12.5.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 137/1

Az európai adatvédelmi biztos véleménye a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló […] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatról

2012/C 137/01

AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 7. és 8. cikkére,

tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

tekintettel a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti véleménykérésre,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ VÉLEMÉNYT:

1. BEVEZETÉS

1.1. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal

2011. december 19-én a Bizottság a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló […] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslatot (3) fogadott el. A javaslatot egyeztetés céljából ugyanazon a napon elküldték az európai adatvédelmi biztosnak.

2.	Az európai adatvédelmi biztosnak már a javaslat elfogadása előtt lehetősége nyílt arra, hogy előterjessze nem hivatalos észrevételeit. Ezen észrevételek nagy részét a javaslat figyelembe vette. Ennek következtében jelentősen megerősödtek a javaslatban szereplő adatvédelmi biztosítékok.

3.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy a Bizottság hivatalosan is egyeztetett vele, üdvözli továbbá azt a javaslatot, hogy az elfogadandó jogi aktus preambuluma hivatkozzon erre a véleményre.

1.2. A javaslat célkitűzései és hatálya

A javaslat célkitűzése a 2005/36/EK irányelv (a továbbiakban: a szakmai képesítésekről szóló irányelv) meglévő szövegének modernizálása és módosítása. E célkitűzés elérése érdekében a Bizottság javaslatot tesz arra is, hogy a szakmai képesítésekről szóló átdolgozott irányelv rendelkezéseire való hivatkozások a belső piaci információs rendszer (IMI) keretében történő igazgatási együttműködésről szóló […] rendelet (a továbbiakban: IMI-rendelet) vonatkozó részeiben is módosuljanak (4).

1.3. A javaslat kapcsolata az adatvédelemmel

Adatvédelmi szempontból a javaslat két legfontosabb eleme a következő: i. riasztási rendszer bevezetése (56a. cikk); valamint ii. az európai szakmai kártya önkéntes alapú bevezetése (4a., 4b., 4c., 4d. és 4e. cikk) (5). A javaslat szerint a személyes adatok feldolgozása mindkét esetben a belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül történik.

Riasztást általában azt követően adnak ki, hogy egy tagállami illetékes hatóság vagy bíróság határozatával eltiltott valamely személyt szakmájának az adott tagállam területén történő gyakorlásától (6). Riasztás a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv hatálya alá tartozó bármely szakemberrel kapcsolatban kiadható, beleértve azokat a szakembereket is, akik nem igényeltek európai szakmai kártyát. A riasztásokat a kibocsátásukat követően az IMI-ben tárolják, és azokhoz az összes tagállam, valamint a Bizottság is rendelkezik hozzáféréssel.

Az európai szakmai kártya bevezetése az IMI-ben egy információs adatállomány létrehozását és tárolását jelenti azokról a szakemberekről, akik a saját elhatározásukból előjegyeztették a kártyát („IMI-adatállomány”). Az IMI-adatállományban található információkhoz a szakember, valamint a „fogadó” és a „saját” tagállam férhet hozzá. A szakember bármikor kérheti az IMI-adatállományban lévő információk törlését, zárolását vagy helyesbítését.

A riasztási adatok és az IMI-adatállományban lévő bizonyos adatok bűncselekményekre vagy igazgatási szankciókra vonatkozó információkat tartalmaznak, ezért a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (5) bekezdése és a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése értelmében magasabb szintű védelmet igényelnek. A riasztási rendszer minden tagállamban különböző szakmai csoportokba tartozó, igen nagyszámú egyén adatvédelemhez való jogát érintheti, beleértve az orvosokat, tekintet nélkül arra, hogy ténylegesen a saját országukon kívül folytatják vagy kívánják folytatni tevékenységüket.

9.	A javaslat ezenkívül fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a jövőben hogyan fog fejlődni az IMI-ben a riasztási rendszer és az adattárfunkció. Ez horizontális kérdés, ami a más szakpolitikai területeken folytatott közigazgatási együttműködés szempontjából is lényeges.

2. A JAVASLAT ELEMZÉSE

2.1. Általános észrevételek

10.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a javaslatban az adatvédelmi aggályok leküzdésére tett erőfeszítéseket. Az európai adatvédelmi biztos üdvözli továbbá azt, hogy a Bizottság a közigazgatási együttműködés céljára egy meglévő információs rendszer, az IMI használatát javasolja, amely már számos adatvédelmi biztosítékot nyújt a gyakorlatban. Mindazonáltal fontos aggályok továbbra is fennállnak, főként a riasztási rendszerrel összefüggésben.

11.

Ezen aggályok kezelése érdekében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat egyértelműen jelölje meg, mely konkrét esetekben küldhető riasztás, pontosabban határozza meg a riasztásban közölhető személyes adatok típusát, és a minimálisan szükséges mértékűre korlátozza az adatok feldolgozását, figyelemmel az arányosságra, valamint a jogok és érdekek kiegyensúlyozására. A javaslatnak:

—	egyértelműen ki kell mondania, hogy riasztás kizárólag azt követően küldhető, hogy egy tagállami illetékes hatóság vagy bíróság az egyént határozatban eltiltotta a tagállam területén szakmai tevékenységének gyakorlásától,

—	meg kell határoznia, hogy a riasztás nem tartalmazhat további részleteket az eltiltás körülményeivel és okaival kapcsolatban,

—	pontosítania kell és szigorúan a minimálisan szükséges mértékűre kell korlátoznia a riasztások megőrzési idejét, és

—	biztosítania kell, hogy a riasztásokat kizárólag a tagállamok illetékes hatóságainak küldjék meg, és ezek a hatóságok a riasztásban szereplő információkat bizalmasan kezeljék, ne terjesszék tovább és ne tegyék közzé.

2.2. Riasztások

A Bizottság által javasolt riasztási rendszerek

12.

Az 56a. cikk a szakemberek két különböző kategóriájára vonatkozóan két, bizonyos mértékig különböző riasztási rendszert vezet be.

—

Az 56a. cikk (1) bekezdése háziorvosokra és szakorvosokra, általános ápolókra, fogorvosokra, állatorvosokra, szülésznőkre, gyógyszerészekre és egyes más szakemberekre vonatkozóan vezet be riasztási rendszert. A riasztásnak a „szakember azonosító adatait” kell tartalmaznia, akit a tagállam területén a nemzeti hatóságok vagy bíróságok – akár csak ideiglenesen – „eltiltottak” szakmájának gyakorlásától. Bármelyik tagállam illetékes hatóságai küldhetnek riasztást, amelyet az összes többi tagállam illetékes hatóságainak és a Bizottságnak kell címezni.

—

Az 56a. cikk (2) bekezdése további riasztási rendszert hoz létre az 56a. cikk (1) bekezdése szerinti riasztási rendszer (vagy a 2006/123/EK irányelv (7)) alapján már működő riasztási rendszer által még le nem fedett szakmákra vonatkozóan. Ebben az újabb riasztási rendszerben a tagállamnak „azt követően” kell riasztást küldenie, „hogy tudomást szerzett bármilyen olyan szolgáltatói magatartásról, konkrét tevékenységről, illetve körülményről, mely komoly veszélyt jelenthet az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a környezet épségére nézve valamely más tagállamban”. Riasztást a „többi érintett tagállamnak és a Bizottságnak” kell küldeni. A javaslat előírja továbbá, hogy „a tájékoztatás nem lép túl azon, ami feltétlenül szükséges az érintett szakember azonosításához, ugyanakkor hivatkozást tartalmaz arra a valamely illetékes hatóság által hozott határozatra, melyben a szakembert eltiltják a szakmai tevékenységek gyakorlásától”.

Általános észrevételek

13.

Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi egy olyan európai szintű, korlátozott riasztási rendszer létrehozását, amelynek célja az érintett illetékes hatóságok közötti információcsere – fontos közérdekből – olyan szakemberekre vonatkozóan, akiket az egyik tagállamban eltiltottak szakmájuk gyakorlásától például olyan szakmákban, ahol az emberi élet, az emberek egészsége és biztonsága (valamint az állatjólét) elsőrendűen érintett, illetve más szakmákban olyan helyzetekben, ahol ezt az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a környezet épségére vonatkozóan fennálló komoly veszély megelőzése indokolja.

14.	Az európai adatvédelmi biztos azonban úgy véli, hogy a riasztási rendszereknek arányosnak kell maradniuk.

15.

Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos üdvözli a nem hivatalos észrevételeit követően a szövegben tett javításokat. Úgy tűnik, ezek a javítások – bár még mindig további pontosításokat igényelnek – azon szakemberekre korlátozzák a riasztásokat, akiket illetékes hatóság határozatban tiltott el szakmájuk gyakorlásától, és kizárják annak lehetőségét, hogy a szakemberre vetülő puszta gyanú vagy az ellene felhozott panaszok alapján riasztásra kerüljön sor, ha a riasztást nem támasztja alá egyértelmű bizonyíték, és az illetékes hatóság vagy bíróság nem hozott hivatalos határozatot, amely eltiltja a személyt tevékenységének gyakorlásától. Ez segíthet a jogbiztonság biztosításában, továbbá elősegítheti az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartását.

16.

Azonkívül, hogy az európai adatvédelmi biztos további pontosításokat ajánl a riasztás feltételeivel és tartalmával kapcsolatban, további fő aggályai a megőrzési időhöz kapcsolódnak. A riasztások pontosságára és aktualizálására, valamint a címzettekre vonatkozó rendelkezések is tovább tökéletesíthetők. Végül a titoktartási kötelezettséget is kifejezetten rögzíteni kell az irányelvben.

Az adatok megőrzési ideje

17.

A riasztási rendszerrel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos egyik legkomolyabb, továbbra is fennálló aggálya a riasztási rendszer jellegével kapcsolatos. A kérdés az, hogy a javaslatban előirányzott riasztások:

—	csak korlátozott ideig maradnának-e az IMI-ben, azonnali intézkedést igénylő vészhelyzetet jelző figyelmeztetésként, vagy

—	a riasztási rendszer nyomán olyan adatbázis jönne létre, amely hosszú ideig tárol riasztási adatokat, és így valójában a szakemberek – köztük az orvosok – európai szintű feketelistája jönne létre, amelyen az illetékes hatóságok rutinszerűen ellenőriznék e szakembereket.

18.

Ahogyan az IMI-javaslatra irányuló vélemény megállapította (8), „egy dolog a riasztás kommunikációs eszközként történő használata az illetékes hatóságok adott visszaéléssel vagy gyanúval kapcsolatos riasztására, és egészen más dolog ezt a riasztást meghosszabbított, sőt határozatlan ideig adatbázisban tárolni”.

19.

Az európai adatvédelmi biztost aggodalommal tölti el, hogy a tervezett 56a. cikk (5) bekezdése a Bizottságra hagyja annak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok keretében történő meghatározását, hogy mennyi ideig maradjanak a riasztások az IMI-ben. Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy ezeket a kulcsfontosságú rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a javasolt riasztási rendszer jellegét, és ennélfogva alapvetőnek minősülnek, magának az irányelvjavaslatnak a szövege rögzítse.

20.

Adatvédelmi szempontból célszerűbb lenne, ha a rendszerbe bevitt összes riasztás egy előre meghatározott, a riasztás elküldésétől számított ésszerűen rövid időszak után törölnék. Ennek az időszaknak eléggé hosszúnak (például hat hónap) kell lennie ahhoz, hogy a riasztást fogadó illetékes hatóságok további kérdéseket tehessenek fel az IMI-n keresztül, és dönthessenek arról, hogy a kapott információk alapján tegyenek-e a hatáskörükbe tartozó egyedi intézkedéseket. Az időszak azonban ne legyen hosszabb, mint ami erre a célra feltétlenül szükséges.

21.

Másik lehetőségként – amennyiben a hosszú távú megőrzés egyértelműen indokolt – az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat minimumszabályként egyértelműen írja elő, hogy a riasztást kibocsátó hatóság az eltiltás hatályvesztését követően (például fellebbezés eredményeképpen vagy azért, mert az eltiltás határozott időre szólt) azonnal törölje a riasztást. El kell kerülni azt is, hogy egy riasztás – szükségtelenül – határozatlan ideig, esetleg még az érintett szakember nyugdíjba vonulását vagy elhalálozását követően is érvényes legyen.

Az 56a. cikk (1) bekezdése szerinti riasztások tartalma

22.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a riasztások tartalmával kapcsolatban a tervezetben már végrehajtott pontosításokat. További pontosításokra lenne azonban még szükség annak biztosítása érdekében, hogy az 56a. cikk (1) bekezdése szerinti riasztások tartalma egyértelműen a következőkre korlátozódjon: i. az érintett szakember azonosításához szükséges személyes adatok; ii. a szakembert eltiltották-e szakmai tevékenységének gyakorlásától; iii. az eltiltás feltételes (a fellebbezési eljárástól függ) vagy végleges-e; iv. milyen időszakra vonatkozik az eltiltás; és v. a határozatot kiadó illetékes hatóság azonosító adatai (annak az országnak a megnevezésével együtt, ahol a határozatot kiadták).

23.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja továbbá, hogy a javaslat kifejezetten tegye egyértelművé, hogy a riasztások nem tartalmazhatnak az eltiltás körülményeivel és okaival kapcsolatos további konkrét információkat. Ezzel kapcsolatban az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a szokásos kétoldalú információcsere keretében további kérdések is feltehetők, ha szükség van ilyen kiegészítő információk beszerzésére. Az IMI arra is felhasználható, hogy a nemzeti eljárásokkal kapcsolatban általános kiegészítő tájékoztatást nyújtson az ügykezelőknek, segítse őket egy másik ország nemzeti eljárásain alapuló információk értelmezésében.

A riasztás küldésének feltételei és az 56a. cikk (2) bekezdése szerinti riasztások tartalma

24.

A jogbiztonság biztosítása érdekében az 56a. cikk (2) bekezdése szerinti riasztások elküldési feltételeinek egyértelmű rögzítése alapvető fontosságú. A jelenlegi szöveg szerint akkor kell riasztást küldeni, ha a tagállam „tudomást szerzett bármilyen olyan szolgáltatói magatartásról, konkrét tevékenységről, illetve körülményről, mely komoly veszélyt jelenthet az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a környezet épségére nézve valamely más tagállamban”. E rendelkezések önmagukban nem eléggé egyértelműek, és túlságosan nagy mozgásteret hagynak az ügykezelőknek annak eldöntéséhez, hogy küldjenek-e riasztást.

25.	Először is, a „tudomást szerzett” kifejezésből nem egyértelmű, hogy a riasztás elküldése előtt elegendő-e bizonyos típusú visszaélés vagy más esemény alapos gyanúja, vagy a tényállást valamiféle közigazgatási eljárásban kell-e teljes körűen kivizsgálni és megállapítani.

26.

A javaslat átdolgozott változata az illetékes hatóság azon határozatára hivatkozik, amely eltiltja a szakembert szakmai tevékenységének gyakorlásától. Ez jelentős előrelépés az előző tervezetekhez képest, és olvasatunkban azt sugallja, hogy riasztás csak akkor küldhető, ha az érintett szakemberrel szemben az érintett illetékes hatóság határozata alapján már eltiltás van érvényben.

27.

A szöveg azonban további javításra szorul, egyértelműen rögzíteni kell azt a követelményt, hogy a riasztásnak bíróság vagy illetékes hatóság olyan előzetes határozatán kell alapulnia, amely eltiltja a szakembert szakmai tevékenysége gyakorlásától. Ennek biztosítania kell a jogbiztonságot és meg kell előznie a félreértéseket.

28.

Az 56a. cikk (1) bekezdéséhez hasonlóan e bekezdéssel kapcsolatban is további pontosításokra lenne szükség azért, hogy a riasztások tartalma egyértelműen a következőkre korlátozódjon: i. az érintett szakember azonosításához szükséges személyes adatok; ii. a szakembert eltiltották-e szakmai tevékenységének gyakorlásától; iii. az eltiltás feltételes (a fellebbezési eljárástól függ) vagy végleges-e; iv. milyen időszakra vonatkozik az eltiltás; és v. a határozatot kiadó illetékes hatóság azonosító adatai (annak az országnak a megnevezésével együtt, ahol a határozatot kiadták).

Az 56a. cikk (2) bekezdése szerinti riasztások címzettjei

29.

Az 56a. cikk (2) bekezdése előírja, hogy riasztást a „többi érintett tagállamnak és a Bizottságnak” kell küldeni. Az európai adatvédelmi biztos ajánlja a szöveg olyan módosítását, hogy a riasztásokat el kell küldeni a „többi érintett tagállam illetékes hatóságainak és a Bizottságnak”. Az „illetékes hatóságok” kifejezést tartalmazó szövegezést az 56a. cikk (1) bekezdése az e bekezdés szerinti riasztásokkal kapcsolatban már használja (9).

Pontosság és aktualizálás

30.

Az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja továbbá, hogy a javaslat egyértelműen tegye kötelezővé, hogy a riasztást feltöltő illetékes hatóság rendszeres időközönként vizsgálja felül, hogy a riasztások naprakészek-e, és azonnal helyesbítse, illetve vonja vissza a riasztást, ha a benne szereplő információk már nem pontosak vagy aktualizálásra szorulnak. Annak biztosítása is hasznos lenne, hogy a riasztással kapcsolatos tájékoztatásban azt is rögzítsék (például aktualizált riasztás küldésével), hogy a szakember fellebbezett az 56a. cikk (4) bekezdése szerinti „riasztás” ellen, vagy a riasztás helyesbítését, zárolását vagy törlését kérte (10).

A riasztások bizalmas kezelése, további terjesztése és közzététele

31.

Az európai adatvédelmi biztos tisztában van azzal, hogy a tagállami jogszabályok és gyakorlatok eltérnek egymástól azzal kapcsolatban, hogy az orvosok és más szakemberek elleni fegyelmi eljárásokra és büntetőjogi szankciókra vonatkozó információk milyen mértékben oszlanak meg az illetékes hatóságok, más érintett szervezetek (például kórházak) és a nagyközönség között. Néhány országban bizonyos szakmákra vonatkozó feketelisták az interneten bárki számára nyilvánosan hozzáférhetőek. Más országok más szemléletet alkalmaznak, és a nagyközönség számára csak a fehérlistákba, azaz a szakmai tevékenység gyakorlására engedéllyel rendelkező személyek pozitív listáiba való betekintést teszik lehetővé.

32.

Mindaddig, amíg az említett eltérő gyakorlatok és nemzeti jogszabályok egymással párhuzamosan léteznek, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az irányelv írjon elő titoktartási kötelezettséget az összes érintett illetékes hatóság számára a másik tagállamtól kapott riasztási adatokra vonatkozóan, kivéve, ha az adatokat a küldő tagállam jogszabályaival összhangban nyilvánossá tették.

2.3. Az európai szakmai kártya

33.	Az európai adatvédelmi biztos üdvözli, hogy nem hivatalos észrevételeit követően a Bizottság jelentősen javította a javaslat egyértelműségét, jogbiztonságát és a 4a. cikkében rögzített adatvédelmi biztosítékokat.

34.

Az adatvédelmi biztos fennmaradó aggályai a javaslat 4e. cikkének (1) bekezdéséhez kapcsolódnak, amely „a saját és a fogadó állam illetékes hatóságai” számára előírja, hogy „a vonatkozó IMI-adatállományt kellő időben aktualizálják az európai szakmai kártya tulajdonosa ellen indított fegyelmi eljárásokhoz, a vele szemben alkalmazott büntetőjogi szankciókhoz vagy az ezen irányelv szerinti tevékenységei folytatására nézve vélhetően következményekkel járó súlyos különös körülményekhez kapcsolódó információkkal”.

35.

A 4e. cikk (1) bekezdése kiegészíti az 56. cikk (2) bekezdésének meglévő rendelkezéseit, amelyek már ugyanilyen feltételekkel lehetővé teszik a kétoldalú információcserét. A jelenlegi 56. cikk (2) bekezdése konkrétan azt írja elő, hogy „a fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai […] adatokat szolgáltatnak egymásnak azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, vagy bármely egyéb jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járhatnak”.

36.	Az európai adatvédelmi biztosnak három fő aggálya van e rendelkezésekkel kapcsolatban:

Az IMI-adatállomány 4e. cikk (1) bekezdés szerinti aktualizálásának feltételei és az aktualizálás tartalma

37.

Először is, mindkét szóban forgó rendelkezés nagy mozgásteret hagy az ügykezelőknek az IMI-adatállomány aktualizálásának eldöntéséhez. Az 56a. cikk (2) bekezdése szerinti riasztások elküldési feltételeivel kapcsolatban észrevételeztük a pontosság hiányát, és az ott leírt okokból ezen a helyen is kívánatos lenne további pontosításokat tenni. Az európai adatvédelmi biztos üdvözölné legalább annak előírását, hogy a szóban forgó aktualizálást az „ártatlanság vélelmének sérelme nélkül” kell végrehajtani (11). Az irányelv szempontjából megfelelőbb megoldás lenne, ha előírná (mint az 56a. cikk (2) bekezdése szerinti, fent tárgyalt riasztásokkal kapcsolatban), hogy az aktualizálásnak minden esetben bíróság vagy illetékes hatóság előzetes határozatán kell alapulnia, amely eltiltja a szakembert szakmai tevékenységének gyakorlásától. Ennek biztosítania kell a jogbiztonságot és meg kell előznie a félreértéseket.

38.

Az 56a. cikk szerinti riasztásokhoz hasonlóan itt is pontosítani kell, hogy az aktualizálás tartalma a következőkre korlátozódjon: i. a szakembert eltiltották-e szakmai tevékenységének gyakorlásától; ii. a tiltás feltételes (a fellebbezési eljárástól függ) vagy végleges-e; iii. milyen időszakra vonatkozik a tiltás; és iv. a határozatot kiadó illetékes hatóság azonosító adatai (annak az országnak a megnevezésével együtt, ahol a határozatot kiadták). A további adatszolgáltatás kerülendő, például az, hogy az eltiltás büntetőítélet vagy fegyelmi intézkedés következménye-e, illetve az adott szakember milyen bűncselekményt követett el. Ha az érintett hatóságnak egy konkrét ügyben szüksége van a fenti információkra, kétoldalú információcsere keretében (az IMI-n keresztül, de az IMI-adatállományon kívül) minden esetben kiegészítő tájékoztatást kérhet.

Az adatok megőrzési ideje

39.

Másodszor, a jelenleg hatályos 56. cikk (2) bekezdése szerinti kétoldalú információcserétől eltérően, amelyet jelenleg csupán az ügy lezárásától számított hat hónapig őriznek meg az IMI–rendszerben, az IMI-adatállományt úgy alakították ki, hogy lehetőség szerint hosszú ideig az IMI-ben maradjon. Ezért annak biztosítására is megfelelő rendelkezéseket kell hozni, hogy a lezajlott fegyelmi eljárásra vagy kiszabott büntetőjogi szankciókra, illetve más súlyos különös körülményekre való hivatkozást megfelelő időn belül töröljék az IMI-adatállományból, ha az adott információhoz való hozzáférésre a továbbiakban már nincs szükség.

40.

A törlésre tett javaslat, amikor az adatokra a „továbbiakban már nincs szükség”, megítélésünk szerint segít ugyan, de a következetesség és a jogbiztonság biztosításához nem elegendő. Az európai adatvédelmi biztos ezért azt ajánlja, hogy a javaslat a kicserélt információkra vonatkozóan kellően rövid megőrzési időt határozzon meg. A riasztásokra vonatkozó megőrzési idő tárgyalásakor fent kifejtett okok miatt célszerű lenne, ha ezek az adatok csak annyi ideig maradnának az IMI-ben, amennyi a címzett hatóság megfelelő intézkedésének meghozatalához szükséges (például hat hónapig, ami a vizsgálati vagy végrehajtási intézkedések megtételére elegendő).

41.

Másik lehetőségként, ha a jogalkotó amellett dönt, hogy az eltiltást „hosszú távon” tárolni kell az IMI-adatállományban, az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a javaslat minimumszabályként egyértelműen írja elő, hogy a riasztást kibocsátó hatóság az eltiltás hatályvesztését követően (például fellebbezés eredményeképpen vagy azért, mert az eltiltás határozott időre szólt) a tiltásra vonatkozó minden utalást azonnal töröljön.

2.4. Hosszú távon

42.

Hosszú távon, amennyiben és amikor a szakmai kártya és az IMI használata széles körben elterjed (ez megtörténhet a riasztási rendszer hatálya alá tartozó szabályozott szakmák némelyike vagy mindegyike esetében), az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a Bizottság vizsgálja felül, hogy az 56a. cikk szerinti riasztási rendszerekre még mindig szükség van-e, és nem lehet-e azokat korlátozottabb, és így adatvédelmi szempontból kevésbé beavatkozó jellegű rendszerrel felváltani. Ekkor mérlegelhető például, hogy az összes tagállamnak küldött riasztás helyett az információk megosztását a saját és a fogadó tagállam illetékes hatóságaira korlátozzák, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az érintett szakember szakmai kártyájához és IMI-adatállományához.

2.5. Egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal és a nemzeti adatvédelmi hatóságokkal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatban

43.

Végül az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az 56a. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az 58. cikk alapján elfogadott egyéb olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt, amelyeknek adatvédelmi hatásuk lehet, egyeztessenek vele és a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporttal, amelyben a nemzeti adatvédelmi hatóságok is képviseltetik magukat. A szóban forgó egyeztetés előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni (12).

3. KÖVETKEZTETÉSEK

44.	Az európai adatvédelmi biztos tudomásul veszi a szakmai tevékenységük gyakorlásától – fontos közérdekből – eltiltott szakemberekre vonatkozó információcserét szolgáló európai szintű, korlátozott riasztási rendszer létrehozását.

45.	Az európai adatvédelmi biztos azonban úgy véli, hogy a riasztási rendszereknek arányosnak kell maradniuk.

46.

Az európai adatvédelmi biztos különösen a következőket ajánlja:

—

a javaslat egyértelműen jelölje meg, mely konkrét esetekben küldhető riasztás, pontosabban határozza meg a riasztásban közölhető személyes adatok típusát, és a minimálisan szükséges mértékűre korlátozza az adatok feldolgozását, figyelemmel az arányosságra, valamint a jogok és érdekek kiegyensúlyozására,

—	a javaslat egyértelműen mondja ki, hogy riasztás kizárólag azt követően küldhető, hogy egy tagállami illetékes hatóság vagy bíróság az egyént határozatban eltiltotta a tagállam területén szakmai tevékenységének gyakorlásától,

—	elő kell írni, hogy a riasztás nem tartalmazhat további részleteket az eltiltás körülményeivel és okaival kapcsolatban,

—	pontosítani kell és szigorúan a minimálisan szükséges mértékűre kell korlátozni a riasztások megőrzési idejét, és

—

biztosítani kell, hogy a riasztásokat kizárólag a tagállamok illetékes hatóságainak küldjék meg, és ezek a hatóságok bizalmasan kezeljék a riasztásban szereplő információkat, és kizárólag akkor terjesszék tovább vagy tegyék közzé azokat, ha az adatokat a küldő tagállam jogszabályaival összhangban nyilvánossá tették.

47.

Az európai szakmai kártya és az ehhez kapcsolódó IMI-adatállomány tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy tovább kell pontosítani a fegyelmi eljárásokra, a büntetőjogi szankciókra vagy az egyéb súlyos különös körülményekre vonatkozó információk adatállományban való rögzítésének feltételeit és a rögzítendő információk tartalmát, továbbá a megőrzési idő egyértelmű korlátozását ajánlja.

48.

Ezenfelül az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy hosszú távon, amennyiben és amikor a szakmai kártya és az IMI használata széles körben elterjed, a Bizottság vizsgálja felül, hogy az 56a. cikk szerinti riasztási rendszerekre még mindig szükség van-e, és nem lehet-e azokat korlátozottabb, és így adatvédelmi szempontból kevésbé beavatkozó jellegű rendszerrel felváltani.

49.

Végül az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy az 56a. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az 58. cikk alapján elfogadott egyéb olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt, amelyeknek adatvédelmi hatásuk lehet, egyeztessenek vele és a 29. cikk alapján létrehozott munkacsoporttal, amelyben a nemzeti adatvédelmi hatóságok is képviseltetik magukat. Az egyeztetés előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot kellene végezni.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 8-án.

Giovanni BUTTARELLI

az európai adatvédelmi biztos helyettese

(1) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(2) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(3) COM(2011) 883 final.

(4) Az IMI-rendeletet még nem fogadták el. 2011 novemberében az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a Bizottság javaslatáról. Lásd: http://www.edps.europa.eu/EDPSWEB/webdav/site/mySite/shared/Documents/Consultation/Opinions/2011/11-11-22_IMI_Opinion_HU.pdf

(5) Eltérő rendelkezés hiányában az e javaslatban szereplő, cikkekre utaló hivatkozások a szakmai képesítésekről szóló irányelvnek a Bizottság javaslata szerinti rendelkezéseire vonatkoznak.

(6) Az 56a. cikk (2) bekezdését tovább kell pontosítani annak biztosítása érdekében, hogy ez egyértelműen ne csak az 56a. cikk egészségügyi szakemberekre vonatkozó (1) bekezdése szerinti riasztásokra legyen érvényes, hanem az 56a. cikk nem egészségügyi szakemberekre vonatkozó (2) bekezdése szerinti riasztásokra is. Lásd a vélemény 24–27. bekezdését.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(8) Lásd az 57–59. bekezdést.

(9) Az európai adatvédelmi biztos egyébként üdvözli, hogy – ellentétben az 56a. cikk (1) bekezdése szerinti riasztásokkal – a szöveg az „érintett tagállamokat”, nem pedig a „többi tagállamot” említi.

(10) Megjegyezzük, hogy a riasztás tartalmának a minimálisan szükséges adatokra, valamint a legtényszerűbb és legobjektívabb adatokra – például hogy az illetékes hatóság vagy bíróság elfogadott-e egy bizonyos típusú határozatot (például átmeneti eltiltás a tevékenység gyakorlásától) – való csökkentése szintén hozzájárulhat a riasztás helyesbítése, zárolása vagy törlése iránti kérelmek számának csökkentéséhez, mivel ezen adatok pontosságának vitatása nehezebb lenne.

(11) Az ártatlanság vélelmére vonatkozó hasonló utalás már a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.) is megtalálható.

(12) Lásd még az európai adatvédelmi biztos IMI-rendeletre vonatkozó véleményének 29–32. bekezdését.

12.5.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 137/7

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2012. március 2.)

az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a „Pericles 2020 program”) létrehozásáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2012/17)

2012/C 137/02

Bevezetés és jogalap

2011. január 26-án az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az euroátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: rendelettervezet). Az EKB 2012. február 6-án egy második felkérést kapott az Európai Parlamenttől, hogy alkosson véleményt ugyanerről a rendelettervezetről.

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 133. cikkén, 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul.

1. Általános megjegyzések

1.1.

A Pericles-program az euró pénzhamisítás és a kapcsolódó csalás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program. A rendelettervezet felváltja a Pericles-program 2013-ban lejáró jogalapját (2), ezzel 2020 végéig meghosszabbítva azt. Az EKB megismétli azon álláspontját, hogy a Pericles-program hasznos hozzájárulás az EKB, az Europol és a nemzeti hatóságok által az euróhamisítás elleni küzdelemhez használt tevékenységekhez (3). Az EKB biztos abban, hogy a Pericles 2020 program továbbra is hozzá fog járulni az eurobankjegyek integritásának megőrzéséhez, ideértve az eurobankjegyek második sorozatát.

1.2.

Az EKB kiemeli az eurobankjegyek hamisítása elleni küzdelemben betöltött aktív szerepét. Különösen az EKB alakítja ki a bankjegyek képi megjelenését és az eurobankjegyekbe beépítendő, fejlett műszaki jellemzőket, amelyek lehetővé teszik a laikusok és a szakértők számára is az eredeti és a hamis bankjegyek megkülönböztetését. Általános gyakorlat, hogy a forgalomba kerülés után néhány évvel a bankjegyeket naprakésszé teszik, hogy a hamisítókkal szembeni lépéselőnyt megőrizzék. Az eurorendszer is megteszi ezt az elővigyázatossági intézkedést, és rövidesen megkezdi az eurobankjegyek második sorozatának gyártását. Emellett az EKB elemzi az új hamispénzfajtákat az Európai Bankjegyszakértői Központban („CAC”) és a szerzett ismereteket felhasználja a jogérvényesítő hatóságok számára megfelelőbb tanácsok nyújtására. A CAC koordinálja a hamis eurobankjegyekről ismert valamennyi műszaki és statisztikai adatnak az összes érdekelt fél számára történő terjesztését.

2. Különös észrevételek

2.1.

A rendelettervezet 4. cikkének második bekezdése határozza meg a Pericles 2020 program konkrét célkitűzése elérésének értékelésére szolgáló módszert. E tekintetben az eredmények nemcsak a Pericles 2020 program alapján történő hathatós fellépésen múlnak, hanem számos külső tényezőn is, beleértve a forgalomban lévő hamisítványok számát, a pénzügyi, műszaki, jogalkalmazási és igazságszolgáltatási hatóságoknál a megfelelő humán, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állását, valamint az e hatóságok számára szervezett más képzési programok végrehajtását. Ennek megfelelően a programot minden olyan vonatkozás tekintetében értékelni kell, melyek befolyásolják az euróhamisítást és a csalást. Ezért az EKB ajánlja a Pericles 2020 program rendelettervezet 12. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt értékelésébe az EKB és az Europol teljes körű bevonását.

2.2.

A Pericles 2020 program keretében a részt vevő tagállamok által benyújtott javaslatok harmadik országbeli résztvevőkre is vonatkozhatnak, amennyiben részvételük az euró védelme szempontjából indokolt. Noha el kell ismerni harmadik országok Pericles 2020 programba való bevonásának az euró hamisításától és a csalástól való elrettentés terén fennálló előnyeit, a harmadik országok részvételének ésszerűnek és arányosnak kell lennie.

2.3.

Az EKB megjegyzi, hogy a rendelettervezet 8. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja és 10. cikkének (3) bekezdése utal a felderítési eszközök használatára és támogatást nyújt a berendezés beszerzésére. Az EKB egyetért azzal a javaslattal, hogy támogatást nyújtsanak az általános laboratóriumi berendezések – úgy mint a vizsgálati folyamatot segítő, de nem kimondottan hamisítványfelismerő eszköznek szánt vagy akként forgalmazott mikroszkópok, infravörös leolvasó eszközök, kalibrálók, sűrűségmérők, mikromérők, vezetőképesség- és mágnesességmérők – beszerzésére. Az EKB álláspontja szerint kizárólag azok a megbízható hamisítványfelismerő gépek és berendezések, amelyek weboldalán úgy szerepelnek, hogy kielégítő módon szerepeltek az aktuális hamisítványtípusokon és különféle kopási jellemzőket mutató eredeti bankjegyeken végzett vizsgálatokon. Az ilyen gépek és berendezések azonban a hivatásos készpénzkezeléssel foglalkozó ágazatnak készülnek, ami általánosságban túlterjed a rendelettervezet 8. cikke (2) bekezdésének c) pontjában célcsoportként meghatározott pénzhamisítás elleni szakosított hatóságok körén (4). Az EKB ezért azon a véleményen van, hogy nem helyénvaló a Pericles 2020 program pénzeszközeiből a hamisítványérzékelők vásárlása vagy a hamisítványérzékelők pénzhamisítás elleni szakosított hatóságok általi használata finanszírozásának mérlegelése.

2.4.

Hasznos lenne, ha a Bizottság, az EKB és az Europol közösen vizsgálná meg a Pericles 2020 program keretében finanszírozandó kezdeményezéseket (5), ezzel megelőzve a Pericles 2020 program és más idevágó programok és tevékenységek közötti kettősségeket és átfedéseket, és biztosítva az euró hamisítása és a csalás elleni közös stratégia kialakítását. Ezért módosítani kell a rendelettervezet (7) preamulumbekezdését és 11. cikkét, az alábbiak előírása érdekében: a) a Bizottság által az éves munkaprogrammal kapcsolatban bevont alapvető felekkel való, időben történő konzultáció; és b) az EKB és az Europol részéről az éves munkaprogram elfogadása céljára történő egyetértés beszerzése (6). E tekintetben az EKB-nak és az Europolnak megfelelő időt kell biztosítani az éves munkaprogram tervezetének megvizsgálására, és álláspontjuknak még a megfelelő tanácsadó bizottságon belüli megvitatás előtti benyújtására.

2.5.

Az EKB üdvözli a rendelettervezet 12. cikkének (1) bekezdését, mely előírja a Bizottságnak a Pericles 2020 program tagállamokkal együttműködésben, a végrehajtás különböző fázisaiban végzett konzultációk révén történő végrehajtását, figyelembe véve a többi illetékes hatóság – különösen az EKB és az Europol – által a tárgykörben hozott intézkedéseket. Miközben a rendelettervezet 12. cikkének (1) bekezdése megfelelő uniós szintű együttműködést, illetve a Pericles 2020 program és más idevágó programok és fellépések között összhangot biztosít, az EKB ajánlja a Bizottságnak, hogy hagyjon megfelelő időt az éves munkaprogrammal kapcsolatos dokumentáció megismerésére, mielőtt arról a megfelelő tanácsadó bizottság keretében az EKB-val és az Europollal konzultálna.

2.6.	Az EKB ajánlja a javasolt 12. cikk (3) és (4) bekezdésének módosítását, hogy lehetővé váljon az EKB és az Europol Pericles 2020 program hatékonyságának és eredményességének, valamint esetleges megújításának, módosításának vagy felfüggesztésének értékelésében való részvétele.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2012. március 2-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1) COM(2011) 913 végleges.

(2) A Tanács 2001/923/EK határozata (2001. december 17.) az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Periklész-program) létrehozásáról (HL L 339., 2001.12.21., 50. o.). A 2001/923/EK határozatot az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (Periklész-program) létrehozásáról szóló 2001/923/EK határozat módosításáról és meghosszabbításáról szóló 2006/75/EK határozat hatályának a nem részt vevő tagállamokra való kiterjesztéséről szóló, 2006/76/EK tanácsi határozattal (HL L 339., 2001.12.21., 55. o.) kiterjesztették a nem euroövezeti tagállamokra, melyek az eurót nem fogadták egységes valutaként. A 2001/923/EK tanácsi határozat későbbi módosításai 2013. december 31-ig meghosszabbították a Periklész-program hatókörét és tartamát.

(3) Lásd az Európai Unió Tanácsának felkérésére az euro pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési programról (a Periklész-program) szóló két tanácsi határozat iránti javaslatról szóló, 2006. július 5-i CON/2006/35 EKB-vélemény 5. pontját. Az EKB valamennyi véleménye elérhető az EKB internetes oldalán, a http://www.ecb.europa.eu címen.

(4) Mindemellett a hatásvizsgálatot (SEC(2011) 1615 végleges) követően egyértelmű, hogy a berendezésvásárlás finanszírozásának lehetősége az illetékes nemzeti (harmadik országbeli) hamisítás elleni ügynökségekre vonatkozik, az euró hamisítás elleni védelme tekintetében, különös hangsúllyal az olyan érzékeny harmadik országokban működő ügynökségekre, melyek prioritásai az euró hamisítása elleni küzdelemtől eltérőek.

(5) Lásd az Európai Unió Tanácsának felkérésére az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési programról (a „Periklész-program”) szóló két tanácsi határozat iránti javaslatról szóló, 2005. június 21-i CON/2005/22 EKB-vélemény (HL C 161., 2005.7.1., 11. o.) 8. pontját, és az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a „Periklész-program”) módosításáról és meghosszabbításáról szóló, 2006. július 5-i CON/2006/35 EKB-vélemény (HL C 163., 2006.7.14., 7. o.) 2.2. pontját.

(6) Lásd a CON/2005/22 vélemény 8. pontját.

MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1. módosítás

A rendelettervezet (7) preambulumbekezdése

„(7)

Biztosítani kell, hogy ez az uniós cselekvési program kövessen és kiegészítsen egyéb programokat és tevékenységeket. E program végrehajtása céljából a Bizottság – az 1338/2001/EK bizottsági rendelet rendelkezéseinek megfelelően létrehozott megfelelő tanácsadó bizottság keretén belül – az elsődleges érintett felekkel (különösen azokkal az illetékes nemzeti hatóságokkal, amelyeket a tagállamok, az EKB, valamint az Europol jelöl ki) lefolytatja az euró védelmét célzó szükségletek értékelésével kapcsolatos, különösen a csereprogramokról, a segítségnyújtásról és a képzésekről szóló konzultációkat.”

„(7)

Biztosítani kell, hogy ez az uniós cselekvési program kövessen és kiegészítsen egyéb programokat és tevékenységeket. E program végrehajtása céljából a Bizottság az éves munkaprogram elfogadása előtt megfelelő idővel lefolytatja az euro védelmét célzó szükségletek értékelésével kapcsolatos összes szükséges konzultációt – – az elsődleges érintett felekkel. A Bizottságnak különösen a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságokkal kell konzultálnia, és az éves munkaprogramról megegyezésre kell törekednie az EKB-val és az Europollal az 1338/2001/EK bizottsági rendelet rendelkezéseinek megfelelően létrehozott megfelelő tanácsadó bizottság keretén belül, , különösen a csereprogramokról, a segítségnyújtásról és a képzésekről szóló konzultációkat illetően.”

Magyarázat

A Bizottság, az EKB és az Europol számára kedvező, ha az éves munkaprogrammal összefüggésben együttesen vizsgálják meg a Pericles 2020 keretében finanszírozandó kezdeményezéseket. Egy ilyen közös vizsgálat segítene a Pericles 2020 program és más idevágó, az EKB, az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok által támogatott programok és tevékenységek közötti kettősségek és átfedések elkerülésében. Ezen túlmenően, ez a megközelítés biztosítaná az euro hamisítása és a csalás elleni közös stratégia kialakítását. Ennélfogva az EKB javasolja a rendelettervezet (7) preambulumbekezdésének módosítását a következők előírása érdekében: a) a Bizottság által az éves munkaprogrammal kapcsolatban bevont alapvető felekkel való, időben történő konzultáció; és b) az EKB és az Europol részéről az éves munkaprogram elfogadása céljára történő egyetértés beszerzése.

2. módosítás

A rendelettervezet 11. cikke

„11. cikk

Éves munkaprogram

A Program végrehajtása érdekében a Bizottság éves munkaprogramokat fogad el. Ezekben meghatározzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegüket. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét.”

„11. cikk

Éves munkaprogram

A Bizottság éves munkaprogramokat fogad el, az éves munkaprogramok tervezetéről az elsődlegesen érintett felekkel folytatott konzultációt, valamint az EKB és az Europol egyetértésének beszerzését követően. Az éves munkaprogramokban meghatározzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összegüket. Tartalmazzák továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, az egyes intézkedésekre előirányzott finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét.”

Magyarázat

Az Bizottság, az EKB és az Europol számára hasznos lesz, ha közösen vizsgálják meg a Pericles 2020 program keretében finanszírozandó kezdeményezéseket. Egy ilyen közös vizsgálat segítene a Pericles 2020 program és más idevágó, az EKB, az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok által támogatott programok és tevékenységek közötti kettősségek és átfedések elkerülésében. Ezen túlmenően, ez a megközelítés biztosítaná az euro hamisítása és a csalás elleni közös stratégia kialakítását. Ennélfogva az EKB javasolja a rendelettervezet (11) cikkének módosítását a következők előírása érdekében: a) a Bizottság által az éves munkaprogrammal kapcsolatban bevont alapvető felekkel való, időben történő konzultáció; és b) az EKB és az Europol részéről az éves munkaprogram elfogadása céljára történő egyetértés beszerzése.

3. módosítás

A rendelettervezet 12. cikkének (3) bekezdése

„(3) A Program értékelését a Bizottság végzi. […] legkésőbb 2017. december 31-ig.”

„(3) A Program értékelését a Bizottság végzi. A Bizottság körözteti az értékelő jelentés tervezetét a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságoknak és kikéri az EKB és az Europol egyetértését az értékelő jelentés tartalmáról, az 1338/2001/EK rendeletben előírt, megfelelő tanácsadó bizottságon belül. […] legkésőbb 2017. december 31-ig.”

Magyarázat

A Pericles 2020 program hatékonyságának prioritásnak kell lennie, hogy az betölthesse általános és konkrét céljait is. Az EKB megítélése szerint a Pericles 2020 program meglévő uniós és nemzeti programokkal, illetőleg az EKB és az Europol projektjeivel való megfelelő koordinációja alapvető fontosságú. E tekintetben az EKB álláspontja, hogy az értékelő jelentésről valamennyi elsődlegesen érdekelt féllel konzultációt kell folytatni és arról egyetértésre kell jutni az 1338/2001/EK rendeletben előírt, megfelelő tanácsadó bizottságban. Ennek érdekében teszi az EKB a fenti szerkesztési javaslatot, mely egyben erősíti az EKB és az Europol szerepét a Pericles 2020 program hatékonyságának és eredményességének, valamint esetleges megújításának, módosításának vagy felfüggesztésének értékelésében.

4. módosítás

A rendelettervezet 12. cikkének (4) bekezdése

„(4) A Bizottság ezenkívül 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Program célkitűzéseinek eléréséről.”

„(4) Ezen túlmenően a Bizottság körözteti a program célkitűzéseinek eléréséről szóló jelentés tervezetét a tagállamok által kijelölt illetékes nemzeti hatóságoknak, és kikéri az EKB és az Europol egyetértését az 1338/2001/EK rendeletben előírt tanácsadó bizottság keretében. A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a Program célkitűzéseinek eléréséről.”

Magyarázat

A Pericles 2020 program konkrét célkitűzéseinek elérésével kapcsolatban az értékelési módszer sikeres alkalmazásához szakértelem, ismeretek és információk széles köre szükséges. Ez a következtetés a 4. cikkből következik, amely eredmények széles skáláját sorolja fel, amelyek alapján a célkitűzések elérésének értékelésére sor kerül majd. E tekintetben az eredmények nemcsak a Pericles 2020 program alapján történő hathatós fellépésen múlnak, hanem számos külső tényezőn is, beleértve a forgalomban lévő hamisítványok számát, a pénzügyi, műszaki, jogalkalmazási és igazságszolgáltatási hatóságoknál a megfelelő humán, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állását, valamint az e hatóságok számára szervezett más képzési programok végrehajtását. Ennek megfelelően a Pericles 2020 programot minden olyan vonatkozás tekintetében értékelni kell, melyek befolyásolják az eurohamisítást és a csalást. Ezért az EKB-t, az Europolt és az illetékes nemzeti hatóságokat – melyek egyformán felhalmoztak vonatkozó szakismereteket és információkat – teljes mértékben be kell vonni a Pericles 2020 program célkitűzései elérésnek értékelésébe. Ezen túlmenően be kell szerezni az EKB és az Europol egyetértését a végső értékelésről.

(1) A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

12.5.2012

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 137/19

ÁLLAMI TÁMOGATÁS – LUXEMBURG

SA.34440 (12/C) állami támogatás – A Dexia BIL értékesítése

Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése értelmében

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 137/09

2012. április 3-án kelt levelével, amelynek hiteles nyelvi változata megtalálható ezen összefoglaló végén, a Bizottság értesítette Luxemburgot arról, hogy a fent említett intézkedéssel kapcsolatosan az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

Az érdekeltek a bizottsági eljárás tárgyát képező intézkedésre vonatkozó észrevételeiket az alábbi összefoglaló és az annak végén található levél közzétételét követően egy hónapon belül tehetik meg az alábbi címen:

European Commission

Directorate-General for Competition

State aid Registry

Office: J70 03/225

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22961242

Ezeket az észrevételeket a Bizottság továbbítja Luxemburgnak. Az észrevételek benyújtói kérésüket megindokolva, írásban kérhetik adataik bizalmas kezelését.

ÖSSZEFOGLALÓ

I. AZ ELJÁRÁS

2008. november 19-i határozatában a Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a Dexia csoport részére nyújtott likviditási segítségnyújtás és a csoport kötvényeire vállalt kezesség ellen. A támogatás megmentéshez nyújtott támogatásként került jóváhagyásra, amely az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető a közös piaccal.

A Dexia csoport szerkezetátalakítási tervéről Franciaország 2009. február 16-án, Luxemburg 2009. február 17-én, Belgium pedig 2009. február 18-án értesítette a Bizottságot. 2009. március 13-i határozatában a Bizottság a Dexia csoport számára nyújtott valamennyi intézkedést illetően az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt feltételek szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról döntött.

3.	2010. február 26-i határozatában a Bizottság jóváhagyta a Dexia csoport szerkezetátalakítási tervét.

2011. október 12-én a belga hatóságok egy további intézkedést jelentettek be a Bizottságnál, amelynek keretében megvásárolják a Dexia SA-tól a Dexia Bank Belgium (a továbbiakban: DBB) részvényeinek 100 %-át. 2011. október 17-i határozatában a Bizottság hat hónapra ideiglenesen jóváhagyta, hogy a belga állam felvásárolja a DBB-t a Dexia SA-tól, és az intézkedésre vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról határozott.

2011. december 14-én a francia, belga és luxemburgi hatóságok egy további, a Dexia csoportra vonatkozó intézkedésről értesítették a Bizottságot, amely a refinanszírozáshoz nyújtott ideiglenes garanciából állt. 2011. december 21-i határozatában a Bizottság hat hónapra ideiglenesen jóváhagyta a refinanszírozáshoz nyújtott ideiglenes garanciát, és az intézkedésre vonatkozó hivatalos vizsgálati eljárás megnyitásáról határozott.

6.	2012. március 23-án a luxemburgi hatóságok bejelentették a Bizottságnak, hogy a Dexia csoport értékesíti a Dexia BIL-t. Az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárás megindításáról szóló határozat a Dexia BIL értékesítésére vonatkozik.

II. TÉNYEK

A Dexia BIL a Dexia csoport tagja. A Dexia a franciaországi Crédit Local és a belga Crédit Communal 1996-os egyesülése révén jött létre. A Dexia csoport a holdingtársaság jogállású anyavállalat (Dexia SA), valamint három operatív leányvállalat – a franciaországi DCL, a belgiumi DBB és a luxemburgi Dexia BIL – köré szerveződik. A Dexia BIL a lakossági betétek és hitelek tekintetében a harmadik legnagyobb bank Luxemburgban, mérlegfőösszege 2011. június végén 41 milliárd EUR volt. A Dexia BIL elsősorban a lakossági banki szolgáltatások, a magánszemélyeknek és kereskedelmi ügyfeleknek nyújtott hitelek, valamint magánbanki szolgáltatások terén fejti ki tevékenységét.

A pénzügyi válsággal párhuzamosan, 2008 szeptemberétől kezdődően Franciaország, Belgium és Luxemburg több állami támogatási intézkedést fogadott el a Dexia javára. A Dexia SA szerkezetátalakítási tervéről szóló, 2010. február 26-i határozatában a Bizottság azzal a feltétellel engedélyezte a Dexia SA számára nyújtott támogatást, hogy az érintett tagállamok és a Dexia teljesítik a határozatban előírt valamennyi kötelezettségvállalást és feltételt.

A jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásával a Dexia javított ugyan finanszírozása stabilitásán és csökkentette méretét, nem stratégiai eszközeit és tőkeáttételét, 2011 nyara óta azonban késett a terv végrehajtása, a Dexia likviditás-egyensúlyi zavarai pedig egyre nőttek. Jóllehet a Dexia BIL sohasem okozott nehézséget a Dexia csoporton belül, az átgyűrűző hatásokat el kellett szenvednie, 2011 szeptemberében és októberében pedig jelentős betétkiáramlással kellett szembenéznie. A Dexia BIL helyzete a Dexia BIL értékesítésének 2011. október 6-i bejelentése óta stabilizálódott.

10.

A luxemburgi hatóságok szerint a Dexia már 2009 óta tervezte a Dexia BIL értékesítését; 2009 és 2011 nyara között a magánszféra üzleti szereplői és a Dexia között kétoldalú tárgyalások folytak. E tárgyalások eredményeként azonban nem születtek konkrét felvásárlási ajánlatok. A Dexia végül 2011. október 6-án bejelentette, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdett a „Precision Capital” elnevezésű magánbefektetővel és a kisebbségi részesedést megtartó Luxemburggal. A felek a Dexia BIL 730 millió EUR áron történő értékesítéséről szóló egyetértési megállapodást 2011. december 20-án írták alá. A megállapodás szerint a Precision Capital 90 %-os részesedést szerzett, a luxemburgi állam pedig a fennmaradó 10 %-ot. A luxemburgi állam ugyanolyan feltételekkel vesz részt az ügyletben, mint a Precision Capital.

11.

Bizonyos tevékenységek és részvételek kimaradtak az ügyletből, így az értékesített üzletág (a továbbiakban: az értékesített üzletág) tevékenysége a Dexia BIL lakossági és magánbanki szolgáltatásaira korlátozódik. Az ügyletből kimaradt területek konkrétan az alábbiak: az RBC Dexia, a Dexia Asset Management, az ún. „Legacy Portfolio”, a Parfipar, a Dexia LDG, a Popular Banca Privada. Az ügyletből kimaradt területek készpénzbevétele a Dexia BIL-nél marad. A Dexia BIL eladási árának méltányosságáról szóló, harmadik fél által készített állásfoglalás véglegesítésére 2011. december 10-én, az egyetértési megállapodás aláírása előtt került sor. A Dexia BIL által a Dexia csoportnak nyújtott finanszírozás megszüntetése is a tervek között szerepel.

12.

Jelenleg az egyetértési megállapodás egy olyan rendelkezést (a továbbiakban: 3.3.5. pont) is tartalmaz, amely előírja, hogy amennyiben 2017. január 1-jéig a Dexia vagy a Dexia csoporthoz tartozó bármely vállalat számára más leányvállalatok jövőbeni értékesítésének, elidegenítésének vagy fúziójának keretében állami kezességvállalást biztosítanak az ezen ügyletek tekintetében a vásárlókkal szemben fennálló kártalanítási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban; és amennyiben e vásárlók magánjogi jogalanyok, úgy a Dexia biztosítani fogja, hogy ugyanazon kezes (vagy vele azonos erősségű hitelminősítéssel rendelkező másik kezes) – értelemszerűen – hasonló feltételekkel nyújtson garanciát a Dexia BIL felvásárlója, azaz a Precision Capital számára. A luxemburgi hatóságok azonban arról adtak tájékoztatást, hogy e pontot várhatóan törölni fogják a megállapodásból.

III. ÉRTÉKELÉS

13.	Tekintve, hogy az ügylet nem képezte nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati felhívás tárgyát, a Bizottságnak alaposan meg kell vizsgálnia, hogy az értékesített üzletág ára megfelelő piaci árat képvisel-e.

14.

A Bizottság megjegyzi, hogy a luxemburgi állam 10 %-os részvételére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a Precision Capital 90 %-os részesedésére. Mivel tehát Luxemburg részvételére ugyanazon feltételek vonatkoznak, mint a Precision Capital esetében, a Bizottság úgy véli, hogy a luxemburgi állam piaci befektetőként járt el, és a Dexia BIL értékesített üzletágban szerzett 10 %-os részesedésével kapcsolatban kizárhat minden további támogatást.

15.

A Dexia BIL felvásárlása egy harmadik fél által elkészített méltányossági állásfoglalásra tekintettel zajlott, az értékesítési ár pedig az említett állásfoglalásban javasolt ártartományban helyezkedik el. A méltányossági állásfoglalást azonban a tárgyalások idején és az egyetértési megállapodás aláírását megelőzően készítették el. A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem tudja megítélni, hogy a méltányossági állásfoglalás megfelelően figyelembe veszi-e az ügylet valamennyi feltételét, különös tekintettel az ügyletből kimaradt tevékenységek értékének, valamint az ezekhez kapcsolódóan megtartott készpénzbevétel összegének felbecslésére, valamint a 3.3.5. pont hatására, amennyiben e pontot nem törlik a megállapodásból.

16.	Amennyiben a 3.3.5. pontot nem törlik a megállapodásból, úgy a Bizottságnak kétségei támadnak az e pont szerinti esetleges állami támogatást, valamint azt illetően, hogy azt megfelelően kifejezi-e az ügylet ára.

Következésképp a Bizottság jelenleg nem tudja megállapítani, hogy a Dexia BIL értékesített üzletágának eladása és az ahhoz kapcsolódó feltételek az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerint nem tartalmaznak állami támogatásra utaló elemet a Dexia BIL értékesített üzletága és a Precision Capital mint a Dexia BIL felvásárlója javára, amennyiben az ügylet ára jóval elmaradna a piaci ár mögött.

A LEVÉL SZÖVEGE

„J'ai l'honneur de vous informer que, au vu des informations qui lui ont été communiquées sur le cas cité en objet, la Commission européenne a décidé d'ouvrir une procédure, conformément à l'article 108, paragraphe 2, du Traité sur le fonctionnement de l'Union européenne ("TFUE") sur la mesure notifiée.

1. PROCÉDURE

(1)

Par décision du 19 novembre 2008 (1), la Commission a décidé de ne pas soulever d'objections aux mesures d'urgence concernant une opération de soutien de liquidité ("liquidity assistance" ci-après "l'opération LA") et une garantie sur certains éléments de passif de Dexia (2). La Commission a considéré que ces mesures étaient compatibles avec le marché intérieur sur la base de l'article 107, paragraphe 3, alinéa b), TFUE en tant qu’aide au sauvetage d'une entreprise en difficulté et a autorisé ces mesures pour une période de six mois à compter du 3 octobre 2008, en précisant qu’au-delà de cette période, la Commission devrait réévaluer l’aide en tant que mesure structurelle.

(2)	La Belgique, la France et le Luxembourg (ci-après "les États membres concernés") ont notifié à la Commission un premier plan de restructuration de Dexia respectivement les 16, 17 et 18 février 2009.

(3)	Par décision du 13 mars 2009, la Commission a décidé d'ouvrir la procédure prévue à l’article 108, paragraphe 2, TFUE pour l’ensemble des aides accordées à Dexia (3).

(4)

Par décision du 30 octobre 2009 (4), la Commission a autorisé la prolongation de la garantie jusqu'au 28 février 2010 ou jusqu'à la date de la décision de la Commission statuant sur la compatibilité des mesures d'aides et le plan de restructuration de Dexia, si la restructuration intervient avant le 28 février 2010. La Commission a précisé dans sa décision du 30 octobre 2009 que les mesures proposées dans le plan de restructuration initial ne permettaient pas, à ce stade, de statuer sur la compatibilité des aides.

(5)	Le 9 février 2010, les États membres concernés ont transmis à la Commission des informations sur des mesures additionnelles envisagées afin de compléter le plan de restructuration initial notifié en février 2009.

(6)	Par décision du 26 février 2010 (5), la Commission a autorisé le plan de restructuration de Dexia et la conversion des aides d'urgence en aides à la restructuration, sous condition du respect de tous les engagements et conditions de ladite décision.

La procédure postérieure à la décision du 26 février 2010

(7)	Depuis l'été 2011, Dexia a rencontré des difficultés supplémentaires et les États membres concernés ont envisagé des mesures d'aide additionnelles.

(8)

Par décision du 17 octobre 2011 (6), la Commission a décidé d'ouvrir une procédure formelle d'investigation sur la mesure de vente par Dexia et de rachat par l'État belge de Dexia Banque Belgique (ci-après "DBB"). Cette mesure concerne le rachat par l'État belge de DBB et ses filiales, à l'exception de Dexia Asset Management. Toutefois, dans un souci de préservation de la stabilité financière, la Commission a décidé d'autoriser temporairement la mesure. Celle-ci est donc autorisée pour six mois à compter de la date de la décision ou, si la Belgique soumet un plan de restructuration dans les six mois à compter de la date de la décision, jusqu'à ce que la Commission adopte une décision finale sur la mesure.

(9)

Le 18 octobre 2011, les États membres concernés ont informé la Commission d'un ensemble de nouvelles mesures potentielles en vue d'un nouveau plan de restructuration ou de démantèlement de Dexia. Dans le cadre de cet ensemble de nouvelles mesures, la Belgique a notifié à la Commission, le 21 octobre 2011, une mesure de recours pour DBB à l'"Emergency Liquidity Assistance" (ci-après "ELA") pourvue d'une garantie de l'État belge. Cette mesure permet à DBB d'octroyer des financements à Dexia Crédit Local SA (ci-après "DCL").

(10)

Le 14 décembre 2011, la France, la Belgique et le Luxembourg ont également notifié à la Commission, dans le cadre de cet ensemble de nouvelles mesures, un projet de garantie temporaire des États membres concernés sur le refinancement de Dexia SA, de DCL et/ou de leurs filiales. Par décision du 21 décembre 2011 (ci-après "la décision d'ouverture sur les aides supplémentaires à la restructuration de Dexia") (7), dans un souci de préservation de la stabilité financière, la Commission a décidé d'autoriser temporairement jusqu'au 31 mai 2012 la garantie temporaire de refinancement.

(11)

Toutefois, dans cette décision, la Commission a ouvert une procédure formelle sur l'ensemble des mesures supplémentaires à la restructuration de Dexia depuis l'adoption de la décision conditionnelle (dont la garantie temporaire de refinancement) et a demandé aux États membres concernés que lui soit notifié, dans un délai de trois mois, un plan de restructuration de Dexia, ou à défaut de viabilité de Dexia, un plan de liquidation de Dexia.

Procédure relative à la vente de Dexia Banque Internationale à Luxembourg

(12)

Le 6 octobre 2011, Dexia SA a annoncé, dans un communiqué de presse (8), être entré en négociation exclusive avec un groupement d’investisseurs internationaux auquel participera l’État du Luxembourg, en vue d'une cession de Dexia Banque Internationale à Luxembourg (ci-après "Dexia BIL"). Le Conseil d’Administration du groupe Dexia se prononcerait sur le contenu d’une offre éventuelle à l’issue de la période d’exclusivité.

(13)

Le 18 décembre 2011, la Commission a été informée qu'un protocole d'accord contraignant, portant sur la vente de la participation de 99,906 % dans Dexia BIL détenue par Dexia, était sur le point d'être conclu. À travers ce protocole d'accord, Precision Capital SA, un groupe d'investisseurs du Qatar, acquerra 90 % de la participation, les 10 % restants étant acquis par le Luxembourg. Certains actifs de Dexia BIL sont exclus du périmètre de cette vente.

(14)

La vente de Dexia BIL ne faisait pas partie des mesures approuvées par la Commission dans le cadre du plan de restructuration de Dexia approuvé le 26 février 2010. Elle n'a pas non plus été inclue dans la portée de la procédure d'investigation ouverte par la décision de la Commission du 21 décembre 2011, concernant les mesures de restructuration notifiées à la Commission postérieurement à cette date.

(15)

Cette mesure avait déjà été portée à la connaissance de la Commission avant le 21 décembre 2011. La vente de Dexia BIL sera donc analysée par la Commission séparément de la restructuration de Dexia SA non seulement en raison de la nécessité d'apporter de la sécurité juridique dans les plus brefs délais, mais aussi et surtout en raison de l'indépendance de cette cession de la restructuration du groupe au vu des mesures d'aide approuvées temporairement en 2011, vu que cette mesure avait déjà été projetée depuis 2009 selon les informations reçues par la Commission et que Dexia BIL sera séparé juridiquement et économiquement de Dexia SA.

(16)	Le Luxembourg a notifié à la Commission le 23 mars 2012 la vente de Dexia BIL comme mesure additionnelle au plan de restructuration. Cette mesure fait l'objet de la présente décision.

2. DESCRIPTION

2.1. Description de Dexia BIL et du groupe Dexia

(17)

Dexia BIL fait partie du groupe Dexia. Née de la fusion en 1996 du Crédit Local de France et du Crédit communal de Belgique, Dexia est spécialisée dans les prêts aux collectivités locales mais compte également quelques 5,5 millions de clients privés, principalement en Belgique, au Luxembourg et en Turquie. Dexia était organisée autour d'une maison mère holding (Dexia SA) et de trois filiales opérationnelles situées en France (DCL), en Belgique (DBB) et au Luxembourg (Dexia BIL). Par une décision en date du 17 octobre 2011, la Commission a autorisé le rachat de DBB par l'État belge. Le bilan consolidé du groupe s'élevait, avant le rachat de DBB, à 518 milliards d'euros au 30 juin 2011.

Figure 1

Structure de Dexia SA au 31 décembre 2010

(18)

Les parts des principaux actionnaires de Dexia SA sont les suivantes:

Nom du souscripteur	% détenu au 31 décembre 2010
Caisse des Dépôts et consignations	17,61 %
Holding Communal	14,14 %
Arco Group	13,81 %
Gouvernement fédéral belge	5,73 %
Gouvernement français	5,73 %
Ethias	5,04 %
CNP Assurances	2,96 %
Région flamande	2,87 %
Région wallonne	2,01 %
Salariés	1,07 %
Région Bruxelles-Capitale	0,86 %
Autres	28,17 %

Dexia BIL

(19)

Dexia BIL est une des plus grandes banques commerciales du Luxembourg présentant une taille bilantaire de 41 milliards d'euros au 30 juin 2011. Dexia BIL opère non seulement au Luxembourg, mais également dans d'autres pays comme la Suisse, le Royaume-Uni, certains pays d'Asie et du Moyen Orient, et ce, soit directement, soit à travers certaines de ses filiales. Dexia BIL détient également un important portefeuille de titres "legacy" d'une valeur de marché estimée au 30 septembre 2011 à environ [5 – 10] (9) milliards d'euros.

(20)	Dexia BIL est une des grandes banques à réseau de guichets au Luxembourg et est un acteur essentiel de l'économie locale aussi bien comme banque dépositaire des résidents personnes physiques et des entreprises que comme fournisseur de crédits de consommation, immobiliers et aux entreprises.

(21)

Selon les tableaux fournis par la Commission de surveillance du secteur financier ("CSSF"), autorité de surveillance du secteur financier luxembourgeois, Dexia BIL représente pour [10 – 15] % des résidents personnes physiques et pour [15 – 20] % des PMEs résidentes la banque de référence, la plaçant à chaque fois en troisième position sur le marché luxembourgeois. Les parts de marché de Dexia BIL dans le système bancaire luxembourgeois est d'environ [10 – 15] % en volume des dépôts, [10 – 15] % en volume des prêts et [5 – 10] % des actifs sous gestion dans le domaine de la banque privée.

2.2. Les difficultés de Dexia

(22)	Les difficultés rencontrées par Dexia pendant la crise financière de l'automne 2008 ont été décrites dans la décision du 26 février 2010. Les difficultés plus récentes auxquelles Dexia a été confrontée peuvent être résumées comme suit.

(23)

Tout d'abord, l'aggravation de la crise des dettes souveraines, à laquelle sont confrontées de nombreuses banques européennes, a conduit à une méfiance de plus en plus grande de la part des investisseurs envers des contreparties bancaires, ne permettant plus à ces dernières de lever du financement dans des volumes et des conditions satisfaisantes.

(24)

En outre, étant particulièrement surexposée au risque souverain et para-souverain, Dexia a fait l'objet d'une méfiance accrue des investisseurs. En effet, Dexia présente à ses actifs de nombreux prêts et/ou obligations de pays et/ou de collectivités locales et régionales dans des pays perçus à risque par le marché.

(25)

De plus, la crise actuelle est intervenue alors même que Dexia n'a pas eu le temps de finaliser la mise en œuvre de son plan de restructuration, qui aurait affiché un profil de risque de liquidité nettement plus renforcé. Dexia présentant un profil de liquidité encore particulièrement vulnérable et le marché connaissant particulièrement la vulnérabilité de Dexia, Dexia a peut-être davantage que d'autres banques fait l'objet d'une méfiance accrue.

(26)

Les besoins de financement de Dexia ont particulièrement augmenté du fait des éléments suivants:

i)	la forte baisse des taux d'intérêt durant l'été 2011 a augmenté d'au moins [5 – 20] milliards d'euros le besoin d'apport de "collateral" pour faire face aux appels de marge liés à la variation de la valeur de marché du portefeuille d'instruments dérivés de taux utilisés en couverture du bilan;

ii)	de nombreuses émissions obligataires (en particulier les émissions garanties par les États précédemment émises par Dexia) sont arrivées à échéance à un moment où les conditions de marché pour refinancer ces obligations n'étaient pas optimales;

iii)	la forte baisse de valeur de marché et pour certains, la baisse de qualité crédit, des actifs que Dexia utilise à titre de sûretés pour obtenir du financement

iv)	la perte de confiance d'une grande partie des investisseurs, suite, entre autres, à l'annonce de pertes importances du deuxième trimestre 2011 (de près de 4 milliards d'euros) et de dégradations de certaines agences de notation;

v)	les difficultés de Dexia ont également conduit à des retraits massifs de dépôts de clients en Belgique et au Luxembourg en octobre 2011.

(27)

Vu l'incapacité pour Dexia de se refinancer sur les marchés et […], Dexia a dû dans un premier temps recourir à une nouvelle mesure d'ELA de la part de la Banque nationale de Belgique et de la Banque de France respectivement. C'est dans ces circonstances que les États membres concernés ont octroyé la garantie temporaire de refinancement en faveur de Dexia.

Dexia BIL

(28)

Malgré que Dexia BIL n'a pas été à l'origine des problèmes du groupe Dexia, […] elle a fait face à une forte réduction de ses dépôts, et ce, en particulier entre le 30 septembre 2011 et le 10 octobre 2011, période durant laquelle les dépôts ont baissé de [1 – 5] milliards d'euros (passant de [5 – 15] milliards d'euros à [5 – 15] milliards d'euros). Les pertes de dépôts se sont ensuite stabilisées suite à l'annonce d'une série de mesures visant à démanteler le groupe Dexia et à sécuriser certaines filiales du groupe (dont Dexia BIL). En particulier, Dexia avait annoncé le 6 octobre 2011 être entré en discussion avec un groupe d'investisseurs et le Luxembourg en vue de leur vendre Dexia BIL. Après avoir connu un plancher de [5 – 15] milliards d'euros le 22 novembre 2011, Dexia BIL a depuis lors pu afficher une légère progression de ses dépôts à [5 – 15] milliards d'euros le 14 décembre 2011.

2.3. La nouvelle mesure notifiée: la cession de Dexia BIL

(29)	Le Luxembourg a notifié, le 23 mars 2012, la cession de Dexia BIL. La clôture de la vente est soumise à l'accord préalable de la Commission.

(30)

La mesure de cession de Dexia BIL notifiée à la Commission n'a pas fait objet de procédure d'appel d'offres formelle. Selon les autorités luxembourgeoises, la cession de Dexia BIL était apparemment envisagée depuis longtemps par Dexia qui a contacté à cet effet une série d'opérateurs entre 2009 et 2011, notamment […]. Les discussions menées ont été plus ou moins avancées, mais aucun de ces opérateurs n'a soumis un projet d'acquisition concret pour Dexia BIL.

(31)

Finalement les contacts avec Precision Capital ont abouti à l'entrée en négociation exclusive annoncé le 6 octobre 2011. Un protocole d'accord contraignant, portant sur la vente de la participation de 99,906 % dans Dexia BIL détenue par Dexia, a été conclu à travers un Mémorandum of Understanding le 20 décembre 2011 (ci-après "MoU"). À travers ce protocole d'accord, Precision Capital acquerra 90 % de la participation de la cession, les 10 % restants étant acquis par le Luxembourg aux mêmes termes et conditions que Precision Capital. La mesure notifiée se base sur ce MoU.

(32)

Certains actifs de Dexia BIL sont exclus du périmètre de cette vente et de fait, la cession ne se porte que sur une partie de Dexia BIL, à savoir les activités retail et banque privée (ci-après "les parties cédées"). Plus précisément sont exclus du périmètre de la vente: la participation de 51 % détenue par Dexia BIL dans Dexia Asset Management, la participation de 50 % détenue par Dexia BIL dans RBC Dexia Investor Services Limited (ci-après "RBCD"), la participation de 40 % dans Popular Banca Privada, le portefeuille de titres "legacy" de Dexia BIL (ainsi que certains produits dérivés y associés), les participations de Dexia BIL dans Dexia LDG Banque et Parfipar. Les activités susmentionnées seront transférées à Dexia avant la clôture de la transaction avec une clause de récupération du produit net des cessions par Dexia BIL. De plus, le MoU prévoit comme condition préalable à la vente l'élimination de tous les prêts et emprunts non sécurisés auprès d'entités du groupe Dexia et l'élimination de nombreux prêts et emprunts sécurisés auprès d'entités du groupe Dexia. Au 10 février 2012 ce financement octroyé aux autres entités du groupe était d'environ [0 – 5] milliards d'euros dont moins de [500 – 800] millions de financements sécurisés. L'exclusion de tous ces actifs permettra de réduire les actifs totaux de Dexia BIL d'environ 16,9 milliards d'euros par rapport à ces actifs totaux de 41 milliards d'euros au 30 juin 2011 (soit une réduction des actifs totaux de 40 % et des actifs pondérés par les risques de 50 %). À ce stade, la Commisison ne dispose pas d'évaluations précises des activités exclues de la cession.

(33)	La mesure notifiée stipule qu'au moment de la clôture de la vente, Dexia BIL sera pourvue d'un ratio Common Equity Tier 1 de 9 %.

(34)

Le prix de vente est fixé à 730 millions d'euros basé sur un ratio de Common Equity Tier 1 de 9 % au moment de la clôture. En cas d'excès de capital au moment de la clôture par rapport aux 9 % de Common Equity Tier 1, le prix de vente sera ajusté euro pour euro en fonction de l'excès de capital disponible à la clôture.

(35)

À ce stade, la mesure notifiée comprend une clause qui prévoit que si Dexia ou une entité du groupe Dexia obtient une garantie en faveur d'un acquéreur de la part d'un État pour ses obligations d'indemnisation sous des garanties contractuelles spécifiques à cette cession envers cet acquéreur, et dans la mesure où l'acquéreur en question est une entité privée (non contrôlée directement ou indirectement par des entités publiques), Dexia s'engage à faire en sorte qu'une garantie similaire soit octroyée par le même garant (ou un garant alternatif ayant le même rating) à des conditions similaires et pour des obligations contractuelles similaires envers les acquéreurs sous les contrats de cession. Cette obligation s'applique jusqu'au 1er janvier 2017 (ci-après "clause 3.3.5"). Or, les autorités luxembourgeoises ont informé la Commission que Precision Capital et l'État luxembourgeois envisagent de supprimer cette clause 3.3.5.

(36)

La mesure notifiée comprend également une clause de garantie par Dexia sur les litiges concernant les conséquences dommageables pour Dexia BIL (et ses filiales) de litiges actuels ou futurs en relation avec […], dans la mesure où celles-ci dépasseraient le montant de la provision enregistrée dans les comptes de Dexia BIL pour ces litiges, à savoir un montant de [50 – 150] millions d'euros (ci-après "clause […]").

(37)

Au préalable de la finalisation du MoU, des scénarios d'avant-projet de cession de Dexia BIL ont été soumis à une évaluation d'équité de prix par un Tiers (10). Cette évaluation du 10 décembre 2011 s'est faite selon trois méthodes différentes (11) et conclut à une valeur de prix comprise dans une fourchette entre [600 – 700] et [800 – 900] millions d'euros. Les scénarios analysés ont été établis au courant des négociations et avant la fixation des conditions exactes du MoU du 20 décembre 2011 faisant objet de la présente notification. En particulier, cette évaluation du 10 décembre 2011 ne fournit pas d'informations sur l'évaluation des activités exclues de la cession et si celles-ci sont adéquatement prises en compte dans le prix de la cession.

3. OBSERVATIONS DU LUXEMBOURG

(38)	Le Luxembourg considère que ce projet représente une solution privée de marché. Les mesures projetées dans le cadre de ce projet ne constituent donc pas une aide d'État selon le Luxembourg.

(39)	Le Luxembourg observe que le projet de cession de Dexia BIL a été annoncé officiellement le 6 octobre 2011, soit avant la date de l'annonce des garanties octroyées par les trois États membres (Belgique, Luxembourg, France) à Dexia SA et DCL pour un montant de 45 milliards d'euros.

(40)

Le Luxembourg souligne que Dexia BIL est une des grandes banques à réseau de guichets au Luxembourg et est un acteur essentiel de l'économie locale aussi bien comme banque dépositaire des résidents personnes physiques et des entreprises que comme fournisseur de crédits de consommation, immobiliers et aux entreprises. Dexia BIL joue un rôle systémique pour l'économie luxembourgeoise (12) et une défaillance de cette banque (voire même seulement des incertitudes sur son sort) aurait des effets extrêmement graves sur la stabilité du système financier du Luxembourg et de l'économie luxembourgeoise en général. Vu la taille du pays, ces effets seraient d'ailleurs également ressentis dans les pays limitrophes.

(41)

C'est en raison du caractère systémique de Dexia BIL que l'État luxembourgeois, qui a mis en contact Dexia avec l'acquéreur privé potentiel Precision Capital, prendra une participation minoritaire dans Dexia BIL qui lui donnera la possibilité d'être représenté au conseil d'administration de Dexia BIL. Selon les autorités luxembourgeoises, il n'y a aucun avantage découlant de la reprise par l'État luxembourgeois d'une part de 10 % de Dexia BIL, car elle a lieu dans des conditions de marché, le prix payé et les conditions étant les mêmes que pour Precision Capital.

(42)

Le Luxembourg observe aussi que la cession de Dexia BIL était envisagée depuis longtemps par Dexia qui a contacté à cet effet une série d'opérateurs entre 2009 et 2011, notamment […]. Les discussions menées ont été plus ou moins avancées, mais aucun de ces opérateurs n'a manifesté d'intérêt pour Dexia BIL. Si les autorités luxembourgeoises reconnaissent que le processus n'a pas constitué un appel d'offres formel, elles observent qu'il est peu probable qu'un appel d'offres formel aurait abouti à un résultat différent. Un tel appel d'offres n'a pas pu être organisé dans un délai raccourci dicté par l'érosion accélérée de dépôts de Dexia BIL fin septembre 2011 en raison des rumeurs sur les difficultés du groupe Dexia et de la dégradation de la note de Dexia par Moody's le 3 octobre 2011, qui se sont ajoutées aux rumeurs entourant le système bancaire européen et à la crise de la dette souveraine et aux difficultés de la zone euro. Cette urgence a mené à l'annonce de la cession projetée de Dexia BIL et de l'entrée en négociations avec Precision Capital le 6 octobre 2011. Entre cette date et l'ouverture de négociations exclusives (13), aucune autre manifestation d'intérêts ou offre sérieuse n'a été reçue, malgré […] manifestations d'autres investisseurs potentiels (14).

(43)

Selon les autorités luxembourgeoises, un processus d'appel d'offres informel, organisé dans un délai raccourci et selon des procédures particulières imposées par les circonstances, pourrait être considéré comme un processus ouvert, transparent et non discriminatoire qui garantit la formation d'un prix de marché. Les autorités luxembourgeoises observent aussi qu'une évaluation d'équité du prix en date du 10 décembre 2011 conclut que le prix paraît équitable dans le contexte actuel des marchés et que la Commission aurait déjà accepté que la valorisation d'une entreprise puisse être conforme à un prix de marché sur la base d'une évaluation d'équité du prix réalisée par un expert indépendant.

(44)	Les autorités luxembourgeoises estiment également que Dexia BIL n'est pas une entité garantie et ne bénéficie pas de la garantie temporaire autorisée à titre provisoire par la Commission le 21 décembre 2011.

(45)

Enfin, les autorités luxembourgeoises argumentent que la sortie de Dexia BIL du groupe devrait se faire sans autres contraintes, le groupe Dexia — comprenant Dexia et ses filiales — étant seul identifié comme bénéficiaire des décisions de la Commission du 26 février 2010 et du 21 décembre 2011. Dexia BIL ne rentre pas dans le plan de restructuration ou de liquidation du groupe Dexia et sa cession ne contient aucun élément d'aide selon les autorités luxembourgeoises.

(46)

Par ailleurs, les autorités luxembourgeoises observent que Dexia BIL aura une position de liquidité forte après cession, elle se concentrera sur une activité de banque de détail et de banque privée et aura en grande partie coupé les liens avec le groupe Dexia résiduel à travers l'extraction du portefeuille "legacy" et de Dexia LDG et de la cession des participations dans RBCD et Dexia Asset Management. De même il est prévu de mettre fin au financement intragroupe fourni par Dexia BIL au groupe Dexia.

(47)	Quant à la garantie Madoff en relation avec certains litiges, les autorités luxembourgeoises considèrent qu'il s'agit d'une pratique du marché et qu'elle ne contient aucun élément d'aide.

(48)	Concernant la clause 3.3.5, le Luxembourg informe qu'il est envisagé de supprimer cette clause.

(49)	Le Luxembourg demande également que Dexia BIL ne soit plus assujettie aux conditions et engagements de la décision du 26 février 2010, ni au nouveau plan de restructuration ou de liquidation de Dexia à élaborer dans le cadre de la décision du 21 décembre 2011.

4. APPRÉCIATION

4.1. Existence de l'aide

(50)

L'article 107, paragraphe 1, TFUE prévoit que, sauf dérogations prévues par les traités, sont incompatibles avec le marché intérieur, dans la mesure où elles affectent les échanges entre États membres, les aides accordées par les États ou au moyen de ressources d'État sous quelque forme que ce soit qui faussent ou qui menacent de fausser la concurrence en favorisant certaines entreprises ou certaines productions.

(51)	La Commission note que le processus de cession de Dexia BIL ne s'est pas déroulé de façon ouverte, transparente et non discriminatoire. Le processus de cession a été limité à des négociations bilatérales avec un certain nombre d'acquéreurs potentiels sans procédure d'appel d'offre.

(52)

La Commission note que le Luxembourg a transmis une évaluation d'équité de prix de la transaction par un Tiers du 10 décembre 2011. Cette évaluation s'est faite selon trois méthodes différentes et conclut à une valeur de prix comprise dans une fourchette entre 674 et 864 millions d'euros. Le prix de cession prévu de 730 millions d'euros se situe donc dans cette fourchette. Or l'évaluation d'équité a été établie sur base des négociations en cours au 10 décembre 2011 et donc avant la signature du MoU. La Commission ne peut donc pas exclure que l'évaluation d'équité ne corresponde pas exactement aux conditions de la mesure notifiée y compris la clause de récupération du produit net des cessions par Dexia BIL. En outre, la Commission ne dispose pas de toutes les informations nécessaires sur les évaluations des activités exclues de la cession, en particulier le portefeuille "legacy", afin de s'assurer que le prix de la cession les reflète adéquatement.

(53)

La Commission ne peut donc pas conclure à ce stade que les conditions de la cession de Dexia BIL, dans le cadre des effets combinés de l'absence de procédure d'appel d'offre ouverte et du manque d'informations précises sur la évaluation adéquate de la transaction eu égard en particulier aux activités exclues de la cession et la clause potentielle 3.3.5, aient mené à la cession au prix de marché.

Transmission potentielle des anciennes aides reçues par Dexia groupe y compris ses filiales

(54)

Dans sa décision du 26 février 2010, la Commission a déjà établi que les aides reçues par Dexia SA sous forme de capital, de garanties de financement, d'ELA assortie d'une garantie d'État et de soutien aux actifs dépréciés (mesure FSA) étaient constitutives d'aides d'État (Belgique, Luxembourg, France). L'ensemble de ces mesures a également bénéficié à toutes les entités du groupe Dexia, y compris Dexia BIL. Ainsi Dexia BIL, en tant que partie du groupe Dexia, a déjà bénéficié de l'aide reçue dans le passé par le groupe Dexia et continue à en bénéficier.

(55)

Ainsi il est possible qu'une partie des aides dont Dexia a bénéficié soit transmise à l'acquéreur des parties cédées de Dexia BIL, dans le cas où le prix payé pour les activités acquises serait trop bas et ne refléterait pas adéquatement leur valeur de marché, i.e. le prix de marché. Une acquisition au prix de marché permettrait d'assurer que l'acquéreur paye adéquatement pour les aides dont cette partie de Dexia BIL a bénéficié en tant qu'entité du groupe Dexia et que le prix de la transaction de cession de Dexia BIL ne contient donc pas d'éléments d'aide.

Autres aides potentielles

(56)

La Commission note que l'État luxembourgeois participe dans la cession de Dexia BIL en tant qu'acquéreur d'une participation de 10 %, sous les mêmes conditions que Precision Capital. Malgré le fait que cette participation se fait aux mêmes conditions que celle de Precision Capital, il est évident que la participation du Luxembourg implique des ressources d'État. Or, vu que le Luxembourg participe aux mêmes conditions que Precision Capital, la Commission estime qu'a priori le Luxembourg agit comme un investisseur privé, ce qui exclut une aide en relation avec la participation de 10 % du Luxembourg.

(57)

La Commission note que Precision Capital et l'État luxembourgeois envisagent de supprimer la clause 3.3.5. Dans le cas où cette clause ne serait finalement pas supprimée, la Commission devra prendre en compte l'aide potentielle inclue dans cette clause. La Commission a par ailleurs des doutes que la valeur de cette clause ait été adéquatement prise en compte lors de l'évaluation d'équité de prix. La Commission note que par cette clause Dexia s'engagerait à obtenir à posteriori des garanties d'État en faveur de l'acquéreur de Dexia BIL. Ainsi, une activation de cette clause ferait potentiellement appel à des ressources d'État sous forme de garanties. De plus, la présence même de cette clause serait de nature à octroyer des bénéfices à l'acquéreur de Dexia BIL.

(58)

À ce stade, la Commission ne peut donc pas exclure que le prix de la transaction de cession de Dexia BIL ne contienne des éléments d'aide. La cession pourrait mener à un transfert d'aides reçues dans le passé par Dexia et pourrait en inclure de nouvelles. Les aides potentielles seraient sélectives car elles bénéficieraient uniquement Dexia BIL et à l'acquéreur Precision Capital.

(59)	Dexia BIL est active au niveau européen et donc clairement en concurrence avec d'autres acteurs de marché étrangers. La Commission considère donc que l'aide potentielle de la mesure puisse affecter les échanges entre États membres et fausser ou menacer de fausser la concurrence.

(60)	Pour les raisons ci-dessus, la Commission n'est à ce stade pas en mesure d'exclure que la mesure notifiée ne contienne potentiellement des éléments d'aide. La Commission invite donc les autorités luxembourgeoises et les parties intéressées à commenter ce point.

4.2. Bénéficiaires de l'aide

(61)	La Commission considère que, dans le cas où la mesure notifiée contiendrait des éléments d'aide, Dexia BIL ainsi que l'acquéreur Precision Capital pourraient potentiellement en bénéficier.

(62)	Il ne peut être exclu que l'acquéreur bénéficie directement d'aide, dans le cas où le prix payé serait plus bas qu'un prix de marché.

(63)	En outre, la mesure permet la sortie de Dexia BIL du groupe Dexia et contribue donc à enrayer Dexia BIL des effets de contagion des problèmes dont le groupe Dexia est l'objet.

(64)	En conclusion, les bénéficiaires potentiels de l'aide sont les parties cédées de Dexia BIL ainsi que l'acquéreur Precision Capital. La Commission invite donc les autorités luxembourgeoises et les parties intéressées à commenter ce point.

4.3. Base légale

Aide potentielle à Dexia BIL et à l'acquéreur

(65)

L'article 107, paragraphe 3, alinéa (b), TFUE donne pouvoir à la Commission de déterminer qu'une aide est compatible avec le marché intérieur lorsqu'elle a pour but de remédier à une perturbation grave de l'économie d'un État membre. À cet égard, la Commission note que les mesures liées à la cession de Dexia BIL permettent de remédier à une perturbation grave de l'économie luxembourgeoise, ce qui est confirmé par le courrier de la CSSF du 28 octobre 2011.

(66)

En effet, eu égard: i) à l'importance systémique que représente Dexia BIL pour le marché luxembourgeois du financement des ménages et des entreprises; et ii) aux difficultés rencontrées par Dexia BIL en raison d'une fuite substantielle de dépôts de la clientèle, les mesures apparaissent de nature à remédier à une perturbation grave de l'économie luxembourgeoise.

(67)	Par conséquent, dans l'hypothèse où elle serait constitutive d'aide d'État, la mesure devait être appréciée au regard de l'article 107, paragraphe 3, sous b), TFUE.

4.4. Compatibilité avec l'article 107, paragraphe 3, alinéa b), TFEU de l'aide potentielle à Dexia BIL

(68)

Dans le cas où la mesure notifiée contiendrait des éléments d'aides d'État en faveur des parties cédées de Dexia BIL, sa compatibilité avec les conditions posées par la Commission dans sa Communication sur le retour à la viabilité et l'appréciation des mesures de restructuration prises dans le secteur financier dans le contexte de la crise actuelle, conformément aux règles relatives aux aides d'État (15) (la Communication sur les Restructurations) devrait être analysée:

—	restauration de la viabilité à long terme;

—	contribution propre du bénéficiaire;

—	limites aux distorsions de concurrence.

4.4.1. Restauration de la viabilité à long terme des entités continuant l'activité

(69)

Il apparaît que la mesure de cession de Dexia BIL contribue à restaurer la viabilité à long terme de Dexia BIL. Dans l'immédiat, la sortie hors du groupe Dexia permet d'enrayer Dexia BIL de la contagion des problèmes de défiance dont le groupe Dexia est l'objet. La cession permet de préserver la franchise de Dexia BIL et contribue à arrêter les retraits de dépôts ce qui a un effet positif sur la liquidité de Dexia SA. À cet égard, la Commission note que l'annonce en date du 6 octobre 2011 du projet de vente de Dexia BIL a permis d'enrayer la fuite de dépôts. La Commission note également l'absence de financement par Dexia BIL au groupe Dexia après cession. Au 10 février 2012 ce financement octroyé aux autres entités du groupe était d'environ [0 – 5] milliards d'euros dont moins de [500 – 800] millions de financements sécurisés.

(70)

De par le périmètre de la cession excluant certaines activités dont notamment le portefeuille "legacy", Dexia BIL se concentrera à l'avenir sur une activité de banque de détail et de banque privée ainsi que les services aux entreprises, sur le marché luxembourgeois et international, en construisant sur son expertise et sa franchise existante et confirmée dans ces domaines.

(71)

De plus, le périmètre d'exclusion permet de réduire les actifs pondérés de Dexia BIL de 50 %. Suite au périmètre d'exclusion, Dexia BIL aura coupé en grande partie les liens existants avec le groupe Dexia. En particulier, l'extraction du portefeuille legacy permet d'immuniser Dexia BIL de pertes potentiellement importantes susceptibles d'être occasionnées par ce portefeuille.

(72)

Dexia BIL sera dès le départ adéquatement capitalisée avec un ratio Common Equity Tier 1 de 9 % à la clôture de la vente et selon les projections transmises par Dexia le 16 décembre 2011, ce ratio atteindrait un niveau de [15 – 25] % en 2016. En termes de produit bancaire net, les évaluations réalisées dans le cadre de l'équité du prix prévoient une augmentation annuelle moyenne de [0 – 10] % pour les années pour les 5 prochaines années.

(73)	La Commission peut donc conclure que la mesure permet la viabilité des parties cédées de Dexia BIL.

4.4.2. Contribution propre

(74)

La Commission ne peut à ce stade pas conclure que le prix de vente au regard des effets combinés de l'absence de procédure d'appel d'offre ouverte et du manque d'informations précises sur la évaluation adéquate de la transaction en particulier des activités exclues de la cession et la récupération par Dexia BIL de leur produit net de cession ne contienne aucun élément d'aide d'État.

(75)

Dans le cas où la clause 3.3.5 ne serait finalement pas supprimée, la Commission ne peut, à ce stade, pas non plus conclure à une contribution propre adéquate. Selon cette clause, Dexia s'engagerait à obtenir à posteriori des garanties d'État en faveur de l'acquéreur de Dexia BIL. En effet, si l'octroi des garanties prévues à la clause 3.3.5 se ferait au moyen de ressources de l'État, tout en ne pas répondant a priori aux conditions de nécessité de l'aide potentielle et d'une limitation au minimum nécessaire. Sous cette clause Dexia BIL n'est pas tenue de démontrer la nécessité d'une telle aide potentielle dont la mise en œuvre serait déclenchée par le seul octroi d'une telle aide à un concurrent potentiel. La Commission a par conséquent des doutes sur la prise en compte dans le prix de vente de la difficulté de mettre en œuvre la clause 3.3.5 au regard de la compatibilité de l'aide potentielle prévue à la clause 3.3.5 avec le marché intérieur.

(76)	La Commission n'est donc pas en mesure de déterminer à ce stade si, dans le cas où la transaction contiendrait des éléments d'aide, le prix de cession ainsi que les conditions assorties (notamment la garantie à posteriori) permettrait d'assurer une contribution propre satisfaisante.

4.4.3. Mesures visant à corriger les distorsions de concurrence

(77)

Selon la Communication sur les Restructurations (point 30) (16), la nature et la forme des mesures limitant les distorsions de concurrence dépendent du montant des aides, des conditions et circonstances dans lesquelles elles ont été octroyées, ainsi que des caractéristiques du marché ou des marchés sur lesquels le bénéficiaire est actif.

(78)	Dans le cas où la mesure notifiée contiendrait des aides additionnelles, il faudrait des mesures additionnelles pour limiter les distorsions de concurrence.

5. CONCLUSION

(79)	Comme indiqué précédemment, la Commission n'est pas en mesure d'exclure qu'il y ait de l'aide ou s'il y a aide d'accepter, lors d'un premier examen, la compatibilité de la cession des parties cédées de Dexia BIL avec le marché intérieur.

(80)	En regard de ces éléments, la Commission doit donc poursuivre ses investigations sur la mesure de cession de Dexia BIL et ouvre une procédure formelle d'investigation, conformément à l'article 108, paragraphe 2, TFUE.

(81)

La Commission invite donc les parties intéressées à lui communiquer leurs observations quant à l'existence et la compatibilité de l'aide éventuellement contenus dans la cession de Dexia BIL, en particulier sur les éléments relatifs:

—	au prix de vente au regard des effets combinés de l'absence de procédure d'appel d'offre ouverte et du manque d'informations précises sur la évaluation adéquate de la transaction en particulier des activités exclues de la cession et la récupération par Dexia BIL de leur produit net de cession;

—	à la clause 3.3.5 du MoU, si cette clause est maintenue.

(82)

Compte tenu des considérations qui précèdent, la Commission invite le Luxembourg, dans le cadre de la procédure de l'article 108, paragraphe 2, TFUE, à présenter leurs observations et à fournir toute information utile pour l’évaluation de cette mesure et de ces aides dans un délai d’un mois à compter de la date de réception de la présente. Elle invite vos autorités à transmettre immédiatement une copie de cette lettre aux bénéficiaires potentiels de l’aide.

DÉCISION

En conformité avec l'article 108, paragraphe 2, TFUE, la Commission a décidé d'ouvrir une procédure formelle d'investigation sur la mesure de cession de Dexia BIL. La Commission a des doutes sur l'absence d'élément d'aide dans la cession envisagée et sur la compatibilité de ces éléments d'aide potentiels avec le marché intérieur. La Commission a décidé d'ouvrir une procédure formelle d'investigation en particulier sur les éléments relatifs:

—	au prix de vente au regard des effets combinés de l'absence de procédure d'appel d'offre ouverte et du manque d'informations précises sur la évaluation adéquate de la transaction en particulier des activités exclues de la cession et la récupération par Dexia BIL de leur produit net de cession;

—	à la clause 3.3.5 du MoU, si cette clause est maintenue.

Le Luxembourg est invité à présenter ses observations et à transmettre à la Commission toutes les informations nécessaires pour l'analyse de la mesure et sa compatibilité éventuelle.

Par la présente, la Commission avise le Luxembourg qu’elle informera les intéressés par la publication de la présente lettre et d'un résumé de celle-ci au Journal officiel de l’Union européenne. Elle informera également les intéressés dans les pays de l’AELE signataires de l’accord EEE par la publication d’une communication dans le supplément EEE du Journal officiel, ainsi que l’autorité de surveillance de l’AELE en leur envoyant une copie de la présente. Tous les intéressés susmentionnés seront invités à présenter leurs observations dans un délai d’un mois à compter de la date de cette publication.”

(1) JO C(2008) 7388 final.

(2) Dans la présente décision, "Dexia" désigne Dexia SA et l'ensemble de ses filiales. En est donc exclue, depuis le rachat de Dexia Banque Belgique par l'État belge, Dexia Banque Belgique et ses filiales.

(3) JO C 181 du 4.8.2009, p. 42.

(4) JO C 305 du 16.12.2009, p. 3.

(5) JO C 274 du 19.10.2010 p. 54.

(6) JO C 38 du 11.2.2012, p. 12.

(7) Décision non encore publiée au Journal Officiel.

Décision publiée sur le site internet de la DG Concurrence à l'adresse suivante: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/cases/243124/243124_1306879_116_2.pdf

(8) Voir ce communiqué sur le site internet du groupe Dexia à l'adresse suivante: http://www.dexia.com/FR/Journaliste/communiques_de_presse/Pages/Entree-en-negociation-exclusive-pour-la-cession-de-Dexia-Banque-Internationale-a-Luxembourg.aspx

(9) Information confidentielle […].

(10) "Équité du prix de cession de BIL à Precision Capital/Eléments préliminaires en l'état actuel des négociations" du 10 décembre 2011

(11) (i) La méthode d'actualisation des "cash flows to equity" sur la base des flux distribuables aux actionnaires sous réserve de la satisfaction des ratios réglementaires core tier 1. (ii) La méthode du "price to book ratio", sur base de l'excès de rentabilité par rapport au coût du capital. (iii) La méthode des comparables boursiers.

(12) La BIL, avec ses près de 40 agences dans le Grand-Duché, est en troisième position sur le marché luxembourgeois, détenant environ [5 – 15] % des dépôts, [5 – 15] % des prêts et environ [5 – 15] % des actifs sous gestion dans le domaine de la banque privée.

(13) Si le conseil d'administration a entériné des négociations exclusives avec Precision le 9 et 10 octobre 2011, la période d'exclusivité formelle n'a commencé que le 23 octobre 2011 avec la signature d'une Letter of intent.

(14) […]

(15) JO C 195 du 19.8.2009, p. 9.

(16) JO C 195 du 19.8.2009, p. 9.

		ISSN 1977-0979 doi:10.3000/19770979.C_2012.137.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 137

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	55. évfolyam 2012. május 12.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Európai Adatvédelmi Biztos
2012/C 137/01	Az európai adatvédelmi biztos véleménye a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló […] rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatról	1

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2012/C 137/03	Az alábbi információt a 1375/2011/EU tanácsi végrehajtási rendeletben felsorolt Abdelkarim Hussein Mohamed AL-NASSER, Ibrahim Salih Mohammed AL-YACOUB, Hasan IZZ-AL-DIN (más néven GARBAYA, Ahmed; más néven SA-ID; más néven SALWWAN, Samir), Khalid Shaikh MOHAMMED (más néven ALI, Salem; más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah; más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith; más néven WADOOD, Khalid Adbul), Gama'a al-Islamiyya (más néven Al-Gama'a al-Islamiyya) (Iszlám Csoport), Alapítvány a Szent Föld Felszabadításáért és Fejlesztéséért, Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (Ejército de Liberación Nacional), Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ), Népi Front Palesztina Felszabadításért (PFLP), Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság (más néven PFLP–Főparancsnokság), Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC), Fényes Ösvény (Sendero Luminoso – SL) figyelmébe ajánljuk	12

	Európai Bizottság
2012/C 137/04	Euroátváltási árfolyamok	14

	Számvevőszék
2012/C 137/05	5/2012. sz. különjelentés: A közös külkapcsolati információs rendszer (CRIS)	15

	A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
2012/C 137/06	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	16

2012/C 137/07	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	17

2012/C 137/08	A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás	18

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,2944
JPY	Japán yen	103,48
DKK	Dán korona	7,4334
GBP	Angol font	0,80330
SEK	Svéd korona	8,9840
CHF	Svájci frank	1,2012
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,5815
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,253
HUF	Magyar forint	289,90
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,6978
PLN	Lengyel zloty	4,2434
RON	Román lej	4,4378
TRY	Török líra	2,3135
AUD	Ausztrál dollár	1,2877
CAD	Kanadai dollár	1,2997
HKD	Hongkongi dollár	10,0506
NZD	Új-zélandi dollár	1,6476
SGD	Szingapúri dollár	1,6194
KRW	Dél-Koreai won	1 485,25
ZAR	Dél-Afrikai rand	10,4786
CNY	Kínai renminbi	8,1681
HRK	Horvát kuna	7,5027
IDR	Indonéz rúpia	11 893,41
MYR	Maláj ringgit	3,9750
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,043
RUB	Orosz rubel	39,0134
THB	Thaiföldi baht	40,346
BRL	Brazil real	2,5305
MXN	Mexikói peso	17,5015
INR	Indiai rúpia	69,4250

A tilalom dátuma és időpontja	2012.3.23.
Időtartam	2012.3.23–2012.12.31.
Tagállam	Portugália
Állomány vagy állománycsoport	MAC/8C3411
Faj	Makréla (Scomber scombrus)
Terület	VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	—

	III Előkészítő jogi aktusok
	EURÓPAI KÖZPONTI BANK
	Európai Központi Bank
2012/C 137/02	Az Európai Központi Bank véleménye (2012. március 2.) – az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési program (a Pericles 2020 program) létrehozásáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2012/17)	7

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2012/C 137/09	Állami támogatás – Luxemburg – SA.34440 (12/C) állami támogatás – A Dexia BIL értékesítése – Felhívás észrevételek benyújtására az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése értelmében ( 1 )	19

A tilalom dátuma és időpontja	2012.1.18.
Időtartam	2012.1.18–2012.12.31.
Tagállam	Franciaország
Állomány vagy állománycsoport	ANF/8C3411
Faj	Ördöghalfélék (Lophiidae)
Övezet	VIIIc, IX és X; a CECAF 34.1.1 övezet uniós vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	—

A tilalom dátuma és időpontja	2012.3.9.
Időtartam	2012.3.9–2012.12.31.
Tagállam	Svédország
Állomány vagy állománycsoport	PRA/04-N.
Faj	Norvég garnéla (Pandalus borealis)
Terület	Az északi szélesség 62°-tól délre található norvég vizek
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	—