ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.175.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 175

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. június 19.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

VÉLEMÉNYEK

 

Európai Adatvédelmi Biztos

2012/C 175/01

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelvre, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatokról

1

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2012/C 175/02

Közlemény a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikke a) pontjának ötödik franciabekezdése szerint az egyes áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolására vonatkozóan a tagállamok vámhatóságai által adott felvilágosításokról

9

2012/C 175/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6555 – Posco/MC/MCHC/JV) ( 1 )

10

2012/C 175/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6604 – CPPIB/Atlantia/Grupo Costanera) ( 1 )

10

 

III   Előkészítő jogi aktusok

 

Európai Központi Bank

2012/C 175/05

Az Európai Központi Bank Véleménye (2012. április 25.) az európai kockázatitőke-tőke alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról, és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2012/32)

11

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 175/06

Euroátváltási árfolyamok

17

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2012/C 175/07

A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján – Új pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére ( 1 )

18

 

V   Hirdetmények

 

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 175/08

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat részleges újraindításáról

19

2012/C 175/09

Értesítés a Thaiföldről származó, egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatáról

22

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 175/10

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6631 – Permira Europe III/Telepizza) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

31

2012/C 175/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6561 – Cytec Industries/Umeco) ( 1 )

32

2012/C 175/12

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6616 – Lion Capital/Alain Afflelou Group) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )

33

2012/C 175/13

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6490 – EADS/Israel Aerospace Industries/JV) ( 1 )

34

 

EGYÉB JOGI AKTUSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 175/14

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

35

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

VÉLEMÉNYEK

Európai Adatvédelmi Biztos

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/1


Az európai adatvédelmi biztos véleménye a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelvre, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatokról

2012/C 175/01

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 28. cikke (2) bekezdésére,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

1.

Ez a vélemény az európai adatvédelmi biztos pénzügyi ágazatra vonatkozó, egy napon elfogadott négy véleményéből álló csomag (3) részét képezi.

2.

2011. július 20-án a Bizottság két javaslatot fogadott el a banki jogszabályok felülvizsgálatáról. Az első javaslat a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelvre vonatkozik (a továbbiakban: az irányelvjavaslat) (4). A második javaslat tárgya a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet (a továbbiakban: a rendeletjavaslat) (5). E javaslatokat egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak. 2011. november 18-án az Európai Unió Tanácsa egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal az irányelvjavaslatról.

3.

A rendeletjavaslat elfogadását megelőzően informális egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy észrevételei közül többet figyelembe vettek a javaslatban.

4.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság és a Tanács egyeztetett vele, valamint javasolja, hogy az elfogadott eszközök preambuluma hivatkozzon erre a véleményre.

1.2.   A javaslatok célkitűzései és hatálya

5.

A jogalkotási javaslatot két jogi eszköz: a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló irányelv, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet alkotja. A javasolt felülvizsgálat szakpolitikai célkitűzése röviden a bankszektor zavartalan működésének biztosítása, valamint a piaci szereplők és a nyilvánosság bizalmának helyreállítása. A javasolt jogi eszközök hatályon kívül helyezik a 2006/48/EK irányelvet és a 2006/49/EK irányelvet, és azok helyébe lépnek.

6.

Az irányelvjavaslat főbb új elemei a szankciókra és a hatékony vállalatirányításra vonatkozó, valamint a külső hitelminősítések túlzott figyelembevételét megakadályozó rendelkezések. Az irányelvjavaslat különösen törekszik hatékony és arányos szankciórendszer, a közigazgatási szankciók megfelelő személyi hatálya, a szankciók közzététele és a jogsértések bejelentését ösztönző mechanizmusok bevezetésére. További célja a vállalatirányítás jogi keretének megerősítése és a külső minősítések túlzott figyelembevételének csökkentése (6).

7.

A rendeletjavaslat az irányelvjavaslat kiegészítéseként a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra közvetlenül alkalmazandó, egységes prudenciális követelményeket határoz meg. Az indokolásban foglaltaknak megfelelően a kezdeményezés legfőbb célja annak biztosítása, hogy az intézmények tőkéjére vonatkozó uniós szabályozás hatékonysága megerősödjön, és fékeződjenek a pénzügyi rendszerre gyakorolt káros hatások (7).

1.3.   Az európai adatvédelmi biztos véleményének célja

8.

Noha a javasolt eszközök rendelkezéseinek többsége a hitelintézetek tevékenységeinek folytatásához kapcsolódik, a jogi keret végrehajtása és alkalmazása bizonyos esetekben érintheti az egyének személyes adataik feldolgozásához fűződő jogait.

9.

Az irányelvjavaslat számos rendelkezése engedélyezi a tagállamok és esetlegesen harmadik országok hatóságai közötti információcserét (8). Ezek az információk akár magánszemélyekre, például a hitelintézetek vezetőségének tagjaira, azok alkalmazottaira és részvényeseire is vonatkozhatnak. Ezenfelül az irányelvjavaslat értelmében az illetékes hatóságok közvetlen szankcióval sújthatják az egyéneket, és kötelesek a kiszabott szankciókat közzétenni, feltüntetve a felelős személyek személyazonosságát is (9). A jogsértések felfedésének elősegítése érdekében a javaslat kötelezi az illetékes hatóságokat a jogsértésekre vonatkozó jelentéstételt ösztönző mechanizmusok létrehozására (10). Ezenfelül a rendeletjavaslat előírja, hogy a hitelintézetek és befektetési vállalatok kötelesek nyilvánosságra hozni javadalmazási politikáikat, ideértve a kifizetett összegeket munkavállalói kategóriánként és fizetési sávonként elkülönítve (11). Ezek a rendelkezések az érintett személyek számára adatvédelmi következményekkel járnak.

10.

A fentiekre tekintettel ez a vélemény elsősorban a jogszabálycsomag alábbi, magánélet- és adatvédelmi szempontjaival foglalkozik: 1. az adatvédelmi jogszabályok alkalmazhatósága; 2. adattovábbítás harmadik országoknak; 3. szakmai titoktartás és a bizalmas információk felhasználása; 4. a szankciók kötelező közzététele; 5. a jogsértésekről szóló jelentéstételt ösztönző mechanizmusok; 6. a javadalmazási politikák közzétételére vonatkozó követelmények.

2.   A JAVASLATOK ELEMZÉSE

2.1.   Az adatvédelmi jogszabályok alkalmazhatósága

11.

Az irányelvjavaslat (74) preambulumbekezdése megemlíti az adatvédelmi jogszabályok teljes mértékben történő alkalmazandóságát. Az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályokra ugyanakkor a javaslatok valamely érdemi cikkében is kellene hivatkozni. Jó példa ilyen érdemi rendelkezésre a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (12) 22. cikke, amely általános szabályként kifejezetten előírja, hogy a személyes adatoknak a javaslat keretei között végzett feldolgozása tekintetében a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni.

12.

Ez különös jelentőséggel bír például a személyes adatok cseréjére vonatkozó különböző rendelkezések vonatkozásában. Ezek a rendelkezések teljes mértékben jogszerűek, azonban az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni őket. Különösen kerülni kell annak a veszélyét, hogy e rendelkezéseket úgy értelmezzék, mint amelyek mindenféle személyes adat cseréjét általánosan engedélyezik. Ennek kockázatát jelentősen csökkentené az adatvédelmi jogszabályokra való hivatkozás, többek között egy érdemi rendelkezésben.

13.

Az európai adatvédelmi biztos ezért javasolja, hogy a szövegbe illesszenek be a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (13) 22. cikkében lévőhöz hasonló érdemi rendelkezést, az e javaslathoz fűzött észrevételeire (14) is figyelemmel, azaz hangsúlyozva az adatvédelmi jogszabályok alkalmazandóságát és – annak meghatározásával, hogy a rendelkezések a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti szabályokkal összhangban alkalmazandók – egyértelműen hivatkozva a 95/46/EK irányelvre.

2.2.   Adattovábbítás harmadik országoknak

14.

Az irányelvjavaslat 48. cikke úgy rendelkezik, hogy a Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak olyan megállapodásokra irányuló tárgyalások folytatására harmadik országokkal, amelyek célja többek között annak biztosítása, hogy a harmadik országok illetékes hatóságai hozzáférjenek a területükön található és egy vagy több tagállamban leányvállalattal rendelkező anyavállalatok felügyeletéhez szükséges információkhoz.

15.

Amennyiben ezek az információk személyes adatokat tartalmaznak, az ilyen adatok harmadik országoknak történő továbbítása tekintetében teljes mértékben a 95/46/EK irányelvet és a 45/2001/EK rendeletet kell alkalmazni. Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a 48. cikkben pontosítsák, hogy ezekben az esetekben a megállapodásoknak meg kell felelniük a személyes adatok harmadik országoknak történő továbbítására vonatkozó, a 95/46/EK irányelv IV. fejezetében és a 45/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek. Ugyanezt elő kell írni az 56. cikk tekintetében is, a tagállamok és az EBH által harmadik országok illetékes hatóságaival kötött együttműködési megállapodásokra vonatkozóan.

16.

Mindemellett – az ilyen továbbításokból eredő kockázatokra figyelemmel – az európai adatvédelmi biztos a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 23. cikkében foglaltakhoz hasonlóan egyedi biztosítékok nyújtását javasolja. Az európai adatvédelmi biztos az e javaslatról szóló véleményében üdvözli az olyan megfelelő biztosítékokat tartalmazó rendelkezés alkalmazását, mint például az eseti jellegű mérlegelés, amely szavatolja az adattovábbítás szükségességét, valamint azt, hogy a személyes adatokat fogadó harmadik ország biztosítja az ilyen adatok megfelelő szintű védelmét.

2.3.   Szakmai titoktartás és a bizalmas információk felhasználása

17.

Az irányelvjavaslat 54. cikke kimondja, hogy az illetékes hatóságok alkalmazottai szakmai titoktartásra kötelezettek. Az 54. cikk második albekezdése tiltja a bizalmas információk közlését, kivéve „olyan összefoglaló vagy egyesített formában, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani […]”. Ez a megfogalmazás nem jelzi egyértelműen, hogy a tilalom a személyes adatok közlésére is vonatkozik-e.

18.

Az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a bizalmas információk közlésének az 54. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti tilalmát (az „egyes hitelintézetek”-en túl) terjesszék ki a magánszemélyek azonosítását lehetővé tevő esetekre. A rendelkezés szövegét tehát úgy kell módosítani, hogy az tiltsa a bizalmas információk közlését, kivéve „olyan összefoglaló vagy egyesített formában, amelyből az egyes hitelintézeteket és személyeket nem lehet azonosítani […]” (utólagos kiemelés).

2.4.   A szankciók közzétételére vonatkozó rendelkezések

2.4.1.   A szankciók kötelező közzététele

19.

A javasolt csomag egyik fő célkitűzése a közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó tagállami jogi keretek megerősítése és közelítése. Az irányelvjavaslat az illetékes hatóságokat feljogosítja arra, hogy a hitelintézeteken kívül a jogsértésért érdemben felelős egyéneket is szankciókkal sújthassák (15). A 68. cikk kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy az illetékes hatóságok a rendeletjavaslatnak vagy az irányelvjavaslat átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a megsértése esetén kiszabott szankciókat vagy intézkedéseket haladéktalanul közzétegyék, beleértve a jogsértés típusára és jellegére és a felelős személyek azonosságára vonatkozó információkat.

20.

A szankciók közzététele fokozott visszatartó erővel bírna, mivel a tényleges és potenciális bűnelkövetők a hírnevüket érő jelentős károk elkerülése érdekében tartózkodnának a bűncselekmények elkövetésétől. Hasonlóképpen növelné az átláthatóságot, mivel a piaci szereplők tisztában lennének azzal, hogy egy adott személy jogsértést követett el (16). Ez a kötelezettség csak akkor enyhíthető, ha a közzététel aránytalan kárt okoz az érintett feleknek, amely esetben az illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé a szankciókat.

21.

Az európai adatvédelmi biztos nincs meggyőződve arról, hogy a szankciók kötelező közzététele a jelenlegi formájában megfelel a Bíróság Schecke-ügyben hozott ítélete (17) szerinti adatvédelmi jogi követelményeknek. Úgy véli, hogy az intézkedés célja, szükségessége és arányossága nem kellően megalapozott, és hogy az egyének jogait illetően valamennyi eset tekintetében megfelelő biztosítékokat kellett volna előirányozni.

2.4.2.   A közzététel szükségessége és arányossága

22.

A Bíróság a Schecke-ítéletben megsemmisítette egy tanácsi és egy bizottsági rendelet azon rendelkezéseit, amelyek előírták a mezőgazdasági támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételét, beleértve a kedvezményezettek személyazonosságát és a kapott összegeket. A Bíróság kimondta, hogy az említett közzététel az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 8. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó személyesadat-kezelésnek minősül, és ezért sérti a Charta 7. és 8. cikkében elismert jogokat.

23.

Miután a Bíróság úgy értékelte, hogy „a személyes adatok védelme alóli kivételeknek és a védelem korlátozásainak a feltétlenül szükséges mérték határain belül kell maradniuk”, a közzététel célját és arányosságát is megvizsgálta. Megállapította, hogy az adott esetben semmi nem utalt arra, hogy a Tanács és a Bizottság az érintett jogszabályok elfogadása során figyelembe vette az információk közzétételének olyan módozatait, amelyek megfelelnek e közzététel céljának, és egyben kevésbé sértik az érintett kedvezményezettek jogait.

24.

Az irányelvjavaslat 68. cikkét a jelek szerint ugyanazok a hiányosságok befolyásolták, mint amelyekre a Bíróság a Schecke-ügyben hozott ítéletében rámutatott. Szem előtt kell tartani, hogy személyes adatok nyilvánosságra hozatalát előíró rendelkezések adatvédelmi követelményeknek való megfelelésének értékelésekor elengedhetetlen, hogy a tervezett közzététel egyértelmű és jól meghatározott célt szolgáljon. Csak egyértelmű és jól meghatározott cél esetén mérhető fel, hogy valóban szükséges és arányos-e a szóban forgó személyes adatok közzététele (18).

25.

A javaslatot és a kísérő dokumentumokat (azaz a hatásvizsgálatról szóló jelentést) elolvasva az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy az intézkedés célja, és ennélfogva annak szükségessége nem egyértelműen megalapozott. Míg a javaslat preambulumbekezdései nem térnek ki ezekre a kérdésekre, a hatásvizsgálatról szóló jelentés mindössze annyit mond ki, hogy „a szankciók közzététele fontos annak biztosításához, hogy azok visszatartó erővel hassanak a címzettekre, és szükséges ahhoz, hogy visszatartó erővel hassanak a nagy nyilvánosságra”. A jelentés ugyanakkor nem mérlegeli, hogy kevésbé beavatkozó módszerek is ugyanilyen visszatartó erővel bírnának-e úgy, hogy közben nem sértik az érintett személyek magánélethez való jogát. Nem indokolja meg, hogy pontosan miért ne lenne elegendő a pénzügyi bírság vagy olyan, más jellegű szankció, amely nem érinti a magánéletet.

26.

Ezenfelül a hatásvizsgálatról szóló jelentés látszólag nem veszi figyelembe az információk közzétételének kevésbé beavatkozó módozatait, úgymint a közzétételnek a hitelintézetek kilétére történő korlátozása vagy akár annak eseti alapon történő mérlegelése. Első pillantásra különösen az utóbbi lehetőség arányosabb megoldásnak tűnik, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a közzététel a 67. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint önmagában is szankció, és hogy a 69. cikk értelmében a szankciók alkalmazásának meghatározásakor az illetékes hatóságnak figyelembe kell vennie a lényeges körülményeket (ez az eseti jellegű értékelés), úgymint a jogsértés súlyosságát, a személyi felelősség mértékét, a korábbi jogsértéseket, a harmadik felek veszteségét stb. A szankciók kötelező közzététele a 68. cikk szerinti valamennyi esetben ellentmond a 67. és 69. cikkben ismertetett, szankcionálásra vonatkozó szabályoknak.

27.

A hatásvizsgálatról szóló jelentés mindössze néhány bekezdést szentel annak indokolására, miért nem elégséges az eseti jellegű közzététel. Kimondja, hogy ha a „közzététel megfelelőségéről” az illetékes hatóságok döntenének, az csökkentené a közzététel visszatartó erejét (19). Az európai adatvédelmi biztos szerint ugyanakkor pontosan ez a szempont – azaz az eset egyedi körülmények alapján történő mérlegelése – az, amelynek köszönhetően ez a megoldás arányosabb, és ezért azt az általános kötelező közzététellel szemben előnyben kell részesíteni. Ez a mérlegelési jogkör többek között lehetővé tenné, hogy az illetékes hatóság kisebb vétség esetén, amikor a jogsértés nem okozott súlyos kárt, vagy ha az érintett együttműködő volt stb., ne éljen a közzététellel.

2.4.3.   A megfelelő biztosítékok szükségessége

28.

Az irányelvjavaslatnak megfelelő biztosítékokról kellett volna rendelkeznie a különböző érdekek közötti méltányos egyensúly megteremtése érdekében. Először is biztosítékokra van szükség a megvádolt személyek bíróság előtti fellebbezési joga, valamint az ártatlanság vélelméhez való joga tekintetében. A 68. cikk szövegében erre vonatkozóan konkrét megfogalmazásra lett volna szükség, kötelezve az illetékes hatóságokat arra, hogy megtegyék a megfelelő intézkedéseket a határozatok elleni fellebbezéssel járó helyzetekben, és akkor is, ha a bíróság érvényteleníti a határozatot (20).

29.

Másodszor az irányelvjavaslatnak biztosítania kell, hogy proaktív módon gondoskodjanak az érintettek jogainak védelméről. Az európai adatvédelmi biztos méltányolja, hogy a javaslat végleges változata lehetőséget ad a közzététel kizárására akkor, ha az aránytalan kárt okozna. A proaktív megközelítésnek ugyanakkor azt kellene jelentenie, hogy az érintetteket előzetesen tájékoztatják az őket elmarasztaló határozat közzétételéről, valamint hogy lényeges jogos érdek alapján megilleti őket a 95/46/EK irányelv 14. cikke szerinti tiltakozási jog (21).

30.

Harmadszor, jóllehet az irányelvjavaslat nem nevezi meg az információk közzétételének módját, a gyakorlatban feltételezhető, hogy a legtöbb tagállam az internetes közzétételt választja majd. Az internetes közzététel sajátos problémákat és kockázatokat vet fel, és különösen fontos annak biztosítása, hogy az információkat csak a szükséges ideig őrizzék meg online, és hogy az adatokat ne manipulálják vagy módosítsák. A külső keresőmotorok használata továbbá azzal a veszéllyel jár, hogy az információt kontextusból kiemelve nehezen ellenőrizhető módokon terjesztik az interneten és azon kívül (22).

31.

A fentiekre tekintettel kötelezni kell a tagállamokat annak biztosítására, hogy az érintettek személyes adatait csak ésszerű ideig őrizzék meg online, és azt követően következetesen töröljék azokat (23). Ezenfelül elő kell írni, hogy a tagállamok gondoskodjanak megfelelő biztonsági intézkedésekről és biztosítékokról, különösen a külső keresőmotorok használatából eredő kockázatokkal szembeni védelem érdekében (24).

2.4.4.   A közzétételre vonatkozó következtetések

32.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a szankciók kötelező közzétételére vonatkozó rendelkezés – a jelenlegi formájában – nem tartja tiszteletben a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot. A jogalkotónak körültekintően meg kell vizsgálnia a javasolt rendszer szükségességét, és ellenőriznie kell, hogy a közzétételi kötelezettség nem lépi-e túl a közérdekű cél eléréséhez szükséges mértéket, és hogy ugyanez a cél elérhető-e kevésbé korlátozó intézkedésekkel. Ezen arányossági vizsgálat eredményétől függően a közzétételi kötelezettséget minden esetben megfelelő biztosítékokkal kell kiegészíteni az ártatlanság vélelme és az érintett személyek tiltakozáshoz való joga tiszteletben tartásának, az adatok biztonságának/pontosságának és a megfelelő idő után történő törlésének biztosítása érdekében.

2.5.   Jogsértések jelentése

33.

Az irányelvjavaslat 70. cikke a jogsértések jelentésére szolgáló mechanizmusokkal, úgynevezett visszaélés-jelentési rendszerekkel foglalkozik. Noha ezek a rendszerek hatékony megfelelőségi eszközként szolgálhatnak, adatvédelmi szempontból komoly problémákat vetnek fel (25). Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a javaslat konkrét, nemzeti szinten részletesen meghatározandó biztosítékokat ír elő a feltételezett jogsértéseket jelentő személyek és általánosabb szinten a személyes adatok védelmére vonatkozóan. Az európai adatvédelmi biztos tudatában van annak, hogy az irányelvjavaslat csak a tagállamok által végrehajtandó rendszer főbb jellemzőit határozza meg. Ennek ellenére fel kívánja hívni a figyelmet az alábbi észrevételekre.

34.

Mint más véleményeiben (26) is, az európai adatvédelmi biztos rámutat arra, hogy a belső jelentéstevők és informátorok személyazonossága bizalmas kezelésének tiszteletben tartására külön kell hivatkozni. Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a belső jelentéstevők helyzete igen kényes. Az ilyen információkkal szolgálók számára biztosítani kell személyazonosságuk bizalmas körülmények között történő kezelését, különösen azon személyekkel szemben, akikkel kapcsolatban feltételezett szabálytalanságról tettek jelentést (27). A belső jelentéstevők személyazonosságának bizalmas kezelését valamennyi eljárási szakaszban biztosítani kell, feltéve hogy az nem ellentétes az igazságügyi eljárásokra vonatkozó nemzeti szabályokkal. Különösen szükség lehet a személyazonosság felfedésére a további vizsgálattal vagy a kivizsgálás alapján indított jogi eljárással összefüggésben (többek között annak megállapításakor, hogy az említett személyek rosszhiszeműen valótlan állításokat tettek a megvádolt személy ellen) (28). A fentiek fényében az európai adatvédelmi biztos javasolja, hogy a 70. cikk b) pontját a következő rendelkezéssel egészítsék ki: „e személyek személyazonosságának védelmét az eljárás valamennyi szakaszában biztosítani kell, kivéve ha annak közzétételét a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy jogi eljárással összefüggésben előírja”.

35.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá kiemeli a megfelelő szabályok előírásának jelentőségét, amelynek célja a megvádolt személyek hozzáférési jogainak biztosítása, amelyek szorosan kötődnek a védelemhez való joghoz (29). A jelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó, a 70. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a megvádolt személy védelemhez való jogait, úgymint a tájékoztatáshoz való jogot, a vizsgálati aktához való hozzáférés jogát és az ártatlanság vélelméhez való jogot tiszteletben tartsák és csak a szükséges mértékben korlátozzák (30). Az európai adatvédelmi biztos e tekintetben javasolja, hogy az irányelvjavaslatba is illesszék be a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat 29. cikkének d) pontjában szereplő rendelkezést, amely előírja, hogy a tagállamoknak megfelelő eljárásokat kell bevezetniük, „amelyek biztosítják a bejelentett személy védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen hatékony bírósági jogorvoslattal éljen”.

36.

Végül, ami a (2) bekezdés c) pontját illeti, az európai adatvédelmi biztos örömmel veszi tudomásul, hogy e rendelkezés biztosítja a személyes adatok védelmét a megvádolt és a vádló személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően. Javasolja ugyanakkor a „meghatározott elveknek” kifejezés törlését az irányelvre történő átfogóbb és kötelezőbb érvényű hivatkozás érdekében. Az adatvédelmi jogszabályoknak a rendszerek gyakorlati megvalósítása során történő tiszteletben tartását illetően az európai adatvédelmi biztos különösen hangsúlyozni kívánja a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport visszaélés-jelentésről szóló 2006. évi véleményében foglalt ajánlásokat. A nemzeti rendszerek végrehajtása során az érintett létesítményeknek figyelembe kell venniük többek között az arányosság tiszteletben tartásának szükségességét a jelentéstételre jogosult személyek kategóriáinak, a megvádolható személyek kategóriáinak és a büntetendő jogsértések körének lehető legnagyobb mértékű korlátozása révén; a nevesített és bizalmas jelentések névtelen jelentésekkel szembeni ösztönzésének szükségességét; a belső jelentéstevők személyazonosságának felfedésére vonatkozó előírás szükségességét abban az esetben, ha a belső jelentéstevő rosszhiszemű kijelentéseket tett; valamint a szigorú adatmegőrzési időszakok betartásának szükségességét.

3.   KÖVETKEZTETÉSEK

37.

Az európai adatvédelmi biztos a következő ajánlásokat teszi:

A javaslatokba érdemi rendelkezést kell beilleszteni a következő szöveggel: „A személyes adatoknak az e rendelet keretében végzett, tagállamok általi feldolgozása tekintetében az illetékes hatóságok a 95/46/EK irányelvet végrehajtó nemzeti szabályok rendelkezéseit alkalmazzák. A személyes adatoknak az e rendelet keretében végzett, EBH általi feldolgozása tekintetében az EBA eleget tesz a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseinek.”,

Az 54. cikk (1) bekezdésének második albekezdését úgy kell módosítani, hogy az tiltsa a bizalmas információk közlését, kivéve olyan összefoglaló vagy egyesített formában, „amelyből az egyes hitelintézeteket és személyeket nem lehet azonosítani” (utólagos kiemelés),

A 48. és 56. cikkben pontosítani kell, hogy a harmadik országokkal vagy harmadik országok hatóságaival kötött adattovábbítási megállapodásoknak meg kell felelniük a személyes adatok harmadik országoknak történő továbbítására vonatkozó, a 95/46/EK irányelv IV. fejezetében és a 45/2001/EK rendeletben megállapított feltételeknek, továbbá az irányelvjavaslatba a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (31) 23. cikkéhez hasonló rendelkezést kell beilleszteni,

Az e véleményben megfogalmazott kételyekre figyelemmel meg kell vizsgálni a szankciók kötelező közzététele javasolt rendszerének szükségességét és arányosságát. A szükségesség és arányosság vizsgálatának eredményétől függően minden esetben megfelelő biztosítékokat kell nyújtani az ártatlanság vélelme és az érintett személyek tiltakozáshoz való joga tiszteletben tartásának, az adatok biztonságának/pontosságának és a megfelelő idő után történő törlésének biztosítása érdekében,

A 70. cikk tekintetében 1. a 70. cikk b) pontját a következő rendelkezéssel kell kiegészíteni: „e személyek személyazonosságának védelmét az eljárás valamennyi szakaszában biztosítani kell, kivéve ha annak közzétételét a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy jogi eljárással összefüggésben előírja”; 2. be kell szúrni egy d) pontot, amely előírja, hogy a tagállamok vezessenek be „olyan megfelelő eljárásokat, amelyek biztosítják a bejelentett személy védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések ellen hatékony bírósági jogorvoslattal éljen”; 3. a rendelkezés c) pontjából törölni kell a „meghatározott elveknek” kifejezést.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 10-én.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese


(1)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3)  Az európai adatvédelmi biztos 2012. február 10-i véleményei a banki jogszabályok felülvizsgálatáról, a hitelminősítő intézetekről, a pénzügyi eszközök piacairól (MIFID/MIFIR) és a piaci visszaélésről szóló jogszabálycsomagról.

(4)  COM(2011) 453.

(5)  COM(2011) 452.

(6)  Az irányelvjavaslat indokolása, 2–3. o.

(7)  A rendeletjavaslat indokolása, 2–3. o.

(8)  Lásd különösen az irányelvjavaslat 24., 48. és 51. cikkét.

(9)  Az irányelvjavaslat 65. cikkének (2) bekezdése és 68. cikke.

(10)  Az irányelvjavaslat 70. cikke.

(11)  A rendeletjavaslat 435. cikke.

(12)  Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról, COM(2011) 651.

(13)  L. 12. lábjegyzet.

(14)  Lásd a 2012. február 10-i véleményt a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció büntetőjogi szankcióiról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatokról, COM(2011) 651.

(15)  Az irányelvjavaslat 65. cikke pontosan meghatározza a szankciók személyi hatályát, és kimondja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy ha kötelezettségek vonatkoznak intézményekre, pénzügyi holdingtársaságokra és vegyes tevékenységű holdingtársaságokra, ezek megsértése esetén szankciókat lehessen alkalmazni a vezető testület tagjaira és bármely más egyénre, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(16)  Lásd a hatásvizsgálatról készült jelentés 42. és azt követő oldalait.

(17)  C-92/09. és C-93/09. sz. Schecke egyesített ügyek, 56–64. bekezdés.

(18)  Ezzel összefüggésben lásd még az európai adatvédelmi biztos 2011. április 15-i véleményét az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL C 215., 2011.7.21., 13. o.).

(19)  Lásd a 44–45. oldalt.

(20)  A nemzeti hatóságok például a következő intézkedéseket mérlegelhetik: a közzététel elhalasztása a fellebbezés elutasításáig, illetve a hatásvizsgálatról szóló jelentésben javasoltak szerint annak egyértelmű jelzése, hogy a határozat ellen fellebbeztek, és hogy az egyént a végleges határozatig ártatlannak kell tekinteni; helyesbítés közzététele azokban az esetekben, amikor a bíróság megsemmisíti a határozatot.

(21)  Lásd az európai adatvédelmi biztos 2007. április 10-i véleményét a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL C 134., 2007.6.16., 1. o.).

(22)  Ezzel összefüggésben lásd az olasz adatvédelmi hatóság következő dokumentumát: Personal Data As Also Contained in Records and Documents by Public Administrative Bodies: Guidelines for Their Processing by Public Bodies in Connection with Web-Based Communication and Dissemination (A többek között a közigazgatási szervek nyilvántartásaiban és dokumentumaiban szereplő személyes adatok: iránymutatások az ilyen adatok internetes tájékoztatás és terjesztés keretében történő, állami szervek általi feldolgozásához), amely az olasz adatvédelmi hatóság honlapján, a következő címen érhető el: http://www.garanteprivacy.it/garante/doc.jsp?ID=1803707

(23)  Ezek a megfontolások a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való általánosabb joggal is összefüggnek; jelenleg folyik a vita e jognak a személyes adatok védelmének új jogi keretébe történő beillesztéséről.

(24)  Ezek az intézkedések és biztosítékok magukban foglalhatják például az adatok külső keresőmotorok általi indexálásának tilalmát.

(25)  A 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport 2006-ban véleményt adott ki az ilyen rendszerekről, amelyben a jelenség adatvédelmi vonatkozásaival foglalkozott: 1/2006. sz. vélemény az uniós adatvédelmi szabályoknak a számvitel, belső számviteli ellenőrzés, könyvvizsgálati kérdések, korrupció, banki és pénzügyi bűnözés elleni küzdelem terén létrehozott belső visszaélés-jelentési rendszerekre történő alkalmazásáról (a munkacsoport visszaélés-jelentésről szóló véleménye). A vélemény megtalálható a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport honlapján: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/workinggroup/index_en.htm

(26)  Lásd például az európai adatvédelmi biztos 2011. április 15-i véleményét az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL C 215., 2011.7.21., 13. o.), és az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 2011. június 1-jei véleményt (HL C 279., 2011.9.23., 11. o.).

(27)  A belső jelentéstevő személyazonossága bizalmas kezelésének fontosságára az európai adatvédelmi biztos már a 2010-0458. sz. ügy kapcsán 2010. július 30-án az európai ombudsmanhoz írott levelében (lásd az európai adatvédelmi biztos honlapját: http://www.edps.europa.eu) is felhívta a figyelmet. Lásd még az európai adatvédelmi biztosnak az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 2006. június 23-i előzetes ellenőrzésről szóló véleményét (a 2005-0418. sz. ügy), valamint az OLAF külső vizsgálatairól szóló, 2007. október 4-i előzetes ellenőrzésről szóló véleményét (a 2007-47., 2007-48., 2007-49., 2007-50. és 2007-72. sz. ügy).

(28)  Lásd az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 2011. április 15-i véleményt, amely a következő címen érhető el: http://www.edps.europa.eu

(29)  Ezzel összefüggésben lásd az európai adatvédelmi biztosnak a személyes adatok európai intézmények és szervek hivatali vizsgálatai és fegyelmi eljárásai keretében történő feldolgozására vonatkozó iránymutatásait, amely felhívja a figyelmet az érintettek hozzáférési joga és a megvádolt személyek védelemhez való joga közötti szoros összefüggésre (lásd a 8. és 9. oldalt) http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Supervision/Guidelines/10-04-23_Guidelines_inquiries_EN.pdf

(30)  Lásd a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoport visszaélés-jelentésről szóló véleményét, 13–14. o.

(31)  L. 12. lábjegyzet.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/9


Közlemény a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 12. cikke a) pontjának ötödik franciabekezdése szerint az egyes áruknak a vámnómenklatúrába történő besorolására vonatkozóan a tagállamok vámhatóságai által adott felvilágosításokról

2012/C 175/02

A kötelező tarifális felvilágosítás a mai nappal érvényét veszti, ha a vámnómenklatúrának az alábbi nemzetközi tarifális intézkedés alapján történő értelmezésével nem összeegyeztethető:

Az áruosztályozási vélemények gyűjteményének a Vámegyüttműködési Tanács által elfogadott módosításai (VET NC1705 sz. dok. – jelentés a HR Bizottság 48. üléséről):

AZ ÁRUOSZTÁLYOZÁSI VÉLEMÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

A HRB 48. ÜLÉSE, 2011. SZEPTEMBER

NC1705 SZ. DOK.

A HR Bizottság által elfogadott áruosztályozási vélemények

2106.90/28

O/3

3824.90/18-19

O/4

8537.10/1

O/5

A fenti intézkedések tartalmára vonatkozó tájékoztatás beszerezhető az Európai Bizottság Adózási és Vámunió Főigazgatóságánál (rue de la Loi/Wetstraat 200, 1049 Brussels, Belgium) vagy letölthető a Főigazgatóság alábbi honlapjáról:

http://ec.europa.eu/comm/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/harmonised_system/index_en.htm


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/10


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6555 – Posco/MC/MCHC/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/03

2012. június 11-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6555 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/10


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6604 – CPPIB/Atlantia/Grupo Costanera)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/04

2012. június 11-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6604 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


III Előkészítő jogi aktusok

Európai Központi Bank

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/11


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2012. április 25.)

az európai kockázatitőke-tőke alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról, és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2012/32)

2012/C 175/05

Bevezetés és jogalap

2012. január 20-án az Európai Központi Bank („EKB”) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az európai kockázatitőke-tőke alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1), (a továbbiakban: a kockázatitőke-rendelettervezet) és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (2) (a továbbiakban: az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a rendelettervezetek olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek hatással járnak az európai pénzügyi piacok integrációjára és érintik a Központi Bankok Európai Rendszerének a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák illetékes hatóságok általi zavartalan megvalósításában való részvételét. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

1.

A kockázatitőke-rendelettervezet célja az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) által a vállalkozás beindítása szakaszában tapasztalt finanszírozási hiányosságok megoldása. Mivel e vállalkozások finanszírozásának jelentős része kisebb – átlagosan 60 millió EUR alatti kezelt eszközállomány alatti méretű – alapokból származik, a rendelettervezet célja, hogy Unió-szerte javítsa a forrásbevonási képességet. A rendelettervezet egységes szabályozási keretben hozza létre az azonos jellemzőkkel rendelkező, külön európai kockázatitőke-alapokat. Ez biztonságot és átláthatóságot teremt minden érdekelt számára, beleértve a befektetőket, szabályozókat és a befektetésre jogosult vállalatokat. Az egységes piaci engedély bevezetése – melynek révén az egyik tagállamban nyilvántartásba vett alap befektetési jegyeit más tagállamokban is forgalmazni tudja – csökkentené az igazgatási terheket és behatárolná a szabályozási akadályokat.

2.

Ezt a keretet kiegészíti az európai szociális vállalkozásokról szóló rendelettervezet, amelynek célja a szociális vállalkozás ösztönzése az európai szociális vállalkozás (a továbbiakban: európai szociális vállalkozások) új kategóriájának létrehozása révén. Ez segíteni fog a befektetőknek a szociális vállalkozásokba befektető alapok azonosításában és összehasonlításában és tágítani fogja az alapok nemzetközi befektetőknek történő forgalmazásának lehetőségeit.

3.

Az Európa 2020 stratégiában (3) ismételten szerepel, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítására célzott szabályozási fellépés szükséges, különösen azon akadályok kezelése révén, amelyek hátráltatják a kockázatitőke-finanszírozás erre szánt befektetési alapok révén történő áramlását. Az Európai Tanács jóváhagyta ezt a megközelítést azzal, hogy felhívást intézett a kockázati tőke határokon átnyúló áramlása megmaradt szabályozási akadályainak megszüntetésére (4). Ennek eredményeként az Európai Bizottság 2011 áprilisában kezdeményezést jelentett be annak biztosítására, hogy bármelyik tagállamban letelepedett kockázatitőke-alap az egész Európai Unióban folytathasson forrásbevonási tevékenységet (5).

4.

Az EKB már észlelte a számos kkv által a finanszírozáshoz való hozzáférésben aközelmúltban – a nagyvállalatoknál nagyobb mértékben és különösen piaci stresszhelyzetben – tapasztalt nehézségeket (6). A gyorsan terjeszkedő kkv-k forrásbevonásának elősegítésére és a vonatkozó szabályozási követelmények egyszerűsítésére az EKB-nak meggyőződése, hogya javasolt új rendszerek jelentősen hozzá fognak járulni az innovatív és fenntartható gazdaság fejlődéséhez. Az Európa 2020 stratégia sikeres és időben történő megvalósításához kulcsjelentőségű az innovatív és szociális beállítottságú kkv-k finanszírozása széttagoltságának megszüntetése, valamint egy integált és folytonos, egész EU-ra kiterjedő pénzügyi piac kialakulásának elősegítése, ami ösztönözné és elősegítené e szektorokban a határon átnyúló befektetéseket.

5.

Ennélfogva az EKB örvendetesnek tartja a rendelettervezeteket, melyek egységes követelményeket fognak bevezetni az egységes, európai megnevezés és azonos érdemi szabályozási keret alatt működő alapok tekintetében, egyidejűleg biztosítva a megfelelő felügyeletet. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy több vonás hozzájárulna a megfelelő és kiegyensúlyozott szabályozási keret megvalósításához: a rendszer önkéntes jellege (7), az illetékes hatóságok közötti, határokon átnyúló értesítési folyamat (8), a minősített alapkezelő magatartására vonatkozó szabályok és a közzétételi követelmények (9), illetőleg az egységes engedély tényleges felügyeletének biztosítását szolgáló rendelkezések (10).

Különös megjegyzések

6.

Az EKB támogatja a Bizottság azon célkitűzését, hogy biztosítsa a rendelettervezetek összhangját az alternatív befektetésialap-kezelők vonatkozásában a 2009/65/EK irányelv és az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelv (11) alapján létező rendszerrel. E tekintetben az EKB üdvözli a rendelettervezetekben a 2011/61/EU irányelvben szereplő határértékekre való hivatkozásokat (12), mely irányelv a tőkealapokra 500 millió EUR határértéket vezet be, mely elválasztaná az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok rendszerét a 2011/61/EU irányelvvel létrehozott kerettől.

7.

Az EKB megjegyzi, hogy a fenti értékhatár arra szolgál, hogy megkülönböztesse azon alternatív befektetésialap-kezelőket, amelyek tevékenysége a pénzügyi stabilitásra jelentős következményekkel járhat, azoktól, amelyek esetében ez nem valószínű, és hogy a javasolt rendszer vonatkozni fog a rendszerszinten nem jelentős alapokra is (13).

8.

A rendelettervezetek hatályának feltétele az is, hogy valamennyi minősített kockázatitőke-alapnak és a szociális vállalkozási alapnak tőkeáttétel nélküli alapnak kell lennie annak biztosítására, hogy a minősített alapok ne járuljanak hozzá a rendszerkockázatok kialakulásához, és hogy a minősített portfóliótársaságok támogatására összpontosítsanak (14). Ennélfogva – miközben a tőkeáttétel koncepciója számos alternatív befektetésialap-kezelő üzleti modelljében alapvető (15) – az EKB helyénvalónak tartja az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok javasolt rendszerében a tőkeáttétel tilalmának kifejezett előírását (16).

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. április 25-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2011) 860 végleges.

(2)  COM(2011) 862 végleges.

(3)  A Bizottság „Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című közleménye, COM(2010) 2020 végleges.

(4)  Az Európai Tanács 2010. február 4-i következtetéseinek 22. pontja.

(5)  A Bizottság közleménye: „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért”, COM(2011) 206 végleges, különösen annak 2.1 pontja.

(6)  Az Európai Központi Bank 2012. március 22-i CON/2012/21 véleménye i. a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló irányelv iránti javaslatról, ii. a pénzügyi eszközök piacairól és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló (EMIR) rendelet módosításáról szóló rendelet iránti javaslatról, iii. a bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókról szóló irányelv iránti javaslatról és iv. a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló rendelet iránti javaslatról, 8. pont. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. A magyar változat elérhető az EKB weblapján a http://www.ecb.europa.eu címen.

(7)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet 4. cikke és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet 4. cikke.

(8)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet 15. cikke és 20. cikkének (3) bekezdése és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet 16. cikke és 21. cikkének (3) bekezdése.

(9)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet 7–12. cikke és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet 7–13. cikke.

(10)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet 13–22. cikke és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet 14–23. cikke.

(11)  HL L 174., 2011.7.1, 1. o. Bizottsági személyzeti munkadokumentum – az európai kockázatitőke-tőke alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatot kísérő hatásvizsgálat, SEC(2011) 1515, 37. o.

(12)  A 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja.

(13)  A 2011/61/EU irányelv (17) preambulumbekezdése.

(14)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet (13) preambulumbekezdése és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet (13) preambulumbekezdése.

(15)  Az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2004/39/EK és a 2009/…/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról szóló, 2009. október 16-i CON/2009/81 EKB-vélemény (HL C 272., 2009.11.13., 1. o.) 11. pontja.

(16)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet 5. cikkének (2) bekezdése és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet 5. cikkének (2) bekezdése.


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok  (1)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (2)

1.     módosítás

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 5. cikkének (2) bekezdése

„(2)   A kockázatitőkealap-kezelő a minősített kockázatitőke-alap szintjén nem vesz fel kölcsönt, nem bocsát ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, nem vállal garanciát, és nem alkalmaz olyan módszert, amely akár pénz- vagy értékpapírkölcsönök, akár származékos pozíciók felvétele útján vagy bármely más módon növelné az alap kockázatát.”

„(2)   A kockázatitőkealap-kezelő a minősített kockázatitőke-alap szintjén nem vesz fel kölcsönt, nem bocsát ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, nem vállal garanciát, és nem alkalmaz olyan módszert, amely akár pénz- vagy értékpapírkölcsönök, akár származtatott szerződések felvétele útján vagy bármely más módon növelné az alap kockázatát.”

Magyarázat

A származtatott ügyletekben való részvétel szolgálhat fedezeti célokat is, mely esetben csökkentené, nem pedig növelné a kockázati kitettséget. Így – miközben az EKB megjegyzi, hogy a javasolt megfogalmazás a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének v) pontjában szereplő fogalommeghatározásból ered – javasolt a „származékos pozíciók” kifejezésnek a „származtatott szerződések” kifejezéssel való felváltása, a többi hatályos vagy javasolt uniós jogszabálynak megfelelően: pl. a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló, 2012. március 14-i 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (3), a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (4), és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról  (5), illetőleg a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslat  (6).

2.     módosítás

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 6. cikke

„A kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, amennyiben:”

„A kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, kivéve, ha őket kérésre kezelik nem szakmai ügyfélként, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb befektetők részére, amennyiben kockázati tőke alap az alábbi összes feltétel teljesül:”

Magyarázat

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 6. cikke a „2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfelek”-re hivatkozik. Nem egyértelmű, hogy milyen rendszer vonatkozna azokra a szakmai ügyfelekre, melyeket kérésre nem szakmai ügyfélként kezelnek ugyanezen rendelkezés alapján. A félreértés megelőzésére a javasolt módosítás hozzáigazítja a szakmai ügyfél fogalmát a 2004/39/EK irányelv II. mellékletében szereplő fogalommeghatározáshoz.

Ezen túlmenően a rendelet lehetővé teszi az európai kockázatitőke-alap más olyan befektetők részére történő forgalmazását, akiknek rendelkezniük kell „az ilyen alapok által hordozott kockázatok vállalásához szükséges tudással, tapasztalattal és képességekkel”  (7). Noha az EKB megítélése szerint ezek a kritériumok megadják a szükséges befektetővédelmet, javasolja annak biztosítását, hogy az összes kritérium kötelező legyen.

3.     módosítás

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 10a. cikke (új)

Jelenleg nincs szöveg.

„10a. cikk

Letétkezelő

1.   A kockázatitőke-alapkező az általa kezelt minden alap vonatkozásában biztosítja, hogy e cikknek megfelelően egyetlen letétkezelő kerüljön kijelölésre.

2.   A letétkezelő a 2011/61/EGK irányelv 21. cikkében meghatározott intézmény.

3.   Az (1) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az európai kockázatitőke-alap letétkezelői feladata ellátásának feltételei meghatározása érdekében. Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardtervezetet e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság hatáskört kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok tervezetének az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelő elfogadására.

Magyarázat

A befektetővédelem erősítése érdekében az EKB javasolja a letétkezelő kinevezésének konkrét előírását, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvben  (8) és a 2011/61/EU irányelvben  (9) elfogadott keretnek megfelelően. Mindazonáltal az itt javasolt egyszerűsített rendszer célja annak biztosítása, hogy az ebből eredő valamennyi kötelezettség összhangban álljon az alap jellegével és méretével.

4.     módosítás

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 21. cikkének (1) bekezdése

„(1)   Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködik egymással minden olyan esetben, amikor az az e rendelet szerinti feladataik elvégzéséhez szükséges.”

„(1)   Az illetékes hatóságok és az EÉPH együttműködik egymással, és adott esetben az Európai Rendszerkockázati Testülettel minden olyan esetben, amikor az az e rendelet szerinti feladataik elvégzéséhez szükséges.”

Magyarázat

Az EKB javasolja a 2011/61/EU irányelv 50. cikkével való összhangot, mely szerint az EÉPH és az illetékes hatóságok együttműködésének adott esetben ki kell terjednie az ERKT bevonására is.

5.     módosítás

Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet 22. cikkének (2) bekezdése

„(2)   A tagállamok illetékes hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, a kockázatitőkealap-kezelőkre és a minősített kockázatitőke-alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.”

„(2)   A tagállamok illetékes hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, a kockázatitőkealap-kezelőkre és a minősített kockázatitőke-alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban, minden olyan esetben, amikor ez az ezen irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges, felhasználva e rendelet vagy a nemzeti jog szerinti hatáskörüket. Az illetékes hatóságok közlik az információkat a központi bankokkal – beleértve az Európai Központi Bankot és az Európai Rendszerkockázati Testületet – amennyiben ezen információk relevánsak feladataik ellátása szempontjából.

Magyarázat

Ez biztosítaná, hogy a központi bankok – az EKB-t, illetve az ERKT-t is beleértve – megfelelően megkapják a feladataik gyakorlásához szükséges információkat.


(1)  Az európai kockázati tőkealapokról szóló rendelettervezet módosításai a szükséges módosításokkal vonatkoznak az európai szociális vállalkozási alapokról szóló rendelettervezet megfelelő rendelkezéseire is.

(2)  Bold in the body of the text indicates where the ECB proposes inserting new text. Strikethrough in the body of the text indicates where the ECB proposes deleting text.

(3)  Az 1. cikk b) és c) pontja és a 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja (HL L 86., 2012.3.24., 24. o.).

(4)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o., 2. cikk (1) bekezdésének i. alpontja és 4. cikk (1) bekezdése.

(5)  COM(2010) 484 végleges. Az 1. cikk (1) bekezdése.

(6)  COM(2011) 452 végleges. A 211. cikk (1) bekezdése, 240. cikk () bekezdése, 250. cikk (1) bekezdésének d) pontja, 273. cikk (4) bekezdése, 321. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 335. cikk (4) bekezdése.

(7)  Az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendelettervezet (14) preambulumbekezdése

(8)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o., a 22–26. és a 32–36. cikk.

(9)  21. cikk.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/17


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. június 18.

2012/C 175/06

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,2618

JPY

Japán yen

99,75

DKK

Dán korona

7,4324

GBP

Angol font

0,80600

SEK

Svéd korona

8,8412

CHF

Svájci frank

1,2010

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,5260

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

25,493

HUF

Magyar forint

292,60

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6967

PLN

Lengyel zloty

4,2807

RON

Román lej

4,4670

TRY

Török líra

2,2883

AUD

Ausztrál dollár

1,2519

CAD

Kanadai dollár

1,2944

HKD

Hongkongi dollár

9,7914

NZD

Új-zélandi dollár

1,5947

SGD

Szingapúri dollár

1,6045

KRW

Dél-Koreai won

1 462,30

ZAR

Dél-Afrikai rand

10,5249

CNY

Kínai renminbi

8,0232

HRK

Horvát kuna

7,5433

IDR

Indonéz rúpia

11 874,30

MYR

Maláj ringgit

3,9829

PHP

Fülöp-szigeteki peso

53,412

RUB

Orosz rubel

40,8300

THB

Thaiföldi baht

39,709

BRL

Brazil real

2,5868

MXN

Mexikói peso

17,5660

INR

Indiai rúpia

70,6540


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/18


A Bizottság közleménye a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikkének (5) bekezdése alapján

Új pályázati felhívás menetrend szerinti légi járatok közszolgáltatási kötelezettség alapján történő üzemeltetésére

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/07

Tagállam

Spanyolország

Érintett útvonalak

El Hierro–Gran Canaria, La Gomera–Gran Canaria, La Gomera–Tenerife Norte és Tenerife Sur - Gran Canaria

A szerződés érvényességi ideje

Az üzemeltetés megkezdésének napjától számítva két év

A pályázatok benyújtásának határideje

E közlemény közzétételének napjától számítva két hónap

Az a cím, amelyen a pályázati felhívás szövege, valamint a nyilvános pályázati eljárással és a közszolgáltatási kötelezettséggel összefüggő információk és dokumentumok beszerezhetők

Dirección General de Aviación Civil

Subdirección General de Transporte Aéreo

Tel. +34 915977505

Fax +34 915978643

E-mail: mmederos@fomento.es


V Hirdetmények

A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/19


Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálat részleges újraindításáról

2012/C 175/08

Az Európai Bíróság (EB) a C-338/10. sz. ügyben 2012. március 22-én hozott ítéletében érvénytelenné nyilvánította a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2008. december 18-i 1355/2008/EK tanácsi rendeletet (1) (a továbbiakban: végleges dömpingellenes rendelet vagy megtámadott rendelet).

A 2012. március 22-i ítélet azt vonta maga után, hogy az egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) Európai Unióba irányuló behozatalára többé nem vonatkoznak az 1355/2008/EK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések.

1.   Tájékoztatás a vámhatóságok számára

Következésképpen az 1355/2008/EK rendelet szerint a jelenleg a 2008 30 55, 2008 30 75 és ex 2008 30 90 KN-kód alá tartozó (TARIC-kódok: 2008309061, 2008309063, 2008309065, 2008309067, 2008309069), a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) Európai Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan kifizetett végleges dömpingellenes vámokat, valamint az 1355/2008/EK rendelet 3. cikkének megfelelően véglegesen beszedett ideiglenes vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni. A visszafizetést vagy elengedést az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően a nemzeti vámhatóságoknál kell kérelmezni.

Ezenkívül a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) Európai Unióba irányuló behozatalára többé nem vonatkoznak az 1355/2008/EK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedések.

2.   A dömpingellenes vizsgálat részleges újraindítása

Az EB 2012. március 22-én hozott ítéletében érvénytelenné nyilvánította az 1355/2008/EK rendeletet. Az EB azt állapította meg, hogy az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) nem a szükséges gondossággal eljárva határozta meg a rendes értéket piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján, mint azt az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja előírja.

A Bíróságok (3) elismerik, hogy olyan esetekben, amikor egy eljárás több adminisztratív lépésből áll, ezek egyikének semmissé nyilvánítása nem semmisíti meg a teljes eljárást. A dömpingellenes eljárás is egy ilyen többlépcsős eljárás. Következésképpen a végleges dömpingellenes vámról szóló rendelet egyes részeinek megsemmisítése nem vonja maga után a szóban forgó rendelet elfogadását megelőzően lefolytatott eljárás egészének a megsemmisítését. Másfelől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az Európai Unió intézményei kötelesek teljesíteni az EB 2012. március 22-i ítéletében foglaltakat. Ennek megfelelően az uniós intézményeknek az ítéletnek való megfelelés során lehetőségük van arra, hogy a megtámadott rendeletet csak abból a szempontból helyesbítsék, amely annak megsemmisítéséhez vezetett, ugyanakkor változatlanul hagyják azokat a meg nem támadott részeket, amelyeket az ítélet (4) nem érint. Megjegyzendő, hogy a megtámadott rendelet valamennyi olyan további megállapítása, amelyeket a kitűzött határidőn belül nem támadtak meg, és amelyekkel ezért a Bíróságok nem foglalkoztak, és amelyek nem vezettek a megtámadott rendelet semmissé nyilvánításához, továbbra is érvényben maradnak. Ehhez hasonlóan abban az esetben is ugyanez a következtetés, ha egy rendeletet érvénytelenné nyilvánítanak.

Emiatt a Bizottság úgy határozott, hogy újraindítja a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó, az alaprendeletnek megfelelően megindított dömpingellenes vizsgálatot. Az újraindítás hatálya az EB fentiekben említett megállapításának végrehajtására korlátozódik.

3.   Az eljárás

Miután a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vizsgálat részleges újraindítása indokolt, a Bizottság részlegesen újraindítja az alaprendelet 5. cikke alapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) megindított, a Kínai Népköztársaságból származó egyes feldolgozott vagy tartósított citrusfélék (nevezetesen mandarin stb.) behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatot.

Az újraindítás hatálya az analóg ország kiválasztására, amennyiben van ilyen, valamint a dömpingkülönbözet kiszámításához alkalmazandó, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti rendes érték meghatározására korlátozódik.

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal azon piacgazdasági berendezkedésű harmadik országokkal kapcsolatban, amelyeket ki lehetne választani az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti rendes érték meghatározásához, nevezetesen Izraellel, Szvázifölddel, Törökországgal és Thaifölddel kapcsolatban. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 4. pont a) alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 4. pont b) alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

4.   Határidők

a)   A felek számára a jelentkezésre, valamint információk benyújtására vonatkozóan előírt határidő

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 20 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, továbbá a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

b)   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 20 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

5.   Írásbeli beadványok, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (6) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően fogja kezelni.

8.   Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm).


(1)  HL L 350., 2008.12.30., 35. o.

(2)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3)  A T-2/95. sz. Industrie des poudres sphériques (IPS) kontra Tanács ügy (EBHT 1998., II-3939. o.).

(4)  A C-458/98 P. sz. Industrie des poudres sphériques (IPS) kontra Tanács ügy, (EBHT 2000., I-08147. o.).

(5)  HL C 246., 2007.10.20., 15. o.

(6)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(7)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/22


Értesítés a Thaiföldről származó, egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésének felülvizsgálatáról

2012/C 175/09

A Thaiföldről (a továbbiakban: érintett ország) származó, egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet az Association Européenne des Transformateurs de Maïs Doux (AETMD) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be 2012. március 19-én olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek uniós előállításának jelentős hányadát, jelen esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a jelenleg az ex 2001 90 30 KN-kód alá tartozó, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, valamint a jelenleg az ex 2005 80 00 KN-kód alá tartozó, Thaiföldről származó morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav helyett más anyaggal elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006-os vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a 682/2007/EK tanácsi rendelettel (3) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4.   A hatályvesztési felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

4.1.    A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás

A dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás a számtanilag képzett thaiföldi rendes érték (előállítási, értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint nyereség) és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten megállapított) exportárak összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4.2.    A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó állítás

A kérelmező továbbá azt is állítja, hogy a kárt okozó dömping megismétlődése valószínű. A kérelmező ezzel összefüggésben bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalának jelenlegi mértéke előreláthatóan növekedni fog, melynek oka az érintett ország termelésének növekedése és az uniós piac annak köszönhető vonzereje, hogy ezen a piacon bizonyos harmadik országbeli piacokkal összehasonlítva magasabb árak érhetők el. Mindkét tényező azt eredményezheti, hogy a jövőben a más harmadik országokból származó kivitel is az Unióba irányul majd.

Végezetül, a kérelmező szerint a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okozna, ha az intézkedések hatályvesztésével az érintett országból megismétlődne a jelentős mértékű dömpingelt behozatal.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a kár folytatódását, illetve megismétlődését eredményezné-e.

5.1.    A dömping folytatódása valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

5.1.1.   Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

A Bizottság felkéri a felülvizsgált terméknek az érintett országból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett thaiföldi exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó exportáló gyártók számát minta kiválasztásával (az eljárás más megnevezésével: „mintavétellel”) ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés A. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép a thaiföldi hatóságokkal is, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az exportáló gyártók kiválasztása történhet a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló kivitelének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben az érintett ország hatóságain keresztül – valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit tájékoztatja arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába kiválasztott exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet.

A kérdőív többek között az alábbiakról kér információt: az exportáló gyártó vállalatának vagy vállalatainak struktúrája, a vállalat(ok)nak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenysége, az előállítás költsége, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett ország belföldi piacán történő és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló értékesítései.

A mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók).

5.1.2.   A független importőrök vizsgálata  (5)  (6)

A Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező terméket Thaiföldről az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül történő lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálandó független importőrök számát minta kiválasztásával (az eljárás más megnevezésével: „mintavétellel”) ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát –, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőket, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az ezen értesítés B. mellékletében feltüntetett információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az importőröket a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós értékesítésének azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget értesíti arról, hogy mely vállalatokat választotta ki a mintába való felvételre.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk.

A kérdőív többek között az alábbiakról kér információt: a vállalat(ok) struktúrája, a vállalat(ok)nak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenysége, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítései.

5.2.    A kár megismétlődése valószínűségének megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e a kár megismétlődése az uniós gazdasági ágazatra nézve, a Bizottság felkéri a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül történő lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálandó uniós gyártók számát minta kiválasztásával (az eljárás más megnevezésével: „mintavétellel”) ésszerű mértékűre korlátozhatja. A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak, illetve a nevükben eljáró képviselőknek, akik úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kapcsolatba kell lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy végül mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk.

A kérdőív többek között az alábbiakról kér információt: a vállalat(ok) struktúrája, a vállalat(ok) pénzügyi helyzete, a vállalat(ok)nak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységei, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítási költségei és értékesítései.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűsége bizonyítást nyer, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem ellentétes-e az uniós érdekkel. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül vegyék fel vele a kapcsolatot. Ha a vizsgálatban fogyasztói képviseleti szervezetek is részt kívánnak venni, ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a felülvizsgálat tárgyát képező termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül szolgáltathatnak információt a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek az információknak és az alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásos beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (7) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is csatolniuk kell, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a benyújtott bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem a kért formában és minőségben készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja a bizalmas információt.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket elektronikus formában kell benyújtaniuk (a nem bizalmas beadványokat e-mailben, a bizalmasakat CD-R/DVD lemezen), és fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. A kitöltött kérdőívekhez vagy azok frissített verzióihoz csatolt minden meghatalmazást és aláírt tanúsítványt ugyanakkor papíron kell benyújtani, azaz levélben vagy személyesen, az alábbiakban megadott címen. Az alaprendelet 18. cikke (2) bekezdésének megfelelően, amennyiben egy érdekelt fél beadványait és kérelmeit nem tudja elektronikus formában benyújtani, haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal. Az érdekelt felek további információkat találhatnak a Bizottsággal való levelezésről a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapjának vonatkozó oldalain: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/trade-defence

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22969307

E-mail: Trade-R552-sweetcorn-dumping@ec.europa.eu

(a thaiföldi exportáló gyártókkal, kapcsolódó importőrökkel, szervezetekkel és Thaiföld képviselőivel való kapcsolattartásra), valamint

Trade-R552-sweetcorn-injury@ec.europa.eu

(az uniós gyártókkal, az uniós független importőrökkel, felhasználókkal, fogyasztókkal és szervezetekkel való kapcsolattartásra)

6.   Az együttműködés hiánya

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezen információk figyelmen kívül hagyhatók, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatásra is, amelynek során lehetőség nyílik a különböző álláspontok ismertetésére, és – többek között – a dömping folytatásának vagy megismétlődésének, illetve a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérvek előadására.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: http://ec.europa.eu/trade/tackling-unfair-trade/hearing-officer/index_en.htm

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

9.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseinek megfelelően történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések mértékének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően – az említett intézkedések hatályon kívül helyezését vagy fenntartását eredményezik.

Ha bármely érdekelt fél úgy véli, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) érdekében szükséges annak felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal; a felülvizsgálatra az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül kerül sor.

10.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kezeli.


(1)  HL C 258., 2011.9.2., 11. o.

(2)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3)  HL L 159., 2007.6.20., 14. o.

(4)  Exportáló gyártó az érintett országbeli bármely olyan vállalat, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal kapcsolatban állnak, ki kell tölteniük a kérdőív 1. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikke értelmében személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettejük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek legalább 5 %-át; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(7)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1255/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani.

(8)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


A. MELLÉKLET

Image

Image


B. MELLÉKLET

Image

Image


A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/31


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6631 – Permira Europe III/Telepizza)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/10

1.

2012. június 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a végső soron a Permira Holdings Limited irányítása alá tartozó Permira Europe III Fund (a továbbiakban: PE III, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Telepizza, SA (a továbbiakban: Telepizza, Spanyolország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a PE III esetében: magántőke-befektetési alap,

a Telepizza esetében: a vendéglátóiparban tevékenykedik Spanyolországban, Portugáliában és Lengyelországban, jelenleg a PE III és a Carbal, SA közös irányítása alá tartozik.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6631 – Permira Europe III/Telepizza hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/32


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6561 – Cytec Industries/Umeco)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/11

1.

2012. június 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint és a 4. cikk (5) bekezdése alapján tett beterjesztést követően bejelentést kapott a Cytec Industries Inc., (a továbbiakban: Cytec, Amerikai Egyesült Államok) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás 2012. április 12-én meghirdetett nyilvános vételi ajánlat útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Umeco plc (a továbbiakban: Umeco, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Cytec esetében: különleges vegyi és egyéb anyagok, többek között fejlett kompozit anyagok előállítása és értékesítése különböző iparágak számára,

az Umeco esetében: fejlett kompozit anyagok és feldolgozott anyagok előállítása és értékesítése elsősorban a repülőgép-, a védelmi, a gép-, és gépjárműipar, valamint a szabadidős ágazat számára.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6561 – Cytec Industries/Umeco hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/33


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6616 – Lion Capital/Alain Afflelou Group)

Egyszerűsített eljárás alá vont ügy

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/12

1.

2012. június 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a végső soron a Lion Capital LLP (a továbbiakban: Lion Capital, Egyesült Királyság) irányítása alá tartozó Lion/Seneca France 2 (a továbbiakban: LF2, Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás értékpapírok vásárlása útján kizárólagos irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a 3 AB Optique Developpement (a továbbiakban: 3ABOD, Franciaország) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a Lion Capital esetében: magántőke-befektetések kezelése, tevékenységének középpontjában a márkás fogyasztói cikkek előállításával és/vagy értékesítésével foglalkozó vállalkozásokba történő beruházások állnak,

az 3ABOD esetében: a franchise-rendszerű és önálló tulajdonú kiskereskedelmi egységekből álló franciaországi és nemzetközi hálózatán keresztül optikai termékek forgalmazásával foglalkozó Alain Afflelou csoport legfőbb anyavállalata.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja. A Bizottság az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet (2) szerinti egyes összefonódások kezelésére vonatkozó egyszerűsített eljárásról szóló közleménye szerint az ügyet egyszerűsített eljárásra utalhatja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6616 – Lion Capital/Alain Afflelou Group hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

(2)  HL C 56., 2005.3.5., 32. o. (egyszerűsített eljárásról szóló közlemény).


19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/34


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6490 – EADS/Israel Aerospace Industries/JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 175/13

1.

2012. június 11-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott az Israel Aerospace Industries Ltd. (a továbbiakban: IAI, Izrael) irányítása alá tartozó European Advanced Technology SA (a továbbiakban: EAT, Belgium) és a European Aeronautic Defence and Space Company N.V. (a továbbiakban: EADS, Hollandia) irányítása alá tartozó Airbus Invest S.A.S. (Franciaország) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások újonnan alapított közös vállalkozásban szerzett részesedés útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közös vállalkozás (a továbbiakban: JV, Belgium) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

az EADS esetében: polgári és katonai repülőgépek, távirányítású fegyverek, műholdak, (pilóta nélküli) robotrepülőgépek, űrhajók, elektronikai és telekommunikációs eszközök kutatása, tervezése, fejlesztése, gyártása, módosítása, értékesítése és kiszolgálásának biztosítása,

az Airbus esetében: polgári és katonai repülőgépek fejlesztése, gyártása és értékesítése,

az IAI esetében: kutatás és fejlesztés, tervezés, gyártás, forgalmazás és egyéb kapcsolódó szolgáltatások elsősorban a rakéta- és űrrendszerek, a katonai és polgári repülőgépek, a katonai elektronika és a repülőgép-karbantartás területén,

az EAT esetében: üzemek az űrrepülőgép-iparban, a repülőgép-, a védelmi és a kapcsolódó ágazatokban,

a közös vállalkozás esetében: kereskedelmi célú légi járművekhez használt részben automatizált vezérlésű, önjáró vontatók fejlesztése, gyártása és forgalmazása.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6490 – EADS/Israel Aerospace Industries/JV hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).


EGYÉB JOGI AKTUSOK

Európai Bizottság

19.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/35


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 175/14

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PASAS DE MÁLAGA”

EK-sz: ES-PDO-0005-0849-24.01.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Pasas de Málaga”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.6. osztály:

Gyümölcs-, zöldség- és gabonafélék, nyersen vagy feldolgozva

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Meghatározás

A „Pasas de Málaga” malagaszőlőt hagyományosan a Vitis vinifera L. faj alexandriai muskotály fajtájának – amely moscatel gordo vagy moscatel de Málaga néven is ismert – érett gyümölcséből állítják elő napon történő aszalás útján.

Fizikai tulajdonságok

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezetnek (OIV) a szőlőfajták és vitis fajok leírásait tartalmazó kódexe szerint a „bogyónagyság” meghatározása a következő osztályozás alapján történik: 1. nagyon kicsi, 3. kicsi, 5. közepes, 7. nagy és 9. nagyon nagy; ennek megfelelően az alexandriai muskotályfajta 7-es („nagy”) besorolású, így az előállított mazsola is nagyméretű.

Színe egységes lilásfekete.

Formája kerekded.

A szemeknek a fürtökről kézzel történő leválogatása esetén a bogyón kocsánycsonk maradhat.

A héj állaga: a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet kódexe szerint a „héjvastagság” meghatározása a következő osztályozás alapján történik: 1. nagyon vékony, 3. vékony, 5. közepes, 7. vastag és 9. nagyon vastag, ennek megfelelően az alexandriai muskotályfajta 5-ös („közepes”) besorolású. Ebből következően, és mivel a mazsola előállítására használt bogyó esetében nem alkalmaztak a héj állagát károsító kezeléseket, a mazsola héja is közepesen vastag.

Kémiai tulajdonságok

A mazsola víztartalma legfeljebb 35 %. Cukortartalma legalább 50 % m/m.

Savassága 1,2–1,7 %, borkősavban kifejezve.

pH-értéke 3,5–4,5

vízben oldható szárazanyag-tartalma legalább 65 °Brix

Érzékszervi tulajdonságok

A mazsola őrzi az alapanyagul szolgáló szőlő sajátos muskotályos ízét: a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet kódexe szerint a „sajátos íz” meghatározása a következő kategóriák alapján történik: 1. nincs íze, 2. muskotályos ízű, 3. fuxos ízű, 4. füves ízű, 5. egyéb ízű; ennek megfelelően az alexandriai muskotályfajta 2-es besorolású, annál is inkább, mivel ennek az ízkategóriának meghatározásánál a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet éppen ezt a muskotályfajtát választotta referenciaként.

Intenzív retronazális aroma, amelyben a terpének, így az a-terpineol (fűszernövények), a linalool (rózsa), a geraniol (geránium) és a b-citronelol (citrusfélék) dominálnak.

A fent részletezett savassági fok hozzájárul a savanyú és édes íz sajátos egyensúlyához.

A mazsola, jellegzetes közepes nagyságának, nedvességtartalmának és Brix-értékének köszönhetően tapintásra rugalmas, húsa a szájban az aszalt gyümölcsöktől elvárható szárazságot és rugalmatlanságot ellensúlyozó, testes és lédús benyomást kelt.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

A Vitis vinifera L. faj alexandriai muskotály fajtájának – amely moscatel gordo, vagy moscatel de Málaga néven is ismert – érett gyümölcse.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

Nem alkalmazható.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

Az előállítást és a csomagolást a 4. pontban körülhatárolt földrajzi területen kell végrehajtani.

Az előállítási folyamat az egészséges szőlőszemek szüretelésével vagy betakarításával kezdődik, amelyet soha nem szabad a fenológiai „érettség” állapota (Baggiolini, 1952) előtt megkezdeni, és amelynek során mellőzni kell a sérült vagy betegség által károsított, illetve a betakarítás előtt a talajra hullott termést.

A következő lépés a fürtöknek közvetlenül a napon történő aszalása; mesterséges szárítók használata tilos. Az aszalás napi teendőkkel járó manuális feladat, amelynek során a fürtök mindkét oldalának egységes aszalása érdekében a mezőgazdasági termelőnek forgatnia kell a lefektetett fürtöket.

A szemek leválogatása az aszalt fürtről történhet kézzel, ezt a folyamatot „csipkedésnek” nevezik, amelyhez a leválogatott termés minőségét nem károsító, az aszalt fürtökhöz történő használathoz megfelelően adaptált méretű és formájú ollót használnak, vagy történhet üzemekben, gépi úton.

A leválogatott vagy fürtös mazsola előállítását követően a folyamat a kiszerelő üzemekben folytatódik, ahol a csomagolt mazsola forgalomba hozatala előtt a következő feladatokat kell elvégezni:

A szőlőtermelők által beszállított mazsola átvétele és begyűjtése.

Leválogatás, ha a szőlőtermelő azt maga nem végezte el.

Osztályozás 100 grammonkénti mazsolaszámban mért közepes termésméret szerint.

Előkészítés, ami a kimenő tételek összeállítását jelenti a már osztályozott és raktározott termékből, amelynek végeredményeként a 100 grammonkénti nettó tételsúly mindig legfeljebb 80 termés súlya összesen.

Csomagolás: a kézi vagy gépi csomagolás tekintendő az előállítás utolsó szakaszának, ami döntő mértékben járul hozzá az oltalom alatt álló mazsola minőségi tulajdonságainak időbeni védelméhez, mivel a száradás elkerülhetetlenül folytatódik, így a nedvességnek a termékre oly kiemelkedően jellemző finom egyensúlyát csak annak a környezettől való tiszta és jól lezárt csomagolásban történő elszigetelése útján lehet megőrizni.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem alkalmazható.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az oltalom alatt álló termék csomagolásán kötelező feltüntetni a következő információt:

A termék kereskedelmi neve: ebben az esetben kiemelten kell feltüntetni a „Pasas de Málaga” elnevezést, közvetlenül alatta pedig az „Eredetmegjelölés” kifejezést.

A nettó mennyiség kilogrammban (kg) vagy grammban (g).

A minőségmegőrzési idő.

A gyártó vagy csomagoló cégneve vagy neve, és minden esetben annak címe is.

A tételszám.

A kereskedelmi nevet, a nettó mennyiséget és a minőségmegőrzési időt ugyanazon látótérben kell feltüntetni.

A kötelező jelzéseknek minden esetben könnyen érthetőknek, szembetűnő helyen, jól látható formában elhelyezve, világosan olvashatóknak és letörölhetetlennek kell lenniük. E jelzéseket semmi esetre sem szabad más jelzésekkel vagy képekkel elrejteni, eltakarni vagy elválasztani.

Valamennyi csomagoláson címkét kell elhelyezni, amely feltünteti az eredetmegjelölés logóját, az „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés” és a „Pasas de Málaga” jelzéseket, valamint az adott egység egyedi kódszámát.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Földrajzi helyzet:

Ország: SPANYOLORSZÁG

Autonóm közösség: ANDALÚZIA

Tartomány: MALAGA

Malaga tartományban szétszórtan sokféle, foltszerűen elhelyezkedő szőlőültetvény található. Közülük kettőben a szőlőt hagyományosan főként mazsola előállítására termesztik. A fontosabbik terület, amely a fővárostól keletre, Malaga tartomány keleti részén található, megegyezik Axarquía természetes tájegységével. A másik foltszerű termőterület a malagai tengerpart éppen ellentétes, nyugati végében helyezkedik el. Az OEM meghatározott földrajzi területét a következő községek alkotják:

Községek:

AXARQUIA

Alcaucín

Alfarnate

Alfarnatejo

Algarrobo

Almáchar

Árchez

Arenas

Benamargosa

Benamocarra

El Borge

Canillas de Acietuno

Canillas de Albaida

Colmenar

Comares

Cómpeta

Cútar

Frigiliana

Iznate

Macharaviaya

Málaga

Moclinejo

Nerja

Periana

Rincón de la Victoria

Riogordo

Salares

Sayalonga

Sedella

Torrox

Totalán

Vélez Málaga

Viñuela

MANILVA TERÜLET

Casares

Manilva

Estepona

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

Az ősidőktől kezdve egészen napjainkig folyamatosan történnek utalások a szőlő felhasználása és a földrajzi környezet közötti kapcsolatra: idősebb Plinius (I. század) a malagai szőlőskerteket „Naturalis Historia” című művében említi; a nazarita dinasztia idején (amely a XIII–XV. században uralkodott) a mezőgazdasági termelés és konkrétan a mazsola, mint a szőlőtermesztés során készült termék előállítása jelentős ösztönzést kapott; a szőlőtermesztés kedvező konjunktúrája a XIX. század végéig tartott, amikor számos kereskedelmi és növényegészségügyi tényező – főként a filoxéra (Viteus vitifoli, Fich) vész megjelenése – együttesen az ágazat csődjét okozta és ennek következménye, hogy a tartomány jelenlegi szőlőállománya szétszórt, foltszerűen elhelyezkedő ültetvényekben található. Ezek közül kettőben a szőlőt hagyományosan főként mazsola előállítására termesztik. Mindkét mazsolatermelő terület a tartomány déli részén, a Földközi-tenger partján található, ezért éghajlati szempontból a tartomány mediterrán klímájának szubtrópusi alosztályába tartozik, és mindkettő meredek hegyektől szabdalt vidék, ami Malaga tartomány földrajzának általános jellemzője. Annak ellenére, hogy a mazsola előállítására használt szőlőt a filoxéra előtti földnagyságnál kisebb területen állítják elő, a tartomány több mint 35 községében több mint 1 800 mezőgazdasági termelőt foglalkoztatva összesen 2 200 hektár földterületen folyik az egyik nagy malagai térség gazdaságában és társadalmi-kulturális környezetében még ma is fontos szerepet betöltő mazsolatermelés.

A Pasas de Málaga néven közismert és elismert végtermék tulajdonságait a földrajzi környezet határozza meg, amelynek egyik jellegzetessége a hegyek szabdalta domborzat, meredeken emelkedő – több mint 30 %-os – dombokkal és szorosokkal. Az északon hegyektől körülölelt, délen a Földközi tenger által határolt szakadékok és szorosok szabdalta terület meredek hegyoldalai jellegzetes tájat alkotnak: úgy tűnik, mintha egész Axarquía egy tenger felé zuhanó hegyoldalból állna. A manilvai tájat a tenger közelében tenyésző szőlőskertek és Axarquíához képest szelídebb domborzat jellemzi.

A terület talaja alapvetően palás jellegű, szegényes, sekély és kevéssé vízmegtartó. A termőterület szubtrópusi mediterrán típusú éghajlatát enyhe téli hőmérséklet, száraz nyár és kevés csapadékos nap, valamint a napsütéses órák magas száma jellemzi (a napsütéses órák évi átlagos száma az elmúlt évtizedben 2 974 volt).

5.2.   A termék sajátosságai:

A „Pasas de Málaga” egyik legértékesebb tulajdonsága szemeinek mérete, amellyel egyértelműen felülmúlja a többi hasonló minősítésű terméket, így a szmirnai, a korinthoszi és a kaliforniai Thompson Seedles mazsolát is.

A malagaszőlő őrzi az alapanyagául szolgáló muskotályos szőlő ízét, annál is inkább, mivel a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet éppen ezt a muskotályos fajtát választotta az egyik ízkategória meghatározásának referenciájaként.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A termék földrajzi eredete és a sajátos minősége közötti kapcsolat közvetlenül következik előállításának körülményeiből. A domborzati viszonyok lehetővé teszik a szőlőfürtök napon történő természetes aszalását: ez az aszalási módszer megőrzi a héj konzisztens állagát, és az aromaanyagok koncentrációja révén erősíti a muskotályos ízt. Ugyanakkor a szüretelés száraz, meleg környezete elősegíti a tökéletes érést, és ebből következően a szárazanyag és a cukrok felhalmozódását a bogyóban, amelyek döntő jelentőségűek az aszalás végbemenetele szempontjából, elősegítve egyúttal, hogy a mazsola húsa megőrizze jellemzően rugalmas, leveses állagát. A napos órák száma lehetővé teszi a napsugárzásnak való kitétel rövid időszakokban történő alkalmazását, ami elősegíti a bogyó savasságának megőrzését a mazsolában.

A nehéz művelési körülmények idővel hozzájárultak az ehhez a sajátos környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges valamennyi agronómiai tulajdonsággal rendelkező alexandriai muskotályfajta előtérbe kerüléséhez. Ez a fajta az összes megkülönböztető jellemző – mint a bogyónagyság, a héj konzisztenciája, a hús sajátosságai, a muskotályos aromaanyag és főként a mag által biztosított nem oldható szilárd anyagok (rostok) nagy tömegű frakciója – potenciáljával rendelkezik.

A mazsolakészítés a nehéz terep miatt tisztán kézműves tevékenység, amelynek során a betakarítást, a fürtök napra helyezését és forgatását, valamint a szemek válogatását manuálisan végzik, így a termék kezelésekor elsősorban a minőséget tartják szem előtt. Ugyanez érvényes a (a „csipkedés” néven ismert) leválogatásra is, ez az oka annak, hogy a Pasas de Málaga szemeken gyakran kocsánycsonk található.

Az aszalás ősi, természetes, kézműves eljárással végzett tartósítási eljárás, amely a felesleges víz eltávolítása által megakadályozza a termék romlását. Kizárólag az ágazat tapasztalatának és tudásának birtokában lehetséges a nedvességtartalomnak azt az érzékeny egyensúlyát biztosítani, amely a terméknek e leírásban részletezett legelismertebb érzékszervi tulajdonságait meghatározza.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.juntadeandalucia.es/agriculturaypesca/portal/export/sites/default/comun/galerias/galeriaDescargas/cap/industrias-agroalimentarias/denominacion-de-origen/Pliegos/PliegoPasas.pdf


(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.