ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.277.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 277

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. szeptember 13.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

 

Régiók Bizottsága

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/01

Állásfoglalás – A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság munkaprogramjához

1

 

VÉLEMÉNYEK

 

Régiók Bizottsága

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/02

A Régiók Bizottsága véleménye – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

6

2012/C 277/03

A Régiók Bizottsága véleménye – A menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozása

12

2012/C 277/04

A Régiók Bizottsága véleménye – A jövő városai: környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városok

18

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

 

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

2012/C 277/05

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Uniós belügyi pénzügyi eszközök

23

2012/C 277/06

A Régiók Bizottsága véleménye – A jogérvényesülés és Uniós polgárság terén alkalmazott Uniós pénzügyi eszközök

43

2012/C 277/07

A Régiók Bizottsága véleménye – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer

51

2012/C 277/08

A Régiók Bizottsága véleménye – Javaslat a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló rendeletre

61

2012/C 277/09

A Régiók Bizottsága véleménye – Koncessziós szerződések odaítélése

74

2012/C 277/10

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai területi együttműködésre vonatkozó rendeletjavaslat

96

2012/C 277/11

A Régiók Bizottsága véleménye – A repülőterekkel foglalkozó csomag

110

2012/C 277/12

A Régiók Bizottsága véleménye – Az európai összekapcsolódási eszköz

125

2012/C 277/13

A Régiók Bizottsága véleménye – javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

137

2012/C 277/14

A Régiók Bizottsága véleménye – Horizont 2020 (Kutatási és innovációs keretprogram)

143

2012/C 277/15

A Régiók Bizottsága véleménye – Kreatív Európa

156

2012/C 277/16

A Régiók Bizottsága véleménye – Uniós polgári védelmi mechanizmus

164

2012/C 277/17

A Régiók Bizottsága véleménye – Felelősségteljes vállalkozások csomag

171

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

ÁLLÁSFOGLALÁSOK

Régiók Bizottsága

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/1


Állásfoglalás – A Régiók Bizottsága 2013. évi prioritásai az Európai Bizottság munkaprogramjához

2012/C 277/01

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

tekintettel „A Bizottság 2012. évi munkaprogramja – Európa megújítása” című európai bizottsági közleményre, (1)

tekintettel a 2011. december 15-én elfogadott, „A Régiók Bizottsága 2012. évi prioritásai az Európai Bizottság jogalkotási és munkaprogramja alapján” című állásfoglalására, (2)

tekintettel a 2012. tavaszi Európai Tanács számára a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződéstervezetről készült állásfoglalására, (3)

tekintettel a 2012. február 16-án aláírt, az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről szóló hatályos jegyzőkönyvre,

mivel a Régiók Bizottsága vázolni kívánja legfontosabb nézeteit az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjához,

Az Európai Unió jövője

1.

meg van győződve arról, hogy miközben az Európai Unió hatalmas kihívásokkal szembesül a jelenleg is zajló pénzügyi, gazdasági, szociális és politikai válság megoldása során, a 2013. évet illetően sürgősen szükség van egy olyan ambiciózus európai bizottsági munkaprogramra, amely fellendíti a fenntartható növekedést, előmozdítja a munkahelyteremtést és emeli az életszínvonalat Európában, valamint hozzájárul a polgárok európai integrációs folyamatba vetett bizalmának visszaállításához;

2.

úgy véli, hogy a fellendülésnek a strukturális reformok két, egyformán jelentős pillérére kell támaszkodnia: a növekedés újraindítására és a költségvetési fegyelem biztosítására;

3.

támogatja a gazdasági integráció elmélyítését és a szakpolitikai prioritások, a bevételek és kiadások jobb összehangolását az összes kormányzati szint között a nemzeti, a regionális és a helyi szint autonómiájának és hatásköreinek tiszteletben tartásával; a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elve alapján elutasítja, hogy akár nyíltan, akár burkoltan újból nemzeti szintre helyezzenek vagy központosítsanak szakpolitikákat;

4.

kéri az Európai Bizottságot, hogy álljon ellen azoknak a kísérleteknek, amelyek kormányközi megállapodásokat próbálnak felhasználni az Unió Szerződésben rögzített demokratikus eljárásainak megkerülésére anélkül, hogy megkérdőjelezné a Lisszaboni Szerződés által előirányzott megerősített együttműködéseket;

5.

emlékeztet az RB azon álláspontjára, (4) amely szerint a 2014–2020 közötti időszakra szóló, következő többéves pénzügyi keret gyors, 2012 végén történő elfogadása fontos jelet küldene arról, hogy az EU képes saját növekedési, munkahely-teremtési és versenyképességi stratégiája segítségével megfelelni a globális kihívásoknak. Ezenkívül a gyors elfogadás előfeltétele is annak, hogy garantálják a kohéziós politika folyamatos működőképességét;

6.

megismétli, hogy az uniós költségvetés beruházási költségvetés, hogy el kell utasítani az EU növekedési menetrendjének részét képező programok forráscsökkentésére vonatkozó javaslatokat, illetve hogy új saját forrásokat kell létrehozni, különösen az uniós költségvetésbe befizetett nemzeti hozzájárulások kiváltása érdekében;

7.

megismétli a helyi és regionális önkormányzatok határozott kérését, hogy vonják be őket az uniós alapok egyszerűsítésébe és a költségvetési rendelet felülvizsgálatába, melyeknek célja a bürokrácia csökkentése, az uniós, nemzeti és regionális szintű közforrások fellendítő hatásának növelése, valamint átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása az uniós adófizetők felé;

8.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak elemzést kellene előterjesztenie arról, hogy a gazdasági és monetáris unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződésnek milyen közvetlen következményei lesznek a helyi és regionális önkormányzatokra, illetve különösen arról, hogy miként őrzik meg a helyi és regionális szintű költségvetési autonómia hatáskörét;

9.

különösen a nemzedékek közötti szolidaritást komolyan fenyegető magas szintű államadósság problémájának kezelése érdekében – támogatja a költségvetési fegyelem biztosítását célzó erőfeszítéseket. A helyi és regionális önkormányzatok megfelelő képességeik segítségével ugyanis – például az európai alapokból társfinanszírozott projektek végrehajtásán keresztül történő beruházások és közbeszerzés segítségével – ezzel egyidejűleg növekedést és ésszerű befektetéseket képesek biztosítani;

10.

ismételten kéri az Európai Bizottságot, hogy az EUMSZ-nek a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre vonatkozó követelményekről szóló 9. cikkét minden javaslatában érvényesítse; ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az európai szemeszterre vonatkozóan kiegyensúlyozott javaslatokat terjesszen elő, és a pénzügyi és gazdasági válsághoz kapcsolódó jogszabályok esetében mindig tartsa szem előtt ezeket a szerződéses kötelezettségeket;

11.

kéri az Európai Bizottságot, hogy működjön együtt a Régiók Bizottságával a közigazgatási eljárások európai okmányának kidolgozása során;

Európa 2020 stratégia és európai szemeszter

12.

hangsúlyozza, hogy miközben az európai szemesztertől azt várjuk, hogy hozzájárulást nyújtson a gazdasági növekedés, a költségvetési fegyelem és a strukturális problémák megoldása terén, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is gondosan előre kellene jelezniük és nyomon kellene követniük az ilyen intézkedéseknek a helyi és regionális önkormányzatok autonómiájára kifejtett hatását;

13.

messzemenően üdvözli az új „NÖVEKEDÉSI ÉS MUNKAHELYTEREMTÉSI PAKTUMOT”, melyről az Európai Tanács 2012 júniusában határozott, és egyetért azzal, hogy az Európai Tanács sürgeti, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében „az Európai Unió kormányzásának valamennyi szintjén minden ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt fel kell használni” (5);

14.

támogatja az irányítási mechanizmusok javítására irányuló európai bizottsági törekvéseket, és különösen a nemzeti reformprogramok kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében alkalmazandó partnerségi elvet; arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy az egyes országspecifikus ajánlásokban értékelje ezeket a szempontokat is;

15.

emlékeztet arra, hogy a nemzeti reformprogramoknak tartalmazniuk kellene olyan eredményorientált struktúrákat, mint amilyenek a területi paktumok. (6) Ezenkívül el kellene ismerni és támogatni kellene az olyan intézkedéseket, amelyek fokozzák a versenyképességet és az innovációt helyi és regionális szinten. Ilyen például az „Európai vállalkozói régiók” cím;

16.

számít arra, hogy megerősítheti az Európai Bizottsággal való együttműködést az Európa 2020 stratégiához kapcsolódó teljes politikai ciklus folyamán, és kéri, hogy részt vehessen az éves növekedési jelentés előkészítésében;

17.

javasolja, hogy az Európai Bizottság készítsen rendszeres helyzetjelentéseket az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek végrehajtásáról, és ebben külön számoljon be a helyi és regionális önkormányzatoknak a végrehajtásba történő bevonásáról;

18.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013-ban, a stratégia félidei értékelésének keretében vázolja fel, hogy miként szándékozik biztosítani a helyi és regionális önkormányzatoknak az ezzel kapcsolatos szorosabb bevonását;

19.

kéri, hogy a fel nem használt strukturális alapoknak az új növekedési menetrendhez történő átcsoportosítása során tartsák tiszteletben a szubszidiaritás elvét, és vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat;

20.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon tovább az olyan alapvető kihívásokkal, mint a fiatalok munkanélkülisége, az 55 évnél idősebb munkavállalók és a szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása, és ennek során vegye tekintetbe a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét; különösen kéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be egy, az „Ifjúsági garancia” rendeletről szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó tervezetet; kéri, hogy a nemzeti munkahely-teremtési tervek rendelkezzenek konkrét helyi és regionális dimenzióval;

21.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a gyermekszegénységről és a gyermekjólétről szóló majdani ajánlásba foglalja bele az RB gyermekszegénységről szóló 2012. februári véleményében (CdR 333/2011) vázolt javaslatokat, legfőképpen azt, hogy fogadjanak el átfogó stratégiát a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés ellen, amely a nemzeti, regionális és helyi szintet is összefogja, továbbá alakítsanak ki egy megbízható mutatókon alapuló nyomonkövetési keretet, amely kapcsolódik az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének meglévő jelentéstételi mechanizmusaihoz. Az RB-nek meggyőződése, hogy az NRP-k és az Európa 2020 stratégia keretében a tagállamok által készített célzott jelentések alapján 2013-ban értékelni kell, hogy a válság milyen hatást gyakorolt a gyermekszegénységre;

EU-költségvetés

22.

emlékeztet arra, hogy válság és megszorítások idején fontos, hogy az uniós költségvetés minél több állami és magánforrásból származó társfinanszírozást tudjon mozgósítani az összes kormányzati szinten; (7) sajnálja, hogy nincsenek olyan statisztikai adatok, amelyek lehetővé tennék az ilyen mozgósító és multiplikátorhatás alapos kiértékelését;

23.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy jelentést készítsen a közkiadások minőségéről. (8) Javasolja, hogy a költségvetési hiány kalkulációjában különböztessék meg a folyó kiadásokat és a beruházásokat annak érdekében, hogy a hosszú távú nettó előnyökkel járó beruházásokat ne negatívként számítsák be;

24.

kiemeli, hogy szinergiákra különösen az uniós, a nemzeti és a szubnacionális költségvetések között lehet törekedni, feltéve hogy léteznek megfelelő és eredményes koordinációs mechanizmusok, például átjárhatóság a költségvetési ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervek között, összehangolt államháztartási számviteli szabályok és költségvetési ciklusok, illetve összehasonlítható költségvetési struktúrák. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az ezen a téren elképzelhető konkrét intézkedések feltárására;

Egységes piac, kkv-k és iparágak

25.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2013. évi munkaprogramjába foglalja bele egy harmadik egységes piaci intézkedéscsomag kidolgozását, amelynek az egységes piaci intézkedéscsomag összes olyan fennmaradó politikai intézkedését tartalmaznia kellene, amelyek kapcsán eddig nem történt fellépés; illetve törekednie kellene a gazdasági, szociális és kormányzati pillérek egyensúlyára a négy alapvető szabadság terén;

26.

kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a munkaerő határokon átnyúló mobilitásának további javítására, biztosítva a munkavállalók jogait. Egy, a képesítések elismerésével kapcsolatos jobb rendszer kialakítását is kéri a szakemberek mobilitásának támogatása érdekében;

27.

arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a kollektív fellépéshez való jognak a letelepedés szabadságával és a szolgáltatásnyújtás szabadságával összefüggésben való gyakorlásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatát, amely miatt 12 nemzeti parlament elindította a szubszidiaritással kapcsolatos korai előrejelző mechanizmust

28.

kiemeli a kkv-k jelentős szerepét a gazdaság helyi és regionális szintű élénkítésében és a foglalkoztatásban; ez tovább fokozható a kkv-knak, az egyetemeknek és a helyi és regionális önkormányzatoknak az uniós kutatás- és innovációfinanszírozási programokban való részvétele révén;

29.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg a kkv-k számára a finanszírozáshoz és közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférést, és csökkentse tovább az adminisztratív terheket;

30.

elvárja az Európai Bizottságtól, hogy bevonja az RB-t az iparpolitikával kapcsolatos kiemelt kezdeményezés felülvizsgálatába;

31.

támogatja az Európai Parlament arra irányuló kérését, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján 2013 januárjáig terjesszen elő irányelvjavaslatot az alapvető pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek az Unióban legálisan tartózkodó valamennyi fogyasztó számára történő biztosítása érdekében;

32.

ismételten kéri egy európai szociális lakhatási menetrend összeállítását, amely tisztázza a szociális lakhatásra érvényes versenyszabályokat, és eszközt ad a helyi és regionális önkormányzatok kezébe ahhoz, hogy tisztességes és megfizethető szociális lakhatást biztosíthassanak, előmozdíthassák a társadalmi keveredést, és felvehessék a harcot a diszkriminációval szemben;

33.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a kölcsönösségen alapuló európai társaság statútumára vonatkozó rendelet első tervezetének visszavonása után mielőbb tegyen közzé egy átdolgozott javaslattervezetet;

Energia

34.

szorgalmazza, hogy a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet 2013-ban kövessék nyomon annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak lehetőségük legyen megtenni hozzájárulásukat a decentralizált fenntartható energia, valamint az olyan energiainfrastruktúrák, mint az intelligens hálózatok – mint az erőforrás-hatékonyság és a zöld gazdaság alapvető elemei – népszerűsítéséhez; kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy 2030-ig szóló átfogó beruházási keretet, hogy garantálja a szükséges biztonságot mind a piaci szereplők, mind pedig a helyi és regionális önkormányzatok számára;

35.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy mérje fel egy újabb, decentralizált módon irányított pénzügyi eszköz lehetőségeit, hogy ösztönözze a fenntartható energiáról szóló cselekvési terveknek a regionális és helyi önkormányzatok, ezen belül különösen a Polgármesterek Szövetségének partnerei általi végrehajtását; támogatja azt is, hogy a jövőbeli uniós támogatási programokban az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot célzó pénzügyi támogatási intézkedéseket jobban fogják össze; (9)

36.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a tagállamok közötti, illetve a tagállami régiók között fennálló összekapcsolódási problémák megoldása érdekében; továbbá ösztönözze olyan intézkedések meghozatalát, amelyek elősegítik a kisléptékű helyi energiatermelés terjedését és az így termelt energia elosztóhálózatokba való betáplálását;

37.

kéri, hogy könnyítsék meg a kis- és középvállalatok és a helyi és regionális önkormányzatok számára az Európai Beruházási Bank kölcsöneihez való hozzáférést az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén történő beruházások érdekében;

Regionális politika

38.

ragaszkodik ahhoz, hogy teljesíteni kell azt a célt, hogy 2013 elején elfogadásra kerüljön a 2014–2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag, hogy ennek köszönhetően a helyi és regionális önkormányzatok 2014. január 1-jén megkezdhessék a strukturális alapok támogatásával működő programokat;

39.

arra kéri az EUROSTAT-ot és a tagállami statisztikai hivatalokat, hogy igyekezzenek kielégíteni a regionális GDP-re vonatkozó naprakészebb, összehasonlítható adatok iránti igényt;

40.

emlékeztet arra, hogy az uniós politikák területi dimenzióját koherensebb és szigorúbb módon kell figyelembe venni; javasolja, hogy az Európai Bizottság térjen ki ezekre a jövőbeli hatáselemzési tevékenységei során, és rendszeresen tegyen jelentést róluk; (10)

41.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy (ahelyett, hogy kizárólag a nemzeti szintre összpontosítana) a szubnacionális szintre is terjessze ki az uniós köztisztviselők ideiglenes kiküldetési rendszerét, annak érdekében, hogy az uniós intézmények munkatársai jobb ismeretekkel rendelkezzenek az uniós jogszabályok és projektek helyi és regionális szintű végrehajtásának gyakorlatáról;

Közlekedés

42.

érdeklődéssel várja az európai kikötői politika jövőjéről szóló javaslatot; kéri, hogy azt vessék alá területi hatásvizsgálatnak, amihez kész hozzájárulni;

43.

rámutat a fenntartható városi mobilitás jelentőségére, és javasolja az elektronikus és intelligens jegyértékesítés népszerűsítését az összes szállítási mód tekintetében – ideértve az autóbuszos, a vasúti, a kompközlekedést, a közös autó- és kerékpárhasználatot és az útdíjakat is –, a rendszerek közötti jobb átjárhatóság és a tömegközlekedés használatának ösztönzése érdekében;

Környezetvédelem

44.

úgy véli, hogy a levegőminőség javulásának lelassulása irányába mutató tendencia jórészt abból ered, hogy az EU kibocsátási forrásokra irányuló politikája nem elég ambiciózus, és túlságosan kevés a tagállami intézkedés. A levegőminőséggel kapcsolatos gondok megoldásával kapcsolatban sok terhet és felelősséget hárítottak a helyi és regionális önkormányzatokra; (11) várja azokat a javaslatokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy a levegőminőséggel kapcsolatos uniós jogszabályok jövőbeli felülvizsgálata során miként lehet megoldani ezeket a problémákat;

45.

azt várja, hogy az említett felülvizsgálatban egyenlő szintű ambíciókat és egymással párhuzamos ütemterveket dolgozzanak ki a kibocsátási forrásokra irányuló uniós politika és az uniós immissziópolitika számára, és különösen hogy a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvet megerősítsék a háttér-koncentrációk csökkentése érdekében; szigorítsák a járművekre vonatkozó szabványokat az NO2/NOx és a finompor tekintetében, foglalkozzanak a hajózásból, a légi forgalomból adódó és a mezőgazdaságra visszavezethető kibocsátással, eközben pedig egyszerűsítsék a mutatókat és a mérési kritériumokat; kéri az uniós levegőminőségi politika beépítését a többi politikaterületbe, különös tekintettel a közlekedési, a lakhatás-, az ipar-, az energia- és az éghajlat-politika területére;

46.

kéri, hogy az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiája tartalmazzon egy fejezetet a regionális és városi szintű konkrét alkalmazkodási fellépésekről, illetve nyújtson iránymutatást és támogatást a helyi és regionális szintű döntéshozók számára. Fontolóra kellene venni, hogy létrehozzanak egy, a különösen sérülékeny európai régiók alkalmazkodási stratégiáival foglalkozó munkacsoportot, amelyben az RB, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság, az EKÜ, a JRC, valamint helyi és regionális hálózatok és szövetségek képviselői vennének részt;

Mezőgazdaság és tengerpolitikák

47.

hangsúlyozza, hogy célzott közleményre van szükség a helyileg előállított élelmiszertermékek új uniós minőségtanúsítási rendszeréről, mivel a helyi élelmiszerrendszerek támogatják a helyi és a regionális gazdaságot azzal, hogy munkahelyeket teremtenek a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben;

48.

helyénvalónak tartaná, ha az Európai Bizottság rugalmasabban viszonyulna az Európai Parlament és a Tanács között kialakult, a halászati ágazat többéves terveinek jogi alapjával kapcsolatos jelenlegi patthelyzethez; elvárja, hogy bővítsék ki a kezdeményezések körét a közös halászati politika reformjával kapcsolatos javaslatcsomag keretében a halászati politika nagyobb decentralizációja és olyan végrehajtási intézkedések érdekében, amelyek illeszkednek a part menti régiók és a szárazföldi vizek szükségleteihez és problémáihoz;

49.

integrált tengerpolitikai eszközként támogatja a tengerek vízgyűjtő területeit alapul vevő stratégiai megközelítés kialakítását, de úgy véli, hogy ezeknek a stratégiáknak – például az Atlanti-térségre vonatkozóan 2013-ban elfogadandó stratégiának – határozottabb területi dimenzióval kell rendelkezniük, és hasznosítaniuk kell a makroregionális stratégiai megközelítésből levont tanulságokat;

Uniós polgárság

50.

kéri, hogy vegyék figyelembe a helyi és regionális dimenziót a polgárjogokra építő és azokat megerősítő kezdeményezésekben és az arra irányuló erőfeszítésekben, hogy visszanyerjék a polgárok bizalmát az EU és annak intézményei iránt, és hangsúlyozza, hogy a gyermekeket és a fiatalokat is be kell vonni, mivel ők is képesek gyakorolni polgárjogaikat és a polgársággal járó felelősségeiket. Felkéri az Európai Bizottságot, hogy összpontosítson erre a kihívásra a 2013-as polgárok európai éve keretében tervezett tevékenységek során, amelyekhez az RB hozzá kíván járulni;

51.

elkötelezett aziránt, hogy a többi uniós intézménnyel együttműködve hozzájáruljon a sikeres európai polgári kezdeményezések nyomon követéséhez;

Tágabb Európa és Európa a nagyvilágban

52.

kéri, hogy könnyítsék meg az európai szomszédságpolitika országaiban tevékenykedő helyi és regionális szintű szereplők hozzáférését az ezen a téren rendelkezésre álló specifikus uniós alapokhoz, és támogatja a létező programok – többek között az EGTC – megnyitását a szomszédságpolitika országaiban található partnerek előtt is;

53.

újból megerősíti azt a szándékát, hogy folytassa az Európai Bizottsággal való hasznos együttműködését a helyi közigazgatást támogató eszköz keretében azzal a céllal, hogy javítsa a helyi kapacitásépítést és terjessze az EU-val és annak eljárásaival kapcsolatos ismereteket a tagjelölt és a leendő tagjelölt országokban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek vannak a programnak az európai szomszédságpolitika országaira való kiterjesztésére;

54.

bízik abban, hogy ajánlásait megfelelően figyelembe veszik az Európai Bizottság 2013. évi munkaprogramjának összeállítása során, és megbízza a Régiók Bizottsága elnökét, hogy terjessze ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács elnöke, az Európai Parlament elnöke, illetve az EU Tanácsának ciprusi, valamint soron következő ír és litván elnöksége elé.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  COM(2011) 777 final.

(2)  CdR 361/2011 fin.

(3)  CdR 42/2012 fin.

(4)  CdR 318/2010, társelőadók: Mercedes Bresso és Ramón Luis Valcárcel Siso.

(5)  Az Európai Tanács 2012. június 28–29-i következtetései, 7. o.

(6)  CdR 72/2011, előadó: Markku Markkula.

(7)  CdR 318/2010, társelőadók: Mercedes Bresso és Ramón Luis Valcárcel Siso.

(8)  Lásd a COM(2012) 299 dokumentum 2.1. pontját.

(9)  CdR 85/2012, előadó: Brian Meaney.

(10)  CdR 273/2011, előadó: Luc Van den Brande.

(11)  CdR 329/2011, előadó: Cor Lamers.


VÉLEMÉNYEK

Régiók Bizottsága

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/6


A Régiók Bizottsága véleménye – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

2012/C 277/02

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

kiemeli, hogy az uniós migrációs politikának a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása és a migrációs hullámok zömének kiindulópontját jelentő országok iránti szolidaritás talaján kell állnia, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban is, teljes mértékben tiszteletben tartva az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdését;

szükségesnek tartja a migráció valamennyi okának gondos vizsgálatát – az éghajlatváltozáshoz köthető okokat is ideértve –, oly módon, hogy az lehetővé tegye a befogadás megfelelő jogi keretének meghatározását azok számára, akik életüket vagy testi épségüket veszélyeztető természeti katasztrófák vagy éghajlati feltételek miatt menekülnek el származási országukból;

véleménye szerint a migrációval kapcsolatos általános megközelítésnek ezenkívül többszintű kormányzásra kell támaszkodnia annak biztosítása végett, hogy a migrációt a legmegfelelőbb szinten irányítsák, a körülményeknek megfelelően és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, mind származási országukban, mind a célországban a lehető legkedvezőbb feltételeket garantálva az érintett személyek számára;

főként azt kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az általános megközelítés végrehajtásába, támogatva egyrészt a már létező decentralizált együttműködési projekteket, másrészt a például az ARLEM-mal és a CORLEAP-pal folytatott strukturált párbeszédeket;

Előadó

Nichi VENDOLA (IT/PES), Puglia régió elnöke

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A migrációval és a mobilitással kapcsolatos általános megközelítés

COM(2011) 743 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

kiemeli az általános megközelítés jelentőségét, amely referenciakeretként szolgál az Európai Unió számára a migráció és a mobilitás globális kezelésében, és amely azt a célt kitűzve képes integrálni a migrációs politikákat, hogy az EU külügyi, fejlesztéspolitikai és bevándorlási intézkedései koherens egészet alkossanak;

2.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az általános megközelítésnek olyan aktualizált változatát terjessze elő, amely strukturáltabb, és a migránsokra, valamint az emberi jogoknak a származási, a tranzit- és a célországokban történő tiszteletben tartására összpontosít;

3.

megerősíti, hogy az ahhoz fűződő emberi jog, hogy bárki elhagyhasson bármely országot, beleértve a sajátját, és visszatérjen hazájába (1), mindenféle migrációval kapcsolatos elgondolás lényegi jogalapját képezi, és hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az önkéntes migrációt, függetlenül az ahhoz vezető okoktól és az egyes célországok által támasztott követelményektől (2);

4.

kiemeli, hogy az uniós migrációs politikának a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása és a migrációs hullámok zömének kiindulópontját jelentő országok iránti szolidaritás talaján kell állnia, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban is, teljes mértékben tiszteletben tartva az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdését;

5.

véleménye szerint a harmadik országok állampolgárai beutazási lehetőségeinek meghatározásakor, valamint a befogadási és integrációs politikákban szavatolni kell az emberi jogok hatékony védelmét;

6.

hangsúlyozza, hogy az uniós vagy tagállami szinten kötött visszafogadási, illetve vízumkönnyítési megállapodások, valamint az illegális bevándorlással szembeni valamennyi intézkedés esetében ténylegesen tiszteletben kell tartani az emberi jogokat, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményben foglaltakra, annak megfelelően, ahogy azt az Emberi Jogok Európai Bírósága is folyamatosan megerősítette;

7.

hangsúlyozza, hogy a migrációs hullámok feltartóztatásának igénye sohasem szoríthatja háttérbe azt a mindenkit megillető jogot, hogy nemzetközi védelmet élvezhessen az Unióban, amely menedéket kell, hogy nyújtson az üldözések elől menekülő személyeknek, illetve általában azoknak, akik védelemre szorulnak;

8.

megállapítja, hogy az Európai Unió tagállamainak jelentős részét sújtó gazdasági válság azt a veszélyt hordozza magában, hogy tovább élezi a határellenőrzési politikák és a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartása között eleve fennálló feszültséget;

9.

szükségesnek tartja a migráció valamennyi okának gondos vizsgálatát – az éghajlatváltozáshoz köthető okokat is ideértve (3) –, oly módon, hogy az lehetővé tegye a befogadás megfelelő jogi keretének meghatározását azok számára, akik életüket vagy testi épségüket veszélyeztető természeti katasztrófák vagy éghajlati feltételek miatt menekülnek el származási országukból (4);

10.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye közzé a migrációról és az éghajlatváltozásról szóló munkadokumentumot, a migrációról szóló 2011. május 4-i közleményben található eredeti vállalásának megfelelően (5);

11.

úgy véli, hogy az általános megközelítés hatékonysága érdekében erősíteni kell az együttműködést az Európai Unió, valamint a nemzeti, regionális és helyi szintek között, illetve a harmadik országokkal;

12.

megismétli a Régiók Bizottsága korábbi kijelentését: „a közös bevándorláspolitika jelentős mértékben és elsőként a helyi és regionális önkormányzatokat érinti: egyrészt mivel fokozottan érintik őket az illegális bevándorlással kapcsolatos nehézségek; másrészt pedig, mert rájuk hárul az embereknek számos, a helyi integrációs folyamat részét képező szolgáltatással történő ellátása. Ezért tevékenyen részt kell venniük a legális bevándorlást szabályozó európai keret, az illegális bevándorlás leküzdését célzó intézkedések és a származási országokkal folytatott fejlesztési együttműködés kidolgozásában” (6);

13.

üdvözli azokat a jelentős előrelépéseket, amelyeket a migránsok harmadik országokba irányuló átutalásainak átláthatóbbá, biztonságosabbá és kevésbé költségessé tétele érdekében tettek, és helyesli azokat az Európai Bizottság által támogatott kezdeményezéseket, amelyek a migránsok hazaáramló pénzeit a termelést elősegítő beruházások irányába igyekeznek terelni;

14.

üdvözli, hogy az általános megközelítés aláhúzza a fejlesztési politikákban, illetve a migrációs hullámok mederben tartásában a diaszpórákra háruló szerepet, és elősegíti a távozást és a célországba való beilleszkedést támogató intézkedéseket;

A regionális és helyi önkormányzatok szerepéről az általános megközelítés gyakorlatba való átültetésében

15.

véleménye szerint a migrációval kapcsolatos általános megközelítésnek ezenkívül többszintű kormányzásra kell támaszkodnia annak biztosítása végett, hogy a migrációt a legmegfelelőbb szinten irányítsák, a körülményeknek megfelelően és a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva, mind származási országukban, mind a célországban a lehető legkedvezőbb feltételeket garantálva az érintett személyek számára;

16.

úgy véli, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok az átfogó megközelítés kulcsszereplői: a szociális és foglalkoztatási, befogadási, integrációs, valamint az illegális bevándorlás kezelésével kapcsolatos politikák érintettjei, ugyanakkor előmozdítói és megvalósítói, ezenkívül beható párbeszédet és különféle formájú együttműködést kezdeményeznek a migrációs hullámok származási és tranzitországaival (7);.

17.

megállapítja, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok máris támogatnak harmadik országbeli – részben a migrációs hullámok származási vagy tranzitországaiban működő – önkormányzatokkal való párbeszédre irányuló kezdeményezéseket és decentralizált együttműködésre épülő projekteket;

18.

kívánatosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlését (ARLEM), valamint a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciáját (CORLEAP) ideális fórumnak tekintsék a földközi-tengeri és kelet-európai területi önkormányzatokkal a bevándorlási és fejlesztési politikával kapcsolatban folytatott párbeszéd kibontakoztatásához;

19.

véleménye szerint a lehető legnagyobb összhangra kell törekedni a tagállamok kétoldalú kezdeményezései és a már létező regionális és kétoldalú párbeszédek között, amelyek az EU külpolitikai eszköztárába tartoznak a bevándorlás terén, és ezt az összhangot a regionális és helyi önkormányzatok által támogatott párbeszéd-kezdeményezések teljes körű elismerésén keresztül is garantálni kell;

20.

arra kéri az intézményeket, hogy ismerjék el a regionális és helyi önkormányzatoknak az adott ország által rájuk ruházott hatásköröknek megfelelő jelentős szerepét az általános megközelítésben, amely szerepet olyan eszközök révén fejthetik ki, amelyek esetében ők maguk fogadják be az uniós finanszírozást, adott esetben a központi kormányzati szervek beavatkozása nélkül, az egyes tagállamok közötti különbségekkel összeegyeztethető módon;

21.

arra kéri az Európai Bizottságot, támogasson innovatív projekteket, hogy – a regionális és helyi önkormányzatokra e téren számos tagállamban háruló felelősségre való tekintettel ez utóbbiak közvetítését kihasználva – elérhetővé váljon a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolásának megkönnyítésére irányuló célkitűzés, oly módon, hogy hatékony eszközt találunk a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben fennálló szaktudáshiány kezelésére is;

22.

kívánatosnak tartja, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat a bevándorlásról szóló uniós internetes portál frissítésébe is vonják be, amely így a migránsok számára fontos információkkal gazdagodhatna az őket befogadó régióról, városról, illetve településről;

A bevándorlási politikák és a fejlesztési együttműködési politikák közötti kapcsolatról

23.

elsődleges fontosságot tulajdonít annak, hogy mindig szavatoljuk az uniós migrációs és fejlesztési politika, illetve a külpolitika körébe tartozó bevándorlási és menekültpolitika közötti koherenciát. Különösen fontos, hogy az Unió és tagállamok fellépése a harmadik országokban mindig a szolidaritás és az közös fejlődés elvein alapuljon a migráció mélyebb okainak megszüntetése és a szegénység felszámolása érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az említett országok belső forrásainak mozgósítására, valamint az intézmények megszilárdításának és az irányítás és a jogállamiság tökéletesítésének a támogatására, amelyek a gazdasági és társadalmi változás kulcstényezői;

24.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a fejlődő országoknak szánt források elosztását a fejlesztési együttműködés alapelvei, prioritásai és stratégiái alapján végezze, és eközben vegye figyelembe a „többet többért” elvet is;

25.

úgy véli, hogy a kölcsönösség elve összhangban kell, hogy álljon a fejlesztési együttműködés alapelveivel, különösen a mobilitási partnerségek és a migráció és a mobilitás közös ütemterve esetében (8);

26.

véleménye szerint az általános megközelítés gyakorlatba való átültetése során megfelelő védelmet kell biztosítani minden különösen kiszolgáltatott csoportnak, például a kísérő nélküli kiskorúaknak, egyrészt, hogy megfelelő irányba tereljük a harmadik országok intézkedéseit, másrészt, hogy a tagállamokban a befogadás és az integráció megfelelő formáit nyújtsuk, többek között a számos regionális és helyi önkormányzat által a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatok terjesztése révén; kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy valósítsa meg a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó cselekvési tervben szereplő intézkedéseket;

27.

a nemek közötti egyenlőség szempontjait maradéktalanul tekintetbe vevő megközelítés kidolgozását tartja szükségesnek, amely előtérbe helyezi azt a szerepet, amelyet a nők játszanak a migrációban és az egész családnak a befogadó ország társadalmába történő beilleszkedésében;

28.

jelzi, hogy az Unió bevándorlási politikája ellentmondásba kerülhet a fejlesztési együttműködési politikákkal, mivel az Európa 2020 ütemtervben meghatározott demográfiai és gazdasági célok elérése érdekében a harmadik országok magasan képzett munkavállalóinak vonzására törekszik;

29.

kétli, hogy a szelektív migrációs politika okozta agyelszívás hatását ellensúlyozhatná a körkörös migráció, hiszen nem világos, hogy ez az eszköz hatékony lesz-e, illetve hogy konkrétan milyen hatása lehet majd;

30.

egyben úgy véli, hogy a körkörös migráció ellentétbe kerülhet a migránsok integrációjára irányuló célkitűzéssel, és emiatt a kifejezetten ezeket a munkavállalókat megcélzó integrációs stratégiák kialakítására van szükség, annak érdekében, hogy ténylegesen integrálódhassanak akkor is, ha az Unióban való tartózkodásuk nem ígérkezik hosszú távúnak (9);

31.

úgy véli, hogy a diplomák és a képesítések harmonizált feltételek melletti elismerése alapvető eszköz ahhoz, hogy elkerüljük a készségek pazarlását (brain waste), szavatoljuk a migránsok hatékony integrációját, illetve – a körkörös migráció értelmében – reintegrációját a származási országban;

32.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállami kísérő intézkedéseket a diplomák és a képesítések egyszerűsített elismerésére irányuló folyamatban, és támogassa a készségek informális elismerését, többek között annak érdekében, hogy elősegítsük a harmadik országok állampolgárságával rendelkező munkavállalók mozgását az európai munkaerőpiacon;

33.

reméli, hogy a migrációs hullámok mederben tartása érdekében a harmadik országokkal folytatott együttműködés soha nem vezet oda, hogy megsértsék azt a mindenkit megillető emberi jogot, hogy saját hazáját is beleértve bármely országot elhagyjon, különösen akkor, amikor arra kérik a harmadik országokat, hogy a kivándorlás ellenőrzését a célország törvényei alapján hajtsák végre;

34.

véleménye szerint több forrást kell szánni az oktatás- és egészségügyi fejlesztési együttműködési projektekre, közvetlenül bevonva az egyetemeket és elősegítve a kutatók és általában a tudományos életben dolgozók mobilitását;

35.

támogatja az Európai Parlamentnek az euro–mediterrán Erasmus és Leonardo da Vinci program elfogadása érdekében benyújtott petíciót, amely konkrét eszköze lehet a Földközi-tenger északi és déli térségéből származó diákok kétirányú mobilitásának;

36.

kívánatosnak tartja, hogy a fiatalok, így elsősorban a diákok mobilitásának hathatós támogatását, többek között a vízumkibocsátás egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése és elégséges pénzügyi források biztosítása révén;

37.

úgy véli, hogy – a fiatalok csereprogramjai terén már kialakult bevált gyakorlatokkal, így például az Európai Régiók Szövetségének (AER) hálózata által támogatott Eurodissey programmal együtt – el kell ismerni és támogatni kell az Erasmus mindenkinek programot;

38.

szükségesnek tartja a gazdasági egyenlőtlenségek által okozott migrációs nyomások mélyrehatóbb elemzését a helyzet kezelésére alkalmas eszközök feltárása érdekében. Ide tartozhatnak többek között a kevéssé képzett munkaerő mobilitását biztosító intézkedések, amelyek bizonyos tagállamokban még nagyon keresettek, és amelyek kezeléséhez nem elégséges önmagában a körkörös migrációs mechanizmus;

39.

véleménye szerint a diaszpóra részvételének ki kell terjednie a távozást előkészítő intézkedésekre, kihasználva azokat a már meglévő, a bevándorlók szervezetei által közvetlenül működtetett honlapokat, amelyek a lehetséges érdekeltek számára érthető nyelven nyújtanak konkrét tájékoztatást;

40.

üdvözli a migrációt előkészítő intézkedések elismerését, amelyekre több forrást kell szánni, bevonva a migránsok származási országaiban már működő NGO-kat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, amelyek szerepet játszanak a migránsok és családjaik befogadásával és integrálásával kapcsolatos eljárásokban;

Az illegális bevándorlás ellen folytatott küzdelemről

41.

üdvözli az Unió elkötelezettségét az illegális bevándorlással szembeni küzdelem iránt, különös tekintettel az emberkereskedelemmel és -csempészettel, valamint az adott országban illegálisan tartózkodó munkaerőt foglalkoztató munkáltatókkal szembeni fellépésekre;

42.

hangsúlyozza az illegális bevándorlással szembeni küzdelem olyan megközelítésének fontosságát, amely a migránsokat az illegális embercsempészet lehetséges áldozatainak tekinti, akik ezért védelemre szorulnak;

43.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság folytassa a feketemunka elemzésére és leküzdésére irányuló kezdeményezéseket, hiszen az uniós gazdaság egésze számra nagy tehertételt jelentő problémáról és az illegális bevándorlók számára vonzó lehetőségről van szó, akik aztán vagy a munkaerőpiacon történő kizsákmányolás áldozataivá, vagy bűnszervezetek tagjaivá válhatnak;

44.

megjegyzi, hogy számottevő pénzügyi erőforrást fordítottak az illegális bevándorlás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések megvalósítására is, ezen belül kiemelendők a FRONTEX ügynökség által kezdeményezett határellenőrzési műveletek;

45.

hangsúlyozza az emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességét, különös tekintettel a visszaküldés tilalmának a határellenőrzés minden fázisában érvényesítendő elvére és az ehhez kapcsolódó kötelezettségre, hogy a FRONTEX tevékenysége az uniós intézmények, így elsősorban az Európai Parlament szigorú ellenőrzése mellett történjen;

46.

reméli, hogy a hasonló típusú ellenőrzéseket kiterjesztik azokra a nemzetközi együttműködésekre is, amelyeket közvetlenül a Frontex irányít, mely rendelkezik azzal a hatáskörrel, hogy technikai jellegű nemzetközi megállapodásokat kössön harmadik országokkal; e megállapodások tartalmának átláthatóbbnak kellene lennie, és alkalmazási körüket pontosan meg kell határozni;

47.

szükségesnek tartja, hogy végezzék el valamennyi meglévő eszköz pontos költség-haszon elemzését azok hatékonyságának összehasonlítása végett, beleértve a hazatéréssel kapcsolatos eljárások költségeit (őrizetben tartás és kényszeres visszatelepítés), valamint a tagállamok által az önkéntes visszatelepülésre felhasznált pénzeszközök hatékonyságának összehasonlítását a kényszeres visszatelepítésre felhasználtakéval;

48.

kiemeli, hogy el kell kerülni, hogy a valamely tagállamban jogszerűen tartózkodó külföldiek a nemzeti jogszabályok rugalmasságának hiánya miatt illegális bevándorlókká váljanak, és így növeljék a vízumuk lejártát követően is ott tartózkodók (ún. overstayers) számát;

49.

reméli, hogy az európai uniós intézmények és a tagállamok komolyan megfontolják az Európai Unióba az EUMSZ 79. cikkének (5) bekezdése értelmében, munkakeresés címén történő beutazás lehetőségét;

50.

hangsúlyozza, hogy a legális beutazásra szolgáló csatornák rendelkezésre állását az illegális bevándorlás és a vízumuk lejártát követően is ott tartózkodók (ún. overstayers) elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközének, valamint egy bizonyos fokú szolidaritás zálogának kell tekinteni a migrációs hullámok származási országaival való kapcsolatokban;

51.

arra kéri az intézményeket, hogy az általános megközelítésbe vegyék be a visszafogadási stratégiát olyan módon, hogy ez a stratégia a fejlődési együttműködés alapelvein alapulhasson, és ne váljon elkülönülő, inkoherens területté;

52.

úgy véli, hogy a visszafogadási megállapodásokat időnként felül kell vizsgálni, főként a tranzitországok azon kötelezettségével kapcsolatban, hogy ne csak saját polgáraikat fogadják, hanem azokat a külföldieket is, akik ezeken az országokon keresztül utaztak be az EU-ba, és amelyeket az a veszély fenyegeti, hogy a „senki földjére” kerülnek, ami megnehezíti a tranzitországok helyzetét és az érintetteket komoly kockázatoknak teszi ki az emberi jogok megsértésével kapcsolatban;

A menekültpolitika külső dimenziójáról

53.

úgy véli, hogy a harmadik országok menekültügyi rendszereinek megerősítését nem szabad eszköznek tekinteni arra, hogy elkerüljük a nemzetközi védelemhez való jog EU-beli elismerését;

54.

üdvözli, hogy a regionális védelmi programokban az Európai Unió együttműködött az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), még akkor is, ha az EU által biztosított védelem túlmutat a genfi menekültügyi egyezményben szavatolt védelmen, mivel magában foglalja a kiegészítő védelmet, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel ellentétes elbánás elleni védelmet;

55.

reméli, hogy az Európai Unió cselekvése soha sem arra irányul majd, hogy meggátolja a menedékjogot kérőket annak az országnak az elhagyásában, ahova azért mentek, hogy menedéket kérjenek valamely uniós tagállamban;

56.

szükségesnek tartja, főként az Európai Bíróság részéről érkező egyértelmű cenzúrát követően, hogy vizsgálják felül a jogszabályokat (II. dublini egyezmény) olyan módon, hogy valóban szavatolva legyen a tagállamok közötti szolidaritás az emberi jogok – köztük a család egységéhez való jog – teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;

57.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a mobilitással kapcsolatos partnerségek keretében hozzon megfelelő védzáradékokat a menedékjogot kérők és a menekültek részére;

58.

arra kéri az intézményeket, hogy a tagállamokkal együtt javítsák a tengeri keresési és mentési (search and rescue) rendszerek hatékonyságát, főként a jobb koordináció, illetve a közös kritériumok meghatározása által, a megmenekült migránsok szárazföldre szállításának legmegfelelőbb helyével kapcsolatban;

Végső megfontolások

59.

arra kéri az Európai Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy tartsák fenn a vitát a közös megközelítés négy pillérét illetően, hogy a végrehajtásba teljes mértékben be lehessen vonni minden lehetséges érintett felet;

60.

főként azt kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben vonják be az általános megközelítés végrehajtásába, támogatva egyrészt a már létező decentralizált együttműködési projekteket, másrészt a például az ARLEM-mal és a CORLEAP-pal folytatott strukturált párbeszédeket;

61.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folytassa a globális szintű bevándorlás jelenségének okaival és sajátosságaival kapcsolatos elemzéseket, hogy hatékony stratégiákat határozhasson meg az ezzel való szembenézéshez, amelyek a harmadik országokkal való szolidaritáson alapulnak;

62.

sajnálatosnak tartja a migránsokat bűnözőként kezelő politikákat, és értékeli a bűnszövetkezetek elleni küzdelmet, amelyeknek a migránsok áldozataivá válnak;

63.

egy olyan illegális bevándorlás elleni küzdelmet célzó politikát szeretne, amely nemcsak a határoknál történő ellenőrzésen és a migránsok kiutazáskor történő feltartóztatásán alapul, hanem a valódi legális beutazási lehetőségeken is, amelyek – az egyes tagállamok sajátosságainak függvényében – az alacsonyabb képzettségű munkavállalók előtt is nyitva állnak.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, 13. cikk (2) bekezdés; Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményhez csatolt 4. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) pontja; Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 12. cikk (2) pont.

(2)  Az Európai Parlament P6_TA(2006)0319. sz., Fejlődés és migráció tárgyban 2006. július 6-án elfogadott véleménye.

(3)  Az RB véleménye: A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a fenntartható vízgazdálkodás előmozdításában; ENVE-V-008, 2011. június 30.–július 1., 14. pont; Az ARLEM SUDEV szakbizottságának Az elsivatagosodás és az éghajlatváltozás közötti kölcsönhatásról a földközi-tengeri térségben című véleménye, 2012. január 31.

(4)  http://www.unhcr.org/pages/49e4a5096.html.

(5)  Közlemény a migrációról, COM(2011) 248, 21. o.

(6)  A Közös bevándorláspolitika Európa számára című vélemény, CONST-IV-017, elfogadva a 2008. november 26–27-i plenáris ülésen, elődadó: Werner JOSTMEIER.

(7)  Az RB.Közös bevándorláspolitika Európa számára című véleménye, CONST-IV-017, 2008. november 26–27., 5. pont.

(8)  Teljesen e logikára épül a COM(2011) 290 sz. rendeletjavaslat a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK sz. tanácsi rendelet módosításáról.

(9)  Az RB véleménytervezete Az integráció új európai programja tárgyban, 60. pont; a CIVEX véleménytervezete a Családegyesítési jog tárgyában, előadó Sergio SOAVE, 11. pont.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/12


A Régiók Bizottsága véleménye – A menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozása

2012/C 277/03

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

rámutat a menekültügynek az emberi jogként, egyúttal civilizációs „vívmányként” betöltött alapvető szerepére, amelyet olyan nemzetközi jogi dokumentumok szentesítenek, mint a Genfi Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és kivétel nélkül valamennyi tagállam jogrendszere. Megállapítja, hogy a menekültügyi mechanizmus sarokkövét a visszaküldés tilalmának elve képezi;

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 80. cikke értelmében a szolidaritás, és azzal együtt a felelősségi körök igazságos elosztása irányadó intézményi koncepció mindazon európai politikák esetében, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében a személyek mozgásával, különösen a külső határok kezelésével és átlépésének kérdéseivel, a menedékjoggal és a nemzetközi védelemmel, valamint a bevándorlással foglalkoznak. A szóban forgó cikk megfelelő jogalapot nyújt olyan európai jogalkotási intézkedésekhez, amelyek célja a szolidaritás megerősítése és a felelősségi körök igazságos elosztásának a támogatása;

felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet alapján az EU és a tagállamok között az EUMSZ 80. cikkében előírtak szerinti gyakorlati szolidaritásra van szükség a menekültügy területén, és úgy véli, hogy nem lesz lehetőség a nemzetközi védelmet kérelmezők, vagy arra jogosultak közös és magas védelmi szintjének elérésére, amennyiben nem állnak rendelkezésünkre olyan mechanizmusok, amelyek figyelembe veszik a tagállamok közötti nagy eltéréseket a harmadik országból az egyes tagállamok területére érkezők (gazdasági migránsok vagy nemzetközi védelmet kérelmezők) számát, valamint a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges pénzügyi, technikai és egyéb lehetőségeket illetően;

hangsúlyozza a szolidaritás helyi és regionális dimenzióját és a felelősség igazságos megosztását a menekültügyi politika területén, és kiemeli, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosság tájékoztatásában, valamint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakosság figyelmét felhívják a menekültügyhöz és a nemzetközi védelemhez kapcsolódó kérdésekre, ezáltal pedig kedvezően befolyásolják az újonnan érkezők befogadási feltételeit és a helyi közösségen belüli elfogadásukat.

Előadó

Théodoros GKOTSOPOULOS (EL/PES), Pallini város (Attika régió) önkormányzati képviselője

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye a menekültüggyel kapcsolatos Unión belüli szolidaritás fokozásáról – A jobb felelősségmegosztás és a kölcsönös bizalom javításának uniós ütemterve

COM(2011) 835 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

megjegyzi, hogy a vegyes összetételű migrációs áramlások az EU valamennyi tagállamában a mindennapok részei, és a címlapok témái, főképp az észak-afrikai és a közel-keleti országokban folyamatban lévő gyökeres politikai változások miatt, továbbá olyan övezetek általános politikai helyzetéből kifolyólag is, mint például Afganisztán és Pakisztán, vagy Irak és Irán, amelyek új népességáramlásokat indítanak el Európa irányába. A szóban forgó vegyes összetételű migránscsoportok áramlása különböző mértékben gyakorol nyomást az Unió külső határaira, következésképpen bizonyos tagállamok menekültügyi mechanizmusaira, hozzájárulva így a humanitárius problémák kialakulásához;

2.

hangsúlyozza, hogy a súlyos gazdasági válság – amely az EU-nak különösen azon mediterrán országait sújtja, amelyek aránytalanul nagyszámú menedékkérőt fogadnak be –, valamint az, hogy ezért képtelenek a szükséges hatékonysággal kezelni ezt a problémát, ahhoz vezetnek, hogy a helyzet még kevésbé kezelhető, és az eddig is kedvezőtlen feltételek tovább rosszabbodnak;

3.

úgy ítéli meg, hogy a stockholmi program előírásainak megfelelően lényegi közös európai politika kialakítására van szükség a bevándorlás és a menekültügy területén. A politikát integrált megközelítésre kell alapozni, amely egyrészt a legális bevándorlás hatékony kezelésére, másrészt pedig az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, és főképp a menekültügyi struktúrák megerősítésére támaszkodik;

4.

rámutat a menekültügynek az emberi jogként, egyúttal civilizációs „vívmányként” betöltött alapvető szerepére, amelyet olyan nemzetközi jogi dokumentumok szentesítenek, mint a Genfi Egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Chartája, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és kivétel nélkül valamennyi tagállam jogrendszere. Megállapítja, hogy a menekültügyi mechanizmus sarokkövét a visszaküldés tilalmának elve képezi;

5.

utal az ezekkel összefüggő, a menekültügyi jogot kiegészítő jogokra, azaz a méltósághoz való jogra, a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmára, a kiutasított, kitoloncolt vagy kiadott személyek védelmére, valamint a hatékony jogorvoslathoz, a pártatlan elbíráláshoz és a családegyesítéshez való jogra;

6.

elismeri, hogy a közös európai menekültügyi rendszer kiépítését illetően történtek előrelépések, ám úgy véli, hogy meg kell ismételni a stockholmi programban szereplő felhívást, amely szerint 2012-ig meg kell valósítani a rendszert, és fel kell kérni a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy bizonyítsák azzal kapcsolatos politikai szándékukat, hogy lezárják a befogadási feltételekről és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvek felülvizsgálatáról, valamint a dublini rendelet és az Eurodac rendszer reformjáról szóló tárgyalásokat;

7.

hangsúlyozza, hogy a közös európai menekültügyi rendszer tevékenységét a nemzetközi védelemre szoruló személyek jogainak konkrét védelme kell, hogy irányítsa, és nem kizárólag a – szoros értelemben vett – biztonság és a nemzeti szuverenitás megőrzése;

8.

leszögezi, hogy a valóban közös menekültügyi politika a jogoknak és eljárásoknak az EU egész területére kiterjedő egységességén alapul, ugyanis az a cél, hogy ne alakuljanak ki nagy eltérések az ilyen ügyek vizsgálata során, ezért helyesli azokat az erőfeszítéseket, amelyek olyan módon kívánják módosítani a létező jogszabályokat, hogy minimumszabályok helyett közös szabályokat állítanak fel;

9.

felhívja a figyelmet a strasbourgi és luxemburgi bíróságok közelmúltbeli határozataira (1), amelyek minden korábbinál világosabbá teszik (a) a létező jogrendszer jelentős hiányosságait, különösen a dublini rendeletét, és (b) azokat a hiányosságokat, amelyek a jelenlegi súlyos feltételek mellett komoly veszélyeket jelentenek a nemzetközi védelmet kérelmezők jogai védelme számára, és a tagállamok különböző politikai, jogi és gyakorlati koncepcióiból erednek. A fent említett határozatok hangsúlyozzák egy integrált közös európai menekültügyi rendszer bevezetésének fontosságát, valamint hogy ennek keretében olyan rendelkezéseken keresztül erősítsék meg a dublini rendeletet, amelyek a válságok okaival foglalkoznak és így hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyes tagállamok rendszereinek hiányosságai ne legyenek káros hatással se a rendszer egészére, se az emberi jogok védelmére;

10.

úgy véli, hogy a migráció fokozódása jelentős változtatásokat tesz szükségessé az uniós menekültügyi politikák terén, valamint hogy kezeléséhez hatékony politikákat és módszereket kell sürgősen bevezetni;

11.

emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 80. cikke értelmében a szolidaritás, és azzal együtt a felelősségi körök igazságos elosztása irányadó intézményi koncepció mindazon európai politikák esetében, amelyek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében a személyek mozgásával, különösen a külső határok kezelésével és átlépésének kérdéseivel, a menedékjoggal és a nemzetközi védelemmel, valamint a bevándorlással foglalkoznak. A szóban forgó cikk megfelelő jogalapot nyújt olyan európai jogalkotási intézkedésekhez, amelyek célja a szolidaritás megerősítése és a felelősségi körök igazságos elosztásának a támogatása;

12.

megállapítja, hogy a szolidaritás szorosan kapcsolódik a felelősséghez, és valamennyi tagállamot arra ösztönzi, hogy tartsák tiszteletben és hajtsák végre az általuk vállalt nemzetközi és uniós szintű kötelezettségeket, mintegy „rendet téve saját házuk táján”. Az RB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a felelősség szűk koncepciója sem jogi értelemben, sem a gyakorlatban nem tehető a szolidaritás előfeltételévé: léteznek olyan esetek ugyanis, ahol a gyakorlatban megmutatkozó szolidaritás kedvezően befolyásolhatja a kötelezettségvállalások tényleges tiszteletben tartását;

13.

felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet alapján az EU és a tagállamok között az EUMSZ 80. cikkében előírtak szerinti gyakorlati szolidaritásra van szükség a menekültügy területén, és úgy véli, hogy nem lesz lehetőség a nemzetközi védelmet kérelmezők, vagy arra jogosultak közös és magas védelmi szintjének elérésére, amennyiben nem állnak rendelkezésünkre olyan mechanizmusok, amelyek figyelembe veszik a tagállamok közötti nagy eltéréseket a harmadik országból az egyes tagállamok területére érkezők (gazdasági migránsok vagy nemzetközi védelmet kérelmezők) számát, valamint a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges pénzügyi, technikai és egyéb lehetőségeket illetően;

14.

kiemeli, hogy az Európai Bizottság közleménye a jelenlegi helyzetet elemző módon mutatja be, és összegyűjti a szolidaritás megerősítésére rendelkezésre álló eszközöket. Sajnálja ugyanakkor, hogy nem tettek javaslatokat olyan új, pozitív intézkedésekre, amelyek célja a szolidaritás ösztönzése és a felelősségmegosztás könnyítése;

15.

üdvözli a Tanács azon kezdeményezését, hogy kidolgozza az olyan tagállamok iránti szolidaritás közös referenciakeretét, amelyek menekültügyi rendszere több okból – beleértve a vegyes összetételű migrációs áramlásokat – különösen nagy nyomásnak van kitéve (2);

16.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a szolidaritást és a felelősségmegosztást támogató pozitív intézkedések megerősítenék az emberi jogok, valamint az igazságosság, az egyenlőség, az együttműködés és a politikai részvétel tiszteletben tartását. Ezeknek a rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

17.

ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy nem lehet teljes mértékben megvizsgálni az Európai Bizottság közleményét a szubszidiaritási elv tiszteletben tartása szempontjából, mivel lényegében azt írja le, hogy milyen módon járulhatnak hozzá a létező eszközök és az uniós jogszabályok a szolidaritás megerősítéséhez. Ugyanakkor mivel az Európai Bizottság említést tesz olyan lehetséges jövőbeli kezdeményezésekről, amelyek például a menekültként elismertek áthelyezését célzó programokra vagy a menedékkérelmek közös vizsgálatát meghatározó szabályozásokra vonatkoznak, és amelyekről feltételezhető, hogy hatással lesznek azokra a kérdésekre, amelyek eddig szorosan a tagállamok nemzeti szuverenitása alá tartozó kérdésekhez kapcsolódtak (mint például a menedékkérelmek vizsgálata vagy a menekültek fogadása), továbbá amelyek szélesebb körű politikai, jogi vagy pénzügyi következményekkel járhatnak, az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kidolgozásuk során megfelelő körültekintéssel járjon el;

18.

rámutat, hogy a szolidaritás fogalmának külső dimenziója is van: arról a szolidaritásról van szó, amely az EU és a világ olyan egyéb régiói között nyilvánul meg, amelyeket humanitárius válságok sújtanak, és amelyek – az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint – a menekültek és a nemzetközi menedékkérők túlnyomó többségét fogadják. Következésképpen rendkívül fontos, hogy a tagállamok a fejlesztési együttműködési politika területén együttműködjenek a harmadik országokkal a jobb gazdasági feltételek megteremtése és a béke megszilárdítása érdekében. A harmadik országok menekültügyi rendszereinek nyújtott támogatás azonban nem tekinthető olyan eszköznek, amellyel elkerülhető az EU-n belül a nemzetközi védelem odaítélése, vagy a menekültügyi eljárások az EU határain kívülre helyezhetők át; annak egyszerűen a harmadik országok gazdasági és szociális feltételeit javító eszközként kell megjelennie;

19.

felszólítja az EU illetékes intézményeit, valamint tagállamait, hogy aktívabban próbálják rábírni az EU szomszédos államait azon kötelezettségek teljesítésére, amelyeket a nemzetközi jog alapján, valamint önmagukkal és a tagállamokkal szemben vállaltak, különös tekintettel azokra az országokra, amelyek visszafogadási megállapodást kötöttek az EU-val;

A helyi és regionális önkormányzatok szerepe

20.

hangsúlyozza a szolidaritás helyi és regionális dimenzióját és a felelősség igazságos megosztását a menekültügyi politika területén. Az Unió külső határai közelében található területi önkormányzatok azok, amelyeknek elsőként végre kell hajtaniuk a menekültüggyel kapcsolatos európai jogszabályokat és a közös európai menekültügyi rendszert. Hasonló a szerepük a nagyvárosok önkormányzatainak is, amelyek a menekültek és a menedékkérők folyamatosan növekedő áradatát fogadják. A területi önkormányzatok jelentős feladatot vállalnak magukra a menedékkérők, a menekültek és a nemzetközi védelmet élvezők fogadásában, és bizonyos tagállamokban elsődleges felelősei az újonnan érkezőkkel való első kapcsolatfelvételnek;

21.

hangsúlyozza, hogy az általuk betöltött szerep ellenére a helyi és regionális önkormányzatokra egyáltalán nem terjed ki a szolidaritás és a felelősségmegosztás fogalma, ami jelenleg csupán a tagállamokra vonatkozik. Ezen túlmenően a politikai szintű tervezés és párbeszéd egyedül a tagállamokra nehezedő pénzügyi terhet veszi figyelembe, a harmadik országokból érkezők fogadása által kiváltott, a társadalmi kohézióra helyi és regionális szinten gyakorolt hatásokat nem, holott a területi önkormányzatok feladata, hogy e helyzetet elsőként kezeljék;

22.

következésképpen olyan állásfoglalások és javaslatok közvetlen kialakítását tervezi, amelyek célja a területi önkormányzatok aktív részvételének lehetővé tétele a menekültek áthelyezésére vonatkozó rendelkezések, valamint a menedékkérőket, illetve a menedékjogot élvezőket célzó segítségnyújtási, támogatási és szolidaritási mechanizmusok végrehajtásában. Egyes tagállamok ugyanis már elfogadtak olyan jogalkotási intézkedéseket, amelyek elismerik ezen önkormányzatok ilyen jellegű illetékességét;

23.

kiemeli, hogy a helyi önkormányzatok jelentős szerepet töltenek be a helyi lakosság tájékoztatásában, valamint hogy a nem kormányzati és egyéb civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésük során felhalmozott kiterjedt tapasztalataik révén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakosság figyelmét felhívják a menekültügyhöz és a nemzetközi védelemhez kapcsolódó kérdésekre, ezáltal pedig kedvezően befolyásolják az újonnan érkezők befogadási feltételeit és a helyi közösségen belüli elfogadásukat;

A hatáskörök jobb elosztása és a menekültügy területének jobb irányítása

24.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság 2008. évi javaslatának (3) keretében újból alaposan felül kell vizsgálni a dublini rendeletet. Az Unióba történő első beutazás kritériumának az alkalmazása eddig hozzájárult ahhoz, hogy növekedjen a nyomás néhány tagállam menekültügyi rendszerére, és ahhoz vezetett, hogy a szóban forgó rendelet végrehajtása tisztán a földrajzi elhelyezkedés függvénye, ami összeegyeztethetetlen a szolidaritás gondolatával. Az RB ezért arra kéri a tagállamokat, a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy dolgozzanak ki új válságkezelési eljárást, és vizsgáljanak meg néhány, a szolidaritást támogató intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy csökkentsék a szóban forgó rendelet által eddig okozott károkat;

25.

emlékeztet arra, hogy egy korábbi véleményében (4) üdvözölte az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyeknek a dublini rendelet felülvizsgált változata keretében történő átadását ideiglenesen függesszék fel, amennyiben egy tagállam vészhelyzettel néz szembe, és a kérelmezők átadása tovább fokozhatná a befogadóképességére és a menekültügyi infrastruktúrájára nehezedő terhet. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy nehéz egy ilyen intézkedést elfogadtatni és végrehajtatni, és hogy ésszerű az az ellenjavaslat, amely egy a tagállamok menekültügyi rendszereinek teljes működését lefedő értékelési és korai figyelmeztető rendszer létrehozását ajánlja;

26.

a fenti megjegyzésekre tekintettel célszerűnek tartja kiemelni, hogy ennek a javasolt értékelési és korai figyelmeztető mechanizmusnak a hatékonysága nagymértékben attól fog függeni, hogy rendelkezésre állnak-e majd megbízható és naprakész információk, hogy jóhiszemű együttműködés folyik-e majd a tagállamok között, valamint hogy képes lesz-e az EU a jelzett hiányosságokat és esetleges problémákat időben orvosolni. Ezen túlmenően az RB felhívja a figyelmet arra az értékes segítségre, amelyeket olyan szervezetek nyújthatnak, mint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH), az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), a nemzeti menekülttanácsok és más nem kormányzati szervezetek, különösen pedig a helyi és regionális önkormányzatok;

27.

úgy véli, hogy az a javaslat, hogy terjesszék ki a menekültként elismertek – a Máltához kapcsolódó kísérleti program mintájára történő – önkéntes áthelyezését, pozitív előrelépést jelent a szolidaritás megerősítésében. Ezért az RB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak a lehetőségnek a megfontolására, hogy bizonyos feltételek mellett kötelezővé tegyék az áttelepülést (például az érintett tagállam kérésére, vagy amennyiben előzetesen ez irányú következtetést fogalmaztak meg a korai figyelmeztető rendszer keretében és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal ismertette véleményét, vagy ha az érdekeltek egyetértenek az intézkedéssel). Felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy azt is alaposan vizsgálják meg, hogy a nemzetközi védelmet kérők áthelyezése szóba jöhet-e, és ehhez kapcsolódóan arra kéri az Európai Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg az elkészített jogi, gazdasági és technikai tanulmányt (5);

28.

megjegyzi, hogy az áthelyezéssel kapcsolatban gyakorlati és jogi nehézségeket is okoz, hogy nem létezik a nemzetközi védelemre vonatkozó döntések kölcsönös elfogadását szabályozó rendszer; ezért felhívja az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg, milyen intézkedéseket kell hozni a helyzet megoldása érdekében;

29.

egyetért az UNHCR azon javaslatával, hogy dolgozzanak ki egy olyan „formulát”, amelynek célja az áthelyezési rendszer működésének biztosítása, és amely figyelembe vesz olyan elemeket, mint az érintett ország GDP-je, a tagállam területének nagysága, nemzeti és egyéb forrásai, lakossága, befogadási képessége, a helyi és regionális jellegzetességek, a menedékjogot kérők száma, valamint a letelepítési kötelezettségvállalások – hogy csak néhány kritériumot említsünk (6);

30.

üdvözli az Európai Parlament közelmúltbeli határozatát, amely előkészítette a közös európai letelepítési program véglegesítését, amelyről úgy véli, hogy hozzá fog járulni a szolidaritás külső dimenziójának a megerősítéséhez, és kéri a tagállamokat, hogy addig tartsák tiszteletben az UNHCR programja keretében tett vállalásaikat;

31.

üdvözli azt a tervet, hogy minél több tagállammal, az EMTH-val és esetlegesen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával közösen vizsgálják meg a menedékkérelmeket; megjegyzi ugyanakkor, hogy ezt úgy kell végrehajtani, hogy a kérelmek nemzetközi védelemre való jogosultságának a vizsgálatakor érvényesüljön az az elv, hogy minden kérést egyénileg bírálnak el. Az RB ezért felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy jogi, gazdasági és technikai tanulmányt, és tájékoztassa arról az RB-t;

32.

úgy ítéli meg továbbá, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelemről, valamint a tagállamok erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló irányelv konkrét és kivételes szolidaritási mechanizmusként rendkívüli fontossággal bír, noha máig még egyszer sem alkalmazták. Szükségesnek tartja ezért az irányelv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy objektív és mennyiségi kritériumok alapján könnyebben meg lehessen állapítani, ha egy területen a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlásának esete áll fenn, és hogy megvizsgálják, hogy egy vagy több régió kérésére életbe léptethető-e az irányelvben szereplő eljárás;

33.

üdvözli, hogy módosították a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárok jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvet, amelynek köszönhetően hatásköre a nemzetközi védelmet élvezőkre is kiterjed. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy egy menekültként elismert személy öt év tartózkodást és bizonyos feltételek mérlegelését követően letelepedhet olyan tagállamban, amely nem azonos azzal, amelyben eredetileg a nemzetközi védelmet megkapta. Noha ez az intézkedés szűkebb értelemben nem a szolidaritást szolgálja, adott esetben hozzájárulhatna a feszültségek csökkentéséhez és a személyek jobb beilleszkedéséhez. Következésképpen az RB arra kéri a tagállamokat, hogy gyorsan ültessék át nemzeti joganyagukba a 2011/51/EU módosító irányelvet (7);

Gyakorlati együttműködés

34.

megjegyzi, hogy a gyakorlati együttműködés a közös európai menekültügyi rendszernek alapvető eleme, és üdvözli az uniós szervek lényegi hozzájárulását. Ezek között megemlítendő elsősorban az EMTH, továbbá a Frontex, amely segítséget nyújtott néhány kivételes jellegű konkrét helyzet leküzdésében – például Málta és Görögország esetében –, megjegyzi ugyanakkor, hogy e szakosított szervezetek tevékenységét a nemzetközi védelmet kérelmezők jogainak megőrzésére vonatkozó garanciákkal kell kiegészíteni;

35.

úgy véli, különösen ügyelni kell arra, hogy elkerüljük azokat a gyakorlatokat, amelyek eredményeként konkrétan lehetetlenné válna a menedékjog iránt kérelem benyújtására vonatkozó jog érvényesítése. Következésképpen az RB arra kéri a Frontexet, hogy az EU külső határainak védelme területén rábízott feladatai gyakorlása során fordítson nagyobb figyelmet az emberi jogok tiszteletben tartására. Úgy véli, hogy az első lépést ebbe az irányba megtették a Frontex alapító rendeletének közelmúltbeli módosításával, amely az alapvető jogok területére vonatkozó stratégia kidolgozására kötelezi a szervezetet, létrehoz egy konzultatív fórumot és az alapvető jogok felelősének a posztját (8). E téren elismeri azt a potenciális szerepet, amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) játszhat, amely már vizsgálta az emberi jogok helyzetét az EU külső határain (9). Az RB vizsgálatai kiterjesztésére bátorítja e területen, valamint arra, hogy tanácsokkal lássa el és szakismeretével segítse a Frontexet és az EMTH-t;

36.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EMTH operatív kapacitásait, hogy az hatékonyabban segíthesse a helyi és regionális önkormányzatokat azonnali támogatással, szakértelmével és technikai szaktudásával, illetve sürgeti a helyi és regionális önkormányzatok szorosabb bevonását az EMTH konzultatív fórumába; üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy 2013-ban értékelni fogja az EMTH tevékenységének hatását, és jelzi, hogy szívesen részt venne ebben a folyamatban;

37.

úgy ítéli meg, hogy az oktatás az EMTH részéről történő konkrét együttműködés specifikus intézkedéseként kiemelkedő szerepet tölt be, és hangsúlyozza, hogy az európai menekültügyi program véglegesítése és teljes végrehajtása nagyobb harmonizációs lehetőséget nyújthat. Ennek szellemében az RB olyan képzési programok kidolgozását javasolja az EMTH-nak, amelyek hasznosak a helyi és regionális adminisztráció köztisztviselői számára, mivel azok részt vesznek a nemzetközi védelmet kérelmezők fogadásában;

Gazdasági és pénzügyi szolidaritás

38.

elismeri, hogy az EU az utóbbi években számos hasznos eszközt dolgozott ki, köztük elsősorban az Európai Menekültügyi Alapot, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az európai menekültügyi politika jobb végrehajtását;

39.

pozitívnak tartja a menekültügyet és a migrációt szolgáló európai finanszírozási mechanizmusok felépítésének javasolt egyszerűsítését a menekültügyi és migrációs alap létrehozására vonatkozó javaslat révén. Az alap számára a 2014–2020 közötti időszakban a migrációs hullámok integrált kezelésének biztosításához mintegy 3,87 milliárd euró áll majd rendelkezésre, valamint hatásköre alá tartoznak majd a közös menekültügyi és migrációs politika különböző területei is. Az RB reméli, hogy ezzel a fejlődéssel párhuzamosan az eljárások racionalizálására is sor kerül;

40.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy elegendő forrást biztosítsunk a szolidaritás megerősítését szolgáló intézkedésekre, amelyek szükség esetén támogathatnák a menekültügyi rendszerek alapfeltételeinek javítására tett erőfeszítéseket, konkrét segítséget nyújthatnának a különleges nyomás alá kerülő tagállamoknak és régióknak, vagy az áthelyezési és a letelepítési programok végrehajtásához;

41.

hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a menekültügyre és a nemzetközi védelemre elkülönített eszközök megfeleljenek az EU nemzetközi vállalásai szintjének, hogy kiegyensúlyozott kapcsolat legyen egyrészt a biztonsági és határvédelmi kiadások, másrészt pedig olyan fellépési területekre szánt kiadások között, mint például a menedékkérők fogadási feltételei, melyek olyan cselekvési területek, amelyekhez a helyi és regionális önkormányzatok jelentős hozzáadott értékkel tudnak hozzájárulni;

42.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket az alapok működését megalapozó partnerségi elv teljes mértékű végrehajtására oly módon, hogy garantálják valamennyi helyi és regionális szinten érintett szereplő részvételét a finanszírozási prioritások meghatározásában, valamint az elindított kezdeményezések értékelésében. Ennek során azt a végrehajtási keretet kell követni, amely a Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezet (COM(2011) 752 final) IV. fejezetében szerepel;

43.

következésképpen felkéri a tagállamokat, hogy mindannyian gondoskodjanak helyi és regionális önkormányzataik képviselőinek részvételéről az alapok éves pénzügyi prioritásainak megállapításáról szóló politikai tárgyalások folyamatában (10).

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2011. január 21-én az M.S.S. kontra Belgium és Görögország ügyben hozott ítélete, és az Európai Unió Bíróságának 2011. december 21-i ítélete az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában az N.S. kontra az Egyesült Királyság belügyminisztere (Secretary of State for the Home Department) és mások egyesített ügyben (C-411/10 és C-493/10).

(2)  3151. Bel- és Igazságügyi Tanács, Brüsszel, 2012. március 8.

(3)  COM(2008) 820 final.

(4)  CdR 90/2009, „A jövőbeli Közös Európai Menekültügyi Rendszer II”.

(5)  „Study on the feasibility of establishing a mechanism for the relocation of beneficiaries of international protection”(A nemzetközi védelmet élvezők áthelyezési mechanizmusának létrehozásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány), 27. pont, JLS/2009/ERFX/PR/1005 – 70092056. (http://ec.europa.eu/home-affairs/doc_centre/asylum/docs/final_report_relocation_of_refugees.pdf).

(6)  A vegyes összetételű migránscsoportok kihívása, a védelemhez való hozzáférés és a felelősségek megosztása az EU-ban – Az UNHCR nem hivatalos dokumentuma, 28. cikk, http://www.unhcr.org/4a44dd756.html.

(7)  HL L 132., 2001.5.19.

(8)  1168/2011/EU rendelet, 2011. november 22., 1. és köv. oldalak.

(9)  Jelentés – Coping with a fundamental rights emergency – The situation of persons crossing the Greek land border in an irregular manner (Az emberi jogokhoz kapcsolódó sürgős kérdés kezelése – a görög szárazföldi határt szabálytalan módon átlépő személyek helyzete).

(10)  A Menekültügyi és Migrációs Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapítására vonatkozó rendeletjavaslat 13. cikke, COM(2011) 752 final.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/18


A Régiók Bizottsága véleménye – A jövő városai: környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városok

2012/C 277/04

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

támogatja a fenntartható városfejlesztés holisztikus stratégiáira irányuló kérést, a horizontális és vertikális együttműködést egy részvételen alapuló irányítási rendszerben, amely figyelembe veszi a városok sokféleségét és tekintettel van a társadalmi innovációk és az előretekintő tervezés jelentőségére,

hangsúlyozza, hogy a társadalmunkban tapasztalható növekvő gazdasági és társadalmi elkülönülést kezelni kell a mindenki számára elérhető és kora gyermekkorban kezdődő oktatásba való beruházásokkal, inkluzív munkaerőpiacokkal, egész életen át tartó tanulással, aktív integrációs politikával és olyan bérekkel, amelyek igazságosak, megfelelnek a szükségleteknek és egyenlőek a férfiak és a nők számára,

felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell a társadalom számára alapvető szükségletek – azaz a lakhatáshoz való hozzáférés, a bölcsődei és óvodai ellátás, a gyermekek számára biztonságos szórakozást és fejlődést lehetővé tevő terek – kielégítését, és a családalapításra vagy annak bővítésére vállalkozó polgárok előtt álló akadályok megszüntetését,

hangsúlyozza az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat, valamint annak szükségességét, hogy energia-visszanyerési folyamatok segítségével és az energiahatékonyság növelésével, illetve összekapcsolt rendszerek, nyílt terek és zöld területek kiépítése, új építési formák, valamint erőforrás-semleges, egészséges és biztonságos mobilitási módok révén csökkentsük az energiafelhasználást,

utal a kultúra és a kreativitás jelentőségére nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából, hanem főként az életminőség, a megélt demokrácia, a béke és az értékek kölcsönös elismerése megvalósulásához,

hangsúlyozza a politikaalkotás részvételi elemeinek alapvető jelentőségét,

szükségesnek tartja az európai intézmények sokrétű erőfeszítéseit a városok támogatása érdekében, és a következő támogatási időszakra egyértelmű jelzést kér arra, hogy a városok támogatásban részesülnek egy erős városi dimenzió, az eszközfelhasználás rugalmassága és a helyi szintnek a kohéziós politika megvalósításában betöltött központi szerepe révén,

üdvözli a strukturális politika fenntartható finanszírozási eszközeinek továbbfejlesztését, amelyek kreatív és stabil támogatási mechanizmusokat jelentenek.

Előadó

Hella DUNGER-LÖPER (DE/PES), Berlin tartomány szövetségi és európai ügyekért felelős képviselője

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Háttér és indoklás

1.

méltányolja a dán tanácsi elnökség felkérését ennek a véleménynek a kidolgozására, valamint a dán elnökség aktív részvételét a városok és régiók ötödik, 2012. március 22–23-án Koppenhágában tartott csúcstalálkozójának szervezésében, melynek témája „Európa városainak szerkezete a 21. században” volt, elismerve a városok és régiók hozzájárulását az európai integrációhoz és központi szerepüket az Európa 2020 stratégia céljainak elérésében;

2.

érdeklődéssel veszi tudomásul az Európai Bizottság „A jövő városai – Kihívások, víziók, lépések a jövő felé” című jelentését (2011. október), és egyetért az abban szereplő, a jövő városairól festett képpel, mely szerint a jövő városa „fejlett társadalom erős társadalmi kohézióval, társadalmilag kiegyensúlyozott lakhatási körülményekkel, valamint mindenki számára elérhető szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokkal; teret ad a demokráciának, a kulturális párbeszédnek és a sokféleségnek; az ökológiai vagy környezeti rehabilitáció helyszíne; vonzó település, amely a gazdasági növekedés motorja”;

3.

osztja „A jövő városai” jelentésben megfogalmazott, a városok jövője iránti aggodalmat a demográfiai változásokban, a növekedés visszaesésében, valamint a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és a társadalmi fejlődés közötti összefüggés lazulásában rejlő veszélyekre tekintettel. További fenyegetést jelentenek a növekvő jövedelmi különbségek, a fokozódó társadalmi polarizálódás és szegregáció, valamint a társadalom peremére szorulók számának növekedése, a városok szétterjedése és a városi ökoszisztémákra nehezedő egyre nagyobb nyomás;

4.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió összességében csak akkor tudja elérni az Európa 2020 stratégia céljait, ha a városok a társadalmi és gazdasági innováció helyszíneként teljes mértékben hozzá tudnak járulni az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedéshez és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz;

5.

ezért üdvözli „A jövő városai” című jelentés ajánlásait, amelyek szerint a városokat a következők révén kell erősíteni: a fenntartható helyi struktúrák támogatása az ellenálló és befogadó gazdaság érdekében, a társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségek kihasználása, küzdelem a társadalmi elkülönülés és a szegénység ellen jobb minőségű lakókörülmények biztosításával, holisztikus megközelítésű környezet- és energiapolitikai stratégiák, vonzó közterületek létrehozása és megőrzése, a fenntartható, inkluzív és egészséges közlekedési rendszerek támogatása és a kiegyensúlyozott területfejlesztés elősegítése;

6.

támogatja a fenntartható városfejlesztés holisztikus stratégiáira irányuló kérést, a horizontális és vertikális együttműködést egy, az irányítási szinteken és szakpolitikákon átnyúló, részvételen alapuló irányítási rendszerben, amely figyelembe veszi a városok sokféleségét és tekintettel van a társadalmi innovációk és az előretekintő tervezés jelentőségére;

7.

utal a Régiók Bizottsága 2012. március 23-i„koppenhágai nyilatkozatára”, az abban megfogalmazott kiállásra a zöldebb, inkluzívabb és gazdaságilag versenyképesebb városok mellett és az ehhez kapcsolódóan az uniós intézményekkel szemben megfogalmazott elvárásokra, amelyek az alábbiak: az Európa 2020 stratégia gyökerezzen a helyi szintben, biztosítsanak elegendő pénzügyi eszközöket az átfogó várospolitikához, tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget az európai városok közötti területi együttműködésnek, erősítsék meg a városok és régiók szerepét az európai politika alakításában, tegyenek további erőfeszítéseket a decentralizáció érdekében az EU-tagállamokban, valamint biztosítsanak nagyobb pénzügyi mozgásteret a városok és régiók számára;

8.

emlékeztet „A városrehabilitáció szerepe az európai városfejlesztésben” című, 2010. június 10-i véleményére és az abban megfogalmazott kérésre, hogy az Európai Unió valamennyi szakpolitikájában erősítsék meg a városi dimenziót;

Megállapítások

9.

emlékeztet arra, hogy a városok mindig leképezik a társadalmi viszonyokat. A jövő városainak képét és életminőségét a valamennyi politikai és gazdasági felelősségi szinten meghozott gazdasági és társadalmi döntések, valamint fejlemények határozzák meg;

10.

megállapítja, hogy a városoknak az Európai Unió szempontjából betöltött jelentősége messze túlmutat a gazdasági és demográfiai tényezőkön. A szép, intelligens, energia- és forráshatékony, zöld és inkluzív városok társadalmunk harmonikus és szolidáris együttélésének alapját jelentik;

11.

kijelenti, hogy a városok társadalmi és gazdasági kapcsolatok révén szorosan és elválaszthatatlanul összefonódnak környezetükkel, és ezért fontos szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott területi fejlődésben;

12.

ebben az összefüggésben megállapítja, hogy a város és vidék közötti eddigi kategorikus különbségtétel a jövőbeli feladatokhoz már nem megfelelő, és ehelyett a különböző funkciójú, egymással összefonódó területek kölcsönhatásából kell kiindulni;

13.

hangsúlyozza, hogy a várostípusok globális összehasonlításában az európai városokat demokratikus önrendelkezés, erős civil társadalom, társadalmi integráció, a köz- és magánszféra működő kölcsönhatása, a szabadság és az emancipáció ígérete és jól kialakult városépítési kultúra jellemzi;

14.

úgy látja, hogy az ipar leépülése és a globalizáció révén a társadalmi és gazdasági integráció fontos alapjai tűntek el. Mind a gazdagabb, mind a szegényebb területeken új stratégiákat keresnek a társadalmi kohézió erősítéséhez, amelyek azonban mindeddig alig tudták korlátozni az egyes társadalmi rétegek térbeli szegregációjának folyamatát. Sőt, mindezen erőfeszítések ellenére sok helyen még nőtt is a társadalmi elkülönülés és szegregáció, amelyek továbbra is jelentős nehézséget jelentenek a városi együttélés szempontjából;

15.

utal arra, hogy a társadalmunkban tapasztalható növekvő gazdasági és társadalmi elkülönülést sürgősen kezelni kell a mindenki számára elérhető és kora gyermekkorban kezdődő oktatásba való beruházásokkal, inkluzív munkaerőpiacokkal, egész életen át tartó tanulással, aktív integrációs politikával és olyan bérekkel, amelyek igazságosak, megfelelnek a szükségleteknek és egyenlőek a férfiak és a nők számára. Rámutat arra, hogy a gazdasági fejlődés és a több városi munkahely teremtése ebből a szempontból létfontosságú;

16.

aggodalommal látja, hogy ezek a problémák egyes nagyvárosokban tovább erősödtek és erőszakos tiltakozásokig fajultak, amelyek számos polgár politikai intézményekbe vetett bizalmának elveszítését is kifejezésre juttatják;

17.

utal a demográfiai változásoknak és a társadalom elöregedésének a helyi következményeire, mivel a társadalom idősödése új követelményeket állít a szociális infrastruktúra és a közterületek elé. Az idősek növekvő szegénysége miatt olyan, fenntartható társadalombiztosítási rendszerek és szolgáltatások iránt merülnek fel igények, amelyek a polgárok számára hozzáférhetőek, tekintettel vannak a kulturális sajátosságokra és megfizethetők;

18.

ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy Európa a fiatalok jelenlegi, drámai méreteket öltő munkanélküliségétől függetlenül az elkövetkező évtizedekben rá lesz utalva a fiatalok bevándorlására ahhoz, hogy biztosítani lehessen a gazdasági növekedést és enyhíteni lehessen az idősödésnek a társadalmi és egészségügyi rendszerekre gyakorolt következményeit. A nyitott és vonzó városok a bevándorlás egyik előfeltételét jelentik. A bevándorlók és az etnikai kisebbségek azonban a városokban még gyakran szembesülnek jelentős hátrányokkal az oktatáshoz, munkához, lakhatáshoz és orvosi ellátáshoz való hozzáférés terén. A hatékony helyi integrációs stratégiák ezért az előretekintő migrációs politika szükséges elemét jelentik;

19.

felhívja a figyelmet arra, hogy biztosítani kell a társadalom számára alapvető szükségletek – azaz a lakhatáshoz való hozzáférés, a bölcsődei és óvodai ellátás, a gyermekek számára biztonságos szórakozást és fejlődést lehetővé tevő terek – kielégítését, és a családalapításra vagy annak bővítésére vállalkozó polgárok előtt álló akadályok megszüntetését. Ezért minden olyan intézkedést támogatni kell, amely a pozitív népességnövekedést szolgálja;

20.

hangsúlyozza az éghajlatváltozás jelentette kihívásokat, valamint annak szükségességét, hogy energia-visszanyerési folyamatok segítségével és az energiahatékonyság növelésével, illetve összekapcsolt rendszerek, nyílt terek és zöld területek kiépítése, új építési formák, valamint erőforrás-semleges, egészséges és biztonságos mobilitási módok révén csökkentsük az energiafelhasználást;

21.

utal a kultúra és a kreativitás jelentőségére nemcsak a gazdasági növekedés szempontjából, hanem főként az életminőség, a megélt demokrácia, a béke és az értékek kölcsönös elismerése megvalósulásához. A városi kultúra magában foglalja a városi építési kultúra megőrzését, az igényesen kialakított, mindenki számára hozzáférhető közterületeket, valamint a helyi és regionális adottságok figyelembevételét is;

22.

hangsúlyozza a politikaalkotás részvételi elemeinek alapvető jelentőségét a polgárok bizalmának és közreműködésének elnyerésében és a társadalmi kohézió erősítésében. A polgároknak ez a részvétele csak akkor lehetséges, ha a városok vezetése teljesen nyitott és átlátható alapokra helyezi döntéshozatalát és politikaalkotását;

23.

szükségesnek tartja az európai intézmények sokrétű erőfeszítéseit a városok támogatási programokkal és kezdeményezésekkel való támogatása érdekében, mivel a települések megfelelő saját pénzügyi források hiányában ezekre az eszközökre vannak utalva;

24.

aggodalommal látja, hogy a Lipcsei Chartában szereplő szándéknyilatkozatok és a chartához kapcsolódó politikai folyamatok ellenére a tagállamok várospolitikai szerepvállalása az elmúlt években inkább csökkent, mint erősödött. Ez abból látszik, hogy mindeddig nem igazán sikerült prioritásként kezelni a várospolitikai kérdéseket az ezzel kapcsolatos politikaterületeken: a foglalkoztatás, a környezetvédelem, az oktatás és a tudomány, valamint a lakhatás terén. Ez a probléma a várospolitikai támogatási programok csökkentett költségvetésében is megmutatkozik. Emiatt mielőbb olyan uniós szintű költségvetési forrásokat kellene feltárni és elérhetővé tenni, amelyek lehetővé teszik, hogy a városok rugalmasan reagálhassanak ezekre a különböző problémás helyzetekre;

25.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a települések forrásokkal való ellátottsága a legtöbb tagállamban katasztrofális, és hogy ez – tekintettel a tagállamok költségvetés-politikai prioritásaira – irányváltás nélkül nem fog javulni;

26.

úgy látja, hogy az akut társadalmi, gazdasági és ökológiai veszélyeket tekintve az eddigi erőfeszítések semmiképpen sem elegendőek az európai városok olyan, fenntartható kialakításához, hogy azok a társadalmi innovációk versenyképes, szép, intelligens, energia- és forráshatékony, zöld és inkluzív helyszíneiként teljes mértékben hozzájárulhassanak az Európai Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítéséhez és az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához;

Politikai követelmények

általánosságban

27.

a társadalmi kihívásokat tekintve úgy véli, hogy az erős, demokratikus önrendelkezéssel bíró városok iránti, minden politikai felelősségi szinten átnyúló igény az európai társadalom alapja. Egy erős, reagálni és cselekedni képes helyi demokrácia valamennyi szinten döntően hozzájárulhat a képviseleti demokrácia intézményeibe vetett bizalom visszanyeréséhez;

28.

megismétli igényét a társadalmi fejlődés olyan szemléletmódja iránt, amely túlmutat a bruttó hazai termék (GDP) mértékegységén, komolyan veszi a polgárok aggályait és igényeit, és nagyobb mértékben bevonja őket a programok és intézkedések tervezésébe;

29.

elvárja, hogy a választott képviselők valamennyi politikai szinten öntudatos és bátor vezető szerepet töltsenek be a békés és szolidáris együttélés érdekében. Csak békében és megélt, határokon átnyúló szolidaritással lehetséges az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés. Ebbe beletartozik a bevándorlók aktív és pozitív fogadásának kultúrája is, beleértve az interkulturális készségek fejlesztését is a közigazgatásban és a közintézményekben. Ide tartozik a menekültek és a származásuk, hitük, szexuális orientációjuk, bizonyos társadalmi csoporthoz tartozásuk vagy politikai meggyőződésük miatt üldözött és hátrányos megkülönböztetést elszenvedő emberek védelme melletti világos és egyértelmű kiállás is;

30.

hangsúlyozza az integrált helyi stratégiák jelentőségét az összehangolt, hatékony eszközfelhasználás szempontjából, és valamennyi érintett szakpolitika bevonását és részvételét követeli. A valamennyi politikai szint és terület közötti konstruktív és természetes együttműködés fontos ahhoz, hogy a polgároknak megmutassuk, hogy az intézmények felelősségteljesen reagálnak a beléjük vetett bizalomra és elkötelezettek a helyi igények mellett;

31.

valamennyi szint döntéshozóit arra szólítja fel, hogy álljanak ki az egészséges és fenntartható városi és városközi mobilitásért. Ösztönözni kellene a tömegközlekedés használatát, oly módon, hogy az a teljes lakosság számára igénybe vehető legyen. Továbbra is arra kéri a döntéshozókat, hogy a városokat az európai város hagyományos modelljének szellemében fejlesszék tovább, integrálva a különböző közlekedési módokat, illetve gondoskodva a megfelelő sűrűségről és (várostervezési és építészeti) minőségről;

32.

támogatja a városfejlesztésről, annak műszaki és társadalmi, gazdasági és ökológiai vetületéről szóló tudás növelése érdekében tett új erőfeszítéseket. Ebbe kifejezetten beletartozik a virtuális térnek a városokban és régiókban való élet és munka szempontjából betöltött jelentősége is;

33.

hangsúlyozza, hogy a városok közötti partnerségek, az európai városhálózatok (például az Eurocities), valamint az URBACT, INTERREG és EGTC keretében megvalósított, települések közötti, határokon átnyúló együttműködést célzó projektek igen jelentősek a városfejlesztési politikák szakismereteinek és megközelítésmódjainak javításához, és hangsúlyozza, hogy ezt a tudásmegosztást a politikai döntéshozatal számára is gyümölcsözővé kell tenni, különösen a strukturális alapok, de más érintett politikaterületek, például az általános érdekű szolgáltatások, a közlekedés és a környezetvédelem területén is;

az Európai Bizottsággal, a Tanáccsal és az Európai Parlamenttel szemben

34.

a városok és régiók magától értetődő bevonását kéri az Európai Unió többszintű struktúrájába valamennyi olyan politikaterületen, ahol uniós szinten a szubnacionális közigazgatások cselekvőképességét érintő döntéseket hoznak;

35.

arra szólítja fel az európai intézményeket, hogy határozottan foglaljanak állást a városok erősítése mellett, amely az EU következő költségvetésében a prioritások meghatározásában mutatkozik meg;

36.

hangsúlyozza az olyan strukturális támogatási politika iránti kérését, amely a települések számára továbbra is elegendő mozgásteret hagy ahhoz, hogy olyan, a helyi szintű prioritásoknak megfelelően kialakított, beruházási és szociális tervekből álló, több finanszírozási alapra kiterjedő, integrált megközelítést valósítsanak meg, amely megfelel a helyi igényeknek. Ahhoz, hogy a strukturális politika települések általi végrehajtása ténylegesen lehetséges legyen, csökkenteni kell az adminisztratív és ellenőrzési terheket;

37.

hangsúlyozza a kohéziós politika jelentőségét a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítésének központi eszközeként, és a következő támogatási időszakra egyértelmű jelzést kér arra, hogy a városok támogatásban részesülnek egy erős városi dimenzió, az eszközfelhasználás rugalmassága és a helyi szintnek a megvalósításban betöltött központi szerepe révén. A városok társadalmi, gazdasági és területi kohézió szempontjából betöltött központi szerepét tekintve a támogatásnak egyértelműen meg kell haladnia az eddig javasolt 5 %-os minimális arányt;

38.

hangsúlyozza a Régiók Bizottságának az ERFA-ról szóló európai bizottsági javaslatról kidolgozott véleményében szereplő kéréseket, különösen a bizonyos területfajták előnyben vagy hátrányban részesítése nélküli rugalmas eszközfelhasználás lehetőségét illetően, hogy a vidéki és városközeli területek ne legyenek kizárva az ERFA előnyeiből. Az ERFA-eszközök különböző területfajtákra való térbeli összpontosításáról a partnerségben megvalósítandó programozási folyamat keretében kell dönteni, és nem szabad azt előre meghatározni. Az általános rendelet 99. cikkében meghatározott „integrált területi beruházás” eszköz keretében lehetőségként kellene előirányozni a feladatok városokra való átruházását, nem pedig kötelezően bevezetni;

39.

üdvözli a strukturális politika fenntartható finanszírozási eszközeinek továbbfejlesztését, amelyek az állami támogatásokon túl kreatív és stabil támogatási mechanizmusokat jelentenek;

40.

erős szerepet kér a városoknak és régióknak az EU migrációs és integrációs politikájának továbbfejlesztésében, figyelembe véve a helyi szint integrációban betöltött központi szerepét;

a tagállamokkal szemben

41.

felszólítja a tagállamokat, hogy élesszék újra várospolitikai erőfeszítéseiket, és vonják be ezekbe a kezdeményezésekbe a nem területi vonatkozású politikákat is. A fenntartható városfejlesztés támogató keretfeltételeket igényel, főként a foglalkozatás-, a szociál-, az oktatás- és a környezetpolitikában;

42.

kéri, hogy mélyítsék el a vitát arról, hogy milyen intézkedésekre van szükség a városokban, illetve azokkal együttműködve. A városok és agglomerációk együttműködése nélkülözhetetlen a kohézió és a fenntartható fejlődés biztosításához.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


III Előkészítő jogi aktusok

RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

96. plenáris ülés, 2012. július 18. és 19.

13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/23


A Régiók Bizottsága véleménye – Az Uniós belügyi pénzügyi eszközök

2012/C 277/05

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat;

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét.

Előadó

Samuel AZZOPARDI (MT/EPP) Victoria polgármestere (Gozo)

Referenciaszövegek

 

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Nyitott és biztonságos Európa építése: a 2014–2020-as időszak belügyi költségvetése

COM(2011) 749 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

COM (2011) 750 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

COM(2011) 751 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

COM(2011) 752 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

COM(2011) 753 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános értékelés

1.

üdvözli, hogy költségvetési javaslatok révén lépés történt a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására, felismerve annak fontosságát, hogy biztosítani kell a bevándorlással, menekültüggyel és biztonsággal kapcsolatos költségvetéshez szükséges forrásokat; (1)

2.

támogatja a meglévő eszközök két alapba történő egyesítés révén történő egyszerűsítését;

3.

megerősíti, hogy a javasolt változtatások jelentősek a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából, mivel közvetlenül kihatnak feladataikra és az Európai Unióban élők mindennapi életére;

4.

hangsúlyozza, hogy a fokozott globális mobilitás keltette biztonsági aggályokra fontos az alapvető jogok és szabadságok egyetemes védelmének keretében reagálni;

5.

kiemeli, hogy ez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben érvényesülő olyan, koherens eszközök kidolgozásával valósítható meg, amelyek az emberi jogok, a szolidaritás és a felelősség tiszteletben tartásán alapulnak, és különös figyelmet fordítanak a nemek közötti egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre; (2)

6.

úgy gondolja, hogy egyensúlyt kell kialakítani a kiadások biztonsággal és a határokkal kapcsolatos részei, illetve az olyan területekkel kapcsolatos kiadások között, mint például a migránsok beilleszkedése vagy a menedékkérők fogadásának feltételei;

7.

támogatja egy olyan szükséglet alapú költségvetés létrehozását, amely elősegíti az uniós pénzügyi eszközök – különösen a strukturális alapok és a belügyekkel kapcsolatos pénzeszközök – közötti szinergiák kialakítását. Az uniós költségvetésnek elegendő forrásokat kell juttatnia a belügyek számára mind a strukturális alapok, mind a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli speciális eszközök segítségével;

8.

felhívja a figyelmet arra, hogy a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséből adódóan megszűnik a más uniós és közösségi eszközök egymást kiegészítő felhasználásának lehetősége, ami jelentősen korlátozza a pénzeszközök felhasználásának kívánt rugalmasságát, illetve veszélybe sodorja azoknak a belső biztonságra irányuló, határokon átnyúló regionális projekteknek az automatikus továbbfejlesztését, amelyeket eddig az ERFA keretében a 3. célhoz kapcsolódó támogatásból finanszíroztak. Ezért amellett szól, hogy őrizzék meg a közösségi eszközök egymást kiegészítő jellegét;

9.

rámutat arra, hogy a költségvetés és a pénzügyi eszközök működése terén bizonyos mértékű rugalmasságra van szükség, lehetővé téve egy valódi félidős felülvizsgálat elvégzését a meghatározott politikai prioritásoknak megfelelően, ugyanakkor hangsúlyozva, hogy az említett rugalmasságot úgy kell kialakítani, hogy összhangban legyen a méltányos forráselosztással;

10.

örvendetesnek tart egy olyan bevándorlási politikát, amely már a származási országokban kezdetét veszi, valamint az európai munkaerő-piaci elvárásokat és a demográfiai változásokat is figyelembe veszi, aminek következtében olyan rendszer jön létre, amely valamennyi fél – többek között az uniós pénzátutalásokból oly gyakran részesülő származási országok – számára előnyös; (3)

11.

kiemeli, hogy a tagállamok közötti, az Unió külső határainak igazgatása terén megvalósuló hatékonyabb koordináció eléréséhez, valamint a közös európai menekültügyi rendszer megvalósításához uniós szinten szilárd együttműködésre van szükség;

12.

hangsúlyozza, hogy a költségvetés felhasználása terén átláthatóságra van szükség, azaz olyan javaslatokra, projektekre és eredményekre, amelyek az átlagos polgárok számára is láthatóak, könnyen hozzáférhetőek és érthetőek;

Az alapok programozásáról és kezeléséről

13.

örvendetesnek tartja, hogy a hangsúly a rugalmasságra és az eredmények elérésére kerül, miközben kiemeli, hogy ehhez megfelelő tervezésre, valamint az érdekelt felek részvételére és felelősségvállalására van szükség. Ezért hangsúlyozza, hogy a tervezési szakasztól kezdve be kell vonni valamennyi helyi és regionális önkormányzatot, valamint más érdekelt feleket, például a nemzetközi szakmai szervezeteket, a civil társadalmat és magukat a kedvezményezetteket, mivel gyakran ők hajtják végre a programokat és projekteket;

14.

kiemeli, hogy az alapok hatékony felhasználásához független ellenőrzésre és értékelésre, a végrehajtó szervezetek részéről pedig határozott irányításra van szükség. Ez ösztönözheti az intézményi teljesítmény javítását. Részvételi alapon, az érdekelt felek bevonásával minőségi és mennyiségi mutatókat kell kiválasztani. A Régiók Bizottsága rámutat arra, hogy bizonyos minőségi mutatók eredményesek és költséghatékonyak lehetnek. Az RB ezenkívül felszólít arra, hogy az Európai Bizottság és a Parlament gyakoroljon megerősített felügyeletet az Alapok felett azért, hogy elősegítsék az ellenőrzés és az értékelés függetlenségének megteremtését;

A finanszírozáshoz való hozzáférés

15.

úgy gondolja, hogy a javasolt reformok révén nagymértékben javul a finanszírozáshoz való hozzáférés. Ugyanakkor a finanszírozási lehetőségekről szóló információk terjesztésére szolgáló mechanizmusok további fejlesztésére ösztönöz. A nagyobb országokban a helyi és regionális önkormányzatok regionális és helyi konzultációkat szervezhetnek, hogy lehetővé tegyék a fontosabb városoktól távol működő szervezetek és érdekeltek részvételét;

Forráselosztás

16.

rámutat arra, hogy az egyszerűsítés és a rugalmasság pozitív hozadéka mellett a javasolt reformok bizonytalanságot is előidéznek a források különböző ágazatok és tematikus ügyek közötti elosztása tekintetében. Ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a pénzeszközöket a szükségletek alapján, jogokon alapuló módszert követő rangsorolással együtt végzett alapos szükségletelemzés segítségével kell elosztani. Ez a hatékony rangsorolás érdekében bevezetett mechanizmusok és biztosítékok révén valósítható meg, beleértve a helyi és regionális önkormányzatoknak és más érdekelteknek a nemzeti stratégiák kidolgozásában vállalt részvételét;

17.

kiemeli, hogy a pénzeszközöket igazságosan, az intézményi kapacitásnak és a projektjavaslatoknak megfelelően kell elosztani ahelyett, hogy a pénzeszközöket csupán néhány kedvezményezettnek juttatják;

18.

amennyiben a pénzeszközök nem elegendőek, úgy gondolja, hogy az emberek alapvető jogainak és szabadságainak védelmére szolgáló pénzeszközöket kell előnyben részesíteni, beleértve az alapvető életszínvonallal, a nemekhez fűződő kérdésekkel és a menedékjoggal kapcsolatosakat, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak a migrációs áramlások kezeléséhez szükséges kapacitásépítésére irányuló forrásokat;

Az érdekeltek részvételére vonatkozó kötelezettség

19.

hangsúlyozza a részvételi alapú megközelítés tényleges eredmények elérésében játszott fontosságát, és támogatja azokat a javaslatokat, amelyek értelmében a tagállamok kötelesek valamennyi érintett hatósággal és érdekelttel – beleértve a civil társadalmat és a nemzetközi szervezeteket – partnerségeket kialakítani a nemzeti programok kidolgozásához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez;

20.

arra ösztönöz ennélfogva, hogy az érdekeltek közötti partnerséget erősítsék meg és tegyék kötelezővé. Rámutat arra, hogy jelenleg az általános rendelkezések megállapításáról szóló rendelettervezetben (4) szereplő alapelv valószínűleg nem biztosítja, hogy a részvétel kellő mértékben kötelező legyen. Jóllehet a koordinációs mechanizmusok kötelezőek, más területeken nagy a választási lehetőség abban a tekintetben, hogy valóban sor kerül-e jelentős partnerség kialakítására;

21.

emlékeztet arra, hogy adott esetben nem megfelelő, hogy a pénzeszközök által támogatott valamennyi intézkedéshez egyetlen felelős hatóságot jelölnek ki annak ellenére, hogy ez egyszerűsítéssel járhat. A határozatok pártatlanságának biztosításához átláthatóságra, valamint fékekre és ellensúlyokra van szükség. Aggasztja, hogy előfordulhatnak olyan jogi kérdések, amelyek a megbízott hatóság számára nem teszik lehetővé, hogy a nemzeti felelős hatóság felügyelete mellett végezze munkáját, és ennélfogva azt javasolja, hogy a rendeletek legyenek elég rugalmasak ahhoz, hogy az Unión belül alkalmazott valamennyi nemzeti szabályt figyelembe vegyék; továbbá nem kényszeríthetik a tagállamokat alkotmányos struktúrájuk megváltoztatására, ha a célkitűzések partnerségi megközelítés keretében ugyanúgy megvalósíthatók;

Közös európai menekültügyi rendszer

22.

üdvözli a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében tett lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e rendszernek a hatékonyabb rendszerekkel és struktúrákkal rendelkezők normáinak megvalósítására kell irányulnia, és a kevésbé szilárd rendszerekkel bírókhoz igazodva nem idézhet elő általános minőségcsökkenést;

23.

szeretné, ha egyértelműbb lenne, hogy az EMTH csak a számára közvetlenül juttatott pénzeszközöket fogja-e felhasználni, vagy a belügyi alapokhoz is hozzáférhet;

A nemzetközi védelemben részesülő személyek és a harmadik országbeli állampolgárok befogadása és beilleszkedése

24.

helyesli annak elismerését, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a befogadási és menekültügyi rendszerekben és a harmadik országbeli állampolgárok és legális migránsok beilleszkedésében egyaránt fontos szerepet játszanak;

25.

dicséri azt az elképzelést, hogy a figyelem középpontjába a leginkább kiszolgáltatottakat, többek között az emberkereskedelem áldozatait állítják;

26.

kiemeli, hogy a befogadásnak a hosszú távú, tartós intézkedésekre kell helyeznie a hangsúlyt, szem előtt tartva, hogy a befogadás kétirányú folyamat, amelynek során az intézkedések a befogadó és a migráns közösségekre irányulhatnak;

27.

javasolja, hogy a belügyi alapok támogassák az Európai Bizottság által ajánlott intézkedéseket is, elismerve az integráció 2. európai programjában foglalt, a többszintű kormányzásra vonatkozó megközelítést; (5)

28.

rámutat arra, hogy az EJEB és az emberjogi hatóságok alaposan megvizsgálták az Unió szomszédságában alkalmazott, idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos gyakorlatokat, és hangsúlyozza, hogy az őrizetbe vételhez kapcsolódó projektek finanszírozásának biztosítania kell, hogy az őrizetbe vétel összhangban legyen az uniós joggal és az EJEB határozataival;

29.

hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokban nemzetközi védelemben részesülő családtagok számára lehetővé kell tenni, hogy együtt éljenek és ugyanazon tagállamban részesüljenek nemzetközi védelemben;

Felelősségmegosztás és Unión belüli áthelyezés

30.

hangsúlyozza, hogy a menekültügy és a migráció tekintetében az európai határ menti régióknak megfelelőbb támogatásban kell részesülniük, különösen rendkívüli nehézségek idején; (6)

31.

hangsúlyozza, hogy az áthelyezésre vonatkozó kritériumoknak és mechanizmusoknak megkülönböztetésmentesnek kell lenniük és a leginkább kiszolgáltatottakra kell helyezniük a hangsúlyt, ugyanakkor szem előtt tartva az uniós munkaerő-piaci szempontokat, főleg azok esetében, akik kevés munkaerő-piaci lehetőséget kínáló területen ragadtak. E kritériumok és mechanizmusok nem juttathatják előnyhöz a magasan képzetteket és azokat, akik már beilleszkedtek a befogadó társadalomba;

32.

rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy részt vegyenek ilyen mechanizmusok létrehozásában; (7)

33.

véleménye szerint a terheket hordozó országok támogatásával kapcsolatban kialakult szolidaritást az emberi jogok és az uniós befogadási szabályok tiszteletben tartásától kell függővé kell tenni, ezáltal is ösztönözve a helyzet javítását;

Az uniós letelepítési program

34.

örvendetesnek tartja egy uniós letelepítési program létrehozását, és egy, az EMTH, az UNHCR és nem kormányzati szervezetek által közösen kidolgozandó egyértelmű keret létrehozására ösztönöz a világ más részein bevált gyakorlatok figyelembevételével. Az Uniónak jó példával kell elöl járnia, arra törekedve, hogy meghatározza, kik azok, akikről a nemzetközi közösség leginkább megfeledkezett, és védelmet nyújtson számukra;

35.

kiemeli, hogy a tagállamok által a letelepítéshez felajánlott helyek számának növeléséhez ösztönzőkre és az előnyökre vonatkozó információkra van szükség;

36.

hangsúlyozza, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a harmadik országbeli letelepítés és az Unión belüli áthelyezés között, valamint a két programhoz tartozó személyek száma tekintetében;

Támogatott önkéntes visszatérés

37.

újólag megerősíti, hogy a programoknak elvileg teljesen önkéntes alapon, valamint a fejlesztési együttműködés céljaival összhangban kell működniük, aminek eredményeként megvalósulhat az érintettek hosszú távú társadalmi integrációja. (8) A visszatérésnek megvalósíthatónak kell lennie és biztosítania kell, hogy ne kerüljön sor új migrációs projekt megkezdésére. (9) Ez a szakosodott nemzetközi szervezetekkel, például az IOM-mel való partnerség révén érhető el;

38.

rámutat arra, hogy a sikeres visszatérési stratégiák méréséhez a pusztán a hazatelepülők számát jelző mennyiségi mutatók nem elegendőek. A mutatót a hazatelepülőknek az esetek számához viszonyított száma alapján és a hosszú távú minőségi tényezők figyelembevételével kell megválasztani;

Belső biztonsági stratégia

39.

kiemeli az Európa belső biztonságának javítási folyamatában vállalt saját nélkülözhetetlen részvételét, valamint a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítésének szükségességét;

40.

hangsúlyozza, hogy a Belső Biztonsági Alap nem feledkezhet meg arról, hogy a további kutatások érdekében beruházásokra van szükség, meg kell valósítani az innovációkat és meg kell osztani a szakértelmet például a kiberbiztonság, az igazságügyi orvostan, a létfontosságú infrastruktúra védelme és a városi biztonság terén, az Európai Bizottságnak az egyre specifikusabb és összetettebb problémák kezelésének fokozódó igényével összhangban kell mindezt támogatnia;

41.

újólag megerősíti a helyi és regionális önkormányzatok rendőrségi és biztonsági együttműködésben vállalt részvételének fontosságát, ami képzések, a bevált gyakorlatok és a megelőzésre szolgáló programok megosztása, a közös eszközök és IT-rendszerek fejlesztése, továbbá a hatékonyabb kommunikáció révén valósulhat meg;

A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem

42.

javasolja a helyi és regionális önkormányzatok meglévő hálózatainak megerősítését és valamennyi tagállamban való alkalmazását, szükség esetén újak létrehozását, hogy könnyebbé váljon a társadalmi integrációra, szakképzésre, valamint a helyi körzetekből és a környező területekről kiinduló erőszakos szélsőséges mozgalmakra vonatkozó szakmai ismeretek bevált gyakorlatának cseréje. Mindez támogathatná a nemrégiben létrehozott európai radikalizációellenes hálózat keretében végzett munkát;

43.

javasolja, hogy a Belső Biztonsági Alap keretében történő finanszírozás foglalja magában a tagállamokban tartott helyi szintű nyilvános konzultációt, és terjedjen ki azokra, aki a társadalomból kiszakítva érzik magukat. Ez segíthet a terrorizmussal, illetve a szélsőségességet tápláló motivációkkal kapcsolatos helyi tapasztalatok és koncepciók sokrétű megismerésében;

44.

kiemeli a banki és üzleti gyakorlatok fokozott ellenőrzésének fontosságát, hogy felismerjék és azonosítsák a terrorizmus és a szervezett bűnözés pénzmosásból, illetve a bűncselekmények jogszerű vállalkozásokkal való összekapcsolásából keletkező bevételeit;

45.

emlékeztet továbbá a bűncselekményekhez kapcsolódó eszközök elkobzásának fontosságára, ami a bűncselekmények minden formája elleni küzdelem kétségtelenül jelentős módja, és ezért örvendetesnek tartja, hogy az Európai Bizottság az elkobzásra vonatkozó uniós jogi keret megerősítése céljából jogszabályjavaslatot (10) terjesztett elő;

46.

rámutat arra, hogy jóllehet a köz- és magánszféra közötti partnerségnek lehetnek kedvező hatásai, a biztonság privatizációját el kell kerülni;

Határellenőrzés és mentés

47.

kiemeli, hogy a határellenőrzés számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani. (11) Ugyanakkor úgy véli, hogy az illegális migráció kezelésére való tekintettel bizonytalan, hogy a határellenőrzéssel kapcsolatos nagymértékű befektetés tényleg a legeredményesebb és leghatékonyabb módszer-e a tartós és érdemi változás előidézéséhez;

48.

kiemeli, hogy az alapvető jogok, többek között a nők és férfiak közötti különbségek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a határon történő intézkedések független ellenőrzését egy olyan szervezetnek kell ellátnia, mint például az UNHCR;

49.

hangsúlyozza, hogy az emberi élet minden más kérdésnél előrébbvaló, és az emberek megmentésének ösztönzése céljából a tagállamok közötti fokozottabb együttműködésre és a megmentettek iránti felelősség megosztására szólít fel. Úgy véli, hogy az automatikus felelősségmegosztással még több emberi életet lehetne megmenteni a tengereken;

Vészhelyzetekre való reagálás

50.

örvendetesnek tartja a vészhelyzetekre való reagálás gyorsaságának fokozására irányuló változtatásokat;

51.

sürgeti, hogy az Európai Bizottság mihamarabb kötelezze el magát olyan, határokon átnyúló műveletek tervezése és kidolgozása mellett, amelyek a határ menti régiók aktív szerepvállalását feltételezik. Ez lehetővé tenné a régiók számára, hogy összegyűjtsék a polgári védelemmel kapcsolatos tapasztalataikat, és szilárd műveleti alapot biztosítana egy európai készenléti erő létrehozásához;

52.

felszólítja az Európai Bizottságot arra, hogy a felügyelet színvonalának fenntartása és a határokon átnyúló koordináció elősegítése érdekében a sürgős helyzetekben vállalja magára a fokozott közvetlen irányítás szerepét;

53.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre gyors vészhelyzet-reagálási multidiszciplináris csoportokat, főleg ha a vészhelyzet magában foglalja például a menedékjoggal és emberi jogokkal kapcsolatos szakértelmet szükségessé tevő vegyes összetételű migránscsoportok áramlását;

54.

rámutat arra, hogy bizonyos vészhelyzetek tartósak lehetnek, és hogy a pénzeszközöket a vészhelyzet fennállásáig rendelkezésre kell bocsátani;

A migrációkezelés külső szempontjai

55.

örvendetesnek tartja egy koherensebb megközelítés alkalmazását a migrációkezelés belső és külső vonatkozásai, valamint a belső biztonság tekintetében, miközben rámutat arra, hogy a harmadik országokkal való együttműködésre és párbeszédre az illegális bevándorlás kezeléséhez és a legális migráció előtérbe helyezéséhez is szükség van;

56.

rámutat arra, hogy az alapvető kapcsolódási pontokat az említett országokkal való uniós együttműködéshez a harmadik országokhoz legközelebb álló és velük legszorosabb kapcsolatban lévő helyi és regionális önkormányzatok biztosíthatják, jelentősen hozzájárulva a származási és tranzitvárosok és régiók kapcsolatainak fejlesztéséhez és életszínvonalának javításához. (12) A bővítésben érintett és a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzataival való együttműködés (pl. munkacsoportok és konzultatív vegyes bizottságok, CORLEAP, ARLEM) révén a Régiók Bizottsága megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy támogassa az alapok célkitűzéseit az Unió határain túl;

57.

nem lát egyértelmű választóvonalat a fejlesztési és nem fejlesztési tevékenységek között a harmadik országok tekintetében, és a harmadik országokkal való szolidaritás és felelősségmegosztás szellemében megvalósuló összhangra és koordinációra hív fel a segélyekkel és fejlesztésfinanszírozással kapcsolatos projektek, illetve a belügyi projektek között;

58.

biztosítékokat kér annak megakadályozására, hogy a tagállamok saját nemzeti érdekeik érvényesítésére törekedjenek a belügyi alapok külső vonatkozásán keresztül, valamint olyan mechanizmusokat, amelyek átláthatóságot biztosítanak a tagállamok és a harmadik országok közötti kétoldalú együttműködés terén.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2011) 750 final

Rendelet a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.

b)

a határigazgatás támogatása, egyrészt a külső határok magas szintű védelmének, másrészt a külső határokon a zökkenőmentes határátkelésnek a schengeni vívmányokkal összhangban történő biztosítása érdekében.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a határellenőrzést célzó berendezések fejlesztése, a külső határon feltartóztatott harmadik országbeli illegális migránsok száma, megfeleltetve a külső határ adott szakaszának kockázatával

Indokolás

Lásd az 5. pontot. A vegyes összetételű migránscsoportok áramlásával foglalkozóknak a menedékjoggal kapcsolatban szükségük van bizonyos szintű ismeretekre a menedékjog érvényesítése érdekében.

2.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdéshez az alábbi c) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 48. pontot.

3.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdés f) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

f)

a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése.

f)

a harmadik országokban fellépő tagállamok közötti együttműködés megerősítése harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére áramlása kapcsán, valamint e tekintetben a harmadik országokkal folytatott együttműködés megerősítése.

Indokolás

Lásd az 55. pontot.

4.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 47. pontot.

5.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi f) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 48. pontot.

6.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 47. és 48. pontot.

7.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi h) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd az 5. pontot.

8.   módosítás

9. cikk

A (2) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel többek között a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;

b)

a külső határok igazgatása tekintetében nemzeti szinten létező kapacitás támogatása és kiterjesztése, figyelemmel többek között a migrációs áramlások kezeléséhez kapcsolódó új technológiára, fejleményekre és/vagy előírásokra;

Indokolás

Lásd az 5. pontot.

9.   módosítás

13. cikk

A (2) bekezdés g) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

g)

az EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

g)

az EU-hálózatok képességének növelése az EU szakpolitikáinak és célkitűzéseinek előmozdítása, támogatása és továbbfejlesztése érdekében;

Indokolás

Lásd a 3. és 55. pontot.

COM(2011) 751 final

Rendelet a Menekültügyi és Migrációs Alap létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási országba való tényleges visszafogadásra;

c)

a tisztességes és hatékony visszatérési stratégiák előmozdítása a tagállamokban, hangsúlyt fektetve a visszatérés fenntarthatóságára és a származási országba való tényleges visszafogadásra;

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma.

E célkitűzés elérését többek között olyan mutatók alapján kell értékelni, mint a hazatelepülő személyek száma .

Indokolás

Lásd a 37. pontot.

2.   módosítás

5. cikk

A (1) bekezdés e) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

e)

a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése;

e)

a befogadottakkal kapcsolatban álló helyi közösségek tájékoztatása, valamint a helyi hatóságok alkalmazottjainak képzése;

Indokolás

A civil társadalom szereplői gyakran hajtanak végre integrációs projekteket.

3.   módosítás

5. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 28. pontot.

4.   módosítás

6. cikk

A b) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan fellépések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportokban végzett felmérések, valamint mutatók és a teljesítményértékelés kidolgozása.

b)

a menekültügyi politikák értékelését közvetlenül segítő olyan fellépések, mint a nemzeti szintű hatásvizsgálatok, a célcsoportokban végzett felmérések, valamint mutatók és a teljesítményértékelés kidolgozása.

Indokolás

Lásd a 13. pontot.

5.   módosítás

7. cikk

Az alábbi h) pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 30. pontot.

6.   módosítás

8. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

információs csomagok és figyelemfelhívó kampányok, beleértve a felhasználóbarát kommunikációt, az információtechnológiát és a weboldalakat;

a)

információs csomagok figyelemfelhívó kampányok beleértve a felhasználóbarát kommunikációt, az információtechnológiát és a weboldalakat;

Indokolás

Lásd a 25. pontot.

7.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)-g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nem kormányzati szervezetek, helyi és/vagy regionális önkormányzatok által végrehajtott stratégia keretében kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

1.   A 3. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésen belül a támogatható intézkedésekre összefüggő, adott esetben helyi és/vagy regionális szinten kifejezetten a 4. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában szereplő személyek integrációjára kijelölt nem kormányzati szervezetek, helyi és/vagy regionális önkormányzatok által végrehajtott stratégia keretében, kerül sor. Ebben az összefüggésben a támogatható intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

Indokolás

Lásd a 25. pontot.

8.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése, beleértve a szükségletelemzést, a mutatók javítását és az értékelést;

a)

ilyen integrációs stratégiák kialakítása és fejlesztése , beleértve a szükségletelemzést, a mutatók javítását és az értékelést;

Indokolás

Lásd a 18. és 23. pontot.

9.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi i) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

10.   módosítás

9. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi j) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 26. pontot.

11.   módosítás

10. cikk

Az alábbi f) pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 46. és 54. pontot.

12.   módosítás

11. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a befogadás és az idegenrendészeti őrizet feltételeinek kialakítása és fejlesztése;

a)

az elszállásolással kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a befogadás és az idegenrendészeti őrizet feltételeinek kialakítása és fejlesztése ;

Indokolás

Lásd a 27. pontot.

13.   módosítás

12. cikk

A b) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

támogatott önkéntes visszatérési intézkedések, beleértve az orvosi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

b)

támogatott önkéntes visszatérési intézkedések, beleértve az orvosi vizsgálatokat és ellátást, az utazás megszervezését, a pénzügyi hozzájárulást, a visszatérést megelőző és azt követő tanácsadást, valamint támogatást;

Indokolás

Lásd a 36. és 37. pontot.

14.   módosítás

13. cikk

Az a) pont a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a tagállamok visszatérési szolgálatai közötti műveleti együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést is;

a)

a tagállamok visszatérési szolgálatai közötti műveleti együttműködés előmozdítását és megerősítését célzó intézkedések, beleértve a harmadik országok konzuli hatóságaival és bevándorlási szolgálataival folytatott együttműködést is;

Indokolás

Lásd a 36. pontot.

15.   módosítás

17. cikk

A (4) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.   A menekültek következő sérülékeny csoportjainak mindenképpen szerepelniük kell a közös uniós letelepítési prioritások között, és azoknak jogot kell biztosítaniuk a (2) bekezdésben szereplő átalányösszegre:

veszélyeztetett nők és gyermekek,

kísérő nélküli kiskorúak,

olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak a letelepítéssel biztosítható,

jogi vagy fizikai védelmi okokból vészhelyzeti letelepítésre vagy sürgős letelepítésre szoruló személyek.

4.   A menekültek következő sérülékeny csoportjainak mindenképpen szerepelniük kell a közös uniós letelepítési prioritások között, és azoknak jogot kell biztosítaniuk a (2) bekezdésben szereplő átalányösszegre:

veszélyeztetett nők és gyermekek,

kísérő nélküli kiskorúak,

olyan orvosi ellátásra szoruló személyek, amely ellátás csak a letelepítéssel biztosítható,

jogi vagy fizikai védelmi okokból vészhelyzeti letelepítésre vagy sürgős letelepítésre szoruló személyek.

Indokolás

Lásd a 33. pontot. A pszichológiai ellátásra szoruló személyek előtérbe helyezése olyan bevált gyakorlat, amelyet az UNHCR és más szervezetek is alkalmaznak.

16.   módosítás

18. cikk

Az alábbi (5) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 32. pontot.

17.   módosítás

18. cikk

Az alábbi (6) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 30. pontot.

18.   módosítás

19. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt összeg juttatása érdekében 2017. május 31-ig a Bizottság értékeli a tagállamok igényeit menekültügyi és befogadási rendszereik, a 2014 és 2016 közötti időszakban a migrációs áramlásokkal kapcsolatos helyzetük, valamint a várható fejlemények tükrében.

1.   A 15. cikk (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt összeg juttatása érdekében 2017. május 31-ig a Bizottság értékeli a tagállamok igényeit menekültügyi és befogadási rendszereik, a 2014 és 2016 közötti időszakban a migrációs áramlásokkal kapcsolatos helyzetük, valamint a várható fejlemények tükrében.

Indokolás

A migráció terén egyik napról a másikra változhat a helyzet, és a rendszernek elég rugalmasnak kell lennie a változások követéséhez.

19.   módosítás

22. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén.

1.   Az Alap pénzügyi támogatást nyújt sürgős és egyedi szükségletekhez vészhelyzet esetén .

Indokolás

Lásd az 53. pontot.

20.   módosítás

23. cikk

A (2) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

az Unió tanácsadó szerveként működni a migráció és a menekültügy területén, a tagállamok, a tudományos szféra, a civil társadalom, az „agytrösztök” és egyéb uniós/nemzetközi szervezetek képviselőivel együttműködve és koordinálva, nemzeti és uniós szinten;

a)

az Unió tanácsadó szerveként működni a migráció és a menekültügy területén, a tagállamok, a tudományos szféra, a civil társadalom , az „agytrösztök” és egyéb uniós/nemzetközi szervezetek képviselőivel együttműködve és koordinálva, nemzeti és uniós szinten;

Indokolás

Lásd a 15. pontot.

21.   módosítás

23. cikk

A (5) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek mindegyike legalább három szakértőből áll, akik együttesen olyan szakértelemmel rendelkeznek a menekültügy és a migráció területén, amely felöleli a politikameghatározást, a jogot, a kutatást és a statisztikát, és akik együttműködnek, valamint biztosítják a 19. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységekhez a nemzeti hozzájárulást, annak érdekében, hogy valamennyi releváns érdekelt fél hozzájárulása megtörténjen.

c)

a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok, amelyek mindegyike legalább három szakértőből áll, akik együttesen olyan szakértelemmel rendelkeznek a menekültügy és a migráció területén, amely felöleli a politikameghatározást, a jogot, a kutatást és a statisztikát, és akik együttműködnek, valamint biztosítják a 19. cikk (1) bekezdésében szereplő tevékenységekhez a nemzeti hozzájárulást, annak érdekében, hogy valamennyi releváns érdekelt fél hozzájárulása megtörténjen.

Indokolás

Lásd a 13. pontot. Ez elősegítené a mechanizmusok átláthatóságának növelését.

COM(2011) 752 final

Rendelet a Menekültügyi és Migrációs Alapra, valamint a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

1.   módosítás

4. cikk

Az alábbiak szerint módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A különös rendeletek által finanszírozott intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak.

A különös rendeletek által finanszírozott intézkedéseknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak.

Indokolás

Az EJEB ítélkezési gyakorlata az Unió részét képezi, időnként azonban a tagállamok nem ültetik át a gyakorlatba a határozatok következményeit. Hasznos ezért kiemelni a határozatok fontosságát.

2.   módosítás

8. cikk

Az alábbi (5) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd az 53. pontot.

3.   módosítás

12. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Nemzeti szabályozásával és gyakorlatával összhangban valamennyi tagállam partnerséget alakít ki az érintett hatóságokkal és testületekkel a nemzeti programok kialakítása és végrehajtása érdekében.

1.   Nemzeti szabályozásával és gyakorlatával összhangban valamennyi tagállam partnerséget alakít ki az érintett hatóságokkal és testületekkel a nemzeti programok kialakítása és végrehajtása érdekében.

E hatóságok és testületek többek között az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok, adott esetben a civil társadalmat képviselő nemzetközi szervezetek és testületek, például nem-kormányzati szervezetek vagy szociális partnerek.

E hatóságok és testületek többek között az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok, a civil társadalmat képviselő nemzetközi szervezetek és testületek, például nem-kormányzati szervezetek vagy szociális partnerek.

Indokolás

Az „adott esetben” kifejezéssel szemben az „érintett” szó megszünteti a mérlegelés lehetőségét, amely az egyértelműség hiányát idézhetné elő. A célcsoportok hozzájárulása alapvető az uniós programozásban.

4.   módosítás

12. cikk

A (4) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

4.   A nemzeti programok végrehajtásának segítése érdekében valamennyi tagállam vizsgálóbizottságot hoz létre.

4.   A nemzeti programok végrehajtásának segítése érdekében valamennyi tagállam vizsgálóbizottságot hoz létre.

Indokolás

Lásd a 13. pontot. Ez nagyobb átláthatósághoz vezetne és az esetleges összeférhetetlenségek elkerülését eredményezné.

5.   módosítás

12. cikk

Az (5) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5.   A Bizottság tanácsadói minőségben részt vehet a vizsgálóbizottság munkájában.

5.   A Bizottság tanácsadói minőségben részt a vizsgálóbizottság munkájában.

Indokolás

Az Európai Bizottság részvétele nagyon fontos, és nem lehet mérlegelés tárgya.

6.   módosítás

14. cikk

Az (5) bekezdéshez az alábbi g) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

7.   módosítás

20. cikk

A (2) bekezdés c) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

c)

intézkedések vagy projektek értékeléséhez kapcsolódó kiadás;

c)

intézkedések vagy projektek értékeléséhez kapcsolódó kiadás;

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot. A releváns érdekelt felek megfelelő helyzetben vannak a projektek teljesítményének megítéléséhez.

8.   módosítás

23. cikk

Az (1) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

akkreditált felelős hatóság: a tagállam által kijelölt olyan közszférabeli szervezet, amely kizárólag felelős a nemzeti program megfelelő igazgatásáért és ellenőrzéséért, és lefolytatja a Bizottsággal való kommunikációt;

b)

akkreditált felelős hatóság: a tagállam által kijelölt olyan közszférabeli szervezet, amely kizárólag felelős a nemzeti program megfelelő igazgatásáért és ellenőrzéséért, és lefolytatja a Bizottsággal való kommunikációt;

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

9.   módosítás

25. cikk

Az (5) bekezdéshez az alábbi d) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot. A releváns érdekelt felek megfelelő helyzetben vannak a projektek teljesítményének megítéléséhez.

10.   módosítás

48. cikk

Az (1) bekezdés b) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása a nemzeti program szerinti finanszírozási lehetőségekről;

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása a nemzeti program szerinti finanszírozási lehetőségekről;

Indokolás

Lásd a 14. pontot.

11.   módosítás

50. cikk

(7) bekezdés illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

12.   módosítás

51. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   A tagállamok biztosítják az értékeléshez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére irányuló eljárások meglétét, beleértve a közös és a programspecifikus mutatókkal kapcsolatos adatokat.

2.   A tagállamok biztosítják az értékeléshez szükséges adatok előállítására és gyűjtésére irányuló eljárások meglétét, beleértve a közös és a programspecifikus mutatókkal kapcsolatos adatokat.

Indokolás

Lásd a 13. pontot.

13.   módosítás

55. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A Bizottság munkáját az e rendelettel létrehozott menekültügyi, migrációs és biztonsági közös bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

1.   A Bizottság munkáját az e rendelettel létrehozott menekültügyi, migrációs és biztonsági közös bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

COM(2011) 753 final

Rendelet a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőri együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról

1.   módosítás

3. cikk

A (2) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése;

a)

a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem, beleértve a terrorizmust, valamint a tagállamok és az érintett harmadik országok bűnüldöző hatóságai közötti koordináció és együttműködés megerősítése;

Indokolás

Lásd a 41. és 55. pontot.

2.   módosítás

3. cikk

A (3) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

a)

a tagállamoknak a határokon átnyúló, súlyos és szervezett bűnözés megelőzésére és az ez elleni küzdelemre irányuló képességeit erősítő intézkedések (módszerek, eszközök, struktúrák), különösen a köz- és magánszféra partnerségei, az információk és a bevált módszerek cseréje, önkormányzatok az adatokhoz való hozzáférés, az interoperábilis technológiák, az összehasonlítható statisztikák, az alkalmazott kriminológia, a nyilvános kommunikáció és a tudatosítás révén,

Indokolás

Lásd a 38., 39., 40., 41., 43. és 44. pontot.

3.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

a)

a bűnüldöző hatóságok közötti rendőrségi együttműködést és koordinációt javító fellépések, beleértve a közös nyomozócsoportokat és a határokon átnyúló közös műveletek bármilyen egyéb formáját, az információkhoz és az interoperábilis technológiákhoz való hozzáférés és azok cseréje;

Indokolás

Lásd a 38. és 40. pontot.

4.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi h) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

;

Indokolás

Lásd a 42. pontot.

5.   módosítás

4. cikk

Az (1) bekezdéshez az alábbi i) pont illesztendő

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Lásd a 41. pontot.

6.   módosítás

6. cikk

Az (1) bekezdés a következőképpen módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …2012/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot a tagállamok együttesen alakítják ki, és nyújtják be a Bizottságnak, mint az Alap egységes nemzeti programját, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkével.

1.   Az eszköz alapján készítendő nemzeti programot, illetve a Belső Biztonsági Alap részét képező, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról szóló …2012/EU rendelet alapján készítendő nemzeti programot a tagállamok együttesen, alakítják ki, és nyújtják be a Bizottságnak, mint az Alap egységes nemzeti programját, összhangban a(z) …/2012/EU rendelet [horizontális rendelet] 14. cikkével.

Indokolás

Lásd a 18. és 19. pontot.

7.   módosítás

14a. cikk

Új pont illesztendő be

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

   

   

Indokolás

A határokon átnyúló rendőri intézkedések támogatását illetően eddig választani lehetett az ISEC (az Európai Bizottság bűnmegelőzésre és bűnözés elleni küzdelemre irányuló egyedi programja) és az (ERFA-finanszírozású) 3. célhoz kapcsolódó támogatás között (lásd a 2007/125/IB tanácsi határozat 11. cikkét: „Kiegészítő jelleg”). Míg az ISEC-hez kötődő intézkedéseket az Unió központilag finanszírozta, a 3. célhoz kapcsolódó támogatásra a decentralizált igazgatás keretében került sor. A Belső Biztonsági Alapra vonatkozó rendelettervezet 14. cikke az elkövetkező pénzügyi időszakra hatályon kívül helyezi a 2007-es tanácsi határozatot. Ezzel érvényét veszti a közösségi eszközök közötti komplementaritás elve is. Következésképpen nem lehet többé választani a Belső Biztonsági Alap, illetve a 3. célhoz kapcsolódó támogatás keretében történő finanszírozás között. Nem kellene azonban lemondanunk a különféle támogatási eszközök rugalmas igénybevételéből adódó előnyökről. A kettős támogatás elkerülésére elegendő lehetőség van a támogatás érvényesítési folyamatában, nem szükséges tehát, hogy a kiegészítő jelleg megszüntetése ezt a célt szolgálja. Ezért javasoljuk, hogy a komplementaritás elvét és az ISEC 11. cikkének (3) bekezdésében szereplő védzáradékot a Belső Biztonsági Alapról szóló rendeletben is – egy új (14a) cikkben – rögzítsék.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 201/2009, 1. pont.

(2)  CdR 201/2009, 8. és 9. pont.

(3)  CdR 170/2010, 43. pont.

(4)  COM(2011) 752 final.

(5)  A Bizottság közleménye: A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja – COM(2011) 455 final.

(6)  CdR 170/2010, 41. és 42. pont.

(7)  CdR 201/2009, 92. pont.

(8)  CdR 170/2010, 48. pont.

(9)  CdR 201/2009, 87. pont.

(10)  (COM(2012) 85 final.

(11)  CdR 210/2008, 30. pont.

(12)  CdR 201/2009, 76. és 77. pont.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/43


A Régiók Bizottsága véleménye – A jogérvényesülés és Uniós polgárság terén alkalmazott Uniós pénzügyi eszközök

2012/C 277/06

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

úgy véli, hogy a javasolt programok fontos támogatási eszközök az EU jogérvényesüléssel, jogokkal és uniós polgársággal kapcsolatos politikáinak megvalósításában;

úgy véli, hogy a javaslatok összeegyeztethetőek a szubszidiaritás elvével, mivel azok egyrészt jelentős határon átnyúló dimenzióval bírnak a szóban forgó intézkedési területeken, másrészt előrevetítik a jogérvényesülés és a jogok európai térségének megvalósítását, amihez határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra és hálózatépítési lehetőségekre van szükség az érdekelt szakemberek számára, és ami tipikusan nem érhető el hatékonyan akkor, ha az egyes tagállamok csupán külön-külön tevékenykednek;

úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő rendelkezések biztosíthatják az európai szinten hozzáadott értékkel bíró fellépések folytatását, melyek célja a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiterjesztése, valamint hogy támogassák és védjék a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait;

emlékeztet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség támogatásával, illetve az európai polgárság előmozdításával kapcsolatban készséggel vállalt kötelezettségére;

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a programok végrehajtásába vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, különös tekintettel az éves munkaprogramok kialakítására;

javasolja, hogy a Régiók Bizottságának egy képviselőjét vonják be a konzultatív folyamatba.

Előadó

Giuseppe VARACALLI (IT/ALDE), Gerace polgármestere

Referenciaszöveg

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogok és polgárság program létrehozásáról

COM(2011) 758 final

 

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a 2014–2020-as időszakra a Jogérvényesülés program létrehozásáról

COM(2011) 759 final

 

Javaslat tanácsi rendeletre a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról

COM(2011) 884 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

úgy véli, hogy a javasolt programok fontos támogatási eszközök az EU jogérvényesüléssel, jogokkal és uniós polgársággal kapcsolatos politikáinak megvalósításában; olyan programokról van ugyanis szó, amelyek összességükben azt célozzák, hogy támogassák az uniós jog és politikák tagállami ismeretének és alkalmazásának előmozdítására irányuló tevékenységeket a tagállamokban, előmozdítsák a határokon átnyúló együttműködést és növeljék az egyes intézkedési területeken felmerülő esetleges problémákkal kapcsolatos ismereteket annak biztosítása érdekében, hogy a politikák és a normák kidolgozása konkrét adatokon alapuljon. Különösen az Európa a polgárokért program célozza az uniós polgárság fejlesztésének elősegítését;

2.

úgy véli, hogy a javaslatok összeegyeztethetőek a szubszidiaritás elvével, mivel azok egyrészt jelentős határon átnyúló dimenzióval bírnak a szóban forgó intézkedési területeken, másrészt előrevetítik a jogérvényesülés és a jogok európai térségének megvalósítását, amihez határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra és hálózatépítési lehetőségekre van szükség az érdekelt szakemberek számára, és ami tipikusan nem érhető el hatékonyan akkor, ha az egyes tagállamok csupán külön-külön tevékenykednek;

3.

úgy ítéli meg, hogy a javaslatok az arányosság elvével is összhangban vannak, amennyiben bizottságunk először is meggyőződött arról, hogy azok formája és tartalma objektíven előmozdítja annak tiszteletben tartását, hogy potenciálisan mire van szükség a kitűzött célok eléréséhez, és amennyiben a három programra előirányzott teljes pénzügyi keret elegendőnek tűnik a hatékony megvalósításhoz, tekintetbe véve azt is, hogy ez utóbbi az ugyanezen az intézkedési területen jelenleg futó programokhoz hasonló támogatásban részesül, és kifejezett előírás, hogy a támogatás új tagállam csatlakozása esetén növelhető;

4.

a szabályozás javításának általános szempontjából méltányolja a javaslatokat kiegészítő hatáselemzéseket, melyeket kellően indokoltnak és teljesnek tart, tudván, hogy az Európai Bizottság szintén kikérte az érdekelt felek véleményét az előkészítő szakaszban és hogy a vonatkozó eredmények beépültek az említett hatáselemzésekbe, továbbá hogy hasonló konzultációra került sor különböző szinteken a helyi és regionális önkormányzatok részvételével;

5.

úgy véli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben szereplő rendelkezések biztosíthatják az európai szinten hozzáadott értékkel bíró fellépések folytatását, melyek célja a jog érvényesülésén alapuló európai térség kiterjesztése, valamint hogy támogassák és védjék a személyeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződésbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt jogait;

6.

szeretné, ha a programok továbbra is hozzájárulnának ahhoz, hogy a polgárok – elsősorban aktív szerepvállalásuk támogatásának köszönhetően – egyre jobban megismerjék az EU-t, valamint hogy tudatosságuk erősödjön;

7.

reméli többek között, hogy a Jogok és polgárság program („az uniós polgárságból származó jogok szélesebb körű gyakorlásához való hozzájárulás” konkrét célkitűzése tekintetében) és az Európa a polgárokért program („az uniós szintű polgári részvételi kapacitás növelése” általános célkitűzése, illetve „az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése” konkrét célkitűzése tekintetében) is segíthet abban, hogy az európai polgárok több ismerettel rendelkezzenek az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i, az európai polgári kezdeményezésről szóló (211/2011. sz.) rendeletében megfogalmazott legújabb lehetőségről, mely lehetővé teszi számukra, hogy jogalkotási javaslatokkal forduljanak az Európai Bizottsághoz az EU hatáskörébe tartozó kérdésekben, és ezeket a kezdeményezéseket szervezetek is előmozdíthatják és támogathatják;

8.

emlékeztet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség támogatásával, illetve az európai polgárság előmozdításával kapcsolatban készséggel vállalt kötelezettségére;

9.

szükségesnek tartja, külön hivatkozással a „Jogok és polgárság” programra, a nemek közötti egyenlőség szempontjával kapcsolatban, hogy megfelelően és hatékonyan alkalmazzák a rendeletjavaslat alábbi pontjaiban található megjegyzéseket: a (12) preambulumbekezdésben található megjegyzést a korábbi három program folytatásáról és továbbfejlesztéséről, különös tekintettel a gyermekek, fiatalok és nők ellni erőszak megelőzésére és leküzdésére, valamint az áldozatok és a veszélyeztetett csoportok védelmére irányuló egyedi programra (Daphne III. program) és a foglakoztatási és társadalmi szolidaritási közösségi program – Progress – „nemek közötti egyenlőség” és „sokszínűség és a megkülönböztetéssel szembeni küzdelem” fejezeteire; a 4. cikk (Egyedi célkitűzések) b) pontjában található megjegyzést, különös tekintettel a nemen alapuló megkülönböztetés tilalmára irányuló egyedi célkitűzésre és a nemek közötti egyenlőség elvére;

10.

elviekben üdvözli, hogy a 2007–2013-as időszakra szóló hat operatív programot két program váltja fel, mivel úgy véli, hogy a csökkentés biztosíthatja a tervezett fellépések gördülékenyebb és hatékonyabb kezelését, illetve a finanszírozás hatékonyabb koncentrálását és a földrajzi egyensúlytalanság elkerülését is, mely kritikát maga az Európai Bizottság fogalmazta meg a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatásban a folyamatban lévő programokkal kapcsolatban;

11.

kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a programok végrehajtásába a lehető legnagyobb mértékben vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat, különös tekintettel az éves munkaprogramok kialakítására és továbbfejlesztésére;

12.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy – különös tekintettel annak a tervezett és valóban időszerű lehetőségnek a megerősítésére, hogy magánszervek is lehetnek kedvezményezettjei a javasolt intézkedéseknek – finomítsa tovább a kérelmek minőségének előzetes ellenőrzésére irányuló mechanizmusokat;

13.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat különösen érdeklik a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos problémák, mindenekelőtt azért, mert azok közvetlen hatással vannak az Unióban élő polgárok mindennapjaira és maguknak a helyi és regionális önkormányzatoknak a feladataira, és a helyi és regionális önkormányzatok számos kulcskompetenciával bírnak az ehhez a térséghez tartozó ágazatokban;

14.

kiemeli, hogy a szubszidiaritás és a polgárközeliség szükségessé teszi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlen megközelítést fogadjanak el a polgárok elvárásaival és törekvéseivel kapcsolatban, akik számára a helyi szerveknek gyakran innovatív és megfelelő megoldásokat sikerül találniuk;

15.

megjegyzi, hogy különös tekintettel az Európa a polgárokért programra, a testvérvárosi kapcsolatokban való részvétel – melyet a program kifejezetten támogat – rendkívül értékes tapasztalatcserét tett lehetővé a különböző területeken fekvő települések között, megerősítve a sikeres kezdeményezések kipróbálását, melyek révén a hatóságok az uniós polgárság előmozdítóinak és elősegítőinek szerepkörét is ellátják;

16.

egyetért a három rendeletjavaslatban lefektetett lehetőséggel, mely szerint minden állami szerv, köztük a helyi és regionális önkormányzatok is hozzáférhetnek a programokhoz, ugyanakkor rámutat arra, hogy a kérelmezésre vonatkozó eljárások nem szabad, hogy túl költségesek legyenek, különös tekintettel a maguk a programok, illetve a különböző programokhoz rendelt források felhasználására vonatkozó releváns lehetőség közötti tervezett komplementaritásra, feltéve, hogy a finanszírozás különböző kiadási tételeket fed le;

17.

egyetért a programokban meghatározott célkitűzésekkel, ahogyan azt korábbi véleményeiben kifejtette, valamint kiemeli amelletti folyamatos elkötelezettségét, hogy a programok alkalmazását saját együttműködési szervein (munkacsoportok, konzultatív vegyes bizottságok, CORLEAP, ARLEM) keresztül mozdítja elő és támogatja a szomszédos országokban, a vonatkozó együttműködési megállapodásoknak megfelelően és az Európai Bizottsággal való együttműködésben;

18.

emlékeztet arra, hogy egy egyre nagyobb mobilitással jellemezhető világban milyen kiemelt jelentőséggel bír egy valódi, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása a polgárok szolgálatában; üdvözli, összhangban a Régiók Bizottsága által már régen megkezdett, az alapvető jogok védelmére irányuló többszintű rendszerre vonatkozó erőteljes törekvéssel, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításával kapcsolatban tett előrelépések a polgárokat állítják a terv középpontjába;

19.

úgy ítéli meg, hogy mindenképpen a biztonsági szempontok és az alapvető jogok és szabadságok kiegyensúlyozott érvényesülésére kell törekedni a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos koherens eszközök alkalmazásával: ezzel kapcsolatban tagadhatatlan, hogy jóllehet Európa szilárd jogi kerettel rendelkezik az emberi jogok védelme terén, ezt a gyakorlatban tovább kell javítani e jogok tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében;

20.

pozitívan értékeli, hogy bár a három program különböző célkitűzéseket fogalmaz meg, összességükben mégis mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a polgárok jobban megismerjék uniós polgárságuk európai dimenzióját, az európai integrációs folyamatban való részvétel és az európai demokrácia megerősítésének eszközét;

21.

megismétli a 2013 utáni időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről nemrégiben elfogadott véleményében már megfogalmazott néhány észrevételét, mely véleményben kiemelte, hogy megfelelő forrásokkal kell rendelkezni az alapvető jogok, a demokrácia és a polgári szerepvállalás előmozdításához az európai polgárság fejlesztése céljából, illetve amelyben kifejtette, hogy az Európa a polgárokért program esetében elsődleges fontosságú, hogy központi szerepet tulajdonítsunk a civil társadalmat európai szinten támogató partnerségeknek, valamint megjegyezte, hogy az EU biztonsága szorosan összefügg a demokrácia, a jó kormányzás és a jogállamiság EU-n kívüli országokban történő támogatásával, és hogy az EU-nak világszerte ezeknek az értékeknek az előmozdítására kell törekednie;

22.

emlékeztet arra, hogy korábban már kiemelte, hogy célszerű lenne támogatni a területi együttműködések különböző formáit annak érdekében, hogy olyan projektek és fellépések valósuljanak meg, amelyek az uniós polgárság hatékonyságának növelésére irányulnak, illetve amelyek elő tudják segíteni az akadályok, valamint a közigazgatási és bürokratikus terhek csökkentését, akár a határokon átnyúló szolgáltatásokat – például az egészségügy és a soknyelvűség területén – érintő „legjobb gyakorlatok” megismertetésén keresztül is;

23.

reméli, hogy ezekre az alapvető területekre vonatkozó tervezett intézkedések kiemelt figyelmet fognak kapni az éves munkaprogramokban, különös tekintettel a Jogok és polgárság, illetve az Európa a polgárokért programra;

24.

elismeri, hogy a Jogérvényesülés és a Jogok és polgárság témakörére vonatkozó hat korábbi program integrálása a két jövőbeli programba, csakúgy mint az Európa a polgárokért program átdolgozása rugalmasabbá fogja tenni a hét éves programozási időszak prioritásainak meghatározását, és így csökkenteni fogja az irányítási költségeket európai szinten, mérsékelni fogja a támogatottak adminisztratív terheit, valamint megfelelőbbé és hatékonyabbá teszi majd a programok különböző céljaira irányuló projektek horizontális jellegét;

25.

a korábbiakhoz hasonlóan emlékeztet arra, hogy – különösen a jogérvényesülés problematikájával kapcsolatban – a bel- és igazságügyi politikákat össze kell hangolni és be kell építeni az Unió többi politikájába, különös tekintettel a külpolitikára, valamint a gazdaság- és szociálpolitikára, mivel az említett politikák összehangolása fokozza ezek együttes hatékonyságát;

26.

egyetért azzal, hogy a polgárság megerősítése átfogó probléma, amelyet figyelembe kell venni az Európai Unió más cselekvési területein is; éppen ezért fontosak az Előcsatlakozási Támogatási Eszközzel (IPA) való szinergiák annak biztosítására, hogy az Európai Unió jövőbeli polgárait tájékoztassák az európai polgárság fogalmáról, és jobban megismerhessék jogaikat és kötelességeiket;

27.

ezért szeretné, ha olyan konkrét megoldások születnének, amelyekkel biztosítható lenne a javasolt programok és az Unió más eszközei közötti komplementaritás és szinergia, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan tájékoztasson a komplementaritás és a szinergia biztosítására bevezetendő eszközökről;

28.

kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak nem lesz elegendő lehetősége az éves munkaprogramok kidolgozási fázisába, valamint a három egyedi programból legalább kettő értékelésébe történő hatékony bekapcsolódásra: a polgárok Európája felépítésének folyamata mindig együtt kell, hogy járjon a helyi és regionális önkormányzatok egyes fázisokban való konkrét részvételével, hiszen ők képviselik azokat az intézményi szinteket, amelyek biztosítják a döntéshozatali folyamat nagyobb demokratikus legitimitását;

29.

ezért kéri a területi önkormányzatok formális részvételének garantálását a Régiók Bizottságán keresztül a Jogok és polgárság és az Európa a polgárokért program éves munkaprogramjának kidolgozási fázisában;

30.

úgy véli ezenkívül, hogy a Jogok és polgárság program Európai Bizottság által kidolgozott időközi és utólagos értékelő jelentésének tekintetében felelősségteljesen ki kellene tudnia fejeznie saját véleményét, ahogyan azt az Európa a polgárokért program esetében formálisan lehetővé is teszik számára; ezért kéri, hogy a Jogok és polgárság programra irányuló javaslat is tartalmazzon egy külön rendelkezést erre vonatkozóan;

31.

kéri, hogy a Jogok és polgárság program egyedi célkitűzései megvalósításának értékelése a szóban forgó jogok tiszteletben tartására, gyakorlására és végrehajtására vonatkozó minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésén alapuljon, mivel úgy véli, hogy ha csupán a javaslat által előirányzott módon, e jogok európai megítélésének módján alapul az értékelés, az nem teszi lehetővé az eredmények adekvát mérését; ebben az összefüggésben egyben utal az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által a megfelelő mutatók és összehasonlító tanulmányok kidolgozása érdekében folytatott tevékenységre;

32.

támogatja azt a fontos szerepet, amelyet a program jelenlegi javaslatainak be kellene tölteniük az európai polgároknak célzott figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységek útján, különös tekintettel az információkhoz való teljes hozzáférésre, ami az aktív politikai részvétel szempontjából egyre inkább elengedhetetlen. Az RB ezt már korábban is megfogalmazta, és felszólította saját tagjait, hogy fordítsanak figyelmet az információhoz való hozzáférés hatékony biztosítására a különböző tagállamokban;

33.

a Jogérvényesítés programmal kapcsolatban úgy véli, hogy a különböző nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekben dolgozók tervezett cseréje a tágabb európai igazságszolgáltatási rendszer keretében ösztönzi az igazságszolgáltatási rendszerek kölcsönös elfogadásának irányába mutató fejlődést, javítva ezzel a kölcsönös bizalmat;

34.

ezért határozottan támogatja az igazságszolgáltatásban dolgozók képzésének finanszírozására irányuló, a Jogérvényesülés program 6. cikkében megfogalmazott javaslatot, hiszen a képzés és az ismeretek a jogérvényesülés Európája megvalósításának alapvető elemei;

35.

javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet e tekintetben arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók minden rétege hatékonyan részt vehessen ezekben a programokban, legyen szó akár a magán-, akár az állami szektorról;

36.

úgy véli, hogy a Jogok és polgárság program keretében finanszírozott képzéseknek azokat az európai polgárságról szóló oktatási tevékenységeket is magukban kellene foglalniuk, amelyek azoknak a polgároknak szólnak, akik egy-egy tagállam állampolgárságának megszerzését kívánják elérni, csakúgy mint az iskoláskorúaknak szóló képzéseket, ezáltal támogatva a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának képzés általi előmozdítását;

37.

támogatja az online képzési modulok kidolgozásának a programjavaslatban említett pénzügyi támogatását, csakúgy mint a Régiók Bizottságának felkérését arra, hogy a médián, illetve az IKT-n keresztül mozdítsa elő az aktív polgári szerepvállalással kapcsolatos képzések támogatására irányuló intézkedéseket;

38.

a Jogérvényesülés és a Jogok és polgárság programot megfelelő eszköznek véli a helyi és regionális önkormányzatok jelentős potenciáljának megerősítésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos kérdések tekintetében megvalósuló határokon átnyúló együttműködés terén;

39.

elviekben feltétel nélkül támogatja az Európai Bizottság által a programokban érvényesített, eredményorientáltabb megközelítést, amely alapvetően a programok által kitűzött célok elérésének mérésére bevezetett mutatók használatán alapul; kiemeli azonban, hogy, míg az Európa a polgárokért program a mutatók átfogó listáját tartalmazza, addig a Jogérvényesülés programra irányuló javaslat csupán egyetlen mutatót említ minden egyes célra, és csak utal a pontosan meg nem határozott további mutatókra; ezért egy általánosságban tágabb specifikációt javasol, amely lehetőség szerint utal mind a minőségi, mind a mennyiségi paraméterekre;

40.

kiemeli, hogy az Európa a polgárokért programtervezet rugalmasabb struktúrát biztosít, mint a jelenlegi program, ezért nem szükséges az új programban megvalósuló egyes fellépésekre vonatkozó kvóták előzetes megállapítása;

41.

ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a testvérváros-programoknak, azonkívül, hogy továbbra is élvezik a program támogatását, részesülniük kellene egy előre meghatározott kvótában is, amely a jelenlegi programban a teljes költségvetés mintegy egyharmadát teszi ki, és továbbra is ezen a szinten lehetne tartani;

42.

ezért kéri, hogy az Európa a polgárokért program teljes költségvetésének jelentős részét fordítsák a testvérváros-programok keretében megvalósuló tevékenységekre, tekintettel arra az elismert és fontos szerepre, amelyet a testvérvárosok játszanak a polgárok közötti erős és fenntartható kapcsolatok kiépítésében, ideértve a harmadik országokat is;

43.

ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel az Európai Parlament és a Tanács nemrégiben bevezette az európai örökség címet a tagállamok közös kulturális öröksége érvényre juttatásának, és ezzel egy időben a nemzeti és regionális sokféleség tiszteletben tartásának eszközeként – az Európa a polgárokért program, kitűzött céljainak követése érdekében, szintén kihasználhatná a fenti logót elnyerő helyszínek kínálta lehetőségeket, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Európa kulturális fővárosai, mára már elismerten, előmozdítják az európai identitást és polgárságot.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

1.   módosítás

4. cikk (2) bekezdés

Konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatóként kell alkalmazni többek között az említett jogok tiszteletben tartásának, gyakorlásának és végrehajtásának európai megítélését és a panaszok számát.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósításának mérésére szolgáló mutatóként kell alkalmazni többek között az említett jogok tiszteletben tartásá, gyakorlásá és végrehajtásá és a panaszok számát.

Indokolás

A program egyedi célkitűzései elérésének hatékony mérésére tekintettel egyértelműbbnek tűnik az utalás a minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére, mivel a „megítélés” fogalom kevésbé egyértelmű, és nem tükrözi megfelelően a célok elérését.

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

2.   módosítás

9. cikk (1) bekezdés

A bizottsági eljárás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Az éves munkaprogramok elfogadásában, melyeken keresztül az egész programot végrehajtják, részt kellene vennie – a tagállamok képviselőit magában foglaló és az Európai Bizottság munkáját segítő bizottságon kívül – a Régiók Bizottsága egyik képviselőjének.

Mivel olyan programok végrehajtásáról van szó, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok erőteljesen érintettek, az őket képviselő európai intézményen (a Régiók Bizottságán) keresztül történő részvételük az éves munkaprogramok kidolgozási fázisában lehetővé teszi a programok alulról induló felépítését, az európai polgárok kifejezett elvárásának megfelelően.

Ezen túlmenően, a Régiók Bizottságának részvétele az éves programok kidolgozásában összhangban van a Régiók Bizottságának azzal a feladatával, hogy jelen véleményt formálisan megfogalmazza az európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásának jogalkotási eljárásának keretében.

JOGOK ÉS POLGÁRSÁG – COM(2011) 758 final

3.   módosítás

12. cikk (2) bekezdés

Nyomon követés és értékelés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(2)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőket:

a)

legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentés;

b)

utólagos értékelő jelentés.

(2)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek a Tanácsnak a következőket:

a)

legkésőbb 2018 közepéig időközi értékelő jelentés;

b)

utólagos értékelő jelentés.

Indokolás

Feltétlenül szükségesnek tűnik a Jogok és polgárság, valamint az Európa a polgárokért program nyomonkövetési és értékelési folyamatának megerősítése. Utóbbi program esetében az európai bizottsági javaslat 14. cikkének (3) bekezdése (Nyomon követés és értékelés) explicit módon kijelenti, hogy az Európai Bizottság nem csupán az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hanem az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának is időközi és utólagos értékelő jelentést ad ki.

Ezért nincs olyan jogos indok, amely alapján a Jogok és polgárság program 21. cikke (2) bekezdésének rendelkezését – amelyben nem szerepel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az időközi és az utólagos értékelési jelentés címzettjei között – változatlan formában fenn kellene tartani. A módosítás így megalapozottan tartalmazza e két szervet.

JOGÉRVÉNYESÜLÉS – COM(2011) 759 final

1.   módosítás

7. cikk

Részvétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   Ez a program nyitva áll az alábbi országokban jogszerűen letelepedett valamennyi köz- és/vagy magánszervezet és jogalany számára:

a)

tagállamok;

b)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT-megállapodás részes felei, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

c)

a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően;

d)

Dánia, nemzetközi megállapodás alapján.

(2)   Az egyéb harmadik országokban, különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett köz- és/vagy magánszervezetek és jogalanyok kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

(1)   Ez a program nyitva áll az alábbi országokban jogszerűen letelepedett valamennyi köz- és/vagy magánszervezet és jogalany számára:

a)

tagállamok;

b)

azok az EFTA-országok, amelyek az EGT-megállapodás részes felei, az EGT-megállapodásban megállapított feltételeknek megfelelően;

c)

a csatlakozó, a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban történő részvételükre vonatkozó keretmegállapodásokban meghatározott általános elveknek és általános feltételeknek és kikötéseknek megfelelően;

d)

Dánia, nemzetközi megállapodás alapján.

(2)   Az egyéb harmadik országokban, különösen az európai szomszédságpolitika alkalmazási körébe tartozó országokban jogszerűen letelepedett köz- és/vagy magánszervezetek és jogalanyok kérhetik, hogy részt vehessenek a program intézkedéseiben, amennyiben ez az említett intézkedések céljait szolgálja.

Indokolás

Az (1) és a (2) bekezdés is a program által támogathatók felsorolásában jogalanyokat említ, és ezt nem pontosítja. Tekintettel arra, hogy mindkét bekezdés előzőleg már utal a köz- és/vagy magánszervezetekre és jogalanyokra, a „jogalany” szó megismétlése fölösleges, ezért törölni kell. (1)

EURÓPA A POLGÁROKÉRT – COM(2011) 884 final

1.   módosítás

9. cikk, (1) bekezdés

Bizottság

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

Indokolás

Az éves munkaprogramok elfogadásában, melyeken keresztül az egész programot végrehajtják, részt kellene vennie – a tagállamok képviselőit magában foglaló és az Európai Bizottság munkáját segítő bizottságon kívül – a Régiók Bizottsága egyik képviselőjének.

Mivel olyan programok végrehajtásáról van szó, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok erőteljesen érintettek, az őket képviselő európai intézményen (a Régiók Bizottságán) keresztül történő részvételük az éves munkaprogramok kidolgozási fázisában lehetővé teszi a programok alulról induló felépítését, az európai polgárok által kifejezett elvárásnak megfelelően.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 18-án.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  A ford. megjegyzése: Mivel a magyar fordításban a „jogalany” szó nem ismétlődik, ezért a módosítás a magyar változatot nem érinti.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/51


A Régiók Bizottsága véleménye – Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer

2012/C 277/07

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli az Európai Bizottságnak a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére tett erőfeszítéseit, de az európai bizottsági javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen az ühg-kibocsátás, valamint az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében,

kéri, hogy az összes felhasznált adat/módszer nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú, átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást,

felhívja az Európai Bizottságot, hogy komolyan vegye figyelembe szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra,

az Európai Bizottság figyelmébe ajánlja a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2 -kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi léptékben kiválónak számító regionális fellépések példái,

a tagállami előrejelzések harmonizálását és ez alapján koherens előrejelzések készítését javasolja, ideértve a megújulóenergia-felhasználásról és az energiahatékonyságról szóló jelentéstételt,

megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint a UNFCCC-konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

Előadó

Neil SWANNICK (UK/PES), Manchester városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről

COM(2011) 789 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.   Bevezetés

1.1   Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló rendeletjavaslatot (a továbbiakban: a javaslat) főképpen a cancúni megállapodások folyományaként és részben a 406/2009/EK határozat és a 2009/29/EK irányelv miatt dolgozták ki. A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 191. cikkében foglaltatik.

1.2   A 406/2009/EK határozat, a 2009/29/EK irányelv és a Szerződés (a továbbiakban: a regionális keret) együttvéve nyomatékosabban előírják a régiók bevonását az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos tevékenységekbe, mint a javaslat a jelenlegi formájában. Az RB a javaslat olyan irányú módosítását kéri, hogy az területi/regionális dimenzióval rendelkezzen:

az ühg-kibocsátás, valamint

az előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek (PLCD) tekintetében;

hogy az összes felhasznált adat/módszer:

nyilvánosan hozzáférhető és nem magántulajdonú,

átlátható és ezért bárhol alkalmazható legyen, valamint

a párhuzamos intézkedésekből adódó problémák elkerülése végett olyan szervtől származzon, mint pl. az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA);

valamint hogy megkönnyítse a többszintű kormányzás elvén működő politikaalkotást és -alkalmazást.

Az RB kéri, hogy a PLCD-k térjenek ki a „fogyasztásból adódó”, azaz az importált termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kibocsátásokra. Emellett a PLCD-knek fel kellene ismerniük a szakpolitikák olyan, akár szándékolt, akár nem szándékolt hatásait, amelyek a kibocsátásoknak az adott tagállamból történő „exportálását” eredményezik. Ezt gyakran „kibocsátásáthelyezésként” emlegetik, kiváló példa rá a nehézipari termelés külföldre történő áthelyezése. A PLCD-knek foglalkozniuk kellene a kibocsátásáthelyezéssel, egyértelműen megnevezve a megelőzését célzó fellépéseket. Ez fontos ahhoz, hogy meg lehessen határozni Európa valódi szerepét a globális kibocsátáscsökkentés terén.

Emellett az Európai Bizottságnak komolyan figyelembe kellene vennie szélesebb értelemben vett politikáiban, programjaiban, projektjeiben és a források elosztásakor, hogy ezek területi szinten milyen hatást gyakorolnak a kibocsátásokra.

Az RB megismétli a durbani COP17 tárgyalásokon, valamint az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével (UNFCCC) kapcsolatos korábbi konferenciákon elhangzott kérését, hogy ismerjék el a helyi és regionális szinten az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás érdekében tett intézkedéseket.

1.3   A Régiók Bizottsága egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy mivel a javasolt rendelet célkitűzéseit – az UNFCCC szerinti kötelezettségek kontextusában – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért léptéküket és hatásaikat tekintve azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatóak, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az RB azzal is egyetért, hogy az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

2.   Általános megjegyzések

2.1   Az RB üdvözli

a javaslatot és az érdekeltekkel azt megelőzően folytatott konzultációt, illetve az előzetes hatásértékelést,

az előrejelzések számbavételét és azt, hogy a mérséklésre irányuló intézkedéseket a jegyzékadatokkal együtt ismertetik,

a nemzetközi és az európai bizottsági nyomon követés és bejelentés összehangolására tett kötelezettségvállalást és a nyomonkövetési és bejelentési rendszer végrehajtásának elősegítését. Elvárjuk azonban, hogy az Európai Bizottság a javaslatot kiegészítse a regionális keretben szereplő kötelezettségvállalásokkal,

a nyomonkövetési és jelentéstételi követelmények egyszerűsítésére a javaslatban tett erőfeszítéseket,

az ühg- (üvegházhatású gázok) és a helyi szennyezőanyag-kibocsátási becslések közti koherenciát,

az európai uniós tudásbázist, és reméli, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi döntéshozók jól hasznosíthatják azt éghajlat-politikai fellépéseikben,

a légi közlekedés globális felmelegedésre gyakorolt, nem szén-dioxid okozta hatásaira is fordított figyelmet.

2.2   Pénzügyi kérdések

Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák végrehajtása gyakran versenyhelyzetet teremt az éghajlatváltozás mérséklésére, illetve az alkalmazkodásra szánt források között. Ezért az RB-t aggasztja, hogy:

ha a javaslat nyíltan kijelenti, hogy az alkalmazkodás helyi ügy, de az éghajlatváltozás mérsékléséről nem mondja ki ugyanezt, az hosszú távon csökkenti a mérséklést célzó politika hatékonyságát,

nem világos, hogy a javaslat valójában milyen mértékű hatálybővülést jelent a tagállamok számára. Erre pedig szükség van annak elkerülésére, hogy a gyakorlati szakemberek, akik majd ténylegesen végrehajtják a javaslatban szereplő változások többségét, ne bocsátkozzanak túlzott költségekbe,

a régiók számára nem utalják ki a kibocsátási jogok elárverezéséből származó bevétel legalább 30 %-át. Ez pedig fontos volna a megújuló energiákkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban 2020-ig kitűzött uniós célok eléréséhez,

az újabb nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos adminisztratív, technikai és pénzügyi terhek várhatóan a régiókat is sújtják, ezért azoknak arányosnak kell lenniük,

kerülni kell az adatok marginális járulékos javítására való törekvést, ha ez hátráltatja a mérséklési vagy alkalmazkodási politikák végrehajtását.

2.3   Kibocsátási jegyzékek és adatok

A kibocsátási jegyzékek képet adnak kibocsátásaink jelenlegi, illetve egy adott időpontban mért állapotáról. Céljuk az volna, hogy tájékoztassák az érdekelteket az éghajlatváltozás mérséklését célzó politika aktuális helyzetéről. Ezért:

a rövid, közép- és hosszú távú lehetőségeket is mérlegelő PLCD-k jelentősen növelik a jegyzékek hasznát,

a javaslat értelmében generált kibocsátási adatok alapvetőek az Európai Unió, a tagállamok és a régiók stratégiai irányválasztásának, prioritásainak és teljesítményének megértéséhez,

minél szélesebb körű felhasználásuk érdekében azonban az adatokat a döntéshozók által rendszeresen használt fő gazdasági és szociális teljesítményadatokkal együtt kellene bemutatni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) fontos szerepet kell játszania a következetes módszerek kidolgozásában és alkalmazásában, és támogatnia kell a tagállamokat a jegyzékek összeállításában.

A kibocsátási adatok kezelésével és minőségének biztosításával közvetlenül az Európai Unió központi statisztikai és adatszolgáltató hivatalát kellene megbízni. Ennek keretében nagyszabású, átlátható és elszámoltatható központi eljárás során ellenőrizni kell a tagállamok által beküldött adatok és PLCD-k pontosságát/megbízhatóságát.

Minden tagállamnak be kell jelentenie az alábbi, az összes kibocsátásra vonatkozó kumulatív adatokat 1990-től fogva:

a tagállam területéről eredő kibocsátások (források),

a földhasználat megváltoztatásával ellensúlyozott kibocsátások, valamint

a 406/2009/EK határozat 5. cikke értelmében ellensúlyozott kibocsátások.

A 20 %-os abszolút cél mellett ezek nagyon fontos adatok a globális felmelegedés 2 °C alatt tartásához.

2.4   A politika végrehajtása

Az RB nyilvánvaló, számszerűsített területi/regionális dimenziót szeretne látni a PLCD-kben, mivel:

a területi dimenzió segítségével jobban nyomon követhetők az eredmények és a bizonyítékok, mint a nemzeti szint által készített általános prezentációk alapján,

a regionális szint közelebb áll a polgárokhoz, mint a tagállami, így a régiók át tudják adni a lakosságnak a klímakérdésekkel kapcsolatos információkat, ami a nyomonkövetési és bejelentési rendszer egyik célja.

A regionális önkormányzatok fontos szakmai tudásanyag birtokában vannak, munkájukat UNFCCC-konferenciákon is ismertették. Az első lépésektől fogva be kell vonni őket az éghajlatváltozással kapcsolatos mérséklési és alkalmazkodási intézkedések kialakításába, hogy az éghajlatváltozás – a helyi szintet a leginkább sújtó – hatásainak és okainak kezelésével kapcsolatos szakértelmüket és tapasztalataikat a legmesszebbmenőkig kiaknázzuk.

Az Európai Bizottság figyelmébe ajánljuk a Polgármesterek Szövetsége, a ClimAct Regions, a carbonn, az ICLEI és az EUCO2 80/50 kezdeményezéseket, melyek a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló, nemzetközi szinten is kiemelkedő regionális fellépések kiváló példái.

Az említett dimenzió bevezetése megfelel a regionális keretnek.

Egyértelmű politikai üzenetet közvetít ebbe az irányba.

Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti politikák kibocsátáscsökkentési hatása egy tagállamon belül régiónként eltér.

A fellépéseket közelíteni kell a kibocsátási forrásokhoz, mivel ha helyben használható adatokat bocsátunk rendelkezésre, nagyobb a valószínűsége, hogy azokat fel is használják.

A Szerződés 191. és 192. cikke értelmében ez arányos is volna.

A régiók gazdasági szerkezetük és infrastruktúráik függvényében eltérő mértékben vesznek részt a kibocsátások csökkentésében. Ezek a csökkentési szintek tagállamokon belül és európai viszonylatban is eltérőek.

Annak ellenére, hogy a regionális hatóságok közelről látják a politikák végrehajtását, a tagállamok nem szoktak konzultálni velük éghajlati kérdésekben.

A mérséklés jelentette kihívás megválaszolása nem felülről irányított folyamat.

Emellett el kell ismerni a regionális önkormányzatok által a decentralizált együttműködési programok keretében a fejlődő országoknak nyújtott technikai és pénzügyi támogatást.

2.5   Alkalmazkodás

Az alkalmazkodási stratégiák jelenleg nem kötelező érvényűek, így az alkalmazkodás területére vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek bevezetése (16. cikk) logikátlannak tűnhet – ez azonban nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy el kellene vetni.

Az RB ismételten kéri, hogy az olyan szervekben, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó új bizottság, biztosítsák a helyi és regionális önkormányzatok képviseletét. Ennek kapcsán felhívjuk a figyelmet a 2010-es Mexikóvárosi Paktumra és a 2011 decemberében Durbanban aláírt Éghajlatváltozási Chartára.

2.6   Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek és előrejelzések: átláthatóság és az adatok tulajdonjoga

Az Európai Bizottságnak/EEA-nak eszközökkel, intézkedésekkel, rendelkezésekkel és iránymutatásokkal kell ellátniuk a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat:

a PLCD-k kidolgozásához,

a nyomonkövetési rendszerek létrehozásához,

az adatokhoz való időben történő, költséghatékony hozzáférés érdekében,

az adatok és adatgyűjtési eszközök kereskedelmi áruvá válásának és túltengésének elkerülése érdekében,

a PLCD-k közti összhang biztosítása érdekében,

az adatok minőségének, megbízhatóságának és a beléjük vetett bizalomnak a megerősítése érdekében,

a Kiotói Jegyzőkönyv, a cancúni megállapodások és a hatékonyabb fellépést szorgalmazó durbani platform szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Arra kérjük az EEA-t, hogy a tagállami jegyzékek és mérséklési statisztikák mellett hozzon létre egységesített és átlátható helyi és regionális adatcsomagokat, amelyek online kereshetők a tagállamok, régiók és régió alatti szintek által elért eredmények, illetve ágazatok szerinti bontásban is, lehetővé téve az összehasonlító elemzést, a szabványosítást és a társadalmi-gazdasági adatokkal való részletes összevetést.

2.7   Légiközlekedési és tengeri kibocsátások

A polgári légi közlekedésből eredő és a tengeri kibocsátások bejelentésének kezelésére történő utalások nem világosak, a következők miatt:

az RB tudomása szerint az ok az „1.A.3.a – Polgári légi közlekedés” kategória félreértelmezése: a cél a magán- (és nem a kereskedelmi forgalmat bonyolító) repülőgépek, azaz főleg a főként kis magánreptereket használó könnyű légi járművekből és helikopterekből származó kibocsátások nullával egyenértékűnek tekintése. Ezt egyértelművé kell tenni,

az európai kikötőket használó tengeri járművek tengeri kibocsátásainak mérésére a javaslat nem kínál módszert, ezért egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy az Európai Bizottság a módszertan kidolgozásával megvárja a megfelelő jogszabályok elkészültét.

3.   Összegzés

Az RB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javaslatból hiányzik a regionális dimenzió. Az RB szerint ezzel az Európai Bizottság elmulasztott egy lehetőséget, és ez hátráltatni fogja a mérséklési politika végrehajtását. Az RB szerint a javaslat egyértelmű regionális dimenzióval felruházva előrelépésnek tekinthető majd. Üdvözli a PLCD-kre fordított kiemelt figyelmet.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

1. cikk – Tárgy

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(e)

a tengeri szállításból származó szén-dioxid-kibocsátás bejelentésére;

(e)

(f)

a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(f)

a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1), (2) és 10. cikkének (1) bekezdése szerint elárverezett kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználásának az irányelv 3d. cikkének (4) és 10. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követésére és bejelentésére;

(g)

az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(g)

az éghajlatváltozás elkerülhetetlen következményeihez való alkalmazkodás érdekében tett tagállami intézkedések nyomon követésére és bejelentésére;

(h)

a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(h)

a 406/2009/EK határozat alapján fennálló tagállami kötelezettségek teljesítése terén elért előrelépések értékelésére;

(i)

az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

(i)

az uniós éghajlat-változási politika kialakításához és értékeléséhez szükséges információk és adatok összegyűjtésére.

Indokolás

Jelenleg nincs a tengeri szállításból eredő kibocsátás bejelentésére szolgáló rendszer, ennek kialakítására azonban véleményünk szerint sor kerül, amennyiben az új jogszabályok megkövetelik.

Mivel a javaslatok jelentős részben helyi/regionális szinten kerülnek végrehajtásra, a szövegben erre világosabban kell utalni.

2.   módosítás

2. cikk – Alkalmazási kör

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

A regionális szintre történő egyértelmű utalás nemcsak az alkalmazkodás, hanem az enyhítés esetében is szükséges.

3.   módosítás

3. cikk – Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(13)   „szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések ezen rendelet 13. cikkének megfelelően, tagállamokon belül létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítésére és bejelentésére;

(13)   „szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések ezen rendelet 13. cikkének megfelelően, tagállamokon belül létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítésére és bejelentésére;

Indokolás

Koherenciára van szükség a tekintetben, hogy a tagállamokban milyen szempontokat alkalmaznak a szakpolitikákra, az intézkedésekre és az előrejelzésekre.

4.   módosítás

4. cikk – Alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.

2.   A tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat ezen rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül vagy az UNFCCC-eljárás keretében elfogadott bármilyen ütemezésnek megfelelően elküldik a Bizottságnak.

3.   A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

3.   A Bizottság és a tagállamok az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

Indokolás

A terveknek magukban kell foglalniuk a térbeli eloszlást, ezzel is bizonyítva, hogy kellő gondossággal és szakértelemmel dolgozták ki őket. Részben azért is szükség van erre, mert a térbeli eloszlás megadása nélkül nehéz lesz a terveket „helyben” megvalósítani.

A szakpolitikai elemzés és az átláthatóság szempontjából kulcsfontosságú az előrejelzésekhez és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiákhoz használt háttérszámítások megértése.

5.   módosítás

5. cikk – Nemzeti nyilvántartási rendszerek

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A tagállamok – az ezen rendelet I. mellékletében foglalt üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának becslése és az üvegházhatást okozó gázok jegyzéke időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, konzisztenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében – nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek.

1.   A tagállamok – az ezen rendelet I. mellékletében foglalt üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának becslése és az üvegházhatást okozó gázok jegyzéke időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, konzisztenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében – nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek.

2.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik hozzáférjenek, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák az illetékes hatóságaik számára a hozzáférést az alábbiakhoz:

2.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik hozzáférjenek, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák az illetékes hatóságaik számára a hozzáférést az alábbiakhoz:

(a)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez, annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő ÜHG-kibocsátás közötti konzisztenciát;

(a)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatokhoz és módszerekhez, annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő ÜHG-kibocsátás közötti konzisztenciát;

(b)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(b)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének előkészítése céljából a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján a különböző ágazatok számára létesített, a fluortartalmú gázokra vonatkozó jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatokhoz;

(c)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(c)

az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatokhoz és módszerekhez;

(d)

az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

(d)

az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatokhoz.

3.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik:

3.   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jegyzékekért felelős hatóságaik, illetve, hogy a nemzeti nyilvántartási rendszereik biztosítsák, hogy az illetékes hatóságaik:

(a)

felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(a)

felhasználják a 842/2006/EK rendelet 6. cikkének (4) bekezdése alapján létesített jelentéstételi rendszereket annak érdekében, hogy az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékekben javítsák a fluortartalmú gázokra vonatkozó becsléseket,

(b)

el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

(b)

el tudják végezni az ezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének l) és m) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

 

   

Indokolás

A kibocsátáscsökkentést célzó intézkedések megfelelő megtervezése és bevezetése, valamint annak szükségessége, hogy az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében tükröződjenek azok eredményei, szorosan összefüggenek az információforrások, a modellek, a módszertani megközelítések, a számítások, a feltételezések stb. ismeretével. A diffúz kibocsátásért felelős szektorok egyes kibocsátási forrásai és bizonyos szén-dioxid-elnyelők a regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak. Ezért tartjuk helyesnek, hogy ezek az önkormányzatok ismerjék a nemzeti nyilvántartási rendszert és részt vegyenek abban annak érdekében, hogy javítsák és kiigazítsák mind a nemzeti jegyzéket, mind pedig a regionális szinten javasolt hatásmérséklési politikákat.

6.   módosítás

6. cikk – Uniós nyilvántartási rendszer

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(c)

az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértői felülvizsgálatát.

(c)

az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékének éves szakértő felülvizsgálatát

 

Indokolás

A tagállami nyilvántartások független felülvizsgálatára van szükség, amelyet olyan illetékes, nonprofit nyilvántartási hatóságnak kell elvégeznie, amely az adott évben nem vett részt a nemzeti nyilvántartás összeállításában. Ennek lehetőleg az EEA-n belüli szervezetnek kell lennie. Az EB-nek látnia kell azt is, hogy saját szakpolitikái és programjai milyen hatással vannak a kibocsátásokra, hogy megállapíthassa, azok összességében pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki.

7.   módosítás

7. cikk – Üvegházhatást okozó gázok jegyzékei

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti „1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

(a)

az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt, valamint a 406/2009/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátását az X–2. évet illetően; az ezen rendelet I. mellékletében felsorolt üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jelentéstétel sérelme nélkül a 406/2009/EK határozat 3. cikkének és 7. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az Éghajlat-változási Kormányközi Testület jelentése szerinti„1.A. 3.A Polgári légi közlekedés” forrásból származó szén-dioxid-kibocsátást nullával egyenértékűnek kell tekinteni;

Indokolás

Az 1.A. 3.A kategóriába a tagállamokon belül történő felszállás, leszállás, valamint a levegőben megtett út során keletkező kibocsátás tartozik. A magánrepülőterekről felszálló könnyű repülőgépek kibocsátásának figyelembevétele rövid távon meglehetősen nehézkesnek tűnik. A könnyű repülőgépek által felhasznált üzemanyag azonban valószínűleg megjelenik a bunkerolajokból származó kibocsátások között, ha a repülőgép kereskedelmi repülőteret vett igénybe (ami következetlenséghez vezet).

8.   módosítás

13. cikk – A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszere

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.   Az a céljuk, hogy az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint biztosítsák a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve az adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

2.    az ezen rendelet 14. és 15. cikkében említett előírások szerint a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel összefüggésben bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, konzisztenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá az érzékenységi elemzések elvégzését.

Indokolás

Fontos, hogy a különböző tagállamok által készített előrejelzések és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési tervek összehasonlíthatóak legyenek. Ugyancsak fontos, hogy össze tudjuk hasonlítani a különböző ágazatok által Európa különböző területein a kibocsátásokra gyakorolt hatást. Ezért fontos az adatok hozzáférhetősége, amely lehetővé teszi a későbbi elemzést, és növeli a stratégiákba vetett bizalmat.

9.   módosítás

14. cikk – A szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   […]

1.   […]

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, ágazatonként bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

(c)

a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat az ezen rendelet I. mellékletében említett gázokra vonatkozóan, bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó, különösen a levegőminőségre vonatkozó nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és tartalmazniuk kell az alábbiakat:

[…]

[…]

2.   A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezeknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

2.   A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékeléseket, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezeknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat az alapfeltevéseket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

A háttérszámításokra ugyanúgy szükség van, ahogy a kvalitatív magyarázatokra.

10.   módosítás

15. cikk – Az előrejelzésekre vonatkozó jelentéstétel

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.   A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti és ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.

1.   A tagállamok minden év („X. év”) március 15-ig elküldik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó – gázonkénti ágazatonkénti bontásban elkészített – nemzeti előrejelzéseiket.

Indokolás

A regionális összefüggést is fel kell tüntetni.

11.   módosítás

25. cikk – Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

[…]

[…]

(d)

az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

(d)

az éves szakértői felülvizsgálat lefolytatása;

[…]

[…]

(h)

a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

(h)

a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban be nem jelentett adatokra vonatkozó becslések készítése;

(j)

az ezen rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és frissítése, valamint az éghajlatváltozás hatásaira, az azzal összefüggő sebezhetőségre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudásbázis fenntartása és frissítése.

(j)

az ezen rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és frissítése, valamint az éghajlatváltozás hatásaira, az azzal összefüggő sebezhetőségre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó tudásbázis fenntartása és frissítése.

 

 

 

 

 

Indokolás

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kulcsszerepet játszik a tagállami szakpolitikák sikerre vitelében. Ebből következően a szaktudás és az iránymutatás forrásaként kell tekinteni rá a kibocsátások várható alakulása tekintetében. A kumulatív kibocsátások kulcsszerepet játszanak az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjában és ezáltal a jövőbeli hőmérséklet-növekedésben. Az Európa határain belüli kibocsátások nem tükrözik pontosan az Európa által okozott világszintű kibocsátásokat. Ezért kifejezetten utalni kell a „fogyasztásból adódó kibocsátás” felmérésére is.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/61


A Régiók Bizottsága véleménye – Javaslat a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról szóló rendeletre

2012/C 277/08

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

az e területen fennálló jelentős kihívásokat tekintve üdvözölné a program költségvetésének jóval nagyobb növelését, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a pontos összegről nem lehet megállapodni, amíg a többéves pénzügyi keretről nem zárultak le a tárgyalások;

támogatja az „integrált projektek” új megközelítését, kéri azonban, hogy jobban ösztönözzék az érdekelt felek hozzáférését és részvételét az integrált projektekben; kéri, hogy az integrált projektek elsődlegesen releváns területeinek körét egészítsék ki a tengeri környezet, a talajvédelem és a zaj kérdéseivel; illetve hogy vezessenek be megfelelő mechanizmusokat a LIFE programnak a közös stratégiai keret egyéb uniós alapjaival és a Natura 2000 fontossági sorrendben életbe lépő végrehajtási terveivel történő összehangolására, főként a partnerségi szerződéseket illetően;

úgy véli, hogy a héának az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától, és javasolja, hogy a héát fogadják el elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető;

azt ajánlja, hogy az állandó alkalmazottak költségei elszámolhatók maradjanak, azzal a feltétellel, hogy bizonyítják és dokumentálják, hogy a kérdéses alkalmazottakat teljes vagy részidőben formálisan a projekt tevékenységeihez rendelték ki;

javasolja, hogy a társfinanszírozás maximális arányát 85 %-ra emeljék a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően) és a legkülső régiókban;

kéri, hogy a LIFE programot nyissák meg az EU mindazon tengerentúli országai és területei számára is, melyekre vonatkozik a „tengerentúli társulási határozat” (2001/822/EK tanácsi határozat), és amelyek az EU biodiverzitásának jelentős részét biztosítják.

Előadó

Kay TWITCHEN (UK/független), Essex megyei tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról

COM(2011) 874 final – 2011/0428 COD

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

A.    Általános megjegyzések

1.

ismét hangsúlyozza azon véleményét, mely szerint a LIFE program fontos eszköz az uniós hozzáadott értékkel rendelkező helyi és regionális környezeti politikák és projektek finanszírozásának elősegítésében, amely erőforrásaik mozgósítására ösztönözte a helyi és regionális önkormányzatokat. A program ezenkívül előmozdította partnerségi kapcsolatok létrehozását, megerősítve ezáltal az együttműködési struktúrákat, és megkönnyítve a helyi és regionális szintű tapasztalat- és információcserét;

2.

üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy a LIFE az új finanszírozási időszakban is folytatódjon. Úgy látja, hogy ez eredményesebb fellépést biztosít majd, szinergiákat teremt az uniós és tagállami tevékenységek összehangolása révén, és növeli a környezetvédelmi és éghajlati intézkedések ismertségét;

3.

osztja az Európai Bizottság azon nézetét, mely szerint az ilyen intézkedéseknek a legtöbb uniós szakpolitika szerves részét kellene képezniük. Az EU főbb finanszírozási eszközei azonban nem foglalkoznak valamennyi konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai szükséglettel, ezért szükséges, hogy továbbra is létezzen külön környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, amely a 2007–2013-as időszakra vonatkozó 614/2007/EK sz. LIFE+ rendelet eredményeire támaszkodik. Kiegészíti tehát a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérésének „érvényesítési” megközelítését az egész uniós költségvetésben, az e területekre irányuló, támogatásra máshonnan nem jogosult projektek finanszírozásán keresztül;

4.

megjegyzi, hogy a hatályos LIFE program értékelése rávilágított arra, hogy hatását korlátozza a stratégiai fókusz hiánya. Az új program tehát rugalmas, felülről lefelé irányuló megközelítést vezetne be, és két elkülönülő alprogramot hozna létre a környezetvédelemre és az éghajlat-politikára vonatkozóan, egyértelműen meghatározott prioritásokkal;

5.

ennek kapcsán fontos, hogy a programban megfelelően biztosítva legyen a rugalmasság. A prioritások meghatározásának nem szabad túl nagy korlátozásokhoz és túl szigorú kritériumokhoz vezetnie. A projektek minőségének kell első helyen állnia, éppen úgy, mint a jelenlegi programban;

6.

úgy véli, hogy a LIFE rendeletnek konkrétan utalnia kellene annak jelentőségére, hogy szinergiára törekedjünk a különféle ágak között, például annak biztosítása érdekében, hogy a programból finanszírozott éghajlat-politikai projektek pozitív hatással járjanak a biodiverzitásra, a környezetvédelmi projektek pedig biztonságosak legyenek az éghajlatra nézve. Mivel a Bizottság rámutatott a két alprogram lehetséges szinergiáira, és ahhoz, hogy a projektek profitálhassanak a többszörös célkitűzésekből, fontos, hogy garantáljuk ennek megvalósítását;

7.

újfent azt sürgeti, (1) hogy a LIFE program folytassa a kommunikációs és információs projektek támogatását, nagyobb súlyt helyezve a figyelemfelkeltésre, beleértve a fenntartható fejlődésre vonatkozó oktatást is, és támogatva azokat a projekteket, amelyekben helyi és regionális önkormányzatok vesznek részt. Ennek kapcsán üdvözli a mindkét alprogram vonatkozásában javasolt „Irányítás és tájékoztatás” kiemelt területet;

8.

támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy a LIFE két alprogramja koherenciájának a biztosítására azok egyetlen többéves munkaprogram keretében valósuljanak meg, közös végrehajtási szabályok és egyazon pályázati felhívás alapján, továbbá egy központi LIFE Bizottság kezelésében. Rámutat, hogy nem volna jó a különböző alprogramok esetében eltérő eljárásokat és prioritásokat alkalmazni;

9.

örömmel fogadja továbbá, hogy az Európai Bizottság széles körű konzultációt folytatott e javaslat kidolgozása során, és számításba vett számos, az érdekeltek, illetve az RB által kifejezett nézetet; (2)

B.    Mutatók

10.

üdvözli, hogy a javaslat 3. cikke aláhúzza annak jelentőségét, hogy mutatókat határozzanak meg a LIFE sikerének felmérésére. Azt ajánlja, hogy vegyenek be további olyan mutatókat, amelyek értékelik és ösztönzik a megfelelő irányítást és kommunikációt minden LIFE projekt esetében. Az RB szorgalmazta, hogy a program támogassa a célzott és így hatásosabb kommunikációs módokat és kapacitásépítő tevékenységeket az egyes projekteken belül;

C.    Környezetvédelmi alprogram (LIFE „Környezetvédelem”)

Prioritási terület: Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság

11.

megjegyzi, hogy a javaslat 10. pontja kizárja a piaci terjesztésre irányuló magánszférabeli innovációt, mivel azzal a Horizont 2020 program foglalkozik majd. A LIFE program ezáltal fokozottan előtérbe fogja tudni helyezni a helyi és regionális önkormányzatok által megvalósított ökoinnovációt és az olyan megoldások keresését, amelyek a legtöbb esetben a köz- és a magánszféra partnerségei keretében valósíthatók meg a leghatékonyabban. Az RB örömmel fogadja tehát a közszférabeli innovációra történő átállást, továbbá a köz- és a magánszféra partnerségeinek a lehetőségét;

Prioritási terület: Biológiai sokféleség

12.

üdvözli, hogy – kérésének (3) megfelelően – a 11. cikkben szereplő javaslat lehetővé teszi a rendszeres tevékenységeket, feltéve, hogy a projektek olyan példaértékű eljárásokra támaszkodnak, amelyek más régiókra is alkalmazhatók, és hogy vonatkoznak majd rájuk az eredmények figyelemmel kísérésével és a nyilvánosság felé történő kommunikálásával összefüggő normák;

13.

úgy véli, hogy a Natura 2000 fontossági sorrendben életbe lépő végrehajtási terveinek integrált projekteken keresztüli támogatása kulcsfontosságú eleme lesz a LIFE „Biológiai sokféleség” prioritási területének. Az RB kéri, hogy – az egyes tagállamok intézményi keretének figyelembevételével – a regionális önkormányzatok feladatává váljon a kiemelt cselekvési keretek kidolgozása, és vegyék tudomásul az Európai Bizottság által a Natura 2000 finanszírozására irányulóan a közelmúltban elindított kezdeményezéseket; (4)

Prioritási terület: Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás

14.

igen kedvezően fogadja, hogy a LIFE által a környezetvédelmi irányításnak nyújtott támogatást megerősítette az, hogy prioritási területté vált a rendeletjavaslatban (12. cikk). Az RB úgy látja, hogy ez növelni fogja a lehetséges irányítási projektek ismertségét, és hogy a helyi és regionális önkormányzatok ennek az új prioritási területnek a számottevő kedvezményezettjeivé fognak válni. Az RB sürgette, hogy a LIFE járuljon hozzá a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitásainak a megszilárdításához, és helyezzen nagyobb hangsúlyt a figyelemfelkeltésre, beleértve a fenntartható fejlődésről szóló oktatást, továbbá az önkormányzatokat is bevonó, uniós szinten jelentékeny hatással járó projektek ösztönzését is; (5)

15.

véleménye szerint e prioritási területnek elő kellene mozdítania az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására és betartatására vonatkozó ismeretek megosztását a hálózatok, a képzés és a bevált gyakorlatok cseréjét alkalmazó – elsősorban a szakterületen tevékeny helyi és regionális önkormányzatok által végrehajtott – projektek európai szintű támogatása révén;

D.    Éghajlat-politikai alprogram (LIFE „Éghajlat-politika”)

16.

kedvezően fogadja az új éghajlat-politikai alprogram létrehozását, amely szerepet játszhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékony és az éghajlatra nézve biztonságos fellépések és beruházások ösztönzésében. Ezt hasznosnak tartja – tekintettel az EU által a Kiotói Jegyzőkönyv keretében az üvegházhatású gázok kibocsátásainak mérséklésére vállalt nemzetközi kötelezettségekre, a 2015-ig megkötendő világszintű éghajlatpolitikai megállapodásra, valamint az EU által az éghajlat-változási és energiaügyi csomag, az Európa 2020 stratégia és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra 2050-ig történő átállás útiterve keretében kitűzött célokra; (6)

17.

megjegyzi ugyanakkor, hogy az arra javasolt költségvetés a LIFE program teljes költségvetésének csak meglehetősen kis hányadát (25 %) teszi ki. A LIFE „Éghajlatpolitika” prioritási területe tehát csupán igen kis potenciállal bír az üvegházhatású gázok nagymértékű csökkentésére. Ezért több területen is támogatnia kellene a környezet javítását – például a természetes térségekben (tőzeglápok és erdők), amelyek a levegőminőség biztosítása szempontjából alapvetően fontosak, és biológiai sokféleségüket tekintve igen gazdagok, illetve elő kellene mozdítania a biológiai sokféleség megőrzésére és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló integrált megközelítésnek tekinthető zöld infrastruktúra kialakítását;

18.

üdvözli, hogy az integrált projektek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó stratégiákat és cselekvési terveket állítják majd a középpontba;

19.

kedvezően fogadja az „Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás” prioritási területhez tartozóan felsorolt célkitűzéseket (16. cikk). Egyértelmű szerepet lát az RB számára az éghajlatpolitikai kérdésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés előmozdításában;

E.    Integrált projektek

20.

amint arra már korábbi véleményében (7) is rámutatott, örömmel fogadja az azt célzó javaslatot, hogy vezessenek be hosszú távú, nagyobb területi léptékű (elsősorban regionális, multiregionális vagy nemzeti), „integrált projekteket”. Ezek révén más uniós finanszírozási eszközökkel való strukturált, stratégiai kapcsolaton keresztül lenne kezelhető számos különféle kérdés. A LIFE projektek továbbra is számottevő katalizátorhatással járhatnának;

21.

úgy véli, hogy az integrált projektek célja a környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtásának és más szakpolitikákba történő beillesztésének a javítása a többszintű kormányzás elvének alkalmazásával, a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzéseket támogató más uniós, tagállami és magánforrások összehangolt igénybevételének a biztosítása révén. Ezek a LIFE+ projektek esetében szokásosnál nagyobb területi hatályú környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervek és stratégiák végrehajtására fognak összpontosítani;

22.

kedvezően értékeli, hogy az integrált projektek szempontjából elsődlegesen releváns területeknek a 18. cikk (d) pontjában közölt listája nagyarányban tükrözi az RB korábbi ajánlásait (vízgazdálkodás, a természet és a biodiverzitás védelme, fenntartható erőforrás-felhasználás és hulladékgazdálkodás). Úgy látja ugyanakkor, hogy az elsődlegesen releváns területek köre kiegészítendő lenne a tengeri környezet, a talajvédelem és a zaj kérdéseivel;

23.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az integrált projektek előkészítése és irányítása bonyolult lehet, különös tekintettel a különféle határidőkre, kiválasztási kritériumokra, pályázati eljárásokra és formátumokra, menedzsmentviszonyokra és jelentéstételi feltételekre. Ez elsősorban a kisebb helyi önkormányzatok számára lesz óriási feladat, ezért igencsak értékeli a javaslatban tervezett technikai segítségnyújtást az integrált projektek előkészítésének és benyújtásának támogatására;

24.

kéri, hogy vezessenek be megfelelő mechanizmusokat a LIFE programnak a közös stratégiai keret egyéb uniós alapjaival történő összehangolására, főként a partnerségi szerződéseket illetően, az általános rendelkezéseket tartalmazó rendelettervezet 14. cikkének megfelelően, valamint az EU által vezetett helyi fejlesztés javasolt új megközelítéseinek, továbbá a kerethez tartozó valamennyi alappal összefüggő helyi fejlesztési stratégiáknak a tekintetében, az általános rendelkezéseket tartalmazó rendelettervezet 28. és 29. cikkében előirányzottak értelmében;

25.

azt várja, hogy a nagyobb léptékű LIFE projektek fenti új kategóriája integrálva használja fel az egyedi LIFE és egyéb projektek keretrendszerét és fejlesztési útmutatásait, beleértve egy olyan tervet, amely megvilágítja, hogyan lehetséges egyéb uniós, nemzeti, regionális, helyi és magánforrások ötvözése a javasolt tevékenységek finanszírozására. Adott esetben a projektek hosszabb távra szólóak is lehetnek, amelynek folyamán sor kerülhet az egyedi, de egymáshoz kapcsolódó LIFE-projektek kidolgozására és végrehajtására;

26.

ugyanakkor kiemeli a hagyományos, kisebb léptékű projektek értékét, amelyek elérhetőek az integrált projekt kidolgozására kevésbé képes, kisebb önkormányzatok számára. Örül ezért annak, hogy ezek továbbra is helyet kapnak az új programban, és kéri, hogy az érintett programokra elkülönített költségvetés teljes összege ne csökkenjen;

27.

elismeri a hozzávetőleges földrajzi alap szükségességét, azonban úgy véli, hogy annak nem szabad elsődleges szempontnak lennie, mivel az azt eredményezhetné, hogy a finanszírozási forrásokat pusztán azért vonják el lényeges projektektől, hogy máshol teljesüljön egy nominális nemzeti kvóta. Támogatja annak lehetőségét, hogy e projektekbe szomszédos országokat is bevonjanak;

28.

úgy gondolja, hogy jobban kellene ösztönözni az érdekeltek integrált projektekben való részvételét;

F.    Egyszerűsítés, programozás és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

29.

elismeri, hogy az Európai Bizottság törekedett arra, hogy válaszoljon az RB által egy korábbi véleményben (8) a nagyobb mértékű adminisztratív egyszerűsítésre és így a többéves tervezésre és az informatikai eszközök fokozott használatára irányulóan megfogalmazott kérésre. Az átalányösszegek és –díjak alkalmazása mérsékelheti a bürokráciát, ezért az RB üdvözli azt. Aggódik azonban amiatt, hogy az egyszerűsítésre vállalt kötelezettséget elsősorban „törekvésként”, vagyis a lehető legkevésbé konkrét értelemben határozza meg a 26. preambulumbekezdés;

30.

igen kedvezően fogadja egy „két szakaszból álló” megközelítés bevezetését az integrált projektek kiválasztását illetően, amely szerint a potenciális pályázók egy koncepcióra vonatkozó feljegyzést terjeszthetnek a Bizottság elé előzetes jóváhagyásra, aminek köszönhetően a kevés eséllyel sikeres ajánlattevők kevesebb erőforrást pazarolnának el. Ez szintén megfelel az RB egy ajánlásának; (9)

31.

üdvözli a 24. cikkben javasoltak szerinti, legalább két évig tartó többéves munkaprogramokat. Meglátása szerint e többéves programok biztosíthatják, hogy a LIFE program fokozottan stratégiai és politikai módon válaszoljon az EU prioritásaira. Az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat vonja be a munkaprogramok kidolgozásába, hogy azok jól illeszkedjenek a gyakorlathoz;

32.

aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a többéves programok félidei felülvizsgálatának a 24. cikk (3) bekezdése által nyújtott lehetősége kiszámíthatatlansághoz vezethet a kedvezményezettek számára. A felülvizsgálat során eszközölt módosítások mértékének tehát minimálisnak kell lennie;

33.

elismeri, hogy a jelenlegi programban a nemzeti kapcsolattartó pontok teljesítménye változó, sőt egyes esetekben olyan gyenge volt, hogy ez a nemzeti forráselosztások elégtelen igénybevételéhez vezetett (az RB korábban a nemzeti kapcsolattartók jobb képzésére szólított fel); (10)

34.

hangsúlyozza, hogy a vizsgálati eljárásnak és a LIFE bizottságnak (29. cikk) átlátható és integratív módon kell működnie;

35.

megjegyzi, hogy a rendelettervezet rendelkezik az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatókról (3. cikk), „az Unió érdekét szolgáló” kritérium alkalmazásáról (19. cikk (1) bekezdés), valamint integrált projektek esetében „a földrajzi egyensúly alkalmazására” vonatkozó kritériumok használatáról (19. cikk (3) bekezdés). Az RB kritikus álláspontra helyezkedett a komitológiai eljárás környezetvédelmi politika terén való fokozott használatával szemben, mivel az az uniós döntéshozatalt és az operatív folyamatokat illetően nem eléggé átlátható a helyi és regionális önkormányzatok számára. (11) Ezért azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság folytasson megfelelő konzultációkat a helyi és regionális önkormányzatokkal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat előkészítő munkája során;

G.    Társfinanszírozás és elszámolható költségek

36.

megállapítja, hogy egy korábbi véleményében foglalt felszólításokra (12) az Európai Bizottság azzal válaszolt, hogy a maximális társfinanszírozási arányt a jelenlegi 50 %-ról akár 70 %-ra emeli (akár 80 %-ra az integrált és az előkészítő projektek esetében);

37.

javasolja, hogy a maximális arányt 85 %-ra emeljék a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben (13) meghatározottaknak megfelelően) és a legkülső régiókban. Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán;

38.

sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem adott választ arra a korábbi véleményében (14) megfogalmazott kérésre, hogy a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is saját forrásként kezelhessék személyi költségeiket. Az állandó alkalmazottakkal kapcsolatos költségek kizárása alapvető kedvezőtlen hatással járna különösen a kisebb kormányzati és nem kormányzati szervezetek projektjeinek minőségére és megvalósíthatóságára nézve, mivel ezek a szervezetek állandó alkalmazottaik folyamatos rendelkezésre állására és szaktudására vannak utalva, akik gyakran részmunkaidőben egyszerre több projekten is dolgoznak;

39.

úgy véli, hogy ez – a héának az elszámolható költségek köréből való kizárásával együtt, amelyet a 20. cikk javasol – számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. Emlékeztet arra, hogy más uniós alapok esetében a héát elfogadják elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető;

40.

emlékeztet azonban egy tanulmány eredményeire, amely azt mutatja, hogy az Európai Bizottság által javasolt sokkal magasabb társfinanszírozási arányok hatása a legtöbb projekt esetében ellensúlyozni fogja az elszámolható finanszírozás egyes elemeinek eltávolítását. Ezenkívül tudatában van annak, hogy az alkalmazottak munkaidejének kérdése sok vitát okoz az európai bizottsági ellenőrök és a kedvezményezettek között, és ahhoz vezet, hogy az Európai Bizottság nagy összegeket néha hosszú idővel a projekt befejeződése után térít vissza;

41.

azt ajánlja azonban, hogy az állandó alkalmazottak költségei elszámolhatók maradjanak, azzal a feltétellel, hogy bizonyítják és dokumentálják, hogy a kérdéses alkalmazottakat formálisan a projekt tevékenységeihez rendelték ki;

H.    Költségvetés

42.

megjegyzi, hogy a LIFE program költségvetésének 2 100m euróról 3 600m euróra való javasolt emelése, bár jelentős emelés a program számára, még mindig viszonylag csekély, az EU összköltségvetésének 0,3 %-a;

43.

az e területen fennálló jelentős kihívásokat tekintve azonban az RB üdvözölné a költségvetés jóval nagyobb növelését. Tisztában van azzal, hogy a pontos összegről nem lehet megállapodni, amíg a többéves pénzügyi keretről nem zárultak le a tárgyalások;

44.

bár üdvözli a más finanszírozási forrásokkal való nagyobb koherenciát és kiegészítő jelleget, úgy véli, a LIFE program finanszírozásának nem kellene hatást gyakorolnia ezen alapokra (pl. a strukturális alapokra);

45.

üdvözli, hogy a Környezetvédelem alprogram 50 %-át a biodiverzitásnak kell szentelni, ami megfelel az RB kérésének; (15)

46.

üdvözli azt a 17. cikkben szereplő új rendelkezést, amely szerint a LIFE innovatív pénzügyi eszközökkel is kombinálható. Úgy véli, ez különösen fontos a Környezet és erőforrás-hatékonyság kiemelt terület számára. Megismétli, hogy ezeket az eszközöket csak a projekttámogatások kiegészítéseként szabad alkalmazni, nem pedig azok helyett;

I.    Szubszidiaritás

47.

megerősíti, hogy a környezetvédelmi politika olyan terület, amelyen a hatáskörök megoszlanak az Európai Unió és a tagállamok között. Ezért a szubszidiaritás elve alkalmazandó. Úgy véli azonban, hogy mivel a javasolt rendelet lényegében az 1992 óta létező LIFE program folytatása, nincs szükség annak alapos értékelésére, hogy összhangban áll-e a szubszidiaritás és az arányosság elvével. A szubszidiaritás és az arányosság elvét megerősíti a rendelettervezet (34) preambulumbekezdése;

48.

Azonban:

a)

messzemenően egyetért azzal, hogy a program továbbra is központi irányítású, ugyanakkor úgy véli, biztosítani kell majd azt, hogy a feladatoknak egy végrehajtó ügynökségre való átruházása – mint a projektek kiválasztása és a feladatok felügyelete – ne korlátozza a tagállamoknak a program működésében való részvételét, valamint hogy az átadás ne vezessen ahhoz, hogy elvesznek a LIFE-jelentkezések feldolgozásához szükséges ismeretek és gyakorlat,

b)

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepet kell betölteniük az EU környezetvédelmi jogszabályainak és éghajlatvédelmi stratégiáinak szubnacionális szintű végrehajtása terén, valamint az innovációknak és a bevált gyakorlatoknak a polgárokkal való megismertetésében.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(15) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közlemény (16) (a továbbiakban: a 2050-ig szóló ütemterv) elismerte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló új megközelítések vizsgálata. Ezenfelül meg kell erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint átfogó uniós prioritást. Mi több, az építő jellegű eredmények eléréséhez és az érdekelt felek bevonásához elengedhetetlen az irányítás előmozdítása és a széles körű tudatosságnövelés. Az Éghajlat-politika alprogramnak ezért a következő három egyedi prioritási területhez hozzájáruló erőfeszítéseket kell támogatnia: Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több prioritási terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és hogy egynél több tagállam részvételét foglalják magukban.

A Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című közlemény (16) (a továbbiakban: a 2050-ig szóló ütemterv) elismerte, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés szempontjából továbbra is kulcsfontosságú az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére irányuló új megközelítések vizsgálata. Ezenfelül meg kell erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást mint átfogó uniós prioritást. Mi több, az építő jellegű eredmények eléréséhez és az érdekelt felek bevonásához elengedhetetlen az irányítás előmozdítása és a széles körű tudatosságnövelés. Az Éghajlat-politika alprogramnak ezért a következő három egyedi prioritási területhez hozzájáruló erőfeszítéseket kell támogatnia: Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz, valamint az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás. Lehetővé kell tenni, hogy a LIFE programból finanszírozott projektek e három közül egynél több prioritási terület konkrét célkitűzéseinek az eléréséhez járuljanak hozzá, és hogy egynél több tagállam részvételét foglalják magukban.

Indokolás

A LIFE rendeletben konkrétan utalni kell a környezetvédelmi célkitűzések – különösen az éghajlatvédelem és a biodiverzitás – közötti szinergiák keresésének szükségességére. Hangsúlyozni kell az erdei ökoszisztémák szerepét, hiszen azok jótékony hatással lehetnek a biodiverzitásra és az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére, és ugyanakkor segítik a szén-dioxid megkötését is.

2.   módosítás

(26) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A LIFE program egyszerűsítése és a pályázókra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében gyakrabban kell alkalmazni az átalánydíjakat és -összegeket, a finanszírozást pedig pontosabban körülhatárolt költségkategóriák szerint kell biztosítani. A nem elszámolható költségekért járó ellentételezésként és a LIFE program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartása érdekében a társfinanszírozási arányt általános szabály szerint 70 %-ra, egyes esetekben pedig 80 %-ra kell emelni.

A LIFE program egyszerűsítése és a pályázókra és a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében gyakrabban kell alkalmazni az átalánydíjakat és -összegeket, a finanszírozást pedig pontosabban körülhatárolt költségkategóriák szerint kell biztosítani. A nem elszámolható költségekért járó ellentételezésként és a LIFE program keretében nyújtott támogatás hatékony szintjének fenntartása érdekében a társfinanszírozási arányt általános szabály szerint 70 %-ra, pedig -ra kell emelni.

Indokolás

A felső határt 85 %-ra kellene emelni a gazdaságilag kevésbé fejlett vagy átmeneti régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően). Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán. A legkülső régiók általános szabály szerint a legfontosabb európai alapokból 85 %-os társfinanszírozási aránnyal részesülnek, ezért ugyanígy lehetővé kellene tenni számukra azt, hogy az Unió más programjainak – például a LIFE-nak – keretében is ilyen társfinanszírozási arány illesse meg őket. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a biodiverzitás szempontjából a legkülső régiók az egész Európai Unióban a legfontosabb nettó hozzájáruló térségek, hiszen nagyszámú, a Natura 2000 hálózatba tartozó, közösségi jelentőséggel bíró területtel rendelkeznek.

3.   módosítás

(30) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az uniós források legmegfelelőbb felhasználása és az európai többletérték biztosítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a projektek kiválasztására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a földrajzi egyensúly „integrált projektekre” történő alkalmazására vonatkozó kritériumok, valamint az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatók pontosabb meghatározása tekintetében. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

Az uniós források legmegfelelőbb felhasználása és az európai többletérték biztosítása érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a projektek kiválasztására vonatkozó támogathatósági kritériumok, a földrajzi egyensúly „integrált projektekre” történő alkalmazására vonatkozó kritériumok, valamint az egyes tematikus prioritások terén alkalmazandó teljesítménymutatók pontosabb meghatározása tekintetében. Különösen fontos a Bizottság számára, hogy megfelelő egyeztetéseket folytasson az előkészítő munka során, beleértve a szakértői szinteket is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

Indokolás

Az RB kritikus álláspontra helyezkedett a komitológiai eljárás környezetvédelmi politika terén való fokozott használatával szemben, mivel az az uniós döntéshozatalt és az operatív folyamatokat illetően nem eléggé átlátható a helyi és regionális önkormányzatok számára.

4.   módosítás

5. cikk – Harmadik ország részvétele a LIFE programban

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A LIFE programban az alábbi országok is részt vehetnek:

A LIFE programban az alábbi országok is részt vehetnek:

(a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei;

(a)

az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás szerződő felei;

(b)

az Unió tagjelölt országai, potenciális tagjelölt országai és csatlakozó országai;

(b)

az Unió tagjelölt országai, potenciális tagjelölt országai és csatlakozó országai;

(c)

az európai szomszédságpolitika által érintett országok;

(c)

az európai szomszédságpolitika által érintett országok;

(d)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. április 29-i 933/1999/EK tanácsi rendelettel összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált országok.

(d)

az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat létrehozásáról szóló 1210/90/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. április 29-i 933/1999/EK tanácsi rendelettel összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tagjává vált országok.

 

Ez a közreműködés az érintett országok uniós programokban való részvételének általános elveit megállapító kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint zajlik.

Ez a közreműködés az érintett országok uniós programokban való részvételének általános elveit megállapító kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokban meghatározott feltételek szerint zajlik.

Indokolás

Az EU 21 tengerentúli országa és területe Franciaország legkülső területeivel együtt összességében több őshonos és fenyegetett fajnak adnak otthont, mint az EU-27-ek országai. A világ 34 biológiai sokféleség szempontjából igen értékes lelőhelye közül 5 az EU ezen régióiban található. Izland ökoszisztémája a teljes földterületnek csupán 5 %-át fedi le, ennek ellenére közismerten a világ veszélyeztetett fajai közel egyharmadának ad otthont. E biológiai sokféleség viszonylag védtelen marad, mivel sem a „madarak”, sem az „élőhelyek” irányelv nem alkalmazható rá. A megőrző munka támogatására nehéz forrásokat szerezni, mivel e távoli helyek számos nemzetközi alap támogatására nem jogosultak (az EU-val való társulásuk miatt). A tengerentúli országok és területek projektjeinek finanszírozását annak a négy tagállamnak a forráselosztásából lehetne fedezni (Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország, Dánia), amelyek rendelkeznek tengerentúli területnek minősített területekkel; így a finanszírozás nem lenne hatással a LIFE program egészében rendelkezésre álló forrásokra.

5.   módosítás

8. cikk – Kiegészítő jelleg, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a LIFE program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap között, különösen a 18. cikk d) pontjában említett integráltprojektekkel összefüggő szinergiák kialakítása, valamint a LIFE program keretében kidolgozott megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának támogatása érdekében. Uniós szinten a koordináció a(z) …/EU rendelet (a közös stratégiai keretről szóló rendelet) 10. cikkében említett közös stratégiai kereten belül valósul meg.

A saját felelősségi körüknek megfelelően a Bizottság és a tagállamok biztosítják az összhangot a LIFE program és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap között, különösen a 18. cikk d) pontjában említett integráltprojektekkel összefüggő szinergiák kialakítása, valamint a LIFE program keretében kidolgozott megoldások, módszerek és megközelítések alkalmazásának támogatása érdekében. Uniós szinten a koordináció a(z) …/EU rendelet ( szóló rendelet) 10. cikkében említett közös stratégiai kereten belül valósul meg.

Indokolás

A LIFE mint a Natura 2000 finanszírozásához való stratégiai hozzájárulás jelentőségét tekintve az RB kéri, hogy a rendelet konkrétan szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy fontossági sorrendbe állított intézkedések tervének létrehozása révén is biztosítsák a koordinációt. Ezenkívül esetleges szinergiákat eredményezhet a LIFE integrált projektek koordinációja a közösségi vezetésű és helyi fejlesztési stratégiák új megközelítésével a közös stratégia keretbe tartozó valamennyi alap esetében, amint az általános rendelkezésekről szóló rendelettervezet 28. és 29. cikkében szerepel.

Ezenkívül a közös stratégiai keretről szóló rendelettervezet szövegét a Régiók Bizottsága korábbi véleményeihez (CdR 5/2012 rev. 1) igazítjuk.

6.   módosítás

10. cikk – A Környezet és erőforrás-hatékonyság prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések, b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

az uniós – különösen a vízzel, a hulladékokkal és a levegővel kapcsolatos – környezetvédelmi politika és jogszabályok által előírt tervek és programok végrehajtására szolgáló integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának támogatása;

az uniós – különösen a vízzel, a hulladékokkal és a levegővel kapcsolatos – környezetvédelmi politika és jogszabályok által előírt tervek és programok végrehajtására szolgáló integrált megközelítések alkalmazásának, kidolgozásának, vizsgálatának és demonstrációjának támogatása;

Indokolás

Számos régióban igen fontos a talaj szennyezettségének kezelése, és szorosan kapcsolódik a vizek védelméhez és a hulladékképződés megelőzéséhez.

7.   módosítás

14. cikk – Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében Az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

a)

a mérsékléssel kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

a)

a mérsékléssel kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok végrehajtásának és fejlesztésének elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a hatékony mérséklési tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

b)

a hatékony mérséklési tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között a mérséklést célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

c)

többek között a mérséklést célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

d)

hozzájárulás a mérséklést célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

d)

hozzájárulás a mérséklést célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához

 

.

Indokolás

Ügyelni kell arra, hogy az éghajlat-védelmi intézkedések ne járjanak káros hatással a biodiverzitásra. Sőt, mivel az intézkedések szerepelnek a LIFE programban is, ügyelni kell arra is, hogy egyenesen pozitív következményeik legyenek a biodiverzitásra. Létfontosságú, hogy megőrizzük a LIFE program két nagy tengelye közötti koherenciát.

8.   módosítás

15. cikk – Az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási területhez kapcsolódó konkrét célkitűzések

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az éghajlatváltozással szembeni fokozott ellenálló képességet célzó erőfeszítések támogatásához való hozzájárulás érdekében az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

Az éghajlatváltozással szembeni fokozott ellenálló képességet célzó erőfeszítések támogatásához való hozzájárulás érdekében az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz prioritási terület konkrét célkitűzései különösen a következők:

a)

az alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

a)

az alkalmazkodással kapcsolatos uniós szakpolitika és jogszabályok kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, ideértve a más szakpolitikai területeken történő érvényesítést is, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó szakpolitikai vagy irányítási megközelítések, bevált gyakorlatok és megoldások kidolgozása, vizsgálata és demonstrációja révén;

b)

a hatékony alkalmazkodási tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

b)

a hatékony alkalmazkodási tevékenységek és intézkedések kidolgozásához, felméréséhez, nyomon követéséhez, értékeléséhez és végrehajtásához szükséges tudásalap javítása, valamint az e tudás gyakorlati alkalmazására való képesség megerősítése;

c)

többek között az alkalmazkodást célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

c)

többek között az alkalmazkodást célzó stratégiákra és cselekvési tervekre irányuló integrált megközelítések kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése helyi, regionális vagy nemzeti szinten;

d)

hozzájárulás az alkalmazkodást célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához.

d)

hozzájárulás az alkalmazkodást célzó, sokszorosításra, átadásra vagy más területeken történő érvényesítésre alkalmas innovatív technológiák, rendszerek, módszerek és eszközök kifejlesztéséhez és demonstrációjához

 

.

Indokolás

Ügyelni kell arra, hogy az éghajlat-védelmi intézkedések ne járjanak káros hatással a biodiverzitásra. Sőt, mivel az intézkedések szerepelnek a LIFE programban is, ügyelni kell arra is, hogy egyenesen pozitív következményeik legyenek a biodiverzitásra. Létfontosságú, hogy megőrizzük a LIFE program két nagy tengelye közötti koherenciát.

9.   módosítás

18. cikk – Projektek, d) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A projekttámogatásokból az alábbi projektek finanszírozhatók:

….

d)

integrált projektek elsősorban a természet-, víz- és levegővédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás területén;

A projekttámogatásokból az alábbi projektek finanszírozhatók:

….

d)

integrált projektek elsősorban a természet-, víz- és levegővédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás területén;

Indokolás

A kiemelt területek között szerepelnie kell a tengeri környezetnek, a talajvédelemnek és a zajvédelemnek is.

10.   módosítás

19. cikk – A projektekre vonatkozó támogathatósági kritériumok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(1)   A 18. cikkben említett projekteknek meg kell felelniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

(1)   A 18. cikkben említett projekteknek meg kell felelniük az alábbi támogathatósági kritériumoknak:

a)

az Unió érdekét szolgálják a LIFE program 3. cikkében meghatározott célkitűzései egyikének eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

a)

az Unió érdekét szolgálják a LIFE program 3. cikkében meghatározott célkitűzései egyikének eléréséhez történő jelentős hozzájárulás által;

b)

biztosítják a költséghatékony megközelítést, valamint technikai és pénzügyi szempontból koherensek;

b)

biztosítják a költséghatékony megközelítést, valamint technikai és pénzügyi szempontból koherensek;

c)

javasolt végrehajtásuk megbízható.

c)

javasolt végrehajtásuk megbízható.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritérium alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezt a kritériumot a 9. és 13. cikk szerinti egyedi prioritási területekhez igazítsa.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjában szereplő kritérium alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezt a kritériumot a 9. és 13. cikk szerinti egyedi prioritási területekhez igazítsa.

(2)   Amennyiben lehetséges, a LIFE program által finanszírozott projektek támogatják a különböző célkitűzések közötti szinergiákat és ösztönzik a zöld közbeszerzés alkalmazását.

(2)    LIFE program által finanszírozott projektek támogatják a különböző célkitűzések közötti szinergiákat és ösztönzik a zöld közbeszerzés alkalmazását.

(3)   A 18. cikk d) pontjában említett integrált projektekben adott esetben az érdekelt felek is közreműködnek, és e projektek lehetőség szerint előmozdítják más uniós finanszírozási források igénybevételét és az azokkal való összhangot.

(3)   A 18. cikk d) pontjában említett integrált projektekben az érdekelt felek is közreműködnek, és e projektek lehetőség szerint előmozdítják más uniós finanszírozási források igénybevételét és az azokkal való összhangot.

A Bizottság a szolidaritás és a vállaláselosztás elveivel összhangban gondoskodik arról, hogy az integrált projektekkel kapcsolatos odaítélési eljárás földrajzi szempontból kiegyensúlyozott legyen. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi egyensúly alkalmazására vonatkozó kritériumokra vonatkozóan a 18. cikk d) pontjában említett egyes tematikus prioritási területek tekintetében.

A Bizottság a szolidaritás és a vállaláselosztás elveivel összhangban gondoskodik arról, hogy az integrált projektekkel kapcsolatos odaítélési eljárás földrajzi szempontból kiegyensúlyozott legyen. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi egyensúly alkalmazására vonatkozó kritériumokra vonatkozóan a 18. cikk d) pontjában említett egyes tematikus prioritási területek tekintetében.

(4)   A Bizottság különös tekintettel van a transznacionális projektekre, amennyiben a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések biztosításához transznacionális együttműködés szükséges, és ezért törekszik annak garantálására, hogy a projektekre elkülönített költségvetési források legalább 15 %-át transznacionális projektekre fordítsák.

(4)   A Bizottság különös tekintettel van a transznacionális projektekre, amennyiben a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések biztosításához transznacionális együttműködés szükséges, és ezért törekszik annak garantálására, hogy a projektekre elkülönített költségvetési források legalább 15 %-át transznacionális projektekre fordítsák.

 

   

Indokolás

Ahol csak és amennyire csak lehet, ösztönözni kell az érdekelt felek hozzáférését és részvételét az integrált projektekben.

Míg a program erőfeszítéseit az egész EU-ra ki kellene terjeszteni, nem utolsósorban azért, mert a környezeti és éghajlati kérdések gyakran határokon átnyúló következményekkel járnak, a nemzeti kvóták rendszere nem megfelelő, és nem kellene előnyben részesíteni azt az egyéni javaslatok előnyeivel szemben.

El kell kerülni, hogy a jövőbeli – támogatásra jogosult – integrált és többéves projektek csökkentsék a meglévő projektekre szánt költségvetést, amelyek a múltban bizonyították fontosságukat. Egyébként az effajta fellépéseket tudják a legkönnyebben hasznosítani a helyi és regionális önkormányzatok, amelyek nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő eszközökkel, hogy az európai bizottsági javaslatban részletezett integrált projekteket dolgozzanak ki. Emellett a következetesség megkívánja, hogy a LIFE program által finanszírozott projektek bátorítsák a környezetbarát közbeszerzések alkalmazását.

11.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 18. cikkben említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 70 %-áig nyújtható társfinanszírozás. Kivételes esetben a 18. cikk d) és f) pontjaiban említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 80 %-a finanszírozható.

A 18. cikkben említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 70 %-áig nyújtható társfinanszírozás. Kivételes esetben a 18. cikk d) és f) pontjaiban említett projektek elszámolható költségeinek legfeljebb 80 %-a finanszírozható.

Indokolás

A felső határt 85 %-ra kellene emelni a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban (a strukturális alapokról szóló rendeletben meghatározottaknak megfelelően). Ezek a régiók gyakran létfontosságúak a biodiverzitás-csökkenés megállításának célkitűzése kapcsán. A legkülső régiók általános szabály szerint a legfontosabb európai alapokból 85 %-os társfinanszírozási aránnyal részesülnek, ezért ugyanígy lehetővé kellene tenni számukra azt, hogy az Unió más programjainak – például a LIFE-nak – keretében is ilyen társfinanszírozási arány illesse meg őket. Meg kell még jegyezni azt is, hogy a biodiverzitás szempontjából a legkülső régiók az egész Európai Unióban a legfontosabb nettó hozzájáruló térségek, hiszen nagyszámú, a Natura 2000 hálózatba tartozó, közösségi jelentőséggel bíró területtel rendelkeznek.

12.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 18. cikkben felsorolt projektek esetében a HÉA nem minősül elszámolható költségnek.

A 18. cikkben felsorolt projektek esetében a héa elszámolható költségnek.

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy a héának az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. Emlékeztet arra, hogy más uniós alapok esetében a héát elfogadják elszámolható költségnek, ha a kedvezményezettek igazolni tudják, hogy a héa nem visszatéríthető.

13.   módosítás

20. cikk – A projektekre vonatkozó társfinanszírozási arányok és a projektköltségek elszámolhatósága, új, (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy a személyzeti költségeknek az elszámolható költségek köréből való kizárása számos potenciális jelentkezőt eltántoríthat a javaslatok kidolgozásától. A fenti megfogalmazás visszaállítja ezt az elszámolhatóságot, amint az L 309 számú 2008. november 20-i Hivatalos Lapban közzétett 614/2007/EK számú LIFE-rendeletben (ld. 5. cikk) szerepel, ugyanakkor figyelembe veszi a bérköltségeket, nem csak lehetőséget ad erre, pontos kritériumok nélkül. A kisebb szereplők számára egyébként az a kötelezettség, hogy új személyzetet vegyenek fel a projektek megvalósítása céljából, nem reális elvárás, és gyakran ellehetetlenítené azok kivitelezését, főként mivel többnyire szakemberekre van szükség, akik alaposan ismerik szakterületüket. A javaslat ezért arra szűkíti a kötelezettséget, hogy az érintett munkavállalók ténylegesen a program keretében finanszírozott projekt megvalósításával foglalkozzanak.

Emellett pontosításra kerül, hogy a személyzetet teljes vagy részidőben kell kifejezetten a konkrét projekthez kirendelni, hogy ne történjen diszkrimináció az olyan tisztviselők bérköltségeinek kiszámításakor, akik valóban a finanszírozott projekten dolgoznak. Azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyeket a LIFE program korábbi szakaszaiban ilyen projektekkel szereztünk, kiderül, hogy számos esetben szükség van tisztviselők részidős, de elengedhetetlen közreműködésére. Ezért fontos, hogy erre a költségre is támogatást lehessen kapni.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  CdR 6/2011 fin, 74. pont.

(2)  A Régiók Bizottsága Titkársága által készített „Az EU Life+ eszköze területi hatásainak értékelése” című 2011. májusi jelentés. CdR 6/2011 fin.

(3)  CdR 6/2011, 56. pont.

(4)  Európai bizottsági munkadokumentum, SEC(2011) 1573 final.

(5)  CdR 6/2011 fin – A Régiók Bizottsága Titkársága által készített „Az EU Life+ eszköze területi hatásainak értékelése” című 2011. májusi jelentés.

(6)  COM(2010) 2020 final és COM(2011) 112 final.

(7)  CdR 6/2011 fin, 6., 25. és 65–69. pontok.

(8)  CdR 6/2011 fin, 33. és 37. pont.

(9)  CdR 6/2011 fin, 38. pont.

(10)  CdR 6/2011 fin, 18. pont.

(11)  CdR 25/2010 fin, CdR 159/2008 fin, CdR 47/2006 fin.

(12)  CdR 6/2011 fin., 35. pont.

(13)  COM(2011) 615 final; CdR 6/2011 fin., 15. pont.

(14)  CdR 6/2011 fin., 34. pont.

(15)  CdR 6/2011 fin, 9. és 14. pont.

(16)  COM(2011) 112 final, 2011. március 8.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/74


A Régiók Bizottsága véleménye – Koncessziós szerződések odaítélése

2012/C 277/09

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozó jelenlegi szabályokat az ítélkezési gyakorlat és a nemzeti jogalkotás alakítja. Tekintettel arra, hogy bizonyos koncessziók befolyást gyakorolhatnak a belső piacra, a szabályokkal kapcsolatban egyértelműség, valamint egységes jogértelmezés és megközelítés kívánatos. Az RB ezért indokoltnak tartja a jogalkotás megfontolását ezen a ponton,

ezért fontosnak tartja, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélyezéseknek ezért, ideértve a korlátozott működési engedélyeket, az irányelv hatókörén kívül kell maradniuk. Ez érvényes arra is, ha csak finanszíroznak egy tevékenységet, ami gyakran együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy a megkapott összegeket vissza is kell fizetni, ha nem a kitűzött célokra használták fel őket,

úgy véli, hogy további pontosítások kívánatosak a koncessziók odaítélésének módjáról. Egyensúlyt kell találni egyrészt az egyértelműsítés – például a határidők közzétételének módját illetően –, másrészt az ajánlatkérő szervek szabad választási lehetősége – például az alkalmazandó kritériumok kiválasztását illetően – között. Ez az egyértelműsítés támaszt nyújt az ajánlatkérőknek, és megteremti a szükséges egységességet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan kezelik ezt. A választási szabadság tekintettel van az ajánlatkérők koncesszióikkal kapcsolatos ismereteire és elismeri a tagállamok autonómiáját. Az ajánlatkérők széles körű lehetőségekkel kell, hogy rendelkezzenek a társadalmi és fenntartható kritériumok megválasztását illetően,

úgy véli, hogy ennek a javaslatnak eleget kell tennie a szubszidiaritás elvének: a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen annak eldöntésére, hogy építési beruházásokat és szolgáltatásokat saját maguk valósítanak meg vagy harmadik félnek kiszervezik őket. Amennyiben a helyi és regionális önkormányzatok úgy döntenek, hogy kiszervezik ezeket, akkor szabadon választhatják meg ennek jogi eszközét: engedélyezés, közbeszerzési szerződés vagy koncesszió.

Előadó

Henk KOOL (NL/PES), Hága város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a koncessziós szerződések odaítéléséről

COM(2011) 897 final

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozóan nem létezik egységes jogi keret. Az építési beruházásokra irányuló koncessziókat az európai közbeszerzési irányelvek szabályozzák. A szolgáltatási koncessziókra vonatkozó joganyag ezzel szemben kivételt képez az európai közbeszerzési irányelvek alól, és az EU-Szerződésben szereplő elvek hatálya alá tartozik. Ezeket az elveket részletesebben az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki;

2.

megállapítja, hogy a tagállamoknak a koncessziós szerződések odaítélésekor meg kell felelniük az Európai Unió működéséről szóló szerződés elveinek (egyenlő elbánás, megkülönböztetésmentesség, átláthatóság és arányosság), azonban megjegyzi, hogy ezek alkalmazása eltérő. A koncessziókra vonatkozó irányelvjavaslat célja, hogy az építési és a szolgáltatási koncessziókkal kapcsolatos szabályokat egyetlen keretbe foglalja. Az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokat is figyelembe véve az Európai Bizottság úgy véli, hogy a belső piac továbbfejlesztése igen nagy jelentőséggel bír, feltéve, hogy a koncessziókra vonatkozó uniós jogszabályok elegendő mozgásteret biztosítanak az ajánlatkérőknek a saját értelmezésre;

3.

úgy látja, hogy a koncessziókra vonatkozó egységes jogi keret létrehozásának jogalapja az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésében, illetve 62. és 114. cikkében található. Ezek a cikkek a belső piac működésével foglalkoznak. Ebben az összefüggésben utal arra, hogy a szolgáltatási koncessziókat az általános (gazdasági) érdekű szolgáltatások nyújtásának összefüggésében kell szemlélni. A javasolt irányelv nem veszi kellő mértékben figyelembe a Lisszaboni Szerződés újításait ezen a területen; emiatt további kivételeket szorgalmaz az említett szolgáltatásokra az irányelv alkalmazási köre alól;

4.

úgy véli, hogy ennek a javaslatnak eleget kell tennie a szubszidiaritás elvének: a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük kell, hogy legyen annak eldöntésére, hogy építési beruházásokat és szolgáltatásokat saját maguk valósítanak meg vagy harmadik félnek kiszervezik őket. Amennyiben a helyi és regionális önkormányzatok úgy döntenek, hogy kiszervezik ezeket, akkor szabadon választhatják meg ennek jogi eszközét: engedélyezés, közbeszerzési szerződés vagy koncesszió;

5.

megjegyzi, hogy a koncessziók jellegükből adódóan komplexebbek, és hosszabb időszakra kötik őket. Korábban azt tanácsolta, hogy a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos szabályozás rugalmas és egyszerű legyen (CdR 21/2010), illetve hogy kerülni kell a jogi egyértelműség hiányát;

A FENTIEKRE TEKINTETTEL A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

6.

úgy véli, hogy az irányelv 1. cikkében, de legalább a preambulumbekezdésekben nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a feladatok és felelősségi körök átruházása az egyik közhivatalról a másikra nem képezi ennek az irányelvnek a tárgyát. Emellett nincs szükség olyan ágazatok bevonására, amelyekre már kiterjednek az európai uniós jog adott területhez kapcsolódó szabályozásai, illetve amelyek az európai uniós jogalkotó döntései alapján tudatosan nem lettek szabályozva;

7.

elismeri, hogy egy bizonyos érték felett a koncessziók befolyással vannak a belső piacra, ezért európai uniós szabályozás tárgyát képezhetik;

8.

megállapítja, hogy a koncessziókra vonatkozó jelenlegi szabályokat az ítélkezési gyakorlat és a nemzeti jogalkotás alakítja. Tekintettel arra, hogy bizonyos koncessziók befolyást gyakorolhatnak a belső piacra, a szabályokkal kapcsolatban egyértelműség, valamint egységes jogértelmezés és megközelítés kívánatos. Az RB ezért indokoltnak tartja a jogalkotás megfontolását ezen a ponton;

9.

megállapítja, hogy a különböző tagállamokban igen különböző módon alkalmazzák a koncessziókat. Ennek oka többek között az, hogy a tagállamok különböző nemzeti eszközökkel rendelkeznek a tevékenységek szabályozásához vagy engedélyezéséhez. Az irányelvek ezért tagállamonként különböző következményekkel járhatnak; az Európai Bizottságnak emiatt egyértelműen ki kell jelentenie és meg kell határoznia, hogy milyen szerződési konstellációkat tekint „koncessziónak”, és milyen fajta szerződéses viszonyok tartoznak az irányelv alkalmazási körébe;

10.

ezért fontosnak tartja, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélyezéseknek ezért, ideértve a korlátozott működési engedélyeket, az irányelv hatókörén kívül kell maradniuk. Ez érvényes arra is, ha csak finanszíroznak egy tevékenységet, ami gyakran együtt jár azzal a kötelezettséggel, hogy a megkapott összegeket vissza is kell fizetni, ha nem a kitűzött célokra használták fel őket;

11.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen nemzeti eszközökre vonatkozó közbeszerzési kötelezettség létrehozása túl nagy beavatkozást jelent a tagállamok nemzeti autonómiájába. Az RB ezért örömmel veszi, hogy a preambulumból kiderül, hogy az Európai Bizottság szerint az ilyen állami aktusok nem minősülhetnek koncessziónak, de úgy véli, hogy ezt egy külön cikkben kell kivételként megállapítani;

12.

úgy véli, hogy az irányelvnek azokra a koncessziókra kell irányulnia, amelyek befolyással vannak a belső piacra. Azokat a koncessziókat, amelyek alacsony értéküket tekintve nem gyakorolnak hatást a belső piacra, ezért közvetlenül, előzetes pályázati felhívás nélkül kell odaítélni;

13.

úgy véli, ez a különbségtétel nagy jelentőséggel bír a kkv-k számára. Az ajánlatkérőknek így lehetőségük nyílik arra, hogy kkv-barát koncessziópolitikát folytassanak;

14.

aggályainak ad hangot a szabályozás komplexitása miatt. Az ajánlatkérők a jelenlegi közbeszerzési irányelveket feleslegesen bonyolultnak érzékelik. Fennáll a veszélye annak, hogy ez a koncessziókról szóló irányelv szintén komplex joganyaggá válik. Az RB úgy véli, hogy a koncessziókat nem lehet egy az egyben megfeleltetni az európai közbeszerzési irányelvekben szereplő szabályoknak, és ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tartsa fenn az irányelv és az esetlegesen azt követő bizottsági közlemény egyszerű mivoltát;

15.

úgy véli, hogy további pontosítások kívánatosak a koncessziók odaítélésének módjáról. Egyensúlyt kell találni egyrészt az egyértelműsítés – például a határidők közzétételének módját illetően –, másrészt az ajánlatkérő szervek szabad választási lehetősége – például az alkalmazandó kritériumok kiválasztását illetően – között. Ez az egyértelműsítés támaszt nyújt az ajánlatkérőknek, és megteremti a szükséges egységességet arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan kezelik ezt. A választási szabadság tekintettel van az ajánlatkérők koncesszióikkal kapcsolatos ismereteire és elismeri a tagállamok autonómiáját. Az ajánlatkérők széles körű lehetőségekkel kell, hogy rendelkezzenek a társadalmi és fenntartható kritériumok megválasztását illetően.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A vízügyi, energiaipari, szállítási és postai szolgáltatások ágazataiban odaítélt építési és szolgáltatási koncessziók tekintetében is be kell vezetni egyes összehangoló rendelkezéseket, tekintve, hogy a nemzeti hatóságok befolyásolni tudják az ezen ágazatokban működő szereplők magatartását, figyelembe véve továbbá az említettek működési piacának zárt jellegét, ami az érintett szolgáltatások nyújtására szolgáló hálózatokba történő szállítással, valamint e hálózatok rendelkezésére bocsátásával és üzemeltetésével kapcsolatban a tagállamok által biztosított különleges vagy kizárólagos jogoknak tudható be.

Indokolás

Ezeket az ágazatokat már konkrét jogi aktusok szabályozzák.

2.   módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. Az építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott, kötelező erejű kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő határoz meg és amelyek jogilag érvényesíthetők. Ezzel szemben egyes állami aktusok,például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.

A koncesszió egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházások vagy szolgáltatások megszerzése, amelyek esetében az ellenszolgáltatás általában a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás hasznosítására vonatkozó jog. z építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítésére meghatározott vonatkoznak, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérőhatároz meg és amelyek jogilag érvényesíthető. Ezzel szemben egyes állami aktusok, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyek kapcsán az állam vagy egy állami hatóság megállapítja egy gazdasági tevékenység végzésének feltételeit, nem minősülhetnek koncessziónak. Ugyanez vonatkozik egyes megállapodásokra, amelyek tárgya a gazdasági szereplő joga bizonyos állami területek vagy erőforrások kiaknázására, például a földbérleti szerződésekre, amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve az ajánlatkérő csak a használat általános feltételeit határozza meg, konkrét építmény vagy szolgáltatás megszerzése nélkül.

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a különbséget az engedély, a korlátozott engedély (amely esetében az ajánlatkérő üzemeltetési jogot ad) és a koncesszió között.

Az engedély esetében bizonyos feltételeket lehet szabni a tevékenység végzésének módját illetően. Emellett azonban olyan engedélyek is vannak, amelyek bizonyos tevékenységeket korlátoznak. Ekkor működési vagy korlátozott engedélyről van szó. Ez általában a közrend, a népegészség és/vagy a biztonság okán történik. Ilyenek például a prostitúció, a vendéglátás és a kaszinók terén kiadott működési engedélyek.

A koncessziós szerződésnek vannak közös vonásai az ilyen működési engedélyekkel. A legfontosabb különbség az, hogy koncessziós szerződés esetén a tevékenység teljesítése különös jelentőséggel bír az ajánlatkérő számára. Koncessziós szerződés esetén ezért a tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető. Ha az üzemeltetési jog által érintett tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető, akkor a szerződés „visszterhes” lehet. Ez a kritérium alkalmazható a közbeszerzési szerződés meghatározása során is.

Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélynek, a működési engedélynek és a korlátozott engedélynek kívül kell esnie az irányelv hatókörén. Nem kívánatos, hogy az ilyen engedélyek nyújtására is érvényes legyen az átláthatóság, illetve a közbeszerzési kötelezettség. A nemzeti és a decentralizált jogalkotásnak kell kiindulópontot jelentenie annak meghatározásakor, hogy ki kapjon engedélyt. A (6) preambulumbekezdésből úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság osztja ezt a véleményt.

A koncesszió meghatározása ténylegesen hivatkozik a szerződés formájára, de ilyen kritériumok kifejtése nem szerepel benne. Ezáltal előfordulhat, hogy egy engedélyt mégis koncessziónak tekintenek. A (működési) engedély és a koncesszió közti különbségnek ezért egyértelműbben kell szerepelnie a preambulumban és a koncesszió meghatározásában.

A koncessziókat egyértelműen el kell határolni az állami feladatoktól, mint például az engedélyek kiadásától.

3.   módosítás

(9) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belsőpiacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1), a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették a közbeszerzés fogalmának egyértelműbb meghatározását. A koncesszióra vonatkozó uniós szabályok olyan építési beruházás vagy szolgáltatás megszerzésére vonatkoznak, amelynek ellenszolgáltatása az említett építési beruházás vagy szolgáltatás hasznosítása. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges minden esetben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amelyhez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a 4. cikk (1) bekezdésének 1) pontja értelmében nem ajánlatkérők és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belsőpiacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1), a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2), a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), A közszféra fellépésének egyre sokrétűbb megjelenési formái szükségessé tették a közbeszerzés fogalmának egyértelműbb meghatározását. A koncesszióra vonatkozó uniós szabályok olyan építési beruházás vagy szolgáltatás megszerzésére vonatkoznak, amelynek ellenszolgáltatása az említett építési beruházás vagy szolgáltatás hasznosítása. A megszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges minden esetben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása – amelyhez gyakran kapcsolódik az átvett összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra – általában nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

Indokolás

A módosítás célja, hogy újra megfogalmazza – a félreértelmezés lehetősége nélkül – a közüzemi ágazat beszerzési eljárásairól szóló 2004/17/EK irányelv (25) preambulumbekezdésében már alkalmazott alapfogalmat, mely így hangzik: „A valamely tagállam által bármilyen formában – a koncessziót is beleértve –, objektív, arányos és megkülönböztetés-mentes szempontok alapján, korlátozott számú vállalkozás számára megadott jogok, amennyiben bármely, e szempontoknak megfelelő érdekelt számára lehetővé teszik e jogok gyakorlását, szintén nem tekinthetők különleges, illetve kizárólagos jogoknak.” Nem tartjuk helyénvalónak e fogalom uniós rendelkezésekre történő korlátozását, hiszen ez túl szigorúnak tűnhetne, és azt a benyomást kelthetné, hogy az egyes tagállamoknak ugyanezeket az arányos és megkülönböztetéstől mentes célokat szolgáló törvényeit és rendelkezéseit kizárjuk.

4.   módosítás

(10) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Szükségesnek bizonyult annak pontosítása is, mi értendő egyetlen beszerzés alatt, amelynek eredményeként az adott beszerzés céljából valamennyi koncesszió egybeszámított értékét kell figyelembe venni az ezen irányelvben meghatározott határérték szempontjából, és a beszerzést egészébenkell közzétenni, lehetőleg részekre bontva. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő szerv átfogó előzetes tervezése és koncepciója, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy hogy más logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.

Indokolás

Egy koncesszió előkészítése és végrehajtása évekig tarthat. Előfordulhat, hogy az előkészítés során az ajánlatkérőnek különböző külső véleményeket kell kérnie. A definíció szerint az ilyen vélemények is beleszámítanak az érték meghatározásába. Ez nem logikus. A más jellegű és a más félnek odaítélt szerződéseknek nem szabad részét képezniük a koncesszió értékmeghatározásának. Ha ezek a szerződések bizonyos értéket képviselnek, akkor a közbeszerzési irányelv alapján és azzal összhangban kell odaítélni őket.

Ez összhangban van az RB korábbi, a szerződések szükségtelen összekapcsolásának elkerüléséről szóló véleményeivel.

Lásd a 14. módosítási javaslatot is.

5.   módosítás

(11) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a koncesszió-odaítélési szabályoknak a energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett szervezeteket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. A Szerződés 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor.

Indokolás

Az Európai Parlamentnek a vízügyi ágazattal kapcsolatos közvetlen szándéka kiderül 2004. 01. 14-i, 2004. 03. 10-i és 2006. 05. 31-i határozataiból. Ennek alapján az Európai Parlament a vízügyi ágazatban nem liberalizációra törekszik, hanem a vízügyi ágazat modernizációjára, amelynek során a gazdasági alapelveknek összhangban kell lenniük a minőségi és környezetvédelmi szabványokkal, valamint a szükséges hatékonysággal. Ezért nem tanácsos további szabályokat bevezetni horizontális szabályozás révén.

6.   módosítás

Új preambulumbekezdés a (13) után

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

 

Indokolás

Az önkormányzati testületek közötti együttműködés módozatai (kompetenciák szerződésen vagy intézményközi megállapodáson alapuló megosztása) nem tartozhatnak a belső piaci jogszabályok hatálya alá.

7.   módosítás

(20) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az úgynevezett elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások (A és B szolgáltatások) Bizottság általi felülvizsgálata megállapította, hogy nem indokolt a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szűkíteni a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazását. Ezért ezt az irányelvet alkalmazni kell egy sor olyan szolgáltatásra (például az étkeztetési és a vízellátási szolgáltatásokra) amelyek esetleg több országra kiterjedhetnek.

Indokolás

Az elsődleges és nem elsődleges szolgáltatások megkülönböztetésének, valamint az ún. B-szolgáltatások közbeszerzési privilegizálásának fenn kell maradnia. A szociális és egészségügyi szolgáltatások nem vagy csak nagyon kis mértékben relevánsak a belső piac szempontjából, és általában helyben nyújtják őket. A víz létszükséglet. Ezért a vízügyi ágazatban különös érzékenységgel kell fellépni, illetve egyedi környezetspecifikus és higiéniai szempontokat kell figyelembe venni. Ezért a vízügyi szolgáltatásokat – a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 17. cikkével is összhangban – ki kellene venni a koncessziókról szóló irányelv hatálya alól.

8.   módosítás

(22) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni aszociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatásnyújtók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy az állami hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni aszociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

Indokolás

Az RB a jelölt szövegrész törlését javasolja.

Vannak olyan működési engedélyek, amelyek bizonyos tevékenységeket szabályoznak, és olyan kevés van belőlük, hogy nem kívánatos közbeszerzési pályázatot kiírni rájuk. Olyan tevékenységekről van szó, amelyeket nem az érintett állam érdekében vagy közérdekből végeznek, hanem az állam éppenséggel esetleg károsnak véli őket, ezért kell szabályozni ezeket. Ilyen például a prostitúció engedélyezése. Annak, hogy az ilyen működési engedélyek száma csekély, nem kellene ezért automatikusan egyfajta átlátható engedélyezési eljáráshoz vezetnie.

Lásd a 4. módosítási javaslatot is.

9.   módosítás

(25) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni, kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő számára. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a koncesszió odaítélésére vonatkozó feltételeknek mindig meg kell felelniük bizonyos általános szabványoknak. Ezeket előzetesen valamennyi lehetséges ajánlattevő számára közzé kell tenni. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményekkel kell összekapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. E szabványok betartása és a jogbiztonság egyidejű javítása érdekében a tagállamok előírhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat feltételének alkalmazását.

Indokolás

Ld. a 23. és 28. módosítási javaslatot.

10.   módosítás

1. cikk, új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1. cikk

Tárgy és hatály

1. cikk

Tárgy és hatály

 

   

Indokolás

Az RB úgy véli, hogy az irányelvnek csak azokra a koncessziókra kell irányulnia, amelyek befolyással vannak a belső piacra. Az európai értékhatárt el nem érő koncessziók esetében nincs szó „határokon átnyúló érdekekről”, ezért a belső piacot ez nem érinti. Ez a kiegészítés az ajánlatkérők szabad választási lehetőségét biztosítja.

11.   módosítás

2. cikk (1) bekezdés 7. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Fogalommeghatározások

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.   Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

(7)   „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve.

(7)   „szolgáltatásra irányuló koncesszió”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által írásban kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya a 2. és a 4. pontban említettől eltérő szolgáltatás nyújtása, amelynek esetében a nyújtandó szolgáltatásért kapott ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítására vonatkozó jog vagy ez a jog pénzbeni ellenszolgáltatással kiegészülve;

 

Indokolás

Egyértelművé kell tenni a különbséget az engedély, a korlátozott engedély (amely esetében az ajánlatkérő üzemeltetési jogot ad) és a koncesszió között.

Az engedély esetében bizonyos feltételeket lehet szabni a tevékenység végzésének módját illetően. Emellett azonban olyan engedélyek is vannak, amelyek bizonyos tevékenységeket korlátoznak. Ekkor működési vagy korlátozott engedélyről van szó. Ez általában a közrend, a népegészség és/vagy a biztonság okán történik. Ilyenek például a prostitúció, a vendéglátás és a kaszinók terén kiadott működési engedélyek.

A koncessziós szerződésnek vannak közös vonásai az ilyen működési engedélyekkel. A legfontosabb különbség az, hogy koncessziós szerződés esetén a tevékenység teljesítése különös jelentőséggel bír az ajánlatkérő számára. Koncessziós szerződés esetén ezért a tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető. Ha az üzemeltetési jog által érintett tevékenység teljesítése jogilag érvényesíthető, akkor a szerződés „visszterhes” lehet. Ez a kritérium alkalmazható a közbeszerzési szerződés meghatározása során is.

Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek és tagállamok továbbra is szabadon választhassák meg azt az eszközt, amellyel végre szeretnék hajtani feladataikat. Az engedélynek, a működési engedélynek és a korlátozott engedélynek kívül kell esnie az irányelv hatókörén. Nem kívánatos, hogy az ilyen engedélyek nyújtására is érvényes legyen az átláthatóság, illetve a közbeszerzési kötelezettség. A nemzeti és a decentralizált jogalkotásnak kell kiindulópontot jelentenie annak meghatározásakor, hogy ki kapjon engedélyt. A (6) preambulumbekezésből úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság osztja ezt a véleményt.

A koncesszió meghatározása ténylegesen hivatkozik a szerződés formájára, de ilyen kritériumok kifejtése nem szerepel benne. Ezért előfordulhat, hogy egy engedélyt mégis koncessziónak tekintenek. A (működési) engedély és a koncesszió közti különbségnek ezért egyértelműbben kell szerepelnie a preambulumban és a koncesszió meghatározásában.

12.   módosítás

2. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a lényeges működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a lényeges működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált. […]

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az (1) bekezdés 2., 4. és 7. pontjában említett építmény vagy szolgáltatások hasznosításának joga együtt jár a működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való transzferálásával. A koncessziós jogosult részéről a működési kockázat felvállalása akkor valósul meg, ha a koncesszió tárgyát képező építési beruházás megvalósítása vagy szolgáltatás nyújtása során tett beruházások, illetve a felmerült költségek megtérülése nem garantált. […]

Indokolás

Törlendő a működési kockázatot behatároló „lényeges” jelző. A jelentős működési kockázatnak a közbeszerzés kontextusában történő meghatározása általában komoly gondot okoz az egyes települések gyakorlatában. A „lényeges működési kockázat” fogalmának az irányelvtervezetben szereplő meghatározása messze túlmutat a Bíróság ítélkezési gyakorlatán, a Bíróság ugyanis nem támaszt túlságosan magas követelményeket a gazdasági kockázattal szemben. Még a vízellátási és szennyvíz-elvezetési közhálózatokra történő csatlakozásnak és e hálózatok igénybevételének kötelezővé tételekor is a közbeszerzési jogszabályok hatálya alá nem tartozó szolgáltatási koncesszióból indul ki (lásd a C-206/08. sz. Wasser- und Abwasserzweckverband Gotha und Landeskreisgemeinden [Gotha városa és a közigazgatási egységéhez tartozó települések vízellátási és szennyvízelvezetési társulása] ügyben 2009. szeptember 10-én hozott ítélet 72–76. pontját).

13.   módosítás

5. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk

Értékhatárok

5. cikk

Értékhatárok

1.   Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:

1.   Az irányelv a következő koncessziókra alkalmazandó, amennyiben értékük eléri vagy meghaladja az 5 000 000 EUR-t:

a)

ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;

a)

ajánlatkérők által kötött koncesszió a III. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására;

b)

ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.

b)

ajánlatkérő szervek által kötött koncesszió.

 

 

a)

 

b)

2.   Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.

2.   Az olyan, szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatásra irányuló koncessziók esetében, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a 2 500 000 EUR-t, de kisebb 5 000 000 EUR-nál, a 27. és a 28. cikknek megfelelően a koncessziós eljárás eredményéről szóló tájékoztatót kell közzétenni.

 

Indokolás

A koncessziók hosszú futamidejűek is lehetnek, mivel az érintett vállalkozók meg szeretnék keresni az általuk beruházott összegeket. Hosszú futamidejű koncessziók esetében az 5 000 000 EUR értékhatár a koncesszió összértékét tekintve túl alacsony, az éves összeg azonban, amelyet a vállalkozó a koncesszióval megkeres, nem akkora, hogy az hatással lenne a belső piacra. Ezért javasoljuk a különbségtételt.

14.   módosítás

6. cikk, (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

6. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

6. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

(2)   A koncesszió becsült értéke az építési beruházások vagy szolgáltatások összességének értéke, akkor is, ha beszerzésük különböző szerződések alapján történik, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő által kidolgozott átfogó előzetes terv és koncepció, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy egyéb logikus módon kapcsolódnak egymáshoz.

(2)   A koncesszió becsült érték.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy kifizetésekről rendelkezik, azokat a koncesszió becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

Indokolás

Ld. a 8. módosítási javaslatot.

15.   módosítás

8. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

8. cikk

Ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

8. cikk

Ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

(5)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi szolgáltatásokra irányuló koncessziókra:

(5)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi szolgáltatásokra irányuló koncessziókra:

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló koncessziók azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b)

műsorközvetítők által odaítélt, terjesztésre (azaz bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításra és elosztásra) szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók;

b)

műsorközvetítők által odaítélt, terjesztésre (azaz bármilyen elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbításra és elosztásra) szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a műsorközvetítőknek odaítélt, műsorterjesztési időre irányuló koncessziók;

c)

választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

c)

választottbírósági és egyeztető szolgáltatások;

d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

d)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott ;

e)

munkaszerződések;

e)

munkaszerződések;

f)

működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)értelmében (7);

f)

működési engedély kiadásán alapuló légi közlekedési szolgáltatások az 1008/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)értelmében (7);

g)

személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében.

g)

személyszállítási szolgáltatások az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében;

 

 

Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

Az első bekezdés b) pontjában említett terjesztés magában foglal minden elektronikus hálózat igénybevételével történő továbbítást és elosztást.

Indokolás

A (11) preambulumbekezdéshez benyújtott 5. módosítási javaslattal összhangban.

16.   módosítás

15. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által egy másik jogi személynek odaítélt koncesszió nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által egy másik jogi személynek odaítélt koncesszió nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

a)

az ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő akkor gyakorol az első albekezdés a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő akkor gyakorol az első albekezdés a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

17.   módosítás

15. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, koncessziót ítél oda az ellenőrző vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a koncessziót.

Indokolás

Az utalásnak csak az ellenőrzött jogi személy „operatív” vagy „aktív” magánjogi tőkeérdekeltségére kellene vonatkoznia, amely befolyásolhatja az ellenőrzött jogi személy irányítással kapcsolatos döntéseit. Ennek lehetővé kellene tennie a jogi személyben a puszta tőkerészesedéseket, például csendestársi részesedéseket anélkül, hogy az sértené a házon belüli vagy horizontális, közszférán belüli együttműködésre vonatkozó eltérést. Ennek megfelelően érvelt maga az Európai Bizottság is az intézményesített köz-magán társulásokról (IPPP) szóló, 2008. február 5-i közleményében. A puszta tőkerészesedések felé történő nyitásra azért van szükség, hogy az önkormányzatok megfelelő árakon elérhető szolgáltatási kínálatról gondoskodhassanak polgáraik számára.

18.   módosítás

15. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(3)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz:

(3)   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti azon ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő, amely az (1) bekezdés értelmében nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet koncessziót olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel vagy ajánlatkérőkkel együtt ellenőriz:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol;

a)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló, közös ellenőrzést gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90 %-át az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább az ellenőrzést gyakorló, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzi;

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

c)

az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ellenőrző ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:

Az a) pont alkalmazásában a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ellenőrző ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén jogi személy felett közös ellenőrzést gyakorlónak minősül:

a)

az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak;

a)

az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő, a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő képviselőiből állnak;

b)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

b)

a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c)

az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

c)

az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

Indokolás

A 15. cikk (1) bekezdéséhez benyújtott 16. módosítási javaslattal összhangban.

19.   módosítás

15. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

4.   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető koncessziónak a jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

4.   A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerinti két vagy több ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő által kötött megállapodás nem tekinthető koncessziónak a jelen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy az ajánlatkérők között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

b)

a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10 %-ot;

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek tevékenységeinek nyílt piac;

d)

a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;

d)

a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők között;

e)

egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek.

e)

egyik érintett ajánlatkérő szervben vagy ajánlatkérőben sincsenek magánjogi érdekeltek.

Indokolás

Az ajánlatkérők közötti koncessziós szerződéseket (a közpénzek felelős kezelésének keretében) teljes mértékben mentesíteni kell a közbeszerzési szabályok alól a c)–e) alpontban megnevezett feltételekkel.

Az ajánlatkérők részére lehetővé kell tenni azt is, hogy együttműködjenek olyan területeken, amelyek nem érintik közvetlenül a közszolgáltatásokat. Olyan folyamatokra vonatkozó együttműködésre gondolhatunk itt, amelyek segítik és támogatják azok szervezeteit, pl. ikt, lakhatás, beszerzés és étkeztetés.

Az ilyen, ajánlatkérők közötti együttműködés nem mindig egyenértékű együttműködési megállapodáson alapul. Előfordul, hogy nagyobb önkormányzatok tevékenységeket végeznek kisebb önkormányzatok számára. Ezért kívánatos, hogy az ajánlatkérők másik ajánlatkérők számára valósíthassanak meg koncessziós szerződést. Ez a közpénzekkel való takarékos bánásmódot is szolgálja.

Az Európai Bíróság nem állította azt, hogy az ajánlatkérő szervek forgalmának legfeljebb 10 %-át adhatja a nyílt piac. A forgalom megengedett részének a végzett tevékenységek jellegétől és egyéb idevonatkozó körülményektől kell függnie. Fontos, hogy ne lehessen mindig kizárni a kivétel alkalmazását, ha magánjogi érdekeltek bármilyen formában részt vesznek. Csak aktív magánjogi érdekeltek esetén léphet életbe közbeszerzési kötelezettség, vagyis ha a résztvevő olyan magáncég, amely piaci tevékenységet folytat.

20.   módosítás

15. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

15. cikk

A hatóságok közötti kapcsolat

(5)   A magánszféra (1)–(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a koncesszió odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

   

Az ebben a cikkben meghatározott kivételek alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő koncessziókat a rendes koncessziós eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

Indokolás

A koncessziós jog egyszerűsítésének és karcsúsításának érdekében a jogszabály szövegében kerülendők a terjengős magyarázatok, melyek nem vezetnek nagyobb jogbiztonsághoz, ráadásul túlmutatnak a Bíróság ítélkezési gyakorlatán.

21.   módosítás

26. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

26. cikk

Koncessziós hirdetmények

26. cikk

Koncessziós hirdetmények

(3)   A szociális és egyéb sajátos szolgáltatásokra koncessziót odaítélni kívánó ajánlatkérők és ajánlatkérő szervek a tervezett koncesszió-odaítélési szándékukat előzetes tájékoztató közzététele révén a költségvetési év megkezdését követően a lehető leghamarabb ismertetik. Ezek a hirdetmények tartalmazzák a XIII. mellékletben meghatározott információt.

   

Indokolás

A szociális szolgáltatások nem vagy csak nagyon kis mértékben relevánsak a belső piac szempontjából, és általában helyben nyújtják őket. Ezen a területen a megkövetelt tájékoztatási kötelezettségek ezért aránytalan terhet jelentenek az odaítélő szerveknek. A reform alapvető, a koncessziós jog egyszerűsítésére irányuló céljával összhangban a szolgáltatásoknak épp ezen a területén nem szabad tehát a szabályokat szigorítani.

22.   módosítás

35. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

35. cikk

Eljárási garanciák

35. cikk

Eljárási garanciák

(1)   Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban. A tárgyalások során a leírás, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények nem változtathatók.

(1)   Az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a koncessziós dokumentációban jelzi az odaítélési szempontokat és a teljesítendő minimumkövetelményeket. Ennek az információnak lehetővé kell tennie a koncesszió jellegének és hatályának azonosítását annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eldönthessék, részt kívánnak-e venni a koncesszió-odaítélési eljárásban.

 

 

   

 

   

Indokolás

Az ajánlatkérő szervnek szüksége lehet arra, hogy az ajánlattevők kérdései és megjegyzései alapján a közbeszerzési eljárás során módosítsa/kiigazítsa a koncessziós szerződést. Az ajánlatkérőnek tárgyalások és párbeszédek útján kell nagyobb összhangra törekednie a kereslet és a kínálat között. Ezért lehetőséget kell biztosítani a minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok részleges módosítására és kiegészítésére a tárgyalások és párbeszédek során felmerülő új ötletek alapján, különben a közbeszerzési eljárás elveszíti jelentőségét.

A pályázat jelentős módosítása esetén jelenleg le kell állítani az eljárást, majd új közbeszerzési eljárást kell indítani. Az RB ezért egy olyan egyszerű módszer létrehozását ajánlja, amellyel az ajánlatkérők módosíthatják a koncessziót, mint például egy, a pályázatok beérkezési határidejének csekély meghosszabbítását is tartalmazó hivatalos helyesbítés.

23.   módosítás

36. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(1)   Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:

(1)   Az ajánlatkérő szerv a koncessziós hirdetményben pontosan meghatározza a részvételi feltételeket az alábbiak vonatkozásában:

a)

a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

a)

a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

b)

gazdasági és pénzügyi kapacitás;

b)

gazdasági és pénzügyi kapacitás;

c)

műszaki és szakmai alkalmasság.

c)

műszaki és szakmai alkalmasság.

Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel. Minden követelménynek kapcsolódnia kell a szerződés tárgyához és szigorúan arányosnak kell lennie azzal, figyelembe véve a valódi verseny biztosításának szükségességét.

Az ajánlatkérő szerv a részvételi feltételeket azokra korlátozza, amelyek megfelelőek annak biztosításához, hogy a jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezik az odaítélendő koncesszió teljesítéséhez szükséges jogi, pénzügyi, kereskedelmi és műszaki feltételekkel.

Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.

Az ajánlatkérő vagy ajánlattévő szerv a koncessziós hirdetményben megadja továbbá azt a referenciát vagy referenciákat, amelye(ke)t a gazdasági szereplő kapacitásának bizonyítására be kell nyújtani. A referenciákra vonatkozó követelményeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a koncesszió tárgyával arányosnak kell lenniük.

Indokolás

Ld. a 2. és 28. módosítási javaslatot.

24.   módosítás

36. cikk (7) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(7)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

36. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(7)   A rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv zárjon ki a koncesszió-odaítélési eljárásból minden olyan gazdasági szereplőt, amely vonatkozásában teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

Indokolás

Az RB szerint ez az ajánlatkérők hatásköre.

25.   módosítás

38. cikk, új (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

38. cikk

A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje

38. cikk

A koncesszióra való jelentkezések benyújtási határideje

 

   

Indokolás

Bizonyos koncessziók iránt nem túl nagy az érdeklődés. Nincs szükség egy teljes eljárás lefolytatására, ha csak egy érdeklődő van. Ezenfelül ilyen helyzetben egy szabad tárgyalás az ajánlatkérő számára kedvezőbb eredményhez vezethet.

26.   módosítás

39. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(2)   E szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv számára.

   

E szempontok kötelesek biztosítani a tényleges versenyt, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérőnek vagy ajánlatkérő szervnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

Indokolás

Ez a rendelkezés felesleges. Nincs hozzáadott értéke, és a célként megfogalmazott egyszerűsítésre való tekintettel törlendő. Tartalmilag már szerepel az elsődleges jog általános elveiben.

27.   módosítás

39. cikk (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szerv a (2) bekezdéssel összhangban a koncesszió odaítélését a gazdasági szempontból legelőnyösebb ajánlat szempontjaira alapozza. Ezek a szempontok az ár vagy a költség mellett a következő kritériumok bármelyikét tartalmazhatják:

Indokolás

Az RB szerint kívánatos a legalacsonyabb ár kritériumának megtartása. A jelenlegi megfogalmazásból nem világos, hogy ez lehetséges-e. A minőség a legalacsonyabb ár odaítélési kritériuma esetében is szerepet játszhat, mégpedig minimumkövetelmények formájában. Az ajánlatkérőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy szabadon dönthessenek ebben a kérdésben. Ezenkívül az ajánlatkérő szerveknek gyakran megtakarítási célokat is el kell érniük, amelyeket szintén figyelembe kell venni az odaítélési kritérium megválasztásának mérlegelésekor.

28.   módosítás

39. cikk (4) bekezdés a) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

39. cikk

Koncesszió-odaítélési szempontok

4.   …

4.   …

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

a)

a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

Indokolás

Egyes ajánlatkérők társadalmi kritériumokat is szeretnének alkalmazni közbeszerzési eljárásaik és koncesszióik esetében. Ilyen társadalmi kritériumok jelenleg általában nem képezhetik az értékelés tárgyát, mivel nem eléggé kapcsolódnak a szerződéshez. Ezért került be ez a közbeszerzési irányelvbe. Azt ajánljuk, hogy a koncessziókról szóló irányelvben konkrétan szerepeljen, hogy társadalmi kritériumok meghatározása lehetséges. Ily módon az ezt kívánó ajánlatkérők számára lehetővé válik, hogy társadalmi kritériumokat határozzanak meg. A (29) preambulumbekezdés utal ilyen társadalmi megfontolásokra, de a szóban forgó cikk erre nem tér vissza.

Ld. a 2. és 25. módosítási javaslatot is.

29.   módosítás

40. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

40. cikk

Az életciklus-költségek meghatározása

40. cikk

Az életciklus-költségek meghatározása

(3)   Amennyiben az Európai Unió jogalkotási aktussal – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 39. cikk (4) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

   

Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a II. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

Indokolás

Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság arra biztatja az ajánlatkérő szervet, hogy a koncessziós szerződés odaítélésekor vegye figyelembe az életciklus-költségeket is. Az itt megfogalmazott kötelezettség azonban túl messzire megy, amennyiben egy a jövőben megalkotandó, még nem rögzített számítási módszerre hivatkozik. A nem átlátható következmények miatt elutasítandó egy olyan jogi kötelezettség meghatározása, amely egy nem létező módszer figyelembevételére kötelezne.

30.   módosítás

42. cikk, (4) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

42. cikk

A koncessziók módosítása azok időtartama alatt

(4)   Amennyiben a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 5. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5 %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

42. cikk

A koncessziók módosítása azok időtartama alatt

(4)   Amennyiben a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 5. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának  %-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

Indokolás

Az RB magasabb százalékos arányt tanácsol az engedélyezhető módosításokat illetően. Figyelembe kell ugyanis venni azt a tényt, hogy a koncessziók általában hosszabb futamidővel rendelkeznek, mint a közbeszerzések.

31.   módosítás

III. melléklet 3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

III. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek az ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

III. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek az ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

3.

A víz tekintetében:

a)

olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b)

ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára.

Ezt az irányelvet azokra a koncessziókra is alkalmazni kell, amelyeket a fent említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek a következők egyikével kapcsolatosak:

a)

vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b)

szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, a 4. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdésében említett ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) albekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, az e melléklet (1)–(4) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)

a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át.

 

Indokolás

Az 1., 5. és 15. módosítási javaslattal összhangban.

32.   módosítás

IV. melléklet, cím

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Indokolás

Az RB a rugalmasság megtartását javasolja az eljárásokat illetően, ezért azt tanácsolja, hogy részletes hirdetmény helyett inkább azt kell lehetővé tenni, hogy ezeket az adatokat a koncessziós dokumentáció tartalmazza. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a témák magyarázatokat igényelnek, ezt pedig jobb a hozzá tartozó koncessziós dokumentációban megtenni. Az átláthatóság biztosítva van, mivel a koncessziós dokumentációt előzetesen megküldik minden érdekeltnek.

Kelt Brüsszelben, 2012. július 19-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO


(1)  HL L 204., 1998.7.21., 1. o.

(2)  HL L 27., 1997.1.30., 20. o.

(3)  HL L 15., 1998.1.21., 14. o.

(4)  HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

(5)  HL L 315., 2007.12.3., 1. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról.

(7)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(8)  HL L 315., 2007.12.3.


13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/96


A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai területi együttműködésre vonatkozó rendeletjavaslat

2012/C 277/10

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

üdvözli, hogy az európai területi együttműködést (ete) külön rendeletben kívánják szabályozni, mivel az fontos hozzájárulást jelent a területi kohéziós célkitűzéshez, valamint annak megnövelt költségvetése miatt. Az RB ezenkívül azt sürgeti, hogy az uniós alapokat az együttműködési programok és ne a tagállamok osszák szét,

utal arra, hogy az ete-t – többoldalú jellege miatt – nem lehet a partnerségi szerződés eszközén keresztül irányítani, ezért kifejezetten ki kell venni annak érvényességi köréből,

sajnálja, hogy az új rendelet nem alkalmas a kis projektekhez és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon mentességet a kisebb határokon átnyúló programok és eszközök számára, különösen a 35 000 euró alattiak esetében,

úgy véli, hogy az ete-vel kapcsolatban nem kellene automatikusan alkalmazni a tematikus koncentrációt, mivel félő, hogy ha az ete túlzottan az EU 2020 prioritásaira összpontosít, képtelen lesz betölteni sajátos és egyedi szerepét; emiatt a tematikus célkitűzések számának 4-ről 5-re történő növelését, valamint a befektetési prioritások listájának bővítését javasolja. Emiatt azt kéri, hogy a tematikus célkitűzéseket bővítsék ki más témakörökre is, mint a turizmus, az éghajlathoz alkalmazkodó tengeri szállítás, a kultúra, vagy a demográfiai változások hatása,

úgy véli, hogy az RB-nek aktív szerepet kell játszania az ete előmozdításában, valamint a végrehajtása előtt álló akadályok meghatározásában és leküzdésében,

a társfinanszírozási arány 85 %-ban történő megszabását kéri a kevésbé fejlett régiók számára, ahogyan az a jelenlegi 1083/2006 sz. általános rendeletben szerepel,

egyetért azzal, hogy mentességet kapjanak a legkülső régiók a társfinanszírozási arány és finanszírozás tekintetében, és kéri, hogy specifikus feltételek vonatkozzanak azokra a régiókra, amelyek 2004. április 30-án vagy 2006. december 31-én még az Unió külső határait alkották,

az összehangolási mechanizmusok szigorítására hív fel az alapok és a területi együttműködési programok között; hangsúlyozza azt is, hogy az ete jobb összehangolására van szükség az EU külső finanszírozási programjaival, valamint a harmadik országok az ete-programokban való részvételi feltételeinek pontosabb meghatározására,

hangsúlyozza az EGTC-k kulcsszerepét a területi együttműködés erősítése terén, és arra sürgeti a tagállamokat, hogy építsék le azokat a korlátokat, amelyek az EGTC-k létrehozása illetve működése ellen hatnak.

Előadó

Petr OSVALD (CZ/PES), Plzeň város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről

COM(2011) 611 final – 2011/0273 (COD)

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

üdvözli, hogy az európai területi együttműködést (ete) külön rendeletben kívánják szabályozni, mivel így figyelembe vehető ennek az eszköznek az egyedi célja, sajátos jellemzői és a területi együttműködés mint a kohéziós politika második célkitűzése. Ez a külön rendeletjavaslat összességében kiemeli az ete-nek a Szerződés területi együttműködésre irányuló új céljához és a kohéziós politikai célok megvalósításához való hozzájárulását, és fokozza az ete határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködési összetevők keretében betöltött jelentőségét;

2.

egyetért azzal, hogy az európai területi együttműködés szerepe annál inkább fontos, mivel a tagállamok és régiók előtt álló kihívások egyre gyakrabban átlépik a nemzeti/regionális határokat, és közös, együttműködésen alapuló fellépést követelnek meg a megfelelő területi szinten. Ezért az ete is jelentős mértékben hozzájárulhat a Szerződés új, területi kohéziós célkitűzésének előmozdításához;

3.

alapvetően támogatja az Európai Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy a területi együttműködést az Európa 2020 stratégiához igazítsák, megjegyezve, hogy kellő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a helyi szükségletekre megfelelően reagálni lehessen; üdvözli ezért, hogy Európa valamennyi régiójában megtartják az ete három irányát (határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés). A határokon átívelő projektek és struktúrák keretében történő együttműködés már ma is eredményesen hozzájárul az európai integrációhoz. A külső országok fokozottabb részvételét is kedvezően értékeljük;

4.

úgy véli, hogy az európai területi együttműködés keretén belül a transznacionális együttműködés alapvető szerepének is fenn kell maradnia, ezért elvben támogatja a különféle ete-formák közti erőforrás-megosztásra irányuló javaslatot;

5.

megjegyzi, hogy főként a kisebb transznacionális együttműködési programok tekintetében a rendelet túl nehézkes, összetett és részletes, és fennáll a veszélye, hogy ez akadályozza a kisléptékű, de gyakran nagyon hatékony műveletek végrehajtását; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy ezekre a programokra is mindenképpen ki kell-e terjeszteni a vizsgált rendelet összes rendelkezését. Ha maximális hatékonyságra törekszünk, nem várhatjuk el, hogy a kisebb programok és műveletek ugyanazoknak a követelményeknek feleljenek meg, mint a nagyszabású műveletek;

6.

megfelelőnek tartja a régiók transznacionális együttműködésre történő meghatározásának jelenleg alkalmazott módszerét; és szorgalmazza a határokon átnyúló együttműködés (A összetevő) területi hátterének bővítését, hogy a program területébe való bevonhatóság szempontjából a határokon átnyúló funkcionális vonatkozások figyelembevételére is lehetőség legyen. Ebben az összefüggésben arra is szükség volna, hogy a funkcionális szempontból megfelelő és a célok elérése szempontjából különös jelentőséggel bíró régiók bekapcsolásáról ne csak a programok engedélyezési eljárása során lehessen dönteni, továbbá támogatja, hogy nagyobb lehetőségek nyíljanak többoldalú projektek megvalósításához azokon a területeken, ahol többoldalú együttműködési programokat nem valósítanak meg;

7.

kiemeli az európai területi együttműködés alapvető szerepét a határokon átnyúló együttműködés fejlesztése szempontjából, többek között a koherens egységet képező területek szintjén történő integrált területfejlesztés elősegítése és a makroregionális stratégiák fejlesztési projektjeinek támogatása terén; üdvözli, hogy a bevált transznacionális együttműködési területek (B összetevő) alapvetően megmaradnak, és az EU makrostratégiái nem vezetnek új együttműködési térségekhez és egyes térségeknek a transznacionális együttműködésből való kizárásához. Emellett alapvetően üdvözöljük, hogy a makroregionális stratégiáknak a transznacionális együttműködés keretében történő kidolgozása és végrehajtása is támogatást kap;

8.

kiemeli a régióközi együttműködésben rejlő lehetőségeket, többek között a strukturális alapok felhasználásában kifejtett fellendítő hatást; a régióközi együttműködés (C összetevő) támogatásában ragyogó eszközt lát a helyi és regionális önkormányzatok kohéziós politika terén folytatott tapasztalatcseréjének és együttműködésének támogatására, és szorgalmazza, hogy ezeknek a tapasztalatcseréknek az eredményeit a helyi és regionális fejlesztési stratégiákban az eddigieknél nagyobb mértékben használják fel (kapitalizáció);

Az ete célja és a tematikus koncentráció

9.

megjegyzi mindazonáltal, hogy az európai területi együttműködés célja mindenekelőtt az, hogy:

együttműködés útján megoldja az összes érintett régió problémáit,

hatékony mechanizmust biztosítson a bevált gyakorlatok megosztásához és a tanuláshoz,

biztosítsa, hogy egy adott problémát a méretgazdaságosságnak és a kritikus tömeg elérésének köszönhetően hatékonyabban lehessen megoldani,

javítsa a kormányzást az ágazati politikák koordinációja, valamint határokon átnyúló és transznacionális intézkedések és beruházások révén,

hozzájáruljon a biztonsághoz, a stabilitáshoz, valamint a kölcsönösen előnyös kapcsolatokhoz,

szükség esetén hozzájáruljon a növekedés, a foglalkoztatás és az ökoszisztéma védelmén alapuló irányítás támogatásához,

amint az a vizsgált rendeletjavaslat indokolásában szerepel;

10.

véleménye szerint az ete ennek megfelelően európai szinten várhatóan erősíti az összetartozás és a kölcsönös függés érzését, az előítéletek felszámolását és az érintett régiók fejlődését. Ezért az RB úgy véli, hogy a tematikus koncentrációt az ete esetében nem lehet automatikusan alkalmazni, és hogy figyelembe kell venni az egyes régiók szintjét és lehetőségeit, ahelyett, hogy az (angolul) „one size fits all-”elvet próbálnánk mindenáron alkalmazni, mely szerint mindenki elé egyazon célokat kell kitűzni. Ehelyett a (szintén angolul) „place based approach” (azaz a területalapú megközelítés) választandó. A Régiók Bizottsága szerint aggodalomra ad okot az, hogy ha az ete-nek és főként a transznacionális együttműködésnek szigorúan az Európa 2020 stratégia alapvető prioritásaihoz és tematikus célkitűzéseihez kellene igazodnia, akkor az együttműködés nem volna képes betölteni egyedi és sajátos szerepét, és az egyszerű kohéziós politika egy olyan változatává silányulna, amely egyszerűen más támogatáselosztási formát alkalmaz;

11.

követeli, hogy a demográfiai változást és annak a közszolgáltatásokra való kihatásait, valamint a fenntartható regionális fejlesztést vegyék fel az ete önálló témakörei közé. Kiemelten kellene kezelni a város és a vidék közötti partnerség új formáit mint a regionális szintű területi kohézió egyik alapját (a 2020-as területfejlesztési menetrendnek megfelelően). Ezenkívül olyan fontos témák is hiányoznak, mint a turizmus, az éghajlatbarát tengeri közlekedés és a kultúra;

12.

a transznacionális együttműködést illetően mindenképpen fel kell mérni az egyes érintett területek fejlődési potenciálját, figyelembe véve azt, hogy jelenleg milyen fejlettségi szinten állnak. Az ete-nek és főként a transznacionális együttműködésnek elsősorban nem az Európa 2020 stratégia végrehajtását kell szolgálnia, hanem mindenekelőtt a stratégia minél átfogóbb, azaz összeurópai végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését. Ezért különösen a transznacionális együttműködési programok számára kell lehetővé tenni, hogy több tematikus célkitűzést válasszanak, és nem szabad őket számukra előre meghatározott iránymutatások korlátai közé szorítani;

13.

megállapítja, hogy a tartós területi kohézió csak úgy érhető el, ha sikerül a régiókban élő embereket bevonni és bekapcsolni. Meg kell teremteni ezért a lehetőséget arra, hogy az európai területi kohézió programjai a továbbiakban a civil társadalom és a kultúra területét érintő intézkedéseket (például konkrét csereprojekteket) is támogathassanak. Ehhez a meglévő programokban már igen sikeres kezdeményezések vannak. Kérjük ezért, hogy a tematikus célokat ennek megfelelően egészítsék ki;

14.

üdvözli a határokon átnyúló együttműködés folytonosságának biztosítására irányuló európai bizottsági javaslatot; bírálja ugyanakkor, hogy a transznacionális együttműködés kapcsán a kiegészítő beruházási prioritás csak a makroregionális stratégiák és a tengeri medencékre vonatkozó stratégiák kidolgozására és végrehajtására korlátozódna. Tekintve a régiók előtt jelenleg álló számos kihívást, illetve a meglévő hiányosságokat, más régióknak, résztérségeknek és funkcionális térségeknek is megfelelő beruházási prioritásokra van szükségük;

15.

egyetért azzal, hogy a régiók közötti együttműködés célja a kohéziós politika hatékonyságának megerősítése a régiók közötti tapasztalatcsere ösztönzésével és e tapasztalatcsere eredményeinek a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében történő felhasználásával. Megítélése szerint ennek a tapasztalatcserének széles alapokon kell nyugodnia, és a szerepe nem korlátozódhat arra, hogy a hetedik keretprogram kiegészítése legyen;

16.

megítélése szerint a Régiók Bizottságának tevékeny szerepet kell játszania az európai területi együttműködés támogatásában, illetve a végrehajtása során felmerülő akadályok feltárásában és megszüntetésében, oly módon, hogy a kohéziós politika többi elemével lehetséges szinergiák minél jobban hasznosuljanak;

Pénzügyi támogatás és társfinanszírozási arány

17.

egyetért azzal a javaslattal, hogy növelni kell az ete-re előirányzott források összegét;

18.

nem tartja hatékonynak, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés keretében folyó operatív programok javasolt – az általános rendeletben meghatározott – 75 %-os társfinanszírozási aránya alacsonyabb legyen, mint a „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” célkitűzés keretében a kevésbé fejlett régiók számára előirányzott arány. Emiatt az alacsonyabb társfinanszírozási arány miatt fennáll a veszély, hogy e kevésbé fejlett régiókban csökken az érdeklődés az európai területi együttműködési programok iránt. A Régiók Bizottsága indokolatlannak tartja ezt a különbséget, és kéri, hogy a társfinanszírozási arányt mindkét célkitűzésre egységesen 85 %-ban határozzák meg. Emellett a legkülső régiók közötti együttműködésre fordított kiegészítő támogatásra szolgáló 50 %-os társfinanszírozási arányt is indokolatlannak tartja, és ennek 85 %-ban történő megszabását kéri;

19.

utal arra, hogy a társfinanszírozás nem mindig a programpartnerek, a tagállamok vagy más állami szervek révén történik, hanem a kedvezményezettek részéről is létrejöhet. Nem lehet ezért általánosan megkívánni, hogy a részt vevő tagállamok kötelezettséget vállaljanak arra, hogy az egyes együttműködési programok végrehajtásához szükséges társfinanszírozási eszközöket rendelkezésre bocsátják, ezért az Európai Bizottság által előirányzott kötelezettségvállalási nyilatkozattól is el kellene tekinteni;

20.

Az együttműködés színvonalának megőrzése érdekében fenn kell tartani az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (általános rendelet) 53. cikkének (3) és (4) bekezdésében foglalt, a társfinanszírozási arányra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek szerint: „(3) Az olyan, az »európai területi együttműködés« célkitűzés keretében megvalósítandó operatív programok tekintetében, amelyeknek legalább egy résztvevője egyike azon tagállamoknak, amelyeknek egy főre eső GDP-je a 2001–2003 közötti időszakban nem érte el az EU-25 ugyanezen időszakra számított átlagának 85 %-át, az ERFA hozzájárulása az elszámolható költségek 85 %-ánál nem lehet magasabb. Az összes többi operatív program tekintetében az ERFA hozzájárulása nem lehet magasabb az ERFA által társfinanszírozott elszámolható költségek 75 %-ánál. (4) A prioritási tengely szintjén az alapokból származó hozzájárulásokra a 3. cikkben és a III. mellékletben meghatározott felső határok nem vonatkoznak. Ugyanakkor a hozzájárulásokat úgy kell rögzíteni, hogy az alapokból származó hozzájárulások legmagasabb összegének és az operatív program szintjén meghatározott, alaponkénti legmagasabb hozzájárulási arányt tiszteletben tartsák;”

21.

úgy véli, hogy nem helyes a maximális társfinanszírozási arányt az összes prioritási tengelyre vonatkozóan meghatározni, ahogyan azt az általános rendelet teszi. Lehetővé kellene tenni, hogy az egyes prioritási tengelyek szintjén különböző társfinanszírozást alkalmazzunk annak érdekében, hogy ösztönözzük a jogosultakat bizonyos stratégiai prioritások végrehajtására. Jó volna, ha az egyes programok maguk állapítanának meg társfinanszírozási arányt minden egyes intézkedéshez, azok típusának függvényében, mivel nem minden intézkedést kellene maximális támogatásban részesíteni;

22.

egyetért azzal, hogy a legkülső régiókra kiterjedő együttműködési programok a 2007–2013 közötti időszakban az ERFA keretében kapott támogatás legalább 150 %-át kapják, és hogy ezen felül a régióközi együttműködésre szánt forrásokból 50 millió eurót fordítsanak a legkülső régiók közötti együttműködésre;

23.

kéri, hogy specifikus feltételek vonatkozzanak azokra a térségekre, amelyek 2004. április 30-án vagy 2006. december 31-én még az Unió külső határait alkották, de az említett időpont óta már nem. Az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (általános rendelet) 52. cikkének értelmében a jelenlegi tervezési időszakban ez a szabály érvényesül. Hét évnyi támogatás nem tekinthető elegendően hosszúnak e térségek problémáinak a megoldásához. A Régiók Bizottsága felhívja a figyelmet arra, hogy az EU korábbi külső határait képező területek támogatásának növelése nemcsak az érintett régiók gazdasági fejlesztését célozza, hanem az európai identitás és kölcsönös összekapcsolódás kialakulásához, valamint az előítéletek felszámolásához is nagyban hozzájárul;

Programozás

24.

bírálja, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában rögzített követelmények a jelenlegi támogatási időszakhoz képest jelentős többletráfordítást okoznak a programozásban, érzékelhető többletérték nélkül;

25.

utal arra, hogy az ete-t – többoldalú jellege miatt – nem lehet a partnerségi szerződés eszközén keresztül irányítani, ezért kifejezetten ki kell venni annak érvényességi köréből;

26.

rendkívül fontosnak tartja egy irányelv kidolgozását az ete-programok állami támogatásaira vonatkozó előírások gyakorlati alkalmazását illetően, és kéri, hogy a határokon átnyúló és a transznacionális együttműködés intézkedéseinek lehetséges kedvezményezettjei közé vegyék fel a magánszereplőket, különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is, amennyiben a szóban forgó program által érintett valamennyi tagállam egyetért vele;

27.

kéri, hogy az ete-programok célcsoportjainak meghatározásánál jobban vegyék figyelembe, hogy a regionális és a helyi szint közigazgatási struktúrái Európa-szerte igen eltérőek. Azt kell célul kitűzni, hogy a rendszer a tagállamok régióiban működő állami szereplők szervezeti formáinak sokféleségét jobban számításba vegye. Különösen fontos, hogy a magánjogi szervezeti forma ne vezessen oda, hogy állami szerveket kizárnak a részvételből;

Nyomon követés és értékelés

28.

megállapítja, hogy a beszámolási kötelezettségeket mind terjedelemben, mind a gyakoriság tekintetében bővítik, és kéri, hogy ezeket a szükséges minimumra korlátozzák. Az RB ezért elutasítja, hogy az éves végrehajtási jelentés határidejét, amely eddig a következő év június 30-a volt, ugyanezen év április 30-ára hozzák előre. A több programpartnerrel, illetve többnyelvű programpartnerekkel való egyeztetés nagyobb ráfordítást és így több időt igényel;

29.

üdvözli, hogy közös output- és eredménymutatókat határoznak meg annak érdekében, hogy hatékonyabban elérhetőek legyenek a célok, jobban összpontosítani lehessen a kívánt hatásokra, és el lehessen végezni egy több programot átfogó értékelést. Az európai területi együttműködésről szóló rendelet mellékletében javasolt mutatók azonban az ete-vel kapcsolatos specifikus követelményeknek sokszor nem eléggé felelnek meg, és nem nyújtanak kellő lehetőséget az ete minőségének leírására vagy mérésére. Az RB ezért kéri a mutatók listájának oly módon történő átdolgozását, hogy az alkalmas legyen az ete-hez kapcsolódó eredmények megfelelő visszaadására;

30.

alapvetően üdvözli, hogy a technikai segítségnyújtás összegét a teljes összeg legfeljebb 6 %-ában, legalább azonban 1,5 millió euróban rögzítették. Azt azonban, hogy a technikai segítségnyújtás összegéből 2014. december 31-ig a teljes információcserét kötelezően elektronikus adatcsererendszerekre állítsák át, a Régiók Bizottsága problematikusnak látja;

Irányítás, ellenőrzés és akkreditáció

31.

amellett foglal állást, hogy alapvetően tartsák meg az operatív programok végrehajtásának a 2007–2013-as támogatási időszakban bevált igazgatási struktúráit, a struktúrák messzemenő folyamatosságát, valamint a programlebonyolításban részt vevő különböző intézmények feladatainak és felelősségi köreinek világosabb meghatározását;

32.

üdvözli annak lehetőségét, hogy az irányító és az igazoló hatóság feladatait összevonják (vö. a közös rendelkezésekről szóló rendelet 113. cikkével), az ete-ben történő kötelező összevonást azonban ellenzi (vö. az európai területi együttműködésről szóló rendelet 22. cikkével), az igazgatási és ellenőrző szervek előirányzott;

Coordination of funds

33.

kedvezően fogadja az ete-programok és az egyéb kohéziós politikai eszközök összehangolásának javítására irányuló igyekezetet; ennek kapcsán fokozni kellene az együttműködési projektek uniós finanszírozásának rentabilitását, a projektek eredményeinek közzététele, a hatások megsokszorozására való törekvés és a már tesztelt és kipróbált intézkedések megkettőzésének elkerülése révén;

34.

megjegyzi azonban, hogy az alapok és a többi eszköz közötti koordinációt biztosítani képes mechanizmus létrehozásához alapvetően fontos, hogy koordináció valósuljon meg a szóban forgó alapok és eszközök között az Unió, valamint a tagállami végrehajtás szintjén. Egységes és összehangolt eljárásokat kell bevezetni, továbbá egységes irányításra, ellenőrzésre és nyomon követésre, költséglevonási lehetőségekre, mutatóismertetési módszerekre stb. van szükség. Nagyon hasznos volna továbbá, ha az egyes országok közti koordináció is biztosított volna, mivel az ete-programokban részt vevő országok száma folyamatosan nő. Különös figyelmet kellene szentelni a külső pénzügyi eszközökkel való koordinációnak. A Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a programok összehangolásának átfogó módszerét;

35.

megjegyzi, hogy az Európai Szociális Alapra vonatkozó rendeletjavaslat (COM(2011) 607 final) 10. cikke a transznacionális együttműködést tárgyalja. Ez a javaslat ugyanarra az időszakra vonatkozik, mint az ete-rendelet, de a két rendelet között semmiféle kapcsolat nincs. A Régiók Bizottsága azonban úgy véli, hogy éppen az ERFA, illetve az ESZA által finanszírozott ete közti koordináció a legfontosabb, mivel a két alap tevékenységeit megfelelően kombinálva megvalósíthatók a szükséges szinergiák. Az általánosságban az ESZA keretében végrehajtott tevékenységek várhatóan főként a transznacionális együttműködés területén lesznek igen hatékonyak, mivel a szomszédos országok határ menti területeinek helyzete a munkaerőpiac, a szociális problémák stb. tekintetében többnyire hasonló. Az ESZA témájába vágó tevékenységek minden ete-programnak igen fontos elemét képezik, ezért a Régiók Bizottsága arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet ezek összehangolására. Ha a magasabb szintű koordináció nem biztosított, legalább lehetővé kell tenni, hogy a témájuk alapján az ESZA-hoz tartozó ete-tevékenységeket az ERFA-ból lehessen finanszírozni;

36.

igen helyénvalónak tartja az új európai összekapcsolódási eszköz összehangolását az európai területi együttműködési programokkal, mivel az új eszköznek figyelembe kellene vennie a transznacionális és nemzetközi kapcsolatokat;

Harmadik országok részvétele

37.

kiemelten fontosnak tartja a az ete-programok és a harmadik országok pénzügyi támogatását célzó eszközök összehangolását. Annak érdekében, hogy semmi se akadályozza a harmadik országbeli szervezetek részvételét a közös projektekben, ezekbe a programokba közvetlenül bele kellene építeni egy olyan rendszert, amely biztosítaná a szóban forgó eszközök összehangolását a különféle ete-programokkal. Ennek a rendszernek többek közt lehetővé kellene tennie az eljárások egységességének, a költségek elszámolhatóságának stb. biztosítását a tagállamokban megvalósított ete-programok, valamint az előcsatlakozási és szomszédsági programok között. Azt is biztosítania kellene, hogy a harmadik országok az ete-programok számára garantáljanak megfelelő hozzáférést, irányítást és elegendő forrásokat az előcsatlakozási és szomszédsági programokból;

38.

egyetért egyrészt azzal, hogy a harmadik országoknak a transznacionális és régiók közötti együttműködési programokban való részvétele tekintetében világossá kell tenni a pénzügyi irányításra, a programozásra, a nyomon követésre, az értékelésre és az ellenőrzésre vonatkozó hatályos szabályokat, másrészt azzal, hogy ezeket a szabályokat meg kell határozni a vonatkozó együttműködési programban vagy adott esetben a vonatkozó pénzügyi megállapodásban, amely az Európai Bizottság, az egyes harmadik országok és az adott együttműködési program irányító hatósága szerinti tagállam között jön létre. A Régiók Bizottsága ugyanakkor rámutat: ügyelni kell arra, hogy a transznacionális és régióközi programok problémák vagy a harmadik ország tétlensége esetén se szenvedjenek késedelmet, és hogy a programok végrehajtása ne kerüljön veszélybe;

Az EGTC-k szerepe

39.

kiemeli az EGTC mint a területi együttműködés megerősítése szempontjából lényeges eszköz szerepét. Ezért megismétli azt a kérését, hogy az EGTC-kről szóló átdolgozott rendeletet, amely az Európai Unió költségvetésére nem gyakorol különösebb hatást, haladéktalanul fogadják el, nem várva meg a 2013 utáni időszakra szóló kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási csomag egészének elfogadását. Egyben arra kéri a tagállamokat, hogy számolják fel mindazokat az EGTC-k létrehozásától visszatartó vagy az EGTC-forma választását hátrányosan megkülönböztető adminisztratív akadályokat, amelyek más jogi eszközökhöz képest többek között az adózás és a munkaerő-felvétel terén fennállnak;

40.

megjegyzi, hogy a tagállamokat mindenképpen ösztönözni kellene arra, hogy EGTC-kre bízzák az irányító hatóság feladatait. Az Európai Bizottságnak azonban általános mechanizmusokat kellene javasolnia a rendeletjavaslat 25. cikke (3) bekezdésének pontosítására, mivel ebben arra kötelezik a tagállamokat, amelyek területén az EGTC-t bejegyezték, illetve a vezető kedvezményezett található, hogy fizessék vissza a más ország kedvezményezettjei számára jogosulatlanul kifizetett összeget. Egy ilyen kötelezettség az EGTC-k bejegyezése szerinti, illetve a vezető kedvezményezett székhelye szerinti tagállamokkal szemben jelentősen korlátozhatja e tagállamokat abban, hogy programirányítási hatásköreiket EGTC-kre ruházzák, mivel adott esetben olyasmiért kell kezeskedniük, amire nincs befolyásuk. A Régiók Bizottsága ezért úgy véli, meg kell erősíteni, hogy annak a tagállamnak valamely hatósága, amelynek területén az EGTC-t bejegyezték, megbízhassa a jogosulatlan kifizetésben részesülő kedvezményezett lakhelyéül szolgáló tagállam valamely hatóságát azzal, hogy hajtsa be a kifizetett összeget, vagy pedig érvényesítenie kell azokat az aktuális tervezési időszakban érvényes feltételeket, melyek szerint a felelősség azt a tagállamot terheli, ahol a jogosulatlanul kapott összegeket visszafizetni köteles kedvezményezett található;

További megjegyzések

41.

üdvözli, hogy a személyzeti költségek munkavállalónkénti átalányként számíthatók ki. Nagyon helyes intézkedésről van szó, mivel számottevően megkönnyíti a kedvezményezettek dolgát. A személyzeti költségek átalányának a műveletekben részt vevő összes országban egységesnek kell lennie, mivel mindenhol ugyanazt a munkát végzik. Ezenkívül egységes módszert kell alkalmazni a költségek ellenőrzése és elszámoltathatósága tekintetében is; az RB elutasítja azonban azt, hogy a személyzeti költségek átalányát egy, az összes költség 15 %-ának megfelelő maximális összegben korlátozzák, mivel a területi együttműködés természeténél fogva nagyon sok személyi ráfordítást igényel, és a 15 %-os személyzetiköltség-hányad messze a jelenlegi átlag alatt van;

42.

bár úgy véli, hogy a környezetvédelem, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás enyhítése és a hozzá történő alkalmazkodás, a kockázatok megelőzése és kezelése, az esélyegyenlőség előmozdítása, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása, a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség támogatása stb. nagyon fontos, nem ért egyet azzal a követelménnyel, hogy az ezekkel kapcsolatos intézkedések leírását minden egyes program tartalmazza. E rendelkezések erőteljesen megbonyolíthatják, sőt, akár meg is béníthatják a kisebb transznacionális együttműködési programok végrehajtását. Ezért a Régiók Bizottsága azt ajánlja, hogy ezeket a rendelkezéseket ne szisztematikusan alkalmazzák, hanem csak akkor, ha ez a prioritások és az érintett műveletek szempontjából ésszerű és szükségszerű; mivel abszurd és logikátlan lenne kötelezővé tenni ezek alkalmazását olyan műveletek esetében, amelyeknek semmi közük a fent felsorolt kérdésekhez;

43.

fontosnak tartja, hogy a kedvezményezettek együttműködjenek az intézkedések kidolgozásában, megvalósításában, illetve emberi erőforrásainak és finanszírozásának előteremtésében Mindazonáltal különösen a kisebb, vagyis az ERFA-tól 35 000 eurónál kevesebb forrásban részesülő projektek esetében az együttműködés négy kritériumának teljesítésére vonatkozó kötelezettség gátolhatja azok fejlesztését és megvalósítását; ezért úgy véli, hogy nem helyénvaló az ilyen projektektől elvárni ennek a feltételnek a teljesülését; javasolja, hogy ezeknek a kisebb projekteknek az esetében a négy kritériumból legalább kettő teljesítése legyen az elvárás, ahogyan az eddig is volt;

Javaslatok

44.

a koordinációra, a hatékonyságra, az egyenlőtlenségek megszűntetésére és az integrációra fektetett hangsúlyra való tekintettel az új programozási időszakban újabb kezdeményezések elindítását javasolja a tematikus és fejlesztési stratégiák (közlekedés, energiaügy, munkaerő-piacok, környezetvédelem, tudomány és kutatás, stb.) határokon átnyúló koordinációjának előmozdítása és az integrált megközelítések kidolgozása érdekében. Így fel lehet térképezni a határokon átnyúló keretek között felmerülő hiányosságokat, a fejlesztési potenciált és a megfelelő integrált megoldásokat. A fenti módon egyértelműen azonosított problematikák megoldásainak felkutatásába, illetve az így nyilvánvalóvá vált fejlődési potenciál kiaknázásába állami és magánszereplőket, illetve különféle forrásokból származó pénzügyi eszközöket egyformán be lehetne vonni. Az eszköz megfelelő működéséhez meglehetősen kívánatosnak tűnik az európai területi együttműködési csoportosulás és az eurorégiók potenciáljának kiaknázása. A kezdeményezésnek az európai területi együttműködés keretében megfelelő pénzügyi forrásokban kellene részesülnie a hatékonyság garantálásához.

II.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1.   módosítás

3. cikk (1) bekezdés

A következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

A Régiók Bizottsága módosítása

Földrajzi lefedettség

Földrajzi lefedettség

1.   A határokon átnyúló együttműködésben támogatást élvező régiók az Unió valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén elhelyezkedő 3. NUTS-szintű olyan régiói, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső finanszírozási eszközeinek programjai, valamint az Unió valamennyi 3. NUTS-szintű régiója a tengeri határok mentén, amelyeket legfeljebb 150 km választ el, függetlenül a potenciális módosításoktól, amelyek a 2007–2013 közötti programozási időszakra meghatározott együttműködési program koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükségesek. fogadják el.

1.   A határokon átnyúló együttműködésben támogatást élvező régiók az Unió valamennyi belső és külső szárazföldi határa mentén elhelyezkedő 3. NUTS-szintű olyan régiói, amelyekre nem terjednek ki az Unió külső finanszírozási eszközeinek programjai, valamint az Unió valamennyi 3. NUTS-szintű régiója a tengeri határok mentén, amelyeket legfeljebb km választ el, függetlenül a potenciális módosításoktól, amelyek a 2007–2013 közötti programozási időszakra meghatározott együttműködési program koherenciájának és folyamatosságának biztosításához szükségesek.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a támogatásban részesítendő, határokon átnyúló területek jegyzékét együttműködési programokra lebontva. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja a támogatásban részesítendő, határokon átnyúló területek jegyzékét együttműködési programokra lebontva. E végrehajtási aktusokat a 30. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.