A pályázatokat (eredeti példány és egy másolat) postai úton kell eljuttatni az alábbi címre:

European Commission — European Anti-Fraud Office (OLAF)

For the attention of Mr Johan KHOUW

Head of Unit Hercule, Pericles & EURO Protection

Office: J-30 10/62

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

A támogatás-igénylőlapot és valamennyi szükséges mellékletet elektronikus formában is meg kell küldeni az alábbi elektronikus postafiókcímre:

OLAF-FMB-HERCULE-TA@ec.europa.eu

---

8.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/11

---

A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti értesítés az AB bankas Snoras hitelezőinek gyűléséről

2012/C 162/09

AB bankas Snoras (felszámolás alatt)

Értesítés az első hitelezői gyűlésről

2012. június 12-én, kedden kerül sor a (felszámolás alatt lévő) AB bankas Snoras (a továbbiakban: Snoras) hitelezőinek első gyűlésére (a továbbiakban: hitelezői gyűlés), amelynek helyszíne a „Siemens” aréna (Ozo utca 14., Vilnius, Litvánia). A hitelezői gyűlésre e napon, vilniusi idő (kelet-európai idő) szerint reggel 9 órától lehet regisztrálni, a gyűlés pedig déli 12 órakor veszi kezdetét.

A gyűlés hivatalos programa a hitelezői gyűlés menetrendjének elfogadása, a hitelezői gyűlés Snoras vagyonfelügyelője által javasolt titkárának a kinevezése, valamint a hitelezői gyűlés és a Snoras-hitelezők bizottsága élén álló elnök megválasztása. A hitelezők gyűlésén részt venni és szavazni jogában áll valamennyi olyan hitelezőnek, aki a csődeljárás során követelést nyújtott be, és akinek követelését a Vilnius megyei bíróság még a hitelezők gyűlésének megkezdése előtt jóváhagyta. A hitelezőknek lehetőségük van továbbá a gyűlés előtt leadni szavazataikat. A hitelezők követelése és osztalékra való jogosultsága, ha van ilyen, abban az esetben sem sérül, ha nem jelennek meg vagy nem szavaznak a gyűlésen.

A hitelezők gyűlésén való részvételi szándékot jelző előzetes regisztráció megkönnyíti a jelentkezések feldolgozását, ezért nyomatékosan ajánlott. A hitelezők gyűlésére történő regisztrálással és a szavazással kapcsolatos bővebb információk a Snoras honlapján találhatók (http://www.snoras.com).

---

8.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/12

---

Pályázati felhívás – az Európai Beruházási Bank Intézete három új EIBURS-támogatási programot hirdet Tudásprograma keretében

2012/C 162/10

Az Európai Beruházási Bank Intézete felsőoktatási intézményi kapcsolatait zömmel a három különböző programot felölelő „Tudásprograma” keretében hajtja végre, ezek:

—	az EIBURS, az EBB egyetemi kutatásokat támogató programa (EIB University Research Sponsorship Programme),

—	a STAREBEI (STAges de REcherche BEI), az EBB-támogatású közös egyetemi projekteken dolgozó fiatal kutatók finanszírozására létrehozott program, valamint

—	az EBB „Egyetemi Hálózatok” programja, amely az EBB csoport célkitűzéseinek támogatásában kiemelkedő jelentőségű sajátosságokkal rendelkező egyetemi hálózatok számára alapított együttműködési mechanizmus.

Az EIBURS keretében olyan egyetemi kutatóközpontok nyerhetnek támogatást, amelyek a bank számára fontos kutatási témákkal, területekkel foglalkoznak. Az EBB legfeljebb évi 100 000 EUR összegben három éven keresztül folyósítható pénzügyi támogatására azok az Európai Unióban, valamint a csatlakozó és csatlakozásra váró országokban működő egyetemi tanszékek, illetve egyetemekhez tartozó kutatóközpontok pályázhatnak, amelyek az EBB által megjelölt szakterületek elismert szakértői. A pályázati összeg a megjelölt területekkel kapcsolatos kutatási tevékenységek bővítésére fordítható. A sikeres pályázatok többféle teljesítési módra tehetnek javaslatot (kutatás, tanfolyam- és szemináriumszervezés, hálózatépítés, a kutatási eredmények közzététele és terjesztése stb.), amelyeket a bankkal kötendő megállapodás rögzít majd.

A 2012–2013 egyetemi tanévben három új kutatási terület támogatására van lehetőség az EIBURS-program keretében:

A pénzügyi megtérülésen kívüli hatások mérése

A pénzügyi világválság 2008. évi kirobbanása óta nyilvános fórumokon óriási figyelmet kapott a „hatásbefektetés”, amelynek központi kérdései: hogyan szolgálhatják a pénzügyi piacok jobban a társadalmi igényeket, hogyan hozhatnak létre fenntartható értéket. Míg azonban egyetértés mutatkozik abban, hogy a társadalmi hatásnak nagyobb szerepet kell kapnia a befektetési döntésekben, mindeddig vajmi csekély előrelépés történt a hatásbefektetés terjedelmének meghatározása, a koncepciók kidolgozása, illetve a társadalmi és környezeti hatások szempontjainak a befektetési folyamatba építése, valamint a hatásokkal kapcsolatos eredmények mérése terén.

A projekt célja különféle módszereket találni annak a társadalmi hatásnak a mérésére és kifejezésére, amelyet a társadalomtudatos vállalkozás, az fenntarthatóságra összpontosító üzleti modellek és a mikrofinanszírozás területén végzett valamely befektetési tevékenység kivált. A kutatás eredményeképpen javaslatot kell tenni olyan módszerekre, amelyekkel az elérni kívánt társadalmi és/vagy környezeti hatás beépíthető az irányelveket követő befektetők befektetési döntésekkel kapcsolatos felfogásába.

A kutatási munka körében tapasztalati tanulmányt is kell végezni arról, miként fogalmazzák meg a befektetési tevékenységeik kívánt hatásaival kapcsolatos célokat a hatásokra összpontosító, intézményi és nem intézményi hátterű befektetők, és melyik szakaszban történik e célok megfogalmazása. Elemezni kell továbbá azt a dinamikát is, amely az elérni kívánt hatásokból következik a befektetési döntés folyamatában, illetve a befektetés végrehajtását követő megfigyelés és kezelés során. Különös jelentősége van a társadalmi-környezeti hatás és a pénzügyi megtérülés közötti összefüggés dinamikájának, valamint annak, hogyan viszonyulnak a befektetett összeg kivonásával elért következmények a kiinduló befektetési döntés során követett hatásfeltevéshez.

Az ilyen tapasztalati elemzés alapján a tanulmánynak piaci bizonyítékot kell kidolgoznia a társadalmi-környezeti és a pénzügyi célok összeegyeztethetőségére, és leírást kell adnia arról, milyen körülmények között következik be ez a dinamika.

A pályázatban részletes leírást kell adni arról, hogy az egyetemi központ milyen kutatási módszertant javasol, amely az empirikus tanulmány mellett tanfolyamokat, szemináriumokat, konferenciákat, felméréseket és a projekttel összefüggő adatbázisok készítését is tartalmazhatja. A kutatási pályázatban bizonyítékkal kell alátámasztani, hogyan tudják átültetni az Európai Beruházási Bank csoportjában (kiváltképpen az Európai Beruházási Alapban) folyó operatív tevékenység gyakorlati vonatkozásait ebbe a szférába. Ennek a piaci szegmensnek a kialakulására tekintettel ösztönözni kívánjuk az egyetemek határokon átívelő együttműködését, amely az értékelés során előnyt jelenthet.

Pénzügyi műveltség

Az utóbbi idők gazdasági világválsága rávilágított a pénzügyi kultúra jelentőségére, vagyis azokra a képességekre, ismeretekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a magánszemélyek a pénzügyek ismeretében, alapos tájékozódás után hatékony döntéseket hozzanak. A tények arra utalnak, hogy a hiányos pénzügyi műveltség is hozzájárulhatott a másodlagos jelzálogpiaci és azzal összefüggő egyéb válságokhoz. Ez lökést adott különféle európai országokban és másutt futó számos állami programnak.

Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutatóközpontnak olyan kutatási programot kell összeállítania, amelynek középpontjában a jelenlegi kezdeményezések kritikai áttekintése áll, célja pedig a sikeresség és a legjobb gyakorlat tényezőinek meghatározása. Többféle módszerrel is felmérhető az ilyen kezdeményezések hatása: ökonometriai vizsgálattal vagy hatásértékelő keretek között. Ezen kívül az Európai Unió adott számú országára eltéréselemzést is vállaljon.

Regionális szempontból a pályázatokat elsősorban az OECD országaira kell összpontosítani, ám mégse korlátozódjanak csupán ezekre. Támogatjuk, hogy a pályázók más egyetemekkel és kutatóközpontokkal együttműködést alakítsanak ki a kutatás megvalósítására. A projekt keretében bármilyen további tevékenység végezhető, amelyre az egyetem kutatóközpontja a kutatás során a finanszírozóval karöltve készen áll, ezen belül:

—	Tanfolyamok, nyári egyetemek, konferenciák és szemináriumok szervezése

—	Adatbázisok létrehozása

—	Felmérések

Költség-haszon elemzés a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazatban

A kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) infrastruktúra költségeinek és hasznának mérése vagy értékelése közismerten nehéz. Ennek ellenére a globális irányelvi viták súlypontja egyre inkább az innovációra és a tudásalapú gazdaságra esik, mivel ezek a hosszú távon fenntartható növekedés motorjai. A társadalmi-gazdasági hatások tanulmányozására rengeteg módszer és mutató szolgál. A Bankban jelenleg alkalmazott módszer konzervatív, a Regionális Politikai Főigazgatóság „Útmutató befektetési projektek költség-haszon elemzéséhez” című kiadványának elveihez igazodik. Ez a dokumentum önmagában azonban nem ad kimerítő magyarázatot a KFI-ágazatra.

E hiányosság pótlása érdekében a JASPERS csapata megbízott egy tanácsadót azzal, hogy a cseh hatóságokkal együttműködve dolgozza ki a KFI infrastruktúrájára vonatkozó költség-haszon elemzési útmutatót. Az útmutató használata során szerzett többéves gyakorlati tapasztalat lehetővé tette, hogy kiváló adatbázist építsünk fel, áttekintsük az ágazat tendenciáit és átlássuk az aktuális útmutató értékét és korlátait.

Az útmutató belső vizsgálata folyamán még mélyebben megértettük az útmutatóval kapcsolatban érzékelhető és pénzre váltható megfelelő értékeket, ám azt is felfedeztük, mire van szükség az útmutató továbbfejlesztése érdekében.

Ugyanakkor a költség-haszon elemzés iránt az ágazatban mutatott világméretű érdeklődés robbanásszerűen megnőtt, ma lényegesen több tanulmány érhető el az ágazatban, mint az első útmutató kidolgozásának idején, s ezeket a nagyobb kutató intézetek vezetősége és a tárgyra szakosodott fórumok egyaránt követik (az utóbbira jó példa a FenRIAM (http://www.fenriam.eu/ vagy http://www.fenriam.eu/doc/FenRIAM%20full%20guide.pdf).

A projekt célja a jelenlegi belső vizsgálatra építve olyan modell kidolgozása, amely elméleti síkon hiteles, szilárd alapokon áll, mégis könnyen alkalmazható és elérhető. Ennek elérése érdekében a kutató csoportnak át kell majd tekintenie a szakterület pillanatnyilag legmagasabb színvonalú irodalmát, jellemzően az ilyen projektekből adódó különféle előnyök kapcsán értékelnie kell a tagállamok fizetési hajlandóságra készített modelljeit, meg kell értenie az esetleges hasznokkal összefüggő piaci értékeket, ha vannak, valamint meg kell értenie a KFI-infrastruktúra keretében finanszírozásra jelentkező projektek jellemző fajtáját. Mindez a megfelelő elméleti keretek között zajlik majd.

Megvalósítandó feladatok:

Az EIBURS keretében támogatásban részesülő egyetemi kutatóközpontnak olyan kutatási programot kell összeállítania, amelynek középpontjában a jelenleg alkalmazott módszerek áttekintése és az infrastrukturális befektetési igények előrejelzése áll annak érdekében hogy kidolgozza a Bank és mások (legjobb esetben a projektre pályázók) számára a költségek és a haszon előrejelzésének egységes módszertanát. Egy hároméves tanulmányról lévén szó, a pályázókat arra bátorítjuk, hogy az időközi adatok szolgáltatására tegyenek ütemezési javaslatot. A projekt keretében bármilyen további tevékenység végezhető, amelyre az egyetem központja a kutatás során a finanszírozóval karöltve készen áll, ezen belül:

—	Tanfolyamok, nyári egyetemek, konferenciák és szemináriumok szervezése

—	Adatbázisok létrehozása

—	Felmérések

Ez a projekt bármilyen nagyobb európai intézetben kidolgozott vagy frissített költség-haszon elemzési útmutató kiegészítéseként szolgálhat.

A pályázatokat angol vagy francia nyelven kell benyújtani, a pályázatok beterjesztésének határideje 2012. szeptember 14. A pályázati határidő után benyújtott pályázatokat nem vesszük figyelembe. A pályázatokat az alábbi címre kérjük küldeni:

Elektronikus formában: universities@eib.org valamint

kinyomtatva: EIB Institute 98-100, boulevard Konrad Adenauer 2950 Luxembourg LUXEMBOURG

Ms. Luísa FERREIRA, Koordinátor figyelmébe

Az EIBURS kiválasztási folyamatról és a többi programról, mechanizmusról részletes tájékoztatás az alábbi címen található: http://institute.eib.org/

---

8.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/15

---

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6573 – ForFarmers/Agricola)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 162/11

1.

2012. május 31-én a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a ForFarmers Group B.V. (a továbbiakban: ForFarmers, Hollandia) irányítása alá tartozó ForFarmers UK Ltd. (a továbbiakban: ForFarmers UK, Egyesült Királyság) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozás részesedés vásárlása útján teljes irányítást szerez az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az Agricola Group Ltd. (a továbbiakban: Agricola, Egyesült Királyság) felett.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő: — a ForFarmers esetében: állati takarmány és egyéb mezőgazdasági termékek előállítása és szállítása, brojler tenyészállatok szállítása és különféle mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása; Cefetra B.V. elnevezésű leányvállalatán keresztül nyersanyagszállítás a takarmány-, élelmiszer- és üzemanyag-ágazat részére, — az Agricola esetében: egy elsősorban az Egyesült Királyságban állati takarmány szállításában, BOCM Pauls kereskedelmi név alatt tevékenykedő vállalatcsoport holdingtársasága.

3.	A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak. Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6573 – ForFarmers/Agricola hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre: European Commission Directorate-General for Competition Merger Registry J-70 1049 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).

---

8.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/16

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 162/12

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„LAKELAND HERDWICK”

EK-sz.: UK-PDO-0005-0891-06.09.2011

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés (OFJ vagy OEM):

„Lakeland Herdwick”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Egyesült Királyság

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (és belsőség)

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

„Lakeland Herdwick” név alatt értendők azok a hasított testek és húsrészek, amelyek Cumbria megye területén, Herdwick anyajuhokból és kosokból álló nyájban született, nevelt és levágott fajtatiszta bárányból vagy juhból származnak. A „Lakeland Herdwick” hús rostjai finomak, a hús omlós, íze pedig a lassú nevelésnek és a hosszú legeltetési időszaknak köszönhetően meglehetősen intenzív. A „Lakeland Herdwick” hústermékek színe rózsaszín, illetve sötétrózsaszín; általában sötétebb, mint a kereskedelmi felhasználásra szánt síkvidéki fajtáké. Faggyúja szilárd halmazállapotú, alakítható, fehér színű.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A Herdwick juhok az északnyugat-angliai Cumbria megyében található Lake District tóvidék legmagasabb hegyei között és magasfennsíkjain legelnek. A Herdwick juhokat a Lake District középső és nyugati régiójában található magashegyi gazdaságokban nevelik. A juhok a fennsík fűféléket, hangát és fekete áfonyát, valamint hasonló növényeket is kínáló növényzetével táplálkoznak. A vágásra szánt bárányokat és anyajuhokat az év adott szakaszától függően széna vagy szilázs formájában fűfélékkel és/vagy kiegészítő takarmányokkal etetik. A kiegészítő takarmányokat helyben termelik.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A termelés összes fázisát a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani. A bárányok:

—	születésének,

—	nevelésének,

—	feljavító hizlalásának,

—	vágásának és

—	a hasított test 3.7. pontban leírtak szerint történő megjelölésének egyaránt a meghatározott földrajzi területen kell történnie.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

—

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

Az azonosíthatóság és a származás biztosítására a kereskedelmi forgalomba hozott terméken szerepelnie kell a „Lakeland Herdwick” hasított test megjelölésnek. A megjelölésnek a vágóhídon kell történnie. A darabolt húst a 3.2. pontban leírt formában kínálják értékesítésre. A „Lakeland Herdwick” hasított test megjelölést a hasított test felszínén, a húsrészek külső részén kell elhelyezni.

Az európai uniós logón és megjelölésen, valamint a jogszabályban előírt információn kívül a csomagoláson egyértelmű és olvasható állapotban kell szerepelnie az alábbi jelöléseknek is:

—	a „Lakeland Herdwick” elnevezés és az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” felirat,

—	a név, a termelést vagy csomagolást végző vállalkozás cégneve és címe.

A „Lakeland Herdwick” hasított test megjelölés alakja ovális, felső részén a LAKELAND, alsó részén HERDWICK szavakat tartalmazza, középen pedig nyomtatott nagybetű jelöli a levágás helyszínéül szolgáló vágóhidat.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Cumbria megye

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A Lake Districtet – amelyet a környező területekkel együtt köznyelvben „tóvidék”-ként emlegetnek – 1951-ben nemzeti parkká nyilvánították. Cumbria megyét az 1970-es években hozták létre a korábbi Cumberland és Westmorland megyék, valamint Lancashire és Yorkshire egyes részeinek összevonásával.

A Herdwick juhok egész évben Anglia legmagasabb, legridegebb és legcsapadékosabb vidékén élnek. Anglia legmagasabb hegyei között és a Lake District magasfennsíkjain legelnek, ahol a fennsík fűféléket, hangát és fekete áfonyát, valamint hasonló növényeket is kínáló növényzetével táplálkoznak. A Herdwick-vidék központja a Lake District Nemzeti Park középső és nyugati területe.

A terület túlnyomó része bekerítetlen fennsíki legelő, amely nagy kiterjedésű, köztulajdonban lévő területet is magában foglal. A Herdwick juhok a pásztorolás és az anyjukkal együtt legelés során tanulják meg, hogy a nyílt fennsíkon melyek a gazdaságukhoz tartozó legelőterületek (ezeket a helyiek csak „heaf”-ként emlegetik). Ez az összetett rendszer nőstény juhok egymást követő generációin alapul, ahol az állatoknak megtanítják, hogy a fennsíkon mely területeken legelhetnek. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Herdwick gazdaságok gyakran a gazdaság legelőterületeinek felismerésére idomított nőstény tenyészjuhokból álló nyájakat – a „földbirtokos” nyájakat – alkalmaznak, ezek képezik a gazdaság juhászatának alapját. E nyájak jellemzően a teljes állomány harmadát teszik ki, de ez szám gazdaságonként változó.

5.2.   A termék sajátosságai:

A Herdwick juh a cumbriai Lake District középső és nyugati régiójának őshonos fajtája és egyben kiváló példa arra, hogy egy fajta mennyire képes alkalmazkodni a rendkívüli éghajlati és domborzati viszonyokhoz. A National Sheep Association (brit juhtenyésztők egyesülete) a „British Sheep” 1998. évi kilencedik számában így ír a Herdwick fajtáról: „A fajta alapvetően magashegyi fajta, és a közvélemény szerint a legellenállóbb brit fajta, amely élőhelyéhez rendkívüli módon alkalmazkodott.”

A hasított test jellemzői:

A bárányokat 8–12 hónapos korban vágják, ellentétben más, kereskedelmi felhasználásra tenyésztett síkvidéki fajtákkal, amelyeket már 4 hónapos korban levágnak. Élősúlyuk 28–40 kg közötti, vágott súlyuk pedig 14–22 kg között mozog.

A Herdwick fajta egyszer nyírt juhai és az idősebb, birkahúsként értékesített egyedek élősúlya meghaladhatja a 38 kilogrammot, vágott súlyuk pedig 18 kg feletti is lehet. Az EUROP hús és vágóállat minősítési rendszer alapján a „Lakeland Herdwick” bárányai az „O” osztályba, míg az egyszer nyírt és a birkahúsként értékesített egyedek az „R” osztályba tartoznak. Birkahúsnak általában a 2 évesnél idősebb egyedből származó húst hívják. Az egyszer nyírt állat olyan bárány, amelynek első nyírása a születését követő évben, 15–24 hónapos kora között történik.   Élősúly-tartomány Vágottsúly-tartomány Jellemző EUROP osztály Bárány 28–40 kg 14–22 kg O Egyszer nyírt/Birkahúsként értékesített 38 kg felett 18 kg felett R

A „Lakeland Herdwick” hús különleges ízéről és minőségéről ismert, amely a Lake District fennsíkjainak hangáján és fűféléin történő lassú növekedés természetes következménye. A hús nedvdús és omlós, íze a hagyományos bárányhúshoz képest inkább vadhúsra emlékeztető. J. D. WOOD (Division of Food Animal Science, University of Bristol) tudományos kutatása kimutatta, hogy amellett, hogy a „Lakeland Herdwick” bárányhús íze és állaga kiválóbb minőségű, mint a síkvidéki fajták húsáé, jótékony hatású omega-3 zsírsavakat tartalmaz.

A „Lakeland Herdwick” bárány ízbeli különbségét J. D. WOOD (Division of Food Animal Science, University of Bristol) Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszerügyi Minisztérium számára 1996 októbere és 1997 júniusa között végzett kutatási projektje is bizonyítja, amelynek címe: An investigation of flavours in meat from sheep grown slowly or more quickly on grass diets (A fűtakarmányon lassan és gyorsabban nevelt bárányok húsában található ízanyagok vizsgálata). Ez a kutatás kimutatta, hogy a kereskedelmi felhasználásra szánt hagyományos, keresztezett fajták bárányaival összehasonlítva a „Lakeland Herdwick” bárányok húsa „jobb” ízű és „jobb minőségű”. A kutatás korábbi eredményeket is megerősített, miszerint a bárányhús szterain és α-linolén zsírsavtartalma magasabb mint a marha- és sertéshúsé. A vizsgálatok kimutatták, hogy e kedvező ízhatás a bárányok növekedése során az izomban felhalmozódó, többszörösen telítetlen zsírsavaknak köszönhető. A kutatás megállapította, hogy a hús összzsírtartalmának aránya (márványozottsága) és a többszörösen telítetlen zsírsavak kedvezően befolyásolják a „Lakeland Herdwick” hús minőségét.

Ezek a gazdaságok az élelmiszerlánc számára előállított bárányok nevelésével a terület alacsonyabban fekvő területeit is hasznosítják, de egyes síkvidéki gazdaságok is nevelnek Herdwick bárányokat. A „Lakeland Herdwick” bárányhús nagy része hímivarú (ürü) bárányoktól származik, mivel a nőivarú egyedek túlnyomó része tenyésztésbe kerül. Emberi fogyasztásra leginkább az ezen egyedektől származó hústermékeket és az ürüktől származó birkahúst értékesítik.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A Herdwick juhfajta a legjobb példa arra, hogy egy fajta mennyire képes alkalmazkodni a Lake District rendkívüli éghajlati és domborzati viszonyaihoz. A „Lakeland Herdwick” hús különleges ízéről és minőségéről ismert, amely a Lake District fennsíkjainak hangáján és fűféléin történő lassú növekedés természetes következménye. Minden kiegészítő takarmányt helyben termelnek.

A „Herdwick” szó eredete a 12. századra vezethető vissza, a szó valójában a juhtartás helyszínét, a legelőterületet jelenti és látszólag az ősi, norvég „Herd-vic” szóból ered, amelynek jelentése „juhgazdaság”. A Lake District területén egészen a 17. század derekáig a kisebb juhászatokat hívták így, majd a 18. századra a név már szorosan összeforrt magával a fajtával is.

Ma a Lake District területén kb. 120 gazdaságban – amelyek közül néhány a National Trust (Nagy-Britannia egyik legnagyobb civil értékmegőrző szervezete) tulajdonában van –, megközelítőleg 50 000 Herdwick juhot tartanak kereskedelmi céllal. Az 1920-as években Beatrix Potter (Mrs. Heelis) Nyúl Péterről szóló történeteiből származó bevétel befektetésével az ipari fejlődés és az újraerdősítés által veszélyeztetett farmokat vásárolt fel Lake Districtben. Ezeken a farmokon a Herdwick fajta felélesztését szorgalmazta. 1943-ban bekövetkezett halálakor az összes gazdaságot a National Trustra hagyományozta azzal a kikötéssel, hogy ezeken a farmokon kizárólag fajtatiszta Herdwick juhok tarthatók.

1953-ban, II. Erzsébet királynő koronázási vacsoráján „Lakeland Herdwick” bárányt szolgáltak fel.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://archive.defra.gov.uk/foodfarm/food/industry/regional/foodname/products/documents/lakeland-herdwick-pdo-111109.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---

8.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 162/20

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2012/C 162/13

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„PORC DU SUD-OUEST”

EK-sz.: FR-PGI-0005-0909-07.11.2011

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés:

„Porc du Sud-Ouest”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.1. osztály:

Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

A „Porc du Sud-Ouest” olyan friss hús, amely a sud-ouest-i területen született és nevelt, legalább a teljes hizlalási idő 30 %-ában (12 hetes életkortól kezdve) lófogú kukoricával táplált sertésből származik.

Vágáskor a hasított testnek minimum 90 kg meleg tömegűnek kell lennie (felső súlyhatár nincs), a nyári kánikulai időszakban (június 1-jétől szeptember 30-ig) 3 kg-os eltérési lehetőséggel.

A „Porc du Sud-Ouest” hasított testének végső pH értéke 5,5 és 6,2 között van.

A hasított testekből származó húsrészek színe a japán vesepecsenye-színskála 3. és 6. szintje között van.

A „Porc du Sud-Ouest” húsának fizikai-kémiai összetételére jellemző a többszörösen telítetlen zsírsavakban való gazdagság (különösen az összes zsírsavtartalomhoz mért 10–15 %-os linolénsav-tartalom), valamint az alacsonyabb telítettzsírsav-tartalom.

A hús lipidekben és E-vitaminban is gazdag.

Érzékszervi szempontból a „Porc du Sud-Ouest” a hagyományos sertéshúsnál vörösebb színű, húsa lédús és puha, íze erőteljes.

A sertéseket minél kevesebb stressznek kell kitenni, mivel az károsan befolyásolja a végső pH-értéket és rontja a hús minőségét, ezért az üzem és a vágóhíd közötti szállításnak minél rövidebbnek kell lennie: az üzemtől a vágóhídig az út legfeljebb 200 km vagy legfeljebb 6 óra lehet.

A „Porc du Sud-Ouest” húsát frissen értékesítik, az alábbi formákban: hasított test, hasított féltest, húsrészek, csontozott vagy csontozatlan hús.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében):

Nem releváns.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében):

A takarmány a tenyésztés teljes időtartama alatt nem tartalmazhat maniókát, édesburgonyát, élelmiszer-hulladékot, húslisztet, csontlisztet, toll-lisztet, vérlisztet, valamint semmilyen szárazföldi állatból származó más fehérjét, kivéve a vitamin- és ásványianyag-pótlásra használt zselatint, valamint a tejben és a tejtermékekben jelen lévő fehérjéket.

A sertések az elválasztástól kezdve a levágásig olyan takarmányt kapnak, amely legalább 60 %-ban gabonamagvakból, azokból nyert termékekből és melléktermékekből áll.

A hízlalási időszakban, vagyis a tizenkettedik héttől a levágásig a takarmány nem tartalmazhat pálmaolajat (az ugyanis telített zsírsavak forrása), halakból nyert termékeket, állati zsiradékot, növekedést segítő adalékanyagokat. Ugyanezen időszakban a sertéseknek adott takarmány legalább 30 %-ban lófogú kukoricából áll, és linolénsav-tartalma (C18:2) 1,1 % és 1,7 % között van (11–17 gramm/kg takarmány).

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

A hús minőségének biztosítása érdekében a sertéstenyésztés szakaszainak (születés, nevelés, hízlalás) kötelezően a földrajzi területen kell végbemennie.

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Nem releváns.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A címkén szerepelnie kell:

—	az oltalom alatt álló földrajzi árujelző nevének: „Porc du Sud-Ouest”

—	az európai uniós, színes OFJ-szimbólumnak, esetleg kiegészítve az „Oltalom alatt álló földrajzi jelzés” felirattal

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

A „Porc du Sud-Ouest” OFJ földrajzi területe az alábbi közigazgatási régiókat foglalja magában:

—	Aquitaine régió

—	Midi-Pyrénées régió

—	Poitou-Charentes régió.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

A sud-ouest-i terület két szempontból is különleges. Egyrészt régi sertéstenyésztő övezet, ugyanakkor a sertések takarmányozása itt hagyományosan a különleges tápértékű lófogú kukoricával történik, mivel annak termesztéséhez igen kedvezőek a terület időjárási feltételei.

Régi sertéstenyésztő övezet

A sertéstenyésztés évszázadok óta fontos szerepet játszik a sud-ouest-i régióban. E hagyományról tanúskodik az alábbi helységekben a középkortól kezdve tartott számos malacvásár és –piac: Garlin, Tarbes, Lembeye, Soumoulou, Dax, Garris, Saint Palais, Rabastens de Bigorre, Puylaurens, Villefranche de Rouergue, a 19. század végétől pedig már Aveyronban és Tarnban is tartanak ilyen vásárokat

1862-ben a sud-ouest-i terület három megyéje (Dordogne, Corrèze, Aveyron) élen járt a franciaországi sertésállomány tekintetében.

A sud-ouest-i vidéki területeken hosszú ideig a sertéshús volt a legtöbbet fogyasztott hús. A családok többnyire saját sertést tartottak, amelynek a levágása a téli időszakban igazi ünnepet jelentett a családban és a szomszédságban. A szaktudás az idők során megszilárdult: a levágott sertést teljes mértékben hasznosították (kezdetben helybeli fogyasztás, majd pedig piaci értékesítés útján), friss húsként és feldolgozva is (sózva, szárítva vagy saját zsírjában tartósítva). A Sud-Ouest vidéki területein élő családok ma is őrzik a régi mesterfogások és receptek hagyományát.

A helyi örökség bőségesen kínálja a „Porc du Sud-Ouest” e hosszú időre visszanyúló tenyésztésének és hasznosításának bizonyítékait (törvényszövegek, szépirodalmi alkotások, írásemlékek, műalkotások stb.).

A különleges tulajdonságokkal rendelkező lófogú kukorica hagyományos használata a sertések takarmányozásában

A sud-ouest-i terület hagyományosan szemeskukorica-termesztő övezet (1930-ban a nemzeti termelés 89 %-a itt zajlott, jelenleg pedig a 41 %-a) Háromszor akkora területen folyik itt szemeskukorica-termesztés, mint a többi francia megyében, így a sud-ouest-i területen az ottani sertéságazat számára szükséges mennyiség ötvenszeresét termesztik.

A sud-ouest-i területen termesztett kukorica nagy része lófogú kukorica: ez egyrészt történeti okokra vezethető vissza, másrészt a terület időjárási feltételeinek köszönhető, azok ugyanis kedvezőek e késői, meleget és nedvességet igénylő fajta számára: a vegetációs időszak teljes egészében magas a hőmérséklet, nyáron jelentős mennyiségű a csapadék. A sud-ouest-i területen 20 %-nál kisebb a kockázata annak, hogy a hőmérséklet összességében nem éri el a késői fajták által igényelt értékeket, ami elfogadható mértékű kockázat az e földrajzi területen tevékenykedő termelők számára. A sud-ouest-i mezőgazdasági termelők továbbá azért is termesztenek kizárólag a lófogú kukoricát, mert a késői kukorica terméshozama 15–20 %-kal nagyobb a korábbi fajtákénál.

A lófogú kukorica különleges tápértékbeli tulajdonságokkal rendelkezik: a betakarításkor alacsony (25 és 30 % közötti) a nedvességtartalma, és magas a keményítőtartalma (750–780 g/kg a szárazanyagban), ez pedig magas energiatartalmat eredményez. Mindenekelőtt pedig különleges zsírtartalom jellemzi, ami legnagyobbrészt – az összes zsírsavtartalom 60 %-ának erejéig – telítetlen zsírsavakból, köztük linolénsavból (omega 6) tevődik össze. A lófogú kukorica E-vitaminokban is gazdag (1,1–1,8 mg/g), magas energiatartalmú gabonaféle.

5.2.   A termék sajátosságai:

Különleges minőségi tulajdonságokkal rendelkező hús

A „Porc du Sud-Ouest” húsának zsírtartalma különleges összetételű, ugyanis csekély (kb. 40 %-os) arányban áll telített zsírsavakból, és magas (majdnem 60 %-os) arányban telítetlen zsírsavakból, melyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára, mivel az önállóan nem képes őket előállítani. Ezek a zsírsavak jelen vannak mind a bőr alatti, mind az izmok közötti zsírrétegekben.

A linolénsav, amely egy többszörösen telítetlen zsírsav, a hús összes zsírsavtartalmának 10–15 %-ában megtalálható.

A „Porc du Sud-Ouest” húsának a lipidtartalma szintén viszonylag magas (hozzávetőleg a zsírsavtartalom 5,4 %-a, szemben a 3,8 %-os értékkel a hagyományos francia sertéshús esetében), pH-értéke ellenőrzött, optimális (5,5 és 6,2 közötti), E-vitamin (antioxidáns) tartalma magas. A Porc du Sud-Ouest-ből készült filé illetve a hagyományos francia sertéshúsfilé tekintetében 2011. januárjában végzett összehasonlító vizsgálatok a „Porc du Sud-Ouest” esetében (0,16 mg/100 g) 15 %-kal magasabb E-vitamin-tartalmat mutattak ki, mint a hagyományos francia sertéshús esetében (0,13 mg/100 g).

A hús e különleges fizikai-kémiai tulajdonságai kihatnak érzékszervi jellemzőire is, és e tulajdonságoknak köszönhetően a hús közismerten lédús és puha, elkészítéskor erőteljes ízű.

A hús attól függően többé-kevésbé lédús és puha, hogy a hús mennyi lipidet és vizet tartalmaz, és főleg, hogy milyen a vízmegtartó képessége. A „Porc du Sud-Ouest” húsának lipidtartalma magasabb, a linolénsav pedig csökkenti az adipociták méretét, ezáltal jobb vízmegtartást tesz lehetővé, aminek egyébként az 5,5 és 6,2 közötti tartományban meghatározott pH érték is kedvez.

Elkészítéskor a „Porc du Sud-Ouest” húsának intenzív íze van. A zamat, vagyis a fogyasztáskor tapasztalt szag- és ízérzetek összessége túlnyomórészt a hús lipidtartalmától és pH-értékétől függ. A többszörösen telítetlen zsírsavak lipolízise és oxidációja során egyszerű másodlagos molekulák képződnek, amelyek a hús ízét a hagyományos sertéshús ízénél általában véve erőteljesebbé teszik, a termékeknek az elkészítéskor és a fogyasztáskor tapasztalható illatát pedig intenzívebbé.

Az íz és az aroma a molekuláknak az érlelés során történő felszabadulásától is függ, ami kizárólag egy adott – a „Porc du Sud-Ouest” OFJ termékleírásában meghatározott – pH-értéken megy végbe.

A fogyasztók méltányolják ezt a különbséget.

A „Porc du Sud-Ouest” húsa ezen kívül vörösebb is, mint a hagyományos sertéshús. .A hús színe a benne lévő mioglobin mennyiségétől függ.

A „Porc du Sud-Ouest” húsa magas E-vitamin tartalmának következtében lassabban veszíti el vörös színét a tárolás során, mivel az E-vitamin védő hatást fejt ki a mioglobin oxidációjával szemben.

A bőr alatti, valamint az izmok közötti zsír elegendő mennyiségű, és fehér színű.

A hagyományos francia sertésnél súlyosabb „Porc du Sud-Ouest” tenyésztésének tradíciója

A Sud-Ouest területén tenyésztett sertések mindig is súlyosabbak voltak a hagyományos francia sertéseknél. A súlyra vonatkozó 2010-es vágási eredmények szerint a hagyományos francia sertéshús esetében a vágott test súlya átlagosan 91,71 kg volt, szemben a „Porc du Sud-Ouest” húsa esetében mért átlagosan 94,03 kg-mal (ami 121 kg-os élősúlynak felel meg).

A súlyosabb sertések tenyésztésének e hagyománya 1967-ben egy Sud-Ouest árjegyzési terület létrehozásához vezetett, a Sud-Ouest területén előállított sertéshússal kapcsolatos kereskedelmi ügyletek elszámolása céljából. A súlyosabb sud-ouest-i sertés húsára vonatkozó ezen árjegyzés elismerést nyert az 1969. október 28-i 2112/69/EGK tanácsi rendeletben (HL, 1969.10.29.) E sud-ouest-i árjegyzés átvételének köszönhetően ma is differenciált fizetési rendszer van érvényben a sud-ouest-i hasított sertés vonatkozásában, és azt a Service des Nouvelles des Marchés továbbra is közzéteszi.

A „Porc du Sud-Ouest” húsa híres

A súlyosabb, kukoricával táplált sertés tenyésztésének kettős hagyománya arra ösztönözte a tenyésztői csoportokat, hogy a kínálat megszervezésével megpróbálják terméküket „megvédeni”, és növelni annak értékét. Az „Interprofession Porcine d’Aquitaine” elnevezésű szakmai szervezet által a „Porc au grain du Sud-Ouest” vonatkozásában az 1980-as években kezdeményezett minőségvédelmi kampány eredményeképpen a sud-ouest-i sertéshús 1989-ben „Label Rouge” minőségjelzést kapott, amely valódi „jogállást” biztosított számára.

A „Porc du Sud-Ouest” esetében ugyanez a kampány folytatódik, hiszen ez a hús részben ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a „Label Rouge” minőségjelzést viselő „Porc au grain du Sud-Ouest” sertéshús: a takarmányozás jellemzően nagy arányban kukoricával és más gabonákkal történik, és a húsnak ugyanazon fizikai-kémiai, illetve vizuális követelményeknek kell megfelelnie. Végezetül a vágott test válogatására és hasznosítására ugyanolyan, sőt akár szigorúbb követelmények vonatkoznak.

A „Porc du Sud-Ouest” kampány kezdettől fogva mindmáig igen sikeres. Erről tanúskodnak a napilapokban és magazinokban 1991 óta megjelenő újságcikkek, ételreceptek, a kampányban való nagyarányú részvétel (1997 és 2010 között), és a termékről szóló internetes oldalak. Ez a kampány és annak közismertsége nagymértékben megszilárdította a „Porc du Sud-Ouest” hírnevét.

A „Porc du Sud-Ouest” húsának ismertsége az évek során fennmaradt, és ma sem csökken. Ez megnyilvánul a fogyasztók spontán termékválasztásában: a fogyasztók ezt a húst a hagyományos francia sertéshúshoz képest egyértelműen előnyben részesítik, attól jelentősen különbözőnek tartják, és hajlandóak magasabb árat fizetni érte.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A lófogú kukoricával történő takarmányozás, mint a hús különlegességének oka

A sud-ouest-i terület két szempontból is különleges. Egyrészt régi sertéstenyésztő övezet, ugyanakkor a sertések takarmányozása itt hagyományosan a különleges táplálkozástani tulajdonságokkal rendelkező lófogú kukoricával történik, mivel annak termesztése szempontjából a terület időjárási feltételei kedvezőek.

A sud-ouest-i területen a lófogú kukorica nagy mennyiségben történő termesztése lehetővé teszi, hogy azt sertéshízlalásra is felhasználják: a „Porc du Sud-Ouest” számára 12 hetes kortól adott takarmányadagnak legalább 30 %-ban képezi részét. Ennek az adagnak ezenfelül legalább 1,1 % linolénsavat kell tartalmaznia. A hús különleges jellege éppen a lófogú kukorica nagyarányú használata miatt energiában és linolénsavban gazdagabb takarmány adásának köszönhető: zsírjainak különleges összetétele, amelyre alacsony telítettzsírsav- és magas telítetlenzsírsav-tartalom jellemző, valamint viszonylag magas lipidtartalom, és magas E-vitamin tartalom.

Számos tanulmány bizonyította, hogy a monogasztrikus állatok csoportjába tartozó sertés húsának fizikai-kémiai jellemzői szorosan összefüggenek az állatnak adott takarmány fizikai-kémiai jellemzőivel, márpedig a takarmány a lófogú kukorica magas arányánál fogva jelentős arányú linolénsavat tartalmaz.

A monogasztrikus állatok takarmányában található zsírsavak kémiai átalakulás nélkül, közvetlenül a szövetekben rakódnak le, ellentétben azzal, ahogyan a kérődző állatok esetében történik, amelyek a takarmányban található zsírsavakat telített zsírsavakká alakítják, minek következtében a többszörösen telítetlen zsírsavak elvesztik biológiai értéküket (C. Dutertre agrármérnök).

A sertéseknél a takarmányban található zsírsavak jellege közvetlenül befolyásolja a zsírszöveteikben található zsírsavak összetételét (Flanzy et al 1970, Brooks 1971, Desmoulin et al 1983, Rhee et al 1988, Effets de la nature lipidique des régimes sur la composition en acides gras du jambon chez le porc lourd, Pantaleo et al, 1999).

A „Porc du Sud-Ouest” által felvett többszörösen telített zsírsavak az állat zsírszöveteiben találhatók meg (Courboulay et Mourot 1995, Warmants et al 1999, Courboulay et al. 1999). Ezt egyébként az ADASEO által 1994 és 2000 között végzett kísérletek eredményei is bizonyítják.

Eszerint a vágott test lipideinek összetételét illetően bizonyítást nyert, hogy a szövetekben, és különösen a zsírszövetekben található zsírsavak milyensége szorosan összefügg a takarmány zsírsavtartalmával.

Az ADASEO (a délnyugati régió agrár-környezetvédelmi fejlesztési szervezete) által végzett vizsgálat kimutatta, hogy a „Porc du Sud-Ouest” különlegességét legalább 30 %-ban lófogú kukoricából álló takarmány biztosítja.

Ennek alapján az is megállapítható, hogy a híres „Porc du Sud-Ouest” sertés húsának különleges tulajdonságai (vörös színű, puha, lédús, erőteljes ízű) legnagyobbrészt a sud-ouest-i tenyésztők szakértelmének köszönhetőek, akik a helyi hagyományokat folyatva, a különleges összetételű zsírsavakat tartalmazó lófogú kukoricával való takarmányozás révén a sertéseket súlyosabbra hizlalják.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCPorcduSudOuest31012012.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---