és déli térségéből származó diákok kétirányú mobilitásának;

36.

kívánatosnak tartja, hogy a fiatalok, így elsősorban a diákok mobilitásának hathatós támogatását, többek között a vízumkibocsátás egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése és elégséges pénzügyi források biztosítása révén;

37.

úgy véli, hogy – a fiatalok csereprogramjai terén már kialakult bevált gyakorlatokkal, így például az Európai Régiók Szövetségének (AER) hálózata által támogatott Eurodissey programmal együtt – el kell ismerni és támogatni kell az Erasmus mindenkinek programot;

38.

szükségesnek tartja a gazdasági egyenlőtlenségek által okozott migrációs nyomások mélyrehatóbb elemzését a helyzet kezelésére alkalmas eszközök feltárása érdekében. Ide tartozhatnak többek között a kevéssé képzett munkaerő mobilitását biztosító intézkedések, amelyek bizonyos tagállamokban még nagyon keresettek, és amelyek kezeléséhez nem elégséges önmagában a körkörös migrációs mechanizmus;

39.

véleménye szerint a diaszpóra részvételének ki kell terjednie a távozást előkészítő intézkedésekre, kihasználva azokat a már meglévő, a bevándorlók szervezetei által közvetlenül működtetett honlapokat, amelyek a lehetséges érdekeltek számára érthető nyelven nyújtanak konkrét tájékoztatást;

40.

üdvözli a migrációt előkészítő intézkedések elismerését, amelyekre több forrást kell szánni, bevonva a migránsok származási országaiban már működő NGO-kat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, amelyek szerepet játszanak a migránsok és családjaik befogadásával és integrálásával kapcsolatos eljárásokban;

Az illegális bevándorlás ellen folytatott küzdelemről

41.

üdvözli az Unió elkötelezettségét az illegális bevándorlással szembeni küzdelem iránt, különös tekintettel az emberkereskedelemmel és -csempészettel, valamint az adott országban illegálisan tartózkodó munkaerőt foglalkoztató munkáltatókkal szembeni fellépésekre;

42.

hangsúlyozza az illegális bevándorlással szembeni küzdelem olyan megközelítésének fontosságát, amely a migránsokat az illegális embercsempészet lehetséges áldozatainak tekinti, akik ezért védelemre szorulnak;

43.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság folytassa a feketemunka elemzésére és leküzdésére irányuló kezdeményezéseket, hiszen az uniós gazdaság egésze számra nagy tehertételt jelentő problémáról és az illegális bevándorlók számára vonzó lehetőségről van szó, akik aztán vagy a munkaerőpiacon történő kizsákmányolás áldozataivá, vagy bűnszervezetek tagjaivá válhatnak;

44.

megjegyzi, hogy számottevő pénzügyi erőforrást fordítottak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések megvalósítására is, ezen belül kiemelendők a FRONTEX ügynökség által kezdeményezett határellenőrzési műveletek;

45.

hangsúlyozza az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét, különös tekintettel a visszaküldés tilalmának a határellenőrzés minden fázisában érvényesítendő elvére és az ehhez kapcsolódó kötelezettségre, hogy a FRONTEX tevékenysége az uniós intézmények, így elsősorban az Európai Parlament szigorú ellenőrzése mellett történjen;

46.

reméli, hogy a hasonló típusú ellenőrzéseket kiterjesztik azokra a nemzetközi együttműködésekre is, amelyeket közvetlenül a Frontex irányít, mely rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy technikai jellegű nemzetközi megállapodásokat kössön harmadik országokkal; e megállapodások tartalmának átláthatóbbnak kellene lennie, és alkalmazási körüket pontosan meg kell határozni;

47.

szükségesnek tartja, hogy végezzék el valamennyi meglévő eszköz pontos költség-haszon elemzését azok hatékonyságának összehasonlítása végett, beleértve a hazatéréssel kapcsolatos eljárások költségeit (őrizetben tartás és kényszeres visszatelepítés), valamint a tagállamok által az önkéntes visszatelepülésre felhasznált pénzeszközök hatékonyságának összehasonlítását a kényszeres visszatelepítésre felhasználtakéval;

48.

kiemeli, hogy el kell kerülni, hogy a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó külföldiek a nemzeti jogszabályok rugalmasságának hiánya miatt illegális bevándorlókká váljanak, és így növeljék a vízumuk lejártát követően is ott tartózkodók (ún. overstayers) számát;

49.

reméli, hogy az európai uniós intézmények és a tagállamok komolyan megfontolják az Európai Unióba az EUMSZ 79. cikkének (5) bekezdése értelmében, munkakeresés címén történő beutazás lehetőségét;

50.

hangsúlyozza, hogy a legális beutazásra szolgáló csatornák rendelkezésre állását az illegális bevándorlás és a vízumuk lejártát követően is ott tartózkodók (ún. overstayers) elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének, valamint egy bizonyos fokú szolidaritás zálogának kell tekinteni a migrációs hullámok származási országaival való kapcsolatokban;

51.

arra kéri az intézményeket, hogy az általános megközelítésbe vegyék be a visszafogadási stratégiát olyan módon, hogy ez a stratégia a fejlődési együttműködés alapelvein alapulhasson, és ne váljon elkülönülő, inkoherens területté;

52.

úgy véli, hogy a visszafogadási megállapodásokat időnként felül kell vizsgálni, főként a tranzitországok azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy ne csak saját polgáraikat fogadják, hanem azokat a külföldieket is, akik ezeken az országokon keresztül utaztak be az EU-ba, és amelyeket az a veszély fenyegeti, hogy a „senki földjére” kerülnek, ami megnehezíti a tranzitországok helyzetét és az érintetteket komoly kockázatoknak teszi ki az emberi jogok megsértésével kapcsolatban;

A menekültpolitika külső dimenziójáról

53.

úgy véli, hogy a harmadik országok menekültügyi rendszereinek megerősítését nem szabad eszköznek tekinteni arra, hogy elkerüljük a nemzetközi védelemhez való jog EU-beli elismerését;

54.

üdvözli, hogy a regionális védelmi programokban az Európai Unió együttműködött az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), még akkor is, ha az EU által biztosított védelem túlmutat a genfi menekültügyi egyezményben szavatolt védelmen, mivel magában foglalja a kiegészítő védelmet, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel ellentétes elbánás elleni védelmet;

55.

reméli, hogy az Európai Unió cselekvése soha sem arra irányul majd, hogy meggátolja a menedékjogot kérőket annak az országnak az elhagyásában, ahova azért mentek, hogy menedéket kérjenek valamely uniós tagállamban;

56.

szükségesnek tartja, főként az Európai Bíróság részéről érkező egyértelmű cenzúrát követően, hogy vizsgálják felül a jogszabályokat (II. dublini egyezmény) olyan módon, hogy valóban szavatolva legyen a tagállamok közötti szolidaritás az emberi jogok – köztük a család egységéhez való jog – teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;

57.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a mobilitással kapcsolatos partnerségek keretében hozzon megfelelő védzáradékokat a menedékjogot kérők és a menekültek részére;

58.

arra kéri az intézményeket, hogy a tagállamokkal együtt javítsák a tengeri keresési és mentési (search and rescue) rendszerek hatékonyságát, főként a jobb koordináció, illetve a közös kritériumok meghatározása által, a megmenekült migránsok szárazföldre szállításának legmegfelelőbb helyével kapcsolatban;

Végső megfontolások

59.

arra kéri az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy tartsák fenn a vitát a közös megközelítés négy pillérét illetően, hogy a végrehajtásba teljes mértékben be lehessen vonni minden lehetséges érintett felet;

60.

főként azt kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az általános megközelítés végrehajtásába, támogatva egyrészt a már létező decentralizált együttműködési projekteket, másrészt a például az ARLEM-mal és a CORLEAP-pal folytatott strukturált párbeszédeket;

61.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa a globális szintű bevándorlás jelenségének okaival és sajátosságaival kapcsolatos elemzéseket, hogy hatékony stratégiákat határozhasson meg az ezzel való szembenézéshez, amelyek a harmadik országokkal való szolidaritáson alapulnak;

62.

sajnálatosnak tartja a migránsokat bűnözőként kezelő politikákat, és értékeli a bűnszövetkezetek elleni küzdelmet, amelyeknek a migránsok áldozataivá válnak;

63.

egy olyan illegális bevándorlás elleni küzdelmet célzó politikát szeretne, amely nemcsak a határoknál történő ellenőrzésen és a migránsok kiutazáskor történő feltartóztatásán alapul, hanem a valódi legális beutazási lehetőségeken is, amelyek – az egyes tagállamok sajátosságainak függvényében – az alacsonyabb képzettségű munkavállalók előtt is nyitva állnak.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 13. cikk (2) bekezdés; Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt 4. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) pontja; Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 12. cikk (2) pont.

(2)  Az Európai Parlament P6_TA(2006)0319. sz., Fejlődés és migráció tárgyban 2006. július 6-án elfogadott véleménye.

(3)  Az RB véleménye: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a fenntartható vízgazdálkodás előmozdításában; ENVE-V-008, 2011. június 30.–július 1., 14. pont; Az ARLEM SUDEV szakbizottságának Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben című véleménye, 2012. január 31.

(4)  http://www.unhcr.org/pages/49e4a5096.html.

(5)  Közlemény a migrációról, COM(2011) 248, 21. o.

(6)  A Közös bevándorláspolitika Európa számára című vélemény, CONST-IV-017, elfogadva a 2008. november 26–27-i plenáris ülésen, elődadó: Werner JOSTMEIER.

(7)  Az RB.Közös bevándorláspolitika Európa számára című véleménye, CONST-IV-017, 2008. november 26–27., 5. pont.

(8)  Teljesen e logikára épül a COM(2011) 290 sz. rendeletjavaslat a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK sz. tanácsi rendelet módosításáról.

(9)  Az RB véleménytervezete Az integráció új európai programja tárgyban, 60. pont; a CIVEX véleménytervezete a Családegyesítési jog tárgyában, előadó Sergio SOAVE, 11. pont.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/12


A Régiók Bizottsága véleménye – A menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozása

2012/C 277/03

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

rámutat a menekültügynek az emberi jogként, egyúttal civilizációs „vívmányként” betöltött alapvető szerepére, amelyet olyan nemzetközi jogi dokumentumok szentesítenek, mint a Genfi Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és kivétel nélkül valamennyi tagállam jogrendszere. Megállapítja, hogy a menekültügyi mechanizmus sarokkövét a visszaküldés tilalmának elve képezi;

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 80. cikke értelmében a szolidaritás, és azzal együtt a felelősségi körök igazságos elosztása irányadó intézményi koncepció mindazon európai politikák esetében, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében a személyek mozgásával, különösen a külső határok kezelésével és átlépésének kérdéseivel, a menedékjoggal és a nemzetközi védelemmel, valamint a bevándorlással foglalkoznak. A szóban forgó cikk megfelelő jogalapot nyújt olyan európai jogalkotási intézkedésekhez, amelyek célja a szolidaritás megerősítése és a felelősségi körök igazságos elosztásának a támogatása;

felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet alapján az EU és a tagállamok között az EUMSZ 80. cikkében előírtak szerinti gyakorlati szolidaritásra van szükség a menekültügy területén, és úgy véli, hogy nem lesz lehetőség a nemzetközi védelmet kérelmezők, vagy arra jogosultak közös és magas védelmi szintjének elérésére, amennyiben nem állnak rendelkezésünkre olyan mechanizmusok, amelyek figyelembe veszik a tagállamok közötti nagy eltéréseket a harmadik országból az egyes tagállamok területére érkezők (gazdasági migránsok vagy nemzetközi védelmet kérelmezők) számát, valamint a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges pénzügyi, technikai és egyéb lehetőségeket illetően;

hangsúlyozza a szolidaritás helyi és regionális dimenzióját és a felelősség igazságos megosztását a menekültügyi politika területén, és kiemeli, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosság tájékoztatásában, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakosság figyelmét felhívják a menekültügyhöz és a nemzetközi védelemhez kapcsolódó kérdésekre, ezáltal pedig kedvezően befolyásolják az újonnan érkezők befogadási feltételeit és a helyi közösségen belüli elfogadásukat.

Előadó

Théodoros GKOTSOPOULOS (EL/PES), Pallini város (Attika régió) önkormányzati képviselője

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozásáról – A jobb felelősségmegosztás és a kölcsönös bizalom javításának uniós ütemterve

COM(2011) 835 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi, hogy a vegyes összetételű migrációs áramlások az EU valamennyi tagállamában a mindennapok részei, és a címlapok témái, főképp az észak-afrikai és a közel-keleti országokban folyamatban lévő gyökeres politikai változások miatt, továbbá olyan övezetek általános politikai helyzetéből kifolyólag is, mint például Afganisztán és Pakisztán, vagy Irak és Irán, amelyek új népességáramlásokat indítanak el Európa irányába. A szóban forgó vegyes összetételű migránscsoportok áramlása különböző mértékben gyakorol nyomást az Unió külső határaira, következésképpen bizonyos tagállamok menekültügyi mechanizmusaira, hozzájárulva így a humanitárius problémák kialakulásához;

2.

hangsúlyozza, hogy a súlyos gazdasági válság – amely az EU-nak különösen azon mediterrán országait sújtja, amelyek aránytalanul nagyszámú menedékkérőt fogadnak be –, valamint az, hogy ezért képtelenek a szükséges hatékonysággal kezelni ezt a problémát, ahhoz vezetnek, hogy a helyzet még kevésbé kezelhető, és az eddig is kedvezőtlen feltételek tovább rosszabbodnak;

3.

úgy ítéli meg, hogy a stockholmi program előírásainak megfelelően lényegi közös európai politika kialakítására van szükség a bevándorlás és a menekültügy területén. A politikát integrált megközelítésre kell alapozni, amely egyrészt a legális bevándorlás hatékony kezelésére, másrészt pedig az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, és főképp a menekültügyi struktúrák megerősítésére támaszkodik;

4.

rámutat a menekültügynek az emberi jogként, egyúttal civilizációs „vívmányként” betöltött alapvető szerepére, amelyet olyan nemzetközi jogi dokumentumok szentesítenek, mint a Genfi Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és kivétel nélkül valamennyi tagállam jogrendszere. Megállapítja, hogy a menekültügyi mechanizmus sarokkövét a visszaküldés tilalmának elve képezi;

5.

utal az ezekkel összefüggő, a menekültügyi jogot kiegészítő jogokra, azaz a méltósághoz való jogra, a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmára, a kiutasított, kitoloncolt vagy kiadott személyek védelmére, valamint a hatékony jogorvoslathoz, a pártatlan elbíráláshoz és a családegyesítéshez való jogra;

6.

elismeri, hogy a közös európai menekültügyi rendszer kiépítését illetően történtek előrelépések, ám úgy véli, hogy meg kell ismételni a stockholmi programban szereplő felhívást, amely szerint 2012-ig meg kell valósítani a rendszert, és fel kell kérni a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy bizonyítsák azzal kapcsolatos politikai szándékukat, hogy lezárják a befogadási feltételekről és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvek felülvizsgálatáról, valamint a dublini rendelet és az Eurodac rendszer reformjáról szóló tárgyalásokat;

7.

hangsúlyozza, hogy a közös európai menekültügyi rendszer tevékenységét a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogainak konkrét védelme kell, hogy irányítsa, és nem kizárólag a – szoros értelemben vett – biztonság és a nemzeti szuverenitás megőrzése;

8.

leszögezi, hogy a valóban közös menekültügyi politika a jogoknak és eljárásoknak az EU egész területére kiterjedő egységességén alapul, ugyanis az a cél, hogy ne alakuljanak ki nagy eltérések az ilyen ügyek vizsgálata során, ezért helyesli azokat az erőfeszítéseket, amelyek olyan módon kívánják módosítani a létező jogszabályokat, hogy minimumszabályok helyett közös szabályokat állítanak fel;

9.

felhívja a figyelmet a strasbourgi és luxemburgi bíróságok közelmúltbeli határozataira (1), amelyek minden korábbinál világosabbá teszik (a) a létező jogrendszer jelentős hiányosságait, különösen a dublini rendeletét, és (b) azokat a hiányosságokat, amelyek a jelenlegi súlyos feltételek mellett komoly veszélyeket jelentenek a nemzetközi védelmet kérelmezők jogai védelme számára, és a tagállamok különböző politikai, jogi és gyakorlati koncepcióiból erednek. A fent említett határozatok hangsúlyozzák egy integrált közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének fontosságát, valamint hogy ennek keretében olyan rendelkezéseken keresztül erősítsék meg a dublini rendeletet, amelyek a válságok okaival foglalkoznak és így hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes tagállamok rendszereinek hiányosságai ne legyenek káros hatással se a rendszer egészére, se az emberi jogok védelmére;

10.

úgy véli, hogy a migráció fokozódása jelentős változtatásokat tesz szükségessé az uniós menekültügyi politikák terén, valamint hogy kezeléséhez hatékony politikákat és módszereket kell sürgősen bevezetni;

11.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 80. cikke értelmében a szolidaritás, és azzal együtt a felelősségi körök igazságos elosztása irányadó intézményi koncepció mindazon európai politikák esetében, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében a személyek mozgásával, különösen a külső határok kezelésével és átlépésének kérdéseivel, a menedékjoggal és a nemzetközi védelemmel, valamint a bevándorlással foglalkoznak. A szóban forgó cikk megfelelő jogalapot nyújt olyan európai jogalkotási intézkedésekhez, amelyek célja a szolidaritás megerősítése és a felelősségi körök igazságos elosztásának a támogatása;

12.

megállapítja, hogy a szolidaritás szorosan kapcsolódik a felelősséghez, és valamennyi tagállamot arra ösztönzi, hogy tartsák tiszteletben és hajtsák végre az általuk vállalt nemzetközi és uniós szintű kötelezettségeket, mintegy „rendet téve saját házuk táján”. Az RB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a felelősség szűk koncepciója sem jogi értelemben, sem a gyakorlatban nem tehető a szolidaritás előfeltételévé: léteznek olyan esetek ugyanis, ahol a gyakorlatban megmutatkozó szolidaritás kedvezően befolyásolhatja a kötelezettségvállalások tényleges tiszteletben tartását;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet alapján az EU és a tagállamok között az EUMSZ 80. cikkében előírtak szerinti gyakorlati szolidaritásra van szükség a menekültügy területén, és úgy véli, hogy nem lesz lehetőség a nemzetközi védelmet kérelmezők, vagy arra jogosultak közös és magas védelmi szintjének elérésére, amennyiben nem állnak rendelkezésünkre olyan mechanizmusok, amelyek figyelembe veszik a tagállamok közötti nagy eltéréseket a harmadik országból az egyes tagállamok területére érkezők (gazdasági migránsok vagy nemzetközi védelmet kérelmezők) számát, valamint a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges pénzügyi, technikai és egyéb lehetőségeket illetően;

14.

kiemeli, hogy az Európai Bizottság közleménye a jelenlegi helyzetet elemző módon mutatja be, és összegyűjti a szolidaritás megerősítésére rendelkezésre álló eszközöket. Sajnálja ugyanakkor, hogy nem tettek javaslatokat olyan új, pozitív intézkedésekre, amelyek célja a szolidaritás ösztönzése és a felelősségmegosztás könnyítése;

15.

üdvözli a Tanács azon kezdeményezését, hogy kidolgozza az olyan tagállamok iránti szolidaritás közös referenciakeretét, amelyek menekültügyi rendszere több okból – beleértve a vegyes összetételű migrációs áramlásokat – különösen nagy nyomásnak van kitéve (2);

16.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a szolidaritást és a felelősségmegosztást támogató pozitív intézkedések megerősítenék az emberi jogok, valamint az igazságosság, az egyenlőség, az együttműködés és a politikai részvétel tiszteletben tartását. Ezeknek a rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

17.

ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet teljes mértékben megvizsgálni az Európai Bizottság közleményét a szubszidiaritási elv tiszteletben tartása szempontjából, mivel lényegében azt írja le, hogy milyen módon járulhatnak hozzá a létező eszközök és az uniós jogszabályok a szolidaritás megerősítéséhez. Ugyanakkor mivel az Európai Bizottság említést tesz olyan lehetséges jövőbeli kezdeményezésekről, amelyek például a menekültként elismertek áthelyezését célzó programokra vagy a menedékkérelmek közös vizsgálatát meghatározó szabályozásokra vonatkoznak, és amelyekről feltételezhető, hogy hatással lesznek azokra a kérdésekre, amelyek eddig szorosan a tagállamok nemzeti szuverenitása alá tartozó kérdésekhez kapcsolódtak (mint például a menedékkérelmek vizsgálata vagy a menekültek fogadása), továbbá amelyek szélesebb körű politikai, jogi vagy pénzügyi következményekkel járhatnak, az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kidolgozásuk során megfelelő körültekintéssel járjon el;

18.

rámutat, hogy a szolidaritás fogalmának külső dimenziója is van: arról a szolidaritásról van szó, amely az EU és a világ olyan egyéb régiói között nyilvánul meg, amelyeket humanitárius válságok sújtanak, és amelyek – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint – a menekültek és a nemzetközi menedékkérők túlnyomó többségét fogadják. Következésképpen rendkívül fontos, hogy a tagállamok a fejlesztési együttműködési politika területén együttműködjenek a harmadik országokkal a jobb gazdasági feltételek megteremtése és a béke megszilárdítása érdekében. A harmadik országok menekültügyi rendszereinek nyújtott támogatás azonban nem tekinthető olyan eszköznek, amellyel elkerülhető az EU-n belül a nemzetközi védelem odaítélése, vagy a menekültügyi eljárások az EU határain kívülre helyezhetők át; annak egyszerűen a harmadik országok gazdasági és szociális feltételeit javító eszközként kell megjelennie;

19.

felszólítja az EU illetékes intézményeit, valamint tagállamait, hogy aktívabban próbálják rábírni az EU szomszédos államait azon kötelezettségek teljesítésére, amelyeket a nemzetközi jog alapján, valamint önmagukkal és a tagállamokkal szemben vállaltak, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek visszafogadási megállapodást kötöttek az EU-val;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe

20.

hangsúlyozza a szolidaritás helyi és regionális dimenzióját és a felelősség igazságos megosztását a menekültügyi politika területén. Az Unió külső határai közelében található területi önkormányzatok azok, amelyeknek elsőként végre kell hajtaniuk a menekültüggyel kapcsolatos európai jogszabályokat és a közös európai menekültügyi rendszert. Hasonló a szerepük a nagyvárosok önkormányzatainak is, amelyek a menekültek és a menedékkérők folyamatosan növekedő áradatát fogadják. A területi önkormányzatok jelentős feladatot vállalnak magukra a menedékkérők, a menekültek és a nemzetközi védelmet élvezők fogadásában, és bizonyos tagállamokban elsődleges felelősei az újonnan érkezőkkel való első kapcsolatfelvételnek;

21.

hangsúlyozza, hogy az általuk betöltött szerep ellenére a helyi és regionális önkormányzatokra egyáltalán nem terjed ki a szolidaritás és a felelősségmegosztás fogalma, ami jelenleg csupán a tagállamokra vonatkozik. Ezen túlmenően a politikai szintű tervezés és párbeszéd egyedül a tagállamokra nehezedő pénzügyi terhet veszi figyelembe, a harmadik országokból érkezők fogadása által kiváltott, a társadalmi kohézióra helyi és regionális szinten gyakorolt hatásokat nem, holott a területi önkormányzatok feladata, hogy e helyzetet elsőként kezeljék;

22.

következésképpen olyan állásfoglalások és javaslatok közvetlen kialakítását tervezi, amelyek célja a területi önkormányzatok aktív részvételének lehetővé tétele a menekültek áthelyezésére vonatkozó rendelkezések, valamint a menedékkérőket, illetve a menedékjogot élvezőket célzó segítségnyújtási, támogatási és szolidaritási mechanizmusok végrehajtásában. Egyes tagállamok ugyanis már elfogadtak olyan jogalkotási intézkedéseket, amelyek elismerik ezen önkormányzatok ilyen jellegű illetékességét;

23.

kiemeli, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosság tájékoztatásában, valamint hogy a nem kormányzati és egyéb civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésük során felhalmozott kiterjedt tapasztalataik révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakosság figyelmét felhívják a menekültügyhöz és a nemzetközi védelemhez kapcsolódó kérdésekre, ezáltal pedig kedvezően befolyásolják az újonnan érkezők befogadási feltételeit és a helyi közösségen belüli elfogadásukat;

A hatáskörök jobb elosztása és a menekültügy területének jobb irányítása

24.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság 2008. évi javaslatának (3) keretében újból alaposan felül kell vizsgálni a dublini rendeletet. Az Unióba történő első beutazás kritériumának az alkalmazása eddig hozzájárult ahhoz, hogy növekedjen a nyomás néhány tagállam menekültügyi rendszerére, és ahhoz vezetett, hogy a szóban forgó rendelet végrehajtása tisztán a földrajzi elhelyezkedés függvénye, ami összeegyeztethetetlen a szolidaritás gondolatával. Az RB ezért arra kéri a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy dolgozzanak ki új válságkezelési eljárást, és vizsgáljanak meg néhány, a szolidaritást támogató intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a szóban forgó rendelet által eddig okozott károkat;

25.

emlékeztet arra, hogy egy korábbi véleményében (4) üdvözölte az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek a dublini rendelet felülvizsgált változata keretében történő átadását ideiglenesen függesszék fel, amennyiben egy tagállam vészhelyzettel néz szembe, és a kérelmezők átadása tovább fokozhatná a befogadóképességére és a menekültügyi infrastruktúrájára nehezedő terhet. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy nehéz egy ilyen intézkedést elfogadtatni és végrehajtatni, és hogy ésszerű az az ellenjavaslat, amely egy a tagállamok menekültügyi rendszereinek teljes működését lefedő értékelési és korai figyelmeztető rendszer létrehozását ajánlja;

26.

a fenti megjegyzésekre tekintettel célszerűnek tartja kiemelni, hogy ennek a javasolt értékelési és korai figyelmeztető mechanizmusnak a hatékonysága nagymértékben attól fog függeni, hogy rendelkezésre állnak-e majd megbízható és naprakész információk, hogy jóhiszemű együttműködés folyik-e majd a tagállamok között, valamint hogy képes lesz-e az EU a jelzett hiányosságokat és esetleges problémákat időben orvosolni. Ezen túlmenően az RB felhívja a figyelmet arra az értékes segítségre, amelyeket olyan szervezetek nyújthatnak, mint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a nemzeti menekülttanácsok és más nem kormányzati szervezetek, különösen pedig a helyi és regionális önkormányzatok;

27.

úgy véli, hogy az a javaslat, hogy terjesszék ki a menekültként elismertek – a Máltához kapcsolódó kísérleti program mintájára történő – önkéntes áthelyezését, pozitív előrelépést jelent a szolidaritás megerősítésében. Ezért az RB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak a lehetőségnek a megfontolására, hogy bizonyos feltételek mellett kötelezővé tegyék az áttelepülést (például az érintett tagállam kérésére, vagy amennyiben előzetesen ez irányú következtetést fogalmaztak meg a korai figyelmeztető rendszer keretében és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ismertette véleményét, vagy ha az érdekeltek egyetértenek az intézkedéssel). Felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy azt is alaposan vizsgálják meg, hogy a nemzetközi védelmet kérők áthelyezése szóba jöhet-e, és ehhez kapcsolódóan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg az elkészített jogi, gazdasági és technikai tanulmányt (5);

28.

megjegyzi, hogy az áthelyezéssel kapcsolatban gyakorlati és jogi nehézségeket is okoz, hogy nem létezik a nemzetközi védelemre vonatkozó döntések kölcsönös elfogadását szabályozó rendszer; ezért felhívja az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg, milyen intézkedéseket kell hozni a helyzet megoldása érdekében;

29.

egyetért az UNHCR azon javaslatával, hogy dolgozzanak ki egy olyan „formulát”, amelynek célja az áthelyezési rendszer működésének biztosítása, és amely figyelembe vesz olyan elemeket, mint az érintett ország GDP-je, a tagállam területének nagysága, nemzeti és egyéb forrásai, lakossága, befogadási képessége, a helyi és regionális jellegzetességek, a menedékjogot kérők száma, valamint a letelepítési kötelezettségvállalások – hogy csak néhány kritériumot említsünk (6);

30.

üdvözli az Európai Parlament közelmúltbeli határozatát, amely előkészítette a közös európai letelepítési program véglegesítését, amelyről úgy véli, hogy hozzá fog járulni a szolidaritás külső dimenziójának a megerősítéséhez, és kéri a tagállamokat, hogy addig tartsák tiszteletben az UNHCR programja keretében tett vállalásaikat;

31.

üdvözli azt a tervet, hogy minél több tagállammal, az EMTH-val és esetlegesen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával közösen vizsgálják meg a menedékkérelmeket; megjegyzi ugyanakkor, hogy ezt úgy kell végrehajtani, hogy a kérelmek nemzetközi védelemre való jogosultságának a vizsgálatakor érvényesüljön az az elv, hogy minden kérést egyénileg bírálnak el. Az RB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy jogi, gazdasági és technikai tanulmányt, és tájékoztassa arról az RB-t;

32.

úgy ítéli meg továbbá, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelemről, valamint a tagállamok erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló irányelv konkrét és kivételes szolidaritási mechanizmusként rendkívüli fontossággal bír, noha máig még egyszer sem alkalmazták. Szükségesnek tartja ezért az irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy objektív és mennyiségi kritériumok alapján könnyebben meg lehessen állapítani, ha egy területen a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának esete áll fenn, és hogy megvizsgálják, hogy egy vagy több régió kérésére életbe léptethető-e az irányelvben szereplő eljárás;

33.

üdvözli, hogy módosították a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárok jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvet, amelynek köszönhetően hatásköre a nemzetközi védelmet élvezőkre is kiterjed. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy egy menekültként elismert személy öt év tartózkodást és bizonyos feltételek mérlegelését követően letelepedhet olyan tagállamban, amely nem azonos azzal, amelyben eredetileg a nemzetközi védelmet megkapta. Noha ez az intézkedés szűkebb értelemben nem a szolidaritást szolgálja, adott esetben hozzájárulhatna a feszültségek csökkentéséhez és a személyek jobb beilleszkedéséhez. Következésképpen az RB arra kéri a tagállamokat, hogy gyorsan ültessék át nemzeti joganyagukba a 2011/51/EU módosító irányelvet (7);

Gyakorlati együttműködés

34.

megjegyzi, hogy a gyakorlati együttműködés a közös európai menekültügyi rendszernek alapvető eleme, és üdvözli az uniós szervek lényegi hozzájárulását. Ezek között megemlítendő elsősorban az EMTH, továbbá a Frontex, amely segítséget nyújtott néhány kivételes jellegű konkrét helyzet leküzdésében – például Málta és Görögország esetében –, megjegyzi ugyanakkor, hogy e szakosított szervezetek tevékenységét a nemzetközi védelmet kérelmezők jogainak megőrzésére vonatkozó garanciákkal kell kiegészíteni;

35.

úgy véli, különösen ügyelni kell arra, hogy elkerüljük azokat a gyakorlatokat, amelyek eredményeként konkrétan lehetetlenné válna a menedékjog iránt kérelem benyújtására vonatkozó jog érvényesítése. Következésképpen az RB arra kéri a Frontexet, hogy az EU külső határainak védelme területén rábízott feladatai gyakorlása során fordítson nagyobb figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartására. Úgy véli, hogy az első lépést ebbe az irányba megtették a Frontex alapító rendeletének közelmúltbeli módosításával, amely az alapvető jogok területére vonatkozó stratégia kidolgozására kötelezi a szervezetet, létrehoz egy konzultatív fórumot és az alapvető jogok felelősének a posztját (8). E téren elismeri azt a potenciális szerepet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) játszhat, amely már vizsgálta az emberi jogok helyzetét az EU külső határain (9). Az RB vizsgálatai kiterjesztésére bátorítja e területen, valamint arra, hogy tanácsokkal lássa el és szakismeretével segítse a Frontexet és az EMTH-t;

36.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EMTH operatív kapacitásait, hogy az hatékonyabban segíthesse a helyi és regionális önkormányzatokat azonnali támogatással, szakértelmével és technikai szaktudásával, illetve sürgeti a helyi és regionális önkormányzatok szorosabb bevonását az EMTH konzultatív fórumába; üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy 2013-ban értékelni fogja az EMTH tevékenységének hatását, és jelzi, hogy szívesen részt venne ebben a folyamatban;

37.

úgy ítéli meg, hogy az oktatás az EMTH részéről történő konkrét együttműködés specifikus intézkedéseként kiemelkedő szerepet tölt be, és hangsúlyozza, hogy az európai menekültügyi program véglegesítése és teljes végrehajtása nagyobb harmonizációs lehetőséget nyújthat. Ennek szellemében az RB olyan képzési programok kidolgozását javasolja az EMTH-nak, amelyek hasznosak a helyi és regionális adminisztráció köztisztviselői számára, mivel azok részt vesznek a nemzetközi védelmet kérelmezők fogadásában;

Gazdasági és pénzügyi szolidaritás

38.

elismeri, hogy az EU az utóbbi években számos hasznos eszközt dolgozott ki, köztük elsősorban az Európai Menekültügyi Alapot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az európai menekültügyi politika jobb végrehajtását;

39.

pozitívnak tartja a menekültügyet és a migrációt szolgáló európai finanszírozási mechanizmusok felépítésének javasolt egyszerűsítését a menekültügyi és migrációs alap létrehozására vonatkozó javaslat révén. Az alap számára a 2014–2020 közötti időszakban a migrációs hullámok integrált kezelésének biztosításához mintegy 3,87 milliárd euró áll majd rendelkezésre, valamint hatásköre alá tartoznak majd a közös menekültügyi és migrációs politika különböző területei is. Az RB reméli, hogy ezzel a fejlődéssel párhuzamosan az eljárások racionalizálására is sor kerül;

40.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy elegendő forrást biztosítsunk a szolidaritás megerősítését szolgáló intézkedésekre, amelyek szükség esetén támogathatnák a menekültügyi rendszerek alapfeltételeinek javítására tett erőfeszítéseket, konkrét segítséget nyújthatnának a különleges nyomás alá kerülő tagállamoknak és régióknak, vagy az áthelyezési és a letelepítési programok végrehajtásához;

41.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a menekültügyre és a nemzetközi védelemre elkülönített eszközök megfeleljenek az EU nemzetközi vállalásai szintjének, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat legyen egyrészt a biztonsági és határvédelmi kiadások, másrészt pedig olyan fellépési területekre szánt kiadások között, mint például a menedékkérők fogadási feltételei, melyek olyan cselekvési területek, amelyekhez a helyi és regionális önkormányzatok jelentős hozzáadott értékkel tudnak hozzájárulni;

42.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket az alapok működését megalapozó partnerségi elv teljes mértékű végrehajtására oly módon, hogy garantálják valamennyi helyi és regionális szinten érintett szereplő részvételét a finanszírozási prioritások meghatározásában, valamint az elindított kezdeményezések értékelésében. Ennek során azt a végrehajtási keretet kell követni, amely a Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezet (COM(2011) 752 final) IV. fejezetében szerepel;

43.

következésképpen felkéri a tagállamokat, hogy mindannyian gondoskodjanak helyi és regionális önkormányzataik képviselőinek részvételéről az alapok éves pénzügyi prioritásainak megállapításáról szóló politikai tárgyalások folyamatában (10).

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011. január 21-én az M.S.S. kontra Belgium és Görögország ügyben hozott ítélete, és az Európai Unió Bíróságának 2011. december 21-i ítélete az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában az N.S. kontra az Egyesült Királyság belügyminisztere (Secretary of State for the Home Department) és mások egyesített ügyben (C-411/10 és C-493/10).

(2)  3151. Bel- és Igazságügyi Tanács, Brüsszel, 2012. március 8.

(3)  COM(2008) 820 final.

(4)  CdR 90/2009, „A jövőbeli Közös Európai Menekültügyi Rendszer II”.

(5)  „Study on the feasibility of establishing a mechanism for the relocation of beneficiaries of international protection”(A nemzetközi védelmet élvezők áthelyezési mechanizmusának létrehozásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány), 27. pont, JLS/2009/ERFX/PR/1005 – 70092056. (http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/asylum/docs/final_report_relocation_of_refugees.pdf).

(6)  A vegyes összetételű migránscsoportok kihívása, a védelemhez való hozzáférés és a felelősségek megosztása az EU-ban – Az UNHCR nem hivatalos dokumentuma, 28. cikk, http://www.unhcr.org/4a44dd756.html.

(7)  HL L 132., 2001.5.19.

(8)  1168/2011/EU rendelet, 2011. november 22., 1. és köv. oldalak.

(9)  Jelentés – Coping with a fundamental rights emergency – The situation of persons crossing the Greek land border in an irregular manner (Az emberi jogokhoz kapcsolódó sürgős kérdés kezelése – a görög szárazföldi határt szabálytalan módon átlépő személyek helyzete).

(10)  A Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapítására vonatkozó rendeletjavaslat 13. cikke, COM(2011) 752 final.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/18


A Régiók Bizottsága véleménye – A jövő városai: környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városok

2012/C 277/04

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

támogatja a fenntartható városfejlesztés holisztikus stratégiáira irányuló kérést, a horizontális és vertikális együttműködést egy részvételen alapuló irányítási rendszerben, amely figyelembe veszi a városok sokféleségét és tekintettel van a társadalmi innovációk és az előretekintő tervezés jelentőségére,

hangsúlyozza, hogy a társadalmunkban tapasztalható növekvő gazdasági és társadalmi elkülönülést kezelni kell a mindenki számára elérhető és kora gyermekkorban kezdődő oktatásba való beruházásokkal, inkluzív munkaerőpiacokkal, egész életen át tartó tanulással, aktív integrációs politikával és olyan bérekkel, amelyek igazságosak, megfelelnek a szükségleteknek és egyenlőek a férfiak és a nők számára,

felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell a társadalom számára alapvető szükségletek – azaz a lakhatáshoz való hozzáférés, a bölcsődei és óvodai ellátás, a gyermekek számára biztonságos szórakozást és fejlődést lehetővé tevő terek – kielégítését, és a családalapításra vagy annak bővítésére vállalkozó polgárok előtt álló akadályok megszüntetését,

hangsúlyozza az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat, valamint annak szükségességét, hogy energia-visszanyerési folyamatok segítségével és az energiahatékonyság növelésével, illetve összekapcsolt rendszerek, nyílt terek és zöld területek kiépítése, új építési formák, valamint erőforrás-semleges, egészséges és biztonságos mobilitási módok révén csökkentsük az energiafelhasználást,

utal a kultúra és a kreativitás jelentőségére nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából, hanem főként az életminőség, a megélt demokrácia, a béke és az értékek kölcsönös elismerése megvalósulásához,

hangsúlyozza a politikaalkotás részvételi elemeinek alapvető jelentőségét,

szükségesnek tartja az európai intézmények sokrétű erőfeszítéseit a városok támogatása érdekében, és a következő támogatási időszakra egyértelmű jelzést kér arra, hogy a városok támogatásban részesülnek egy erős városi dimenzió, az eszközfelhasználás rugalmassága és a helyi szintnek a kohéziós politika megvalósításában betöltött központi szerepe révén,

üdvözli a strukturális politika fenntartható finanszírozási eszközeinek továbbfejlesztését, amelyek kreatív és stabil támogatási mechanizmusokat jelentenek.

Előadó

Hella DUNGER-LÖPER (DE/PES), Berlin tartomány szövetségi és európai ügyekért felelős képviselője

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Háttér és indoklás

1.

méltányolja a dán tanácsi elnökség felkérését ennek a véleménynek a kidolgozására, valamint a dán elnökség aktív részvételét a városok és régiók ötödik, 2012. március 22–23-án Koppenhágában tartott csúcstalálkozójának szervezésében, melynek témája „Európa városainak szerkezete a 21. században” volt, elismerve a városok és régiók hozzájárulását az európai integrációhoz és központi szerepüket az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében;

2.

érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság „A jövő városai – Kihívások, víziók, lépések a jövő felé” című jelentését (2011. október), és egyetért az abban szereplő, a jövő városairól festett képpel, mely szerint a jövő városa „fejlett társadalom erős társadalmi kohézióval, társadalmilag kiegyensúlyozott lakhatási körülményekkel, valamint mindenki számára elérhető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal; teret ad a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek; az ökológiai vagy környezeti rehabilitáció helyszíne; vonzó település, amely a gazdasági növekedés motorja”;

3.

osztja „A jövő városai” jelentésben megfogalmazott, a városok jövője iránti aggodalmat a demográfiai változásokban, a növekedés visszaesésében, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés lazulásában rejlő veszélyekre tekintettel. További fenyegetést jelentenek a növekvő jövedelmi különbségek, a fokozódó társadalmi polarizálódás és szegregáció, valamint a társadalom peremére szorulók számának növekedése, a városok szétterjedése és a városi ökoszisztémákra nehezedő egyre nagyobb nyomás;

4.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió összességében csak akkor tudja elérni az Európa 2020 stratégia céljait, ha a városok a társadalmi és gazdasági innováció helyszíneként teljes mértékben hozzá tudnak járulni az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedéshez és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz;

5.

ezért üdvözli „A jövő városai” című jelentés ajánlásait, amelyek szerint a városokat a következők révén kell erősíteni: a fenntartható helyi struktúrák támogatása az ellenálló és befogadó gazdaság érdekében, a társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségek kihasználása, küzdelem a társadalmi elkülönülés és a szegénység ellen jobb minőségű lakókörülmények biztosításával, holisztikus megközelítésű környezet- és energiapolitikai stratégiák, vonzó közterületek létrehozása és megőrzése, a fenntartható, inkluzív és egészséges közlekedési rendszerek támogatása és a kiegyensúlyozott területfejlesztés elősegítése;

6.

támogatja a fenntartható városfejlesztés holisztikus stratégiáira irányuló kérést, a horizontális és vertikális együttműködést egy, az irányítási szinteken és szakpolitikákon átnyúló, részvételen alapuló irányítási rendszerben, amely figyelembe veszi a városok sokféleségét és tekintettel van a társadalmi innovációk és az előretekintő tervezés jelentőségére;

7.

utal a Régiók Bizottsága 2012. március 23-i„koppenhágai nyilatkozatára”, az abban megfogalmazott kiállásra a zöldebb, inkluzívabb és gazdaságilag versenyképesebb városok mellett és az ehhez kapcsolódóan az uniós intézményekkel szemben megfogalmazott elvárásokra, amelyek az alábbiak: az Európa 2020 stratégia gyökerezzen a helyi szintben, biztosítsanak elegendő pénzügyi eszközöket az átfogó várospolitikához, tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az európai városok közötti területi együttműködésnek, erősítsék meg a városok és régiók szerepét az európai politika alakításában, tegyenek további erőfeszítéseket a decentralizáció érdekében az EU-tagállamokban, valamint biztosítsanak nagyobb pénzügyi mozgásteret a városok és régiók számára;

8.

emlékeztet „A városrehabilitáció szerepe az európai városfejlesztésben” című, 2010. június 10-i véleményére és az abban megfogalmazott kérésre, hogy az Európai Unió valamennyi szakpolitikájában erősítsék meg a városi dimenziót;

Megállapítások

9.

emlékeztet arra, hogy a városok mindig leképezik a társadalmi viszonyokat. A jövő városainak képét és életminőségét a valamennyi politikai és gazdasági felelősségi szinten meghozott gazdasági és társadalmi döntések, valamint fejlemények határozzák meg;

10.

megállapítja, hogy a városoknak az Európai Unió szempontjából betöltött jelentősége messze túlmutat a gazdasági és demográfiai tényezőkön. A szép, intelligens, energia- és forráshatékony, zöld és inkluzív városok társadalmunk harmonikus és szolidáris együttélésének alapját jelentik;

11.

kijelenti, hogy a városok társadalmi és gazdasági kapcsolatok révén szorosan és elválaszthatatlanul összefonódnak környezetükkel, és ezért fontos szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott területi fejlődésben;

12.

ebben az összefüggésben megállapítja, hogy a város és vidék közötti eddigi kategorikus különbségtétel a jövőbeli feladatokhoz már nem megfelelő, és ehelyett a különböző funkciójú, egymással összefonódó területek kölcsönhatásából kell kiindulni;

13.

hangsúlyozza, hogy a várostípusok globális összehasonlításában az európai városokat demokratikus önrendelkezés, erős civil társadalom, társadalmi integráció, a köz- és magánszféra működő kölcsönhatása, a szabadság és az emancipáció ígérete és jól kialakult városépítési kultúra jellemzi;

14.

úgy látja, hogy az ipar leépülése és a globalizáció révén a társadalmi és gazdasági integráció fontos alapjai tűntek el. Mind a gazdagabb, mind a szegényebb területeken új stratégiákat keresnek a társadalmi kohézió erősítéséhez, amelyek azonban mindeddig alig tudták korlátozni az egyes társadalmi rétegek térbeli szegregációjának folyamatát. Sőt, mindezen erőfeszítések ellenére sok helyen még nőtt is a társadalmi elkülönülés és szegregáció, amelyek továbbra is jelentős nehézséget jelentenek a városi együttélés szempontjából;

15.

utal arra, hogy a társadalmunkban tapasztalható növekvő gazdasági és társadalmi elkülönülést sürgősen kezelni kell a mindenki számára elérhető és kora gyermekkorban kezdődő oktatásba való beruházásokkal, inkluzív munkaerőpiacokkal, egész életen át tartó tanulással, aktív integrációs politikával és olyan bérekkel, amelyek igazságosak, megfelelnek a szükségleteknek és egyenlőek a férfiak és a nők számára. Rámutat arra, hogy a gazdasági fejlődés és a több városi munkahely teremtése ebből a szempontból létfontosságú;

16.

aggodalommal látja, hogy ezek a problémák egyes nagyvárosokban tovább erősödtek és erőszakos tiltakozásokig fajultak, amelyek számos polgár politikai intézményekbe vetett bizalmának elveszítését is kifejezésre juttatják;

17.

utal a demográfiai változásoknak és a társadalom elöregedésének a helyi következményeire, mivel a társadalom idősödése új követelményeket állít a szociális infrastruktúra és a közterületek elé. Az idősek növekvő szegénysége miatt olyan, fenntartható társadalombiztosítási rendszerek és szolgáltatások iránt merülnek fel igények, amelyek a polgárok számára hozzáférhetőek, tekintettel vannak a kulturális sajátosságokra és megfizethetők;

18.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy Európa a fiatalok jelenlegi, drámai méreteket öltő munkanélküliségétől függetlenül az elkövetkező évtizedekben rá lesz utalva a fiatalok bevándorlására ahhoz, hogy biztosítani lehessen a gazdasági növekedést és enyhíteni lehessen az idősödésnek a társadalmi és egészségügyi rendszerekre gyakorolt következményeit. A nyitott és vonzó városok a bevándorlás egyik előfeltételét jelentik. A bevándorlók és az etnikai kisebbségek azonban a városokban még gyakran szembesülnek jelentős hátrányokkal az oktatáshoz, munkához, lakhatáshoz és orvosi ellátáshoz való hozzáférés terén. A hatékony helyi integrációs stratégiák ezért az előretekintő migrációs politika szükséges elemét jelentik;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell a társadalom számára alapvető szükségletek – azaz a lakhatáshoz való hozzáférés, a bölcsődei és óvodai ellátás, a gyermekek számára biztonságos szórakozást és fejlődést lehetővé tevő terek – kielégítését, és a családalapításra vagy annak bővítésére vállalkozó polgárok előtt álló akadályok megszüntetését. Ezért minden olyan intézkedést támogatni kell, amely a pozitív népességnövekedést szolgálja;

20.

hangsúlyozza az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat, valamint annak szükségességét, hogy energia-visszanyerési folyamatok segítségével és az energiahatékonyság növelésével, illetve összekapcsolt rendszerek, nyílt terek és zöld területek kiépítése, új építési formák, valamint erőforrás-semleges, egészséges és biztonságos mobilitási módok révén csökkentsük az energiafelhasználást;

21.

utal a kultúra és a kreativitás jelentőségére nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából, hanem főként az életminőség, a megélt demokrácia, a béke és az értékek kölcsönös elismerése megvalósulásához. A városi kultúra magában foglalja a városi építési kultúra megőrzését, az igényesen kialakított, mindenki számára hozzáférhető közterületeket, valamint a helyi és regionális adottságok figyelembevételét is;

22.

hangsúlyozza a politikaalkotás részvételi elemeinek alapvető jelentőségét a polgárok bizalmának és közreműködésének elnyerésében és a társadalmi kohézió erősítésében. A polgároknak ez a részvétele csak akkor lehetséges, ha a városok vezetése teljesen nyitott és átlátható alapokra helyezi döntéshozatalát és politikaalkotását;

23.

szükségesnek tartja az európai intézmények sokrétű erőfeszítéseit a városok támogatási programokkal és kezdeményezésekkel való támogatása érdekében, mivel a települések megfelelő saját pénzügyi források hiányában ezekre az eszközökre vannak utalva;

24.

aggodalommal látja, hogy a Lipcsei Chartában szereplő szándéknyilatkozatok és a chartához kapcsolódó politikai folyamatok ellenére a tagállamok várospolitikai szerepvállalása az elmúlt években inkább csökkent, mint erősödött. Ez abból látszik, hogy mindeddig nem igazán sikerült prioritásként kezelni a várospolitikai kérdéseket az ezzel kapcsolatos politikaterületeken: a foglalkoztatás, a környezetvédelem, az oktatás és a tudomány, valamint a lakhatás terén. Ez a probléma a várospolitikai támogatási programok csökkentett költségvetésében is megmutatkozik. Emiatt mielőbb olyan uniós szintű költségvetési forrásokat kellene feltárni és elérhetővé tenni, amelyek lehetővé teszik, hogy a városok rugalmasan reagálhassanak ezekre a különböző problémás helyzetekre;

25.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a települések forrásokkal való ellátottsága a legtöbb tagállamban katasztrofális, és hogy ez – tekintettel a tagállamok költségvetés-politikai prioritásaira – irányváltás nélkül nem fog javulni;

26.

úgy látja, hogy az akut társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyeket tekintve az eddigi erőfeszítések semmiképpen sem elegendőek az európai városok olyan, fenntartható kialakításához, hogy azok a társadalmi innovációk versenyképes, szép, intelligens, energia- és forráshatékony, zöld és inkluzív helyszíneiként teljes mértékben hozzájárulhassanak az Európai Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítéséhez és az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

Politikai követelmények

általánosságban

27.

a társadalmi kihívásokat tekintve úgy véli, hogy az erős, demokratikus önrendelkezéssel bíró városok iránti, minden politikai felelősségi szinten átnyúló igény az európai társadalom alapja. Egy erős, reagálni és cselekedni képes helyi demokrácia valamennyi szinten döntően hozzájárulhat a képviseleti demokrácia intézményeibe vetett bizalom visszanyeréséhez;

28.

megismétli igényét a társadalmi fejlődés olyan szemléletmódja iránt, amely túlmutat a bruttó hazai termék (GDP) mértékegységén, komolyan veszi a polgárok aggályait és igényeit, és nagyobb mértékben bevonja őket a programok és intézkedések tervezésébe;

29.

elvárja, hogy a választott képviselők valamennyi politikai szinten öntudatos és bátor vezető szerepet töltsenek be a békés és szolidáris együttélés érdekében. Csak békében és megélt, határokon átnyúló szolidaritással lehetséges az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés. Ebbe beletartozik a bevándorlók aktív és pozitív fogadásának kultúrája is, beleértve az interkulturális készségek fejlesztését is a közigazgatásban és a közintézményekben. Ide tartozik a menekültek és a származásuk, hitük, szexuális orientációjuk, bizonyos társadalmi csoporthoz tartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt üldözött és hátrányos megkülönböztetést elszenvedő emberek védelme melletti világos és egyértelmű kiállás is;

30.

hangsúlyozza az integrált helyi stratégiák jelentőségét az összehangolt, hatékony eszközfelhasználás szempontjából, és valamennyi érintett szakpolitika bevonását és részvételét követeli. A valamennyi politikai szint és terület közötti konstruktív és természetes együttműködés fontos ahhoz, hogy a polgároknak megmutassuk, hogy az intézmények felelősségteljesen reagálnak a beléjük vetett bizalomra és elkötelezettek a helyi igények mellett;

31.

valamennyi szint döntéshozóit arra szólítja fel, hogy álljanak ki az egészséges és fenntartható városi és városközi mobilitásért. Ösztönözni kellene a tömegközlekedés használatát, oly módon, hogy az a teljes lakosság számára igénybe vehető legyen. Továbbra is arra kéri a döntéshozókat, hogy a városokat az európai város hagyományos modelljének szellemében fejlesszék tovább, integrálva a különböző közlekedési módokat, illetve gondoskodva a megfelelő sűrűségről és (várostervezési és építészeti) minőségről;

32.

támogatja a városfejlesztésről, annak műszaki és társadalmi, gazdasági és ökológiai vetületéről szóló tudás növelése érdekében tett új erőfeszítéseket. Ebbe kifejezetten beletartozik a virtuális térnek a városokban és régiókban való élet és munka szempontjából betöltött jelentősége is;

33.

hangsúlyozza, hogy a városok közötti partnerségek, az európai városhálózatok (például az Eurocities), valamint az URBACT, INTERREG és EGTC keretében megvalósított, települések közötti, határokon átnyúló együttműködést célzó projektek igen jelentősek a városfejlesztési politikák szakismereteinek és megközelítésmódjainak javításához, és hangsúlyozza, hogy ezt a tudásmegosztást a politikai döntéshozatal számára is gyümölcsözővé kell tenni, különösen a strukturális alapok, de más érintett politikaterületek, például az általános érdekű szolgáltatások, a közlekedés és a környezetvédelem területén is;

az Európai Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel szemben

34.

a városok és régiók magától értetődő bevonását kéri az Európai Unió többszintű struktúrájába valamennyi olyan politikaterületen, ahol uniós szinten a szubnacionális közigazgatások cselekvőképességét érintő döntéseket hoznak;

35.

arra szólítja fel az európai intézményeket, hogy határozottan foglaljanak állást a városok erősítése mellett, amely az EU következő költségvetésében a prioritások meghatározásában mutatkozik meg;

36.

hangsúlyozza az olyan strukturális támogatási politika iránti kérését, amely a települések számára továbbra is elegendő mozgásteret hagy ahhoz, hogy olyan, a helyi szintű prioritásoknak megfelelően kialakított, beruházási és szociális tervekből álló, több finanszírozási alapra kiterjedő, integrált megközelítést valósítsanak meg, amely megfelel a helyi igényeknek. Ahhoz, hogy a strukturális politika települések általi végrehajtása ténylegesen lehetséges legyen, csökkenteni kell az adminisztratív és ellenőrzési terheket;

37.

hangsúlyozza a kohéziós politika jelentőségét a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítésének központi eszközeként, és a következő támogatási időszakra egyértelmű jelzést kér arra, hogy a városok támogatásban részesülnek egy erős városi dimenzió, az eszközfelhasználás rugalmassága és a helyi szintnek a megvalósításban betöltött központi szerepe révén. A városok társadalmi, gazdasági és területi kohézió szempontjából betöltött központi szerepét tekintve a támogatásnak egyértelműen meg kell haladnia az eddig javasolt 5 %-os minimális arányt;

38.

hangsúlyozza a Régiók Bizottságának az ERFA-ról szóló európai bizottsági javaslatról kidolgozott véleményében szereplő kéréseket, különösen a bizonyos területfajták előnyben vagy hátrányban részesítése nélküli rugalmas eszközfelhasználás lehetőségét illetően, hogy a vidéki és városközeli területek ne legyenek kizárva az ERFA előnyeiből. Az ERFA-eszközök különböző területfajtákra való térbeli összpontosításáról a partnerségben megvalósítandó programozási folyamat keretében kell dönteni, és nem szabad azt előre meghatározni. Az általános rendelet 99. cikkében meghatározott „integrált területi beruházás” eszköz keretében lehetőségként kellene előirányozni a feladatok városokra való átruházását, nem pedig kötelezően bevezetni;

39.

üdvözli a strukturális politika fenntartható finanszírozási eszközeinek továbbfejlesztését, amelyek az állami támogatásokon túl kreatív és stabil támogatási mechanizmusokat jelentenek;

40.

erős szerepet kér a városoknak és régióknak az EU migrációs és integrációs politikájának továbbfejlesztésében, figyelembe véve a helyi szint integrációban betöltött központi szerepét;

a tagállamokkal szemben

41.

felszólítja a tagállamokat, hogy élesszék újra várospolitikai erőfeszítéseiket, és vonják be ezekbe a kezdeményezésekbe a nem területi vonatkozású politikákat is. A fenntartható városfejlesztés támogató keretfeltételeket igényel, főként a foglalkozatás-, a szociál-, az oktatás- és a környezetpolitikában;

42.

kéri, hogy mélyítsék el a vitát arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség a városokban, illetve azokkal együttműködve. A városok és agglomerációk együttműködése nélkülözhetetlen a kohézió és a fenntartható fejlődés biztosításához.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


III Előkészítő jogi aktusok

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/23


A Régiók Bizottsága véleménye – Az Uniós belügyi pénzügyi eszközök

2012/C 277/05

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat;

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét.

Előadó

Samuel AZZOPARDI (MT/EPP) Victoria polgármestere (Gozo)

Referenciaszövegek

 

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése

COM(2011) 749 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

COM (2011) 750 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

COM(2011) 751 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

COM(2011) 752 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

COM(2011) 753 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános értékelés

1.

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat; (1)

2.

támogatja a meglévő eszközök két alapba történő egyesítés révén történő egyszerűsítését;

3.

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

4.

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

5.

kiemeli, hogy ez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben érvényesülő olyan, koherens eszközök kidolgozásával valósítható meg, amelyek az emberi jogok, a szolidaritás és a felelősség tiszteletben tartásán alapulnak, és különös figyelmet fordítanak a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre; (2)

6.

úgy gondolja, hogy egyensúlyt kell kialakítani a kiadások biztonsággal és a határokkal kapcsolatos részei, illetve az olyan területekkel kapcsolatos kiadások között, mint például a migránsok beilleszkedése vagy a menedékkérők fogadásának feltételei;

7.

támogatja egy olyan szükséglet alapú költségvetés létrehozását, amely elősegíti az uniós pénzügyi eszközök – különösen a strukturális alapok és a belügyekkel kapcsolatos pénzeszközök – közötti szinergiák kialakítását. Az uniós költségvetésnek elegendő forrásokat kell juttatnia a belügyek számára mind a strukturális alapok, mind a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli speciális eszközök segítségével;

8.

felhívja a figyelmet arra, hogy a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséből adódóan megszűnik a más uniós és közösségi eszközök egymást kiegészítő felhasználásának lehetősége, ami jelentősen korlátozza a pénzeszközök felhasználásának kívánt rugalmasságát, illetve veszélybe sodorja azoknak a belső biztonságra irányuló, határokon átnyúló regionális projekteknek az automatikus továbbfejlesztését, amelyeket eddig az ERFA keretében a 3. célhoz kapcsolódó támogatásból finanszíroztak. Ezért amellett szól, hogy őrizzék meg a közösségi eszközök egymást kiegészítő jellegét;

9.

rámutat arra, hogy a költségvetés és a pénzügyi eszközök működése terén bizonyos mértékű rugalmasságra van szükség, lehetővé téve egy valódi félidős felülvizsgálat elvégzését a meghatározott politikai prioritásoknak megfelelően, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az említett rugalmasságot úgy kell kialakítani, hogy összhangban legyen a méltányos forráselosztással;

10.

örvendetesnek tart egy olyan bevándorlási politikát, amely már a származási országokban kezdetét veszi, valamint az európai munkaerő-piaci elvárásokat és a demográfiai változásokat is figyelembe veszi, aminek következtében olyan rendszer jön létre, amely valamennyi fél – többek között az uniós pénzátutalásokból oly gyakran részesülő származási országok – számára előnyös; (3)

11.

kiemeli, hogy a tagállamok közötti, az Unió külső határainak igazgatása terén megvalósuló hatékonyabb koordináció eléréséhez, valamint a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításához uniós szinten szilárd együttműködésre van szükség;

12.

hangsúlyozza, hogy a költségvetés felhasználása terén átláthatóságra van szükség, azaz olyan javaslatokra, projektekre és eredményekre, amelyek az átlagos polgárok számára is láthatóak, könnyen hozzáférhetőek és érthetőek;

Az alapok programozásáról és kezeléséről

13.

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

14.

kiemeli, hogy az alapok hatékony felhasználásához független ellenőrzésre és értékelésre, a végrehajtó szervezetek részéről pedig határozott irányításra van szükség. Ez ösztönözheti az intézményi teljesítmény javítását. Részvételi alapon, az érdekelt felek bevonásával minőségi és mennyiségi mutatókat kell kiválasztani. A Régiók Bizottsága rámutat arra, hogy bizonyos minőségi mutatók eredményesek és költséghatékonyak lehetnek. Az RB ezenkívül felszólít arra, hogy az Európai Bizottság és a Parlament gyakoroljon megerősített felügyeletet az Alapok felett azért, hogy elősegítsék az ellenőrzés és az értékelés függetlenségének megteremtését;

A finanszírozáshoz való hozzáférés

15.

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét;

Forráselosztás

16.

rámutat arra, hogy az egyszerűsítés és a rugalmasság pozitív hozadéka mellett a javasolt reformok bizonytalanságot is előidéznek a források különböző ágazatok és tematikus ügyek közötti elosztása tekintetében. Ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a pénzeszközöket a szükségletek alapján, jogokon alapuló módszert követő rangsorolással együtt végzett alapos szükségletelemzés segítségével kell elosztani. Ez a hatékony rangsorolás érdekében bevezetett mechanizmusok és biztosítékok révén valósítható meg, beleértve a helyi és regionális önkormányzatoknak és más érdekelteknek a nemzeti stratégiák kidolgozásában vállalt részvételét;

17.

kiemeli, hogy a pénzeszközöket igazságosan, az intézményi kapacitásnak és a projektjavaslatoknak megfelelően kell elosztani ahelyett, hogy a pénzeszközöket csupán néhány kedvezményezettnek juttatják;

18.

amennyiben a pénzeszközök nem elegendőek, úgy gondolja, hogy az emberek alapvető jogainak és szabadságainak védelmére szolgáló pénzeszközöket kell előnyben részesíteni, beleértve az alapvető életszínvonallal, a nemekhez fűződő kérdésekkel és a menedékjoggal kapcsolatosakat, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges kapacitásépítésére irányuló forrásokat;

Az érdekeltek részvételére vonatkozó kötelezettség

19.

hangsúlyozza a részvételi alapú megközelítés tényleges eredmények elérésében játszott fontosságát, és támogatja azokat a javaslatokat, amelyek értelmében a tagállamok kötelesek valamennyi érintett hatósággal és érdekelttel – beleértve a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket – partnerségeket kialakítani a nemzeti programok kidolgozásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez;

20.

arra ösztönöz ennélfogva, hogy az érdekeltek közötti partnerséget erősítsék meg és tegyék kötelezővé. Rámutat arra, hogy jelenleg az általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezetben (4) szereplő alapelv valószínűleg nem biztosítja, hogy a részvétel kellő mértékben kötelező legyen. Jóllehet a koordinációs mechanizmusok kötelezőek, más területeken nagy a választási lehetőség abban a tekintetben, hogy valóban sor kerül-e jelentős partnerség kialakítására;

21.

emlékeztet arra, hogy adott esetben nem megfelelő, hogy a pénzeszközök által támogatott valamennyi intézkedéshez egyetlen felelős hatóságot jelölnek ki annak ellenére, hogy ez egyszerűsítéssel járhat. A határozatok pártatlanságának biztosításához átláthatóságra, valamint fékekre és ellensúlyokra van szükség. Aggasztja, hogy előfordulhatnak olyan jogi kérdések, amelyek a megbízott hatóság számára nem teszik lehetővé, hogy a nemzeti felelős hatóság felügyelete mellett végezze munkáját, és ennélfogva azt javasolja, hogy a rendeletek legyenek elég rugalmasak ahhoz, hogy az Unión belül alkalmazott valamennyi nemzeti szabályt figyelembe vegyék; továbbá nem kényszeríthetik a tagállamokat alkotmányos struktúrájuk megváltoztatására, ha a célkitűzések partnerségi megközelítés keretében ugyanúgy megvalósíthatók;

Közös európai menekültügyi rendszer

22.

üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében tett lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e rendszernek a hatékonyabb rendszerekkel és struktúrákkal rendelkezők normáinak megvalósítására kell irányulnia, és a kevésbé szilárd rendszerekkel bírókhoz igazodva nem idézhet elő általános minőségcsökkenést;

23.

szeretné, ha egyértelműbb lenne, hogy az EMTH csak a számára közvetlenül juttatott pénzeszközöket fogja-e felhasználni, vagy a belügyi alapokhoz is hozzáférhet;

A nemzetközi védelemben részesülő személyek és a harmadik országbeli állampolgárok befogadása és beilleszkedése

24.

helyesli annak elismerését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a befogadási és menekültügyi rendszerekben és a harmadik országbeli állampolgárok és legális migránsok beilleszkedésében egyaránt fontos szerepet játszanak;

25.

dicséri azt az elképzelést, hogy a figyelem középpontjába a leginkább kiszolgáltatottakat, többek között az emberkereskedelem áldozatait állítják;

26.

kiemeli, hogy a befogadásnak a hosszú távú, tartós intézkedésekre kell helyeznie a hangsúlyt, szem előtt tartva, hogy a befogadás kétirányú folyamat, amelynek során az intézkedések a befogadó és a migráns közösségekre irányulhatnak;

27.

javasolja, hogy a belügyi alapok támogassák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedéseket is, elismerve az integráció 2. európai programjában foglalt, a többszintű kormányzásra vonatkozó megközelítést; (5)

28.

rámutat arra, hogy az EJEB és az emberjogi hatóságok alaposan megvizsgálták az Unió szomszédságában alkalmazott, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos gyakorlatokat, és hangsúlyozza, hogy az őrizetbe vételhez kapcsolódó projektek finanszírozásának biztosítania kell, hogy az őrizetbe vétel összhangban legyen az uniós joggal és az EJEB határozataival;

29.

hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokban nemzetközi védelemben részesülő családtagok számára lehetővé kell tenni, hogy együtt éljenek és ugyanazon tagállamban részesüljenek nemzetközi védelemben;

Felelősségmegosztás és Unión belüli áthelyezés

30.

hangsúlyozza, hogy a menekültügy és a migráció tekintetében az európai határ menti régióknak megfelelőbb támogatásban kell részesülniük, különösen rendkívüli nehézségek idején; (6)

31.

hangsúlyozza, hogy az áthelyezésre vonatkozó kritériumoknak és mechanizmusoknak megkülönböztetésmentesnek kell lenniük és a leginkább kiszolgáltatottakra kell helyezniük a hangsúlyt, ugyanakkor szem előtt tartva az uniós munkaerő-piaci szempontokat, főleg azok esetében, akik kevés munkaerő-piaci lehetőséget kínáló területen ragadtak. E kritériumok és mechanizmusok nem juttathatják előnyhöz a magasan képzetteket és azokat, akik már beilleszkedtek a befogadó társadalomba;

32.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy részt vegyenek ilyen mechanizmusok létrehozásában; (7)

33.

véleménye szerint a terheket hordozó országok támogatásával kapcsolatban kialakult szolidaritást az emberi jogok és az uniós befogadási szabályok tiszteletben tartásától kell függővé kell tenni, ezáltal is ösztönözve a helyzet javítását;

Az uniós letelepítési program

34.

örvendetesnek tartja egy uniós letelepítési program létrehozását, és egy, az EMTH, az UNHCR és nem kormányzati szervezetek által közösen kidolgozandó egyértelmű keret létrehozására ösztönöz a világ más részein bevált gyakorlatok figyelembevételével. Az Uniónak jó példával kell elöl járnia, arra törekedve, hogy meghatározza, kik azok, akikről a nemzetközi közösség leginkább megfeledkezett, és védelmet nyújtson számukra;

35.

kiemeli, hogy a tagállamok által a letelepítéshez felajánlott helyek számának növeléséhez ösztönzőkre és az előnyökre vonatkozó információkra van szükség;

36.

hangsúlyozza, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a harmadik országbeli letelepítés és az Unión belüli áthelyezés között, valamint a két programhoz tartozó személyek száma tekintetében;

Támogatott önkéntes visszatérés

37.

újólag megerősíti, hogy a programoknak elvileg teljesen önkéntes alapon, valamint a fejlesztési együttműködés céljaival összhangban kell működniük, aminek eredményeként megvalósulhat az érintettek hosszú távú társadalmi integrációja. (8) A visszatérésnek megvalósíthatónak kell lennie és biztosítania kell, hogy ne kerüljön sor új migrációs projekt megkezdésére. (9) Ez a szakosodott nemzetközi szervezetekkel, például az IOM-mel való partnerség révén érhető el;

38.

rámutat arra, hogy a sikeres visszatérési stratégiák méréséhez a pusztán a hazatelepülők számát jelző mennyiségi mutatók nem elegendőek. A mutatót a hazatelepülőknek az esetek számához viszonyított száma alapján és a hosszú távú minőségi tényezők figyelembevételével kell megválasztani;

Belső biztonsági stratégia

39.

kiemeli az Európa belső biztonságának javítási folyamatában vállalt saját nélkülözhetetlen részvételét, valamint a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítésének szükségességét;

40.

hangsúlyozza, hogy a Belső Biztonsági Alap nem feledkezhet meg arról, hogy a további kutatások érdekében beruházásokra van szükség, meg kell valósítani az innovációkat és meg kell osztani a szakértelmet például a kiberbiztonság, az igazságügyi orvostan, a létfontosságú infrastruktúra védelme és a városi biztonság terén, az Európai Bizottságnak az egyre specifikusabb és összetettebb problémák kezelésének fokozódó igényével összhangban kell mindezt támogatnia;

41.

újólag megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok rendőrségi és biztonsági együttműködésben vállalt részvételének fontosságát, ami képzések, a bevált gyakorlatok és a megelőzésre szolgáló programok megosztása, a közös eszközök és IT-rendszerek fejlesztése, továbbá a hatékonyabb kommunikáció révén valósulhat meg;

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

42.

javasolja a helyi és regionális önkormányzatok meglévő hálózatainak megerősítését és valamennyi tagállamban való alkalmazását, szükség esetén újak létrehozását, hogy könnyebbé váljon a társadalmi integrációra, szakképzésre, valamint a helyi körzetekből és a környező területekről kiinduló erőszakos szélsőséges mozgalmakra vonatkozó szakmai ismeretek bevált gyakorlatának cseréje. Mindez támogathatná a nemrégiben létrehozott európai radikalizációellenes hálózat keretében végzett munkát;

43.

javasolja, hogy a Belső Biztonsági Alap keretében történő finanszírozás foglalja magában a tagállamokban tartott helyi szintű nyilvános konzultációt, és terjedjen ki azokra, aki a társadalomból kiszakítva érzik magukat. Ez segíthet a terrorizmussal, illetve a szélsőségességet tápláló motivációkkal kapcsolatos helyi tapasztalatok és koncepciók sokrétű megismerésében;

44.

kiemeli a banki és üzleti gyakorlatok fokozott ellenőrzésének fontosságát, hogy felismerjék és azonosítsák a terrorizmus és a szervezett bűnözés pénzmosásból, illetve a bűncselekmények jogszerű vállalkozásokkal való összekapcsolásából keletkező bevételeit;

45.

emlékeztet továbbá a bűncselekményekhez kapcsolódó eszközök elkobzásának fontosságára, ami a bűncselekmények minden formája elleni küzdelem kétségtelenül jelentős módja, és ezért örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság az elkobzásra vonatkozó uniós jogi keret megerősítése céljából jogszabályjavaslatot (10) terjesztett elő;

46.

rámutat arra, hogy jóllehet a köz- és magánszféra közötti partnerségnek lehetnek kedvező hatásai, a biztonság privatizációját el kell kerülni;

Határellenőrzés és mentés

47.

kiemeli, hogy a határellenőrzés számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani. (11) Ugyanakkor úgy véli, hogy az illegális migráció kezelésére való tekintettel bizonytalan, hogy a határellenőrzéssel kapcsolatos nagymértékű befektetés tényleg a legeredményesebb és leghatékonyabb módszer-e a tartós és érdemi változás előidézéséhez;

48.

kiemeli, hogy az alapvető jogok, többek között a nők és férfiak közötti különbségek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a határon történő intézkedések független ellenőrzését egy olyan szervezetnek kell ellátnia, mint például az UNHCR;

49.

hangsúlyozza, hogy az emberi élet minden más kérdésnél előrébbvaló, és az emberek megmentésének ösztönzése céljából a tagállamok közötti fokozottabb együttműködésre és a megmentettek iránti felelősség megosztására szólít fel. Úgy véli, hogy az automatikus felelősségmegosztással még több emberi életet lehetne megmenteni a tengereken;

Vészhelyzetekre való reagálás

50.

örvendetesnek tartja a vészhelyzetekre való reagálás gyorsaságának fokozására irányuló változtatásokat;

51.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság mihamarabb kötelezze el magát olyan, határokon átnyúló műveletek tervezése és kidolgozása mellett, amelyek a határ menti régiók aktív szerepvállalását feltételezik. Ez lehetővé tenné a régiók számára, hogy összegyűjtsék a polgári védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat, és szilárd műveleti alapot biztosítana egy európai készenléti erő létrehozásához;

52.

felszólítja az Európai Bizottságot arra, hogy a felügyelet színvonalának fenntartása és a határokon átnyúló koordináció elősegítése érdekében a sürgős helyzetekben vállalja magára a fokozott közvetlen irányítás szerepét;

53.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre gyors vészhelyzet-reagálási multidiszciplináris csoportokat, főleg ha a vészhelyzet magában foglalja például a menedékjoggal és emberi jogokkal kapcsolatos szakértelmet szükségessé tevő vegyes összetételű migránscsoportok áramlását;

54.

rámutat arra, hogy bizonyos vészhelyzetek tartósak lehetnek, és hogy a pénzeszközöket a vészhelyzet fennállásáig rendelkezésre kell bocsátani;

A migrációkezelés külső szempontjai

55.

örvendetesnek tartja egy koherensebb megközelítés alkalmazását a migrációkezelés belső és külső vonatkozásai, valamint a belső biztonság tekintetében, miközben rámutat arra, hogy a harmadik országokkal való együttműködésre és párbeszédre az illegális bevándorlás kezeléséhez és a legális migráció előtérbe helyezéséhez is szükség van;

56.

rámutat arra, hogy az alapvető kapcsolódási pontokat az említett országokkal való uniós együttműködéshez a harmadik országokhoz legközelebb álló és velük legszorosabb kapcsolatban lévő helyi és regionális önkormányzatok biztosíthatják, jelentősen hozzájárulva a származási és tranzitvárosok és régiók kapcsolatainak fejlesztéséhez és életszínvonalának javításához. (12) A bővítésben érintett és a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzataival való együttműködés (pl. munkacsoportok és konzultatív vegyes bizottságok, CORLEAP, ARLEM) révén a Régiók Bizottsága megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa az alapok célkitűzéseit az Unió határain túl;

57.

nem lát egyértelmű választóvonalat a fejlesztési és nem fejlesztési tevékenységek között a harmadik országok tekintetében, és a harmadik országokkal való szolidaritás és felelősségmegosztás szellemében megvalósuló összhangra és koordinációra hív fel a segélyekkel és fejlesztésfinanszírozással kapcsolatos projektek, illetve a belügyi projektek között;

58.

biztosítékokat kér annak megakadályozására, hogy a tagállamok saját nemzeti érdekeik érvényesítésére törekedjenek a belügyi alapok külső vonatkozásán keresztül, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek átláthatóságot biztosítanak a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú együttműködés terén.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2011) 750 final

Rendelet a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.

b)

a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával

Indokolás

Lásd az 5. pontot. A vegyes összetételű migránscsoportok áramlásával foglalkozóknak a menedékjoggal kapcsolatban szükségük van bizonyos szintű ismeretekre a menedékjog érvényesítése érdekében.

2.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdéshez az alábbi c) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 48. pontot.

3.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdés f) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)

a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése.

f)

a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése.

Indokolás

Lásd az 55. pontot.

4.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 47. pontot.

5.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi f) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 48. pontot.

6.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 47. és 48. pontot.

7.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi h) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd az 5. pontot.

8.   módosítás

9. cikk

A (2) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel többek között a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;

b)

a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel többek között a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;

Indokolás

Lásd az 5. pontot.

9.   módosítás

13. cikk

A (2) bekezdés g) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

g)

az EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

g)

az EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

Indokolás

Lásd a 3. és 55. pontot.

COM(2011) 751 final

Rendelet a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási országba való tényleges visszafogadásra;

c)

a tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási országba való tényleges visszafogadásra;

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma .

Indokolás

Lásd a 37. pontot.

2.   módosítás

5. cikk

A (1) bekezdés e) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

e)

a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése;

e)

a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése;

Indokolás

A civil társadalom szereplői gyakran hajtanak végre integrációs projekteket.

3.   módosítás

5. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 28. pontot.

4.   módosítás

6. cikk

A b) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan fellépések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportokban végzett felmérések, valamint mutatók és a teljesítményértékelés kidolgozása.

b)

a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan fellépések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportokban végzett felmérések, valamint mutatók és a teljesítményértékelés kidolgozása.

Indokolás

Lásd a 13. pontot.

5.   módosítás

7. cikk

Az alábbi h) pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 30. pontot.

6.   módosítás

8. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

információs csomagok és figyelemfelhívó kampányok, beleértve a felhasználóbarát kommunikációt, az információtechnológiát és a weboldalakat;

a)

információs csomagok figyelemfelhívó kampányok beleértve a felhasználóbarát kommunikációt, az információtechnológiát és a weboldalakat;

Indokolás

Lásd a 25. pontot.

7.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nem kormányzati szervezetek, helyi és/vagy regionális önkormányzatok által végrehajtott stratégia keretében kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

1.   A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nem kormányzati szervezetek, helyi és/vagy regionális önkormányzatok által végrehajtott stratégia keretében, kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

Indokolás

Lásd a 25. pontot.

8.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletelemzést, a mutatók javítását és az értékelést;

a)

ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése , beleértve a szükségletelemzést, a mutatók javítását és az értékelést;

Indokolás

Lásd a 18. és 23. pontot.

9.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi i) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

10.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi j) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

11.   módosítás

10. cikk

Az alábbi f) pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 46. és 54. pontot.

12.   módosítás

11. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a befogadás és az idegenrendészeti őrizet feltételeinek kialakítása és fejlesztése;

a)

az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a befogadás és az idegenrendészeti őrizet feltételeinek kialakítása és fejlesztése ;

Indokolás

Lásd a 27. pontot.

13.   módosítás

12. cikk

A b) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

támogatott önkéntes visszatérési intézkedések, beleértve az orvosi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

b)

támogatott önkéntes visszatérési intézkedések, beleértve az orvosi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

Indokolás

Lásd a 36. és 37. pontot.

14.   módosítás

13. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a tagállamok visszatérési szolgálatai közötti műveleti együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést is;

a)

a tagállamok visszatérési szolgálatai közötti műveleti együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést is;

Indokolás

Lásd a 36. pontot.

15.   módosítás

17. cikk

A (4) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.   A menekültek következő sérülékeny csoportjainak mindenképpen szerepelniük kell a közös uniós letelepítési prioritások között, és azoknak jogot kell biztosítaniuk a (2) bekezdésben szereplő átalányösszegre:

veszélyeztetett nők és gyermekek,

kísérő nélküli kiskorúak,

olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak a letelepítéssel biztosítható,

jogi vagy fizikai védelmi okokból vészhelyzeti letelepítésre vagy sürgős letelepítésre szoruló személyek.

4.   A menekültek következő sérülékeny csoportjainak mindenképpen szerepelniük kell a közös uniós letelepítési prioritások között, és azoknak jogot kell biztosítaniuk a (2) bekezdésben szereplő átalányösszegre:

veszélyeztetett nők és gyermekek,

kísérő nélküli kiskorúak,

olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak a letelepítéssel biztosítható,

jogi vagy fizikai védelmi okokból vészhelyzeti letelepítésre vagy sürgős letelepítésre szoruló személyek.

Indokolás

Lásd a 33. pontot. A pszichológiai ellátásra szoruló személyek előtérbe helyezése olyan bevált gyakorlat, amelyet az UNHCR és más szervezetek is alkalmaznak.

16.   módosítás

18. cikk

Az alábbi (5) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 32. pontot.

17.   módosítás

18. cikk

Az alábbi (6) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 30. pontot.

18.   módosítás

19. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt összeg juttatása érdekében 2017. május 31-ig a Bizottság értékeli a tagállamok igényeit menekültügyi és befogadási rendszereik, a 2014 és 2016 közötti időszakban a migrációs áramlásokkal kapcsolatos helyzetük, valamint a várható fejlemények tükrében.

1.   A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt összeg juttatása érdekében 2017. május 31-ig a Bizottság értékeli a tagállamok igényeit menekültügyi és befogadási rendszereik, a 2014 és 2016 közötti időszakban a migrációs áramlásokkal kapcsolatos helyzetük, valamint a várható fejlemények tükrében.

Indokolás

A migráció terén egyik napról a másikra változhat a helyzet, és a rendszernek elég rugalmasnak kell lennie a változások követéséhez.

19.   módosítás

22. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén.

1.   Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén .

Indokolás

Lásd az 53. pontot.

20.   módosítás

23. cikk

A (2) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

az Unió tanácsadó szerveként működni a migráció és a menekültügy területén, a tagállamok, a tudományos szféra, a civil társadalom, az „agytrösztök” és egyéb uniós/nemzetközi szervezetek képviselőivel együttműködve és koordinálva, nemzeti és uniós szinten;

a)

az Unió tanácsadó szerveként működni a migráció és a menekültügy területén, a tagállamok, a tudományos szféra, a civil társadalom , az „agytrösztök” és egyéb uniós/nemzetközi szervezetek képviselőivel együttműködve és koordinálva, nemzeti és uniós szinten;

Indokolás

Lásd a 15. pontot.

21.   módosítás

23. cikk

A (5) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek mindegyike legalább három szakértőből áll, akik együttesen olyan szakértelemmel rendelkeznek a menekültügy és a migráció területén, amely felöleli a politikameghatározást, a jogot, a kutatást és a statisztikát, és akik együttműködnek, valamint biztosítják a 19. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységekhez a nemzeti hozzájárulást, annak érdekében, hogy valamennyi releváns érdekelt fél hozzájárulása megtörténjen.

c)

a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek mindegyike legalább három szakértőből áll, akik együttesen olyan szakértelemmel rendelkeznek a menekültügy és a migráció területén, amely felöleli a politikameghatározást, a jogot, a kutatást és a statisztikát, és akik együttműködnek, valamint biztosítják a 19. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységekhez a nemzeti hozzájárulást, annak érdekében, hogy valamennyi releváns érdekelt fél hozzájárulása megtörténjen.

Indokolás

Lásd a 13. pontot. Ez elősegítené a mechanizmusok átláthatóságának növelését.

COM(2011) 752 final

Rendelet a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

1.   módosítás

4. cikk

Az alábbiak szerint módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A különös rendeletek által finanszírozott intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak.

A különös rendeletek által finanszírozott intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak.

Indokolás

Az EJEB ítélkezési gyakorlata az Unió részét képezi, időnként azonban a tagállamok nem ültetik át a gyakorlatba a határozatok következményeit. Hasznos ezért kiemelni a határozatok fontosságát.

2.   módosítás

8. cikk

Az alábbi (5) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd az 53. pontot.

3.   módosítás

12. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Nemzeti szabályozásával és gyakorlatával összhangban valamennyi tagállam partnerséget alakít ki az érintett hatóságokkal és testületekkel a nemzeti programok kialakítása és végrehajtása érdekében.

1.   Nemzeti szabályozásával és gyakorlatával összhangban valamennyi tagállam partnerséget alakít ki az érintett hatóságokkal és testületekkel a nemzeti programok kialakítása és végrehajtása érdekében.

E hatóságok és testületek többek között az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok, adott esetben a civil társadalmat képviselő nemzetközi szervezetek és testületek, például nem-kormányzati szervezetek vagy szociális partnerek.

E hatóságok és testületek többek között az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok, a civil társadalmat képviselő nemzetközi szervezetek és testületek, például nem-kormányzati szervezetek vagy szociális partnerek.

Indokolás

Az „adott esetben” kifejezéssel szemben az „érintett” szó megszünteti a mérlegelés lehetőségét, amely az egyértelműség hiányát idézhetné elő. A célcsoportok hozzájárulása alapvető az uniós programozásban.

4.   módosítás

12. cikk

A (4) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.   A nemzeti programok végrehajtásának segítése érdekében valamennyi tagállam vizsgálóbizottságot hoz létre.

4.   A nemzeti programok végrehajtásának segítése érdekében valamennyi tagállam vizsgálóbizottságot hoz létre.

Indokolás

Lásd a 13. pontot. Ez nagyobb átláthatósághoz vezetne és az esetleges összeférhetetlenségek elkerülését eredményezné.

5.   módosítás

12. cikk

Az (5) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.   A Bizottság tanácsadói minőségben részt vehet a vizsgálóbizottság munkájában.

5.   A Bizottság tanácsadói minőségben részt a vizsgálóbizottság munkájában.

Indokolás

Az Európai Bizottság részvétele nagyon fontos, és nem lehet mérlegelés tárgya.

6.   módosítás

14. cikk

Az (5) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

7.   módosítás

20. cikk

A (2) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

intézkedések vagy projektek értékeléséhez kapcsolódó kiadás;

c)

intézkedések vagy projektek értékeléséhez kapcsolódó kiadás;

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot. A releváns érdekelt felek megfelelő helyzetben vannak a projektek teljesítményének megítéléséhez.

8.   módosítás

23. cikk

Az (1) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

akkreditált felelős hatóság: a tagállam által kijelölt olyan közszférabeli szervezet, amely kizárólag felelős a nemzeti program megfelelő igazgatásáért és ellenőrzéséért, és lefolytatja a Bizottsággal való kommunikációt;

b)

akkreditált felelős hatóság: a tagállam által kijelölt olyan közszférabeli szervezet, amely kizárólag felelős a nemzeti program megfelelő igazgatásáért és ellenőrzéséért, és lefolytatja a Bizottsággal való kommunikációt;

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

9.   módosítás

25. cikk

Az (5) bekezdéshez az alábbi d) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot. A releváns érdekelt felek megfelelő helyzetben vannak a projektek teljesítményének megítéléséhez.

10.   módosítás

48. cikk

Az (1) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása a nemzeti program szerinti finanszírozási lehetőségekről;

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása a nemzeti program szerinti finanszírozási lehetőségekről;

Indokolás

Lásd a 14. pontot.

11.   módosítás

50. cikk

(7) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

12.   módosítás

51. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   A tagállamok biztosítják az értékeléshez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére irányuló eljárások meglétét, beleértve a közös és a programspecifikus mutatókkal kapcsolatos adatokat.

2.   A tagállamok biztosítják az értékeléshez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére irányuló eljárások meglétét, beleértve a közös és a programspecifikus mutatókkal kapcsolatos adatokat.

Indokolás

Lásd a 13. pontot.

13.   módosítás

55. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A Bizottság munkáját az e rendelettel létrehozott menekültügyi, migrációs és biztonsági közös bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

1.   A Bizottság munkáját az e rendelettel létrehozott menekültügyi, migrációs és biztonsági közös bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

COM(2011) 753 final

Rendelet a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőri együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése;

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése;

Indokolás

Lásd a 41. és 55. pontot.

2.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, önkormányzatok az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

Indokolás

Lásd a 38., 39., 40., 41., 43. és 44. pontot.

3.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

Indokolás

Lásd a 38. és 40. pontot.

4.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi h) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

;

Indokolás

Lásd a 42. pontot.

5.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi i) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 41. pontot.

6.   módosítás

6. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …2012/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot a tagállamok együttesen alakítják ki, és nyújtják be a Bizottságnak, mint az Alap egységes nemzeti programját, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkével.

1.   Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …2012/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot a tagállamok együttesen, alakítják ki, és nyújtják be a Bizottságnak, mint az Alap egységes nemzeti programját, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkével.

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

7.   módosítás

14a. cikk

Új pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

   

Indokolás

A határokon átnyúló rendőri intézkedések támogatását illetően eddig választani lehetett az ISEC (az Európai Bizottság bűnmegelőzésre és bűnözés elleni küzdelemre irányuló egyedi programja) és az (ERFA-finanszírozású) 3. célhoz kapcsolódó támogatás között (lásd a 2007/125/IB tanácsi határozat 11. cikkét: „Kiegészítő jelleg”). Míg az ISEC-hez kötődő intézkedéseket az Unió központilag finanszírozta, a 3. célhoz kapcsolódó támogatásra a decentralizált igazgatás keretében került sor. A Belső Biztonsági Alapra vonatkozó rendelettervezet 14. cikke az elkövetkező pénzügyi időszakra hatályon kívül helyezi a 2007-es tanácsi határozatot. Ezzel érvényét veszti a közösségi eszközök közötti komplementaritás elve is. Következésképpen nem lehet többé választani a Belső Biztonsági Alap, illetve a 3. célhoz kapcsolódó támogatás keretében történő finanszírozás között. Nem kellene azonban lemondanunk a különféle támogatási eszközök rugalmas igénybevételéből adódó előnyökről. A kettős támogatás elkerülésére elegendő lehetőség van a támogatás érvényesítési folyamatában, nem szükséges tehát, hogy a kiegészítő jelleg megszüntetése ezt a célt szolgálja. Ezért javasoljuk, hogy a komplementaritás elvét és az ISEC 11. cikkének (3) bekezdésében szereplő védzáradékot a Belső Biztonsági Alapról szóló rendeletben is – egy új (14a) cikkben – rögzítsék.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 201/2009, 1. pont.

(2)  CdR 201/2009, 8. és 9. pont.

(3)  CdR 170/2010, 43. pont.

(4)  COM(2011) 752 final.

(5)  A Bizottság közleménye: A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja – COM(2011) 455 final.

(6)  CdR 170/2010, 41. és 42. pont.

(7)  CdR 201/2009, 92. pont.

(8)  CdR 170/2010, 48. pont.

(9)  CdR 201/2009, 87. pont.

(10)  (COM(2012) 85 final.

(11)  CdR 210/2008, 30. pont.

(12)  CdR 201/2009, 76. és 77. pont.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/43


A Régiók Bizottsága véleménye – A jogérvényesülés és Uniós polgárság terén alkalmazott Uniós pénzügyi eszközök

2012/C 277/06

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

úgy véli, hogy a javasolt programok fontos támogatási eszközök az EU jogérvényesüléssel, jogokkal és uniós polgársággal kapcsolatos politikáinak megvalósításában;

úgy véli, hogy a javaslatok összeegyeztethetőek a szubszidiaritás elvével, mivel azok egyrészt jelentős határon átnyúló dimenzióval bírnak a szóban forgó intézkedési területeken, másrészt előrevetítik a jogérvényesülés és a jogok európai térségének megvalósítását, amihez határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra és hálózatépítési lehetőségekre van szükség az érdekelt szakemberek számára, és ami tipikusan nem érhető el hatékonyan akkor, ha az egyes tagállamok csupán külön-külön tevékenykednek;

úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő rendelkezések biztosíthatják az európai szinten hozzáadott értékkel bíró fellépések folytatását, melyek célja a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiterjesztése, valamint hogy támogassák és védjék a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait;

emlékeztet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség támogatásával, illetve az európai polgárság előmozdításával kapcsolatban készséggel vállalt kötelezettségére;

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a programok végrehajtásába vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, különös tekintettel az éves munkaprogramok kialakítására;

javasolja, hogy a Régiók Bizottságának egy képviselőjét vonják be a konzultatív folyamatba.

Előadó

Giuseppe VARACALLI (IT/ALDE), Gerace polgármestere

Referenciaszöveg

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

COM(2011) 758 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogérvényesülés program létrehozásáról

COM(2011) 759 final

 

Javaslat tanácsi rendeletre a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról

COM(2011) 884 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

úgy véli, hogy a javasolt programok fontos támogatási eszközök az EU jogérvényesüléssel, jogokkal és uniós polgársággal kapcsolatos politikáinak megvalósításában; olyan programokról van ugyanis szó, amelyek összességükben azt célozzák, hogy támogassák az uniós jog és politikák tagállami ismeretének és alkalmazásának előmozdítására irányuló tevékenységeket a tagállamokban, előmozdítsák a határokon átnyúló együttműködést és növeljék az egyes intézkedési területeken felmerülő esetleges problémákkal kapcsolatos ismereteket annak biztosítása érdekében, hogy a politikák és a normák kidolgozása konkrét adatokon alapuljon. Különösen az Európa a polgárokért program célozza az uniós polgárság fejlesztésének elősegítését;

2.

úgy véli, hogy a javaslatok összeegyeztethetőek a szubszidiaritás elvével, mivel azok egyrészt jelentős határon átnyúló dimenzióval bírnak a szóban forgó intézkedési területeken, másrészt előrevetítik a jogérvényesülés és a jogok európai térségének megvalósítását, amihez határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra és hálózatépítési lehetőségekre van szükség az érdekelt szakemberek számára, és ami tipikusan nem érhető el hatékonyan akkor, ha az egyes tagállamok csupán külön-külön tevékenykednek;

3.

úgy ítéli meg, hogy a javaslatok az arányosság elvével is összhangban vannak, amennyiben bizottságunk először is meggyőződött arról, hogy azok formája és tartalma objektíven előmozdítja annak tiszteletben tartását, hogy potenciálisan mire van szükség a kitűzött célok eléréséhez, és amennyiben a három programra előirányzott teljes pénzügyi keret elegendőnek tűnik a hatékony megvalósításhoz, tekintetbe véve azt is, hogy ez utóbbi az ugyanezen az intézkedési területen jelenleg futó programokhoz hasonló támogatásban részesül, és kifejezett előírás, hogy a támogatás új tagállam csatlakozása esetén növelhető;

4.

a szabályozás javításának általános szempontjából méltányolja a javaslatokat kiegészítő hatáselemzéseket, melyeket kellően indokoltnak és teljesnek tart, tudván, hogy az Európai Bizottság szintén kikérte az érdekelt felek véleményét az előkészítő szakaszban és hogy a vonatkozó eredmények beépültek az említett hatáselemzésekbe, továbbá hogy hasonló konzultációra került sor különböző szinteken a helyi és regionális önkormányzatok részvételével;

5.

úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő rendelkezések biztosíthatják az európai szinten hozzáadott értékkel bíró fellépések folytatását, melyek célja a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiterjesztése, valamint hogy támogassák és védjék a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait;

6.

szeretné, ha a programok továbbra is hozzájárulnának ahhoz, hogy a polgárok – elsősorban aktív szerepvállalásuk támogatásának köszönhetően – egyre jobban megismerjék az EU-t, valamint hogy tudatosságuk erősödjön;

7.

reméli többek között, hogy a Jogok és polgárság program („az uniós polgárságból származó jogok szélesebb körű gyakorlásához való hozzájárulás” konkrét célkitűzése tekintetében) és az Európa a polgárokért program („az uniós szintű polgári részvételi kapacitás növelése” általános célkitűzése, illetve „az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése” konkrét célkitűzése tekintetében) is segíthet abban, hogy az európai polgárok több ismerettel rendelkezzenek az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i, az európai polgári kezdeményezésről szóló (211/2011. sz.) rendeletében megfogalmazott legújabb lehetőségről, mely lehetővé teszi számukra, hogy jogalkotási javaslatokkal forduljanak az Európai Bizottsághoz az EU hatáskörébe tartozó kérdésekben, és ezeket a kezdeményezéseket szervezetek is előmozdíthatják és támogathatják;

8.

emlékeztet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség támogatásával, illetve az európai polgárság előmozdításával kapcsolatban készséggel vállalt kötelezettségére;

9.

szükségesnek tartja, külön hivatkozással a „Jogok és polgárság” programra, a nemek közötti egyenlőség szempontjával kapcsolatban, hogy megfelelően és hatékonyan alkalmazzák a rendeletjavaslat alábbi pontjaiban található megjegyzéseket: a (12) preambulumbekezdésben található megjegyzést a korábbi három program folytatásáról és továbbfejlesztéséről, különös tekintettel a gyermekek, fiatalok és nők ellni erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok védelmére irányuló egyedi programra (Daphne III. program) és a foglakoztatási és társadalmi szolidaritási közösségi program – Progress – „nemek közötti egyenlőség” és „sokszínűség és a megkülönböztetéssel szembeni küzdelem” fejezeteire; a 4. cikk (Egyedi célkitűzések) b) pontjában található megjegyzést, különös tekintettel a nemen alapuló megkülönböztetés tilalmára irányuló egyedi célkitűzésre és a nemek közötti egyenlőség elvére;

10.

elviekben üdvözli, hogy a 2007–2013-as időszakra szóló hat operatív programot két program váltja fel, mivel úgy véli, hogy a csökkentés biztosíthatja a tervezett fellépések gördülékenyebb és hatékonyabb kezelését, illetve a finanszírozás hatékonyabb koncentrálását és a földrajzi egyensúlytalanság elkerülését is, mely kritikát maga az Európai Bizottság fogalmazta meg a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatásban a folyamatban lévő programokkal kapcsolatban;

11.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a programok végrehajtásába a lehető legnagyobb mértékben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, különös tekintettel az éves munkaprogramok kialakítására és továbbfejlesztésére;

12.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy – különös tekintettel annak a tervezett és valóban időszerű lehetőségnek a megerősítésére, hogy magánszervek is lehetnek kedvezményezettjei a javasolt intézkedéseknek – finomítsa tovább a kérelmek minőségének előzetes ellenőrzésére irányuló mechanizmusokat;

13.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat különösen érdeklik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos problémák, mindenekelőtt azért, mert azok közvetlen hatással vannak az Unióban élő polgárok mindennapjaira és maguknak a helyi és regionális önkormányzatoknak a feladataira, és a helyi és regionális önkormányzatok számos kulcskompetenciával bírnak az ehhez a térséghez tartozó ágazatokban;

14.

kiemeli, hogy a szubszidiaritás és a polgárközeliség szükségessé teszi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen megközelítést fogadjanak el a polgárok elvárásaival és törekvéseivel kapcsolatban, akik számára a helyi szerveknek gyakran innovatív és megfelelő megoldásokat sikerül találniuk;

15.

megjegyzi, hogy különös tekintettel az Európa a polgárokért programra, a testvérvárosi kapcsolatokban való részvétel – melyet a program kifejezetten támogat – rendkívül értékes tapasztalatcserét tett lehetővé a különböző területeken fekvő települések között, megerősítve a sikeres kezdeményezések kipróbálását, melyek révén a hatóságok az uniós polgárság előmozdítóinak és elősegítőinek szerepkörét is ellátják;

16.

egyetért a három rendeletjavaslatban lefektetett lehetőséggel, mely szerint minden állami szerv, köztük a helyi és regionális önkormányzatok is hozzáférhetnek a programokhoz, ugyanakkor rámutat arra, hogy a kérelmezésre vonatkozó eljárások nem szabad, hogy túl költségesek legyenek, különös tekintettel a maguk a programok, illetve a különböző programokhoz rendelt források felhasználására vonatkozó releváns lehetőség közötti tervezett komplementaritásra, feltéve, hogy a finanszírozás különböző kiadási tételeket fed le;

17.

egyetért a programokban meghatározott célkitűzésekkel, ahogyan azt korábbi véleményeiben kifejtette, valamint kiemeli amelletti folyamatos elkötelezettségét, hogy a programok alkalmazását saját együttműködési szervein (munkacsoportok, konzultatív vegyes bizottságok, CORLEAP, ARLEM) keresztül mozdítja elő és támogatja a szomszédos országokban, a vonatkozó együttműködési megállapodásoknak megfelelően és az Európai Bizottsággal való együttműködésben;

18.

emlékeztet arra, hogy egy egyre nagyobb mobilitással jellemezhető világban milyen kiemelt jelentőséggel bír egy valódi, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában; üdvözli, összhangban a Régiók Bizottsága által már régen megkezdett, az alapvető jogok védelmére irányuló többszintű rendszerre vonatkozó erőteljes törekvéssel, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításával kapcsolatban tett előrelépések a polgárokat állítják a terv középpontjába;

19.

úgy ítéli meg, hogy mindenképpen a biztonsági szempontok és az alapvető jogok és szabadságok kiegyensúlyozott érvényesülésére kell törekedni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos koherens eszközök alkalmazásával: ezzel kapcsolatban tagadhatatlan, hogy jóllehet Európa szilárd jogi kerettel rendelkezik az emberi jogok védelme terén, ezt a gyakorlatban tovább kell javítani e jogok tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében;

20.

pozitívan értékeli, hogy bár a három program különböző célkitűzéseket fogalmaz meg, összességükben mégis mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok jobban megismerjék uniós polgárságuk európai dimenzióját, az európai integrációs folyamatban való részvétel és az európai demokrácia megerősítésének eszközét;

21.

megismétli a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről nemrégiben elfogadott véleményében már megfogalmazott néhány észrevételét, mely véleményben kiemelte, hogy megfelelő forrásokkal kell rendelkezni az alapvető jogok, a demokrácia és a polgári szerepvállalás előmozdításához az európai polgárság fejlesztése céljából, illetve amelyben kifejtette, hogy az Európa a polgárokért program esetében elsődleges fontosságú, hogy központi szerepet tulajdonítsunk a civil társadalmat európai szinten támogató partnerségeknek, valamint megjegyezte, hogy az EU biztonsága szorosan összefügg a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállamiság EU-n kívüli országokban történő támogatásával, és hogy az EU-nak világszerte ezeknek az értékeknek az előmozdítására kell törekednie;

22.

emlékeztet arra, hogy korábban már kiemelte, hogy célszerű lenne támogatni a területi együttműködések különböző formáit annak érdekében, hogy olyan projektek és fellépések valósuljanak meg, amelyek az uniós polgárság hatékonyságának növelésére irányulnak, illetve amelyek elő tudják segíteni az akadályok, valamint a közigazgatási és bürokratikus terhek csökkentését, akár a határokon átnyúló szolgáltatásokat – például az egészségügy és a soknyelvűség területén – érintő „legjobb gyakorlatok” megismertetésén keresztül is;

23.

reméli, hogy ezekre az alapvető területekre vonatkozó tervezett intézkedések kiemelt figyelmet fognak kapni az éves munkaprogramokban, különös tekintettel a Jogok és polgárság, illetve az Európa a polgárokért programra;

24.

elismeri, hogy a Jogérvényesülés és a Jogok és polgárság témakörére vonatkozó hat korábbi program integrálása a két jövőbeli programba, csakúgy mint az Európa a polgárokért program átdolgozása rugalmasabbá fogja tenni a hét éves programozási időszak prioritásainak meghatározását, és így csökkenteni fogja az irányítási költségeket európai szinten, mérsékelni fogja a támogatottak adminisztratív terheit, valamint megfelelőbbé és hatékonyabbá teszi majd a programok különböző céljaira irányuló projektek horizontális jellegét;

25.

a korábbiakhoz hasonlóan emlékeztet arra, hogy – különösen a jogérvényesülés problematikájával kapcsolatban – a bel- és igazságügyi politikákat össze kell hangolni és be kell építeni az Unió többi politikájába, különös tekintettel a külpolitikára, valamint a gazdaság- és szociálpolitikára, mivel az említett politikák összehangolása fokozza ezek együttes hatékonyságát;

26.

egyetért azzal, hogy a polgárság megerősítése átfogó probléma, amelyet figyelembe kell venni az Európai Unió más cselekvési területein is; éppen ezért fontosak az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA) való szinergiák annak biztosítására, hogy az Európai Unió jövőbeli polgárait tájékoztassák az európai polgárság fogalmáról, és jobban megismerhessék jogaikat és kötelességeiket;

27.

ezért szeretné, ha olyan konkrét megoldások születnének, amelyekkel biztosítható lenne a javasolt programok és az Unió más eszközei közötti komplementaritás és szinergia, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztasson a komplementaritás és a szinergia biztosítására bevezetendő eszközökről;

28.

kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak nem lesz elegendő lehetősége az éves munkaprogramok kidolgozási fázisába, valamint a három egyedi programból legalább kettő értékelésébe történő hatékony bekapcsolódásra: a polgárok Európája felépítésének folyamata mindig együtt kell, hogy járjon a helyi és regionális önkormányzatok egyes fázisokban való konkrét részvételével, hiszen ők képviselik azokat az intézményi szinteket, amelyek biztosítják a döntéshozatali folyamat nagyobb demokratikus legitimitását;

29.

ezért kéri a területi önkormányzatok formális részvételének garantálását a Régiók Bizottságán keresztül a Jogok és polgárság és az Európa a polgárokért program éves munkaprogramjának kidolgozási fázisában;

30.

úgy véli ezenkívül, hogy a Jogok és polgárság program Európai Bizottság által kidolgozott időközi és utólagos értékelő jelentésének tekintetében felelősségteljesen ki kellene tudnia fejeznie saját véleményét, ahogyan azt az Európa a polgárokért program esetében formálisan lehetővé is teszik számára; ezért kéri, hogy a Jogok és polgárság programra irányuló javaslat is tartalmazzon egy külön rendelkezést erre vonatkozóan;

31.

kéri, hogy a Jogok és polgárság program egyedi célkitűzései megvalósításának értékelése a szóban forgó jogok tiszteletben tartására, gyakorlására és végrehajtására vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésén alapuljon, mivel úgy véli, hogy ha csupán a javaslat által előirányzott módon, e jogok európai megítélésének módján alapul az értékelés, az nem teszi lehetővé az eredmények adekvát mérését; ebben az összefüggésben egyben utal az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által a megfelelő mutatók és összehasonlító tanulmányok kidolgozása érdekében folytatott tevékenységre;

32.

támogatja azt a fontos szerepet, amelyet a program jelenlegi javaslatainak be kellene tölteniük az európai polgároknak célzott figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységek útján, különös tekintettel az információkhoz való teljes hozzáférésre, ami az aktív politikai részvétel szempontjából egyre inkább elengedhetetlen. Az RB ezt már korábban is megfogalmazta, és felszólította saját tagjait, hogy fordítsanak figyelmet az információhoz való hozzáférés hatékony biztosítására a különböző tagállamokban;

33.

a Jogérvényesítés programmal kapcsolatban úgy véli, hogy a különböző nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekben dolgozók tervezett cseréje a tágabb európai igazságszolgáltatási rendszer keretében ösztönzi az igazságszolgáltatási rendszerek kölcsönös elfogadásának irányába mutató fejlődést, javítva ezzel a kölcsönös bizalmat;

34.

ezért határozottan támogatja az igazságszolgáltatásban dolgozók képzésének finanszírozására irányuló, a Jogérvényesülés program 6. cikkében megfogalmazott javaslatot, hiszen a képzés és az ismeretek a jogérvényesülés Európája megvalósításának alapvető elemei;

35.

javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet e tekintetben arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók minden rétege hatékonyan részt vehessen ezekben a programokban, legyen szó akár a magán-, akár az állami szektorról;

36.

úgy véli, hogy a Jogok és polgárság program keretében finanszírozott képzéseknek azokat az európai polgárságról szóló oktatási tevékenységeket is magukban kellene foglalniuk, amelyek azoknak a polgároknak szólnak, akik egy-egy tagállam állampolgárságának megszerzését kívánják elérni, csakúgy mint az iskoláskorúaknak szóló képzéseket, ezáltal támogatva a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának képzés általi előmozdítását;

37.

támogatja az online képzési modulok kidolgozásának a programjavaslatban említett pénzügyi támogatását, csakúgy mint a Régiók Bizottságának felkérését arra, hogy a médián, illetve az IKT-n keresztül mozdítsa elő az aktív polgári szerepvállalással kapcsolatos képzések támogatására irányuló intézkedéseket;

38.

a Jogérvényesülés és a Jogok és polgárság programot megfelelő eszköznek véli a helyi és regionális önkormányzatok jelentős potenciáljának megerősítésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos kérdések tekintetében megvalósuló határokon átnyúló együttműködés terén;

39.

elviekben feltétel nélkül támogatja az Európai Bizottság által a programokban érvényesített, eredményorientáltabb megközelítést, amely alapvetően a programok által kitűzött célok elérésének mérésére bevezetett mutatók használatán alapul; kiemeli azonban, hogy, míg az Európa a polgárokért program a mutatók átfogó listáját tartalmazza, addig a Jogérvényesülés programra irányuló javaslat csupán egyetlen mutatót említ minden egyes célra, és csak utal a pontosan meg nem határozott további mutatókra; ezért egy általánosságban tágabb specifikációt javasol, amely lehetőség szerint utal mind a minőségi, mind a mennyiségi paraméterekre;

40.

kiemeli, hogy az Európa a polgárokért programtervezet rugalmasabb struktúrát biztosít, mint a jelenlegi program, ezért nem szükséges az új programban megvalósuló egyes fellépésekre vonatkozó kvóták előzetes megállapítása;

41.

ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a testvérváros-programoknak, azonkívül, hogy továbbra is élvezik a program támogatását, részesülniük kellene egy előre meghatározott kvótában is, amely a jelenlegi programban a teljes költségvetés mintegy egyharmadát teszi ki, és továbbra is ezen a szinten lehetne tartani;

42.

ezért kéri, hogy az Európa a polgárokért program teljes költségvetésének jelentős részét fordítsák a testvérváros-programok keretében megvalósuló tevékenységekre, tekintettel arra az elismert és fontos szerepre, amelyet a testvérvárosok játszanak a polgárok közötti erős és fenntartható kapcsolatok kiépítésében, ideértve a harmadik országokat is;

43.

ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben bevezette az európai örökség címet a tagállamok közös kulturális öröksége érvényre juttatásának, és ezzel egy időben a nemzeti és regionális sokféleség tiszteletben tartásának eszközeként – az Európa a polgárokért program, kitűzött céljainak követése érdekében, szintén kihasználhatná a fenti logót elnyerő helyszínek kínálta lehetőségeket, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Európa kulturális fővárosai, mára már elismerten, előmozdítják az európai identitást és polgárságot.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

1.   módosítás

4. cikk (2) bekezdés

Konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatóként kell alkalmazni többek között az említett jogok tiszteletben tartásának, gyakorlásának és végrehajtásának európai megítélését és a panaszok számát.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatóként kell alkalmazni többek között az említett jogok tiszteletben tartásá, gyakorlásá és végrehajtásá és a panaszok számát.

Indokolás

A program egyedi célkitűzései elérésének hatékony mérésére tekintettel egyértelműbbnek tűnik az utalás a minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, mivel a „megítélés” fogalom kevésbé egyértelmű, és nem tükrözi megfelelően a célok elérését.

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

2.   módosítás

9. cikk (1) bekezdés

A bizottsági eljárás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Az éves munkaprogramok elfogadásában, melyeken keresztül az egész programot végrehajtják, részt kellene vennie – a tagállamok képviselőit magában foglaló és az Európai Bizottság munkáját segítő bizottságon kívül – a Régiók Bizottsága egyik képviselőjének.

Mivel olyan programok végrehajtásáról van szó, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok erőteljesen érintettek, az őket képviselő európai intézményen (a Régiók Bizottságán) keresztül történő részvételük az éves munkaprogramok kidolgozási fázisában lehetővé teszi a programok alulról induló felépítését, az európai polgárok kifejezett elvárásának megfelelően.

Ezen túlmenően, a Régiók Bizottságának részvétele az éves programok kidolgozásában összhangban van a Régiók Bizottságának azzal a feladatával, hogy jelen véleményt formálisan megfogalmazza az európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásának jogalkotási eljárásának keretében.

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

3.   módosítás

12. cikk (2) bekezdés

Nyomon követés és értékelés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(2)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)

legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentés;

b)

utólagos értékelő jelentés.

(2)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a Tanácsnak a következőket:

a)

legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentés;

b)

utólagos értékelő jelentés.

Indokolás

Feltétlenül szükségesnek tűnik a Jogok és polgárság, valamint az Európa a polgárokért program nyomonkövetési és értékelési folyamatának megerősítése. Utóbbi program esetében az európai bizottsági javaslat 14. cikkének (3) bekezdése (Nyomon követés és értékelés) explicit módon kijelenti, hogy az Európai Bizottság nem csupán az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hanem az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is időközi és utólagos értékelő jelentést ad ki.

Ezért nincs olyan jogos indok, amely alapján a Jogok és polgárság program 21. cikke (2) bekezdésének rendelkezését – amelyben nem szerepel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az időközi és az utólagos értékelési jelentés címzettjei között – változatlan formában fenn kellene tartani. A módosítás így megalapozottan tartalmazza e két szervet.

JOGÉRVÉNYESÜLÉS – COM(2011) 759 final

1.   módosítás

7. cikk

Részvétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   Ez a program nyitva áll az alábbi országokban jogszerűen letelepedett valamennyi köz- és/vagy magánszervezet és jogalany számára:

a)

tagállamok;

b)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT-megállapodás részes felei, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

c)

a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően;

d)

Dánia, nemzetközi megállapodás alapján.

(2)   Az egyéb harmadik országokban, különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett köz- és/vagy magánszervezetek és jogalanyok kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

(1)   Ez a program nyitva áll az alábbi országokban jogszerűen letelepedett valamennyi köz- és/vagy magánszervezet és jogalany számára:

a)

tagállamok;

b)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT-megállapodás részes felei, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

c)

a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően;

d)

Dánia, nemzetközi megállapodás alapján.

(2)   Az egyéb harmadik országokban, különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett köz- és/vagy magánszervezetek és jogalanyok kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

Indokolás

Az (1) és a (2) bekezdés is a program által támogathatók felsorolásában jogalanyokat említ, és ezt nem pontosítja. Tekintettel arra, hogy mindkét bekezdés előzőleg már utal a köz- és/vagy magánszervezetekre és jogalanyokra, a „jogalany” szó megismétlése fölösleges, ezért törölni kell. (1)

EURÓPA A POLGÁROKÉRT – COM(2011) 884 final

1.   módosítás

9. cikk, (1) bekezdés

Bizottság

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Az éves munkaprogramok elfogadásában, melyeken keresztül az egész programot végrehajtják, részt kellene vennie – a tagállamok képviselőit magában foglaló és az Európai Bizottság munkáját segítő bizottságon kívül – a Régiók Bizottsága egyik képviselőjének.

Mivel olyan programok végrehajtásáról van szó, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok erőteljesen érintettek, az őket képviselő európai intézményen (a Régiók Bizottságán) keresztül történő részvételük az éves munkaprogramok kidolgozási fázisában lehetővé teszi a programok alulról induló felépítését, az európai polgárok által kifejezett elvárásnak megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  A ford. megjegyzése: Mivel a magyar fordításban a „jogalany” szó nem ismétlődik, ezért a módosítás a magyar változatot nem érinti.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/51


A Régiók Bizottsága véleménye – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer

2012/C 277/07

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli az Európai Bizottságnak a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére tett erőfeszítéseit, de az európai bizottsági javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen az ühg-kibocsátás, valamint az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében,

kéri, hogy az összes felhasznált adat/módszer nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú, átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást,

felhívja az Európai Bizottságot, hogy komolyan vegye figyelembe szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra,

az Európai Bizottság figyelmébe ajánlja a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2 -kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi léptékben kiválónak számító regionális fellépések példái,

a tagállami előrejelzések harmonizálását és ez alapján koherens előrejelzések készítését javasolja, ideértve a megújulóenergia-felhasználásról és az energiahatékonyságról szóló jelentéstételt,

megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint a UNFCCC-konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

Előadó

Neil SWANNICK (UK/PES), Manchester városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről

COM(2011) 789 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.   Bevezetés

1.1   Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló rendeletjavaslatot (a továbbiakban: a javaslat) főképpen a cancúni megállapodások folyományaként és részben a 406/2009/EK határozat és a 2009/29/EK irányelv miatt dolgozták ki. A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 191. cikkében foglaltatik.

1.2   A 406/2009/EK határozat, a 2009/29/EK irányelv és a Szerződés (a továbbiakban: a regionális keret) együttvéve nyomatékosabban előírják a régiók bevonását az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekbe, mint a javaslat a jelenlegi formájában. Az RB a javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen:

az ühg-kibocsátás, valamint

az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében;

hogy az összes felhasznált adat/módszer:

nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú,

átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint

a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást.

Az RB kéri, hogy a PLCD-k térjenek ki a „fogyasztásból adódó”, azaz az importált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kibocsátásokra. Emellett a PLCD-knek fel kellene ismerniük a szakpolitikák olyan, akár szándékolt, akár nem szándékolt hatásait, amelyek a kibocsátásoknak az adott tagállamból történő „exportálását” eredményezik. Ezt gyakran „kibocsátásáthelyezésként” emlegetik, kiváló példa rá a nehézipari termelés külföldre történő áthelyezése. A PLCD-knek foglalkozniuk kellene a kibocsátásáthelyezéssel, egyértelműen megnevezve a megelőzését célzó fellépéseket. Ez fontos ahhoz, hogy meg lehessen határozni Európa valódi szerepét a globális kibocsátáscsökkentés terén.

Emellett az Európai Bizottságnak komolyan figyelembe kellene vennie szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra.

Az RB megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével (UNFCCC) kapcsolatos korábbi konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

1.3   A Régiók Bizottsága egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mivel a javasolt rendelet célkitűzéseit – az UNFCCC szerinti kötelezettségek kontextusában – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért léptéküket és hatásaikat tekintve azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatóak, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az RB azzal is egyetért, hogy az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

2.   Általános megjegyzések

2.1   Az RB üdvözli

a javaslatot és az érdekeltekkel azt megelőzően folytatott konzultációt, illetve az előzetes hatásértékelést,

az előrejelzések számbavételét és azt, hogy a mérséklésre irányuló intézkedéseket a jegyzékadatokkal együtt ismertetik,

a nemzetközi és az európai bizottsági nyomon követés és bejelentés összehangolására tett kötelezettségvállalást és a nyomonkövetési és bejelentési rendszer végrehajtásának elősegítését. Elvárjuk azonban, hogy az Európai Bizottság a javaslatot kiegészítse a regionális keretben szereplő kötelezettségvállalásokkal,

a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére a javaslatban tett erőfeszítéseket,

az ühg- (üvegházhatású gázok) és a helyi szennyezőanyag-kibocsátási becslések közti koherenciát,

az európai uniós tudásbázist, és reméli, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi döntéshozók jól hasznosíthatják azt éghajlat-politikai fellépéseikben,

a légi közlekedés globális felmelegedésre gyakorolt, nem szén-dioxid okozta hatásaira is fordított figyelmet.

2.2   Pénzügyi kérdések

Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák végrehajtása gyakran versenyhelyzetet teremt az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az alkalmazkodásra szánt források között. Ezért az RB-t aggasztja, hogy:

ha a javaslat nyíltan kijelenti, hogy az alkalmazkodás helyi ügy, de az éghajlatváltozás mérsékléséről nem mondja ki ugyanezt, az hosszú távon csökkenti a mérséklést célzó politika hatékonyságát,

nem világos, hogy a javaslat valójában milyen mértékű hatálybővülést jelent a tagállamok számára. Erre pedig szükség van annak elkerülésére, hogy a gyakorlati szakemberek, akik majd ténylegesen végrehajtják a javaslatban szereplő változások többségét, ne bocsátkozzanak túlzott költségekbe,

a régiók számára nem utalják ki a kibocsátási jogok elárverezéséből származó bevétel legalább 30 %-át. Ez pedig fontos volna a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban 2020-ig kitűzött uniós célok eléréséhez,

az újabb nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztratív, technikai és pénzügyi terhek várhatóan a régiókat is sújtják, ezért azoknak arányosnak kell lenniük,

kerülni kell az adatok marginális járulékos javítására való törekvést, ha ez hátráltatja a mérséklési vagy alkalmazkodási politikák végrehajtását.

2.3   Kibocsátási jegyzékek és adatok

A kibocsátási jegyzékek képet adnak kibocsátásaink jelenlegi, illetve egy adott időpontban mért állapotáról. Céljuk az volna, hogy tájékoztassák az érdekelteket az éghajlatváltozás mérséklését célzó politika aktuális helyzetéről. Ezért:

a rövid, közép- és hosszú távú lehetőségeket is mérlegelő PLCD-k jelentősen növelik a jegyzékek hasznát,

a javaslat értelmében generált kibocsátási adatok alapvetőek az Európai Unió, a tagállamok és a régiók stratégiai irányválasztásának, prioritásainak és teljesítményének megértéséhez,

minél szélesebb körű felhasználásuk érdekében azonban az adatokat a döntéshozók által rendszeresen használt fő gazdasági és szociális teljesítményadatokkal együtt kellene bemutatni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) fontos szerepet kell játszania a következetes módszerek kidolgozásában és alkalmazásában, és támogatnia kell a tagállamokat a jegyzékek összeállításában.

A kibocsátási adatok kezelésével és minőségének biztosításával közvetlenül az Európai Unió központi statisztikai és adatszolgáltató hivatalát kellene megbízni. Ennek keretében nagyszabású, átlátható és elszámoltatható központi eljárás során ellenőrizni kell a tagállamok által beküldött adatok és PLCD-k pontosságát/megbízhatóságát.

Minden tagállamnak be kell jelentenie az alábbi, az összes kibocsátásra vonatkozó kumulatív adatokat 1990-től fogva:

a tagállam területéről eredő kibocsátások (források),

a földhasználat megváltoztatásával ellensúlyozott kibocsátások, valamint

a 406/2009/EK határozat 5. cikke értelmében ellensúlyozott kibocsátások.

A 20 %-os abszolút cél mellett ezek nagyon fontos adatok a globális felmelegedés 2 °C alatt tartásához.

2.4   A politika végrehajtása

Az RB nyilvánvaló, számszerűsített területi/regionális dimenziót szeretne látni a PLCD-kben, mivel:

a területi dimenzió segítségével jobban nyomon követhetők az eredmények és a bizonyítékok, mint a nemzeti szint által készített általános prezentációk alapján,

a regionális szint közelebb áll a polgárokhoz, mint a tagállami, így a régiók át tudják adni a lakosságnak a klímakérdésekkel kapcsolatos információkat, ami a nyomonkövetési és bejelentési rendszer egyik célja.

A regionális önkormányzatok fontos szakmai tudásanyag birtokában vannak, munkájukat UNFCCC-konferenciákon is ismertették. Az első lépésektől fogva be kell vonni őket az éghajlatváltozással kapcsolatos mérséklési és alkalmazkodási intézkedések kialakításába, hogy az éghajlatváltozás – a helyi szintet a leginkább sújtó – hatásainak és okainak kezelésével kapcsolatos szakértelmüket és tapasztalataikat a legmesszebbmenőkig kiaknázzuk.

Az Európai Bizottság figyelmébe ajánljuk a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn, az ICLEI és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló, nemzetközi szinten is kiemelkedő regionális fellépések kiváló példái.

Az említett dimenzió bevezetése megfelel a regionális keretnek.

Egyértelmű politikai üzenetet közvetít ebbe az irányba.

Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti politikák kibocsátáscsökkentési hatása egy tagállamon belül régiónként eltér.

A fellépéseket közelíteni kell a kibocsátási forrásokhoz, mivel ha helyben használható adatokat bocsátunk rendelkezésre, nagyobb a valószínűsége, hogy azokat fel is használják.

A Szerződés 191. és 192. cikke értelmében ez arányos is volna.

A régiók gazdasági szerkezetük és infrastruktúráik függvényében eltérő mértékben vesznek részt a kibocsátások csökkentésében. Ezek a csökkentési szintek tagállamokon belül és európai viszonylatban is eltérőek.

Annak ellenére, hogy a regionális hatóságok közelről látják a politikák végrehajtását, a tagállamok nem szoktak konzultálni velük éghajlati kérdésekben.

A mérséklés jelentette kihívás megválaszolása nem felülről irányított folyamat.

Emellett el kell ismerni a regionális önkormányzatok által a decentralizált együttműködési programok keretében a fejlődő országoknak nyújtott technikai és pénzügyi támogatást.

2.5   Alkalmazkodás

Az alkalmazkodási stratégiák jelenleg nem kötelező érvényűek, így az alkalmazkodás területére vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek bevezetése (16. cikk) logikátlannak tűnhet – ez azonban nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy el kellene vetni.

Az RB ismételten kéri, hogy az olyan szervekben, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó új bizottság, biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok képviseletét. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a 2010-es Mexikóvárosi Paktumra és a 2011 decemberében Durbanban aláírt Éghajlatváltozási Chartára.

2.6   Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek és előrejelzések: átláthatóság és az adatok tulajdonjoga

Az Európai Bizottságnak/EEA-nak eszközökkel, intézkedésekkel, rendelkezésekkel és iránymutatásokkal kell ellátniuk a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat:

a PLCD-k kidolgozásához,

a nyomonkövetési rendszerek létrehozásához,

az adatokhoz való időben történő, költséghatékony hozzáférés érdekében,

az adatok és adatgyűjtési eszközök kereskedelmi áruvá válásának és túltengésének elkerülése érdekében,

a PLCD-k közti összhang biztosítása érdekében,

az adatok minőségének, megbízhatóságának és a beléjük vetett bizalomnak a megerősítése érdekében,

a Kiotói Jegyzőkönyv, a cancúni megállapodások és a hatékonyabb fellépést szorgalmazó durbani platform szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Arra kérjük az EEA-t, hogy a tagállami jegyzékek és mérséklési statisztikák mellett hozzon létre egységesített és átlátható helyi és regionális adatcsomagokat, amelyek online kereshetők a tagállamok, régiók és régió alatti szintek által elért eredmények, illetve ágazatok szerinti bontásban is, lehetővé téve az összehasonlító elemzést, a szabványosítást és a társadalmi-gazdasági adatokkal való részletes összevetést.

2.7   Légiközlekedési és tengeri kibocsátások

A polgári légi közlekedésből eredő és a tengeri kibocsátások bejelentésének kezelésére történő utalások nem világosak, a következők miatt:

az RB tudomása szerint az ok az „1.A.3.a – Polgári légi közlekedés” kategória félreértelmezése: a cél a magán- (és nem a kereskedelmi forgalmat bonyolító) repülőgépek, azaz főleg a főként kis magánreptereket használó könnyű légi járművekből és helikopterekből származó kibocsátások nullával egyenértékűnek tekintése. Ezt egyértelművé kell tenni,

az európai kikötőket használó tengeri járművek tengeri kibocsátásainak mérésére a javaslat nem kínál módszert, ezért egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy az Európai Bizottság a módszertan kidolgozásával megvárja a megfelelő jogszabályok elkészültét.

3.   Összegzés

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javaslatból hiányzik a regionális dimenzió. Az RB szerint ezzel az Európai Bizottság elmulasztott egy lehetőséget, és ez hátráltatni fogja a mérséklési politika végrehajtását. Az RB szerint a javaslat egyértelmű regionális dimenzióval felruházva előrelépésnek tekinthető majd. Üdvözli a PLCD-kre fordított kiemelt figyelmet.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

1. cikk – Tárgy

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(e)

a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás bejelentésére;

(e)

(f)

a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(f)

a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(g)

az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(g)

az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(h)

a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(h)

a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(i)

az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

(i)

az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

Indokolás

Jelenleg nincs a tengeri szállításból eredő kibocsátás bejelentésére szolgáló rendszer, ennek kialakítására azonban véleményünk szerint sor kerül, amennyiben az új jogszabályok megkövetelik.

Mivel a javaslatok jelentős részben helyi/regionális szinten kerülnek végrehajtásra, a szövegben erre világosabban kell utalni.

2.   módosítás

2. cikk – Alkalmazási kör

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

A regionális szintre történő egyértelmű utalás nemcsak az alkalmazkodás, hanem az enyhítés esetében is szükséges.

3.   módosítás

3. cikk – Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13)   „szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések ezen rendelet 13. cikkének megfelelően, tagállamokon belül létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítésére és bejelentésére;

(13)   „szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések ezen rendelet 13. cikkének megfelelően, tagállamokon belül létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítésére és bejelentésére;

Indokolás

Koherenciára van szükség a tekintetben, hogy a tagállamokban milyen szempontokat alkalmaznak a szakpolitikákra, az intézkedésekre és az előrejelzésekre.

4.   módosítás

4. cikk – Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.

2.   A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.

3.   A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

3.   A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

Indokolás

A terveknek magukban kell foglalniuk a térbeli eloszlást, ezzel is bizonyítva, hogy kellő gondossággal és szakértelemmel dolgozták ki őket. Részben azért is szükség van erre, mert a térbeli eloszlás megadása nélkül nehéz lesz a terveket „helyben” megvalósítani.

A szakpolitikai elemzés és az átláthatóság szempontjából kulcsfontosságú az előrejelzésekhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiákhoz használt háttérszámítások megértése.

5.   módosítás

5. cikk – Nemzeti nyilvántartási rendszerek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A tagállamok – az ezen rendelet I. mellékletében foglalt üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának becslése és az üvegházhatást okozó gázok jegyzéke időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, konzisztenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében – nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek.

1.   A tagállamok – az ezen rendelet I. mellékletében foglalt üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának becslése és az üvegházhatást okozó gázok jegyzéke időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, konzisztenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében – nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek.

2.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik hozzáférjenek, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák az illetékes hatóságaik számára a hozzáférést az alábbiakhoz:

2.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik hozzáférjenek, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák az illetékes hatóságaik számára a hozzáférést az alábbiakhoz:

(a)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez, annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő ÜHG-kibocsátás közötti konzisztenciát;

(a)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez, annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő ÜHG-kibocsátás közötti konzisztenciát;

(b)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(b)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(c)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(c)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(d)

az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

(d)

az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

3.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik:

3.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik:

(a)

felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(a)

felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(b)

el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

(b)

el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

 

   

Indokolás

A kibocsátáscsökkentést célzó intézkedések megfelelő megtervezése és bevezetése, valamint annak szükségessége, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében tükröződjenek azok eredményei, szorosan összefüggenek az információforrások, a modellek, a módszertani megközelítések, a számítások, a feltételezések stb. ismeretével. A diffúz kibocsátásért felelős szektorok egyes kibocsátási forrásai és bizonyos szén-dioxid-elnyelők a regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Ezért tartjuk helyesnek, hogy ezek az önkormányzatok ismerjék a nemzeti nyilvántartási rendszert és részt vegyenek abban annak érdekében, hogy javítsák és kiigazítsák mind a nemzeti jegyzéket, mind pedig a regionális szinten javasolt hatásmérséklési politikákat.

6.   módosítás

6. cikk – Uniós nyilvántartási rendszer

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(c)

az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértői felülvizsgálatát.

(c)

az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértő felülvizsgálatát

 

Indokolás

A tagállami nyilvántartások független felülvizsgálatára van szükség, amelyet olyan illetékes, nonprofit nyilvántartási hatóságnak kell elvégeznie, amely az adott évben nem vett részt a nemzeti nyilvántartás összeállításában. Ennek lehetőleg az EEA-n belüli szervezetnek kell lennie. Az EB-nek látnia kell azt is, hogy saját szakpolitikái és programjai milyen hatással vannak a kibocsátásokra, hogy megállapíthassa, azok összességében pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki.

7.   módosítás

7. cikk – Üvegházhatást okozó gázok jegyzékei

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti „1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti„1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

Indokolás

Az 1.A. 3.A kategóriába a tagállamokon belül történő felszállás, leszállás, valamint a levegőben megtett út során keletkező kibocsátás tartozik. A magánrepülőterekről felszálló könnyű repülőgépek kibocsátásának figyelembevétele rövid távon meglehetősen nehézkesnek tűnik. A könnyű repülőgépek által felhasznált üzemanyag azonban valószínűleg megjelenik a bunkerolajokból származó kibocsátások között, ha a repülőgép kereskedelmi repülőteret vett igénybe (ami következetlenséghez vezet).

8.   módosítás

13. cikk – A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   Az a céljuk, hogy az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint biztosítsák a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve az adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

2.    az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

Indokolás

Fontos, hogy a különböző tagállamok által készített előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek összehasonlíthatóak legyenek. Ugyancsak fontos, hogy össze tudjuk hasonlítani a különböző ágazatok által Európa különböző területein a kibocsátásokra gyakorolt hatást. Ezért fontos az adatok hozzáférhetősége, amely lehetővé teszi a későbbi elemzést, és növeli a stratégiákba vetett bizalmat.

9.   módosítás

14. cikk – A szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   […]

1.   […]

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, ágazatonként bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

[…]

[…]

2.   A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezeknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

2.   A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezeknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat az alapfeltevéseket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

A háttérszámításokra ugyanúgy szükség van, ahogy a kvalitatív magyarázatokra.

10.   módosítás

15. cikk – Az előrejelzésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti és ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.

1.   A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

11.   módosítás

25. cikk – Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

[…]

(d)

az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

(d)

az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

[…]

[…]

(h)

a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

(h)

a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

(j)

az ezen rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és frissítése, valamint az éghajlatváltozás hatásaira, az azzal összefüggő sebezhetőségre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudásbázis fenntartása és frissítése.

(j)

az ezen rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és frissítése, valamint az éghajlatváltozás hatásaira, az azzal összefüggő sebezhetőségre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudásbázis fenntartása és frissítése.

 

 

 

 

 

Indokolás

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kulcsszerepet játszik a tagállami szakpolitikák sikerre vitelében. Ebből következően a szaktudás és az iránymutatás forrásaként kell tekinteni rá a kibocsátások várható alakulása tekintetében. A kumulatív kibocsátások kulcsszerepet játszanak az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjában és ezáltal a jövőbeli hőmérséklet-növekedésben. Az Európa határain belüli kibocsátások nem tükrözik pontosan az Európa által okozott világszintű kibocsátásokat. Ezért kifejezetten utalni kell a „fogyasztásból adódó kibocsátás” felmérésére is.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/61


A Régiók Bizottsága véleménye – Javaslat a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló rendeletre

2012/C 277/08

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

az e területen fennálló jelentős kihívásokat tekintve üdvözölné a program költségvetésének jóval nagyobb növelését, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a pontos összegről nem lehet megállapodni, amíg a többéves pénzügyi keretről nem zárultak le a tárgyalások;

támogatja az „integrált projektek” új megközelítését, kéri azonban, hogy jobban ösztönözzék az érdekelt felek hozzáférését és részvételét az integrált projektekben; kéri, hogy az integrált projektek elsődlegesen releváns területeinek körét egészítsék ki a tengeri környezet, a talajvédelem és a zaj kérdéseivel; illetve hogy vezessenek be megfelelő mechanizmusokat a LIFE programnak a közös stratégiai keret egyéb uniós alapjaival és a Natura 2000 fontossági sorrendben életbe lépő végrehajtási terveivel történő összehangolására, főként a partnerségi szerződéseket illetően;

úgy véli, hogy a héának az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától, és javasolja, hogy a héát fogadják el elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető;

azt ajánlja, hogy az állandó alkalmazottak költségei elszámolhatók maradjanak, azzal a feltétellel, hogy bizonyítják és dokumentálják, hogy a kérdéses alkalmazottakat teljes vagy részidőben formálisan a projekt tevékenységeihez rendelték ki;

javasolja, hogy a társfinanszírozás maximális arányát 85 %-ra emeljék a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően) és a legkülső régiókban;

kéri, hogy a LIFE programot nyissák meg az EU mindazon tengerentúli országai és területei számára is, melyekre vonatkozik a „tengerentúli társulási határozat” (2001/822/EK tanácsi határozat), és amelyek az EU biodiverzitásának jelentős részét biztosítják.

Előadó

Kay TWITCHEN (UK/független), Essex megyei tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról

COM(2011) 874 final – 2011/0428 COD

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

A.    Általános megjegyzések

1.

ismét hangsúlyozza azon véleményét, mely szerint a LIFE program fontos eszköz az uniós hozzáadott értékkel rendelkező helyi és regionális környezeti politikák és projektek finanszírozásának elősegítésében, amely erőforrásaik mozgósítására ösztönözte a helyi és regionális önkormányzatokat. A program ezenkívül előmozdította partnerségi kapcsolatok létrehozását, megerősítve ezáltal az együttműködési struktúrákat, és megkönnyítve a helyi és regionális szintű tapasztalat- és információcserét;

2.

üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy a LIFE az új finanszírozási időszakban is folytatódjon. Úgy látja, hogy ez eredményesebb fellépést biztosít majd, szinergiákat teremt az uniós és tagállami tevékenységek összehangolása révén, és növeli a környezetvédelmi és éghajlati intézkedések ismertségét;

3.

osztja az Európai Bizottság azon nézetét, mely szerint az ilyen intézkedéseknek a legtöbb uniós szakpolitika szerves részét kellene képezniük. Az EU főbb finanszírozási eszközei azonban nem foglalkoznak valamennyi konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai szükséglettel, ezért szükséges, hogy továbbra is létezzen külön környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, amely a 2007–2013-as időszakra vonatkozó 614/2007/EK sz. LIFE+ rendelet eredményeire támaszkodik. Kiegészíti tehát a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérésének „érvényesítési” megközelítését az egész uniós költségvetésben, az e területekre irányuló, támogatásra máshonnan nem jogosult projektek finanszírozásán keresztül;

4.

megjegyzi, hogy a hatályos LIFE program értékelése rávilágított arra, hogy hatását korlátozza a stratégiai fókusz hiánya. Az új program tehát rugalmas, felülről lefelé irányuló megközelítést vezetne be, és két elkülönülő alprogramot hozna létre a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára vonatkozóan, egyértelműen meghatározott prioritásokkal;

5.

ennek kapcsán fontos, hogy a programban megfelelően biztosítva legyen a rugalmasság. A prioritások meghatározásának nem szabad túl nagy korlátozásokhoz és túl szigorú kritériumokhoz vezetnie. A projektek minőségének kell első helyen állnia, éppen úgy, mint a jelenlegi programban;

6.

úgy véli, hogy a LIFE rendeletnek konkrétan utalnia kellene annak jelentőségére, hogy szinergiára törekedjünk a különféle ágak között, például annak biztosítása érdekében, hogy a programból finanszírozott éghajlat-politikai projektek pozitív hatással járjanak a biodiverzitásra, a környezetvédelmi projektek pedig biztonságosak legyenek az éghajlatra nézve. Mivel a Bizottság rámutatott a két alprogram lehetséges szinergiáira, és ahhoz, hogy a projektek profitálhassanak a többszörös célkitűzésekből, fontos, hogy garantáljuk ennek megvalósítását;

7.

újfent azt sürgeti, (1) hogy a LIFE program folytassa a kommunikációs és információs projektek támogatását, nagyobb súlyt helyezve a figyelemfelkeltésre, beleértve a fenntartható fejlődésre vonatkozó oktatást is, és támogatva azokat a projekteket, amelyekben helyi és regionális önkormányzatok vesznek részt. Ennek kapcsán üdvözli a mindkét alprogram vonatkozásában javasolt „Irányítás és tájékoztatás” kiemelt területet;

8.

támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy a LIFE két alprogramja koherenciájának a biztosítására azok egyetlen többéves munkaprogram keretében valósuljanak meg, közös végrehajtási szabályok és egyazon pályázati felhívás alapján, továbbá egy központi LIFE Bizottság kezelésében. Rámutat, hogy nem volna jó a különböző alprogramok esetében eltérő eljárásokat és prioritásokat alkalmazni;

9.

örömmel fogadja továbbá, hogy az Európai Bizottság széles körű konzultációt folytatott e javaslat kidolgozása során, és számításba vett számos, az érdekeltek, illetve az RB által kifejezett nézetet; (2)

B.    Mutatók

10.

üdvözli, hogy a javaslat 3. cikke aláhúzza annak jelentőségét, hogy mutatókat határozzanak meg a LIFE sikerének felmérésére. Azt ajánlja, hogy vegyenek be további olyan mutatókat, amelyek értékelik és ösztönzik a megfelelő irányítást és kommunikációt minden LIFE projekt esetében. Az RB szorgalmazta, hogy a program támogassa a célzott és így hatásosabb kommunikációs módokat és kapacitásépítő tevékenységeket az egyes projekteken belül;

C.    Környezetvédelmi alprogram (LIFE „Környezetvédelem”)

Prioritási terület: Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

11.

megjegyzi, hogy a javaslat 10. pontja kizárja a piaci terjesztésre irányuló magánszférabeli innovációt, mivel azzal a Horizont 2020 program foglalkozik majd. A LIFE program ezáltal fokozottan előtérbe fogja tudni helyezni a helyi és regionális önkormányzatok által megvalósított ökoinnovációt és az olyan megoldások keresését, amelyek a legtöbb esetben a köz- és a magánszféra partnerségei keretében valósíthatók meg a leghatékonyabban. Az RB örömmel fogadja tehát a közszférabeli innovációra történő átállást, továbbá a köz- és a magánszféra partnerségeinek a lehetőségét;

Prioritási terület: Biológiai sokféleség

12.

üdvözli, hogy – kérésének (3) megfelelően – a 11. cikkben szereplő javaslat lehetővé teszi a rendszeres tevékenységeket, feltéve, hogy a projektek olyan példaértékű eljárásokra támaszkodnak, amelyek más régiókra is alkalmazhatók, és hogy vonatkoznak majd rájuk az eredmények figyelemmel kísérésével és a nyilvánosság felé történő kommunikálásával összefüggő normák;

13.

úgy véli, hogy a Natura 2000 fontossági sorrendben életbe lépő végrehajtási terveinek integrált projekteken keresztüli támogatása kulcsfontosságú eleme lesz a LIFE „Biológiai sokféleség” prioritási területének. Az RB kéri, hogy – az egyes tagállamok intézményi keretének figyelembevételével – a regionális önkormányzatok feladatává váljon a kiemelt cselekvési keretek kidolgozása, és vegyék tudomásul az Európai Bizottság által a Natura 2000 finanszírozására irányulóan a közelmúltban elindított kezdeményezéseket; (4)

Prioritási terület: Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás

14.

igen kedvezően fogadja, hogy a LIFE által a környezetvédelmi irányításnak nyújtott támogatást megerősítette az, hogy prioritási területté vált a rendeletjavaslatban (12. cikk). Az RB úgy látja, hogy ez növelni fogja a lehetséges irányítási projektek ismertségét, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok ennek az új prioritási területnek a számottevő kedvezményezettjeivé fognak válni. Az RB sürgette, hogy a LIFE járuljon hozzá a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitásainak a megszilárdításához, és helyezzen nagyobb hangsúlyt a figyelemfelkeltésre, beleértve a fenntartható fejlődésről szóló oktatást, továbbá az önkormányzatokat is bevonó, uniós szinten jelentékeny hatással járó projektek ösztönzését is; (5)

15.

véleménye szerint e prioritási területnek elő kellene mozdítania az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására és betartatására vonatkozó ismeretek megosztását a hálózatok, a képzés és a bevált gyakorlatok cseréjét alkalmazó – elsősorban a szakterületen tevékeny helyi és regionális önkormányzatok által végrehajtott – projektek európai szintű támogatása révén;

D.    Éghajlat-politikai alprogram (LIFE „Éghajlat-politika”)

16.

kedvezően fogadja az új éghajlat-politikai alprogram létrehozását, amely szerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és az éghajlatra nézve biztonságos fellépések és beruházások ösztönzésében. Ezt hasznosnak tartja – tekintettel az EU által a Kiotói Jegyzőkönyv keretében az üvegházhatású gázok kibocsátásainak mérséklésére vállalt nemzetközi kötelezettségekre, a 2015-ig megkötendő világszintű éghajlatpolitikai megállapodásra, valamint az EU által az éghajlat-változási és energiaügyi csomag, az Európa 2020 stratégia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra 2050-ig történő átállás útiterve keretében kitűzött célokra; (6)

17.

megjegyzi ugyanakkor, hogy az arra javasolt költségvetés a LIFE program teljes költségvetésének csak meglehetősen kis hányadát (25 %) teszi ki. A LIFE „Éghajlatpolitika” prioritási területe tehát csupán igen kis potenciállal bír az üvegházhatású gázok nagymértékű csökkentésére. Ezért több területen is támogatnia kellene a környezet javítását – például a természetes térségekben (tőzeglápok és erdők), amelyek a levegőminőség biztosítása szempontjából alapvetően fontosak, és biológiai sokféleségüket tekintve igen gazdagok, illetve elő kellene mozdítania a biológiai sokféleség megőrzésére és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló integrált megközelítésnek tekinthető zöld infrastruktúra kialakítását;

18.

üdvözli, hogy az integrált projektek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó stratégiákat és cselekvési terveket állítják majd a középpontba;

19.

kedvezően fogadja az „Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás” prioritási területhez tartozóan felsorolt célkitűzéseket (16. cikk). Egyértelmű szerepet lát az RB számára az éghajlatpolitikai kérdésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés előmozdításában;

E.    Integrált projektek

20.

amint arra már korábbi véleményében (7) is rámutatott, örömmel fogadja az azt célzó javaslatot, hogy vezessenek be hosszú távú, nagyobb területi léptékű (elsősorban regionális, multiregionális vagy nemzeti), „integrált projekteket”. Ezek révén más uniós finanszírozási eszközökkel való strukturált, stratégiai kapcsolaton keresztül lenne kezelhető számos különféle kérdés. A LIFE projektek továbbra is számottevő katalizátorhatással járhatnának;

21.

úgy véli, hogy az integrált projektek célja a környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásának és más szakpolitikákba történő beillesztésének a javítása a többszintű kormányzás elvének alkalmazásával, a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket támogató más uniós, tagállami és magánforrások összehangolt igénybevételének a biztosítása révén. Ezek a LIFE+ projektek esetében szokásosnál nagyobb területi hatályú környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervek és stratégiák végrehajtására fognak összpontosítani;

22.

kedvezően értékeli, hogy az integrált projektek szempontjából elsődlegesen releváns területeknek a 18. cikk (d) pontjában közölt listája nagyarányban tükrözi az RB korábbi ajánlásait (vízgazdálkodás, a természet és a biodiverzitás védelme, fenntartható erőforrás-felhasználás és hulladékgazdálkodás). Úgy látja ugyanakkor, hogy az elsődlegesen releváns területek köre kiegészítendő lenne a tengeri környezet, a talajvédelem és a zaj kérdéseivel;

23.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az integrált projektek előkészítése és irányítása bonyolult lehet, különös tekintettel a különféle határidőkre, kiválasztási kritériumokra, pályázati eljárásokra és formátumokra, menedzsmentviszonyokra és jelentéstételi feltételekre. Ez elsősorban a kisebb helyi önkormányzatok számára lesz óriási feladat, ezért igencsak értékeli a javaslatban tervezett technikai segítségnyújtást az integrált projektek előkészítésének és benyújtásának támogatására;

24.

kéri, hogy vezessenek be megfelelő mechanizmusokat a LIFE programnak a közös stratégiai keret egyéb uniós alapjaival történő összehangolására, főként a partnerségi szerződéseket illetően, az általános rendelkezéseket tartalmazó rendelettervezet 14. cikkének megfelelően, valamint az EU által vezetett helyi fejlesztés javasolt új megközelítéseinek, továbbá a kerethez tartozó valamennyi alappal összefüggő helyi fejlesztési stratégiáknak a tekintetében, az általános rendelkezéseket tartalmazó rendelettervezet 28. és 29. cikkében előirányzottak értelmében;

25.

azt várja, hogy a nagyobb léptékű LIFE projektek fenti új kategóriája integrálva használja fel az egyedi LIFE és egyéb projektek keretrendszerét és fejlesztési útmutatásait, beleértve egy olyan tervet, amely megvilágítja, hogyan lehetséges egyéb uniós, nemzeti, regionális, helyi és magánforrások ötvözése a javasolt tevékenységek finanszírozására. Adott esetben a projektek hosszabb távra szólóak is lehetnek, amelynek folyamán sor kerülhet az egyedi, de egymáshoz kapcsolódó LIFE-projektek kidolgozására és végrehajtására;

26.

ugyanakkor kiemeli a hagyományos, kisebb léptékű projektek értékét, amelyek elérhetőek az integrált projekt kidolgozására kevésbé képes, kisebb önkormányzatok számára. Örül ezért annak, hogy ezek továbbra is helyet kapnak az új programban, és kéri, hogy az érintett programokra elkülönített költségvetés teljes összege ne csökkenjen;

27.

elismeri a hozzávetőleges földrajzi alap szükségességét, azonban úgy véli, hogy annak nem szabad elsődleges szempontnak lennie, mivel az azt eredményezhetné, hogy a finanszírozási forrásokat pusztán azért vonják el lényeges projektektől, hogy máshol teljesüljön egy nominális nemzeti kvóta. Támogatja annak lehetőségét, hogy e projektekbe szomszédos országokat is bevonjanak;

28.

úgy gondolja, hogy jobban kellene ösztönözni az érdekeltek integrált projektekben való részvételét;

F.    Egyszerűsítés, programozás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

29.

elismeri, hogy az Európai Bizottság törekedett arra, hogy válaszoljon az RB által egy korábbi véleményben (8) a nagyobb mértékű adminisztratív egyszerűsítésre és így a többéves tervezésre és az informatikai eszközök fokozott használatára irányulóan megfogalmazott kérésre. Az átalányösszegek és –díjak alkalmazása mérsékelheti a bürokráciát, ezért az RB üdvözli azt. Aggódik azonban amiatt, hogy az egyszerűsítésre vállalt kötelezettséget elsősorban „törekvésként”, vagyis a lehető legkevésbé konkrét értelemben határozza meg a 26. preambulumbekezdés;

30.

igen kedvezően fogadja egy „két szakaszból álló” megközelítés bevezetését az integrált projektek kiválasztását illetően, amely szerint a potenciális pályázók egy koncepcióra vonatkozó feljegyzést terjeszthetnek a Bizottság elé előzetes jóváhagyásra, aminek köszönhetően a kevés eséllyel sikeres ajánlattevők kevesebb erőforrást pazarolnának el. Ez szintén megfelel az RB egy ajánlásának; (9)

31.

üdvözli a 24. cikkben javasoltak szerinti, legalább két évig tartó többéves munkaprogramokat. Meglátása szerint e többéves programok biztosíthatják, hogy a LIFE program fokozottan stratégiai és politikai módon válaszoljon az EU prioritásaira. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonja be a munkaprogramok kidolgozásába, hogy azok jól illeszkedjenek a gyakorlathoz;

32.

aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a többéves programok félidei felülvizsgálatának a 24. cikk (3) bekezdése által nyújtott lehetősége kiszámíthatatlansághoz vezethet a kedvezményezettek számára. A felülvizsgálat során eszközölt módosítások mértékének tehát minimálisnak kell lennie;

33.

elismeri, hogy a jelenlegi programban a nemzeti kapcsolattartó pontok teljesítménye változó, sőt egyes esetekben olyan gyenge volt, hogy ez a nemzeti forráselosztások elégtelen igénybevételéhez vezetett (az RB korábban a nemzeti kapcsolattartók jobb képzésére szólított fel); (10)

34.

hangsúlyozza, hogy a vizsgálati eljárásnak és a LIFE bizottságnak (29. cikk) átlátható és integratív módon kell működnie;

35.

megjegyzi, hogy a rendelettervezet rendelkezik az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatókról (3. cikk), „az Unió érdekét szolgáló” kritérium alkalmazásáról (19. cikk (1) bekezdés), valamint integrált projektek esetében „a földrajzi egyensúly alkalmazására” vonatkozó kritériumok használatáról (19. cikk (3) bekezdés). Az RB kritikus álláspontra helyezkedett a komitológiai eljárás környezetvédelmi politika terén való fokozott használatával szemben, mivel az az uniós döntéshozatalt és az operatív folyamatokat illetően nem eléggé átlátható a helyi és regionális önkormányzatok számára. (11) Ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság folytasson megfelelő konzultációkat a helyi és regionális önkormányzatokkal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat előkészítő munkája során;

G.    Társfinanszírozás és elszámolható költségek

36.

megállapítja, hogy egy korábbi véleményében foglalt felszólításokra (12) az Európai Bizottság azzal válaszolt, hogy a maximális társfinanszírozási arányt a jelenlegi 50 %-ról akár 70 %-ra emeli (akár 80 %-ra az integrált és az előkészítő projektek esetében);

37.

javasolja, hogy a maximális arányt 85 %-ra emeljék a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben (13) meghatározottaknak megfelelően) és a legkülső régiókban. Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán;

38.

sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem adott választ arra a korábbi véleményében (14) megfogalmazott kérésre, hogy a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is saját forrásként kezelhessék személyi költségeiket. Az állandó alkalmazottakkal kapcsolatos költségek kizárása alapvető kedvezőtlen hatással járna különösen a kisebb kormányzati és nem kormányzati szervezetek projektjeinek minőségére és megvalósíthatóságára nézve, mivel ezek a szervezetek állandó alkalmazottaik folyamatos rendelkezésre állására és szaktudására vannak utalva, akik gyakran részmunkaidőben egyszerre több projekten is dolgoznak;

39.

úgy véli, hogy ez – a héának az elszámolható költségek köréből való kizárásával együtt, amelyet a 20. cikk javasol – számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. Emlékeztet arra, hogy más uniós alapok esetében a héát elfogadják elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető;

40.

emlékeztet azonban egy tanulmány eredményeire, amely azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által javasolt sokkal magasabb társfinanszírozási arányok hatása a legtöbb projekt esetében ellensúlyozni fogja az elszámolható finanszírozás egyes elemeinek eltávolítását. Ezenkívül tudatában van annak, hogy az alkalmazottak munkaidejének kérdése sok vitát okoz az európai bizottsági ellenőrök és a kedvezményezettek között, és ahhoz vezet, hogy az Európai Bizottság nagy összegeket néha hosszú idővel a projekt befejeződése után térít vissza;

41.

azt ajánlja azonban, hogy az állandó alkalmazottak költségei elszámolhatók maradjanak, azzal a feltétellel, hogy bizonyítják és dokumentálják, hogy a kérdéses alkalmazottakat formálisan a projekt tevékenységeihez rendelték ki;

H.    Költségvetés

42.

megjegyzi, hogy a LIFE program költségvetésének 2 100m euróról 3 600m euróra való javasolt emelése, bár jelentős emelés a program számára, még mindig viszonylag csekély, az EU összköltségvetésének 0,3 %-a;

43.

az e területen fennálló jelentős kihívásokat tekintve azonban az RB üdvözölné a költségvetés jóval nagyobb növelését. Tisztában van azzal, hogy a pontos összegről nem lehet megállapodni, amíg a többéves pénzügyi keretről nem zárultak le a tárgyalások;

44.

bár üdvözli a más finanszírozási forrásokkal való nagyobb koherenciát és kiegészítő jelleget, úgy véli, a LIFE program finanszírozásának nem kellene hatást gyakorolnia ezen alapokra (pl. a strukturális alapokra);

45.

üdvözli, hogy a Környezetvédelem alprogram 50 %-át a biodiverzitásnak kell szentelni, ami megfelel az RB kérésének; (15)

46.

üdvözli azt a 17. cikkben szereplő új rendelkezést, amely szerint a LIFE innovatív pénzügyi eszközökkel is kombinálható. Úgy véli, ez különösen fontos a Környezet és erőforrás-hatékonyság kiemelt terület számára. Megismétli, hogy ezeket az eszközöket csak a projekttámogatások kiegészítéseként szabad alkalmazni, nem pedig azok helyett;

I.    Szubszidiaritás

47.

megerősíti, hogy a környezetvédelmi politika olyan terület, amelyen a hatáskörök megoszlanak az Európai Unió és a tagállamok között. Ezért a szubszidiaritás elve alkalmazandó. Úgy véli azonban, hogy mivel a javasolt rendelet lényegében az 1992 óta létező LIFE program folytatása, nincs szükség annak alapos értékelésére, hogy összhangban áll-e a szubszidiaritás és az arányosság elvével. A szubszidiaritás és az arányosság elvét megerősíti a rendelettervezet (34) preambulumbekezdése;

48.

Azonban:

a)

messzemenően egyetért azzal, hogy a program továbbra is központi irányítású, ugyanakkor úgy véli, biztosítani kell majd azt, hogy a feladatoknak egy végrehajtó ügynökségre való átruházása – mint a projektek kiválasztása és a feladatok felügyelete – ne korlátozza a tagállamoknak a program működésében való részvételét, valamint hogy az átadás ne vezessen ahhoz, hogy elvesznek a LIFE-jelentkezések feldolgozásához szükséges ismeretek és gyakorlat,

b)

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepet kell betölteniük az EU környezetvédelmi jogszabályainak és éghajlatvédelmi stratégiáinak szubnacionális szintű végrehajtása terén, valamint az innovációknak és a bevált gyakorlatoknak a polgárokkal való megismertetésében.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közlemény (16) (a továbbiakban: a 2050-ig szóló ütemterv) elismerte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló új megközelítések vizsgálata. Ezenfelül meg kell erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint átfogó uniós prioritást. Mi több, az építő jellegű eredmények eléréséhez és az érdekelt felek bevonásához elengedhetetlen az irányítás előmozdítása és a széles körű tudatosságnövelés. Az Éghajlat-politika alprogramnak ezért a következő három egyedi prioritási területhez hozzájáruló erőfeszítéseket kell támogatnia: Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több prioritási terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és hogy egynél több tagállam részvételét foglalják magukban.

A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közlemény (16) (a továbbiakban: a 2050-ig szóló ütemterv) elismerte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló új megközelítések vizsgálata. Ezenfelül meg kell erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint átfogó uniós prioritást. Mi több, az építő jellegű eredmények eléréséhez és az érdekelt felek bevonásához elengedhetetlen az irányítás előmozdítása és a széles körű tudatosságnövelés. Az Éghajlat-politika alprogramnak ezért a következő három egyedi prioritási területhez hozzájáruló erőfeszítéseket kell támogatnia: Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több prioritási terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és hogy egynél több tagállam részvételét foglalják magukban.

Indokolás

A LIFE rendeletben konkrétan utalni kell a környezetvédelmi célkitűzések – különösen az éghajlatvédelem és a biodiverzitás – közötti szinergiák keresésének szükségességére. Hangsúlyozni kell az erdei ökoszisztémák szerepét, hiszen azok jótékony hatással lehetnek a biodiverzitásra és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és ugyanakkor segítik a szén-dioxid megkötését is.

2.   módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A LIFE program egyszerűsítése és a pályázókra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében gyakrabban kell alkalmazni az átalánydíjakat és -összegeket, a finanszírozást pedig pontosabban körülhatárolt költségkategóriák szerint kell biztosítani. A nem elszámolható költségekért járó ellentételezésként és a LIFE program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartása érdekében a társfinanszírozási arányt általános szabály szerint 70 %-ra, egyes esetekben pedig 80 %-ra kell emelni.

A LIFE program egyszerűsítése és a pályázókra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében gyakrabban kell alkalmazni az átalánydíjakat és -összegeket, a finanszírozást pedig pontosabban körülhatárolt költségkategóriák szerint kell biztosítani. A nem elszámolható költségekért járó ellentételezésként és a LIFE program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartása érdekében a társfinanszírozási arányt általános szabály szerint 70 %-ra, pedig -ra kell emelni.

Indokolás

A felső határt 85 %-ra kellene emelni a gazdaságilag kevésbé fejlett vagy átmeneti régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően). Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán. A legkülső régiók általános szabály szerint a legfontosabb európai alapokból 85 %-os társfinanszírozási aránnyal részesülnek, ezért ugyanígy lehetővé kellene tenni számukra azt, hogy az Unió más programjainak – például a LIFE-nak – keretében is ilyen társfinanszírozási arány illesse meg őket. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a biodiverzitás szempontjából a legkülső régiók az egész Európai Unióban a legfontosabb nettó hozzájáruló térségek, hiszen nagyszámú, a Natura 2000 hálózatba tartozó, közösségi jelentőséggel bíró területtel rendelkeznek.

3.   módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az uniós források legmegfelelőbb felhasználása és az európai többletérték biztosítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a projektek kiválasztására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a földrajzi egyensúly „integrált projektekre” történő alkalmazására vonatkozó kritériumok, valamint az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatók pontosabb meghatározása tekintetében. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

Az uniós források legmegfelelőbb felhasználása és az európai többletérték biztosítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a projektek kiválasztására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a földrajzi egyensúly „integrált projektekre” történő alkalmazására vonatkozó kritériumok, valamint az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatók pontosabb meghatározása tekintetében. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

Indokolás

Az RB kritikus álláspontra helyezkedett a komitológiai eljárás környezetvédelmi politika terén való fokozott használatával szemben, mivel az az uniós döntéshozatalt és az operatív folyamatokat illetően nem eléggé átlátható a helyi és regionális önkormányzatok számára.

4.   módosítás

5. cikk – Harmadik ország részvétele a LIFE programban

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A LIFE programban az alábbi országok is részt vehetnek:

A LIFE programban az alábbi országok is részt vehetnek:

(a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei;

(a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei;

(b)

az Unió tagjelölt országai, potenciális tagjelölt országai és csatlakozó országai;

(b)

az Unió tagjelölt országai, potenciális tagjelölt országai és csatlakozó országai;

(c)

az európai szomszédságpolitika által érintett országok;

(c)

az európai szomszédságpolitika által érintett országok;

(d)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. április 29-i 933/1999/EK tanácsi rendelettel összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált országok.

(d)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. április 29-i 933/1999/EK tanácsi rendelettel összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált országok.

 

Ez a közreműködés az érintett országok uniós programokban való részvételének általános elveit megállapító kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint zajlik.

Ez a közreműködés az érintett országok uniós programokban való részvételének általános elveit megállapító kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint zajlik.

Indokolás

Az EU 21 tengerentúli országa és területe Franciaország legkülső területeivel együtt összességében több őshonos és fenyegetett fajnak adnak otthont, mint az EU-27-ek országai. A világ 34 biológiai sokféleség szempontjából igen értékes lelőhelye közül 5 az EU ezen régióiban található. Izland ökoszisztémája a teljes földterületnek csupán 5 %-át fedi le, ennek ellenére közismerten a világ veszélyeztetett fajai közel egyharmadának ad otthont. E biológiai sokféleség viszonylag védtelen marad, mivel sem a „madarak”, sem az „élőhelyek” irányelv nem alkalmazható rá. A megőrző munka támogatására nehéz forrásokat szerezni, mivel e távoli helyek számos nemzetközi alap támogatására nem jogosultak (az EU-val való társulásuk miatt). A tengerentúli országok és területek projektjeinek finanszírozását annak a négy tagállamnak a forráselosztásából lehetne fedezni (Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Dánia), amelyek rendelkeznek tengerentúli területnek minősített területekkel; így a finanszírozás nem lenne hatással a LIFE program egészében rendelkezésre álló forrásokra.

5.   módosítás

8. cikk – Kiegészítő jelleg, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a LIFE program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap között, különösen a 18. cikk d) pontjában említett integráltprojektekkel összefüggő szinergiák kialakítása, valamint a LIFE program keretében kidolgozott megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának támogatása érdekében. Uniós szinten a koordináció a(z) …/EU rendelet (a közös stratégiai keretről szóló rendelet) 10. cikkében említett közös stratégiai kereten belül valósul meg.

A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a LIFE program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap között, különösen a 18. cikk d) pontjában említett integráltprojektekkel összefüggő szinergiák kialakítása, valamint a LIFE program keretében kidolgozott megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának támogatása érdekében. Uniós szinten a koordináció a(z) …/EU rendelet ( szóló rendelet) 10. cikkében említett közös stratégiai kereten belül valósul meg.

Indokolás

A LIFE mint a Natura 2000 finanszírozásához való stratégiai hozzájárulás jelentőségét tekintve az RB kéri, hogy a rendelet konkrétan szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy fontossági sorrendbe állított intézkedések tervének létrehozása révén is biztosítsák a koordinációt. Ezenkívül esetleges szinergiákat eredményezhet a LIFE integrált projektek koordinációja a közösségi vezetésű és helyi fejlesztési stratégiák új megközelítésével a közös stratégia keretbe tartozó valamennyi alap esetében, amint az általános rendelkezésekről szóló rendelettervezet 28. és 29. cikkében szerepel.

Ezenkívül a közös stratégiai keretről szóló rendelettervezet szövegét a Régiók Bizottsága korábbi véleményeihez (CdR 5/2012 rev. 1) igazítjuk.

6.   módosítás

10. cikk – A Környezet és erőforrás-hatékonyság prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

az uniós – különösen a vízzel, a hulladékokkal és a levegővel kapcsolatos – környezetvédelmi politika és jogszabályok által előírt tervek és programok végrehajtására szolgáló integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának támogatása;

az uniós – különösen a vízzel, a hulladékokkal és a levegővel kapcsolatos – környezetvédelmi politika és jogszabályok által előírt tervek és programok végrehajtására szolgáló integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának támogatása;

Indokolás

Számos régióban igen fontos a talaj szennyezettségének kezelése, és szorosan kapcsolódik a vizek védelméhez és a hulladékképződés megelőzéséhez.

7.   módosítás

14. cikk – Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

a)

a mérsékléssel kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

a)

a mérsékléssel kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a hatékony mérséklési tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

b)

a hatékony mérséklési tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között a mérséklést célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

c)

többek között a mérséklést célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

d)

hozzájárulás a mérséklést célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

d)

hozzájárulás a mérséklést célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához

 

.

Indokolás

Ügyelni kell arra, hogy az éghajlat-védelmi intézkedések ne járjanak káros hatással a biodiverzitásra. Sőt, mivel az intézkedések szerepelnek a LIFE programban is, ügyelni kell arra is, hogy egyenesen pozitív következményeik legyenek a biodiverzitásra. Létfontosságú, hogy megőrizzük a LIFE program két nagy tengelye közötti koherenciát.

8.   módosítás

15. cikk – Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az éghajlatváltozással szembeni fokozott ellenálló képességet célzó erőfeszítések támogatásához való hozzájárulás érdekében az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

Az éghajlatváltozással szembeni fokozott ellenálló képességet célzó erőfeszítések támogatásához való hozzájárulás érdekében az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

a)

az alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

a)

az alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a hatékony alkalmazkodási tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

b)

a hatékony alkalmazkodási tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között az alkalmazkodást célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

c)

többek között az alkalmazkodást célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

d)

hozzájárulás az alkalmazkodást célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

d)

hozzájárulás az alkalmazkodást célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához

 

.

Indokolás

Ügyelni kell arra, hogy az éghajlat-védelmi intézkedések ne járjanak káros hatással a biodiverzitásra. Sőt, mivel az intézkedések szerepelnek a LIFE programban is, ügyelni kell arra is, hogy egyenesen pozitív következményeik legyenek a biodiverzitásra. Létfontosságú, hogy megőrizzük a LIFE program két nagy tengelye közötti koherenciát.

9.   módosítás

18. cikk – Projektek, d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A projekttámogatásokból az alábbi projektek finanszírozhatók:

….

d)

integrált projektek elsősorban a természet-, víz- és levegővédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás területén;

A projekttámogatásokból az alábbi projektek finanszírozhatók:

….

d)

integrált projektek elsősorban a természet-, víz- és levegővédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás területén;

Indokolás

A kiemelt területek között szerepelnie kell a tengeri környezetnek, a talajvédelemnek és a zajvédelemnek is.

10.   módosítás

19. cikk – A projektekre vonatkozó támogathatósági kritériumok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A 18. cikkben említett projekteknek meg kell felelniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

(1)   A 18. cikkben említett projekteknek meg kell felelniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

a)

az Unió érdekét szolgálják a LIFE program 3. cikkében meghatározott célkitűzései egyikének eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

a)

az Unió érdekét szolgálják a LIFE program 3. cikkében meghatározott célkitűzései egyikének eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

b)

biztosítják a költséghatékony megközelítést, valamint technikai és pénzügyi szempontból koherensek;

b)

biztosítják a költséghatékony megközelítést, valamint technikai és pénzügyi szempontból koherensek;

c)

javasolt végrehajtásuk megbízható.

c)

javasolt végrehajtásuk megbízható.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritérium alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezt a kritériumot a 9. és 13. cikk szerinti egyedi prioritási területekhez igazítsa.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritérium alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezt a kritériumot a 9. és 13. cikk szerinti egyedi prioritási területekhez igazítsa.

(2)   Amennyiben lehetséges, a LIFE program által finanszírozott projektek támogatják a különböző célkitűzések közötti szinergiákat és ösztönzik a zöld közbeszerzés alkalmazását.

(2)    LIFE program által finanszírozott projektek támogatják a különböző célkitűzések közötti szinergiákat és ösztönzik a zöld közbeszerzés alkalmazását.

(3)   A 18. cikk d) pontjában említett integrált projektekben adott esetben az érdekelt felek is közreműködnek, és e projektek lehetőség szerint előmozdítják más uniós finanszírozási források igénybevételét és az azokkal való összhangot.

(3)   A 18. cikk d) pontjában említett integrált projektekben az érdekelt felek is közreműködnek, és e projektek lehetőség szerint előmozdítják más uniós finanszírozási források igénybevételét és az azokkal való összhangot.

A Bizottság a szolidaritás és a vállaláselosztás elveivel összhangban gondoskodik arról, hogy az integrált projektekkel kapcsolatos odaítélési eljárás földrajzi szempontból kiegyensúlyozott legyen. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi egyensúly alkalmazására vonatkozó kritériumokra vonatkozóan a 18. cikk d) pontjában említett egyes tematikus prioritási területek tekintetében.

A Bizottság a szolidaritás és a vállaláselosztás elveivel összhangban gondoskodik arról, hogy az integrált projektekkel kapcsolatos odaítélési eljárás földrajzi szempontból kiegyensúlyozott legyen. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi egyensúly alkalmazására vonatkozó kritériumokra vonatkozóan a 18. cikk d) pontjában említett egyes tematikus prioritási területek tekintetében.

(4)   A Bizottság különös tekintettel van a transznacionális projektekre, amennyiben a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések biztosításához transznacionális együttműködés szükséges, és ezért törekszik annak garantálására, hogy a projektekre elkülönített költségvetési források legalább 15 %-át transznacionális projektekre fordítsák.

(4)   A Bizottság különös tekintettel van a transznacionális projektekre, amennyiben a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések biztosításához transznacionális együttműködés szükséges, és ezért törekszik annak garantálására, hogy a projektekre elkülönített költségvetési források legalább 15 %-át transznacionális projektekre fordítsák.

 

   

Indokolás

Ahol csak és amennyire csak lehet, ösztönözni kell az érdekelt felek hozzáférését és részvételét az integrált projektekben.

Míg a program erőfeszítéseit az egész EU-ra ki kellene terjeszteni, nem utolsósorban azért, mert a környezeti és éghajlati kérdések gyakran határokon átnyúló következményekkel járnak, a nemzeti kvóták rendszere nem megfelelő, és nem kellene előnyben részesíteni azt az egyéni javaslatok előnyeivel szemben.

El kell kerülni, hogy a jövőbeli – támogatásra jogosult – integrált és többéves projektek csökkentsék a meglévő projektekre szánt költségvetést, amelyek a múltban bizonyították fontosságukat. Egyébként az effajta fellépéseket tudják a legkönnyebben hasznosítani a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő eszközökkel, hogy az európai bizottsági javaslatban részletezett integrált projekteket dolgozzanak ki. Emellett a következetesség megkívánja, hogy a LIFE program által finanszírozott projektek bátorítsák a környezetbarát közbeszerzések alkalmazását.

11.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 18. cikkben említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 70 %-áig nyújtható társfinanszírozás. Kivételes esetben a 18. cikk d) és f) pontjaiban említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 80 %-a finanszírozható.

A 18. cikkben említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 70 %-áig nyújtható társfinanszírozás. Kivételes esetben a 18. cikk d) és f) pontjaiban említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 80 %-a finanszírozható.

Indokolás

A felső határt 85 %-ra kellene emelni a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően). Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán. A legkülső régiók általános szabály szerint a legfontosabb európai alapokból 85 %-os társfinanszírozási aránnyal részesülnek, ezért ugyanígy lehetővé kellene tenni számukra azt, hogy az Unió más programjainak – például a LIFE-nak – keretében is ilyen társfinanszírozási arány illesse meg őket. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a biodiverzitás szempontjából a legkülső régiók az egész Európai Unióban a legfontosabb nettó hozzájáruló térségek, hiszen nagyszámú, a Natura 2000 hálózatba tartozó, közösségi jelentőséggel bíró területtel rendelkeznek.

12.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 18. cikkben felsorolt projektek esetében a HÉA nem minősül elszámolható költségnek.

A 18. cikkben felsorolt projektek esetében a héa elszámolható költségnek.

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy a héának az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. Emlékeztet arra, hogy más uniós alapok esetében a héát elfogadják elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető.

13.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, új, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy a személyzeti költségeknek az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. A fenti megfogalmazás visszaállítja ezt az elszámolhatóságot, amint az L 309 számú 2008. november 20-i Hivatalos Lapban közzétett 614/2007/EK számú LIFE-rendeletben (ld. 5. cikk) szerepel, ugyanakkor figyelembe veszi a bérköltségeket, nem csak lehetőséget ad erre, pontos kritériumok nélkül. A kisebb szereplők számára egyébként az a kötelezettség, hogy új személyzetet vegyenek fel a projektek megvalósítása céljából, nem reális elvárás, és gyakran ellehetetlenítené azok kivitelezését, főként mivel többnyire szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik szakterületüket. A javaslat ezért arra szűkíti a kötelezettséget, hogy az érintett munkavállalók ténylegesen a program keretében finanszírozott projekt megvalósításával foglalkozzanak.

Emellett pontosításra kerül, hogy a személyzetet teljes vagy részidőben kell kifejezetten a konkrét projekthez kirendelni, hogy ne történjen diszkrimináció az olyan tisztviselők bérköltségeinek kiszámításakor, akik valóban a finanszírozott projekten dolgoznak. Azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyeket a LIFE program korábbi szakaszaiban ilyen projektekkel szereztünk, kiderül, hogy számos esetben szükség van tisztviselők részidős, de elengedhetetlen közreműködésére. Ezért fontos, hogy erre a költségre is támogatást lehessen kapni.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 6/2011 fin, 74. pont.

(2)  A Régiók Bizottsága Titkársága által készített „Az EU Life+ eszköze területi hatásainak értékelése” című 2011. májusi jelentés. CdR 6/2011 fin.

(3)  CdR 6/2011, 56. pont.

(4)  Európai bizottsági munkadokumentum, SEC(2011) 1573 final.

(5)  CdR 6/2011 fin – A Régiók Bizottsága Titkársága által készített „Az EU Life+ eszköze területi hatásainak értékelése” című 2011. májusi jelentés.

(6)  COM(2010) 2020 final és COM(2011) 112 final.

(7)  CdR 6/2011 fin, 6., 25. és 65–69. pontok.

(8)  CdR 6/2011 fin, 33. és 37. pont.

(9)  CdR 6/2011 fin, 38. pont.

(10)  CdR 6/2011 fin, 18. pont.

(11)  CdR 25/2010 fin, CdR 159/2008 fin, CdR 47/2006 fin.

(12)  CdR 6/2011 fin., 35. pont.

(13)  COM(2011) 615 final; CdR 6/2011 fin., 15. pont.

(14)  CdR 6/2011 fin., 34. pont.

(15)  CdR 6/2011 fin, 9. és 14. pont.

(16)  COM(2011) 112 final, 2011. március 8.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/74


A Régiók Bizottsága véleménye – Koncessziós szerződések odaítélése

2012/C 277/09

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozó jelenlegi szabályokat az ítélkezési gyakorlat és a nemzeti jogalkotás alakítja. Tekintettel arra, hogy bizonyos koncessziók befolyást gyakorolhatnak a belső piacra, a szabályokkal kapcsolatban egyértelműség, valamint egységes jogértelmezés és megközelítés kívánatos. Az RB ezért indokoltnak tartja a jogalkotás megfontolását ezen a ponton,

ezért fontosnak tartja, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélyezéseknek ezért, ideértve a korlátozott működési engedélyeket, az irányelv hatókörén kívül kell maradniuk. Ez érvényes arra is, ha csak finanszíroznak egy tevékenységet, ami gyakran együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy a megkapott összegeket vissza is kell fizetni, ha nem a kitűzött célokra használták fel őket,

úgy véli, hogy további pontosítások kívánatosak a koncessziók odaítélésének módjáról. Egyensúlyt kell találni egyrészt az egyértelműsítés – például a határidők közzétételének módját illetően –, másrészt az ajánlatkérő szervek szabad választási lehetősége – például az alkalmazandó kritériumok kiválasztását illetően – között. Ez az egyértelműsítés támaszt nyújt az ajánlatkérőknek, és megteremti a szükséges egységességet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan kezelik ezt. A választási szabadság tekintettel van az ajánlatkérők koncesszióikkal kapcsolatos ismereteire és elismeri a tagállamok autonómiáját. Az ajánlatkérők széles körű lehetőségekkel kell, hogy rendelkezzenek a társadalmi és fenntartható kritériumok megválasztását illetően,

úgy véli, hogy ennek a javaslatnak eleget kell tennie a szubszidiaritás elvének: a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen annak eldöntésére, hogy építési beruházásokat és szolgáltatásokat saját maguk valósítanak meg vagy harmadik félnek kiszervezik őket. Amennyiben a helyi és regionális önkormányzatok úgy döntenek, hogy kiszervezik ezeket, akkor szabadon választhatják meg ennek jogi eszközét: engedélyezés, közbeszerzési szerződés vagy koncesszió.

Előadó

Henk KOOL (NL/PES), Hága város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a koncessziós szerződések odaítéléséről

COM(2011) 897 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozóan nem létezik egységes jogi keret. Az építési beruházásokra irányuló koncessziókat az európai közbeszerzési irányelvek szabályozzák. A szolgáltatási koncessziókra vonatkozó joganyag ezzel szemben kivételt képez az európai közbeszerzési irányelvek alól, és az EU-Szerződésben szereplő elvek hatálya alá tartozik. Ezeket az elveket részletesebben az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki;

2.

megállapítja, hogy a tagállamoknak a koncessziós szerződések odaítélésekor meg kell felelniük az Európai Unió működéséről szóló szerződés elveinek (egyenlő elbánás, megkülönböztetésmentesség, átláthatóság és arányosság), azonban megjegyzi, hogy ezek alkalmazása eltérő. A koncessziókra vonatkozó irányelvjavaslat célja, hogy az építési és a szolgáltatási koncessziókkal kapcsolatos szabályokat egyetlen keretbe foglalja. Az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokat is figyelembe véve az Európai Bizottság úgy véli, hogy a belső piac továbbfejlesztése igen nagy jelentőséggel bír, feltéve, hogy a koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok elegendő mozgásteret biztosítanak az ajánlatkérőknek a saját értelmezésre;

3.

úgy látja, hogy a koncessziókra vonatkozó egységes jogi keret létrehozásának jogalapja az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésében, illetve 62. és 114. cikkében található. Ezek a cikkek a belső piac működésével foglalkoznak. Ebben az összefüggésben utal arra, hogy a szolgáltatási koncessziókat az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatások nyújtásának összefüggésében kell szemlélni. A javasolt irányelv nem veszi kellő mértékben figyelembe a Lisszaboni Szerződés újításait ezen a területen; emiatt további kivételeket szorgalmaz az említett szolgáltatásokra az irányelv alkalmazási köre alól;

4.

úgy véli, hogy ennek a javaslatnak eleget kell tennie a szubszidiaritás elvének: a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen annak eldöntésére, hogy építési beruházásokat és szolgáltatásokat saját maguk valósítanak meg vagy harmadik félnek kiszervezik őket. Amennyiben a helyi és regionális önkormányzatok úgy döntenek, hogy kiszervezik ezeket, akkor szabadon választhatják meg ennek jogi eszközét: engedélyezés, közbeszerzési szerződés vagy koncesszió;

5.

megjegyzi, hogy a koncessziók jellegükből adódóan komplexebbek, és hosszabb időszakra kötik őket. Korábban azt tanácsolta, hogy a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos szabályozás rugalmas és egyszerű legyen (CdR 21/2010), illetve hogy kerülni kell a jogi egyértelműség hiányát;

A FENTIEKRE TEKINTETTEL A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

6.

úgy véli, hogy az irányelv 1. cikkében, de legalább a preambulumbekezdésekben nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a feladatok és felelősségi körök átruházása az egyik közhivatalról a másikra nem képezi ennek az irányelvnek a tárgyát. Emellett nincs szükség olyan ágazatok bevonására, amelyekre már kiterjednek az európai uniós jog adott területhez kapcsolódó szabályozásai, illetve amelyek az európai uniós jogalkotó döntései alapján tudatosan nem lettek szabályozva;

7.

elismeri, hogy egy bizonyos érték felett a koncessziók befolyással vannak a belső piacra, ezért európai uniós szabályozás tárgyát képezhetik;

8.

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozó jelenlegi szabályokat az ítélkezési gyakorlat és a nemzeti jogalkotás alakítja. Tekintettel arra, hogy bizonyos koncessziók befolyást gyakorolhatnak a belső piacra, a szabályokkal kapcsolatban egyértelműség, valamint egységes jogértelmezés és megközelítés kívánatos. Az RB ezért indokoltnak tartja a jogalkotás megfontolását ezen a ponton;

9.

megállapítja, hogy a különböző tagállamokban igen különböző módon alkalmazzák a koncessziókat. Ennek oka többek között az, hogy a tagállamok különböző nemzeti eszközökkel rendelkeznek a tevékenységek szabályozásához vagy engedélyezéséhez. Az irányelvek ezért tagállamonként különböző következményekkel járhatnak; az Európai Bizottságnak emiatt egyértelműen ki kell jelentenie és meg kell határoznia, hogy milyen szerződési konstellációkat tekint „koncessziónak”, és milyen fajta szerződéses viszonyok tartoznak az irányelv alkalmazási körébe;

10.

ezért fontosnak tartja, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélyezéseknek ezért, ideértve a korlátozott működési engedélyeket, az irányelv hatókörén kívül kell maradniuk. Ez érvényes arra is, ha csak finanszíroznak egy tevékenységet, ami gyakran együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy a megkapott összegeket vissza is kell fizetni, ha nem a kitűzött célokra használták fel őket;

11.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen nemzeti eszközökre vonatkozó közbeszerzési kötelezettség létrehozása túl nagy beavatkozást jelent a tagállamok nemzeti autonómiájába. Az RB ezért örömmel veszi, hogy a preambulumból kiderül, hogy az Európai Bizottság szerint az ilyen állami aktusok nem minősülhetnek koncessziónak, de úgy véli, hogy ezt egy külön cikkben kell kivételként megállapítani;

12.

úgy véli, hogy az irányelvnek azokra a koncessziókra kell irányulnia, amelyek befolyással vannak a belső piacra. Azokat a koncessziókat, amelyek alacsony értéküket tekintve nem gyakorolnak hatást a belső piacra, ezért közvetlenül, előzetes pályázati felhívás nélkül kell odaítélni;

13.

úgy véli, ez a különbségtétel nagy jelentőséggel bír a kkv-k számára. Az ajánlatkérőknek így lehetőségük nyílik arra, hogy kkv-barát koncessziópolitikát folytassanak;

14.

aggályainak ad hangot a szabályozás komplexitása miatt. Az ajánlatkérők a jelenlegi közbeszerzési irányelveket feleslegesen bonyolultnak érzékelik. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a koncessziókról szóló irányelv szintén komplex joganyaggá válik. Az RB úgy véli, hogy a koncessziókat nem lehet egy az egyben megfeleltetni az európai közbeszerzési irányelvekben szereplő szabályoknak, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartsa fenn az irányelv és az esetlegesen azt követő bizottsági közlemény egyszerű mivoltát;

15.

úgy véli, hogy további pontosítások kívánatosak a koncessziók odaítélésének módjáról. Egyensúlyt kell találni egyrészt az egyértelműsítés – például a határidők közzétételének módját illetően –, másrészt az ajánlatkérő szervek szabad választási lehetősége – például az alkalmazandó kritériumok kiválasztását illetően – között. Ez az egyértelműsítés támaszt nyújt az ajánlatkérőknek, és megteremti a szükséges egységességet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan kezelik ezt. A választási szabadság tekintettel van az ajánlatkérők koncesszióikkal kapcsolatos ismereteire és elismeri a tagállamok autonómiáját. Az ajánlatkérők széles körű lehetőségekkel kell, hogy rendelkezzenek a társadalmi és fenntartható kritériumok megválasztását illetően.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A vízügyi, energiaipari, szállítási és postai szolgáltatások ágazataiban odaítélt építési és szolgáltatási koncessziók tekintetében is be kell vezetni egyes összehangoló rendelkezéseket, tekintve, hogy a nemzeti hatóságok befolyásolni tudják az ezen ágazatokban működő szereplők magatartását, figyelembe véve továbbá az említettek működési piacának zárt jellegét, ami az érintett szolgáltatások nyújtására szolgáló hálózatokba történő szállítással, valamint e hálózatok rendelkezésére bocsátásával és üzemeltetésével kapcsolatban a tagállamok által biztosított különleges vagy kizárólagos jogoknak tudható be.

Indokolás

Ezeket az ágazatokat már konkrét jogi aktusok szabályozzák.

2.   módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok,például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.

A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. z építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérőhatároz meg és amelyek jogilag érvényesíthető. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a különbséget az engedély, a korlátozott engedély (amely esetében az ajánlatkérő üzemeltetési jogot ad) és a koncesszió között.

Az engedély esetében bizonyos feltételeket lehet szabni a tevékenység végzésének módját illetően. Emellett azonban olyan engedélyek is vannak, amelyek bizonyos tevékenységeket korlátoznak. Ekkor működési vagy korlátozott engedélyről van szó. Ez általában a közrend, a népegészség és/vagy a biztonság okán történik. Ilyenek például a prostitúció, a vendéglátás és a kaszinók terén kiadott működési engedélyek.

A koncessziós szerződésnek vannak közös vonásai az ilyen működési engedélyekkel. A legfontosabb különbség az, hogy koncessziós szerződés esetén a tevékenység teljesítése különös jelentőséggel bír az ajánlatkérő számára. Koncessziós szerződés esetén ezért a tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető. Ha az üzemeltetési jog által érintett tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető, akkor a szerződés „visszterhes” lehet. Ez a kritérium alkalmazható a közbeszerzési szerződés meghatározása során is.

Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélynek, a működési engedélynek és a korlátozott engedélynek kívül kell esnie az irányelv hatókörén. Nem kívánatos, hogy az ilyen engedélyek nyújtására is érvényes legyen az átláthatóság, illetve a közbeszerzési kötelezettség. A nemzeti és a decentralizált jogalkotásnak kell kiindulópontot jelentenie annak meghatározásakor, hogy ki kapjon engedélyt. A (6) preambulumbekezdésből úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság osztja ezt a véleményt.

A koncesszió meghatározása ténylegesen hivatkozik a szerződés formájára, de ilyen kritériumok kifejtése nem szerepel benne. Ezáltal előfordulhat, hogy egy engedélyt mégis koncessziónak tekintenek. A (működési) engedély és a koncesszió közti különbségnek ezért egyértelműbben kell szerepelnie a preambulumban és a koncesszió meghatározásában.

A koncessziókat egyértelműen el kell határolni az állami feladatoktól, mint például az engedélyek kiadásától.

3.   módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belsőpiacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1), a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették a közbeszerzés fogalmának egyértelműbb meghatározását. A koncesszióra vonatkozó uniós szabályok olyan építési beruházás vagy szolgáltatás megszerzésére vonatkoznak, amelynek ellenszolgáltatása az említett építési beruházás vagy szolgáltatás hasznosítása. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges minden esetben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amelyhez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belsőpiacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1), a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették a közbeszerzés fogalmának egyértelműbb meghatározását. A koncesszióra vonatkozó uniós szabályok olyan építési beruházás vagy szolgáltatás megszerzésére vonatkoznak, amelynek ellenszolgáltatása az említett építési beruházás vagy szolgáltatás hasznosítása. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges minden esetben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amelyhez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

Indokolás

A módosítás célja, hogy újra megfogalmazza – a félreértelmezés lehetősége nélkül – a közüzemi ágazat beszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv (25) preambulumbekezdésében már alkalmazott alapfogalmat, mely így hangzik: „A valamely tagállam által bármilyen formában – a koncessziót is beleértve –, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos jogoknak.” Nem tartjuk helyénvalónak e fogalom uniós rendelkezésekre történő korlátozását, hiszen ez túl szigorúnak tűnhetne, és azt a benyomást kelthetné, hogy az egyes tagállamoknak ugyanezeket az arányos és megkülönböztetéstől mentes célokat szolgáló törvényeit és rendelkezéseit kizárjuk.

4.   módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szükségesnek bizonyult annak pontosítása is, mi értendő egyetlen beszerzés alatt, amelynek eredményeként az adott beszerzés céljából valamennyi koncesszió egybeszámított értékét kell figyelembe venni az ezen irányelvben meghatározott határérték szempontjából, és a beszerzést egészébenkell közzétenni, lehetőleg részekre bontva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv átfogó előzetes tervezése és koncepciója, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy hogy más logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.

Indokolás

Egy koncesszió előkészítése és végrehajtása évekig tarthat. Előfordulhat, hogy az előkészítés során az ajánlatkérőnek különböző külső véleményeket kell kérnie. A definíció szerint az ilyen vélemények is beleszámítanak az érték meghatározásába. Ez nem logikus. A más jellegű és a más félnek odaítélt szerződéseknek nem szabad részét képezniük a koncesszió értékmeghatározásának. Ha ezek a szerződések bizonyos értéket képviselnek, akkor a közbeszerzési irányelv alapján és azzal összhangban kell odaítélni őket.

Ez összhangban van az RB korábbi, a szerződések szükségtelen összekapcsolásának elkerüléséről szóló véleményeivel.

Lásd a 14. módosítási javaslatot is.

5.   módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

Indokolás

Az Európai Parlamentnek a vízügyi ágazattal kapcsolatos közvetlen szándéka kiderül 2004. 01. 14-i, 2004. 03. 10-i és 2006. 05. 31-i határozataiból. Ennek alapján az Európai Parlament a vízügyi ágazatban nem liberalizációra törekszik, hanem a vízügyi ágazat modernizációjára, amelynek során a gazdasági alapelveknek összhangban kell lenniük a minőségi és környezetvédelmi szabványokkal, valamint a szükséges hatékonysággal. Ezért nem tanácsos további szabályokat bevezetni horizontális szabályozás révén.

6.   módosítás

Új preambulumbekezdés a (13) után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az önkormányzati testületek közötti együttműködés módozatai (kompetenciák szerződésen vagy intézményközi megállapodáson alapuló megosztása) nem tartozhatnak a belső piaci jogszabályok hatálya alá.

7.   módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások (A és B szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását. Ezért ezt az irányelvet alkalmazni kell egy sor olyan szolgáltatásra (például az étkeztetési és a vízellátási szolgáltatásokra) amelyek esetleg több országra kiterjedhetnek.

Indokolás

Az elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások megkülönböztetésének, valamint az ún. B-szolgáltatások közbeszerzési privilegizálásának fenn kell maradnia. A szociális és egészségügyi szolgáltatások nem vagy csak nagyon kis mértékben relevánsak a belső piac szempontjából, és általában helyben nyújtják őket. A víz létszükséglet. Ezért a vízügyi ágazatban különös érzékenységgel kell fellépni, illetve egyedi környezetspecifikus és higiéniai szempontokat kell figyelembe venni. Ezért a vízügyi szolgáltatásokat – a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 17. cikkével is összhangban – ki kellene venni a koncessziókról szóló irányelv hatálya alól.

8.   módosítás

(22) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni aszociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni aszociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

Indokolás

Az RB a jelölt szövegrész törlését javasolja.

Vannak olyan működési engedélyek, amelyek bizonyos tevékenységeket szabályoznak, és olyan kevés van belőlük, hogy nem kívánatos közbeszerzési pályázatot kiírni rájuk. Olyan tevékenységekről van szó, amelyeket nem az érintett állam érdekében vagy közérdekből végeznek, hanem az állam éppenséggel esetleg károsnak véli őket, ezért kell szabályozni ezeket. Ilyen például a prostitúció engedélyezése. Annak, hogy az ilyen működési engedélyek száma csekély, nem kellene ezért automatikusan egyfajta átlátható engedélyezési eljáráshoz vezetnie.

Lásd a 4. módosítási javaslatot is.

9.   módosítás

(25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.

Indokolás

Ld. a 23. és 28. módosítási javaslatot.

10.   módosítás

1. cikk, új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. cikk

Tárgy és hatály

1. cikk

Tárgy és hatály

 

   

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy az irányelvnek csak azokra a koncessziókra kell irányulnia, amelyek befolyással vannak a belső piacra. Az európai értékhatárt el nem érő koncessziók esetében nincs szó „határokon átnyúló érdekekről”, ezért a belső piacot ez nem érinti. Ez a kiegészítés az ajánlatkérők szabad választási lehetőségét biztosítja.

11.   módosítás

2. cikk (1) bekezdés 7. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.   Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

(7)   „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.

(7)   „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;

 

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a különbséget az engedély, a korlátozott engedély (amely esetében az ajánlatkérő üzemeltetési jogot ad) és a koncesszió között.

Az engedély esetében bizonyos feltételeket lehet szabni a tevékenység végzésének módját illetően. Emellett azonban olyan engedélyek is vannak, amelyek bizonyos tevékenységeket korlátoznak. Ekkor működési vagy korlátozott engedélyről van szó. Ez általában a közrend, a népegészség és/vagy a biztonság okán történik. Ilyenek például a prostitúció, a vendéglátás és a kaszinók terén kiadott működési engedélyek.

A koncessziós szerződésnek vannak közös vonásai az ilyen működési engedélyekkel. A legfontosabb különbség az, hogy koncessziós szerződés esetén a tevékenység teljesítése különös jelentőséggel bír az ajánlatkérő számára. Koncessziós szerződés esetén ezért a tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető. Ha az üzemeltetési jog által érintett tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető, akkor a szerződés „visszterhes” lehet. Ez a kritérium alkalmazható a közbeszerzési szerződés meghatározása során is.

Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélynek, a működési engedélynek és a korlátozott engedélynek kívül kell esnie az irányelv hatókörén. Nem kívánatos, hogy az ilyen engedélyek nyújtására is érvényes legyen az átláthatóság, illetve a közbeszerzési kötelezettség. A nemzeti és a decentralizált jogalkotásnak kell kiindulópontot jelentenie annak meghatározásakor, hogy ki kapjon engedélyt. A (6) preambulumbekezésből úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság osztja ezt a véleményt.

A koncesszió meghatározása ténylegesen hivatkozik a szerződés formájára, de ilyen kritériumok kifejtése nem szerepel benne. Ezért előfordulhat, hogy egy engedélyt mégis koncessziónak tekintenek. A (működési) engedély és a koncesszió közti különbségnek ezért egyértelműbben kell szerepelnie a preambulumban és a koncesszió meghatározásában.

12.   módosítás

2. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált. […]

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált. […]

Indokolás

Törlendő a működési kockázatot behatároló „lényeges” jelző. A jelentős működési kockázatnak a közbeszerzés kontextusában történő meghatározása általában komoly gondot okoz az egyes települések gyakorlatában. A „lényeges működési kockázat” fogalmának az irányelvtervezetben szereplő meghatározása messze túlmutat a Bíróság ítélkezési gyakorlatán, a Bíróság ugyanis nem támaszt túlságosan magas követelményeket a gazdasági kockázattal szemben. Még a vízellátási és szennyvíz-elvezetési közhálózatokra történő csatlakozásnak és e hálózatok igénybevételének kötelezővé tételekor is a közbeszerzési jogszabályok hatálya alá nem tartozó szolgáltatási koncesszióból indul ki (lásd a C-206/08. sz. Wasser- und Abwasserzweckverband Gotha und Landeskreisgemeinden [Gotha városa és a közigazgatási egységéhez tartozó települések vízellátási és szennyvízelvezetési társulása] ügyben 2009. szeptember 10-én hozott ítélet 72–76. pontját).

13.   módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Értékhatárok

5. cikk

Értékhatárok

1.   Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:

1.   Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:

a)

ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;

a)

ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;

b)

ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.

b)

ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.

 

 

a)

 

b)

2.   Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.

2.   Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.

 

Indokolás

A koncessziók hosszú futamidejűek is lehetnek, mivel az érintett vállalkozók meg szeretnék keresni az általuk beruházott összegeket. Hosszú futamidejű koncessziók esetében az 5 000 000 EUR értékhatár a koncesszió összértékét tekintve túl alacsony, az éves összeg azonban, amelyet a vállalkozó a koncesszióval megkeres, nem akkora, hogy az hatással lenne a belső piacra. Ezért javasoljuk a különbségtételt.

14.   módosítás

6. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

6. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

(2)   A koncesszió becsült értéke az építési beruházások vagy szolgáltatások összességének értéke, akkor is, ha beszerzésük különböző szerződések alapján történik, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.

(2)   A koncesszió becsült érték.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

Indokolás

Ld. a 8. módosítási javaslatot.

15.   módosítás

8. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8. cikk

Ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

8. cikk

Ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

(5)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi szolgáltatásokra irányuló koncessziókra:

(5)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi szolgáltatásokra irányuló koncessziókra:

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b)

műsorközvetítők által odaítélt, terjesztésre (azaz bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításra és elosztásra) szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók;

b)

műsorközvetítők által odaítélt, terjesztésre (azaz bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításra és elosztásra) szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók;

c)

választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

c)

választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott ;

e)

munkaszerződések;

e)

munkaszerződések;

f)

működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)értelmében (7);

f)

működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)értelmében (7);

g)

személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében.

g)

személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében;

 

 

Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

Indokolás

A (11) preambulumbekezdéshez benyújtott 5. módosítási javaslattal összhangban.

16.   módosítás

15. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által egy másik jogi személynek odaítélt koncesszió nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által egy másik jogi személynek odaítélt koncesszió nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

a)

az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő akkor gyakorol az első albekezdés a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő akkor gyakorol az első albekezdés a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

17.   módosítás

15. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.

Indokolás

Az utalásnak csak az ellenőrzött jogi személy „operatív” vagy „aktív” magánjogi tőkeérdekeltségére kellene vonatkoznia, amely befolyásolhatja az ellenőrzött jogi személy irányítással kapcsolatos döntéseit. Ennek lehetővé kellene tennie a jogi személyben a puszta tőkerészesedéseket, például csendestársi részesedéseket anélkül, hogy az sértené a házon belüli vagy horizontális, közszférán belüli együttműködésre vonatkozó eltérést. Ennek megfelelően érvelt maga az Európai Bizottság is az intézményesített köz-magán társulásokról (IPPP) szóló, 2008. február 5-i közleményében. A puszta tőkerészesedések felé történő nyitásra azért van szükség, hogy az önkormányzatok megfelelő árakon elérhető szolgáltatási kínálatról gondoskodhassanak polgáraik számára.

18.   módosítás

15. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(3)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz:

(3)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol;

a)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ellenőrző ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:

Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ellenőrző ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:

a)

az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak;

a)

az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak;

b)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

b)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c)

az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

c)

az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

Indokolás

A 15. cikk (1) bekezdéséhez benyújtott 16. módosítási javaslattal összhangban.

19.   módosítás

15. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

4.   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető koncessziónak a jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

4.   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető koncessziónak a jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

b)

a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10 %-ot;

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek tevékenységeinek nyílt piac;

d)

a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;

d)

a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;

e)

egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek.

e)

egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek.

Indokolás

Az ajánlatkérők közötti koncessziós szerződéseket (a közpénzek felelős kezelésének keretében) teljes mértékben mentesíteni kell a közbeszerzési szabályok alól a c)–e) alpontban megnevezett feltételekkel.

Az ajánlatkérők részére lehetővé kell tenni azt is, hogy együttműködjenek olyan területeken, amelyek nem érintik közvetlenül a közszolgáltatásokat. Olyan folyamatokra vonatkozó együttműködésre gondolhatunk itt, amelyek segítik és támogatják azok szervezeteit, pl. ikt, lakhatás, beszerzés és étkeztetés.

Az ilyen, ajánlatkérők közötti együttműködés nem mindig egyenértékű együttműködési megállapodáson alapul. Előfordul, hogy nagyobb önkormányzatok tevékenységeket végeznek kisebb önkormányzatok számára. Ezért kívánatos, hogy az ajánlatkérők másik ajánlatkérők számára valósíthassanak meg koncessziós szerződést. Ez a közpénzekkel való takarékos bánásmódot is szolgálja.

Az Európai Bíróság nem állította azt, hogy az ajánlatkérő szervek forgalmának legfeljebb 10 %-át adhatja a nyílt piac. A forgalom megengedett részének a végzett tevékenységek jellegétől és egyéb idevonatkozó körülményektől kell függnie. Fontos, hogy ne lehessen mindig kizárni a kivétel alkalmazását, ha magánjogi érdekeltek bármilyen formában részt vesznek. Csak aktív magánjogi érdekeltek esetén léphet életbe közbeszerzési kötelezettség, vagyis ha a résztvevő olyan magáncég, amely piaci tevékenységet folytat.

20.   módosítás

15. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(5)   A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

   

Az ebben a cikkben meghatározott kivételek alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő koncessziókat a rendes koncessziós eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

Indokolás

A koncessziós jog egyszerűsítésének és karcsúsításának érdekében a jogszabály szövegében kerülendők a terjengős magyarázatok, melyek nem vezetnek nagyobb jogbiztonsághoz, ráadásul túlmutatnak a Bíróság ítélkezési gyakorlatán.

21.   módosítás

26. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

26. cikk

Koncessziós hirdetmények

26. cikk

Koncessziós hirdetmények

(3)   A szociális és egyéb sajátos szolgáltatásokra koncessziót odaítélni kívánó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek a tervezett koncesszió-odaítélési szándékukat előzetes tájékoztató közzététele révén a költségvetési év megkezdését követően a lehető leghamarabb ismertetik. Ezek a hirdetmények tartalmazzák a XIII. mellékletben meghatározott információt.

   

Indokolás

A szociális szolgáltatások nem vagy csak nagyon kis mértékben relevánsak a belső piac szempontjából, és általában helyben nyújtják őket. Ezen a területen a megkövetelt tájékoztatási kötelezettségek ezért aránytalan terhet jelentenek az odaítélő szerveknek. A reform alapvető, a koncessziós jog egyszerűsítésére irányuló céljával összhangban a szolgáltatásoknak épp ezen a területén nem szabad tehát a szabályokat szigorítani.

22.   módosítás

35. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

35. cikk

Eljárási garanciák

35. cikk

Eljárási garanciák

(1)   Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban. A tárgyalások során a leírás, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények nem változtathatók.

(1)   Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban.

 

 

   

 

   

Indokolás

Az ajánlatkérő szervnek szüksége lehet arra, hogy az ajánlattevők kérdései és megjegyzései alapján a közbeszerzési eljárás során módosítsa/kiigazítsa a koncessziós szerződést. Az ajánlatkérőnek tárgyalások és párbeszédek útján kell nagyobb összhangra törekednie a kereslet és a kínálat között. Ezért lehetőséget kell biztosítani a minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok részleges módosítására és kiegészítésére a tárgyalások és párbeszédek során felmerülő új ötletek alapján, különben a közbeszerzési eljárás elveszíti jelentőségét.

A pályázat jelentős módosítása esetén jelenleg le kell állítani az eljárást, majd új közbeszerzési eljárást kell indítani. Az RB ezért egy olyan egyszerű módszer létrehozását ajánlja, amellyel az ajánlatkérők módosíthatják a koncessziót, mint például egy, a pályázatok beérkezési határidejének csekély meghosszabbítását is tartalmazó hivatalos helyesbítés.

23.   módosítás

36. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(1)   Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:

(1)   Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:

a)

a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

a)

a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

b)

gazdasági és pénzügyi kapacitás;

b)

gazdasági és pénzügyi kapacitás;

c)

műszaki és szakmai alkalmasság.

c)

műszaki és szakmai alkalmasság.

Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel. Minden követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához és szigorúan arányosnak kell lennie azzal, figyelembe véve a valódi verseny biztosításának szükségességét.

Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel.

Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.

Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.

Indokolás

Ld. a 2. és 28. módosítási javaslatot.

24.   módosítás

36. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(7)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(7)   A rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

Indokolás

Az RB szerint ez az ajánlatkérők hatásköre.

25.   módosítás

38. cikk, új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

38. cikk

A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje

38. cikk

A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje

 

   

Indokolás

Bizonyos koncessziók iránt nem túl nagy az érdeklődés. Nincs szükség egy teljes eljárás lefolytatására, ha csak egy érdeklődő van. Ezenfelül ilyen helyzetben egy szabad tárgyalás az ajánlatkérő számára kedvezőbb eredményhez vezethet.

26.   módosítás

39. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(2)   E szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv számára.

   

E szempontok kötelesek biztosítani a tényleges versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

Indokolás

Ez a rendelkezés felesleges. Nincs hozzáadott értéke, és a célként megfogalmazott egyszerűsítésre való tekintettel törlendő. Tartalmilag már szerepel az elsődleges jog általános elveiben.

27.   módosítás

39. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:

Indokolás

Az RB szerint kívánatos a legalacsonyabb ár kritériumának megtartása. A jelenlegi megfogalmazásból nem világos, hogy ez lehetséges-e. A minőség a legalacsonyabb ár odaítélési kritériuma esetében is szerepet játszhat, mégpedig minimumkövetelmények formájában. Az ajánlatkérőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabadon dönthessenek ebben a kérdésben. Ezenkívül az ajánlatkérő szerveknek gyakran megtakarítási célokat is el kell érniük, amelyeket szintén figyelembe kell venni az odaítélési kritérium megválasztásának mérlegelésekor.

28.   módosítás

39. cikk (4) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

4.   …

4.   …

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

Indokolás

Egyes ajánlatkérők társadalmi kritériumokat is szeretnének alkalmazni közbeszerzési eljárásaik és koncesszióik esetében. Ilyen társadalmi kritériumok jelenleg általában nem képezhetik az értékelés tárgyát, mivel nem eléggé kapcsolódnak a szerződéshez. Ezért került be ez a közbeszerzési irányelvbe. Azt ajánljuk, hogy a koncessziókról szóló irányelvben konkrétan szerepeljen, hogy társadalmi kritériumok meghatározása lehetséges. Ily módon az ezt kívánó ajánlatkérők számára lehetővé válik, hogy társadalmi kritériumokat határozzanak meg. A (29) preambulumbekezdés utal ilyen társadalmi megfontolásokra, de a szóban forgó cikk erre nem tér vissza.

Ld. a 2. és 25. módosítási javaslatot is.

29.   módosítás

40. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

40. cikk

Az életciklus-költségek meghatározása

40. cikk

Az életciklus-költségek meghatározása

(3)   Amennyiben az Európai Unió jogalkotási aktussal – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 39. cikk (4) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

   

Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a II. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

Indokolás

Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság arra biztatja az ajánlatkérő szervet, hogy a koncessziós szerződés odaítélésekor vegye figyelembe az életciklus-költségeket is. Az itt megfogalmazott kötelezettség azonban túl messzire megy, amennyiben egy a jövőben megalkotandó, még nem rögzített számítási módszerre hivatkozik. A nem átlátható következmények miatt elutasítandó egy olyan jogi kötelezettség meghatározása, amely egy nem létező módszer figyelembevételére kötelezne.

30.   módosítás

42. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

42. cikk

A koncessziók módosítása azok időtartama alatt

(4)   Amennyiben a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 5. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5 %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

42. cikk

A koncessziók módosítása azok időtartama alatt

(4)   Amennyiben a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 5. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának  %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

Indokolás

Az RB magasabb százalékos arányt tanácsol az engedélyezhető módosításokat illetően. Figyelembe kell ugyanis venni azt a tényt, hogy a koncessziók általában hosszabb futamidővel rendelkeznek, mint a közbeszerzések.

31.   módosítás

III. melléklet 3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

III. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek az ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

III. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek az ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

3.

A víz tekintetében:

a)

olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b)

ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára.

Ezt az irányelvet azokra a koncessziókra is alkalmazni kell, amelyeket a fent említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek a következők egyikével kapcsolatosak:

a)

vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b)

szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, a 4. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében említett ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) albekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, az e melléklet (1)–(4) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)

a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át.

 

Indokolás

Az 1., 5. és 15. módosítási javaslattal összhangban.

32.   módosítás

IV. melléklet, cím

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Indokolás

Az RB a rugalmasság megtartását javasolja az eljárásokat illetően, ezért azt tanácsolja, hogy részletes hirdetmény helyett inkább azt kell lehetővé tenni, hogy ezeket az adatokat a koncessziós dokumentáció tartalmazza. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a témák magyarázatokat igényelnek, ezt pedig jobb a hozzá tartozó koncessziós dokumentációban megtenni. Az átláthatóság biztosítva van, mivel a koncessziós dokumentációt előzetesen megküldik minden érdekeltnek.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  HL L 204., 1998.7.21., 1. o.

(2)  HL L 27., 1997.1.30., 20. o.

(3)  HL L 15., 1998.1.21., 14. o.

(4)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

(5)  HL L 315., 2007.12.3., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról.

(7)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(8)  HL L 315., 2007.12.3.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/96


A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai területi együttműködésre vonatkozó rendeletjavaslat

2012/C 277/10

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy az európai területi együttműködést (ete) külön rendeletben kívánják szabályozni, mivel az fontos hozzájárulást jelent a területi kohéziós célkitűzéshez, valamint annak megnövelt költségvetése miatt. Az RB ezenkívül azt sürgeti, hogy az uniós alapokat az együttműködési programok és ne a tagállamok osszák szét,

utal arra, hogy az ete-t – többoldalú jellege miatt – nem lehet a partnerségi szerződés eszközén keresztül irányítani, ezért kifejezetten ki kell venni annak érvényességi köréből,

sajnálja, hogy az új rendelet nem alkalmas a kis projektekhez és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon mentességet a kisebb határokon átnyúló programok és eszközök számára, különösen a 35 000 euró alattiak esetében,

úgy véli, hogy az ete-vel kapcsolatban nem kellene automatikusan alkalmazni a tematikus koncentrációt, mivel félő, hogy ha az ete túlzottan az EU 2020 prioritásaira összpontosít, képtelen lesz betölteni sajátos és egyedi szerepét; emiatt a tematikus célkitűzések számának 4-ről 5-re történő növelését, valamint a befektetési prioritások listájának bővítését javasolja. Emiatt azt kéri, hogy a tematikus célkitűzéseket bővítsék ki más témakörökre is, mint a turizmus, az éghajlathoz alkalmazkodó tengeri szállítás, a kultúra, vagy a demográfiai változások hatása,

úgy véli, hogy az RB-nek aktív szerepet kell játszania az ete előmozdításában, valamint a végrehajtása előtt álló akadályok meghatározásában és leküzdésében,

a társfinanszírozási arány 85 %-ban történő megszabását kéri a kevésbé fejlett régiók számára, ahogyan az a jelenlegi 1083/2006 sz. általános rendeletben szerepel,

egyetért azzal, hogy mentességet kapjanak a legkülső régiók a társfinanszírozási arány és finanszírozás tekintetében, és kéri, hogy specifikus feltételek vonatkozzanak azokra a régiókra, amelyek 2004. április 30-án vagy 2006. december 31-én még az Unió külső határait alkották,

az összehangolási mechanizmusok szigorítására hív fel az alapok és a területi együttműködési programok között; hangsúlyozza azt is, hogy az ete jobb összehangolására van szükség az EU külső finanszírozási programjaival, valamint a harmadik országok az ete-programokban való részvételi feltételeinek pontosabb meghatározására,

hangsúlyozza az EGTC-k kulcsszerepét a területi együttműködés erősítése terén, és arra sürgeti a tagállamokat, hogy építsék le azokat a korlátokat, amelyek az EGTC-k létrehozása illetve működése ellen hatnak.

Előadó

Petr OSVALD (CZ/PES), Plzeň város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről

COM(2011) 611 final – 2011/0273 (COD)

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

üdvözli, hogy az európai területi együttműködést (ete) külön rendeletben kívánják szabályozni, mivel így figyelembe vehető ennek az eszköznek az egyedi célja, sajátos jellemzői és a területi együttműködés mint a kohéziós politika második célkitűzése. Ez a külön rendeletjavaslat összességében kiemeli az ete-nek a Szerződés területi együttműködésre irányuló új céljához és a kohéziós politikai célok megvalósításához való hozzájárulását, és fokozza az ete határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködési összetevők keretében betöltött jelentőségét;

2.

egyetért azzal, hogy az európai területi együttműködés szerepe annál inkább fontos, mivel a tagállamok és régiók előtt álló kihívások egyre gyakrabban átlépik a nemzeti/regionális határokat, és közös, együttműködésen alapuló fellépést követelnek meg a megfelelő területi szinten. Ezért az ete is jelentős mértékben hozzájárulhat a Szerződés új, területi kohéziós célkitűzésének előmozdításához;

3.

alapvetően támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy a területi együttműködést az Európa 2020 stratégiához igazítsák, megjegyezve, hogy kellő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a helyi szükségletekre megfelelően reagálni lehessen; üdvözli ezért, hogy Európa valamennyi régiójában megtartják az ete három irányát (határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés). A határokon átívelő projektek és struktúrák keretében történő együttműködés már ma is eredményesen hozzájárul az európai integrációhoz. A külső országok fokozottabb részvételét is kedvezően értékeljük;

4.

úgy véli, hogy az európai területi együttműködés keretén belül a transznacionális együttműködés alapvető szerepének is fenn kell maradnia, ezért elvben támogatja a különféle ete-formák közti erőforrás-megosztásra irányuló javaslatot;

5.

megjegyzi, hogy főként a kisebb transznacionális együttműködési programok tekintetében a rendelet túl nehézkes, összetett és részletes, és fennáll a veszélye, hogy ez akadályozza a kisléptékű, de gyakran nagyon hatékony műveletek végrehajtását; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy ezekre a programokra is mindenképpen ki kell-e terjeszteni a vizsgált rendelet összes rendelkezését. Ha maximális hatékonyságra törekszünk, nem várhatjuk el, hogy a kisebb programok és műveletek ugyanazoknak a követelményeknek feleljenek meg, mint a nagyszabású műveletek;

6.

megfelelőnek tartja a régiók transznacionális együttműködésre történő meghatározásának jelenleg alkalmazott módszerét; és szorgalmazza a határokon átnyúló együttműködés (A összetevő) területi hátterének bővítését, hogy a program területébe való bevonhatóság szempontjából a határokon átnyúló funkcionális vonatkozások figyelembevételére is lehetőség legyen. Ebben az összefüggésben arra is szükség volna, hogy a funkcionális szempontból megfelelő és a célok elérése szempontjából különös jelentőséggel bíró régiók bekapcsolásáról ne csak a programok engedélyezési eljárása során lehessen dönteni, továbbá támogatja, hogy nagyobb lehetőségek nyíljanak többoldalú projektek megvalósításához azokon a területeken, ahol többoldalú együttműködési programokat nem valósítanak meg;

7.

kiemeli az európai területi együttműködés alapvető szerepét a határokon átnyúló együttműködés fejlesztése szempontjából, többek között a koherens egységet képező területek szintjén történő integrált területfejlesztés elősegítése és a makroregionális stratégiák fejlesztési projektjeinek támogatása terén; üdvözli, hogy a bevált transznacionális együttműködési területek (B összetevő) alapvetően megmaradnak, és az EU makrostratégiái nem vezetnek új együttműködési térségekhez és egyes térségeknek a transznacionális együttműködésből való kizárásához. Emellett alapvetően üdvözöljük, hogy a makroregionális stratégiáknak a transznacionális együttműködés keretében történő kidolgozása és végrehajtása is támogatást kap;

8.

kiemeli a régióközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, többek között a strukturális alapok felhasználásában kifejtett fellendítő hatást; a régióközi együttműködés (C összetevő) támogatásában ragyogó eszközt lát a helyi és regionális önkormányzatok kohéziós politika terén folytatott tapasztalatcseréjének és együttműködésének támogatására, és szorgalmazza, hogy ezeknek a tapasztalatcseréknek az eredményeit a helyi és regionális fejlesztési stratégiákban az eddigieknél nagyobb mértékben használják fel (kapitalizáció);

Az ete célja és a tematikus koncentráció

9.

megjegyzi mindazonáltal, hogy az európai területi együttműködés célja mindenekelőtt az, hogy:

együttműködés útján megoldja az összes érintett régió problémáit,

hatékony mechanizmust biztosítson a bevált gyakorlatok megosztásához és a tanuláshoz,

biztosítsa, hogy egy adott problémát a méretgazdaságosságnak és a kritikus tömeg elérésének köszönhetően hatékonyabban lehessen megoldani,

javítsa a kormányzást az ágazati politikák koordinációja, valamint határokon átnyúló és transznacionális intézkedések és beruházások révén,

hozzájáruljon a biztonsághoz, a stabilitáshoz, valamint a kölcsönösen előnyös kapcsolatokhoz,

szükség esetén hozzájáruljon a növekedés, a foglalkoztatás és az ökoszisztéma védelmén alapuló irányítás támogatásához,

amint az a vizsgált rendeletjavaslat indokolásában szerepel;

10.

véleménye szerint az ete ennek megfelelően európai szinten várhatóan erősíti az összetartozás és a kölcsönös függés érzését, az előítéletek felszámolását és az érintett régiók fejlődését. Ezért az RB úgy véli, hogy a tematikus koncentrációt az ete esetében nem lehet automatikusan alkalmazni, és hogy figyelembe kell venni az egyes régiók szintjét és lehetőségeit, ahelyett, hogy az (angolul) „one size fits all-”elvet próbálnánk mindenáron alkalmazni, mely szerint mindenki elé egyazon célokat kell kitűzni. Ehelyett a (szintén angolul) „place based approach” (azaz a területalapú megközelítés) választandó. A Régiók Bizottsága szerint aggodalomra ad okot az, hogy ha az ete-nek és főként a transznacionális együttműködésnek szigorúan az Európa 2020 stratégia alapvető prioritásaihoz és tematikus célkitűzéseihez kellene igazodnia, akkor az együttműködés nem volna képes betölteni egyedi és sajátos szerepét, és az egyszerű kohéziós politika egy olyan változatává silányulna, amely egyszerűen más támogatáselosztási formát alkalmaz;

11.

követeli, hogy a demográfiai változást és annak a közszolgáltatásokra való kihatásait, valamint a fenntartható regionális fejlesztést vegyék fel az ete önálló témakörei közé. Kiemelten kellene kezelni a város és a vidék közötti partnerség új formáit mint a regionális szintű területi kohézió egyik alapját (a 2020-as területfejlesztési menetrendnek megfelelően). Ezenkívül olyan fontos témák is hiányoznak, mint a turizmus, az éghajlatbarát tengeri közlekedés és a kultúra;

12.

a transznacionális együttműködést illetően mindenképpen fel kell mérni az egyes érintett területek fejlődési potenciálját, figyelembe véve azt, hogy jelenleg milyen fejlettségi szinten állnak. Az ete-nek és főként a transznacionális együttműködésnek elsősorban nem az Európa 2020 stratégia végrehajtását kell szolgálnia, hanem mindenekelőtt a stratégia minél átfogóbb, azaz összeurópai végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését. Ezért különösen a transznacionális együttműködési programok számára kell lehetővé tenni, hogy több tematikus célkitűzést válasszanak, és nem szabad őket számukra előre meghatározott iránymutatások korlátai közé szorítani;

13.

megállapítja, hogy a tartós területi kohézió csak úgy érhető el, ha sikerül a régiókban élő embereket bevonni és bekapcsolni. Meg kell teremteni ezért a lehetőséget arra, hogy az európai területi kohézió programjai a továbbiakban a civil társadalom és a kultúra területét érintő intézkedéseket (például konkrét csereprojekteket) is támogathassanak. Ehhez a meglévő programokban már igen sikeres kezdeményezések vannak. Kérjük ezért, hogy a tematikus célokat ennek megfelelően egészítsék ki;

14.

üdvözli a határokon átnyúló együttműködés folytonosságának biztosítására irányuló európai bizottsági javaslatot; bírálja ugyanakkor, hogy a transznacionális együttműködés kapcsán a kiegészítő beruházási prioritás csak a makroregionális stratégiák és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák kidolgozására és végrehajtására korlátozódna. Tekintve a régiók előtt jelenleg álló számos kihívást, illetve a meglévő hiányosságokat, más régióknak, résztérségeknek és funkcionális térségeknek is megfelelő beruházási prioritásokra van szükségük;

15.

egyetért azzal, hogy a régiók közötti együttműködés célja a kohéziós politika hatékonyságának megerősítése a régiók közötti tapasztalatcsere ösztönzésével és e tapasztalatcsere eredményeinek a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében történő felhasználásával. Megítélése szerint ennek a tapasztalatcserének széles alapokon kell nyugodnia, és a szerepe nem korlátozódhat arra, hogy a hetedik keretprogram kiegészítése legyen;

16.

megítélése szerint a Régiók Bizottságának tevékeny szerepet kell játszania az európai területi együttműködés támogatásában, illetve a végrehajtása során felmerülő akadályok feltárásában és megszüntetésében, oly módon, hogy a kohéziós politika többi elemével lehetséges szinergiák minél jobban hasznosuljanak;

Pénzügyi támogatás és társfinanszírozási arány

17.

egyetért azzal a javaslattal, hogy növelni kell az ete-re előirányzott források összegét;

18.

nem tartja hatékonynak, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés keretében folyó operatív programok javasolt – az általános rendeletben meghatározott – 75 %-os társfinanszírozási aránya alacsonyabb legyen, mint a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében a kevésbé fejlett régiók számára előirányzott arány. Emiatt az alacsonyabb társfinanszírozási arány miatt fennáll a veszély, hogy e kevésbé fejlett régiókban csökken az érdeklődés az európai területi együttműködési programok iránt. A Régiók Bizottsága indokolatlannak tartja ezt a különbséget, és kéri, hogy a társfinanszírozási arányt mindkét célkitűzésre egységesen 85 %-ban határozzák meg. Emellett a legkülső régiók közötti együttműködésre fordított kiegészítő támogatásra szolgáló 50 %-os társfinanszírozási arányt is indokolatlannak tartja, és ennek 85 %-ban történő megszabását kéri;

19.

utal arra, hogy a társfinanszírozás nem mindig a programpartnerek, a tagállamok vagy más állami szervek révén történik, hanem a kedvezményezettek részéről is létrejöhet. Nem lehet ezért általánosan megkívánni, hogy a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy az egyes együttműködési programok végrehajtásához szükséges társfinanszírozási eszközöket rendelkezésre bocsátják, ezért az Európai Bizottság által előirányzott kötelezettségvállalási nyilatkozattól is el kellene tekinteni;

20.

Az együttműködés színvonalának megőrzése érdekében fenn kell tartani az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (általános rendelet) 53. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt, a társfinanszírozási arányra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek szerint: „(3) Az olyan, az »európai területi együttműködés« célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001–2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál. (4) A prioritási tengely szintjén az alapokból származó hozzájárulásokra a 3. cikkben és a III. mellékletben meghatározott felső határok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a hozzájárulásokat úgy kell rögzíteni, hogy az alapokból származó hozzájárulások legmagasabb összegének és az operatív program szintjén meghatározott, alaponkénti legmagasabb hozzájárulási arányt tiszteletben tartsák;”

21.

úgy véli, hogy nem helyes a maximális társfinanszírozási arányt az összes prioritási tengelyre vonatkozóan meghatározni, ahogyan azt az általános rendelet teszi. Lehetővé kellene tenni, hogy az egyes prioritási tengelyek szintjén különböző társfinanszírozást alkalmazzunk annak érdekében, hogy ösztönözzük a jogosultakat bizonyos stratégiai prioritások végrehajtására. Jó volna, ha az egyes programok maguk állapítanának meg társfinanszírozási arányt minden egyes intézkedéshez, azok típusának függvényében, mivel nem minden intézkedést kellene maximális támogatásban részesíteni;

22.

egyetért azzal, hogy a legkülső régiókra kiterjedő együttműködési programok a 2007–2013 közötti időszakban az ERFA keretében kapott támogatás legalább 150 %-át kapják, és hogy ezen felül a régióközi együttműködésre szánt forrásokból 50 millió eurót fordítsanak a legkülső régiók közötti együttműködésre;

23.

kéri, hogy specifikus feltételek vonatkozzanak azokra a térségekre, amelyek 2004. április 30-án vagy 2006. december 31-én még az Unió külső határait alkották, de az említett időpont óta már nem. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (általános rendelet) 52. cikkének értelmében a jelenlegi tervezési időszakban ez a szabály érvényesül. Hét évnyi támogatás nem tekinthető elegendően hosszúnak e térségek problémáinak a megoldásához. A Régiók Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy az EU korábbi külső határait képező területek támogatásának növelése nemcsak az érintett régiók gazdasági fejlesztését célozza, hanem az európai identitás és kölcsönös összekapcsolódás kialakulásához, valamint az előítéletek felszámolásához is nagyban hozzájárul;

Programozás

24.

bírálja, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában rögzített követelmények a jelenlegi támogatási időszakhoz képest jelentős többletráfordítást okoznak a programozásban, érzékelhető többletérték nélkül;

25.

utal arra, hogy az ete-t – többoldalú jellege miatt – nem lehet a partnerségi szerződés eszközén keresztül irányítani, ezért kifejezetten ki kell venni annak érvényességi köréből;

26.

rendkívül fontosnak tartja egy irányelv kidolgozását az ete-programok állami támogatásaira vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazását illetően, és kéri, hogy a határokon átnyúló és a transznacionális együttműködés intézkedéseinek lehetséges kedvezményezettjei közé vegyék fel a magánszereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is, amennyiben a szóban forgó program által érintett valamennyi tagállam egyetért vele;

27.

kéri, hogy az ete-programok célcsoportjainak meghatározásánál jobban vegyék figyelembe, hogy a regionális és a helyi szint közigazgatási struktúrái Európa-szerte igen eltérőek. Azt kell célul kitűzni, hogy a rendszer a tagállamok régióiban működő állami szereplők szervezeti formáinak sokféleségét jobban számításba vegye. Különösen fontos, hogy a magánjogi szervezeti forma ne vezessen oda, hogy állami szerveket kizárnak a részvételből;

Nyomon követés és értékelés

28.

megállapítja, hogy a beszámolási kötelezettségeket mind terjedelemben, mind a gyakoriság tekintetében bővítik, és kéri, hogy ezeket a szükséges minimumra korlátozzák. Az RB ezért elutasítja, hogy az éves végrehajtási jelentés határidejét, amely eddig a következő év június 30-a volt, ugyanezen év április 30-ára hozzák előre. A több programpartnerrel, illetve többnyelvű programpartnerekkel való egyeztetés nagyobb ráfordítást és így több időt igényel;

29.

üdvözli, hogy közös output- és eredménymutatókat határoznak meg annak érdekében, hogy hatékonyabban elérhetőek legyenek a célok, jobban összpontosítani lehessen a kívánt hatásokra, és el lehessen végezni egy több programot átfogó értékelést. Az európai területi együttműködésről szóló rendelet mellékletében javasolt mutatók azonban az ete-vel kapcsolatos specifikus követelményeknek sokszor nem eléggé felelnek meg, és nem nyújtanak kellő lehetőséget az ete minőségének leírására vagy mérésére. Az RB ezért kéri a mutatók listájának oly módon történő átdolgozását, hogy az alkalmas legyen az ete-hez kapcsolódó eredmények megfelelő visszaadására;

30.

alapvetően üdvözli, hogy a technikai segítségnyújtás összegét a teljes összeg legfeljebb 6 %-ában, legalább azonban 1,5 millió euróban rögzítették. Azt azonban, hogy a technikai segítségnyújtás összegéből 2014. december 31-ig a teljes információcserét kötelezően elektronikus adatcsererendszerekre állítsák át, a Régiók Bizottsága problematikusnak látja;

Irányítás, ellenőrzés és akkreditáció

31.

amellett foglal állást, hogy alapvetően tartsák meg az operatív programok végrehajtásának a 2007–2013-as támogatási időszakban bevált igazgatási struktúráit, a struktúrák messzemenő folyamatosságát, valamint a programlebonyolításban részt vevő különböző intézmények feladatainak és felelősségi köreinek világosabb meghatározását;

32.

üdvözli annak lehetőségét, hogy az irányító és az igazoló hatóság feladatait összevonják (vö. a közös rendelkezésekről szóló rendelet 113. cikkével), az ete-ben történő kötelező összevonást azonban ellenzi (vö. az európai területi együttműködésről szóló rendelet 22. cikkével), az igazgatási és ellenőrző szervek előirányzott;

Coordination of funds

33.

kedvezően fogadja az ete-programok és az egyéb kohéziós politikai eszközök összehangolásának javítására irányuló igyekezetet; ennek kapcsán fokozni kellene az együttműködési projektek uniós finanszírozásának rentabilitását, a projektek eredményeinek közzététele, a hatások megsokszorozására való törekvés és a már tesztelt és kipróbált intézkedések megkettőzésének elkerülése révén;

34.

megjegyzi azonban, hogy az alapok és a többi eszköz közötti koordinációt biztosítani képes mechanizmus létrehozásához alapvetően fontos, hogy koordináció valósuljon meg a szóban forgó alapok és eszközök között az Unió, valamint a tagállami végrehajtás szintjén. Egységes és összehangolt eljárásokat kell bevezetni, továbbá egységes irányításra, ellenőrzésre és nyomon követésre, költséglevonási lehetőségekre, mutatóismertetési módszerekre stb. van szükség. Nagyon hasznos volna továbbá, ha az egyes országok közti koordináció is biztosított volna, mivel az ete-programokban részt vevő országok száma folyamatosan nő. Különös figyelmet kellene szentelni a külső pénzügyi eszközökkel való koordinációnak. A Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a programok összehangolásának átfogó módszerét;

35.

megjegyzi, hogy az Európai Szociális Alapra vonatkozó rendeletjavaslat (COM(2011) 607 final) 10. cikke a transznacionális együttműködést tárgyalja. Ez a javaslat ugyanarra az időszakra vonatkozik, mint az ete-rendelet, de a két rendelet között semmiféle kapcsolat nincs. A Régiók Bizottsága azonban úgy véli, hogy éppen az ERFA, illetve az ESZA által finanszírozott ete közti koordináció a legfontosabb, mivel a két alap tevékenységeit megfelelően kombinálva megvalósíthatók a szükséges szinergiák. Az általánosságban az ESZA keretében végrehajtott tevékenységek várhatóan főként a transznacionális együttműködés területén lesznek igen hatékonyak, mivel a szomszédos országok határ menti területeinek helyzete a munkaerőpiac, a szociális problémák stb. tekintetében többnyire hasonló. Az ESZA témájába vágó tevékenységek minden ete-programnak igen fontos elemét képezik, ezért a Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet ezek összehangolására. Ha a magasabb szintű koordináció nem biztosított, legalább lehetővé kell tenni, hogy a témájuk alapján az ESZA-hoz tartozó ete-tevékenységeket az ERFA-ból lehessen finanszírozni;

36.

igen helyénvalónak tartja az új európai összekapcsolódási eszköz összehangolását az európai területi együttműködési programokkal, mivel az új eszköznek figyelembe kellene vennie a transznacionális és nemzetközi kapcsolatokat;

Harmadik országok részvétele

37.

kiemelten fontosnak tartja a az ete-programok és a harmadik országok pénzügyi támogatását célzó eszközök összehangolását. Annak érdekében, hogy semmi se akadályozza a harmadik országbeli szervezetek részvételét a közös projektekben, ezekbe a programokba közvetlenül bele kellene építeni egy olyan rendszert, amely biztosítaná a szóban forgó eszközök összehangolását a különféle ete-programokkal. Ennek a rendszernek többek közt lehetővé kellene tennie az eljárások egységességének, a költségek elszámolhatóságának stb. biztosítását a tagállamokban megvalósított ete-programok, valamint az előcsatlakozási és szomszédsági programok között. Azt is biztosítania kellene, hogy a harmadik országok az ete-programok számára garantáljanak megfelelő hozzáférést, irányítást és elegendő forrásokat az előcsatlakozási és szomszédsági programokból;

38.

egyetért egyrészt azzal, hogy a harmadik országoknak a transznacionális és régiók közötti együttműködési programokban való részvétele tekintetében világossá kell tenni a pénzügyi irányításra, a programozásra, a nyomon követésre, az értékelésre és az ellenőrzésre vonatkozó hatályos szabályokat, másrészt azzal, hogy ezeket a szabályokat meg kell határozni a vonatkozó együttműködési programban vagy adott esetben a vonatkozó pénzügyi megállapodásban, amely az Európai Bizottság, az egyes harmadik országok és az adott együttműködési program irányító hatósága szerinti tagállam között jön létre. A Régiók Bizottsága ugyanakkor rámutat: ügyelni kell arra, hogy a transznacionális és régióközi programok problémák vagy a harmadik ország tétlensége esetén se szenvedjenek késedelmet, és hogy a programok végrehajtása ne kerüljön veszélybe;

Az EGTC-k szerepe

39.

kiemeli az EGTC mint a területi együttműködés megerősítése szempontjából lényeges eszköz szerepét. Ezért megismétli azt a kérését, hogy az EGTC-kről szóló átdolgozott rendeletet, amely az Európai Unió költségvetésére nem gyakorol különösebb hatást, haladéktalanul fogadják el, nem várva meg a 2013 utáni időszakra szóló kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag egészének elfogadását. Egyben arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel mindazokat az EGTC-k létrehozásától visszatartó vagy az EGTC-forma választását hátrányosan megkülönböztető adminisztratív akadályokat, amelyek más jogi eszközökhöz képest többek között az adózás és a munkaerő-felvétel terén fennállnak;

40.

megjegyzi, hogy a tagállamokat mindenképpen ösztönözni kellene arra, hogy EGTC-kre bízzák az irányító hatóság feladatait. Az Európai Bizottságnak azonban általános mechanizmusokat kellene javasolnia a rendeletjavaslat 25. cikke (3) bekezdésének pontosítására, mivel ebben arra kötelezik a tagállamokat, amelyek területén az EGTC-t bejegyezték, illetve a vezető kedvezményezett található, hogy fizessék vissza a más ország kedvezményezettjei számára jogosulatlanul kifizetett összeget. Egy ilyen kötelezettség az EGTC-k bejegyezése szerinti, illetve a vezető kedvezményezett székhelye szerinti tagállamokkal szemben jelentősen korlátozhatja e tagállamokat abban, hogy programirányítási hatásköreiket EGTC-kre ruházzák, mivel adott esetben olyasmiért kell kezeskedniük, amire nincs befolyásuk. A Régiók Bizottsága ezért úgy véli, meg kell erősíteni, hogy annak a tagállamnak valamely hatósága, amelynek területén az EGTC-t bejegyezték, megbízhassa a jogosulatlan kifizetésben részesülő kedvezményezett lakhelyéül szolgáló tagállam valamely hatóságát azzal, hogy hajtsa be a kifizetett összeget, vagy pedig érvényesítenie kell azokat az aktuális tervezési időszakban érvényes feltételeket, melyek szerint a felelősség azt a tagállamot terheli, ahol a jogosulatlanul kapott összegeket visszafizetni köteles kedvezményezett található;

További megjegyzések

41.

üdvözli, hogy a személyzeti költségek munkavállalónkénti átalányként számíthatók ki. Nagyon helyes intézkedésről van szó, mivel számottevően megkönnyíti a kedvezményezettek dolgát. A személyzeti költségek átalányának a műveletekben részt vevő összes országban egységesnek kell lennie, mivel mindenhol ugyanazt a munkát végzik. Ezenkívül egységes módszert kell alkalmazni a költségek ellenőrzése és elszámoltathatósága tekintetében is; az RB elutasítja azonban azt, hogy a személyzeti költségek átalányát egy, az összes költség 15 %-ának megfelelő maximális összegben korlátozzák, mivel a területi együttműködés természeténél fogva nagyon sok személyi ráfordítást igényel, és a 15 %-os személyzetiköltség-hányad messze a jelenlegi átlag alatt van;

42.

bár úgy véli, hogy a környezetvédelem, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a kockázatok megelőzése és kezelése, az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása, a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség támogatása stb. nagyon fontos, nem ért egyet azzal a követelménnyel, hogy az ezekkel kapcsolatos intézkedések leírását minden egyes program tartalmazza. E rendelkezések erőteljesen megbonyolíthatják, sőt, akár meg is béníthatják a kisebb transznacionális együttműködési programok végrehajtását. Ezért a Régiók Bizottsága azt ajánlja, hogy ezeket a rendelkezéseket ne szisztematikusan alkalmazzák, hanem csak akkor, ha ez a prioritások és az érintett műveletek szempontjából ésszerű és szükségszerű; mivel abszurd és logikátlan lenne kötelezővé tenni ezek alkalmazását olyan műveletek esetében, amelyeknek semmi közük a fent felsorolt kérdésekhez;

43.

fontosnak tartja, hogy a kedvezményezettek együttműködjenek az intézkedések kidolgozásában, megvalósításában, illetve emberi erőforrásainak és finanszírozásának előteremtésében Mindazonáltal különösen a kisebb, vagyis az ERFA-tól 35 000 eurónál kevesebb forrásban részesülő projektek esetében az együttműködés négy kritériumának teljesítésére vonatkozó kötelezettség gátolhatja azok fejlesztését és megvalósítását; ezért úgy véli, hogy nem helyénvaló az ilyen projektektől elvárni ennek a feltételnek a teljesülését; javasolja, hogy ezeknek a kisebb projekteknek az esetében a négy kritériumból legalább kettő teljesítése legyen az elvárás, ahogyan az eddig is volt;

Javaslatok

44.

a koordinációra, a hatékonyságra, az egyenlőtlenségek megszűntetésére és az integrációra fektetett hangsúlyra való tekintettel az új programozási időszakban újabb kezdeményezések elindítását javasolja a tematikus és fejlesztési stratégiák (közlekedés, energiaügy, munkaerő-piacok, környezetvédelem, tudomány és kutatás, stb.) határokon átnyúló koordinációjának előmozdítása és az integrált megközelítések kidolgozása érdekében. Így fel lehet térképezni a határokon átnyúló keretek között felmerülő hiányosságokat, a fejlesztési potenciált és a megfelelő integrált megoldásokat. A fenti módon egyértelműen azonosított problematikák megoldásainak felkutatásába, illetve az így nyilvánvalóvá vált fejlődési potenciál kiaknázásába állami és magánszereplőket, illetve különféle forrásokból származó pénzügyi eszközöket egyformán be lehetne vonni. Az eszköz megfelelő működéséhez meglehetősen kívánatosnak tűnik az európai területi együttműködési csoportosulás és az eurorégiók potenciáljának kiaknázása. A kezdeményezésnek az európai területi együttműködés keretében megfelelő pénzügyi forrásokban kellene részesülnie a hatékonyság garantálásához.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

3. cikk (1) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Földrajzi lefedettség

Földrajzi lefedettség

1.   A határokon átnyúló együttműködésben támogatást élvező régiók az Unió valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén elhelyezkedő 3. NUTS-szintű olyan régiói, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső finanszírozási eszközeinek programjai, valamint az Unió valamennyi 3. NUTS-szintű régiója a tengeri határok mentén, amelyeket legfeljebb 150 km választ el, függetlenül a potenciális módosításoktól, amelyek a 2007–2013 közötti programozási időszakra meghatározott együttműködési program koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükségesek. fogadják el.

1.   A határokon átnyúló együttműködésben támogatást élvező régiók az Unió valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén elhelyezkedő 3. NUTS-szintű olyan régiói, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső finanszírozási eszközeinek programjai, valamint az Unió valamennyi 3. NUTS-szintű régiója a tengeri határok mentén, amelyeket legfeljebb km választ el, függetlenül a potenciális módosításoktól, amelyek a 2007–2013 közötti programozási időszakra meghatározott együttműködési program koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükségesek.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a támogatásban részesítendő, határokon átnyúló területek jegyzékét együttműködési programokra lebontva. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a támogatásban részesítendő, határokon átnyúló területek jegyzékét együttműködési programokra lebontva. E végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A jegyzék az Unió azon 3. NUTS-szintű régióit is meghatározza, amelyeket az összes belső és az Unió külső pénzügyi eszközei – mint például a(z) […]/2012/EU rendelet [ENI-rendelet] értelmében az Európai Szomszédsági Eszköz és a(z) […]/2012/EU rendelet [IPA-rendelet] értelmében az IPA – hatálya alá tartozó külső határok közötti, határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott ERFA-támogatásnál figyelembe vesznek.

A jegyzék az Unió azon 3. NUTS-szintű régióit is meghatározza, amelyeket az összes belső és az Unió külső pénzügyi eszközei – mint például a(z) […]/2012/EU rendelet [ENI-rendelet] értelmében az Európai Szomszédsági Eszköz és a(z) […]/2012/EU rendelet [IPA-rendelet] értelmében az IPA – hatálya alá tartozó külső határok közötti, határokon átnyúló együttműködéshez nyújtott ERFA-támogatásnál figyelembe vesznek.

A határokon átnyúló együttműködési programtervezet benyújtásakor a tagállamok kérhetik, hogy a második albekezdésben említett határozatban felsorolt régiók mellett további, a felsoroltakkal szomszédos 3. NUTS-szintű régiókat adjanak hozzá valamely, határokon átnyúló területhez, ezt a kérelmet indokolni kell.

A határokon átnyúló együttműködési programtervezet benyújtásakor a tagállamok kérhetik, hogy a második albekezdésben említett határozatban felsorolt régiók mellett további, a felsoroltakkal szomszédos 3. NUTS-szintű régiókat adjanak hozzá valamely, határokon átnyúló területhez, ;

[…]

[…]

Indokolás

A 300 km-es távolsággal kapcsolatban (150 helyett) a gyakorlat azt mutatja, hogy a tengeri határokon átnyúló együttműködés indokai nem közvetlenül a közelségtől függnek, hanem a két ország közötti kapcsolatoktól. Ezenkívül a mai kommunikációs és közlekedési eszközök csökkentik a távolság jelentőségét.

A francia régiók általánosságban véve támogatják azt, hogy úgy tartsák meg a területeket, ahogy a jelenlegi tervezési időszakban szerepelnek. Tekintettel azonban a különböző területek helyzetének sokféleségére, bizonyos rugalmasságot tartanak szükségesnek a projektek földrajzi lefedettségének meghatározásában. Előnyben kellene részesíteni a megerősített együttműködéseket a 2. NUTS-szintű transznacionális területeken (anélkül, hogy módosítanák ezek határait), és bizonyos határokon átnyúló programok földrajzi területét ki kellene terjeszteni a 3. NUTS-szinten túlra (amennyiben indokolt, egészen a 2. NUTS-szintig, anélkül, hogy aláásnák a finanszírozás koncentrációját a közvetlenül a határok mentén fekvő területeken). Emellett felszólítják az Európai Bizottságot arra, hogy vegye figyelembe az eurorégiókat mint a megerősített együttműködés új területeit.

2.   módosítás

4. cikk (3) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az európai területi együttműködés forrásai

Az európai területi együttműködés forrásai

3.   A Bizottság végrehajtási aktusok révén egyetlen határozatot fogad el, amelyben meghatározza az összes együttműködési programot tartalmazó jegyzéket, és amelyben megállapítja az egyes programok számára nyújtott teljes ERFA-támogatás, illetve a 2014. évre szóló programonkénti juttatás összegét. E végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3.   A Bizottság végrehajtási aktusok révén egyetlen határozatot fogad el, amelyben meghatározza az összes együttműködési programot tartalmazó jegyzéket, és amelyben megállapítja az egyes programok számára nyújtott teljes ERFA-támogatás, illetve a 2014. évre szóló programonkénti juttatás összegét. E végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A tagállamok az éves felosztás alapjául a 3. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 3. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett területek lakosságát veszik figyelembe.

A felosztás alapjául a 3. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 3. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett területek lakosságát veszik figyelembe.

[…]

[…]

Indokolás

Határozottan követelni kell, hogy az uniós pénzek felosztása az együttműködési programok szerint történjen. Amennyiben folytatódik a tagállamok általi felosztás jelenlegi gyakorlata (a tagállamok feladata, hogy az együttműködési alapokat felosszák különböző területeik között), két kockázattal kell számolni, melyek a következők: az egy adott területre vonatkozó egyenlőtlen nemzeti juttatások, valamint a „méltányos megtérülés” logikájának fenntartása, amikor is a tagállamok az együttműködés logikájának kárára azzal számolnak, hogy egy adott területre vonatkozóan legalább azzal az összeggel megegyező forrást kell hogy „visszakapjanak”, mint amennyit ők utaltak ennek a területnek.

3.   módosítás

4. cikk (7) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az európai területi együttműködés forrásai

7.   2015-ben és 2016-ban az ERFA által az ENI és IPA keretében megvalósuló programokhoz nyújtott éves hozzájárulást, amelyre a Bizottsághoz az ENI és IPA keretében, a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programokon belül június 30-ig nem nyújtottak be programot, az (1) bekezdés a) pontjában említett, belső határokon átnyúló együttműködési programokra kell átcsoportosítani, amelyekben az érintett tagország részt vesz.

Az európai területi együttműködés forrásai

7.   2015-ben és 2016-ban az ERFA által az ENI és IPA keretében megvalósuló programokhoz nyújtott éves hozzájárulást, amelyre a Bizottsághoz az ENI és IPA keretében, a határokon átnyúló és tengeri medencéket érintő programokon belül június 30-ig nem nyújtottak be programot, az (1) bekezdés a) pontjában említett, határokon átnyúló együttműködési programokra kell átcsoportosítani, amelyekben az érintett tagország részt vesz.

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslata szerint – ellentétben a jelenlegi időszakkal –, ha a programok benyújtásának határidejét nem tartják be, az ERFA fel nem használt forrásait csak olyan, belső határokon átnyúló együttműködési programokra lehetne átcsoportosítani, amelyekben az érintett tagország részt vesz. Mivel ez hátrányos helyzetbe hozhat bizonyos régiókat, ha nem tudják betartani a határidőket – akkor is, ha ezért nem felelősek –, a jelenlegi mechanizmus fenntartását javasoljuk.

4.   módosítás

5. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Tematikus koncentráció

A(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 9. cikkében említett tematikus célkitűzéseket a következőképpen kell koncentrálni:

a)

minden egyes, határokon átnyúló együttműködési program számára legfeljebb 4 tematikus célkitűzést kell kiválasztani;

b)

minden transznacionális együttműködési program számára legfeljebb 4 tematikus célkitűzést kell kiválasztani;

c)

A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében minden tematikus célkitűzés kiválasztható a régiók közötti együttműködési programokhoz.

Tematikus koncentráció

A(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 9. cikkében említett tematikus célkitűzéseket a következőképpen kell koncentrálni:

a)

minden egyes, határokon átnyúló együttműködési program számára legfeljebb tematikus célkitűzést kell kiválasztani;

b)

minden transznacionális együttműködési program számára legfeljebb tematikus célkitűzést kell kiválasztani;

c)

A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében minden tematikus célkitűzés kiválasztható a régiók közötti együttműködési programokhoz.

Indokolás

A határokon átnyúló együttműködés célja elősegíteni a határrégiók periferikus helyzetéből adódó hátrányainak áthidalását, és az ebből adódó problémák megoldását, mindezt az élet minden területére kiterjedő határokon átnyúló együttműködés kialakítása és támogatása révén (a határokon átnyúló régiók integrációja). A támogatás egyaránt célozza az olyan együttműködést, melynek célja a problémák közös erőfeszítéssel történő megszüntetése, és az olyat, amely a különböző területeken megvalósuló integrációt segíti elő. A határrégiók számára létfontosságú tehát, hogy megőrizzük a támogatható tevékenységek lehető legszélesebb palettáját, amelyek minél jobban lefedik a határokon átnyúló együttműködés területeinek széles skáláját.

A transznacionális együttműködési programokra is ugyanaz vonatkozik, mint a határokon átnyúló együttműködési programokra. Minden együttműködési forma esetében fontos, hogy az együttműködési területek köre a lehető legszélesebb legyen.

5.   módosítás

6. cikk a) pont

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Beruházási prioritások

Beruházási prioritások

[…]

[…]

a)

a határokon átnyúló együttműködés keretében:

a)

a határokon átnyúló együttműködés keretében:

i)

a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést (a foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerő mobilitás támogatására vonatkozó tematikus célkitűzés keretében);

i)

a határon átnyúló munkaerőpiacok integrálása, beleértve a határokon átnyúló mobilitást, a közös helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket és közös képzést (a foglalkoztatás előmozdítására és a munkaerő mobilitás támogatására vonatkozó tematikus célkitűzés keretében);

ii)

a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség támogatása határokon át, valamint a határokon átívelő társadalmi befogadás ösztönzése (a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzésének keretében);

ii)

a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség támogatása határokon át, valamint a határokon átívelő társadalmi befogadás ösztönzése (a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem tematikus célkitűzésének keretében);

iii)

közös oktatási és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása (a szakértelembe, oktatásba és egész életen át tartó tanulásba történő befektetés tematikus célkitűzés keretében);

iii)

közös oktatási és képzési rendszerek kidolgozása és megvalósítása (a szakértelembe, oktatásba és egész életen át tartó tanulásba történő befektetés tematikus célkitűzés keretében);

iv)

jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében),

iv)

jogi és közigazgatási együttműködés, valamint a magánszemélyek és intézmények közötti együttműködés támogatása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében);

 

 

vi)

 

vii)

 

viii)

Indokolás

Lásd a Politikai ajánlások 9. pontját.

6.   módosítás

6. cikk b) pont

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(b)

a transznacionális együttműködés keretében: a makroregionális és a tengeri medencékkel kapcsolatos stratégiák kidolgozása és végrehajtása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében).

(b)

a transznacionális együttműködés keretében: a makroregionális és a tengeri medencékkel kapcsolatos stratégiák kidolgozása és végrehajtása (az intézményi kapacitás növelése és hatékony közigazgatás tematikus célkitűzése keretében).

Indokolás

Lásd a Politikai ajánlások 14. pontját.

7.   módosítás

6. cikk – új, c) pont

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

 

Indokolás

Lásd a Politikai ajánlások 11. pontját.

8.   módosítás

7. cikk (2) bekezdés c) pont

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az együttműködési programok tartalma

Az együttműködési programok tartalma

[…]

[…]

c)

a partnerségi szerződésben meghatározott integrált területfejlesztési stratégiához való hozzájárulás, beleértve az alábbiakat:

c)

a partnerségi szerződésben meghatározott integrált területfejlesztési stratégiához való hozzájárulás, beleértve az alábbiakat

i)

az alapok, az EVMA, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti koordinációt biztosító mechanizmusok;

i)

az alapok, az EVMA, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és más uniós és nemzeti finanszírozási eszközök és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti koordinációt biztosító mechanizmusok;

ii)

adott esetben a városi, vidéki, part menti és a sajátos területi jellemzőkkel bíró területek területfejlesztésének tervezett integrált megközelítése, különösen a(z) …/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 28. és 29. cikkéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alkalmazása;

ii)

adott esetben a városi, vidéki, part menti és a sajátos területi jellemzőkkel bíró területek területfejlesztésének tervezett integrált megközelítése, különösen a(z) …/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 28. és 29. cikkéhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések alkalmazása;

iii)

adott esetben azoknak a városoknak a felsorolása, ahol integrált fenntartható városfejlesztési intézkedéseket hajtanak végre, és az ezekre a tevékenységekre fordított ERFA-támogatás indikatív éves elosztása;

iii)

adott esetben azoknak a városoknak a felsorolása, ahol integrált fenntartható városfejlesztési intézkedéseket hajtanak végre, és az ezekre a tevékenységekre fordított ERFA-támogatás indikatív éves elosztása;

iv)

azoknak a területeknek a meghatározása, ahol az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést hajtanak végre;

iv)

azoknak a területeknek a meghatározása, ahol az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztést hajtanak végre;

v)

adott esetben a tervezett intervenciók hozzájárulása a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

v)

adott esetben a tervezett intervenciók hozzájárulása a makroregionális stratégiákhoz és tengeri medencéket érintő stratégiákhoz;

Indokolás

Ami a regionális fejlesztéshez nyújtott támogatások egyedi formáira vonatkozó, a 7. cikk a) pontjában felsorolt információk szerepeltetését illeti, véleményünk szerint a programozási dokumentum szintjén ez csak abban az esetben releváns és csak akkor kellene kötelezővé tenni, ha a mechanizmusokat aktívan kívánják használni egy adott operatív program keretében, illetve amikor valamely más megfontolás indokolja a fenti leírás belefoglalását a programozási dokumentumba. Ezért az ete-programok számára nem kellene kötelező jelleggel előírni a fenti területek leírását, csak azokban az esetekben, amikor ez valóban releváns és helyénvaló, ahogy az a dán elnökség által az általános rendeletre (87. cikk (2) bekezdés) vonatkozóan, az 1. célkitűzésben szereplő programokhoz kapcsolódóan benyújtott kompromisszumos javaslat rendelkezéseiben szerepel.

9.   módosítás

7. cikk (2) bekezdés g) pont iv. alpont

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(iv)

a közös titkárság felállítására vonatkozó eljárás;

(iv)

a közös titkárság felállítására vonatkozó eljárás

Indokolás

A közreműködő szervezetek felállítása rendkívül hatékonynak bizonyult a legkülönbözőbb programok esetében. A Régiók Bizottsága ezért kéri ennek az eljárásnak a fenntartását egy olyan területen, ahol már bebizonyosodott a hasznossága.

10.   módosítás

11. cikk (2) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A műveletek kiválasztása

A műveletek kiválasztása

[…]

[…]

2.   A határokon átnyúló és transznacionális együttműködés keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország kedvezményezettjeinek be kell kapcsolódniuk; az érintett országok legalább egyikének tagországnak kell lennie. Művelet egyetlen országban is végrehajtható, amennyiben az a programterület érdekét szolgálja.

2.   A határokon átnyúló együttműködés keretében kiválasztott műveletekbe legalább két részt vevő ország kedvezményezettjeinek be kell kapcsolódniuk; az érintett országok legalább egyikének tagországnak kell lennie. Művelet egyetlen országban is végrehajtható, amennyiben az a programterület érdekét szolgálja.

A 2. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti régiók közötti együttműködést érintő műveleteknek legalább három országból kell kedvezményezetteket bevonnia, és ezen országok közül legalább kettőnek tagállamnak kell lennie.

A 2. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti régiók közötti együttműködést érintő műveleteknek legalább három országból kell kedvezményezetteket bevonnia, és ezen országok közül legalább kettőnek tagállamnak kell lennie.

 

Indokolás

Az Európai Bizottság javaslatának megfelelő transznacionális együttműködés hasonló módozatok alapján működik, mint a határokon átnyúló együttműködés, vagyis a kedvezményezettek csak két államból származhatnak, a műveletekre pedig csak egy államban kerülhet sor. Úgy véljük, hogy egy ilyen módon felépülő együttműködés nem felel meg a transznacionális dimenziónak, és hogy a jelen bekezdésben megcélzott régióközi együttműködés szabályait kellene adott esetben alkalmazni.

Egyébiránt számos jelenlegi transznacionális együttműködési program kifejezetten a legkülső régióknak szól. Jelentősen bonyolítaná a helyzetet, ha ezekbe a programokba harmadik ország bevonását írnánk elő.

11.   módosítás

11. cikk (4) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A kedvezményezettek együttműködnek a műveletek kidolgozásában, végrehajtásában, személyzetének biztosításában és finanszírozásában.

A kedvezményezettek együttműködnek a műveletek kidolgozásában, végrehajtásában, személyzetének biztosításában és finanszírozásában.

Indokolás

Egy projekt határokon átnyúló jellege megállapításának kritériuma kevésbé szigorú kell, hogy legyen, különösen a kisebb projektek esetében. Rendkívül sok színvonalas projektről van szó, melyek tagadhatatlanul hozzájárulnak a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztéséhez, de nehézségekbe ütközik számukra, hogy megfeleljenek mind a négy kritériumnak.

12.   módosítás

15. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az európai területi együttműködési célra vonatkozó mutatók

Az európai területi együttműködési célra vonatkozó mutatók

Az e rendelet mellékletében megállapított közös mutatókat megfelelő esetben és a(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 24. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően alkalmazzák. A mutatók viszonyítási értékét nullára állítják be, a kumulatív célértékeket pedig 2022-re határozzák meg.

Az e rendelet mellékletében megállapított közös mutatók megfelelő esetben és a(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 24. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően alkalmazzák. A mutatók viszonyítási értékét nullára állítják be, a kumulatív célértékeket pedig 2022-re határozzák meg.

[…]

[…]

Indokolás

A mellékletben szereplő mutatókat csak példa értékűnek kellene tekinteni. Egyénileg kellene eldönteni, hogy ezek a mutatók hatékonyak-e a programhoz, a célkitűzéshez és a prioritáshoz viszonyítva. A mutatók kérdésének eldöntése egy ennyire általános rendelkezés alapján nem biztosítja sem az adott program, sem a műveletek hatékonyságát. Ezenkívül a mellékletben szereplő mutatók előrevetítik a prioritásokat és a műveletek típusait minden program esetében.

13.   módosítás

16. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Technikai segítségnyújtás

Az ERFA-ból technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg az együttműködési programokra szánt teljes összeg legfeljebb 6 %-a lehet, de legalább 1 500 000 EUR-t kell kitennie.

Technikai segítségnyújtás

Az ERFA-ból technikai segítségnyújtásra elkülönített összeg az együttműködési programokra szánt teljes összeg legfeljebb 6 %-a lehet, de legalább 1 500 000 EUR-t kell kitennie.

Indokolás

A négy páneurópai területi együttműködési projekt (ESPON, INTERACT, INTERREG IV C és URBACT) költségei minden bizonnyal alacsonyabbak, mint a beruházási projekteké, az adminisztratív költségek aránya azonban a tevékenységek természete miatt (tanulmányok, szakértők, a legjobb gyakorlatok cseréje) magasabb.

14.   módosítás

18. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A műveletek személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyzeti költségek 15 %-ának erejéig.

A műveletek személyzeti költségei átalányként számíthatók ki, legfeljebb az adott műveletben felmerülő közvetlen, nem személyzeti költségek %-ának erejéig.

Indokolás

Lásd a Politikai ajánlások 41. pontját.

15.   módosítás

19. cikk, új (4) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

A műveletek helyszíntől függő támogathatósága az együttműködési programokban

A műveletek helyszíntől függő támogathatósága az együttműködési programokban

 

[…]

 

   

Indokolás

Míg a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi a „rugalmassági szabályok” alkalmazását a határokon átnyúló együttműködési programok esetében, a tagállamok (vagy az irányító hatóságok és a nemzeti hatóságok) ritkán élnek ezzel az opcióval a programok kialakításakor. Ez bonyolítja a projektek megvalósítását az olyan többoldalú regionális kontextusokban, mint például az eurorégiókban.

16.   módosítás

26. cikk

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Az euro használata

Az euro használata

A(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 123. cikkétől eltérve, a nem euróban felmerülő költségeket a kedvezményezettek a kiadás felmerülésének hónapjában átváltják euróra.

A(z) […]/2012/EU rendelet [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 123. cikkétől eltérve, a nem euróban felmerülő költségeket a kedvezményezettek a kiadás.

Az átváltást a kedvezményezett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország irányító hatósága vagy ellenőre ellenőrzi.

Az átváltást a kedvezményezett székhelye szerinti tagállam vagy harmadik ország irányító hatósága vagy ellenőre ellenőrzi.

Indokolás

Úgy véljük, hogy a nemzeti valuták euróra való átváltására kiválasztott pillanat az az időpont kell, hogy legyen, amikor a kiadást – az általános rendelet 114. cikk (4) bekezdés a) pontjának megfelelően – ellenőrzésre bemutatatják. Bár technikai kérdésről van szó, a jelenlegi rendelkezések, amelyek az átváltást az abban az időszakban érvényes átváltási árfolyam alapján irányozzák elő, amikor a kiadások történtek, rossz alapokon nyugszanak és komplikációkhoz vezetnek (így növelik a tévedés kockázatát), főként annak a tükrében, hogy általánosságban az ellenőrzéskor bemutatott kiadások különböző időszakokra vonatkoznak. Így egy kiadási „csomag” bemutatása esetén az átváltáshoz több átváltási árfolyamot használnának. A technikailag legegyszerűbb és egyszersmind legkevésbé kockázatos lehetőség úgy tűnik az, amelynek során az összes bemutatott kiadást egy átváltási árfolyamon számolják, mégpedig azén a hónapén, amelynek folyamán a kiadásokat ellenőrzésre bemutatták. A javasolt változtatás egyébiránt növeli a kedvezményezettek biztonságát az általuk kapott források mennyisége tekintetében, mivel segít lerövidíteni az időtartamot a nemzeti valuták euróra váltása és a támogatás kiutalása között.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/110


A Régiók Bizottsága véleménye – A repülőterekkel foglalkozó csomag

2012/C 277/11

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli a létező infrastruktúra hatékonyabb alkalmazásához szükséges feltételek megteremtésére irányuló célt, de úgy véli, hogy további lépésekre van szükség a növekvő kapacitási kereslet megfelelő kielégítése érdekében. Különösen fontos, hogy sor kerüljön az infrastruktúrák kiépítésére a túlterhelt repülőtereken, a regionális repülőterek szabad kapacitásainak nagyobb mértékű figyelembevételére, az egységes európai légtér gyors kialakítására, valamint a versenyképes – köztük éjszakai – üzemidők biztosítására,

felhívja a figyelmet arra, hogy javítani kell a repülőterek intermodális összeköttetését más szállítási eszközökkel. Ez növeli a versenyképességet és biztosítja, hogy a régiók megfelelő mértékben kapcsolódjanak az európai és a globális légiközlekedési hálózathoz,

osztja azt a véleményt, mely szerint a kiegyensúlyozott megközelítésnek megfelelően a leginkább költséghatékony intézkedést kell választani a zajcsökkentési célok eléréséhez, de úgy véli, hogy az Európai Bizottság előirányzott ellenőrzési joga meghaladja a szubszidiaritás elve alapján megengedett mértékű kompetenciát. Az üzemeltetési korlátozásokat az adott helyzet és a helyi sajátosságok fényében a regionális önkormányzatoknak kell meghatározniuk. Az Európai Bizottság ezen túlmenő ellenőrzési joga nem szükséges és nem is indokolt,

üdvözli a földi kiszolgálás piacához való hozzáférés további megnyitását és harmonizációját. Ez nagyobb versenyhez, végül pedig a földi kiszolgálás még jobb minőségéhez vezet az uniós repülőtereken. A jelenlegi foglalkoztatási feltételekre, a légi közlekedés biztonságára és a repülőtéri kapacitásra gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében lehetővé kellene azonban tenni, hogy a repülőtereken megfelelően figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat,

üdvözöli az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy piaci alapú eszközöket vezessenek be annak érdekében, hogy optimálisabban használják ki a szűkös kapacitásokat a túlzsúfolt repülőtereken. Hangsúlyozza azonban: továbbra is ügyelni kell arra, hogy garantálva legyen a régiók kapcsolódása a légiközlekedési hálózathoz.

Előadó

Roland WERNER (DE/ALDE), a szászországi Gazdasági, Munkaügyi és Közlekedési Minisztérium államtitkára

Referenciaszöveg

 

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának:

A repülőterekkel kapcsolatos uniós szakpolitika – a kapacitás- és minőségbeli kihívások kezelése a növekedés, az összekapcsolódás és a fenntartható mobilitás jegyében

COM(2011) 823 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Unió repülőterein a zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról a kiegyensúlyozott megközelítés jegyében és a 2002/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 828 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az uniós repülőtereken a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatásokról és a 96/67/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 824 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unió repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (Átdolgozás)

COM(2011) 827 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések (COM(2011) 823 final)

1.

egyetért azzal, hogy a repülőterek a modern és hatékony közlekedési hálózatok elengedhetetlen elemét alkotják. Jelentős lendületet adnak a gazdasági fejlődésnek, a munkaerőpiacnak és az idegenforgalomnak az egyes régiókban. Emellett megerősítik az Európai Unión belüli területi kohéziót;

2.

osztja azt a nézetet, hogy – különösen éjszaka – egyre több uniós polgárt zavar a repülőgépek és repülőterek zaja, következésképpen e nem kívánt hatások enyhítése érdekében aktív zajcsökkentési stratégiára van szükség;

3.

támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzák és kiépítsék a légi forgalomban, mindenekelőtt a légi közlekedés előre jelzett növekedésében rejlő lehetőségeket;

4.

kiemeli, hogy – elsősorban innovatív pénzügyi eszközök felhasználásával – az EU hozzájárulhatna a repülőtéri hálózat modernizációjába és az új repülőterek építésébe való beruházásokhoz, így biztosítva az EU tartós gazdasági növekedését, valamint a világ többi részével ápolt gazdasági kapcsolatainak javítását;

5.

osztja azt a nézőpontot, hogy a repülőtéri infrastruktúra kapacitása és a folyamatosan növekvő személy-, illetve teherszállítás iránti igény között egyre nagyobb az aránytalanság. Néhány repülőtér már ma túlterhelt, vagy kapacitásai határán mozog. Nem mindig biztosíthatóak – különösen a gyűjtő-elosztó repülőtereken – új kapacitások olyan mértékben, hogy megfeleljenek a keresletnek. Ezért várható, hogy a kapacitásbeli korlátok a következő években tovább nőnek;

6.

üdvözli azt a célt, hogy a kapacitásbeli korlátok ellen fel kívánnak lépni, valamint hogy meg kívánják teremteni a létező infrastruktúra hatékony alkalmazásához szükséges keretfeltételeket. Az RB ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a repülőterekkel foglalkozó csomagban javasolt intézkedések nem elegendőek ehhez;

7.

utal arra, hogy számos regionális repülőtéren elegendő infrastrukturális kapacitás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kapacitásbeli korlátokkal küzdő repülőtereket hatékonyan tehermentesíteni, ezáltal pedig a régiók közötti összeköttetést javítani lehessen;

8.

megállapítja, hogy további lépésekre van szükség a növekvő kapacitási kereslet megfelelő kielégítése érdekében. Különösen fontos, hogy sor kerüljön az infrastruktúrák kiépítésére a túlterhelt repülőtereken, a regionális repülőterek szabad kapacitásainak nagyobb mértékű figyelembevételére, az egységes európai légtér gyors kialakítására, valamint a versenyképes – köztük éjszakai – üzemidők biztosítására. Ezen túlmenően a kis regionális repülőtereknek számottevő támogatást kell kapniuk annak érdekében, hogy kiegészíthessék a nagyobb repülőtereket, és optimálisan felhasználhassák a már meglévő infrastruktúrát.

9.

utal arra, hogy javítani kell a repülőterek intermodális összeköttetését más szállítási eszközökkel. Ez növeli a versenyképességet és biztosítja, hogy a régiók megfelelő mértékben kapcsolódjanak az európai és a globális légiközlekedési hálózathoz;

10.

a hatékonyabb résidőkiosztást megfelelő lehetőségnek tartja arra, hogy optimálisabban kihasználják a szűkös infrastrukturális kapacitásokat a túlzsúfolt repülőtereken. Üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint e célra piaci alapú eszközöket vezet be, de továbbra is ügyelni kell arra, hogy garantálva legyen a régiók kapcsolódása a légiközlekedési hálózathoz;

11.

támogatja azt a javaslatot, hogy a zajvédelemmel összefüggő korlátozások bevezetésének szabályait és eljárásait átdolgozzák. Az a célkitűzés, hogy a kiegyensúlyozott megközelítés során alkalmazott eljárásmódot harmonizálják, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló, 2002. június 25-i 2002/49/EK irányelvvel összhangban a légi közlekedés okozta zajártalomnak kitett lakosok magasabb fokú védelméhez vezet;

12.

üdvözli azt a célkitűzést, hogy a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások piacát tovább liberalizálják. Ez nagyobb versenyhez, végül pedig a szolgáltatások még jobb minőségéhez vezet. A jelenlegi foglalkoztatási feltételekre, a légi közlekedés biztonságára és a repülőtéri kapacitásra gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy a repülőtereken megfelelően figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat. Ügyelni kell arra is, hogy a szabályozások ne vezessenek a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz. Az Európai Bizottságnak a versenytorzulások elkerülésére vonatkozó célkitűzése csupán akkor érhető el, ha valamennyi érintettre ugyanazok a feltételek vonatkoznak;

13.

aggodalmának ad hangot az európai bizottsági javaslatok, illetve a Tanács által képviselt általános megközelítés még messzebbre menő javaslatai miatt, melyek szerint a földi kiszolgálás infrastrukturális díjait a repülőtéri díjakról szóló 2009/12/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, illetve azokon túl kell szabályozni. Az ilyen díjak a teljes repülőtéri bevételeknek rendszerint csak egy rendkívül kis részét jelentik – különösen a regionális repülőtereken, amelyek éppen csak meghaladják az újonnan javasolt évi kétmillió utas határértéket –, és abszolút értékben is csekély összeget tesznek ki. Az adminisztratív költségek meghaladhatják a lehetséges nyereségeket, mivel a repülőtereknek már most is objektív és átlátható módon kell rögzíteniük az ilyen díjakat;

14.

hangsúlyozza, hogy a nem kereskedelmi közforgalmú légi közlekedés fontos szerepet tölt be az EU légi forgalmában. Lehetővé teszi a jólétet és munkahelyeket teremtő vállalkozóknak, hogy a legnagyobb rugalmasság mellett utazzanak, és növeli a külső és a legkülső régiók gazdasági erejét. Mindez különösen fontos a résidők és a repülőterek megközelíthetősége szempontjából;

A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások (COM(2011) 828 final)

15.

üdvözli azt a célkitűzést, hogy a zajvédelemmel összefüggő korlátozások bevezetésének szabályait és eljárásait pontosítják, valamint hogy a mérlegelési folyamatot átláthatóbbá teszik. Ez az ellen kíván hatni, hogy az irányelvet a tagállamok nem egységes módon alkalmazzák. Ezenkívül összehasonlítható zajvédelmi szintet biztosít a zajártalomnak kitett személyek számára. Az RB ugyanakkor megállapítja, hogy a rendeletjavaslat – különösen a zajértékelés és a költség/haszon elemzés tekintetében – még nincs összhangban a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelvvel, ezért magasabb adminisztratív terhekhez vezetne, ami magasabb költségekkel jár, és kárára van a légi közlekedés támogatottságának;

16.

azt reméli, hogy az eddigi irányelv rendeletté való átalakításával a zajvédelmi intézkedések hatékonyabbak lesznek, és elkerülhetők lesznek az Európai Unión belüli versenytorzulások;

17.

osztja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a kiegyensúlyozott megközelítésnek megfelelően a leginkább költséghatékony intézkedést kell választani a zajcsökkentési célok eléréséhez. Ennek során azonban a repülőterek közelében élők egészségét és biztonságát is teljes mértékben – és nem csak opcionálisan – figyelembe kell venni. Ezáltal lehetővé válik, hogy a tagállamok összhangba hozzák a zajvédelmi intézkedések gazdasági következményeit a zajártalomnak kitett lakosok jogos védelmi szükségleteivel;

18.

alapjában véve támogatja azt a célt, hogy a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművekre vonatkozó határértéket növeljék. Ezáltal figyelembe veszik a halkabb repülőgépek kifejlesztése terén elért technikai fejlődést. Az RB szerint ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a teherszállító repülőgépek ritkábban teljesítik a 10 EPNdB-es határértéket (EPNdB: decibelben kifejezett ténylegesen érzékelt zaj), mint az utasszállító repülőgépek. Következésképpen a teherszállítással foglalkozó légitársaságokat aránytalanul nagyobb mértékben érintené „a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek” esetleges betiltása. Ezért azt javasolja az RB, hogy a határértéket egy megfelelő átmeneti időszak folyamán kisebb mértékben növeljék. A zajártalom már a határérték 8 EPNdB-re való emelésével is jelentősen csökkenthető;

19.

szükségesnek tart egy független fellebbviteli szervet tagállami szinten;

20.

üdvözli a kiegyensúlyozott megközelítés alkalmazását a zajártalom csökkentésére, illetve korlátozására. Ez biztosítja a tagállamok számára a szükséges rugalmasságot a zajártalom elleni védekezés során. Ennek során az RB az Európai Bizottság álláspontját követi, mely szerint az üzemeltetési korlátozásokat csak végső eszközként kellene alkalmazni;

21.

üdvözli azt a célkitűzést, hogy a repülőgépek okozta zajártalom értékelésének szabályait pontosítsák, valamint hogy a mérlegelési folyamatot átláthatóbbá tegyék. A zajártalom által érintettek tervezett meghallgatása nagyobb elfogadáshoz vezet a zajcsökkentő eljárások alkalmazása során. Az RB mindazonáltal azt ajánlja, hogy a tagállamoknak adjanak megfelelő játékteret a rendelettervezetben szereplő „műszaki együttműködési fórum” összetételének meghatározásakor. Amennyiben a tagállamokban már létrehoztak hasonló bizottságokat, legyen lehetőség ezek elismerésére, hogy ne hozzunk létre újabb testületeket;

22.

úgy véli, hogy a rendelettervezet I. mellékletében említett zajértékelési módszer, amely az ECAC 29. sz. „Jelentés a zaj-izovonalak polgári repülőterek környezetében végzett számítására szolgáló szabványos módszerről” című dokumentumában leírtakon alapul, nem alkalmas a zajértékelési eljárás átláthatóságának növelésére. Egy további értékelési módszer ahhoz vezet, hogy elvész például a környezeti zajjal foglalkozó irányelvvel vagy a nemzeti számítási előírásokkal való összehasonlíthatóság, és indokolatlanul nő a bürokratikus teher. A zajértékelés tekintetében ezért a környezeti zajról szóló irányelvre (2002/49/EK) kellene hivatkozni;

23.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság előirányzott ellenőrzési joga, mely szerint bevezetésük előtt ellenőrizheti és adott esetben kiiktathatja az üzemeltetési korlátozásokat, meghaladja az Európai Bizottságnak a szubszidiaritás elve alapján megengedett mértékű kompetencián. Az üzemeltetési korlátozásokat az adott helyzet és a helyi sajátosságok fényében a regionális önkormányzatoknak kell meghatározniuk. Az Európai Bizottság ezen túlmenő ellenőrzési joga nem szükséges és nem is indokolt, ráadásul a rendelet céljának elérését, azaz a zajártalom által érintett emberek számának csökkentését sem könnyíti meg;

24.

úgy véli, hogy a „légi jármű” és „a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi jármű” fogalmak meghatározása, a zajkibocsátási engedélyezési előírások és a légialkalmassági tanúsítási eljárás aktualizálása, valamint a módszer és műszaki jelentés módosítása alapvetően fontos elemek a rendeletben. Ilyen értelemben ezek a pontok nem alkalmasak arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban az Európai Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel;

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

25.

osztja az Európai Bizottság véleményét, hogy a földi kiszolgálás kulcsszerepet játszik a légi közlekedési láncban. A hatékony és minőségorientált földi kiszolgálás jelentős mértékben hozzájárul a hatékony és versenyképes légi közlekedési rendszerhez;

26.

üdvözli a földi kiszolgálás piacához való hozzáférés további megnyitását és harmonizációját. Ezáltal arra lehet számítani, hogy tovább fog javulni a földi kiszolgálás minősége a Közösség repülőterein. Ez hasznos mind a légitársaságok, mind a szállítók, mind pedig a légi utasok számára. A jelenlegi foglalkoztatási feltételekre, a légiközlekedés biztonságára és a repülőterek kapacitására gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében lehetővé kellene tenni, hogy a repülőtereken megfelelően figyelembe vegyék a helyi sajátosságokat;

27.

egyetért a személyzet szolgáltatók közötti átjárhatóságának szabályozásával. Ezzel összefüggésben kéri annak vizsgálatát, hogy az ajánlatkérők élhetnek-e a tagállamok által meghatározandó személyzetátvétel lehetőségével közvetlenül az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdéséből adódóan, tehát további tagállami végrehajtási jogszabályok nélkül. Mérlegelni kellene továbbá esetleges paraméterek meghatározását a munkavállalók átvételére vonatkozóan;

28.

felhívja a figyelmet arra, hogy az engedélyezési eljárásnak nem minden szabályát dolgozták ki megfelelően. Különösen az eljáráshoz tartozó lépések időrendjének, a panasztétel tarthatatlan késleltető hatását megszüntető egyedi szabályoknak, az engedélyezési eljárás végrehajtására vonatkozó hatáskörnek, valamint az odaítélési kritériumoknak a meghatározásával kapcsolatban van még szükség kiigazításokra;

29.

osztja az Európai Bizottság véleményét, hogy a földi kiszolgálás koordinációja során döntő szerepe van a repülőtereknek. Az RB mindazonáltal felhívja a figyelmet arra, hogy a repülőterek csak akkor tölthetik be ezt a funkciót, ha a tagállamokon belül biztosítva vannak az ehhez szükséges törvényi keretfeltételek. Emellett ezek a feladatok többletköltségeket okoznak, amelyeket a repülőterek csak nehezen tudnak kitermelni a piacon;

30.

hangsúlyozza, hogy a piac további megnyitása nem vezethet káros következményekhez a légi közlekedés védelme terén. A Közösség repülőterei magas fokú biztonságának szavatolása érdekében szükség van a személyzet megfelelő képzésére és továbbképzésére;

31.

fontosnak tartja, hogy a képzési időt úgy határozzák meg, hogy biztosítva legyen a földi kiszolgálás kielégítő minősége. Annak fényében, hogy a földi kiszolgálóknak olyan engedélyt kell kapniuk, amely minden tagállamban érvényes, az RB azt ajánlja, hogy a képzés és a továbbképzés volumenét úgy határozzák meg, hogy összehasonlítható minősítési normák jöjjenek létre. Ennek során ügyelni kell a költséghatékonyságra és a foglalkoztatás elősegítésére;

32.

megjegyzi, hogy az alvállalkozói szerződések odaítélése kizárólag külső szolgáltatók számára lehetséges. A repülőterek üzemeltetőinek és használóinak nem kell megadni ezt a lehetőséget. Ez az RB véleménye szerint versenytorzító diszkrimináció, és nem egyeztethető össze a rendelettervezetnek a verseny fokozására irányuló céljával. Pontos szabályok tiszteletben tartása mellett valamennyi földi kiszolgálási tevékenységet folytató fél számára lehetővé kellene tenni alvállalkozók igénybe vételét;

Résidők (COM(2011) 827 final)

33.

úgy véli, hogy a rendelet átdolgozása fontos hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a szűkös infrastruktúra-kapacitásokat még hatékonyabban használhassuk. A légi közlekedés várható növekedése és az ezzel nem azonos mértékben növekvő repülőtéri infrastruktúra fényében egyre inkább korlátozások lépnek érvénybe a légitársaságok számára az igényelt közlekedési szolgáltatások megfelelő teljesítése terén. Ez akadályt jelent a légi közlekedés gazdasági fejlődése előtt és így a régiók számára is;

34.

úgy véli, hogy amikor a független felügyeleti szervet felkérik a központi infrastruktúra használatáért járó díjak mértékének meghatározására, a központi infrastruktúra kezelő szervét fel kellene hatalmazni arra, hogy addig, amíg a független felügyeleti szerv meg nem hozza végleges határozatát, az eredetileg meghatározott mértékű díjat szedje be az infrastruktúrahasználóktól. Ez csökkentené annak az esélyét, hogy kellemetlen fellebbezéseket nyújtsanak be a díjak mértékével kapcsolatos döntésekhez;

35.

elviekben üdvözli, hogy piacgazdasági eszközöket vezetnek be a résidők kiosztására. Ez biztosítja, hogy olyan légitársaságok kapjanak résidőket, amelyek azokat a legjobban ki tudják használni. Továbbra is ügyelni kell arra, hogy garantálva legyen a régiók kapcsolódása a légiközlekedési hálózathoz;

36.

utal arra, hogy a résidő-kereskedelemnek nem minden következményét mutatják be kellőképpen. Az Európai Bizottság főként azt nem említi, hogy a résidő-kereskedelem milyen következményekkel jár majd a regionális repülőterekre és ezáltal a regionális összeköttetésekre;

37.

lehetségesnek tartja, hogy a légitársaságok azokat a résidőiket, amelyekkel a túlterhelt gyűjtő-elosztó repülőtereken rendelkeznek, főként a hosszú távú szállítás rendelkezésére bocsátják. Ez meggyengítené a regionális repülőterek összeköttetését a gyűjtő-elosztó pontokkal. Ezért az RB olyan intézkedéseket kér, amelyek alkalmasak arra, hogy biztosítsák a régiók hozzáférését a világszintű légiközlekedési hálózathoz.

38.

üdvözli a repülőtéri koordinátor függetlenségének fokozására irányuló szándékot. A rendelettervezet lehetővé teszi a légitársaságok számára, hogy résidőiket a jövőben anyagi jellegű szolgáltatás ellenében is átruházhassák. Az átruházást a repülőtéri koordinátornak engedélyeznie kell és meg kell erősítenie. Annál fontosabb az RB szerint, hogy a repülőtéri koordinátor függetlenül és objektív módon dönthessen;

39.

nincs meggyőződve arról, hogy célravezető, ha a résidőket ingyenesen kiosztják, csak hogy ezt követően el lehessen adni őket. A légitársaságoknak akkor kellene engedélyt kapniuk a résidőkkel való kereskedelemre, ha bizonyítani tudják, hogy az adott résidőt előzőleg rendszeresen használták;

40.

elfogadhatónak tartja a résidők minimális használatára vonatkozó szabály módosítását. Ez az intézkedés ösztönzi a megszerzett résidők jobb kihasználását. Biztosítani kell egyúttal a váratlan események (például sztrájkok, vulkáni hamu) figyelembevételét. Várható, hogy a jövőben több résidőt szolgáltatnak vissza a résidőalapba vagy adnak el egy másik légitársaságnak. Ennek révén más légi fuvarozók a piacon könnyebben hozzáférhetnek a túlterhelt repülőterekhez;

41.

üdvözli azt a lehetőséget, hogy a repülőterek a díjszabás révén befolyást gyakoroljanak a nem szükséges, illetve lefoglalt résidők mielőbbi visszaadására. Ez biztosítja, hogy a résidők ne legyenek leblokkolva, inkább más légitársaságok hasznosíthassák őket;

42.

elismeri, hogy fontos a „helyi szabályokra” vonatkozó rendelkezés annak érdekében, hogy a szabályozási keret elegendő mozgásteret hagyjon azoknak a régióknak, illetve azok reptereinek, amelyekben kellően figyelembe kell venni bizonyos specifikus körülményeket. E körülmények között csak regionális hozzájárulással lehet optimálisan és hatékonyan kihasználni az egyes repülőterek kapacitásait;

43.

úgy véli, hogy a szubszidiaritás elvének értelmében túllép az Európai Bizottság illetékességén az, hogy a javaslat szerint jogában álljon „hálózat részét képező repülőterek” kijelölése, és így arra kérhesse a tagállamokat, hogy az egyes repülőtereket különállóan és más-más módon kezeljék.

44.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság bevezette a „hálózatkezelő” koncepcióját, illetve különösen amiatt, hogy ez a szereplő a javaslat szerint jelentős és kiterjedt hatásköröket kapna, miközben irányítása nincs egyértelműen meghatározva.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások (COM(2011) 828 final)

2. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(4)   „A követelményeknek éppen csak eleget tevő légi jármű”: olyan polgári légi jármű, amely a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicagói Egyezmény) (1988) 16. függelékének 1. kötete II. részének 3. fejezetében meghatározott engedélyezési határértékeket egy legfeljebb 10 EPNdB értékű (EPNdB: decibelben kifejezett ténylegesen érzékelt zaj) összesített eltéréssel haladja meg, ahol az összesített eltérés egy EPNdB-ben kifejezett érték, amely a Chicagói Egyezmény 16. melléklete 1. kötete II. részének 4. fejezetében meghatározott három referencia-zajmérési pontnál külön-külön mért eltérés (azaz az engedélyezési zajszint és a maximálisan megengedett zajszint közötti különbség) összege;

(4)   „A követelményeknek éppen csak eleget tevő légi jármű”: olyan polgári légi jármű, amely a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (Chicagói Egyezmény) (1988) 16. függelékének 1. kötete II. részének 3. fejezetében meghatározott engedélyezési határértékeket egy legfeljebb EPNdB értékű (EPNdB: decibelben kifejezett ténylegesen érzékelt zaj) összesített eltéréssel haladja meg, ahol az összesített eltérés egy EPNdB-ben kifejezett érték, amely a Chicagói Egyezmény 16. melléklete 1. kötete II. részének 4. fejezetében meghatározott három referencia-zajmérési pontnál külön-külön mért eltérés (azaz az engedélyezési zajszint és a maximálisan megengedett zajszint közötti különbség) összege;

Indokolás

1.

A rendelettervezetben javasolt 10 EPNdB-es határértéknek a teherszállító repülőgépek ritkábban felelnek meg, mint az utasszállító repülőgépek. Következésképpen a teherszállítással foglalkozó légitársaságokat aránytalanul nagyobb mértékben érintené „a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek” esetleges betiltása.

2.

Megfelelő átmeneti időszak meghatározásával lehetőségük nyílik a légitársaságoknak arra, hogy gazdasági szempontok alapján megtervezhessék és végrehajthassák repülőgépflottájuk adott esetben szükséges korszerűsítését.

2.   módosítás

A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások (COM(2011) 828 final)

10. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ellenőrzési jog

1.   Valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, a folyamatban levő jogorvoslati eljárások sérelme nélkül, a Bizottság felülvizsgálhatja a repülési korlátozásokkal kapcsolatos döntéseket azok végrehajtása előtt. Ha a Bizottság úgy találja, hogy a döntés nem tartja be az e rendeletben leírt követelményeket, vagy más tekintetben sérti az uniós jogot, felfüggesztheti a döntést.

   

2.   Az illetékes hatóságok kötelesek átadni a Bizottságnak az e rendelet betartását igazoló adatokat.

   

3.   A Bizottság köteles a 13. cikk (2) bekezdésében leírt tanácsadó eljárás szerint, különösen a II. mellékletben meghatározott kritériumok figyelembe vételével döntést hozni arról, hogy a szóban forgó illetékes hatóság folytathatja-e a repülési korlátozás bevezetését. A Bizottság köteles közölni döntését a Tanáccsal és az érintett tagállammal.

   

4.   Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdésben említett adatok kézhezvételétől számított 6 hónapon belül nem hoz döntést, az illetékes hatóság jogosult végrehajtani a repülési korlátozásról szóló tervezett döntést.

   

Indokolás

1.

Fontos, hogy működési korlátozásokat – mint eddig – kizárólag a tagállamok állapíthassanak meg. A Tanács is ilyen értelemben nyilatkozott, és törölte az európai bizottsági javaslat megfelelő cikkét. A fenti törlés ezen túlmenően összhangban áll a vélemény 23. pontjával is.

2.

A jelenlegi formájában a 10. cikk megkérdőjelezheti a regionális megállapodásokat. Ezek a repülőterek, az érintett régió és a polgárok közötti megállapodások sokszor évekig tartó nehéz és kimerítő tárgyalások eredményeként jönnek létre. A német Bundesrat, az osztrák Bundesrat, a francia Szenátus és a holland országgyűlés felsőháza arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Bizottság 10. cikk szerinti ellenőrzési joga sérti az Európai Unió szubszidiaritási elvét.

3.   módosítás

A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások (COM(2011) 828 final)

11. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 12. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban:

(a)

a 2. cikk (3) pontjában meghatározott légi járművek és a 2. cikk (4) pontjában meghatározott, a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi járművek definíciójának módosítása;

(b)

a 4. és 8. cikkben említett zajkibocsátási engedélyezési előírások, valamint a 6. cikk (1) bekezdésében leírt légialkalmassági tanúsítási eljárás módosítása.

(c)

az I. mellékletben leírt módszer és műszaki jelentés módosítása.

Indokolás

A „légi jármű” és „a követelményeknek éppen csak eleget tevő légi jármű” fogalmak meghatározása, a zajkibocsátási engedélyezési előírások és a légialkalmassági tanúsítási eljárás módosítása, valamint a módszer és a műszaki jelentés módosítása alapvetően fontos elem a rendeletben. Ilyen értelemben ezek a pontok nem alkalmasak arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban az Európai Bizottságot jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel.

4.   módosítás

A zajvédelemmel összefüggő üzemeltetési korlátozások (COM(2011) 828 final)

12. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást a Bizottság az ebben a cikkben leírt feltételek mellett kapja meg.

   

(2)   A 11. cikkben említett felhatalmazás határozatlan időre szól e rendelet hatálybalépésének napjától kezdődően.

   

(3)   A 11. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja. A visszavonás megszünteti az érintett határozattal adott felhatalmazást. A visszavonás a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévő jogi aktusok érvényességét.

   

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg haladéktalanul értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

   

(5)   Egy, a 11. cikk szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel ellene kifogást az Európai Parlament és a Tanács adott jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül, illetve ha ennek az időszaknak a letelte előtt Európai Parlament vagy a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ez az időszak az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére további két hónappal meghosszabbítható.

   

Indokolás

A 3. és a 4. módosítás közvetlenül összefügg egymással. A 11. cikk javasolt törlése maga után vonja a 12. cikk törlését.

5.   módosítás

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

13. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szigeti repülőterek

Szigeti repülőterek

A repülőtéri földi kiszolgálóknak a 7–10. cikk által szabályozott kiválasztása tekintetében a tagállamok kiterjeszthetik a közszolgáltatási kötelezettséget más repülőterekre az adott tagállamban, ha:

A repülőtéri földi kiszolgálóknak a 7–10. cikk által szabályozott kiválasztása tekintetében a tagállamok kiterjeszthetik a közszolgáltatási kötelezettséget más repülőterekre az adott tagállamban, ha:

a)

ezek a repülőterek szigeteken helyezkednek el ugyanabban a földrajzi térségben, és

a)

ezek a repülőterek szigeteken helyezkednek el ugyanabban a földrajzi térségben, és

b)

ezen repülőterek éves forgalma egyenként legalább 100 000 utas, és

b)

ezen repülőterek éves forgalma egyenként legalább 100 000 utas, és

c)

és e kiterjesztést a Bizottság jóváhagyja.

c)

és e kiterjesztést a Bizottság jóváhagyja.

 

A kiterjesztés jóváhagyásról szóló határozat végrehajtási aktus, melyet a 43. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez a rendelkezés nem sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat.

A kiterjesztés jóváhagyásról szóló határozat végrehajtási aktus, melyet a 43. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Ez a rendelkezés nem sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat.

Indokolás

A rendeletjavaslat 13. cikkét, amely megemlíti a közszolgáltatási kötelezettség szigeti repülőterekre történő kiterjesztésének lehetőségét, ki kellene egészíteni azzal, hogy a szigeti repülőterek esetében a repülőtér irányító testületei kötelesek a 6. cikk (2) bekezdésében felsorolt szolgáltatásokat –, azaz poggyászkezelés, előtéri kiszolgálás, üzemanyag- és kenőanyag-kezelés, valamint az áru- és postai küldemények kezelése – elvégezni. Arra is rá kellene mutatni, hogy amikor e szolgáltatások nyújtása nem kifizetődő, és ezért a vállalkozások nem mutatnak érdeklődést irántuk – még a légi fuvarozók sem –, akkor a repülőtér irányítóinak kellene magukra vállalniuk az ezen szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kötelezettséget, mivel ezek az infrastruktúrák nemcsak azt biztosítják, hogy a sziget, amely nem rendelkezik hasonló alternatívákkal, megközelíthető legyen, és össze legyen kötve a külvilággal, hanem alapvető közszolgáltatásokat is nyújtanak, amilyen a sürgősségi ellátás, tűzoltás, tengeri mentés és egyéb szolgáltatások, amelyeket repülőterekről, helikopterekkel végeznek, és amelyek nyújtására más módon (például üzemanyag híján) nem nyílna lehetőség.

6.   módosítás

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

28. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben a repülőtér-használók bizottsága nem ért egyet a repülőtér irányító testülete vagy adott esetben a központi infrastruktúra irányító testülete által meghatározott díjakkal, kérheti az érintett tagállam független felügyeleti hatóságától a díjszint meghatározását.

Amennyiben a repülőtér-használók bizottsága nem ért egyet a repülőtér irányító testülete vagy adott esetben a központi infrastruktúra irányító testülete által meghatározott díjakkal, kérheti az érintett tagállam független felügyeleti hatóságától a díjszint.

Indokolás

A javaslat alapvetően részletes fellebbezési eljárást vezet be arra az esetre, ha nézetkülönbségek merülnek fel a díjakkal kapcsolatosan, ami – mind pénzügyileg, mind vezetői idő tekintetében – jelentős ráfordításokkal járhat. Egyes repülőterek esetében, ahol a földi kiszolgálásból eredő bevételek nem érik el az összbevétel 1 %-át, ez a megközelítés aránytalan lehet.

7.   módosítás

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

28. cikk – új, (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Annak elkerülése érdekében, hogy a felhasználók által emelt kifogással kapcsolatos határozat meghozataláig sokan pusztán a díjszabás alkalmazásának elhalasztására irányuló kérelmeket nyújtsanak be, fontos volna, hogy a repülőtéri hatóságok a díj kiszabásának időpontjától kezdve beszedhessék az eredetileg megállapított díjakat. Ez fontos a regionális repterek számára, amelyeknek a közvetlenül a repüléssel kapcsolatos szolgáltatásokból származó bevétele általában korlátozott, főként, ha elsősorban olyan légitársaságok használják, amelyek járataikon egy darab csomagot engedélyeznek. Ez bevételsemleges módon ösztönözné az ágazati együttműködést, hasonlóan ahhoz a rendszerhez, melyben a repülőterek díjat vethetnek ki, hogy ösztönözzék a felesleges vagy le nem foglalt résidők visszaadását.

8.   módosítás

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

32. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A földi kiszolgálóknak és saját kiszolgálást végző repülőtér-használóknak ezeket a minőségi minimumelőírásokat be kell tartaniuk. Ezen túlmenően a repülőtér-használóknak és a földi kiszolgálóknak be kell tartaniuk a szerződéses jogviszonyaikban előírt minőségi minimumelőírásokat is.

A földi kiszolgálóknak és saját kiszolgálást végző repülőtér-használóknak ezeket a minőségi minimumelőírásokat be kell tartaniuk. Ezen túlmenően a repülőtér-használóknak és a földi kiszolgálóknak be kell tartaniuk a szerződéses jogviszonyaikban előírt minőségi minimumelőírásokat is.

 

Indokolás

A földi kiszolgálásnak a repülőterek működése tekintetében betöltött jelentősége miatt szükség van megfelelő és arányos kényszerítő intézkedésekre a minimális minőségi előírások betartásának garantálása érdekében.

9.   módosítás

Földi kiszolgálás (COM(2011) 824 final)

35. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A földi kiszolgálók a (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül vehetnek igénybe alvállalkozót.

(1)   A földi kiszolgálók a (3) bekezdés sérelme nélkül vehetnek igénybe alvállalkozót.

(2)   A saját kiszolgálást végző repülőtér-használók csak akkor vehetnek igénybe alvállalkozót, ha vis maior miatt ideiglenesen képtelenek a saját kiszolgálásra.

   

(3)   Az alvállalkozók a földi kiszolgálást alvállalkozásba nem adhatják.

()   Az alvállalkozók a földi kiszolgálást alvállalkozásba nem adhatják.

(4)   A 11. cikk (1) bekezdésében említett földi kiszolgáló nem vehet igénybe alvállalkozót a földi kiszolgáláshoz, kivéve, ha arra vis maior következtében ideiglenesen képtelen.

   

(5)   Az egy vagy több alvállalkozót igénybe vevő földi kiszolgálók vagy saját kiszolgálást végző repülőtér-használók biztosítják, hogy az alvállalkozók megfelelnek a földi kiszolgálók e rendelet szerinti kötelezettségeinek.

()   Az egy vagy több alvállalkozót igénybe vevő földi kiszolgálók vagy saját kiszolgálást végző repülőtér-használók biztosítják, hogy az alvállalkozók megfelelnek a földi kiszolgálók e rendelet szerinti kötelezettségeinek.

 

   

 

   

(6)   Az egy vagy több alvállalkozót igénybe vevő minden földi kiszolgáló vagy saját kiszolgálást végző repülőtér-használó tájékoztatja a repülőtér irányító testületét az érintett alvállalkozók nevéről és tevékenységéről.

(6)   Az egy vagy több alvállalkozót igénybe vevő minden földi kiszolgáló vagy saját kiszol-gálást végző repülőtér-használó tájékoztatja a repülőtér irányító testületét az érintett alvállalkozók nevéről és tevékenységéről.

(7)   Amennyiben a földi kiszolgáló a 7. cikk szerinti kiválasztási eljárás keretében történő földi kiszolgálásra kér jóváhagyást, meg kell adnia az igénybe venni kívánt alvállalkozók számát, tevékenységét és nevét.

(7)   Amennyiben a földi kiszolgáló a 7. cikk szerinti kiválasztási eljárás keretében történő földi kiszolgálásra kér jóváhagyást, meg kell adnia az igénybe venni kívánt alvállalkozók számát, tevékenységét és nevét.

Indokolás

1.

Ha a repülőterek és a repülőtér-használók számára megtiltják az alvállalkozók igénybe vételét, akkor voltaképpen diszkriminálják őket a földi kiszolgálással foglalkozó egyéb szolgáltatók javára, és torzul a verseny. Ez nem egyeztethető össze a rendelettervezetnek a verseny fokozására irányuló céljával.

2.

Az alvállalkozók a megbízókkal egyforma mértékben kötelesek megfelelni a szolgáltatás minőségére és megbízhatóságára vonatkozó követelményeknek. A repülőterek számára ezenfelül engedélyezni kellene az alvállalkozók számának korlátozását, amennyiben ez helyszűke miatt szükséges.

10.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

3. cikk (3) bekezdés ii) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a Bizottság kérésére, különösen, ha az új belépők számára az adott repülőtéren komoly nehézséget okoz a le- és felszállások biztosítása, vagy ha a hálózatkezelő – a 677/20111/EU bizottsági rendelet 6. cikke (7) bekezdésének megfelelően – a repülőtér működési terve és a hálózat működési terve közötti koherencia biztosítása érdekében szükségesnek ítéli.

a Bizottság kérésére, különösen, ha az új belépők számára az adott repülőtéren komoly nehézséget okoz a le- és felszállások biztosítása, vagy ha a hálózatkezelő – a 677/20111/EU bizottsági rendelet 6. cikke (7) bekezdésének megfelelően – a működési terve és a működési terve közötti koherencia biztosítása érdekében szükségesnek ítéli.

Indokolás

A hálózatkezelő szerepe a hálózatszintű koordináció kell, hogy legyen, nem pedig a helyi szintű irányítás. Az egyes repülőterek felelősek a saját működési tervükért, nem pedig a hálózatkezelő.

11.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

3. cikk (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság kérésére – amely saját kezdeményezésére vagy a hálózatkezelő kezdeményezésére járhat el – és a (4) bekezdésben említett testületekkel folytatott konzultáció után, a tagállam biztosítja, hogy a ki nem jelölt státuszú repülőteret a hálózat részét képző repülőtérnek minősítsék. A határozatról tájékoztatják a Bizottságot. Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a repülőtérnek a továbbiakban nincs jelentősége a hálózat tekintetében, a tagállam – a (4) bekezdésben említett testületekkel folytatott konzultáció után – ki nem jelölt státuszú repülőtérre változtatja a repülőtér minősítését.

Indokolás

„A hálózat részét képező repülőtérnek” az Európai Bizottság aktuális javaslataiban szereplő fogalommeghatározása nagyon tág, és olyan hatáskörrel ruházza fel az Európai Bizottságot, melynek értelmében az szubjektív alapon dönthet arról, hogy egy adott repülőtér „kihatással lehet[-e] az európai légiforgalom-irányítási hálózat […] működésére”. Különösen a regionális reptereken valószínű „a forgalom hirtelen történő és jelentős megnövekedése”, ezért „a hálózat részét képező repülőtér” fogalma és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek törlendők vagy legalábbis pontosítandók. A bekezdés hozzáadása nem indokolt, mivel a hálózat részét képező repülőterek fogalmának nincs jelentősége a rendelet szempontjából.

12.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

3. cikk (10) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Amennyiben határozatot hoznak a (6), a (8) vagy a (9) bekezdések értelmében, e határozatról a tagállam a téli menetrendi időszak esetében legkésőbb április 1-jéig, a nyári menetrendi időszak esetében pedig legkésőbb szeptember 1-jéig értesíti a (4) bekezdésben említett testületeket.

Amennyiben határozatot hoznak a (6) a (8) bekezdések értelmében, e határozatról a tagállam a téli menetrendi időszak esetében legkésőbb április 1-jéig, a nyári menetrendi időszak esetében pedig legkésőbb szeptember 1-jéig értesíti a (4) bekezdésben említett testületeket.

Indokolás

Lásd a 11. módosítást.

13.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A hálózat részét képező menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtérért felelős tagállam feladata, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező természetes vagy jogi személyt nevezzen ki menetrend-egyeztetői vagy repülőtéri koordinátori beosztásba, a repülőteret rendszeresen igénybe vevő légi fuvarozókkal, az érdekképviseleti szervezeteikkel, a repülőtér vezetésével és a koordinációs bizottsággal – ha van ilyen bizottság – folytatott konzultációt követően. Ugyanaz a menetrend-egyeztető vagy koordinátor egyszerre több repülőtérre is kinevezhető.

A menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtérért felelős tagállam feladata, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező természetes vagy jogi személyt nevezzen ki menetrend-egyeztetői vagy repülőtéri koordinátori beosztásba, a repülőteret rendszeresen igénybe vevő légi fuvarozókkal, az érdekképviseleti szervezeteikkel, a repülőtér vezetésével és a koordinációs bizottsággal – ha van ilyen bizottság – folytatott konzultációt követően. Ugyanaz a menetrend-egyeztető vagy koordinátor egyszerre több repülőtérre is kinevezhető.

Indokolás

Valamennyi repülőtérért a tagállamok felelősek, nem pedig az Európai Bizottság, függetlenül attól, hogy menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőterekről van-e szó.

14.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A koordináció és a menetrendegyeztetés átláthatósága

A koordináció és a menetrendegyeztetés átláthatósága

1.   Minden egyes menetrendi időszak végén, a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető az érintett tagállamok és a Bizottság részére jelentést nyújt be a tevékenységéről, amelyben felvázolja a résidő-kiosztás és/vagy menetrend-egyeztetés általános helyzetét. A jelentés megvizsgálja ï különösen a 9. cikk (5) bekezdésének, valamint a . és a . cikknek az alkalmazását, továbbá a . és a 10. cikk alkalmazásával kapcsolatban a koordinációs bizottsághoz benyújtott panaszokat és az azok megoldására tett lépéseket. A jelentés tartalmazza továbbá az érdekelt feleknél készített, a koordinátor által nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos vizsgálat eredményeit.

1.   Minden egyes menetrendi időszak végén, a koordinátor vagy a menetrend-egyeztető az érintett tagállamok és a Bizottság részére jelentést nyújt be a tevékenységéről, amelyben felvázolja a résidő-kiosztás és/vagy menetrend-egyeztetés általános helyzetét. A jelentés megvizsgálja ï különösen a 9. cikk (5) bekezdésének, valamint a . és a . cikknek az alkalmazását, továbbá a . és a 10. cikk alkalmazásával kapcsolatban a koordinációs bizottsághoz benyújtott panaszokat és az azok megoldására tett lépéseket. A jelentés tartalmazza továbbá az érdekelt feleknél készített, a koordinátor által nyújtott szolgáltatások minőségével kapcsolatos vizsgálat eredményeit.

2.   A Bizottság elfogadhatja az (1) bekezdésben említett tevékenységi jelentés mintáját. E végrehajtási jogi aktust a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

2.   A Bizottság elfogadhatja az (1) bekezdésben említett tevékenységi jelentés mintáját. E végrehajtási jogi aktust a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően fogadják el.

3.   A koordinátor ingyenesen hozzáférhető elektronikus adatbázist vezet, amely az alábbi információkat tartalmazza:

3.   A koordinátor ingyenesen hozzáférhető elektronikus adatbázist vezet, amely az alábbi információkat tartalmazza:

Indokolás

Az információk hozzáférhetőségével és átláthatóságával kapcsolatban a rendeletjavaslat 6. cikke alapján a koordinátor ingyenesen hozzáférhető elektronikus adatbázist vezet. Ehhez hozzá kellene tenni, hogy ezek az információk mindenki – nem csak a repülőterek és a légi fuvarozók – számára hozzáférhetők kell, hogy legyenek. Az előző rendelet (95/93/EGK) ezeket az információkat az érdekelt felekre (légitársaságokra), különösen a koordinációs bizottságok tagjaira vagy megfigyelőire korlátozta, és a többi érdekelt felet, így a területi közigazgatási szerveket figyelmen kívül hagyta. Ezt a hiányosságot a javaslat már orvosolta ugyan (lásd: COM(2011) 827 final, 33. o., utolsó áthúzott bekezdés), de egyértelműen ki kell jelenteni, hogy az adatbázisban szereplő információkat bármilyen érdekelt fél (helyi közigazgatási szervek, egyetemi oktató- és kutatóközpontok, sőt végső soron a közpolitikák és vállalati kezdeményezések tökéletesítésén munkálkodó tanácsadók) számára ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni. Az adatbázis e megnyitása egyáltalán nem sodorja veszélybe a szabad verseny szabályainak érvényesülését, és nem érinti a vállalkozási stratégiák szükséges titkosságát, hiszen a légitársaságok számára mindezek az információk már ezt megelőzően is elérhetőek. Ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák jóvoltából ezek az információk tárolhatók, és azonnal bármilyen érdekelt fél rendelkezésére bocsáthatók, méghozzá ingyen vagy olcsón. Ezeket az információkat tehát a polgárok rendelkezésére kell bocsátani, mivel értékes eszközt jelentenek nemcsak abból a szempontból, hogy átláthatóvá teszik a résidőkiosztást, hanem azért is, mert támogatják az érintett ágazatokat (szállodák, szabadidő, vendéglátás), és elősegítik, hogy összehangoltan végezzék az adminisztratív feladatokat, amilyen például az idegenforgalmi promóciós kampányoknak a regionális önkormányzatok általi tervezése és a fontos szereplőkkel való tárgyalás stratégiáinak kialakítása.

15.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

7. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtéren üzemelő vagy üzemelni szándékozó, a hálózat részét képező légi fuvarozók kötelesek a menetrend-egyeztető vagy a koordinátor rendelkezésére bocsátani az általuk kért valamennyi lényeges tájékoztatást. Amennyiben ezen információk megváltoznak, a légi fuvarozók a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják arról a menetrend-egyeztetőt és a koordinátort. Minden lényeges tájékoztatást a menetrend-egyeztető vagy a koordinátor által meghatározott formátumban és határidőn belül kell szolgáltatni. A légi fuvarozónak résidőkiosztás kérelmezésekor különösen arról kell tájékoztatnia a koordinátort, hogy – az igényelt résidők tekintetében – előnyös lenne-e számára a 2. cikk 2) pontjában meghatározott új belépő státusza.

A menetrend-egyeztetett vagy koordinált repülőtéren üzemelő vagy üzemelni szándékozó légi fuvarozók kötelesek a menetrend-egyeztető vagy a koordinátor rendelkezésére bocsátani az általuk kért valamennyi lényeges tájékoztatást. Amennyiben ezen információk megváltoznak, a légi fuvarozók a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják arról a menetrend-egyeztetőt és a koordinátort. Minden lényeges tájékoztatást a menetrend-egyeztető vagy a koordinátor által meghatározott formátumban és határidőn belül kell szolgáltatni. A légi fuvarozónak résidőkiosztás kérelmezésekor különösen arról kell tájékoztatnia a koordinátort, hogy – az igényelt résidők tekintetében – előnyös lenne-e számára a 2. cikk 2) pontjában meghatározott új belépő státusza.

Indokolás

Lásd a 11. módosítást.

16.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Koordinációs bizottság

Koordinációs bizottság

1.   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a koordinált repülőtéren koordinációs bizottságot hozzanak létre. Ugyanaz a koordináló bizottság egyszerre több repülőtérre is kijelölhető. Az e bizottságban való részvételt lehetővé kell tenni legalább a kérdéses repülőtere(ke)t rendszeresen használó légi fuvarozók és érdekképviseleti szervezeteik, az érintett repülőtér irányító testülete, a megfelelő légiforgalmi irányításért felelős hatóságok, a repülőteret rendszeresen használó általános légi forgalom képviselői, a hálózatkezelő, a működésfelülvizsgáló szerv és az érintett tagállam nemzeti felügyeleti hatósága számára.

1.   A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a koordinált repülőtéren koordinációs bizottságot hozzanak létre. Ugyanaz a koordináló bizottság egyszerre több repülőtérre is kijelölhető. Az e bizottságban való részvételt lehetővé kell tenni legalább a kérdéses repülőtere(ke)t rendszeresen használó légi fuvarozók és érdekképviseleti szervezeteik, az érintett repülőtér irányító testülete, a megfelelő légiforgalmi irányításért felelős hatóságok, a repülőteret rendszeresen használó általános légi forgalom képviselői, a hálózatkezelő, a működésfelülvizsgáló szerv és az érintett tagállam nemzeti felügyeleti hatósága számára.

Indokolás

Nem célszerű az a követelés, hogy a helyi önkormányzat (települések, régiók) képviselőit felvegyék a koordinációs bizottságba. A tagállamoknak eddig is feladatuk volt, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság képviselőjét delegálják a szervezetbe. Csupán abban az esetben kellene erre a részvételre sort keríteni, ha azt specifikus körülmények indokolják.

17.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

9. cikk (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A koordinátor figyelembe veszi a légiközlekedési ágazat által az Unióra vagy az egész világra kiterjedően létrehozott további iránymutatásokat is, valamint azon helyi iránymutatásokat, amelyeket a koordinációs bizottság javasol és a tagállam vagy bármely más, a kérdéses repülőtérért felelős illetékes szerv jóváhagy, feltéve, hogy e iránymutatások nem sértik a koordinátor függetlenségét, megfelelnek az uniós jognak, céljuk a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználása, és azokat előzetesen bejelentették a Bizottságnak és megkapták annak jóváhagyását.

A koordinátor figyelembe veszi a légiközlekedési ágazat által az Unióra vagy az egész világra kiterjedően létrehozott további iránymutatásokat is, valamint azon helyi iránymutatásokat, amelyeket a koordinációs bizottság javasol és a tagállam vagy bármely más, a kérdéses repülőtérért felelős illetékes szerv jóváhagy, feltéve, hogy e iránymutatások nem sértik a koordinátor függetlenségét, megfelelnek az uniós jognak, céljuk a repülőtéri kapacitás hatékony kihasználása.

 

Indokolás

Helyi szabályok igenis léteznek, és fontos szerepük van az adott helyi repülőtér egyedi/helyi körülményeinek (például környezet, megközelíthetőség, földrajzi sokféleség, egyedi időjárási feltételek) figyelembevételében. Ugyanúgy, ahogy a zajcsökkentési célú repülési korlátozások kapcsán is figyelembe kell venni a helyi körülményeket és sajátosságokat, a résidőkiosztásnál is így kell eljárni, biztosítva, hogy a szabályozási keret kellően rugalmas legyen ahhoz, hogy az egyes repülőterek kapacitását valóban optimálisan és hatékonyan ki lehessen használni.

18.   módosítás

Résidőkiosztás (COM(2011) 827 final)

12. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Közszolgáltatási kötelezettségek

Közszolgáltatási kötelezettségek

1.   Ha az 1008/2008/EK rendelet 16. cikkének megfelelően közszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő egy útvonalra vonatkozóan, egy tagállam egy koordinált repülőtéren fenntarthatja az adott útvonalon tervezett működéshez szükséges résidőket. Ha nem használják az érintett útvonalra vonatkozóan fenntartott résidőket, azokat bármely egyéb olyan légi fuvarozó rendelkezésére kell bocsátani, amely érdeklődést mutat az útvonal közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően történő üzemeltetése iránt, a (2) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel. Ha más fuvarozó nem mutat érdeklődést az útvonal működtetése iránt, és az érintett tagállam nem tesz ajánlati felhívást az 1008/2008/EK rendelet 16. cikke (10) bekezdésének, 17. cikke (3–(7) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően, akkor a résidőket vagy fenntartják egy másik, közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó útvonal számára, vagy pedig visszajuttatják a résidőalapba.

1.   az 1008/2008/EK rendelet 16. cikkének megfelelően közszolgáltatási kötelezettségeket írtak elő egy útvonalra vonatkozóan, egy tagállam egy koordinált repülőtéren fenntarthatja az adott útvonalon tervezett működéshez szükséges résidőket. Ha nem használják az érintett útvonalra vonatkozóan fenntartott résidőket, azokat bármely egyéb olyan légi fuvarozó rendelkezésére kell bocsátani, amely érdeklődést mutat az útvonal közszolgáltatási kötelezettségeknek megfelelően történő üzemeltetése iránt, a (2) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel. Ha más fuvarozó nem mutat érdeklődést az útvonal működtetése iránt, és az érintett tagállam nem tesz ajánlati felhívást az 1008/2008/EK rendelet 16. cikke (10) bekezdésének, 17. cikke (3–(7) bekezdésének és 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően, akkor a résidőket vagy fenntartják egy másik, közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó útvonal számára, vagy pedig visszajuttatják a résidőalapba.

Indokolás

Nem szükséges a foglalásra vonatkozó rendelkezéseket szigorítani. A jelenlegi rendelettervezet a tagállamoknak eddig is elegendő jogot biztosít a foglalásokat illetően. Amennyiben nincs szó közszolgáltatási kötelezettségekről, a szigeteken található repülőterek számára sem kellene foglalási lehetőségeket biztosítani, hogy ezáltal a versenyt ne korlátozzuk feleslegesen.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/125


A Régiók Bizottsága véleménye – Az európai összekapcsolódási eszköz

2012/C 277/12

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

emlékeztet az európai politika mint olyan kulcseszköz jelentőségére a közlekedés, az energiaügy és a távközlés területén, amely biztosítja a városok és régiók versenyképességének növekedését, és hozzájárul az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megteremtéséhez;

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és egységes finanszírozási eszközének létrehozását;

üdvözli, hogy az eszköz elsősorban a hiányzó láncszemek pótlására, a szűk keresztmetszetek megszüntetésére és megfelelő, határokon átnyúló kapcsolatok biztosítására törekszik, és örömmel fogadja az innovatív finanszírozási eszközök bevezetését, ami azt célozza, hogy a közkiadások az uniós polgárok számára magasabb hozzáadott értéket hordozva, a lehető legjobban hasznosuljanak;

arra szólít fel, hogy a végrehajtás a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamokkal, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal és a helyszíni szereplőkkel szoros együttműködésben történjen;

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtásának az Európa 2020 stratégia és a kohéziós politika céljaival is összhangban kell lennie, és kapcsolódnia kell a kohéziós politikai alapokhoz, hogy összehangoltan kiegészítsék egymást;

fontosnak tartja, hogy a forrásokat méltányosan osszák el az uniós tagállamok és a régiók között, figyelembe véve az EU-n belüli sajátos területi adottságokat is;

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró kapcsán tiszteletben tartják a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletet, ideértve a tagállamokra vonatkozó nemzeti kvótákat is.

Előadó

Ivan ZAGAR (SI/EPP), Slovenska Bistrica polgármestere

Referenciaszövegek

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az európai összekapcsolódási eszköz létrehozásáról

COM(2011) 665 final/3 – 2011/0302 (COD)

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról

COM(2011) 659 final/2 – 2011/0301 (COD)

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános értékelés

1.

emlékeztet arra, hogy az európai közlekedési, távközlési és digitális létesítmények politikáját olyan kulcseszköznek kell felfogni, amely biztosítja a városok és régiók versenyképességének növekedését, az áruk és személyek szabad mozgását, az egységes piac integrációját, valamint az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját és kapcsolatait a világ többi részével;

2.

üdvözli az európai összekapcsolódási eszköznek azt a lehetséges szerepét, hogy lendületet adjon a növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és Európa versenyképességének (1), és támogatja, hogy az Európai Bizottság elsősorban a hiányzó láncszemek pótlására, a szűk keresztmetszetek megszüntetésére és megfelelő, határokon átnyúló kapcsolatok biztosítására törekszik;

3.

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és finanszírozási eszközének a létrehozását;

4.

arra szólít fel, hogy a végrehajtás a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamokkal, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal és a helyszíni szereplőkkel szoros együttműködésben történjen;

5.

olyan, átláthatóbb, koherensebb és egyszerűbb uniós finanszírozási szemléletet szorgalmaz, amely magánszektorbeli finanszírozási eszközöket is vonz, amelyekre napjainkban szükség van az EU céljainak megvalósításához;

6.

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtásának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia, és kapcsolódnia kell a kohéziós politikai alapokhoz, hogy összehangoltan kiegészítsék egymást;

7.

üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a Kohéziós Alapból különítsenek el 10 milliárd eurót az európai összekapcsolódási eszköz számára, hogy ezzel támogassák az összehangolt közlekedési infrastruktúra kialakítását célzó projektek végrehajtását a TEN-T maghálózaton a kohéziós politika által érintett tagországokban; hangsúlyozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap nemzeti forráselosztásait, hogy minden típusú támogatható projekt (így például határokon átnyúló úthálózati projektek) számára a Kohéziós Alapok rendelkezései szerinti kedvező pénzügyi támogatási feltételeket biztosítsunk;

8.

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz projektjeinek az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés prioritásait – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit – kell követniük;

9.

kiemeli, hogy sok tagállam számára nehézséget jelent, hogy saját erőből határokon átnyúló, összetett közlekedésiinfrastruktúra-projekteket dolgozzon ki, miközben uniós szinten most már egyre hangsúlyosabban felmerül, hogy több szinergiára van szükség a különböző finanszírozási programok és politikai szektorok között, ami biztosítaná a közkiadásoknak az uniós polgárok számára magasabb hozzáadott értéket hordozó, lehető legjobb hasznosulását;

Jogi keret

Európai összekapcsolódási eszköz – általános háttér

10.

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és egységes finanszírozási eszközének létrehozását;

11.

kiemeli, hogy a közlekedési projektek keretében fontolóra kell vennünk azoknak a más közlekedési formákkal, például a légi közlekedéssel, a földalatti/metróvonallal stb. való kapcsolatait is. Biztosítani kell a hozzáférést a szélessávú hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, különösen a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó területeken, például a csekély népsűrűségű vidéki területeken, ahol az ikt megkönnyítheti a közszolgáltatások nyújtását és hozzájárulhat a vidéki lakosság helyben maradásához és a területi kohézióhoz;

12.

szeretné, ha az eltérő fejlettségű régiók kezelését egyértelművé tennék úgy, hogy az tükrözze az EU különböző részeinek – köztük a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő vagy legkülső régióknak – a sajátos területi adottságait, és kiegyensúlyozott módon fogja át az európai régiókat;

Ágazati célkitűzések

13.

támogatja a tiszta és fenntartható közlekedési rendszerek megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, mindenekelőtt a vasúti és a tengeri közlekedés – mint hatékony és versenyképes közlekedési módok – terén, amelyek megfelelő infrastruktúrát és szervezett szolgáltatásokat igényelnek. E fenntartható közlekedési módok jó működésének biztosítására emellett belső logisztikai csomópontokat is ki kell alakítani, amelyek lehetővé teszik az optimális intermodális váltást, és a rendszer egészét teljesítőképessé teszik;

14.

úgy véli, hogy megfelelően figyelembe kell venni az EU különböző területein – például az új uniós tagállamok mindeddig gyengén fejlett infrastruktúrával és nem elegendő pénzügyi eszközökkel rendelkező régióiban – tapasztalható sajátos helyzetet, különösen ha ennek köszönhetően regionális szinten jelentős hozzáadott érték keletkezik, pl. a határ menti közlekedésben;

15.

hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az energiahálózatok összekapcsolását és az uniós belső energiapiac működését, továbbá el kell ismerni, hogy az EU energetikai függetlensége a szóban forgó eszköz egyik legfontosabb prioritása, és fokozni kell az ellátás biztonságát;

16.

hangsúlyozza, hogy a szélessávú távközlési hálózatba és a digitális szolgáltatási infrastruktúra platformjaiba történő befektetések alapvetően fontosak az európai digitális menetrend teljesítéséhez és az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, valamint az európai közszolgáltatások biztosításához;

Költségvetési kérdések

17.

üdvözli az európai összekapcsolódási eszköz létrehozását és annak pénzügyi támogatását, amit hatékonyságának és más, magán- és állami finanszírozási forrásokra gyakorolt emelőhatásának megőrzése érdekében nem szabad megkérdőjelezni, óva int ugyanakkor minden olyan intézkedéstől, amely a strukturális alapok rovására menne;

18.

a pénzügyi piacok helyzete alapján aggódik amiatt, hogy az európai összekapcsolódási eszköz finanszírozási intézkedései vajon milyen hatást és húzóerőt gyakorolnak majd az infrastruktúra-fejlesztésre előirányzott regionális és helyi közfinanszírozásra;

19.

fontosnak tartja, hogy a forrásokat méltányosan osszák el az uniós tagállamok és a régiók között, és megjegyzi, hogy az európai összekapcsolódási eszköz által finanszírozott, a közlekedési, az energetikai és a telekommunikációs hálózatok terén indított projektek magas minőséget és hozzáadott értéket képviselnek a leggyengébb helyzetű régiók, köztük az állandó földrajzi vagy természeti hátrányok sújtotta, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók számára, figyelembe véve egyúttal a javasolt projektek hatékonyságát és fellendítő hatását is;

20.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró kapcsán tiszteletben tartják a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletet, ideértve a tagállamokra vonatkozó nemzeti kvótákat is;

21.

hangsúlyozza, hogy az elszámolhatóságra vonatkozó szabályokat ki kell terjeszteni az adminisztratív költségekre is;

Finanszírozási formák és pénzügyi rendelkezések

22.

a magánszektorbeli forrásokra gyakorolt vonzerő érdekében támogatja az uniós finanszírozás átláthatóbb, koherensebb és egyszerűbb megközelítését. Azt kéri ezért, hogy az adminisztratív költségeket adják hozzá az elszámolható kiadásokhoz, hogy a célokat hatékonyabban el lehessen érni, és hangsúlyozza, hogy az új finanszírozási forrásoknak semmiképp sem felváltaniuk, inkább csak kiegészíteniük kell a hagyományos uniós finanszírozást;

23.

üdvözli az innovatív finanszírozási eszközök bevezetését, különösen az uniós projektkötvények alkalmazását, amelyek fokozzák majd a magánbefektetőkre gyakorolt vonzerőt, és ösztönzik a köz-magán partnerségeket az EU-ban. Tekintve a pénzügyi piacok helyzetét, ezekért a kötvényekért az Európai Bizottságnak kell garanciát vállalnia;

24.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy irányozzon elő kapacitásépítő intézkedéseket az innovatív pénzügyi eszközök igénybevételéhez, ezzel is támogatva az önkormányzatok részvételét, amelyeknek – különösen regionális és helyi szinten – nincs meg a szükséges szakértelmük ehhez; üdvözli, hogy 2012. július 6-án elfogadták az uniós projektkötvény-kezdeményezés 2012–2013-as kísérleti fázisát elindító rendeletet, melynek az a célja, hogy akár 4,5 milliárd eurós magánfinanszírozást mozgósítson a kiemelt stratégiai infrastrukturális projektekre (2); támogatja, hogy siker esetén a kísérleti fázist 2014-től 2020-ig az európai összekapcsolódási eszköz keretében egy operatív fázis kövesse;

Támogatások

25.

üdvözli a munkaprogramokat, mint olyan eszközöket, amelyek bizonyos intézkedések esetében támogatásokat vesznek igénybe;

26.

kijelenti, hogy a kiadásoknak az európai összekapcsolódási eszközben meghatározottak szerinti elszámolhatósága korlátozó tényező lehet a projektek végrehajtásánál. Ezt tehát módosítani kellene a elszámolhatósági dátumok és a támogatható költségek egyes tételei, például az előkészítési költségek, a vissza nem igényelhető héa vagy a földvásárlás tekintetében;

27.

aggasztja, hogy a támogatásra vonatkozó javaslatokhoz kizárólag a tagállamoknak kell hozzájárulniuk. A Régiók Bizottsága ezért azt kéri, hogy indokolt esetben és jogi hatásköreiknek megfelelően a helyi és regionális önkormányzatok is részt vehessenek a kiválasztási folyamatban;

28.

hangsúlyozza, hogy – figyelembe véve a jelen helyzetet, amellyel a helyi és regionális önkormányzatok szembesülnek – a kedvezményezettek nem tudnak majd időben hozzálátni a munkálatokhoz. A projektek törlésére vonatkozó előírások tehát nem lehetnek túlságosan korlátozóak, így az Európai Bizottság által javasolt két év helyett három évet kellene adni a projektek befejezésére;

Közbeszerzés

29.

emlékeztet arra, hogy a Kohéziós Alapból átcsoportosítandó 10 milliárd eurót a közvetlen irányítás szabályai szerint kezelik majd, és nem beérkezési sorrendben; hangsúlyozza, hogy a beérkezési sorrendben történő kezelés esetleg felnagyíthatja az EU adminisztratív, humán és pénzügyi feltételek terén több nehézséggel küzdő kohéziós országainak hátrányát, ami esetleg akadályozhat egyes tagállamokat és régiókat abban, hogy jól kidolgozott projekteket tegyenek az asztalra;

30.

javasolja, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró elköltésének jogosultsági szabályai legyenek összhangban az erre az alapra vonatkozó rendelettel;

Finanszírozási eszközök

31.

azt kéri, hogy – az illetékességi köröket tiszteletben tartva – a transzeurópai hálózatok szintje alatti projektek pénzügyi támogatása feleljen meg a szubszidiaritás elvének;

Programozás, végrehajtás és ellenőrzés

32.

támogatja a többéves munkaprogramokat, amelyekről minden érintett felet tájékoztatni kell. A többszintű kormányzás elveivel összhangban a munkaprogramok elkészítésébe minden szintről partnereket kell bevonni;

Többszintű kormányzás

33.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jogilag felelősek az európai összekapcsolódási eszköz által lefedett számos területért, és a transzeurópai közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra finanszírozására javasolt intézkedések közvetlen kihatással vannak rájuk. Igen fontos ezért, hogy a kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosítása érdekében tiszteletben tartsák a többszintű kormányzás alapelveit;

34.

véleménye szerint az európai összekapcsolódási eszközre vonatkozó javaslat szemmel láthatóan nem okoz problémát a szubszidiaritás elvének betartását illetően (3); emlékeztet arra, hogy mértékük és hatásuk alapján az európai összekapcsolódási eszközhöz kapcsolódó projektek transznacionális dimenzióval bírhatnak, és ezért a lehető legmegfelelőbb – uniós, nemzeti, regionális vagy helyi – szinten kell velük foglalkozni;

35.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat és a többi érdekeltet be kell vonni az európai összekapcsolódási eszköz potenciálisan finanszírozható, indikatív projektlistájára vonatkozó tagállami döntéshozatal és tervezés folyamatába;

36.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat minél előbb tájékoztatni kell az európai összekapcsolódási eszköz keretébe tartozó javaslatokról, és aktívan támogatni kell őket abban, hogy bekapcsolódhassanak a projekt előkészületeibe és a területfejlesztési stratégiákba. Az is nagyon fontos, hogy az egyes régiók valamennyi érdekeltje együttműködjön az európai összekapcsolódási eszköz jövőbeli projektjeinek előkészítésében és végrehajtásában;

37.

úgy véli, hogy 2012 végéig stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni a regionális és helyi önkormányzatok ösztönzésére, hogy az energetika és a távközlés területén javasolt beruházások listája elkészüljön, mivel csak így marad elegendő idő az egyes tagállamok számára, hogy projektdokumentációjukat elkészítsék;

Irányítás és végrehajtás

38.

hangsúlyozza, hogy az új technológiák (pl. az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra) esetében a belépési korlátok magasabbak, mint az olyan hagyományos infrastruktúráknál, mint az út- vagy vasúthálózat, ezért a támogatás lehetséges legmagasabb mértékét 20 %-ról 50 %-ra kellene emelni;

39.

hangsúlyozza, hogy az európai összekapcsolódási eszköznek az Európai Bizottság végrehajtó ügynöksége mint irányító hatóság általi megvalósítását más érintett állami szervekkel szoros együttműködésben kell végrehajtani. El kell kerülni, hogy az ügynökség létrehozása és működtetése kapcsán további költségek merüljenek fel;

40.

kiemeli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz forrásainak szabályozására vonatkozó rendelkezéseket pontosítani kell arra az esetre, ha a különböző tagállamokból való egyes partnerek nem tudnak megállapodásra jutni valamely egyedi projekt végrehajtásáról;

41.

azt javasolja ezért, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy az EGTC-k mennyiben tölthetnek be hasznos szerepet a határokon átnyúló projektek megvalósítása során az eltérő nemzeti jogszabályokból, illetve a különféle rendeletekben meghatározott különböző pénzügyi források kombinálásából adódó potenciális nehézségek megoldásában;

Az EU más szakpolitikáinak való megfelelés – kohéziós politika

42.

kiemeli, hogy koherens kompatibilitást kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokból, illetve az európai összekapcsolódási eszközből finanszírozott projektek, valamint az utóbbi eszköz kisebb projektekre gyakorolt várható hatása között;

43.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon világos intézkedésekről, amelyek garantálják a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek közötti összhangot és kompatibilitást, különösen a közös stratégiai keret és a partnerségi szerződések elkészítése vonatkozásában, de az elszámolhatósági szabályok és a finanszírozott projektek esetleges átfedései tekintetében is;

44.

felhívja a figyelmet az európai összekapcsolódási eszköz területrendezésre, illetve regionális és helyi fejlesztési stratégiákra gyakorolt hatására, és támogatja azokat a kapacitásépítési intézkedéseket, amelyek a regionális és helyi önkormányzatokat kívánják segíteni abban, hogy minél felkészültebbek legyenek az európai összekapcsolódási eszköz révén finanszírozandó, jól kidolgozott projektek benyújtására;

45.

hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó operatív programokat és rendeleteket időben el kell fogadni, hogy a projektek végrehajtása 2014 elején megkezdődhessen;

Általános és záró rendelkezések

46.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint világos és mérhető célok és az eredményekre vonatkozó, előre meghatározott mérőszámok révén el kell mozdulni egy eredménycentrikusabb megközelítés felé. Kevés, egyértelmű és megbízható mérőszámot kell meghatározni, amelyeknek általánosaknak, igazságosaknak és arányosaknak kell lenniük, és az egyenlő bánásmód elvén kell alapulniuk. A stratégiai tervezés eszközeinek ezért rendelkezésre kell majd állniuk a helyi és regionális önkormányzatok számára, elkerülendő, hogy a jelentéskészítés kapcsán további adminisztratív teher nehezedjen rájuk. Ehhez szükség van egy olyan értékelésre is, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatásra is kiterjed;

47.

kéri, hogy a tagállamok jobban vegyék igénybe az operatív programokhoz rendelkezésre álló technikai segítségnyújtást, hogy javuljon a helyi és regionális szervek és az uniós alapokat igénybe vevő más szereplők kapacitása. Az európai összekapcsolódási eszköz keretében különösen fontos, hogy a kevésbé fejlett tagállamok a technikai segítségnyújtási források segítségével ugyancsak minőségi projekteket készítsenek elő, és így más tagállamokkal azonos eséllyel pályázhassanak uniós társfinanszírozásra;

48.

részletesebb meghatározást kér a projektdokumentáció elkészítését, a projektek előkészítését, a kezdeményezési eljárásokat és az egyes résztvevők pályázatait illetően (a feladatok megosztása a nemzeti szervek, illetve a helyi és regionális önkormányzatok között) az európai összekapcsolódási eszköz keretében.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2011) 665 final/3

1.   módosítás

A (2) preambulumbekezdés után új preambulumbekezdés illesztendő a szövegbe:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az európai társadalmi és területi kohézió nagyban függ attól, hogy az EU mennyire képes egyensúlyt teremteni a különböző területek között, illetve fenntartani közöttük a jó összeköttetést. Amikor Európa régióit környezetileg fenntartható nagyobb közlekedési hálózatokba szervezzük, arra is oda kell figyelnünk, hogy nem csak a már ma is fejlett területeket kell összekötni, más szóval hogy maguknak a kommunikációs kapcsolatoknak kell megteremteniük azt az erőteret, amely fellendíti a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő területeket. Az európai összekapcsolódási eszköz bevezetésének szintén fontos szerepet kell kapnia a területszervezésben és a régiók közötti egyensúly megteremtésében.

2.   módosítás

3. cikk a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez korszerű és nagy teljesítményű transzeurópai hálózatok kiépítésével, ezzel további hasznot hozva az egész Európai Unió számára a versenyképesség és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából az egységes piacon, továbbá a magán- és állami beruházások számára kedvezőbb környezetet teremt a pénzügyi eszközök és a közvetlen uniós támogatás ötvözése és az ágazatok közötti szinergiák kiaknázása révén.

hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez korszerű és nagy teljesítményű transzeurópai hálózatok kiépítésével, ezzel további hasznot hozva az egész Európai Unió számára a versenyképesség és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió szempontjából az egységes piacon, továbbá a magán- és állami beruházások számára kedvezőbb környezetet teremt a pénzügyi eszközök és a közvetlen uniós támogatás ötvözése és az ágazatok közötti szinergiák kiaknázása révén.

[…]

[…]

Indokolás

Lásd a 12. pontot.

3.   módosítás

5. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az európai összekapcsolódási eszköz pénzügyi keretösszege kiterjedhet a program irányításához és célkitűzései megvalósításához szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, auditálási és értékelési tevékenységekkel, különösen a tervezéssel, az e rendelet általános célkitűzéseivel kapcsolatos szakértői találkozók szervezésével, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal összefüggő kiadásokra, továbbá minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos költségre, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

Az európai összekapcsolódási eszköz pénzügyi keretösszege kiterjedhet a program irányításához és célkitűzései megvalósításához szükséges előkészítési, nyomon követési, ellenőrzési, auditálási értékelési tevékenységekkel, különösen a tervezéssel, az e rendelet általános célkitűzéseivel kapcsolatos szakértői találkozók szervezésével, az információk feldolgozására és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal összefüggő kiadásokra, továbbá minden egyéb technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos költségre, amely a Bizottságra hárul a program irányítása során.

Indokolás

Lásd a 22. pontot.

4.   módosítás

7. cikk 2. bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közlekedés területén kizárólag a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] szerinti közös érdekű projektekhez hozzájáruló fellépések és programtámogató intézkedések jogosultak e rendelet alapján közbeszerzések és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Támogatások formájában kizárólag a következő fellépések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

A közlekedés területén kizárólag a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] szerinti közös érdekű projektekhez hozzájáruló fellépések és programtámogató intézkedések jogosultak e rendelet alapján közbeszerzések és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra. Támogatások formájában kizárólag a következő fellépések jogosultak az e rendelet alapján nyújtott uniós pénzügyi támogatásra:

(a)

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó fellépések, beleértve az új technológiák alkalmazását és innováció végrehajtását a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 39. cikkével összhangban;

(a)

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] III. fejezete szerinti törzshálózat kiépítését célzó fellépések, beleértve az új technológiák alkalmazását és innováció végrehajtását a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 39. cikkével összhangban;

(b)

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 8. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott közös érdekű projektekre vonatkozó tervezési munkálatok;

(c)

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 8. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott közös érdekű projektek támogatását célzó fellépések;

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 8. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott közös érdekű projektekre vonatkozó tervezési munkálatok;

(d)

a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 37. cikkének megfelelően forgalomirányító rendszerek támogatását célzó fellépések;

a(z) XXXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 8. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott közös érdekű projektek támogatását célzó fellépések;

(e)

a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 38. cikkének megfelelően árufuvarozási szolgáltatásokat támogató fellépések;

a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 37. cikkének megfelelően forgalomirányító rendszerek támogatását célzó fellépések;

(f)

a vasúti szállítással járó zajnak a meglévő kötöttpályás járművek utólagos átszerelésével való csökkentését célzó fellépések;

a(z) XXX/2012/EU rendelet [TEN-T iránymutatás] 38. cikkének megfelelően árufuvarozási szolgáltatásokat támogató fellépések;

(g)

programtámogatási fellépések.

a vasúti szállítással járó zajnak a meglévő kötöttpályás járművek utólagos átszerelésével való csökkentését célzó fellépések;

 

programtámogatási fellépések.

[…]

[…]

5.   módosítás

7. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A távközlés területén, a közös érdekű projekteket végrehajtó minden fellépés és a(z) XXXX/2012/EU rendelet [INFSO iránymutatás] mellékletében meghatározott programtámogatási intézkedések e rendelet szerint jogosultak a támogatások, közbeszerzés és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra.

A távközlés területén, a közös érdekű projekteket végrehajtó minden fellépés és a(z) XXXX/2012/EU rendelet [INFSO iránymutatás] mellékletében meghatározott programtámogatási intézkedések e rendelet szerint jogosultak a támogatások, közbeszerzés és pénzügyi eszközök formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatásra.

 

Indokolás

A rendeletjavaslat 2. cikkének (9) bekezdése világossá teszi, hogy a támogatások (közvetlen) kedvezményezettjeiként állami szervek is szóba jöhetnek. Ez üdvözlendő. A rendelkezésre álló eszközöknek a tagállamok és a régiók számára is rendelkezésre kell állniuk, hogy pénzügyi hátteret nyújtsanak a szélessáv támogatási programjaihoz.

6.   módosítás

8. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kiadások a támogatási kérelem benyújtásának napjától elszámolhatók. [Az első többéves programban szereplő projektekhez kapcsolódó fellépések kiadásai 2014. január 1-jétől számolhatók el.]

A kiadások a támogatási kérelem benyújtásának napjától elszámolhatók. [Az első többéves programban szereplő projektekhez kapcsolódó fellépések kiadásai 2014. január 1-jétől számolhatók el.]

 

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

7.   módosítás

8. cikk (6) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A földvásárlással kapcsolatos kiadások nem elszámolhatók.

A földvásárlással kapcsolatos kiadások számolhatók.

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

8.   módosítás

8. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A HÉA nem elszámolható költség.

A HÉA elszámolható költség.

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

9.   módosítás

9. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Pályázatot egy vagy több tagállam, nemzetközi szervezet, közös vállalkozás, valamint a tagállamokban működő állami vagy magánszolgáltató, illetve szerv nyújthat be.

Pályázatot egy vagy több tagállam, nemzetközi szervezet, közös vállalkozás valamint a tagállamokban működő állami vagy magánszolgáltató, illetve szerv nyújthat be.

Indokolás

Lásd a 27. pontot.

10.   módosítás

10. cikk (2) b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

munkálatokra vonatkozó támogatások esetében:

i.

vasútra és belvízi hajóutakra: az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolhatóköltség 20 %-át; a finanszírozási arány 30 %-ra növelhető a szűk keresztmetszetek kezelését célzó fellépések esetében; a finanszírozási arány 40 %-ra növelhető a határokon átnyúló szakaszokat érintő fellépések esetében;

munkálatokra vonatkozó támogatások esetében:

i.

vasútra és belvízi hajóutakra: az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolhatóköltség 20 %-át; a finanszírozási arány 30 %-ra növelhető a szűk keresztmetszetek kezelését célzó fellépések esetében; a finanszírozási arány 40 %-ra növelhető a határokon átnyúló szakaszokat érintő fellépések esetében;

[…]

[…]

Indokolás

Bizonyos országokban, így Spanyolországban is, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az európai vasúti interoperabilitás szabványainak elérésére, ami a különböző alaphelyzetből adódik: pl. eltérő nyomtávok, különböző villamosítási rendszerek. Ebből kifolyólag mindenképpen kiemelten kell kezelni azokat az intézkedéseket, amelyekkel lehetővé válik az interoperabilitás hatékony megkezdése, üzemeltetők megjelenése, közlekedési és logisztikai vállalati struktúrák kialakulása, amelyek a megtervezett hálózatokat használják, valamint a megfelelő gördülőállomány rendelkezésre bocsátása stb. Ezért úgy véljük, hogy az olyan műszaki megoldások megfelelő időben történő alkalmazása már meglévő vonalakon, mint a „harmadik vezeték” (vagy „harmadik sín”, két nyomtávot is lehetővé tevő háromsínes vágány) lehetővé tesz majd interoperábilis közlekedési szolgáltatásokat anélkül, hogy meg kellene várni a kifejezetten ilyen szabványokra kifejlesztett folyosók elkészültét; a várakozás 2020 utánra tolhatná ki az ilyen szolgáltatások tényleges beindulását. Az ilyen intézkedésekre úgy kellene tekinteni, hogy ezek jelentik annak a „csíráját”, hogy el lehessen érni a meghatározott folyosók teljes interoperabilitását, amelyeket aztán idővel tovább bővítenek. Ezért a finanszírozás tekintetében kiemelten kell kezelni ezeket az intézkedéseket. Az egyik lehetőség az lenne, hogy ezek az intézkedések is olyan rangot kapjanak, mint a határokon átnyúló útszakaszok. Ez a javaslat összhangban van a vélemény 18. pontjával, mivel a vasút területén, az eltérő nyomtáv miatt, Spanyolország az egyik leggyengébb helyzetű és legtöbb problémával küzdő régiónak számít. A 27. pont is idevág, hiszen a hagyományos vasúthálózat tekintetében, az eltérő nyomtáv miatt, Spanyolország hátrányosabb helyzetben levő régiónak számít.

11.   módosítás

10. cikk (4) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

széles sávú hálózatokat érintő fellépések esetében: az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladja meg az elszámolható költség 50 %-át;

széles sávú hálózatokat érintő fellépések esetében: az uniós pénzügyi támogatás összege nem haladja meg az elszámolható költség  %-át;

Indokolás

A szélessávú hálózatok kialakítása az alacsony népsűrűségű területeken jelentős pénzügyi befektetéseket igényel, és ugyanakkor a gazdasági szereplőknek csekély, vagy semmilyen érdekei nem fűződnek ahhoz, hogy kereskedelmi tevékenységeiket e területekre kiterjesszék. A javasolt társfinanszírozási rátákat figyelembe véve nehéz lesz tehát a távközlési ágazatnak teljesíteni az európai digitális menetrend által kitűzött célokat a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés vonatkozásában.

12.   módosítás

10. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A fent említett társfinanszírozási arányok 10 százalékponttal növelhetők olyan fellépések esetén, amelyek ágazatközi szinergiákat, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítását vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését érintik. Ez a bekezdés nem vonatkozik a 11. cikkben említett társfinanszírozási arányokra.

A fent említett társfinanszírozási arányok 10 százalékponttal növelhetők olyan fellépések esetén, amelyek ágazatközi szinergiákat, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére vonatkozó célkitűzések megvalósítását, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség javítását vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését érintik. Ez a bekezdés nem vonatkozik a 11. cikkben említett társfinanszírozási arányokra.

Indokolás

Differenciált kezelést kell bevezetni mind a kevésbé fejlett régiók, mind a súlyos és tartós demográfiai, illetve természeti hátrányokkal küzdő régiók számára, mivel mindezek a kritériumok befolyásolják a regionális fejlődést, ezért a társfinanszírozási ráták értékelésekor szintén figyelembe kell venni őket. A következő programozási időszakban alkalmazandó Európai Regionális Fejlesztési Alapra irányuló rendeletjavaslatába az Európai Bizottság ennek megfelelően egyedi rendelkezéseket épített be annak biztosítása érdekében, hogy az EUMSZ 174. cikkének alapján külön figyelmet kapjanak az említett területi jellemzőkkel rendelkező régiók sajátos problémái.

13.   módosítás

11. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A közlekedési ágazatra az e rendelet alapján alkalmazandó szabályok vonatkoznak az említett egyedi pályázati felhívásokra. A pályázati felhívások végrehajtása során a lehető legmagasabb fokú prioritást biztosítják azon projektek számára, amelyek a Kohéziós Alapból juttatott nemzeti összegekre megfelelőnek bizonyulnak.

A közlekedési ágazatra az e rendelet alapján alkalmazandó szabályok vonatkoznak az említett egyedi pályázati felhívásokra. A pályázati felhívások végrehajtása során a Kohéziós Alapból juttatott nemzeti összegek..

Indokolás

Lásd a 7. pontot.

14.   módosítás

12. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság, megfelelően indokolt eseteket kivéve, törli az olyan intézkedések számára odaítélt pénzügyi támogatást, amelyek megvalósítása a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben a fellépés megkezdésére kijelölt időpontot követő egy éven belül nem kezdődött el;

A Bizottság, megfelelően indokolt eseteket kivéve, törli az olyan intézkedések számára odaítélt pénzügyi támogatást, amelyek megvalósítása a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben a fellépés megkezdésére kijelölt időpontot követő éven belül nem kezdődött el;

Indokolás

Ez nagyobb rugalmasságot biztosít majd, amire szükség van ahhoz, hogy a kedvezményezettek áthidalhassák a végrehajtás nehézségeit.

15.   módosítás

12. cikk (2) bekezdés c) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a projekt végrehajtása során elért eredményének vizsgálata után, különösen abban az esetben, ha a fellépés végrehajtása nagy késedelmet szenved.

a projekt végrehajtása során elért eredményének vizsgálata után, különösen abban az esetben, ha a fellépés végrehajtása nagy késedelmet szenved.

Indokolás

Lásd a 28. pontot.

16.   módosítás

12. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság kérheti a pénzügyi támogatás visszafizetését, ha az adott fellépés támogatásban részesült része a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben megállapított záró időpontot követő két éven belül nem került befejezésre.

A Bizottság kérheti a pénzügyi támogatás visszafizetését, ha az adott fellépés támogatásban részesült része a támogatás nyújtására vonatkozó feltételekben megállapított záró időpontot követő éven belül nem került befejezésre.

Indokolás

Lásd a 28. pontot.

17.   módosítás

12. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott határozatok meghozatala előtt a Bizottság megvizsgálja a szóban forgó esetet és értesíti az érintett kedvezményezetteket, hogy azok adott határidőn belül megtehessék észrevételeiket.

Az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott határozatok meghozatala előtt a Bizottság megvizsgálja a szóban forgó esetet és értesíti az érintett kedvezményezetteket, hogy azok határidőn belül megtehessék észrevételeiket.

Indokolás

Lásd a 28. pontot.

18.   módosítás

17. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság többéves és éves munkaprogramokat fogad el minden egyes ágazatra vonatkozóan. A Bizottság olyan többéves és éves munkaprogramokat is elfogadhat, amelyek egynél több ágazatra vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság többéves és éves munkaprogramokat fogad el minden egyes ágazatra vonatkozóan. A Bizottság olyan többéves és éves munkaprogramokat is elfogadhat, amelyek egynél több ágazatra vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Indokolás

Lásd a 32. pontot.

19.   módosítás

17. cikk, új (8) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az új technológiák (pl. az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra) esetében a belépési korlátok magasabbak, mint az olyan hagyományos infrastruktúráknál, mint az út- vagy vasúthálózat. Ezek részei az új TEN-T útmutatásoknak, de az európai összekapcsolódási eszköz keretében nem biztosított a finanszírozásuk. Az ilyen projektek finanszírozása nehezebb. Másrészről viszont elősegítik az olajfüggőség felszámolását és a közlekedésről szóló fehér könyv azon célját, hogy a városokban 2030-ig felére csökkentsük a hagyományos üzemanyaggal működő járművek számát. Nem érezzük következetesnek, hogy a közlekedési innováció esetében 20 %-ra korlátozzuk a támogatás mértékét, ami valamennyi módozat között a legalacsonyabb volna.

20.   módosítás

17. cikk, új (9) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

21.   módosítás

26. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Legkésőbb 2018 közepéig, a Bizottság értékelő jelentést készít valamennyi intézkedés célkitűzéseinek megvalósulásáról (az eredményekre és hatásokra kiterjedően), a források felhasználásának hatékonyságáról és annak európai hozzáadott értékéről, az intézkedések meghosszabbítása, módosítása vagy felfüggesztése céljából. Az értékelésben ezenkívül megvizsgálják az egyszerűsítés lehetőségét, annak belső és külső koherenciáját, a célkitűzések továbbra is érvényes relevanciáját, valamint az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásaihoz. Figyelembe veszi továbbá a korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét.

Legkésőbb 2018 közepéig, a Bizottság értékelő jelentést készít valamennyi intézkedés célkitűzéseinek megvalósulásáról (az eredményekre és hatásokra kiterjedően), a források felhasználásának hatékonyságáról és annak európai hozzáadott értékéről, az intézkedések meghosszabbítása, módosítása vagy felfüggesztése céljából. Az értékelésben ezenkívül megvizsgálják az egyszerűsítés lehetőségét, annak belső és külső koherenciáját, a célkitűzések továbbra is érvényes relevanciáját, valamint az intézkedések hozzájárulását az Unió intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó prioritásaihoz. Figyelembe veszi továbbá a korábbi intézkedések hosszú távú hatásairól készült értékelések eredményét.

Indokolás

Lásd a 46. pontot.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  Ezt a szerepet 2012. június 28–29-i következtetéseiben (11. o.: „Az európai politikák hozzájárulása a növekedéshez”) az Európai Tanács is kiemelte.

(2)  Európai parlamenti és tanácsi rendelet a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról.

(3)  Az európai összekapcsolódási eszközről szóló RB-vélemény tekintetbe veszi az RB szubszidiaritásfigyelő hálózata által folytatott konzultációt. A konzultációról szóló jelentés elérhető az RB honlapján: http://extranet.cor.europa.eu/subsidiarity/Pages/default.aspx.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/137


A Régiók Bizottsága véleménye – javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

2012/C 277/13

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

megállapítja, hogy az alacsony és közepes feszültségű hálózatok területén az jelenti a kihívást, hogy a decentralizált rendszerben működő, nagyszámú új betápláló számára meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket, a nagy- és nagyon nagy feszültségű hálózatok pedig az, hogy hogyan lehet a tengeren és szárazföldön előállított, megújuló forrásból származó áramot kedvező költségekkel és hatékonyan eljuttatni a legnagyobb energiaszükséglettel rendelkező régiókhoz,

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak azt a félreérthetetlen politikai üzenetet kell küldenie a tagállamok, a gazdaság és a bankszektor, valamint a világszerte működő partnerek részére, hogy visszafordíthatatlan az a fejlődés, amely a megújuló energiáknak a jövőbeni energiaszerkezetben képviselt nagyobb részarányához vezet, és amelyben érdemes magánbefektetőként is részt vállalni,

hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez – amint az RB már korábbi véleményeiben is (CdR 160/2008 fin, CdR 8/2009 fin, CdR 244/2010 fin, CdR 312/2010 fin, CdR 7/2011 fin és CdR 104/2011 fin) kérte – helyi és regionális szinten erősebben kellene támogatni az intelligens hálózatok kiépítését. Számítógép-vezérelt terhelésszabályozás keretében a végfelhasználói árakat a termelésről és kereslettől függően kell kialakítani, hogy ösztönözzék a takarékos energiafelhasználást, és a decentralizált energiatermelést jobban összhangba lehessen hozni a decentralizált energiafelhasználással;

úgy véli, meg kellene vizsgálni, hogy egy kevésbé részletes, így kevésbé korlátozó irányelvtervezet nem lenne-e alkalmasabb a tagállami döntéshozók orientálására. Az Európai Bizottság ezzel viszonylag tág döntési mozgásteret engedne a tagállamoknak a már meglévő intézményrendszer konkrét integrálása terén. Ez a szövetségi berendezkedésű tagállamok területfejlesztési, tervezési és engedélyezési hatóságait ugyanúgy érinti, mint a harmadik belső piaci jogszabálycsomag alapján már létező regionális csoportokat. Alapvetően a már sikeresen működő intézmények megbízását lenne ajánlatos előnyben részesíteni az új szervezetek létrehozásával szemben.

Előadó

Heinz LEHMANN (DE/EPP), a szász tartományi parlament tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 658 final – 2011/0300 (COD)

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli, hogy a rendelet célja a belső energiapiac teljes integrációja, és ezzel annak biztosítása, hogy egyetlen tagállam és régió se legyen elszigetelve az európai hálózattól, garantálva legyen az ellátás és a tagállamok közötti szolidaritás, valamint hogy betartsák a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem elveit. Ez lényeges feltétel ahhoz, hogy 2020-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20 százalékkal csökkenhessenek, az energiahatékonyság 20 százalékkal javulhasson és a megújuló energiaforrások részarányát 20 százalékkal növelni lehessen;

2.

hangsúlyozza a kezdeményezés jelentőségét, melynek az e célt szolgáló valamennyi létező technikai megoldással, elsősorban a szállítási és elosztási rendszerek fejlesztésével, valamint a meglévő és jövőbeli összes megújuló energiaforrás révén biztosítania kell az energiabiztonságot, a meglévő támogatási eszközök felhasználásával;

3.

elvárja, hogy ez a javaslat elősegítse az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, és a versenyképesség, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió terén előnyöket biztosítson az Európai Unió egésze számára;

4.

üdvözli, hogy az infrastruktúracélok gyorsabb elérése érdekében a javaslat a 2020-ig tartó és azt követő időszakra olyan, villamosenergia- és földgázhálózatokat, valamint olaj-, földgáz-, szén-dioxid- és biometán- (biogázüzemekből származó tisztított biogáz) szállítási infrastruktúrát magukban foglaló, kiemelt jelentőségű transzeurópai folyosókat és területeket határoz meg korlátozott számban, amelyekben a leginkább létjogosultsága van az európai uniós fellépésnek. A kezdeményezés az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és lerövidítése, a projektek lakosság általi elfogadottságának növelése, a szabályozás egyszerűsítése, a kínált előnyökön alapuló, a megtérülés mértékét és a kockázatokat összehangoló, tisztességes költségelosztás, valamint a szükséges piaci alapú és közvetlen uniós pénzügyi támogatás biztosítása révén kíván fenntartható módon hozzájárulni a közös érdekű projektek felgyorsításához;

5.

hangsúlyozza, hogy a közös európai energiahálózatnak magasabb szintű biztonsági szabványoknak kell megfelelnie. Különösen azt kell kizárni, hogy cyber- vagy fizikai támadások veszélyeztethessék az ellátás biztonságát Európában, és kedvezőtlen következményekkel járjanak a tagállamok gazdasági teljesítőerejére nézve;

A.    A kiindulási helyzet

6.

megállapítja, hogy jelenleg az EU valamennyi tagállamának megvan a saját energiaszerkezete, amelyet a földrajzi, geológiai, műszaki és energiapolitikai adottságok, valamint a nemzeti szükségletek határoznak meg. Az energiaszerkezet egyik összetevője az alapterhelés, amely eddig főként fosszilis, nukleáris és egy bizonyos hányadban megújuló (hidroelektromos, szilárd biomassza) forrásokból táplálkozott, míg a másik a változó terhelés, amely néhány rugalmas fosszilis forrásra és bizonyos hányadban az időjárási feltételektől függő megújuló energiaforrásokra támaszkodik, és amely jelenleg még ingadozásnak van kitéve. Az éghajlatvédelemre vonatkozó célok elérése érdekében mindenekelőtt javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fűtésre használt energia és az üzemanyagok fogyasztását (ezeket figyelmen kívül hagyja az elsődleges energiák mérlege), és növelni kell a megújuló energiák teljes energiatermelésben képviselt részarányát. Az ebből adódó természetes ingadozásokat egy sor olyan intézkedés révén kell kiegyenlíteni, mint például a meglévő erőművek korszerűsítése, rugalmas üzemű, kapcsolt energiatermelést megvalósító gázerőművek építése, a szivattyús tároló vízierőművek és más tárolási technológiát alkalmazó erőművek kapacitásának növelése, valamint a meglévő szállító- és elosztóhálózat bővítése és minőségének javítása. A hálózat valamennyi szintje korszerűsítésre szorul. Míg az alacsony és közepes feszültségű hálózatok területén a decentralizált rendszerben működő, nagyszámú új betápláló számára kell megteremteni az infrastrukturális feltételeket, addig a nagy- és nagyon nagy feszültségű hálózatok területén az jelent kihívást, hogy hogyan lehet a tengeren és szárazföldön előállított, megújuló forrásból származó áramot kedvező költségekkel és hatékonyan eljuttatni a legnagyobb energiaszükséglettel rendelkező régiókhoz;

7.

a tagállamok energiabiztonságának garantálása érdekében a meglévő hagyományos és alternatív kereskedelmi források korszerűsítésére, további kiaknázására és fejlesztésére alapozott megoldásokat kell bevezetni, mivel ezek többek között helyi és nemzeti szinten döntő hozzájárulást jelentenek a villamosenergia-rendszerek stabil működésének biztosításához;

8.

megerősíti, hogy nagyobb teljesítményű szállítási és raktározási technológiák kipróbálásának, információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának, valamint az önkormányzati és regionális energiatervek kidolgozása ösztönzésének kell az elképzelések középpontjában állnia;

9.

megállapítja, hogy a következő évtizedekben a gáz is fontos szerepet tölthet be Európában a változó hozamú villamosenergia-termelés kiegyenlítésében. Ehhez diverzifikálni kell a gázimportot, hagyományos és nem hagyományos lelőhelyek révén és a biogázüzemekből származó biometán (tisztított biogáz) felhasználásával fejleszteni kell a gázkitermelést az uniós tagállamokban, a gázhálózatokat csővezetékekkel kell bővíteni, és nagyobb tárolókapacitásokat kell létrehozni. Újabb gázerőművek üzembe helyezéséhez korszerűsíteni kell a gázvezeték-infrastruktúrát azokban a tagállamokban, ahol a földgáz fontos energiahordozó;

10.

elismeri, hogy a fosszilis tüzelőanyagok a belátható jövőben is elkerülhetetlenül részt vesznek majd az európai energiaszerkezetben, még ha arányukat egyre csökkenteni kell is. A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS-) technológiák eközben hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, feltéve hogy olyan, műszakilag kivitelezhető rendszerré lehet továbbfejleszteni őket, amely költségkímélően és biztonsági szempontból megbízhatóan üzemeltethető. A gyakorlati alkalmazást mindenesetre még kutatni és fejleszteni kell, mindenekelőtt a műszaki és gazdasági szempontok, valamint az ezekkel összefüggő környezeti hatások vonatkozásában. A határokon is átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat jövőbeni megvalósulása érdekében azonban már most lépéseket kell tenni európai szinten;

B.    Szubszidiaritás

11.

hangsúlyozza, hogy az EU olyan célokat fogadott el az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyek megvalósításához valamennyi tagállamnak jelentős erőfeszítéseket kell tennie. Ezek egyike egy lehetőleg intelligens energiainfrastruktúra létrehozása. A megújuló forrásból villamos energiát előállító nagyszámú kis- és mikroméretű termelőegység meglévő hálózatokba történő bekapcsolása, továbbá az egyensúlyt decentralizáltan kezelni képes, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő elektromosenergia-termelés növelése érdekében az energetikai erőforrásokkal rendelkező országok közötti csatlakozásokat erősítő és megkönnyítő, intelligens elosztóhálózatok fejlesztése mellett a nemzeti infrastruktúrák hatékony és főként rugalmas módon történő összekapcsolását is meg kell oldani. Ezt a gondolatot az Európai Bizottság már évekkel ezelőtt felkarolta a TEN-E programmal;

12.

elismeri, hogy ezzel párhuzamosan valamennyi tagállam nemzeti terveket dolgozott ki és törvényeket hozott a megújuló forrásból származó energia arányának növelése érdekében. Ezen túlmenően az EU harmadik energiacsomagjának hatálybalépése óta számos transznacionális intézmény és csoport folytat sikeres együttműködést;

13.

megállapítja, hogy a határokon átnyúló konkrét energiaprojektek során a mostanra már kialakult fenti rendszer ellenére is előfordulnak nehézségek, amelyek a nemzeti infrastruktúrák jellegéből, a specifikus energiapolitikai prioritásokból vagy az eltérő hatáskörökből adódnak. Ezek az eltérések időveszteséghez vezettek a TEN-E projektek tervezése, finanszírozása és kivitelezése során;

14.

megállapítja, hogy a rendeletjavaslattal az Európai Bizottság azt kívánja biztosítani, hogy ezek az eltérések a lehető legkorábban felismerhetők, a javasolt koordinációs eljárás segítségével pedig a lehető leggyorsabban kiküszöbölhetők legyenek. Az Európai Bizottság rendeletének célja néhány kulcsfontosságú, valamint jelentős, határokon átnyúló hatású tagállami projekt felgyorsítása, amely projektek a jövőbeni európai nagyteljesítményű szállítóhálózat alkotóelemeinek tekintendők;

15.

elismeri, hogy továbbra is a tagállamok kezében van viszont az a sokkal átfogóbb feladat, hogy a nemzeti hálózatokat a jövőbeli energiaellátásra alkalmassá kell tenni, és ezt a feladatot a rendelet csak közvetve érinti. Ez a struktúra az Európai Unió működéséről szóló szerződés 170–172. cikkéhez igazodik. Ilyen módon a szabályozás ugyan érinti, de az érintett határokon átnyúló projektek korlátozott száma miatt nem sérti a szubszidiaritás elvét;

16.

hangsúlyozza, hogy mindennek haszna – azon túlmenően, hogy létrejön a határokon átnyúló energiahálózatok európai főterve – abban áll, hogy az Európai Bizottság azt a félreérthetetlen politikai üzenetet küldi ezzel a tagállamok, a gazdaság és a bankszektor, valamint a világszerte működő partnerek részére, hogy visszafordíthatatlan az a fejlődés, amely a megújuló energiáknak a jövőbeni energiaszerkezetben képviselt nagyobb részarányához vezet, és amelyben érdemes magánbefektetőként is részt vállalni;

17.

megállapítja, hogy az Európai Bizottság jogi eszközként a valamennyi tagállam által közvetlenül alkalmazandó és teljes egészében kötelező rendeletet javasolja. Tekintettel az engedélyezési eljárások elérni kívánt meggyorsítására, a Régiók Bizottsága ezt az eszközt alapvetően arányosnak tartja;

18.

megfontolandónak tartja azonban azt, hogy az infrastruktúraprojektek engedélyezési eljárásainak racionalizálása jelentős beavatkozást jelenthet a tagállamok tervezési jogaiba, valamint az érintettek és a lakosság részvételi jogaiba. A közös érdekű projektek során figyelembe kell venni azt is, hogy a szövetségi berendezkedésű tagállamok tartományainak alkotmányban garantált jogköre a tervezési és engedélyezési eljárások végrehajtása és kialakítása. Az RB úgy véli, hogy a III. fejezetben részletezett rendelkezések nem tekinthetők az Európai Unió működéséről szóló szerződés 171. cikke értelmében a transzeurópai hálózatok területére vonatkozó „iránymutatásának”, illetve „főbb vonalaknak”, és ezáltal a nemzeti igazgatási eljárások minimális összehangolásához szükséges intézkedéseknek;

19.

ezzel összefüggésben annak vizsgálatát kéri, hogy egy kevésbé részletes, így kevésbé korlátozó irányelvtervezet nem lenne-e alkalmasabb a tagállami döntéshozók orientálására. Az Európai Bizottság ezzel viszonylag tág döntési mozgásteret engedne a tagállamoknak a már meglévő intézményrendszer konkrét integrálása terén, megkönnyítve és kiemelten kezelve ezzel a kapcsolódásokat, ha az adott államnak vannak forrásai a megújuló energiaforrásokra épülő elektromosáram-termelésre. Ez a szövetségi berendezkedésű tagállamok területfejlesztési, tervezési és engedélyezési hatóságait ugyanúgy érinti, mint a harmadik belső piaci jogszabálycsomag alapján már létező regionális csoportokat. Alapvetően a már sikeresen működő intézmények megbízását lenne ajánlatos előnyben részesíteni az új szervezetek létrehozásával szemben;

20.

kritikusan szemléli az igazgatási eljárások kategorikusan meghatározott határidőit. A minőséget épp a közös érdekű projektek esetében kell a gyorsaság szempontja elé helyezni. Az energiaellátás biztonsága mellett a közös érdekű projektek minősége az, ami nem elhanyagolható módon befolyásolja majd a fogyasztói árakat. A befektetők érdekei mellett a helyi kis- és középvállalkozások és polgárok költségei is igen lényeges tényezők;

21.

úgy véli, hogy a közös érdekű projektek tervezése és végrehajtása során fellépő problémákat lentről felfelé haladva, azaz a szubszidiaritás elve szerint kellene kezelni, és valamennyi alternatívát a megkívánt alapossággal kellene megvizsgálni. Az európai projektkoordinátornak csak akkor kellene beavatkoznia, ha a helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi hatóságok nem tudnak időben megállapodni. Korábban már voltak olyan esetek, amikor hasznos volt az európai moderátor bevonása. A nehéz egyedi esetek megoldásában segítő európai koordinátor léte önmagában véve még nem tűnik szubszidiaritásellenesnek. Kinevezése vagy adott esetben mandátumának meghosszabbítása azonban csak a Tanács és az Európai Parlament közös határozata alapján történhetne;

22.

üdvözli az egyablakos (one-stop-shop) nemzeti engedélyezési hatóság létrehozását. Azt, hogy az engedélyezési eljárás során az integrált vagy a koordinált szabályozás valósul-e meg a gyakorlatban, a tagállamok mérlegelésére kellene bízni;

23.

üdvözli a határokon átnyúló költségelosztásra vonatkozó, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) bevonásával megvalósítandó rendeletjavaslatot. Ez a nemzeti szabályozó hatóságoknak azon kötelezettségére is vonatkozik, hogy a közös érdekű projektek számára a díjak révén teremtsenek beruházási ösztönzőket. Ezek az ösztönzők legyenek arányosak a kockázatokkal;

24.

szükségesnek tartja a közös érdekű projektek uniós szintű listájának rendszeres felülvizsgálatát és a megváltozott követelményeknek megfelelő módosítását;

C.    Elfogadottság

25.

nyomatékosan megállapítja, hogy a nagyratörő energiaügyi és éghajlati célkitűzéseink eléréséhez szükséges műszaki előfeltételek megteremtése csak a polgárokkal együtt lehet sikeres – ellenükben semmiképp. Ezért kifejezetten üdvözlendők a polgárok, a települések és a települési önkormányzatok időben történő tájékoztatására, bevonására és részvételére vonatkozó rendelkezések;

26.

hangsúlyozza, hogy a szén-dioxid-kibocsátásban szegény villamosenergia-termelés irányába történő elmozdulás miatt a hálózati architektúrákat át kell alakítani. Míg az új kisbetáplálók a tájképet megváltoztató beavatkozások nélkül is bekapcsolhatók az alacsony és közepes feszültségű hálózatokba és azok intelligens vezérlésébe, addig a nagyon nagy feszültségű új európai villamosenergia-szupersztrádák megvalósításához elkerülhetetlenül szükség van új nyomvonalak megépítésére. Ezek közül is azokat kellene előtérbe helyezni, amelyek révén növelhetőek a kapcsolódások az olyan országok számára, amelyek képesek több elektromos energiát termelni megújuló forrásokból. Mivel e rendszerek megépítésének költségeit végső soron a villamosenergia-fogyasztóknak kell átvállalniuk, fontos, hogy műszaki kivitelezésük a lehető legintelligensebb és leghatékonyabb módon történjen. Ennek része a tájfelhasználás csökkentése is. Ezt az összefüggést idejekorán és nyomatékosan tudatosítani kell a lakosságban;

27.

kéri, hogy a tagállamok kormányai olyan ösztönzőket teremtsenek, amelyek alkalmasak a településeken és a települési önkormányzatoknál visszamaradó károsodások méltányos módon történő kompenzálására. A hasonló nagyságrendű, új építési projektek által korábban már érintett települések tapasztalatai azt mutatták, hogy az átláthatóság és a projektgazda állandó kapcsolattartójának helyszíni jelenléte fontos előfeltétele a tervezés és az építkezés ütemterv szerinti megvalósulásának;

28.

hangsúlyozza, hogy az összeállítás alatt álló kézikönyv a polgárok tájékoztatásának fontos segédeszköze abban a tekintetben, hogy milyen előnyei vannak az infrastruktúrafejlesztésnek és az intelligens hálózatoknak az ellátás biztonsága, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és az energiahatékonyság szempontjából. A tájékoztatás során ugyanis az árnyoldalakat sem szabad elhallgatni. A polgárokat csakis a teljes körű és átlátható tájékoztatás segíti abban, hogy megértsék a kihívások súlyát, és jobban elfogadják azok esetleges negatív hatásait. A tájékoztatásnak igazodnia kell a mindenkori helyzethez, és hasznos információkkal kell szolgálnia az érintett polgárok számára;

29.

nyomatékosan kéri, hogy a projektek megvalósításában különösen érintett polgárok, települések és települési önkormányzatok anyagi kártérítése mellett nyilvánosan mutassák be a megtett óvintézkedéseket, valamint a projektek társadalmi-gazdasági és környezeti hatásának értékelését is. Az átláthatóság és a tisztességes kompenzációs rendszer elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a közvélemény elfogadja a jövő energiahálózatainak gyorsított ütemben történő kiépítését;

D.    Finanszírozás

30.

elfogadja, hogy a TEN-E projektek eddigi pénzügyi eszközei az Európai Bizottság véleménye szerint nem bizonyultak elég sikeresnek. Ezért az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek (Connecting Europe Facility – CEF) kell a helyükbe lépnie. Az infrastruktúra-rendeletben a többéves pénzügyi keretre előirányzott 50 milliárd euróból a hétéves időszak alatt 9,1 milliárd euró jut az energiaszektorra. Ebből tanulmányok készítésére és villamosenergia-, gáz- és szén-dioxid-projektek pénzügyi eszközeinek biztosítására nyújthatók források, valamint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek olyan villamosenergia- és gázprojektek, amelyek kedvezően hatnak az ellátás biztonságára, a szolidaritásra és az innovációra, üzleti terveik szerint gazdaságilag nem életképesek és amelyekkel kapcsolatban határokon átnyúló költségelosztásról szóló határozatot hoztak. Ezenkívül azokra az intelligens hálózatokra és mérőberendezésekre, valamint szén-dioxid-projektekre is adható vissza nem térítendő támogatás, amelyek gazdasági életképessége nem igazolható;

31.

üdvözli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz fokozott figyelmet fordít az energetikai szempontból fontos, de kereskedelmileg kevésbé vonzó infrastrukturális projektekre. Az ilyen projektek sikeres végrehajtása jelentősen hozzájárulna az EU belső piacának megvalósításához és az ellátás biztonságához;

32.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság energiapolitikai szempontból egyértelműen hibás jelzést ad, mivel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében megvalósítandó tizenkét kiemelt fontosságú infrastruktúraprojekt nagy része hosszú megtérülési idejű beruházásokat igénylő gáz- és kőolajvezetékekkel kapcsolatos; mindeddig nem érkezett meggyőző magyarázat arra nézve, hogy hogyan lehet összeegyeztetni az Európa 2020 stratégia céljaival és az ezen túli, 2030-ra, illetve 2050-re vonatkozó éghajlatvédelmi célokkal azt, hogy a fosszilis energiahordozókra helyezték a hangsúlyt;

33.

hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez a nagy átviteli hálózatok gyorsított kiépítése mellett– amint az RB már korábbi véleményeiben is (CdR 160/2008 fin, CdR 8/2009 fin, CdR 244/2010 fin, CdR 312/2010 fin, CdR 7/2011 fin és CdR 104/2011 fin) kérte – helyi és regionális szinten erősebben kellene támogatni az intelligens hálózatok kiépítését is. Számítógép-vezérelt terhelésszabályozás keretében a végfelhasználói árakat a termelésről és kereslettől függően kell kialakítani, hogy ösztönözzék a takarékos energiafelhasználást, és a decentralizált energiatermelést jobban összhangba lehessen hozni a decentralizált energiafelhasználással. E tekintetben az RB úgy véli, hogy bár az energiaadók olyan eszközöket képeznek, amelyeket a tagállamok az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK tanácsi irányelvben leírt feltételek mellett az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez felhasználhatnak, egy differenciált adóztatási rendszer bevezetését nem szabad a régiókra korlátozni, hanem ki kell terjeszteni a helyi önkormányzatokra is, mivel ők is elismerten teljes jogú szereplői az EU-beli fenntartható fejlődésnek. Ezért lehetővé kellene tenni, hogy ezek az önkormányzatok határozzák meg – különösen azokban a tagállamokban, ahol hozzájárulnak az ellátás biztonságának megerősítését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését, valamint az energiahatékonyság növelését célzó intelligens hálózatok kifejlesztéséhez – az energiafogyasztás általános adókulcsát a megfelelő nemzeti szintek szerint eltérő mértékben, ugyanis ezáltal megmarad a jelenlegi energiaforrások egyenlő adóügyi megítélése, és az adómértékek közötti effajta különbségek nem gátolják sem a belső piac megfelelő működését, sem az energiatermékek tagállamok közötti áramlását;

34.

a megújuló energiaforrások szükséges piaci integrációját tekintve komoly aggodalommal szemléli, hogy éppen a vízszivattyúval vagy más technológiával működtetett villamosenergia-tárolási projekteket zárták ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz általi finanszírozásból. A megújuló forrásból származó energia – az ilyen erőművek által biztosított – tárolásának lehetősége az ingadozó szél- és napenergia-források ellensúlyozását illetően központi jelentőséggel bír;

35.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság még nem dolgozta ki részletesen a 2014-től rendelkezésre álló új pénzügyi eszközöket, amelyek kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az általuk nyújtott hozzáadott értékekre is. Ezeknek az eszközöknek ki kell egészíteniük az eddigi vissza nem térítendő támogatásokat, és olyan következetes és egységes finanszírozási keretet kell teremteniük a hálózatokat működtető vasúti, energia- és telekommunikációs ágazat számára, amely a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmussal (Risk Sharing Finance Facility, RSFF), a hitelgarancia eszközzel (Loan Guarantee Instrument) és a „Marguerite alappal” kapcsolatban szerzett tapasztalatokon alapul;

36.

tudomásul veszi, hogy a finanszírozáshoz egyrészt sajáttőke- és kockázatitőke-eszközök, másrészt idegentőke-eszközök alkalmazását tervezik. Ide tartoznak a közvetítőkkel szemben vállalt garanciák – amely közvetítők aztán finanszírozást nyújtanak finanszírozási nehézségekkel küzdőknek –, valamint a pénzintézetekkel a finanszírozási volumen növelése érdekében történő kockázatmegosztás. Ennek részét képezik a projektkötvények is;

37.

a hatásvizsgálatra vonatkozóan elfogadja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a javasolt pénzügyi eszközök nem torzítják a pénzügyi piacot, mivel gazdaságilag megvalósíthatók, de adott esetben nem kapnak elegendő finanszírozást a piacról;

38.

megállapítja, hogy ez bizonyos mértékig ellentmond a rendelet 15. cikkének, amelynek értelmében a finanszírozással kapcsolatos problémák nem kritériumai annak, hogy a projekt alkalmas-e pénzügyi eszközök odaítélésére;

39.

alapvetően pozitívan értékeli azt, hogy az Európai Bizottság szándéka szerint az európai hálózatfinanszírozási eszköz keretében a tervezési időszak alatt a rendelkezésre álló költségvetés legfeljebb 20 %-a kockázatmegosztásra és sajáttőke-eszközökre fordítandó. Ezáltal gondos kialakítás esetén bővíthetők a finanszírozási lehetőségek, ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatásokkal ellentétben a vállalatok önálló felelősségvállalása is segíthető. Biztosítani kell azonban azt, hogy a közös érdekű projektekre mind a projektspecifikus költség-haszon elemzés során, mind a gazdasági életképesség értékelésekor szigorú kritériumok vonatkozzanak;

40.

megkérdőjelezi, hogy a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasak-e energiahálózat-fejlesztési projektek támogatására;

41.

hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz jogosultsági kritériumait úgy kell átalakítani, hogy a legkülső régiók számára garantálva legyen a projektfinanszírozáshoz való hozzáférés annak érdekében, hogy fokozódjon ezen területek energiaellátásának függetlensége;

E.    Projektkötvények

42.

tudomásul veszi, hogy a projektkötvény-kezdeményezés vonatkozásában az Európai Bizottság 2012–2013-ban kísérleti szakasz megvalósítását tervezi az Európai Beruházási Bank vezetésével. Itt olyan projektek jöhetnek szóba, amelyek TEN-E iránymutatásoknak megfelelő tervezése már előrehaladott állapotban van. Az Európai Bizottság hatásvizsgálatában úgy számol, hogy egyetlen energiaprojekt lesz alkalmas arra, hogy a kísérleti szakaszban részt vegyen;

43.

egyetért az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsának (CEER) véleményével, mely szerint a projektkötvények csak feltételesen alkalmazhatók meglévő hálózatokon belüli beruházások esetén, mivel az elhatárolás problémát okoz. A tengeri energiaforrások bekapcsolása és a határokon átnyúló összekötő vezetékrendszerek esetén azonban ésszerű eszközként lehet velük számolni;

44.

felhívja a figyelmet arra, hogy a projektfinanszírozásnak ezt a típusát a hálózatüzemeltetők eddig még nem alkalmazták. Ezért eltarthat egy ideig, míg a befektetők elfogadják ezt az eszköztípust. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank megbízhatóan kalkulált projektek kiválasztásával próbálhatná elnyerni a potenciális befektetők bizalmát. A cél a befektetési kategóriájú minősítés elérése kell hogy legyen, annak érdekében, hogy a kötvényeket a nagy intézményi befektetők számára is vonzóvá tegyék;

45.

a költségvetési eszközök felhasználása szempontjából kedvezően értékeli azt, hogy az Európai Bizottság a vissza nem térítendő támogatások kiegészítéseként pénzügyi eszközöket is alkalmazni kíván. Biztosítani kell azonban, hogy kizárólag olyan projektek legyenek finanszírozhatók, amelyek iránt tényleges igény van, tehát amelyek szükségesek, és amelyek esetében igazolható, hogy gazdaságilag nem életképesek. Semmi esetre sem kívánatos az egyébként is életképes projektek „túltámogatása”, és ezáltal a magánfinanszírozás háttérbe szorítása. Elsősorban a megbízhatóan kalkulált projekteknek kell alárendelt kölcsöntőkét kapniuk. Mindenképp kerülendő, hogy olyan mesterséges piac alakuljon ki, amelyet kizárólag az EU általi társfinanszírozás tart életben, és ahol folyamatosan további forrásokra van szükség a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. A kísérleti szakasz folyamán rendszeresen felül kell vizsgálni azt, hogy összgazdasági szempontból nem kedvezőbb-e alternatív támogatási módszerek alkalmazása. A tervezett kötvények helyett konzorcionális finanszírozás is szóba jöhet;

46.

hangsúlyozza, hogy a projektek elsődleges feladata mindenkor a sürgető energiainfrastruktúra-fejlesztés finanszírozása kell, hogy maradjon. Az Európai Unió és a tagállamok feladata az infrastruktúra-projektek támogatása és a piaci szereplők számára szükséges keretek megteremtése. A szükséges beruházások mértékével kapcsolatos kétségek eloszlatása érdekében célravezető lenne, ha az Európai Bizottság a becsléseinek pontosítására törekedne. Célravezető hálózati díjak révén mindenesetre gondoskodni kell a befektetendő tőke piacnak megfelelő hozamáról;

F.    Összhang az egyéb európai rendeletekkel

47.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy a közös érdekű projekteket a lehető leghamarabb lezárja egy olyan ésszerűsített engedélyezési eljárás révén, melyet egyetlen nemzeti hatóság koordinál, azzal a feltétellel, hogy a nemzeti tervezési eljárások a folyamatokban megkapják a szükséges mozgásteret. Ehhez a kiemelt projekteket elsőbbségi státussal kell felruházni. A rendeletjavaslat lényegében eljárási és szervezési kérdésekre vonatkozik;

48.

megállapítja, hogy a közös érdekű projektekre vonatkozó konkrét követelményeket célszerű lenne következetesen hozzáigazítani a projektek elsőbbségi státusához. A javaslat a jelenlegi formájában nem eredményez könnyebbséget. Tekintettel az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvében és víz-keretirányelvében megfogalmazott követelményekre, a projekteknek ugyan többségi közérdeket kell képviselniük, ez azonban nem érintheti a fenti szabályozások anyagi előfeltételeit. Ebben a tekintetben a rendelettervezet ambivalens marad. A 92/43/EK élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének (4) bekezdése értelmében az Európai Bizottság véleménye továbbra is szükséges, ugyanakkor a Bizottságnak el kell készítenie a közös érdekű projektek listáját is. Ez szükségtelen kettős ellenőrzésnek tűnik;

49.

megállapítja, hogy azzal, hogy a rendelet határidőket szab az engedélyezési eljárások időtartamára vonatkozóan, elsősorban az igazgatási gyakorlatukat a projektek elsőbbségi státusához igazítani köteles nemzeti és regionális engedélyezési hatóságokra hárítja az eljárások ésszerűsítésének feladatát, az Európai Unió által előírt érdemi követelmények ugyanakkor lényegében változatlanok maradnak. Az Európai Bizottságnak az engedélyezési hatóságokkal szoros együttműködésben olyan gyakorlati javaslatokat kellene kidolgoznia ezen előírások végrehajtásához, amelyek megfelelnek a hatékony és átlátható eljárás gyakorlati követelményeinek. A tervezet tehát az eljárások ésszerűsítését követeli meg anélkül, hogy az ügyben valódi segítséget adna.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/143


A Régiók Bizottsága véleménye – „Horizont 2020” (Kutatási és innovációs keretprogram)

2012/C 277/14

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

fő üzenetei:

A javasolt tanácsi rendeletnek és a Horizont 2020 végrehajtási terveinek hangsúlyozottabban a gyakorlati kérdésekre és hatásokra kell koncentrálniuk, azaz a helyi és regionális szereplőket ösztönözni kell arra, hogy aktívan részt vegyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában.

A Horizont 2020 hárompilléres rendszere tetemes hozzáadott értéket nyújt az európai kutatás számára.

A Horizont 2020 programnak finanszíroznia kell a régiók és városok, egyetemek és vállalkozások közötti, az innováció és a tudás hasznosítását szolgáló együttműködéshez szükséges elgondolások, módszerek és más jellegű szellemi tőke kutatását és fejlesztését.

A régióknak és a városoknak alapvető politikai programjuk szerves részévé kell tenniük a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeket. A Horizont 2020-at és a kohéziós finanszírozást arra kellene használni, hogy létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok számára szükséges koncepciókat, eszközöket és egyéb előfeltételeket az innováció aktív előmozdításához, a kockázatvállaláshoz és a KFI gyakorlati alkalmazásába való beruházáshoz, a régiókra szabott módon.

Az RB a Horizont 2020 stratégiai célkitűzéseként a nyitott innovációs kultúra megteremtését javasolja Európában célzott programokkal és egyéb eszközökkel. Az innovációs ökoszisztémák, a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a közbeszerzés és a kutatási infrastruktúrák kiterjedt fejlesztést igényelnek.

A keretprogram reformja a programeljárások egyszerűsítését és az Unió által finanszírozott KFI-projektek hatásának növelését jelenti.

A kitűzött célok elérése szemléletváltást is igényel. Az RB kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) regionális szinten is különleges értéket nyújthat.

Előadó

Markku MARKKULA (FI/EPP), Espoo város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról

COM(2011) 809 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

1.   fő üzenet:

A javasolt tanácsi rendeletnek és a Horizont 2020 végrehajtási terveinek hangsúlyozottabban a gyakorlati kérdésekre és hatásokra kell koncentrálniuk, azaz a helyi és regionális szereplőket ösztönözni kell arra, hogy aktívan részt vegyenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában.

1.

Az Európai Bizottság javaslatai kiváló kiindulópontot jelentenek az Unió következő (2014–2020-as) tervezési időszakban folytatandó kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységeinek meghatározásához. Minden régió és helyi szereplő a tudás felhasználásában is hatékony lehet, és annak is kell lennie. Ezért a KFI eredményeinek terjesztése és továbbfejlesztése kiemelt jelentőségű egész Európában.

2.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához fontos, hogy az uniós kohéziós politika hozzájáruljon a helyi szintű készségbázis és az innovációs kapacitás erősítéséhez, valamint az európai szintű régióközi együttműködést növelő eszközök és együttműködés fejlesztéséhez. Ilyen eszközökre és együttműködésre a Horizont 2020 eredményeinek regionális és helyi szintű megvalósításához is szükség van. A Horizont 2020-ból finanszírozott minden regionális kutatásnak „nemzetközi kiválósági” dimenzióval is rendelkeznie kell, amit az intelligens szakosodás elve tesz lehetővé. Emellett a Horizont 2020 és a strukturális alapok közötti szorosabb kapcsolatot megfelelően tükrözni kell az operatív programokban és a kutatásra, innovációra és intelligens szakosodásra irányuló stratégiákban is.

3.

Az Európai Bizottság javaslatai tiszteletben tartják a szubszidiaritás és az arányosság elvét. A cél az, hogy a Horizontban szereplő intézkedések uniós szintű végrehajtásának minél több hozzáadott értéke és hatása legyen. A tevékenységek révén bővíthetők a kutatás és az innováció általános alapjai, támogathatók a tagállami kutatási tevékenységek, és elkerülhetők az átfedések. Nagyon fontos, hogy a Horizont segítségével kritikus tömeg érhető el a legfontosabb területeken, és könnyebb jelentős kockázatot vállalni vagy hosszú távú kutatásra-fejlesztésre vállalkozni: a kockázat megoszlik, és olyan spektrum és méretgazdaságosság érhető el, amelyre másképpen nem volna lehetőség.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

4.

hangsúlyozza a Horizont 2020 jelentőségét. A tervezett 80 milliárd eurós finanszírozási szint kellően megalapozott, sőt, ennél semmiképpen sem lehet kevesebb, tekintettel arra, hogy a program szerepet játszik az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák megvalósításában, valamint az európai kutatási térség létrehozásában és működésében. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy Európának ki kell lábalnia a pénzügyi válságból és szilárd alapot kell teremtenie a globális szerepéhez kiválasztott prioritásokhoz, ezért a Horizont 2020-ban helyet kell kapniuk olyan eszközöknek, amelyek a mindennapi gyakorlatok megváltoztatására és arra irányulnak, hogy új munkahelyek, intelligens növekedés és a jólét rövid és hosszú távú növelése formájában gyorsabban lehessen társadalmi eredményeket elérni;

5.

üdvözli a Horizont 2020 azon célkitűzését, hogy a kutatás több innovációt eredményezzen, figyelembe véve az innovatív potenciált. Ehhez elengedhetetlen, hogy a regionális politikai döntéshozók és a régiókban működő egyetemek és kutatóintézetek – még az új tervezési időszak kezdete előtt – nekilássanak stratégiailag átgondolt, intelligens szakosodáson alapuló közös regionális innovációs stratégiák és végrehajtási programok összeállításának, melyeket több forrásból – köztük önkormányzati költségvetésből és vállalkozások hozzájárulásaiból, valamint uniós finanszírozási eszközökből – közösen finanszíroznak. Ennek során fontos az európai kutatási és innovációs menetrend, valamint a nemzeti és regionális innovációs stratégiák összehangolása;

6.

kéri, hogy az Európa-szerte folytatott KFI-tevékenységek részeként a Horizont 2020 programmal kapcsolatos tervekről (lényegi tartalom, előirányzatok elosztása, eszközök) készítsenek hatásértékelést, különös figyelmet fordítva stimuláló hatásukra. A Horizont 2020 pénzügyi szempontból nagyszabású program (a 2014–2020 közötti időszakban 80 milliárd eurós költségvetéssel). A Marie Curie cselekvések esetében azonban visszaesés figyelhető meg a 2013. évi csaknem 1 milliárd euróról 2014-ben mindössze 0,7 milliárd euróra. A program érdemeit tekintve a Marie Curie cselekvések pénzügyi erőfeszítéseinek jobban összhangban kellene állniuk az EKT erőfeszítéseivel. Ezenkívül a Horizont 2020 program az európai KFI-tevékenységnek csak néhány százalékát képviseli, a döntéshozatal során az európai KFI-rendszer egészére kell helyezni a hangsúlyt, és szigorú fontossági sorrendet kell meghatározni a Horizont 2020-források felhasználásában;

7.

megismétli (1), hogy bátor lépéseket kell tenni gyakorlati szinten, egyrészt szélesebb felelősségi köröket ruházva a tagállamok valamennyi – helyi, regionális és központi – kormányzati szintjére, másrészt valamennyi egyéb érdekelt felet bevonva. A nemzeti reformprogramokban el kell ismerni a regionális és helyi önkormányzatok fontos szerepét az Európa 2020 stratégia kidolgozásában és megvalósításában. Fontos az is, hogy a területi paktumok révén a regionális KFI-tevékenységekkel foglalkozó valamennyi kulcsszereplő felelősséget vállaljon;

8.

kéri, hogy a városok és a régiók vállaljanak kulcsszerepet az olyan újfajta közös vállalkozási struktúrák kialakításában, mint a köz-magán-egyéni társulások, hangsúlyozva, hogy a felhasználóknak, a nyílt innovációnak és a kiemelkedő tudás értékelésének nagyobb szerepet kell játszaniuk a társadalmi kihívások innovatív megválaszolásához szükséges KFI felfuttatásában. Ha azt a célt tűzzük ki, hogy Európa világszinten vezető szerepet játsszon a nagy társadalmi kihívások kezelésében – ahogyan ez a Horizont 2020-ban szerepel –, jellegüknél fogva multidiszciplináris, több ágazatot átfogó, többdimenziós és multikulturális, és így a mindennapi élet szereplőinek aktív részvételét igénylő KFI-tevékenységekre van szükség. A kísérletezés már nem a hagyományos egyetemi laboratóriumokban zajlik, hanem regionális innovációs ökoszisztémákban, amelyek a felhasználóorientált innováció – új termékek, eljárások, struktúrák, alakítható és mérhető rendszerek – gyors tesztelésének kísérleti terepei. Ezek nem jöhetnek létre és tarthatók fenn a helyi és regionális önkormányzatok aktív részvétele nélkül;

9.

hangsúlyozza, hogy a regionális politika és a kutatási politika közötti szinergiák ambiciózus céljának megvalósításához nagy szükség van arra, hogy a Horizont 2020 regionális összetevővel is rendelkezzen. Az RB ezért a Horizont 2020 olyan eszközeinek és programjainak megtartását kéri, mint „a tudás régiói” és az „élő laboratóriumok”. Ezek a programok határozott regionális dimenzióval és hatással bírnak, erősítik a regionális innovációs potenciált, és túlmutatnak a puszta „tudásátadáson”;

10.

hangsúlyozza, hogy „a tudás régiói” programot nem szabad felszámolni – még azzal az indokkal sem, hogy számos hasonló tevékenység van, mely a kohéziós politikai alapokból komoly támogatást kap. A programot ehelyett a regionális kiválóságot fejlesztő eszközként kell bevetni, jelenlegi méretét sokszorosára növelve. A „tudás régióinak” nagy szerepe lehet abban, hogy a régiókat ösztönözze és támogassa az intelligens szakosodásban, illetve elősegítse az európai együttműködés és az ún. bench-learning fejlődését, mely utóbbi célja rendszerszerű változások közös végrehajtása a teljesítményértékelés és az együttműködő tanulás eszközével;

11.

javasolja, hogy „a tudás régiói” programon keresztül kifejezetten az arra irányuló kutatásokat finanszírozzák, hogy a regionális tevékenységek hogyan integrálhatók a gyümölcsöző európai együttműködést szolgáló különféle kiemelt kezdeményezésekbe. Így a program egyik céljául a kutatásközpontú regionális ökoszisztémák európai és globális szintű versenyképességének növelését kell kitűzni a digitális menetrend és az erőforrás-hatékony technológiák területén, új üzleti lehetőségeket nyitva ezzel meg a részt vevő kkv-k előtt, amelyek kulcsszerepet töltenek be az innovatív fejlesztések piaci értékesítésében és megvalósításában;

12.

aggodalmának ad hangot, hogy sem az Európai Unió 2014–2020-as időszakra javasolt többéves pénzügyi kerete, sem a Horizont 2020 program nem említi az „Intelligens energia – Európa” program jövőjét, amely program a helyi kormányzás, a pénzügyi tervezés, a helyi szereplők és polgárok figyelmének felkeltése, valamint a hosszú távú elképzelések és hálózatépítés szempontjából a jelenlegi tervezési időszakban alapvető szerepet játszott az innováció érdekében, és lehetővé tette a Polgármesterek Szövetségéhez hasonló kezdeményezések elindítását. Egy elkülönített költségvetési jogcímet tart ezért szükségesnek a Horizont 2020 program nem technológiai jellegű megoldásai számára, az „Intelligens energia – Európa” program szellemében, és annak ösztönzése érdekében.

2.   fő üzenet:

A Horizont 2020 hárompilléres rendszere tetemes hozzáadott értéket nyújt az európai kutatás számára

13.

Az európai KFI-tevékenységek regionális hatásának növelése érdekében számos aspektussal kell foglalkozni:

a)

a közvélemény figyelmének felkeltése az innováció, valamint a KFI hatása és méretgazdaságossága iránt,

b)

értékmérési módszerek kidolgozása: a nagy társadalmi innovációk megoldását célzó regionális együttműködés növelésének, valamint a nyílt innováció és a köz-magán-egyéni partnerségek közös platformjai létrehozásának és működtetésének elősegítése érdekében,

c)

a tudomány és a társadalom közötti párbeszéd ösztönzése, és ezáltal az innováció és az előretekintés rendszeralkotó jellegének alaposabb megértése.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

14.

hangsúlyozza, hogy a regionális KFI-vel kapcsolatos fő témák Európa-szerte a következők:

a)

a KFI szerepének meghatározása a hagyományos közszférabeli folyamatok, köztük a döntéshozatal megújításában,

b)

az uniós kiemelt kezdeményezések eredményei relevanciájának és hasznosíthatóságának javítása, és ennek alapján e tevékenységek végrehajtásának felgyorsítása,

c)

a meglévő kutatási és innovációs eredmények kiaknázásának megtanulása köz-magán társulások, valamint a bevált gyakorlatok és egyéb releváns ismeretek megosztása és piaci értékesítése révén;

15.

hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 hárompilléres szerkezete lehetőségeket kínál az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására. Szem előtt tartva, hogy a Horizont 2020 az uniós szintű KFI-re összpontosít, ami várhatóan a tagállami és regionális KFI-t is katalizálja, a Horizont 2020-ra vonatkozó rendelkezések és gyakorlatok módosításakor az alábbi ajánlásokat kellene figyelembe venni:

a)

Az értékelési és finanszírozási kritériumok a hangsúlyt a nemzetközi kiválóságra helyezik; minden tevékenység hátterében tudományos szakértelem áll. Hangsúlyozandó azonban, hogy az egyes pillérek kritériumait más és más kiválóságra kell alapozni: az első esetében a tudományos kiválóságra; a másodikban az ipari és üzleti innovációs kiválóságra; a harmadikban pedig a társadalmi innováció kiválóságára és hatásaira.

b)

A tudományos kiválóságot előtérbe helyező pillérben egyre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jövőbeni és feltörekvő technológiák multidiszciplináris jellegének fontosságára. A hatásvizsgálati kritériumoknak a tudományos publikációk és szabadalmak mellett tartalmazniuk kell a különféle szereplők – a tudás létrehozói, felhasználói és a végső kedvezményezettek – közötti egyéb tudásátadási formákat is.

c)

Az „Ipari vezető szerep” pillérben határozott hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az európai vállalatok és különösen a kkv-k növekedési potenciáljának növelése érdekében többféle KFI-technológiát kombináljanak. Ennek keretében ajánlatos volna támogatni a kkv-k részvételét a köz-magán társulásokban. Az összetett ipari problémák megoldása is a KFI dinamizmusának növelését kívánja meg, ami miatt a kkv-k nagyobb arányú részvétele szükséges. A technológiákat a gyors fejlődés, vagy akár radikális változtatások kulcsainak kellene tekintetni, ezért fontos, hogy a fő hangsúly a digitalizáció, az emberi viselkedés és a piaci dinamika összehangolásán legyen.

d)

A „Társadalmi kihívások” pillérben a legkiválóbb európai szaktudás nagyszabású közös fejlesztésű projektekben való felhasználására kell koncentrálni, hogy Európában a hagyományos határokon átívelő, nagy, rendszerszintű szerkezetátalakítási változásokat lehessen megvalósítani. A szakterület-központú kutatás nem elegendő a nagy társadalmi kihívások megoldásához szükséges tudás létrehozásához. A multidiszciplináris KFI-tevékenységek felé kell fordulni, amelyek biztosítják a rendszerszintű, strukturális változásokhoz szükséges koncepciókat és összetevőket. A kutatás alapja a kísérletezés és a tesztelés. Erre kiváló példa a kiterjedt kísérleti terepet alkotó Intelligens városok kezdeményezés. Ebben alapvető, hogy az eredmények az Európa-szerte jellemző különféle körülmények között mérhetők legyenek.

e)

Mivel rövid távon is világszínvonalú eredményeket kell felmutatni, különösen a „Társadalmi kihívások” pillért a jelenleg túl rugalmatlan keretpolitika megújítására kellene felhasználni, amelynek kevés köze van a valóságban alkalmazott gyakorlatokhoz. A különféle programok céljaik függvényében eltérő finanszírozási rendszereket alkalmaznak. Az egyik megoldást a többfázisú finanszírozási politika jelenthetné, melyben mindegyik szakasz kellő forrásokkal rendelkezik, az eredményeket pedig olyan kritériumok alapján értékelik, amelyek hangsúlyozzák a kiváló minőség szükségességét. Csak a sikeres projektek, amelyek eleget tesznek ezeknek a kiválósági követelményeknek, jutnak tovább a következő szintekre. Az egyes szintek olyan projektszakaszoknak felelhetnének meg, mint 1) a megvalósíthatóság, 2) a kísérletezés, 3) a közös tudásfejlesztés és 4) a kivitelezés és értékelés. Az első szakasz lényege a széles körű, nyílt együttműködés keretében történő megoldáskeresés lenne. A második a különféle lehetőségek tesztelését és a rendszer koncepciószintű megalkotását célozná. A harmadik szakaszban kiváló kutatók kifejlesztenék a szükséges összetevőket. A negyedik szakasz több párhuzamos, alkalmazott és ugyanakkor újító kísérletből állna, melyek javítják a projekt társadalmi hatását.

f)

A fent ismertetett többfázisú projekteljárás – ha átláthatóan alkalmazzák és eredményeit hatékonyan terjesztik – a régiók és a kohéziós alapok más kedvezményezettjei számára is temérdek hasznos információval szolgál a már rendelkezésre álló szaktudásról és a fejlesztési tevékenységek további potenciális résztvevőiről.

3.   fő üzenet:

A régióknak és a városoknak alapvető politikai programjuk szerves részévé kell tenniük a KFI-t. A Horizont 2020-at és a kohéziós finanszírozást arra kellene használni, hogy létrehozzák a helyi és regionális önkormányzatok számára szükséges koncepciókat, eszközöket és egyéb előfeltételeket az innováció aktív előmozdításához, a kockázatvállaláshoz és a KFI gyakorlati alkalmazásába való beruházáshoz, a régiókra szabott módon.

16.

A régióknak növelniük kellene a kutatási eredmények hasznosítására való készségüket. Erre több figyelmet és pénzügyi forrást kellene fordítani. Az ennek során kifejlesztett készségeket, gyakorlatokat és eszközöket pedig arra kellene felhasználni, hogy a kutatási eredmények Európa-szerte hasznosulhassanak. Ez csak a különféle finanszírozási eszközök – azaz a Horizont 2020, a kohéziós politika, valamint a nemzeti, regionális és helyi források– felhasználása terén megvalósítható szinergiák fokozásával érhető el. A források közös felhasználása azonban nem elegendő, emellett változtatásra van szükség a működési kultúrában és az adminisztratív eljárásokban is. Különösen az intelligens specializációt segítő nemzeti/regionális innovációs stratégiák (RIS3) hatékony alkalmazására vonatkozó regionális együttműködést és közös tanulást kell fokozni.

17.

Ugyanakkor a Horizont 2020 és az egyéb uniós finanszírozási programok – köztük a strukturális alapok – komplementer jellegének garantálnia kell, hogy még azok a régiók és városok is részesülhessenek támogatásban a (helyi és regionális önkormányzatok, tudományos intézetek és ipari szereplők bevonásával kialakított) úgynevezett „hármas spirál” innováció- és tudásösztönző rendszerben, amelyek amúgy nem jogosultak finanszírozásra ilyen alapokból. E cél érdekében, valamint tekintettel arra, hogy a Horizont 2020 az EU egészére nézve jelentőséggel bír, a program költségvetésének külön forrásokat kell biztosítania az ilyen típusú együttműködő partnerségek kutatására és fejlesztésére.

18.

A kitűzött célok elérése szemléletváltást is igényel. Az RB kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket. Szintén szükségesnek tartja a régiók és a városok teljesítőképességének növelését annak érdekében, hogy ki tudják használni a Horizont 2020 programban és az egyéb hasonló kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizáció és a legfontosabb új kapacitásnövelő technológiák teljes körű kihasználására a regionális innovációs politika korszerűsítése érdekében. Továbbá az RB arra ösztönzi a régiókat, hogy mozduljanak el a nyílt innováció felé, az állam és a magánszektor közötti társulások emberközpontú megközelítésének keretében, amelyben döntő szerep hárul az egyetemekre és más képzési intézményekre.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

19.

hangsúlyozza, hogy a tagállamokban folytatott KFI szempontjából a Horizont 2020 kiegészítő szerepet játszik. A Horizont 2020 végrehajtásának konkrétan olyan programokhoz és egyéb finanszírozási eszközökhöz kell vezetnie, amelyek katalizálják az európai innovációs politikákat, ösztönözve az úttörő kísérleteket, és elősegítve a vállalatok és különösen a kkv-k részvételét. Ez azt jelenti, hogy bátorítani kell a fokozott kockázatvállalást, amely a jelentősebb újítások gyakori velejárója, és növelni kell a kkv-k támogatását, különösen a prototípusok gyors kivitelezése, illetve az innovatív fejlesztések megvalósítása és piaci értékesítése tekintetében;

20.

kéri a Közös Kutatóközpont feladatkörének módosítását, hogy a Központ a legfrissebb KFI-eredményekkel támogathassa a regionális és helyi döntéshozatalt. Ez utóbbit az intelligens szakosodási platformmal kapcsolatos legújabb fejleményekkel szorosan összehangolva kellene megvalósítani. Jelentések és egyéb kiadványok helyett az eredményeket sokkal inkább a kísérletek finanszírozásában és a gyors prototípus-tesztelésekben, valamint a kutatásból származó eredmények Európa-szerte, valódi változási folyamatokban történő alkalmazásában kellene hasznosítani, ezáltal növelve a helyi és regionális szintű innovációs tőkét;

21.

kiemelt figyelmet fordít arra, hogy hogyan biztosítható új, hatékony, erős regionális dimenzióval rendelkező eszközök kidolgozása és használatba vétele. A politikai iránymutatásokat a Horizont 2020 már tartalmazza. A Horizont 2020 végrehajtására irányuló egyedi programban kifejezetten szerepelnek a régiók szempontjából fontos elemek és a kohéziós finanszírozási forrásokkal való koordináció. A „társadalmi kihívások” prioritás egyik célja Európa kutatási és innovációs megosztottságának megszüntetése, melyet pl. a kiváló kutatóintézetek és a kevésbé fejlett régiók együttműködése, a kevésbé fejlett régiókban a kiválóság elismerése és a szakpolitikai képzés elősegítése révén kívánnak elérni;

22.

határozottan arra biztatja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívan vegyenek részt a Horizont 2020 végrehajtásában. Ahhoz, hogy minél többet ki tudjanak hozni a Horizont 2020-ból, a helyi és regionális önkormányzatoknak területeken átívelő és páneurópai együttműködést kell kialakítaniuk, ami nagy kihívást jelent. Ennek érdekében ki kell aknázniuk az európai területi együttműködési csoportosulásokban (EGTC) (2) rejlő lehetőségeket is. Konkrétabban közös platformokat kell tudniuk kiépíteni (pl. innovációs fórumokat, illetve valós és virtuális világokat ötvöző együttműködési laborokat) a nyílt innováció és a regionális innovációs ökoszisztémák előmozdítására. Az aktív európai együttműködés méretgazdaságosságot eredményezne, valamint nagyobb piachoz juttatná a helyi vállalkozásokat és egyéb helyi fejlesztéseket. Az intelligens szakosodás – mint a Horizont 2020 és a kohéziós politika fő vezérelve – új utakat nyit meg ehhez;

23.

kiemeli, hogy a Horizont 2020 végrehajtásában hangsúlyt kell fektetni a KFI-lánc rendszerjellegére és az utolsó szakaszra: a kutatási eredmények piacra juttatására. A nyitott innovációs tevékenységek bővítéséhez több, az innovatív jelleggel és az innovációs ökoszisztémákkal kapcsolatos kutatási tevékenység szükséges. Ezért a multidiszciplináris KFI-nek az innovatív változások kulcsaira, így például a távlati tervezésre, a humántőkére, a megújulási készségekre és az innovációs hatásfok mérési módszereire kell koncentrálnia;

24.

a Horizont 2020 stratégiai célkitűzéseként a nyitott innovációs kultúra megteremtését javasolja Európában, például célzott programokkal és egyéb eszközökkel segítve a végfelhasználók, a polgárok és a civil szervezetek részvételét a nyitott innováció ikt-alapú módszereinek és eszközeinek kifejlesztésében. Ezen belül olyan tevékenységek kellenek, amelyek mérhető tapasztalatokat hoznak létre a nyitott innováció irányítása, módszerei, eszközei és alkalmazási környezete terén. Kísérleti szemléletet kell alkalmazni, különösen az olyan területeken, ahol a digitalizáláshoz kapcsolódó innovációnak óriási hatása lehet, ilyenek például az intelligens városok és az intelligens mobilitás.

4.   fő üzenet:

A keretprogram reformja a programeljárások egyszerűsítését és az Unió által finanszírozott KFI-projektek hatásának növelését jelenti

25.

Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése a Horizont 2020 előtt álló egyik legfajsúlyosabb kihívás. Olyan kutatási témákra és rugalmas, átlátható finanszírozási rendszerekre kell koncentrálni, amelyek oly mértékben vonzóak, hogy az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások számára megéri széles körű európai együttműködési lehetőségeket keresni, és saját forrásaikból jelentős összegeket fektetni ezekbe. A finanszírozási források felhasználásának nyomon követése megfelelő és elégséges ellenőrzési intézkedésnek tekinthető, ha az egyes szereplők jogszerűen vezetett könyvelésén és rutinszerű ellenőrzésén alapul. Ez jelentősen, akár a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkentené az uniós és tagállami hatóságok által végzett auditok számát.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

26.

sürgeti az adminisztráció egyszerűsítését, és hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárásoknak mindig a projektek tényleges tartalmi céljainak elérését kell szolgálniuk. Egyablakos európai bizottsági ügyintézéssel meg lehetne előzni az innovatív projektek összehangolásának szétaprózását. Ez különösen fontos a multidiszciplináris projektek és az olyan projektek szempontjából, amelyeket több különböző európai alapból finanszíroznak;

27.

elengedhetetlennek tartja a részvételi szabályokról szóló rendeletjavaslat (COM(2011) 810 final) közvetett költségekre vonatkozó 24. cikkének módosítását. A jelenlegi számítás ún. átalánymodellen alapul, mely szerint a közvetett költségek összege az összes támogatható közvetlen költség 20 %-ával egyenlő. Ez gyakran aránytalanul megnehezítené a tényleges közvetett költségek fedezését. Vagy jelentősen növelni kell ezt a százalékos arányt, vagy pedig a közvetett költségek esetében is lehetővé kell tenni a ténylegesen felmerülő költségek elismerését;

28.

üdvözli a Horizont 2020 és a kohéziós politika összehangolását, valamint a különféle uniós programok és finanszírozási eszközök szoros összekapcsolását. A Horizont 2020 terveit azonban részletesebben ki kell dolgozni annak biztosításához, hogy a szükséges változások valóban megtörténjenek. Ez azt jelenti, hogy minden programhoz a saját céljait szolgáló kritériumokat kellene elfogadni, de mindegyiknek azt a közös elvet kell követnie, hogy a projektnek hatékony intézkedéseket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy kutatási eredményeit a projektben részt nem vevők is hasznosíthassák. A hatások növelése érdekében a finanszírozás felhasználását rugalmasabbá kell tenni a projekt futamideje alatt. A végeredmény számít, nem a papírmunka;

29.

fenntartja, hogy támogatja az Európai Parlament által javasolt „tudományos és technológiai” vagy „tudományos és innovációs” alapú megközelítést, amely szilárd tudományos/műszaki minőségi kritériumokon alapul, realisztikus vezetési gyakorlatokra támaszkodik és elismeri a tudomány, a technológiai fejlesztés és a piaci terjesztés közös pontjait és különbségeit; (3)

30.

hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a Horizont 2020 és a kohéziós politikai alapok által finanszírozott tevékenységek között. Amint arra az RB A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése c. véleményében már rámutatott, az új tervezési időszakban a kohéziós finanszírozást fel kellene használni erre a célra. Az RB olyan új mechanizmusok kidolgozását sürgette, amelyek révén pénzügyi támogatás adható a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy az innovatív regionális fejlesztéshez szükséges szaktudás iránti szükséglet kielégítése érdekében megvásárolhassák a már lezárult kutatási projektekből származó hasznos eredményeket; (4)

31.

a Horizont 2020-programok nagy része esetében az alábbi intézkedéseket ajánlja, úgy, hogy az egyes programok a saját céljaiknak leginkább megfelelő témákat hangsúlyozzák ki:

a)

A jelenlegi rendszer egyik fő gyengesége abból ered, hogy a meglévő tudást nem hasznosítják kellő mértékben. A projektek indulásakor kellő időt és egyéb forrásokat kellene szentelni a már meglévő, a témába vágó ismeretek felkutatására és elemzésére. E projektszakasz eredményeit az információk jobb terjesztése és általános felhasználhatósága érdekében közzé kellene tenni a kívülállók számára is.

b)

A célul kitűzött eredmények elérésének fontosságát az eddigieknél jobban hangsúlyozni kellene. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. a programleírásokban és projektalkalmazásokban hangsúlyozni kellene a KFI-tevékenységek rövid és hosszú távú társadalmi hatásait. Több erőforrást kell fektetni a hatások növelésébe, és a teszteléssel és az eredmények terjesztésével kapcsolatos tevékenységeket is bővíteni kell, a projekt egész időtartama alatt egyenletesen elosztva. Forrásokat kellene elkülöníteni arra, hogy az egyes projektszakaszokban új partnereket lehessen bevonni, például a tudásépítéshez és az eredmények végrehajtásához különféle régiókból és területekről.

c)

A projektkultúrában növelni kell a nyitottságot, az együttműködést és a reakcióérzékenységet is, úgy, hogy a projekt költségvetésének egy részét (jellemzően 10-20 %-át) elkülönítik a külső változásokra vagy a területen felmerülő új fejleményekre való reagálást szolgáló, nem célzott intézkedésekre, amelyek kidolgozására és végrehajtására csak a projekt időtartama alatt kerül sor. Ezt a keretet új partnerek bevonására is lehet fordítani, ha találnak olyan szereplőket, akik eredetileg ugyan nem vettek részt a projektben, de hasznos tudás birtokában vannak.

d)

A pénzügyi szabályzat hatáskörén belül ki kellene alakítani olyan mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik kisebb támogatási összegek kiutalását a folyamatban lévő projektek kiemelkedő eredményeinek továbbfejlesztésére. E támogatásokat kiválósági feltételekhez kell kötni, és elsősorban arra kell szolgálniuk, hogy ösztönözzék a kiváló eredmények továbblendítését az innovációs ciklus következő szakaszába (pl. a kutatásból a demonstráció és a forgalmazás felé).

e)

A tudásháromszögnek (a kutatás, az oktatás és az innováció közti szinergiának) nemcsak az EIT, hanem az egész Horizont 2020 egyik kulcsfontosságú alapelvét kell képeznie. Minden projekttervnek tartalmaznia kell a tudásháromszög megvalósítását célzó tevékenységeket.

5.   fő üzenet:

Az innovációs ökoszisztémák, a kulcsfontosságú alaptechnológiák, a közbeszerzés és a kutatási infrastruktúrák kiterjedt fejlesztést igényelnek

32.

A Horizont 2020-nak biztosítania kell, hogy Európa-szerte fejlett módszerekkel és eljárásokkal támogassák az egyetemek és a vállalkozások közti partnerségeket. A hangsúlyt egyrészt annak előmozdítására kell helyezni, hogy a kutatásból az innováció többféle formáját lehetővé tevő eredmények születhessenek, másrészt pedig a nyereséges vállalkozásokra, ideértve a közszférában működőket is.

33.

A nemzetközileg sikeres termékek – legyenek azok szigorúan vett termékek, avagy rendszerek, szolgáltatások vagy operatív keretek – az értékláncokra és ökoszisztémákra alapuló kiválóság eredményeként születnek meg. A Horizont 2020-nak meg kell tudnia teremteni a működő innovációs láncok létrejöttének feltételeit. Csak így találhatunk megoldást a nagy társadalmi kihívásokra és az ipar megújulási szükségleteire.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

34.

hangsúlyozza a kulcsfontosságú alaptechnológiáknak a Horizont 2020-ban betöltött szerepét. Nem helyes, ha a technológiákat elszigetelt tudományos és technológiai programok keretében fejlesztik, hanem már a kutatási és fejlesztési szakaszban össze kell őket kapcsolni az ipari értékláncokkal és globális innovációs értékhálózatokkal, valamint a regionális ökoszisztémákat és innovációs klasztereket fejlesztő tevékenységekkel és a szaktudás megerősítésével, amihez hozzájárulhatnak a regionális szintű kampuszfejlesztések. Ez fontos ahhoz, hogy elsősorban a kisebb, de a nagyobb cégek termékfejlesztési tevékenysége is képes legyen leküzdeni a kezdeti nehézségeket;

35.

sürgeti a közszféra új szolgáltatások, termékek és technológiák iránti igényének maximális kiaknázását és oly módon történő felhasználását, hogy a közbeszerzés révén növekedjék az innováció iránti igény. Az RB elismerte (5), hogy a 27 tagállam GDP-jének 17 %-ával egyenértékű közbeszerzés hatalmas vásárlóerőt képvisel, és az innováció alapvető motorja, valamint a (szociális, környezetvédelmi stb.) normák emelésének nyilvánvaló mozgatórugója. A regionális, nemzeti és európai kormányzati szinteken meglévő potenciált ki kell aknázni és megfelelő kapacitásépítési intézkedésekkel kell támogatni;

36.

újfent megerősíti abbéli meggyőződését, hogy az Európai Kutatási Térséget (EKT) megerősíthetné, ha a kutatási és fejlesztési szolgáltatások beszerzését beépítenék a közbeszerzési eljárásokba; emlékeztet a beszerzési piacról szóló zöld könyv (6), valamint a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzések (7) tárgyában kidolgozott véleményeire, anélkül hogy támogatná ezeknek a szolgáltatásoknak a versenyeztetését;

37.

elismeri a városok kulcsszerepét a nagyszabású, rendszerszintű innovációk környezetének megteremtésében, melyeknek jelentős potenciális szerepük lehet korunk nagy környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásainak megválaszolásában. A politikaformáló és tudományos intézményeknek nagyobb mértékben kell támogatniuk azt az átalakulási folyamatot, mely révén a városi környezetek gyökeres átalakítása megtervezhető, tesztelhető és értékelhető;

38.

kiemeli, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó Európa 2020 stratégia és különösen az Innovatív Unió célkitűzéseinek régiókra szabott megvalósítása szempontjából alapvetően fontos a régiók és a helyi önkormányzatok teljes körű bevonása, és hangsúlyozza ezek fontos szerepét a vállalkozások, az egyetemek vagy kutatóközpontok és a közintézmények összehozásában (a „hármas spirál” vagy hasonló megközelítések révén);

39.

hangsúlyozza a páneurópai kutatási infrastruktúrákba való befektetések fontosságát. Ahhoz, hogy a helyi és regionális szereplők részt vegyenek az Európa 2020 célkitűzések teljesítésében, az innovációnak megfelelően érvényesülnie kell az EKT-keret minden szempontjában, pl. az EKT-nek egy Európai Kutatási és Innovációs Térséggé való továbbfejlesztése által. A kutatási infrastruktúrák alapvető erőforrások, amelyek kiegészítik az egyetemi és egyéb kutatási eszközöket és infrastruktúrákat. Emellett kiváló kutatókat vonzanak a világ minden tájáról, és a különféle szakterületek kutatóit kiszolgáló közös platformoknak kellene tekinteni őket, amelyek a tudósok, a magán- és állami cégeknél dolgozó szakemberek és az egyéb társadalmi szereplők közti együttműködés alapvető központjaiként működnek.

6.   fő üzenet:

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) regionális szinten is különleges értéket nyújthat

40.

Az Európai Bizottság hangsúlyozza (8), hogy a helymegosztási központok vezető szerepet játszanak a tudományos és innovációs társulások (TIT) teljes helyi és világszintű összeköttetéseinek megerősítésében, a regionális hatóságokkal – különösen az intelligens specializációt segítő regionális innovációs stratégiák (RIS3) kialakításáért és megvalósításáért felelős regionális hatóságokkal – való szoros együttműködés keretében. A Climate KIC regionális innovációs és végrehajtási közösségei a koncepciófejlesztési szakasz kiváló példái. Eredeti, egész Európára kiterjedő regionális innovációs modellt biztosítanak, amely a régiókat kísérleti környezetként alkalmazza, ezáltal az irányítási képesség és a regionális erősségek fejlesztését hozzákapcsolja a globális kihívásokhoz.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

41.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint új TIT-ek létrehozását tervezik, az első szakaszban az alábbi tematikus területeken: innováció az egészséges életmód és az aktív időskor szolgálatában, nyersanyagok, valamint a jövő élelmiszerei (Food4future), a második szakaszban pedig a városi mobilitás, a hozzáadott értéket előállító gyártás, valamint az intelligens és biztonságos társadalmak területén. A TIT-eknek kiemelt szerepe van a nyitott innováció ösztönzésében és támogatásában a magas szintű digitalizáció révén, fellendítve az innovációt egész Európában;

42.

sürgeti az EIT-t, hogy folytassa küldetését, amely alapvető ahhoz, hogy aktívan fejlessze és elősegítse a tudásháromszög integrálására irányuló bevált gyakorlatok terjesztését a közös innovációs és tudásmegosztási kultúra kialakítása érdekében. A jövőben az EIT-nek elő kell mozdítania a TIT-ek tapasztalatainak az összes európai régióban való felhasználhatóságát, és olyan együttműködési kultúrát kell létrehoznia, amely Európában és máshol a világon is példaértékű;

43.

támogatja az EIT irányítására vonatkozó strukturált fejlesztési terveket. Különösen fontos az Európai Bizottságnak a rendeletben foglalt azon javaslata (9), hogy az EIT-nek közvetlenül együtt kell működnie nemzeti és regionális képviselőkkel és az innovációs lánc bármely pontján található érintettekkel úgy, hogy az együttműködés mindkét fél számára előnnyel járjon. A párbeszéd és együttműködés rendszerszerű keretek közé terelése érdekében helyénvaló létrehozni az érintett felek EIT-fórumát, amely a több területet érintő kérdésekkel foglalkozik, és az érintettek szélesebb körét fogja össze. Az RB-nek összekötő szerepet kell vállalnia a fórum és a régiók között;

44.

azt javasolja, hogy az EIT keretén belül működő TIT-ek feladatává kell tenni, hogy magas szintű vezetői tréninget szervezzenek a regionális döntéshozók számára arról, hogyan aknázhatók ki a KFI felhasználásában rejlő lehetőségek a helyi döntéshozatal szerves részeként, és hogy az európai régiók hálózatba szerveződve hogyan tanulhatnak egymástól. Ennek kiemelt jelentősége van, mivel az EIT-hálózat az európai innováció motorja, amely a legfontosabb oktatási, kutatási és üzleti szereplőket tömöríti.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(19) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Ha azt tűzzük ki Európa elé, hogy világszinten is élenjáró szerepet töltsön be a nagy társadalmi átalakulások kezelésében, ahogyan az a Horizont 2020-ban már szerepel, akkor a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeknek erős regionális komponenssel kell bírniuk. Az innováció laboratóriumai már nem a hagyományos egyetemi létesítmények, hanem olyan regionális innovációs ökoszisztémák, amelyek a felhasználóorientált innovációk számos típusa – olyan új termékek, szolgáltatások, eljárások, struktúrák és rendszerek, amelyeknek alakíthatóaknak és mérhetőeknek kell lenniük – gyors tesztelésének kísérleti terepeiként működnek.

Ehhez a fejlesztéshez a Horizont 2020 költségvetésének magában kell foglalnia egy külön regionális dimenziót a „hármas spirál” tevékenységek korszerűsítése érdekében. Különös hangsúlyt kell helyezni az olyan elgondolások és módszerek kutatására és innovációjára, amelyek a tudás létrehozóitól annak felhasználóin át egészen a végső haszonélvezőkig a különböző szereplők közötti tudásáramlás társadalmi hatásának növeléséhez szükségesek. A strukturális alapokat fel lehet használni ezeknek a költségeknek a részbeni fedezésére. A strukturális alapoknak a Horizont 2020 programmal való komplementer jellege csak a fejlesztési költségekre terjed ki, és csak azon régiók és városok esetében, amelyek részesülhetnek ilyen forrásból. Ezért felvetődik azon régiók és városok sorsának kérdése, amelyek nem, vagy csak kis részben jogosultak ilyen finanszírozásra, és nem tudják ezeket a forrásokat az innováció- és tudásösztönző hármasspirál-tevékenységek fejlesztésére fordítani.

2.   módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Annak érdekében, hogy minél hatásosabb legyen, a „Horizont 2020” keretprogramnak szorosabb szinergiákat kell kialakítania más, olyan területekkel foglalkozó uniós programokkal, mint az oktatás, a világűr, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kkv-k, a belső biztonság, a kultúra és a média, továbbá a kohéziós politikai alapokkal és a vidékfejlesztési politikával, melyek különösen alkalmasak arra, hogy az intelligens szakosodás stratégiái keretében megerősítsék a nemzeti és a regionális szintű kutatási és innovációs képességeket.

Annak érdekében, hogy minél hatásosabb legyen, a „Horizont 2020” keretprogramnak szorosabb szinergiákat kell kialakítania más, olyan területekkel foglalkozó uniós programokkal, mint az oktatás, a világűr, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kkv-k, a belső biztonság, a kultúra és a média, továbbá a kohéziós politikai alapokkal és a vidékfejlesztési politikával, melyek különösen alkalmasak arra, hogy az intelligens szakosodás stratégiái keretében megerősítsék a nemzeti és a regionális szintű kutatási és innovációs képességeket.

3.   módosítás

4. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A „Horizont 2020” keretprogram központi szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – az Európa 2020 stratégia – teljesítésében azáltal, hogy közös stratégiai keretet nyújt az uniós kutatás- és innovációfinanszírozásnak, s így a magánberuházások mozgósítását, a munkahelyteremtést és Európa hosszú távú fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítását szolgáló eszközként lép fel.

A „Horizont 2020” keretprogram központi szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája – az Európa 2020 stratégia – teljesítésében azáltal, hogy közös stratégiai keretet nyújt az uniós kutatás- és innovációfinanszírozásnak, s így a magánberuházások mozgósítását, a munkahelyteremtést és Európa hosszú távú fenntartható növekedésének és versenyképességének biztosítását szolgáló eszközként lép fel.

Indokolás

Nemcsak a strukturális alapoknak, hanem a Horizont 2020-nak is elő kellene irányoznia forrásokat az innovációhoz és a tudás hasznosításához kapcsolódó hármasspirál-tevékenységek fejlesztésére. A „hármas spirál” korszerűsítésének nagy szerepe lehet abban, hogy a régiókat ösztönözze és támogassa az intelligens szakosodásban, illetve a fokozottabb együttműködés és bench-learning révén elősegítse az európai kiválóság felépítését. Ennek érdekében a Horizont 2020-nak finanszírozást kell tartalmaznia az élenjáró egyetemek és régiók számára Európa kutatási és innovációs megosztottságának megszüntetése érdekében, amit a kiváló kutatóintézetek és a kevésbé fejlett régiók együttműködése, a kevésbé fejlett régiókban a kiválóság elismerése és a regionális szintű innovációpolitikai képzés elősegítése révén lehet elérni.

4.   módosítás

5. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram kellő mennyiségű további kutatás-, fejlesztés- és innovációfinanszírozás mozgósítása révén hozzájárul a tudás- és innovációalapú gazdaságnak az Unió egészében történő kiépítéséhez. Ezáltal támogatja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák végrehajtását, valamint az európai kutatási térség létrehozását és működését. A vonatkozó eredményességi mutatókat az I. melléklet bevezetése ismerteti.

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram kellő mennyiségű további kutatás-, fejlesztés- és innovációfinanszírozás mozgósítása révén hozzájárul a tudás- és innovációalapú gazdaságnak az Unió egészében történő kiépítéséhez. Ezáltal támogatja az Európa 2020 stratégia és az egyéb uniós politikák végrehajtását, valamint az létrehozását és működését. A vonatkozó eredményességi mutatókat az I. melléklet bevezetése ismerteti.

Indokolás

Az egész Horizont 2020 program hangsúlyozza az innovációk jelentőségét. A kutatás önmagában nem elegendő, ha nem eredményez innovációkat, valamint gazdasági fejlődést és jólétet. A vélemény 39. pontja is az EKT Európai Kutatási és Innovációs Térséggé történő továbbfejlesztését javasolja. Ezt a módosítást a rendeletjavaslat minden érintett pontjában végre kellene hajtani.

5.   módosítás

5. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(3)   A Közös Kutatóközpont az uniós politikai prioritások tudományos és technikai támogatásával előmozdítja az (1) és (2) bekezdés szerinti általános célkitűzés és prioritások elérését. A tevékenységeket nagy vonalakban az I. melléklet IV. része ismerteti.

5. cikk

Általános célkitűzés, prioritások és különös célkitűzések

(3)   A Közös Kutatóközpont az uniós politikai prioritások tudományos és technikai támogatásával előmozdítja az (1) és (2) bekezdés szerinti általános célkitűzés és prioritások elérését. A tevékenységeket nagy vonalakban az I. melléklet IV. része ismerteti.

Indokolás

Ahogy a vélemény 20. pontjában is szerepel, a Közös Kutatóközpontnak a legfrissebb KFI-eredményekkel támogatnia kellene a regionális és helyi döntéshozatalt. Mindezt az intelligens szakosodási platformmal kapcsolatos legújabb fejleményekkel szorosan összehangolva kellene megvalósítani. Jelentések és egyéb kiadványok helyett az eredményeket sokkal inkább a kísérletek finanszírozásában és a gyors prototípus-tesztelésekben, valamint a kutatásból származó eredmények Európa-szerte, valódi változási folyamatokban történő alkalmazásában kellene hasznosítani, ezáltal növelve a helyi és regionális szintű innovációs tőkét.

6.   módosítás

7. cikk (1) bekezdés b) pont ii. alpont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b) ii.

a múltban jó eredménnyel vettek részt uniós kutatási és innovációs programokban;

Indokolás

Ez automatikusan kizárja az új jelentkezőket.

7.   módosítás

12. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

12. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

12. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása céljából figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és visszajelzéseket: független, magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott tanácsadó csoportok; nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák; előremutató tevékenységek; célirányos nyilvános konzultációk; valamint a felelősségteljes kutatás és innováció támogatásban részesítését garantáló, átlátható és interaktív folyamatok.

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram végrehajtása céljából figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és visszajelzéseket: független, magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott tanácsadó csoportok; nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák; előremutató tevékenységek; célirányos nyilvános konzultációk; valamint a felelősségteljes kutatás és innováció támogatásban részesítését garantáló, átlátható és interaktív folyamatok.

(2)   Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendek vonatkozó szempontjaira.

(2)   Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendek vonatkozó szempontjaira.

 

   

Indokolás

A módosítás alapja a vélemény 8–11. pontja.

8.   módosítás

13. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

13. cikk

Több területet érintő cselekvések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram prioritásai között és azokon belül összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket kell kialakítani. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a legfontosabb alap- és ipari technológiák fejlesztésére és alkalmazására, a felfedezés és a piaci alkalmazás közötti távolság áthidalására, az interdiszciplináris kutatásra és innovációra, a társadalom-, a közgazdaság- és a bölcsészettudományokra, az európai kutatási térség működésének és létrejöttének előmozdítására, a harmadik országokkal való együttműködésre, a nemek tekintetében is felelősségteljes kutatásra és innovációra, valamint a kutatási szakma vonzerejének növelésére és az ország- és ágazatközi kutatói mobilitás elősegítésére.

13. cikk

Több területet érintő cselekvések

(1)   A „Horizont 2020” keretprogram prioritásai között és azokon belül összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket kell kialakítani. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a legfontosabb alap és ipari technológiák fejlesztésére és alkalmazására, a felfedezés és a piaci alkalmazás közötti távolság áthidalására, az interdiszciplináris kutatásra és innovációra, a társadalom-, a közgazdaság- és a bölcsészettudományokra, az európai kutatási térség működésének és létrejöttének előmozdítására, a harmadik országokkal való együttműködésre, a nemek tekintetében is felelősségteljes kutatásra és innovációra, valamint a kutatási szakma vonzerejének növelésére és az ország- és ágazatközi kutatói mobilitás elősegítésére.

Indokolás

Ahogy a vélemény 34. pontjában is szerepel, az alaptechnológiák szerepét sokkal tágabban kell értelmezni a technológiai fejlesztésnél, azaz már a kutatási és fejlesztési szakaszban össze kell őket kapcsolni az ipari értékláncokkal és globális innovációs értékhálózatokkal, valamint a regionális ökoszisztémákat és innovációs klasztereket fejlesztő tevékenységekkel és a szaktudás megerősítésével. Mindez jobban megfogalmazható úgy, hogy „alapkompetenciák és ipari technológiák fejlesztése”.

9.   módosítás

20. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

20. cikk

Közszektoron belüli társulások

20. cikk

Közszektoron belüli társulások

1.   A „Horizont 2020” keretprogramban elő kell mozdítani a közszektoron belüli társulások megerősítését, mégpedig elsősorban olyan esetekben, amikor regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű cselekvések közösen kerülnek végrehajtásra az Unión belül.

Különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közös programozási kezdeményezéseire.

1.   A „Horizont 2020” keretprogramban elő kell mozdítani a közszektoron belüli társulások megerősítését, mégpedig elsősorban olyan esetekben, amikor regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű cselekvések közösen kerülnek végrehajtásra az Unión belül.

Különös figyelmet kell fordítani a tagállamok közös programozási kezdeményezéseire.

2.   A közszektoron belüli társulások az 5. cikk (2) bekezdése szerinti prioritásokon belül vagy több prioritásra kiterjedően különösen a következő eszközökkel támogathatók:

2.   A közszektoron belüli társulások az 5. cikk (2) bekezdése szerinti prioritásokon belül vagy több prioritásra kiterjedően különösen a következő eszközökkel támogathatók:

a)

olyan ERA-NET eszközök, amelyek támogatásokkal járulnak hozzá a közszektoron belüli társulások előkészítéséhez, hálózatos együttműködési struktúráik létrehozásához és közös tevékenységeik meghatározásához, végrehajtásához és koordinálásához, valamint kiegészítik közös pályázati felhívások és transznacionális jellegű cselekvések finanszírozását;

(a)

olyan ERA-NET eszközök, amelyek támogatásokkal járulnak hozzá a közszektoron belüli társulások előkészítéséhez, hálózatos együttműködési struktúráik létrehozásához és közös tevékenységeik meghatározásához, végrehajtásához és koordinálásához, valamint kiegészítik közös pályázati felhívások és transznacionális jellegű cselekvések finanszírozását;

b)

több tagállam által indított programokban való uniós részvétel az EUMSZ 185. cikkével összhangban.

b)

több tagállam által indított programokban való uniós részvétel az EUMSZ 185. cikkével összhangban.

Az a) pont alkalmazásában a kiegészítő finanszírozásnak feltétele a részt vevő személyek már meglévő jelentős arányú pénzügyi kötelezettségvállalása a közös pályázati felhívásokban és cselekvésekben. Az ERA-NET eszköz célkitűzései között szerepelhet a közös pályázati felhívásokra és cselekvésekre, valamint azok végrehajtására irányadó szabályok harmonizálása. Az ERA-NET eszköz ezenkívül kezdeményezések előkészítése céljára is felhasználható az EUMSZ 185. cikke alapján.

Az a) pont alkalmazásában a kiegészítő finanszírozásnak feltétele a részt vevő személyek már meglévő jelentős arányú pénzügyi kötelezettségvállalása a közös pályázati felhívásokban és cselekvésekben. Az ERA-NET eszköz célkitűzései között szerepelhet a közös pályázati felhívásokra és cselekvésekre, valamint azok végrehajtására irányadó szabályok harmonizálása. Az ERA-NET eszköz ezenkívül kezdeményezések előkészítése céljára is felhasználható az EUMSZ 185. cikke alapján.

A b) pont alkalmazásában ilyen kezdeményezésre vonatkozóan csak akkor terjeszthető elő javaslat, ha külön végrehajtási struktúrára van szükség, és a részt vevő országok nagymértékben elkötelezettjei a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációnak. A b) pontban említett kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok tárgyterületét ezenkívül a következő kritériumok alapulvételével kell kijelölni:

A b) pont alkalmazásában ilyen kezdeményezésre vonatkozóan csak akkor terjeszthető elő javaslat, ha külön végrehajtási struktúrára van szükség, és a részt vevő országok nagymértékben elkötelezettjei a tudományos, igazgatási és pénzügyi integrációnak. A b) pontban említett kezdeményezésekre vonatkozó javaslatok tárgyterületét ezenkívül a következő kritériumok alapulvételével kell kijelölni:

a)

a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzései és a tágabb uniós politikai célkitűzések szempontjából;

a)

a kitűzött cél világos megfogalmazása és jelentősége a „Horizont 2020” keretprogram célkitűzései és a tágabb uniós politikai célkitűzések szempontjából;

b)

a részt vevő országok határozott pénzügyi kötelezettségvállalásai, beleértve a transznacionális kutatást és innovációt szolgáló nemzeti és/vagy regionális finanszírozás együttes felhasználására vállalt előzetes kötelezettségvállalásokat is;

b)

a részt vevő országok határozott pénzügyi kötelezettségvállalásai, beleértve a transznacionális kutatást és innovációt szolgáló nemzeti és/vagy regionális finanszírozás együttes felhasználására vállalt előzetes kötelezettségvállalásokat is;

c)

a cselekvés uniós szintű hozzáadott értéke;

c)

a cselekvés uniós szintű hozzáadott értéke;

d)

kritikus tömeg, tekintettel az érintett programok méretére és számára, tevékenységük hasonlóságára és az adott kutatáson belül általuk képviselt részarányra;

d)

kritikus tömeg, tekintettel az érintett programok méretére és számára, tevékenységük hasonlóságára és az adott kutatáson belül általuk képviselt részarányra;

e)

az EUMSZ 185. cikkének hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

e)

az EUMSZ 185. cikkének hatékonysága a célok elérésének legalkalmasabb eszközeként.

Indokolás

A Horizont 2020 céljainak eléréséhez mindenképpen szükség van a régiók aktív szerepvállalására. Több rugalmasságra és a régiók fokozott szerepvállalására kell törekedni a közös programozási kezdeményezések kialakításakor.

A jelen módosító indítvány másik célja ugyanakkor az, hogy a tagállamokra alkalmazott logikával azonos logika vonatkozzon az EU részvételére is a regionális önkormányzatok által kezdeményezett programokban. A javaslat így összhangba kerülne az EUMSZ 185. cikkének szellemével.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 72/2011 fin.

(2)  CdR 230/2010 fin.

(3)  CdR 67/2011 fin.

(4)  CdR 230/2010 fin.

(5)  CdR 373/2010 fin.

(6)  CdR 70/2011 fin.

(7)  CdR 58/2008 fin.

(8)  COM(2011) 822 final.

(9)  COM(2011) 817 final.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/156


A Régiók Bizottsága véleménye – Kreatív Európa

2012/C 277/15

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

örömmel fogadja a „Kreatív Európa” programot, amely mint a 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretének (1) kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó új keretprogramja egyesíti a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat, és egyúttal teljesen új eszközt hoz létre a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében,

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kultúra önmagában olyan értéket képvisel, amely a kulturális javak és szolgáltatások gazdasági szempontjaitól függetlenül létezik, a program kidolgozása során pedig figyelembe kell venni ezt a kettősséget, azáltal, hogy a program nem kizárólag a kultúra gazdasági értékesíthetősége mentén orientálódik,

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakára a kulturális és kreatív iparágaknak nyújtott támogatások jelentős mértékű növelését javasolja, melyek teljes összege elérné az 1,801 milliárd eurót, azaz a jelenlegi kiadásokhoz képest a pénzügyi források jelentős mértékű (37 %-os) növelését irányozza elő,

utal arra, hogy a szabad és független kultúra alapvetően fontos a társadalmi fejlődés szempontjából: biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sokszínűséget, lehetőséget ad a részvételre, és fórumokat teremt a kritikus, független vitákhoz, amelyek az élő demokrácia alapfeltételei.

Előadó

BIHARY Gábor (HU/PES), Budapest Főváros Közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Kreatív Európa program létrehozásáról

COM(2011) 785 final

I.   A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

örömmel fogadja a „Kreatív Európa” programot, amely mint a 2014–2020 közötti időszak többéves pénzügyi keretének (2) kulturális és kreatív iparágakra vonatkozó új keretprogramja egyesíti a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat, és egyúttal teljesen új eszközt hoz létre a forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

2.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a kultúra önmagában olyan értéket képvisel, amely a kulturális javak és szolgáltatások gazdasági szempontjaitól függetlenül létezik, a program kidolgozása során pedig figyelembe kell venni ezt a kettősséget, azáltal, hogy a program nem kizárólag a kultúra gazdasági értékesíthetősége mentén orientálódik;

3.

elismeri, hogy a kultúra és a média összekapcsolásával ez a program megkönnyítheti a kulturális termékek terjesztését, egységes online piacot teremthet az audiovizuális alkotásoknak, és segíthet felszabadítani a kulturális és kreatív szektor munkahelyteremtő potenciálját;

4.

helyesli a keretprogram egyszerűsítésre irányuló törekvését, hogy az európai kulturális és kreatív szakemberek számára könnyen hozzáférhető átjárót és tevékenységeikhez lehetőséget nyújt az EU területén belül és azon kívül;

5.

egyetért a jelenlegi programok hatásvizsgálati megállapításaival, nevezetesen négy közös probléma megfogalmazásával, amelyeket a kívánt hatások elérése érdekében uniós szinten kell megoldani a programok és az új pénzügyi eszköz egyetlen keretprogramban történő egyesítésével:

a.

Európa kulturális és nyelvi sokféleségéből fakadó széttagolt piac problémaköre, amely a jelen helyzetben azt eredményezi, hogy az alkotások országok közötti forgalma, a művészek és szakemberek mobilitása az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, valamint földrajzi egyenlőtlenségek tapasztalhatók, illetve a széttagolt piac korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit és az európai kulturális alkotásokhoz való hozzáférését is;

b.

az ágazatoknak alkalmazkodniuk kell a globalizáció és a digitalizálódás hatásához, melynek eredményeként a kínálat egyre inkább néhány nagyobb piaci szereplőre korlátozódik, és ez veszélyezteti a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzését, ezért az ágazat számára előnyösek lehetnek az országok és régióik közötti megközelítések és megoldások;

c.

a kulturális ágazatra vonatkozó összehasonlítható adatok hiánya európai és nemzeti szinten olyan következményekkel jár az európai szakpolitikai koordinációra nézve, ami hasznos ösztönzője lehet a nemzeti szakpolitikák kialakításának és az EU költségvetése számára alacsony költséggel, valamint a szubszidiaritás elvének teljes körű figyelembevételével végrehajtott rendszerszintű változtatásnak;

d.

a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségei;

6.

helyesli, hogy a program kifejezetten az országhatárokon átnyúló tevékenységet végző kulturális és kreatív ágazatok igényeire összpontosít, és szorosan kapcsolódik a kulturális és nyelvi sokféleség elősegítéséhez, s ezáltal kiegészíti a többi uniós programot, például a kulturális és kreatív ágazatokra irányuló beruházásokat támogató strukturális alapokat, a kulturális örökség helyreállítását, a kulturális infrastruktúra és szolgáltatások támogatását, a kulturális örökséghez kapcsolódó digitalizálási alapokat, valamint a külkapcsolatokhoz és a bővítéshez kapcsolódó eszközöket;

7.

helyesli továbbá, hogy a program a fentiek mellett a meglévő márkák, például a MEDIA, a European Heritage Label és az Európa Kulturális Fővárosa tapasztalataira és sikerére is építeni fog;

8.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret időszakára a kulturális és kreatív iparágaknak nyújtott támogatások jelentős mértékű növelését javasolja, melyek teljes összege elérné az 1,801 milliárd eurót, azaz a jelenlegi kiadásokhoz képest a pénzügyi források jelentős mértékű (37 %-os) növelését irányozza elő;

9.

hangsúlyozza, hogy a támogatás növelése összhangban van az Európa 2020 stratégia és kiemelt kezdeményezéseinek szellemével és prioritásaival, mivel a kulturális és kreatív iparágakba való beruházás közvetlenül hozzájárul a stratégiában célul kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint megkönnyíti a kulturális és kreatív iparágakban tevékenykedő kkv-k forráshoz jutását;

10.

pontosabb meghatározásokat tart azonban szükségesnek, különösen a pénzügyi eszköz jogi keretét és alkalmazási kritériumait illetően;

11.

utalni kíván arra, hogy a kreatív és kulturális szektorban többnyire mikrovállalkozások, kis- és középméretű, illetve egyéni vállalkozások működnek, amelyek helyi szintű kezdeményezéseket és szervezést igényelnek. Ez a helyi szintű megközelítés pozitív aspektus a régiók szempontjából, egyrészről mert fellendíti a helyi gazdaságot (a kreativitás erősíti a gazdaság versenyképességét), másrészről mert segít helyben tartani a tehetségeket és a számukra megfelelő munkahelyeket. A kulturális területen dolgozók és vállalkozók speciális helyzetét ezért figyelembe kell venni;

12.

üdvözli a kulturális iparág kapacitásának növelésére, valamint a kultúra Európán belüli és kívüli, nemzetek közötti áramlásának ösztönzésére irányuló intézkedéseket, mivel a kulturális diverzitást a fejlődés egyik forrásának tekinti;

13.

egyetért azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi válság idején a kultúra szerepet játszhat a tekintetben, hogy kreatívan elősegíti a társadalompolitikai célkitűzések elérését, támogatva az újító tevékenységeket, mint a társadalmi szinten jelentkező eredmények elérésének egyik eszközét (3);

14.

úgy véli, hogy a kultúra és a művészet, illetve a kulturális média és audiovizuális ipar képes változásokat elérni az emberek magatartásában, új társadalmi kapcsolatokat hozva létre és kreatív képességeik kamatoztatására ösztönözve az egyéneket. A kultúra és a művészetek egyben egy demokratikus társadalom értékeinek garanciái is lehetnek;

15.

utal arra, hogy a szabad és független kultúra alapvetően fontos a társadalmi fejlődés szempontjából: biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sokszínűséget, lehetőséget ad a részvételre, és fórumokat teremt a kritikus, független vitákhoz, amelyek az élő demokrácia alapfeltételei;

16.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egész területén nagy felelősség hárul a helyi és regionális önkormányzatokra a kulturális politikák végrehajtásában, mivel a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be a kultúra népszerűsítésében és súlyának növelésében is, különösen a kulturális örökség megőrzése és a művészi innováció támogatása keretében (4). A helyi és regionális önkormányzatoknak emellett külön felelősségük, hogy a gyermekek és a fiatalok hozzáférhessenek egy aktív kulturális élethez, és részt vehessenek abban;

17.

emlékeztet arra, hogy korábban is hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy polgárközeli mivoltukból adódóan a helyi és regionális önkormányzatok stratégiai szempontból a legjobb helyzetben vannak, hogy az Unión belüli különböző kulturális csoportok sajátos igényeinek és kéréseinek megfeleljenek, valamint hogy a helyi és regionális közösségeket egy jobb kultúraközi párbeszéd előmozdítása érdekében mozgósítsák (5);

18.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok sikeresen beépítették fejlesztési stratégiáikba a kulturális és kreatív iparágakat, ami a helyi gazdaságok megerősödéséhez is hozzájárult; különösen a területi önkormányzatok szintjén van lehetőség fiatal művészeket összefogó hálózatokat és adatbankokat létrehozni, a fiatalok képzését művészeti-kulturális téren előmozdítani, az ifjú művészek professzionalizálódását elősegíteni, multimédiás és multikulturális kísérleteket beindítani, a fiatal művészek művei számára közterületeket rendelkezésre bocsátani, művészeti és kulturális téren értő ifjú közönség kialakulását ösztönözni, a fiatalok művészeti-kulturális irányú közösségi életét támogatni, valamint a helyi hagyományok és kötődések mentén az innovációt előmozdítani (6);

19.

kiemeli, hogy az audiovizuális szektor nem csupán a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás szempontjából igen fontos iparág, hanem annyiban is kulcságazatnak számít, hogy a régiók és a városok kulturális identitását és sokféleségét védi és támogatja. Sajátosságából adódóan egyúttal döntő tényezővé lép elő az európai szociális értékek fejlődése és a demokratikus társadalom működése szempontjából, mivel az audiovizuális alkotások fontos szerepet játszhatnak az európai identitás kialakításában (7);

20.

aláhúzza, hogy a digitális műsorszórásra való átállás új lehetőségeket kínál a különböző európai régiók összekapcsolására, mivel azok kicserélik egymás közt audiovizuális alkotásaikat, új utakat alakítva ki a kapcsolatfelvételre és a tartalmak megosztására. Az átállás lehetővé teheti új közönségek megnyerését, hasznot húzhat az alternatív tartalmakból, új szolgáltatásokat nyújthat, és nagyobb ismertséget biztosíthat a különböző régiókból származó tartalmaknak (8);

21.

ismételten kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy kapjon nagyobb nyomatékot a helyi és regionális önkormányzatok közösségeik kultúrájának terjesztésében és ápolásában játszott központi szerepe (9), és hogy a helyi és regionális önkormányzatok jussanak jelentősebb szerephez a programban;

22.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a nagy, átfogó projektekre szánt források, illetve a helyi és regionális szintre összpontosító intézkedések és tevékenységek finanszírozása között;

23.

nyomatékosan kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a rendelet végrehajtása során a pénzügyi ágazat túlhangsúlyozása helyett a kultúra szereplői kapjanak nagyobb beleszólást a döntéshozatalba;

24.

elismeri, hogy a javaslatban előterjesztett intézkedések a jelenlegi formájukban, úgy tűnik, megfelelnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének, ugyanakkor kiemeli, hogy az európai kulturális és kreatív iparágak finanszírozásához kapcsolódó intézkedések kidolgozása, végrehajtása és irányítása kapcsán rendszeresen ki kellene kérni a helyi és regionális önkormányzatok véleményét;

25.

hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Kreatív Európa program a lehető legszélesebb körben legyen ismert az Unió régióiban és ehhez felajánlja együttműködését, ugyanakkor szerepet kíván játszani a program monitoring folyamatában;

26.

fontos lépésnek értékeli a keretrendszer három ágra bontását (kulturális-kreatív ág, kultúraág és médiaág) és az ágakhoz rendelt indikatív költségvetés-felosztást, de felhívja arra a figyelmet, hogy a program végrehajtása során az igények és tapasztalatok alapján kellő rugalmasságot kell biztosítani esetleges átcsoportosításokra az ágak között;

27.

felhívja a figyelmet arra, hogy ezen új struktúrában a művészeti és a kulturálisörökség-védelmi szektor ne marginalizálódjon;

A kulturális-kreatív ág

28.

üdvözli a kulturális és kreatív iparágak fejlesztésének támogatása terén javasolt stratégiai és inkluzív megközelítésre tett bizottsági javaslatot;

29.

hangsúlyozza, hogy a siker érdekében integrált fejlesztési stratégiákat kell kidolgozni a releváns területi szinteken, a különböző állami politikák (például a gazdaságfejlesztés, a foglalkoztatás, az oktatás és a kultúra) területén illetékes hatóságokkal, valamint a civil társadalom – nevezetesen a vállalkozások, a munkavállalók és a civil szervezetek – képviselőivel partnerségben;

30.

felveti, hogy elemezni kellene, mely területek és tematikák képezik a régiók és helyi közösségek támogatásra érdemes erősségeit, mivel minden régióban rejlenek egyedi lehetőségek, melyeket fel kell térképezni: a nagyvárosok és a jobb módú régiók kedvezőbb lehetőségekkel és eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy a kreativitás többszintű, sok embert vonzó pólusaivá váljanak, ugyanakkor a kisebb és hátrányosabb helyzetű régiók számára is adott kell hogy legyen a lehetőség, hogy megismertessék a világ többi részével kulturális értékeiket, különös tekintettel az Unió perifériális és gyéren lakott területeire;

31.

korábban is rámutatott arra, hogy valódi szükség van megbízhatóbb információkra az európai kulturális szektor általános helyzetéről (10), ezért üdvözli az érintett piacokra vonatkozó adatgyűjtések, tanulmányok, előrejelzési szakismeretek és munkaügyi eszközök, értékelések, politikai elemzések és statisztikai felmérések támogatására irányuló javasolt intézkedéseket. Biztosítani kellene azonban azt, hogy az erőforrások, a költségek és az adatfeldolgozás fölösleges megkettőzését elkerülendő, az adatgyűjtési és az elemzési munka megosztásra kerüljön a nemzeti és az európai statisztikai hivatalok között;

32.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív iparágak működéséhez az interdiszciplináris környezet kedvezőbb körülményeket biztosít, ezért ajánlott elősegíteni a művészet, a filozófia, a tudományok, a kutatás és az innováció, valamint a vállalkozások közötti hidak kiépülését;

33.

szükségesnek tartja valódi „kreatív partnerségek” kiépítését a kulturális és kreatív iparágak és az egyéb területek – például az oktatás, az ipar, a kutatás és a közigazgatás – között és hatékony mechanizmusok kidolgozását sürgeti a kreatív tudás – például a formatervezés – más szektorokba való átültetése érdekében;

A kultúraág

34.

üdvözli a kulturális iparág kapacitásának növelésére, valamint a kultúra Európán belüli és kívüli, határokon átnyúló áramlásának ösztönzésére irányuló intézkedéseket;

35.

elismeréssel fogadja, hogy a kultúraágban a program a korábbiaknál nagyobb figyelmet szentel a kapacitásépítésnek és a nemzetek közötti kultúraáramlásnak, a nemzetközi turnékat is beleértve széles körű, strukturáló hatású, új európai platformokat hozva létre, és több stratégiai támogatáscsomagot hirdetve meg a könyvkiadók számára irodalmi művek fordítására és promóciós kampányokra egyaránt;

36.

hangsúlyozza, hogy a válság utáni gazdaságban a kultúra szerepet játszhat a tekintetben, hogy kreatívan elősegíti a társadalompolitikai célkitűzések elérését, támogatva az újító és kísérletező tevékenységeket mint a társadalmi szinten jelentkező eredmények elérésének egyik eszközét;

37.

üdvözli a nemzetek közötti kultúraáramlás előirányzott támogatását, és külön kiemeli, milyen fontos támogatni azokat a kapcsolódó tevékenységi ágakat, melyek hozzásegítik a kultúrát ahhoz, hogy eljusson a közönségéhez függetlenül a régiók esetenként kedvezőtlen területi elhelyezkedésétől és a soknyelvűség problémájától;

38.

aláhúzza, hogy a kultúra területén a beruházásoknak egyformán kell támogatniuk az egyéni és kollektív művészeti produktumokat, illetve a kulturális és kreatív iparágak számára kulcsfontosságú területeket, például az új üzleti modelleket, a kreativitást és az innovációt, a digitalizációt, a képesítési rendszereket és a humántőke fejlesztését, valamint a többi szektorral létesített kreatív partnerségeket;

39.

hangsúlyozza, milyen fontos a magán- és a közszféra művészeti kísérletek támogatására irányuló közös kezdeményezéseinek fejlesztése, amelyek kölcsönösen előnyösek lehetnek a kultúra megerősödése és a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából egyaránt;

40.

kijelenti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képesek hatékonyabb szerepet játszani a helyi vállalkozások tájékoztatásában arról, hogy miként és milyen eszközökkel támogathatják a helyi és regionális kulturális tevékenységeket;

41.

kiemeli, hogy a magánszektor gyakran fontos szerepet játszik a kultúra támogatásában, a vállalati társadalmi felelősségvállalás keretében, adományok vagy egyéb támogató fellépések formájában, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok a maguk részéről hozzájárulhatnak a fenti támogatás lehető legjobb felhasználását elősegítő környezet kialakításához;

42.

helyesli a következetes közép-, illetve hosszú távú megközelítés fontosságát a kultúrával kapcsolatos intézkedések megtervezésében, melynek hiteles példája az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program, ahol egy hosszú távú fejlesztési stratégia ösztönzi a fenntarthatóbb módszereket a kulturális fejlesztés terén, és megerősíti az EKF-városok által kifejtett hatásokat és utóhatásokat (11), valamint kidomborítja az európai kultúrák gazdagságát, sokszínűségét és közös vonásait;

A médiaág

43.

megjegyezi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvetően fontos szerepet tölthetnek be a helyi és regionális audiovizuális alkotások támogatásában azáltal, hogy hathatósan segítik az audiovizuális alkotások gyártását, és aktívan hozzájárulnak a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd népszerűsítéséhez (12);

44.

fontos lépésként értékeli az audiovizuális ágazat széles körű nemzetközi együttműködésének azzal a céllal történő támogatását, hogy erősödjenek az európai és a harmadik országokbeli filmipar közötti kulturális és kereskedelmi kapcsolatok;

45.

támogatja, hogy szembenézzünk az audiovizuális téren világszinten megfigyelhető változásokhoz kötődő jelenlegi kihívásokkal, amelyek főként a technológiai fejlődésből és a strukturális gyengeségekből adódnak, és hatással vannak az európai audiovizuális alkotásoknak a harmadik országok piacain történő terjesztésére, következésképpen akadályozzák Európa audiovizuális ágazatát a nemzetközi lehetőségek kihasználásában, illetve aláássák az ágazat versenyképességét;

46.

rámutat arra, hogy a program széles társadalmi hasznosulása szempontjából különösen fontos a médiaműveltség fejlesztése a médiaoktatás iskolarendszerű, illetve azon kívüli módszereinek alkalmazásával, amely egyben az új kommunikációs technológiák oktatásának előmozdítását is jelenti, melyek kulcsfontosságúak a társadalmi és szakmai környezetbe történő beilleszkedés szempontjából (13);

47.

ismételten kiemeli a mozik szerepét az európai identitás építésében és a régiók integrációjában (14);

48.

hangsúlyozza, hogy a program eredményeként egy egészségesen működő kulturális iparág kreatív partnerségeket építhet ki a kulturális ágazat és a többi ágazat (IKT, kutatás, idegenforgalom, szociális partnerek stb.) között a kultúrába és a kreativitásba való befektetések társadalmi és gazdasági hatásának fokozása érdekében (15), különös tekintettel a növekedés és a foglalkoztatás elősegítésére, valamint a régiók és városok fejlődésére és vonzerejére;

49.

megerősíti, hogy több intézkedést kell hozni az európai kreatív tartalomban rejlő teljes potenciál mozgósítása érdekében (16), hiszen a cél az innovatív és magas színvonalú európai művek létrehozásának, rendelkezésre állásának és terjesztésének elősegítése, az európai kulturális sokféleség előmozdítása és az európai versenyképesség növelése a médiában;

50.

újból kiemeli, hogy helyi és regionális önkormányzatoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk saját kulturális és nyelvi örökségük kezelésében, az új üzleti modellek helyi kreatív ágazatokon és médián belüli előmozdításában, a médiaintézmények és -szervezetek által (társ)finanszírozott kreatív művek ösztönzésében (17);

51.

emlékeztet arra, hogy bár a Kreatív Európa nem egy szociális program, de az új digitális szolgáltatásokra és médiumokra, valamint a kreatív tartalomra vonatkozó politikákat nem szabad csupán gazdasági kritériumok alapján kidolgozni, hanem kulturális és társadalmi kritériumokat is figyelembe kell venni (18). Ennek megfelelően kreatív tartalmakkal kell szolgálni a társadalmi kohéziót és befogadást, különösen a kirekesztés veszélyének és egyéb társadalmi hátrányoknak kitett csoportok esetében;

Teljesítményeredmények és nyomon követés

52.

kiemeli, hogy a végrehajtás szintjén a program és az intelligens specializációra irányuló nemzeti és regionális stratégiák közötti szinergiák biztosítása különösen fontos;

53.

egyetért azzal, hogy a teljesítményeredményeknél figyelembe kell venni azt, hogy a teljesítménycélok elérése a kulturális és kreatív ágazatot érintő egyéb, európai és nemzeti szintű tevékenységek kiegészítő hatásának függvénye, tehát az indikátorok nem minden változása a Kreatív Európa program hatásának köszönhető;

54.

egyetért az általános és az egyedi célkitűzések számszerűsíthető mutatóinak megfogalmazásával a kulturális és kreatív alkotások vonatkozásában, vagyis a foglalkoztatás, a hozzáférhetőség, a partnerségek, a tanulási lehetőségek, országok közötti forgalom, a szereplők mobilitása, a filmek nézőszáma, az európai audiovizuális alkotások százalékos aránya mérésével, de felveti ezen indikátorok regionális dimenzióját is. Ugyanakkor kritikusan megjegyzi, hogy a program mutatószámai túlzottan a gazdasági növekedésre, a profitra és a versenyre fókuszálnak, mely nem igazán alkalmas eszköz a nem-kereskedelmi kulturális szektor értékelésére, illetve monitoringjára;

55.

megelégedéssel nyugtázza, hogy az európai kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi kapacitásának megerősítésére vonatkozó célkitűzés megvalósulását illetően a hitelek mennyisége mellett megjelenik a hozzáférést biztosító pénzügyi intézmények száma és földrajzi eloszlása is;

56.

kéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a rendszeres nyomonkövetési folyamaton felül a Bizottság által legkésőbb 2017 végéig – a célkitűzések megvalósításának, valamint a program és az európai hozzáadott érték hatékonyságának értékelésére – elkészítendő jelentésről kérje ki a Régiók Bizottsága véleményét.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

3. cikk (1) bekezdés

Európai hozzáadott érték

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program kizárólag olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek lehetséges európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

A program kizárólag olyan intézkedéseket és tevékenységeket támogat, amelyek lehetséges európai hozzáadott értéket képviselnek, és hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában és annak kiemelt kezdeményezéseiben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Indokolás

Az európai hozzáadott értéket nem kizárólag az Európa 2020 stratégia testesíti meg, hanem azt egyebek mellett a Horizont 2020 és a kohézió is képviseli.

2.   módosítás

3. cikk (2) bekezdés a) pont

Európai hozzáadott érték

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;

a)

a keretprogram tevékenységeinek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat;

Indokolás

Vannak olyan transznacionális projektek és programok, amelyeket helyi és regionális szinten dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezek – a jövőbeli Kreatív Európa program révén – EU-szintű támogatást élvezhetnének.

3.   módosítás

5. cikk c) pont

A program egyedi célkitűzései

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a kulturális és kreatív ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások és szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;

a kulturális és kreatív ágazat, különösen a kis- és középvállalkozások és szervezetek pénzügyi kapacitásának megerősítése;

Indokolás

A program egyedi célkitűzéseinek szélesebb, a kkv-k szintje alá is kiterjedő körre kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy pontosan tükrözzék a kreatív és kulturális ágazatban dolgozók helyzetét.

4.   módosítás

7. cikk (1) bekezdés a) pont

A kulturális és kreatív ágazatok eszköze

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

az európai kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;

a kulturális és kreatív ágazatok szervezete finanszírozáshoz való hozzáférésének elősegítése;

Indokolás

A kulturális és kreatív ágazatok eszközének szélesebb, a kkv-k szintje alá is kiterjedő körre kell vonatkoznia annak érdekében, hogy pontosan tükrözze a kreatív és kulturális ágazatban dolgozók helyzetét.

5.   módosítás

13. cikk (1) bekezdés a) pont

Összhang és kiegészítő jelleg

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;

a)

vonatkozó uniós szakpolitikák, különösen az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a kutatás és innováció, a vállalkozás, az idegenforgalom, az igazságügy és a fejlesztés területén;

Indokolás

A kulturális ágazat igen dinamikus szerepet játszik a gazdaságban és a munkahelyteremtésben az Unión belül, és jelentősen hozzájárul a helyi és regionális fejlesztéshez. A kulturális és kreatív iparágak támogatása – a különböző régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentése révén – az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítéséhez is vezethet.

6.   módosítás

14. cikk (1) bekezdés

Nyomon követés és értékelés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A Bizottság a következő teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a Kreatív Európa program rendszeres nyomon követését és külső értékelését. Figyelembe kell venni, hogy a teljesítménycélok elérése a kulturális és kreatív ágazatot érintő egyéb, európai és nemzeti szintű tevékenységek kiegészítő hatásának függvénye:

(1)   A Bizottság a következő teljesítménymutatók figyelembevételével biztosítja a Kreatív Európa program rendszeres nyomon követését és külső értékelését. Figyelembe kell venni, hogy a teljesítménycélok elérése a kulturális és kreatív ágazatot érintő egyéb európai nemzeti szintű kiegészítő hatásának függvénye:

Indokolás

Magától értetődik.

7.   módosítás

1. melléklet

A kulturális és kreatív ágazatok eszközére vonatkozó végrehajtási szabályok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el.

A Bizottság létrehozza a kulturális és kreatív ágazatokat célzó, és a kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló uniós adósságinstrumentum keretén belül működő eszközt. Az ily módon nyújtott pénzügyi támogatást a kulturális és kreatív ágazatokban működő kis- és középvállalkozások és szervezetek számára különítik el.

Indokolás

A kulturális és kreatív ágazatok eszközére vonatkozó végrehajtási szabályoknak szélesebb, a kkv-k szintje alá is kiterjedő körre kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy pontosan tükrözzék a kreatív és kulturális ágazatban dolgozók helyzetét.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 final, 2011. június 29).

(2)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 final, 2011. június 29).

(3)  CdR 181/2010 fin.

(4)  CdR 172/2007 fin.

(5)  CdR 44/2006 fin.

(6)  CdR 181/2010 fin.

(7)  CdR 27/2009 fin.

(8)  CdR 293/2010 fin.

(9)  CdR 259/2004 fin.

(10)  CdR 259/2004 fin.

(11)  CdR 251/2005 fin.

(12)  CdR 27/2009 fin.

(13)  CdR 133/2009 fin.

(14)  CdR 293/2010 fin.

(15)  CdR 293/2010 fin.

(16)  CdR 94/2008 fin.

(17)  CdR 94/2008 fin.

(18)  CdR 94/2008 fin.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/164


A Régiók Bizottsága véleménye – Uniós polgári védelmi mechanizmus

2012/C 277/16

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli a reaktív és ad hoc jellegű megközelítés helyett az integráltabb, hatékonyabb és optimálisabb mechanizmusra való áttérést;

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok gyakran kulcsfontosságú szerepére a krízishelyzetek kezelésének folyamatában, ezért helyénvaló volna bevonni őket a kockázatok értékelésére szolgáló tervek és a kockázatkezelési tervek kidolgozásába;

úgy véli, hogy a tagállamok hatóságaival egyetértésben az EU-nak növelnie kell a regionális és helyi szinten alkalmazott tisztviselők számára biztosított oktatási programok számát, hogy veszélyhelyzet esetén hatékony reakciót biztosítsanak;

határozott véleménye, hogy az EU-nak létre kell hoznia egy platformot, amelyet a tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzataik a katasztrófák elleni küzdelemmel kapcsolatos információik és tapasztalataik megosztására használhatnak fel;

hangsúlyozza, hogy pontosítani és konkretizálni kellene a határozatban szereplő definíciókat és a súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége kapcsán benyújtandó segélykérelmeket;

úgy véli, hogy a kockázatkezelési tervek kidolgozásához – tartalmuk összehasonlíthatóságát biztosítandó – szabványosított modellt kellene alkalmazni;

meggyőződése, hogy ütemtervet kell bevezetni a tervek tagállamok általi benyújtására és rendszeres aktualizálására.

Előadó

Adam BANASZAK (PL/EA), Kujávia-Pomeránia vajdaság regionális közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanács határozatra az uniós polgári védelmi mechanizmusról

COM(2011) 934 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

megelégedéssel fogadja, hogy a javaslat a megoldások optimalizálásának és a katasztrófareagálás koherenciájának biztosítását célzó európai bizottsági politikából ered, valamint hogy hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és az uniós polgárok biztonságának fokozásához a Stockholmi Programnak és az Unió belső biztonsági stratégiájának a keretében;

2.

megállapítja, hogy az új javaslatok a polgári védelemre vonatkozó szabályozás elvégzett értékelésére és a múltbeli veszélyhelyzetek tanulságaira épülnek;

3.

örömmel fogadja, hogy a szóban forgó javaslat az Európai Bizottság újabb lépése a javasolt jogi szabályozások egyszerűsítése és ésszerűsítése irányába, valamint hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan egyetlen jogalkotási javaslatban egyesíti az uniós szintű polgári védelmi együttműködést jelenleg szabályozó két jogi aktust: a Tanács 2007/779/EK, Euratom határozatát (2007. november 8.) a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról és a Tanács 2007/162/EK, Euratom határozatát (2007. március 5.) a polgári védelmi pénzügyi eszköz létrehozásáról;

4.

felhívja a figyelmet a helyi és regionális önkormányzatok gyakran kulcsfontosságú szerepére a krízishelyzetek kezelésének folyamatában, ezért a polgári védelemre vonatkozó jogi szabályozásnak többek között arra kell törekednie, hogy az információk azokhoz a felekhez is eljussanak, akiknek helyi és regionális szinten kell biztosítaniuk a veszélyhelyzetekre való reagálást;

5.

hangsúlyozza, hogy a polgári védelem megerősített mechanizmusa hozzá fog járulni a szolidaritási klauzula megvalósításához. Méltányolja, hogy különös figyelmet fordítottak a polgári védelem és a humanitárius segítségnyújtás szoros koordinációjának biztosítására, valamint az egyéb uniós szakpolitikák és pénzügyi eszközök keretében végrehajtott tevékenységekkel való összhangra, különösen az igazságügy, a szabadság és a biztonságpolitika területén. Az egyéb uniós pénzügyi eszközökkel való összhangnak ki kell zárnia a kettős finanszírozást;

6.

csatlakozik az uniós tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok közötti szolidaritás, együttműködés, koordináció és támogatás alapelvéhez a polgári védelem területén, és osztja az Európai Bizottság felfogását, mely szerint a szorosabban integrált uniós katasztrófaelhárítási kapacitások céljának eléréséhez az ad hoc intézkedések helyett időben megtervezett intézkedéseket kell hozni, a képzésre és gyakorlatokra vonatkozó intézkedések integrált politikáját kell folytatni, figyelembe kell venni a katasztrófamegelőzés több szintet átfogó jellegét (pl. a természeti környezet védelme, éghajlatváltozás, árvizek, tűzveszély, biztonság, egészségvédelem és regionális politika), valamint hogy tovább kell könnyíteni az érintett országok közötti együttműködést;

7.

felhívja ezért a figyelmet arra, hogy a tagállamok hatóságaival egyetértésben az EU-nak növelnie kell a regionális és helyi szinten alkalmazott tisztviselők számára biztosított oktatási programok számát, hogy veszélyhelyzet esetén kielégítő és mindenekelőtt hatékony első reakciót biztosítsanak;

8.

egyetért azzal, hogy az egyes tagállamok alapvető feladatai közé tartoznak a polgári védelem megvalósításával összefüggő intézkedések, valamint hogy a mechanizmus nem érintheti a tagállamoknak az emberek, a környezet és a tulajdon területükön belüli védelmére vonatkozó elsődleges felelősségét katasztrófák esetén. Az uniós polgári védelmi mechanizmus fő céljaként a tagállamok polgári védelem terén végrehajtott fellépéseinek támogatását, összehangolását és kiegészítését kell meghatározni;

9.

hangsúlyozza, hogy súlyos veszélyhelyzetek fellépése esetén fontos a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal való együttműködés megerősítése a polgári védelem támogatását szolgáló beavatkozások területén;

10.

úgy véli, hogy az EU-nak fel kell tárnia a források területén mutatkozó konkrét hiányosságokat, és pontosan meg kell határoznia, hogy miként segítheti a tagállamokat a felkészültségük javítása érdekében tett erőfeszítéseikben, különös tekintettel a helyi és regionális önkormányzatokra. A tagállamoknak és az EU-nak törekedniük kell a meglévő források kihasználására, annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az újabb pénzügyi és adminisztratív terhek, a helyi és regionális önkormányzatok vonatkozásában is;

11.

határozott véleménye, hogy az EU-nak létre kell hoznia egy platformot, amelyet a tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzataik a katasztrófák elleni küzdelemmel kapcsolatos információik és tapasztalataik megosztására használhatnak fel;

12.

hangsúlyozza, hogy az EU támogatásával a tagállamoknak már a katasztrófareagálás korai szakaszába be kell vonniuk a helyi és regionális önkormányzatokat, felhasználva a kohéziós politikában alkalmazott többszintű kormányzás rendszerét;

13.

támogatja a javaslatot, hogy konkrét célkitűzéseket fogalmazzanak meg a katasztrófákkal kapcsolatos megelőzéssel és reagálási felkészültséggel, valamint a gyors és hatékony veszélyhelyzet-reagálási beavatkozások elősegítésével kapcsolatban súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége esetén;

A fennálló hiányosságok értékelése, valamint ezek felszámolásának mértéke

14.

úgy véli, hogy az említett mechanizmus működésének egyszerűsítését és javítását célzó újabb intézkedéseknek a jogi szabályozás és az eljárások további egyszerűsítéséből (e tekintetben a javaslat nagy előrelépést jelent), illetve ezek átláthatóvá és egyértelművé tételéből kell kiindulniuk, mivel így korlátozhatók az adminisztratív terhek. Megjegyzi, hogy egy szabványosított modell hasznos lehetne az egyes kockázatkezelési tervek kidolgozásához. Ennek hiánya növeli az egyes tervek közti ellentmondások kockázatát is. Ha semmiféle iránymutatás nem áll rendelkezése a tervek hatályát és alapvető tartalmát illetően, az növeli a kidolgozás költségeit, megnehezíti az összehasonlítást, és ami a legfontosabb, megkérdőjelezi, hogy van-e értelme ilyen tervek benyújtását megkövetelni a tagállamoktól;

15.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok azonnal intézkedni tudnak a katasztrófák bekövetkeztekor, mivel teljes mértékben tisztában vannak a helyi földrajzi és társadalmi körülményekkel. Az RB alapvetőnek tartja, hogy a tagállamok a kockázatok értékelésére szolgáló tervek kidolgozásakor és a kockázatkezelési tervekben vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatokat, mivel utóbbiak kompetenciája és ismeretanyaga számos esetben nagyobb, mint a nemzeti szinté, többek között amikor a veszélyek felméréséről van szó;

16.

hozzáteszi, hogy a javaslatban szereplő, szállításra vonatkozó pénzügyi rendelkezések jó irányba mutatnak, és lehetővé kell tenniük több intézkedés rövidebb idő alatt történő megvalósítását, valamint az adott forrásokat felhasználó államok körének bővítését, mivel a nemzetközi kiküldetések esetében a szállítás jelenti az egyik fő költséget;

17.

támogatja az Európai Bizottság azon intézkedéseit, amelyek a megfelelő szállítóeszközök hozzáférhetőségét kívánják javítani az uniós szintű gyorsreagálási képesség kifejlesztésének támogatása érdekében, feltéve, hogy ezen intézkedések potenciális alkalmazásának célja, hatálya és feltételei világosan meg vannak határozva. Kedvezően fogadja annak lehetőségét, hogy a Bizottság kiegészítheti a már biztosított szállítási szolgáltatásokat a súlyos katasztrófákra való gyors reagálás biztosításához szükséges további szállítási erőforrások rendelkezésre bocsátása révén;

18.

kiemeli annak alapvető jelentőségét, hogy a mechanizmus a jellegét tekintve többé ne reaktív és ad hoc, hanem integráltabb, hatékonyabb és optimálisabb legyen. A jelenlegi „ad hoc segítség” elképzelést mindenképpen fel kell váltania a korai tervezésnek és a gyors reagálásnak;

19.

megérti az Európai Bizottság szándékát, hogy tágabb értelemben definiálja az eszközhöz tartozó fogalmakat a polgári védelmi mechanizmus nagyobb rugalmassága és jobb működése érdekében. Mindazonáltal úgy véli, hogy érdemes lenne pontosítani az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra tett javaslat 4. cikkének definícióit, főként a „katasztrófa”, illetve a „súlyos katasztrófa” fogalmak tekintetében, ami lehetővé tenné a jövőben az esetleges szabálytalanságok elkerülését a mechanizmus keretében biztosított támogatási eszközök tagállamok általi használatakor;

20.

osztja az Európai Bizottság nézetét azzal kapcsolatban, hogy javítani kell a hozzáférést a kritikus reagálási kapacitásokhoz, növelni kell a szállítási lehetőségeket, valamint meg kell könnyíteni az optimális reagálást elősegítő eljárásokat és jobban kell integrálni a megelőzési politikákat;

21.

értékeli az Európai Bizottságnak a veszélyhelyzetekre való reagálási kapacitás javítását célzó erőfeszítéseit intenzívebb képzések és gyakorlatok szervezése, valamint készenléti tervek elkészítése által;

A polgári védelmi szakpolitika legfontosabb alapjai: megelőzés, felkészültség, reagálás és a külső dimenzió

22.

amellett száll síkra, hogy az eljárás a polgári védelem négy alapvető politikáján: a megelőzésen, a felkészültségen, a reagáláson és a külső dimenzión alapuljon, pénzügyi rendelkezésekkel egészítve ki azokat;

23.

támogatja az olyan intézkedések bevezetését, amelyek integrált katasztrófavédelem alkalmazására ösztönzik a tagállamokat és a harmadik országokat;

24.

hangsúlyozza, hogy az olyan károk megelőzésére, amelyeket katasztrófák okoznak az emberek, vagyontárgyak és a környezet számára, intézkedéseket kell foganatosítani egy kockázatokkal kapcsolatos tudásbázis létrehozása és folyamatos aktualizálása érdekében, a tudás, a tapasztalatok és az információk cseréje mellett. Szintén szükségesnek tartja a veszélyek megelőzésével kapcsolatos tudatosság elmélyítését, valamint a tagállamok és a harmadik országok támogatását az intézkedések meghozatala során, különös tekintettel a kockázatkezelési tervek előkészítésére;

25.

egyetért az Európai Bizottság tervezett intézkedéseivel, amelyekkel a felkészültséget igyekszik biztosítani többek között azáltal, hogy létrehoz egy Veszélyhelyzet-reagálási Központot (ERC) és egy veszélyhelyzetek kezelésére szolgáló közös kommunikációs és tájékoztatási rendszert (CECIS), hozzájárul a katasztrófákra vonatkozó észlelő és korai figyelmeztető rendszerek fejlesztéséhez, illetve szakértői csoportok, modulok és más reagálási kapacitások létrehozásához és fenntartásához, valamint támogatási és kiegészítő intézkedéseket hoz (képzés, tapasztalatok és ismeretek terjesztése). Az RB ugyanakkor úgy véli, pontosítani kell, hogy a tagállamok milyen formában nyújthatnak be kérelmet az ERC-hez. Az a kijelentés, hogy a kérelmet „a lehető legpontosabban kell megfogalmazni”, igencsak homályos. Az ERC működését a már meglévő nemzeti és regionális struktúrákkal is össze kell hangolni;

26.

egyetért az Európai Bizottság által tervezett intézkedésekkel arra az esetre, ha egy tagállam súlyos katasztrófa vagy annak fenyegető közelsége miatt kér segítséget. Különösen hasznosnak tartja a csapatok, szakértők, modulok, és más, nem az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás részét képező beavatkozási támogatás mozgósításának elősegítésével kapcsolatos intézkedéseket;

27.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonásával Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás jöjjön létre. A veszélyhelyzet-reagálási kapacitás minőségi követelményeit a tagállamokkal együttműködésben kell meghatározni. Mindazonáltal az RB felhívja a figyelmet arra, hogy pontosítani kell annak módját, hogy a tagállamok miként tájékoztassák az Európai Bizottságot arról, miért nem tudnak rendelkezésre bocsátani egy konkrét veszélyhelyzetben reagálási kapacitásokat. Azt is tisztázni kell, hogy a reagálási kapacitást nem szükséges rendelkezésre bocsátani egy adott veszélyhelyzetben, ha arra az adott tagállamnak éppen szüksége van;

28.

elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Bizottsághoz a reagálási kapacitás rendelkezésre bocsátásának lehetetlenségével kapcsolatban továbbított információkat figyelembe vegyék a kockázatkezelési tervek aktualizálása során;

29.

támogatja az Európai Bizottság intézkedéseit az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás rendszeres értékelésével kapcsolatban. A Kapacitás megfelelő működése hozzájárul a kitűzött specifikus célok megvalósításához;

Záró megjegyzések

30.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a szóban forgó határozat keretében megítélt pénzügyi támogatásokat a költségvetési rendeletben előírt formák bármelyikére (különösen támogatás, költségtérítés, közbeszerzés vagy pénzalapokhoz való hozzájárulás formájában) kiterjesszék;

31.

támogatja az Európai Bizottság törekvéseit a szinergiák és az Európai Unió más eszközeivel való komplementaritás kihasználására, illetve olyan intézkedések hozatalára, melyek segítségével kizárható a más pénzügyi eszközökkel egyidejűleg történő támogatás;

32.

célszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság megfelelő intézkedéseket hozzon annak érdekében, hogy a finanszírozási intézkedések végrehajtása során biztosítva legyen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek felelős védelme a csalás, a korrupció és más jogellenes gyakorlatok megelőzésére szolgáló intézkedések alkalmazása által;

33.

ezzel egyidejűleg hangsúlyozza, hogy pontosítani és konkretizálni kellene a határozatban szereplő definíciókat és a súlyos katasztrófák vagy azok fenyegető közelsége kapcsán benyújtandó segélykérelmeket, hogy kizárhatóak legyenek a fogalmak helytelen definíciójából adódó esetleges szabálytalanságok.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

4. cikk (2) bekezdés – Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

E határozat alkalmazásában:

(2)   „súlyos katasztrófa”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet, és amely a mechanizmus keretében történő segítségnyújtás iránti kérelmet tehet szükségessé;

E határozat alkalmazásában:

(2)   „súlyos katasztrófa”: minden olyan helyzet, amelynek az emberekre, a környezetre vagy a tulajdonra káros hatása van vagy lehet, és ;

2.   módosítás

6. cikk – Kockázatkezelési tervek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A mechanizmuson belüli hatékony együttműködés biztosítása érdekében a tagállamok megküldik kockázatkezelési terveiket a Bizottságnak.

1.   A mechanizmuson belüli hatékony együttműködés biztosítása érdekében a tagállamok megküldik kockázatkezelési terveiket a Bizottságnak.

2.   A kockázatkezelési tervek figyelembe veszik a nemzeti kockázatértékeléseket és más vonatkozó kockázatértékeléseket, és összhangban állnak az adott tagállamban hatályos más vonatkozó tervekkel.

2.   A kockázatkezelési tervek figyelembe veszik a nemzeti kockázatértékeléseket és más vonatkozó kockázatértékeléseket, és összhangban állnak az adott tagállamban hatályos más vonatkozó tervekkel.

3.   A tagállamok legkésőbb 2016 végéig biztosítják, hogy a kockázatkezelési terveik elkészüljenek, és azok legfrissebb változatát megküldjék a Bizottságnak.

   

   A tagállamok biztosítják, hogy kockázatkezelési terveik.

Indokolás

A kockázatkezelési tervek kidolgozására vonatkozó szabványosított modell hiánya oda vezethet, hogy az egyes tervek tartalmukban jelentősen eltérnek. Ezenfelül elengedhetetlen a regionális és helyi önkormányzatok szerepének megfogalmazása és hangsúlyozása, hiszen pontosan a helyi és regionális önkormányzatok biztosíthatnak azonnali választ katasztrófák esetén, mivel teljes mértékben ismerik a helyi földrajzi és társadalmi körülményeket. Ütemtervet kellene bevezetni a tervek tagállamok általi benyújtására és rendszeres aktualizálására, valamint be kell vezetni az azonnali aktualizálás kötelezettségét hirtelen és előre nem látható változtatások esetében.

3.   módosítás

7. cikk a) pont – A Bizottság általános felkészültségi fellépései

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság a következő felkészültségi fellépéseket hajtja végre:

a)

a Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) létrehozása és irányítása, amely a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitást biztosít, valamint – a mechanizmus céljai érdekében – a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére áll;

A Bizottság a következő felkészültségi fellépéseket hajtja végre:

a)

a Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) létrehozása és irányítása, amely a hét minden napján napi 24 órában elérhető műveleti kapacitást biztosít, valamint – a mechanizmus céljai érdekében – a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére áll;

Indokolás

Ami a Veszélyhelyzet-reagálási Központ (ERC) létrehozását és működtetését illeti, mindenképpen el kell kerülni, hogy európai szinten párhuzamos struktúrák és nem egyértelmű bevetési eljárások jöjjenek létre. Ehhez a határozatjavaslat 7. cikkében, amely a Veszélyhelyzet-reagálási Központ működését szabályozza, elő kell írni, hogy figyelembe kell venni a nemzeti és regionális struktúrákat, és az ERC működését össze kell hangolni ezekkel.

4.   módosítás

11. cikk (3) és (7) bekezdés – Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonásával Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás jön létre.

(1)   A tagállamok előzetesen rendelkezésre bocsátott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonásával Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás jön létre.

(2)   Referencia-forgatókönyvek alapján a Bizottság a tagállamokkal együttműködve meghatározza az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáshoz szükséges kapacitások típusát és számát (a továbbiakban: kapacitási célok).

(2)   Referencia-forgatókönyvek alapján a Bizottság a tagállamokkal együttműködve meghatározza az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáshoz szükséges kapacitások típusát és számát (a továbbiakban: kapacitási célok).

(3)   A Bizottság minőségi követelményeket határoz meg az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokra vonatkozóan. A tagállamok felelősek ezek minőségének biztosításáért.

(3)   A Bizottság minőségi követelményeket határoz meg az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokra vonatkozóan. A tagállamok felelősek ezek minőségének biztosításáért.

(4)   A Bizottság a tagállamok által az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás számára rendelkezésre bocsátott kapacitások tanúsítására és nyilvántartásba vételére eljárást dolgoz ki és folytat le.

(4)   A Bizottság a tagállamok által az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás számára rendelkezésre bocsátott kapacitások tanúsítására és nyilvántartásba vételére eljárást dolgoz ki és folytat le.

(5)   A tagállamok önkéntes alapon azonosítják és nyilvántartásba veszik az általuk az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokat. A két vagy több tagállam által biztosított nemzetközi modulok nyilvántartásba vételét az összes érintett tagállam közösen végzi.

(5)   A tagállamok önkéntes alapon azonosítják és nyilvántartásba veszik az általuk az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás céljára szánt kapacitásokat. A két vagy több tagállam által biztosított nemzetközi modulok nyilvántartásba vételét az összes érintett tagállam közösen végzi.

(6)   Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáson belül nyilvántartásba vett kapacitások a Bizottság ERC útján közölt kérelmére rendelkezésre állnak a mechanizmus keretében végzett veszélyhelyzeti reagálási műveletekre. A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot az olyan kényszerítő erejű okokról, amelyek megakadályozzák, hogy egy konkrét veszélyhelyzetben rendelkezésre bocsássák ezeket a kapacitásokat.

(6)   Az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitáson belül nyilvántartásba vett kapacitások a Bizottság ERC útján közölt kérelmére rendelkezésre állnak a mechanizmus keretében végzett veszélyhelyzeti reagálási műveletekre. A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot az olyan kényszerítő erejű okokról, amelyek megakadályozzák, hogy egy konkrét veszélyhelyzetben rendelkezésre bocsássák ezeket a kapacitásokat.

(7)   Bevetés esetén a kapacitások a tagállamok rendelkezése és irányítása alatt maradnak. A különböző kapacitások összehangolását a Bizottság az ERC útján biztosítja. A kapacitások, amikor nem vetik be azokat a mechanizmus keretében végzett műveletekben, rendelkezésre állnak a tagállamok nemzeti céljaira.

(7)   Bevetés esetén a kapacitások a tagállamok rendelkezése és irányítása alatt maradnak. A különböző kapacitások összehangolását a Bizottság az ERC útján biztosítja.

(8)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás beavatkozásai megfelelő láthatóságát.

(8)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják az Európai Veszélyhelyzet-reagálási Kapacitás beavatkozásai megfelelő láthatóságát.

5.   módosítás

15. cikk – Reagálás az Unión belüli súlyos katasztrófákra

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Ha az Unión belül súlyos katasztrófa következik be vagy annak közelsége fenyeget, a tagállam segítséget kérhet az ERC-n keresztül. A kérelmet a lehető legpontosabban kell megfogalmazni.

1.   Ha az Unión belül súlyos katasztrófa következik be vagy annak közelsége fenyeget, a tagállam segítséget kérhet az ERC-n keresztül. A kérelmet kell megfogalmazni

Indokolás

Amennyiben a tagállamok súlyos katasztrófa esetén pontos információkat nyújtanak, az hatékonyabb, célzottabb és költségkímélőbb segítségnyújtást tesz lehetővé a mechanizmus keretében, valamint rövidebb idő alatt érhető el a kitűzött cél, aminek katasztrófák esetében kiemelt jelentősége van.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/171


A Régiók Bizottsága véleménye – „Felelősségteljes vállalkozások” csomag

2012/C 277/17

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezése, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja és az egységes piaci intézkedéscsomag középpontjába állította a szociális gazdaságot és a szociális innovációt;

egyetért azzal, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás stratégiai elemzése fontosabbá vált a vállalkozások versenyképessége tekintetében. Egy ilyen megközelítés a kockázatkezelésre, a költségmegtakarításra, a tőkéhez való hozzáférésre, az ügyfélkapcsolatokra, az emberierőforrás-menedzsmentre és az innovációs kapacitásra nézve egyaránt előnyös lehet. Azáltal, hogy figyelmet fordítanak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, a vállalatok megerősíthetik a munkavállalók, a fogyasztók és az állampolgárok beléjük vetett bizalmát;

helyesli az Európai Bizottságnak az európai üzleti világ vezetőihez intézett felhívását, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel a felelős üzletvitel egyre több uniós vállalkozásnál való előmozdítása érdekében a 2015-re és 2020-ra kitűzött egyértelmű célkitűzésekkel összhangban;

biztatja az Európai Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az Unión belül még mindig érzékelhető fejlettségbeli és regionális különbségekre. A tagállamok, régiók és városok helyzete az Európa 2020 stratégiában megjelölt öt kiemelt célkitűzés – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás és a szegénység megelőzése – tekintetében jelentősen eltér, és a válság is különböző mértékben érinti őket.

Előadó

Satu TIETARI (FI/ALDE), Säkylä település önkormányzatának tagja

Referenciaszövegek

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az európai adatvédelmi biztosnak a „Felelősségteljes vállalkozások” csomagról, amely a következőket tartalmazza:

a bevezető közleményt,

COM(2011) 685 final

a számviteli irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatot,

COM(2011) 684 final

az átláthatósági irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot,

COM(2011) 683 final

a vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR) szóló közleményt,

COM(2011) 681 final

a szociális vállalkozásokért indított kezdeményezésről szóló közleményt,

COM(2011) 682 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezése, a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja és az egységes piaci intézkedéscsomag középpontjába állította a szociális gazdaságot és a szociális innovációt;

2.

egyetért azzal, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás stratégiai elemzése fontosabbá vált a vállalkozások versenyképessége tekintetében. Egy ilyen megközelítés a kockázatkezelésre, a költségmegtakarításra, a tőkéhez való hozzáférésre, az ügyfélkapcsolatokra, az emberierőforrás-menedzsmentre és az innovációs kapacitásra nézve egyaránt előnyös lehet. Azáltal, hogy figyelmet fordítanak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, a vállalatok megerősíthetik a munkavállalók, a fogyasztók és az állampolgárok beléjük vetett bizalmát;

3.

helyesli az Európai Bizottságnak az európai üzleti világ vezetőihez intézett felhívását, hogy szoros együttműködésben dolgozzanak a hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel a felelős üzletvitel egyre több uniós vállalkozásnál való előmozdítása érdekében a 2015-re és 2020-ra kitűzött egyértelmű célkitűzésekkel összhangban;

4.

támogatja, hogy az Európai Bizottság nem szándékozik egyetlen meghatározást megadni a szociális vállalkozásra az EU egésze számára, amely minden félre nézve kötelező lenne és túl szigorú szabályozást eredményezne, és helyesli a közös elvekre vonatkozó javaslatot, amely lehetővé teszi a különböző tagállamok politikai, gazdasági és szociális stratégiáinak és képességeinek figyelembevételét. Ugyanakkor a nyelvezetnek és a terminológiának következetesnek kell lennie minden uniós országban;

5.

helyesli, hogy az Európai Bizottság elkötelezett egy fenntartható növekedést célul kitűző, erős és versenyképes Európa létrehozása iránt a gazdasági fellendülés megerősítése érdekében. Az Európa 2020 stratégia a „középpontba állítja” a versenyképes és a fenntartható üzleti modellek támogatását (1);

6.

megjegyzi, hogy a versenyképességet befolyásoló új változók megkérdőjelezték az európai gazdaság globális szerepét, valamint hogy határozottan támogatni kell az Európa 2020 stratégiát, amely segít az európai gazdaságnak pozíciója visszanyerésében. A növekedés motorjaként a szociális szemléletnek központi szerepet kell kapnia ebben a folyamatban;

7.

hangsúlyozza, hogy a globális kihívásokra adandó válasz meghatározásakor ki kell használni az uniós szintű cselekvés által képviselt hozzáadott értéket. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit csak a tagállamok erőforrásainak egyesítésével és szinergiák létrehozásával lehet teljesíteni;

8.

támogatja a régiók és tagállamok közötti olyan átfogó együttműködés és megállapodások bővítését, amelyek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítésére kötelezik őket;

9.

biztatja az Európai Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az Unión belül még mindig érzékelhető fejlettségbeli és regionális különbségekre. A tagállamok, régiók és városok helyzete az Európa 2020 stratégiában megjelölt öt kiemelt célkitűzés – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás és a szegénység megelőzése – tekintetében jelentősen eltér, és a válság is különböző mértékben érinti őket;

10.

úgy véli, hogy a felelős üzleti tevékenységet támogatni és jutalmazni kell a piacon, például a beruházási támogatásokkal és a közbeszerzésben. A támogatásoknak azokra a szereplőkre kell irányulniuk, akik felismerik a munkavállalók alapvető jelentőségét a vállalkozások fejlesztése szempontjából. A munkanélküliség által fenyegetettnek tekintett csoportokhoz tartozó személyek foglalkoztatási szintjének emelését jutalmazni kell, hogy egyre többen kövessék ezt a példát;

11.

elégedett az Európai Bizottság javaslatával, hogy a szociálisan felelős vállalkozások nyilvános elismerésben részesüljenek. Az EU segíthet a bevált gyakorlatok terjesztésében, a társaktól való tanulás megerősítésében és a vállalkozások arra történő ösztönzésében, hogy fejlesszék ki saját megközelítésüket vállalati társadalmi felelősségvállalási kérdésekben;

12.

felszólítja az Európai Bizottságot olyan jogszabályok megalkotására, amelyek arra kötelezik a befektetetési alapokat és a pénzügyi intézményeket, hogy ügyfeleiket (polgárok, vállalkozások, hatóságok stb.) tájékoztassák az általuk alkalmazott etikai vagy felelős befektetési elvekről, illetve előírásokról vagy szabályokról, hogy ezáltal egy új etikai rendszert hozzanak a főáramba;

13.

támogatja egy európai eszköz létrehozását, amely segít a szociális vállalkozásoknak finanszírozáshoz jutni;

14.

javasolja, hogy az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága nyomon kövesse és rendszeresen értékelje a végrehajtást és a tájékoztatást ezen a területen. A társadalmi, környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos információk közzététele megerősítheti a különböző intézkedések iránti elkötelezettséget, ami megkönnyíti a fenntartható fejlődés főbb kockázatainak felismerését;

15.

úgy gondolja, hogy a vállalatok részéről új készségekre, valamint értékrend- és magatartásbeli váltásra van szükség a vállalati társadalmi felelősségvállalás megteremtéséhez. A tagállamoknak fontos szerepük lehet abban, hogy az oktatási intézményeket – többek között középiskolai és egyetemi szinten is – arra ösztönözzék, hogy integrálják a vállalati társadalmi felelősségvállalást, a fenntartható fejlődést és a felelős polgárság értékeit az erre a területre vonatkozó tantervekbe;

16.

örül, hogy a kezdeményezés kulcsfontosságú szerepet szán az EU új növekedési modelljében a tanulásnak, a társadalmi tudatosságnak és a fejlesztési tevékenység elismerésének, és támogatja az Európai Bizottságot abbéli szándékában, hogy olyan oktatási projekteket irányítson és támogasson, amelyek erősítik a társadalmi felelősségvállalást. Úgy véli, hogy a szociális vállalkozói hozzáállást már az oktatás legkorábbi szakaszában ki kell alakítani. Ennek eredményeképpen az emberekben megfelelően tudatosul a humántőke szerepe a gazdaságban;

17.

elismeri, hogy az ipar fogalma kibővült, és hogy a hálózatépítésen alapuló új típusú ipar szerepe megnőtt. A társadalmi felelősségvállalásnak az összes műveletre való kiterjesztése előmozdítja az ilyen vállalkozások fejlődését;

18.

felismeri, hogy a társadalmi felelősségvállalásnak az üzleti életre történő kiterjesztése kulcsfontosságú kihívást jelent az Unió emberi jogi politikájának következetesebbé tételében;

19.

megjegyzi, hogy az irányadó ENSZ-alapelvek hatékonyabb végrehajtása hozzájárul majd az egyes emberi jogi kérdésekre és az alapvető munkaügyi normákra, többek között a gyermekmunkára, a börtönökben végeztetett kényszermunkára, az emberkereskedelemre, a nemek közötti egyenlőségre, a megkülönböztetésmentességre, az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyalásokhoz való jogra vonatkozó uniós célkitűzésekhez;

20.

úgy véli, hogy az Európai Uniónak a legnagyobb társadalmi-gazdasági potenciállal rendelkező intézkedésekbe kell beruháznia, és támogatja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy 2012-ben a vállalkozásokkal és érdekeltekkel együttműködve új emberi jogi iránymutatásokat fogalmazzon meg bizonyos ágazatok és a kkv-k számára az irányadó ENSZ-alapelvekre építve;

21.

emlékeztet, hogy az egyik legfontosabb célkitűzésnek egy felelősebb és átláthatóbb finanszírozási rendszer kidolgozásának kell lennie. A befektetőknek nem csupán a meglévő pénzügyi előnyöket kell figyelembe venniük befektetési döntéseikben. A felelős személyzeti politika hosszú távú versenyelőnyök formájában fejti ki a hatását, amelyek pedig mérhető pénzügyi előnyökhöz vezetnek;

22.

úgy véli, hogy a társadalmi felelősségvállalás céljának az egyre apadó erőforrásokkal való hatékonyabb, felelősebb és átláthatóbb gazdálkodást lehetővé tévő folyamatok kidolgozásának, valamint a szociálisan felelős intézkedések hatékonyabb végrehajtásának kell lennie;

23.

kiemeli, hogy a demográfiai trendek kapcsolódnak az új fogyasztási modellekhez. A fejlett országok idősödő népessége körében egyre nagyobb a szociális szolgáltatások iránti kereslet, de ez lehetőséget is teremt társadalmilag felelős vállalkozások létrehozására;

24.

javasolja, hogy az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága határozzon meg etikai és értékeken alapuló intézkedéseket, amellyel saját társadalmi felelősségvállalásuk kialakítására ösztönzik a vállalkozásokat. Ehhez új készségekre, valamint értékrend- és magatartásbeli váltásra van szükség;

25.

javasolja olyan ösztönzők kidolgozását, amelyek arra bátorítják a vállalkozásokat, hogy önként és a saját kezdeményezésükre váljanak szociálisan felelősségteljesebbé. A vállalkozásoknak rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a saját viszonyaiknak megfelelő innovációt végezhessenek, illetve azokhoz alkalmazkodó megközelítést alakíthassanak ki a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén, és nem szabad túlterhelni őket méretükhöz és ágazatukhoz képest. Említést érdemel, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítja és ösztönzi a társadalmi párbeszédet;

26.

úgy véli, hogy kézzelfogható és mérhető intézkedéseket kell kidolgozni helyi szinten Európa különböző részein, hogy a tevékenységek közvetlen és közvetett hatását is látni lehessen, és meg lehessen osztani;

27.

támogatja az integrált fenntarthatóság koncepcióját, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezők kiegyensúlyozottak. Ösztönözni kell a szociális szempontok figyelembevételét a közbeszerzésben, miközben alkalmazni kell a hatályos uniós jogi keretet (2);

28.

rámutat annak fontosságára, hogy a tagállamok és a közigazgatás különböző szintjén működő hatóságok teljes mértékben használják ki a közbeszerzés jelenlegi jogi keretei által nyújtott valamennyi lehetőséget arra, hogy a társadalmi felelősségvállalás kritériumát beillesszék a közbeszerzésbe. Ugyanakkor a kisvállalkozásoknak és a mikrovállalatoknak egyenlő lehetőséget kell biztosítani a pályázatokban való részvételhez, és biztosítani kell részvételük fenntarthatóságát;

29.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a közbeszerzési jogszabályokat úgy módosítsa, hogy azok jobban figyelembe vegyék a helyi szükségleteket, és arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy továbbra is vegye figyelembe ezeket a szükségleteket, valamint a kkv-k igényeit;

30.

a közbeszerzési jogszabályok megreformálására irányuló intézkedési javaslatok kidolgozását ajánlja, hogy több lehetőséget biztosítsanak a kisebb, agilisabb és szociálisan felelősségteljesebb szereplők számára. Lehetővé kell tenni a minőség és a munkakörülmények hangsúlyozását a közbeszerzésben, különösen a szociális és egészségügyi ágazatokban;

31.

kitart amellett, hogy az ajánlati felhívásokban támogatni kell a partnerségek és hálózatok létrehozását. A versenyalapú pályázati eljárásnak nem szabad túl összetettnek lennie és túlzott terheket rónia a résztvevőkre, és nem szabad kezelhetetlen mennyiségű papírmunkát követelnie. Szintén kerülendő az eredmény lehető legolcsóbban és leggyorsabban való elérésének túlzott hangsúlyozása, fontosabb a társadalmilag elvárt minőségi szint elérése;

A kidolgozandó új modellek, valamint intézkedési javaslatok a társadalmilag felelős vállalkozások számának növeléséhez

A társadalmi felelősségvállalás mint versenyképességi tényező

32.

támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek segítenek a vállalkozásoknak társadalmilag felelősebb és versenyképesebb tevékenységek, termékek és szolgáltatási csomagok kidolgozásában. Felmérést kellene kidolgozni és elvégezni az ágazati know-how megismerésére, a fejlesztési lehetőségek és egy mérhető célkitűzés meghatározására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzésére;

Felhasználóbarát jelleg a fogyasztók számára

33.

úgy véli, hogy a fogyasztóknak könnyen hozzá kell férniük a társadalmilag felelős vállalkozásokkal és termékeikkel kapcsolatos információkhoz. Az információnak könnyen használható és terjeszthető formában kell elérhetőnek lennie;

34.

hangsúlyozza az átláthatóság és a termelési folyamatok bizonyos aspektusai nyilvánossá tételének fontosságát a társadalmi felelősségvállalás szemléltetése érdekében. A terminológiának egyértelműnek és következetesnek kell lennie, és lehetőséget kell biztosítani a fogyasztóknak, hogy visszajelzést adjanak;

A pénzügyi ösztönzőket könnyen érthetővé kell tenni

35.

úgy véli, hogy amennyiben pénzügyi és egyéb ösztönzőket nyújtanak a szociális vállalkozási szféra számára, akkor ezeket könnyen érthetővé kell tenni. Ugyanakkor az üzleti környezetnek képesnek kell lennie a felelősségteljes vállalkozás előmozdítására és vonzóvá tételére. A kisvállalkozásoknak is valódi lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szociális vállalkozásokká váljanak;

Képzés, oktatás

36.

úgy véli, hogy a szociális vállalkozási szféra túl kevés figyelmet kap a képzésben. Akadályozhatja a fejlődést, ha a szociális vállalkozások vezetői nem rendelkeznek vállalkozói szempontú megközelítéssel. Ezért a jövőben kettős módon kell megközelíteni a szociális gazdaság kérdését: egyfelől – képzési intézkedések keretében – a jelenre, másfelől pedig – felsőoktatási programok révén – a jövőre kell összpontosítani. E szempontok figyelembevétele lehetővé teszi a személyi állomány megfelelő képzését;

37.

úgy véli, hogy a fejlesztési és képzési kezdeményezéseket a finanszírozókkal együttműködésben kell tervezni. Ily módon az emberi tőkét is fel lehet használni a szociális vállalkozási szféra fejlesztésére;

A közbeszerzési jogszabályok felülvizsgálata

38.

megjegyzi, hogy a közszolgáltatások és a beszerzés terén a pályáztatás kiemelt figyelmet fordít a költségekre. A közbeszerzések a közszolgáltatások és az árubeszerzés terén nagy, egyszeri pályázatok formájában történnek, ami kizárhatja a kisebb szereplőket a magasabb egységáraik miatt. Meg kellene könnyíteni a fenntartható fejlődés figyelembevételét a közbeszerzési folyamatban. Képzést és iránymutatásokat kell nyújtani arról, hogyan kell beadni egy pályázatot;

A szociális vállalkozási szféra felkarolása

39.

úgy véli, hogy ösztönözni kell a szociális vállalkozási szférát, hogy a különböző területek szakértői is szerephez jussanak és információkat osszanak meg a különböző gyakorlati szempontokról;

40.

hangsúlyozza, hogy különösen a kkv-k kirekesztve érzik magukat az új rendelkezések és szabályozások megalkotásából. A vállalkozásoknak gyakorlati lehetőséget kell biztosítani arra, hogy befolyást gyakoroljanak és értékeljék a különböző intézkedések hatását, valamint rugalmasabb lehetőségeket kell nyújtani számukra pl. a finanszírozás terén;

41.

fontosnak tartja továbbá új módszerek feltérképezését a vállalkozások teljesítményének, elszámoltathatóságának és átláthatóságának növelésére a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

42.

megjegyzi, hogy jelenleg a szociális gazdaság az Európai Unióban 11 millió alkalmazottat foglalkoztat, vagyis a teljes foglalkoztatottság 6 %-át biztosítja (3). Ez sajátos társasági formájú szervezeteket (szövetkezetek, alapítványok, szövetségek, egyesületek) – amelyek közül sok szociális célokat szolgál az adott jogi formának megfelelően –, valamint hagyományos magántársaságként vagy részvénytársaságként működő szociális vállalkozásokat foglal magába;

43.

kiemeli a szociális vállalkozási szféra elismertségének hiányát. A különböző régiók vagy országok szereplői közötti kapcsolatok hiánya gátolja a bevált gyakorlatok terjedését, a partnerségek kialakulását és az új felvevőpiacok felfedezését;

44.

különösen hangsúlyozza a minél magasabb foglalkoztatási szintet célzó új, inkluzív növekedés szükségességét az egységes piacon;

45.

felszólít annak mérlegelésére, hogy vajon a szociális vállalkozások jelentősen hozzá tudnak-e járulni a gazdasághoz, például a közszférában alkalmazott termelési módszerekre gyakorolt hatásuk miatt. A szociális vállalkozások követendő példaként szolgálhatnak a közszolgáltatási rendszer megújításához, ami a jövőben elkerülhetetlen lesz;

46.

szeretné, ha a szociális vállalkozások sajátosságait figyelembe vennék, különösen a közbeszerzésben. Ennek azonban nem szabad torzítani a versenyt;

47.

támogatja az Európai Bizottság által a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformján (4) és az egységes piaci intézkedéscsomagban (5) hozott intézkedéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék a területi kohéziót és eredeti megoldásokat találjanak a szociális problémák, különösen a szegénység és a társadalmi kirekesztés kezelésére;

48.

támogatja azt az elképzelést, mely szerint a szociális vállalkozások – melyeknek egyéb céljuk is van, mint hogy profitot termeljenek a részvényesek számára – külön csoportot alkothatnának, saját társasági formával. Egy ilyen vállalati kategória azonban saját regionális és nemzeti prioritásokkal rendelkezne;

49.

támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy közös alapelveket hozzanak létre, tiszteletben tartva ugyanakkor a különböző tagállamok politikai, gazdasági és szociális téren hozott döntéseit és a szociális vállalkozások innovációs kapacitását;

50.

hangsúlyozza, hogy a társadalmi felelősségvállalás a kisvállalkozások körében nem ismeretlen. Jelenleg is folytatnak szociális vállalkozási tevékenységet, még ha ennek nincsenek is tudatában, hiszen maga a terminológia és a fogalmak ismeretlenek lehetnek. Javítani kellene a fogalmak közismertségét, hogy hasznosítani lehessen őket a gyakorlatban, és a vállalkozások működését a helyes irányba lehessen terelni;

51.

támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek felhívják a figyelmet a szociális vállalkozási tevékenységekre, valamint növelik láthatóságukat és ismertségüket. A szociális vállalkozásokkal kapcsolatos információkat könnyebben és gyorsabban hozzáférhetővé kellene tenni a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása érdekében;

52.

támogatja egy többnyelvű, elektronikus információcsere-platform létrehozását a szociális vállalkozások, üzleti inkubátorházak, üzleti klaszterek és beruházók számára, valamint az információmegosztás és az uniós programok keretében kínálkozó támogatási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítését. Fontos, hogy a platform létrehozása előtt konzultáljanak az érintett csoportokkal;

53.

javasolja, hogy teremtsenek meg minden feltételt a projektfinanszírozási gyakorlatok egységesítéséhez. Ha valaki egy projekthez több forrásból kénytelen finanszírozást szerezni, kénytelen megismerkedni az összes finanszírozó szabályaival és iránymutatásaival, mivel az egyes finanszírozási rendszerekben a támogatás típusa és mértéke a közfinanszírozó, a projekt tartalma és a nemzeti szabályozás függvényében eltérő. Ez kiváltképp a szűkös forrásokkal rendelkező kisebb szereplők projektekben való részvételi lehetőségeit korlátozza. Az uniós finanszírozás működése, értelmezése és igénylése szintén figyelmet kíván;

54.

úgy véli, hogy általános cselekvési irányokat és célzott programokat kell kidolgozni a szociális vállalkozások támogatása és a szociális innováció előmozdítása érdekében. Ezeket az intézkedéseket azonban úgy kell megtervezni, hogy ne torzítsák a versenyt;

55.

felhívja a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyekkel a szociális vállalkozásoknak szembe kell nézniük, amikor finanszírozást keresnek tevékenységeik fejlesztéséhez. A nyereség felhasználásának módja vagy a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása a hitelezőkben és a potenciális befektetőkben gyakran azt a képzetet kelti, hogy a szociális vállalkozások más vállalkozásoknál kockázatosabbak és kevésbé jövedelmezőek;

56.

támogatja az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket (6), amelyek ösztönözik a gazdaság köz- és magánszereplőit, hogy nagyobb mértékben fektessenek e vállalkozásokba tőkerészesedés vagy kölcsönnyújtás útján, akár szociálisan felelős beruházáson, akár egy olyan európai eszközön keresztül, amely a szociális vállalkozások finanszírozásának támogatására szolgál;

57.

támogatja egy olyan európai szintű szabályozási keret létrehozását, amely lehetővé teszi újszerű, szociálisan felelős befektetési eszközök létrehozását;

58.

kitart amellett, hogy a szociális vállalkozási szférában minden vállalkozásnak és alapítványnak működőképesnek kell lennie az egységes piacon, ezért a szabályoknak nem szabad túl összetettnek lenniük. Könnyen megérthető és betartható szabályokra van szükség;

59.

üdvözli az Európai Beruházási Alap terveit (7), hogy egy „tőkebevonási ügyintézési pontot” [ESIEF (8)] létesítsen 2012-ben, hogy szociális célokat kitűző eszközökbe fektessen be. A finanszírozás biztosítása különösen az induláskor nehéz;

60.

javasolja egy új összevont szociális vállalkozási befektetési eszköz lehetőségének vizsgálatát, valamint annak mérlegelését, hogy ki lehet-e alakítani egy olyan szociális vállalkozási tevékenységet ösztönző megközelítést, amely a különböző finanszírozókat az innovációs rendszerben való részvételre ösztönzi. A finanszírozást befektetési tanácsadással és iránymutatással, valamint üzleti készségek fejlesztésével is össze kell kapcsolni, mivel a finanszírozási lehetőségek választéka önmagában megnehezíti az új, kisebb vállalkozások pályázását. Az, hogy nehéz leírást adni az üzleti tevékenységekről és célokat meghatározni, gátolja a finanszírozáshoz való hozzáférést;

61.

fontosnak tartja azonban, hogy a beruházások feltételéül szabják konkrét hatások elérését és a felelősségteljes működést;

62.

javasolja, hogy az új innovációk és új vállalkozások létrehozása minőségi cél legyen a szociális vállalkozási tevékenység kialakításában, hogy segítsen a tartós munkanélküliség csökkentésében, valamint új és állandó munkahelyek és hálózatok létrehozásában, különösen a kisvállalkozások körében;

63.

javasolja annak alaposabb tanulmányozását, hogy a szociális vállalkozási tevékenység és az ezzel járó képzés segíthet-e a kiszolgáltatott fiatalok munkába irányításában, és hogy a szociális vállalkozásokban való részvétel segíthet-e nekik szakmát és tapasztalatot szerezni, illetve a munkanélküli segély helyett visszairányítani őket a munka világába;

64.

hangsúlyozza, hogy egy szociális vállalkozás létrehozása lehetőséget teremt arra, hogy a középkorú munkavállalók átadják szakértelmüket és hallgatólagos tudásukat a fiatalabb generációknak. Az idősebb munkavállalókat, akik sokkal tovább is tudnának dolgozni, szintén elbocsátás és marginalizáció fenyegeti a gazdasági válságban. Az uniós finanszírozást a mentor-gyakornok modell szociális vállalkozási tevékenységekben való alkalmazásának támogatására is lehet használni. A generációk közötti tudástranszfer jelentős hozzáadott értéket képvisel, mivel az idősebb munkavállalók átadhatják gondolkodásmódjukat és szakértelmüket, míg a fiatalabb munkavállalók új ötleteket és lelkesedést hozhatnak magukkal. Ily módon a mentor-gyakornok modell mindkét irányban működik;

65.

támogatja, hogy fokozottabban tájékoztassák az idősebbeket a szociális vállalkozási tevékenység előnyeiről az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve 2012 keretében;

66.

úgy véli, hogy a vállalkozásoknak személyre szabott szakértői útmutatást, fejlesztési szolgáltatásokat, együttműködési szemináriumokat, tanulmányi látogatásokat és egyéb kapcsolódó tevékenységeket kell szervezni az üzleti készségek fejlesztése és a szaktudás cseréje érdekében;

67.

előnyben részesíti a kellően hosszú távú megközelítést a töredezett, projektalapú megközelítéssel szemben. Az egyértelmű, időközi célkitűzéseken alapuló lépésenkénti folyamat elengedhetetlen a jövedelmező tevékenységek kialakításához a szociális vállalkozások körében;

68.

támogatja az ágazatok közötti, valamint a különböző ágazatokban és területeken működő szervezetek közötti partnerségek kialakítását. Milyen más érintett szereplőket kell bevonni; kik vesznek már most részt szociális vállalkozási tevékenységekben? Mi a helyzet a kapcsolódó projektekkel, programokkal és hálózatokkal, amelyekkel a szociális vállalkozói tevékenység egésze kapcsolatban áll vagy igyekszik kapcsolatot kialakítani? Milyen módon részesülhetnek más projektek/finanszírozók/beruházók a hálózatépítés előnyeiből?

69.

úgy véli, hogy megbízható megközelítéseket és működőképes modelleket kell kialakítani az érdekeltekkel együttműködve. Az európai szociális vállalkozásokat értékelni kell és nyilvántartásba kell venni, és meg kell határozni sajátosságaikat, pénzügyi modelljeiket, gazdasági súlyukat, határokon átnyúló növekedési potenciáljukat, jogi formájukat és a rájuk vonatkozó adórendszerek tartalmát és elveit. Ily módon fel lehet használni a meglévő információt, és a bevált gyakorlatokat magukba foglaló koncepcionális modelleket lehet kidolgozni,

A szociális vállalkozás tanúsítási rendszerének kidolgozása

70.

úgy véli, hogy a vállalkozói szféra diverzifikálódásával és a különféle vállalkozók számának növekedésével a szociális vállalkozás fogalmát pontosítani kell, hogy úgy lehessen méltányos adóztatási gyakorlatokat, nyugdíjrendszereket és szociális biztonsági kiadásokat alkalmazni, hogy azok előmozdítsák a foglalkoztatást és a különféle üzleti lehetőségek fejlesztését;

71.

javasolja az akkreditáció helyi szintű kidolgozását adott kritériumok alapján, valamint a szoros együttműködést és partnerségek kialakítását a régiók között; kéri, hogy a sajátos regionális szempontok kapjanak teret a felelősségteljes vállalkozások támogatása érdekében mind az elismerés tartalmi, mind pedig formai szempontjából;

Képzés, iránymutatás és mentori tevékenységek a folyamatos fejlődés érdekében

72.

úgy véli, hogy a szociális gazdaságban aktív vállalkozások kedvező működési környezetének megteremtése e vállalkozások újfajta irányítását és szakértelmét feltételezi, ami a felsőoktatási programok módosítása, illetve képzés és szisztematikus fejlesztés révén érhető el;

73.

javasolja a gyakorlat általi tanulást, illetve a mentor-gyakornok megközelítést az erőforrások hatékony felhasználása érdekében. A már régóta működő szociális vállalkozások tapasztalatainak összegyűjtése és terjesztése az információgyűjtés alapvető része;

Olyan eredmények, amelyeket modellezni és reprodukálni lehet

74.

megjegyzi, hogy meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet a szociális vállalkozói tevékenységeket végzők munkáját és tevékenységét modellezni és reprodukálni, valamint hogy hogyan lehetne ebből vonzó termelési modellt létrehozni, amely a befektetőket a fejlesztési tevékenységekbe való beruházásra, a fogyasztókat pedig vásárlásra sarkallná;

A fiatalok marginalizálódásának megakadályozása

75.

úgy véli, hogy a fiatalok és a kirekesztés veszélyének kitett személyek foglalkoztatását és jólétét úgy kellene támogatni, hogy növeljük a tevékenységi lehetőségeket és fejlesztjük a szociális vállalkozás tevékenységeit. A hozzáférés megkönnyítésének elvét követve feltételekhez kötött pénzügyi támogatást lehetne kínálni a gyerekek és a fiatalok kirekesztődésének megelőzését célzó munkákhoz újfajta szolgáltatások kifejlesztésére és bővítésére. Ezenkívül a fiataloknak lehetőséget kellene kínálni arra, hogy saját projektjeikre és tevékenységeikre pénzügyi támogatást kérjenek;

76.

megjegyzi, hogy egy tőzsdén jegyzett társaság nem működhet tagállami felügyelet nélkül;

77.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a program intézkedéseit a hatások értékelésére irányítsák;

78.

támogatja a nagyobb rugalmasságot a pénzügyi információk közzétételének gyakorisága és időzítése terén a kis- és középméretű kibocsátók esetében, és szeretné, ha a közzététel gyakorisága megfelelő lenne;

79.

támogatja a pénzügyi beszámolók szöveges részének egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket a kis- és középméretű kibocsátók esetében;

80.

reméli, hogy a szociális innováció tárgyalása során külön figyelmet fordítanak a marginalizálódás megakadályozására és a nemek közötti egyenlőségre;

81.

szorgalmazza az információátadás szabványosítását és egyszerűsítését, és megjegyzi, hogy uniós szinten a tőzsdén jegyzett társaságokra vonatkozó pénzügyi információkhoz való hozzáférés jelenleg nehézkes: az adatok kereséséhez az érdekelt feleknek 27 nemzeti adatbázison kell átvágniuk magukat;

82.

támogatná egy olyan üzleti környezet kialakítását, amely ösztönzőbben hat a kreativitásra és az innovációra, és amely növeli a vállalkozások iránti bizalmat a bürokrácia csökkentése és az akadályok eltörlése által, amelyek különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tevékenységeit akadályozzák;

83.

támogatja a felelős vállalkozások társadalomban betöltött szerepének kibővítését és egy olyan környezet kialakítását, amely társadalmi hatással rendelkező innovációk és gazdaságilag életképes projektek kifejlesztésére ösztönzi a vállalkozókat. A tevékenységeknek jövedelmezőnek és motiválónak kell lenniük a vállalkozások számára, és a működési tevékenységeknek a kezdetektől figyelembe kell venni a vállalkozókat;

84.

az intézkedések átfedésének elkerülése érdekében javasolja az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés egyidejű értékelését, amelynek célja a szociális innováció előmozdítása és az egyesületek és szociális vállalkozások kreativitásának kihasználása a legsérülékenyebb csoportok érdekében, valamint azoknak a sürgető szociális igényeknek a kielégítése, amelyekre a piacok és a hatóságok még nem reagáltak;

85.

támogatja a számviteli irányelvek egyszerűsítését, különösen a kisebb vállalatok érdekében. A számviteli irányelvek követelményeinek – például a közzétételre és az értékelésre vonatkozó szabályoknak – ésszerűnek és tisztességesnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük a vállalkozás méretét és tevékenységét;

86.

úgy véli, hogy az egyszerűbb számviteli követelmények előmozdítanák egy olyan üzleti környezet kialakítását, amely ösztönzően hat a vállalkozásindításra és a vállalkozói tevékenységre. A Régiók Bizottságának nincsenek meg az erőforrásai a számviteli követelmények hatásainak értékelésére, és azt javasolja, hogy az Európai Parlament még a számviteli irányelv hatálybalépése előtt végezzen átfogó értékelést;

87.

ugyanakkor olyan módon egyszerűsítené a jelenlegi követelményeket, hogy a számvitel összehasonlítható és a célnak megfelelő maradjon;

88.

javasolja az azonos méretű vállalkozások határértékeinek szabványosítását az összehasonlítás megkönnyítése érdekében, és támogatja a pénzügyi adatok összehasonlíthatóságát az egész Európai Unióban;

89.

támogatja az olyan szabályozás kialakítását, amely tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét, és azt is biztosítani szeretné, hogy az adminisztratív terhek arányban álljanak az előnyökkel;

90.

támogatja az egységes piaci intézkedéscsomagot (9), amelynek célja, hogy egyszerűsítse a kkv-k életét, amelyek az európai vállalkozások több mint 99 %-át teszik ki. A kisvállalkozói intézkedéscsomag felismeri azt, hogy a kkv-k igényeit külön kategóriaként kell kezelni, és ezt a kategóriát is külön szegmensekre kell osztani. Emellett a javaslat „gondolkozz először kicsiben” megközelítése lehetővé teszi, hogy a számviteli rendszerek megfeleljenek a különböző méretű vállalkozásoknak;

91.

támogatja annak biztosítását, hogy a tagállamok ne támasszanak értelmetlen kiegészítő követelményeket. Ezt leginkább koordinált uniós szabályozáson keresztül lehet elérni. A közepes és nagyvállalatok tekintetében a pénzügyi adatszolgáltatást összehasonlíthatóbbá kell tenni uniós szinten, mivel ezeknek a vállalatoknak a tevékenységei gyakran az egész Unióra kiterjednek, és az egész belső piacon relevánsak az érdekelt felek számára;

92.

támogatja a G8 kormányok ígéretét, hogy „olyan átláthatósági jogszabályokat és szabályozásokat vezetnek be vagy olyan önkéntes standardokat ösztönöznek, amelyek az olaj- és gázipari társaságok és a bányavállalatok számára előírják az általuk a kormányoknak teljesített kifizetések közzétételét”. Az Európai Parlament is közzétett egy állásfoglalást (10), amelyben ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja az országonkénti adatszolgáltatási követelményeket, különösen a nyersanyag-kitermelő iparágak esetében;

Következtetések

93.

prioritásnak tekinti azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kkv-kat támogatni, ösztönözni és segíteni tudjuk abban, hogy szélesebb körben figyelembe vegyék a szociális szempontokat és a társadalmilag felelős elképzeléseket a tevékenységeikben. Körülbelül 24 millió kis- és középvállalkozás található az Európai Unióban, és az Unió jövője tekintetében fontos, hogy hogyan támogatjuk különösen a fiatalokat az újfajta, társadalmilag felelős vállalkozási tevékenységben való részvételben;

94.

úgy véli, hogy a jól megválasztott intézkedések ösztönzik az új vállalkozások létrehozását, valamint a meglévő vállalkozások növekedését. Az iparpolitikai intézkedéseket különösen a nemzetközi és társadalmilag felelős növekedési ambíciókkal rendelkező, a hálózatokat kihasználni képes, munkahelyeket teremtő vállalkozások támogatására kell irányítani;

95.

meg van győződve arról, hogy a jövő a regionális fejlődésben rejlik. A választott célkitűzések és eljárások célul tűzhetik új dolgok kialakítását, a régiek megőrzését vagy az üzleti környezetben történt változásokhoz való alkalmazkodást. Kulcsfontosságú tényező, hogy egy adott régió mennyire képes építeni a know-how-ra, kihasználni erősségeit, specializálódni, valamint hálózatokat építeni regionális, nemzeti és nemzetközi szinten;

96.

megjegyzi, hogy meg kell állapítani a vállalkozásoknak nyújtott támogatás hatékonyságát és relevanciáját, és hogy az eredmények alapján meg kell tenni a szükséges változtatásokat és megtakarításokat. Hálózatokba rendezett üzleti tevékenységeket kell kialakítani a regionális iparpolitika általános támogatása érdekében, miközben jobban ki kell használni az egyes régiók lehetőségeit és erősségeit. A központi területek és a peremterületek közötti együttműködést a fejlődés feltérképezésével lehet növelni. Hatékonyabbá kell tenni továbbá a régiók közötti együttműködést, a partnerségek kialakítását és a hálózatépítést;

97.

fontosnak véli megfigyelni, hogy a projektek volumene és a szabályok összetettsége eredményeképpen a projekteket olyan projektirányításra szakosodott szervezetek irányítják-e, mint az önkormányzatok, egyetemek, iskolák és különböző vállalkozásfejlesztési vállalatok. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a kisvállalkozások egyenlő lehetőségeket kapjanak a projektekben való részvétel terén. Az elismert szervezeteknek több erőforrás áll rendelkezésükre a projektekre vonatkozó bonyolult szabályok áttanulmányozásához és a beadandó jelentések elkészítéséhez, amihez a kisebb vállalkozások nem rendelkeznek szaktudással vagy lehetőségekkel. Ugyanakkor a vállalkozások rugalmasabb működése lehetővé tenné a projektek költséghatékonyabb végrehajtását;

98.

hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozás szervezeti formája jelenleg rosszul definiált; a főszereplők még mindig a közhivatalnokok és a nagyobb szereplők, és a vállalkozások még mindig inkább úgy tekintenek a szociális vállalkozási tevékenységekre, mint egyfajta jótékonysági szolgáltatásra, és nem mint igazi üzleti tevékenységet generáló tevékenységre. Ezért az ilyen tevékenységeket idegennek tekintik a vállalkozói tevékenységtől, és ezt a kettőt egymással versengő, nem pedig párhuzamosan működő tevékenységnek tekintik. Különös figyelmet kell fordítani erre a kérdésre a szociális vállalkozási szféra fejlesztésének összefüggésében;

99.

úgy véli, hogy javítani kell a szociális vállalkozásokat érintő lehetőségekről való tájékoztatást, és az információkat hozzáférhetőbbé kell tenni. A központi portálon hozzáférhetővé kell tenni alapvető fontosságú, friss információkat. Az információt össze kell kapcsolni és hatékony eszközök, például hírlevelek által kell terjeszteni, meg kell osztani a legfontosabb tapasztalatokat, és frissítéseket kell végezni;

100.

úgy véli, hogy meg kell állapodni a meghozandó intézkedések prioritási sorrendjéről, és a legjobb gyakorlati intézkedéseket, módszereket és eljárásokat kell megtalálni a különböző területek problémáinak kezelésére. Ezeket az eljárásokat definiálni és reprodukálni kell, hogy a lehető legtöbb érdekelt használhassa őket;

101.

úgy véli, hogy mindenféle vállalkozással kapcsolatos fejlesztési kapacitást növelni kell; az ágazatban dolgozó szociális vállalkozók tapasztalatainak összegyűjtése és megosztása az egyik legfontosabb módja az információmennyiség növelésének. Európának eltökéltnek kell lennie egy olyan integrált Unió kialakítása iránt, amelyben minden szereplő fontos, és amely erőfeszítéseket tesz, hogy mindenki saját készségeit fejlesztő szerephez juthasson;

102.

megjegyzi, hogy a cél az új koncepciók születésének és az újszerű megoldások használatba vételének támogatása. A kísérletezés segítségével a sikerek és kudarcok révén a piac új megoldásokkal és empirikus információval gazdagodhat. A terület színvonalasabb és működőképesebb modellekre tesz szert, emellett képet kapunk arról, hogy egy adott koncepció a különböző célországokban hogyan válik be és milyen hatást gyakorol, illetve milyen nehézségekbe és problémákba ütközik;

103.

megjegyzi, hogy a kísérleti projektek új érdeklődést kelthetnek a vállalkozási szféra iránt. Rengeteg lehetőség van a kísérletezésre, és a kísérleti projektek lehetővé teszik a kockázatok bizonyos korlátok között tartását. Ha azt akarjuk, hogy a kísérleti projektek jövedelmező üzleti elképzeléseket eredményezzenek, a kezdeti szakaszokban fontos a finanszírozás és tájékoztatás formájában biztosított támogatás. A kísérleti projektek tanulási platformokként is funkcionálhatnak új megközelítések bevezetését megelőzően;

104.

végezetül javasolja a megoldások módszeres, hosszú távra történő és lépésenkénti kidolgozását. Európának új lendületet kell vennie a gazdasági növekedés ösztönzése iránti eltökéltségében, és ez társadalmilag felelős módon érhető el, figyelembe véve a környezeti megkötéseket. Olyan intézkedéseket kell kidolgozni a kirekesztés megakadályozására, amelyeknek hosszú távú hatásuk van. A rövid távú, projektalapú, konkrét nyomon követés nélküli intézkedések kerülendők. Továbbra is támogatjuk részletesebb intézkedési javaslatok és jelentések kidolgozását mind a társadalmi felelősségvállalásról, mind a szociális vállalkozásokról, hogy többet lehessen tenni a társadalmi stabilitás előmozdításáért. Összességében elsődleges fontosságú, hogy felhívjuk a figyelmet a fejlesztési erőfeszítésekre, megosszuk a bevált gyakorlatokat és építsünk rájuk, megosszuk a rendelkezésre álló információkat és reprodukáljuk az eredményeket. A Régiók Bizottsága ösztönzi a prototípusok meghatározását és az előremutató tevékenységek támogatását.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  COM(2010) 614 final.

(2)  „Szociális beszerzés: Útmutató szociális szempontok figyelembevételéhez a közbeszerzésben.” Európai Bizottság, 2011.

(3)  CIRIEC (A Köztulajdonú, Szociális és Szövetkezeti Gazdaság Nemzetközi Kutató- és Tájékoztatóközpontja). „Az Európai Unió szociális gazdasága”, 48. o.

(4)  A Bizottság közleménye: „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja: A szociális és terület kohézió európai keretrendszere.”COM(2010) 758 final, 2010.12.16.

(5)  A Bizottság közleménye: „Egységes piaci intézkedéscsomag; Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez; Együtt egy újfajta növekedésért.”COM(2011) 206 final, 2011.4.13.

(6)  COM(2011) 681 final.

(7)  EBB-csoport.

(8)  European Social Investment and Entrepreneurship Fund (ESIEF), amely a különböző tagállamokban 10-15 eszközbe fektetne be.

(9)  A számviteli irányelvek felülvizsgálata az alábbi dokumentum 2.11. pontjában található: A Bizottság 2011. áprilisi közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez; Együtt egy újfajta növekedésért”, elérhető a http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011DC0206:HU:NOT oldalon.

(10)  INI/2010/2102. számú állásfoglalás.