ISSN 1977-0979

doi:10.3000/19770979.C_2012.072.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

C 72

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Tájékoztatások és közlemények

55. évfolyam
2012. március 10.


Közleményszám

Tartalom

Oldal

 

I   Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

 

AJÁNLÁSOK

 

Európai Rendszerkockázati Testület

2012/C 072/01

Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2011. december 22.) a hitelintézetek USD-ben denominált finanszírozásáról (ERKT/2011/2)

1

 

II   Közlemények

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

 

Európai Bizottság

2012/C 072/02

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )

22

2012/C 072/03

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6369 – HBO/Ziggo/HBO Nederland) ( 2 )

24

2012/C 072/04

Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6216 – IHC/DEME/OceanflORE JV) ( 2 )

24

 

IV   Tájékoztatások

 

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 072/05

Euroátváltási árfolyamok

25

2012/C 072/06

A Bizottság határozata (2012. március 9.) a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság három új tagjának kinevezéséről

26

2012/C 072/07

A Bizottság közleménye – Iránymutatás az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentéshez

27

 

A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

2012/C 072/08

A kulturális javak kiviteli engedélyeinek kiadására jogosult hatóságok jegyzéke a 116/2009/EK tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően

29

2012/C 072/09

Svédország által benyújtott értesítés a 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról

43

2012/C 072/10

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegek frissítése (HL C 247., 2006.10.13., 19. o.; HL C 153., 2007.7.6., 22. o.; HL C 182., 2007.8.4., 18. o.; HL C 57., 2008.3.1., 38. o.; HL C 134., 2008.5.31., 19. o.; HL C 37., 2009.2.14., 8. o.; HL C 35, 2010.2.12., 7. o.; HL C 304, 2010.11.10., 5. o.; HL C 24, 2011.1.26., 6. o.; HL C 157, 2011.5.27., 8. o.; HL C 203, 2011.7.9., 16. o. és HL C 11, 2012.1.13., 13. o.)

44

 

V   Hirdetmények

 

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

 

Európai Bizottság

2012/C 072/11

Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6521 – Talanx International/Meiji Yasuda Life Insurance/Warta) ( 2 )

45

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket

 

(2)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

 


I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények

AJÁNLÁSOK

Európai Rendszerkockázati Testület

10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/1


AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2011. december 22.)

a hitelintézetek USD-ben denominált finanszírozásáról

(ERKT/2011/2)

2012/C 72/01

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16–18. cikkére,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület igazgatótanácsának az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának létrehozásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 határozatára (2) és különösen annak 18–20. cikkére,

tekintettel az érintett magánszektorbeli érdekeltek álláspontjára,

mivel:

(1)

Az USD az uniós hitelintézetek alapvető finanszírozási pénzneme, melyek USD-finanszírozásuk zömét a nagykereskedelmi piacokról szerzik be.

(2)

A lejárati időpontok közötti nyilvánvaló eltérés áll fenn az uniós hitelintézetek USD-ben denominált eszközei és kötelezettségei között, mivel rövidtávú nagykereskedelmi finanszírozást használnak a hosszabb távú tevékenységek és eszközök finanszírozására, továbbá egyes partnerek volatilisek. A lejárati időpontok közötti eltérés és a volatilis befektetők e kombinációja a kiszolgáltatottság legjellemzőbb fajtája.

(3)

Az USD-hez való hozzájutást biztosító központi banki swapkeretek bevezetését eredményező 2008-as jelentős nyomást követően az USD-finanszírozási piacok 2011 júniusa óta folyamatosan nyomás alatt állnak. Ez a nyomás jelentős, potenciálisan rendszerszintű kockázatot kelt: rövid távon különösen a banki likviditásra, középtávon pedig – az uniós hitelintézetek USD-hitelkihelyezéseinek visszafogása révén – a reálgazdaságra és e hitelintézetek fizetőképességére, ha a tőkeáttétel csökkentésére menekülési árakon kerül sor.

(4)

A hitelintézetek, központi bankok és felügyeleti szervek az elmúlt években intézkedéseket vezettek be az általános finanszírozási és likviditási kockázat mérséklésére, mely intézkedések némelyike hozzájárult az uniós hitelintézetek USD-finanszírozásának és likviditási pozícióinak javulásához. Mindazonáltal az USD-finanszírozási piacok feszültségei megismétlődésének megelőzése strukturáltabb megközelítést igényel.

(5)

Az uniós hitelintézetek USD-finanszírozásában a közelmúltbeli pénzügyi válság során tapasztalt feszültségi szint elérése megelőzésének makroprudenciális céljából erősíteni kell a mikroprudenciális eszközöket.

(6)

Az uniós szintű adathiány korlátozza az USD-finanszírozási kockázatok lehetséges kihatásának elemzését, az adatminőség ezért javításra szorul.

(7)

A banki szektor és az egyes cégek szintjén történő szoros figyelemmel kísérés segítene az illetékes hatóságoknak az USD-finanszírozási és likviditási kockázatok jobb megértésében; segítségükre lenne egyben a banknál annak szorgalmazásában is, hogy hozzák meg a szükséges előzetes intézkedéseket a túlzott kitettségek korlátozására és a kockázatkezelés torzulásainak korrigálására. Az e területen ajánlott intézkedések összhangban állnak az ERKT devizahitelezésről szóló, 2011. szeptemberi 21-i ajánlásának F. ajánlásával (3).

(8)

Az USD-finanszírozási kockázatok mérséklésének egyik eszközét képezik a vészhelyzeti finanszírozási tervek, melyek a finanszírozási problémák rendkívüli helyzetekben történő felerősödésének megelőzését szolgálják. Mindazonáltal a vészhelyzeti tervek újabb rendszerszintű problémák melegágyai lehetnek, amennyiben ezek nyomán a hitelintézetek egyidejűleg tesznek azonos intézkedéseket.

(9)

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) ezen ajánlás végrehajtását 2012. második felében fogja felülvizsgálni.

(10)

Az ajánlás melléklete elemzi az Unió pénzügyi stabilitására az uniós hitelintézetek USD-finanszírozásából származó jelentős rendszerkockázatokat.

(11)

Ez az ajánlás nem érinti az Unió központi bankjainak monetáris politikai megbízatását és az ERKT-ra bízott feladatokat.

(12)

Az ERKT ajánlásait a Tanácsnak az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról való értesítését és a Tanács számára reagálási lehetőség biztosítását követően teszik közzé,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.   SZAKASZ

AJÁNLÁSOK

A. ajánlás –   Az USD-finanszírozás és –likviditás figyelemmel kísérése

A nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott:

1.

a hitelintézetek által felvállalt USD-finanszírozási és –likviditási kockázatnak – a hitelintézet általános finanszírozási és likviditási pozícióinak figyelemmel kísérése részeként végzett – szoros figyelemmel kísérése. A nemzeti felügyeleti hatóságoknak különösen a következőket kell figyelemmel kísérniük:

a)

az USD-ben denominált eszközök és kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérések;

b)

finanszírozási koncentráció ügyféltípusonként, középpontba állítva a rövid távú finanszírozásban érintett ügyfeleket;

c)

az USD-devizaswapok használata (ideértve a deviza kamatlábswapokat is);

d)

csoporton belüli kitettségek.

2.

az alábbi intézkedések azt megelőző megfontolása, hogy az USD- finanszírozási és –likviditási kockázat túlzott szintet érne el:

a)

a hitelintézeteknél az USD-ben denominált eszközök és kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérésekből eredő kockázatok megfelelő kezelését szolgáló intézkedések meghozatalának szorgalmazása;

b)

a kitettségek limitálása, az aktuális finanszírozási struktúrák rendellenes felszámolásának kerülése mellett.

B. ajánlás –   Vészhelyzeti finanszírozási tervek

A nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott:

1.

annak biztosítása, hogy a hitelintézetek vészhelyzeti finanszírozási tervei írjanak elő vezetői intézkedéseket az USD-finanszírozási sokkok kezelésére, és azt, hogy a hitelintézetek mérlegeljék ezen intézkedések abban az esetben történő megvalósítását, ha több hitelintézet kívánja egyidejűleg ugyanazokat végrehajtani. A vészhelyzeti finanszírozási terveknek minimumintézkedésként számba kell venniük a különféle ügyfélosztályokból származó források csökkenése esetére rendelkezésre álló, vészhelyzeti finanszírozási forrásokat;

2.

a vészhelyzeti finanszírozási tervekben szereplő vezetői intézkedések megvalósíthatóságának a bankszektor szintjén történő értékelése. Ha az értékelés szerint a hitelintézetek egyidejű intézkedése valószínűleg rendszerkockázatot kelt, a nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott az e kockázatok, illetőleg az intézkedések uniós banki szektor stabilitására gyakorolt hatásának mérséklését szolgáló intézkedések megfontolása.

2.   SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

1.   Értelmezés

1.

Ennek az ajánlásnak az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „hitelintézet”: a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hitelintézet;

b)   „uniós hitelintézet”: a valamelyik tagállamban a 2006/48/EK irányelv alapján engedélyezett hitelintézet;

c)   „nemzeti felügyeleti hatóság”: az 1092/2010/EU rendelet 1. cikke (3) bekezdésének f) pontjában meghatározott illetékes vagy felügyeleti hatóságok;

d)   „USD-finanszírozás”: USD-ben denominált kötelezettségekből történő forrásgyűjtés.

2.

A melléklet az ajánlás szerves részét képezi. Az ajánlás rendelkező része és melléklete közötti eltérés esetén a rendelkező rész az irányadó.

2.   Végrehajtási kritériumok

1.

Az ajánlás végrehajtására a következő kritériumok vonatkoznak:

a)

ez az ajánlás csak az uniós hitelintézetek USD-finanszírozására vonatkozik;

b)

a szabályozói arbitrázst kerülni kell;

c)

a végrehajtás során megfelelő figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a hitelintézetek USD-finanszírozásának eltérő rendszerszintű fontosságára, és számításba véve az egyes ajánlások célkitűzését és tartalmát;

d)

a melléklet határozza meg az A. és B. ajánlás végrehajtására vonatkozó további kritériumokat.

2.

A címzetteknek közölniük kell az ERKT-vel és a Tanáccsal az ajánlások nyomán hozott intézkedéseket vagy annak elmaradását megfelelően meg kell indokolniuk. A jelentés minimális tartalma az alábbi:

a)

a meghozott intézkedés érdemére és határidejére vonatkozó tájékoztatás;

b)

a meghozott intézkedés működésének az ajánlás célkitűzései szempontjából történő értékelése;

c)

részletes indokolás az intézkedés mellőzésére vagy az ajánlástól való eltérésre, beleértve a késedelmet is.

3.   A nyomon követésre vonatkozó határidők

1.

A címzetteknek 2012. június 30-ig közölniük kell az ERKT-val és a Tanáccsal az ajánlások nyomán hozott intézkedéseket vagy annak elmaradására megfelelően indokolást kell küldeniük.

2.

A nemzeti felügyeleti hatóságok összesített formában is jelenthetnek az Európai Bankhatóságon keresztül.

3.

Az igazgatótanács az (1) bekezdés szerinti határidőt meghosszabbíthatja, amennyiben egy vagy több ajánlás teljesítése érdekében tagállami jogalkotási kezdeményezések szükségesek.

4.   Felügyelet és értékelés

1.

Az ERKT titkársága:

a)

támogatást nyújt a címzetteknek, ideértve az összehangolt jelentéstétel elősegítését, a megfelelő sablonok megadását, és szükség szerint részletezve a nyomon követés módszertanát és határidőit;

b)

ellenőrzi a címzettek általi nyomon követést, ideértve azt, hogy kérésre részükre segítséget nyújt, és az egyes nyomon követési határidők lejáratától számított két hónapon belül az irányítóbizottságon keresztül beszámol az igazgatótanácsnak a nyomon követésről.

2.

Az igazgatótanács értékeli a címzettek jelentésében szereplő intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határoz arról, hogy az ajánlást nem tartották be és a címzettek nem adtak megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2011. december 22-én.

az ERKT elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(2)  HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(3)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ESRB/2011/1 ajánlása (2011. szeptember 21.) a devizahitelezésről (HL C 342., 2011.11.22., 1. o.).

(4)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.


MELLÉKLET

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA AZ UNIÓS HITELINTÉZETEK USD-BEN DENOMINÁLT FINANSZÍROZÁSÁRÓL

Összefoglaló

I.

Az uniós hitelintézetek USD-ben denominált finanszírozásának áttekintése

II.

Az USD-finanszírozásból eredő kockázatok

III.

Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlásai

Függelék: Az uniós hitelintézetek USD-ben denominált finanszírozására vonatkozó önkéntes adatgyűjtési gyakorlat

ÖSSZEFOGLALÓ

Az USA-dollár (USD) az uniós hitelintézetek alapvető finanszírozási pénzneme: összes kötelezettségük mintegy 15 %-a ebben a pénznemben van denominálva. Az Unióban szinte kizárólag nagykereskedelmi finanszírozási forrás áll rendelkezésre, amelynek többsége igen rövid futamidejű. Jelentős eltérés figyelhető meg a hosszú lejáratú eszközök és az USD-ben denominált rövid lejáratú kötelezettségek futamidői között, továbbá egyes partnerek volatilisek. A futamidők közötti eltérés és a volatilis befektetők együttes jelenléte alapvető sérülékenységi forrás.

2011 júniusa óta folyamatosan észlelhetők az USD finanszírozási piacra nehezedő nyomás jelei. Egyes uniós hitelintézetek a közelmúltban az USD-eszközök tőkeáttételének csökkentésére vonatkozó terveket hoztak nyilvánosságra, amivel részben az USD-finanszírozásra való ráutaltságukat kívánják enyhíteni. Utóbbi legalább két jelentős közvetlen, potenciálisan rendszerszintű kockázattal járhat: az eszközök menekülési áron való értékesítése hogyan hat az uniós hitelintézetek fizetőképességére, valamint hogyan hat a reálgazdaságra, ha az uniós hitelintézetek leépítik USD-alapú hiteleiket.

Piaci információk arra engednek következtetni, hogy a központi banki swapkeretek igénybevételének lehetősége megnyugtatja a piaci résztvevőket, ami támogatja a devizaswappiacok működését még olyankor is, ha a kereteket nem veszik igénybe. Ez okozhat bizonyos erkölcsi kockázatot, amennyiben visszafogja az uniós hitelintézeteket egy szilárdabb finanszírozási struktúra bevezetésétől. Több országban az uniós hitelintézetek készenléti finanszírozási tervei valóban nem térnek ki az USD, illetve devizafinaszírozási sokkok kezelésére.

A jelentésben szereplő ajánlásokkal olyan folyamatot kívánunk elindítani, amelynek révén egy újabb pénzügyi válság során meg lehetne előzni az uniós hitelintézetek USD-finanszírozásának terén a 2008. és a 2011. évi pénzügyi válság során tapasztalt feszültségeket. Az ajánlások tehát nem az aktuális feszültségek enyhítéséről fogalmaznak meg konkrét irányelveket.

Az ajánlások elsősorban a mikroprudenciális eszközök makroprudenciális célú megerősítésére terjednek ki, és a következő témakörökkel foglalkoznak: i. az uniós hitelintézetek USD-finanszírozási és -likviditási kockázatainak azonnali hatályú szoros figyelemmel kísérése, és adott esetben a kockázatok elhatalmasodásának megakadályozása, egyidejűleg elkerülve az aktuális USD-finanszírozási struktúrák kezelhetetlen felbomlását; ii. annak a biztosítása, hogy a hitelintézetek veszélyhelyzeti finanszírozási tervei az USA-dollár alapú finanszírozási sokkok kezelésére alkalmas elemeket is tartalmazzanak, ezzel párhuzamosan minimalizálva az esetleges rendszerkockázatot, ami akkor léphet fel, ha a hasonló veszélyhelyzeti terveket felállító hitelintézetek egyszerre intézkednek.

I.   AZ UNIÓS HITELINTÉZETEK USD-ALAPÚ FINANSZÍROZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

I.1.   A hitelintézeteket az USD-alapú finanszírozás igénybevételére motiváló fő tényezők

Piaci és szabályozói információk szerint az USD-ben denominált finanszírozási igény létrejöttében több tényező szerepet játszik:

a)   Diverzifikáció: Az uniós hitelintézetek, különösen a válság után, arról számoltak be, hogy finanszírozási forrásaikat igyekeznek devizanem, futamidő és befektetői típus szerint diverzifikálni. Mivel az USA-dollár az egyik leginkább likvid és „mély” piac, az említett stratégia következtében ez az egyik fő finanszírozási forrás.

b)   Költség: Néhány uniós hitelintézet jellemzően azért választotta az USA-dollárt, mert az a nem USA-dollárban denominált eszközeikhez olcsóbb finanszírozási forrást kínál. Néhány esetben a USD-ben való kötvénykibocsátás, majd swapügyleten keresztül a kívánt devizanemre való csere költségszempontból tartósan előnyösebbnek bizonyult, mint az elsődleges piacon közvetlenül a kívánt pénznemben végzett kibocsátás.

c)   Arbitrázs: Bizonyos jelek arra utalnak, hogy néhány uniós hitelintézet él azzal a lehetőséggel, hogy amerikai befektetési pénzpiaci alapoktól (MMMF) 25 bázispont alatti kamaton rövid lejáratú finanszírozást vesz igénybe, amit a Federal Reserve-nél az aktuális 25 bázispontos kamatra betétbe helyez.

d)   Üzleti modell: Az igény emellett a nemzetközi gazdasági környezettől, tehát a hitelintézetek kockázati étvágyától és USD-ben fennálló finanszírozási igénytől is függ, különös tekintettel az USA-dollár alapú vállalkozásokban részt vevő hitelintézetekre, de idioszinkratikus tényezők, mint például az egyes uniós hitelintézetek fejlesztési stratégiái is szerepet játszanak.

e)   Két (esetenként párhuzamos) megközelítés: A hitelintézetek vagy az általános diverzifikációs stratégiát hangsúlyozzák, amelynek keretében USA-dollárban jutnak forráshoz, amit a kívánt pénznemre váltanak át; ii. az igény szerinti finanszírozás, amelynek keretében felmérik a devizaforrás-igényt, amelyet kötvénykibocsátással elégítenek ki.

f)   Kínálati oldali tényezők: Egyes amerikai befektetők alacsony kamatszintű környezetben kívánnak hozamra szert tenni; egyes források szerint az amerikai MMMF-ek uniós hitelintézeteken kívüli alternatív befektetési lehetőségei korlátozottak, mivel a gyakran erős betétesi bázissal rendelkező amerikai hitelintézetek, valamint vállalatok viszonylag bőven el vannak látva készpénzzel.

I.2.   Az uniós hitelintézetek strukturális helyzete

Az uniós hitelintézetek USA-dollár alapú mérlegei a mérlegfőösszeg szintjén a pénzügyi válság előtti években számottevően megnőttek. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint ez a trend a válság óta megfordult (lásd az 1. ábrát), ami vélhetően az uniós hitelintézetek által a válság utáni folyamatos tőkeáttétel-csökkentésének tudható be, mégpedig elsősorban az „átörökített” eszközökhöz kapcsolódóan.

Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) az általa összegyűjtött adatok alapján tovább elemzi az USA-dollárban fennálló mérlegek nagyságát. Néhány országban az USD-alapú eszközök és kötelezettségek futamideje közötti eltérés viszonylag csekély. Máshol viszont a kötelezettségállomány meghaladja az eszközállományt, ami azokat a piaci információkat igazolja, amelyek szerint néhány uniós hitelintézet az általános finanszírozási diverzifikáció keretében az USA-dollárt „opportunista” finanszírozási forrásként használja, majd swapügylettel egyéb pénznemre váltja át. Az USD-alapú kötelezettségállományok aggregált uniós szinten a teljes kötelezettségállománynak kicsivel több mint 15 %-át teszik ki.

1.   ábra

Az uniós hitelintézetek USD-alapú bruttó és nettó pozíciói (milliárd USD)

Image

I.3.   Az USD-alapú finanszírozás fő felhasználási formái (eszközök) és forrásai (kötelezettségek)

Az uniós hitelintézetek USD-alapú eszközállományát közelebbről megvizsgálva a következő négy felhasználási célt figyelhetjük meg: i. nem pénzügyi vállalatoknak (külkereskedelmi és beruházásfinanszírozás) nyújtott USD-alapú kölcsön, amelyhez az USA-beli kereskedelmi és állami szektorok felé is fennáll korlátozott mértékű kockázatvállalás; ii. bankközi hitelezés (biztosítékkal fedezett és nem fedezett), rendszerint rövid lejáratra; iii. a Federal Reserve-nél letétbe helyezett készpénztartalék; és iv. Az uniós hitelintézetek általi kereskedés.

Az uniós hitelintézetek néhány kivételtől eltekintve nem rendelkeznek kiterjedt lakossági banki bázissal (az USD-ben denominált lakossági betétállomány összes kötelezettségüknek csupán 3 %-a). A finanszírozás zöme a nagykereskedelmi piacról származik; fő instrumentumai a repo, a váltó (Commercial Paper — CP) és a letéti igazolás (Certificate of Deposit — CD). Az amerikai pénzpiaci befektetők az USD-alapú CP- és CD-programok fontos szereplői.

Az ERKT által gyűjtött adatok arra utalnak, hogy az uniós hitelintézetek teljes nagybani finanszírozásának a fedezett és a fedezetlen USD-alapú nagykereskedelmi finanszírozás körülbelül egyharmadát teszi ki. Ez részben annak tudható be, hogy az amerikai nagykereskedelmi piacok a világ leglikvidebb piacai közé sorolhatók, amelyeket elsősorban a rövidebb futamidőkön vesznek igénybe. Az uniós hitelintézetek USD-alapú nagybani finanszírozásának 75 %-a rövidebb, mint egy hónapos futamidővel bír (lásd a 2. ábrát). Az Európai Bankhatóság (EBA) adatai szerint az egy évnél hosszabb távú finanszírozás egyetlen ország esetében sem haladja meg a teljes USD-alapú nagykereskedelmi finanszírozás 20 %-át.

2.   ábra

Az USD-alapú nagykereskedelmi finanszírozás lejárat és ország szerinti bontásban

Image

I.4.   Az USD-alapú eszközök és kötelezettségek lejárati szerkezete

Míg az uniós hitelintézetek USD-ben denominált kötelezettségei többnyire rövid lejáratúak, a dolláralapú eszközök lejárati struktúrája, ahogy ez várható, hosszabb. Utóbbi kategória megközelítőleg egyharmadának egy évnél hosszabb a futamideje. Az uniós hitelintézetek mérlegének teljes lejárati szerkezetéhez hasonlítva megállapítható, hogy az USD-alapú eszközök és kötelezettségek lejáratai közötti eltérések jelentősebbek, mint az összes devizanemre vonatkozó lejárati eltérés.

Az euroövezeti és a globális makrogazdasággal kapcsolatos aggodalmak miatt 2011 második felében az amerikai befektetők tovább csökkentették az USA-n kívüli hitelintézeteknek nyújtott USD-alapú finanszírozás állományát és futamidejét. Több uniós hitelintézet esetében 2011 harmadik negyedévében jelentősen visszaesett a fedezettel nem biztosított/fedezetlen USD-alapú nagykereskedelmi finanszírozás megújítási aránya. Az USD-ben nyújtott új finanszírozás futamideje is jelentősen lerövidült 2011 második negyedévéhez képest. Néhány skandináv és északi ország hitelintézetei kivételével, amelyeknek sikerült jelentősebb hosszú lejáratú USD-alapú kötvényállományt kibocsátaniuk, a fedezettel nem biztosított, hosszabb lejáratú, USD-alapú kötvénypiac a legtöbb uniós hitelintézet előtt gyakorlatilag bezárult. A befektetők általában az anyaország alapján döntik el ugyanis, melyik hitelintézetet választják.

I.5.   Likvid eszközökből képzett puffer

2010 decemberétől az ERKT adatmintájában szereplő uniós hitelintézetek összesített ellensúlyozó eszközeik (1) keretében 570 milliárd EUR értékű USD-ben denominált eszközállománnyal rendelkeztek. Összevont alapon és az ellensúlyozó képesség legtágabb definícióját tekintve ez a teljes USD-kötelezettségállomány körülbelül 20 %-ának felel meg. Ezeknek az összegeknek megközelítőleg a kétharmada számít jegybankképes fedezetnek. Az egyéb valutákban fennálló likvid eszközállomány részben a devizapiacok működésének függvényében felhasználható az USA-dollár sokkok kezelésére.

Feszült pénzügyi helyzetben ugyanakkor csak a nagyon likvid eszközök alkalmazhatók eredményesen likviditási pufferként. Amennyiben csak a készpénzt, a (kötelező tartalékon felüli) jegybanki tartalékot és a központi bankban letétbe helyezett, nulla százalékkal súlyozott, tehermentes állami követeléseket vesszük figyelembe, az USD-alapú likvid eszközöket tartalmazó puffer a figyelembe vett uniós hitelintézeti mintában 172 milliárd EUR-ra csökkent.

I.6.   Az USD–finanszírozók csoportosítása

Az ERKT által gyűjtött kvalitatív adatok szerint a rövid lejáratú USD-finanszírozókat hét kategóriába sorolhatjuk:

a)

USA-beli MMMF-ek;

b)

monetáris hatóságok, központi bankok, nagy mennyiségű USD-eszközállománnyal rendelkező állami vagyonalapok;

c)

értékpapír-kölcsönző vállalkozások;

d)

bőséges USD-forrásállománnyal rendelkező hitelintézetek, amelyek a bankközi piacon (rendszerint igen rövid lejáratra) és a devizaswappiacon keresztül érhetők el;

e)

amerikai nagyvállalatok;

f)

az USA kormánya által szponzorált vállalkozások (Fannie Mae, Freddie Mac);

g)

Az uniós hitelintézetek a fő USA-beli finanszírozási források mellett az USA-n kívüli (főként ázsiai) piacokról is hozzájutnak USA-dollárhoz, bár ez nincs megfelelő adatokkal alátámasztva.

Az elmúlt hónapokban az amerikai MMMF-ek példájából kiderült, hogy a szolgáltatók nagy része különösen érzékeny az érzékelt hitelkockázati aggodalmakra. Bár az amerikai MMMF-ek az uniós bankrendszer teljes kötelezettségállományának körülbelül 2 %-át birtokolják, egyes hitelintézetek esetében ez az arány akár 10 % is lehet.

Az elmúlt hónapokban a legfőbb amerikai MMMF-ek több uniós tagállam hitelintézetei esetében is lerövidítették a finanszírozási futamidőket, és így az egyhónapos és annál rövidebb futamidejű finanszírozás aránya, legalábbis az euroövezeti hitelintézetek tekintetében, 2011 októberében és novemberében 70 %-ra emelkedett (lásd a 3. ábrát). Ezenkívül az uniós hitelintézetekkel szembeni teljes kitettséget is csökkentették, bár a 2011 májusa és novembere közötti változások mértéke országonként jelentősen eltér (lásd a 4. ábrát).

3.   ábra

Az amerikai MMMF-ek euroövezeti hitelintézetekkel szembeni kitettségének lejárati spektruma

Image

4.   ábra

A legnagyobb amerikai MMMF-ek uniós hitelintézetekkel szembeni kitettségének alakulása 2011 májusa és novembere között

Image

I.7.   Piaci mutatók

A legnagyobb uniós hitelintézetek USD-ben fennálló finanszírozási igényeik kielégítésére nagymértékben támaszkodnak az amerikai nagykereskedelmi piacokra. Ezzel ellentétben több másodvonalbeli uniós hitelintézet inkább az első vonalbeli uniós hitelintézetekre támaszkodik, illetve a devizaswappiacról szerzi be a szükséges dollármennyiséget. Az euro dollárra cseréjének költsége – amit az EUR/USD bázisswap jelez (lásd az 5. ábrát) – a Lehman Brothers csődje után érte el tetőpontját. Az EUR/USD bázisswap 2011 első négy hónapjában először számottevően zsugorodott, majd május elejétől ismét bővülni kezdett. Június közepe óta megnőtt a napközbeni volatilitás, ami azzal magyarázható, hogy a pénzügyi piacok elbizonytalanodtak az uniós hitelintézetek USD-alapú finanszírozási helyzetével kapcsolatban.

A Lehman Brothers csődbemenetele nyomán az EKB is fokozta a Federal Reserve-vel közösen létrehozott USD swapkeret használatát, hogy az uniós hitelintézeteket el tudja látni USD-forrással (lásd a 6. ábrát). Az EKB USD-ben nyújtott likviditásbővítő műveleteinek állománya 2008 végén érte el a legmagasabb, csaknem 300 milliárd USD értéket.

Piaci információk arra engednek következtetni, hogy a központi banki USD-swapkeretek megléte megnyugtató a piaci szereplők számára, ami jótékony hatással van a devizaswappiacokra még akkor is, ha a keretet nem veszik igénybe. Ez erkölcsi kockázatra is utalhat, amely visszatartja az uniós hitelintézeteket, hogy nagyobb teherbírású finanszírozási struktúrára térjenek át, jóllehet ezeket a konstrukciókat úgy árazták, hogy ezt a kockázatot csökkentsék. Az 1. keretes írás azt foglalja össze, hogy ezen a területen miként támaszkodnak a devizapiacra és a különböző kezdeményezésekre az ellenállóképesség fokozása érdekében.

5.   ábra

EUR/USD bázisswap

Image

6.   ábra

Az EKB által felhasznált Fed-swapkeret

Az EKB likviditásnyújtó műveleteinek állományai

Image

1. KERETES ÍRÁS:   A devizaswappiacok működése és rugalmassága

A pénzügyi válság elején a fedezetlen bankközi hitelezés visszaesésével az uniós hitelintézetek fokozottan a fedezett hitelek (devizaswap és repó) igénybevételére szorultak. A fedezettel biztosított finanszírozás nagyobb igénybevétele ezekre a piacokra is – különösen a devizaswappiacra – egyre károsabb hatással volt. A Lehman Brothers csődje után a devizaswap-tranzakción keresztüli USD-finanszírozás nagyon megnehezedett és megdrágult (2008 októberében a három hónapos EUR/USD bázisswap több mint – 200 bázispont volt).

Az USD finanszírozási piacok általános felbomlásának következtében a Fed és néhány központi bank, így az EKB között swapkeret-megállapodások születtek. A Fed által a központi bankoknak nyújtott USD-finanszírozás csúcsértéke (2008 végén) megközelítőleg 550 milliárd USD volt, amelyet főként európai központi bankok (az EKB, a Bank of England és a Svájci Nemzeti Bank) hívtak le. Az EKB által az eurorendszerbeli partnereknek nyújtott USD-likviditás állománya 2008 végén például 300 milliárd USD-t tett ki. Összehasonlításképpen: 2008 végén az eurorendszerbeli konvertibilis devizatartalék-állomány 145 milliárd EUR (200 milliárd USD) volt. Bár az ajánlattételek egy részét üzleti haszonszerzés motiválhatta, vagy óvintézkedésül szolgált, ilyen nagyságrendű USD-hiány mellett a központi bankok aligha tudták volna a finanszírozást saját forrásból (tartalékaikból vagy a piacról) előteremteni. A Federal Reserve és több központi bank (az EKB, a Bank of England, a Svájci Nemzeti Bank, a Bank of Canada és a Japán Nemzeti Bank) közötti swapkereteket 2010 májusában, az államadóssági válság fokozódásával párhuzamosan újraindították. A piaci szereplőket ugyanakkor megnyugtatták, hogy szükség esetén az USA-n kívüli székhelyű intézmények is hozzájuthatnak USD-t forráshoz.

Az USA-n kívüli központi bankok által biztosított USD-likviditás igen hatásosnak bizonyult a piaci működés helyreállításában, mivel ezt követően az USD-alapú swapbázis (az EUR/USD-swap során alkalmazott dollárkamatláb és az USD Libor kamatláb különbsége) esni kezdett, és a Federal Reserve swapkeretének igénybevétele is visszaesett a 2008 végi csúcshoz képest. Nem megerősített adatok és piaci visszajelzések szerint az uniós hitelintézetek elegendő likviditáshoz jutottak a devizaswappiacról, hogy a hazai deviza ellenében USD-alapú hitelt vegyenek fel.

Több, központi bankok és piaci szervezetek által kiadott tanulmány is rámutat, hogy a pénzügyi válság alatt a devizapiac megőrizte rugalmasságát, ami a folyamatosan kapcsolt teljesítési rendszernek (CLS) és a hiteltámogatási függelék (Credit Support Annex) szélesebb alkalmazásának köszönhető. Az európai és amerikai szabályozói hatóságok jelenleg vizsgálják, megfelelő eljárás lenne-e, ha a devizaswap-tranzakciókat kötelező központi elszámolás alá vonnák.

A kockázatvizsgálat fontos eleme, hogy a devizaswappiac stresszhelyzetben mennyire rugalmas. Ebben a tekintetben két körülmény igényel megfontolást. Először is, bár nincs róla pontos adat, a piaci szereplőktől származó információk szerint eddig mind az USD-hiány, mind a devizaswappiacon kielégítendő USD-igény kisebb volt, mint közvetlenül a Lehman Brothers bukása után. Másodszor, a Federal Reserve és az európai központi bankok között létrehozott swapkeret-megállapodások biztonsági hálót alkotnak, amely megnyugtatja a piaci szereplőket.

Az USD-alapú finanszírozási piacokon érezhető feszültségek kezelését célzó, összehangolt központi banki intézkedések (az árak csökkentése és a háromhavi lejáratú tender folytatása) javított az uniós hitelintézetek piaci finanszírozási helyzetén. A bázisswap mérsékelten csökkent, az USD Libor rögzítés viszont nem változott. Az általános kockázatkerülés mellett a beszámolók szerint a következő két körülmény játszott szerepet a feszültségek kialakulásában: a háromhónapos tenderben való részvételhez kötődő stigma, és hogy a nagyobb hitelintézeti ügyfelek (nyugdíj- és befektetési alapok, nagyvállalatok) nem fértek hozzá a központi banki konstrukciókhoz. Emiatt fedezeti célra még mindig a devizaswappiacra vannak utalva, miközben a hitelintézetek vonakodnak az árjegyző szereptől.

II.   AZ USD-ALAPÚ FINANSZÍROZÁSBÓL EREDŐ KOCKÁZATOK

Az ERKT két fő kockázati tényezőre hívja fel a figyelmet, amelyek az uniós hitelintézetek USD-finanszírozásából és a dolláreszközök lejárati időpontjai közötti eltérésből erednek: a rövid távú likviditási kockázatra és a középtávon érvényesülő kockázatra, amely az unió reálgazdaságára gyakorolt hatásban jelentkezik, amennyiben az USD-ben való finanszírozás nehézségei miatt megváltoznak az üzleti modellek.

II.1.   Rövid távú likviditási kockázat

Az USA-dollár alapú likviditási problémák miatt 2008 után a központi bankoknak ismételten és összehangoltan kellett fellépniük. A problémák az uniós hitelintézetek USD-alapú finanszírozási struktúrájával és az USA-dollárnak a globális pénzügyi rendszerben betöltött szerepével, valamint az aktuális piaci helyzettel hozható összefüggésbe. Mindebből az következik, hogy az USD-ben denominált, rövid lejáratú, nagykereskedelmi finanszírozásra utalt uniós hitelintézetek különösen sérülékenynek tekinthetők. Ennek okai:

a)   Korlátozott stabil finanszírozás: Az uniós hitelintézetek szinte egyáltalán nem férnek hozzá az unión belüli felhasználású, USD-ben denominált lakossági finanszírozáshoz.

b)   Rövid lejárati szerkezet: Ahogy erre az I. pontban utaltunk, az uniós hitelintézetek USD-alapú nagybani finanszírozása jellemzően igen rövid futamidejű.

c)   A külföldi befektetők nehezebb időszakokban hajlamosabbak tevékenységük visszafogására, mint a belföldiek: Fennáll annak a kockázata, hogy stresszhelyzetben a befektetők a hazai piacokra korlátozzák tevékenységüket, és hogy kevésbé tesznek különbséget a befektetéseik szempontjából az egyes külföldi vállalatok között, mint a belföldi befektetők. A válság alatt és a közelmúltban szerzett tapasztalatok szerint néhány amerikai befektetői csoport jellemzően összehangoltan lép, és különösen érzékeny a negatív hírekre. Ez viszont az uniós hitelintézetek finanszírozását gyorsan veszélybe sodorhatja, különösen ha erős a finanszírozói csoportkoncentráció. Ez azért lényeges, mert az USD nagykereskedelmi finanszírozási piacon jellemzően rövid a futamidő (kevesebb, mint három hónap).

d)   Az amerikai MMMF-ek szerepe: Az amerikai MMMF-ek jellemzően gyorsan és csoportosan reagálnak a negatív hírekkel kapcsolatos kockázatokra. Az országkockázat miatti aggodalmakból eredő piaci nehézségek az uniós hitelintézetek egyes amerikai befektetőit 2011 közepétől újra arra késztetik, hogy kivonják befektetéseiket vagy csökkentsék befektetéseik futamidejét. A befektetések korlátozása többféle okra is visszavezethető. Előfordulhat, hogy a szigorúbb szabályozói rendszer miatt az USA-ban az MMMF-ek finanszírozási tevékenysége strukturális átalakuláson megy keresztül. 2010 májusában a Securities and Exchange Commission (SEC) reformjainak hatálybalépése tovább szűkítette számukra a hitelnyújtásra választható futamidőt. Jelenleg újabb reformcsomagról tárgyalnak, amelyben egyes javaslatok az MMMF-eket arra köteleznék, hogy az állandó nettó eszközérték rendszerről (CNAV) a változó nettó eszközértékre álljanak át. Másik opció, hogy az amerikai szabályozói szervek arra kötelezik a cégeket, hogy amennyiben továbbra is a CNAV modellt alkalmazzák, akkor a kockázatok semlegesítésére képezzenek puffert. A puffer erősítheti ugyan az/ellenálló képességüket, de azt is jelentheti, hogy az üzleti modelljük hosszú távon nem gazdaságos. Az MMMF-ek üzleti modelljeit befolyásoló egyéb szabályozói tényezők közé tartozik még az olyan rendeletek visszavonása, amelyek megakadályozzák, hogy az USA-beli bankok folyószámlabetétre is kamatot fizessenek. Amennyiben az unióban további leminősítés következik be, a szabályozói változások valószínűleg még kedvezőtlenebb irányt vesznek.

e)   Az USD-eszközök minősége: Az EBA-nak a likviditási kockázatot vizsgáló felmérése szerint az uniós hitelintézetek likvid eszközökből képzett pufferállományán belül az USD-ben denominált állomány rosszabb minőségű, mint a belföldi pénznemben fennálló rész, továbbá az uniós hitelintézetek finanszírozási piacain számottevő, folyamatos eseménykockázattal kell számolni. Az amerikai bankokat esetleg sújtó előre nem látott problémák tovább nehezíthetik az USD-alapú bankközi piac helyzetét.

f)   Függés a devizapiactól: A stressz forgatókönyv alapján amennyiben az uniós hitelintézeteknek nem sikerül a rövid távú USD-igényüket USD-eszközeik pénzzé tételével kielégíteni, az azonnali devizapiachon vagy a swappiacon kell megkísérelniük más pénznemben denominált likvid eszközeiket USA-dollárra váltani. Ezzel viszont megnő azoknak a piacoknak (befektetőknek) a száma, amelyeknek stressz forgatókönyv alatt kell működniük, habár azt, hogy több piacon is lehetőségük van tranzakcióra, kockázatenyhítő tényezőnek is tekinthetjük. A nagykereskedelmi USD-piacokon érzékelhető feszültségek 2011 közepétől a devizaswappiacokra is átgyűrűztek (például nagyobb lett az euro USD-re való cseréjének költsége).

g)   Időzóna miatti súrlódás: Ezt a jelenséget a válság is illusztrálta, amikor az USD-finanszírozók nem voltak hajlandók hitelezni, amíg nem voltak teljesen tisztában az adott napon elért likviditási pozíciójukkal. Ez pedig az USA-ban gyakran csak a nap közepére derül ki, amikor az európai piacok már zárni készülnek.

h)   Felhalmozás: A globális vállalatok és befektetők pénzügyi válság idején jellemzően a dollárt tekintik globális tartalékdevizának, ezért igyekeznek nagy USD-készletet felhalmozni.

i)   A kisebb uniós hitelintézetek hozzáférése: A nemzetközileg is aktív, nagy uniós hitelintézetek a nagybani finanszírozás egy részét a kisebb hitelintézeteknek biztosítják, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan férnek hozzá az USD-finanszírozási piacokhoz. Emiatt viszont a problémák a nagy intézményekről könnyen átterjedhetnek a bankszektor többi részére.

j)   Országkockázattal kapcsolatos aggodalmak: A piacok az uniós hitelintézetek között azok minősítése és anyaországa alapján tesznek különbséget. Az országkockázati problémák különösen azoknak az országoknak a hitelintézeteit sújtják, amelyekben az államadósság-piac nehézségekkel küzd. A jelentős államadóssági kitettséggel jellemezhető uniós hitelintézetekre való átgyűrűzés általában gondot okoz a finanszírozásban, különösen az USD-ben denominált finanszírozásra.

Az ERKT az országos felügyeletek adatai alapján értékelést végzett, amiből az derül ki, hogy súlyos stressz forgatókönyv esetén az uniós hitelintézeteknek jelentős finanszírozási réssel kell szembenézniük. A szerződések alapján ki- és bejövő USD-ben denominált pénzáramlás alapján kiszámítható a három-, hat- és 12-havi hozzávetőleges USD finanszírozási rés. Az 1. táblázat mutatja az említett számítás eredményeit.

1.   táblázat

Kumulált USD finanszírozási rés

Összeg (milliárd EUR)

3 hónap

6 hónap

12 hónap

Kumulált finanszírozási rés

– 841

– 910

– 919

a)

Konzervatív ellensúlyozó kapacitással

– 670

– 736

– 750

b)

Jegybankképes ellensúlyozó kapacitással

– 386

– 467

– 500

c)

Teljes ellensúlyozó kapacitással

– 182

– 263

– 304

Az első sorban a három időszakban mért kumulált finanszírozási rés van feltüntetve, amely az USD-ben kiáramló és bejövő pénzek különbségeként van meghatározva. A nettó finanszírozási rés legnagyobb eleme az igen rövid (három hónál kisebb) futamidőnél található, ami jól tükrözi az USD-finanszírozás rövid távú jellegét.

A következő három sorban feltüntetett adatokat az uniós hitelintézet ellensúlyozó kapacitásának figyelembevételével számoltuk. Az ellensúlyozó kapacitást háromféleképpen mérjük:

a)

A konzervatív ellensúlyozó kapacitás csak a készpénzt és a (kötelező tartalékot meghaladó) jegybanki tartalékot, valamint a jegybankképes fedezetként elfogadott nulla százalékkal súlyozott állami követeléseket foglalja magában. A konzervatív mérőszám tehát elméletileg a leglikvidebb eszközökre utal, amelyek a stressz forgatókönyv során a kiáramlás fedezésére igénybe vehetők.

b)

A jegybankképes ellensúlyozó kapacitás olyan eszközöket foglal magában, amelyeket a központi bank fedezetül elfogad.

c)

A teljes ellensúlyozó kapacitás az előző kategóriákban definiált összes eszközt magában foglalja, és jól mutatja a normális időszakokban a kiáramlás ellensúlyozására igénybe vehető kapacitás nagyságát, de ennek elemei pénzügyi stresszhelyzetben már kevésbé likvidek.

Összehasonlításul a fenti számokhoz: a 2008 során felállított központi banki USD-alapú swapkeretek teljes felhasználása 550 milliárd USD volt. Emellett az egyes országok bankrendszerei különböznek egymástól: a fenti módszer és adatok alapján számítva néhány országban viszonylag kisebb, másutt pedig nagyobb USD-hiány állapítható meg. Mint már jeleztük, ez a számítás csak hozzávetőleges, eltérő módszert is lehet alkalmazni.

II.2.   Középtávú reálgazdasági hatás

Az USD-alapú finanszírozás struktúrájából az következhet, hogy az USD-finanszírozást érő sokkok középtávon az uniós hitelintézetek közvetítésével több csatornán keresztül is dominóhatást gyakorolhatnak a reálgazdaságra. Az ERKT helyzetértékelése ennek összességében potenciálisan komoly jelentőséget tulajdonít; ugyanakkor annak megállapításához, hogy egyedül emiatt a csatorna miatt indokolt-e az USD-ben denominált eszközök és kötelezettségek futamidői közötti eltérések korlátozása, további kell vizsgálni az említett hatás nagyságát.

A legfontosabb kockázati csatornák a következők:

a)

Az uniós hitelintézetek finanszírozási költségei és ennek a nyereségességükre gyakorolt dominóhatása. Az ERKT által gyűjtött piaci információk szerint az uniós hitelintézetek többnyire azért választották az USD-finanszírozást, mivel az USA-dollárhoz jellemzően olcsóbban hozzájuthattak, amelyet aztán szükség szerint a kívánt devizára swappolhattak ahelyett, hogy közvetlenül ebben a devizában teremtettek volna elő forrást. A nyereségességre gyakorolt bárminemű hatás alááshatja az uniós hitelintézetek európai vállalatokra és háztartásokra irányuló hitelezési tevékenységét, illetőleg megnehezítheti átállásukat a Bázel III keretrendszerre (a továbbiakban „Bázel III”) (2). Az ERKT több, még igencsak kezdeti fázisban lévő elemzése szerint a lehetséges költségek nem biztos, hogy számottevőek lesznek, és a futamidő meghosszabbításának, illetve az euro és az angol font közvetlen beszerzésének költségeit foglalhatják magukban, nem pedig az USD beszerzéséét, majd ennek a kívánt devizára való swappolásáét. Az elemzés azonban – az ERKT-nak benyújtott adatok minősége és lefedettsége miatt – szükségszerűen meglehetősen részleges. Ahhoz, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni, mélyrehatóbb elemzésre lenne szükség.

b)

Az uniós hitelintézetek forrásainak hozzáférhetősége. Felügyeleti információkból arra lehet következtetni, hogy az unió több nagyobb hitelintézete mindezidáig a nagy és széles USD-finanszírozási piacokra támaszkodott az európai vállalatok (pl. repülőgép-ipar, hajógyártás, árukereskedelem, kereskedelmi pénzügyek) dollárt igénylő tevékenységeinek finanszírozásában. Egyesek attól tartanak, hogy az USD-alapú finanszírozás bárminemű korlátozása miatt az uniós hitelintézetek kevésbé lesznek képesek finanszírozni ezeket az eszközöket, és ezáltal hitelt nyújtani a nem pénzügyi vállalatoknak. Előfordulhat, hogy ezt az üzletágat más, nem uniós hitelintézetek fogják átvenni, mégpedig azok, amelyek természetesebben hozzá tudnak jutni USA-dollárhoz. Ám ez is azzal a kockázattal járhat, hogy krízishelyzetben ők is gyorsan költséget csökkentenek („hazafelé tekintés”).

c)

A nagyszabású tőkeáttétel-csökkentés hatása, amely azt jelenti, hogy az uniós hitelintézetek USD-ben denominált eszközöket kívánnak eladni USD-ben fennálló kötelezettségeik visszafizetésére. Amennyiben egy esetleges eladási hullám miatt – az eszközök piaci alapú értékelésén keresztül – csökkennek az eszközárak, a folyamat már nem csupán a reálgazdaság finanszírozhatóságát befolyásolhatja, hanem az uniós hitelintézetek fizetőképességét is. Friss piaci információkból például az derül ki, hogy a befektetők az USD-ben denominált eszközök árfolyamának csökkenésére várnak, tudván, hogy több uniós hitelintézet is meg kíván szabadulni tőlük. Az USD-eszközök eladása vagy a belőlük való menekülés adott esetben problémásnak is bizonyulhat, amennyiben egyszerre több uniós hitelintézet kísérli meg, ami egyszersmind a dominóhatás kialakulásának kockázatát is magában hordozza. Az uniós hitelintézetek más módszerekhez is folyamodhatnak USD-forrásigényük csökkentésére: például tőkepiaci pozíciókat számolhatnak fel, vagy likvid eszközöket adhatnak el.

II.3.   Lehetséges enyhítő tényezők

Az uniós hitelintézetek és felügyeletek levonták a Lehman Brothers összeomlását követő problémák tanúságait, és lépéseket tettek általánosságban a finanszírozási és a likviditási kockázat enyhítésére. Az elmúlt néhány évben javítottak finanszírozási struktúrájukon, a nemzeti központi bankok pedig dollárlikviditást juttattak a pénzügyi rendszerbe, hogy enyhítsék az USD-finanszírozási piac feszültségeit. A rövid távú USD-finanszírozást övező kockázatokat elsősorban a következő tényezők enyhíthetik:

a)   Még több USD-likviditás: Az uniós hitelintézetek a korábbihoz képest várhatóan nagyobb mennyiségű devizatartalékot helyeznek el a Fed-nél, noha a közelmúltban az állomány valamelyest csökkent. Az Egyesült Államok monetáris politikai irányvonalából kiindulva logikusnak tűnik a vélekedés, miszerint a korábbinál nagyobb mennyiségű dollárlikviditás van a gazdaságban, amiből ugyanakkor nem következik, hogy válsághelyzetben az USA-dollárt újraosztanák a pénzügyi rendszerben.

b)   A fedezett USD-finanszírozás térnyerése: A rövid lejáratú fedezetlen források elapadására néhány uniós hitelintézet a fedezett USD-források (repók) és az EUR/USD devizaswapok előtérbe helyezésével reagált. A repók esetében azonban csak a rövid lejáratú, jó minőségű likvid eszközök jöhetnek szóba fedezetként.

c)   Az USD-eszközök tőkeáttételének leépítése: Számos uniós hitelintézet felgyorsította USD-mérlege tőkeáttételének csökkentését, miután az amerikai MMMF-ek körében aggodalmat keltett az uniós hitelintézetek birtokában lévő állampapír-állomány, és ezért vonakodtak hitelt nyújtani nekik. A tőkeáttétel csökkentésének fő csatornája az USD-ben denominált „átöröklött eszközök” eltávolítása. Amint azonban fentebb kifejtettük, a tőkeáttétel-csökkentésnek nem kívánatos következményei is lehetnek, mivel a folyamat eladási hullámot indíthat el az USD-eszközök körében, aminek következményeként az uniós hitelintézetek kevésbé lesznek képesek hitelt nyújtani a reálgazdaságnak.

d)   A központi bankok likviditásnyújtási tevékenysége: A Fed az EKB-val, a Bank of Englanddel, a Svájci Nemzeti Bankkal és a Bank of Canadával közösen júniusban bejelentette, hogy 2012 augusztusáig meghosszabbítja az USD-likviditást érintő átmeneti swapkeret megállapodást. Ugyanezek a felek 2011. szeptember 15-én azt is bejelentették, hogy három USD-likviditást bővítő műveletet hajtanak végre, nagyjából az év végéig tartó három hónapos lejárattal. Az intézkedések segítettek enyhíteni a feszültséget az USD-finanszírozási piacokon, és kielégíteni az uniós hitelintézetek USD-finanszírozási igényét. A központi bankok deviza swapkeretei – még akkor is, ha nem hívták le őket – a jelek szerint megnyugtatják a piaci szereplőket, ezáltal támogatva a devizaswappiacok működését. Erkölcsi kockázat adódhat viszont abból, ha a hitelintézetek megpróbálják elkerülni a stabilabb finanszírozási struktúrára való áttérést, jóllehet ezeket az eszközöket elvileg úgy árazták, hogy enyhítsék ezt a kockázatot.

e)   Devizaswap-piaci infrastruktúra: A piaci szereplők végül megemlítették a devizaswappiacok zökkenőmentes működését támogató infrastruktúrát (pl. CLS), valamint a swapok és a hozzájuk kapcsolódó finanszírozás futamidejének összehangolását.

A felsorolt tényezők közül néhány már eddig is némileg hozzájárult az uniós hitelintézetek rövid távú USD-finanszízorási és likviditási helyzetének javításához, és segített oldani az USD-finanszírozási piacon a közelmúltban tapasztalt komoly feszültséget. A felsoroltakon kívül azonban középtávon strukturálisabb megközelítésre lehet szükség annak érdekében, hogy megelőzzük a 2008-ban és 2011-ben tapasztalt feszültségek újratermelődését.

f)   Vészhelyzeti finanszírozási tervek: A vészhelyzeti finanszírozási tervek az USD-finanszírozási kockázatok enyhítésének középtávú eszközei. Az ERKT adatokat gyűjtött a nemzeti felügyeleti hatóságoktól az USD-finanszírozási sokkok kezelésére hozott vezetőségi intézkedésekről az uniós hitelintézetek vészhelyzeti finanszírozási terveiben. Ezek az intézkedések hasonlóak voltak azokban az országokban, amelyekben a hitelintézetek kifejezetten fontolóra vették őket. Az adott sokk természetétől és komolyságától függően külön-külön vagy együttesen is végrehajtható intézkedések a következők voltak: az USD-finanszírozást igénylő eszközök leépítése (eladás vagy menekülés)/a hitelezés visszafogása; az azonnali devizapiac és a swappiac igénybevétele, így más devizák közbeiktatásával dollárlikviditás biztosítása; repoügylet, illetve likvid eszköz puffer; központi banki konstrukciók (az EKB USA-dollár konstrukciója, az amerikai diszkont ablak) igénybevétele.

Ezen intézkedések némelyike bizonyos kockázatokat von maga után: az azonnali devizapiac nagy volumenű igénybe-vételének például kedvezőtlen a jelzésértéke. Az USD-finanszírozási igény csökkentése (eladás vagy menekülés) problémásnak is bizonyulhat abban az esetben, ha egyszerre több uniós hitelintézet kísérli meg, egyszersmind a dominóhatás kialakulásának kockázatát is magában hordozza, amint e fejezet korábbi részében kifejtettük. Azok a válaszadók, akik az USD-finanszírozást bankrendszerük komoly tényezőjének ítélik, arról számoltak be, hogy a legtöbb uniós hitelintézetnek van hozzáférése a Fed likviditási konstrukcióihoz. Több felügyelet is megjegyezte ugyanakkor, hogy hitelintézeteik terveiben nem szerepeltek opciók egy esetleges USD-finanszírozási sokk idejére. A jelenlegi piaci helyzet fényében ez komoly hiányosságnak tekinthető, különösen ha olyan uniós hitelintézetekről van szó, amelyek komoly USD-finanszírozási kitettséggel rendelkeznek.

Az ERKT felhívta a figyelmet arra, hogy uniós szinten több ponton hiányosak az adatok, ami komoly kockázatot hordoz magában. Az adatok hiányos volta megnehezítette az USD-finanszírozást övező kockázatok hatásának elemzését, ami különösen az USD-ben denominált eszközprofil meghatározásában mutatkozott meg. A következő fejezetben ismertetett ajánlásokat részben azért dolgozták ki, hogy javítsák a majdani elemzésekben felhasználandó adatok minőségét.

III.   AZ ERKT AJÁNLÁSAI

SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK

Az ERKT ajánlásai az Európai Unióban felmerült rövid távú likviditási kockázatokat, valamint a reálgazdaságot veszélyeztető középtávú kockázatokat érintik. Nem a jelenlegi problémák orvoslására összpontosítanak, hanem arra, hogy egy esetleges jövőbeli pénzügyi válság esetén hogyan kerülhető el hasonló USD-finanszírozási feszültségek kialakulása az uniós hitelintézetek körében.

Továbbá lévén, hogy a rövid távú nagybani finanszírozást korábban a hosszabb távú tevékenység és a hosszabb lejáratú eszközök finanszírozása esetében alkalmazták, az USD-ben denominált eszközök lejárati időpontja közötti eltérésekből fakadó sérülékenység problematikájának vizsgálata során kellő figyelmet kell fordítani a más szakpolitikai témákkal való összefüggésekre. Ahhoz, hogy az USA-dollárra vonatkozó ajánlások ezekkel az egyéb szempontokkal is összhangban legyenek, állást kell foglalni a következő témakörökben:

a)   Rövid távú nagybani finanszírozás: Az USD-források igénybevételének kérdése csupán része egy általánosabb problémakörnek, nevezetesen a rövid távú nagybani finanszírozás uniós hitelintézetek általi igénybevételének. A pénzügyi stabilitási hatóságok számára ez azonban több kockázatot jelent, mint a rövid távú finanszírozás általában. Ennek okait a II.1. fejezet ismerteti.

b)   A finanszírozási források diverzifikálása: Hogy az uniós hitelintézetek finanszírozási piacainak ellenálló képessége javulhasson, finanszírozási forrásaik diverzifikálására ösztönzik őket, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy többféle földrajzi területről és többféle devizában keresnek befektetőket. Az USD-eszközök és -kötelezettségek futamideje közötti eltérések korlátozását szolgáló intézkedéscsomagnak az ezen a területen kidolgozott elvi-stratégiai intézkedésekkel is összhangban kell állnia.

c)   Nemzetközi bankrendszer/globális végső hitelező: Az USD-ben, eszközök – illetve tágabb értelemben a devizában fennálló eszközök és kötelezettségek lejárati inkonzisztenciájának korlátozására irányuló törekvések egyik mozgatórugója az a felismerés, hogy napjainkban a központi bankok többnyire csak saját devizában biztosítanak likviditást, vagyis nincs „globális végső hitelezői” funkciójuk. A Fed által a központi bankoknak biztosított USD-swapkeretek vagy átmeneti jellegűek, vagy nincs lehetőség permanensen igénybe venni őket. Globális végső hitelezői funkció hiányában az uniós hitelintézeteknek előnyük származhat abból, ha korlátozzák az USD-likviditáshoz, illetve általánosságban a devizalikviditáshoz kötődő kockázati kitettségüket. Egyesek azonban attól tartanak, hogy egy ilyen intézkedés megfordítaná a bankrendszer globalizálódásának folyamatát.

d)   Közzétételi politika: A likviditással és a finanszírozással összefüggő adatokat az uniós hitelintézetek rendszerint jóval korlátozottabb mértékben teszik közzé, mint a tőke- és egyéb mérlegadatokat. A közzététel mellett és ellen szóló érvek számos más nemzetközi csoportban is újra és újra elhangzanak, az ERKT a maga részéről eddig még nem foglalkozott velük részletesen. A testület megítélése szerint előmozdítaná a piaci fegyelmet, ha a finanszírozásra és a likviditási helyzet stabilitására vonatkozó adatok közzétételének előnyeiről szóló vita során az érintettek a rövid távú USD- és devizafinanszírozás igénybe vételére, valamint az USD-ben és devizában denominált eszközök és kötelezettségek futamideje közötti eltérés kiaknázására vonatkozó mutatók közzétételét is megfontolnák.

III.1.   A. ajánlás – Az USD-finanszírozás és -likviditás figyelemmel kísérése

A nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott:

1.

a hitelintézetek által felvállalt USD-finanszírozási és -likviditási kockázatnak – a hitelintézet általános finanszírozási és likviditási pozícióinak figyelemmel kísérése részeként végzett – szoros figyelemmel kísérése. A nemzeti felügyeleti hatóságoknak különösen a következőket kell figyelemmel kísérniük:

a)

az USD-ben denominált eszközök és kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérések;

b)

finanszírozási koncentráció ügyféltípusonként, középpontba állítva a rövid távú finanszírozásban érintett ügyfeleket;

c)

az USD-devizaswapok használata (ideértve a deviza kamatlábswapokat is);

d)

csoporton belüli kitettségek.

2.

az alábbi intézkedések azt megelőző megfontolása, hogy az USD-finanszírozási és -likviditási kockázat túlzott szintet érne el:

a)

a hitelintézeteknél az USD-ben denominált eszközök és kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérésekből eredő kockázatok megfelelő kezelését szolgáló intézkedések meghozatalának szorgalmazása;

b)

a kitettségek limitálása, az aktuális finanszírozási struktúrák rendellenes felszámolásának kerülése mellett.

III.1.1.   Közgazdasági megfontolások

A pontosabb mérés és a szorosabb figyelemmel kísérés révén a hatóságok alaposabban megérthetnék az USD-finanszírozás kockázatainak alakulását. Ezenkívül arra ösztönözhetnék a hitelintézeteket, hogy tegyék meg a szükséges előzetes intézkedéseket a kockázatkezelés torzulásainak enyhítésére és a túlzott kitettség korlátozására. Makroprudenciális szempontból fontos, hogy mindez a bankrendszer és az egyes vállalatok szintjén egyaránt megtörténjen.

A rövid távú finanszírozásnak a hosszú távúéhoz képest alacsonyabb költsége erkölcsi kockázatot okozhat, amennyiben a vállalatok esetleg nem mérik fel megfelelően, mekkora költsége van annak, hogy biztosítaniuk kell magukat a devizaswap-piaci problémák felmerülésének kockázata ellen. Ha a hitelintézetek kedvezőtlen piaci körülmények között állami beavatkozásra számítanak, előfordulhat, hogy túlságosan a rövid távú USD-finanszírozásra támaszkodnak. Az ajánlás célja, hogy segítségével a hatóságok képet alkothassanak arról, hogy bankrendszerük milyen mértékben van kitéve ennek a kockázatnak, hogy jobban megérthessék, mekkora biztosíték áll rendelkezésükre, és hogy milyen erkölcsi kockázattal kell számolniuk. A hitelintézeteknek ezzel párhuzamosan tisztában kell lenniük azzal, hogy mi okoz aggodalmat a hatóságoknak, hogy így már most változtatni tudjanak magatartásukon.

III.1.2.   Értékelés: előnyök és hátrányok

Az ajánlásból fakadó előnyök:

a)

A szoros figyelemmel kísérés előfeltétele annak, hogy azonosítani lehessen az USD-eszközökkel összefüggő finanszírozási kockázati kitettség túlzott megerősödését, és hogy megelőző intézkedéseket lehessen hozni a felmerülő rendszerkockázatok orvoslására.

b)

Maga a tény, hogy az USD-finanszírozást igénybe vevő hitelintézetek tisztában vannak azzal, hogy a nemzeti felügyeleti hatóság figyelemmel kíséri a helyzetet, csökkentheti az erkölcsi kockázatot.

Az ajánlásból azonban fakadhatnak hátrányok is:

a)

Az USD-finanszírozás forrásainak ügyfélosztály szerinti figyelemmel kísérése esetleg nem megoldható, például olyan esetben, amikor az értékpapírokat közvetítő bevonásával bocsátják ki.

b)

A felügyeleti folyamat javítása a hatóságok számára megfelelési költséget generál.

III.1.3.   Nyomon követés

III.1.3.1.   Határidők

A nemzeti felügyeleti hatóságok 2012. június 30-ig kötelesek beszámolni az ERKT-nak az ajánlás végrehajtását célzó intézkedéseikről.

III.1.3.2.   Megfelelési kritériumok

Az ajánláshoz a következő megfelelési kritériumok tartoznak:

a)

a bankrendszer finanszírozási és likviditási feltételeinek figyelemmel kísérése, amelynek minimum a következőkre kell kiterjednie: i. az USD-finanszírozás forrásai és felhasználása; ii. az USD-eszközök és az USD-kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérések összevetése a saját devizában denominált eszközök és kötelezettségek lejárati időpontjai közötti eltérésekkel a legfontosabb időintervallumok esetében (3)  (4); iii. az USD-ben denominált finanszírozás forrásai a jelentősebb ügyfélosztályok szerint (ennek keretében a nemzeti felügyeleti hatóságoknak véleményt kell mondaniuk arról, hogy mennyiben tartják kivitelezhetőnek az ilyenfajta ügyfél-koncentráció rendszeres figyelemmel kísérését); iv. az USD-swappiacok igénybe vétele; v. csoporton belüli kitettség;

b)

a kitettség csökkentése minden olyan esetben, amikor fennáll a veszélye annak, hogy a likviditási és a finanszírozási kockázatok túlzott méretet öltenek.

III.1.3.3.   Tájékoztatás a nyomon követésről

A beszámolónak valamennyi megfelelési kritériumra ki kell térnie, továbbá tartalmaznia kell:

a)

az USD-forrásokhoz kötődő finanszírozási és likviditási kockázat figyelemmel kísérését szolgáló eljárásokat;

b)

a megfelelési kritériumokban meghatározott mutatókat;

c)

a finanszírozási és likviditási kockázati kitettségre meghatározott korlátot, amennyiben van ilyen.

III.2.   B. Ajánlás – Vészhelyzeti finanszírozási tervek

A nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott:

1.

annak biztosítása, hogy a hitelintézetek vészhelyzeti finanszírozási tervei írjanak elő vezetői intézkedéseket az USD-finanszírozási sokkok kezelésére, és azt, hogy a hitelintézetek mérlegeljék, megvalósíthatóak-e az intézkedések, amennyiben egyszerre több hitelintézet is végre kívánja hajtani őket. A vészhelyzeti finanszírozási terveknek minimumintézkedésként számba kell venniük a különféle ügyfélosztályokból származó források csökkenése esetére rendelkezésre álló vészhelyzeti finanszírozási forrásokat;

2.

a vészhelyzeti finanszírozási tervekben szereplő vezetői intézkedések megvalósíthatóságának a bankszektor szintjén történő értékelése. Ha az értékelés szerint a hitelintézetek egyidejű intézkedése valószínűleg rendszerkockázatot kelt, a nemzeti felügyeleti hatóságoknak ajánlott az e kockázatok, illetőleg az intézkedések uniós banki szektor stabilitására gyakorolt hatásának mérséklését szolgáló intézkedések megfontolása.

III.2.1.   Közgazdasági megfontolások

A hitelintézeteknek tisztában kell lenniük USA-dollárban denominált forrásaik konkrét kockázati vonzatával, továbbá fel kell készülniük esetleges zavarok kialakulására vagy a körülmények kedvezőtlen alakulására. Az ajánlásnak rövid távon gondoskodnia kell arról, hogy a komoly USD-forrásállománnyal rendelkező hitelintézetek meghozzák mindazokat a minimális vészhelyzeti intézkedéseket, amelyek révén szélsőséges helyzetben elkerülhetik a finanszírozási problémák eszkalálódását.

Ha a vészhelyzeti finanszírozási tervek alapján a hitelintézetek azonos, illetve hasonló módon reagálnak az USD-finanszírozási piaci sokkokra, akkor ezek a zavarok új rendszerszintű problémákat idézhetnek elő. Ha például a hitelintézetek egy nagyobb csoportja egy adott likvid eszköz eladását, vagy USD-finanszírozási piaci feszültség idején egy bizonyos finanszírozási csatorna igénybevételét tervezi, a vészhelyzeti finanszírozásnak ez a formája kockázatosnak bizonyulhat.

III.2.2.   Értékelés: előnyök és hátrányok

Az ajánlásból fakadó előnyök:

a)

A hitelintézeteknek azáltal, hogy az USD-finanszírozás tekintetében vészhelyzeti finanszírozási tervet dolgoznak ki, kevésbé kell kontrollálatlan módon reagálniuk az esetleges piaci zavarokra.

b)

A tervek révén a hitelintézetek megismerhetik, milyen költségei vannak egy esetleges USD-finanszírozási krízisnek vagy egyéb piaci zavarnak, továbbá internalizálhatják a döntési folyamatban ezeket a költségeket.

Az ajánlásból azonban fakadhatnak hátrányok is:

c)

Abban az esetben, ha széles körben USD-finanszírozási problémák alakulnának ki, és a vészhelyzeti finanszírozási tervek tömegesen hasonló reakciót váltanának ki a hitelintézetekből, a vészhelyzeti finanszírozási konstrukciók koncentrációja súlyosbíthatja a rendszerkockázatokat.

d)

Bizonytalan, hogy a gyakorlatban – talán egyes állami beavatkozások kivételével – léteznek-e olyan vészhelyzeti intézkedések, amelyek megállnák a helyüket még abban az esetben is, ha az USD-finanszírozási piacokon átfogó bizalmi válság alakulna ki.

III.2.3.   Nyomon követés

III.2.3.1.   Határidők

A címzettek 2012. június 30-ig kötelesek beszámolni az ERKT-nak az ajánlás végrehajtását célzó intézkedéseikről.

III.2.3.2.   Megfelelési kritériumok

Az ajánláshoz a következő megfelelési kritériumok tartoznak:

a)

az USD-finanszírozást érintő vészhelyzeti finanszírozási tervek azoknak a hitelintézeteknek az esetében, ahol a nemzeti felügyeleti hatóság megítélése szerint az USA-dollár jelentős finanszírozási tényező;

b)

a tervek felügyeleti értékelése annak megvizsgálására, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy egy esetleges válsághelyzet tömegesen hasonló reakciót váltson ki, és így a helyzet súlyosbodásához vezessen;

c)

a rendszerkockázat-eszkalálódási kockázat csökkenése az érintett hitelintézetek vészhelyzeti USD-finanszírozási terveinek hasonlósága miatt.

III.2.3.3.   Tájékoztatás a nyomon követésről

A beszámolónak valamennyi megfelelési kritériumra ki kell térnie, továbbá tartalmaznia kell:

a)

azokat a felügyeleti intézkedéseket, amelyek célja, hogy az érintett hitelintézetek vészhelyzeti finanszírozási terveket dolgozzanak ki az USD-finanszírozás tekintetében;

b)

azokat a lehetséges rendszerszintű problémákat, amelyek a vészhelyzeti finanszírozási tervek értékelése során merültek fel, továbbá a problémák orvoslására hozott felügyeleti intézkedéseket.

A SZAKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

Az ajánlások célja annak elkerülése, hogy az USD-finanszírozási piacokon olyan komoly feszültségek alakulhassanak ki, mint amilyenek a 2008-as és a 2011-es pénzügyi válság idején keletkeztek.

Az ajánlások egyik fontos előnye, hogy segítségükkel a nemzeti felügyeleti hatóságok és az EBA könnyebben meg tudják állapítani, hogy mikor beszélhetünk túlzott USD-finanszírozási kockázatokról, egyszersmind megelőző intézkedéseket hozhatnak a potenciális rendszerkockázatok kezelésére.

Az ajánlások célja csökkenteni az uniós hitelintézetekhez fűződő erkölcsi kockázatot azáltal, hogy a hitelintézeteknek megfelelően értékelniük és internalizálniuk kell a finanszírozási feszültségek elleni biztosítás költségeit. Ha a hitelintézetek kedvezőtlen piaci körülmények között állami beavatkozásra számítanak, előfordulhat, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben a rövid távú USD-finanszírozásra fognak támaszkodni. A figyelemmel kísérés és a felügyeleti politika tökéletesítése révén a hatóságok pontosabb képet alkothatnak arról, hogy a bankszektor milyen mértékben van kitéve az USD-finanszírozási és -likviditási kockázatnak, továbbá az erkölcsi kockázatnak.

A vészhelyzeti finanszírozási tervek végrehajtatása segít internalizálni az uniós hitelintézetek USD-finanszírozási kockázatait, továbbá megerősíteni az USD-finanszírozási piacok feszültségeivel szembeni ellenálló képességüket azáltal, hogy az érintett hitelintézeteknek kevésbé kell szabálytalan módon reagálniuk a piaci zavarokra. Makroprudenciális szempontból lényeges, hogy az ajánlások a rendszerkockázat csökkentését szolgálják azáltal, hogy piaci feszültségek kialakulása esetén az uniós hitelintézetek egyidejű fellépését irányozzák elő, ezzel elkerülhetővé téve a finanszírozási struktúrák kontrollálatlan felbomlását.

Az összes ajánlásra igaz, hogy a végrehajtás várható haszna nagyobb, mint a költsége. A fontosabb költségtényezők a nemzeti felügyeleti hatóságok megfelelési költségei, amelyek a figyelemmel kísérési és beszámolási kötelezettség kiszélesítéséből adódnak, valamint a felügyeleti követelmények szigorításának a hitelintézetekre háruló költsége.


(1)  Az ellensúlyozó eszközállomány azt a forrásmennyiséget jelöli, amelyet a bank likviditási igény esetén elő tud teremteni. A likviditáspuffert jellemzően úgy definiálják, mint a „tervezett stressz” nézetben az ellensúlyozó kapacitásnak rövid lejáratú részét. Ennek a pénzmennyiségnek egy meghatározott rövid időszak (az úgynevezett túlélési idő) alatt azonnal elérhetőnek kell lennie.

(2)  Lásd: Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság – Basel III: A global regulatory framework for more resilient banks and banking systems, 2010. december (átdolgozva 2011. június); Basel III: International framework for liquidity risk measurement, standards and monitoring, 2010. december. Mindkét dokumentum megtekinthető az BIS weboldalán (http://www.bis.org).

(3)  Ezeket a nemzeti felügyeletek saját hatáskörben határozzák meg.

(4)  Ez a mutató megfelel a Bázel III III.1 kódú, a szerződéses futamidők következetlenségeit mérő monitorozási eszköznek. Forrás: „Basel III: International framework for liquidity risk measurement, standards and monitoring”, 2010. december, 32–33. o. A dokumentum megtekinthető a BIS weboldalán, a http://www.bis.org internetes címen.

FÜGGELÉK

AZ UNIÓS HITELINTÉZETEK USD-BEN DENOMINÁLT FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓ ÖNKÉNTES ADATGYŰJTÉSI GYAKORLAT

Az Európai Rendszerkockázati Testületnek (ERKT) a nemzeti felügyeleti hatóságok bevonásával végzett adatgyűjtése két adatsablonból és egy kérdőívből állt. Az első („A”) adatsablon az Európai Bankhatóság (EBA) 2011-es likviditási kockázatot elemző sablonján alapult. Ez a sablon a kifelé és befelé irányuló pénzmozgásokkal, az ellensúlyozási kapacitással és a finanszírozási tervekkel kapcsolatban kért adatokat, futamidő szerinti bontásban. A második („B”) sablon az uniós hitelintézetek mérlegével foglalkozott, különös tekintettel az USD-ben denominált eszközökre és forrásokra. Ez utóbbi sablon elkészítésénél a szakértők jobban szem előtt tartották az ERKT igényeit. A felmérés része volt egy kérdőív is, amely az uniós hitelintézetek USD-finanszírozási igényéről igyekezett kvalitatív adatokat gyűjteni, illetve felügyeleti információkra szert tenni.

A kérdőívet valamennyi EU-tagállamba elküldték, és arra kérték a válaszadókat, hogy legjobb tudásuk szerint nézzenek utána a kért adatoknak (best effort basis). A cél az volt, hogy legalább azoktól az uniós hitelintézetektől érkezzenek információk, amelyek jelentős – vagyis teljes eszközállományuk legalább 5 %-át kitevő – USD-kötelezettségekkel rendelkeznek. Az adatgyűjtés tizenhét tagállam hitelintézeteire terjedt ki. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia és Finnország úgy döntött, nem vesz részt az adatgyűjtésben. Az adatokat az egyes hitelintézetek szintjén, vagy tagállami szintű aggregátumok formájában lehetett közölni, utóbbiakat abban az esetben, ha legalább három hitelintézet adatai szerepeltek az aggregátumokban. A bizalmas adatok név nélkül szerepeltek, amit úgy értek el, hogy három vagy több hitelintézet adatait összevonva közölték.

Az A. sablon adatai – amelyek többnyire megegyeznek az EBA likviditási kockázati értékelésének keretében bekért információkkal – a 2010. december végi állapotot tükrözik. A B. sablon – amely kizárólag az ERKT elemzéséhez szükséges információkra kérdez – néhány kivételtől eltekintve 2011. június végi adatokat tartalmaz.

Táblázat

A B. sablonhoz tartozó adatgyűjtési minta összefoglaló

Tagállam

A mintában szereplő uniós hitelintézetek száma

A minta belföldi bankszektorbeli részesedése

Számviteli rend

Referenciaidőszak

BE

2

33 %

Egyéni

2011. jún.

DE

8

31 %

Egyéni

2011. jún.

DK

1

 

Konszolidált

2010. dec.

ES

2

22 %

Konszolidált, szubkonszolidált

2010. dec./2011. jún.

FR

3

72 %

Konszolidált

2011. jún.

GR

3

63 %

Konszolidált

2011. márc.

IT

2

50 %

Konszolidált

2010. dec.

LU

76

95 %

Egyéni

2011. jún.

LV

14

40 %

Egyéni

2011. jan.

MT

12

76 %

Konszolidált

2011. jún.

NL

2

58 %

Konszolidált

2010. dec./2011. jún.

SE

4

91 %

Konszolidált

2011. jún.

SK

31

98 %

Egyéni

2011. jún.

UK

3

72 %

Konszolidált

2011. júl.

Összesen

163

48 %

Forrás: az ERKT és a tagállamok saját számításai.

Megjegyzések: A belga, német, luxemburgi, lett és szlovák adatokat nem konszolidált alapon számították, és nem tartalmazzák az uniós hitelintézetek amerikai fiókjainak és leánybankjainak adatait. Az uniós hitelintézeteknek a mintában való részesedése – amely az unió bankszektorának konszolidált teljes eszközállományából való részesedésüket jelenti – a 2010 végi állapotot tükrözi. Málta esetében a részesedés a teljes bankszektor részesedésére (beleértve a külföldi tulajdonban lévő hitelintézetek részesedését is) utal. Németország, Luxembourg és Lettország esetében a részesedés a rezidens MPI-szektor nem konszolidált eszközállományából való részesedést jelenti a 2011. júniusi állapot szerint.


II Közlemények

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

Európai Bizottság

10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/22


Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg, kivéve a Szerződés I. melléklete alá tartozó termékeket)

2012/C 72/02

A határozat elfogadásának időpontja

2012.2.8.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.34036 (11/N)

Tagállam

Spanyolország

Régió

Cataluna, Baleares, Andalucia, Murcia, Comunidad Valenciana

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Real Decreto por el que se modifica el Real Decreto 1779/2008, de 3 de noviembre, por el que se establecen las bases reguladoras para la concesión de ayudas destinadas a la reconversión de plantaciones de determinados cítricos

Jogalap

Proyecto de Real Decreto …/2011, de … de …, por el que se modifica el Real Decreto 1799/2008, de 3 de noviembre por el que se establece las bases reguladoras para la concesión de ayudas destinadas a la reconversión de plantacciones de determinados cítricos.

Az intézkedés típusa

Program

Célkitűzés

Mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

 

Teljes költségvetés: 15 millió EUR

 

Éves költségvetés: 15 millió EUR

Támogatás intenzitása

30 %

Időtartam

2013.6.30-ig

Gazdasági ágazat

Citrusféle termesztése

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino

Paseo Infanta Isabel, 1

28014 Madrid

ESPAÑA

Egyéb információ

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/24


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6369 – HBO/Ziggo/HBO Nederland)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 72/03

2012. március 21-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32011M6369 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/24


Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám COMP/M.6216 – IHC/DEME/OceanflORE JV)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 72/04

2012. február 22-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/en/index.htm) a 32012M6216 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.


IV Tájékoztatások

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

Európai Bizottság

10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/25


Euroátváltási árfolyamok (1)

2012. március 9.

2012/C 72/05

1 euro =


 

Pénznem

Átváltási árfolyam

USD

USA dollár

1,3191

JPY

Japán yen

107,93

DKK

Dán korona

7,4352

GBP

Angol font

0,83595

SEK

Svéd korona

8,9075

CHF

Svájci frank

1,2053

ISK

Izlandi korona

 

NOK

Norvég korona

7,4600

BGN

Bulgár leva

1,9558

CZK

Cseh korona

24,715

HUF

Magyar forint

291,90

LTL

Litván litász/lita

3,4528

LVL

Lett lats

0,6969

PLN

Lengyel zloty

4,0992

RON

Román lej

4,3555

TRY

Török líra

2,3493

AUD

Ausztrál dollár

1,2415

CAD

Kanadai dollár

1,3091

HKD

Hongkongi dollár

10,2331

NZD

Új-zélandi dollár

1,6020

SGD

Szingapúri dollár

1,6519

KRW

Dél-Koreai won

1 475,32

ZAR

Dél-Afrikai rand

9,9180

CNY

Kínai renminbi

8,3231

HRK

Horvát kuna

7,5490

IDR

Indonéz rúpia

12 047,80

MYR

Maláj ringgit

3,9697

PHP

Fülöp-szigeteki peso

56,217

RUB

Orosz rubel

38,7290

THB

Thaiföldi baht

40,312

BRL

Brazil real

2,3307

MXN

Mexikói peso

16,7460

INR

Indiai rúpia

65,6850


(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/26


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. március 9.)

a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság három új tagjának kinevezéséről

2012/C 72/06

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság létrehozásáról szóló, 2005. augusztus 26-i 2005/629/EK bizottsági határozatra (1),

mivel:

(1)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság 2010. október 27-i bizottsági határozattal (2) kinevezett tagjainak a hivatali ideje 2013. október 31-én lejár.

(2)

Az említett bizottság két tagjának mandátuma megszűnik, mivel 2010 októberében, illetve 2011 januárjában lemondtak hivatalukról.

(3)

A közös halászati politika végrehajtását segítő tudományos szakvélemények iránti igény egyre fokozódik.

(4)

A hivatali idő hátralévő részére indokolt a 2005/629/EK határozat 4. cikkével összhangban új tagokat kinevezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság következő tagjainak hivatali megbízása megszűnik:

 

Antonio DI NATALE,

 

Andrés URIARTE.

2. cikk

A Bizottság a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságba az alábbi új tagokat nevezi ki:

 

Edmund John SIMMONDS,

 

Guiseppe SCARCELLA,

 

Jenny NORD.

3. cikk

Hivatali idejük 2013. október 31-én jár le.

4. cikk

A tengerügyi és halászati főigazgató felkérést kap arra, hogy az új tagok kinevezéséről tájékoztassa az érintett személyeket.

5. cikk

A bizottság új tagjainak nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 9-én.

a Bizottság részéről

Maria DAMANAKI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 225., 2005.8.31., 18. o.

(2)  HL C 292., 2010.10.28., 3. o.


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/27


A Bizottság közleménye – Iránymutatás az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1), (2) és (5) bekezdése szerinti kvótacsökkentéshez

2012/C 72/07

Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam túllépte a számára kiosztott kvótákat, a Bizottság az 1224/2009/EK rendelet 105. cikkének (1) bekezdése alapján csökkenti az adott tagállam jövőbeli kvótáit.

A 105. cikk (2) bekezdése szerint amennyiben valamely tagállam túlhalászással túllépte egy adott év tekintetében rendelkezésre álló kvótáját, a Bizottság csökkenti a szóban forgó tagállam következő évre vagy évekre vonatkozó éves kvótáját.

Amennyiben a túlhalászott kvótát nem lehet a 105. cikk (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően csökkenteni, mert a szóban forgó kvóta egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben áll az érintett tagállam rendelkezésére, a Bizottság a 105. cikk (5) bekezdésének értelmében – az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően – a következő évben vagy években a csökkentést alkalmazhatja az adott tagállam számára ugyanazon földrajzi területen előforduló, vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vagy állománycsoportokra vonatkozóan megállapított kvótákra.

Az említett rendelkezések átlátható és következetes, az egyenlő bánásmód elvével összhangban történő alkalmazásának megkönnyítése végett a Bizottság nyilvánosságra kívánja hozni azokat az elveket, amelyeket a kvótacsökkentés tekintetében követni fog.

A Bizottság az 1224/2009/EK rendelet 105. cikke (1), (2) és (5) bekezdésének alkalmazásakor tehát az alábbi elveket fogja követni:

1.

A teljes mértékű csökkentést (a továbbiakban: visszatérítés), beleértve az alkalmazandó szorzótényezőkkel kapott összegeket, a túlhalászást követő évben kell rendezni.

2.

Ha a visszatérítés meghaladja a rendelkezésre álló kvóta értékét, a csökkentést a túlhalászást követő évben kell teljes mértékben végrehajtani a rendelkezésre álló kvótán. A fennmaradó csökkentéseket az azt követő évben vagy – szükség esetén – években kell alkalmazni a rendelkezésre álló kvóták tekintetében egészen addig, amíg a túlhalászott mennyiségnek megfelelő mennyiséget (ideértve az alkalmazandó szorzótényezőkkel kapott összegeket) vissza nem térítik.

3.

A fenti 2. ponttól eltérve a lassabb ütemű visszatérítés (nevezetesen az esedékes összeg két évre 50–50 %-os arányban elosztott vagy két évnél hosszabb időszakon át bizonyos százalékban meghatározott részletekben történő visszatérítése) kivételesen akkor kerülhet sor, ha teljesül az alábbi feltételek egyike:

a)

a halállománnyal fenntartható gazdálkodás folyik az állományra vonatkozó tudományos szakvélemények alapján; vagy

b)

az érintett állományt vegyes halászat keretében fogják ki, és így a jelentős kvótaveszteség a vegyes halászatban az érintett fajok, illetve a hozzájuk kapcsolódó fajok túl nagy mértékű visszadobását eredményezné; vagy

c)

az érintett állománnyal kapcsolatos, a visszatérítésre vonatkozóan (például a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által) meghatározott nemzetközi szabályok két évre vagy annál hosszabb időszakra szóló, lassabb ütemű visszatérítésről rendelkeznek.

4.

Ha a túlhalászott állomány tekintetében a túlhalászást követő évben nem alkalmazható a kvótacsökkentés, mert az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, a csökkentést az ellenőrzési rendelet előírásai szerint az ugyanazon földrajzi területen előforduló vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vonatkozóan kell alkalmazni. Az ilyen állományok azonosítása a következő kritériumok szerint történik:

a)

a csökkentést a 105. cikk (5) bekezdésével összhangban az ugyanazon a földrajzi területen előforduló, lehetőleg a kvótát túlhalászó flotta által halászott állományok tekintetében kell alkalmazni;

b)

amennyiben az a) pontban foglalt kritériumnak egynél több állomány is megfelel, a csökkentést elsősorban az olyan állományokra vonatkozó kvótákon kell végrehajtani, amelyek természetvédelmi helyzete a tudományos szakvélemények szerint a legrosszabb.

5.

A 2. és a 4. ponttól eltérve a Bizottság a 105. cikk (5) bekezdésével összhangban mindenképpen alkalmazhat kvótacsökkentést más állományok tekintetében, ha a más állományokat érintő kvótacsökkentésekkel a vegyes halászat során elkerülhető a halak visszadobása.


A TAGÁLLAMOKTÓL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

10.3.2012   

EN

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/29


A kulturális javak kiviteli engedélyeinek kiadására jogosult hatóságok jegyzéke a 116/2009/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően

2012/C 72/08

Tagállam

Kiállító hatóságok

BELGIUM

 

Vlaamse Gemeenschap

Ministerie van de Vlaamse Gemeenschap

Administratie Cultuur

Afdeling Beeldende Kunst en Musea

Parochiaansstraat 15

1000 Brussel

BELGIË

 

Communauté Française

Ministère de la Communauté française

Direction générale de la culture

Service général du patrimoine culturel et des arts plastiques

Boulevard Léopold II 44

1080 Bruxelles

BELGIQUE

 

Deutschsprachige Gemeinschaft

Ministerium der Deutschsprachigen Gemeinschaft

Abteilung Kulturelle Angelegenheiten

Gospertstraße 1

4700 Eupen

BELGIQUE/BELGIË

BULGÁRIA

Ministry of Culture

Alexander Stamboliiski 17

1040 Sofia

BULGARIA

Министерство на културата

бул. „Александър Стамболийски“ № 17

1040 София/Sofia

БЪЛГАРИЯ/BULGARIA

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Ministerstvo kultury ČR

Maltézské náměstí 471/1

118 01 Praha 1

ČESKÁ REPUBLIKA

DÁNIA

Kulturværdiudvalget Sekretariat

Kulturarvsstyrelsen

Slotsholmsgade 1, 3. sal

1216 København K

DANMARK

NÉMETORSZÁG

Az engedély kiadására jogosult hatóság szövetségi tartományonként

 

Baden-Württemberg

Direktion des Badischen Landesmuseums Karlsruhe

Schloss

76131 Karlsruhe

DEUTSCHLAND

 

Bayern

Bayerische Staatsgemäldesammlungen

Barer Straße 29

80799 München

DEUTSCHLAND

 

Berlin

Der Regierende Bürgermeister von Berlin

Senatskanzlei — Kulturelle Angelegenheiten

Brunnenstr. 188-190

10119 Berlin

DEUTSCHLAND

 

Brandenburg

Ministerium für Wissenschaft, Forschung und Kultur des Landes Brandenburg

Abteilung 3/Referat 31

Dortustraße 36

14467 Potsdam

DEUTSCHLAND

 

Freie und Hansestadt Bremen

Der Senator für Kultur

Referat Museen

Altenwall 15/16

28195 Bremen

DEUTSCHLAND

 

Freie und Hansestadt Hamburg

Freie und Hansestadt Hamburg Kulturbehörde — Staatsarchiv

Grundsatzangelegenheiten des Archivwesens und des Kulturgutschutzes (ST121)

Kattunbleiche 19

22041 Hamburg

DEUTSCHLAND

 

Hessen

Hessisches Ministerium für Wissenschaft und Kunst

Referat IV 5

Rheinstraße 23-25

65185 Wiesbaden

DEUTSCHLAND

 

Mecklenburg-Vorpommern

Ministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur des Landes Mecklenburg-Vorpommern

Abteilung Kultur

Referat 420

Werderstraße 124

19055 Schwerin

DEUTSCHLAND

 

Niedersachsen

 

Für Kulturgut

Niedersächsisches Landesmuseum

Willy-Brandt-Allee 5

30169 Hannover

DEUTSCHLAND

 

Für Archivgut

Niedersächsisches Landesarchiv

Am Archiv 1

30169 Hannover

DEUTSCHLAND

 

Nordrhein-Westfalen

Ministerium für Familie, Kinder, Jugend, Kultur und Sport des Landes Nordrhein-Westfalen

Abteilung IV — Kultur

Referat IV A 2

Fürstenwall 25

40219 Düsseldorf

DEUTSCHLAND

 

Rheinland-Pfalz

Ministerium für Bildung, Wissenschaft, Weiterbildung und Kultur

Abteilung Allgemeine Kulturpflege

Mittlere Bleiche 61

55116 Mainz

DEUTSCHLAND

 

Saarland

Ministerium für Inneres, Kultur und Europa

Am Ludwigsplatz 6-7

66117 Saarbrücken

DEUTSCHLAND

 

Sachsen

 

Für Kulturgut

Staatliche Kunstsammlungen Dresden

Taschenberg 2

01067 Dresden

DEUTSCHLAND

 

Für Archivgut

Sächsisches Staatsministerium des Innern

Referat 15

Wilhelm-Buck-Str. 2

01097 Dresden

DEUTSCHLAND

 

Sachsen-Anhalt

 

Für Kulturgut

Kultusministerium des Landes Sachsen-Anhalt

Turmschanzenstr. 32

39114 Magdeburg

DEUTSCHLAND

 

Für Archivgut

Ministerium des Innern des Landes Sachsen-Anhalt

Halberstädter Straße 1-2

39112 Magdeburg

DEUTSCHLAND

 

Schleswig-Holstein

Ministerium für Bildung und Kultur des Landes Schleswig-Holstein

Kulturabteilung Referat III 52

Postfach 7124

24105 Kiel

DEUTSCHLAND

 

Thüringen

Thüringer Ministerium für Bildung, Wissenschaft und Kultur

Abteilung 5/Referat 53

Werner-Seelenbinder-Straße 7

99096 Erfurt

DEUTSCHLAND

ÉSZTORSZÁG

Muinsuskaitseamet (National Heritage Board)

Uus 18

10 111 Tallinn

EESTI/ESTONIA

GÖRÖGORSZÁG

Hellenic Ministry of Culture

Directorate of Museums, Exhibitions and Educational Programmes

Department for non-State Archaeological Museums and Collections, for Antique Shops and for the Fight against Illicit Traffic of Antiquities

Bouboulinas Street 20

101 86 Athens

GREECE

Hellenic Ministry of Culture, Ephorate for Antique Shops and Private Archaeological Collections

Polygnotou Str. 13

105 55 Athens

GREECE

SPANYOLORSZÁG

Ministerio de Cultura

Dirección General de Bellas Artes y Bienes Culturales

Subdirección General de Protección del Patrimonio Histórico Español

Plaza del Rey, no 1

28071 Madrid

ESPAÑA

FRANCIAORSZÁG

Ministère de la culture et de la communication

Direction générale des patrimoines

Service des musées de France

6 rue des Pyramides

75001 Paris

FRANCE

Ministère de la culture et de la communication

Direction générale des médias et des industries culturelles

Service du livre et de la lecture

182 rue Saint-Honoré

75001 Paris

FRANCE

Ministère de la culture et de la communication

Direction générale des patrimoines

Service du patrimoine

182 rue Saint-Honoré

75001 Paris

FRANCE

Ministère de la culture et de la communication

Direction générale des patrimoines

Service interministériel des archives de France

60 rue des Francs-Bourgeois

75003 Paris

FRANCE

ÍRORSZÁG

Department of Arts, Sport and Tourism

Fossa New Road

Killarney

Co. Kerry

IRELAND

OLASZORSZÁG

UFFICIO ESPORTAZIONE DI BOLOGNA

Viale delle Belle Arti 56

40126 Bologna BO

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI CAGLIARI

Via Cesare Battisti 2

09123 Cagliari CA

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI FIRENZE

Piazza Pitti 1

50122 Firenze FI

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI GENOVA

Via Balbi 10

16126 Genova GE

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI MILANO

Via Brera 28

20121 Milano MI

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI NAPOLI

Via Tito Angelini 20 — Castel S. Elmo

80129 Napoli NA

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI PALERMO

Via P. Calvi 13

90139 Palermo PA

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI PISA

Lungarno Pacinotti 46

56126 Pisa PI

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI ROMA

Via Cernaia 1

00185 Roma RM

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI TORINO

Via Accademia delle Scienze 5

10123 Torino TO

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI VENEZIA

Piazza San Marco 63

30124 Venezia VE

ITALIA

UFFICIO ESPORTAZIONE DI VERONA

Via Corte Dogana 2/4

37121 Verona VR

ITALIA

CIPRUS

The Director of the Department of Antiquities, Ministry of Communications and Works

Museum Street 1

1516 Nicosia

CYPRUS

The Director of the Cultural Services of the Ministry of Education and Culture

Kimonos and Thoukididou Street

1434 Nicosia

CYPRUS

The Registrar of the Public Records Office of the Ministry of Justice and Public Order

State Archives

1461 Nicosia

CYPRUS

The Director of the Department of Geological Studies of the Ministry of Agriculture, Natural Resources and Environment

Cyprus Geological Survey

1415 Nicosia

CYPRUS

The Director of the Environment of the Ministry of Agriculture, Natural Resources and Environment

Environment Service

1498 Nicosia

CYPRUS

The Director of the State Library of the Ministry of Education and Culture

Cyprus Library

1011 Nicosia

CYPRUS

LETTORSZÁG

Valsts kultūras pieminekļu aizsardzības inspekcija

State Inspection for Heritage Protection

Mazā Pils iela 19

Rīga, LV-1050

LATVIJA

LITVÁNIA

Kultūros paveldo departamentas prie Kultūros ministerijos

Department of Cultural Heritage under Ministry of Culture

Šnipiškių g. 3

Šnipiškių st. 3

LT-09309 Vilnius

LIETUVA/LITHUANIA

LUXEMBURG

Ministère de la culture, de l’enseignement supérieur et de la recherche scientifique

20, montée de la Pétrusse

2912 Luxembourg

LUXEMBOURG

MAGYARORSZÁG

National Office of Cultural Heritage, Inspectorate of Cultural Goods

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Műtárgyfelügyeleti Iroda

Budapest 1.

Szentháromság tér 6.

1014

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

MÁLTA

The Superintendence of Cultural Heritage

173, St Christopher Street

Valletta

VLT 2000

MALTA

HOLLANDIA

Ministry of Education, Culture and Science

Cultural Heritage Inspectorate

PO Box 16478 (IPC 3500)

2500 BL The Hague

NEDERLAND

AUSZTRIA

Bundesdenkmalamt

Hofburg, Säulenstiege

1010 Wien

ÖSTERREICH

For archives:

Österreichisches Staatsarchiv

Nottendorferstraße 2

1030 Wien

ÖSTERREICH

LENGYELORSZÁG

Muzeum Narodowe we Wrocławiu

pl. Powstańców 5

50-153 Wrocław

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków we Wrocławiu

Delegatura w Jeleniej Górze

ul. 1 Maja 23

58-500 Jelenia Góra

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków we Wrocławiu

Delegatura w Legnicy

ul. Zamkowa 2

59-220 Legnica

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków we Wrocławiu

Delegatura w Wałbrzychu

ul. Zamkowa 3

58-300 Wałbrzych

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Toruniu

ul. Łazienna 8

87-100 Toruń

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Toruniu

Delegatura w Bydgoszczy

ul. Jezuicka 2

85-102 Bydgoszcz

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Toruniu

Delegatura we Włocławku

ul. Łęgska 42

87-800 Włocławek

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Lublinie

ul. Archidiakońska 4

20-113 Lublin

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Lublinie

Delegatura w Białej Podlaskiej

ul. Janowska 27/29

21-500 Biała Podlaska

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Lublinie

Delegatura w Chełmie

pl. Niepodległości 1, Blok E

22-100 Chełm

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Lublinie

Delegatura w Zamościu

ul. Staszica 29

22-400 Zamość

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Zielonej Górze

ul. Kopernika 1

65-063 Zielona Góra

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Łodzi

ul. Piotrkowska 99

90-425 Łódź

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Łodzi

Delegatura w Piotrkowie Trybunalskim

ul. Farna 8

97-300 Piotrków Trybunalski

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Łodzi

Delegatura w Sieradzu

ul. Kościuszki 3

98-200 Sieradz

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Łodzi

Delegatura w Skierniewicach

ul. Trzcińska 18

96-100 Skierniewice

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Krakowie

ul. Kanonicza 24

31-002 Kraków

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Krakowie

Delegatura w Nowym Sączu

ul. Wiśniowieckiego 127

33-300 Nowy Sącz

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Krakowie

Delegatura w Tarnowie

ul. Konarskiego 15

33-100 Tarnów

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

ul. Nowy Świat 18/20

00-373 Warszawa

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

Delegatura w Ciechanowie

ul. Strażacka 6

06-400 Ciechanów

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

Delegatura w Ostrołęce

ul. Kościuszki 16

07-410 Ostrołęka

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

Delegatura w Płocku

ul. Zduńska 13a

09-400 Płock

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

Delegatura w Radomiu

ul. Żeromskiego 53

26-200 Radom

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Warszawie

Delegatura w Siedlcach

ul. Bema 4a

08-110 Siedlce

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Opolu

ul. Piastowska 14

45-082 Opole

POLSKA/POLAND

Muzeum Śląska Opolskiego w Opolu

ul. Św. Wojciecha 13

45-023 Opole

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Przemyślu

ul. Jagiellońska 29

37-700 Przemyśl

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Przemyślu

Delegatura w Krośnie

ul. Bieszczadzka 1

38-400 Krosno

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Przemyślu

Delegatura w Rzeszowie

ul. Mickiewicza 7

35-064 Rzeszów

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Przemyślu

Delegatura w Tarnobrzegu

ul. 1 Maja 4

39-400 Tarnobrzeg

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Białymstoku

ul. Dojlidy Fabryczne 23

15-554 Białystok

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Białymstoku

Delegatura w Łomży

ul. Nowa 2

18-400 Łomża

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Białymstoku

Delegatura w Suwałkach

ul. Sejneńska 13

16-400 Suwałki

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Gdańsku

ul. Kotwiczników 20

80-822 Gdańsk

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Gdańsku

Delegatura w Słupsku

ul. Jaracza 6

76-200 Słupsk

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Katowicach

ul. Francuska 12

40-015 Katowice

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Katowicach

Delegatura w Bielsku-Białej

ul. Powstańców Śląskich 6

43-300 Bielsko-Biała

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Katowicach

Delegatura w Częstochowie

ul. Mirowska 8

42-217 Częstochowa

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Kielcach

ul. Zamkowa 5

25-009 Kielce

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Olsztynie

ul. Podwale 1

10-076 Olsztyn

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Olsztynie

Delegatura w Elblągu

ul. Św. Ducha 19

82-300 Elbląg

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Poznaniu

ul. Gołębia 2

61-834 Poznań

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Poznaniu

Delegatura w Kaliszu

ul. Tuwima 10

62-800 Kalisz

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Poznaniu

Delegatura w Koninie

Posada, ul. Tuwima 2

62-530 Kazimierz Biskupi

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Poznaniu

Delegatura w Lesznie

pl. Komeńskiego 6

64-100 Leszno

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Poznaniu

Delegatura w Pile

ul. Śniadeckich 46

64-920 Piła

POLSKA/POLAND

Wojewódzki Urząd Ochrony Zabytków w Szczecinie

ul. Kuśnierska 14a

70-536 Szczecin

POLSKA/POLAND

Narodowy Instytut Muzealnictwa i Ochrony Zbiorów

ul. Okrężna 9

02-916 Warszawa

POLSKA/POLAND

Biblioteka Narodowa

al. Niepodległości 213

02-086 Warszawa

POLSKA/POLAND

Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych

ul. Rakowiecka 2D

02-517 Warszawa

POLSKA/POLAND

PORTUGÁLIA

 

Para as espécies bibliográficas

Biblioteca Nacional de Portugal

Campo Grande, n.o 83

1749-081 Lisboa

PORTUGAL

 

Para os bens do património arquivístico e fotográfico

Direcção-Geral de Arquivos

Alameda da Universidade

1649-010 Lisboa

PORTUGAL

 

Para os bens do património audiovisual

Cinemateca Portuguesa — Museu do Cinema, I.P.

Rua Barata Salgueiro, n.o 39

1269-059 Lisboa

PORTUGAL

 

Para os restantes bens culturais

Secretaria de Estado da Cultura

Instituto dos Museus e da Conservação, I.P.

Palácio Nacional da Ajuda, Ala Sul — 4.o andar

Calçada da Ajuda

1349-021 Lisboa

PORTUGAL

ROMÁNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Alba (D.J.C.P.C.N. Alba)

Str. Regina Maria nr. 20

510103 Alba Iulia

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Arad (D.J.C.P.C.N. Arad)

Str. Gheorghe Lazăr nr. 21

310126 Arad

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Argeș (D.J.C.P.C.N. Argeș)

Piața Vasile Milea nr. 1

110053 Pitești

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Bacău (D.J.C.P.C.N. Bacău)

Str. Vasile Alecsandri nr. 41, etaj IV

600011 Bacău

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Bihor (D.J.C.P.C.N. Bihor)

Str. Moscovei nr. 25

4110001 Oradea

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Bistrița-Năsăud (D.J.C.P.C.N. Bistrița-Năsăud)

Str. Eremia Grigorescu nr. 6

420018 Bistrița

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Botoșani (D.J.C.P.C.N. Botoșani)

Str. Unirii nr. 10

710221 Botoșani

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Brașov (D.J.C.P.C.N. Brașov)

Str. Michael Weiss nr. 22

500031 Brașov

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Brăila (D.J.C.P.C.N. Brăila)

Str. Mihai Eminescu nr. 10-12

810024 Brăila

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Buzău (D.J.C.P.C.N. Buzău)

Bd. Nicolae Bălcescu nr. 48

120525 Buzău

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Caraș-Severin (D.J.C.P.C.N. Caraș-Severin)

Piața 1 Decembrie 1918 nr. 30-31

320067 Reșița

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Călărași (D.J.C.P.C.N. Călărași)

Str. 13 Decembrie nr. 9

910014 Călărași

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Cluj (D.J.C.P.C.N. Cluj)

Piața Unirii nr. 1

400133 Cluj-Napoca

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Constanța (D.J.C.P.C.N. Constanța)

Str. Mircea cel Bătrân nr. 106

900663 Constanța

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Covasna (D.J.C.P.C.N. Covasna)

Str. Gabor Aron nr. 1

520003 Covasna

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Dâmbovița (D.J.C.P.C.N. Dâmbovița)

Piața Tricolorului nr. 1

130140 Târgoviște

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Dolj (D.J.C.P.C.N. Dolj)

Str. Amaradiei nr. 93-95

200170 Craiova

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Galați (D.J.C.P.C.N. Galați)

Str. Domnească nr. 84, bl. Miorița, sc. 1, ap. 2, et. I-II

800215 Galați

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Giurgiu (D.J.C.P.C.N. Giurgiu)

Str. Livezilor nr. 3

080246 Giurgiu

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Gorj (D.J.C.P.C.N. Gorj)

Calea Eroilor nr. 15-17

210135 Târgu-Jiu

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Harghita (D.J.C.P.C.N. Harghita)

Piata Libertății nr. 5

530140 Miercurea-Ciuc

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Hunedoara (D.J.C.P.C.N. Hunedoara)

Str. Octavian Goga nr. 1

330018 Deva

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Ialomița (D.J.C.P.C.N. Ialomița)

Str. Matei Basarab nr. 26

920055 Slobozia

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Iași (D.J.C.P.C.N. Iași)

Str. Ștefan cel Mare și Sfânt nr. 69

70075 Iași

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Maramureș (D.J.C.P.C.N. Maramureș)

Str. Victoriei nr. 28

430142 Baia Mare

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Mehedinți (D.J.C.P.C.N. Mehedinți)

Aleea Mihai Gusita nr. 6, etaj 3

220055 Drobeta Turnu-Severin

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Mureș (D.J.C.P.C.N. Mureș)

Str. Mărăști nr. 8

540328 Târgu-Mureș

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Neamț (D.J.C.P.C.N. Neamț)

Bd. Traian nr. 17, bl. A4, etaj I

610136 Piatra-Neamț

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Olt (D.J.C.P.C.N. Olt)

Str. Mănăstirii nr. 6

230041 Slatina

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Prahova (D.J.C.P.C.N. Prahova)

Str. Nicolae Iorga nr. 18

100537 Ploiești

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Satu Mare (D.J.C.P.C.N. Satu Mare)

Piața 25 Octombrie nr. 1

440026 Satu Mare

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Sălaj (D.J.C.P.C.N. Sălaj)

Piața Iuliu Maniu nr. 13

450016 Zalău

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Sibiu (D.J.C.P.C.N. Sibiu)

Str. Tribunei nr. 6

550176 Sibiu

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Suceava (D.J.C.P.C.N. Suceava)

Str. Mihai Viteazu nr. 27

720061 Suceava

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Teleorman (D.J.C.P.C.N. Teleorman)

Str. Dunării nr. 222, bl. 911, sc. E, ap. 40

140065 Alexandria

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Timiș (D.J.C.P.C.N. Timiș)

Str. Episcop Augustin Pacha nr. 8

300055 Timișoara

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Tulcea (D.J.C.P.C.N. Tulcea)

Str. Isaccei nr. 20

820241 Tulcea

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Vaslui (D.J.C.P.C.N. Vaslui)

Str. Ștefan cel Mare nr. 79

730168 Vaslui

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Vâlcea (D.J.C.P.C.N. Vâlcea)

Str. Tudor Vladimirescu nr. 1

240168 Râmnicu-Vâlcea

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Vrancea (D.J.C.P.C.N. Vrancea)

Str. Nicolae Titulescu nr. 1

620018 Focșani

ROMÂNIA

Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Ilfov (D.J.C.P.C.N. Ilfov)

Str. Studioului nr. 1

070000 Buftea

ROMÂNIA

Direcția pentru Cultură și Patrimoniul Național București (D.C.P.C.N. București)

Str. Sfântul Ștefan nr. 3, sector 2

023996 București

ROMÂNIA

SZLOVÉNIA

Ministrstvo za kulturo Republike Slovenije

The ministry of culture of The Republic of Slovenia

Maistrova 10

SI-1000 Ljubljana

SLOVENIA

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky/Ministry of Culture of the Slovak Republic

sekcia kultúrneho dedičstva/Section of Cultural Heritage

Námestie SNP 33

813 31 Bratislava

SLOVENSKO/SLOVAKIA

Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky/Ministry of the Interior of the Slovak Republic

sekcia verejnej správy/Section of Public Administration

odbor archívov/Department of archives

Križkova 7

811 04 Bratislava

SLOVENSKO/SLOVAKIA

FINNORSZÁG

Museovirasto (National Board of Antiquities)

Nervanderinkatu 13

FI-00100 Helsinki

SUOMI/FINLAND

Valtion taidemuseo (National Gallery)

Kaivokatu 2

FI-00100 Helsinki

SUOMI/FINLAND

SVÉDORSZÁG

The Swedish National Heritage Board

Riksantikvarieämbetet

Box 5405

SE-114 84 Stockholm

SVERIGE

National Library of Sweden

Kungliga biblioteket

Box 5039

SE-102 41 Stockholm

SVERIGE

National Archives

Riksarkivet

Box 12541

SE-102 29 Stockholm

SVERIGE

Nationalmuseum med Prins Eugens Waldemarsudde

Box 161 76

SE-103 24 Stockholm

SVERIGE

Nordiska museet

Box 27820

SE-115 93 Stockholm

SVERIGE

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Arts Council, England

Acquisitions, Exports, Loans and Collections Unit

14 Great Peter Street

London

SW1P 3NQ

UNITED KINGDOM


(1)  HL L 39., 2009.2.10., 1. o.


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/43


Svédország által benyújtott értesítés a 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról

2012/C 72/09

Svédország a szállítható nyomástartó berendezésekről szóló, 2010. június 16-i 2010/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkének megfelelően tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy alkalmazni fogja a 2010/35/EU irányelv II. mellékletének 2. átmeneti rendelkezését.


10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/44


A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegek frissítése (HL C 247., 2006.10.13., 19. o.; HL C 153., 2007.7.6., 22. o.; HL C 182., 2007.8.4., 18. o.; HL C 57., 2008.3.1., 38. o.; HL C 134., 2008.5.31., 19. o.; HL C 37., 2009.2.14., 8. o.; HL C 35, 2010.2.12., 7. o.; HL C 304, 2010.11.10., 5. o.; HL C 24, 2011.1.26., 6. o.; HL C 157, 2011.5.27., 8. o.; HL C 203, 2011.7.9., 16. o. és HL C 11, 2012.1.13., 13. o.)

2012/C 72/10

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a külső határok átlépésére meghatározott referenciaösszegeket a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 34. cikkével összhangban a tagállamok által a Bizottsághoz megküldött információk alapján teszik közzé.

A Hivatalos Lapban való közzététel mellett a Belügyi Főigazgatóság honlapján megtalálható a jegyzék havonta frissített változata is.

ÉSZTORSZÁG

A HL C 247., 2006.10.13-i számban közzétett információ helyébe lépő szöveg

Az észt jog értelmében az Észtországba meghívólevél nélkül érkező külföldiek a határőr kérésére kötelesek az országba történő beutazáskor a tartózkodásuk és az Észtországból való távozásuk költségeinek fedezetéül szolgáló elegendő pénzeszközt igazolni. Az elegendő pénzeszköz az engedélyezett napok mindegyikére a köztársaság kormánya által meghatározott havi minimálbér 0,2-szerese, vagyis 58 EUR.

Egyéb esetekben a meghívó személy vállalja a külföldi észtországi tartózkodásának és az onnan való távozásának költségeit.

FRANCIAORSZÁG

A HL C 247., 2006.10.13-i számban közzétett információ helyébe lépő szöveg

A megfelelő megélhetési eszközök irányadó összege a külföldi tartózkodásának tervezett időtartamára vagy egy harmadik állambeli úti célhoz Franciaországon keresztül történő átutazására nézve egyenlő a Franciaországban garantált minimálbér összegével (SMIC), amelynek napi összegét a folyó év január 1-jén megállapított ráta alapján számítják ki.

Ezt az összeget rendszeresen kiigazítják a francia megélhetésiköltség-index alapján:

automatikusan, ha a kiskereskedelmi árindex több mint 2 %-kal nő,

kormányhatározat útján – a nemzeti kollektív szerződés bizottsággal való konzultáció után – hogy a kiskereskedelmi árindex növekedésénél magasabb emelkedést biztosítsanak.

2012. január 1-je óta a SMIC (minimálbér) napi összege 65 EUR-ra emelkedett.

Aki szállásigazolással rendelkezik, a Franciaországban való tartózkodás céljából legalább a SMIC felével egyenlő pénzösszeggel kell rendelkeznie. Ez az összeg tehát 32,50 EUR/nap.


V Hirdetmények

A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

Európai Bizottság

10.3.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 72/45


Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám COMP/M.6521 – Talanx International/Meiji Yasuda Life Insurance/Warta)

(EGT-vonatkozású szöveg)

2012/C 72/11

1.

2012. március 1-jén a Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke szerint bejelentést kapott a Talanx International AG (a továbbiakban: TINT, Németország) és a Meiji Yasuda Life Insurance Company (a továbbiakban: MY, Japán) által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlás útján közös irányítást szereznek az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a Towarzystwo Ubezpieczeń i Reasekuracji Warta SA (a továbbiakban: Warta, Lengyelország) egésze felett a Powszechne Towarzystwo Emerytalne WARTA SA és a KBC Towarzystwo Funduszy Inwestycyjnych SA leányvállalatok kivételével.

2.

Az érintett vállalkozások üzleti tevékenysége a következő:

a TINT esetében: nem-életbiztosítás, életbiztosítás, viszontbiztosítás,

a MY esetében: nem-életbiztosítás, életbiztosítás, viszontbiztosítás,

a Warta esetében: nem-életbiztosítás, életbiztosítás, viszontbiztosítás.

3.

A Bizottság előzetes vizsgálatára alapozva megállapítja, hogy a bejelentett összefonódás az EK összefonódás-ellenőrzési rendelet hatálya alá tartozhat, a végleges döntés jogát azonban fenntartja.

4.

A Bizottság felhívja az érdekelt harmadik feleket, hogy az ügylet kapcsán esetlegesen felmerülő észrevételeiket nyújtsák be a Bizottságnak.

Az észrevételeknek a közzétételt követő 10 napon belül kell a Bizottsághoz beérkezniük. Az észrevételeket a COMP/M.6521 – Talanx International/Meiji Yasuda Life Insurance/Warta hivatkozási szám feltüntetése mellett lehet eljuttatni a Bizottsághoz faxon (+32 22964301), e-mailben a COMP-MERGER-REGISTRY@ec.europa.eu címre, vagy postai úton a következő címre:

European Commission

Directorate-General for Competition

Merger Registry

J-70

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË


(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (EK összefonódás-ellenőrzési rendelet).