12.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 205/1

1.

A Bizottság valamennyi uniós intézménynél és ügynökségnél a személyzet létszámának 5 %-os csökkentését javasolja, amely csökkentésre a 2013 és 2018 közötti időszakban kerülne sor. A csökkentés hatásának kezelése, valamint az egyéb személyzettel kapcsolatos kérdések rendezése céljából a Bizottság számos változtatást javasol a személyzeti szabályzatban, melyek az alábbiak:

2.

A bizottsági javaslatban becslés is szerepel a 2013–2020-as időszakot érintő pénzügyi hatásról. Ez az alábbiakat érinti:

3.

Továbbá, a várakozások szerint a nyugdíjkiadások tekintetében a megtakarítások hosszú távon elérik az évi 1 000 millió EUR összeget (3).

4.

A Számvevőszék felhívja a figyelmet, hogy a bizottsági javaslat hatását nem csak a személyzet 5 %-os csökkentése és a személyzeti szabályzatban végrehajtandó változtatások szempontjából kellene mérni, hanem abból a szempontból is, hogy megvalósul-e a javaslatban előrejelzett átfogó pénzügyi cél.

5.

A személyzet létszámának javasolt 5 %-os csökkentése – noha attól függ, hogy a többéves pénzügyi terv keretében milyen költségvetési előirányzatokról születik döntés – a módosítás egyik alapvető eleme, amely jelentős mértékben járul hozzá a pénzügyi megtakarítás céljához. A személyzet és a kiadások tervezett csökkentését az biztosíthatja leginkább, ha minden egyes intézmény 5 %-kal csökkenti személyzetét.

6.

Az Európai Unió tevékenységeinek tervezésekor és a személyzet mint erőforrás irányításakor az intézményeknek számolniuk kell a humánerőforrás tervezett csökkentésével, a prioritásokat ennek megfelelően kell felállítaniuk, különösen ami az elkövetkező többéves pénzügyi keret uniós szakpolitikáira és kiadásaira irányuló döntéseket illeti.

7.

A javaslat nem foglalkozik a humánerőforrás-menedzsment kérdéseivel (képzés, teljesítményértékelés, előmenetel és besorolási fokozatok), noha azok az uniós alkalmazottak általános teljesítményét javító eszközök lehetnek.

8.

A Számvevőszék megjegyzi, hogy a javaslat önmagában véve nem vezetne a személyzet létszámának a csökkentéséhez és az annak megfelelő pénzügyi megtakarításhoz. A javasolt személyzeti szabályzat 6. cikke egyértelműen utal a többéves pénzügyi tervben és az annak végrehajtására vonatkozó intézményközi megállapodásban szereplő kötelezettségekre (4). A Számvevőszék emlékeztet arra, hogy az európai közszolgálat mérete éves költségvetési eljárás keretében hozott határozatok tárgyát képezi, amely határozatoknak összhangban kell lenniük ezen bizottsági javaslat céljaival.

9.

A Számvevőszék azt javasolja, hogy az intézmények éves rendszerességgel számoljanak be arról, hogy milyen lépéseket tettek az 5 %-os személyzetcsökkentés tervezett céljának elérése érdekében, pl. azzal, hogy egyes nyugdíjazás vagy a munkaszerződés lejárta okán távozó munkatársak helyét nem töltik be új munkaerővel. A beszámoló támassza alá, hogy a költségcsökkentési célt nem kerülték meg pl. külső szolgáltatók igénybevételével, ez a fajta munkaerő ugyanis nem számítandó bele a személyzet létszámába.

10.

Az uniós tisztviselők fizetésének, illetve nyugdíjának jelenlegi kiigazítási módszere nyolc tagállam köztisztviselői fizetésének reálértékében bekövetkező változást követi. A javasolt új módszer az összes uniós tagállam bruttó köztisztviselői fizetéseinek nominális értékében bekövetkező változásokat veszi alapul, figyelmen kívül hagyva a fizetésből levont adók és egyéb levonások hatását. A módosítás így azt eredményezné, hogy egy kevésbé összetett és gyorsabb módszer állna rendelkezésre a kiigazítások elvégzéséhez. E változás nettó pénzügyi értékét mindazonáltal a jogalkotónak körültekintően meg kell vizsgálnia.

11.

A bizottsági javaslat automatikus kivételi záradékot vezetne be, amelynek értelmében a fizetések és a nyugdíjak felfelé történő kiigazítását részben elhalasztanák egy évvel. Ez további egyéves halasztást vonna magával, amely hozzáadódna a jelenleg hatályos szabályozás szerinti maximum egyéves halasztáshoz (5), amennyiben az alkalmazáshoz szükséges minden feltétel teljesül (6). A kiigazítások elhalasztása azt eredményezi, hogy az uniós alkalmazottak fizetése, illetve nyugdíja egyre kevésbé igazodik majd a tagállami köztisztviselői fizetésekhez. Ideális esetben az elhalasztást a változást okozó feltételek felmerüléséhez a lehető legközelebbi időpontban kellene megvalósítani.

12.

A javaslat a jelenlegi AD és AST tisztviselői csoportokon kívül a titkárok és irodai személyzet számára új, ún. „AST/SC” személyzeti kategóriát kíván bevezetni. Az AST/SC kezdőszinten javasolt fizetés bizonyos körülmények között megnehezíti majd egyrészt az olyan nyelvi ismeretekkel rendelkező munkaerő felvételét, amelyek szükségesek az intézményekben végzendő munka jellege miatt, másrészt a földrajzi egyensúly fenntartását is.

13.

A Bizottság az AST csoportban az előmeneteli rendszer átszervezését javasolja oly módon, hogy a két legmagasabb besorolási szintre csak a jelentős felelősséggel járó munkaköröket betöltő munkatársak juthassanak. Így az AST 10 és az AST 11 besorolási szintű munkatársak az ún. „rangidős asszisztensek”, míg az AST 1 és AST 9 besorolási szint közötti munkatársak az ún. „asszisztensek” lesznek. A 2012. december 31-én már szolgálatban lévő személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések ugyanakkor az egyenlőtlen bánásmód miatt problémát okozhatnak (7) a személyzeti szabályzat 2004-es reformja után felvett asszisztensek esetében.

14.

A rugalmas munkaidőre tett javaslatok a csoportvezetői, az igazgatói, illetve a főigazgatói munkakörben dolgozók kivételével valamennyi alkalmazottra vonatkoznak. A Számvevőszék annak megfontolását javasolja, hogy megfelelő lenne-e a vezetőkre vonatkozóan hasonló rendszer kidolgozása, figyelembe véve egyrészt a vezetőktől ésszerűen elvárható kötelezettségeket, másrészt azt a tényt, hogy az intézményeknek a lehető legoptimálisabban kell kihasználniuk a munkaerőt, ideértve azokat az alkalmazottakat is, akik a munkahelyi feladataik mellett szülői feladataikat is el kívánják látni.

15.

A Számvevőszék kedvezően értékeli azt a javaslatot, hogy az Európai Bíróság az átláthatóság kedvéért hozzon létre jegyzéket valamennyi intézmény végrehajtási szabályairól, és a Bizottság háromévente számoljon be az egyes intézmények által elfogadott azon szabályokról, amelyek szükségesek a személyzeti szabályzat végrehajtásához. A Számvevőszék javasolja továbbá, hogy a Bizottság tegyen javaslatot egy előzetes konzultációs eljárásra, hogy elkerülhetők legyenek az olyan esetek, amikor az egyes intézmények végrehajtási szabályaiban felmerülő eltérések az alkalmazottak közötti egyenlőtlen elbánáshoz vezetnek.

16.

A hosszú távon fennálló és jelentős földrajzi egyenlőtlenségek – amikor a népesség viszonylagos nagyságához képest bizonyos nemzetiségek alulképviseltek az intézmények alkalmazottai körében – kezelésére tett bizottsági javaslatot kellően meg kell fontolni. Bármely ilyen irányú megoldásnak tiszteletben kell tartania az uniós polgárok egyenlőségének elvét és azt az elvet, hogy egyetlen álláshely sem tartható fenn egy adott tagállam állampolgárai számára.

17.

Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiben (CEOS) a Bizottság új ideiglenes alkalmazotti kategória létrehozását javasolja az ügynökségek tekintetében. Az ezen kategóriába tartozó ideiglenes alkalmazottakat meghatározott vagy meghatározatlan időre lehetne alkalmazni. A meghatározatlan időre felvett alkalmazottak majdnem minden szempontból ténylegesen ugyanolyan jogállással rendelkeznének, mint a tisztviselők. Azt azonban egyetlen rendelkezés sem biztosítja, hogy az ilyen személyzet kiválasztása ugyanazon elvek és előírások szerint, ugyanolyan szigorral történjen, mint a tisztviselők esetében.

18.

A Számvevőszék emlékeztet arra, hogy meg kell teremteni a helyes egyensúlyt az OLAF vizsgálatai hatékonyságának fenntartása és az alapvető jogok tiszteletben tartása között. Egyértelművé kell tenni, hogy a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyeket „hátrányosan érintő intézkedés” fogalma, amint azt a 90a. cikk említi, minden olyan, az OLAF által a vizsgálati megbízatása keretében elvégzett aktusra vonatkozik, amely egy adott alkalmazottat megfoszt alapvető jogának tényleges gyakorlásától vagy az abból eredő haszontól, különös tekintettel az olyan esetekre, amikor az OLAF tagállami igazságszolgáltatási hatóságok számára készít zárójelentést és/vagy az ő számukra ad át információkat. A gyakorlati tapasztalat arra is rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabályi rendelkezések megfogalmazása (8) nem eléggé pontos ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az OLAF szerepével kapcsolatos zavarok az olyan súlyos kötelezettségszegések esetén, amikor az Unió pénzügyi érdekeit nem fenyegeti veszély.

19.

Létrehozása óta az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) (9) vált a fő kapcsolattartó ponttá azon uniós polgárok számára, akik európai uniós intézményeknél kívánnak elhelyezkedni. Az EPSO által szervezendő versenyvizsgákra utaló jelenlegi, a személyzeti szabályzatban szereplő szabályok (10) nem kellően részletesek. A szabályok 2004-es bevezetése óta tekintélyes mennyiségű ítélet tett egyértelművé számos, a kiválasztási folyamat során alkalmazott fontos elvet, pl. a felvételi bizottságok szerepével vagy a nyelvhasználattal kapcsolatban. Az átláthatóság érdekében a Bizottság fontolja meg, hogy javaslatot tegyen-e olyan szükséges módosításokra, amelyek révén a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezései tükrözni fogják az említett pontosításokat.

20.

Az évek során a személyzeti szabályzat és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (CEOS) egyre összetettebbé váltak. A Bizottság a többi érintett intézménnyel is konzultálva, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás javítását is szem előtt tartva, készítsen tanulmányt, és ebben mérje fel, milyen lehetőségek lennének az egyszerűsítésre. A tanulmány vizsgálja meg az egyéb nemzetközi szervezetek szabályait, valamint a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó uniós intézményeknél és szerveknél alkalmazott szabályokat is.

21.

Noha az intézmények és személyzetük közötti kapcsolat szabályozásának az alapját továbbra is az EUMSZ 336. cikke képezi, az EUMSZ újonnan bevezetett 298. cikke előírja, hogy az uniós jogalkotó fogadjon el rendelkezéseket egy nyitott, hatékony és független uniós igazgatásra vonatkozóan. Ezek a rendelkezések hasznos kiegészítői lennének a személyzeti szabályzatban foglaltaknak. A Bizottság fontolja meg olyan rendelkezésekre irányuló javaslatok tételét, amelyek az EUMSZ 298. cikke alapján javíthatnák a polgárok és az uniós igazgatás közötti kapcsolatot; pl. egyértelművé tennék azt, hogy az intézmények hogyan biztosítják személyzetük által a polgárok számára az egyenlő bánásmódot, illetve hogyan kezelik a vélt összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyeket.